HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR VITKÓCZI MARIANNA HARCSÁNÉ GARANCZ ESZTER A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT AZ EXPANZIÓ HUMÁN TANÁCSADÓ KFT.

2 1. Bevezető A szakképzés szervezeti struktúrájának, jogszabályi környezetének bemutatása A nemzeti köznevelésről szóló törvény A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló kormányrendelet A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény A szakképzésről szóló törvény Megyei gazdasági és foglalkoztatási helyzetképe Heves megyei állapotrajz I. félév Mezőgazdaság Demográfia Munkaerőpiac Beruházások Ipar, építőipar, kereskedelem Kistérségenkénti teljesítmények Méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye Vállalkozások száma, összetétele (területi, ágazati szinten) Országos helyzetkép Regisztrált vállalkozások Heves megyében Egyéni vállalkozások Létszám kategória szerinti regisztráció Heves megyében Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági áganként Heves megyében Néhány kiemelt beruházási terv a megyében A megyében javasolt fejlesztési irányok Infrastruktúrafejlesztés Természeti adottságok kihasználása Kereskedelemfejlesztés Turizmus Kézműipar, helyi termék, helyi érték Kutatás fejlesztés A szakképzésben résztvevők csoportjainak áttekintése A megyei szakképzés bemutatása Fenntartói összetétel Várható tanulói létszám TISZK ek szerepe a megyében

3 5.4. Szakmák kibocsátása Hátrányos helyzet és lemorzsolódás a szakképzésben Bejáró tanulók aránya A kereslet kínálat, szakképzési irányok és arányok elemzése a munkaadók és a HKIK szerepe a szakképzésben A tanulószerződések és Együttműködési megállapodások vizsgálata A vállalkozásoknál folytatott gyakorlati folyó gyakorlati képzés tapasztalatai A kereslet kínálat elemzése a foglalkoztatás és szakképzés összefüggéseinek vizsgálata Vizsgadelegálás A szakképzés és a területfejlesztés kapcsolata a megyében A szakképzési és köznevelési rendszer kapcsolata A Heves megyei szakképzés fejlesztésének koncepciója A szakképzésben tanulók számának növelése Esélyegyenlőség javítása, hátrányos helyzet kezelése A szakképzés színvonalának javítása A munkaerő piacnak megfelelő szakképzési struktúra Információs rendszer kialakítása a szakképzés támogatására Erőforrástérkép, finanszírozhatóság, allokáció, regionalitás Összefoglalás Mellékletek A szakképzési beiskolázás irányaira vonatkozó döntéstábla a 2014/2015 ös tanévre Szakközépiskolai ágazatokra vonatkozó döntés Nemzetgazdasági ágak és szakmacsoportok megfeleltetése Heves megyében működő szakképző intézmények és fenntartóik Heves megyében működő kollégiumok Szakképzésben érintett felelősök, döntéshozók és elérhetőségeik Heves megye TOP 50 vállalata foglalkoztatási szempontból

4 1. Bevezető Heves megye szakképzés fejlesztési koncepciója kétféle közelítésben készült: egyrészt megújítja a 2012 ben az Észak magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által elfogadott koncepciót, másrészt frissíti, és kiegészíti a legújabb megyei adatokkal és tendenciákkal A szakképzési fejlesztési koncepciókészítésének fő célja a megyei szakképzés jövőjének bemutatása elsősorban a gazdaság, a munkaerő piaci jellemzők, igények, kereslet figyelembevételével évi CLXXXVII. szakképzési törvény szerint 2012 szeptemberétől az eddigi regionális bizottságok megyei szinten, a kamara irányítása és koordinálása alatt szerveződtek meg Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) néven hét taggal. Ssz. Delegáló szervezet 1. HKIK Heves Megyei Kormányhivatal Okt. Főosztály (jelenleg személyi változások miatt betöltetlen pozíció) Autonóm Szakszervezetek Szövetsége munkavállalói érdekképviselet 4. Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Kp. 5. IPOSZ munkaadói érdekképviselet 6. HMAK 7. Heves Megyei Önkormányzat Az MFKB Feladatai: A bizottság az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztését, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét az adott megyére vonatkozóan tartalmazó koncepciót dolgoz ki. A tanulmány kiindulópontja lesz a megyei képzési fejlesztési terv elkészítésének, melyet az MFKB szoros együttműködésben készít el a területfejlesztési tanáccsal és egyéb a közoktatásszakképzés fenntartásáért felelős szervezetekkel, intézményekkel. Az évi beiskolázási irány arány javaslatok elkészítése, mely kiterjed a teljes iskolarendszerű szakiskolai és szakközépiskolai képzésre, valamint az állami forrásokat felhasználó iskolarendszeren kívüli szakképzésre. A képzési alaprész decentralizált keretével kapcsolatban, pályázatok kiírásában és értékelésében jogköre megmarad. Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. 4

5 A koncepció időhorizontja az alábbi ciklusokra terjed ki: 2013 ra vonatkozóan: koncepcionális javaslatok, tézisek megfogalmazása. 2014/15 re és 2014/15 től: szakképzési irányok és arányok meghatározása és évenkénti felülvizsgálata : Heves Megye Területfejlesztési koncepciójához igazodás, annak a szakképzési fejlesztési koncepcióval történő kiegészítése A tavalyi stratégiától eltérően kicsit szikárabb, pragmatikusabb dokumentum elkészítése a cél. A háttérelemzés elkészítése során már körvonalazódtak a megye problémái, ezek pontosítása a munkacsoportüléseken történt meg. A demográfiai folyamatok következtében a megyében egyre nagyobb problémát jelent a tanulói létszám csökkenése, ezzel együtt a szakképzés kapacitásainak kihasználatlansága. Emellett a koncepció kiemelten kíván foglalkozni a lemorzsolódás, illetve a megyén túli migráció kérdéskörével. Amellett, hogy a koncepció megújítása, illetve aktualizálása minden évben meg fog történni a Heves megyei MFKB reményei szerint, 2013 ben olyan országos folyamat is támogatta ezt, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara katalizált. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok több jogszabály által meghatározott folyamat szerint meg kell, hogy alkossák a megyei szakképzés fejlesztési koncepciókat. Ennek megalkotásában a területi illetékességű kamaráknak vezető szerepük van, mivel az operatív működtetés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei képviseleteihez került az a szakképzési törvény 83. (5) bekezdése alapján. 1 Az MFKB k alapvetően a megyei gazdaság által igényelt szakképesítések tekintetében fogalmaznak meg javaslatokat, az országos beiskolázású és nem a gazdasághoz kapcsolódó művészeti, kézműves és hagyományőrző foglalkozások ill. a rendészeti, honvédelmi szakképesítések nem tartoznak kompetenciáikba. Az MFKB feladatait, a koncepció elkészülését azonban össze kell hangolni más megyei, illetve országos hatályú fejlesztési dokumentumokkal, melyeket az alábbiak szerint hivatkozott jogszabályok határoznak meg. 1. A bizottság (MFKB)[ ] kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi. 2 1 A bizottság működtetésével, a hatáskörébe tartozó javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a gazdasági kamara látja el. A bizottság működtetési költségeinek forrását a gazdasági kamara biztosítja. 2 A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 82. a) pont. 5

6 2. A megyei önkormányzat [ ] a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal (Oktatási Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladat ellátási, intézményhálózat működtetési és köznevelés fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A települési önkormányzat a köznevelés fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. 4 A fentiek alapján a fejlesztési dokumentumok egymáshoz való viszonya igen érdekesen alakul, az MKIK ezzel kapcsolatban képvisel közös álláspontot (lásd később). 5 A szakképzési fejlesztési koncepció alapvető tézisei a következők: a duális szakképzési rendszer kiszélesítése (elmélet: iskola, gyakorlat: élő munkakörnyezetben vállalkozásoknál) a megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat, az ipari és vidékfejlesztési (agrár) jellegű képzési kínálat arányának növelése munkaerő piaci információs rendszer mélyítése, a keresleti kínálati információk széleskörű publikálása, tudatosítása szakképzés, szakmunka társadalmi presztízsének növelése hatékony pályaorientációs programok és módszerek széleskörű alkalmazása; a munka erőpiaci keresleti igények 100% os ismeretén alapuló döntéshozatal elősegítése a szülők, diákok és pedagógusok körében jól használható pályakövetési rendszer kialakítása és működtetése országosan összehangoltan szakképzésből való lemorzsolódás csökkentése sokrétű: pályaorientációs, pedagógiai módszertani, szociális és infrastrukturális /kollégiumok/ eszközökkel 3 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 13. (2) bekezdés b) pont 4 A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 75. (1) bekezdés: 5 A koncepció elkészülésekor nem rendelkeztünk pontos és hivatalos KIR stat adatokkal, illetve azok, amikkel igen, nem voltak naprakészek. A koncepció ezért részben iskolai adatszolgáltatásra, részben pedig egyéb adatforrásokra támaszkodik. Ezeket minden érintett résznél jelezzük. 6

7 kollégiumok kihasználtságának és szerepének, társadalmi nevelő hatásának növelése a felsőfokú képzésre előkészítő, széles körű szakmai alapismeretet adó szakközépiskolai képzés arányának növelése a szakképézésen belül alulképzettek arányának csökkentése a magas színvonalú képzést adó megyei képző intézmények és kínálatuk regionális pozíciójának erősítése szorosabb kapcsolat és együttműködés kiépítése a megyei és regionális szakképző intézmények, gyakorlati képzést végző vállalkozások és felsőfokú képzést nyújtó képző intézmények között felnőttképzés és iskolai szakképzés erősebb együttműködése, ösztönzése egységes és összehangolt szakképzési nomenklatúra, adatszolgáltatás és információs rendszer működtetése. 7

8 2. A szakképzés szervezeti struktúrájának, jogszabályi környezetének bemutatása A bemutatás az alábbi jogszabályok alapján készült: évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról évi CLXXXVIII. Törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről 1 A nevelés, oktatás területén az állami fenntartásba vétel a fenti jogszabályok alapján az alábbi folyamat során valósult meg (törvényi helyekre bontva) A nemzeti köznevelésről szóló törvény Az állam gondoskodik az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik a szakképző iskola kivételével az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettségének teljesítése alól az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, az érintett köznevelési intézmény működtetésével kapcsolatos kiadásaira és a köznevelési intézmény működtetéséhez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás mellett felmentést kérhet, továbbá egyes területszervezéssel és a lakosságszám változásával összefüggő rendkívüli esetben mentesül. A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja a szakképző iskola kivételével az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást. A működtetés keretében a települési önkormányzat saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket, ha a működtetéssel járó kötelezettségek teljesítéséhez 8

9 szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képességgel rendelkezik és ezt az érintett köznevelési intézmény működtetési adataira és a működtetéshez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó adatszolgáltatással igazolja. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség meglétét, a települési önkormányzat kérelme elutasításra kerül. A működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot a) ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat nem működteti, b) ingyenes használati jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat működteti, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat állami intézményfenntartó központ részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló kormányrendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal. Az Intézményfenntartó Központ központi szervből és területi szervekből áll. Az Intézményfenntartó Központ területi szerve a tankerület és a megyeközponti tankerület. A tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével. A tankerület az illetékességi területén működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A megyeközponti tankerület az előző pontban meghatározott feladatokon kívül a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat, valamint a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó közoktatási intézmények fenntartásával kapcsolatosan ellátja az Intézményfenntartó Központ szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A Kormány az Intézményfenntartó Központot jelöli ki az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására. Az Intézményfenntartó Központot elnök vezeti. A tankerületet és a megyeközponti tankerületet a tankerületi igazgató vezeti. Az elnök ellátja az nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói feladatokat, érvényesíti és módszertani segítséget is nyújtva érvényesítteti az irányítása alá tartozó köznevelési intézmények tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó 9

10 követelményeket, és az erőforrásokkal, így különösen az Intézményfenntartó Központ költségvetési előirányzatával, engedélyezett létszámával és a kezelésében álló vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit. Előkészíti és a miniszternek megküldi az irányítása alá tartozó köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére és felmentésére vagy megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó dokumentumot, ellátja az oktatáspolitika kialakításához, az azzal kapcsolatos döntés előkészítéshez szükséges és a költségvetési támogatásból megvalósuló fejlesztések lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. Javaslatot tesz a tankerületek illetékességi területének módosítására, a tankerületek kapacitásai és ellátási területe felosztásának általa kidolgozott módszertana alkalmazásával, elemzi az irányítása alá tartozó köznevelési intézményben lefolytatott ellenőrzések eredményeit, és ennek alapján javaslatot tesz a miniszternek a köznevelés közép és hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozására, módosítására, és ellátja a jogszabályban és az Intézményfenntartó Központ alapító okiratában meghatározott további feladatokat. A szakképző iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos döntése előtt az elnök kikéri a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. Az Intézményfenntartó Központ tevékenysége során együttműködik a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokkal A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény Az önkormányzati fenntartó január 1 jei hatállyal módosította az általa fenntartott települési önkormányzati és január 1 jétől állami feladattá váló köznevelési alapfeladatot egyaránt ellátó a) többcélú intézmény, b) korai fejlesztést és gondozást alapfeladatként ellátó bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona és gyermekotthon alapító okiratát akként, hogy az intézmény január 1 jétől kizárólag önkormányzati feladatot lásson el. A nem önkormányzati feladatot ellátó intézmények január 1 jével a Központba történő beolvadással az állam fenntartásába kerültek A szakképzésről szóló törvény A szakképzési feladatellátásban a települési önkormányzat működtetőként részt vehet azzal, hogy a szakközépiskolai feladatellátásban az azonos feladat ellátási helyen a szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a fenntartott intézményben a szakközépiskolai 10

11 tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot, a szakközépiskola kizárólag a művészeti szakmacsoportban lát el szakképzési feladatokat. Az előző bekezdésben meghatározott fenntartó részt vehet a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatellátásban. A létszámarányt a működtető vagy a fenntartó változásakor kell vizsgálni azzal, hogy az iskola hivatalos októberi statisztikai adatai alapján három tanítási év átlagában a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő iskolai tanulóinak létszámát kell figyelembe venni. A Kormány az állami intézményfenntartó központ szakképzéssel kapcsolatos feladat és hatáskörét az állami intézményfenntartó központról szóló rendeletében szabályozza. 1. ábra; a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti felépítése 11

12 3. Megyei gazdasági és foglalkoztatási helyzetképe 2012 Ahhoz, hogy a szakképzési koncepcióban megalapozott célokat tűzhessen ki az MFKB, két fontos alrendszer helyzetét kell legjobban megismerni: egyrészt a megye gazdaságát, ami meghatározza, hogy milyen szakember kibocsátásra van/lesz szükség. Másrészt pedig a szakképzési rendszer megyei felépítését (ez a következő fejezet témáját adja). Ebben a fejezetben a HKIK elemzésére alapozva mutatjuk be, milyen gazdasági és foglalkoztatási folyamatok jellemzőek Heves megyében. Néhány alapadat, illetve alapvető folyamat: Heves megye lakossága: 305 ezer fő. Adószámmal rendelkező gazdálkodók száma: Fontosabb megállapítások, trendek: o A megye mutatói az országos számok 2 3% át reprezentálják. o A gazdasági mutatók többsége az országos átlag alatti, kivéve a korszerű technológiákkal rendelkező, exportra termelő néhány nagyvállalat teljes teljesítményét. o A megye lakossága öregszik, folytatódik a demográfiai apály, erősödik az elvándorlási hullám, ezek foglalkoztatási problémákat fognak okozni. o A válság kezdete (2008) utáni évek alacsony beruházási aktivitást mutatnak. Nem valósult meg a termelő eszközök pótlása, a források felélése a jövő versenyképességét veszélyeztetik. o A pénzügyi bankrendszer hitelkínálatának szűkítése rontja a gazdaság pozícióit, (folytatódik a bankrendszer forrásainak külföldre történő kiáramlása). o Továbbra is jelen van a körbetartozás, a követelések/tartozások elemzése azt mutatja, hogy kicsik finanszírozzák a nagyokat. o Foglalkoztatás bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javítása okozhat megoldást (az oktatási rendszerben különösen felsőfokon javítani kell a vállalkozói ismereteket és a felsőoktatást közelebb kell hozni a vállalkozásokhoz). A természeti erőforrások helyi kihasználása, környezetipar lehet a foglalkoztatás bővítésének egyik lehetséges megoldása. o Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartós megoldás, ha üzleti jelleggel működik, közelebb kerül a vállalkozásokhoz. Több típusú polarizáció érzékelhető: o kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét, különösen meghatározó a jelentőségük az üzleti forgalom, adózás, ún. hozzáadott érték, export tekintetében; 12

13 o o o o rendkívül nagyszámú mikrovállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik; kevés középvállalkozás; 3 város (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és agglomerációja illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság közel 80% át, észak és dél hevesi térségek leszakadásaa folytatódik hiány van a kvalifikált munkaerőből, ugyanakkor továbbra is magas az alulképzettek száma Heves megyei állapotrajz I. félév Az évente vizsgált főbb elmozdulásokat ún. pókháló ábrán megjelenítve megállapítható, hogy az ipari termelés erőteljes bővülése mellett egyéb mutatók tekintetében nem történt jelentősebb változás, a kedvezőtlen irányok nem változtak. 2. ábra; Fő mutatószámok v 6 Növekvő GDP: A megye gazdasági teljesítményétt jól jellemzi, hogy az országos GDP ből évek óta közel azonos arányban részesedik. A KSH legfrissebb adatai szerint a megye 3,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,8 százalékos részarányával évben 6 Az ábrákat, illetve adatokat a NAV bocsátotta a HKIK rendelkezésére. 13

14 573,6 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP t) állított elő, ami az országos értéknek továbbra is 2,1 százaléka. A bruttó hazai termék a pénzügyi gazdasági válság hatására bekövetkező évi visszaesés után a megyében és országosan egyaránt növekedett, mindkét viszonylatban közel azonos ütemben. Csökkenő foglalkoztatás: A foglalkoztatottak száma (akik legalább 1 órányi, jövedelmezést biztosító munkát végeztek) évben 108,5 ezer fő volt, 0,5 % kal kevesebb az előző évinél, és 4,5 % kal elmarad a évihez képest évben számuk még minimálisan emelkedett, azt követő években azonban a gazdasági válság kibontakozása következményeként folyamatos, az országos átlagot is meghaladó csökkenés tapasztalható évben mérhető a megyében az utóbbi 5 év legalacsonyabb foglalkoztatási adata. Csökkenő beruházás: A KSH megfigyelési körébe tartozó megyei székhelyű gazdasági szervezetek új beruházásainak teljesítményértéke első félévben 22,3 milliárd forintot tett ki. A beruházások kétharmadát gépberuházások, 34% át épületek és egyéb építmények jelentették. Növekvő ipari termelés és export: Az ipari termelés a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 421 milliárd forint volt, összehasonlító áron 12% kal több, mint az előző év azonos időszakában. A 49 fő feletti megyei székhelyű ipari vállalkozások termelése 13% kal, exportja 21% kalemelkedett, a belföldi értékesítése 4,9% kal csökkent január júniushoz képest. Csökkenő lakásépítés: I. félévben 57 lakás épült, az előző év I. félévinél 35% kal kevesebb, a kiadott új építési engedélyek száma a negyedével esett vissza. Az év első hat hónapjában 26 lakás szűnt meg, kevesebb, mint egy évvel korábban. Növekvő idegenforgalom: A megye kereskedelmi szálláshelyein közel 170 ezer vendéget fogadtak mintegy 367 ezer vendégéjszakára. A vendégek száma 10% kal, a vendégéjszakáké 12% kal több, mint az előző év azonos időszakában. A vendégek 11% át képező külföldek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt 16% kal gyarapodott. Mezőgazdaság A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági szerepvállalás jellemző előnyös mezőgazdasági adottságokkal, beleértve az erdő, vad és halgazdálkodást is. Ehhez kapcsolódóan a megyében hagyományos élelmiszeripari kapacitások, nemzetközileg ismert történelmi borvidékek, márkák, borászok jellemzőek. A lakosság % a érintett a mezőgazdasági termelésben. Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 % a, a szántó 3,5 % a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 % a valamint a szőlőültetvények 8,6 % a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége van a megye jelenlegi térszerkezetében, mivel a védett területek az országos átlag feletti értéket mutatnak. A megye területe természetvédelmi szempontból különleges értékek hordozója, mely alapvetően abból adódik, hogy a hegyvidék és Alföld ütköző övezeteként sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki. 14

15 Demográfia Népesség fogyás: A lakosság száma 306 ezer, az előző évihez képest 0,9 % kal, több mint 2600 lakossal, 2007 hez viszonyítva 4,4% kal, több mint 14 ezer fővel csökkent (évente egy település tűnik el a megyei térképről). A megye lakóinak száma év végén 305,3 ezer fő volt, ezzel továbbra is 15. helyen szerepel a megyei rangsorban. A lakónépesség évek óta tartó folyamatos csökkenése meghaladja az országos átlagot a természetes fogyás és az elvándorlás következtében Heves megyében az előzetes adatok szerint a I. félévben tovább folytatódott a népesség fogyása. Öregedő társadalom, csökkenő gazdaságilag aktív népességszám: A éves nők száma 2005 évhez viszonyítva 4,9; a férfiaké 3,8% kal esett vissza évben A népesség korstruktúrája az idősebb korosztályok felé tolódott. A éves korosztályban 3 % % os a bővülés, a éves korosztályban 0,6 % os a csökkenés. Ugyanakkor átlagosan 9,8 % kal csökkent a gyermekek (0 14 évesek) száma, valamint az össznépességhez viszonyított hányaduk is mindkét nemnél közel azonos arányban (egy egy százalékponttal) mérséklődött. Az átlagos életkor növekedését elsősorban az okozza, hogy egyre kevesebb a gyermek. 3. ábra; A megyei korfa (2010) Forrás: KSH 15

16 4. ábra; A vándorlás alakulása Forrás: KSH Trendek és hatások: Növekvő (rohamos) külföldre távozási szándék Tanulók 20 40% a külföldi munkavállalást tervez Külföldön tartózkodás tervezett időtartama növekszik Belföldi vándorlás keletről nyugatra (Bp re) Fiatalok ideiglenes vándorlása növekszik (Egyetemek felé) Szuburbanizáció (városból a környező falvakba) Ingázás Vesztes régió: Észak Magyarország, Észak Alföld Generációs lyuk ( aktívak elmennek, passzívak maradnak) Vidék leszakadása Munkaerőpiac Foglalkoztatás A KSH munkaerő felmérése alapján 2012 II. negyedévében Heves megyében a éves népesség átlagosan 53,5% a volt jelen a munkaerőpiacon. Gazdaságilag aktív népességéből 108,5 ezer fő foglalkoztatottként, 19,6 ezer fő álláskeresőként szerepelt. A foglalkoztatottak száma 0,5% kal csökkent, a munkanélkülieké 11% kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (A régión belül a legmagasabb foglalkoztatási arány (45,8%) és munkanélküliségi ráta(14,4%) a megyét jellemezte, de az országos átlagtól kedvezőtlenebbül alakultak, az előbbi4,8 százalékponttal maradt el, míg az utóbbi 3,5 százalékponttal haladta meg azt). 16

17 Az alkalmazás 65% % a a verseny, 29% a a költségvetési szférában valósult meg ). Az alkalmazásban állók közül a fizikai foglalkozásúak száma 2,4% kal bővült amelynek hátterében a fizikai munkát végző közfoglalkoztatottak számának nagyarányú növekedése áll a szellemieké 1,9% kal csökkent. A termelőszférán belül a mezőgazdaságban, a bányászatban gyarapodott a létszám, a többiben visszaesett. Havi bruttó átlagkereset Ft/fő/hó alatt van. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012 elsőő félévében 197,7 ezer forint /hó/fő volt, az országostól 23 ezer forinttal kevesebb. A havi bruttó átlagkereset összességében 3,,9% kalemelkedett, a versenyszférában dolgozók fizetése 6,1% kal meghaladta, míg a költségvetési szférában dolgozóké 1,9% kal elmaradt a január jelentős növekedése nagymértékben befolyásolta. A termelő ágak közül az energiaiparban (392,9 ezer forint) a legmagasabbak a havi bruttó júniusitól. A közszféra átlagkeresetének csökkenését a közfoglalkoztatottak létszámának átlagkeresetek, míg a legalacsonyabbak az építőiparban (135 ezer forint). A szolgáltató szektorban a legnagyobb havi bruttó átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban (232,3 ezer forint) legkevesebbel (120,7 ezer forint) a vendéglátás ágban alkalmazásban állók rendelkeztek. A teljes munkaidőben alkalmazottak havi nettó átlagkeresetee családi kedvezmény nélkül számolva 128,1 ezer forint volt, 0,6% kal kevesebb, mint egy évvel korábban. 5. ábra; Nettó átlagkeresetek Forrás: NAV 17

18 Munkanélküliség a megyében (nyilvántartott álláskeresők) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint június végén Heves megyében fő álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk 3,3% kal csökkent az előző év azonos időpontjához képest. Az álláskeresők 50% a nő, 15% % a 25 év alatti és 11% % a pályakezdő. Álláskeresési járadékban 58% kal, álláskeresési segélyben 81% kal kevesebben részesültek, mint az előző év június végén. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma 28% kal kevesebb, mint 2011 júniusában. Egy év alatt az egy álláshelyre jutók száma 18 ról 24 re emelkedett. A megyében az álláskeresők 44% % a legfeljebb általános iskolai, 51% a középfokú, 4,9% % a főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezett ábra; Néhány munkaerő piaci mutatószám Forrás: NMH Beruházások Heves megyében a megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek 22,3 milliárd forintértékű fejlesztést valósítottak meg I. félévben, ami folyó áron 2,1% kal több mint az előzőév azonos időszakában (országosan 4,3% os mérséklődést tapasztalhattunk) év teljes beruházási teljesítménye folyó áron 62,9 milliárd Ft volt. Egy lakosra 73 ezer forint teljesítményérték jutott, az országos átlag hattizede. A megyei beruházások értéke az észak magyarországi fejlesztések háromtizedét, az országos 1,8% át adta. 7 Megjegyzés: Aktivitási arány: a foglalkoztatottakk és a munkanélküliek együttes száma a éves népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottak száma a éves népesség százalékában. Munkanél küliségi ráta: munkanélküliek a gazdaságilag aktív (foglalkozatott+munkanélküli) éves népesség százalé kában. 18

19 A termelő ágak közül a mezőgazdaságban és az iparban növekedtek, az építőiparban mérséklődtek az invesztálások 2011 I. félévéhez képest Anyagi műszaki összetétel szerint a beruházások hattizede az iparban valósult meg,melynek 68% a a feldolgozóiparban realizálódott. Az ipari fejlesztések értéke folyó áron17% ka al gyarapodott januárjúniushoz képest, ezen belül az energiaiparban 30% os, a feldolgozóiparban 12% os emelkedést tapasztalhattunk. A I. félévi invesztálások kétharmada gépberuházás volt. A gépek, berendezések, járművek importálása és belföldi beszerzése is meghaladta az előző év azonos időszakit (21% kal, illetve 36% kal). Épületek és egyéb építmények létesítésére és korszerűsítésére 26% kal kevesebbet fordítottak, mint január júniusban. 7. ábra; Beruházások A beruházási tevékenység alacsony reálértéke nem segíti a technikai fejlődést, megújulást. Nagy mintavételű egyedi felmérés alapján általában megfogalmazható, hogy valósul meg a eszközpark pótlása sem. A források felélése a jövő versenyképe ességét veszélyezteti. Ipar, építőipar, kereskedelem A nagyvállalatok és az export húzza a megye gazdasági teljesítményét. Heves megye iparii teljesítményének évek óta tartó növekedése I. félévben is tovább folytatódott. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások megyei telephely szerinti adatai alapján a termelés volumene 12% % kal emelkedett (országosan 0,3% kal csökkent). A produktum 420,6 milliárd forintot tett ki, ami az országos 3,6% % a év végén a megyei székhelyű társaságok milliárd nettó árbevételt realizáltak. 19

