Csongrád Megyei Önkormányzat

Átírás

1 Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008.

2 Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra Ibolya Megyei módszertani intézmény munkatársai: Harmatos Ibolya Rózsavölgyi Anna 22

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 1.1. Jogszabályi, módszertani alap 1.2. A szociális szolgáltatástervezési koncepció programdokumentációinak áttekintése 2. Általános jellemzők: Csongrád megye demográfiai, településszerkezeti, foglalkoztatási és egyes ellátotti csoportok jellemzői és változásai: Csongrád megye és összehasonlító adatai a régióval/országgal 3. A szociális szolgáltató/ellátó rendszer főbb változásai és hatása a Csongrád megyei szociális szolgáltatásokra 3.1. Jogszabályi környezet változásai 3.2. A szociális ellátórendszer szereplői 3.3. Csongrád megye szociális intézményrendszerének strukturális átalakulása 3.4. Települések szociális szolgáltatástervezési koncepciója 3.5. SWOT analízis 3.6. Csongrád megyei kistérségek szociális szolgáltatástervezési koncepciója és az ellátó rendszer változásainak hatása 3.7. Csongrád megye Önkormányzat együttműködési megállapodásai 3.8. A megye szociálpolitikai kerekasztal működése 3.9. Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátások nyújtásában 4. Csongrád Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának aktualizálása 4.1. Jövőkép megfogalmazása 4.2. Misszió 4.3. Általános alapelvek, értékek 4.4. Fejlesztési stratégia céljai 4.5. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai Várható eredmények Mellékletek Ábrák 33

4 1. Bevezetés 1.1. A szolgáltatástervezési koncepció jogszabályi illetve szakma módszertani alapja Az 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról meghatározza a fenntartói feladatokat, szabályozza a fenntartó fogalmát továbbá az intézményekkel kapcsolatos felelősségeit és teendőit. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettsége is beépült a törvénybe, hiszen a 92/B. (1) bekezdése i) pont kimondja a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában. A szolgáltatástervezési koncepció elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettségek keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének a módjait, a más fenntartókkal történő kapcsolattartás kérdéseit meghatározza. Az elkészítésével kapcsolatos kérdések is szabályozásra kerültek a örvényben, így: - a 92. (3) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociális rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, a szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálta és aktualizálja ; - a 92. (4) bekezdése a koncepció tartalmi elemeit rögzíti; - a 92. (5) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzat koncepciójának illeszkedni kell a megyei, fővárosi önkormányzat által elkészített koncepcióhoz; - a 92. (6) bekezdése a megyei, fővárosi önkormányzat részére határoz meg speciális, kötelezően beépítendő elemeket; - a 92. (7) - (9) bekezdésekben a koncepció véleményezésének szabályait találhatjuk; - a 92. (10) bekezdése a megyei, megyei jogú városi önkormányzatok számára kötelezően előírja a koncepció ágazati minisztérium részére történő megküldését. 44

5 A szociális törvény rendelkezéseinek hatályossá válásában jelentős eltérések mutatkoznak a települési és megyei önkormányzatok feladatait és ellátási kötelezettségeit illetően. A szolgáltatási koncepció több részből/programból áll. A szolgáltatástervezési koncepció, mint a tervezési folyamatok egysége* Szociális tervezés és fejlesztés 13 Szociális szolgáltatástervezési koncepció Települési önkormányzatok Települési és megyei, fővárosi önkormányzatok Speciális alapellátási feladatok megszervezése Alapkoncepció Középtávú szociálpolitikai program Megyei, fővárosi önkormányzatok, és azok az önkormányzatok, amelyek ellátási kötelezettség nélkül többletfeladatot látnak el Rekonstrukciós program Fogyatékos személyeket ellátó intézmények modernizációja Pszichiátriai és szenvedélybet. ellát. átstruktúrálása Rehabilitációs ellátás átstruktúrálása (Forrás: ESZCSM Segédlet a települési önkormányzatok részére a szolgáltatástervezési koncepció készítéséhez (2004. ) alapján: Majláthné Lippai Éva: Szociális tervezés és fejlesztés 13. ábra ) * Fogalmi összefüggések a 1. mellékletben olvashatók Csongrád Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciója A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségként, szakmai előkészítő munkát követően évben (40/2004. (V. 20.) Kgy. sz. határozat) elkészült a Csongrád Megyei Önkormányzat 55

6 Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, melyet Csongrád Megye Közgyűlése elfogadott. A szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó koncepció egy alapkoncepció, melyhez szervesen kapcsolódnak az elmúlt években a Megyei Önkormányzat által készített további programok, amelyek az alábbiak: Beszámoló a Csongrád Megyei Önkormányzat évekre Szóló Fogyatékosügyi Programjának Végrehajtásáról és a Csongrád Megyei Önkormányzat évekre Szóló Fogyatékosügyi Programja (168/2007. (XII. 20.) Kgy. határozat) A Csongrád Megyei Önkormányzat Ingatlan-gazdálkodási koncepciója években - fejlesztés, hatékonyság növelés, térségi centrumok, rekonstrukciós program (167/2007. (XII. 20.) Kgy. határozat) A Csongrád Megyei Önkormányzat gazdasági munkaprogramja években (29/2007. (IV. 26.) Kgy. határozat) A Csongrád Megyei Önkormányzat középtávú szociálpolitikai programja ( ), mely az alapkoncepció készítése időszakában volt meghatározó; melyek magukba foglalják: a szociális szolgáltatást nyújtó intézmények személyi és tárgyi feltételeinek javítását; a megyei önkormányzat által fenntartott intézményhálózat fejlesztését; hiányzó ellátási formák megszervezését; a rehabilitációs intézmények korszerűsítését; a fogyatékossággal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátását szolgáló intézmények átalakítását; lakóotthoni forma létrehozására irányuló szándékot. A programdokumentációkban a szociális ágazatra megfogalmazott szakmapolitikai alap a szociális ellátórendszer jogi és szakmai kereteit meghatározó szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló III. törvény és végrehajtási rendeletei. A módosított törvény az alábbiakat határozza meg feladatként a megyei önkormányzat kötelező feladataiként: - azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezése, amelyek biztosítására a települési önkormányzatok nem kötelesek (ezek a bentlakásos intézmények), a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása 66

