Lakhatási Beavatkozási Terv

Átírás

1 Lakhatási Beavatkozási Terv Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP A-13/1

2 1 O l d a l

3 Jóváhagyta: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyetértett: Orsós János Kubai Zoltánné TÁMOP / közösségi programszervezők Dr. Kovács Katalin projektvezető TÁMOP / helyi Programirányító Tanács Dr. Garai Péter igazgató Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság Hegedűs István elnök-helyettes Országos Roma Önkormányzat 2 O l d a l

4 Tartalom Vezetői összefoglaló Fejezet: Átfogó cél Fejezet: Helyzetelemzés Pécs Megyei Jogú Város helyzetelemzése A területi szegregáció jelenléte a városban A helyzetelemzés SWOT analízise A megcélzott szegregátumra vonatkozó korábbi lakhatási, infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztési tevékenységek A környezeti károk bemutatása és feltárása Fejezet: Szükségletfelmérés A fejlesztési szükséglet stratégiai okainak bemutatása A szegregátum lakhatási, infrastrukturális és környezeti fejlesztési szükségleteinek bemutatása Lakossági igények bemutatása A szükségletfelmérés eredményeinek bemutatása A projekt szükségességének indoklása Fejezet: Beavatkozási területek bemutatása Beavatkozási területek A célcsoport lakhatására vonatkozó tervek alapján az egyéni fejlesztési tervek módosítása A célcsoport lakhatását támogató infrastrukturális beavatkozások megvalósítása A Lakhatási Beavatkozási Terv tervezett hatása a település egészére A végrehajtandó beruházások műszaki minőségének, a kötelező ellenőrzési, biztonsági, hőszigetelési, akadálymentességi, stb. normák betartására vonatkozó intézkedések részletes bemutatása, a bevonandó műszaki ellenőr és műszaki szakemberek, szükség esetén a rehabilitációs szakmérnök bemutatása Fejezet: Szinergia vizsgálat Fejezet: A program megvalósulásában közreműködő műszaki szakemberek, ingatlan, jogi és egyéb beruházási feladatokat ellátó szakemberek és engedélyek bemutatása szervezetek és felelősök felsorolása és elérhetőségeik, valamint a szegregált lakókörnyezetben élő állampolgárok képviselőinek megnevezése Fejezet: Kockázatelemzés Lakhatási Beavatkozási Terv elkészítésében részvevők sz. melléklet: A komplex telep-program végrehajtási terve sz. melléklet: Excel-tábla sz. melléklet: Fényképes dokumentáció a felújítandó lakóépületekről O l d a l

5 Vezetői összefoglaló A mecseki feketekőszén bányászat közel 150 éves tevékenysége hatására Pécs gazdaság- és társadalomfejlődése egyedi és markáns struktúrákat hozott létre. A megélhetést biztosító munkalehetőségek, a bányászathoz és a feldolgozóiparhoz kapcsolódó szaktudás és munkaerő nagy volumenű igénye olyan társadalmi rétegződést eredményezett, melyben a mérnöki, betanított- és szakmunkás tudásformák erőteljes túlsúlyban voltak. Pécs a rendszerváltás óta a mecseki feketekőszén bányászat végleges befejezésével új pályára állt. A társadalom változása azonban lassú folyamat. Ebben a múlt hátrahagyott nyomai olyan sebek, melyek kezelése fontos és szükséges az új gazdasági, piaci rendszerek kiépítéséhez és hosszú távú fenntartásához is. A pécsi egykori bányász-kolóniák, lakótelepek ma a szegregáció legtipikusabb lakóterületei. Az itt élő társadalom problémájának kezelése azonban már nem függ össze a bányászattal. A bányavagyon azon része, mely a pécsi önkormányzat tulajdonába került, jelentős mértékben szociális bérlakásként került hasznosításra. A lakások koncentrációja e területeken a halmozottan hátrányos helyzetű lakónépesség koncentrációját hozta magával olyan lakhatási körülmények között, melyek már a rendszerváltáskor sem feleltek meg a minimálisan elvárható, méltányos életkörülményeknek. A helyben sűrűsödő társadalom rendszeres fluktuációja, a bérlakások lakóinak folyamatos változása azt eredményezte, hogy e területekre egyre rosszabb helyzetű rétegek kerültek. Az a felismerés, hogy a slumosodás, a telepszerű lakóterületek megszűntetése ma már csakis az e területeken élő súlyos hátrányokkal és kirekesztettséggel küzdők aktív bevonásával, véleményük és akaratuk megismerésével, a változások cselekvő résztvevőjévé tételével lehetséges, ezen a ponton igen komoly kihívás. Nem elég azonban a humán kapacitások fejlesztése, a célcsoport bizalmának megszerzése és érdekeltté tétele. A társadalmi és környezeti változások egymást erősítve kell, hogy végbemenjenek. Amint a megfelelő társadalmi felzárkóztatás nélküli rehabilitációs célú infrastrukturális beruházások kritikus tapasztalatai ismertek, úgy a felzárkóztatást követő lakhatási feltételek javítása nélkül sincs esély hatékony, hosszú távú és eredményes integrációra. Pécs városa ezt a komplex szemléletű fejlesztést tűzi ki célul a befogadás jelszava alatt minden városi szegregátum tekintetében, és jelen programmal is. Mint a TÁMOP /1 Komplex Telep Program az integráció első létrafoka lett a györgy-telepi emberek számára, úgy jelen pályázat a II. lépés a társadalmi befogadás és beilleszkedés útján, a méltányos lakhatási feltételek megteremtésével. Jelen projekt az első érdemi pécsi szociális városrehabilitációs program egyik legfontosabb részeleme. A pécsi szegregátumok közül György-telep pilot projektje a további rehabilitációk fejlesztési modelljévé válhat. A TÁMOP Komplex Telep Program társadalmi felzárkóztatásban elért eredményei, és a további sikerek elérése érdekében folytatott szociális munka szükségszerű kiegészítése a jelen TIOP konstrukcióban finanszírozott infrastrukturális beruházás. A projekt eredményei olyam mutatókban mérhetők, mint a felújított lakások száma, integrált lakókörnyezetbe költözők száma, beruházással érintett lakások alapterülete. E projekt legfontosabb eredménye azonban mégis az lesz, ha György-telep Pécs olyan lakónegyedévé válik, amely fizikailag minőségi háttere lehet a közösségi cselekvést megkövetelő viselkedésformáknak, higiéniának, a foglalkoztatásnak, a közterhekhez való hozzájárulásnak, a kollektív tevékenységekben való részvételnek. A leszakadó településrészeket érintő városi folyamatok visszafordításában szerzett eddigi tapasztalatok Pécs vonatkozásában - de az ország más települései számára is - azzal a nyilvánvaló üzenettel szolgálnak, hogy a szegregációs mechanizmusok időbeni megakadályozás nélkül, a társadalmi kirekesztés elleni preventív gondolkodás hiánya nélkül - nem beszélve a leszakadást erősítő tudatos döntésekről egy ponton túl a problémák valódi okainak kezelése rendkívül komoly energiákat igényel, és a visszafordítás költségigénye a szegregáció elmélyülésével párhuzamosan hatványozottan növekszik. Emiatt Pécs városának fel kell ismernie, és a döntéshozatal során szem 4 O l d a l

6 előtt kell tartania, hogy jól felfogott saját érdeke az időben megvalósított közbeavatkozás és a megelőzés. A tervezés folyamatának bemutatása 1. fázis / előkészítés: A tervezési folyamat a hasonló pályázati folyamatoktól eltérően a UNDP (United Nations Developing Programme) által megvalósított terület alapú fejlesztési program keretében kezdődött meg. Ez a program magába foglalta a György-telepen élők szükségleteinek, lehetőségeinek alapos megismerését a közösségi animáció munkamódszerével. A tapasztalatokra alapozva kidolgozásra került egy befogadási stratégia ( Pécs a befogadó város címmel), emellett egy kutatásra is sor került tavaszán a célterületen. A program keretei biztosították a helyi lakosokkal a folyamatos párbeszédet, kiegészítve a TÁMOP /1 konstrukció keretében megvalósuló Benned a létra program szociális- és közösségi elemeit. Munkánk eredményeképpen Pécs város lakossága és szakértői is egyre nagyobb figyelemmel fordultak György-telep felé. A UNDP program által biztosított széles társadalmi egyeztetés egyik mérföldköve volt az a tervpályázat, melyet a tavasz folyamán hirdetett meg Pécs városa fiatal építésztervezőket mozgósítva. A pályázat célja volt, hogy a építész-hallgatók a telepen élők életét megismerve olyan építészeti megoldásokat keressenek, melyek a fenntartható lakhatást biztosíthatják számukra. link 2. lépés / egyeztetés: A pályázati dokumentáció elkészítése során több szinten egyeztettek a megvalósítók. Egyrészt folyamatos műszaki egyeztetés folyt a tervezők, a szakági tervezők és a szociális szakemberek közt, heti rendszerességgel. Másrészt a helyi lakosokkal is folytak egyeztetések, interaktív lakossági fórumokon. A folyamatos egyéni- és közösségi animáció erősítette ezeket a folyamatokat és a közös munkát a telepi lakókkal. (ld. mellékelt jegyzőkönyvek) 3. lépés / előkészítés: a program során kiköltöző családokkal is megkezdődött a munka. Az esetmenedzserek már az egyéni fejlesztési tervek előkészítésekor rögzítették a a családok szándékait és vállalásait, közösen egyeztették a vágyakat és a lehetőségeket, így már a kezdetektől fogva tudatosan dolgozunk azzal a hat családdal, akik a projektnek köszönhetően Pécs más lakókörnyezetében folytatják életüket. 4. lépés / tudatosítás: A TÁMOP /1 és a UNDP projekt alkalmat adott arra is, hogy Pécs város lakossága ismereteket szerezzen a telepen zajló folyamatokról, és a telepi lakosság mobilizációs törekvéseiről. Sajtóhírekkel, a döntéshozók nyilatkozataival, a civil szervezetek és a városi intézmények tájékoztatásával a György-telepen zajló projektek céljaival és tevékenységeivel megismerkedtek a résztvevők. A szegregáció oldását célzó folyamatok kapcsán esetlegesen felmerülő konfliktus-helyzetekre felkészülve már a TÁMOP /1 konstrukció keretében elkészült a telep Konfliktus- és mediációs terve, mely külön figyelmet szentel a befogadó közösség érzékenyítésével kapcsolatos teendőknek. 5. lépés / kidolgozás: Párhuzamosan a fizikai életfeltételeket javító intézkedésekkel elkezdődött a telepi lakosok lakásfenntartási képességét javító intézkedés-csomag kidolgozása. Munkaerő-piaci koordinátor alkalmazásával, támogatott képzésekkel és foglalkoztatással (TÁMOP /1) a jövedelemtermelő képesség javítását tűztük ki célul. Az adósságkezelési módszertan kidolgozásával az adósság-spirálból való kitörési pontok kerültek meghatározásra. A lakások felújítása kapcsán figyelembe vettük a fenntartható lakhatás kritériumait, ehhez kapcsolódóan szemléletformáló akciókat, klubokat terveztünk (ld. csatolt melléklet: György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan) 5 O l d a l

7 1. Fejezet: Átfogó cél A projekt átfogó célja a deszegregációs folyamatok elindítása, megerősítése, felújított szociális bérlakások kialakításával a lakhatási mobilizáció támogatásával. A bérlakások felújítására irányuló beruházás Pécs városában azon területen kerül sor, mely szegregátumként a város integrált lakókörnyezetéhez alkalmazkodó szintre emelhető, hiszen fizikai szempontból a szegregátum közvetlenül határos integrált lakókörnyezettel, közműellátottsága adott, a táji környezet kiváló adottságokkal rendelkezik. Ennek során megvalósul a célterületen az ott élők lakhatási feltételeinek javítása a fokozatosság elvének betartásával. A megvalósítás 8 lakóépületben kialakítandó 22 célterületi lakás felújításával, és 6 lakás integrált lakókörnyezetben történő megvásárlásával történik meg. A lakások kialakítása során fontos, hogy a tervezés fázisától fogva összeegyeztetésre kerülnek az infrastrukturális fejlesztési elemek az egyéni és családi lakhatási fenntartási képességekkel. Cél emellett, hogy az elért komfortfokozat drasztikus fenntartási kötelezettség-emelkedéssel ne járjon, a lakbérek esetében maximum az infláció mértékével. A beavatkozás következtében a TÁMOP /1 keretében fejlesztésbe vont szegregátum infrastrukturális ellátottsága, a lakóházak minősége oly mértékben javuljon, hogy a fizikai szegregáció enyhüljön, és az egyes TÁMOP tevékenységek - melyek a munkaerő-piaci reintegrációt, a közösség fejlesztését, az egészségügyi állapotok javulását támogatják - folytán a társadalmi leszakadás jelentősen mérséklődjön. E fejlesztések együttes eredményeként az érintett településrész telepekre jellemző adottságai a lehető legkisebb szintre mérséklődjenek, a település integrált lakókörnyezetéhez minél jobban közelítsenek. A célterületen a TÁMOP /1 komplex telep-program keretében a hátrányok felszámolása, enyhítése érdekében szociális, közösségfejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási elemeket valósít meg a konzorcium. Az egyéni és a közösségi fejlesztéseken keresztül a településrészen élő teljes lakosság bevonásra kerül a programokba, így a lakhatási beruházások mindannyiukat érintik. Cél, hogy a településrész minden lakosa számára elérhetőek legyenek a lakókörnyezet javítását célzó beruházások által létrejött közösségi terek. A projekt átfogó célja: György-telep Pécs olyan lakóterületi egységévé váljon, mely a városi átlag szintjét képes elérni, és mind a közterületi, mind a lakófunkciók tekintetében a minőségi lakhatási feltételeit biztosítani tudja. Ezzel párhuzamosan a fejlesztés eredményeként a lakók financiális képességeikre tekintettel nem kerülnek olyan helyzetbe, melyben lakhatásuk ellehetetlenül. Részcélok A projekt célja a TÁMOP /1 projekt keretében megcélzott szegregátumban: 1. lakhatási körülmények javítása; - lakások felújítása, - energetikai mutatók javítása, - háztartások nagyságához igazított alapterületű és kialakítású lakások létrehozása - fenntartható lakáshasználat képességének megalapozása - lakások ivóvíz és szennyvízhálózatra való rákötése - kártyás fogyasztásmérő órák felszerelése (víz, áram) 6 O l d a l

8 2. lakókörnyezet javítása, a terület rendezése; - külső űrgödrös szikkasztott mellékhelyiségek felszámolása - köztér funkció kialakítása - közösségi kertek-funkció lehetőségének előkészítése - csapadékvíz elvezetés kialakítása a közterületeken - lakásonként épületek mögötti fatároló és kiskertek kialakítása 3. a lakások hoszzú távú fenntartásának megalapozása - fenntartási költségeinek optimalizálása (kártyás fogyasztásmérő órák) - a hátralékok kezelése, adósságok rendezése - a bevételek maximalizálása és a kiadások tudatos tervezésének készség szintű elsajátítása - fenntartható lakáshasználat gyakorlati szükségleteinek oktatása 4. akcióterületről kifelé irányuló mobilizációja - arra alkalmas, vagy alkalmassá tehető 6 család felkészítés - a pályázat megvalósításának megkezdéséig meghatározott 6 célterület (beavatkozási pont) lakóközösségének informálása, befogadóvá tétele - 6 háztartás akcióterületről történő kiköltöztetése magasabb minőségű lakásokba, lakókörnyezetbe - beilleszkedés utókövetése, mentorálás, monitoring Indikátorok Mutató neve Felújított lakások száma Felújított lakások nettó alapterülete Felújított lakóépületek nettó alapterülete Felújított lakóépületek száma Új építésű szociális bérlakások száma Megvásárolt szociális bérlakások száma A lakhatási beruházással érintett családok/háztartások száma A lakhatási beruházás során érintett Típus (output / eredmény) Mértékegység Kiinduló állapot értéke Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja output db 0 22 A projekt fizikai befejezése output m A projekt fizikai befejezése output m A projekt fizikai befejezése output db 0 8 A projekt fizikai befejezése output db output db 0 6 A projekt fizikai befejezése eredmény háztartás 0 32 A projekt megvalósításá nak kezdete eredmény fő A projekt megvalósításá Mutató forrása engedélyezési tervdokumentáció/saját nyilvántartás engedélyezési tervdokumentáció/saját nyilvántartás engedélyezési tervdokumentáció/saját nyilvántartás engedélyezési tervdokumentáció/saját nyilvántartás saját nyilvántartás/adásvételi szerződés/lakóval kötött, lakáshasználatra vonatkozó jogviszonyt igazoló szerződés Egyéni fejlesztési tervek Egyéni fejlesztési tervek 7 O l d a l

9 személyek száma nak kezdete 1. ábra: a projekt indikátorai 2. Fejezet: Helyzetelemzés A helyzetelemzés során bemutatásra kerülnek Pécs város társadalmi és infrastrukturális jellemzői, a vonatkozó mutatók tekintetében. A felhasznált adatok bizonyos része a 2001-es népszámlálás eredményeiből, jelentős többsége Pécs Megyei Jogú Város 2011-ben aktualizált Integrált Városfejlesztési Stratégiájából származik, ennek megfelelően 2009-es és 2010-es adatokat jelent. A pécsi viszonyok jellemzői után a pécsi szegregátumok általános bemutatása történik, melyet a konkrét célterület problémáinak jellemzése követ. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2012-ben György-telepen teljes körű kérdőíves felmérést végzett, amely egységes, részletes, átlátható képet mutat a célterületről, és a 2011-es népszámlálás városi és városrészi adatainak megjelenését követően azonnali összehasonlító elemzések elkészítésére is lehetőséget ad. E felmérés feldolgozása megtörtént, és önálló kutatási beszámoló készült belőle. Mivel a helyzetelemzés és a szükségletfelmérés a kutatási beszámolóban összefonódva jelennek meg, György-telep helyzetelemzésének bizonyos elemeit a szükségletfelmérés fejezetében fejtjük ki, rögtön bemutatva a helyi viszonyokat jellemző gondokkal kapcsolatban megfogalmazott válaszokat, igényeket Pécs Megyei Jogú Város helyzetelemzése Demográfia Pécs a Dunántúl legnagyobb városa. A népesség száma 1993-ban érte el a történelmi maximumát fővel és a következő évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népesség csökkenés. A év végére a csúcshoz képest 9,4%-át veszítette el Pécs a lakónépességének. Pécs népességének csökkenése a kistérségével együtt vizsgálva azonban kevésbé aggasztó. Miközben 1990 és 2009 között Pécs lakónépessége fővel csökkent, a kistérség növekedése főt tett ki. Vagyis Pécs népességvesztesége még így is tetemes, miközben azt sem állíthatjuk, hogy a kistérség népességtöbblete kizárólag Pécsről származik. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint, bármilyen referencia területet veszünk is alapul - Budapest kivételével - a baranyai megyeszékhelyen volt a legkisebb a gyermekkorúak aránya az össznépességen belül. A különbség különösen Pécs és a környező települések vonatkozásában volt szembetűnő. Ebben a viszonylatban a jelenség valószínűsíthetően magyarázható egyrészt az elmúlt másfél évtized településszociológiai fejleményeivel: a város magterületéről" a peremterületek, szuburbiák felé történő kiáramlással. Mivel ez a folyamat leginkább a fiatalabb, aktív korú, gyermekes generációk sajátossága, ennek köszönhetően a környező települések korstruktúrája fiatalodott, népesség száma pedig nőtt. 8 O l d a l

10 2. ábra: Pécs város lakónépességének kor szerinti összetétele (2009. január 1.) (forrás: KSH; Pécs IVS, 2011.) Másrészt utalnunk kell arra a tényre is, hogy a kistérség a közigazgatás által ismert fogalom, a hozzá tartozó települések Pécs esetében inhomogének, jelentős részük nem szuburbán, hanem rurális vonásokat tükröző vagy kisebb számban egykori ipari falvak, amelyek eltérő fertilitási mintázata valószínűsíthetően szintén magasabb a pécsinél. A 2009-es adatok szerint a pécsi népesség 17,8%-a volt 65 év feletti. Az inaktív generációk aránya pontosan megegyezett a hazai átlaggal, de közel két százalékponttal volt magasabb a hazai nagyvárosokénál. Az idősödés azonban elsősorban Budapesten jelentkezik, és alapvetően a fővárosi népesség magasabb életkilátásainak, a várható élettartama kitolódásának, valamint az alacsony reprodukciónak tudható be. A fiatal és az idősebb korcsoportok magasabb arányának köszönhetően Pécs aktív korú népessége 75,5 %. A különbség a hazai nagyvárosok átlagához képest e téren sem tekinthető számottevőnek. A fő feletti hazai nagyvárosok átlagához képest a gyermek- és a produktív korúak aránya kisebb, míg az idősebbek aránya valamelyest magasabb volt. Szűkebb területi kitekintésben a dél-dunántúli régiós értékekhez képest a gyermekkorúak aránya alacsonyabb volt, míg az időseké pontosan megegyezett a régióéval. Mindezeken felül a fenti korfát tekintve fel kell hívni a figyelmet arra a problémára, melyre a év alatti népesség száma (a korfa törzse ) utal: jelentősen fogy a gyermek- és fiatalkorú népesség, emiatt 10 év múlva mintegy 30%-kal kevesebb lesz a korosztály létszáma, mely negatívan érinti pl. a közép- és felsőfokú oktatási intézményeket, ahol a tendencia miatt a férőhelyek csökkentésére, akár intézmények bezárására is kényszerülhetnek majd a fenntartók a jövőben. Az alapfokú oktatás tekintetében ez a csökkenés 2011-re már realizálódott és a 14 év alatti gyermeklétszám a következő 10 évben jelentős mértékben nem fog változni. A népességcsökkenés a felsőbb oktatási intézményeken kívül - várhatóan a munkaképes korú, aktív keresők létszámára, ezáltal az eltartók arányára tekintettel lesz markánsan negatív hatással (jelentősen nő az eltartottak, főleg a nyugdíjas korúak aránya, mellyel szemben jelentősen csökken az eltartók, a munkaképes korú aktív keresők létszáma). Pécs állandó lakóinak 45,8%-a férfi, 54,2%-a nő től kezdve a nők arányának lassú növekedése figyelhető meg. A vándorlási egyenleg pozitív (2009-ben 338 fővel több volt az odavándorlók száma, mint az elvándorlóké), a pontos adatokat az alábbi táblázat szemlélteti. Jól 9 O l d a l