20 Egy lakosra 1,4 millió forint termelési érték jutott, ez 17% kal magasabb, mint a hazai átlag. A megyei székhelyű 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezetek január júniusi 380 milliárd forint értékű produktuma 13% kal magasabb (az I. negyedévben 20% kal, a II. negyedévben 7,1% kal emelkedett) mint egy évvel korábban. Országosan ebben a körben 0,6% os csökkenést lehetett megfigyelni. A termelés növekedésének hajtóereje továbbra is az export, míg ennek volumene 20,5% kalgyarapodott, addig a belföldi értékesítés 4,9% kal esett vissza. Az ipar ágai közül a feldolgozóiparban 16% kal fokozódott, az energiaiparban 5% kal visszaesett a teljesítmény. A feldolgozóiparon belül a gépipar termelési részesedése a legjelentősebb, a megye kibocsátásának 78% át adta. Ágazatai közül a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás termelése 37% kal, az export 40% kal növekedett a belföldi eladás 24% os visszaesése mellett. A járműgyártás teljesítménye 5,7% kal, exportja 8,6% kal elmaradt az egy évvel korábbitól, viszont 56% kal nőtt a belföldi eladása. A villamos berendezés gyártás termelése5,5% kal, külpiaci értékesítése 17% kal bővült. A gép, gépi berendezés gyártása ágazattermelése valamelyest emelkedett. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártás (alumínium öntvények) kibocsátásának volumene 11% kal gyarapodott. A belföldi értékesítés 17% os visszaesését az export 33% os térnyerése ellensúlyozni tudta. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás ágazat termelése 14% kal nőtt, exportja és a belföldi eladása is jelentősen meghaladta a I. félévit. Az egyéb feldolgozóipar produktuma szerény mértékben emelkedett. Figyelemre méltó a textilipar 10% os teljesítmény növekedése, amit mind az export, mind a belföldi értékesítés gyarapodása kísért. Heves megye ipara erősen exportorientált. A belföldi értékesítés 2012.I. félév során csökkent, a második félévben az export dinamikája is visszaesett év első felében az értékesítési árbevétel 78,5% a külföldről származott. Ez az arány 14 százalékponttal magasabb az országos átlagnál év végén a megyei székhelyű társaságok 610 milliárd nettó árbevételt realizáltak. Az export fő felvevő piaca az EU (jellemzően Németország), de a megyei vállalkozások komoly erőfeszítést tesznek orosz, közel és távol keleti piacok megnyerése érdekében is. Bővülő exportpiacok: Ukrajna, Oroszország, Kína. Az export részaránya a gépiparban a legmagasabb, 94%, ágazatai közül a elektronikai,termék gyártásánál ez a hányad 99%. A 4 főnél többet alkalmazó megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelése 6,7 milliárd forintot ért el, összehasonlító áron 16% kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban A kereskedelem területén tapasztalható, hogy a tartós fogyasztási cikkek kereslete csökkent, míg az ún. napi fogyasztási cikkek iránti igény folyóáron kis mértékben növekedett. Az értékesítés szerkezetére jellemző, hogy az ún. Pláza stílusú bevásárlóközpontok rovására a helyi jelentőségű intézményes vásárlások növekedtek a lakosság részéről (ennek részbeni oka az üzemanyag áremelkedés, mely inkább helyben tartja a vásárlókat). 20

21 Kistérségenkénti teljesítmények Heves megyében hét kistérséget határoltak le, melyek között gazdasági téren erőteljes különbségeket találunk. Az egri, a hatvani és a gyöngyösi gazdasági súlya meghatározó, ami abban is megmutatkozik, hogy míg a lakosok 68,6 százaléka él a hozzájuk tartozó településeken, addig ebben a három kistérségben működik a megyei összes befektetett saját tőke kilenctizede, és ezzel összefüggésben itt realizálódik a hozzáadott érték 89,7 százaléka is. 8. ábra; Néhány kistérségi adat Fontosabb gazdasági mutatók megoszlása kistérségenként év Eger Gyöngyös Hatvan Nem kiemelt kistérségek Nettó árbevétel Export Hozzáadott érték Bér Létszám Saját tőke Külföldi tőke 30,6% 32,4% 30,9% 34,7% 37,9% 24,3% 33,1% 22,6% 36,5% 10,3% 7,0% 56,6% 4,0% 36,8% 21,9% 10,3% 30,6% 22,1% 12,6% 25,8% 18,6% 17,7% 34,5% 31,3% 10,0% 54,3% 10,0% 2,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Ebben a három térségben lényegesen több a vállalkozás, mint a megye egyéb részein, itt működik a vállalkozások 81,1 százaléka. Heves megyében 2011 ben ezer lakosra 27 társas vállalkozás jutott, ezen belül a fejlett térségek átlaga 32, a kevésbé fejlettekké mindössze 16. A nagy tőkeerejű és létszámú, gyors fejlődést produkáló vállalkozások is főleg ezekbe a térségekbe települtek, míg az infrastrukturális szempontból fejletlenebb térségek a befektetők szempontjából nem bizonyultak annyira vonzónak. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel, export valamint saját tőke a hatvani kistérségben a legmagasabb, míg a fajlagos belföldi értékesítés és a hozzáadott érték a gyöngyösiben. A három kiemelt térség súlya a megyei teljesítményekből az előző évhez képest kismértékben tovább erősödött. A megye négy nem kiemelt kistérségében, ahol a lakosság mintegy 31,4 százaléka él, a befektetett saját tőkének csupán 10,0 százaléka működik, és a vállalkozások a hozzáadott értéknek mindössze 10,3 százalékát állítják elő. 21

22 Méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások (azon belül a mikro vállalkozások) magas részaránya, ugyanakkor a kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás. Hiányzik egy erős középmezőny. A befektetett tőke méretnagyság szerinti eloszlása továbbra is egyenlőtlen. Többsége, több mint fele a szűk számú nagyvállalkozásoknál funkcionál, ezen belül különösen a külföldi tőkéből meghatározó a súlyuk. közel 70 százalék. A gazdasági teljesítmények az aránytalan tőkeeloszlás következtében az egyes vállalkozói körök között erősen differenciáltak. 9. ábra; Néhány gazdasági mutató vállalatméret szerint Kisvállalkozás (0 49 fő) Középvállalkozás ( fő) Nagyvállalkozás (250 fő és felette) Nettó árbevétel 2010 ben 30,8% 21,1% 48,1% Nettó árbevétel 2011 ben 27,5% 21,7% 50,7% Hozzáadott érték 2010 ben 28,0% 20,2% 51,9% Hozzáadott érték 2011 ben 26,2% 22,5% 51,3% Létszám 2010 ben 49,1% 24,2% 26,7% Létszám 2011 ben 46,1% 26,4% 27,5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nagyvállalatok biztosítják az árbevétel, hozzáadott érték és export meghatározó hányadát. A kisszámú nagyvállalkozás a megyei nettó árbevétel több mint felét, az export 80,5 százalékát produkálta, s e cégek biztosították hozzáadott érték több mint felét is. A jövedelmezőség a középvállalkozások kivételével mindegyik kategóriában javult az előző évhez képest. A nagyvállalkozások adózás előtti eredmény kismértékű növekedése lényegében a évi szintet biztosította, ők produkálták a megyei szintű 37,5 milliárd Ft adózás előtti eredmény legnagyobb hányadát, 33,2 milliárd Ft ot. A közepes méretű vállalkozások az előző évi 5,0 milliárd Ft összesített eredmény után tárgyévben 2,8 milliárd Ft veszteséget produkáltak. A kisvállalkozások eredmény pozíciója kismértékben javult +1,7 % kal 7,0 milliárd Ft ra növekedett, ezen belül a mikro vállalkozásoké, az előző évinek több mint négytizedével 2,3 milliárd Ft ra. A kis és középvállalkozások szerepe a foglalkoztatás területén kiemelkedő. A kis és közepes vállalkozások a megye teljesítményéből jelentős súllyal bírnak, jóval nagyobb azonban a foglalkoztatásban betöltött szerepük. A foglalkoztatottak legnagyobb hányada, 72,5 százaléka a kis és középvállalkozásoknál talál megélhetést, azonban az átlagkeresetek jóval 22

23 alacsonyabbak a nagyvállalkozásokénál. A kisvállalkozásoknál alkalmazásban állók ezer Ft/fő s átlagkeresete jóval elmarad a megyei átlag ezer Ft/fő értékétől, nem éri el annak kétharmadát. Különösen a mikro vállalkozásoknál dolgozók átlagbére alacsony, mindössze 27,1 % kal haladja meg a ( Ft/hó, 936 ezer Ft/év) minimálbért, szemben a nagyvállalkozásoknál alkalmazottak minimálbér 3,7 szeresét kitevő átlagkeresetével (3.471 ezer Ft/fő). A középvállalkozásoknál az alkalmazottak átlagbére jelentősen, mintegy 10 % kal emelkedett, a megyei átlagot azonban még így sem éri és mindössze 59,0 százaléka a nagyvállalkozásoknál alkalmazottakénak. Hatékonyság A befektetett tőke hatékonysága, (a saját tőkére vetített hozzáadott érték) a kisvállalkozói körben 55,7 százalék, összességében 4,2 százalékponttal magasabb a nagyvállalkozásokénál. A középvállalkozásoknál a legmagasabb a befektetett tőke hozadéka, 90,3 százalék, amely meghaladja a megyei (58,3 százalék) és nagyvállalkozói (51,5 százalék) átlagot is. Tehát a kisés középvállalkozói körben relatíve kedvezőbb a befektetett tőke hatékonysága. Az élő munka hatékonysága, vagyis az egy fő által éves szinten előállított hozzáadott érték a kisvállalkozásoknál ezer Ft, a közepes méretűeknél átlagosan ezer Ft, mindkét kategóriában lényegesen alacsonyabb a nagyvállalatokénál ( ezer Ft), ahol a korszerű technikai felszereltség biztosítja a munkaerő magasabb termelékenységét. Legnagyobb, megyei átlagot meghaladó javulás (9,1 százalék) a társaságok mindössze 1,4 százalékát kitevő középvállalkozói körben tapasztalható Vállalkozások száma, összetétele (területi, ágazati szinten) Országos helyzetkép december 31 én országos szinten a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 790 ezer volt, 48 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az új regisztrációk és a megszűnések egyenlegeként a növekedés a bejegyzett vállalkozások számának közel 45 ezres, a nonprofit szervezetek számának 3 ezret meghaladó növekedéséből adódott össze, miközben a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma 251 el csökkent. A gazdálkodási formák január 1 jétől alkalmazott besorolása következtében a nonprofit szervezetek száma jelentősen emelkedett. Ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások száma pedig csökkent. Néhány eddig vállalkozások közé sorolt gazdálkodási forma átkerült részben a nonprofit szervezetek, részben az egyéb szervezetek közé. Ezek közül a legjelentősebb a társasházak mintegy 35 ezer tételes átsorolása, mely következtében a nonprofit szervezetek száma közel másfélszeresére ugrott. Említést érdemelnek továbbá a háztartások, amelyek háztartási munkát végző alkalmazottakat foglalkoztatnak. E gazdálkodási forma kivált az egyéni vállalkozásokból, a változás több mint 1200 egyéni vállalkozást érintett, melyeket az egyéb szervezetek kategóriájába soroltak be. A többi átsorolás mértéke elhanyagolható, csupán pár tíz tételt érint. 23

24 Regisztrált vállalkozások Heves megyében Heves megye tekintetében a december 31 i állapot szerint a regisztrált gazdasági szervezetek száma volt, ami 102,08% os növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. A vállalkozásokat tekintve volt az összes regisztrált vállalkozás. Ebből egyéni, míg társas vállalkozásként szerepelt a nyilvántartásokban. A változások tendenciája megegyezik az országosnál írtakkal. A évet viszonyítási alapnak tekintve minden kategóriát a dinamikus növekedés jellemzi. 1. táblázat; Regisztrált vállalkozások Heves megyében ( ) Év Regisztrált gazdasági szervezet Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Összes vállalkozás Változás 182,25% 158,53% 195,83% 185,40% A kb. 1 évtizedes időszak egyes éveinek változását vizsgálva a regisztrált társas vállalkozások számának folyamatos emelkedése látható, illetve törés mutatkozik e tekintetben a 2011 es évben. A másik jellemzően domináns kategória az regisztrált egyéni vállalkozások számának növekedése. Jól látható a évek viszonylatában egy drasztikus emelkedés, ami az őstermelőkre vonatkozó szabályozás eredménye. E szerint látható a jogi személyiség nélküli vállalkozások számának növekedésében az őstermelők adózásba bevont hatása. A működő vállalkozásokon belül a legnagyobb részarányt a szolgáltató, ezt követi az ipari, és végül a mezőgazdasági vállalkozások képviselik. A vállalkozási sűrűségben a legkisebb visszaesés az időszakban vidéki és megyei viszonylatban egyaránt a mezőgazdaság terén mutatható ki. Megjegyzendő továbbá, hogy ez az egyetlen ágazat, melyben Heves megye az időszak egészében meghaladja a vidéki átlagot, ugyanakkor a visszaesés üteme is nagyobb éppen duplája a vidéki átlagnál. Egyéni vállalkozások A regisztrált egyéni vállalkozásokat három kategóriába főfoglalkozású, mellékfoglalkozású, nyugdíjas sorolják. A évek elejének kisebb mértékű visszaesése után az egyes kategóriákra a stagnálás és évig néhány százalékos növekedés volt jellemző. Az őstermelők belépése évtől drasztikusan megemelte a regisztráltak számát, illetve megváltoztatta a struktúrára addig jellemző összetételt. Amíg korábban a regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások voltak túlsúlyban, bár némi növekedés e területen is tapasztalható, azonban ez megváltozott. Előtérbe kerültek a mellékfoglalkozású regisztrált egyéni vállalkozások gyakorlói és a főfoglalkozásúak mellé felzárkóztak a nyugdíjas vállalkozók. Következtetéskén megállapítható, hogy az őstermelők döntő hányada 36 órát meghaladó alkalmazotti munkaviszony vagy nyugdíj mellett gyakorolja tevékenységét. 24

25 HEVES MEGYE SZAKKKÉPZÉS FEJLESSZTÉSI KONCEPPCIÓJA Az érdeemi munkavvállalókat jeelentő főfoglalkozású egyéni vállalkozások sszáma gyakkorlatilag alig válttozott az elm múlt 5 8 év alatt. A kamaara szorgallmazza, ho ogy a vállaalkozói szelllem javuljo on, pl. felssőszinten az a ezzel kapcsolatos oktatás a vállalkozóvá váálás orientáációját suggallja a hallgatóknak. Fontos alapvető ő célunk, ho ogy az oktattás gazdasáág kapcsolatta tovább kközeledjen eegymáshoz. Egyébkéént a statiszztikák megttévesztőek lehetnek, ugyan is a váállalkozásokk száma me egugrott, de ez egyrészt a mezőgazzdasági tevékenysége et végző ágazat á kifeehéredésén nek volt köszönh hető, másréészt elterjedt az a gyaakorlat, hoggy főállású munkavállaalók másodállásban egyéni vvállalkozókéént tevéken nykednek. M Megerősítve e az előbbi gondolatokkat a Hevess Megyei Kereskeedelmi és Iparkamara elkötelezett a vállalkkozói szellem bővítésee terén, ezzzel is az öngondoskodás tudatosításáb ban a lakossság irányábaa. Létszám kategó ória szerintti regisztrráció Heve es megyéb ben Másik fontos f szerkezeti jellemző a vállalkozások létszám kat l tegória szerrinti összettétele. A megye évi arrányait tekintve az 1 9 főt alkalmaazók részaráánya (74,69 9%) kiemelkkedő. A 0 és ismeretlen főt fo oglalkoztató ó kategória tartalmazza azon egyééni vállalkozzásokat is (2 23,25%), melyek nem tartanak alkalmaazottat. Összességébe en megállap pítható, hoggy megyénkkre a ki sebb alkkalmazotti létszámmall rendelkező ő vállalkozáások a jellem mzőek. A főnél töb bb alkal mazottaal rendelkezző vállalkozások (16 db b megyei szinten) részaaránya szintte elenyésző ő, holott az alkalmazotti létsszámukat teekintve súlyyuk a munkaaerő piacon n jelentős, éértve ez alattt a kép zett mu unkaerő kereslet generrált forrásaitt is. Sajnálaatos módon megállapíttható, hogy nem tu dott meegerősödni a fő őt középvállalati foglalkoztató vállalkozói réteg, mely báázisát je lenthetn né a hazánkkban letelep pült multinaacionális vállalkozások beszállítói rendszerének. 10. ábra; V Vállalkozások összetétele létszám kaategória szerrint Heves m megye; fős regisztrált vállalkkozások; 530 0; 1% fős reegisztrált vállaalkozások; 2 293; 1% fős regisztrált vállalkozások;; 114; 0% fős regisztrrált vállalkozássok; 11; 0% 500 és töb bb fős regisztrrált vállalkozássok; 5; 0% 1 9 fős regisztrrált vállalkozásokk; 34557; 75% 0 és issmeretlen fős vállalkozások; ; 23% 25

26 Fontos következtetéseket vonhatunk le abból is, ha hosszabb időtávban vizsgáljuk meg az összetétel változásokat. Ebből kitűnik, hogy a es időszak alatt csak a két alsó kategória (0 és ismeretlen, 1 9 fős) értékei változtak meg számottevően. Ennek legfőbb oka vélhetően a már ismertetett őstermelői hatás, ami adószám igényléshez kötötte annak a tevékenységnek a gyakorlását. Másik jellemző tanulság, hogy a többi kategóriában gyakorlatilag nem tapasztalható növekedés. Ez részben annak tudható be, hogy nem történt olyan technológiai beruházás, kapacitás bővítése, ami igényelné az élőmunka ráfordítás növekedését, másrészt az alsóbb létszám kategóriák fejlődése stagnál. A munkaerő piacon lévők száma eredetileg nem változott. A munkaerő piacról kilépő (döntően nyugdíjba vonulókat) a belépők (döntően pályakezdők) pótolták. A nyugállományba vonuló létszámot képes fedezni a munkaerőpiac, természetesen az egyes kategóriák területén néhány százalékos változás nyomon követhető. Feltételezhető az is, hogy a negatív nyomás van a magasabb foglalkoztatási kategóriák irányából az alacsonyabb felé, amit a beépített termelési kapacitások alacsonyabb lekötése okozhatja (megrendelés hiánya létszámcsökkentés). Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági áganként Heves megyében A nemzetgazdasági ágak szerinti regisztrált vállalkozások TEÁOR szerinti csoportosítását tekintve jól látható megyei szinten az Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat kiemelkedő részaránya (36,01%). A megyében ezt az Ingatlanügyletek 11,93% és a Kereskedelem, gépjárműjavítás 10,88% kal követi. Kisebb részarányokkal (2,8% alatti) szerepel a Művészet, szórakoztatás, szabadidő, Szállítás, raktározás, Humánegészségügyi, szociális ellátás. Jelentősebb a regisztrált vállalkozások száma a Szakmai, tudományos műszaki tevékenység és a Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás területén is. Az Építőipar arányait tekintve a középmezőnyben foglal helyet, az utóbbi évek negatív gazdasági hatásai azonban e tekintetben negatív tendenciát mutat. 26

27 11. ábra; Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági áganként Heves megyében (Az ábra csak részben utal a foglalkoztatási struktúrára) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ; 1266 Információ, kommunikáció Összeg 730 Humán egészségügyi, szociális ellátás; 960 Pénzügyi, biztosítási tevékenység; 1278 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ; 3210 Egyéb szolgáltatás; 1190 Oktatás ; 1352 Ingatlanügyletek; 5520 Szálláshely vendéglátás; szolgáltatás, 2405 Művészet, szórakoztatás, szabadidő; 882 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés 62 mentesítés; Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3 Szállítás, raktározás; Kereskedelem, gépjárműjavítás; 5032 Bányászat, kőfejtés ; 24 Építőipar; 2585 Feldolgozóipar; 2064 Villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás; 14 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat;

28 Néhány kiemelt beruházási terv a megyében Bélapátfalva Tízmilliárdos munkahelyteremtő beruházás van előkészítés alatt a Bélapátfalvai Ipari Parkban, mely közvetlenül 150, a helyi beszállítókat és a kiszolgáló ipart is figyelembe véve pedig 250 nél is több munkahelyet teremthet. A Bélapátfalvai Ipari Parkban egy arra alkalmas ingatlan felújításával, korszerű, környezetbarát beruházás keretében egy eritritolgyártó és egy mikroelasztikus gumilisztet (MERP) előállító üzem létesülne. Ezekre a termékekre a világpiacon tartós kereslet mutatkozik, felvevőpiacuk dinamikusan bővül. Gyöngyös és térsége Gyöngyösön a Procter & Gamble mintegy 85 millió USD értékű zöldmezős beruházásba kezd az új gyárban, a gyöngyösi létesítmény a P&G második gyára lesz Magyarországon. A beruházás 150 új munkahelyet teremt. Az alábbi pozíciókba keresnek munkatársakat: HS&E program leader Létesítmény üzemeltetési mérnök Folyamatmérnök Gépészmérnök Villamosmérnök Elektromos gépbeállító Karbantartó Mechanikus karbantartó Gépbeállító gépkezelő Sástói kemping felújítása Két év alatt teljesen újjáépült a Sástó kemping: négycsillagos színvonalon fogadja a pihenni vágyókat, hazai és külföldi vendégeket közel száz férőhellyel bővítve, újjáépítve, európai uniós színvonalú szolgáltatásokkal, új attrakciókkal Halmajugra MERT Ipari Park Geosol Kft. Több mint 1 Milliárd Ft os fejlesztést valósít meg a GEOSOL Kft. az Európai Unió pályázatán elnyert támogatással a Mátrai Erőmű Ipari Parkjában, Halmajugrán. Az újra és anyagában nem hasznosítható, de magas energia tartalmú hulladékok kezelésével feldolgozásával jelentősen növelhető a fosszilis energiahordozókat helyettesítő alternatív tüzelőanyagok termelése. Az üzem megépítése 20 fő szakképzett munkaerőnek biztosít majd álláslehetőséget. 28

29 Hatvan A hatvani Grassalkovich kastély felújítása és bővítése kastély felújítás kastélypark létrehozása tematikus vadász élménypark ( labirintus, vadászati ügyességi játékok, kilátó) természettudományos vadászati kiállítás, közművelődési és múzeumpedagógiai programok A beruházás a tervek szerint 50 fő számára kínál új munkahelyet, a beruházás értéke: 3150 millió forintot. Aranyfácán Product Termelő és Szolgáltató Kftnél töltési technológia bevezetésére, valamint új j, prebiotikus, egészségvédő hatású termékcsalád kifejlesztésére paradicsomtörkölyből innovatív fermentációs és enzimes eljárásokkal, valamint a technológiai monitorozása új bioszenzoros műszerrel. Füzesabony és térsége Sanamöbel Kft. Kerecsend 300 MFt értékű beruházás keretében egy m2 es új csarnok építése kezdődik és valósul meg decemberéig ( raktár, szerelde, festőműhely kialakítására), mely várhatóan 12 fő foglalkoztatás bővítést is teremt egyúttal. Észak Magyarországon és ezen belül Heves megyében is Márka megsemmisítő Üzem létesülhet több telephelyen az elkobzott, hamis áruk hasznosítása, átcímkézése, értékesítése, szociális alapon történő elosztása érdekében. A beruházás Heves megyében és Borsodban vélhetően 500 fő foglalkoztatási igénnyel, döntően alulképzett, vagy képzettség nélküli emberek foglalkoztatására A megyében javasolt fejlesztési irányok A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai rendszer benne a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával teljes mértékben támogatja a nemzetgazdasági miniszter által ismertetett elképzeléseket, melyek alapján a következő időszak alapvetően gazdaságfejlesztésről szól, a források több, mint 60 % a összpontosulhat erre a területre, ezen belül is az elérhető támogatások 2/3 a közvetlenül vállalkozásfejlesztést kell, hogy szolgáljon. Ezek nagy lehetőségek, melyet fontos, hogy a gazdaság szereplő életképes, egy adott térség gazdaságát élénkítő, foglalkoztatást bővítő javaslatokkal támogassanak. Ezen gondolatmenethez kapcsolódóan a HKIK fontosnak tartja, hogy komplex fejlesztési gondolkodásmódot alkalmazva helyi gazdaságfejlesztés céljait szolgáló fejlesztések valósuljanak meg egy adott térség bevételeinek növelése, fogyasztás élénkítése, foglalkoztatás erősítése érdekében. 29

30 A komplex fejlesztésnek természetesen vannak kiemelt komponensei, úgy mint az infrastrukturális fejlesztés, beruházás ösztönzés, technológia igényes iparágakban, helyi természeti adottságok kihasználása, kereskedelemfejlesztés, kutatásfejlesztés ösztönzés, turizmus fejlesztése, valamint a hagyományok, hagyományteremtő ágazatok, szakmák megújulásának, tovább élésének elősegítése a kézműipar fejlesztése. Infrastruktúrafejlesztés Korábbi összefoglalónkhoz hasonlóan továbbra is megerősítjük jelentőségét a vonalas infrastruktúrák fejlesztésnek, mely jelentős mértékben hozzájárulhat egy adott térség gazdaságának fejlődéséhez, ezért üdvözlendő, hogy a megyeszékhely elérhetőségének fejlesztése elindult a Füzesabony Maklár közötti szakaszon, ugyanakkor fontos, hogy ez a fejlesztés tovább folytatódjon és megvalósuljon Eger összeköttetése az M3 as autópályával. Továbbra is fontos célkitűzésnek tartjuk az északi és déli területek aktív csatlakoztatását a Hatvan Gyöngyös Eger ipartengelyre, ehhez elsősorban a dél hevesi térség úthálózatának megújítása szükséges, melynek állapota jelentős kívánnivalót hagy maga után. Ugyanakkor az egyes térségek, különösen a megyeszékhely tekintetében lényeges a megfelelő elkerülő, tehermentesítő úthálózat kiépítése. A városok tekintetében a belterületi utak korszerűsítése, a magasabb rendű úthálózat rekonstrukciója. Ehhez kapcsolódóan lényeges fejlesztési elem lehet a kapcsolódó, tömegközlekedést segítő műtárgyak kiépítése, fejlesztése (buszmegállók, vasútvonalak, átkelő fejlesztés). Az elmúlt évben jelentős fejlesztések valósultak meg a Füzesabonyi térségben közműhálózat modernizációja tekintetében, melyet szintén gazdaságfejlesztő lépésekként értékelünk (Kompolttól Szihalomig) tekintettel a helyben felhasznált forrásokra, munkalehetőségekre, valamint a települések lakosságmegtartó hatására. Ezen beruházások kiterjesztése a hevesi térség irányába fontos feladat, életminőség javító, munkahely teremtő célzatú. Felgyorsult világunkban az internet által nyújtotta információáramlás elengedhetetlen feltétele a versenyben maradásnak, ezért szükséges az internetes, döntően WIFI hálózatok kiterjesztése a megye településeire, a hozzá kapcsolódó aktív használathoz vállalkozói képzési programok megvalósításával. Természeti adottságok kihasználása Korábban is beszámoltunk róla, hogy térségünk energiahordozók tekintetében jól ellátott, jelentős szénvagyonnal, fa alapanyaggal, mezőgazdasági hulladékkal rendelkezik, melynek hasznosítása továbbra is jelentős kihívást, potenciát hordoz magában. Heves megyei ásványvagyon (bányatelken belül): 647 Mrd Ft Heves megyei ásványvagyon (bányatelken kívül): Mrd Ft. 30

31 A természeti adottságok használatával kapcsolatban a HKIK az alábbi problémák megoldását sürgeti Kezdeményezni kell a recski ércbánya hasznosítását. Heves megyében a recski színesfémérc vagyon igen jelentős (762 millió tonna rézérc, 103 millió tonna cinkérc). A kinyerhető fémek összértéke 40 milliárd USD. Foglalkoztatási hatása az ezer főt is meghaladó legyen. Meg kell szüntetni azt a hibás gyakorlatot, hogy a gazdaságosan működő erőműveket több esetben vissza kell terhelni, mert a megújulókból termelt áramot kötelező átvenni igen magas áron, mert nem valósult meg a szivattyús tározó. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a as tervezésben a megye tekintetében hangsúlyos szerepet kell szánni a Mátrai Erőmű által generált projekteknek, úgy mint a szivattyús vízi erőmű létrehozása, vagy a napenergia hasznosítás, vagy biomassza végtermékek energiatermelésre történő hasznosítása. Ezen projektelképzelések rendkívül nagy léptékűek, beruházási, foglalkoztatási hatásuk igen jelentős. Megvizsgálandó, hogy egyes szénhidrogén tüzelésű blokkok átállíthatók e szénre+biomasszára, s ezt milyen támogatási rendszer mellett lehet üzemeltetni? A közvéleményt is gazdasági számításokkal alátámasztott mutatók bemutatásával kell tájékoztatni az ásványi nyersanyagok hasznosítási lehetőségeiről. Vitás esetekben ne lehessen az adott kitermelést civil szervezetnek megalapozatlanul megakadályozni, az érvek és ellenérvek figyelembevételével a bíróság döntsön. El kell készíteni és az Országgyűlésnek mielőbb meg kell tárgyalnia Magyarország ásványi nyersanyag politikája című anyagot. Ez adhat támpontot ahhoz, hogy a várhatóan 2025 ig belépő (selejtezés, min. energiaigény növekedés stb.) 6000 MW új erőmű milyen hazai ásványi nyersanyagot vehet figyelembe. (1 1 erőmű építése, vagy egy bányanyitás több parlamenti ciklust ölel fel.) Felül kell vizsgálni a NATURA 2000 t és más indokolatlan környezetvédelmi rendeletet, amelyek esetenként megakadályozzák a hazai természeti erőforrások kihasználását. Például Bélapátfalva, cementgyártás. Csökkenteni kell az energiaimport függőségünket és prioritást kell kapnia a hazai ásványvagyonnak (külkereskedelmi mérleg javulása, munkanélküliség csökken, adók befolynak a költségvetésbe stb.). Be kell mutatni, hogy bár hazánk 2010 re vállalt 3,6 % os megújuló arányt, de ezt már 2005 ben túlteljesítettük és ez milyen többlet terhet jelentett a nemzetgazdaságnak, azaz adófizetőknek és milyen gondot okoznak a VER rugalmas szabályozhatóságában. Fontos, hogy a megyében elérhető geotermikus energia források is hasznosításra kerüljenek. Ösztönözni kell az ipari felhasználást, valamint kisebb lakóközösségek közös geotermia használatát egyaránt. Fontos feladat, hogy a KEOP programok keretében a megye vállalkozásai, intézményei minél több forrást realizálhassanak megújuló energiára, energia felhasználás hatékonyságának fokozására épülő beruházások megvalósításához, melynek hatása az egyszerű beruházáshoz 31