7 módszertani feladatok ellátása (2008. VI. 30-áig). A megyei szolgáltatástervezési koncepció célja egy olyan program elkészítése, mely több éves időtartamra ajánlja azoknak a feladatoknak a végrehajtását, mely az alap- és szakosított ellátások területén a szociális törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott tárgyi, személyi, valamint a szakmai előírásoknak megfelelő működését valósíthatja meg. A törvényi előírások megvalósításán túl az ellátások lakosságszám és ellátási igényekhez igazított mennyiségi és minőségi változtatásokra mutasson rá. Feladata a különböző társadalmi-gazdasági adottságú településeken, megyében a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődésének biztosítása, a szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a különböző részterületek fejlesztési irányainak egységes keretbe foglalása. A CSMÖ Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2006. évi felülvizsgálatnál a változásokkal együtt) tartalmazza: a megye demográfiai adatait, foglalkoztatási mutatóit, a szociális törvény által előírt ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékkal élők, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét, a megye által fenntartott intézményrendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit, az alap- és szakosított ellátások iránti igények alakulását, az intézményrendszer korszerűsítésének, fejlesztésének irányait, a fejlesztési prioritásokat, a módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepciót, jövőképet. Megfogalmazott stratégiai célkitűzések: a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a jólét megteremtése, egyenlő bánásmód, a társadalmi befogadásra épülő szemlélet kialakítása, esélyegyenlőség, a diszkrimináció tilalma, a kohézió, a szolgáltatók közötti partnerség, kooperáció, koordináció erősítése, szektorsemlegesség. 77

8 A megyei szolgáltatástervezési koncepció és annak évi felülvizsgálata (80/2006. (IV. 27.) Kgy. sz. határozat) a szükséges módosítások megfogalmazásával együtt alapvetően elérte célját, a programok magvalósulási/előkészítési aránya jó, továbbá közép és hosszú távú gondolkodást indított el egy jövőkép felállításával, egy ütemezett, tervezett fejlesztési folyamat mentén. Az Európai Unióban a nemzetállam szinten szabályozott a szociálpolitika, ami a foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika megvalósításának fontos elemeként jelenik meg. A közösségi támogatásokat csak a foglalkoztatás, a oktatás és a szociális területen együttműködő szervezetek tudják igénybe venni. Ezért a szakmában dolgozóknak nagyfokú rugalmasságot és nyitottságot kell tanúsítaniuk. Erre tekintettel is kiemelten fontos a szociális szolgáltatások magas színvonalú nyújtásának garanciáinak biztosítása és a szociális szakemberek megbecsülésének erősítése. A szociális törvény a koncepció kétévenkénti felülvizsgálatát írja elő, melynek a célja a bekövetkezett változások bemutatása és a jövőkép újrafogalmazása. Ennek módszerei: - programdokumentumok áttekintése, elemzése - adatgyűjtés, elemzés (az önkormányzat hivatalának szakembere által elkészített adatlapok alapján megvalósuló adatfelmérés) - SWOT analízis készítése - az alapkoncepcióval történő összevetés. Ezúton köszönetet mondunk a közreműködő és adatszolgáltatást nyújtó szervezetek a megyei önkormányzat hivatalának érintett és a módszertani intézmény szakembereinek, a települési önkormányzatok és annak hivatalai, tartós bentlakásos intézmények, többcélú kistérségi társulások, véleményező szervezetek szakembereinek, a felülvizsgálat megvalósításához nyújtott segítségéért. A megfogalmazott fő célok nem változtak, továbbra is meghatározóak. Ezen felülvizsgálat az elfogadott alapkoncepcióval és az első felülvizsgálati anyaggal együtt értelmezendő, együtt használandó, az eltéréseknél a jelen felülvizsgálati koncepció a mérvadó. 2. Általános jellemzők: Csongrád megye demográfiai, településszerkezeti, foglalkoztatási és egyes ellátotti csoportok jellemzői és változásai: Csongrád megye és összehasonlító adatai a régióval/országgal (Helyzetelemzés: december) 88

9 2.1. Csongrád megyei helyzetkép Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozást követően nemzetközi összevetésben - az uniós átlaghoz képest - még mindig kedvezőtlen. A versenyképességet visszaveti többek között a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénysége, az innovációs rendszer elemeinek alacsony fejlettsége. Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, turizmus területén. A születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és romló korösszetétel munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatását súlyosbítja a tartós munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. Csongrád megye településhálózata jellegzetesen aprófalvas. A megye településeinek mintegy fele gazdasági - társadalmi szempontból továbbra is hátrányos helyzetű. Az elaprózott településszerkezet alacsony hatékonyságot és magas költségeket jelent az ellátás szinte valamennyi eleménél. A falvakban a szegénységi kockázat magas és alig változott az utóbbi években. A falu város, illetve településnagyság között megfigyelhető életesély különbségek meghatározók. A vidéki területeken, azaz a falvakban magasabb a munkanélküliségi arány, míg a városokban az átlagnál alacsonyabb. A szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek vagy hajléktalan emberek. 99