11 látható, hogy az elmúlt évtizedben a vándorlás egyenlege növekvő tendenciát mutatott, 2005 óta pedig az odavándorlók száma meghaladja az elvándorlókét. A népességmozgalmi adatok alakulása Pécsett (forrás:ksh) PÉCS Odavándorlások száma (eset) Elvándorlások száma (eset) Vándorlási különbözet ábra: A népességmozgalmi adatok alakulása Pécsett (forrás: KSH; Pécs IVS, 2011.) Foglalkoztatás A foglalkoztatottak száma Pécsett 2011-ben fő volt 1. Ez a lakónépesség 45 %-a. A munkanélküliségi ráta a megyeszékhelyen a megelőző két évben nem változott jelentősen, 2011-ben 7,28 %-os volt. Jelentős különbségek tapasztalhatók azonban a város különböző területi egységei között. Főként a keleti városrész, de azon belül is leginkább néhány kritikus jellemzőkkel bíró lakóterület, szegregátum arányszámai jeleznek komoly problémákat. A szegregátumokban a munkanélkülisági ráta meghaladja az 50%-ot, esetenként a 90% felé konvergál. Egy Pécs méretű városban ezért a településszint alatti városrészi adatok elemzése rendkívül fontos a foglalkoztatás növelése érdekében, és a területi különbségek kiegyenlítése érdekében is. A munkahelyteremtés vonatkozásában a kulturális szolgáltatások, intézmények, kiszolgáló létesítmények szerepe az EKF program óta megnőtt. Ezek a munkahelyek azonban jobbára nem alacsony iskolai végzettségű, szakmunkás tudásformákat, vagy betanított munkát igényelnek, hanem a szakmai értelmiség számára biztosítanak munkalehetőséget. Fontos, hogy a munkalehetőségek tekintetében a városrészek között mutatkozó differenciált kép - mind területi, mind társadalmi vonatkozásokat ideértve - a beruházásoknál figyelmet kapjon, a munkahelyteremtés ne csak egyes csoportoknak biztosítson lehetőséget. A korábbi éveket vizsgálva elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma Pécsett évben fő volt. A 2000-es években az álláskeresők száma közel azonos szinten mozgott (3-4 ezer fő körül), azonban 2008-tól hirtelen emelkedésnek indult és a 2007-es adathoz képest 67%-kal nőtt a számuk. Az ezredforduló óta mind Baranya megyében, mind Pécsett, 2009-ben voltak legkedvezőbbek a foglalkoztatási mutatók, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta is ekkor volt a legmagasabb. A kedvező helyzet persze csak viszonylagos, az ország fejlettebb területeihez képest még így is tetemes lemaradásban van a vizsgált megye és székhelye. Pécsett a munkanélküliségi ráta 7,6% volt 2009-ben, ami a megye többi településéhez képest kedvezőnek mondható, azonban a lenti adatok alapján az álláskeresők száma a városban dinamikusan nő, a munkanélküliség, a megfelelő számú álláshelyek hiánya komoly problémát jelent Pécs számára. 1 Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, Településszintű munkaerő-piaci adatok július 10 O l d a l

12 Nyilvántartott álláskeresők száma év év év év év év év év év év év 4. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: KSH; Pécs IVS, 2011.) A pécsi kistérségben élők 64,7%-a az úgynevezett munkaképes korú népesség, elég jelentős differenciát mutatva a Pécs város lakossága és a vidék népesség korösszetételét vizsgálva. Az álláskeresők számának növekedése mellett további problémát jelent az, hogy Pécs elöregedő város, a lakosság csupán 63,9%-a tartozik a éves korosztályba. Munkanélküliségi adatok Pécsett a 2010-es évre vonatkozóan (Forrás: afsz.hu) Népesség /fő/ Munkavállalási korú (15-64 éves) népesség /fő/ Gazd. aktív népesség /becsült fő/ Nyilvántartott álláskereső /fő/ Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korúak %-ában Pécs ,60 10,7 5ábra: Munkanélküliségi adatok Pécsett a 2010-es évre vonatkozóan (Forrás: afsz.hu; Pécs IVS, 2011.) Nyilvántartott álláskeresők száma a gazd. aktív népesség %-ában Pécsett a nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlásában egészen a évig stabilan a nők többsége jellemző (52%), ám ez a tendencia megfordult: 2009-ben már az álláskeresők 50,9%-a férfi volt. Az álláskeresők 22,8%-a egy éven túl nyilvántartott. A nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. A legtöbb álláskereső a éves korcsoportból kerül ki. A munkaerő-piaci kirekesztődés legfontosabb indikátorai: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (43,4%), illetve a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (39,8%) mindkét tekintetben kedvezőtlennek mondható a helyzet városi szinten. Nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportonként (fő), Forrás: KSH Pécs 0-17 év év év év év év év év év év ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma korcsoportonként (fő), (forrás: KSH; Pécs IVS, 2011.) 61-X év 11 O l d a l

13 Az alkalmazásban állók létszáma 2006 óta 8,2%-kal csökkent Pécsett, a regisztrált egyéni vállalkozások száma viszont 12,4%-kal nőtt. Ezen belül is a főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 4,5%-kal nőtt. Alkalmazásban állók és vállalkozások száma Pécsett, Forrás: ksh.hu Alkalmazásban állók száma n.a. Regisztrált egyéni vállalkozás összesen Főfoglalkozású egyéni vállalkozás Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozás Nyugdíjas egyéni vállalkozás ábra: Alkalmazásban állók és vállalkozások száma Pécsett, (forrás: KSH; Pécs IVS, 2011.) Képzettség Pécs lakosságának képzettségi színvonala jelentős mértékben meghaladja a regionális és országos átlagokat. Amíg a 2001-es népszámlálási adatok szerint a megfelelő korú népesség mintegy 10%-a rendelkezik egyetemi vagy főiskolai oklevéllel, ez az érték Pécs esetében 18,8% (a 25 év feletti népességre vonatkoztatva). A skála másik végén, alig 419 pécsi lakost találtak (0,3%), aki 10 évesen még mindig nem végezte el az általános iskola első osztályát sem (így analfabétának tekinthető), ez az érték országosan 0,8%. Természetesen a felsőfokú végzettség magasabb aránya azt jelenti, hogy a középfokú végzettségűek aránya viszonylag kisebb, a teljes népességen belül 24%-nak érettségi, 19%- nak pedig érettségi nélküli középiskolai bizonyítvány jelenti a legmagasabb végezettséget. A diplomások magas aránya magától értetődőnek tűnik az egyetemi városban. Arányuk olyan módon is növekszik, hogy a más településen érettségiző, de később Pécsett diplomázó fiatalok közül évről évre sokan döntenek úgy, hogy nem utaznak vissza szülőhelyükre, hanem a baranyai megyeszékhelyen próbálnak egzisztenciát teremteni Munkaerő-piaci helyzet Általánosságban elmondható, hogy a megyében alacsonyabb a foglalkoztatottak, magasabb a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak aránya, mint országosan. Országos szinten Baranya megye minden foglalkoztatási mutatóban az egyik legrosszabb helyen áll. A válság hatására nőtt a munkanélküliség, s a gazdasági nehézségek miatt csökkent a bejelentett álláshelyek száma. Hosszú ideje megfigyelhető, hogy azonos szakmában egyszerre van betöltetlen kereslet és nagyobb számú munkanélküli. Az állástalanok jelentős része nem rendelkezik piacképes tudással, mentális feltételekkel. Nem érvényesül a releváns gazdasági stratégiára épülő, változási irányokkal összekapcsolt szakképzési stratégiai, mely kötelező érvényű keretet szab az iskoláknak. A legfrissebb adatok szerint országos szinten júliusban csökkent az álláskeresők száma, Baranyában azonban a Dunántúlon egyedüliként 5,2%-kal emelkedett a munkanélküliség tavalyhoz képest. A térség helyzetét az is rontotta, hogy ha valamely szervezet tudásigényes tevékenységét is ide kívánta telepíteni, akkor ennek fogadására a helyi szervezetek nem tudtak autentikus feltételeket kínálni. Az átalakuló gazdaság igényeihez ráadásul sem az iskolarendszerű, sem a felnőttoktatás nem tudott igazodni, mindezek hatására teljes iparágak tűntek el a megyéből, s nem is nagyon érkezett helyettük új. 12 O l d a l

14 A baranyai iskolákban tanulók között alacsony a termelő ágazatok (feldolgozóipar, építőipar) területén tanulók aránya, és irreálisan magas az egészségügy és szociális ágazatban tanulóké. A feldolgozóiparban kétszer annyi a foglalkoztatott, mint az egészségügyi ill. szociális ágazat területén, mégis az utóbbiban nagyobb a képzésben résztvevők száma. A rossz foglalkoztatási arányt a gazdaság fejlesztésével kell megfordítani. Ehhez szükséges kiemelten kezelni a szakiskolai képzést. Növelni kell a gépipar, építőipar, feldolgozóipar, mechatronika, elektronikai képzések számát, ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a gimnáziumi és erősíteni a szakközépiskolai képzésben résztvevők arányát. Elsősorban Pécs, de Baranya megye vonatkozásában is elmondható, hogy aránytalanul nagy a gimnáziumba járók aránya. Megfigyelhető tendencia, hogy a gimnáziumok túl sok, a gimnáziumi tanulmányokra kevésbé alkalmas képességű tanulót vonnak el a szakképzéstől. Évek óta egyre nehezebb az utánpótlás megszervezése a gépipari szakmákban (pl.: szerszámkészítő, hegesztő, géplakatos), egyes építőipari szakmákban (pl.: kőfaragó), míg a vendéglátás, a kereskedelem valamint az építőipar egyes ágaiban - a munkaerő-piaci igényekkel összevetve - jelentős a túlképzés. Miközben mérsékelt arányú túlképzés még segítheti is a minőségi szakember kiválasztást, a jelentősebb túlképzés (pl. vendéglátó-ipari szakmáknál) már komolyabb munkaerő-piaci gondokat, elhelyezkedési problémákat jelent. Fontos fejlesztési feladat a kompetencia-elven alapuló képzési rendszer kialakítása. A munkaerő-piaci esélynövelő programok kiterjesztésével indokolt kiemelten támogatni a számítógép-kezelő (használó) szakképzését, az idegennyelv-vizsgára felkészítést és a személygépkocsi vezetői engedély megszerzését. Továbbá alkalmazkodni kell az Európai Unió szakképzés-politikájához, az új követelményekhez Szociális ellátórendszer, közösségi intézmények A szociális ellátórendszert a továbbiakban az egyes ellátásra szoruló, illetve veszélyeztetett társadalmi csoportok szerint mutatjuk be. A gyermekek számára nyújtott szolgáltatások közül a napközbeni ellátásokat (bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, nevelőszülői hálózat, házi gyermekfelügyelet, óvoda, illetve iskolai napközi) az önkormányzat intézményrendszere biztosítja a város egész közigazgatási területén elérhető lefedettséggel. A családban nevelődő rászoruló gyermekek részére nyújtott gyermekjóléti szolgáltatást az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat négy egysége biztosítja a négy területi szociális központtal együttműködésben. A rászorulók számára családok átmeneti otthona áll rendelkezésre, ahol a gyermekek és anyjuk elhelyezése együttesen történik. Az ellátás biztosításában a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága által működtetett Pécs, Testvérvárosok tere 3.sz. alatti Vadvirág Családok Átmeneti Otthona mellett az Ifjúságért Egyesület átmeneti otthonai vállalnak szerepet. A családjukból kikerülő rászoruló gyermekek átmeneti gondozása vagy helyettes szülőknél (az ő háztartásukban) történik, tipikusan azonban a szolgáltatást a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona intézmény biztosítja (Pécs, Megye u. 24.). A családjukból tartósan kikerülő gyermekek számára gyermekotthonokban biztosítanak elhelyezést: a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága által működtetett Fecskefészek Gyermekotthonban (Pécs, Gosztonyi Gyula u. 1.) a 3. életévüket be nem töltött gyermekek részére, míg a Pécsi Gyermekotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában (Pécs, Megye u. 24.) a 3-18 életévig terjedő korosztály számára biztosítják a gyermekotthoni ellátást, valamint 18-tól 24 életévig az utógondozást. 2 Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel a megyei ipar munkaerő igényére és a foglalkoztatási helyzetre tárgyú előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének június 16-i ülésére 13 O l d a l

15 Az idősek saját otthonukban történő szociális ellátásban nagy szerepe van a házi segítségnyújtásnak, illetve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak. A saját otthonukban élő idősek jóléte szempontjából nagy jelentősége van a nappali ellátást nyújtó idősek klubjának, valamint a demens idősek esetében a demens személyek nappali ellátását biztosító intézményeknek (otthonközeli ellátások), melyek a Pécs, Felsőbalokány u. 1. sz. alatti központ (Integrált Nappali Szociális Intézmény INSZI) mellett Pécs-Somogy, Pécs-Vasas, Kertváros, Rózsadomb és Uránváros területén is megtalálhatóak. (Az idősek otthonukon kívüli gondozása átmeneti jelleggel az idősek átmeneti otthona (Integrált Szociális Intézmény, Pécs, Zipernovszky K. u. 1.), tartósan az idősek otthona intézményrendszerének keretében nyújtott szociális ellátás révén valósul meg az Integrált Szociális Intézmény egy telephelyén (Pécs, Tímár u. 5.), illetve a Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona négy telephelyén (Pécs, Malomvölgyi u. 21., Pécs, Xavér u. 10., Pécs, Alkotmány u. 79., Pécs, Barátság u. 18.). Az önálló életvitelt folytató fogyatékosok számára nyújtott ellátások közül nagy jelentősége van a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak, ezt az ellátást a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Integrált Nappali Szociális Intézmény telephelye biztosítja (Pécs, Felsőbalokány u. 1.) A támogató szolgáltatás kifejezetten a saját otthonukban élő fogyatékos személyek részére nyújtott olyan támogatási forma, amely a lakásukon kívüli közszolgáltatások elérését biztosítja számukra, illetve a lakáson belül nyújt segítséget egyes élethelyzetekben. Az önálló életvitelt folytató fogyatékosok jóllétének fontos eleme a fogyatékosok nappali intézményeiben történő ellátás biztosítása. A fogyatékosok otthonukon kívüli gondozása átmeneti jelleggel a fogyatékosok gondozóházában, míg tartós ellátásuk a fogyatékos személyek otthonában történik. A fogyatékosok ellátása Pécsett az önkormányzati fenntartású és a civil szociális szolgáltató szervezetek között megosztva történik. Az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye (Pécs, Endresz Gy. U ) kifejezetten a fogyatékos ellátást hivatott szolgálni: mind az otthonukban élők számára nyújtott támogató szolgáltatás és nappali ellátás, mind a fogyatékosok gondozóházban történő átmeneti ellátása tevékenységi körébe tartozik (Pécs, Acsády u. 8.). A Baptista Szeretetszolgálat fenntartásban működik a mozgásfogyatékos fiatal felnőttek Fogyatékosok Otthonában történő ellátása a Baptista Szeretetszolgálat Szeretetotthona mozgáskorlátozottak számára kialakított részlegében (Pécs, Malomvölgyi út 21.), ahol támogató szolgálatot is biztosítanak. A civil szociális szolgáltató szervezetek a támogató szolgálat és a nappali ellátás területén vállalnak szerepet a fogyatékosok ellátásában. A Kerek Világ Alapítvány támogató szolgálatot (Pécs, Gesztenyés u. 17.) és nappali ellátást biztosít (Pécs, Gesztenyés u. 2., Pécs Krisztina tér 9.), hasonlóan a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz, amely szintén a támogató szolgálat, valamint a nappali ellátás területén (Pécs, Apafi u. 101.) biztosít ellátás a fogyatékosok számára. A Fogd a Kezem Alapítvány a fogyatékosok nappali ellátásából veszi ki részét (Pécs, Kovács B. u. 10.). A hajléktalanok ellátását teljes egészében a civil szociális szolgáltatók révén biztosítja az önkormányzat ellátási szerződés alapján. A hajléktalanok által igénybe vehető ellátások teljes spektrumát - népkonyha, utcai szociális munka, nappali melegedő, átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, hajléktalanok otthona - a Támasz Alapítvány biztosítja számos telephelyen városszerte. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalanok nappali ellátásában vesz részt, nappali melegedőt és téli krízisszállást biztosítanak a hajléktalanok számára (Pécs, Janus P. u. 6.), míg az INDIT Közalapítvány utcai szociális munkával veszik ki részét a hajléktalan ellátásból (Pécs, Gorkij u. 1.). A szenvedélybetegek részére közösségi szenvedélybeteg ellátást biztosít a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány (Pécs, Petőfi S. u. 7.) és az INDIT Közalapítvány (Pécs, Bajcsy-Zsilinszki u. 9.), az utóbbi szervezet ún. alacsonyküszöbű ellátást is biztosít (Pécs, Gorkij u. 1.), valamint működteti a szenvedélybetegek nappali intézményét is Tisztás néven (Pécs, Kazinczy u. 6.). A pszichiátriai betegek részére nyújtott szociális ellátást az Integrált Nappali Szociális Intézmény (Pécs, Apáca u. 12.) biztosítja, közösségi pszichiátriai ellátás és nappali ellátás keretében. A 14 O l d a l

16 pszichiátriai betegek saját otthonukban történő ellátásában fontos szerepe van a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak is, ezt a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Integrált Nappali Szociális Intézmény biztosítja (Pécs, Felsőbalokány u. 1.). A krízishelyzetbe került családok és azok tagjai számára nyújt családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást az Önkormányzat fenntartásában működő Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A szociálisan rászorultak részére a napi egyszeri meleg ételt jelentő étkeztetés biztosítása is jelentős volumenű szociális ellátásnak minősül. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény két telephelyen (Pécs, Littke J. u. 10. és Felsőbalokány u. 1.) biztosítja a szolgáltatást, míg ellátási szerződés keretében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz az igények kielégítésében szociális konyháján keresztül (Pécs, Apafi u. 101.). A területi kirekesztődésben érintettek részére, akik a város intézményhiányos szegregátumában élnek, a közszolgáltatásokhoz és más alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében tanyagondnoki szolgálat biztosítható: jelen pillanatban egy ilyen mintaadó szolgálat működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezésében (Pécs, Apafi u. 101.), mely az István aknán élők számára biztosít hozzáférési lehetőséget a város szolgáltatási szektorához. Érdemes külön kitérni a szociális ellátórendszer azon elemeire, amelyek kistérségi dimenzióban is vállalnak ellátási feladatokat. Pécs három olyan intézmény fenntartásban vállal szerepet, amelyek az egész Pécsi Kistérség területén biztosítják a szociális ellátásokat: ezek mind a Pécsi Kistérségi Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működnek. Az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye a Pécsi Kistérség fogyatékosai részére nyújt támogató szolgáltatást, nappali ellátást és átmeneti ellátást. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény a Pécsi Kistérségben élők számára nyújt házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, valamint idősek nappali ellátását és közösségi pszichiátriai ellátást is biztosít. Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Pécsi Kistérség családjainak nyújt családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, pécsi telephelyein kívül még három egységén keresztül (Kővágószőlős, Újtelep 7., Görcsöny, Rákóczi u. 1., Orfű, Széchényi tér 1.). A szociális intézményhálózat összességében teljesen kiépültnek mondható, a köz- és a civil szolgáltató szféra feladatmegosztása példa nélküli a többi helyi közszolgáltatással összevetésben. A kapacitások, illetve a kihasználtság tekintetében kiemelendő, hogy a nappali ellátásformáknál nincs várakozó, a kihasználtság jó. A hagyományosan kritikus pontnak számító idősotthoni ellátás területén jelentős várólisták vannak a beutaló határozatok alapján (ezek szerint összesen nagyjából 400 fő várakozik ellátásra), azonban csak töredékük kíván ténylegesen bekerülni az otthonokba Egészségi állapot A születéskor várható élettartam Magyarországon az elmúlt évtizedekben növekvő tendenciát mutatott. A 2009-es adatok alapján a nők esetén 78 év, a férfiak esetén 70 év. 3 Az élveszületések száma Pécsett 1363 fő (8,5 ) volt 2009-ben. Az alacsony mutató évek óta folyamatosan az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékben csökken. Az 1000 főre jutó halálesetek száma (12,2) közelíti az országos átlagot, viszont lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt. Az 1000 élveszülöttre eső, első életévét be nem töltött csecsemőhalottak száma (2009-ben 5,1 ) bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként az országos adatokhoz hasonlóan lassan közelít az EU-átlaghoz. 3 The World Bank adatbázisa alapján ( 15 O l d a l