32 kapcsolódó gazdasági élénkülésen túl a fenntartáshoz kötődően képzési feladatok, valamint szolgáltatói szektor bővülése, stabilizációja tekintetében jelen kihívás megyénk számára. A természeti erőforrások fenntartható hasznosításával akár több ezer fő foglalkoztatása remélhető. Kereskedelemfejlesztés 2012 től kereskedelemfejlesztés tekintetében a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyre nagyobb hangsúlyt fektetet a tagvállalataitól kapott információ alapján a magyar, hazai termékek és helyi termékek, helyi beszállítói kapcsolatok rendszerének erősítésére. Ipari (gépipar, járműipar) és kereskedelem (elsősorban élelmiszer) tekintetében egyaránt fontos kérdés a hazai beszállítói hálózat erősítése. A jövőben fontos célkitűzés kell legyen, hogy a megyénkben működő multinacionális, illetve hazai élelmiszer és vegyes kereskedelmet bonyolító láncok tekintetében erősítsük a helyben megtermelt áruk értékesítésének lehetőségét, ezzel közvetlen piaci lehetőséget biztosítva a megyében elsődlegesen élelmiszer előállítással foglalkozó gazdálkodók számára. Ez a feladat külön kihívás a kamarai rendszernek, közös koordináción alapuló együttműködés szükséges az agárügyekért felelős, valamint a kereskedelmi és iparkamara között. Fontos, hogy megfelelő bemutatkozási lehetőséget, platformot biztosítsunk a beszállítói kapcsolatok fejlesztéséhez, közvetítsük a kereskedelmi láncok igényét, elvárásait, valamint képezzük a beszállítói pozícióba kerülni akaró vállalkozásokat a minél eredményesebb együttműködés kialakítása érdekében. Beszállítói programok keretében fontos a vállaltokat a nagyvállalati kultúrából, digitális technológiákból, menedzsment ismeretek terén szükséges előre léptetni. A beszállítói láncokat, lehetőségeket érdemes a digitális technikákkal térinformatikai megoldásokkal rögzíteni és elérhetővé tenni a potenciális partneri kör számára belföldön, és külföldön egyaránt. A térségünkben működő hazai KKV szektor külkereskedelmi kapcsolatainak erősítése érdekében a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által közösen alapított és működtetett Kárpát régió Üzleti Hálózat segítségével fejlesztenünk kell a megyei vállalkozások Kárpát medencei piaci kapcsolatait, üzletszerzési lehetőségeit, kereskedelmi tevékenységét től fokozottan figyel a HKIK az ázsiai piaci kapcsolatok fejlesztésére is, melynek érdekében létrehozta kínai információs pontját, mely bekapcsolódva az európai unió tagországainak kamarái által alapított EU SME Centre hálózatába naprakész információkkal, a kereskedelmi kapcsolatok szellemi tulajdonvédelem, vámok, vállalkozásalapítás, befektetés ösztönzés kérdéseiben tud információt nyújtani az érdeklődők számára. 32

33 Turizmus A 2013 as év jelentős mértékű lehet a megyei turizmus életében, hiszen ekkor indulhatnak útjukra azok a beruházások, szállodafejlesztések, turisztikai attrakciófejlesztések, kiemelt turisztikai attrakciók kialakításai, melyek a jövőben az ágazat húzó tényezőivé válhatnak. Ezen stratégiai cél megvalósulásának fontos feltétele, hogy: a pályázatok a meghirdetett menetrendnek megfelelően kerüljenek elbírálásra, a szerződéskötések a lehetőségekhez mérten minél előbb realizálódhassanak, a beruházások realizálásakor minél több helyi vállalkozás vehessen részt kivitelezőként, beszállítóként, szolgáltatóként a fejlesztésekben, a korábban már megindított helyi és térségi desztinációs menedzsment szervezetek valóban betölthessék termékfejlesztő (csomagszolgáltató), csomagértékesítő funkcióikat. Ez utóbbi célkitűzés tekintetében lényeges, hogy a projektekben vállalt megyei, városi, települési önkormányzati szerep maradéktalanul teljesüljön, az ígért források szervezetek rendelkezésére állhassanak munkájuk megvalósításához. Amennyiben a TDM szervezetek megerősödnek, sikeresen megvalósíthatják piaci alapú értékesítési rendszerük kiépítését, azaz beigazolva létjogosultságukat a kialakított csomagajánlatok értékesítésével, új vendégéjszakák generálásával többletbevételhez juttatják a helyi szolgáltatókat, vállalkozókat. Működésükbe integrálhatják helyi innovatív fejlesztések eredményeit, erősítve a térség specifikus kínálatát (pl. Egerfood funkcionális élelmiszerek a gyógy turisztikai szolgáltatóknak) 2013 as év tekintetében is keresni kell annak a lehetőségét a as időszak tekintetében pedig kiemelt fejlesztési célként kell kezelni a gyógyászati célú komplex turisztikai szolgáltatások és hozzá kapcsolódó fejlesztések további erősítését, hiszen az aktív pihenést szolgáló fejlesztések nagy mértékben elindulnak (pl. teljes Bükköt keresztül szelő kerékpárút fejlesztés). Ugyanakkor a termál és gyógyvizeinkre épülő szolgáltatások mind hazai, mind fizetőképes külföldi (lengyel, ukrán, román, orosz) vendégek irányába még jelentős fejlesztésre szorulnak, tekintettel az elöregedő európai társadalomra. Kézműipar, helyi termék, helyi érték A korábbi beszámolóban is elhangzott, hogy a gazdaság számára rendkívül fontos a hagyományőrző, a helyi ipar történetét, munkásságát magában hordozó szektor (kézműipar) erősítése, lehetőségekhez képesti fejlesztése. Ennek eszközeit az alábbiakban látja a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: kézműipari szakmák megőrzése, modernizálása, hagyományos és új technológiák ötvözésével az egyes tájegységek, településekre jellemző termékek szerepének erősítése egyedi, unikális termékek előállítása, turizmusfejlesztő, reprezentációs céllal egyaránt 33

34 a művészeti szakközépiskola a meglévő szakmai és tárgyi feltételeire alapozva teremtse meg a népi kézműves képzés helyi és regionális szervezeti kereteit. A fent megjelölteken túlmenően a HKIK egyre erősebb hangsúlyt fektet a kézműipar Kárpátmedencei piacon történő megjelenésére, a helyi vásárok alkalmával. Valamint szakemberek nemzetközi tanulmányútjának segítségével kívánja megteremteni az együttműködés elősegítését más országok vállalkozói és a hazai szektor kézművesei között. A közeljövőben a HKIK célja kézműves szakmák határozott népszerűsítése a fiatalok körében a Heves Megyei Ifjú Kézműves c. pályázat lehetőség elindításával. Kutatás fejlesztés A HKIK célja, hogy az EU által a válság ellenére is továbbnövelt KFI támogatásokból a Heves megyei KKV k minél nagyobb arányban részesüljenek. Az EU K+F támogatási programja között, hangsúlyos célok: Kiválóság Társadalmi kihívások Iparvezérelt versenyképesség KkV k A szinergia megteremtése a támogatási rendszerben A nemzeti célkitűzésekkel összhangban a HKIK célja ( ): a K+F ráfordítások GDP hez viszonyított arányának 2020 ra 1,8% ravaló növelése. a vállalati ráfordítások aránya érje el az összes K+F ráfordítás kétharmadát a hazai kutatás fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a as uniós tervezési szakaszban. A HKIK úgy gondolja, fontosak az alábbi stratégiai prioritások a támogatáspolitikában: Figyelem a közvetett (pl. adópolitikai), a közvetlen (pl. pályázati) és a keresletoldali (pl. PCP) szakpolitikai eszközökre egyaránt, ösztönözve: az erősödő fiatal innovatív KKV kat, a KKV k K+F tevékenységét, jobban kihasználva az adóoldali eszközök lehetőségeit a multinacionális cégek K+F központjainak vonzását (ZF Hungária Kft., Robert Bosch Kft. fejlesztések, tervezőközpontok támogatása) Adminisztratív terhek csökkentése Innováció tudatosság, széleskörű ösztönzése elsősorban a térségben potenciális lehetőségeket biztosító ágazatokban, mint pl. rekreáció, implantátumok, fogászat, stb. Ösztöndíjak, fiatal kutatók foglalkoztatását, letelepülését szolgáló programokra kell összpontosítani Megyei innovációs alap létrehozása is indokolt mivel a közvetlenül elérhető decentralizált források elérése lendítheti fel igazán egy adott térség innovációs aktivitását 34

35 4. A szakképzésben résztvevők csoportjainak áttekintése Nem könnyű ma megmondani, hogy hány tanuló is tanul ma szakképzésben, szakképző évfolyamokon, ugyanis többféle beiskolázási rendszer, szakképzési modell, szakmai képzést végző képzési típus él egyszerre ma Magyarországon, valamint többféle szakmai ágazati osztályozás besorolás (FEOR? TEÁOR, OKJ) és kód él egyszerre, és a különböző adatfeldolgozók (KSH, NAV, munkaügyi központok, közoktatási statisztikák) különbözőképpen definiálnak és gyűjtenek adatokat. Ezért az adatok egybevetése nagy nehézségeket okoz. A szakképzésre vonatkoztatva fontos definiálni néhány fogalmat, hogy képesek legyünk áttekinteni az egyes tanulói létszámokat: Szakképzésben tanulók: azok az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben tanulók, akik: osztályban szakmai alapozásban, szakmai orientációban, ill osztályban szakközépiskolai képzésben tanulnak és OKJ szerinti szakmai végzettséget nem szereznek OKJ szerinti végzettség megszerzése érdekében szakmai képzésben vesznek részt az alapfokú tanulmányaikat befejezve 3 éves képzés szerint osztályban, vagy a szakmai alapozást (9 vagy 9 10 osztály elvégzését) követően osztályban, ill. érettségi megszerzését követően (gimnáziumi vagy szakközépiskolai tanulmányikat követően) osztályban speciális szakiskolai képzésben szakmai képzésben OKJ szerinti rész vagy teljes szakképesítést tanulók érettségit követően OKJ szerinti felsőfokú szakképesítés megszerzése érdekében folytatnak tanulmányokat nappali rendszerű képzésben valamely szakképző intézményben vagy felsőfokú intézményben ( osztályban) és tanulmányaik az azonos szakirányú felsőfokú képzésbe kredit értékkel beszámíthatók Tehát: osztályban tanulók, akiknél bármilyen szakmai jellegű képzés folyik. Szakközépiskolai képzésben résztvevők: 2013/14. tanévig azok az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben szakmai képzést nem adó, de szakmai alapozást folytató tanulók, akik a osztályt követően csak általános (közismereti) érettségit tesznek 2013/14. tanévtől az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben szakmai képzésben is részt vevő tanulók, akik a osztályt követően az általános (közismereti) érettségi mellett a választott szakmai tárgyból is tesznek érettségi vizsgát, mely adott foglalkoztatás betöltésére, ill. szakirányú középfokú szakmai képzésben ( osztály) vagy felsőfokú tanulmányok folytatására jogosít fel. 35

36 Tehát: osztályban szakmai képzésben és érettségit is szerző tanulók. Szakiskolai képzésben résztvevők: azok az általános iskolát (alapfokú tanulmányokat) befejezett nappali rendszerben tanulók, akik: az alapfokú tanulmányaikat befejezve 3 éves képzés szerint osztályban, vagy a szakmai alapozást (9 vagy 9 10 osztály elvégzését) követően osztályban, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés oktatása céljából a szakiskola - speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott, - készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik, ha a nevelés oktatás kizárólag a évfolyamon folyik. A tanuló a évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra. speciális szakiskolai képzésben szakmai képzésben OKJ szerinti rész vagy teljes szakképesítést tanulók illetve érettségi megszerzését követően (gimnáziumi vagy szakközépiskolai tanulmányikat követően) osztályban érettségit követően OKJ szerinti felsőfokú szakképesítés megszerzése érdekében folytatnak tanulmányokat nappali rendszerű képzésben valamely szakképző intézményben vagy felsőfokú intézményben ( osztályban) és tanulmányaik az azonos szakirányú felsőfokú képzésbe kredit értékkel beszámíthatók Tehát: osztályban tanulók, akiknél OKJ szerinti végzettséget adó szakmai képzésben vesznek részt. Az alábbi táblázatban összefoglalóan mutatjuk be a fenti felsorolást, a tanulók előtt adott lehetőségeket a szakképzésben való részvételre. 36

37 I. Szakiskola OKJ szerinti képzés, szakmai képesítő bizonyítvány 2. táblázat; A szakképzés felépítése Évfolyam Duális képzés 3 év x x x x x 2. Speciális szakiskolai képzés 2 év x x x x Érettségire épülő felsőfokú 3. szakképesítés 2 év x x Kifutó "régi OKJ szerinti" x x x x x 4. szakiskolai képzés 2 v. 3 év 5294 fő II. Szakközépiskola szakmai orientáció, alapozás, szakmai ágazat szerint, érettségi bizonyítvány 1. Régi: nincs szakmai érettségi csak közismereti 4 év x x x x x x 2. Új: közismereti és szakmai tárgyak, szakmai gyakorlat, közismereti érettségi mellett szakmai érettségit is ad, x x x x x x mely foglalkozás betöltésére jogosít =FEOR 4 év 3972 fő Összesen: 9353 fő A KIR stat adatai alapján azonban minden olyan tanulót szakközépiskolai képzésbe tartozónak veszünk, aki az adott intézménybe jár, tehát nem csak a szakképzésben résztvevőket, hanem a teljes intézményi tanulólétszámot. Ezt ezeken a helyeken külön kiemeljük. 37

38 5. A megyei szakképzés bemutatása Az elmúlt időszak nagy kihívást jelentett a teljes oktatási szféra, a közoktatás, a szakképzés, illetve a felsőoktatás számára egyaránt. Heves megye ebből a szempontból mindegyik szinten érintett, ám a koncepciónak elsősorban a szakképzési feladatellátást kell homlokterében tartania. A koncepció készítésekor az Oktatási Hivatal országosan egységesen átadott adatokat biztosított a kamarák, így a Heves Megyei Iparkamara számára is biztosította a szakképző intézmények szakképzéssel kapcsolatos létszámait. Azon esetekben, ahol tudunk, ezekre kívánunk támaszkodni, egyéb esetekben pedig a más forrásból, nyilvánosan hozzáférhető adatokból a 2012 ben elfogadott stratégiai dokumentumban szereplő adatokból, illetve a koncepció kidolgozása folyamán lezajlott intézményi adatgyűjtés eredményeiből indulhatunk ki. Először általános képet adunk a megye oktatásáról 8, feladat ellátási helyeiről, fenntartói összetételéről. A megyében összesen 422 feladat ellátási telephely működik, amely 233 intézménybe tömörül. Ezek közül 174 óvodai, 135 általános iskolai, 38 szakiskolai, 5 speciális szakiskolai, 27 szakközépiskolai és 43 gimnáziumi hely. Emellett természetesen más oktatási feladatot is látnak el intézmények, így például 23 kollégium működik a megyében (akár önállóan, akár intézményekhez csatoltan, lásd a mellékletben) Fenntartói összetétel Érdekes áttekinteni a fenntartói összetételt intézménytípusonként, amelyet az alábbi táblázat szemléltet. Jól látszik, hogy a megyében az országos átlagnál nagyobb arányt képvisel a nem állami intézmények száma. Éppen a koncepció elkészülésével párhuzamosan zajlik, veszi át Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a korábban önkormányzati iskolákat, így a fenntartói megoszlás szinte folyamatosan változik. A KLIK től beszerzett, és az egyéb fenntartókkal egyeztetett adatok elvileg már az átalakítás utáni állapotot mutatják. 3. táblázat; Fenntartói megoszlás a középfokú oktatásban ( állapot szerint; KLIK által átadott adat) szakiskolai speciális szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi Fenntartó típusa feladat feladat feladat feladat alapítványi/magán 7 36,8% 0,0% 8 33,3% 5 27,8% Állami (FVM, ill. az EKF gyakorló iskolája) 0,0% 0,0% 1 4,2% 1 5,6% egyházi 4 21,1% 1 33,3% 7 29,2% 4 22,2% KLIK 8 42,1% 2 66,7% 8 33,3% 8 44,4% Végösszeg A KIR által összeállított, működő intézmények listája alapján dátumra vonatkozóan; elérhető: 38

39 HEVES MEGYE SZAKKKÉPZÉS FEJLESSZTÉSI KONCEPPCIÓJA Elsősorb ban a közép pfokú intézm ményekben n nagy a nem m állami fenntartók arránya, főlegg pedig a szakközzépiskolákbaan (60%). Íggy az MFKB nak kényess döntésben kell állástt foglalnia, aamikor a szakkép pzési irányokat határozzza meg, mííg az OH feladata még ennél is neehezebb lehet, mert az arán nyokat a Hiivatalnak kell megállapítania. Mivel az alap pítványi iskkolák megállapodás alapján jogosultak normatíva igénylésre, ezek a döntések a létü üket befolyáásolhatják ábra; A közzépfokú oktaatási intézményekben taanulók létszáámának fenn ntartók szerinti 9 me egoszlása (2011 es KIR sstat adatokkkal a KLIK től kapott fenn ntartói mego oszlás alapján) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% szakiskola speciális szakiskola alap pítványi/magáán gimn názium állami szakközépiskola egyházi KLIK A fentii ábrából jól j látszik, hogy a tanulólétszá t ámok tekin ntetében aa szakiskoláában és gimnáziiumban a K KLIK által fenntartott in ntézményekk túlsúlya jeellemző, a sszakközépisskolában ezek arránya alig 26%. 2 Hevess megyében történetileg alakult úgy, hogy majdnem minden állami/ö önkormányzzati szakkéépző intézm ménynek megvan m a nem állam mi párja. Így már korábbaan igen erő ős versenyhelyzet alaku ult ki a szakkképzési beeiskolázásbaan, ami a csökkenő gyereksszám miatt eegyre nagyo obb kihívástt jelent, a közoktatás áátalakítása p pedig továb bb élezi a helyzeteet Várh ható tanulói létszáám Célszerű ű áttekinten nünk, hogy hogyan alakul a szakképző intézm ményekben n várható lé étszám a követkeező években n. 9 A KIR sttat minden szaakközépiskolaai feladat elláttási helyen tan nulót tartalmaaz, nem csak aa szakképzésb ben tanu lókat. 39

40 A demográfiai hullám erősen érinti Heves megyét csakúgy, mint az egész országot. A régiót tekintve azonban nemcsak ez jelent gondot, hanem az is, hogy országosan a legjelentősebb elvándorlás is sújtja (negatív migrációs különbözet). A régión belül Heves megye van a legjobb helyzetben, de még így is 5 % körül mozog az elvándorlás aránya). Az előző évek tapasztalati adatai alapján úgy tűnik, hogy évente mintegy 2% os létszámcsökkenéssel lehet számolnunk, mely évente mintegy fős tanulói létszámcsökkenést eredményez. Ez egy egy iskolatípus esetében egy egy osztály kiesését jelenti egyik évről a másikra, ami megyei szinten nem tűnik jelentősnek, ám öt éves távlatban ez már komoly kiesést jelenthet, különösen a megyének azon területein, amelyek esetleg az átlagosnál súlyosabb elvándorlással küzdenek. Az Oktatási Hivataltól megkapott adatokból az látszik (alábbi ábra), hogy a fenti említett várható beiskolázási számok (melyek átlagos csökkenéssel számolnak) azzal fogadhatók el, hogy a szakképzésben átrendeződés figyelhető meg, amennyiben a szakiskolai beiskolázási arány nőtt, a szakközépiskolai arány pedig folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ez azt vetíti előre, hogy a demográfiai hullám hatását ellensúlyozni tudja a szakiskola által képviselt arány folyamatos növekedése. 13. ábra; Az elmúlt évek beiskolázása 9. évfolyamra; (KIR STAT adatai alapján) / / / / / / /2012 Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Azt, hogy a tanulók választására (elsősorban gimnázium/szakközépiskola relációban) hogyan hat a szakképzés, a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés párhuzamos átalakítása, nehéz előre jelezni, de ez már rövid távon is teljesen újrarajzolhatja a középfokú beiskolázást TISZK ek szerepe a megyében A megyében 8 TISZK tagiskolái működnek, ami igen nagy sokszínűséget mutat, és igen sok érdek megjelenítését vetíti előre. Emellett vannak olyan szakképzők, amelyek nem tagjai ilyen együttműködési szervezetnek. Ezek elsősorban olyan intézmények, amelyek összetett feladatot látnak el, elvileg beiskolázhatnak szakképzésre, ám 2013 ban mégsem indult ilyen típusú osztályuk (pl. Berze Nagy János Gimnázium, Szakiskola és Kollégium). Ezek az intézmények a szakképzési hozzájárulásnak a fejlesztési célú támogatás átadására való 40

41 felhasználási lehetőségének megszűnésével várhatóan hosszú távon is alapvetően csak gimnáziumi feladatokat kívánnak ellátni. Tisztán állami/önkormányzati fenntartású TISZK kettő (VM ASZK, illetve Hatvan TISZK) van a megyében, a többi társulásban szerepelnek egyéb fenntartók is, illetve olyan is van, amelynek nem tagja önkormányzati fenntartó (Országos Egyházi TISZK, Agria TISZK, Összefogás TISZK). Három olyan TISZK van, amelyik egy egy városra korlátozódik, és öt olyan, amelyik túlnyúlik a megye határain. A TISZK ek létrehozását igen jelentős Európai Uniós forrás támogatta, így a 2+5 éves fenntartási kötelezettség gyakorlatilag ig áll fenn, ami azt jelenti, hogy ezek a szervezetek továbbra is megmaradnak. A TISZK ek létrehozása ex lex állapotban történt, az új szakképzési törvény 10 már foglalkozik ezekkel a szervezetekkel, sőt kimondja, hogy a szakképző iskola [ ] térségi integrált szakképző központ keretében működik. (4. (2) bek.) Az átmeneti rendelkezések között további szabályok vonatkoznak a korábbi törvény alapján létrehozott TISZK ekre (1500 fős határ, több fenntartó együttműködése, stb.). A TISZK ek a jogalkotó szándéka szerint olyan együttműködési fórumok maradnak, ami az eredeti cél volt, tehát a szakképzés fejlesztés, tervezés és forrásfelhasználás olyan egységei, amelyek javítják a hatékonyságot, segítik a színvonal emelést, illetve csökkentik a párhuzamos kapacitásokat és fejlesztéseket. A szakképzési rendszer teljes átalakításával a TISZK rendszer újragondolása válik szükségessé, illetve szervezeti átalakítás is valószínűsíthető több esetben, mivel a fenntartók száma csökkenni fog, így az együttműködési folyamatok egyszerűsödhetnek. A TISZK ek szervezetének a fenntartási kötelezettség figyelembevételével rugalmasan kell követni a szakképzés átalakítását Szakmák kibocsátása Mivel az MFKB a szakképzés és a ek összehangolására hivatott, célszerű áttekinteni a megyei szakképzés kibocsátását 2012 ben, annak is területi és szakmacsoportos (esetleg szakmánkénti) megoszlását 11. A megyében összesen 1745 tanuló fejezte be tanulmányait a szakképzésben, négy kistérséget érintve, legtöbben közülük Egerben (981 en). Országosan több mint 64 ezer kilépő tanuló volt, ami azt jelenti, hogy Heves megye mindössze a 2,6% át bocsátotta ki az országos iskolai rendszerű szakképzésnek (ami kicsivel alacsonyabb, mint a lakosságszámban viselt arány) évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről; el; ; 11 Erre vonatkozóan az Oktatási Hivatal által a HKIK számára megküldött adatok szolgálhatnak alapul a 2012 es KIR STAT ból származó lekérdezésekkel. 41

42 A megyében három szakmacsoportban egyáltalán nem folyt képzés (környezetvédelem, oktatás, vegyipar), néhány szakmacsoportban pedig jelentős párhuzamosságok vannak jelen, de ezt majd szakma szinten lesz célszerű áttekinteni (lásd később). 4. táblázat; A végzősök létszámának szakmacsoportos és kistérségi megoszlása 2012 ben (KIR STAT 2012, az OH által átadott adatok alapján) Szakmacsoport Egri Gyöngyösi Hatvani Hevesi Megyei arány Egészségügy 41 4,2% 2,3% Egyéb szolgáltatások 67 6,8% 24 6,5% 4 1,2% 5,4% Elektrotechnikaelektronika 6,1% 30 3,1% 42 11,4% 34 10,3% Élelmiszeripar 29 3,0% 5 1,5% 8 12,1% 2,4% Építészet 39 4,0% 14 3,8% 56 17,0% 11 16,7% 6,9% Faipar 14 1,4% 23 6,2% 16 4,9% 4 6,1% 3,3% Gépészet ,7% 63 17,1% 38 11,6% 14 21,2% 14,8% Informatika (szoftver) 43 4,4% 17 4,6% 17 5,2% 4,4% Kereskedelem marketing, 90 9,2% 65 17,6% 69 21,0% 9 13,6% üzleti adminisztráció 13,4% Könnyűipar 3 0,3% 7 1,9% 6 1,8% 2 3,0% 1,0% Közgazdaság 45 4,6% 23 7,0% 3,9% Közlekedés 39 4,0% 5 1,4% 27 8,2% 5 7,6% 4,4% Mezőgazdaság 22 2,2% 6 9,1% 1,6% Művészet, közművelődés, kommunikáció ,8% 5,5% Nyomdaipar 26 2,7% 1,5% Szociális szolgáltatások 24 2,4% 1,4% Ügyvitel 30 3,1% 20 5,4% 9 2,7% 3,4% Vendéglátásidegenforgalom 18,3% ,3% 89 24,1% 25 7,6% 7 10,6% Végösszeg % % % % 100% Az országos kibocsátáshoz képest a fenti táblázat megyei arány oszlopában a vastagabban jelölt szakmacsoportok nagyobb arányt képviselnek, míg a dőlten, aláhúzottan jelöltek kevésbé fontos szerepet játszanak a megyei szakképzésben. Külön ki kell emelni az elektrotechnika elektronika, illetve a gépészet szakmacsoportot, amelyek jelentősen eltérnek az országos szakmacsoportos aránytól, csakúgy, mint a kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció, illetve vendéglátás idegenforgalom. 12 A művészeti szakmacsoport tekintetében az MFKB nem rendelkezik jogkörrel (nem hoz döntést ezen szakmákra), ám itt kell megjegyeznünk, hogy Eventus Művészeti Középiskola tekintetében regionális, illetve országos beiskolázásról beszélhetünk. Az intézmény az országos súlya 54.88%, tehát az intézmény az országos művészeti szakképzés több mint felét adja. 42

43 14. ábra; A végzős tanulók számának megyei és országos szakmacsoportos megoszlása közötti különbségek 2012 ben (KIR STAT 2012, az OH által átadott adatok alapján) 100% 90% 80% Vendéglátás idegenforgalom Vegyipar Ügyvitel Szociális szolgáltatások Oktatás Nyomdaipar 70% 60% Művészet, közművelődés, kommunikáció Mezőgazdaság Közlekedés Közgazdaság 50% Környezetvédelem vízgazdálkodás Könnyűipar 40% 30% Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció Informatika (szoftver) Gépészet Faipar 20% Építészet Élelmiszeripar 10% Elektrotechnika elektronika Egyéb szolgáltatások 0% Heves megye Országos Egészségügy Mint bemutattuk, és az ábrán is látszik, Heves megyében az oktatás és a vegyipar területén nem folyik középfokú szakképzés az országos képzési kínálattól eltérően. 43

44 5. táblázat; A legmagasabb létszámú szakmai vizsgázót adó szakmák 2012 ben (2012; Az OH által átadott KIR STAT lekérdezések alapján) Szakma Szakmacs. Eger Gyöngyös Hatvan Heves Lőrinci Képzők Végösszeg száma Szakács Vend Pincér Vend Élelmiszer és Ker. vegyiáru eladó mark Gépgyártástechnológiai technikus Gép Gépi forgácsoló Gép Festő, mázoló, tapétázó Ép Vendéglős Vend Villanyszerelő Elektrot Fodrász Egyéb sz Pénzügyi szakügyintéző Közg Hegesztő Gép Autószerelő Közl Kereskedő Ker. mark Grafikus (a tevékenység megjelölésével)** Műv Cukrász Vend Bútorasztalos Faip Kozmetikus Egyéb sz Marketing és reklámügyintéző mark. Ker Kőműves Ép Grafikus alkalmazott grafikus Műv Jogi asszisztens Ügyv Gazdasági informatikus Inf Pék Élelm A fenti táblázatban szerepelnek azok a szakmák, amelyek a legnagyobb kibocsátással rendelkeznek a megyében. Összesen 76 szakmában történt kibocsátás az iskolarendszerben, ezek közül 49 szakmában csak egy intézményből kerültek ki tanulók, 11 szakma esetében két intézményből, 9 esetében háromból, 6 esetben négyből, egy szakma esetében (eladó) öt intézmény is bocsátott ki végzett szakembereket. (Képzés több intézményben folyik, ám a hivatalos KIR STAT adatok alapján 2012 ben nem történt kibocsátás, csak öt intézményben a táblázatban a képzést folytatók száma szerepel, nem a kibocsátó intézmények száma). 44