10 Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az egyes kistérségek adottságait tekintve a legjobb helyzetben a szegedi kistérség van, amelyben meghatározó a 160 ezer lakosú nagyváros jelenléte a maga felsőoktatási intézményeivel, közigazgatásban betöltött szerepkörével, magas színvonalú infrastruktúrájával. A szentesi vagy a makói kistérségben lényegesen lassabban halad a térség gazdasági szerkezetének átalakítása a vállalkozási potenciál viszonylagos gyengesége és a külföldi tőke csekély érdeklődése miatt Terület, lakónépesség A Dél-alföldi régió km 2 -es területe alapján Magyarország 7 területi-stratégiai régiója közül a legnagyobb területű. Lakónépessége fő, a régiók között közepesnek tekinthető, átlagosan 76,9 fő/km 2 -es alacsonynak számító népsűrűségével, amelynél csak a dél-dunántúli régió kisebb. A részletes adatok az alábbi táblázatban láthatók: Megnevezés Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-alföld Terület km Lakónépesség 536,3 382,2 423, ,3 /ezer fő/ Népsűrűség 63,5 67,9 99,4 73,2 fő/km 2 Településszám (Forrás: Dél-alföld megyéinek statisztikai évkönyve, 2006.) Csongrád megye valamennyi nagyobb városának lakónépessége csökkent a rendszerváltás óta úgy, hogy minél kisebb lélekszámú volt a település, annál nagyobb a vesztesége. Szentes, Makó és Csongrád lakosság megtartó képessége hasonló, Hódmezővásárhely 1990 és 2005 között jelentős veszteséget élt át, mely csökkenés az utóbbi három évben lelassult. Szeged város lakónépességének száma 1995-ig tartalmazza Algyő önálló településsé vált létszámát is. Ennek ellenére a népesség száma 2005-ig csökken, míg az utóbbi három évben növekedés látható, mely a városban tanuló egyetemistáknak számuk növekedett az elmúlt években - köszönhető, akik tanulmányi idejük alatt ideiglenesen bejelentkeznek, s így a lakónépesség számát növelik. A megye 10

11 összlakossága folyamatosan csökkenő. Az alábbiakban olvashatók a részletes mutató számok: Lakónépesség/fő az év elején Szeged Csongrád Hódmezővásárhely Makó Szentes Csongrád megye (Forrás: KSH Szegedi Igazgatósága (2008.) A születéskor várható élettartam a nők és a férfiak vonatkozásában sem marad el az országos átlagtól. Azaz: év Megnevezés Bács-Kiskun m. Békés m. Csongrád m. Magyarország Nő 77,34 77,17 77,99 77,35 Férfi 68,92 69,30 69,32 69,03 (Forrás: Dél-alföld megyéinek statisztikai évkönyve, 2006.) A népesség korösszetétele változatlanul- az országos adathoz hasonlóan az idősebb korcsoport felé van eltolódva. Ezen tendencia társadalmi és gazdasági problémát vet fel, továbbá jelzi a szociális ellátó rendszer garantált működésének szükségszerűségét ( az aktív korú lakosság létszámában és munkája mellett sem biztos, hogy tartásra képes tud lenni az ellátásra szorulók vonatkozásában) és az egészségügyi ellátások iránti igényt is. A gyermek népesség aránya - továbbra is - mind az országos átlaghoz, mind a Dél-alföldi Régió megyéihez viszonyítva alacsonyabb Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság A régió lakosságának 36,5%-a foglalkoztatott, a legtöbben 196,2 ezer fő Bács-Kiskun megyében. Megyei lakosságszámokhoz mérten Bács-Kiskun megyében 36%, Békés megyében 34%, Csongrád megyében 38% a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliek aránya a legnagyobb lakosságszámmal rendelkező /Bács-Kiskun/ megyében a legmagasabb. 11

12 Megnevezés Bács- Békés Csongrád Délalföld Magyarország Kiskun Foglalkoztatott 196,2 130,9 163,8 490,9 3930,1 Munkanélküli 20,4 11,1 10,3 41,8 316,8 Gazdaságilag nem aktív nép. 193,7 151,5 150,5 495,7 3474,9 Foglalkoztatottság /ezer fő adatokban/ (Forrás: Dél-alföld megyéinek statisztikai évkönyve, 2006.) A gazdaságilag nem aktív népesség a legnagyobb arányban Bács-Kiskun megyében található, míg a másik két megyében közel azonos a számuk. A régióban a legmagasabb aktivitási arány a legkisebb lélekszámmal rendelkező megyében Csongrád megye tapasztalható, amely megközelíti az országos aktivitási arányt. A foglalkoztatási arány mindhárom megyében elmarad az országos átlagtól. Munkanélküliségi adatok alapján összességében a dél-alföld munkanélküliségi mutatója valamivel rosszabb, mint az országos átlag. A régió megyéi közül Csongrád megye helyzete a legkedvezőbb, Békés megye, mint az ábra is mutatja a régiós átlag /7,8%/ alatt van, míg Bács- Kiskun megye a legrosszabb helyzetű. A dél-alföld munkanélküliség szempontjából leghátrányosabb kistérségei Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, bácsalmási, jánoshalmi, kalocsai kistérség, Békés megyében a mezőkovácsházi, sarkadi és szeghalmi kistérségek, valamint Csongrád megyében a kisteleki kistérség , ,9 26,3 22,3 21,6 44,7 45,2 23,7 23, ,1 gyermek népesség % idős népesség % eltartott népesség % 0 Bács-Kiskun Békés Csongrád M.ország Eltartottsági ráta /%/ (Forrás: Dél-alföld megyéinek statisztikai évkönyve, 2006.) 12