17 A terhesség megszakítások száma a városban csökkenő tendenciát mutat: évben 628 esetet regisztráltak, ami 16%-kal kevesebb, mint 2005-ben. A régióban a vezető halálozási ok mindkét nem esetén a keringési rendszer betegségei, második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások. A kiemelt halálokok miatti mortalitás értékei a férfiak körében az agyér-betegségek, a légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatai és az idült-alsó légúti megbetegedések esetében magasabbak az országos átlagnál. A nők körében a kiemelt halálokok közül az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és az idült alsó-légúti betegségek esetében haladják meg az országos szintet. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnőttek betegségei a főbb betegségcsoportok jelentős részében meghaladták az országos adatok alapján várható értéket. A leggyakoribb megbetegedések az ischaemiás szívbetegség, a magasvérnyomás-betegség, spondylopathiák, az idült alsó-légúti megbetegedések. A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett kiskorúak betegségei az esetek döntő többségében a várható értéknél alacsonyabbak. A gyermekek körében a vér- és vérképzőszervek betegségei, és a vashiányos anaemia fordul elő gyakrabban a várható értéknél és 2009 között drasztikusan nőtt a háziorvosokhoz bejelentkezettek betegségeinek a száma. Az ún. népbetegségek 2009-ben másfélszer annyi embert érintettek, mint az elmúlt évtized elején. Általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb mértékben a 45 év feletti korosztályokat érinti. A Baranya megyére jellemző adatokat részletesen az alábbi táblázat szemlélteti. A felnőtt háziorvosokhoz bejelentkezettek főbb betegségei Baranya megyében, 2001 és 2009(Forrás: KSH) A felnőtt háziorvosokhoz bejelentkezettek főbb betegségei (fő) Baranya megye Betegség Nő Férfi Összesen Rosszindulatú daganatok Diabetes mellitus Magas vérnyomás betegségek Ischaemiás szívbetegségek Cerebrovascularis betegségek Idült alsó légúti betegségek Spondylopathiák Osteoporosis Rosszindulatú daganatok Diabetes mellitus Magas vérnyomás betegségek Ischaemiás szívbetegségek Cerebrovascularis betegségek O l d a l

18 A felnőtt háziorvosokhoz bejelentkezettek főbb betegségei Baranya megyében, 2001 és 2009(Forrás: KSH) Baranya megye A felnőtt háziorvosokhoz bejelentkezettek főbb betegségei (fő) Betegség Nő Férfi Összesen Idült alsó légúti betegségek Spondylopathiák Osteoporosis ábra: A felnőtt háziorvosokhoz bejelentkezettek főbb betegségei Baranya megyében, 2001 és 2009 (forrás: KSH; Pécs IVS, 2011.) Lakosság jövedelmi és szociális helyzete A nem túl kedvező gazdasági és foglalkoztatási mutatók ellenére Pécs városában a lakosság jövedelmi helyzete összességében nem mondható kedvezőtlennek. A 2006 és 2009 közötti időszakra állnak rendelkezésre a lakossági jövedelmekkel és a személyi jövedelemadózással kapcsolatos adatok, amelyek értelmezéséhez a Pécshez hasonló régióvárosi szerepkört betöltő főt meghaladó népességű vidéki nagyvárosok csoportját vettük referenciaként. A Pécsett megszerzett jövedelmek és a személyi jövedelemadó egy főre, illetve egy adózóra vetített idősoros arányszámait a 9. táblázat foglalja össze, míg a Péccsel való összevetést az 10. táblázat teszi lehetővé: ebben Pécs értékeinek százalékában fejezzük ki az egyes vidéki nagyvárosokban megszerzett jövedelmek, illetve ott befizetett személyi jövedelemadó fontosabb arányszámait. A lakosság jövedelmi helyzetének egy főre vetített főbb arányszámai Pécsett Ft, (forrás:nav) Egy főre jutó adó Ft Egy adózóra jutó adó Ft Egy főre jutó adóalap Ft Egy adózóra jutó adóalap Ft Egy főre jutó összes belföldi jövedelem Ft Egy adózóra jutó összes belföldi jövedelem Ft ábra: A lakosság jövedelmi helyzetének egy főre vetített főbb arányszámai Pécsett Ft, (forrás:nav; Pécs IVS, 2011.) Összességében elmondható, hogy Pécsett a szolgáltatások bővülő piacán a helyi fizetőképes kereslet adott, legalább olyan mértékben, mint azon vidéki nagyvárosok körében, amelyek kívül esnek az ország legdinamikusabb gazdasági térségén. A jövedelmi helyzet átlagos értékei természetesen nagy szóródásokat fednek el a városi társadalmak különböző csoportjainak jövedelmi helyzetében. Külön figyelmet érdemelnek a jövedelmi helyzet szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetben lévők. A jövedelmi szegénységet ideális esetben az Európai Unióban használt ún. laekeni indikátor 4 segítségével vizsgálhatnánk: ezen indikátor szerinti 4 Az indikátor az egy fogyasztási egységre jutó (ún. ekvivalens) jövedelem medián értékének 60% alá esők körében határozza meg a jövedelmi szegényeket. A mutatót úgy állítják elő, hogy a háztatások összes jövedelmét 17 O l d a l

19 szegénységi küszöb, illetve szegénységi ráta a legfrissebb rendelkezésre álló, 2008-ra vonatkozó adatok szerint Magyarországon Ft volt, ami szerint a népesség 12%-a minősült szegénynek. 5 Az adatokat szolgáltató Változó Életkörülmények Adatfelvétel (VÉKA, az EU-ban EU-SILC, European Statistics on Living and Income Conditions) mintaösszetételénél fogva területi bontásban kizárólag a településtípusok szerinti jövedelmi szegénységre tud adatokat szolgáltatni. Mintabővítéssel minden vidéki nagyvárosra (esetleg egyes városrészeikre, szociális városrehabilitációs akcióterületeikre) összegyűjthetőek lennének az adatok és alkalmazhatóak lennének a projektek előkészítése, monitorozás és értékelése során. Jelen pillanatban a szegénységi küszöbre vonatkozó adatok referenciaként a pécsi jövedelmi adatokkal összevetésben megszorításokkal alkalmazhatóak csak, hiszen az utóbbiak nem fogyasztási egységre, hanem egy főre állnak rendelkezésre. Mindazonáltal elgondolkodtató a jövedelmi szegények pécsi arányainak nagyságrendjét illetően, hogy az egy főre jutó összes belföldi jövedelem Pécsett 2008-ban Ft volt. Figyelembe véve, hogy az ekvivalens, tehát az egy főre jutónál számottevően alacsonyabb értéket jelentő 2008-as szegénységi küszöb országosan Ft-ot tett ki (ami mellett, ahogy arról már szó volt, a népesség 12% minősült szegénynek), valamint, hogy az egy főre jutó jövedelemadatok szóródásában megfigyelhető, hogy mindig nagyobb számú elem van az áltag alatt, mint felette, valószínűsíthető, hogy az országos átlagot meghaladta a jövedelmi szegénység aránya Pécsett. A jövedelmi szegénységen túlmenően azonban a társadalmi kirekesztődés számos más vetülete is vizsgálható a városi társadalmak szociális problémákkal küzdő csoportjainak feltérképezésében. A munkaerő-piaci kirekesztődés legfontosabb indikátoraira már kitértünk a foglalkoztatási helyzet elemzésében : a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányára az aktív korúakon (15-59) belül, illetve a foglalkoztatott nélküli háztartások arányára (40%) mindkét tekintetben kedvezőtlennek mondható a helyzet városi szinten. A szociális ellátásokat igénybe vevő ún. szociálpolitikai szegények körére vonatkozó adatok alapján a jövedelmi helyzet tekintetében kirekesztődők növekvő arányára utalnak a segélyezési adatok: A rendszeres szociális segélyek Pécsett (Forrás: Pécs MJV Polgármesteri Hivatal) Év Rendszeres szociális segélyre jogosultak száma Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma ábra: A rendszeres szociális segélyek Pécsett (Forrás: Pécs MJV Polgármesteri Hivatal) A szegénység nem jövedelmi szemléletű vizsgálati szempontjai közé tartozik a lakáskörülményeket, mint a hosszabb távon felhalmozódó hátrányok egyik biztos indikátorát elemző megközelítésmód: depriváltnak minősülnek a korábbi lakásállománnyal foglalkozó fejezetben tárgyalt azon háztartások, amelyek nélkülözik a fürdőszobát, a WC-t vagy a melegvizet a lakásukból, avagy lakásuk túlzsúfoltnak tekinthető (a szobánkénti lakósűrűség meghaladja a 2 főt). A szociális problémák által különösen érintett társadalmi csoportok körébe tartoznak a kedvezőtlen gazdasági helyzetű háztartásokban élő gyermekek, akiknek növekvő számára utal a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők számának mindegy 40%-os növekedése 2006 és 2009 között Pécsett (10. ábra). A kutatások és rendelkezésre álló adatok alapján a különféle társadalmi csoportok közül a gyermekeket érinti legjobban a szegénység a mai Magyarországon, méghozzá annál nagyobb mértékben, minél több gyermek el a háztartásban. elosztják azok tagja között, azonban a háztartástagokat különböző súlyokkal veszik figyelembe (Kapitány Balázs, Spéder Zsolt, Szegénység és depriváció. KSH NKI, 2004: 15.) 5 A szegénység és a társadalmi kirekesztődés, KSH Statisztikai Tükör IV. évf. 91. szám (2010. október 13.): O l d a l

20 2.2. A területi szegregáció jelenléte a városban Területi szegregáció a társadalmi kirekesztődés egyik lényeges dimenziója: abban nyilvánul meg, hogy mind a város térbeli társadalomszerkezete, mind a fizikai infrastruktúra és a közszolgáltatások színvonala tekintetében a legrosszabb helyzetű társadalmi és fizikai terek fedésbe kerülnek és egymást erősítő, leszakadásnak nevezett társadalmi folyamatokat generálnak. A város társadalmi és fizikai terében bekövetkező leszakadás eredményeként szegregátumok alakulnak ki, melyek léte, esetleges növekedése, számbeli gyarapodása a városi társadalmak egészének integráltsága szempontjából rendkívül kedvezőtlen. Városrészi szinten is jelentősek a különbségek a városrészi helyi társadalmak képzettsége, munkaerő piaci integrációja, otthonaik komfortfokozata, valamint háztartásaik munkaerő piaci szempontú összetétele szempontjából. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő városrészeken, így legfőképp a Meszesi városrészen és a Somogy-Vasas-Hird alkotta térségen belül azonban tetten érhető a szegregáció is: olyan leromlott fizikai infrastruktúrájú területek alakultak ki, amelyek a társadalmi kirekesztődés számos dimenziójában leginkább érintett családok otthonául szolgálnak. A szegregátumok egyik legfőbb jellemzője, hogy viszonylag kis területeket fednek le, így a városrészi szintű elemzések átlagai elfedik ezeket a sűrűsödéseket. Indokolt tehát valamilyen módszer szerint a rendelkezésre álló adatok alapján lehatárolni és részletesen is bemutatni a város szegregátumait. A statisztikai adatgyűjtésen alapuló összeírások közül kizárólag a népszámlálások szolgáltatnak adatokat a városi és városrészi szint alatti területi egységekre ezen adatok alapján azonban a kis számlálókörzetekből felépülő szinte bármilyen városi területi egység társadalmi és infrastrukturális profilja megrajzolható. Ezen előnye mellett a legnagyobb hátránya a népszámlálási adatoknak természetesen az, hogy tízévente kerülnek összeírásra, rendkívül nagy költséggel. Számos európai nagyváros (pl. Hamburg) azt a megoldást választotta a városi társadalmi, gazdasági, ökológiai és más folyamatok rendszeres monitorozására, hogy bevezették az ún. social reporting rendszerét, amelynek keretében az adminisztratív adatbázisok és felmérések eredményeit térinformatikai eszközökkel támogatott rendszerbe töltik fel, így viszonylag folyamatos (tipikusan éves idősoros) adatok állnak rendelkezésre a városi népesség területi (tipikusan városrészenkénti, vagy annál kisebb egysége szerinti) összetételéről (korszerkezet, egészségi állapot, esetleg jövedelmi adatok), a gazdasági szereplőkről, a közszolgáltatások és a fizikai infrastruktúra állapotáról. Pécs szegregátumaival összefüggésben a népszámlálási adatok tekintetében két megközelítésmód szerinti bontásban is rendelkezésre állnak adatok. Az integrált városfejlesztési és antiszegregációs stratégiák kidolgozásához a Városfejlesztési kézikönyv (2008) a szegregátumok lehatárolását két olyan mutató mentén ajánlja kivitelezni, amelyek a társadalmi kirekesztődés két kulcsterületét, a tudás megszerzéséből való kirekesztődést, illetve a munkaerő piacról való kirekesztődést ragadják meg. Eszerint azon 50 főt meghaladó népességszámú területek minősülnek szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. Amennyibe a mutató 40% és 50% közé esik, a terület szegregálódónak minősül. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Pécsett öt szegregátum, két szegregálódó terület került lehatárolásra, továbbá néhány alacsony népességszámú, a szegregációs mutatóknak megfelelő zárvány. (A területekre a 2011-es népszámlálási adatok nem állnak rendelkezésre, azonban az elmúlt évben több kutatómunka tapasztalatai azt támasztják alá, hogy jelen pályázat akcióterületén lényegi változás nem történt). Egy másik megközelítésmód szerint a városban folyó szociális városrehabilitációs előkészítő munkák során 6 előzetes adatok, illetve a helyismeret alapján lehatárolásra kerültek a keleti városrész egyes területi egységei, akár mint krízisterületek, akár mint referencia értékeket szolgáltató 6 Interreg IIIC, Cities Against Social Exclusion projekt 2005 és 2007 között. Bővebben lásd a Korábbi időszak fejlesztései fejezetben. 19 O l d a l

21 területi egységek. A teljesség kedvéért a 11-es ás 12-es ábra az összes rendelkezésre álló (2001-es) népszámlálási adatot tartalmazza. 11. ábra: Pécs szegregátumai (forrás: KSH 2001; Pécs IVS, 2011.) 20 O l d a l

22 Területi egységek (szegregátumok sorszámmal, referencia területek A-L-ig) Mutató megnevezése A B C D E F G H 1. I 2. J K L Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül évesek aránya (%) 14,5 16,5 14,1 17,4 19,7 18,5 14,9 20,4 21,7 25,3 30,6 49,3 33,3 25,0 26,7 19,7 33,7 64,8 n.a n.a. na. 63,0 61,3 n.a. 57,7 n.a. 58,7 n.a. 62,6 72,2 58,0 56,6 53,9 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,7 17,7* 20,7* 19,1* 17,3* 18,5 23,8 12,5* 20,6 11 * 10,7 1,4* 4,1 2,8 15,3 23,7 12,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon ( ,5 55** 46** 60,7** 63,8** 37,7 35,4 66,4** 78,1 69,8** 66,8 82,1** 59,8 84,6 76,5 60,5 89,6 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség 18,8 n.a n.a n.a. na. 3,5 6,6 n.a. 0,0 n.a. 2,8 n.a. 1,3 0,0 2,1 10,0 0,0 arányában (%) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) 8,5 n.a 3,9 3,3 33,3 30,7 23,7 41,4 54,8 58,2 72,9 95,0 31,5 100,0 54,2 60,7 65,0 43,4 n.a n.a n.a. na. 50,4 46,6 n.a. 63,0 n.a. 66,0 n.a. 60,8 84,6 83,3 62,8 91,7 12,2 n.a n.a n.a. na. 24,2 21,7 n.a. 52,1 n.a. 51,5 n.a. 39,7 73,1 70,6 51,2 81,3 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 52,9 48,5 54,9 45,8 47,0 45,5 49,3 44,3 32,7 35,9 32,0 37,1 45,5 14,8 15,0 32,0 8,0 21 O l d a l

23 Foglalkoztatott háztartások aránya (%) nélküli 39,8 n.a n.a n.a. na. 42,0 45,6 n.a. 53,9 n.a. 51,8 n.a. 31,9 72,7 75,5 65,5 85,2 * az adat a 65 felettiekre vonatkozik ** az adat a 7 évesnél idősebb népesség körére vonatkozik Forrás: KSH évi népszámlálás A Pécs B Pécs keleti városrésze C Meszes (Apafi, Bocskai, Dobó, Fehérhegyi, Fitig, Gábor, Komlói, Perr, Sziebert, Szondy, Teleki utcák) D Fehérhegy (Corvin, Feketegyémánt, Frankel, Kolmói, utcák, Szeptember 6. tér) E Szabolcs (Barátság, Csapó, Csokonai, Irinyi, Jószerebcse, Szabadságharc, Thököly, Wesselényi utcák) F Somogy G Vasas H Pécsbánya (Csákány, Debreceni, Márton, Gesztenyés utca, Gesztenyés köz, Kórház, Selmecz, Sétatér utcák) 1. Pécsbányai szegregátum (Sétatér u. - Pécsbányatelepi út - Károly u. - Kórház u. - Pécsbányatelepi út - Károlyi tér - Kénes út - településhatár térsége) I Hősök tere környéke (Baltika, Bánya, Fejlődés, Füst, Gorkij, Hősök tere, Kolónia, Margit, Népfront, Óvoda, Pék, Tárna, Török, Tűzoltó utcák) 2. Hősök terei (Szabolcsi) szegregátum (Komlói út a Gorkij u.-ig - Tüzoltó u. - Kolónia u. - Baltika u. - Török I.u. - Bánya u. mindkét oldala - településhatár - György-akna térsége) J György-telep K Istvánakna L Rückerakna 3. Vágóhídi szegregátum (Nyírfa u. - Légszeszgyár u. - Tüskésréti út - Sport u. térsége) 4. Gyárváros északi szegregátum (Zsolnay V. u. - Előd u. térsége) 5. Gyárváros déli szegregátum (Mohácsi út - vasútvonal - Csaba u.) 12. ábra: Területi egységek (szegregátumok sorszámmal, referencia területek A-L-ig) (forrás: KSH; Pécs IVS, 2011.) 22 O l d a l

24 Pécs városában a legelmélyültebb szegregáció mind az infrastrukturális, mind a társadalmi mutatók alapján a szegregátumok egy jól körülhatárolható körében érvényesül: a vasút mentén létesült egykori lakóterületeken a később kiépült ipartelepek közé ékelődő mindhárom zárvány (Vágóhídi szegregátum, Gyárváros északi szegregátum és Gyárváros déli szegregátum), valamint a bányászkolóniák közül Rückerakna tartozik ide. Az alacsony komfortfokozatú lakások dominálnak ezeken a területeken: Rückeraknán és a többi szegregátum krízisterületein kizárólag a legrosszabb minőségű lakáskörülmények között élnek az emberek, akik mind a tudás megszerzéséből való kirekesztődés, mind a munkaerőpiacról történő kirekesztődés terén városi és városrészi összehasonlításban, de még a többi szegregátummal való összevetésben is a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak. A foglalkoztatott nélküli háztartások és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak kiugróan magas aránya jellemzi ezeket a területeket, melynek hátterében a rendkívül alacsony iskolázottság áll (amit a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők magas aránya mutat). A gyermekkorúak magas (20 és 50% közé eső) arányából következik, hogy a területek mindegyikét erősen sújtja a gyermekszegénység. Mindezeken felül a szegregátumok mindegyikére jellemző, hogy a város szövetéből történő térbeli elkülönülés a többi területi egységgel összevetésben ezeken a területeken a legerőteljesebb. Ezen területek mindegyikével kapcsolatban a potenciális beavatkozási módozatok közül a szegregátumok leromlott lakásállományú részeinek felszámolása fogalmazódott meg (vö. IVS 2008, Antiszegregációs Terv 2008), így szükséges ezeket a területeket együttesen is körülírni népességszámuk és az érintett lakásállomány tekintetében, hiszen tényleges felszámolásuk esetén az innen elköltöztetendő családok nem növelhetik a szegregációt más térségekben. Összesen mintegy 40 háztartást írtak össze 2001-ben a legrosszabb helyzetben lévő szegregátumokban ez a volumen az azóta eltelt tíz évben nem változott jelentősen. A szegregátumok következő körét illetően azt állapíthatjuk meg, hogy ugyan kissé jobb mutatókkal rendelkeznek, mint a felszámolásra ítélt területek, azonban városi, városrészi és a városrészen belüli közvetlen környezetükkel, szomszédságukkal való összevetésben erőteljes szegregáció mutatkozik a Pécsbányai szegregátumban és a Szabolcsi szegregátumban. Erőteljes mind az infrastrukturális, mind a társadalmi leromlottság ezeken a területeken, amelyek azonban a város szövetébe ágyazottak és összességében alkalmasak arra, hogy a szociális városrehabilitáció akcióterületeiként megújításra kerüljenek. Összesen 945 főt és 314 lakást írtak össze ezeken a területeken 2001-ben. A leszakadó területek következő csoportjába a város szövetétől ugyan elkülönülő, azonban belső szerkezettel, hagyományokkal bíró leszakadó félben lévő területek tartoznak: különösen igaz ez a volt falvak, Somogy és Vasas estében, de István akna is rendelkezik egy egyszerű helyi térbeli és társadalomszerkezettel. Társadalmi és infrastrukturális mutatóik zöme ugyan rosszabb a városi és városrészi adatoknál, azonban sokkal jobb, mint a leszakadó területek fenti két csoportja esetében. Kiemelendő, hogy a városi (önmagában egyébként nem túl kedvező) átlaghoz képest az aktív korúak közel hasonló aránya, a fele foglalkoztatott ezeken a területeken és ennél fogva kedvezően, sőt István aknán még a városi szintnél is kedvezőbben alakul a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A munkaerőpiacról történő kirekesztődés tehát sokkal kisebb mértékben sújtja ezen területeket, mint a fenti szegregátumokat. Ezeken a területeken indokoltak az infrastruktúra megújítását, illetve a közösségfejlesztést célzó beavatkozások, de nem feltétlenül komplex szociális városrehabilitációs programba szervezetten, ahogy az a szegregátumok előző körét illetően körvonalazódott Szabolcsi szegregátum A szabolcsi szegregátum a Komlói út mentén fekszik a Gorkij utcáig, valamint a Tűzoltó utca, Kolónia utca, Baltika utca, Bánya utca mindkét oldala, a településhatár György-akna területén található. E szergegátum kialakulása hasonló okokra vezethető vissza, mint a legtöbb esetben Pécsett: az es évektől kezdődően az egykor itt élt bányászok helyére alacsonyabb presztízsű csoportok települtek, akiknek munkalehetőségek híján életkörülményei nagymértékben leromlottak a 23 O l d a l