45 A több intézményben folyó képzések megoszlása területileg a következőképpen alakul: szakács: Egerben 2, és Gyöngyösön 1 intézményből vendéglős: Egerben 2, és Gyöngyösön 1 intézményből fodrász: Egerben 2, és Gyöngyösön 1 intézményből (de fodrász szakmában emellett Hatvanban is folyik képzés a megyében) kozmetikus: Egerben 2 hegesztő: Eger, Gyöngyös, Hatvan autószerelő: Eger, Gyöngyös, Heves kereskedő: Egerben 2, és Gyöngyösön 1 intézmény cukrász: Egerben 2, Hevesen és Gyöngyösön 1 1 asztalos (bútorasztalos és épületasztalos együtt): Egerben, Hevesen, Hatvanban és Gyöngyösön 1 1 gépi forgácsoló: Egerben 2 grafikus: Egerben 2 intézmény, (illetve az Eventus Művészei Középiskola országos és regionális képzést folytat művészeti képzés tekintetében) marketing és reklám ügyintéző: Egerben 2, Hatvanban 1 női szabó: Egerben, Hevesen, Hatvanban és Gyöngyösön 1 1. A fenti lista alapján az emelendő ki, hogy nem a nagyobb beiskolázású, illetve kibocsátású szakmákban lévő párhuzamosságok jelentenek igazán nagy problémát, hanem inkább az olyan kis szakmák, mint például a női szabó. Ugyanakkor mindenképpen szükséges a kapacitások áttekintése és a létszámok optimalizálása több képzés esetén is, valamint a regionális és országos beiskolázás egyeztetése olyan szakmák tekintetében, melyekben nem szükséges nagyobb utánpótlás nevelés (speciális szakmák: pl. nyomdászat, népi és kézműves szakmák, művészeti szakmák ). A regionális beiskolázási létszámok egyeztetését az Északmagyarországi régió több év óta hagyományosan gyakorolja. A bemutatott párhuzamosságok nem számítanak kirívóan magasnak, az ország más részein jóval nagyobb problémákat okozhat ez a kérdés. Ám itt egy relatív kis megyében vannak jelen ezek, és ha településeken belüli párhuzamosságokat nézünk, akkor már nagyobb kihívásokkal néz szembe a szakképző rendszer (elsősorban Egerben vannak erősen megkérdőjelezhető párhuzamosságok) Hátrányos helyzet és lemorzsolódás a szakképzésben Az elmúlt évtizedben a hátrányos helyzetű tanulók aránya egyre nőtt a szakképzésben, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb arányú a tanulók lemorzsolódása. Erre vonatkozóan a HKIK felmérést végzett a megye intézményeinek körében, mivel külön foglalkozni kíván az esélyegyenlőséggel, illetve a szociális hátrányokkal küzdő, szakképzésből kikerülő szakemberek munkához jutási esélyeinek javításával. A Heves megyei MFKB és a HKIK egyaránt szerepet kíván játszani azon társadalmi rétegek munkaerő piacra juttatásában, akik több éven át halmozottan hátrányos környezetben éltek, nevelkedtek, mivel az egyetlen kitörési pont számukra egyelőre a szakképzés sikeres elvégzése lehet. 45

46 A hátrányos helyzetűek aránya igen eltérő a középfokú oktatás különböző iskolatípusaiban, de a szakképzésen belül, szakmák szerint is igen nagy szóródást mutat. 6. táblázat; A hátrányos helyzetűek aránya az egyes középfokú feladatok esetében (intézményi adatszolgáltatás) 13 Hátrányos helyzetűek Halmozottan hátrányos helyzetűek Feladat Érettségire épülő szakmai képzés 8,8% 0,1% Gimnázium 21,2% 3,0% Szakközépiskola 22,4% 2,6% Szakiskola 38,0% 10,6% Összesen 24,7% 4,4% A fenti táblázat jól mutatja az intézménytípusok közötti különbségeket, ez országszerte így alakul. Már több éve megfigyelhető, hogy a szakközépiskola és a gimnázium közötti különbség elhanyagolható ebből a szempontból, a szakiskolai tanulók harmada viszont hátrányos helyzetű, 10% uk pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Ez azt mutatja, hogy a szakiskolákban különösen nagy szerep hárul a mélyebben gyökerező társadalmi hátrányok kezelésére is, az érettségire épülő szakképzés esetében viszont ez a pedagógiai kihívás már elhanyagolható mértékű. Van néhány olyan szakmacsoport, illetve szakma, ahol jelentősen nagyobb a hátrányos helyzetű tanulók aránya, mint mások esetében. 14 Azon szakmacsoportok esetében van ez így, amelyeknél erőteljesebb a szakiskolai képzés jelenléte, így az élelmiszeripar, építészet, vendéglátás idegenforgalom, könnyűipari, mezőgazdasági szakmacsoport (30 60% körüli HHarány). Azokban a szakmacsoportokban, amelyek jellemzően inkább szakközépiskolai képzésben játszanak fontos szerepet (közgazdaság, ügyvitel, informatika), alacsonyabb a HHs tanulók aránya (7 17%). Eggyel alacsonyabb szinten tekintve az adatokat, az alábbi arányokat láthatjuk (a teljesség igénye nélkül, a nagyobb létszámú szakmákra fókuszálva): pék cukrász: 67% női szabó: 52% zöldségtermesztő: 51% szerkezetlakatos: 48% géplakatos: 47% festő, díszítő, mázoló és tapétázó: 46% élelmiszer és vegyi áru eladó: 40% épületasztalos: 39% 13 A táblázat csak azon intézmények gimnáziumi képzéseinek adatait tartalmazza, amelyekben szakképzés is folyik. 14 Itt kell megjegyeznünk, hogy az adatbázis nem tartalmazza mindegyik intézmény adatát, illetve az adatszolgáltatás minősége is eltérő az egyes intézmények esetében. 46

47 cukrász: 35%. Ezekben a szakmákban egyértelműen nagyobb a lemorzsolódás is, legalább is jóval nagyobb a veszélyeztetettség. Amennyiben a kibocsátási oldalból indulunk ki, akkor ezeknél a szakmáknál (mint például a hiányszakmák esetében) fel kell vetni olyan szakmamarketing, vagy ösztöndíjprogramok bevezetését, amelyek növelik a beiskolázást (ahhoz, hogy adott számú tanuló szerezhessen adott képzettséget, másfélszer annyit kell beiskolázni, mint a kevésbé veszélyeztetett szakmák esetén). Ezeken a szakterületeken jelenthetnek nagy segítséget az oktatók számára speciális tartalmú pedagógiai módszertani képzések, illetve a HÍD jellegű programok jó kihasználása, valamint a bejárókkal való kiemelt foglalkozás, kollégiumi beiskolázás erősítése (szintén kollégiumi ösztöndíjakkal) Bejáró tanulók aránya Érdekes áttekinteni, hogy hogyan alakul a megyében a bejárók, illetve más megyéből bejárók helyzete. Igen magas a heves megyei intézményekbe bejárók aránya. Ami kiemelkedő, hogy a szakiskolai képzésben majdnem 80% a bejárók aránya, miközben közöttük legalacsonyabb a kollégisták aránya is. A szakközépiskolai képzésnek megyehatáron átnyúló vonzereje van, ami az iskolatípusban nyújtott képzés magas minőségére utalhat. A középfokú oktatás egészére vonatkozóan a tanulók kétharmada bejáró, ami azt jelenti, hogy naponta 10 ezer tanuló kel útra megyén belül vagy azon kívülről, ami döbbenetesen nagy szám. Célszerű lenne a kollégiumi férőhelyek nagyobb arányú bevonása a képzésbe, mivel ez az ingázási arány már a képzés/tanulás minőségére is kihatással lehet. 7. táblázat; A bejárással kapcsolatos néhány adat (intézményi adatszolgáltatás) Intézménytípus Bejárók Más megyéből bejáró Kollégista Érettségire épülő 70,1% 26,5% 11,4% Gimnázium 45,3% 12,4% 19,3% Szakközépiskola 60,7% 20,2% 16,3% Szakiskola 78,2% 17,5% 6,2% Végösszeg 64,1% 19,2% 13,7% 47

48 6. A kereslet kínálat, szakképzési irányok és arányok elemzése a munkaadók és a HKIK szerepe a szakképzésben 6.1. A tanulószerződések és Együttműködési megállapodások vizsgálata A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2003 tól folyamatosan növekvő számú tanulószerződés gondozását végzi, az utóbbi 4 évben éves viszonylatban átlagosan kb tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével kapcsolatos tanácsadási tevékenységet lát el kb. 300 vállalkozás mintegy 350 képzőhelyével kapcsolatot tartva. A tanulószerződés a tanuló és a gazdálkodószervezet között a gazdálkodó szervezetnél szervezett gyakorlati képzés érdekében létesített jogviszony alapdokumentuma, melyet az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell kötni, megkötésében az illetékes szakképző iskola képviselője közreműködik. Tanulószerződés azzal a tanulóval köthető, aki: az adott képzés első szakképzési évfolyamát kezdi az első, állam által elismert szakképesítésre készítik fel költségvetési támogatásban részesíthető képzésben tanul a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A tanulószerződés előnyei: A tanuló ekre épülő szakképzésben részesül, valamint rendszeres havi díjazást kap és a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottá válik a tanulóévek szolgálati időnek számítanak. A tanulószerződés a szakképesítés megszerzését követően a tanulónak nem jelent munkavállalási kötelezettséget a gazdálkodó szervezetnél, de ugyanakkor a gazdálkodó szervezetet sem kötelezi a munkaviszony létesítésére. A vállalkozások olyan munkaerőt nevelhetnek ki saját maguk számára, aki a tanulóidőt követően azonnal ismerve a helyi körülményeket, azonnal munkába állíthatók. Együttműködési megállapodás alapján képzés abban az esetben folytatható, ha: a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg, a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a művészeti szakképesítések kivételével a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél 48

49 kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor. az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. 15. ábra; A tanulószerződéssel képzettt tanulók számának alakulása a Heves Kereskedelmi és Iparkamarában Forrás: ISZIIR tanulószerződési létszámokra vonatkozó adatai 8. táblázat; A szakképző iskolai gyakorlati képzés alakulása a időszakban A megyében a szakképző évfolyamokon tanulók száma (fő) A tanulószerződéssel képzett tanulók száma ( hó állapot) Az adott időszakban gyakorlati képzéssel foglakozó gazdálkodó szervezetek Az adott időszakban gyakorlati képzéssel foglakozó képzőhelyek száma Forrás: ISZIIR tanulószerződési létszámokra vonatkozó adatai Sajnálatos, hogy az országoss tendenciával megegyezően Heves megyében is arányaiban alacsony a vállalkozások részvétele, bekapcsolódása a gyakorlati képzésbe a megyében mintegy es db. számot reprezentáló kereskedelmi szolgáltatói és ipari vállalkozói szektornak csak kevesebb, mint 1% a foglalkozikk tanulóképzéssel. A jövőben szükséges kamarai és kormányzati szinten is a cégek további aktivizálása, motiválása a munkaerő utánpótlást legelőnyösebben biztosító gyakorlati képzésbe való bekapcsolódásba. Ezt a most általánossá váló duális szakképzési modell követelményként is fogja jelenteni a vállalkozások számára, hisz a jövőben jellemzően csak az első szakképző évfolyamra fog korlátozódhat a tanműhelyi képzés. 49

50 A megye valamennyi térségében jellemző, hogy a szakképző évfolyamon tanulók (térségenkénti különbségekkel) % a iskolai tanműhelyben, ill. tanműhelyben és vállalati képzőhelyen is végzi gyakorlatát. Pozitívum, hogy a külső gyakorlati helyeken lévő tanulók körében mostanra jellemzően a tanulószerződéses gyakorlati képzés a preferált az együttműködési megállapodással szemben. A kamarai tanácsadói hálózat működésének indokoltságát mutatja, hogy egyértelműen megállapítható, hogy a tanulószerződéses foglalkoztatás esetén a vállalkozók mivel szoros kapcsolat alakul ki a szerződéskötés során a kamara, a vállalkozó és a tanuló között sokkal tájékozottabbak a képzéssel járó feladatokról, kötelezettségekről, a szabályokat sokkal jobban betartják, illetve nagyobb felelősséggel vesznek részt a tanulóképzésben, mint az együttműködési megállapodás alapján a képzésbe csak esetlegesen és rövidebb ideig bekapcsolódó képzőhelyek. A tanulószerződések a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara területileg illetékes kirendeltségeinek eloszlásában a következő megoszlást mutatják. 9. táblázat; Tanulószerződések területi megoszlása Heves megyében db % db % db % Eger % % % Gyöngyös % % % Hatvan % % % Összesen % % % Forrás: ISZIIR tanulószerződési létszámokra vonatkozó adatai A tanulószerződések megoszlása kiegyenlített, a megyei szakképző iskolai tanulók térségenkénti megoszlását követi, legnagyobb arányban Eger és környékén a legmagasabb (átlag 48%) a tanulószerződés kötések száma, ezt követi átlagosan 32 % os arányban Gyöngyös és környéke és 20 % os aránnyal Hatvan és térsége. 10. táblázat; Tanulószerződések ágazati megoszlása Heves megyében (januári állapot) I. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat II. Ipar, építőipar, ipari jellegű szolgáltatások, szállítmányozás III. Kereskedelem, vendéglátás, oktatás, humán jellegű szolgáltatások IV. Közigazgatás, közösségi szolgáltatások Összesen Forrás: ISZIIR tanulószerződési létszámokra vonatkozó adatai 50

51 16. ábra; Tanulószerződések száma Heves megyében, ágazati lebontásban ( ; db) I. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat II. Ipar, építőipar, ipari jellegű szolgáltatások, szállítmányozás III. Kereskedelem, vendéglátás, oktatás, humán jellegű szolgáltatások IV. Közigazgatás, közösségi szolgáltatások Forrás: ISZIIR tanulószerződési létszámadatokra vonatkozó adatai Ágazati lebontásban a tanulószerződések száma a megyében a Kereskedelem, vendéglátás, oktatás és humán jellegű szolgáltatások csoportjában a legmagasabb (48%). Ezt követik az Ipar, építőipar, ipari jellegű szolgáltatások, szállítmányozás ágazati kategória szakmacsoportjaiban lévő szakmák (43%), majd jóval kisebb mértékben (8 %) a sorban, a harmadik helyen a Közigazgatás, közösségi szolgáltatások csoportja. Mindössze 1 % os részesedést képviselnek a Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat körébe tartozó szakmák. Ezen ágazathoz tartozó szakmák többsége az agrárkamarához tartozik, de ott sincs jelentősebb tanulószerződéses gyakorlati képzés ebben az ágazatban A vállalkozásoknál folytatott gyakorlati folyó gyakorlati képzés tapasztalatai Személyi feltételek A meglátogatott gyakorlati képzőhelyeken a személyi feltételek alkalmasak a gyakorlati oktatáshoz, a szakképzési törvényben eddig minimumként előírt két éves gyakorlatnál minden képzőhely esetében több gyakorlattal rendelkeznek az oktatással megbízott személyek. Az új Szakképzési törvény által előírt gyakorlati idő és mester végzettség követelményét kívánatosnak tartjuk. Csoportos képzést folytató képzőhelyen jelenleg is minden esetben mester végzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és 5 évnél több gyakorlattal rendelkező szakember található. A kereskedő és vendéglátós szakmák esetében a gyakorlati oktatást végző személyek általában jól képzett, jó nevű szakemberek, több mint 10 éves szakmai gyakorlattal 51

52 rendelkeznek, viszont problémát jelent az eladóknál a gyakorlaton a szakmai nyelv oktatása. Az üzletekben lévő szakembereknek nincs meg a szakmai nyelvismeretük. Gondot okoz a gyakorlati képzőhelyek szakemberei számára az elmúlt időszak gyakori szakmai követelményekre és képzési időkre vonatkozó változtatásainak követése, mivel egyszerre kell oktatni a 2 ill. 3 éves képzési idejű tanulókat. Várják egy konszolidáció bekövetkezését. Tárgyi feltételek A megye gyakorlati képzőhelyei többségében adottak a tárgyi feltételek, a cégek jó része magas technikai színvonalon működik. A cégmérettől függő differenciáltság a képzőhely felszereltségében természetesen kifejezésre jut, de határozat kiadását ebben a ciklusban eszközhiány vagy a szakmai végzettség hiánya miatt megtagadni csak elenyésző számú esetben kellett. A biztonságos munkakörülmények minden képzőhely esetében biztosítottak, viszont a kisebb képzőhelyeknél folyó képzés nem minden esetben ad lehetőséget a modern technika megismerésére. Ezeken a helyeken is vannak korszerű eszközök, de általánosságban elmondható, hogy a gazdálkodó szervezetek nem tudnak elegendő forrást bevonni a képzés fejlesztésébe. Fontos észrevétel a vállalkozások részéről, hogy a gazdálkodók továbbra is elavultnak, túlhaladottnak tartják a szakmai és vizsgakövetelményekben található eszköz felszereltség listákat több szakmában. Elmozdulást jelenthet az új OKJ bevezetéséhez kapcsolódóan a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt eszközjegyzék korszerűsítése, szigorúbb betartatása a képzések indításához és folytatásához. Fontos, hogy a követelmények teljesítéséhez előírt felszereltség kövesse az egyes szakmák technikai technológiai fejlődését mind az alapozó képzéshez szükséges tanműhelyi, mind az üzemi körülmények között folyó gyakorlati képzések tekintetében. A pontos felszereltség meghatározása segíti az együttműködést az iskola és a cég között, mert világossá válik, hogy mely kompetenciák fejlesztésére nincs lehetőség az adott képzőhelyen, melyet akár csoportos gyakorlat címén az iskolai üzemi tanműhelyekben kell bepótolni, szintre hozni. A megyei iparban jó néhány kiemelkedően magas színvonalon felszerelt vállalati gyakorlati képzőhely működik pl. hegesztő szakmában, gépiparban, elektronikai területen. A vendéglátás területén is található néhány képzőhely, amelyek konyhájának felszereltsége megfelel a HACCP követelményeinek, illetve alkalmas a teljes idejű gyakorlati képzés biztosítására. Vannak viszont olyan kisebb helyek, amelyek csak a képzés egy egy részének gyakorlati képzésére alkalmasak. Bár a szakképzési törvény szerint a teljes képzési időre kell megkötni a tanulószerződést a gyakorlati képzőhely és a tanuló között, mégis vannak olyan szakmák, közte a vendéglátás, ahol célszerű a teljes képzésre alkalmas helyek között váltva, ún. forgatással megszervezni a tanulók gyakorlati képzését. Fontos lenne, hogy a szakképzési jogszabályok is adják meg ennek lehetőségét. 52

53 A kereskedő szakmák egyes képzőhelyeire, a kisebb üzletekre is jellemzőek a vendéglátásra elmondottak. Az ágazatban a nagyobb üzlethálózatok nagyobb, központi üzletei, melyek a szakmai záróvizsgák helyszínéül szolgáló üzletek is, képviselnek magas színvonalat. Az építőipari szakmákban a vállalati gyakorlati képzőhelyek biztosítása évek óta nem megoldott, ebben feltétlenül szükséges a kamara cégek szakképző intézmények összehangolt egyeztetése és közös fellépése. A tanulói kedvezmények és juttatások biztosításának helyzete Tapasztalataink szerint évről évre javuló tendenciát mutat a tanulói juttatások biztosítása is. Összességében megállapítható, hogy bár a hiány szakképesítések tanulását a kormányzati szándékok támogatták (kiemelkedő juttatások, ösztöndíj program), mégsem érték el a kívánt hatást. Növekedett ugyan a hiány szakképesítést tanulók száma, azonban a motiváció nem a szakma szeretete vagy a jövőbeli munkahelyi elhelyezkedés lehetősége volt, hanem az anyagi juttatás. Ezt alátámasztja az a tapasztalat, hogy amikor 1 1 szakma besorolása a kiemelten támogatottba került, mellyel kiemelt díjazások is jártak, ugrásszerűen nőtt a szakmára jelentkezők száma, és fordítva, amennyiben az adott szakma besorolása csak támogatottra változott, a jelentkezők száma visszaesett. Mivel a tanulószerződéses juttatás széles körben kvázi szociális segélyként funkcionál, ezért a 2012 es törvényi változást kedvezőtlenül fogadták az érintettek: a tanulók és szüleik nehezen fogadták el a juttatások eltörlését (hiány szakképesítéses kiegészítő juttatás nincs), illetve csökkentését. Másik oldalon a cégek részéről is megállapítható, hogy a hiányszakmában járó kiemelt díjazás elszámolhatóságának megszüntetése azzal járt, hogy a tanulói díjazás során mára többnyire csak a kötelező minimális értéket fizetik a tanulóknak. Néhány estben történik ettől nagyobb mértékű juttatás a tanuló megtartás foglalkoztatás érdekében, ill. ott ahol szeretnék a tanulót megtartani majdani munkavállalónak. A folyamatos tájékoztatás hatására az év eleji nehézkes induláshoz viszonyítva áttörés történt a gyakorlati képzőhelyeken a bankszámlára történő utalás esetében. Korábbi években is adott volt ez a lehetőség, de akkor is, ill. a bevezetéskor is több esetben gondot jelentett, hogy a tanuló nem rendelkezett bankszámlával. Ezen a problémán sokat segített a bankok helyzetfelismerése: az ingyenes tanulói számlanyitás lehetőségének biztosítása több bank részéről, és az ehhez kapcsolódó marketing munka következtében az év második felére kedvező változások tapasztalhatók. Mind a cégek, mind a tanulók körében kezd elfogadottá válni az ellenőrizhető banki átutalás. A tanulói juttatások közül a felelősségbiztosítás kötésének hiányával és az étkezési hozzájárulás biztosításával van a legtöbb gond. Fontos szabályozási hiányosság a tanulónak biztosított meleg étkezés értékének meghatározása. A gazdálkodók egy része a munkavállalóknak sem biztosít ilyet, illetve azok az egyéni vállalkozók, akiknek nincs alkalmazottjuk, emiatt nem kellett gondoskodniuk ilyen juttatásról, ezt fölösleges tehernek és plusz kötelezettségnek tekintik, és sok esetben valami egyszerű teljesítési módját igyekeznek kitalálni és dokumentálni. 53

54 Vitatott kérdés a szakképzési törvény 68. ában előírt kötelezettség, miszerint a tanulót ugyanolyan juttatások illetik meg, mint amit az általa választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosít a vállalkozás. Ez esetben a vállalkozásnak a cafetéria juttatásokat a tanulóra is alkalmaznia kell, ellenkező esetben negatív diszkrimináció lép fel. Ez terhet jelent a vállalkozásoknak akkor is, ha megadják a tanulók számára is a kedvezményeket, hisz egy tanuló lényegesen kevesebb időt tölt a termelésben, ill. kevesebb értéket állít elő, mint egy munkavállaló; ill. akkor is, ha nem adják meg az azonos juttatásokat (az előző okok folytán), mert igen körülményes módon lehet csak ezt szabályozni a cafetéria szabályzatban. A foglalkozás egészségügyi vizsgálat tanulókra történő kiterjesztését a vállalkozások többsége elfogadta. A vizsgálatokba a tanulókat is folyamatosan bevonják, melyet a munkaügyi felügyelőség is ellenőriz. A tanulói munka és balesetvédelem betartása A munkavédelem területén kedvezők a tapasztalataink. A képzőhelyek nagyon odafigyelnek az oktatás megtartására és dokumentálására. A munkaügyi ellenőrzések elterjedésével a figyelem középpontjába került a munka és balesetvédelem is, ezáltal is komolyabban veszik a vállalkozások a munka és balesetvédelmi jogszabályok betartását a tanulók esetében is. A biztonságos munkakörülmények biztosítását és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályokat a gazdálkodók kivétel nélkül ismerik. A munkavédelmi és biztonságtechnikai oktatásokat a cégek nagy többségénél rendszeresen megtartják, és az erre vonatkozó oktatásokat megfelelően dokumentálják. Az oktató(k) szakirányú képesítése (képzettségi szintek aránya) A gyakorlati képzést végző oktatók végzettségüket tekintve csaknem 65 % a szakmunkás, közel 15% a szakközépiskolában fejezte be tanulmányait, lényegesen kevesebben vannak a technikumot, főiskolát illetve egyetemet végzettek. Problémát fog okozni a jövőben, hogy mestervizsgája csak az oktatók közel 20 25% ának van. Az új szakképzési törvény előírása, mely szerint 2015 től csak mestervizsgával rendelkező szakember láthat el oktatói feladatokat, sok képző esetében nagy ellenállást vált ki, és a gyakorlati képzés megszüntetését helyezik kilátásba. A finanszírozási kérdés mellett az időráfordítás is komoly gondot jelent számukra. E feltétel teljesítését a vállalkozások a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben várhatóan csak külső finanszírozási támogatással és fokozatosan tudják teljesíteni. Hasonlóan kevés még mindig a pedagógiai végzettséggel is rendelkező gyakorlati oktatók száma is. Ez több okra is visszavezethető: egyrészt a képzési kínálat oldaláról nézve gond, hogy megszűnt a szakoktatói képzésnek a vállalkozások számára elérhető formája, másrészt a mesterképzésnek még mindig kérdéses a helye a magyar képzési rendszerben. Finanszírozási oldalról nézve is több akadály gátolja a képzést: nincsenek pályázati lehetőségek mestervizsgák, mesterképzések lebonyolítására; illetve a szakképzési hozzájárulásnak a saját dolgozó képzésére fordítható részének megszüntetésével a szakmai továbbképzések finanszírozási lehetősége szinte teljesen eltűnt a vállalkozások működéséből. 54

55 Ezen túlmenően úgy tapasztaljuk, hogy a gyakorlati oktatók nagyobb támogatást: módszertani felkészítést, tájékoztatást igényelnének az új modulrendszerű, kompetencia alapú gyakorlati oktatáshoz, pl. a gyakorlati oktatásban konkrétan felhasználható segédanyagokat. A képzőhelyek, tanműhelyek kihasználtsága, ellenőrzési fontossága Gyakori eset, hogy a szakképzésben tanulók alacsony létszáma miatt nincs elég tanuló egyes szakmákban, különösen igaz ez az építőipar, faipar, autós szakmák területén, ahol az iskolai tanműhelyek és gyakorlati oktatók munka ellátása és a tanulók vállalati kihelyezése feszültséget okoz. A problémát súlyosbíthatja az is, hogy a külső gyakorlati helyen tanulóknak a termelési feladatokhoz is alkalmazkodni kell, így nem minden esetben a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő iskolai tanműhely védett környezete biztosítja a nyugodtabb felkészülést, viszont nem tanulják meg a napi munkaritmushoz való alkalmazkodást, illetve itt elesnek a tanulószerződéssel járó anyagi juttatásoktól is a tanulók. Segítség, megoldás lenne ezen esetekben, ha az iskola a gyakorlati idő egy meghatározott részében a külső gyakorlati helyen tanulók számára is biztosíthatna bizonyos tanműhelyi gyakorlatot a vállalkozásokkal együttműködve. További gondot jelent, hogy a nyertes decentralizált pályázattal rendelkező gyakorlati képzőhelyek gyakran kerültek, ill. fognak kerülni olyan helyzetbe, hogy a pályázatban előírt feltételeket (meghatározott, pályázati összegtől függő számú tanuló foglalkoztatását) önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni. Ebben a szakiskolai képzésben lévők alacsony létszámán túl nagy szerepe van annak, hogy a csak kizárólag gyakorlati képzést végző tanműhellyel nem rendelkező képzőhelyek csak a 2. szakképző évfolyamtól végezhetnek tanulóképzést. Ez a jelenség egyrészt anyagilag hátrányosan érinti a cégeket, mivel azzal járhat, hogy vissza kell fizetniük a pályázati összeg időarányos részét, másrészt ez a körülmény a tanulóképzésre való vállalkozásuk csökkenését is eredményezheti. A tanműhelyek ellenőrzése Szabályozni, pontosítani szükséges: a tanműhely fogalmát, az egyes szakmák képzéséhez szükséges felszereltségi jegyzékek korszerűsítését, az ellenőrzésre, engedélyezésre jogosultak megnevezését, hatáskörét, az ellenőrzés rendjét, a tanműhelyi kapacitások meghatározásának feltételeit, a szabályozás után el kell végezni a jelenlegi iskolai/vállalati tanműhelyek ellenőrzését, ill. teljes körű nyilvántartásba vételét. iskolai tanműhelyek kihasználtságát is növeli, illetve a külső gyakorlóhelyeken folyó egyedi képzések eltéréseit is korrigálja, kiegyenlíti, ha az iskola a gyakorlati idő egy meghatározott részében a külső gyakorlati helyen tanulók számára is biztosíthatna bizonyos tanműhelyi gyakorlatot a vállalkozásokkal együttműködve. egyes szakmákban: vendéglátás, kereskedelem, építőipar, faipar, hegesztő célszerű a teljes képzésre alkalmas vagy részben alkalmas vállalati gyakorlóhelyek 55