13 Magyarország; 55 Bács-Kiskun ; 52,8 Csongrád; 53,6 Békés; 48,4 Aktivitási arány /%-os adatban/ (Forrás: Dél-alföld megyéinek statisztikai évkönyve, 2006.) ,4 Bács- Kiskun 47,8 44,6 50,5 7,8 5,9 7,5 Békés Csongrád M.ország 55 foglalkoztatási arány % munkanélküliségi ráta % munkanélküliségi ráta % foglalkoztatási arány % Foglalkoztatás munkanélküliség /%-os adatban/ (Forrás: Dél-alföld megyéinek statisztikai évkönyve, 2006.) A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának jogi (és finanszírozási) keretei tovább változtak. Az állami támogatás folyamatos módosulásával/csökkenésével, illetve a támogatás feltételéül szabott követelmények teljesítésének kiadásaival együtt változik a munkaszervezetek foglalkoztatási motiváltsága a megváltozott munkaképességűek vonatkozásában. Az egyének és a társadalom számára is fontos lenne, ha ezen célcsoport foglalkoztatási aránya növekedne, nyílt munkaerő-piaci integrációja ténylegesen megvalósulna. A nyilvántartott álláskeresők kiemelt célcsoportját jelentik, számuk 2005 óta enyhén csökkenő trendet mutat. A 2. sz. - 2/a. sz. - 2/b. sz. - 2/c. sz. mellékletek részletezik a nyilvántartott álláskeresők számát megyék bontásában évben, a Csongrád megyében nyilvántartott álláskeresők számát és arányát az állandó lakóhelyük szerint év végi állapot szerint és a bejelentett állások és a belépő álláskeresők által keresett foglalkozások összetételét szakmacsoportok szerint. (Forrása: Munka-erőpiaci helyzetkép évi összefoglaló, Bp április) Csongrád megyében az egy lakosra jutó GDP értéke 2006-ban ezer forint, mely ugyan növekedett az előző évhez képest (4.4%), de elmaradt az 13

14 országos (8.1.%) növekedéstől. A megye visszafogott fejlődésének köszönhetően, az országoshoz viszonyított lemaradás Tolna és Békés megye után Csongrád megyében nőtt a legjobban, ám megőrizte a megyei rangsor nyolcadik helyét. (Forrás: KSH.) 2.4. Szociális támogatások segélyezés A segélyek alapvető célja, hogy a jogosult személy vagy család egy főre jutó havi jövedelmének alacsony szintjét ellensúlyozza. A régión belül az egyes segélyfajtáknál kistérségi szinteken jelentős különbségek mutathatók ki. Elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára komoly kihívást jelent a szociális segélyezést biztosító források előteremtése évben a régióban fő részesült rendszeres szociális segélyben, melyből férfi és fő nő. A rendszeres szociális segélyben részesülők közül fő egészségkárosodott és fő aktív korú nem foglalkoztatott személy. Területi egység évben Támogatást Elutasított kérő Támogatásban részesülő Tízezer lakosra jutó támogatott Bács-Kiskun ,4 Békés ,4 Csongrád ,9 Dél-alföld ,8 Rendszeres szociális segélyben részesülők főbb adatai (Forrás: Szociális statisztikai évkönyv, 2007.) A megye települései bontásban, a szociális ellátási formák igénybevételének mutató számai olvashatók a 6.sz. mellékletben Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások Az idősek száma és aránya az elmúlt évtizedek során fokozatosan nőtt. Az élettartam meghosszabbodásával ez az arány emelkedő tendenciát mutat, amely új feladat elé állítja a szociális ellátórendszert. Csongrád megye korstruktúráját tekintve az ország egyik legidősödőbb régiója. Különösen hátrányos helyzetűek és a különböző szolgáltatásokból kirekesztettek azok az idősek, akik külterületen élnek. A régióban a különböző nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásba részesülők száma 2006 évben fő volt, amely az országos érték 14,5%-a. Ebből öregségi nyugdíjban fő, melyből fő nő, és fő. Az öregségi nyugdíjban részesülőknek az 58,7%-a nő. A korhatár 14

15 alatti rokkantsági nyugdíjban fő, hozzátartozói nyugdíjban fő részesül. 3045,2 167,2 136,1 139,5 Bács-Kiskun Békés Csongrád M.ország Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma /ezer fő adatban/ (Forrás: Dél-alföld megyei statisztikai évkönyv, Lakáshelyzet A régióban a lakásállomány év végén elérte a ot, mely az ország lakásállományának a 14%-a. A régión belül Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb a közüzemi vízhálózatban bekapcsolt lakások aránya 82%, /Békés megyében 90,6%, Csongrád megyében 91,3%/ és a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 39% /Békés megyében 45%, Csongrád megyében 60%/. Külterületen élő lakosság: Csongrád megyében a külterületi népesség aránya az országos átlag felett van. Ma leginkább a tanyás vidéknek a Kecskemét-Szeged vonaltól nyugatra elhelyezkedő homoki terület számít. Emellett jelentős külterületi népesség él néhány Szeged, Szentes Csongrád környéki faluban. A korábbi évtizedeket a faluról városba áramlás jellemezte, mely folyamat a 90-es évek közepén nemcsak megállt, hanem megfordult, s ma már a délalföldi falvak egy része növelte népességét. Leginkább a Szeged körüli településeken nőtt a népességszám, s ezek az urbanizálódó falvak ma már sajátos elővárosi zónaként funkcionálnak, s igényeik, kielégítendő szükségleteik megnövelik pl. a jóléti ellátó rendszerek szolgáltatási számát és minőségét. (Forrás: KSH ) 15

