Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Átírás

1 Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP

2 Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja A mezőgazdasági foglalkoztatást befolyásolja: a nemzetgazdaság más ágazataiban elérhető munkalehetőségek, az azokkal elérhető jövedelemszint; az iskolázottság; a mobilitási hajlandóság és képesség; kockázatvállalási hajlandóság; alapszolgáltatások megléte; támogatási lehetőségek.

3 Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja A mezőgazdasági alapanyag-termelés leginkább a vidékhez kötődik. Vidéken csökken a foglalkoztatás, magas és elhúzódó a munkanélküliség, erősödnek a szociális nehézségek. A mezőgazdaság csökkenő szerepvesztése a nemzetközi viszonylatban is általános tendencia. Népességünk gazdasági aktivitása az Európai Unióban a második legalacsonyabb. Az EU-27-ben között átlagosan évi 1,9%-kal csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottság.

4 Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Az újonnan csatlakozott tagországokban a mezőgazdasági foglalkoztatás átlagosan kétszer magasabb arányú a régi tagországokénál. Magyarországon 2011-ig 5,5%-os volt a csökkenés mértéke évente. A foglalkoztatási szint visszaesése a vidéki térségekben volt erősebb.

5 A vidéki térségek munkaerőpiacán területenként és ágazatonként eltérően: erős a strukturális munkanélküliség, a nemzetgazdasági átlag alattiak a munkabérek, alacsony a népesség képzettségi szintje, a fekete és szürke foglalkoztatás egyidejűleg jelen van.

6 Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja között - elsősorban a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően - a nemzetgazdaság egészében és a mezőgazdasági ágazatban is emelkedett a foglalkoztatási szint. A mezőgazdaságban a KSH adatai szerint 2012-ben 200 ezer főnél több volt a foglalkoztatott, de még mindig kevesebb, mint 2000-ben. A vidéken élők többsége - bár végez mezőgazdasági tevékenységet - nem ezt tekinti főállásnak, emiatt a 200 ezernél jóval többen kötődnek az ágazathoz.

7 Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja A gazdaságok 98%-a egyéni vállalkozás, a fizetett munkaerő 93%-a az elsősorban piacra termelő 119,5 ezer gazdaságban van jelen, a saját fogyasztásra termelő 341,4 ezer gazdaság a családi munkaerő felét köti le, a munkaerő-lekötés mintegy ötöde a saját fogyasztáson felül értékesítő gazdaságokhoz kötődik, mindemellett elsősorban háztáji formában mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartások, száma közel 1,1 millió.

8 Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Hazánk munkaerőpiacán mintegy 200 ezer fő vidéken élő aktív álláskereső mellett további 2,5 millió fő gazdaságilag inaktív népesség is potenciális szereplőnek tekinthető. Az AKI 2012-ben felmérte a vidék foglalkoztatási lehetőségeit. A kutatás * eredményei szerint: a mezőgazdasághoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódva 2020-ig mintegy ezer fő teljes munkaidőnek (ÉME) megfelelő foglalkoztatása érhető el; egyharmada (23-51 ezer ÉME) piaci alapon hozható létre; fele-kétharmada (50-75 ezer ÉME) szociális alapú lehet; 9-15% multiplikátor hatásként más ágazatokban közvetetten jelentkezhet vidéki térségeinkben. * Biró Sz. (szerk.) - Székely E. (szerk.): A mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. AKI, 2012.

9 AKI felmérés piaci alapú potenciál A mezőgazdasági ágazatok fejlesztésével a piaci alapú többletmunkaerő-igény 8-26 ezer ÉME potenciált rejt magában. Szakágazatonként eltérően, összességében mintegy 5-10%-os többletkibocsátás mellett: a növénytermesztésben elsősorban a nagyobb mennyiségű kézi munkaerőt igénylő gyümölcságazatban, illetve a zöldség-, szőlő- és a borágazatban eredményezhet jelentősebb munkaerőigényt, az állattenyésztésben a sertés- és baromfiágazatban, valamint a húsmarhatartás területén még növekvő kibocsátás mellett is csak mérsékelt munkahelyteremtési potenciál mutatkozik;