25 rendszerváltozást követő években. Az ide költözöttek elsősorban a környező településekről érkeztek, valamint a város más részeiből, hogy a korábbiaknál magasabb minőségű lakókörülmények között tudjanak élni. A 694 állandó lakossal rendelkező területegység korszerkezetét a fiatalkorúak rendkívül magas aránya jellemzi. A népességnek közel 31%-a 15 év alatti, az idősek aránya ezzel szemben nagyon alacsony, csupán 11%-uk 60 év fölötti. A fiatalkorúak magas aránya a pécsbányai szegregátum esetében is bemutatott összefüggésekkel magyarázható, míg az idősek alacsony aránya vélhetően összefüggésben van a szegény rétegekre jellemző, a rossz egészségügyi állapotból is következő, alacsonyabb várható élettartammal. Az aktív népesség aránya is alacsonyabb, mint a város egészében, itt a 60%-ot sem éri el. A népesség munkaerő-piaci helyzetére jelentős hátrány jellemző. A foglalkoztatottak aránya mindössze 32%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt kiugróan magas, közel 52%-os. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív népesség 66%-a nem rendelkezik, ami 28%-os regisztrált munkanélküliséggel párosul. A népesség jelentős része tehát nem rendelkezik munkahellyel, a kis számú foglalkoztatottnak pedig több mint fele, 56%-a csupán alacsony presztízsű munkahelyen tudott elhelyezkedni. A népesség iskolázottsága is viszonylag alacsony: a 25 év feletti népességnek csupán elhanyagolható része, 2,8%-a rendelkezett felsőfokú oklevéllel, ezzel szemben a csupán általános iskolai végzettségűek aránya igen magas, 67%-os. A terület lakásállományát 221 lakás adta 2001-ben. Rendkívül magas körükben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, közel 73%. A területen nagy számban vannak jelen önkormányzati fenntartású lakások, ezek száma 209, az összes lakás 95%-a. Itt is jellemző tehát az erőteljes szociális hátrány, amit a nem önkormányzati lakások igen kis hányada is mutat. A lakások jelentős része igen rossz állapotú, felújításra szorul. A lakosok szociális helyzetének hátránya nem csak ez alapján látható. Az aktív korú lakosságnak több, mint 30%-a egyedül állami, vagy helyi támogatásoknak köszönhetően rendelkezik egyáltalán bevétellel. A területen élők szociális segélyeiről a város és a szegregátumok szociális ellátórendszere fejezetben írunk bővebben (I.4.6-os fejezet).. A lakosok egészségügyi helyzetét a rossz higiéniai állapot befolyásolja elsősorban. Gyakoriak a légúti, krónikus megbetegedések, a káros szenvedélyek (cigaretta, alkohol), valamint a táplálkozás nem megfelelő volta befolyásolja kedvezőtlenül a lakosság egészségügyi állapotát. A terület infrastrukturális ellátásában a vízszolgáltatás, valamint a közvilágítás a legtöbb helyen biztosított, a csatornázás 2008-ban mindenhol kiépült. A kiépítettség ellenére a rákötés sok esetben - például György-telep teljes körét érintően - nem történt meg, a vízellátás és a szennyvízelvezetés a lakásokban a mai napig nem biztosított. Gázszolgáltatás az utcák felében nincsen. Az úthálózat a legtöbb utcában aszfaltozott, néhány utcában viszont csak zúzalékos. A szegregátum tömegközlekedési elérhetőségét a 12-es, a 31-es, valamint a 31/A buszok biztosítják. A Budai állomásról induló 12-es busz az elérhetőséget csak kevésbé képes javítani, munkanapokon elsősorban a reggeli órákban és a délutáni órákban jár, viszont akkor is igen ritkán. Szabad- és munkaszüneti napokon összesen 6 járat indul, ami csak kis mértékben képes ellátni a tömegközlekedési igényeket. A főpályaudvarról induló 31-es busz szabad- és munkaszüneti napokon még ennél is ritkábban jár, naponta összesen 3 járattal. Munkanapokon is ritka, reggel és kora délután is csupán pár járattal. A főpályaudvarra induló 31/A ezzel szemben viszonylag gyakrabban, csúcsidőben negyedóránként, csúcsidőn kívül átlagosan fél óránként indul. Ez a körülbelül fél órás követési távolság a szabad- és munkaszüneti napok egészére jellemző. A szegregátum területének elérhetőségét tehát ez utóbbi járat képes megfelelő szinten biztosítani, csúcsidőn kívüli, átlagosan fél órás követési távolsága azonban nem biztosítja a terület optimális elérhetőségét. Az önkormányzati lakásállomány 2006-os felmérése alapján a lakások közel 90%-ában nincsen fürdőszoba, illetve illemhely is csak a lakásoknak alig több, mint 10%-ában található. A lakásoknak mindössze fele megfelelően gondozott, 32%-a közepesen gondozott, közel 18%-a elhanyagolt. A 24 O l d a l

26 lakosság eladósodottsága itt is jellemző: a közüzemi, valamint lakbérek összhátralékának aránya közel 142%-kal haladja meg a háztatások összjövedelmének átlagát. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2012-es felmérése azt mutatta, hogy a György-telepen összesen 114 fő él, ebből 42 nő, 26 férfi és 46 gyermek. 12 család önkényes lakásfoglaló volt. A TÁMOP projekt megkezdése után a telepen élőkkel készített egyéni fejlesztési tervekben rögzített adatok alapján, valamint az együttműködni nem akarókról szerzett alaposabb információk pontosabb képet adtak a helyi lakónépességről. Az időközben történt ki-be költözések tovább árnyalták az eredeti képet. Ezen információk alapján az akcióterületen belül jelenleg 104 fő él. 32 háztartás és ugyanilyen számú család. 35 lakás található György-telepen, melyekből 3 lakatlan. A lakások többsége a téli időszakban nedves és penészes, a melléképületek omlanak, sokszor életveszélyesek. Jelentős a szolgáltatók felé meglévő tartozás, mivel az adósságkezelési program előírásának sokan nem felelnek meg. Probléma van a kígyókkal, amelyek bemennek a lakásokba. A telepen a patkányok is jelen vannak György-telep bemutatása Lakhatás, lakókörnyezet 1. kép: Lakóház György-telepen 2. kép: 4 lakásos lakóház A Hősök teréről gyalogosan egy hosszú lépcsősoron lehet lejutni a györgy-telepi kolóniába. A telepet a túlsó oldalon már a mecseki övezet határolja. A házak és járdák kivételével sűrű aljnövényzet takarja. Utoljára 2011-ben történt komolyabb bozótirtás, a növényzet azóta ismét benőtte a telepet. György-telepen a komfort nélküli lakások aránya jelentős, a 32 háztartásból 6 háztartás rendelkezik vezetékes vízzel, csatorna sehol nincs a lakásokban. A vizet a közkútról hozzák, a vízöblítés nélküli WC-k pedig elkülönülve állnak a háztömbök között. Egy-egy háztömbben 4-5 lakás van, alapból mindegyik egyszobásnak készült, de vannak olyan lakások, melyeket az idő folyamán egybenyitottak, így alakult ki, hogy jelenleg a lakások 71%-a egy szobás, 19%-a két szobás és 10%-a három szobából áll. A 32 háztartásból 21 rendelkezik legális szerződéssel az áramszolgáltatónál, illegálisan használják az áramot 5 háztartásban, és 5 háztartásban egyáltalán nincs áram. Mindegyik lakás önkormányzati tulajdonú. A legalacsonyabb lakbér Ft/hó, a legmagasabb összege havonta Ft. A lakások többsége rossz, elhanyagolt állapotban van. A Riegli -t - György-telep egykori neve ban kezdték el építeni, akkoriban a kolóniás lakóépületekben 268 ember élt 7. Az elmúlt évtizedekben nem történt komolyabb felújítás, inkább csak a lakók által végzett belső falfestések, tetőjavítgatások jellemzőek. Megkérdeztük a lakókat, hogy mennyire elégedettek saját lakásukkal és környezetükkel. 7 Pörös Béla: Lakás-és életkörülmények változásai egy pécsi bányászkolónián, György Telepen és környékén 25 O l d a l

27 A családok 60%-a nagyobb lakást szeretne, 57%-uk a lakások állapotával elégedetlen. Többen mondták, hogy abban kérnek segítséget, hogy a lakásokat fel tudják újítani, az udvart és környékét rendbe tenni. Szeretnék, ha a völgyből az egyetlen gyalogos feljáró ki lenne javítva, mert télen ez sokszor életveszélyes. A környék tisztaságát a családok 70%-a kifogásolta. György-telepen jelentősebb a környezet elhanyagoltsága, mint a környező városrészekben. A lakókörnyék megítélése egyértelműen utal az ottlakók életmódjára is. Tény viszont, hogy a györgy-telepi völgybe nehéz lejutni nagyobb gépjárművel, így főleg télen akadozó a hulladékszállítás, illetve ritka a folyékony hulladék elszállítása a külső illemhelyekből. Újra és újra képződnek az illegális szemétlerakók, általános a patkány és egyéb kártevők jelenléte, amely miatt a területen többször hirdettek járványveszélyt. A lakók többségének pozitív hozzáállását mutatja viszont, hogy sokan részt vettek az évente többször megszervezett szemétszedő akcióban. Több család említette, hogy ha több konténer lenne a telepen, akkor tisztább lenne a környék is. A lakosság többnyire tűzifával fűt, de gyakori, hogy tüzelőanyag helyett kommunális szeméttel, bútorokkal, textilekkel fűtenek, melynek komolyabb légszennyezési következményei is vannak. A lakók 73 %-a említette a közbiztonság nagyon rossz helyzetét, a sorozatos betöréseket, lopásokat. A telepen hiányos a közvilágítás. A kereskedelmi ellátottsággal és a közlekedéssel a lakók többsége viszont elégedett volt. A helyi autóbusz közlekedés megfelelő, 3 járat is érinti a Hősök tere Györgytelep környékét. Összességében a családok 87%-a szeretne elköltözni a telepről. Szelényi kutatásai 8 kimutatták, hogy a lakások szoba száma arányos a gyermekek iskolai eredményével is. Nyilvánvaló, hogy ahol zsúfoltabban laknak, ott a gyermek nyugodt tanulása sincs teljesen biztosítva. Szelényi szerint a kiváltságok generációk közti átadásának ma már nem a foglalkozás a legfontosabb hordozója, hanem a lakáshelyzet. A háztartások minősége, térbeli elhelyezkedése nagyban befolyásolja a gyermekek taníttatási lehetőségeit. A szegregált területeken lévő iskolák színvonala messze elmarad a város frekventáltabb területein lévő elit iskolák követelésrendszereitől A helyzetelemzés SWOT analízise Erősségek: - A TÁMOP /1 konstrukció keretében megvalósított projekt konzorciális partnersége jól szervezett, eredményes munkát végez. - Folyamatos a párbeszéd a megvalósítók és a lakosság között. - A bizalom kiépítése már megtörtént. (7 éve a területen dolgoznak a megvalósítók) - A célterületen egységes a tulajdoni szerkezet (100% önkormányzati tulajdon). - A telepi közösség együttműködő, kezdeményező, nyitott. - Széles körű társadalmi támogatottságot élvez a projekt. - A TÁMOP /1 konstrukció Gyengeségek: - A célcsoport a kapott információk függvényében gyorsan változtat véleményt, szándékot (korlátozott a garancia a meghozott döntések véghezvitelére) - Pécs foglalkoztatási potenciálja gyenge, és ezen belül is egyre kevesebb az a lehetőség, ami a célcsoport számára kínál hosszú távú munkalehetőséget. - A célterületen jellemző a ki-beköltözés, így a fejlesztési folyamatokat esetenként újra kell tervezni. - A célterületen élők egymás közötti kommunikációja szinte kizárólag szóbeli, ezért gyakran torzul a tartalom. - A lakóépületek kora igen magas, állapotuk 8 Szelényi Iván: Lakásrendszer és társadalmi struktúra In: Szociológia 1972/1p O l d a l

28 kereteinek köszönhetően a projekt humánkapacitása megoldott, nem szükséges külön erőforrásokat behívni a szoft-elemek biztosítására. - A lakóépületek szerkezeti, statikai állapota megfelelő felújítási munkálatok elvégzéséhez - Az akcióterület szervesen kapcsolódik a város szövetéhez, integrált lakókörnyezetté fejleszthető - Korábbi beruházásoknak köszönhetően megoldható a csatlakozás az infrastrukturális hálózatokhoz. (csatorna, áram, vízhálózat) Lehetőségek: - A telepi lakosok munkalehetőséghez jutnak a felújítások kapcsán. - A célterület földrajzi elhelyezkedése jó, megközelíthető, szép a természeti környezet, integrált lakókörnyezettel kapcsolatban áll - Szolgáltatások és közintézmények elérése a célterületről megfelelő távolságon belül biztosított. - Lehetőség van kiskertek kialakítására. - A környezet alkalmas a lakhatás költségeit csökkentő természeti erőforrások (pl. szürke víz, komposzt, zöldhulladék) előállítására és hasznosítására rendkívül leromlott - A lakások közműellátottsága igen alacsony (víz, szennyvíz nincs, áramszolgáltatás bizonyos lakásokban megszűntetésre került) - A közterületek rendezetlenek - Nagy mennyiségű hulladék a lakókörnyezetben - Csapadékvíz elvezetése nem megoldott -Rossz állapotú támfalak a lakóépületek mellett Veszélyek: - A lakásfenntartási kiadások növekedése miatt az adósságok újratermelődhetnek. - A mobilizációs folyamatok konfliktusokat generálnak. (szomszédsági, beköltözőbefogadó, maradó-kiköltöző) - A projekt időkereteinek csúszása, a kivitelezés hosszabb a tervezettnél - Az akcióterületen belüli lakásfelújítások feszültséget keltenek az akcióterületen kívül lakó szomszédok és a célcsoport között - Az épületek felújítási költsége a meglévő kivitelezés során meghaladja a rendelkezésre álló kereteket - A lakások felújításának elmaradása esetén az akcióterület városrészi leszakadásában visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el - A támogatás hiánya esetén a lakókörülmények javulása nem követi a társadalmi felzárkóztatást, és a TÁMOP projekt befektetett energiái nem tudják biztosítani a hosszú távú fenntarthatóságot - A felújítások meghiúsulása a közegészségügyi és kriminalizációs problémákat elmélyíti 2.4. Lakhatási helyzet bemutatása A célterületen jelenleg lévő lakások száma 34, melyből 2 lakhatatlan. A telepen lakó 32 háztartás mindegyikében van olyan személy ( a legtöbb esetben több) aki egyéni fejlesztési tervvel rendelkezik, és a TÁMOP Komplex Telep Program valamely programelemében részt vesz. Továbbá fontos ismételten megemlíteni, hogy minden lakóépület, és minden lakás 100%-ban önkormányzati tulajdont képvisel. Ennek okán a felújításban minden lakás érintett, melynek tervei elkészültek, és építési engedélyt kapnak. A jelenlegi épületállományból 2 jelenleg lakott épületet, a 11-es és a 13-as számmal jelölt ingatlanokat (összesen 6 lakás) felújítási munkálatok nem érintik, lakófunkciójuk a telepen belüli lakásszám megváltozásával és a kiköltöző családok számának csökkenésével feleslegessé válik, és 27 O l d a l

29 megszűntetésre kerül. Hasznosításukra a későbbiekben - más forrásból - közösségi illetve foglalkoztatási céllal kerülhet sor. Egyetlen épület komfortosítását és felújítását egy korábbi fejlesztés keretében az önkormányzat elvégezte (4-es számmal jelölt, 4 lakással). A projekt keretében építési munkálatokban ez az épület nem érintett, azonban kártyás villamos energia fogyasztásmérő órák felszerelését tervezzük itt is. A közszolgáltatások hiányosságai, a korábban felhalmozott adósságok miatti szolgáltatói korlátozások (áramellátás megszűntetése bizonyos lakásokban), valamint bizonyos esetekben a fizetési morál alacsony foka miatt (pl. lakbér, szemétszállítás) a háztartások havi kiadásai igen eltérőek, és emiatt nehezen kezelhetőek. A projekt külön az akcióterület specifikációihoz igazított adósságkezelési módszertan alkalmazásával kívánja elérni, hogy a fenntartási feltételek készség szintű normái a telepen élők körében kialakuljanak, és konvencionális kereteket adjanak. Az egyes lakások lakóinak anonimitására tekintettel általánosságban elmondható, hogy egy lakás fenntartásának átlagos költsége jelenleg 6-10 ezer Ft között mozog. Ez áramfogyasztást, és lakbért jelent a legtöbb esetben. A hulladékszállítási szolgáltatásban jelenleg 4 háztartás vesz részt fizető félként szerződéses viszonyban a BIOKOM Kft.-vel. Mivel a terület adottságai a gyűjtőpontos megoldást teszik csak lehetővé, az itt lakók közül minden lakás szerződés szerinti használójának kötelessége lenne a hulladékszállítás fizetésében való arányos részvétel, de sajnos ez most még nem így van. A felújított lakások költségei növekedni fognak! Az önkormányzat a pályázat keretében vállalja, hogy a megvalósítás ideje alatt a jelenlegi lakbérek nem emelkednek az infláció mértékénél magasabb összeggel annak ellenére sem, hogy magasabb komfortfokozat és alapterület esetén a helyi lakásrendelet ezt megköveteli. Erről a Közgyűlés határozatában rendelkezik. Az áramszolgáltatás és annak díja minden lakásban megjelenik, ám a kártyás mérőórák segítségével a fogyasztás a lakók képességeihez mérten szabályozható lesz, és az adósságok újratermelődését megakadályozza. A vezetékes ivóvíz lakásokon belüli hozzáférése, valamint a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás ugyancsak új díjtételeket jelent majd, melyek eddig nem jelentkeztek. A lakásonként felszerelt kártyás ivóvíz fogyasztásmérő órák segítségével ugyancsak szabályozható lesz házon belül a vízfogyasztás a lakók finanszírozási kapacitásaihoz mérten, a csatornahasználati díj viszont kötelezően megfizetendő költség. A TÁMOP program kiemelt hangsúlyt fektet arra is, hogy a környezeti károk csökkenjenek, a helyben felhalmozódott hulladékok kitermelésre kerüljenek, és az újbóli hulladék felhalmozás megszűnjön. Ezzel párhuzamosan az is cél, hogy a hulladékszállítási szolgáltatásba minden lakó bekapcsolódjon, és ne legyen demoralizáló a közösség számára, hogy az egész telep hulladékának elszállítását csak néhányan fizetik meg. Ezért annak költségei a legtöbb háztartás számára szintén új anyagi terhet jelentenek majd. A lakások fűtése fa tüzelésű kályha beépítésével kerül megoldásra. Ennek költsége a téli időszakban terhelheti az itt élő embereket, azonban új anyagi terhet nem jelent, hiszen eddig is jellemzően a fatüzelés volt az egyetlen fűtési lehetőség a lakásokban, azonban a hőszigetelés és az épületek energiafelhasználási hatékonysága miatt a felújítást követően e tétel költsége vélhetően jelentősen csökkenni fog. E közüzemi díjakat külön-külön figyelembe véve a pályázó előzetes számításai alapján a lakások havi költsége átlagosan ezer forint között mozog majd, azzal a szórással, hogy a 3 különböző alapterületű és a család nagyságával párhuzamos használati kapacitású lakások között magától értetődően különbségek lesznek. A pályázat kiemelt célja, hogy az integrált lakhatási feltételek között ismert jogok és kötelezettségek normáit az akcióterület lakóközösségénél alapvető elvárássá tegye. A társadalom kritikus és kétkedő 28 O l d a l

30 hangjai számára pedig a megszokott közösségi szolgáltatások részvételén keresztül is kifejezésre juttassa, hogy a fejlesztés nem elsősorban anyagi támogatást jelent, hanem áldozatos erőfeszítéseket. Ezért a szolgáltatások használatáért megfizetendő díjak tudatosítását, a lakók saját érdekeinek beláttatásán keresztül rendkívül fontosnak tartjuk, természetesen a fizetési képességek terhelhetőségére figyelemmel. A jelenlegi és a felújítást követően jelentkező költségek között kb ezer forintos különbség megítélésünk szerint nem számottevő abban az esetben, ha a TÁMOP projekt keretében a háztartások bevételének maximalizálását el tudjuk érni. Ennek egyik formája a jelenleg még képzésben résztvevő célcsoporttagok foglalkoztatása a képzést követően támogatott, vagy közfoglalkoztatás keretében, szerencsés esetben a nyílt munkaerőpiacon. A felújítások alatt jelentkező szak- vagy segédmunka olyan potenciális munkalehetőség, melyre a pályázó komolyan épít, ezért a kivitelezés közbeszerzésénél előírásként határozza meg a helyi munkaerő alkalmazásának követelményét bizonyos létszámban. A TÁMOP program hatására más programokba kapcsolódó személyeknek ugyancsak lehetősége lesz bevételszerzésre. Például az iskolákban tanuló diákok Diák-Mentori programban való részvételével, valamint a tanulmányi átlag emelkedésével ezer forinttal is növekedhet a bevétele egy családnak. Megjegyzendő továbbá az is, hogy sok esetben ezt az összeget a háztartások jelenleg is elő tudnák teremteni azonban nem a lakhatásra, de nem is alapszükségletek ellátására fordítják. Az ilyen szocializációs problémákból, valamint kulturális és rossz mintakövetési magatartásból eredő felesleges kiadások (pl. csipsz, kóla, taxi, stb.) lefaragásával a lakhatási költségek finanszírozására több fordítható. Ezekben mind az elkészült adósságkezelési módszertan iránymutatásai, mind az esetmenedzserek munkája fontos lesz. A Lakhatási Beavatkozási Terv képi dokumentációja a lakásokról a 3. sz. mellékletben kerül bemutatásra A megcélzott szegregátumra vonatkozó korábbi lakhatási, infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztési tevékenységek Az elmúlt években 3 jelentősebb fejlesztési tevékenység zajlott a célterületen. Ezek egyike a város egészét érintő, 2011-ben befejeződött ISPA program, melynek eredményeként a város teljes ivóvízés szennyvízhálózata kiépült. A több mint 10 éves program elérte György-telepet is, így az itt elhelyezkedő lakások hálózatra való rácsatlakozási lehetősége adott. A vízóra- és szennyvízaknák helyrajzi számonként kiépítésre kerültek, a lakások rákötése azonban forráshiány miatt nem történt meg. A lakások ezen szolgáltatásokba való bekapcsolódása a program alapvető célkitűzése, hozzáférhetővé téve az itt lakók számára a higiénikus lakhatás minimum feltételeit. Nem tipikus fejlesztési program, azonban rendkívüli fontossággal bíró tevékenység a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja. A Máltai Szeretetszolgálat az ország több településén folyatat hosszabb ideje jelenlét típusú programot olyan telepszerű lakóterületeken, ahol a roma népesség aránya magas, a lakhatási feltételek kilátástalanok, a szegénység és a társadalmi kirekesztés mutatói kritikusak. György-telepen 2006-tól kezdve van jelen a Szeretetszolgálat, és folytat szociális munkát az itt élőkkel ben egy korábbi lakóépület felújításával otthont is kapott a program, mely közösségi és szolgáltató épület jelenleg a TÁMOP projekt csillag-pontjakén működik. A program feltétlen eredménye, hogy a György-telepen lakó emberekkel az eltöltött idő alatt kapcsolatot alakítottak ki a munkatársak, és megfelelő fokú bizalom jött létre egy komolyabb fejlesztési projekt 29 O l d a l