16 2.7. Oktatás, iskolázottság Az alapfokú oktatási intézmények fenntartását a régió települései többnyire önállóan vagy kistérségi társulás fenntartásában oldják meg. A települések többségében helyben elvégezhető az általános iskola nyolc osztálya. A régióban a nappali tagozatos általános iskolai tanulók száma fő. /Bács-Kiskun megyében fő, Békés megyében fő, Csongrád megyében fő/. A középfokú oktatás folyamatosan átstrukturálódott mind a képzési szint, mind a képző intézmény helyét illetően. A szakközépiskolai képzés iránti érdeklődés mellett az utóbbi években megnőtt a gimnáziumi képzés iránti igény, s ezt követi a szakmunkásképzésé, illetve a szakiskolai képzésé. A fizikai munkával járó szakmákhoz szükséges végzettség megszerzése ma már egyre inkább divatjamúlt. A régióban a nappali tagozatos tanulók száma fő, melyből fő gimnáziumi tanuló. A régión belül mind a felsőoktatásban, mint a kutatási potenciákban meghatározó Szeged város szerepe. A felsőoktatási képzési szerkezetből hiányzik az agrár és a műszaki egyetemi profil. Felsőoktatási intézmények hallgatói a régióban fő, melyből nappali tagozatos fő. (Forrás: KSH ) Csongrád megye további terület, népesség, mozgalom, gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, keresetek, lakás-és közműellátottság, szociális-és egészségügyi ellátottság, közlekedés, kultúra, kutatás-fejlesztés, gazdaságműködés, közlekedés adatai és összehasonlító adatai a régióval/országgal a 3. sz. 4. sz. 5. sz. mellékletekben olvashatók Egyes ellátotti csoportok jellemzői: a szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete, szolgáltatások biztosításának szükségessége Időskorúak, nyugdíjasok: Az idős népesség egyes csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota, - a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, körükben nagy arányban fordulnak elő. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük egyedüli megoldását a jelenlegi lehetőségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási formák jelentik. 16

17 Csongrád megyében magas az idős korcsoport aránya, jelentős mértékű a külterületen élő idősek száma, fokozott egészségügyi és szociális ellátási igény jelentkezik. Fogyatékkal élők: A fogyatékkal élők legnagyobb csoportját a testi és mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség mértéke nem teljes körű. A rehabilitációs foglalkoztatás szinte csak árutermelést jelent. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekében - a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapszolgáltatási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos Csongrád megyében is a támogató szolgálatok elérhető rendszerének kiépítése, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. A fogyatékkal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program továbbá Csongrád Megyei Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszútávra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai gondozásban részesültek száma Csongrád megyében az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A pszichiátriai betegek döntő többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülői, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az eltartó család a segítő évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma növekszik. Azok a betegek, akik kimaradnak a szakosított ellátásból önállóan nem képesek a számukra megfelelő ellátásokat felkutatni, tájékozatlanok. A települési önkormányzatok számára fontos feladat a közösségi pszichiátriai ellátás, mint szociális alapszolgáltatás biztosítása. Szenvedélybetegek: A szenvedélybetegek hagyományos csoportját az alkoholisták alkotják Csongrád megyében is. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, mivel a 17

18 tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Az alkoholisták várható élettartalma rövidebb. A pszichiátriai neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött 20-40%-os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. A települési önkormányzatok fontos feladataként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapszolgáltatás keretében való segítése. Hajléktalan személyek: A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi-, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel áll kapcsolatban. A hajléktalanság országos és megyei szintű kezelésében fontos a társadalmi reintegráció és a rehabilitációban közreműködők hatékony együttműködése. 3. A szociális szolgáltató/ellátó rendszer főbb változásai és hatása a Csongrád megyei szociális szolgáltatásokra 3.1. Jogszabályi környezet változásai Kiemelt figyelemmel kell szólni a Szt.-nek a év óta megvalósuló változásairól, melyek a jelen beszámolási időszakban ( évek) jelentős módosulásokat eredményeztek. Ezek elsősorban a szociális biztonság erősítését, a segélyezési rendszer - különösen nehéz élethelyzeteket fokozottan figyelembe vevő - módosításait, a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások átalakítását, valamint a szakosított ellátás egyes kérdéseinek rendezését foglalták magukba. Főbb eddigi változások és a várható változások: jétől megszűnt a szociális információs szolgáltatás kötelezendően ellátandó feladata, új ellátásként jelent meg a szenvedélybetegek részére biztosítandó alacsonyküszöbű ellátás ( főnél nagyobb településeken); jétől az idősek átmeneti elhelyezését, a korábban főnél nagyobb települések kötelezettsége helyett a főnél nagyobb településeknek kell működtetni; jétől bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás vonatkozásában; jétől megszűnik a megyei önkormányzat módszertani feladatellátási kötelezettsége; 18

19 jétől nem lesz kötelező faladat a főnél nagyobb településen a támogató szolgálat és közösségi ellátás nyújtása. - A szolgáltatások személyi feltételeinek teljesítésére előírt XII. 31-i és a tárgyi feltételek biztosítására meghatározott XII. 31-i határidő egységesen XII. 31-ére módosult. a) Alapszolgáltatások A módosított Szt. a települési önkormányzatok részére az alapszolgáltatások szolgáltatási kötelezettséget az alábbiak szerint határozta meg. Alapszolgáltatás Ha a település lélekszáma alatti 600 fő feletti feletti feletti feletti feletti Falu- és tanyagondnoki szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Nappali ellátás Támogató szolgáltatás (2009.évtől nem kötelező feladat) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások (2009.évtől nem kötelező feladat) Időskorúak gondozóháza Fogyatékos személyek gondozóháza Szenvedélybetegek átmeneti otthona Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása Utcai szociális munka 19