56 között váltva, ún. forgatással megszervezni a tanulók gyakorlati képzését. Fontos lenne, hogy a szakképzési jogszabályok is adják meg ennek lehetőségét. A tanulók romló képzési hajlandósága és motiválatlansága A tanulók motiválatlansága és a képzéshez való romló hozzáállása évek óta tapasztalható jelenség. Sajnálatos módon, ez a tendencia erősödött. A már hosszú ideje tanulók képzésével foglalkozó képzőhelyek most még inkább panaszkodnak emiatt, s ezen belül is leginkább a tanulói hiányzásokra. Az ezt csökkenteni hivatott törvényi változások, kínálnak némi megoldást a problémára, de a hiányzások nyilvántartása, bedolgoztatása, vagy igazoltatása plusz odafigyelést igényel a tanulóval foglalkozó oktatók, ill. az adminisztrációt végző szakemberek részéről. A gazdálkodó szervezetek továbbra is nehezményezik, hogy a szakképzésbe bekerülő tanulók jelentős része írás, olvasás, számolási nehézségekkel küzd. Jelentősen rontja a szakképzés színvonalát, hogy a legrosszabb tanulók kerülnek a szakképzésbe, akiket nem érdekel sem a szakma, sem a tanulás. Nem jelennek meg a munkahelyen, nem igazolják hiányzásukat. Ez a hozzáállás az oka sok esetben a tanulószerződés felbontásának is, miután többszöri figyelmeztetést, és értesítést követően sem igazolják a diákok a hiányzásukat. Sajnálatos, hogy a tapasztalatok szerint a tanulói díjazással is csak kismértékben lehet motiválni a tanulók jelentős részét a magasabb szintű teljesítmény elérésére. Ez alól kivételt jelentenek az érettségi után szakmát tanuló diákok, akiknek mind az előképzettségük, mind a hozzáállásuk megfelelő, a gazdálkodó szervezetek szívesen foglalkoztatják őket. Szorgalmazni, célzott pályaorientációval és támogatási lehetőségekkel egyaránt ösztönözni szükséges, hogy a jövőben több érettségizett szakmát tanuló kerüljön a szakképzésbe. Az új kamarai képzési modell fogadtatása, előnyeiről, esetleges hátrányairól érkezett visszajelzések Az új kamarai szakképzési rendszer alapfeltétele, hogy megfelelő számú, jól felkészült gyakorlati képzőhely kapcsolódjon be a tanulóképzésbe. A gyakorlati képzőhelyek évek óta szorgalmazták a gyakorlati képzési idő növelését és a szakmai követelmények korszerűsítését. Erre a 2011 ben a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között megkötött megállapodás adta meg a kezdő lépést, aminek nyomán fokozatosan megindultak a tananyag fejlesztési munkák, az Országos Képzési Jegyzék korszerűsítése, és a megújított dokumentumok alapján folyó duális rendszerű képzések indítása az iskolarendszerű szakképzésben. A duális képzési modell fogadtatása vegyes. Összességében kedvezőnek mondható, és pozitív tényező, hogy mind a kormányzati szándékok, mind pedig a törvények, jogszabályok ezt erősítik, azonban hatása csak évek múltán, felmenő rendszerben jelentkezik, ami tompít a többnyire, főként a vállalkozások részéről jelentkező, pozitív megítélésen. Az állami önkormányzati fenntartású szakképző intézményekben nagymértékben függ a fenntartók döntésétől, hogy az iskolák indítanak e képzést ebben a formában. Az új kamarai képzési modell bevezetése nagyon kevés iskolában történt meg. Elmondható, hogy mind 2011 ben, mind az idén nagyon későn kerültek kiadásra a tanügyi dokumentumok, ezáltal 56

57 sok iskola nem vállalta, ill. a kormányhivatal nem engedélyezte az új duális kamarai képzési modell indítását. Tapasztalataink szerint ezt a kockázatot nem nagyon vállalták be a fenntartók. Jellemzően inkább az alapítványi fenntartású szakképző intézmények indították az új 3 éves szakképzési programok szerinti képzést mindkét tanévben. A szakképző intézmények részéről kevésbé pozitív a fogadtatás, mert vagy az intézményeik, vagy a tanműhelyeik létét látják veszélyeztetve. Az iskolák a tanári munkahelyek megtartása miatt rövidtávon ellenérdekeltek minden gyakorlatorientált változásban. Egyes képző intézményeknek minimális kapcsolata van a tanulószerződéssel rendelkező cégekkel, esetükben előfordul, hogy a tanuló esetleg nem csak a szüleitől, de a tanáraitól is jelenős lebeszélést kap a tényleges szakmai munkáról. Hátrányként jelentkezik, hogy a családok rövidebb ideig jogosultak a családi pótlékra, ugyanakkor bizonytalan a tanulók elhelyezkedése. A hiányszakmákban a tanulószerződéses jogviszonyban megszűnt emelt tanulói juttatás motiváló erővel bírt korábban, mely eddig részben tudta ellensúlyozni a szakmunkás életpálya egyébként negatív megítélését. Az új 3 éves duális képzést elsősorban a vállalkozások fogadják kedvezően, mert a hagyományosan jó szakmunkásképzés visszatérését látják benne, üdvözlik a gyakorlati képzés előrehozását és arányának növekedését. A cégek kezdik felismerni a gyakorlati képzésbe való bekapcsolódás fontosságát. Erre példa, hogy országszerte több multinacionális cég tanműhelyt alakított ki, képzési programok kidolgozásában vett részt, tapasztaljuk, hogy nőtt a képzésbe bekapcsolódni szándékozók aktivitása. A vállalkozások érdeklődése a képzés iránt társadalmi felelősségvállalásukon túl azzal is magyarázható, hogy megtérülni látják szakképzési befektetéseiket, munkaerő gazdálkodásuk jelenlegi és jövőbeni helyzetét is mérlegelik a nevelésében vállalt szerepük révén. Előnyként értékelik a vállalkozások, hogy az új képzési formában a tanulók hamarabb találkoznak a választott szakmával, előbb jutnak sikerélményhez. Életkor szerint sokkal hatékonyabban lehet munkára nevelni a 14 éves korú tanulókat, mint a 16 éveseket, mert még kezelhetőbbek a magatartásbeli, szociális problémáik. További pozitívumként értékelik, hogy átláthatóbb az új struktúra, nagyobb a gyakorlat aránya, az elmélet és gyakorlat összhangja, az SZVK k és a szakmai vizsgák is egyszerűsödtek. Az elmúlt években nagyon megnehezítette a gazdálkodó szervezetek feladatát a képzési idők lerövidülése. A 2 év szakmai képzés a legtöbb szakképesítés esetében nem volt elegendő arra, hogy a tanuló megfelelő szakmai gyakorlatot szerezzen a szakmai záróvizsgáig. Már a szintvizsgákon is nehezebb volt a gyakorlati tudás felmérése, a túl korai számonkérés miatt a tanulók alig alig tudták bizonyítani szakmai rátermettségüket, majd ugyanez tükröződött az elmúlt tanév záróvizsgáin is, rosszabbak lettek az eredmények a korábbi évekhez képest. Úgy tűnik viszont, hogy a 3 éves ún. előrehozott, 2011 es szakmai és vizsgakövetelmények szerinti szakképzés jól bevált, elegendő gyakorlati óraszámot biztosít a felkészüléshez. Érthetetlennek találják ugyanakkor az újabb követelményváltoztatást, kétkedve fogadják az új kamarai duális képzést, hiszen ismét kismértékű gyakorlati óraszám csökkenéssel kell szembesülniük, ami nem biztos, hogy elegendő lesz a 8. osztályból érkező diákok komplex 57

58 vizsgára történő felkészítésére. A két éves képzési idejű szakmai képzéshez viszonyítva csökkent ugyan a képzők elégedetlensége a tanulók gyakorlaton töltött idejével kapcsolatban, de továbbra is azt várják, hogy a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt gyakorlati arányhoz jobban igazodjon a képzőhelyen eltöltött gyakorlati idő. Ugyanakkor a gyakorlati képzőhelyek oktatói azt is megfogalmazták, hogy a három éves képzés akkor lehet sikeres, ha a tanulók előképzettsége, motiváltsága kedvező irányba változik. Fő problémaként jelzik az alapvető közismereti tárgyakban az elméleti ismeretek hiányosságait, a motiválatlanságot és rossz tanulói munkavállalói hozzáállást, a notórius hiányzásokat. További aggály, hogy a tanműhelyi képzési részben nem minden esetben történik meg az a felkészítés, amely a vállalkozásoknál éles helyzetben történő gyakorlati felkészítés megkezdését és folytatását segíti. (Pl. az épületgépészet területén a tanműhelyben nem tanítják meg hegeszteni a csőszerelőt.) A megrendelőnél erre kevés esélyt látnak, hiszen a valódi munkakörülmények közötti munkavégzés, pl. egy gázvezeték kiépítése komoly felelősséggel jár, munkahelyi körülmények között pedig nincs idő és kapacitás az alapok megtanítására és begyakoroltatására. Ezt a hibát fordítottan az iskolák is jelzik, a vállalkozások felelősségét említve a teljes idejű képzési követelmények elsajátíttatására való alkalmatlanságuk miatt. Valóban, a fenti probléma a kamarai koordináció és a törvényalkotók felelősségét veti föl. A rendszernek figyelembe kellene vennie az alap szakképesítésekhez tartozó részszakképesítéseket, ráépüléseket, modulokat, mert sok esetben a gyakorlati képzőhelyen nincsenek meg azok a feltételek, hogy a szakképesítés minden modulját oktatni tudják. Igaz ez a bonyolultabb, összetettebb szakképesítésekre. Fontos lenne, hogy legyen mód részszakképesítésekre, elágazásokra, ráépülésekre felkészítő gyakorlatra is engedélyt, határozatot, tanúsítványt kiadni, és a tanulókat több képzőhely és a tanműhelyek között forgatva felkészíteni a komplex szakmai vizsgára. A szakképzés és ezen belül a gyakorlati képzés szerepének a jogszabályokból egyértelműen kiolvasható felértékelődése várhatóan és remélhetően arra készteti a szakképző intézményeket, hogy a képzésbe minél több céget bevonva megismertessék tanulóikkal a valós munkaerő piaci folyamatokat, elvárásokat, a szakmai követelményeket. A képző intézményeknek és a kamrának éppen ezért együttesen erősítenie kell a szakképzés népszerűsítésére marketingjüket: egyrészt több vállalkozást kell megszólítanunk a gyakorlati képzés lehetőségével, másrészt a diákoknak, szülőknek, általános iskolai és gimnáziumi tanároknak a gyakorlati képzést végző cégekkel együttműködve megmutatni az új típusú szakmai képzés előnyeit. Ez a feladat 2013 ban kiemelkedő jelentőséggel bír majd, mivel az új OKJ bevezetésével csökken a szakmák száma, a képzések komplexebbek lesznek, az iskolák kevesebb féle szakképesítésre iskoláznak be, egy egy képzésben több tanuló vesz részt, így aztán a teljes képzést lefedni tudó képzőhelyek száma csökkenni fog. A képzések nagy részét csak 2 3 képzőhely bevonásával lehet majd teljesíteni, amire még sem a vállalkozások, sem a kamarai rendszer nincs felkészülve. 58

59 6.3. A kereslet kínálat elemzése a foglalkoztatás és szakképzés összefüggéseinek vizsgálata Foglalkoztatási létszámok A megyében lakó 305 ezer lakosból a KSH adataiban a évi alkalmazottakat és a működő és aktív önfoglalkoztató egyéni vállalkozásokat (fő és mellékállású egyéni vállalkozók a nyugdíjasok kivételével) (önfoglalkoztatók) összesítve azt látjuk, hogy az önfoglalkoztató és minimum 5 főt foglalkoztató, adatszolgáltatásba bevont heves megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél és a költségvetési szervezeteknél dolgozik 88 ezer fő, a megye lakosságának kb 30% a. 11. táblázat; Foglalkoztatási és szakképző iskolai létszámok összehasonlítása KSH összesített adatok (alkalmazásban állók és működő aktív egyéni vállalkozók együtt) OKJ szerint iskolarendszerű szakképzésben résztvevők létszáma (2012/13) ezer Fő % ezer Fő % Mezőgazdaság 3 3% 0,3 6% Ipar 44 50% 1,7 32% Kereskedelem 25 28% 2,2 42% Közigazgatás 16 18% 1,1 20% % 5,3 100% Forrás: Foglalkoztatás: KSH, képzés: RFB felmérés 2011, tanulószerződés: ISZIIR Az alkalmazottakat és önfoglalkoztatókat 4 fő ágazatra osztva (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem és a közigazgatás) azt látjuk, hogy a többséget (53 %) a termelő ágazatok (ipar és mezőgazdaság) foglalkoztatják, míg a másik rész a nem termelő, ún. tercier szektor ágazatai, a kereskedelem vendéglátás (28 %) és a közigazgatás, közösségi szolgáltatások (18 %) között oszlik meg. Elmondható, hogy a foglalkoztatottak több mint felének a termelő ágazatok biztosítják a munkahelyet és megélhetést. Fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági őstermelők között több ezer olyan személy van, aki ugyan nem főfoglalkozásként, hanem mellékállású gazdálkodóként végez agrár tevékenységet jövedelemszerzés céljából, de ezt a réteget is fontos figyelembe venni a képzési kínálat irányainak és arányainak kialakításakor, hisz fontos, hogy rendelkezzenek alapvető szakmai ismeretekkel mellékfoglalkozásuk szakszerű, minőségi ellátásához is. 59

60 17. ábra; Alkalmazásban állók és működő aktív egyéni vállalkozások ágazati megoszlása 2011; ezer fő Közigazgat ás; 16,2; 19% Mezőgazd aság; 2,6; 3% Kereskede lem; 24,9; 28% Ipar; 43,9; 50% Forrás: KSH évi 1. féléves adatai a minimum 5 főt foglalkoztató, adatszolgáltatásba bevont heves megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél és a költségvetési szervezeteknél foglalkoztatottak száma Szakképző iskolai létszámok A munkaerő utánpótlását biztosító szakképző iskolai létszámokat nézve eltérő arányokat látunk: egyrészt sajnos még mindig jellemző, hogy a foglalkoztatási, szakképző iskolai létszámok alapján azt láthatjuk, hogy a tanulólétszám összességében is, de különösen egyes szakmákban, és ezen belül is az iparban, mezőgazdaságban a szakképzésben még mindig alacsony, a képzett foglalkoztatottak utánpótlását a jelenlegi szinten nem tudja biztosítani; a korábbi évekhez hasonlóan az iskolarendszerű szakképzésben a megyében a tanulók 42 % a a kereskedelem és vendéglátás, szolgáltatás területén tanul. Ehhez hozzáadva a tercier szektor másik része számára képzést folytató közgazdasági és személyi szolgáltatási típusú szakmát tanulók számát (20%) is, az látható, hogy meghatározó, 62 % os képzési arányt képviselnek a tercier szektor képzései a termelő szféra utánpótlását biztosító képzések 38 % os arányával szemben, bár némi elmozdulás a korábbi évekhez képest megfigyelhető. 18. ábra; OKJ szerinti iskolarendszerű szakképzésben tanulók ágazati megoszlása (2012/2013 tanév) Közigazgatá s; 1,1; 20% Mezőgazda ság; 0,3; 6% Ipar; 1,7; 32% Kereskedel em; 2,2; 42% Forrás: RFB felmérés 2013, tanulószerződés: ISZIIR 60

61 19. ábra; Foglalkoztatás és OKJ szerinti szakiskolai képzés létszámainak összehasonlítása (2012/2013) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 50% 42% 32% 28% 18% 20% 3% 6% Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Közigazgatás Forrás: ISZIIR, KSH KSH összesített adatok (alakalmzaásban állók és működőaktív egyéni vállalkozók együtt) OKJ szerint iskolarendszerű szakképzésben résztvevők létszáma(2012/13) Az adatok jelzik, hogy a térség kvalifikált munkaerő megtartó képességének erősítése, a ek kielégítése kiemelt probléma. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a helyi szereplők összefogása egy egy településen, a fluktuáció mértékének csökkentéséhez, az agyelszívás mint negatív tendenciájú migrációs jelenség folyamatának megállításához, melyhez szükséges a tervezettebb beiskolázási rendszer kialakítása. A szakképzésben koncentrációra és számszerű tervezésre, beavatkozásokra valamint a szülőkre és tanulókra is kiterjedő hatékony pályaorientációs, illetve pályakövetési rendszer kialakítására van szükség valamennyi érintett (központi és helyi kormányzat, munkaadókvállalkozások kamarák, képző intézmények) összefogásával. Szükséges tehát a gimnáziumi és egyéb a nem termelő szféra utánpótlását biztosító képzésekben a beiskolázási létszámok korlátozása az ipari mezőgazdasági és részben az egészségügyi képzések javára. Az RFKB k korábbi és az MFKB jelenlegi és jövőbeli döntéseiben tükröződnek a fenti aránytalanságok visszafordítására való szándékok, amikor a korábbi években rendszeresen hiányszakmának minősítette a következő szakmákat: ács állványozó, gépi forgácsoló, géplakatos, szociális gondozó, kőműves; épületgépészeti rendszerszerelő, gazda, mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó, szerszámkészítő, villanyszerelő szakmákat. 61

62 Ezen szakmákban a tanulók iskolai ösztöndíjat kaphatnak, mely ösztönzően hat e szakmák választására és tanulására, de emellett további marketing jellegű,ill. a szakképzésben tanulók szakmai végzettséghez juttatását segítő egyéb ösztönző és szociális intézkedésekre valamint társadalmi tudatformálásra is szükség van. A fenti statisztikai adatok ugyan tartalmaznak bizonyos mértékű becslést (elsősorban az egyéni vállalkozások ágazati besorolása és aktív státuszának figyelembe vétele kapcsán), mégis megállapítható, hogy az iparban tevékenykedő vállalkozások igényeihez képest alulképzés van, míg a kereskedelmi vendéglátó szolgáltató szektorban túlképzést mutatnak a számok. Az igények fölé képzett területeken a fiatalok érthető módonelvándorolnak, vagy egyes esetekben szakmát váltanak. Ezt a negatív migrációs folyamatot a munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodó beiskolázási keretszámokkal is kell és lehet részben korrigálni Vizsgadelegálás A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara területi illetékességéhez tartozva a december 31 i időintervallumot tekintve db szakmai záróvizsga bejelentés érkezett, fő tervezett (bejelentett) vizsgalétszámmal. A bejelentett szakmai záróvizsgák 66% ában a vizsgaszervezés és képzés iskolarendszeren kívül történt, amely a vizsgázók 68% át érinti. 12. táblázat; A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához bejelentett szakmai vizsgák és bejelentett vizsgázók száma Összesen Iskolarendszeren kívül Iskolarendszeren belül Év vizsgák száma vizsgázók száma vizsgák száma vizsgázók száma vizsgák száma vizsgázók száma Összesen Forrás: ISZIIR 62

63 20. ábra; A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához bejelentett szakmai vizsgák és bejelentett vizsgázók számának alakulása között; vizsgák száma összesen vizsgázók száma összesen Forrás: HKIK Az időszakot végigtekintve megállapítható, hogy a bejelentettt OKJ vizsgák száma átlagosan 470 db évente, ettől lényeges többlet eltérést látunk 2008 ban, amikor 558 db vizsgát jelentettek be összesen. A évben is viszonylag magas a vizsgák száma, melynek oka valószínűsíthetőenn a jelentősebb támogatott képzéseknek (ROP, munkaügyi központok képzési támogatásai), valamint a régi és új (modulrendszerű) követelmények és vizsgáztatási rendszerben egyidejűleg szervezett képzések végén párhuzamosan szervezett régi és új típusú vizsgáknak tudható be. A évtől a vizsgák számának lényeges csökkenése látszik, mely a válság hatására mutatkozó alacsony képzési részvételből és a támogatott képzések csökkenéséből fakad, és várhatóan a szakképzési hozzájárulásnak a saját dogozók képzésére felhasználásának megszűnése, korlátozása miatt a évekre is áthúzódó tendenciát jelent majd. Ha a vizsgák számának megoszlását vizsgáljuk a felnőttképzés és iskolarendszerű képzések között, megállapítható a felnőttképzésben szervezett vizsgák túlsúlya, ugyanakkor látható az iskolarendszerű szakmákban szervezett vizsgák számának, arányának kismértékű növekedése is. 63

64 21. ábra; A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához bejelentett szakmai vizsgák számának alakulása Iskolarendszeren kívül Iskolarendszerben Forrás: HKIK A bejelentett OKJ szerinti vizsgázók számát tekintve hasonló jelenségeket láthatunk. A bejelentett OKJ vizsgázók száma átlagosan 6437 fő évente, legtöbb vizsgázót (9537 fő) 2008 ban jelentettek be, míg a évben sajnálatosan a legalacsonyabb (5106 fő) a vizsgázók száma, feltehetően a válságnak és a felnőttképzési támogatások csökkenésének következtében. Ha a vizsgázók számának a felnőttképzés és iskolarendszerű képzésekben tanulók közti megoszlását vizsgáljuk, megállapítható, hogy felnőttképzésben átlagosan a vizsgázók 2/3 a (308 fő) vizsgázik, iskolarendszerben kb. 1/3 a, átlagosan 2035 fő vizsgázik évente. Ugyanakkor látható az iskolarendszerű szakmákban szervezett vizsgázók számának, arányának növekedése is: 2007: 24%, 2008: 28 %, 2009: 35%, 2010: 33%, 2011:35%, 2012:37%. Ez az arányváltozás egyszerre magyarázható az iskolarendszerű szakképzésben végzettek létszámának enyhe növekedésével, és sajnálatosan ezzel egyidejűleg a felnőttképzésben vizsgázók számának csökkenésével. Az átlagos vizsgázói létszám 14 fő, amiben a felnőtt és iskolarendszerű képzésekk vizsgái tekintetében nincs lényeges eltérés.(+/ 1 fő). 64

65 HEVES MEGYE SZAKKKÉPZÉS FEJLESSZTÉSI KONCEPPCIÓJA 22. ábraa; A Heves M Megyei Keresskedelmi és Iparkamaráh hoz bejelenttett szakmai vizsgázók szzámának alakkulása Isskolarendszereen kívül Iskolarendszeerben Forráss: HKIK A vizsgázók létszáámát tekinttve az első ő tíz leggyakoribb szaakképesítéss köre évek óta a kereskeedelem marrketing, üzleti adminissztráció, a vendéglátás idegenforrgalom, vallamint a gépészeet, ezen beelül főként a gépkezelői szakkép pesítések szzakmacsopo ort elemeit foglalja magábaa. Ez utóbbiinak legfőbb oka, hogyy a különbö öző gépkezeelői képzéseek megszerrzésének jogszabályi köteleezettségének eleget tegyenek t a a munkavállalók. Gyakran munkkáltatóik szerveziik, biztosíttják számukra külső felnőttkép pző cégek bevonásávval a tanfo olyamok elvégzését és vizsgáztatást. 23. ábrra; Preferált szakmák vizzsgázók szám ma alapján Heves Megyyei Keresked delmi és Iparkamara vizsgad delegálási ad datai alapján n (ISZIIR) ; Legnagyo obb számú vvizsgázóval reendelkező szzakmák Forráss: HKIK 65

66 7. A szakképzés és a területfejlesztés kapcsolata a megyében A megyei gazdaságfejlesztés és ennek részét képező humánerőforrás tervezés felelőseit és hatásköreit több jelenleg érvényben lévő jogszabály is szabályozza: Területfejlesztési koncepció és Területfejlesztési program megyei önkormányzat (1996.évi XXI. tv. szerint) Szakképzés fejlesztési koncepció megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) ( évi CLXXXVII. Törvény ) Köznevelés fejlesztési terv Megyei szakképzési terv Oktatási Hivatal ( CXC. Törvény ) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 13. (2) bekezdés b) pontja kimondja: A megyei önkormányzat ( ) kidolgozza és elfogadja ( ) a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat; A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 82. a) pontja a megyei fejlesztési és képzési bizottságok feladatkörébe adja az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés fejlesztési koncepció), egyúttal azt is kimondja, hogy ez a koncepció a megyei területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi. A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 75. (1) bekezdés szerint: Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából a hivatal (Oktatási Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével megyei szintű bontásban feladat ellátási, intézményhálózat működtetési és köznevelés fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv. A fenntartó települési önkormányzat a köznevelés fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, a köznevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a továbbiakban: alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét. A hivatal a megyei szakképzési terv elkészítéséhez beszerzi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményét. A jogszabályok alapján formálisan nem tisztázott a szakképzés fejlesztési koncepció és a megyei szakképzési terv viszonya. A tervek elkészítésének határidőiről megállapítható, hogy az egyes tervek elkészülésének határidői igen szorosak, és nem épülnek konzekvensen egymásra: Szakképzés fejlesztési koncepció: nincs jogszabály által meghatározott határidő, a közvetett kapcsolatok figyelembevételével március 31. Területfejlesztési koncepció: február 28. (1254/2012 Korm. határozat) Területfejlesztési program: március 31. (1254/2012 Korm. határozat) Köznevelés fejlesztési terv: április

67 A programok, koncepciók és tervek viszonyét a 25. ábra mutatja be. 25. ábra A Heves Megyei Önkormányzat az igen jelentősen átalakuló jogszabályi és gyakorlati területfejlesztési környezetben szakértők bevonásával március elejére elkészítette a tervezés első szakaszaként a helyzetelemzést és egy javaslattevő munkaanyagot, melyek alapján koncepciót kell alkotnia, és ki kell dolgoznia a tényleges fejlesztési programot. A javaslattevő, jelenleg egyeztetésen lévő munkaanyag Heves megye adottságait alapul véve szlogenszerűen a következő jövőképet fogalmazza meg: Legyen heves megye Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje. Részletesebben: Heves megye a megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030 ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik. A koncepció megállapítja, hogy a megye fejlődése új minőségi szakaszhoz érkezett, és a fentiekben megfogalmazott jövőkép megvalósítása érdekében a koncepció a megye számára három átfogó stratégiai célt, illetve ehhez kapcsolódó további 4 komplex és területi stratégiai célt határoz meg: Komplex, integrált és foglalkoztatás intenzív gazdaság Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet 67

68 A stratégiai célokat további komplex és területi stratégiai célok támogatják: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum Érték és egészségtudatos, szolidáris, innovációra nyitott társadalom Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet Megvalósításukhoz kitűzi a horizontális célokat is: HUMÁNTŐKE: Tehetséggondozás + Munkakultúra TERMÉSZETI TŐKE: Fenntartható zöld megye + Életminőség GAZDASÁGI TŐKE: Innováció + Versenyképesség + Hatékonyság TÁRSADALMI TŐKE: Együttműködés + Esélyegyenlőség + Információs társadalom. Folyamatosan bővíteni kell az infrastrukturális és intézményi szolgáltatásokat, ám ezek mellett jelentősen fejleszteni szükséges a termelés és az életkörülmények színvonalát emelni képes tényezőket. Az erőforrásokból egyre nagyobb hányadot kell fordítani a lakosság életkörülményeinek javítására, ezen belül a képzés és oktatás színvonalának fejlesztésére, a környezet állapotának javítására, a település és térségek értékeinek megóvására, az emberi lakókörnyezet minőségét meghatározó tényezők megújítására. Egyidejűleg meg kell állítani térségek és társadalmi rétegek leszakadását, ösztönözni kell a gazdasági bázis megújítását szolgáló, az innovációs folyamatok terjedését segítő tevékenységek és szervezetek letelepedését. A koncepció fenti célokhoz kapcsolódóan megállapítja a célokhoz kapcsolódó prioritásokat, melyek közt a kiemelten kezeli a humánerőforrás fejlesztést: 6.6. prioritásként szerepel a Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében, tartalmaként az alábbiakat fogalmazza meg A megye különböző adottságai nem hátrányt, hanem előnyt kell, hogy jelentsenek az esélyegyenlőség megteremtése az elvárt életminőség kialakításának támogatása kapcsán. Ehhez azonban mindenki számára meg kell teremteni a minőségi tudás elérését, a készség, képesség fejlesztésének a lehetőségeit. Az oktatás tartalmi megújítása és a kulturális területtel való összekapcsolása biztosíthatja a települések identitás tudatának a megerősítését. Alapvető cél az általános iskolában a biztos alapismeretek, tehát az írás, olvasás, számolás, szövegértés magas, készségszintű megteremtése, az önálló tanulás képességének kialakítása. Ehhez kapcsolódik a nyelvtudás megszerzése, a műszaki, a gazdaságtudományi, a társadalomtudományi és a természettudományi tárgyak oktatási színvonalának növelése. Eredményes szakképzést és felsőoktatást, valamint a megfelelő munkaerő kínálat megteremtését csak színvonalas általános iskolai teljesítmény alapján lehet kialakítani. A sikeres felnőtté válás és az iskolai lemorzsolódás elkerülése érdekében kiemelt szerepet kell, 68