31 megvalósításához. E potenciált kihasználva tudott elindulni decemberében a Benned a Létra c. projekt ben indult az első olyan program, mely kifejezetten a lakhatás feltételeinek társadalmi vonatkozásaiban célzott előrelépéseket. Az alábbiakban a Lakhatási Tanácsadó Program névre keresztelt fejlesztés főbb céljait és eredményeit mutatjuk be röviden. Pécs város a 648/2008. ( ) közgyűlési határozatával, Fizikai életkörülmények javítása a Keleti Városrészben címmel döntést hozott a Keleti városrész szegregálódó és szegregált területein a fizikai életkörülmények javításáról. Kilenc területet nevesít a dokumentum, ahol a fenti döntéssel elfogadott cselekvést végre kell hajtani. Az első ilyen megjelölt terület György-telep lett. A györgytelepi programrész megvalósításához 15 millió forintot rendelt a Közgyűlés. Pécsett az un. György-telepen élő önkényes lakásfoglalók és - az önkormányzati bérlemény vonatkozásában - jogcím nélküli lakosok, illetve lejárt lakáshasználati szerződéssel rendelkezők lakhatási jogviszonyának rendezésére irányuló szociális szolgáltatás biztosítására a keletivárosrészben tevékenykedő három segítő szervezet konzorciumot hozott létre. A konzorcium lakhatási tanácsadást végző tagjai: Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Meszesi Egységének szakemberei INDIT Közalapítvány Tér Közösségi Szolgálat szakemberei Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Program szakemberei A Konzorcium önként és ingyenesen vállalta a Lakhatási Tanácsadás Program megvalósítását Györgytelep területén 2010 decemberéig. A program célja volt: A területen lakók lakhatási jogviszonyának rendezése. A célterületen élők közel 80 %-a rendezetlen lakáskörülmények között él, amely napi szinten jelentős terhet és veszélyforrást jelent a család számára (mindenekelőtt a mindennapos bizonytalanság érzése, amely akadályozója a hosszabb tervezésnek, integrációnak). A lakhatási jogviszonyok rendezésével, a lakbér és más közüzemi számlák fizetési lehetőségének megteremtése. A harmonikus közösségi együttélés elősegítése, a célterületen élők élethelyzetének stabilizálása. A fenti 3 program tevékenységén és elért eredményein kívül György-telepre vagy környezetére, mint szegregált lakóterületre koncentrált beavatkozás nem történt. A 2012-ben megkezdett TÁMOP /1 konstrukcióban finanszírozott program a társadalom felzárkóztatásában intenzív előrelépéseket indukál, melynek következtében immáron releváns lehet a helyi infrastruktúra fejlesztése, a városi átlaghoz közelítő szociális bérlakás komfort-szint elérése A környezeti károk bemutatása és feltárása György-telep társadalmi problémája és az ebből eredő negatív financiális körülmények az utóbbi években az ott lakókat sajátos túlélési mechanizmus elsajátítására kényszerítették. A munkanélküliség és a pénztelenség miatt számos család él abból, hogy a város területén a közszolgáltató által szervezett lomtalanítások alkalmával a lakosság által kitett hulladékból kiválogatják azokat, amelyek különböző szempontokból még számukra hasznosíthatóak, vagy tovább 30 O l d a l

32 értékesíthetőek. Ezek a családok túlnyomó részt a fém alkatrészeket tartalmazó, vagy fa elemeket tartalmazó hulladékokat gyűjtik be a város területéről, sokszor az egész család közreműködésével, és szállítják györgy-telepi portájukhoz, ahol a begyűjtött hulladékot szétszedik, az értékesíthető fémet kiszerelik és a tüzelésre alkalmas elemeket kiválogatják. A maradékot pedig általában a közeli közterületen elhelyezik, ezáltal illegális hulladéklerakókat hozva létre. A tettenérés sajnos szinte lehetetlen. A közvetlen szomszédok is védik egymást a hatósággal szemben, ezért az elkövetők felelősségre vonása rendszeresen elmarad. Végeredményként pedig a közterületen elhelyezett hulladék gyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről a hulladékgazdálkodási törvényben foglaltak szerint - mivel a hulladék tulajdonosa, vagy az az illegális lerakást megvalósító személy ismeretlen az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A telep és környékének további környezeti problémát okozó szennyeződése az épületek komfortmentességéből adódik. A területen nincs megoldva az épületekbe bekötött vezetékes ivóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés, illetve a csapadékvíz-elvezetés kérdése sem. A lakosság által termelt szennyvizek a rossz műszaki állapotban lévő, vagy éppen hiányzó burkolatú csapadékelvezető árokba kerülnek bevezetésre, amely részben a talajt is szennyezi, másrészt a közeli vízfolyásba jutva annak élővilágára is negatív hatással bír. Szintén az itt élők társadalmi és pénzügyi helyzetére visszavezethető környezeti probléma a téli időszakban tapasztalható levegőszennyezettség, amely abból ered, hogy részben a lomtalanításból származó hulladékkal tüzelnek, másrészt kommunális hulladékot is égetnek. A terület domborzati adottságai miatt a kéményekből felszálló toxikus anyagok elkeveredése is igen lassúnak mondható, ezért azok emberi szervezetbe jutásának esélye nagy. A pénztelenség miatt a másik fűtőanyagbeszerzési lehetőséget az itt élők számára a közeli erdőkből illegálisan "kitermelt" faanyag jelenti. Ennek elégetése káros anyag kibocsátással ugyan nem jár de a gazdasági erdők élővilágát nem kíméli, a kitermelés mellőz mindenfajta erdészeti, és természetvédelmi szempontot. Ezen bevett magatartásformák visszaszorítása érdekében fontosnak tartjuk a helyi lakosság foglalkoztatásának megoldását, állandó kereset biztosítását, illetve ezekkel párhuzamosan a tudatformálás intenzív megvalósítását, korosztálytól függetlenül. 3. Fejezet: Szükségletfelmérés Jelen fejezetben bemutatásra kerülnek azok a makrotársadalmi és települési szintű célok, melyek a jelen projekt keretében megvalósítandó tevékenységet ösztönzik, a beavatkozás szükségességét alátámasztják. Bemutatásra kerülnek azok a problémák, melyek az akcióterületen lakó állampolgárok életét megnehezítik, az integráció infrastrukturális okait képezik. Ezzel párhuzamosan bemutatásra kerülnek azok az információk is, melyek a helyi közösség részéről fogalmazódtak meg a közösségi tervezés és a lakossági fórumok során. A szükségletfelmérés eredményeként összefoglalásra kerülnek a pályázat főbb beavatkozásai, programelemei, melyek a 4. fejezetben kerülnek kifejtésre A fejlesztési szükséglet stratégiai okainak bemutatása Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012-ben új célokat fogalmazott meg a városi szegregáció felszámolása, a befogadó város eszmeiségének megalapozása céljával. Ennek keretében az Open Society Foundation finanszírozásával, az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) közreműködésével, a keleti városrészben működő számos civil szervezet aktív hozzájárulásával, valamint Pécs legkülönbözőbb intézményeinek a bevonásával 2013-ban elkészült Pécs város Befogadó 31 O l d a l

33 Stratégiája. A stratégia által megteremtett keretek határozzák meg jelen pályázat fejlesztési szükségességét is. A következőkben a stratégiai koncepciót mutatjuk be. Ma Magyarország egyik legsúlyosabb problémája a szegénységben élők helyzetének fokozatos romlása. A folyamat következménye a szegregáció, az élet különböző területeiről oktatás, foglalkoztatás és egészségügy történő kirekesztettség, valamint az életkörülmények romlása a hátrányos helyzetű térségekben, a települések perifériáin. Az Európai Bizottság a romák társadalmi befogadását célzó politikai elkötelezettségét fejezte ki az Unió elvárásai alapján kialakított, az egyes tagállamokban megfogalmazott nemzeti szintű roma stratégiák által. A magyar kormány november 30-án fogadta el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, mellyel Magyarország teljesítette a Roma Integrációs Stratégiák Európai Keretrendszere keretében vállalt kötelezettségét. A romák integrációját célzó hazai politika nem válik el a szegénység ellen folytatott általános küzdelemtől, ezen rétegek társadalmi és gazdasági státuszának javításától. Ugyanakkor hazánknak különös figyelmet kell fordítania az etnikai csoportokra, mivel a romákkal összefüggő tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban ők a mélyszegénységben élők, és körükben elindultak már különböző, a beilleszkedést segítő programok. Összhangban az EU alapelveivel speciális megközelítésre, célzott eszközök és módszerek alkalmazására van szükség a hátrányos helyzetű lakosság programokba történő bevonására. Pécs városi társadalmának alsó és felső rétegeit ugyan elkülöníti egymástól a szegregáció jelensége, a mélyszegénység azonban országos viszonylatban enyhébb, mint a leszakadó településeket nagy számban magukban sűrítő leszakadó (mikro) régiókban. Ugyanakkor az ellentét a magas státuszú népesség által lakott városrészek már-már nyugat-európai színvonala, és a piacgazdasági átmenet vesztesei által lakott perifériák szlömösödő negyedei között egyértelműen megmutatkozik. Ennek tudatában és a Pécs 2010, Európa Kulturális Fővárosa program belvárosi területeket érintő jelentős beruházásainak lezárultával a város vezetése letette voksát a probléma kezelése mellett, s jelentős lépéseket tett Pécs szegregátumait érintő fejlesztések előkészítése érdekében. Ennek jegyében vette kezdetét 2013-ban a György-telepet érintő TÁMOP finanszírozású Komplex telepprogram, melyet remélhetőleg a TIOP forrásaiból további infrastruktúra fejlesztések egészíthetnek ki, továbbá a DDOP finanszírozásában megvalósításra kerülő három pilóta projekt Pécs-Somogy, Pécs-Szabolcs és Pécsbánya településrészeket érintően. A projektek illeszkednek azon városrehabilitációs elképzelések körébe, melyeket a közötti Európai Uniós programozási időszakban továbbiak követhetnek a 2013 ősze és 2014 tavasza időszakában elkészülő új integrált településfejlesztési stratégia által kitűzött tartalom megvalósításával. A rendelkezésre álló források minél hatékonyabb és az eredményeket hosszabb távon fenntartani képes felhasználásához, és az épített környezetet érintő beruházások tartós eredményeihez elengedhetetlen a helyben élő közösségek megszólítása, bevonása, egyetértésének és együtt gondolkodásának elérése, és a tág értelemben vett fizikai környezet rehabilitációja is. Többek között Pécsett is volt példa olyan projektek megvalósítására, melyekben a fizikai környezet, a lakhatás feltételeinek javításhoz nem vagy csak korlátozottan, nem kellő mélységben társultak ún. szoft elemek, vagy azok csak rövid ideig tartottak, jellemzően a projekt finanszírozási időszakára korlátozódtak. Ezek a projektek sajnos nem érték el a céljukat, és egyben felhívták a figyelmet arra, hogy a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi felzárkózás segítése hosszabb távon tervezett és nagy arányban a társadalmi tőkére alapozott, az érintettekkel való foglakozásra fókuszáló programokkal hozhat csak eredményeket. A városban korábban megvalósított programok, tervek, akciók elemzéséből látható trendek és szemléletmód alapján a befogadó város stratégia módszertanára kiemelten a következő elvek érvényesítése javasolt: - integrált szemléletmód átfogó megközelítéssel, - területi alapú megközelítés (a szegregátumok lehatárolási elveinek meghatározása), - közösségi részvétel, 32 O l d a l

34 - középtávra tervezés, - megvalósíthatóság, - fokozatosság és koncentráció. A város szegregátumait érintő helyzetelemzésben és annak értékelésben foglalt megállapítások alapján Pécs MJV számára az alábbi jövőkép fogalmazható meg: Pécs 2030-ra összetartó, a különböző társadalmi csoportok tekintetében szolidáris város képét mutatja, melyet a tolerancia és a polgárok együttműködése és együtt gondolkodása jellemez, ahol a csökkenő társadalmi különbségek mellett a lakosság egyenlő eséllyel fér hozzá a gazdasági és társadalmi javakhoz. A megfogalmazott jövőkép elérését az alábbi átfogó és specifikus célok támogatják: Szegénységben és kirekesztődésben élők számának csökkentése, újratermelődésének megakadályozása, ami a specifikus célok vonatkozásában jelenti: - a foglalkoztatási szint növelését, a leszakadó társadalmi csoportok jövedelmi szintjének stabilizálását, - a munkaerőpiacon hasznosítható képzettség megszerzésének elősegítését, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatáshoz, neveléshez való hozzáférésének javítását. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az alapszükségletek és szolgáltatások területén, ami a specifikus célok vonatkozásában jelenti: - az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyeinek javítását, valamint az egészségesebb életmódra való áttérés elősegítését, - a lakhatási körülmények közötti területi különbségek csökkentését, a szociális bérlakásban élők lakásminőségének felzárkóztatását, - a társadalmi tőke erősítését a helyi közösségek bevonásával. A stratégia keretében megfogalmazott specifikus célok hatékony elérése, valamint az azok elérését szolgáló beavatkozások hosszútávon is érzékelhető pozitív hatásai biztosítása érdekében mind a beavatkozások tervezése, mind azok megvalósítása során kiemelt figyelemmel kell lenni az alábbi horizontális szempontokra: A fenntarthatósági szempontok érvényesítése Törekedni kell arra, hogy a fenntarthatóság három dimenzióját a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot együttesen szolgáló, rendszerszintű megközelítésben megvalósuló beavatkozások kerüljenek alkalmazásra. A környezeti fenntarthatóság szempontjait különösen a lakhatási körülmények javítását szem előtt tartó célok és beavatkozások esetén, valamint az infrastrukturális beruházásokkal járó oktatási, illetve egészségügyi fejlesztések során kell kiemelten figyelembe venni elsősorban a környezetbarát és energia hatékony építési technológiák és építőanyagok, valamint energiatakarékos berendezések alkalmazásával. Az ún. hard elemeket minden esetben szükséges kiegészíteni a fenntartható környezethasználat elterjedését segítő, környezettudatosságot növelő szemléletformáló szoft akciókkal, programokkal. A társadalmi tőke erősítése a helyi közösségek bevonása A társadalmi felzárkózási folyamat csak a szegénységben és hátrányos helyzetben élőkkel, az érintett közösségekkel folytatott párbeszéddel és az ő aktív részvételükkel tölthető meg valódi tartalommal. A társadalmi tőke, mint az emberi kapcsolatokban rejlő erőforrás, a kapcsolatok mennyiségének, minőségének és struktúrájának függvényében segítheti az egyén boldogulását, de 33 O l d a l

35 egyúttal elősegítheti a kollektív cselekvést is, és ezáltal egy egészséges és prosperáló társadalom kialakítását, fenntartását. Mindezek figyelembevétele mellett, - és természetesen a stratégia célkitűzéseivel összhangban - jelen projekt szükségességét leginkább a célterületen TÁMOP finanszírozásból elindított Komlex Telep Program indokolja. A Benned a Létra elnevezésű projekt 2012 decembere óta minden korábbinál nagyobb erőforrásokat koncentrál György-telep akcióterületére. Célja a helyi társadalom felzárkóztatásában olyan lépések elérése, melyek a munkaerő-piacon történő elhelyezkedést a lehető legtöbb oldalról tudják támogatni. Az eddigi képzésbe vont 33 fő mellett 8 osztályos végzettséget szereznek majd azok az aktív korúak, akiket foglalkoztatásukban e képesítés hiánya akadályoz. Az aktív korú célcsoporttagok foglalkoztatását a megvalósítás következő időszakában tervezzük, támogatott, vagy közfoglalkoztatás keretében, legalább 2014 decemberéig. A projekt hatására komoly figyelem esik a gyermekek iskolai lemorzsolódásának megakadályozására, a mobilitási esélyek erősítésére. A közösségi működési mechanizmusok elsajátítását, a kollektív tudat kialakítását a legkülönfélébb klub és műhelyfoglalkozások segítik. A felújított közösségi ház az akcióterületen kívül reggeltől estig áll a telepiek és a környékbeliek rendelkezésére, és kihasználtsága jelenleg 100%-os. Az akcióterületen belüli Csillag Szolgáltató Pont a helyben nem biztosított alapvető szükségletek ellátásában segíti a lakókat, úgy, mint mosási, tisztálkodási lehetőség, gyermekfelügyelet, tanácsadások. A TÁMOP projektbe fektetett igen jelentős mértékű anyagi és humán erőforrás eddig a vártnál pozitívabb tapasztalatokkal szolgált. A képzésben résztvevők gyakorlati ideje alatt a gyakorlati helyszínt biztosító intézmények, cégek, szervezetek nagyon jó visszajelzéseket adtak a célcsoport által elvégzett munkákról. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Khetanipe Egyesület, mint megvalósító civil szervezetek működése előkészítette és megerősítette egy komolyabb infrastrukturális beruházás megvalósításának lehetőségét, és a beruházás eredményeként létrejött közösségi tulajdon hosszú távú használatát és fenntartását. Nem hangsúlyozható azonban kellőképpen, hogy a most koncentrált erőforrások csak akkor válhatnak a helyi közösség fejlődését hosszútávra szavatoló befektetésekké, ha az integrációt alapvetően befolyásoló méltányos lakhatás feltételei is biztosítottá válnak az érintettek számára. Ezért a beavatkozás szükségét leginkább a társadalmi felzárkóztatás eddig elért eredményei és sikerei indokolják leginkább A szegregátum lakhatási, infrastrukturális és környezeti fejlesztési szükségleteinek bemutatása Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a területen belüli fejlesztési igények a TÁMOP program családkísérési programeleme során feltárt, a lakások üzemeltetőjétől, a Pécs Holdin Zrt.-től beszerzett információk, és a Lakhatási Beavatkozási Terv készítése során szerzett saját tapasztalatok alapján. A terület és a lakóingatlanok felmérést a Pécsi Tudományegyetem Polláck Mihály Műszaki Főiskolai Karának doktorandusz hallgatói és oktatói végezték, és műszaki szempontok alapján tettek javaslatokat a szükséges munkálatokra. A telepen 8 lakóépület felújítását tervezzük. Néhány épület nem szerepel a felújítási tervünkben: a 4. sz lakóépület 6 éve lett felújítva, a házban a vízellátás biztosított, szennyvízcsatornahálózatra csatlakoztatott a 11. és a 13. sz épület később közösségi funkciót fog betölteni, lakófunkciója megszűnik a 15. sz épület jelenleg a Csillag Szolgáltató Pont a TÁMOP /1 Benned a létra program kereteiben. A ház felújítását a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végezte 2011-ben Lakhatási jogviszony 34 O l d a l