20 Ellátási formák és az ellátási kötelezettség: a) Falu- és tanyagondnoki szolgálat az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyán élő rászorultak ellátása szociális problémáik enyhítésére a legmegfelelőbb ellátási forma. Célja a szociális segítségre szoruló emberek életkörülményeinek javítása, alapvető szükségleteikből adódó szolgáltatások biztosítása. Háziorvoshoz, szakellátásra való szállítás, gyógyszer felíratása, kiváltása, ebédszállítás, hivatalos ügyek intézése. Feladatuk még ivóvíz kiszállítás, gyermekek óvodába, iskolába szállítása, védőnő, logopédus kiszállítása, fürdőbe, fizikoterápiára, családhoz, rokonokhoz, színházba, misére való szállítása. Szükség esetén kisebb karbantartások elvégzése. A tanyagondnoki szolgáltatás módját, formáját, gyakoriságát a tanyagondnokok, ill. intézményvezetőik határozzák meg, az ellátást igénybevevő egészségi állapota, szociális helyzete, a háziorvos javaslatának figyelembevételével. A évi KSH és a évben az adatlapon szolgáltatott adatok alapján megállapítható, hogy az ellátási kötelezettség Árpádhalom, Nagytőke, Óföldeák településeken nem teljesült. b) Étkeztetés, mint alapellátás komoly segítséget jelent a rászoruló felnőtt és időskorú népesség számára. Kötelezően biztosítandó alapszolgáltatási forma, melynek keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri étkezéséről gondoskodnak, akik ezt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az ellátás jól ismert, az ellátásban részesülők között továbbra is jelentős az idősek aránya. Az ellátás nyújtásakor kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek, fogyatékos-, pszichiátriai és szenvedélybetegek szükségleteinek kielégítésére. Hajléktalanok ellátása továbbra elsősorban a szegedi népkonyha szolgáltatásának köszönhető. A évi KSH és a évben az adatlapon szolgáltatott adatok alapján megállapítható, hogy az ellátási kötelezettség Kövegy településen nem teljesült, mivel nem volt rá igény. c) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. Szükség szerint nyújtandó, de kötelezően biztosítandó ellátás. Ez magában foglalja mindazon tevékenységet, és segítséget, amely a gondozott lakásán nyújtható, s amelyet a gondozott kora, egészségi állapota, vagy más ok miatt elvégezni nem tud, ennek elvégzésére képes, és köteles hozzátartozója nincs jétől bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás vonatkozásában. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, ami az egészségi állapottól, az ápolásra való rászorultság és az önkiszolgálási képesség mértékétől 20

21 függ. Ha a gondozási szükséglet fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és egyéb körülmények sem indokolják az idősotthoni elhelyezést, saját otthonában, ezt követően intézményi keretek között látják el a szakemberek az ellátást igénylőt. A évi KSH és a évben az adatlapon szolgáltatott adatok alapján megállapítható, hogy az ellátási kötelezettség Kövegy, Nagylak településeken nem teljesült. Az előző felülvizsgálat óta javult a helyzet az ellátási kötelezettség teljesítése terén. d) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás évtől lett önálló ellátási formaként nevesítve a szociális törvényben. Fontos eszköz a saját otthonukban élő egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorúak, fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek megoldására, a bentlakásos intézménybe kerülés idejének kitolására. A évi KSH és a évben az adatlapon szolgáltatott adatok alapján megállapítható, hogy az ellátási kötelezettség megvalósul az érintett településeken, s az is jól látható, hogy több település, pályázati/saját forrásból szívesen működtetné/ működteti ezen ellátási formát. e) A családsegítő szolgálatok díjmentesen olyan általános és speciális szolgáltatást nyújtanak, melyek a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárulnak az egyének, családok, valamint különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A családsegítő szolgáltatás feladatai különösen: Figyelemmel kíséri a lakosság szociális, mentális helyzetét, jelzi /a fenntartó, szakmai szervezetek felé/ a nagy számban előforduló problémákat. Információt nyújt az ellátási formákról és azok igénybevételének módjairól, valamint segítséget nyújt szociális ügyek vitelében. Észlelő-jelzőrendszert működtet a veszélyeztetettség és krízishelyzet kiszűrése érdekében. Segítséget nyújt a kialakult krízishelyzet feloldásában /krízisintervenció/. Szociális, mentálhigiénés, pszichológiai, jogi tanácsadást szervez. Közreműködik a családi konfliktusok rendezésében. Helyi rendelet alapján szervezi a nem foglalkoztatott aktív korú rendszeres szociális segélyezettek beilleszkedési programját. 21

22 Helyi szükségleteknek megfelelően speciális szolgáltatásokat nyújt /nehéz helyzetű családok, adósságterhekkel küzdők, szenvedély- és pszichiátriai betegek, stb./. Elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket. A évi KSH és a évben az adatlapon szolgáltatott adatok alapján megállapítható, hogy az ellátási kötelezettség Maroslele településen nem teljesült. Az előző felülvizsgálat óta kedvezően változott ez ellátási kötelezettség teljesítése, melyet a törvényi előírás változása nem minden településen kötelező az ellátás nyújtása is jelentősen befolyásolt. Családsegítő módszertani feladatok ellátása: a HSZK Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat a Szt a, valamint az 1/2000. SZCSM rendelet 17. -a alapján a dél-alföldi régióban /Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye/ regionális módszertani feladatokat látott el családsegítés területén /2008. június 30-ig/. Ezt követően a regionális módszertani feladatellátásra a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ gesztorságával felállított konzorciumon belül látja el módszertani feladatait a családsegítés területén a 3/2008.(IV. 15.) SzMM rendelet alapján és részt vesz a gesztori feladatok ellátásában. f) Közösségi ellátások feladata a pszichiátriai, vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A szolgáltatás kiépítettsége jelentősen nem változott. A közösségi ellátás évtől nem lesz kötelezően ellátandó feladat, további működését, pályázati forrásból, vagy fenntartói saját forrásból lehet biztosítani. g) Támogató szolgáltatás a fogyatékos személyek lakókörnyezetükben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérése (személyi szállító szolgálat működtetésével), valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtása révén. Nagy szerepet kap általános egészségi állapotnak, és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi szociális ellátásokhoz való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása. A támogató szolgálat népszerű és ismert ellátási forma, melynek nyújtásában továbbra is jelentős mértékben részt vesznek a civil szervezetek is. h) Utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kisérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, ill. az ellátás biztosításához kapcsolódó 22