69 hogy kapjon az általános iskolai oktatás során többek között az értékorientált nevelésnek, valamint a magas szintű tanácsadásra alapozott pályaorientációnak. Az elmúlt két évtizedben komoly problémát jelentett az iskolarendszerű szakképzés gyenge alkalmazkodása a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez, amiben több tényező is fontos szerepet játszott. Ilyen volt a szakképző intézmények és a termelő vállalatok közötti együttműködés alacsony intenzitása, valamint a gyakorlatorientált kurzusok mérsékelt aránya a felsőoktatásban. Tapasztalható az ipari és a mezőgazdasági szakmák többségének alacsony presztízse, a kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban (építőipar, gépipar) szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést. Ezen fiatalok növekvő számban vállalnak munkát a megyén kívül, sőt Nyugat Európában, ahol elsősorban szakképzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el, melyek jövedelmezősége lényegesen magasabb a hazainál től a hatékonyabb feladatellátás érdekében megszervezésre kerültek a térségi integrált szakképző központok (TISZK), szükséges ugyanakkor szerepük újragondolása a jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerben. Fontos, hogy a szakképzés és felnőttképzés piaci igényekhez alkalmazkodó szakmákat biztosítson. Együttműködés szükséges a gazdasági szektor szereplőivel a megfelelő képzési struktúra kialakításához. A megyében két felsőfokú oktatási intézmény is működik, melyek tudásbázisára hosszú távon lehet alapozni. Szükséges a főiskolák és a vállalkozások közti együttműködés fokozása, illetve a képzési struktúra összehangolása illetve a kutatásfejlesztés célzott, szisztematikus bővítése. A demográfiai viszonyok miatt csökkeni fog a nappali tagozatos hallgatók létszáma. Az intézmények számára célkitűzésként fog jelentkezni a hallgatói létszám szinten tartása, ezért várhatóan egyre nagyobb szerepet vállalnak a felnőttképzésben. A magyar munkaerőpiacon a felsőfokú végzettség versenyelőnyt jelent, ugyanakkor a diplomás munkanélküliség az elmúlt évtizedben többszörösére növekedett. Javasolt a munkaerő kereslettel való összhang megteremtése és az elhelyezkedési lehetőségek jobb kihasználása érdekében a műszaki és természettudományi szakokon tanulók arányának növelése. Több figyelmet kell fordítani a tehetséggondozásra, hiszen a tehetségek a versenyképesség meghatározó tényezőjévé léptek elő és a társadalmi leszakadás csökkentésének is ez az egyik legfontosabb eszköze. Mindehhez szükséges a biztos, pénzügyileg stabil intézményi háttér megteremtése, valamint az oktatási infrastruktúra folyamatos minőségi fejlesztése. A megye területén a szakmai továbbképzési programok erősítésére is szükség van, hiszen ezek minden esetben kiegészítő ismereteket tartalmaznak, markáns szakmai hangsúlyokkal. Ezáltal a programokat sikerrel teljesítők egy "értéknövelt szakmai portfolióval", javuló esélyekkel szerepelnek a munkaerőpiacon. A magyar társadalomban is egyre erőteljesebben jelentkezik az egész életen át tartó tanulás (life long learning) igénye, hazánkban elsősorban a munkavégzéshez, a munkaerő piaci pozíciók megőrzéséhez kapcsolódó ismeretszerzés kerül előtérbe. Mindez azért nagyon fontos, mert mindazok, akik meg tudják tartani munkaerő piaci pozíciójukat, saját és családjuk helyzetét is meg tudják őrizni vagy javítani. Mindazok azonban, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról tartósan munkanélkülivé válnak előbb utóbb megjelennek az 69

70 egészségügyi ellátó rendszerekben; a segélyezettek, a hátrányos helyzetűek, a leszakadók körét gyarapítják. A felnőttképzés kapcsán megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, az idősebbek és a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők részvétele a messze elmarad a szükségestől, tehát akiknek a legnagyobb szükségük lenne a tanulásra, azok nem vesznek részt benne. A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének is általában legfőbb akadálya állapotuk mellett éppen a megfelelő iskolai végzettség és képzettség hiánya. A társadalmi integráció és a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő piaci esélyeit tudjuk e javítani egy magasabb képzettségi szint vagy egy keresettebb szakma megszerzésével. A távoktatást az eddigi tapasztalatok alapján szükséges hatékonyabbá tenni és kiterjeszteni. Kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen a kulturális különbségének helyi csökkentése, a hátrányos helyzetű településeken élő társadalmi csoportok művelődési esélyeinek növelése, a helyi önbecsülés és összetartozás és a társadalmi befogadás erősítése. A kultúra értékeihez való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a szociokulturális szolgáltatások javításán keresztül célozhatjuk meg, a társadalmi felzárkózást és aktivitást segítő szolgáltatások fejlesztésével pedig hozzájárulhatunk a közösségfejlesztés és oktatás képzés céljainak megvalósításához is. Kiemelt célként jelentkezik a kulturális infrastruktúra fejlesztése, melynek révén szélesebb körben és magasabb minőségben válnak elérhetővé a kulturális, illetve integrált oktatási és kulturális intézmények képességfejlesztést, társadalmi aktivitást, az élethosszig tartó tanulást és az aktív részvételt segítő szolgáltatásai. A koncepció a következő intézkedéseket és beavatkozásokat fogalmazza meg: 1. Óvodai nevelés és oktatás lakóhelyéhez minél közelebb történő elérhetősége. 2. Bölcsődei, óvodai, általános, közép és felsőfokú oktatási intézmények állagmegóvása, bővítése, eszközigényének fejlesztése. 3. Szakképzés átstrukturálása a ek szerint, a szükséges profiltisztítás végrehajtása, a technikusi és szakiskolai képzés fejlesztése. 4. Felsőoktatási együttműködés, a képzési struktúra ekhez igazítása a pályakezdők (friss diplomások) munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének támogatása. 5. Távoktatás támogatása, hatékonyabbá tétele. 6. Az iskolai tehetséggondozás megerősítése. 7. Továbbképzési programok erősítése (célcsoport: elsősorban a nők és a hátrányos helyzetűek). 8. TISZK központok szerepének újragondolása a szakképzés változó rendszerében, feladatuk bővítése a felnőttképzés irányába. 9. K+F tevékenységek támogatása. 10. Helyi identitástudat fejlesztésének a támogatása a tananyagfejlesztésben (helytörténet, helyi gazdaság, lakosság, hagyományok, kulturális örökségvédelem stb. megjelenése a tanórán). 70

71 11. A gazdag helyi, térségi és nemzeti tudat, önbecsülés és összetartozás erősítése a közösségi művelődés eszközeivel. 12. Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. 13. Képzési, oktatási rendszer hatékonyságának javítása, hiányszakmák képzése, minőségi oktatás biztosítása. A gazdaság igényeihez igazodó szak és felnőttképzés kialakítása. Munkahelyi képzések. 14. Az információs társadalom kiépüléséhez szükséges hálózatok fejlesztése A megyei területfejlesztési koncepció helyzetelemzésébe és a társadalmi egyeztetésbe bekapcsolódott a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége és szakértői stábja, illetve a másik oldalon a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság tagjaként a megyei közgyűlés elnöke szintén részt vett a Megyei Szakképzési Koncepció kidolgozásában. Így a tervezés szintjei és felelősei kölcsönösen ismerik és figyelembe veszik az egymást erősítő és kiegészítő gazdaságfejlesztést előremozdító dokumentumokat és programokat. 71

72 8. A szakképzési és köznevelési rendszer kapcsolata Alapvetően a szervezeti struktúra megváltozásával együtt Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte állami fenntartásba kerültek a korábbi önkormányzati köznevelési és szakképző intézmények. A tankerületek felügyelete mellett működő intézmények működésének közvetlen állami szabályozása lehetővé teszi a köznevelési és a szakképzési hálózat egymásra épülését, egymás munkájának és eredményeinek leghatékonyabb kihasználását. A szervezeti struktúra kialakítását az előző fejezet mutatja be. ( Közigazgatási, intézményi, szervezeti struktúra bemutatása.) A szakképzésről szóló törvényben megfogalmazott pályaorientáció elősegítheti a szakképzés beiskolázási létszámának emelését. A pályaorientáció rendszerszinten tud megvalósulni. A szakképzésről szóló törvény szerinti pályakövetési rendszer a gazdálkodó szervezetek által igényelt szakképzést fogja támogatni. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a megyeközponti tankerületen keresztül gyakorolja javaslattételi jogát az indítható szakképesítések keretszámainak meghatározása alapján. 72

73 9. A Heves megyei szakképzés fejlesztésének koncepciója A megyei szakképzés fejlesztési koncepció célja, hogy alapdokumentumként szolgáljon minden későbbi fejlesztés számára. Meghatározza azokat az alapelveket és irányokat, melyek a megye szakképzésének és gazdaságának szempontjából fontosak, követendők. A meghatározott irányok prioritást élveznek a többi célhoz képest, kijelölik a megye fejlődési irányát, illetve az alternatívák közül azokat, melyek előnyt élveznek későbbi fejlesztési döntések során. A koncepció célja továbbá, hogy az intézmények számára elősegítse a forrásfelhasználás hatékonyabbá és eredményesebbé tételét. A szakképzés fejlesztési koncepció kapcsolódik a 7. fejezetben bemutatott módon kapcsolódik több más megyei fejlesztési dokumentumhoz. Ezek a fejlesztési dokumentumok a koncepcióval időben párhuzamosan készülnek. A több fejlesztési dokumentum koherenciáját részben a szereplő érintettek közötti erős átfedés, részben pedig a folyamatos egyeztetés biztosítja. Ettől függetlenül, amint elkészültek ezen fejlesztési tervek, koncepciók, célszerű áttekinteni a kitűzött célokat, illetve a melléjük rendelt eszközöket. A koncepció alapelveket, fejlesztési irányokat, prioritásokat határoz meg, illetve a szakképzés fejlesztés következő évekre vonatkozó alapjait kívánja letenni, részben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által országos érvénnyel kiadott útmutatóra, részben pedig a 2012 ben elfogadott megyei hatályú szakképzés fejlesztési stratégiára támaszkodva. A koncepció időbeli hatálya középtávra szól (5 7 év), ami azért indokolható, mert ezen koncepcióban olyan alapelveket határozunk meg, amely a szakképzési struktúrától függetlenül javíthatják annak eredményességét. A koncepcióban nem csak célokat és alapelveket kívánunk megfogalmazni, hanem több esetben elvégzendő feladatokat, illetve elvárt eredményeket is, ezért e dokumentum egy koncepciónál kicsit tovább megy, és akár konkrét beavatkozási pontokat is meghatároz A szakképzésben tanulók számának növelése Az egyik legégetőbb feladat a szakképzési létszám növelése. Ennek két olvasata lehet: 1. az egyik a beiskolázott tanulók létszámának növelése 2. a szakképzésben már bennlévő tanulók megtartása, illetve akár a felsőoktatásból lemorzsolódó tanulók becsatornázása a szakképző rendszerbe. Az első kérdés elsősorban a szakképzésnek, illetve tágabb értelemben magának a szakmunkának megítélésében való erőteljes pozitív változással lehet eredményeket elérni, míg a második kérdést a lemorzsolódás csökkentésével lehetne rendezni (ezt olyan kulcselemnek véljük, hogy külön prioritásként kezeljük a következő pontban). A beiskolázott tanulók létszámának növelését több dolog is befolyásolja, így nagy hatással van a gimnáziumi férőhelyek dinamikája, illetve a felsőoktatásban zajló folyamatok egyaránt. A felsőoktatási szakképzés bevezetésével szintén új helyzetet kell kezelnie a szakképzési rendszernek. 73

74 A szakmai képzés és életpálya A szakmai életút, a szakmai végzettséggel elérhető egzisztenciális biztonsággal és társadalmi presztízzsel kapcsolatban különböző elképzelések élnek a társadalomban. Jelenleg a szakképzésben megszerzett végzettséget a társadalom többsége az alacsony elérhető keresetekhez, kiszámíthatatlan munkakörülményekhez, és alacsony társadalmi megbecsültséghez társítja. A végzettség mellett már magához a képzéshez is negatív képzetek kapcsolódnak, emiatt jó képességű tanulók akkor sem választják a szakképzést, ha egyébként érdeklődnének egy bizonyos szakma iránt. Erős kontraszelekciós hatás érvényesül, ami miatt csak azok a tanulók kerülnek be a szakképzésbe, akiket más, magasabb presztízzsel rendelkező intézmények nem vettek fel. Ez a tanulmányi színvonal folyamatos csökkenéséhez és a megítélés további romlásához vezet, mintegy ördögi körbe zárva a szakképzést. Heves megyében az alacsony szintű beruházási kedv és a vállalkozások relatív gyengesége miatt az átlagosnál jóval magasabb a munkanélküliség és az inaktivitás szintje is, ráadásul a helyi társadalom rendelkezésére álló jövedelem is alacsony, emiatt a kisvállalkozások számára sem igazán vonzó terület. A szakképzés presztízsének emelése az intézmények kezében van, nekik kell képessé válniuk arra, hogy a nehéz körülmények között is nívós képzéseket adjanak és csak olyan tanulókat engedjenek ki az intézményből, akik valóban alkalmasak a jó minőségű szakmunka elvégzésére. Tudatosítani kell azt is, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok nem csak munkavállalóként tudjanak elhelyezkedni, hanem egy későbbi időben kellő munkatapasztalat szerzése után akár önálló, a megyén túlmutató (akár exportot is jelentő) piacokra termelő vállalkozóként is. Ennek érdekében szükséges a vállalkozási tanácsadás, ismeretek bővítése. Célok: az életpálya, a szakmai képzés vonzóvá tétele a szakmai színvonal megtartása, emelése, a vizsgakövetelmények szigorú megkövetelésével a képzés minőségének folyamatos javítása az oktatók és pedagógusok továbbképzésével a szakmai versenyek megismertetése a tanulókkal a munkaerő piaci adatok becsatornázása a szülők és a tanuló döntési helyzetébe inspiráló tanulmányi környezet kialakítása hatékony pályaorientációs rendszer kialakítása (lásd később). Lehetséges eszközök: pályaválasztási programok szervezése vállalatok, szülők, pedagógusok, pályaválasztó diákok bevonásával modern kommunikációs csatornák kiépítése, használata kapcsolatok kiépítése a szülőkkel szakmai sikerek folyamatos publikációja pozitív példák, jó gyakorlatok disszeminálása 74

75 a HKIK ban folyó ún Gyere haza program folytatása, kibővítése: a megyei munkahelyeket, lehetőségeket bemutató honlapon keresztül a fiatalok itthon tartása, illetve hazahívása egy esetleges külföldi munkatapasztalat szerzés után Staféta program: a vállalkozói tapasztalat, tudás átadása az idősebb vállalkozók részéről a következő generációnak új PR technikák, módszerek (Mérnök színház, Szakmák színháza) alkalmazása vállalkozói kultúra javítása, vállalkozói ismeretek bővítése. A képzési alternatívák, a felsőoktatási szakképzés aránya, szerepe A továbbtanulás lehetőségét biztosító, érettségit adó, esetleg az érettségire épülő szakmai képzések sok esetben azok számára is vonzó alternatívát jelentenek, akik jó szakmunkásként érvényesülhetnének a legjobban a munkaerő piacon. Számukra a szakközépiskolai, esetleg gimnáziumi képzésben való részvétel nem hoz valóságos eredményt, a tanulási kudarcok újratermelődéséhez vezet. Ha benn is maradnak a képzésben, nem tudnak továbbtanulni, arra kényszerülhetnek, hogy szakmai végzettség nélkül keressenek állást. A hazai gazdaságnak ugyanakkor szüksége van a jól képzett, naprakész tudással rendelkező szakemberekre. A helyi beruházások szempontjából sem mindegy, hogy egy adott megye milyen szakember kínálatot képes felmutatni. A megfelelő módon, modern eszközökön képzett szakemberek akár a tőkebeáramlást is segíthetik. Azokban a megyékben, ahol hagyományosan magas szintű a szakképzés, szívesen jelennek meg az adott szakmában beruházó vállalkozók. A megyei szakképzésben érdekeltek feladata tehát, hogy a jó minőségű szakképzés felé irányítsa a tanulókat. Célok: a szakképzés: szakiskolai és szakközépiskolai képzés beiskolázási súlya növekszik az egyéb képzési alternatívákkal szemben biztosítani kell a felsőfokú tanulmányokat megalapozó szakképzési alapokat, feltételeket gyakorlati képzés arányának és színvonalának emelése, ellenőrzései a gimnázium utáni szakképzés arányának növelése. Lehetséges eszközök: a felsőoktatási szakképzés esetében is figyelembe kell venni a munkaerő piaci igényeket hatékony kommunikációs kampányok szervezése az általános iskolákban a felsőoktatásból lemorzsolódó hallgatók számára megfelelő képzési kínálat meghatározása pályaorientációs programok hatékonyságának elemzése gyakorlatiasabb képzés, ill. a gyakorlati képzés elszámolhatóságának biztosítása a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére 75

76 Pályaorientáció A pályaorientáció működése alapvetően meghatározza a szakképzés működésének hatékonyságát is. A rosszul választott szakmának hosszú évekre, vagy akár az egész életre kiható hatásai vannak a tanuló számára. A munkakör, a munkavégzés körülményei, a betöltött pozíció, és az elérhető jövedelem alapvetően meghatározzák a fiatal önképét, szerves részét képezik az egyéniségének, ezért nem mindegy, hogy milyen irányba indul el a tanuló. A jelenlegi rendszerről elmondható, hogy nem működik hatékonyan, nem képes ellensúlyozni a kortárs csoportok véleményformáló erejét, és nem tud megfelelő munkaerő piaci információval szolgálni a szülők számára sem a megfelelő szakmaválasztáshoz. A tanulók ráadásul olyan korban kényszerülnek döntésre jövendő életükkel kapcsolatban, amikor még nem rendelkeznek tapasztalattal, de életkori, fejlődéslélektani sajátosságaik miatt önbizalmuk nagy, befolyásolhatóságuk pedig alacsony. Korábban kell elkezdeni és alaposabban kell végrehajtani a szakmai orientációt, és ki kell bővíteni a kompetenciák felmérését is. A pályaorientáció szabályozása megváltozott a legutóbbi időben. Az ezzel kapcsolatos feladatokat részben az intézmények, részben a Munkaügyi Központok látják el, ugyanakkor a helyi kamarák rendelkeznek a legtöbb információval és lehetőséggel ahhoz, hogy érdekessé és motiválóvá tegyék a működő pályaorientációt. Az új szakképzési törvényben a kamarákat is nevesítik, mint a pályaorientációért felelős és közreműködő szervezeteket, és decemberétől a kamarai hálózat szakértők bevonásával intézményesen is megkezdte pályaorientációs programok szervezését. A HKIK ban ennek a tevékenységnek 10 éves múltja van, a kamara évente diákot mozgósít PÁV rendezvények keretében, melyben kiemelt jelentősége van a szakmák életközeli bemutatásának főként üzemlátogatások keretében. A programok szervezésén lebonyolításán túl méri a pályaorientációs programok hatékonyságát is. Tapasztalati tény, hogy az üzemlátogatások és egyéb élményszerű bemutatók hatására % kal biztosabb a szakmaválasztás, ill. módosul a szakmaválasztási elképzelése a diákoknak. A szakképzés fejlesztési koncepció támogatja a szervezetek összefogását, együttműködését a jól megalapozott pályaorientáció elősegítése érdekében. Célok: a pályaorientáció rendszerének hatékony működtetése, az érintett szervezetek együttműködésével lényegre törő, aktuális helyzetet közérthető módon, élményszerűen bemutató tájékoztatás a megye foglalkoztatási helyzetéről, igényéről, ennek széles körű publikálása az érintettek: gyerek, szülő, pedagógusok felé pályaorientációban közreműködők tevékenységéről, hatékonyságáról nyomonkövetés működtetése pályaválasztók szándékainak feltérképezése, nyomonkövetése Lehetséges eszközök: a pályaválasztási tanácsadás megkezdése alacsonyabb életkorban (felmérés) a figyelemfelkeltő és korrekt tájékoztatóanyagok készítése a várható munkakörülményekről, elérhető jövedelmekről 76

77 szülők naprakész tájékoztatása a foglalkoztatási igényekről, trendekről pedagógusok naprakész tájékoztatása a foglalkoztatási igényekről, trendekről nyári táborok, szabadidős programok alkalmával a kétkezi munkák, foglalkozások, illetve az ezek gyakorlásához szükséges képességek megismertetése és gyakoroltatása üzemlátogatások szervezése a szakmák életközeli megismertetésére a nemek aránya közötti különbségek csökkentése a szakmabemutatás segítségével modern infokommunikációs eszközök (web2) alkalmazása Esélyegyenlőség javítása, hátrányos helyzet kezelése Az elmúlt években a szakképzés egyik legfőbb problémájává vált a lemorzsolódás, illetve a hátrányos helyzetű tanulók magas aránya a szakképzésben, főként pedig a szakiskolai képzésben. Ahogy korábban bemutattuk, a szakképzésben igen komoly kihívást jelenteken azok a társadalmi problémák, melyeket ugyan nem a szakképzés hivatott kezelni, ám mégis az oktatásnak ezen szintjén csapódnak le. Igen jelentős társadalmi csoportok vannak ma hazánkban, akiknek az egyetlen út a felemelkedéshez a szakmaszerzés, tehát a szakképzés sikeres befejezése. Ezért igen fontos, hogy ne csak a beiskolázás legyen magasabb arányú, a szakképzés rendszerében lévő tanulók megtartása is elsődleges célként merülhet fel. A lemorzsolódás mértéke, a tanulók szociális helyzete A szakképzésben végzők számát nagymértékben meghatározza, hogy idő közben hány fő morzsolódik le, esik ki a szakképzésből. A szakképzésre jellemző magas lemorzsolódási arányok több összetevőre vezethetőek vissza. Gyakori jelenség, hogy a tanulók a lakhelyükhöz legközelebbi intézményt választva számukra teljesen érdektelen szakmát kezdenek el tanulni, nem érzik jól magukat, nem találják a helyüket a tanulás során és elvész minden motivációjuk a jó eredmény elérésére. Másik szempont viszont, hogy bejárók aránya épp a szakiskolások között a legnagyobb, ami szintén kihat az iskolai teljesítményre. A családokban halmozódó, és a mindennapi megélhetést is befolyásoló szociális problémák is visszahatnak a tanulóra, sem az utazás költségei, sem az esetleges kollégiumi térítési díja nem biztosított. A szakmai végzettség nélkül az iskolát félbehagyó tanulók számára további ingyenes lehetőségek és kapcsolódó anyagi támogatások nyílnak meg a munkaügyi ellátások keretein belül, emiatt a tanuló akár anyagilag is érdekelt lehet abban, hogy ne szerezzen szakmát az iskolarendszerben. A lemorzsolódás problémakörét tehát a felvázolt gondok együttes kezelésével lehet a leghatékonyabban kezelni. A szakképző rendszer alapvető feladata, hogy megfelelő szakmai képzettséget és gyakorlatot nyújtson a képzésen résztvevők számára, biztosítsa a megfelelő tanulási környezetet, feltételeket. Elmondható, hogy a szociális problémák itt halmozottan jelentkeznek, szorosan összekapcsolódva egyéb, egészségügyi, tanulási, és magatartásbéli problémákkal. Heves megye egyike az ország legszegényebb megyéinek, emiatt itt még az átlagosnál is erősebbek, hangsúlyosabbak ezek a jelenségek. A koncepció célja, hogy a szakképzési rendszert felkészítse és alkalmassá tegye arra, hogy megfeleljen a speciális körülményeknek, adottságoknak. 77

78 Célok: a szakképzésben tapasztalható lemorzsolódás drasztikus csökkentése a szociális nehézségek kezelése, hátrányok kompenzálása a szakképzésben a megye eltérő területi adottságainak megfelelő intézményrendszer kialakítása Lehetséges eszközök: a szociális háttér pontos felderítése a tanulók esetében a problémák személyközpontú kezelése az iskolai szociális munka, illetve civil szervezetek eszközeivel együttműködés a személyes motiváció megteremtésére alkalmas eszközöket használó szervezetekkel, személyekkel (iskolapszichológus) a hiányszakmák esetében az ösztöndíj rendszer kiterjesztése, utazási kedvezmények, kollégiumi elhelyezés támogatása a munkaügyi központok által a képzések mellé nyújtott támogatás szerkezetének átalakítása az ösztöndíjrendszer erősítése, különösen a hiányszakmákban az ösztöndíjrendszer nyilvánosságának megteremtése speciálisan felkészített szakemberek segítségével iskolai támogató szolgáltatások bevezetése, megerősítése a pedagógusok, szakoktatók speciális képzése a szakmakínálat hozzáigazítása a megyén belüli jellegzetességekhez. A szakmai végzettséggel nem rendelkezők A munkaügyi központok statisztikái alapján a legveszélyeztetettebb helyzetben azok a munkavállalók vannak, akik semmilyen szakmai végzettséggel nem rendelkeznek. Az ő foglalkoztatásuk általában rossz körülmények között, gyakran rendszertelenül, kiszámíthatatlan feltételek mellett történik. A szakmai végzettség nélküli alkalmazottakat sokkal gyakrabban foglalkoztatják feketén, így nekik kell viselniük ennek következményeit (alacsony munkabérek, meg nem fizetett járulékok, szolgálati idő és egészségbiztosítás hiánya). A szakképzettség hiánya tehát komoly társadalmi problémát, veszélyeztetettséget jelent a jelenben és a jövőben egyaránt. A szakképzés fejlesztési koncepció támogatja, hogy azok is részt vehessenek szakképzésben, akik már túl vannak a tankötelezettségi koron, de még nem rendelkeznek szakmai végzettséggel. Ez támogatja az életen át tartó tanulás 2020 ra vállalt EU s céljának megvalósulását. Célok: a szakmai végzettséggel nem rendelkezők számának csökkentése a szakképzés eszközrendszerének megnyitása a szakmával nem rendelkezők számára. 78

79 Lehetséges eszközök: a szakképző intézmények kapacitásának felmérése, a felnőttképzésben oktatható személyek igényeinek megfelelő képzéskör kialakítása szempontjából az indokolt és jó elhelyezkedési lehetőségeket kínáló szakmai képzések bevezetése az intézmények által szervezett felnőttképzésbe pályázatok és támogatási formák felderítése a szükséges források megteremtéséhez a résztvevők igényeinek megfelelően kibővített (szociális és életvezetési tanácsadással, pszichológiai szolgáltatás) modern pedagógiai eszközöket alkalmazó szakmai képzések nyújtása felnőtt képzés ösztönző rendszerét javítani szükséges: pl. a szakképzési hozzájárulásból a saját dolgozók képzésére fordítható rész felhasználási lehetőségének kiszélesítése A tanulók képessége, felzárkóztató oktatás A szakképzésbe belépő tanulók körében az elmúlt időszakban a tanulmányi eredmények folyamatos romlása figyelhető meg. Az ok kettős, egyrészt az alapfokú képzésből kikerülő tanulók tudása egyre kevésbé megfelelő, másrészt a jó képességű tanulók nem választják a szakképzést, inkább gimnáziumba mennek, majd a felsőoktatást célozzák meg (ez a felsőoktatás átalakításával megváltozhat). A szakképzés nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az utóbbi 20 év során gyökeres változásokon ment keresztül a tanulók összetétele és felkészültsége. A jelenségekre mindenképpen reagálni kell valamilyen módon. Mivel a szakképző intézmények kötelesek helyet adni minden tanköteles korú tanulónak, a belépés minimális tudásszintjét meghatározni nem lehet. Amennyiben az általános iskolai képzés során a tanulók nem sajátították el az alapvető kompetenciákat, úgy ezeket a szakképzésben kell megszerezniük. Ez a folyamat azonban erősen hátráltatja a szakképző intézményt abban, hogy saját feladatára, a szakmai tudás átadására tudjon koncentrálni. A koncepció támogatja a szakképző intézményeken belül olyan osztályok létrehozását, melyekben új pedagógiai eszközök segítségével kaphatnak képzést a gyengébb képességű, alacsonyabb kompetenciaszinttel rendelkező tanulók. A cél ezekben az egységekben az alapvető tanulási, szociális, motivációs kompetenciák átadása mellett a hiányos kulcskompetenciák fejlesztése, a funkcionális hiányok pótlása. A jobb képességű tanulók kiemelésével, szakmai versenyekre való felkészítéssel jó példát, követendő mintát állíthat az iskola a tanulók számára. Célok: a megyére jellemző társadalmi háttérnek megfelelő szakképzés kialakítása a kompetenciahiány kompenzálására alkalmas, rugalmas szakképzési rendszer kialakítása a megyén belül. Lehetséges eszközök: a társadalmi jelenségek folyamatos nyomon követése, elemzése új pedagógiai eszközök, rugalmas tanulási formák alkalmazása a szakképzésben 79

80 pedagógiai módszertani továbbképzések szervezése, mellérendelhető források felhasználásával. Speciális szakiskolák és átjárhatóság A speciális szakiskolák képzési tevékenysége jelenleg nem éri el célját. Az itt oktatott tanulók sajnos nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek szükségesek lennének az intézmények közötti átjárhatóság biztosításához. Jelenleg az a tapasztalat a speciális szakiskolákkal kapcsolatban, hogy a tanulók nem tudják megszerezni a megfelelő szakmai tudást, és nem tudnak beilleszkedni sem a munkaerő piacra, sem egy később választott szakképző intézménybe. A képzés színvonalának emelése tehát elengedhetetlen ezen a területen is. Ahhoz, hogy jó és egységes színvonalú képzést lehessen biztosítani a tanulók számára, biztosítani kell a pedagógusok szakmai továbbképzését, modern pedagógiai eszközök alkalmazását, valamint az együttműködés bővítését a speciális tudással rendelkező civil szervezetekkel. A speciális szakiskolákban különös figyelmet kell, hogy kapjon a tanulók pszichológiai tanácsadása, valamint a fejlesztendő kompetenciáik alaposabb megismerése is. Cél: a speciális szakiskolák képzési színvonalának emelése, a képzés közelítése a munkaerő piac által megkövetelt szakmai színvonalhoz. Lehetséges eszközök: speciális módszertani, illetve egyéb pedagógiai képzés a pedagógusok számára források feltárása a képzések finanszírozása érdekében modern pedagógiai eszközök alkalmazása a speciális szakképzésben együttműködés a civil szervezetekkel, alapítványokkal egyedi munkaerő piaci térkép kialakítása, működtetése a speciális szakiskolában tanulók részére A szakképzés színvonalának javítása A megyei szakképzés színvonala meghatározó a jövő nemzedékek boldogulása, és az egész megye gazdasági társadalmi folyamatainak szempontjából. A szakképzés teljesítményének, minőségének javítása csak a teljes rendszer egységes kezelésével, a célok és eszközök pontos meghatározásával érhető el. A szakképzés minőségét egyrészt meghatározza, hogy milyen a bekerülő tanulók tanulmányi szintje, milyen és mekkora tudásanyaggal rendelkeznek, mennyire motiváltak, és mennyire vannak a tanulási és magatartási kompetenciák birtokában. Az intézményrendszer oldaláról másrészt a képzések tartalmi és pedagógiai tartalma, a pedagógusok gyakorlati és módszertani felkészültsége, valamint a képzések ekhez való alkalmazkodása jelenti a legfontosabb minőségi kritériumokat. 80