36 György-telepen a lakások 100%-ban önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások, míg az ugyanezen városrész legsűrűbben lakott részein, pl. Meszes lakótelepen és Gyárvárosban ez az arány 11,3%. A telepen élő 32 családból 9 háztartásnak nincs legális jogviszonya önkormányzati szociális bérlakás használatára. (önkényes, vagy lejárt lakásszerződéssel rendelkezik). Terv: A György-telepen 2010-ben indult lakhatási tanácsadói programot újra indítjuk, melyben az önkényes lakáshasználókra irányuló, jogi státuszt rendező program szorosan illeszkedik a komplex telepes programhoz. A beavatkozás fókuszában nem pusztán a jogi helyzet rendezése áll, hanem alapvető cél a család illetve egyén testi-, lelki és szociális jólétének fejlesztése, integrációjának erősítése is. A lakhatási jogviszony rendezésével egyrészről a lakbér, és más közüzemi számlák fizetési lehetősége is megteremtődik, másrészről a családok igénybe vehetnek olyan támogatásokat, pénzbeli segélyeket, beléphetnek adósságkezelési programokba, mely csak bejelentett lakosoknak jár. Lakások nagysága A telepen 32 lakásban laknak, három lakás jelenleg üresen áll. A lakások nagyságára elmondható, hogy többségében egyszobás lakásokban élnek (30 lakás) 4 db kettő szobás és 1 db két és fél szobás lakás van. A nagyobb lakások úgy alakultak ki, hogy a kiüresedett lakásokat a szomszédok magukhoz csatolták. A kiváltságok generációk közti átadásának ma már nem a foglalkozás a legfontosabb hordozója, hanem a lakáshelyzet. A háztartások minősége, térbeli elhelyezkedése nagyban befolyásolja a gyermekek taníttatási lehetőségeit. A lakások szoba száma arányos a gyermekek iskolai eredményével is. Nyilvánvaló, hogy ahol zsúfoltabban laknak, ott a gyermek nyugodt tanulása sincs teljesen biztosítva. Terv: Megvizsgálva a háztartásokban élők számát az épületek átalakításánál különböző lakásnagyságok tervezettek a háztartások létszámához igazodva. Ennek alapján a tervekben szerepel 10 kis lakás, 5 közepes és 7 nagy lakás kialakítása. Lakások állapota Az elmúlt évtizedekben nem történt komolyabb felújítás, inkább csak a lakók által végzett belső falfestések, tetőjavítgatások jellemzőek. Néhány esetben az üzemeltető Pécs Holding Zrt. végzett olyan javításokat, mint a folyamatos tetőbeázások időleges megszűntetése, ereszcsatorna cseréje, támfalak megerősítése. A lakás állagával a lakók többnyire elégedetlenek: beázik a tető, nedvesek a falak, nedves a padlózat, korhad az ablakkeret, nincs elég fény, a lakás túl sötét. Rosszak a nyílászárók, és a szigetelés hiányossága miatt télen nehezen tudják kifűteni a házat. A rossz lakáskörülmények miatt a telepen magas az asztmás megbetegedések száma, gyakori a megfázás és ennek szövődményei. A helyieknek a lakások felújítására nincs elegendő anyagi forrásuk. A szándék viszont él a lakók többségében, ha kapnának támogatást, akkor részt vennének a felújítási munkálatokban. Terv: Az épületek teljes körű felújításával megszűnnek a lakók által felsorolt problémák. Megoldódik a kifűthetetlenség problémája, új nyílászárók kerülnek beépítésre, a tetőszerkezet, a padló és a burkolatok a megfelelő komfortérzet biztosítása mellett az energiahatékonyság fontosságát, és az eredeti épületszerkezet megmaradó alapanyagának igényeit is figyelembe veszik (páraáteresztés, hőtároló kapacitások, nedvességfelszívó tulajdonságok a vályog esetében, stb.). A tervek alapján a lakók is részt vehetnek a felújításban az építési vállalkozó a nem szakipari munkálatokban alkalmazza azt a telepen lakó személyt, aki képzettsége és fizikuma alapján megfelel a feltételeknek. Lakások felszereltsége A lakások fűtése egyedi megoldásokkal, kályhával, sparhelttel rendelkezik, télen fával fűtenek. A főzéshez szinte minden lakásban gázpalackot használnak (27 lakás), 6 lakásban elektromos főzőlappal főznek, 2 lakásban pedig sparhelt is van, mely fűtésre is alkalmas. Terv: a lakásokban kályha lesz, a nagy és közepes lakásokban 2 db, a kislakásokban pedig 1 db kerül beépítésre. A főzés egyénileg megoldható gázpalackos tűzhellyel, vagy villanytűzhellyel, mivel 35 O l d a l

37 jelenleg is 95 %-ban ezek vannak használatban. A melegvíz előállítására bojler kerül beszerelésre a lakásokba. Közmű ellátottság Az ISPA program keretében a víz- és szennyvíz hálózat kiépítése megtörtént az egész telepen, de csak két épületben kötötték be a vízhálózatot (4.sz és 15. sz. épület). A villamos áram elérhető az egész telepen, de néhány lakónál leszerelték a mérőórát a hátralékok miatt. A közvilágítás nem megfelelő. Gázvezeték bekötés nem történt, nem is tervezzük a bevezetését, mivel a lakosság számára a fával való fűtés gazdaságosabb. A 4. sz. épületen kívül a telep többi lakásába közkútról hordják a vizet, és udvari WC-t használnak (a 16. sz épületben a kútról vezették be a vizet, a WC is házon belül van, saját szikkasztóval ) - a telepen lakóknak talán ez a legnagyobb problémája. Ez nem csak kényelmi elvárás, de súlyos higiéniai problémákat okoz, mert a szikkasztók ürítése nem megoldott. A györgy-telepi völgybe nehéz lejutni nagyobb gépjárművel, így főleg télen kritikus megoldani a folyékony hulladék elszállítását a külső illemhelyekből. Ahol kisgyermekek, illetve betegek élnek (két lakó dialízises kezelésre jár), ott még inkább szükség lenne arra, hogy a tisztálkodás egyszerűbbé váljon. Terv: a telepi lakások közműrákötése, vízöblítéses wc beépítése, minden lakásban fürdőszoba kialakítása. Kialakításra kerül a mosógép csatlakozó helye is, így lehetőség lesz nem csak felültöltős tárcsás mosógép, illetve centrifuga használatra, hanem korszerűbb mosógépet is tudnak majd a családok használni. A lakás és a ruhák könnyebb tisztítása elősegíti a családok teljes testi, szociális jóllétét. Környezet, környék megítélése A környék tisztaságát a családok 70%-a kifogásolta. György-telepen jelentősebb a környezet elhanyagoltsága, mint a környező városrészekben. Újra és újra képződnek az illegális szemétlerakók, általános a patkány és egyéb kártevők jelenléte, amely miatt a területen többször hirdettek járványveszélyt. A lakók többségének pozitív hozzáállását mutatja viszont, hogy sokan részt vettek az évente többször megszervezett szemétszedő akcióban. Több család említette, hogy ha több konténer lenne a telepen, akkor tisztább lenne a környék is. Terv: Az épületek felújítása mellett a lakókörnyezet megtisztítását is beterveztük. A TÁMOP program keretében többször szervezünk szemétszedést, jelenleg is közmunkások dolgoznak azon, hogy az évek óta lerakott hulladékot felszedjék és elszállítsák. Szintén a TÁMOP program kereteiben valósult meg tájékoztató a lakosság számára, melyben a szelektív hulladékgyűjtésről és a terület tisztántartásáról esett szó. A legális lakásszerződések tartalmazni fogják a hulladék elszállításáról szóló megállapodást is, melyben minden lakó kötelezettséget vállal a szemétszállítási díj kifizetésére. Közterületek állapota, használata A környezeti károk bemutatásánál vázoltuk a legfontosabb problémákat, melyek a lakókörnyezettel kapcsolatban felmerülnek. A kritikus mennyiségű felhalmozott kommunális hulladék, építési törmelék, valamint ezek hosszú időtávú termelődése a talaj szennyeződését eredményezte. A föld minősége a legtöbb területen a Telepen belül alkalmassá tehető gazdálkodásra, a jelenlévő szemét eltávolításával (esetleg termőföld terítésével, a szennyvízrákötések után a talajterhelés megszűntetésével. A vonalas infrastruktúra állapot a lakók életének egyik legkritikusabb pontja. A közvilágítás nem működik megfelelően, az útburkolat állapota rossz. A mintegy 150 m-es szakasz javításával azonban a közlekedés akadályozottsága megszűntethető lenne. Terv: Az akcióterületen belül, a megüresedő és lakófunkcióként továbbra nem hasznosított épületek szerepe a közösségi kiskertek és háztáji gazdálkodáshoz, műveléshez szükséges feldolgozó és tároló funkciókat kaphatnak, valamint brikettálási munkálatok beindításához is használható lenne. A közösségi kert létrehozásához talajcsere szükséges bizonyos területeken. Kialakításra kerülhet egy 36 O l d a l

38 központi köztér funkcióval ellátott park, streetball pálya, kerékpár cross pálya egy összeomlott lakóépület helyen. A vonalas infrastruktúra helyreállítása (út, közvilágítás) a pályázaton kívüli források bevonásával valósulna meg. Akcióterületen kívülre irányuló mobilitás Összességében a családok 87%-a szeretne elköltözni a telepről, de nyilvánvaló, hogy az új feltételeket nem mindenki tudja vállalni, a lakással kapcsolatos költségeket más városrészben sokan nem tudnák kifizetni. Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek a környékkel mint lakóhellyel viszont meglepően pozitívan válaszoltak - annak ellenére, hogy előtte viszonylag magas arányszámokat kaptunk a lakókörnyezet zavaró tényezőiről. Összességében 72,1%-ban elégedettek a lakók a környékkel, csupán 10,3% volt egyáltalán nem elégedett. Azok a családok, akik kiköltöznek a telepről, rendelkeznek rendszeres bevétellel (alkalmazotti bér, vagy nyugdíj), valamint szociálisan is olyan helyzetben vannak, hogy képesek beilleszkedni új környezetbe. A kiköltözők többnyire a szomszédos városrészbe mennének, ahol még mindig alacsonyabbak a lakhatással kapcsolatos költségek. Terv: kiköltöző családok felkészítése, illetve a beavatkozási pontokon a lakosság érzékenyítése. 3.3 Lakossági igények bemutatása Jelen pályázat megírásakor a közösségi tervezés szemléletmódja és módszertani elemei kerültek alkalmazásra. Folyamatos, teljes körű lakossági tájékoztatás mellett interaktív módon, a célcsoport cselekvő részvételével zajlott a közös tervező munka. A folyamat során megfogalmazták az elvárásaikat, félelmeiket és összeállították a számukra megfelelő lakhatási feltételeket biztosító álomlakást. A lakosság félelmei Nem valósul meg a program. Nehezebb lesz fizetni a megemelkedett költségeket. Az építkezés időtartama alatt bizonytalan a családok elhelyezése. A felújítást végző szakemberek felkészültsége, a munkavégzés minősége nem megfelelő. Szolgáltatók bizalmatlansága a lakosság irányába. A rágcsálók továbbra is a falakban maradnak, nem múlik el a rágcsálóveszély. Bizonytalanság a program megkezdésének időpontja körül. Ne csak a lakások, hanem a közvilágítás, közterületek is újuljanak meg. Hogyan kerül kifizetésre a havi rezsiköltség, ha továbbra sem lesz munkahely? Az építkezéssel kapcsolatos fizikai nehézségek, kellemetlenségek. Mennyi időt vesz igénybe, meddig kell a családoknak az átmeneti állapotban élniük? A lakosság várakozásai A lakók közérzetének javulása A program pozitív hatással lesz a gyermekek fejlődésére Ígéreteket teljesítik Normális és higiénikus környezet Részt vehessenek képzettségük szerint a felújítási munkálatokban A biztonságérzet nőjön Lépcsőfelújítás A közutak felújítása (mentő kölekedése, szemétszállításhoz megfelelő feltételek biztosítása) Egységes településkép 37 O l d a l

39 Konszolidáltabb hely Mi legyen a házakban Víz, meleg víz (bojler) Egyszerű, gazdaságos fűtés (fa, cserépkályha) Tetőszerkezet és csatornahálózatra való rákötés Ház körüli betonozás Két szoba Benti wc (villany, szellőzés) Fürdőszoba Parketta Fa, műanyag nyílászárók, rácsok, redőny Szigetelés (alap hiánya vasbeton, külső, belső) Pincék megerősítése, ajtókat rájuk Közvilágítás Lapozás, járólap, szobában laminált padló Szobák bővítése gyerek száma szerint Víz +villany kártyás Udvar betonozás Konyha csempe Fürdő-wc külön Mosógépnek állás 2 tálcás mosogató Beépített konyhabútor (fa) + szobákba is beépített bútor Gázpalack Festett falak Több egyeztetés során így alakulhatott ki a folyamat végére az a minden résztvevő által elfogadható és egyeztetett műszaki tartalom, mely tükrözi a lehetőségek és az elvárások halmazainak metszetét. A félelmek mérséklésére és elvárások lehetőség szerinti teljesítésére alakítottuk ki a szoft elemeket, melyek megvalósítása a TÁMOP projekt keretében történik A szükségletfelmérés eredményeinek bemutatása A TÁMOP /1 program keretében kidolgozásra került az a Konfliktuskezelési- és mediációs terv, mely a szegregátumból történő kiköltözés során alkalmazható a befogadó közösség érzékenyítésére. A családokat Pécs városában terveink szerint egymástól elkülönülten, egyedileg költöztetjük. A lakásokat a város különböző pontjain vásároljuk meg, így egyéni beilleszkedési stratégiát alakítunk ki a családokkal közösen a később kijelölendő konkrét hely és környezete ismeretében. Alapvetően nem konfliktuskezelésre, hanem a lehetséges konfliktusok analízisére és a prevencióra helyezzük a hangsúlyt. Meglátásunk szerint a befogadó közösség érzékenyítése, előzetes felkészítése ugyanannyi veszélyt hordozhat a konfliktusok kialakulása szempontjából, mint amennyi pozitív hozadéka lehet. A családok mindegyike készen áll, hogy életét integrált környezetben folytassa, így nem tartjuk helyesnek, ha beilleszkedésük nulladik pillanatában már a befogadó közösség figyelmét előző életükből eredő hátrányaikra irányítjuk. 38 O l d a l

40 Elsődleges feladat az új lakókörnyezet feltérképezése, és a lakások infrastrukturális sajátosságainak ismeretében az új életvitel megtervezése az egész család bevonásával. Erre alkalmas a hogyan használjam a lakásomat tréning, melyet mind az elköltözők, mind pedig a maradók részére biztosítunk, kiscsoportos keretek között. A felkészítés során arra is figyelmet kell fordítani, hogy a költöző családok tagjai türelemmel forduljanak a leendő szomszédság felé. Fontos, hogy el tudják távolítani maguktól és a személyiségüktől a társadalom felől érkező, általánosító előítéleteket. A kiköltöző családok rendelkeznek már szociális kapcsolatokkal és tapasztalatokkal, így nem teljesen újak számukra az esetleges konfliktus-helyzetek. A lakás-választással kapcsolatos közös döntéshozatal során az is szerepet játszik majd, hogy egy teljesen idegen környezetet (merőben más társadalmi státuszú lakókörnyezetet) nem választunk lakóhelyül számukra. Ahhoz, hogy a mobilizációs folyamatot mind a befogadó város, mind pedig a költöző családok pozitív és fejlődést hozó élményként éljék meg, szükség van a nyilvánosság segítségül hívására. (Pozitív hangvételű riport a helyi újságban, egyéni sorsokat bemutató pillanat-képek egy rádióriportban.) A kiköltöző családok védelme, támogatása érdekében kétszeres védőhálót tervezünk: egyrészt a TÁMOP /1 program esetmenedzserei és szakemberei továbbra is foglalkoznak a családokkal, segítik őket egyéni céljaik elérésében. Másrészt a lakókörnyezetben elérhető civil szervezetekkel és intézményekkel is megerősítjük a kapcsolatot, és kérjük támogató jelenlétüket. Patronáló családok bevonásával személyes szociális háló kialakítását kezdeményezzük. A patronáló családok kiválasztásában a helyi ismeretekkel bíró civil szervezetek segítségét kérjük A projekt szükségességének indoklása A helyzetelemzésben bemutatott lakókörnyezetet jellemző társadalmi és fizikai problémák, valamint a szükségletfelmérésben feltárt okok és következmények egyértelműen alátámasztják azt, hogy György-telep egyike Pécs azon lakóterületeinek, melyek jelenleg nem alkalmasak a minimálisan elvárható és egy Megyei Jogú Város esetén megkövetelhető lakhatási feltételek biztosítására. A lakókörnyezet és a lakások minősége nem kedvez az egészséges életmód fenntartásának, sem a felnövekvő generáció mobilitási esélyeinek. Ugyanakkor fontos annak tudatosítása is, hogy a társadalmi integráció irányába ható fejlesztések egy ponton túl szükségszerűen nem lehetnek hatékonyak akkor, ha felzárkóztató programokat nem követi foglalkoztatás, és a mindennapos társadalmi cselekvésekhez szükséges, alapvető szükségleteket biztosító infrastrukturális változás a lakókörnyezet minőségében. Tekintettel a jelenleg sikerrel zajló pécsi TÁMOP Komplex Telep Program hosszú távú és fenntartható eredményeire, a lakókörnyezetben célzott változások alátámasztottak és megkerülhetetlenek. 4. Fejezet: Beavatkozási területek bemutatása Amint az 1. fejezetben bemutatásra került, a projekt átfogó- és részcéljai az alábbiak. 39 O l d a l

41 A projekt árfogó célja: György-telep Pécs olyan lakóterületi egységévé váljon, mely a városi átlag szintét képes elérni, és mind a közterület, mind a lakófunkciók tekintetében a minőségi lakhatási feltételeit biztosítani tudja. Ezzel párhuzamosan a fejlesztés eredményeként a lakók financiális képességeikre tekintettel nem kerülnek olyan helyzetbe, melyben lakhatásuk ellehetetlenül. A projekt részcéljai: 1. lakhatási körülmények javítása; - lakások felújítása, - energetikai mutatók javítása, - háztartások nagyságához igazított alapterületű és kialakítású lakások létrehozása - fenntartható lakáshasználat képességének megalapozása - lakások ivóvíz és szennyvízhálózatra való rákötése - kártyás fogyasztásmérő órák felszerelése (víz, áram) - 2. lakókörnyezet javítása, a terület rendezése; - külső űrgödrös szikkasztott mellékhelyiségek felszámolása - köztér funkció kialakítása - közösségi kertek-funkció lehetőségének előkészítése - csapadékvíz elvezetés kialakítása a közterületeken - lakásonként épületek mögötti fatároló és kiskertek kialakítása 3. a lakások hosszú távú fenntartásának megalapozása - fenntartási költségeinek optimalizálása (kártyás fogyasztásmérő órák) - a hátralékok kezelése, adósságok rendezése - a bevételek maximalizálása és a kiadások tudatos tervezésének készség szintű elsajátítása - fenntartható lakáshasználat gyakorlati szükségleteinek oktatása 4. akcióterületről kifelé irányuló mobilizációja - arra alkalmas, vagy alkalmassá tehető 6 család felkészítés - a pályázat megvalósításának megkezdéséig meghatározott 6 célterület (beavatkozási pont) lakóközösségének informálása, befogadóvá tétele - 6 háztartás akcióterületről történő kiköltöztetése magasabb minőségű lakásokba, lakókörnyezetbe - beilleszkedés utókövetése, mentorálás, monitoring 4.1 Beavatkozási területek A részcélok kibontásával bemutatásra kerül az akcióterület lakókörnyezetében élő, hátrányos helyzetű állampolgárok társadalmi felzárkózását, integrációját szolgáló eszközök, beavatkozások, a megvalósítás ütemezése. Cselekvések ütemezése: Beavatkozási terület: ESZA típusú tevékenységek**: Előkészítő szakasz I július október Területi alapú tervezés a lakhatás, az infrastrukturális - ott lakók bevonása a tervezési folyamatokba (l. lakossági fórumok 4 db, munkacsoportok működtetése) ERFA típusú tevékenységek: 40 O l d a l

42 fejlesztés és a lakókörnyezet javítása - statikai vizsgálatok - tervezés - részletes tervezői költségbecslés - engedélyezési szintű tervek - Lakhatási Beavatkozási Terv és Fenntartható Lakhatást támogató módszertan kidolgozása Előkészítő szakasz II novemberdecember infrastrukturális fejlesztés lakhatási fejlesztési célok TÁMOP tevékenységek** II.1. Családi mentorok hálózata (higiéniai alapfeltételek biztosítása, szoros családkísérés) II.2. Tanácsadások (adósságkezelés, életmód) II.3. Klubok (önsegítő női klub, ezermester férfi klubfoglalkozások) II.5. Akciók (Tégy a környezetedért, egészségnap) II.6. Oktatás, nevelés (tanulás-segítés, játszóház, gyermekfelügyelet, nyári táborok, kirándulások) II.8.1. Helyi társadalmi szereplők fóruma II.8.7. Szemléletformálás II.9. Foglalkoztatás (munkabértámogatás, munkaerő-piaci szolgáltatások) - kiviteli tervek - közbeszerzések előkészítése 1. lakásvásárlások 2. építések, beruházások TÁMOP tevékenységek II.1. Családi mentorok hálózata (higiéniai alapfeltételek biztosítása, szoros családkísérés) II.2. Tanácsadások (adósságkezelés, életmód) II.3. Klubok (önsegítő női klub, ezermester férfi klubfoglalkozások) II.5. Akciók (Tégy a környezetedért, egészségnap) II.6. Oktatás, nevelés (tanulás-segítés, játszóház, gyermekfelügyelet, nyári táborok, kirándulások) II.8.1. Helyi társadalmi szereplők fóruma II.8.7. Szemléletformálás II.9. Foglalkoztatás (munkabértámogatás, munkaerő-piaci 41 O l d a l

43 Megvalósítás I. projekt 1-3 hónap / január március Infrastrukturális fejlesztés szolgáltatások) - közbeszerzések kiírása és eredményhirdetés - gépi tereprendezés Lakhatási fejlesztési cél - folyamatos tájékoztatás, lakossági fórumok - infrastrukturális fejlesztések forgatókönyvének elkészítése és egyeztetése a lakossággal (ki hol fog lakni a felújítások alatt?) TÁMOP tevékenységek II.1. Családi mentorok hálózata (higiéniai alapfeltételek biztosítása, szoros családkísérés) II.2. Tanácsadások (adósságkezelés, életmód) II.3. Klubok (önsegítő női klub, ezermester férfi klubfoglalkozások) II.5. Akciók (Tégy a környezetedért, egészségnap) II.6. Oktatás, nevelés (tanulás-segítés, játszóház, gyermekfelügyelet, nyári táborok, kirándulások) II.8.1. Helyi társadalmi szereplők fóruma II.8.7. Szemléletformálás II.9. Foglalkoztatás (munkabértámogatás, munkaerő-piaci szolgáltatások) Megvalósítás II áprilistól - júniusig Infrastrukturális fejlesztés - Megkezdődnek a beruházások a célterületen illetve a vásárolt önkormányzati lakások felújítása kapcsán - Lakásvásárlás - Beruházások / Kivitelezés 1. Lakhatási fejlesztési cél - kapcsolatfelvétel a lakásvásárlási célterületen dolgozó intézményekkel és civil szervezetekkel - kapcsolatfelvétel a patronáló családokkal a beilleszkedés támogatására - lakók felkészítése az új környezetben való életvitelre - befogadó lakókörnyezet felkészítése - konfliktuskezelésre felkészülés, mediáció szükség szerint - költözés külső lakásokba 42 O l d a l