23 intézkedés megtételét. Ezen ellátási forma továbbra is a megyei jogú városokban meghatározó (Szeged, Hódmezővásárhely) és e településeken megfelelő szakmaisággal látják el a feladatot, míg a regionális koordináció is segíti a hatékony működést. i) Nappali ellátást nyújtó intézmények legelterjedtebb típusa az idősek klubja, melynek működése a növekvő szükségletek, az idősek számának emelkedése miatt is kiemelkedően fontos. Nappali intézmény még a fogyatékos egyének, pszichiátriai- és szenvedélybetegek, továbbá hajléktalan egyének részére működtethető. A szociális törvény a 3000 főnél magasabb lélekszámú településeken írja elő kötelező feladatként. Ezen ellátási formát több település önként vállalt feladatként továbbra is biztosítja, nyitott intézményként. Az ellátásokkal összefüggő további adatok a 7. sz. - 8/A. sz. -, 8/B. sz sz. mellékletekben olvashatók. (3. sz.- 4. sz.- 5. sz. ábra) A felülvizsgálat révén információt kapunk arról, hogy a települések, mely ellátási formák bevezetését tervezik függetlenül attól, hogy az ellátás nyújtására kötelezettek-e vagy sem, továbbá a települések ellátási kötelezettségének teljesülését is láthatjuk, hiszen megjelenik, hogy mely településeken vannak hiányok a kötelező feladatellátásában. A települések jelezték az ellátások beindításának várható időpontjait is. A kötelezően ellátandó feladatok biztosítása az ellátottak szükségleteinek kielégítése szempontjából is kiemelt feladat. b) Szakosított szolgáltatások Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított formában kell gondozni. Szakosított szolgáltatás formái az alábbiak: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti otthona 23

24 Szakosított szolgáltatás feletti feletti feletti Idősek gondozóháza Éjjeli menedékhely Fogyatékosok átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Hajléktalanok átmeneti otthona Tartós bentlakásos intézményi ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények: idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalanok otthona, rehabilitációs intézmények: pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek és a hajléktalanok számára, lakóotthonok: pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek számára. A megyei önkormányzat az Szt. alapján továbbra is gondoskodik: azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, melyeknek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles; szakosított szociális szolgáltatások összehangolásáról, koordinációról, az intézményi ellátások területén a megyei önkormányzatnak kell biztosítania a rehabilitációs intézmények, lakóotthonok és ápolást, gondozást nyújtó intézmények - vagyis az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kivételével a bentlakásos intézményi kör - szolgáltatásait. Csongrád megyében működő átmeneti ellátást nyújtó intézmények lefedettségében nincs jelentős változás. Továbbra sincs a megyében átmeneti elhelyezés a fogyatékos személyek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek számára. Csongrád megyében működő tartós bentlakásos intézmények évtizedek óta megbízható működésükkel járulnak hozzá az igények kielégítéséhez. A megyében lévő bentlakásos szociális intézményeket (típusonként) adataik alapján férőhelyszám, ellátottak száma, férőhely kihasználtság, emelt szintű ellátás, várakozók száma a 9/A. sz. melléklet mutatja be. Az intézményi kör 24

25 évek óta változatlan, stabil működésű. A megyében lévő bentlakásos szociális intézményi férőhelyek száma mindösszesen 3521 fő (kapacitás növekedett 132 fővel, az előző felülvizsgálati időponttól) az ellátottak száma 3409 fő, a férőhely kihasználtság 96.8% (2.7%-kal csökkent) és a várakozók száma 1233 főre (8,5 %-kal) csökkent. (2. sz. ábra) Az intézmények műszaki állapotáról, akadálymentességéről, illetve a személyi feltételek teljesüléséről a 11. sz., 12. sz. melléklet ad képet. Ennek alapján elmondható, hogy az akadálymentesítési program tervezetten, de kissé lassan halad. Több intézményben a közösségi helyiség nem biztosított és a feltétel teljesítése jelentős problémát okoz a működtetőknek. A személyi feltételek vonatkozásában elmondható, hogy több intézményben hiányos a szakmai létszám, melynek biztosítása az ellátás minőségét is javítaná. A tartós bentlakásos szociális intézményt érintő változások hatásai, jellemző jelenségek: a lakosság részéről (idősek, egyedül állók,) egyre nagyobb igény jelentkezik a szolgáltatások igénybevételére, ezért az intézmények fejlesztése, korszerűsítése valamint esetleges bővítése szükségletként jelenik meg; a törvényi módosításokkal együtt járó új felvételi eljárás dokumentációinak beszerzése esetleges; a megváltozott finanszírozás bizonytalanságot kelt; a változó jogszabályi környezet nehezíti a közép és hosszú távú tervezést; a személyi és tárgyi feltételek hiányossága nehezítik a minőségi szolgáltatást; a szociális területen dolgozó szakemberek anyagi, szakmai és társadalmi megbecsülése nem emelkedik; a szakemberek fokozott fizikai és mentális igénybevétele miatt romlik az ellátás minősége; a lakók ellátásához szükséges gyógyszerköltség újra gondolása szükséges az ellátottak súlyos állapotát tekintve; a lakószobákra előírt alapterület biztosítása működési feltétel; foglalkoztató-, közösségi helyiségek, látogató szobák kialakítása szükséglet a lakók részéről jétől bevezetésre került a gondozási szükséglet vizsgálata a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás vonatkozásában. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, ami az egészségi állapottól, az ápolásra való rászorultság és az önkiszolgálási képesség mértékétől függ. Ha a napi 4 órát meghaladja a gondozási 25