81 A pályakezdő fiatalok sok esetben találkoznak azzal a problémával, hogy a munkaerőpiac számukra nem eléggé nyitott. Gyakorta fordul elő, hogy ugyan keresett szakmában végeztek, mégis szembesülniük kell azzal, hogy az állásokat szívesebben töltik be gyakorlattal rendelkező munkaerővel. A korábbi munkatapasztalat ugyanis egyfajta garanciát jelent a munkaadó számára, hogy a munkavállaló már rendelkezik munkakultúrával is. A munkakultúra megléte gyakran fontosabb szempont, mint egy adott szakmaspecifikus eljárás ismerete. A gyakorlati oktatás szerepe ebből a szempontból is igen jelentős, és szerepe folyamatosan felértékelődik. A szakképzés fejlesztési koncepció támogatja a gyakorlati oktatás bővítését mind a szakmai képzés, mind a termelési gyakorlat, illetve munkakultúra kialakítása érdekében. A gyakorlati óraszámok növelése és a jól képzett, tapasztalattal is rendelkező gyakorlati oktatók segítségével megközelíthető az ideális állapot, amikor az iskolából kikerülő tanuló, rövid, néhány napos betanulási időszak után csaknem teljes értékű alkalmazottá válik. A duális képzés meghonosítása és minél erőteljesebb meggyökeresedése ezért az egyik legfontosabb célja a koncepciónak. Célok: a szakképzés színvonalának emelése az intézményrendszer felkészítése a demográfiai, társadalmi változásokra a gyakorlati képzés arányának növelése, a gyakorlati óraszámok szükséges szintre való emelése a duális képzés minél szélesebb körben való elterjesztése, a résztvevő vállalatok körének bővítése, számuk növelése. Lehetséges eszközök: duális szakképzés, munkáltatói képzési bázisok létrehozása (több szakképzésben érintett szervezet bevonásával) a gyakorlati oktatók felkészültségének javítása a gyakorlati óraszámok szükséges mértékének meghatározása a gyakorlati oktatás bővítése munkakultúrára vonatkozó elemekkel az oktatók tapasztalatszerzési lehetőségeinek bővítése munkatapasztalat szerzés, gyakornoki rendszer fokozott támogatása pedagógusok, szakoktatók felkészülését segítő tanfolyamok szervezése szemléletváltás a szakképzés társadalmi szerepét tekintve a munkaadók igényeinek figyelembevétele a szükséges kompetenciák meghatározásakor. 81

82 9.4. A munkaerő piacnak megfelelő szakképzési struktúra A munkaerő piac elvárásainak megfelelő szakképzés régóta alapvető kérdésköre a fejlesztési koncepcióknak. Az illeszkedés megteremtése három szereplő számára is kiemelt jelentőséggel bír. 1. Elsősorban a munkavállaló, a tanuló érdeke, hogy kapott tudása megfelelő legyen a munkaadók számára. 2. Másodsorban a munkaadók számára is fontos, hogy a felvenni szándékozott munkaerő a lehető legrövidebb idő alatt át tudja venni a feladatait, betanuljon, és hasznos munkát végezzen. A betanítás idején ugyanis nem csak a kezdő munkaerő nem termeli meg a foglalkoztatása költségeit, de a betanítását végző gyakorlott munkatárs sem tud megfelelő termelékenységgel dolgozni. Az új munkaerő betanítása tehát minden esetben anyagi kockázatot is jelent, melyet a rossz helyzetben lévő vállalkozások nem szívesen vállalnak magukra. 3. Harmadrészt az állam szempontjából is különös jelentősége van a szakképzés munkaerő piaci illeszkedés megteremtésének. Az állam végső soron közvetlen finanszírozóként jelenik meg a szakképzésben, munkahelyteremtésben, a jövedelempótló támogatásokban, és a szükséges átképzések finanszírozásában is. Minél hamarabb képes a tanuló elhelyezkedni az elsődleges munkaerő piacon, annál kevesebb kiadást jelent az állam számára. A tömeges jelenségek kezelése az állam számára óriási kiadási többletet jelent. A jól illeszkedő képzés lehetőséget teremt a kiadások csökkentésére, átcsoportosítására. A tanulói igények és szakmaválasztás, személyes részvétel A szakmaválasztás és a korábban már tárgyalt pályaorientáció igen erős összefüggésben egymással. E helyütt inkább a tanulói motivációk kérdését, azok megismerését járjuk körül. A fiatalok jelenleg többnyire nem a munkakörülménynek ismerete alapján jelentkeznek szakmai képzésekre. A pályaorientáció sok esetben csak arra ad választ, hogy egy tanuló megfelel e egy adott szakma elvárásainak, de arra nem ad információt, hogy a tanuló számára megfelelő lesz e az adott szakma, szeretni, érteni fogja e, vagy hamar elhagyja a pályát. Az ismereteket csak konkrét üzembejárások, műhelylátogatások és szakemberek előadásai alapján lehet megismerni. A tanulót az iskola és szakmaválasztás előtt meg kell ismertetni a lehető legtöbb munkahellyel, hogy megtapasztalhassa azokat a körülményeket, amelyek egy egy adott munkahelyen várnak rá. A szakmaválasztás során tisztában kell lennie azzal a tanulónak, hogy jellemzően milyen körülmények között, milyen megterhelést jelentő feladatokat kell majd végeznie, mikor léphet tovább az egyes munkakörökben és milyen időbeosztással kell végeznie feladatait. A jelenlegi nyitott munkaerő piac a jó képességű tanulók számára megteremti a mobilitás lehetőségét. A helyi munkalehetőségek nem, vagy csak szűk körben ismertek. A képzett munkaerő elvándorlása sok esetben annak is köszönhető, hogy a végzett tanulóknak nincs megfelelő információjuk a helyi lehetőségekről, csak azokról az álláslehetőségekről értesülnek, amelyek megjelennek valamilyen hirdetési fórumon, újságban vagy interneten. A mobilitás számos előnye mellett azonban hátrányokkal is jár. A fiatal munkavállaló számára 82

83 többletköltséget jelent az utazás, és a munkahelyhez közeli lakhatás biztosítása. Gyakori, hogy a fiatal munkavállalónak megszakadnak kapcsolatai a helyi közösséggel, ismerősökkel, rokonokkal. A helyi társadalom és gazdaság számára is fontos, hogy megtartsa a fiatal és tehetséges tagjait, építhesse rájuk a jövő társadalmát és gazdaságát. A helyi kisvállalkozások sok esetben nem képesek versenyképes jövedelmet nyújtani a távolabbi, fejlettebb környéken működő vállalkozásokhoz mérten, de az összes költséget figyelembe véve még így is elfogadható lehet a tanuló számára abban az esetben, ha kialakulhat személyes kapcsolat és információcsere. A Heves megyei MFKB támogatja az együttműködést a kamarák által közvetített szakemberek, képzőhelyek és helyi vállalkozások valamint a tanulók között, annak érdekében, hogy a tanulók döntései a lehető leginkább megalapozottak legyenek, és jövőjükre is pozitív hatással legyenek. Célok: a megalapozott szakmaválasztás elősegítése a pályaelhagyó fiatal szakemberek számának, arányának csökkentése a helyben képzett munkaerő helyben tartása, a megye megtartó képességének növelése a megfelelő szakmaválasztás támogatásával a munkaadók és lehetséges munkavállalók közötti bizalom, személyes kapcsolat és ismeretség megteremtése. Lehetséges eszközök: szakmabemutató események, szakemberek beszámolóinak megszervezése végzett tanulók visszahívása az alma materbe, és gyakorlati tapasztalataikról való beszámolójuk támogatása erősebb pályakövetéssel modern infokommunikációs eszközök alkalmazása a szakmák megismertetésére (web2) a helyi kisvállalkozások bemutatkozásának támogatása helyi munkakínálat felderítése, bemutatása személyes találkozás és kapcsolat kialakításának megteremtése a munkaadók és munkavállalók között. segítségnyújtás a tanulóknak a számukra leginkább megfelelő alternatíva kiválasztásában. Hiányszakmák, fiús és lányos szakmák A szakmamarketing szerepe egyre fontosabbá válik a szakképzésben. Rengeteg téves vagy idejétmúlt információ kering a társadalomban az egyes szakmákkal kapcsolatban. Sok szakmában az elmúlt években olyan technikai fejlődés ment végbe, mellyel a tanulók és szüleik nincsenek tisztában. Egyes szakmák technológiája annyira megváltozott, hogy már egészen más kompetenciákat igényelnek, mint évvel ezelőtt. Ha a fizikai megterhelés jelentősen csökken új eszközök, technológiák alkalmazása által, akkor az adott szakma jóval nagyobb mértékben biztosítja a lányok eredményes részvételét a képzésben. Több olyan fémmegmunkálással vagy építőiparral kapcsolatos szakma vált könnyebbé, fizikailag kevésbé 83

84 megterhelővé, mely korábban csak fiúk számára volt nyitott. A jó szakmabemutatással, a hiányszakmákban elérhető relatív magas keresetek lehetőségével ésszerűbb eloszlás érhető el a túlképzett és a hiányszakmák között. A lányok számára nagyobb nyitási lehetőséget célszerű teremteni az informatika, élelmiszeripari, vidékfejlesztési (agrár) képzések területén. Célok: a hiányszakmákra jelentkező tanulók számának növelése a hiányszakmák népszerűsítésével a nemek közötti aránytalanságok csökkentése Lehetséges eszközök: szakmamarketing javítása, a bevont szakmák körének bővítése a szakmákra vonatkozó társadalmi elképzelések megváltoztatása szülők és kortárscsoport véleményének befolyásolása modern technikai eszközök igénybevételével Információs rendszer kialakítása a szakképzés támogatására Az MFKB szerepkörének egyik alappillére a szakmák közötti beiskolázási irányokra és arányokra vonatkozó javaslat meghozatala, ami alapjaiban érinti a megye szakképzési rendszerét, illetve ennek munkaerő piachoz idomulását. Így a Heves megyei MFKB külön figyelmet fordít a megfelelő információkon alapuló, alapos módszertannal támogatott döntéshozatalra. Az információk, amiket ma használhatunk, különböző adatgazdáknál, különböző aggregálhatósági szintekkel, eltérő adatminőségben állnak rendelkezésre. Ez nagyban megnehezíti a folyamatot. A 2013 as év abból a szempontból is különleges, hogy a szakképzés szervezeti keretei éppen az irány arány döntés időszakában is változnak. Éppen a fentiek miatt a HKIK elkötelezett olyan munkaerő piaci információs keretek kialakítása mellett, amelyek állandóságot nyújthatnak az évről évre felmerülő problémakörben. A feladat három irányban indítható el a következő időszakban: 1. a vállalkozások munkaerő piaci folyamatainak minél jobb megismerése a várható szakképzettek iránti kereslet előrejelzése érdekében a jelenleginél mélyebb, átgondoltabb, egységesebb szakmai definíciókon és adatszolgáltatáson nyugvó, de egyszerűbben érthető monitor rendszert kell kidolgozni 2. a költségvetési szféra igényeinek megismerése 3. visszajelzés gyűjtése a szakképzés eredményességére vonatkozóan. A vállalkozások munkaerő piaci információi A kisebb, egy két, legfeljebb néhány főt foglalkoztató vállalkozások kevéssé képesek prognózist felállítani a foglalkoztatási potenciáljukkal kapcsolatban. A rövid távú szerződésekkel dolgozó kisvállalkozások nem tudják előrejelezni munkaerő felvételi szándékaikat, nem képesek meghatározni az általuk felveendő munkaerő létszámát. A munkaügyi szervezet és a HKIK azonban képes a tendenciák előrejelzésére, a megrendelések 84

85 várható mennyiségének prognosztizálására. A pontosabb adatok begyűjtése érdekében meghatározhatóak olyan módszertani eszközök, amelyek segítségével a kisvállalkozások is pontosabb képet kaphatnak saját jövőjükről, másfelől pedig közvetlenül a szakképzés számára hasznosítható adatok születhetnek meg a felmérésekből. Az adatok közös kezelése lehetővé teszi, hogy a szakképzés felkészüljön a közeljövő változásaira, mind az oktatott technológiák, mind az egyes szakmák várható foglalkoztatási képessége szempontjából. Cél: a vállalkozások munkaerő piaci viselkedésének minél pontosabb prognosztizálása, a szükséges adatok megfelelő módon történő begyűjtése Lehetséges eszközök: közös adatfelvételi módszertan kialakítása a szakképzésben érdekelt szervezetek között, szoros és folyamatos együttműködés kialakítása közös adatbázisok működtetése stratégiai elemzések, előrejelzések készítése a vállalkozások tájékoztatása a várható tendenciákról a tanulók és szüleik tájékoztatása a várható munkaerő piaci trendekről a beiskolázás tervezésének megalapozása a kapott adatok alapján objektív tervezési eszközök alkalmazása, folyamatos pontosítása, követhető módszertan megalapozása és működtetése középtávú tervezés a hirtelen jelentkező munkaerő piaci zavarok kiegyensúlyozására multinacionális cégek, mint nagy foglalkoztatók bevonása a tervezésbe. A költségvetési szféra igényei A költségvetési szféra használja fel az állami kiadások jelentős részét. Az állami intézmények a nagy foglalkoztatók közé számítanak a szakképzett munkavállalók munkaerő piacán, de jellemző, hogy a költségvetési kiadások csökkentésére irányuló intézkedések gyakran az alkalmazottak létszámának csökkentésében látja a megtakarítási lehetőséget. Az állam eladósodásának növekedését a kiadások jelentős visszaszorításával és a gazdaság élénkítésével igyekszik elérni a politika, ennek következtében számítani lehet arra, hogy a költségvetési szféra által foglalkoztatott szakképzett munkavállalók száma nem növekszik, esetleg tovább csökken. A gazdasági problémák alapvetően befolyásolják tehát a terület munkavállalóinak számát. A szakképzés számára lényeges, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzen az állami alkalmazásban álló munkavállalók várható számáról, és az elvárt szakmai végzettségekről. Az állami szektor pontos adatokkal rendelkezik az általa foglalkoztatott személyekről, végzettségükről és munkaviszonyukról. Ha a szakképzés rendelkezik a jellemző adatokkal (hány fő, milyen végzettséggel rendelkező munkavállaló pótlására lesz szükség egy adott évben (3 4 év múlva) akkor a saját beiskolázási tervezésekor ezeket az adatokat is figyelembe tudja venni. Ez által pontosítható a szakképzéssel kapcsolatos tervezés, másrészt pedig gyorsan és megfelelő minőségben lehet pótolni a nyugdíjba vonuló munkaerőt. A 85

86 költségvetési szféra nem csak adatszolgáltatással, hanem a képzési helyek biztosításával segítheti a tanulókat a megfelelő gyakorlat megszerzésében. Cél: a szakképzés illeszkedése az állami foglalkoztatási szerkezethez. Lehetséges eszközök: együttműködés a költségvetés szférával a pótlandó munkaerő mértékének meghatározásában gyakorlati képzőhelyek számának bővítése a költésvetési szervezetek bevonásával Pályakövetési rendszer kidolgozása; A pályakövetés rendszerének új alapokra helyezése a közeljövőben várhatóan megtörténik. A rendszer feladata lesz, hogy megfelelő információval lássa el a szakképző intézményeket az általuk kibocsátott tanulók elhelyezkedésével, sikerességével kapcsolatban. A pályakövetés jelenleg működő rendszere sajnos állandó adathiánnyal küzd, emiatt csak korlátozottan alkalmas arra, hogy adatai alapján meg lehessen ítélni az egyes intézmények teljesítményét. A pályakövetés adatai önmagukban azonban keveset mondanak el az eredmények mögött álló jelenségekről. A legjobb minőségű képzés esetében is elfordulhat, hogy a munkaerő piac hirtelen változása, vagy az előítéletek hatása lecsökkenti az sikerrel elhelyezkedők arányát, emiatt szükséges a pályakövetési rendszer részletes információkkal való feltöltése is. A munkába állók kompetenciáiról szóló munkaadói visszajelzés sok esetben fontosabb, mint a számszerűsített tények. Az utóbbi időben növekvő számban mennek külföldre a végzett fiatalok. Külön kell elemeznünk ennek a folyamatnak a hátterét, a visszahívási megoldásokat. Célok: az új pályakövetési rendszer bevezetésének intézményi támogatása az adatellátottság megteremtése migrációs folyamatok elemzése. Eszközök: a pályakövetési rendszer bevezetésének támogatása az adatok folyamatos feltöltésével, motiváció megteremtésével az eredmények részletes elemzése részletes, a kompetenciákat is osztályozó visszajelzések készítése a munkaadókkal együttműködésben folyamatos, nyílt intézményi értékelés a pályakövetés adatainak figyelembevételével mintavételes idősoros elemzés a pályaelhagyókról,elvándorlókról az átképzések érdekét szolgáló elemzések, vizsgálatok, források. 86

87 9.6. Erőforrástérkép, finanszírozhatóság, allokáció, regionalitás A társadalom egyik legsúlyosabb problémáját a munkaképes korú lakosság munkaerő piacról való kiszorulása jelenti. A képzetlenek, nem igényelt szakmával rendelkező csoportok egyre súlyosabb mértékben szakadnak le, ezzel kapcsolatban pedig egyre nagyobb az állami kiadások mértéke is. Jól képzett, termelékeny munkaerőre minden gazdaságnak szüksége van, ezért nem megengedhető, hogy tömegek maradjanak ki a munkaerő piacról megfelelő képzettség hiányában. A szakképzésre, felnőttképzésre fordított összegek azonban csak akkor érik el a céljukat, ha valóban piacképes kompetenciákhoz, tudásokhoz juttatják a képzésben résztvevőket. A rosszul megválasztott képzések felesleges kiadást jelentenek az állam számára, miközben a munkavállaló számára sem hozzák meg a várt eredményt. A rosszul megválasztott képzés forrást von el egy eredményesebb megoldástól, képzési formától. Lényeges tehát a képzésben jelentkező, a hatékonyságot csökkentő elemek vizsgálata, kiszűrése és helyettesítése. A szakképzés mellett a felnőttképzés finanszírozása is hangsúlyos elemként szerepel a finanszírozási kérdések között. Az Unió által finanszírozott képzések esetében is meg kell vizsgálni a hasznosságot és a munkaerő piaci relevanciát, nehogy kiszorító hatás jelentkezzen, vagy hatástalan maradjon a képzés. A felnőttképző szervezetek esetében egyre gyakrabban merülnek fel a minőséget érintő problémák. Az alacsony jövedelemmel rendelkező lakosság és az állam számára is fontos, hogy milyen szinten érvényesülnek a képzés minőségéhez fűződő jogai. Képzési párhuzamosságok, átfedések csökkentése, koordináció megerősítése A TISZK rendszer bevezetésének egyik célja a szakképzési kínálat ésszerűsítése, a képzések koncentrációja volt. A beavatkozás azonban nem minden esetben érte el célját. A párhuzamosságok nem szűntek meg és a finanszírozás sem vált megoldottá. A TISZKrendszer nem tudott saját lábára állni, nem tudta forrásait, bevételeit hatékonyan növelni. A megoldás csak a szakképzési rendszer megyei szintű újragondolásával lehetséges. Ebben szerepet kell kapnia a Heves megyei MFKB nak, a kormányhivataloknak, a fenntartóknak, a TISZK eknek (mint a szakképzés hatékonyságát javító együttműködési formáknak) és az intézményeknek is. A képzési kínálat ésszerűsítése, egyszerűsítése, koncentrációja nem tűr halasztást, a források hatékony felhasználása csak úgy oldható meg, ha az ésszerűtlen párhuzamosságok fokozatosan megszűnnek és a képzések a legjobb minőségben oktató intézményekhez kerülhetnek. A területi szempontokat is figyelembe vevő ésszerűsítés után is szükség van a szakmai képzések vizsgálatára, az intézmények közötti koordináció és erőforrás gazdálkodás megteremtésére. Célok: a szakképző intézmények képzési párhuzamosságainak csökkentése hiányszakmák képzési körének bővítése, igények és képzési lehetőségek alaposabb területi (megyei/járási) szintű) vizsgálata országos és regionális szintű beiskolázási koordináció erősítése a megyei képzések kihasználtságának növelése érdekében 87

88 Lehetséges eszközök: felmérés az intézmények által kínált képzések párhuzamosságairól a koordináció erősítése az intézmények között jobb erőforrás megosztás és hatékonyabb gazdálkodás lehetőségének megteremtése a teljes intézményrendszer átvilágítása, a humán és tárgyi kapacitások pontos felmérése objektív szempontrendszer kialakítása a szakképzések indíthatóságának eldöntéséhez a piaci igényekkel alátámasztott képzések koncentrációja a megfelelő minőségű kapacitásokkal rendelkező intézményekben. A szakképzés komplex erőforrástérképe A forrástérkép kialakítása a jelenlegi helyzet pontosabb és átláthatóbb megismerése érdekében történik. Az erőforrástérkép tartalmazza a rendelkezésre álló összes erőforrást, anyagi, humán, eszköz, és hálózati működés szintjén. A térkép intézményi és megyei szinten pontos képet ad a helyzetről, az adatok továbbelemzése pedig segítséget nyújt a beiskolázás tervezés, a szakmakínálat kialakítása valamint a gazdasági racionalizáció területén. Célok: komplex, a megye intézményeire kiterjedő, naprakész, hozzáférhető és több szempont szerint elemezhető erőforrás (beleértve intézményi kapacitásokat is) adatbázis létrehozása országos és regionális szintű beiskolázási koordináció erősítése a megyei képzések kihasználtságának növelése érdekében Lehetséges eszközök: felmérés az egyes képzésekhez rendelkezésre álló anyagi eszközökről és forrásszerző képességéről felmérés a humán tőke számáról, szakmai kompetenciáiról, életkoráról felmérés az intézményekben rendelkezésre álló képzési és oktatási infrastruktúráról, mennyiségéről, szerkezetéről, állapotáról felmérés az intézmények hálózatos együttműködésének szintjéről felmérés a kollégiumok kapacitásairól, szolgáltatásairól A finanszírozás megalapozása és fejlesztésközpontú átalakítása A szakképzés területére több forrásból érkeznek anyagi eszközök. A munkaügyi központok által támogatott szakképzések és az önköltséges képzések mellett jelentős összeget képviselnek az Uniós forrásból származó, munkahelyteremtéssel vagy megtartással kapcsolatos képzések finanszírozására forduló összegek. A megyei fejlesztési és képzési 88

89 bizottság számára lényeges, hogy naprakész információkkal rendelkezzen a szakképzés területére beáramló forrásokról, ezeket feltérképezze és elemezze. Saját döntéseinek meghozatalakor figyelembe veheti az egyes területre befolyó források mértékét, ennek függvényében alakíthatja ki saját prioritásait. De szakmai segítséget nyújthat a fennhatósága alá tartozó intézmények számára, ezen források bevonására is. A szakképzés a jelenlegi helyzetében az átalakítási kísérletek ellenére még mindig nincs kellően felkészülve a körülmények által befolyásolt változásokra. A finanszírozás jelenlegi formája nem segíti a fejlesztéseket, emiatt a szakképzés egyre jobban távolodik az optimális szinttől. Az utóbbi években kifutott eszközbeszerzések ugyan sokat javítottak a gyakorlati képzések minőségén, de a meghibásodott, elhasználódott eszközök pótlására jelenleg nincs forrás. Ennél is nagyobb gondot jelent azonban, hogy a meglévő és működőképes eszközök működtetéséhez is hiányoznak az alapanyagok. A fejlesztésközpontú átalakítás azonban Heves megyében nem csak az eszközrendszer karbantartását, hanem a korábban részletesen bemutatott szociális problémák megoldásához szükséges beruházásokat is jelenti. Az együttműködési keretek kialakítása, új pedagógiai módszerek meghonosítása, a pedagógusok speciális képzése, akciók és projektek szervezése mind olyan fejlesztés, melynek forrásait biztosítani kell. Az intézményrendszer saját gazdálkodásának ésszerűsítésével hozzá tud járulni a költségek csökkentéséhez, de ennél sokkal nagyobb jelentősége lenne annak, ha a fenntartók céljává az válna, hogy nem a jelenlegi helyzet fenntartása, hanem a lehető legjobban alkalmazkodó rendszer kialakítása a célravezető megoldás. Szintén jelentős probléma, hogy a fejlesztésekre szánt források szétaprózódnak a különböző, néha akár egymást kioltó fejlesztési célok között. Az intézmények a forráshiányos helyzetben sokszor olyasmire is pályáznak, ami nem illeszkedik profiljukba, a megvalósítás nehézkes és sok belső erőforrást köt le. Fontos tehát, hogy az intézmények koncentrálva, valóban hatékonyan és ésszerűen használhassák fel a fejlesztési forrásokat, ne kelljen erőforrásaikat olyan fejlesztések végrehatására pazarolni, ami nem valós igényeken alapul. Ebben nagy szerepe lesz a jövőben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak. Célok: a Heves megyei MFKB támogassa az összhang megteremtését a szakképzésbe beáramló források között, támogatandó szakmák, és területek szempontjából az MFKB váljon tudásbázissá a szakképzésre fordítható források megszerzésének területén az MFKB támogassa a fejlesztési források koncentrációját az MFKB egyéb döntései, javaslatai legyenek összhangban a Szakképzési fejlesztési koncepcióban meghatározottakkal (pl. decentralizált pályázatok feltételei, illetve. döntések) Lehetséges eszközök: együttműködés a szakképzés egyes területein résztvevő szervezetekkel folyamatos információgyűjtés a képzésekről 89

90 a szakképzési irányok és arányok meghatározásakor a kapott információk figyelembevétele pályázati tudásbázis létrehozása a szakképzés területén a fenntartó tájékoztatása az intézményben megjelenő problémákról tájékoztatás a problémák megoldásának lehetőségeiről, az ehhez szükséges eszközökről, módszerekről, erőforrásokról hatástanulmányok készítése szempontrendszer készítése a beavatkozások eredményességének ellenőrzése érdekében 90

91 10. Összefoglalás A Heves megyei szakképzés hátterének alapos vizsgálata után, a helyi szakmai szervezetekkel szoros együttműködésben létrejött koncepció a szakképzés legfontosabb kérdéseire igyekszik választ adni. A munka során felmerült gazdasági, demográfia, társadalmi problémák megoldása természetesen nem lehet a koncepció célja. Az egyetlen lehetséges megoldás a megye intézményrendszerének oly módon történő fejlesztése, mely képessé teszi a helyi adottságok hatásainak kezelésére, a negatív jelenségek csökkentésére, a minőség javítására. A szakképzés széles erőtérben mozog, pályáját folyamatos változás jellemzi. Az egymást követő elképzelések újabb és újabb jogszabályok formájában kerülnek felszínre, melyek jelenleg kevéssé kiszámíthatóvá teszik a szakképzés jövőjét. A koncepció célja, hogy olyan fogódzókat nyújtson az érintett szakemberek számára, melyek minden körülmények között érvényesek maradhatnak. A részletszabályok változása módosíthatja az együttműködésben részt vevők feladatait, vagy számát, de alapvetően nem befolyásolhatja a stratégia megvalósulásának céljait. A bemutatott célok, és lehetséges eszközök lehetőséget teremtenek arra, hogy a megye szakképzésének legégetőbb problémáit lassú, de folyamatos változás során megoldhatóvá tegyék. A koncepció csak abban az esetben működhet megfelelően a következő időszakban, ha nem csak a végrehajtása, hanem annak vizsgálata is folyamatos. A beavatkozások eredményeinek eléréséhez természetesen időre van szükség, de a beavatkozások értékelése folyamatos kell, hogy legyen. A visszacsatolás és felülvizsgálat elemeivel kiegészítve a koncepció szerkezetileg is alkalmas lehet arra, hogy segítse a rugalmasságot, az intézményrendszer egészének intelligens viselkedését, az adottságokhoz való adaptálódást. Itt megismételjük azokat a fő problémákat, amelyekre a koncepció reagálni próbál, illetve azokat a gondolatokat, célokat, amelyek mentén a Heves megyei MFKB ezeket a problémákat kezelni kívánja. A megyében a szakképzés általános problémái is jelen vannak, és van néhány specifikus dolog, amellyel foglalkoznunk kell. A megye szakképzése széttagolt, összesen közel 30 intézmény foglalkozik szakképzéssel többféle fenntartó: állami (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium), egyházak és egyházi rendek (8 féle) valamint alapítványok és nonprofit társaságok (10 db) fenntartásában), ami egy kisebb megyében rendkívülinek mondható. A széttagoltság eleve nagyobb lehetőséget nyújt a kapacitások párhuzamosságára. Ugyan a megyében a párhuzamosan futó képzések száma nem számít országosan kiemelkedően nagynak, de a kapacitások kihasználtságának alacsony szintjével együtt már komoly hatékonysági kérdéseket vet fel. 91