44 Megvalósítás III júniustól februárig Infrastrukturális fejlesztés TÁMOP tevékenységek II.1. Családi mentorok hálózata (higiéniai alapfeltételek biztosítása, szoros családkísérés) II.2. Tanácsadások (adósságkezelés, életmód) II.3. Klubok (önsegítő női klub, ezermester férfi klubfoglalkozások) II.5. Akciók (Tégy a környezetedért, egészségnap) II.6. Oktatás, nevelés (tanulás-segítés, játszóház, gyermekfelügyelet, nyári táborok, kirándulások) II.8.1. Helyi társadalmi szereplők fóruma II.8.7. Szemléletformálás II.9. Foglalkoztatás (munkabértámogatás, munkaerő-piaci szolgáltatások) - A kiköltözők beköltözése az új lakásokban üteme a célterületi felújításoknak - Beruházások Lakhatásfejlesztési cél - konfliktuskezelés, mediáció szükség szerint az átmeneti időszak lakhatási problémáinak kezelésére - a kiköltözők utánkövetése TÁMOP tevékenységek II.1. Családi mentorok hálózata (higiéniai alapfeltételek biztosítása, szoros családkísérés) II.2. Tanácsadások (adósságkezelés, életmód) II.3. Klubok (önsegítő női klub, ezermester férfi klubfoglalkozások) II.5. Akciók (Tégy a környezetedért, egészségnap) II.6. Oktatás, nevelés (tanulás-segítés, játszóház, gyermekfelügyelet, nyári táborok, kirándulások) II.8.1. Helyi társadalmi szereplők fóruma II.8.7. Szemléletformálás II.9. Foglalkoztatás (munkabértámogatás, munkaerő-piaci szolgáltatások) 43 O l d a l

45 ** A TÁMOP tevékenységek kiegészítik a TIOP-tevékenységeket, a TIOP által kitűzött célok megvalósítását pedig beemeljük a TÁMOP tevékenységek célkitűzési közé. A két projekt szorosan együttműködik annak érdekében, hogy a célterületen a beavatkozások a kívánt ütemben és forgatókönyv szerint valósuljanak meg. Az elérni kívánt célállapotot az indikátoroknál leírt mutatók, és a szükségletfelmérés fejezetben megfogalmazott célok jelentik. Ezek kifejtése az 1. és a 2. fejezetben kerül bemutatásra A célcsoport lakhatására vonatkozó tervek alapján az egyéni fejlesztési tervek módosítása A projekt megvalósítási időszakában az egyéni fejlesztési tervek módosítása megtörténik az esetmenedzserek közreműködésével. A kifelé irányuló mobilizációval érintett háztartások felkészítése, valamint a kiköltöztetési hajlandósága rögzítésre kerül már az előkészítési szakaszban. Ennek eredményeként a lakhatási mobilizáció célját és irányát meghatározó fejlesztési elemekkel kerül kiegészítésre minden célcsoporttag fejlesztési terve. Az egyéni fejlesztési tervek 3 irányú mobilizációt rögzítenek: 1. Akcióterületen belül, ugyanazon lakásba való visszaköltözés 2. Akcióterületen belüli, másik lakásba költözés 3. Akcióterületen kívüli mobilizáció, integrált lakókörnyezetbe költözés A 3 típusú lakáskörülményekben bekövetkező változások eltérő esetkezelést, mediációs tevékenységet, konfliktuskezelést, fenntartási képességet és támogató szociális munkát kívánnak meg. A fejlesztési tervek rögzítik a lakókörülményekben bekövetkező változásokhoz rendelt eszközöket, szükséges tevékenységeket, módszereket, melyek a TÁMOP projekt keretében kerülnek megvalósításra A célcsoport lakhatását támogató infrastrukturális beavatkozások megvalósítása A pályázat benyújtásáig elkészült engedélyezési tervdokumentáció hatósági jóváhagyásra benyújtásra került. Az építési engedély kiadása a támogatási szerződés megkötéséig megtörténik. A kiviteli tervek elkészítése és a beruházás tényleges megindítása várhatóan március végén reális, időjárási viszonyok függvényében. Az engedélyezési tervdokumentáció a pályázat mellékleteként benyújtásra kerül. Ennek tartalma az alábbi elemekből épül fel: 44 O l d a l

46 Lakókörnyezet rendezésére vonatkozó tervek A lakókörnyezet az akcióterületen belül jelenleg igen elhanyagolt. A fentiekben bemutatott környezeti károk mellet több leomlott lakóépület maradványai építési hulladékot képeznek itt. A területrendezés elsősorban ezekre a területi egységekre koncentrál fejlesztési munkálatokat. A telep geometriai közepén található egy összeomlott korábbi lakóház, mely melletti támfal és az abban korábban kialakított pince jellegű tároló helységek még állnak. A terület növényzettől való megtisztítása megtörtént a TÁMOP projekt keretében létrehozott u.n. barkács férfiklub önkéntes munkájával. További rendezéséhez gépi erő szükséges. A területen a tervek szerint közösségi tér funkció kerülne elhelyezésre. A tér tartalmazna parkosított területet, kültéri térelemekkel és bútorokkal (pad, szék, asztal). Emellett a jövőben streetball pálya kaphat helyet, valamint egy kerékpáros versenypálya fiatalok számára, további források bevonásával. A terület ilyen célú hasznosítása a helyi közösség kezdeményezése révén, elvárásaikkal, és mint látható aktív önkéntes közreműködésükkel is összhangban került megtervezésre. Közterületi funkciót kap a György-telep 11.-es épület, és a György-telep 4.-es épület közötti, és tőlük keleti irányban elhelyezkedő területegység. Hasznosításánál közösségi/tan -kert létrehozása került betervezésre, tekintettel annak jövedelemkiegészítő, hosszabb távon munkahelyteremtő potenciális lehetőségeire. A két említett épület lakáscélú hasznosítás a kivitelezést követően megszűnik. Új funkciókat kaphat azonban a közösségi kertben megtermelt élelmiszerek (zöldség, gyümölcs) feldolgozásához, szerszámok tárolásához, kertészeti oktatások gyakorlati oktatásaihoz alkalmazva az épület adottságait. További lehetőségként merül fel a helyben nagy mennyiségben jelenlévő zöldhulladék kitermelésének és hasznosításának ötlete, akár brikettálás céljából. E funkciók betöltésére a két épület biztosíthat fedett, zárható területet. A közterületi funkcióknál szükséges a közvilágítás és a megközelíthetőséget biztosító út minőségének javítása. Mivel a pályázat vonalas infrastruktúra fejlesztést nem támogat, ennek megoldására a város közterület fenntartási feladatait ellátó BIKOM Kft.-vel folytatott egyeztetések hozhatnak majd megnyugtató megoldást Lakhatási feltételek javítása az akcióterületen belül A jelenlegi épületállomány felújítási lehetőségének megvizsgálása megtörtént. Ennek során komplett geometriai és statikai állapotfelmérést végeztek építész tervezők, valamint feltárásra került a tartószerkezetek, a fedélszék, az alapzat állapota és anyaga is. Ezen információk alapján a tartószerkezetek megbontása, és az alapzat alászigetelése nélkül lehetséges a meglévő infrastruktúra felhasználásával komfortos lakásokat kialakítani, megfelelő alapterületű, minőségű és energetikai mutatókkal. A felújítások során az épületekben elhelyezkedő lakások új elrendezés szerint kerülnek kivitelezésre. Az épületekben 3 különböző alapterületű, közel azonos elrendezésű lakástípus kerül kialakításra, épületenként változó kombinációban. A 3 típus a telepen élő családok összetételére, létszámára tekintettel kerül megtervezésre, és a családok nagyságukhoz mérten költözhetnek nagyobb vagy kisebb lakásokba. Ennek megfelelően a nagylakás 3 szobából álló 55,89 m2 nettó alapterületű, a közepes lakás 2 szobából álló 41,69 m2 alapterületű, a kislakás pedig 1 légterű konyha-szoba kialakítású 28,21 m2 alapterületű változatokat foglalnak magukban. A belső kialakítások a mellékletben csatolt térkép szerint valósulnak meg. A felújítások során a közfalak és a tetőszerkezet lebontásra kerül. A tetőszerkezet új építőanyagokból, új koszorú és födém építésével kerül kicserélésre. A gépészeti munkálatok során egyedi fűtési rendszer kialakítása történik, fatüzelésű épített vagy vaskályhával. A vízvezeték hálózatra való rácsatlakozásoknál kártyás fogyasztásmérő óra kerül beépítésre. Az áramfogyasztásnál ugyanezen megoldás alkalmazandó, az épületek egyik homlokzati részén egymás mellett minden lakáshoz. Minden lakásban fürdőszoba és mellékhelyiség létesítése történik, amivel párhuzamosan az épületek mellett található közös 45 O l d a l

47 használatú űrgödrös árnyékszékek megszűntetésre kerülnek. A lakóterületen keletkező csapadékvíz a lakóépületek körül zárt csatornában elvezetésre kerül, a falak és az alapzat további nedvesedésének elkerülése érdekében. A főfalak építőanyaga vályog és tégla vegyesen, megerősítésük a két építőanyag beépítésével történik meg. A lakóépületek mögött zárt kiskertek kerülnek kialakításra fatárolóval, és a tetőről lefolyó víz felfogására/ további hasznosítására alkalmas gyűjtőtartályokkal. Az akcióterületen belüli lakhatási elemekben érintettek száma: 79 fő Lakhatási feltételek javítása az akcióterületen kívül György-telep szegregációs folyamatainak oldásához a kifelé irányuló mobilizáció eszköze használható abban az esetben, ha a célcsoport tagjai közül, (lehetőleg teljes háztartást figyelembe véve) arra alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők. A TÁMOP projekt tapasztalatai alapján 6 háztartás esetében alacsony kockázattal, jó eséllyel vállalható az integrált lakókörnyezetbe való költöztetés, mivel erre mind szociálisan, mind fenntartási képességek figyelembevételével, megfelelően felkészült családok kiválaszthatók. A telep jelenlegi magas népsűrűsége is igényli az állandó lakóhellyel rendelkezők számának csökkentését, és a létszám későbbi újranövekedésének megakadályozását. Ennek érdekében a kiköltözők lakásaival csökken a telepi lakásszám oly módon, hogy az újonnan kialakítandó lakások alapterülete a 3 eltérő nagyságú lakástípus miatt szükségszerűen csökkenti 6 lakással az épületeken belüli lakásszámot. Pécs Megyei Jogú Város önkormányzati lakáskontingense jelenleg megközelítőleg 4500 lakást tartalmaz. A szociális bérlakások igénylésére beadott kérelmek igénylői hosszú várólistákon várakoznak a megüresedő lakások kiutalására. A városnak üresen álló lakása, mely szociális alapon hasznosítható lenne jelenleg nincs. Megjegyzendő viszont, hogy vannak olyan, többnyire használaton kívüli, lefalazott lakások, melyek ugyan üresek, de jelen pályázat integrációs céljainak nem megfelelő elhelyezkedéssel, vagy minőségi mutatókkal rendelkeznek. Ilyenek például azok, melyek a város másik 7 szegregátumában/szegregációval veszélyeztetett területein helyezkednek el. Ide tartoznak azok is, melyek alapterülete alig éri el a 25 m2-t, vízellátással nem rendelkeznek, szerkezetileg és statikailag kritikus állapotban vannak. Az integrációs törekvések hatékonysága érdekében jelen pályázat akcióterületéről kifelé irányuló mobilizáció célállomásait olyan környezetben kívánjuk elhelyezni, melyek a lakók fenntartóképességét figyelembe veszik, a helyi társadalom rétegződése és strukturális különbségei ellenére elérhető a befogadó attitűd kialakulása, valamint nem szakítja el az érintett célcsoporttagokat a társadalmi tőke fontos erőforrásaitól. E célok eléréséhez a jelenlegi lakáspiac alacsony árait is figyelembe véve mind szakmailag, mind anyagilag előnyösebb a lakásvásárlás, mint a lakásfelújítás. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a György-telep felújítása során az akcióterületen belüli lakott lakások száma 6-tal csökken, viszont az önkormányzati lakásállományt a projekt hatására Pécs Város Önkormányzata nem kívánja csökkenteni. A támogatás elnyerése esetén az Önkormányzat 6 db lakás megvásárlását tervezi tehát, átlag bruttó 5 millió forint értéken. Az önkormányzati lakásvásárlás beszerzési eljárásának lebonyolítására a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor, így a lakások pontos helye jelenleg nem adható meg. Azonban az a lakókörnyezet mely a tervezett vásárlások célterülete, bemutatásra kerül. 3 háztartás számára Pécsett Szabolcs és Hársas városrészben téglaépítésű, egyedi fűtési móddal rendelkező családi ház kerülne megvásárlásra. A célterület az akcióterületen kívül, a Komlói úttal párhuzamos utcákban kerülhet meghatározásra, úgy mint Török István utca, Margit utca, Baltikai utca, Óvoda utca, Ács utca, Fejlődés utca, Bánya utca, stb. A városrész távolsága az akcióterülettől 46 O l d a l

48 nem számottevő, 1 km-en belüli. A Szabolcs, Hársas, Szabolcsfalu városrészek kivétel nélkül kertvárosias övezetben helyezkednek el, különálló kiskerttel rendelkező, külön családi, vagy sorházas beépítéssel. Az itt élők között magasabb az idősek és középkorúak aránya. A városrészekben a civil aktivitás magas, rendszeres programok és foglalkozások szolgálják ki a helyi igényeket. A szolgáltató és intézményi funkciók elérhetősége gyalogosan percen belül, autóbusszal 2-3 megálló távolságban hozzáférhetők. A második célirány Pécs keleti városrészén belül a Budai Vámtól Fehérhegyig elterülő lakóterület. Többnyire 4 szintes többlakásos lakóépületekből áll, melyek a korábbi bányászok lakótelepi lakásaiként kerültek felépítésre, de van néhány házgyári technológiával épített 10 emeletes panel épület is. Kisebb része családi házas kertvárosias övezet magasabb egzisztenciájú tulajdonosok által lakott utcákból áll. Megítélésünk szerint a legkisebb kockázat a meszesi területen megvásárolt lakásokba való beköltöztetéssel vállalható, mivel az itt lakó helyi társadalom, bár magasabb státuszt képvisel a célcsoporténál, rétegződése, társadalmi kapcsolathálózata, képzettségi mutatói nem térnek el lényegesen. Az itteni lakások költségei egyénileg szabályozhatóak, gázkonvektoros fűtési lehetőség adott. E városrészben 3 család kerülne elhelyezésre. A városrészben közösségi szolgáltatások elérése biztosított, buszközlekedéssel minden helyben nem igénybe vehető városi funkció könnyen elérhető. A 3. lehetséges beavatkozási pont Szabolcsfalu névre hallgató városrész. Korábban önálló település, a város terjeszkedésével került Pécs közigazgatási területéhez csatolásra. Szabolcsfalu kertvárosias lakóövezet kivétel nélkül kertes családi házakkal. Távolsága az akcióterülettől 1-4 km-en belüli. Az előző területekhez képes jóval magasabb a középosztályi értelmiség és a tehetősebb városi polgárság képviselete itt, azonban alacsonyabb státuszú csoportok is lakják. Jelentős része hétvégi kertként hasznosított magántulajdonú telek. Az akcióterületről 1 család kerülne itt elhelyezésre. Ennek oka az, hogy ez a család az egyetlen,aki hosszabb ideje komolyabb háztáji gazdálkodást és állattartást is folytat György-telepen belül. Ez mind jövedelem kiegészítésként, mind munkalehetőségként hasznosítható tevékenység lehet hosszú távon amellett, hogy a háztartás 2 munkaviszonyban foglalkoztatott kereső taggal is rendelkezik. A háztáji gazdálkodás továbbfolytatásának lehetőségét figyelembe véve ez a család Szabolcsfaluban kerülne elhelyezésre. Az akcióterületen kívüli lakhatási elemekben érintettek száma: 25 fő Mobilizációs stratégia A projekt megvalósítási időszakában a tervezett mobilizációs tevékenységek 3 formáját szükséges megkülönböztetni: 1. Kifelé irányuló mobilizáció Ebben az esetben a megjelölt 6 háztartás akcióterületről való kiköltöztetése történik meg. A kiköltözők a projekt megvalósításának I. fázisában kerülnek új lakásaikban elhelyezésre. Cél: - a beilleszkedést a TÁMOP projekt munkatársai minél hosszabb időtávban tudják utánkövetni és segíteni - a kiköltözők által megüresedő akcióterületen belüli lakások átmeneti lakásként szolgálnak a felújítások idejére a helyben maradók számára Feladat: - lakásvásárlások beszerzési eljárásának előkészítése a projekt előkészítő szakaszában - érintettekkel kötött megállapodások aláírása a kiköltöztetésben való részvételhez - adminisztratív teendők előkészítés lakáscsere igényléshez - lakásvásárlások lebonyolítása, szociális bérlakásként való üzemeltetés jogi és adminisztratív teendőinek ellátása Eredmény: 47 O l d a l

49 - lakók beköltözése új lakásokba Határidő: április Akcióterületen belüli mobilizáció Az akcióterületen belüli mobilizáció alatt a lakásfelújítások idejére ideiglenes kiköltözéseket, majd az akcióterületen belül felújított másik (eredetitől eltérő) lakásba való átköltözést kell érteni. A költözésre a megvalósítás II. és III. fázisában kerülhet sor. Cél: - a családok/háztartások nagyságához méretezett alapterületű lakásokba való költözés biztosítás Feladat: - folyamatos és pontos kommunikáció az érintettekkel az átköltöztetés pontos helyéről - szomszédi, közösségi konfliktusok kezelése - megfelelő számú átmeneti lakás felszabadítása a telepen belül, szükség esetén a szomszédos utcákban Eredmény: - átköltöztetések végleges lakásokba Határidő: március Mobilizációval nem járó, akcióterületen belüli mozgás A mobilizációval nem járó mozgás a felújítások alatt átmeneti lakásba való kiköltözést, majd az eredeti lakásba való visszaköltözést kell érteni. A költözésre a megvalósítás II. és III. fázisában kerülhet sor. Cél: - a projekt megvalósítása során minél kisebb konfliktus, kockázat előidézése (az átrendeződés több veszéllyel jár) - kiépült társadalmi tőke megőrzése, szomszédsági kapcsolatok megtartása Feladat: - átmeneti lakások biztosítása az akcióterületen belül Eredmény: - felújított lakásokba való visszaköltözés Határidő: március 31. Tekintettel arra, hogy az építkezés nyilvánvaló munkalehetőséget jelent a helyiek számára, az átmeneti költöztetéseket nem tervezzük olyan távolságban, ahonnan nem elérhető a terület gyalogosan. Elsősorban azokkal a lakásokkal számolunk, melyek a projekt keretein belül,( és várhatóan 2 lakás attól függetlenül) a kiköltözések miatt megüresednek. 2 lakás közül egy esetben már a TÁMOP projekt indulásakor beadott lakáscsere kérelem érvényre jutás miatt költözik ki egy család, egy esetben pedig jogszerűtlen lakáshasználattal való visszaélés miatt szűnne meg egy lakóval szerződés, aki már most is a telepen kívül lakik, és albérletként időlegesen kiadja az akcióterületen belüli lakását. Az így megüresedő 8 lakás folyamatos felhasználásával 3 ütemben folynak le a kivitelezési munkálatok úgy, hogy bizonyos számú akcióterületen kívüli lakást szükséges rendelkezésre bocsátania az önkormányzatnak a kivitelezés ideje alatt. Az I. ütemben egyszerre 4 épület (21,24,25, 16,) felújítás történik meg. Ehhez az akcióterületen kívül 3 átmeneti lakást biztosít az önkormányzat, a terület közelében. 48 O l d a l

50 A II. ütemben 3 épület (20, 14, 6) felújítása történhet meg. Ehhez az akcióterületen kívül 1 átmeneti lakást biztosít az önkormányzat, a terület közelében. A III. ütemben 1 lakóház (5) felújítása történik meg. Ennek idejére átmeneti lakás biztosítására az akcióterületen kívül nincs szükség. A közterületeket érintő beavatkozások kivitelezési munkálataira a lakóépületek felújítás alatt, vagy azt követően kerülhet sor. Ez érintheti a rendezési terv által meghatározott központ köztér funkcióját betölteni hivatott park és sportpálya funkcióval bíró területet, melyet az 5-ös a 8-as és a 15-ös lakóépület zár körbe. A kivitelezések alatt a költségcsökkentés érdekében bizonyos munkákat a lakók végeznek el közfoglalkoztatás keretében a TÁMOP projekt keretében működő Férfi klub koordinálásával, vagy a kivitelező vállalkozó foglalkoztatásában. Ilyen munka: - a csapadékvíz elvezető árkok kiásása/kitisztítása, - a lakások víz és szennyvíz hálózatra való rákkötéséhez a bekötési nyomvonal és az akna létesítési helyének kiásása, - járdalapként és ülő köztéri bútorként is használandó betonelemek elkészítése és elhelyezése, - terület előkészítés, megtisztítás, - bontási munkálatok. Mindezek érdekében a mobilizáció nem eredményezheti a távoli városrészkben való átmeneti elhelyezést a kivitelezés időszakában A Lakhatási Beavatkozási Terv tervezett hatása a település egészére Az infrastrukturális fejlesztések és az ahhoz kapcsolódó életmód-változás pozitív hozadékai a település egészére kihatnak, hiszen a helyi lakosok életvitele közelít a befogadó közösség életmódjához, szokásaihoz, így oldódik a szegregáció, nem lesznek olyan élesek a határvonalak. Sikeres projektmegvalósítás esetén az itteni tapasztalatok modell-értékűek lehetnek a város egyéb szegregátumainak fejlesztése kapcsán, így a város egyéb területein nagyobb biztonsággal kezdenek majd újabb és újabb projektek életre hívásába, a szociális városrehabilitáció széleskörű megvalósításába. Felismerve a kirekesztő folyamatok negatív tapasztalatait, a döntéshozók lehetőséget kapnak arra, hogy hasonló szegregált település-részek kialakulását döntéseikkel ne szorgalmazzák újra, és belátásra ösztönözzön a tekintetben is, hogy a szegregációs folyamatok elmélyülésének megengedése a probléma megoldás költségének hatványozott növekedését vonja maga után. Ennek elkerüléséhez pedig időben kell beavatkozni, és a fejlesztési stratégiák kidolgozásánál a különbségek kiegyensúlyozására is figyelemmel kell lenni. A szociális városrehabilitáció mellé társuló támogató figyelem utat nyit a városlakók számára a leszakadó társadalmi rétegek felé. A fejlesztési projekteknek (amennyiben sikerrel zárulnak) egyik legnagyobb hozadéka, hogy a befogadó város lakossága számára közelebbi, reális képet mutat azokról a szegregátumokban élő lakosokról, akikről eddig távoli képzeteik és előítéleteik voltak csupán. Lehetőség nyílik arra is, hogy más városrészben is meginduljanak alulról szerveződő, a közösségre építő folyamatok. 49 O l d a l