26 szükséglet és egyéb körülmények is ezt szükségessé teszik az ellátást igénylő részére idősotthoni ellátás kerül megállapításra ig az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézethez több mint 7200 fő gondozási szükségletének elbírálási igénye érkezett, ebből 5351 esetben pozitív irányú szakvélemény született. A sajtótitkárság jelentése a 15. sz. mellékletben olvasható. Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működő tartós bentlakásos intézmények (15 szakmai egység) fele határozott idejű működési engedéllyel rendelkezik a 9./B sz. melléklet szerint. A működési engedély érdekében a hiányzó tárgyi és személyi feltételeket biztosítani kell a meghosszabbított, december 31-ig határidőre. Az adatlapok információi alapján a 24. sz. mellékletben részletesen megjelenítődnek az intézmények által megfogalmazott problémák, a megoldandó feladatok és fejlesztési lehetőségek, mint az intézményi jövőkép egy rövid formája. Kiemelésre méltó a problémák közül: a lakószobák előírt alapterületének nem teljes mértékű rendelkezésre állása, a közösségi/foglalkoztató/látogató helyiségek hiánya, az adminisztrációs feladatok elvégzését végző szakember hiánya, a magas gondozási szükséglet teljesítésének problémái, zsúfoltság, akadálymentesség hiánya, a jogszabályi környezet szinte állandó változása miatt nehezített az ellátási minőség biztosítása (felügyelet a gondozottak részére, programok biztosítása, magas ellátotti létszám a szakemberek magas terhelését okozza, tárgyi feltételek hiánya, stb.), karbantartási munkák elmaradása, korszerű ellátást segítő eszközök, berendezések stb. hiánya. A 17. sz. melléklet bemutatja a szolgáltatott adatok alapján - a évben megtörtént fejlesztéseket és a évben jelenleg is folyamatban lévőket, míg a 16. sz. melléklet a év között tervezett fejlesztéseket és a megvalósítás tervezett forrásait. A fejlesztések iránya a működési engedélyek megtartását és határozatlan idejű megszerzését célozza meg, továbbá az ellátás minőségének a javítását. Kiemelném a évi eredmények közül a tárgyi és személyi feltételek javítását, a nővérhívó rendszerek telepítését, a zsúfoltság csökkenését és az akadálymentesítés folyamatosságát. A közötti fejlesztési tervek az épület karbantartást, korszerűsítést, bővítést és felújítást továbbá közösségi helyiségek kialakítását preferálják. A települések a tervek megvalósítását pályázati forrásból tervezik, csak néhány fenntartó tud saját forrást is rendelkezésre bocsátani. A források hiánya a tervek megvalósításának átütemezését is jelenhetik. 26

27 A tartós bentlakást nyújtó intézményekben ellátottak és várakozók létszámát a 9/A. sz. melléklet mutatja, a korösszetételi bontásuk a 18 sz. mellékletben olvasható. Az adatokból figyelemre méltó az a tény, hogy a várakozók többsége 70 év feletti egyén, mely feltételezi az ellátási igény realizálását követően a magas szükségletigényű ellátás nyújtását. A 19. sz. melléklet a és év továbbá a év tervezett finanszírozási mutatóit írja le. A felülvizsgálat során kért adatokból látható, hogy a finanszírozás alap- és szakellátások vonatkozásában is az utóbbi években kedvezőtlenül alakult. A normatív állami támogatás évi további értékvesztése jelentős. A támogatás differenciálódott és szinte minden esetben csökkent, különösen az emelt szintű ellátás esetében. A működéshez szükséges források biztosítása jelentős feladattá vált a működtetők számára, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a bevételek növelése nehezen megvalósítható, hiszen a térítési díjak emelésénél az ellátottak jövedelmi helyzetére is figyelemmel kell lenni. A pályázati források megszerzése gyakran jelentős önerőt is feltételez, egyéb innovatív bevételek megteremtése gazdasági, jogi és kereslet függvénye. A leírtakra figyelemmel az önkormányzatok jelzik, hogy továbbra is jelentős mértékben ki kell egészíteniük az intézmények költségvetését a működés biztosítása érdekében. Az állami finanszírozás vonatkozásában elvárás lehet a támogatások átláthatóbbá tétele, tervezhetőbbé tétele és csak ezt követhetné a takarékosabbá tétel lépései. A térítési díj fizetési fegyelme továbbra is nagyon jó, ez dicséri a szakemberek munkáját is. A Csongrád Megyei Önkormányzat által biztosított szolgáltatások esetében a bevétel összetétele az elmúlt években az alábbiak szerint változott: %-ban Bevétel évi terv Normatív állami támogatás 47,2 50,0 47,0 44,0 Térítési díjból származó bevétel 24,7 29,9 31,6 33,4 Egyéb saját bevétel 5,1 3,5 2,1 1,8 Átvett pénzeszköz 0,2 0,7 0,8 0,3 Önkormányzati kiegészítés 22,8 15,9 17,5 20,5 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 27