10 AKI felmérés piaci alapú potenciál A mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli tevékenységbővítés ezer ÉME-vel növelheti a gazdaságok munkaerő-felhasználását; a gazdaságokon belüli élelmiszer-feldolgozás egyszerre teremt hozzáadott értéket és munkahelyet, potenciálja 8-12 ezer ÉME; a közvetlen termékértékesítés növelése 4-8 ezer ÉME bővítési lehetőséget mutat; a megújuló energiatermelés bővítése 3-5 ezer ÉME piaci alapú munkahely létrejöttét eredményezheti.

11 AKI felmérés szociális alapú potenciál A szociális jellegű munkahelyteremtés hatására az ágazatban közvetlenül akár ezer ÉME-nyi munkaerő-felhasználás is prognosztizálható 2020-ig a saját fogyasztásra termelésben ezer, a közfoglalkoztatásban és a szociális földprogramban együttesen ezer ÉME-nyi, a szociális szövetkezetekben további 5-10 ezer ÉME foglalkoztatási potenciál mutatkozik.

12 AKI felmérés ágazati multiplikátor hatás potenciálja A mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének közvetlen és közvetett hatásai elsődlegesen a vidéki térségek munkaerőpiacain érvényesülnek: a beruházások és a fejlesztések termelési, jövedelmi, illetve fogyasztási többleten keresztül érvényesülnek. a termelés és a fogyasztás összekapcsolása további munkahely teremtési lehetőségeket gerjeszt (például kereskedelem, vendéglátás); a multiplikátor hatások a piaci alapú bővítés esetében erősebbek, mivel az elérhető jövedelem lényegesen magasabb.

13 AKI felmérés ágazati multiplikátor hatás potenciálja A piaci alapú mezőgazdasági munkahelyteremtés jövedelemtöbblete a vidéki fogyasztói keresletet bővítve, további munkahelyeket teremthet. A szociális foglalkoztatásban résztvevők alacsonyabb jövedelme a helyi alapszolgáltatások iránti keresletet növelve szerényebb mértékű hatást válthat ki. Összességében a mezőgazdasághoz kapcsolódóan ig közvetetten ezer ÉME-nek megfelelő bővítési lehetőség mutatkozik.

14 A potenciál kihasználásának feltételei Tartós ágazati foglalkoztatás bővítéshez elengedhetetlen: a munkaerő-igényes ágazatok fejlesztése, atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése, a többfunkciós mezőgazdaság hangsúlyozása; a tevékenységek vertikális irányú kiterjesztése, a szakképzett munkaerő iránti igény növelése; az alkalmi munkavállalásra vonatkozó szabályok egyszerűsítése; az önfoglalkoztatás alapvető feltételeinek (föld, tőke) megteremtése;

15 A potenciál kihasználásának feltételei a szélesebb gazdasági környezet igényeihez illeszkedő fejlesztések preferálása; Nagyobb szerepet szükséges szánni a mezőgazdaság önellátásra, öngondoskodásra lehetőséget kínáló funkciójának kihasználására; stabil, kiszámítható, vállalkozásbarát környezet kialakítása; a vállalkozások munkaerőigényéhez igazodó szakképzési rendszer visszaállítása, a szakmunkás és egyéb agrárképzés átalakítása; a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködések, vertikális integrációk elterjedése; a szociális gazdaság erősítése mintaprogramokban szerzett tapasztalatok, a jó gyakorlatok terjesztésével.

16 A potenciál kihasználásának feltételei Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciáljának kihasználásához az állami, a magán-, a civil és az érdekvédelmi szféra együttes szerepvállalása nélkülözhetetlen! Közösen kell megtalálni az egyes szereplők feladatait és folyamatos információáramlással, együttműködéssel segíteni a célok megvalósulását! Mindehhez a közötti Vidékfejlesztési Program megteremti az alapot.

17 Köszönöm a figyelmet!