51 Pécs városa ezen fejlesztések által példaértékűvé válik más városok számára itthon és külföldön egyaránt. A mintaprojekt a fentieken keresztül járul hozzá a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek megteremtéséhez és társadalmi befogadásuk elősegítéséhez, s ezáltal: - növeli a fejlesztésben érintett szereplők abszorpciós képességét, hogy befogadó várost tervezzenek és fejlesszenek, fenntartható módon felhasználva a rendelkezésre álló uniós, hazai és saját forrásokat a leginkább kirekesztett népességcsoportok javára, - támogatja a közszolgáltatások biztosítását a helyi hatóságok és civil társadalmi szereplők együttműködésének előmozdításán keresztül, továbbá - lefekteti az alapjait egy megismételhető, társadalmi befogadást segítő, a lakhatási feltételek javítását célzó integrált helyi fejlesztési modellnek. A mintaprojekt ez irányú tapasztalatai iránymutatást adnak tehát a városban tervezett, a szociális városfejlesztést kísérő infrastrukturális beruházások érintettek megszólításán és bevonásán keresztül történő megalapozásához amit a fejlesztések eredményeinek hosszú távú megőrzése érdekében mindenképp javasolt szem előtt tartani A végrehajtandó beruházások műszaki minőségének, a kötelező ellenőrzési, biztonsági, hőszigetelési, akadálymentességi, stb. normák betartására vonatkozó intézkedések részletes bemutatása, a bevonandó műszaki ellenőr és műszaki szakemberek, szükség esetén a rehabilitációs szakmérnök bemutatása Szükséges kompetenciák és végzettség, elvárások szintjén!!! 5. Fejezet: Szinergia vizsgálat Jelen projekt akcióterületét érintően több folyamatban lévő, már befejeződött és a közeljövőben tervezett fejlesztési program tevékenysége fontos. A projektek multiplikáló hatása segíti a györgytelepi beavatkozás eredményeinek hasznosulását, de nem fednek olyan tevékenységeket, melyek más programban - akár jelen pályázat tervezett tevékenységei között- már folyamatban vannak, megvalósulnak. 50 O l d a l

52 TÁMOP B-11/2 KMF TÁMOP B-11/2 Élet-Tér Open Society Foundation - Pécs a Befogadó Város TÁMOP A-12/2 KheTanoda TIOP /A/13/1 Lakhatási feltételek javítás György-telep TÁMOP /1 "Benned a létra!" Projekt Címe: Projekt tartalma: Megvalósító : Khetanoda TÁMOP-3.3.9A- 12/2 TÁMOP b- 11/2 - KMF- Összefogás a Családért Tanulássegítés; szabadidős tevékenységek, kulturális programok általános iskolás gyerekeknek; egyéni fejlesztés 14 és 25 év közötti fiatalok, fiatal családok számára önsegítő klubok, tanácsadás, munkaerő-piaci tanácsadás, akciók, képzések biztosítása Khetanipe Egyesület Khetanipe Egyesület Időpont: Kapcsolódás TIOP-val: Kapcsolódás Közösségi Beavatkozási Tervvel: június január február szeptember Közösségfejlesztés A képzési és foglalkoztatási programok ideje alatt a gyermekek felügyelete, fejlesztése megoldott A gyerekek fiatalok esélyei nőnek (képzettség, iskolában maradás) lakásfenntartási képességek növekedése a foglalkozások, képzések által II.4.1. Közösségi festés műhely II.4.2. Zenei műhely II.4.3. Színjátszó műhely II.4.4. Tematikus fotó és film műhely II.4.5. Drámaműhely II.4.6. Önkéntesek képzése II.5. Akciók II.6.1. Tanulószoba felzárkóztatás II.6.2. Játszóház, gyerekfelügyelet II.6.3. Nyári tematikus tábor II.6.4. Kulturális kirándulás 51 O l d a l

53 Open Society Foundation - Pécs a befogadó város TÁMOP B- 11/2 Élet-tér Hálózatépítés, stratégia kidolgozása Pécs szegregált területeinek fejlesztésére; közösségi alapú tervezés a célterületen; coaching Családmenedzser mediálás; munkaerőpiaci tanácsadás; közösségfejlesztő akciók; integrációs tevékenységek a befogadó város lakosságával Magyar Máltai Szeretetszol gálat, Khetanipe Egyesület, Pécs M.J.V. Önkormányz ata, Déldunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Magyar Máltai Szeretetszol gálat Csilla Gondviselés Háza; Nevelők Háza Egyesület 2012.novemb ertől folyamatos novembertől május A területi alapú közösségi tervezés megalapozása, a párbeszéd kialakításának módszertana, a komplex befogadási folyamat elindítása A programelemek a foglalkoztatási lehetőségeket tárják fel a célcsoport számára, közösségfejlesztési programokkal segítik a célterület fejlődését, kapcsolatot teremtenek Pécs város lakóival a közös programokon keresztül II.8. hálózatépítés, workshopok, fórumok, disszemináció II.1. családi mentorok hálózata II.2. tanácsadások II.3. klubok II.4. műhelyek II.5. akciók II.8. hálózatépítés, workshopok, fórumok TÁMOP /1 Benned a létra! Komplex Telep Program Magyar Máltai Szeretetszol gálat Egyesület, TKKI, Munkaügyi Központ, Khetanipe Egyesület, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányz ata február november A TIOP program megvalósítása teljes mértékben a TÁMOP /1 konstrukció programelemeire épül II.4.1. Közösségi festés műhely II.4.2. Zenei műhely II.4.3. Színjátszó műhely II.4.4. Tematikus fotó és film műhely II.4.5. Drámaműhely II.4.6. Önkéntesek képzése II.5. Akciók II.6.1. Tanulószoba felzárkóztatás II.6.2. Játszóház, gyerekfelügyelet II.6.3. Nyári tematikus tábor II.6.4. Kulturális kirándulás A más programokkal való összefüggés mellett meg kell említeni azokat a kezdeményezéseket is, melyeket saját hatáskörükön belül az egyes városi intézmények, cégek, cégcsoportok indítottak, melyekhez a célterület rendezésekor csatlakozni tud a lakhatási beavatkozási program. Ilyen kapcsolódási pont az Ökováros-Ökorégió Alapítvány fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretterjesztő munkája, a Biokom Kft. környezettisztasági akciói, a Tettye Forrásház Zrt., és az E-On Zrt. speciális adósságrendezési és egyéb szolgáltatásai, programjai a célcsoport számára. Ezen kapcsolatok mind 52 O l d a l

54 erősítik a programot, csökkentik a kockázatokat, veszélyeket azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak saját kereteiken belül a fenntartható új élet kialakítására. A megvalósításhoz hátteret biztosít Pécs város közelmúltban véglegesített Helyi Esélyegyenlőségi Programja, valamint az UNDP keretein belül elkészült Befogadási Stratégia. 6. Fejezet: A program megvalósulásában közreműködő műszaki szakemberek, ingatlan, jogi és egyéb beruházási feladatokat ellátó szakemberek és engedélyek bemutatása szervezetek és felelősök felsorolása és elérhetőségeik, valamint a szegregált lakókörnyezetben élő állampolgárok képviselőinek megnevezése Kérjük, hogy mutassa be pontosan a bevonandó szakembereket és csatolják a szakmai életrajzokat, illetve a feladatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyek elektronikus másolatát. 7. Fejezet: Kockázatelemzés Műszaki kockázatok: 1. A felújítási és bontási munkálatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolítása csúszik. Valószínűség: közepes. Következmény: A kialakítandó lakások határidőn túli kivitelezése a költöztetések ütemezését és rendszerét megváltoztatja. Stratégia: A közbeszerzések előkészítését a megvalósítási szakasz előtt szükséges elindítani, a felzárkóztatás folyamatát adott esetben meg lehet hosszabbítani. 2. A szegregátumon belüli felújítások előre nem tervezhető kockázatai, az idős épületállomány állapotából adódóan hátráltatják a kivitelezést (pl. komfortosítás gépészeti munkálatainak kivitelezhetősége). Valószínűség: közepes. Következmény: A felújítások ideje húzódik. Stratégia: a felújítások megvalósíthatóságát komplett műszaki, statikai és szerkezeti állapotfelmérés előzi meg minden önkormányzati lakásban. A lakás-átalakításoknál lehetőség szerint típustervek alapján szükséges eljárni, ami uniformizálja a beavatkozásokat. 3. Az akcióterületen belüli felújítások idejére átmeneti elhelyezést szükséges biztosítani, de az önkormányzati bérlakás kapacitás túltelített. Elhelyezés nehezen megoldható. Valószínűség: magas. Következmény: elhelyezések és felújítások torlódása. Stratégia: A felújítási munkálatok szakaszolásával néhány épület kerülhet egyszerre kivitelezésre, és ezt követően azonnal használatba vételre. Így adott épületből kiköltözők számára kell csupán elhelyezést biztosítani. Erre a célra az akcióterületről véglegesen kiköltözők lakásai, mint átmeneti lakások funkcionálhatnak. A rendszer működőképességének feltétele, hogy a kifelé irányuló 53 O l d a l

55 mobilizációt első lépésként kell megvalósítani a program során. A városban működő lakáskíséréssel, hajléktalan ellátással, átmeneti és kiléptető lakások üzemeltetésével foglalkozó civil szolgáltatók bevonása az időszakos elhelyezésbe további segítséget jelenthet. Társadalmi kockázatok: 1. A közösségi aktivitás gyenge, a költöztetések miatt ellenállás alakul ki. Valószínűség: magas. Következmény: dezintegráció a célcsoporton belül, feszültség a lakók között. Stratégia: rendszeres időközönként szervezett hiteles információadás nélkülözhetetlen a projekt előkészítő szakaszától a végéig. A felkészítés során minden lakónak tudnia kell, hogy a kivitelezés során, majd azt követően milyen feltételek közé költözhet vissza. Emellett aktív közösségépítésre van szükség folyamatosan, a csoportkohézió megbomlásának megakadályozásához. 2. Az akcióterületen belüli lakásfelújítások feszültséget keltenek az akcióterületen kívül lakó szomszédok és a célcsoport között. Valószínűség: magas. Következmény: A feszültség a felújított területek és lakóingatlanok, valamint lakók irányába tett destrukción keresztül kerül kifejezésre. A közösségi kohézió gyengül. Stratégia: a célterület feletti utcákban szükségszerű felújítási munkálatokat végezni más pályázati források bevonásával, melyek ha nem is arányosan, de a lakásfelújítások által kialakult jelentős különbségeket részben ellensúlyozni képesek. Emellett a szoft tevékenységekben való részvételt a TÁMOP pályázatban biztosítani kell e lakók számára is, a teljes elzárkózás elkerülése érdekében. 3. A kiköltöző családok iránti befogadási hajlandóság az integrált lakókörnyezetben nem elérhető. Valószínűség: alacsony. Következmény: a beköltöztetés adott lakóközösségbe nem kivitelezhető, nem fenntartható. Stratégia: a költöztetés irányát a nem túl magas státuszbeli különbségeket jelentő városrészekben kell meghatározni, valamint folyamatos esetkezeléssel és tájékoztatással nyomon követni, legalább a projekt megvalósítási időszakában. Jogi kockázatok 1. A jogszabályi környezet változása hatással lehet a projektre (pl. szigorítások, lakhatást szabályozó helyi rendelet, új építési minőségbiztosítási előírások, közbeszerzési tv. változása, építési hatósági előírások). Valószínűség: közepes. Következmény: A lakhatáshoz és a beruházáshoz kapcsolódó jogviszonyok változása miatt a célcsoport indikátorai megváltoznak, a beruházások megvalósítása csúszik. Stratégia: A beruházásokra vonatkozóan a kivitelezéseket lehetőleg a program elején el kell indítani, viszonylag kiszámítható jogszabályi környezetben. Az Önkormányzat helyi rendeleteinek módosításánál a projekt céljait lehetőség szerint figyelembe veszi. A kivitelezés közben felmerülő, az építést befolyásoló műszaki tartalom szükséges módosításánál a lehető legkisebb engedélyezési kockázattal járó alapanyagok beépítése szükséges. Intézményi kockázatok 1. A Hatósági engedélyezési ügymenet lassúsága, merevsége. Valószínűség: közepes 54 O l d a l

56 Következmény: A kiviteli tervek engedélyezési eljárásai, valamint a használatbavételi engedélyek megszerzése csúszik. Stratégia: Az intézmények megválasztásánál az 1 busszal elérhető távolságot lehet tervezni. Amennyiben a szóba jöhető intézmény ezen kívül esik, a szolgáltatás helyi biztosítása (helyi közösségi házban) szükséges. 2. A lakhatási jogviszony szerződéses tisztázásának akadályoztatása. Valószínűség: alacsony. Következmény: Lakáshasználati jogviszonyok tisztázása nem sikerül, önkényes lakásfoglalók státusza befolyásolja a lakáshoz kötődő közüzemi szolgáltatások használatát is. Stratégia: a projekt tervezésénél a célcsoportról részletes információkat kell beszerezni, az indikátorok meghatározását gondosan előkészíteni Az önkormányzati eljárásrendben, az önkormányzati lakások kezelésével kapcsolatban, valamint a szolgáltatói szerződések vonatkozásában folyamatos ágazatközi egyeztetéseket szükséges tervezni a tevékenység sikerének és gördülékenységének megágyazása érdekében. Pénzügyi-gazdasági-fenntarthatósági kockázatok: 1. Utófinanszírozás esetére likvid tartalék képzése szükséges, ami a jelenlegi önkormányzati és civil szféra pénzügyi helyzetében kritikus. Valószínűség: magas. Következmény: a finanszírozás akadozása esetén a projekt előrehaladása is akadozik, a végrehajtás csúszik. Stratégia: Gondos menedzseléssel és finanszírozási ütemezéssel az előre finanszírozandó költségeket előleg terhére, gördülő rendszerben lehet kifizetni és lehívni. 2. Az új lakások komfortfokozata miatt a bérleti és közüzemi díjak emelkedése/megjelenése a lakásfenntartást megnehezíti. Valószínűség: magas Következmény: A lakók újabb adósságokat halmoznak fel az új lakásokban. Stratégia: Az önkormányzat helyi rendeleteiben, valamint üzemeltetési rendszerében moratóriumot alkalmaz kitűzött határideig a felújításban érintett lakások esetében. Emellett kártyás fogyasztásmérő órák beszerelésével a kiadások szabályozhatók az ingatlant használók saját anyagi lehetőségeihez mérten. 3. A jelenlegi lakhatási feltételek során felhalmozott bérleti díj és közüzemi hátralékok, adósságok akadályozzák a bérleti jogviszonyok rendezését, az egzisztenciális helyzet javítását, a szociális ellátásokban való részvételt. Valószínűség: közepes. Következmény: A célcsoport lakhatási feltételeiben változást lassabban lehet elérni. Stratégia: Széles körű partnerségre, az érintett hatóságok bevonására, a családsegítő szolgálat és a területi szociális iroda együttműködésére épített szociális programelemek, fejlesztési tervek. Emellett elkészült adósságkezelési módszertan alapján az egyéni fejlesztési tervekbe épített adósságkezelési eszközök alkalmazása a TÁMOP projekt keretein belül. Lakhatási Beavatkozási Terv elkészítésében részvevők Név Szervezet Feladatkör/beosztás Aláírás 55 O l d a l

57 Csonkáné Utasi Katalin Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezető Dusa Ágnes Magyar Máltai Szeretetszolgálat régió titkár Romsits Anita Khetanipe Egyesület koordinátor Orsós János György-telepi polgár Közösségi Programszervező Orsós Zsolt Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esetmenedzser 56 O l d a l

58 1. sz. melléklet: A komplex telep-program végrehajtási terve Célok* 1. A célcsoport bevonásának előkészítése és az egyéni fejlesztési elkészítése 2. A szociális, közösségi, oktatási, egészségügyi programok megvalósítása A cél elérését szolgáló tevékenységek Teljes körű felmérés a célcsoport körében, Közösségi Beavatkozási Terv elkészítése, esetmenedzserek felkészítése, helyi tájékoztató rendezvények és a célcsoport interaktív bevonása II.1.1 Családkísérés II.1.2 Alapvető szolgáltatások, higiéniai szolgáltatások biztosítása II.2.1 Adósságkezelési tanácsadás II.2.2 Életmód tanácsadás II.2.3. Szenvedélybetegségekkel kapcsolatos tanácsadás II.3.1 Léleksimogató Önsegítő Női Klub II.3.2 Ezermester Férfi Klub II.3.3 Baba-mama klub II.3.4 Hagyományőrző klub II.3.5 Infrastruktúra biztosítása helyi kezdeményezésekhez II.4.1 Közösségi festés műhely II.4.2 Zenei műhely II.4.3 Színjátszó műhely A tevékenységre tervezett forrás összege (Ft) 13,8 M Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Pécs MJV Önkormányzat, Khetanipe Egyesület 66 M Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Khetanipe Egyesület Felelős(ök) Közreműködő partnerek Határidő Indikátor Esztergár Lajos Családsegítő Központ, Budai Városkapu Iskola, Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága, Védőnők, Háziorvosok, Indit Közalapítvány Indit Közalapítvány, Budai Városkapu Isk., Háziorvosok, projekt fizikai megkezdését követő 4.hónap projekt fizikai megkezdését követő hónap 64 fővel kötött együttműködési megállapodás, 64 egyéni fejlesztési terv, közösségi beavatkozási terv 57 O l d a l

59 3. Képzéshez, foglalkoztatáshoz kapcsolódó tevékenységek megvalósítása 4. Lakhatási és a lakókörnyezeti körülmények javítása (ESZA elemek) II.4.4 Tematikus fotó- és filmműhely II.4.5 Drámaműhely II.4.6 Önkéntesek képzése II.5.1 Családi Nap II.5.2 Kemence kenyérsütés a közösségi kemencében II.5.3 Főzőverseny II.5.4 Tégy a környezetedért! nap II.5.5 Egészség nap II Közösségi Akciók (3 akció) II.6.1 Tanulószoba, felzárkóztatás II.6.2 Játszóház, gyerekfelügyelet II.6.3 Nyári tematikus tábor II.6.4 Kulturális kirándulás Munkaerő-piaci szolgáltatás csomag (munkáltatók és munkavállalók részére is), kompetencia fejlesztés, szakmai képzések, 8 osztály befejezése, támogatott foglalkoztatás Fenntartható környezet szemléletformáló foglalkozások, Ezermester -műhely foglalkozások, hulladékgyűjtési, takarítási akciók 44,7 M Forint TIKKI, Bevont együttműködő partnerek, Khetanipe Egyesület, Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ 3 M Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Khetanipe Egyesület Kerek Világ Alapítvány, Budai Városkapu Iskola, Ökováros-Ökorégió Alapítvány, Baranya Megyei Önkéntes Centrum képzés hónap foglalkoztatás hónap Képzésbe vonásra kerül 29 fő, a képzést sikeresen elvégzi 20 fő, gyakorlati képzésben vesz részt 15 fő, támogatott foglalkoztatásban vesz részt 20 fő hónap 4 alkalom hulladékgyűjtési akció, 3 alkalom szemléletformáló esemény, műhelyfoglalkozás 58 O l d a l

60 5. A szegregált telepen élő hátrányos helyzetű állampolgárok lakhatási körülményeinek javítása az infrastrukturális feltételek javításával (ERFA elemek) György-telep teljes ingatlanállományának felújítása a következők szerint: - 22 lakás kialakítása a jelenlegi épületállományban 3 különböző alapterülettípus szerint - A lakások ivóvízhálózatra és szennyvízhálózatra történő rácsatlakoztatása/vizesblokk ok kialakítása a lakásokban - Kártyás víz- és áram fogyasztásmérő órák felszerelése lakásonként - Csapadékvíz elvezetés a közterületekről - Csapadékvízgyűjtő rendszerek kialakítása lakásonként helyi hasznosításához - Épületek hőszigetelése - Épületek mögötti udvar/kiskert funkcióra hasznosítható területek kijelölése - Külső fatárolók kialakítása - 5 lakás vásárlása integrált lakókörnyezetben 5 akcióterületről kiköltöző család számára 200 millió forint Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Khetanipe Egyesület Magyar Máltai Szeretetszolgálat március komfortos lakás létrehozása 6 szociális bérlakásként funkcionáló lakás vásárlása integrált lakókörnyezetben 59 O l d a l

61 2. sz. melléklet: Excel-tábla 60 O l d a l

62 3. sz. melléklet: Fényképes dokumentáció a felújítandó lakóépületekről 61 O l d a l