92 A kapacitások és intézmények széttagoltsága eredményezi a finanszírozás, illetve a fejlesztések elaprózottságát is, amely elsősorban a mérethatékonysági szempontok alapján vizsgálandó terület. Az előző ponthoz kapcsolódóan ki kell emelni azt, mennyire fontos az, hogy a szakképzésben érdekelt felek (fenntartók, intézmények, tervezési szervezetek, gyakorlati képzőhelyek) tisztában legyenek azzal, milyen kapacitások vannak jelen a szakképzésben, és ezek a kapacitások milyen minőségűek (humán erőforrást is beleértve). Ennek ismerete nélkül hosszú távon nem lehet megfelelően és hatékonyan szakképzés fejlesztésben gondolkozni. A fenntartói összetétel igen sokszínű. Ugyan a koncepcióban csak fenntartói típusonként elemeztük az adatokat, ám az egyes típusokon belül gyakorlatilag minden intézménynek más más szervezet a fenntartója. Ez a helyzet igencsak megnehezíti a szakképzés tervezést, illetve a szakképzők együttműködését, illetve a gyakorlati képzés tekintetében is problémákat okozhat. A jelenleg zajló állami átvétel a gyakorlati képzés megszervezése elé gördíthet akadályokat, amennyiben esetleg az lesz az eredménye, hogy az alapítványi iskolákkal kapcsolatban álló gyakorlati képzőhelyek nem látják biztosítottnak a számukra releváns szakmák iskolarendszerű képzését (pl. nem kapnak normatívát az alapítványi iskolák az általuk képzett szakmákra). Ennek a helyzetnek elkerülésében az MFKB nak igen nagy felelőssége van, bár egyelőre nem pontosan látható a jogalkotó szándéka. A szakképzési beiskolázás tervezése szempontjából is nagy kihívást jelent a fenntartói sokszínűség. Nem csak a munkaerő piaci adatokat nehéz megfelelően begyűjteni és összegezni, hanem a szakképzési adatok is esetlegesen állnak csak rendelkezésre. A megye társadalmilag széttagolt, igen nagy társadalmi különbségek figyelhetők meg, ami földrajzilag is jellemző. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és társadalmi csoportok egyetlen kiútját gyakorlatilag a szakképzés jelenti, ezért nem lehet eleget hangsúlyozni a szakképzés szociális küldetését. Ahogy a 4.5. fejezetben bemutattuk, vannak a lemorzsolódással különösen veszélyeztetett területek, intézmények, illetve szakmák, szakmacsoportok. Ezek az átlagosnál nagyobb pedagógiai kihívást jelentenek a munkatársaknak, akiknek segítséget kell nyújtani. Az országos átlagnál jóval nagyobb azon tanulók aránya, akik minden nap ingáznak az iskolába (bejárók), miközben a rendelkezésre álló kollégiumok szinte alig kihasználtak. Ezen mindenképpen változtatni kell, amely feladat komoly hatással lehet a szakképzés szociális eredményeire is. A szakképzésbe belépő tanulók igen eltérő tudásanyaggal jelennek meg az intézményekben, amely igen nagy pedagógiai kihívást jelent olyan munkatársakra, akiknek nem feltétlenül ezekkel a problémákkal, hanem sokkal inkább a szakma megfelelő minőségű átadásával kellene foglalkozniuk. A szakképzéssel kapcsolatos sztereotípiák országos kihívást jelentenek az megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak, ám ezeknek megváltoztatása csak helyi szinten érhető el, olyan helyi kezdeményezésekkel, amelyek lassan, de mélyre 92

93 hatóan át tudják alakítani a helyi társadalom hozzáállását. Ebben a folyamatban (illetve a beiskolázási létszámok növelésében) az új OKJ bevezetése, a szakközépiskolai szakképzés új tartalommal való megtöltése, illetve a felsőoktatási lehetőségek jelentős szűkítése is segítheti a megyei szakképzési rendszert, illetve az MFKB t. A régióban, azon belül pedig a megyében is igen erős hatása van az elvándorlásnak. Ahhoz, hogy ezen a megyei szakképzés javítani tudjon, igen erősen együtt kell működnie a helyi vállalatokkal, illetve a helyi társadalommal, mivel a megye megtartó ereje csak ilyen széles együttműködéssel növelhető. Összefoglalás, javaslatok A fentiekben elsősorban problémára világítottunk rá (ezek bővebben megtalálhatók a koncepció korábbi fejezetiben), ám ezek alapvetően meghatározzák azokat a célokat, amelyeket zászlajára tűzhet a koncepció. 1. A duális képzési rendszer kiszélesítése. A gyakorlati képzés erősen összefügg az iskolai kapacitásokkal, illetve a gazdasági folyamatok dinamikájával is. A gyakorlati képzés erősítése, a duális képzés elterjesztése mind a vállalatok, mind a tanulók számára hatalmas versenyelőnyt jelent. Az MFKB egyik legfontosabb célja, hogy növelni tudja a vállalati képzőhelyen tanulók arányát. Ehhez erősíteni szükséges a gyakorlati képzőhelyek anyagi, érdekeltségét biztosító jogszabályi hátteret 2. Gazdaságfejlesztési célú képzések arányának növelése. A megye gazdasági súlyához, fejlődéséhez szükséges, a foglalkoztatás bővítését és önálló vállalkozások létrejöttét és működtetését segítő képzések arányát növelni kell. Ezek alapvetően az ipari és vidékfejlesztéshez szükséges agrár jellegű szakmák. 3. Erősödjön a regionális, országos szakképzési beiskolázás aránya a heves megyei képzők bázisán. 4. Szakmunka presztízsének javítása. Javítani kell a kétkezi, középszintű szakmunkások elismertségét, társadalmi szerepüket: bérek, szakmai elismerések, imázs programok, a mester fogalmának felértékelése 5. Az MFKB nak erős kommunikációs és koordináló szerep juthat több fejlesztési tevékenységben is. Így tevékenyen részt kell vennie az általános iskolai tanulók vállalati környezettel való megismertetésében, a szakképzéssel kapcsolatos társadalmi gondolkodás megváltoztatásában, a hiányszakmák beiskolázásának növelésében, a megfelelő szakmaválasztásban. Ezek mind olyan kérdések, amelyekre az MFKB nak a közeljövőben valamilyen választ kell találnia. 6. Munkaerő piaci információk széleskörű terjesztése. El kell érni, hogy a munkaerő piaci struktúráról, kompetenciákról, a társadalom széles körben értesüljön. Elsősorban a szülő, gyerek, pedagógus rétegek érdekeltjeit kell tájékoztatni, ha lehet 100% ban (DM levél, szóróanyagok, web, közösségi oldalak lehetőségeit használva) 93

94 7. Pályakövetési rendszer. A hatékony szakképzési rendszert jól segítheti egy alapos, széleskörű mintavételre épített pályakövetési rendszer és statisztikai feldolgozása. Ez a felmérés rá kell mutasson többek között a következőkre: pályaelhagyás, kompetenciák megléte/hiányossága/pótlása, vállalkozás indítás, továbbképzési igények, továbbtanulás, külföldi elvándorlás 8. A lemorzsolódás és az alulképzettek arányának csökkentése, kezelése talán az egyik legégetőbb probléma a szakképzésben. A szakképzettség nélküli felnőttek vannak a legrosszabb helyzetben a munkaerő piacon, így ezeknek arányát csökkenteni kell. Ennek több lehetséges eszköze is rendelkezésre áll. Egyik a nagyon erős és alapos pályaorientáció, ami a megfelelő szakma kiválasztását segíti, a másik pedig a szakképző intézményekben dolgozó munkatársak (pedagógusok, szakoktatók) speciális pedagógiai módszertani továbbképzése. Ezzel a két folyamattal már rövidtávon is el lehet érni sikereket a megyében. Először néhány pilot projekt támogatásában kellene gondolkoznia az MFKB nak, aztán a jó példák terjesztésével egyre több intézményt be kell vonni az új módszertanok, illetve a megfelelő pályaorientációs fogások használatába. A veszélyeztetett szakmákban dolgozó munkatársak számára külön pedagógiai, illetve egyéb szociális kompetenciafejlesztő (pl. konfliktuskezelés) képzések, tréningek tartása javasolt. Érdemes megemlíteni, hogy ezeken a területeken a pedagógusok kiégése is nagyobb eséllyel merülhet fel, ennek kezelése, illetve megelőzése (folyamatos lelki karbantartással ) is segíthet a lemorzsolódás hatékony kezelésén, illetve a szakképzés eredményességén. 9. Az MFKB támogatja a kollégiumok minél erősebb megjelenését a szakképzésben. Ez több szempontból is fontos a tanulók számára. Egyrészt közösségépítő hatása van, másrészt jótékonyan hat a tanulási teljesítményre, harmadrészt olyan társadalmi kapcsolatok kiépítésére ad lehetőséget, amelyek később támogathatják a végzett szakember előrejutatását. 10. A szakképzési beiskolázás növelése kulcskérdés. A Heves megyei MFKB nak ebben a szakképzésen kívül álló események (felsőoktatás átalakítása) is segítséget adnak, az előző pontban megfogalmazott feladatok mellett erősíteni kell az együttműködést mind alsó, mind felső szinten (általános iskolák és a megyei felsőoktatási intézmények). Fontos a felsőfokú oktatásra felkészítő szakképzés helyes (növekvő) arányának kialakítása. A felsőoktatással való együttműködés javítása két irányba is lehetőségeket nyújthat. Egyrészt a felsőoktatásból lemorzsolódó hallgatóknak kell megfelelő alternatívát nyújtani az adott szakterület szakképzésében. Másrészt pedig kreditbeszámítási megállapodások kötésével a felsőoktatás perspektíváját is kínálni lehet a beiskolázandó tanulók számára. 11. Felnőttképzés és iskolai szakképzés erősebb együttműködésének ösztönzése. Az egész életen át tartó tanulás, a tudás megújítása ma már elvárt követelmény. Egyrészt fel kell készülni a képzőknek a továbbképzések végzésére (személyi tárgyi kapacitás, módszerek), másrészt biztosítani kell a felnőttképzéshez az anyagi ösztönző rendszereket és megfelelő jogszabályi hátteret, a források felhasználásának ellenőrzésével együtt. 94

95 12. Az MFKB nak meg kell teremtenie a szakképzésben lévő források koherenciáját, segítenie kell, hogy a megyében elkerülhetők legyenek a párhuzamos fejlesztések. Ehhez mindenekelőtt meg kell ismernie a megyei szakképzés számára elérhető forrásokat (komplex forrástérkép), illetve nyilván adatokkal kell rendelkeznie arról, hogy hol milyen erőforrások, kapacitások bevonásával zajlik a képzés (erről jelenleg senkinek nincsen pontos és átfogó információja). Csak ezek után léphet fel az MFKB javaslattevőként a források felhasználásra vonatkozóan. Az MFKB nak tehát katalizálnia kell azt, hogy a megyében történjen meg a szakképzési kapacitások pontos számbavétele, ebben akár koordináló szerepet vállalhat. 13. Egységes és összehangolt szakképzési nomenklatúra adatszolgáltatás és információs rendszer működtetése. Az alábbiakban összefoglalásképp egy ábrában koncepció összes célját bemutatjuk, összefüggésrendszerbe ágyazottan. Látható, hogy vannak olyan célok, amelyek egyértelműen a szakképzési rendszeren belül jelölnek ki feladatokat számunkra, míg mások már a munkaerő piacra való kilépés szempontjait is magukba foglalják, végül vannak olyanok, amelyek egyértelműen a gazdaság és a társadalom elvárásaira reagálnak. 95

96 96

97 11. Mellékletek A szakképzési beiskolázás irányaira vonatkozó döntéstábla a 2014/2015 ös tanévre Szakképesítés azonosító száma Szint Tanulmányi terület Sorszám Szakképesítések/szakképesítésráépülések megnevezése Szakmacsoport Korlátozás nélkül támogatott /korlátozottan támogatott/ nem támogatott Ha korlátozás nélkül támogatott: hiányszakképesítés? Ha korlátozottan támogatott: keretszám? Ha a keretszám kisebb, mint az Nkt. szerinti maximális osztálylétszám: szöveges indoklás Ha nem támogatott: Indoklás? Ha az indoklás egyéb: szöveges kifejtés Abroncsgyártó 8 nem támogatott Ács 9 korlátozottan támogatott Agrár áruforgalmazó szaktechnikus 20 nem támogatott Állattartó szakmunkás 20 korlátozottan támogatott Állattenyésztő és állategészségügyi technikus Ápoló 1 20 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott 97

98 Asztalos Audio és vizuáltechnikai műszerész Autóelektronikai műszerész Autógyártó 5 korlátozás nélkül támogatott 6 nem támogatott 13 korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott Automatikai technikus 6 korlátozottan támogatott Autószerelő 13 korlátozottan támogatott Autótechnikus 13 korlátozottan támogatott Avionikus 13 nem támogatott Bádogos 9 korlátozás nélkül támogatott Bányaipari technikus 5 nem támogatott Egyéb indok Belovagló 20 nem támogatott Biogazdálkodó 20 nem támogatott Bor és pezsgőgyártó szaktechnikus 21 nem támogatott Bőrdíszműves 10 nem támogatott Egyéb indok Bőrfeldolgozó ipari technikus 10 nem támogatott Regionális beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt 98

99 CAD CAM informatikus 7 nem támogatott Egyéb indok Cipőkészítő 10 nem támogatott Egyéb indok CNC gépkezelő Cukor és édesipari szaktechnikus 21 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés Cukrász 18 korlátozottan támogatott Csecsemő és gyermekápoló 1 nem támogatott Egyéb indok Dekoratőr 4 nem támogatott Egyéb indok Dísznövénykertész 20 korlátozottan támogatott Dízelmotoros vasúti jármű szerelője Drog és toxikológiai technikus Édesipari termékgyártó Egészségügyi asszisztens 13 nem támogatott Egyéb indok 8 nem támogatott 21 nem támogatott 1 korlátozás nélkül támogatott Eladó 17 korlátozottan támogatott 196 a szakmacsoportban felsőfokú szakképzésben van igény Országos beiskolázásra javasolt a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt 99

100 Elektromechanikai műszerész Elektromos gép és készülékszerelő Elektronikai műszerész 6 nem támogatott Egyéb indok 6 korlátozottan támogatott 28 6 korlátozottan támogatott Elektronikai technikus 6 korlátozottan támogatott Élelmiszeripari analitikus technikus Élelmiszeripari gépésztechnikus Élelmiszeripari szakmunkás Élelmiszeripari technikus Épület és szerkezetlakatos Épületgépész technikus Erdészeti és vadgazdálkodási technikus Erdészeti gépésztechnikus 21 nem támogatott 21 nem támogatott 21 korlátozottan támogatott nem támogatott 5 korlátozás nélkül támogatott 5 nem támogatott Egyéb indok 20 korlátozottan támogatott nem támogatott Erdészeti szakmunkás 20 korlátozottan támogatott Erjedés és üdítőitalipari szaktechnikus 21 nem támogatott a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény 100

101 Erősáramú elektrotechnikus 6 korlátozás nélkül támogatott Faipari technikus 11 nem támogatott Fegyverműszerész 5 nem támogatott Fehérnemű készítő és kötöttáru összeállító 10 nem támogatott Egyéb indok Férfiszabó 10 nem támogatott Egyéb indok Festő, mázoló, tapétázó Finommechanikai műszerész Fitness wellness instruktor Fluidumkitermelő technikus 9 korlátozottan támogatott 56 5 nem támogatott 3 nem támogatott 5 nem támogatott Fodrász 19 nem támogatott Egyéb indok Fogászati asszisztens 1 nem támogatott Egyéb indok Foglalkozás szervező 2 nem támogatott Fogtechnikus 1 nem támogatott Egyéb indok a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény a gyakorló fodrász szakképesítésre épül Regionális beiskolázásra javasolt Regionális beiskolázásra javasolt 101

102 Fogtechnikus gyakornok 1 nem támogatott Egyéb indok Formacikk gyártó 8 nem támogatott Fotográfus és fotótermék kereskedő Egyéb indok Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 20 nem támogatott Egyéb indok Gáz és hőtermelő berendezés szerelő Gazda 20 nem támogatott Gazdasági informatikus Gépgyártástechnológi ai technikus Gépi forgácsoló Gépjármű mechatronikus Gépjármű építési, szerelési logisztikus Gépjárműépítő, szerelő 5 nem támogatott Egyéb indok 7 korlátozottan támogatott 68 5 korlátozottan támogatott nem támogatott 13 nem támogatott 13 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés A szakképesítésre van igény, de piaci alapon oldandó meg a szakember utánpótlás Gerontológiai gondo 2 nem támogatott A szakképesítésre egyál Regionális beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény 102

103 zó Gumiipari technikus 8 nem támogatott Gyakorló ápoló 1 nem támogatott Egyéb indok Gyakorló csecsemőés gyermekápoló 1 nem támogatott Egyéb indok Gyakorló fodrász 19 korlátozottan támogatott Gyakorló gyógyszertári asszisztens Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens 1 nem támogatott Egyéb indok 1 nem támogatott 1 nem támogatott Gyakorló kozmetikus 19 korlátozottan támogatott Gyakorló mentőápoló 1 nem támogatott Gyakorló szövettani asszisztens Gyártósori gépbeállító Gyermekotthoni aszszisztens 1 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott 2 nem támogatott talán a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény 103

104 Gyógy és fűszernövénytermeszt ő Gyógy és sportmaszszőr Gyógypedagógiai segítő munkatárs Gyógyszeripari laboratóriumi technikus Gyógyszertári asszisztens 20 nem támogatott 1 nem támogatott 3 nem támogatott 8 nem támogatott 1 nem támogatott Hajózási technikus 13 nem támogatott Halász, haltenyésztő 20 nem támogatott Hegesztő Hídépítő és fenntartó technikus Hulladékgazdálkodó szaktechnikus Hús és baromfiipari szaktechnikus 13 nem támogatott 14 nem támogatott 21 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés A szakképesítésre van igény, de piaci alapon oldandó meg a szakember utánpótlás 104

105 Húsipari termékgyártó 21 nem támogatott Hűtő és légtechnikai rendszerszerelő Hűtő, klíma és hőszivattyú berendezésszerelő 5 korlátozás nélkül támogatott 5 nem támogatott Egyéb indok Idegenvezető 18 nem támogatott Egyéb indok Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Ipari gépész Ipari gumitermék előállító 7 korlátozottan támogatott 68 7 korlátozottan támogatott 68 8 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés Irodai asszisztens 16 korlátozottan támogatott IT mentor 7 nem támogatott Járműfényező Járműipari fémalkatrész gyártó Járműkarosszéria előkészítő, felületbevonó korlátozás nélkül támogatott 5 korlátozottan támogatott nem támogatott a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény 105

106 Járműkarosszéria készítő, szerelő 13 nem támogatott Kályhás 9 korlátozottan támogatott Karosszérialakatos 13 korlátozás nélkül támogatott Kárpitos 11 nem támogatott Egyéb indok Képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens 1 nem támogatott Kereskedő 17 korlátozottan támogatott Kertész Kertészeti szaktechnikus 20 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés Kiadványszerkesztő 4 korlátozottan támogatott Kisgyermekgondozó, nevelő Kishajóépítő, karbantartó Klinikai fogászati higiénikus 2 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott 1 nem támogatott Regionális beiskolázásra javasolt a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény 106

107 Klinikai laboratóriumi asszisztens 1 nem támogatott Kohászati technikus 5 nem támogatott Egyéb indok Korrektor 4 nem támogatott Kozmetikus 19 nem támogatott Egyéb indok Kőfaragó, műköves és épületszobrász Kőműves és hidegburkoló Könyvkötő és nyomtatványfeldolgoz ó Környezetvédelmi technikus Környezetvédelmimérés szaktechnikus Közlekedésautomatikai műszerész Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő Közúti közlekedésüzemvitelellátó 9 korlátozottan támogatott 28 9 korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés 12 korlátozottan támogatott nem támogatott 14 nem támogatott 13 nem támogatott 5 13 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés Laboratóriumi techni 8 nem támogatott A szakképesítésre egyál Regionális beiskolázásra javasolt a gyakorló kozmetikus szakképesítésre épül 107

108 kus Lakberendező 4 nem támogatott Látszerész és fotócikkkereskedő Légi közlekedésüzemvitelellátó Létesítményi energetikus 19 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott 5 nem támogatott Egyéb indok Logisztikai ügyintéző 17 korlátozottan támogatott Lovastúra vezető 18 nem támogatott Lovász 20 korlátozottan támogatott 28 talán Országos beiskolázásra javasolt Regionális beiskolázásra javasolt Magasépítő technikus 9 korlátozottan támogatott Malom és keveréktakarmány ipari szaktechnikus 21 nem támogatott Matróz gépkezelő 13 nem támogatott Mechatronikai technikus Mechatronikuskarbantartó 6 korlátozottan támogatott 34 6 nem támogatott Mélyépítő technikus 9 nem támogatott 108

109 Mentálhigiénés aszszisztens 2 nem támogatott Mentőápoló 1 nem támogatott Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági gépésztechnikus Mezőgazdasági gépjavító Mezőgazdasági technikus 20 korlátozottan támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott Molnár 21 nem támogatott Motorkerékpárszerelő nem támogatott korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés Műanyagfeldolgozó 8 nem támogatott Egyéb indok Műanyagfeldolgozó technikus 8 nem támogatott Műbútorasztalos 11 nem támogatott Egyéb indok Műemlékfenntartó technikus 9 nem támogatott Regionális beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt 109

110 Műemléki díszítőszobrász 9 nem támogatott Egyéb indok Műemléki helyreállító 9 nem támogatott Egyéb indok Műszaki informatikus 7 korlátozottan támogatott Műszeres analitikus 8 nem támogatott Nonprofit menedzser 15 nem támogatott Női szabó Növényvédelmi szaktechnikus Nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus Nyomdaipari gépmester korlátozás nélkül támogatott 20 nem támogatott 14 nem támogatott 12 korlátozottan támogatott Optikai üvegcsiszoló 19 nem támogatott Egyéb indok Ortopédiai műszerész 1 nem támogatott Orvosi elektronikai technikus 6 nem támogatott Papíripari technikus 8 nem támogatott Parképítő és fenntartó technikus 20 nem támogatott Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt 110

111 Patkolókovács 20 nem támogatott Pedagógiai és családsegítő munkatárs Pék Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Pénzügyi számviteli ügyintéző 3 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott 15 korlátozottan támogatott korlátozottan támogatott Pincér 18 korlátozottan támogatott Postai üzleti ügyintéző 17 korlátozottan támogatott Pszichiátriai gondozó 2 nem támogatott Rehabilitációs nevelő, segítő Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló 2 nem támogatott Repülőgépész 13 nem támogatott Repülőgépsárkányszerelő 9 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott A szakképesítésre van igény, de piaci alapon oldandó meg a szakember utánpótlás Országos beiskolázásra javasolt 111

112 Ruhaipari technikus 10 korlátozottan támogatott Sommelier 21 nem támogatott Speciális állatfeldolgozó Sportedző (a sportág megjelölésével) Sütő és cukrászipari szaktechnikus Szakács Szállítmányozási ügyintéző Számítógép szerelő, karbantartó 21 nem támogatott 3 nem támogatott 21 korlátozottan támogatott 34 korlátozás nélkül támogatott 13 korlátozottan támogatott 34 7 korlátozottan támogatott Szárazépítő 9 korlátozottan támogatott Szenvedélybeteg gondozó 2 nem támogatott Szerszámkészítő 5 korlátozottan támogatott Szociális asszisztens 2 nem támogatott Egyéb indok Szociális gondozó és ápoló 2 korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés A szakképesítésre van igény, de piaci alapon oldandó meg a szakember utánpótlás A szakképesítésre van igény, de piaci alapon oldandó meg a szakember utánpótlás a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény 112

113 Szociális szakgondozó 2 nem támogatott Egyéb indok Szociális, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző 2 nem támogatott Egyéb indok Szoftverfejlesztő 7 korlátozottan támogatott Szórakoztató zenész, billentyűs szakmairány Szórakoztató zenész, énekes szólista szakmairány Szórakoztató zenész, fafúvós szakmairány Szórakoztató zenész, rézfúvós szakmairány Szórakoztató zenész, ütős szakmairány Szórakoztató zenész,húros/vonós szakmairány 4 nem támogatott Egyéb indok 4 nem támogatott Egyéb indok 4 nem támogatott Egyéb indok 4 nem támogatott Egyéb indok 4 nem támogatott Egyéb indok 4 nem támogatott Egyéb indok Szőlész borász 21 korlátozottan támogatott Szövettani asszisztens 1 nem támogatott Tartósítóipari szaktechnikus 21 nem támogatott Távközlési technikus 6 nem támogatott a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény Regionális beiskolázásra javasolt Regionális beiskolázásra javasolt Regionális beiskolázásra javasolt Regionális beiskolázásra javasolt Regionális beiskolázásra javasolt Regionális beiskolázásra javasolt 113

114 Tejipari szaktechnikus 21 nem támogatott Települési környezetvédelmi szaktechnikus Térképész szaktechnikus Természetvédelmi szaktechnikus 14 nem támogatott 20 nem támogatott 14 nem támogatott Tetőfedő 9 nem támogatott Textilipari technikus 10 nem támogatott Turisztikai szervező, értékesítő 18 korlátozottan támogatott Útépítő 13 nem támogatott Egyéb indok Útépítő és fenntartó technikus 13 nem támogatott Ügyviteli titkár 16 korlátozottan támogatott Vadászpuska műves 5 nem támogatott Vállalkozási és bérügyintéző Vám, jövedéki és termékdíj ügyintéző 15 korlátozottan támogatott korlátozottan támogatott 34 A szakképesítésre van igény, de piaci alapon oldandó meg a szakember utánpótlás Regionális beiskolázásra javasolt 114

115 Vasútépítő és fenntartó technikus Vasútforgalmi szolgálattevő Vasúti árufuvarozási ügyintéző Vasúti személyszállítási ügyintéző Vasúti villamos jármű szerelője Vasúti vontatott jármű szerelője 13 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott Egyéb indok Vasútijármű technikus 13 nem támogatott Egyéb indok Vegyipari technikus 8 nem támogatott Egyéb indok korlátozottan támogatott Vendéglátó eladó 18 korlátozottan támogatott Vendéglátásszervezővendéglős Vendéglátóüzletvezető Vidékfejlesztési szaktechnikus Villanyszerelő 6 18 nem támogatott 20 nem támogatott korlátozás nélkül támogatott hiányszakképesítés Virágdekoratőr 20 nem támogatott Egyéb indok Virágkötő és virágkereskedő 20 korlátozottan támogatott 28 A szakképesítésre van igény, de piaci alapon oldandó meg a szakember utánpótlás Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt Regionális beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt 115

116 Víz és csatornaműkezelő Víz, csatorna és közmű rendszerszerelő 14 korlátozottan támogatott 28 5 korlátozottan támogatott Vízépítő technikus 9 nem támogatott Egyéb indok Vízgazdálkodó szaktechnikus Vízgépészeti és technológiai berendezésszerelő Vízi közlekedésüzemvitelellátó Vizi sportmotorszerelő 14 nem támogatott Vízügyi technikus 14 nem támogatott Zöldség és gyümölcstermesztő 5 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott Egyéb indok 13 nem támogatott Egyéb indok 20 korlátozottan támogatott 56 Országos beiskolázásra javasolt a szakmacsoportban egyéb szakma képzésére van igény Országos beiskolázásra javasolt Országos beiskolázásra javasolt 116

117 11.2. Szakközépiskolai ágazatokra vonatkozó döntés Ágazat száma Ágazat megnevezése Korlátozás nélkül támogatott /korlátozottan támogatott/ nem támogatott Ha korlátozottan támogatott: keretszám? Ha nem támogatott: Indoklás? Ha az indoklás egyéb: szöveges kifejtés I. Egészségügy korlátozás nélkül támogatott A szakképesítésre van igény, de nem támogatott piaci alapon oldandó meg a szakember II. Egészségügyi technika utánpótlás III. Szociális korlátozás nélkül támogatott nem támogatott munkaerőpiaci IV. Pedagógia igény VII. Bányászat nem támogatott Egyéb indok regionális szakiskolai képzésben támogatjuk nem támogatott Egyéb indok VIII. Épületgépészet korlátozás nélkül támogatott IX. Gépészet X. Kohászat nem támogatott Egyéb indok regionális XI. Villamosipar és elektronika korlátozás nélkül támogatott XII. Távközlés nem támogatott Egyéb indok országos XIII. Informatika korlátozottan támogatott

118 XIV. Vegyipar nem támogatott Egyéb indok regionális XV. Vegyész nem támogatott munkaerőpiaci igény XVI. Építőipar korlátozás nélkül támogatott XVII. Könnyűipar korlátozottan támogatott 34 szakiskolai képzésben támogatjuk nem támogatott Egyéb indok XVIII. Faipar XIX. Nyomdaipar korlátozottan támogatott 34 nem támogatott munkaerőpiaci XX. Közlekedésépítő igény XXI. Közlekedés nem támogatott Egyéb indok regionális XXII. Közlekedésgépész korlátozottan támogatott 68 Környezetvédelemvízgazdálkodás XXIII. korlátozottan támogatott 34 XXIV. Közgazdaság korlátozottan támogatott 272 XXV. Ügyvitel korlátozottan támogatott 136 XXVI. Kereskedelem korlátozottan támogatott 68 XXVII. Vendéglátóipar korlátozottan támogatott 102 XXVIII. Turisztika korlátozottan támogatott 102 XXIX. Optika nem támogatott Egyéb indok országos szakiskolai képzésben támogatjuk nem támogatott Egyéb indok XXX. Szépészet korlátozás nélkül támogatott XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás korlátozás nélkül támogatott korlátozás nélkül támogatott XXXIII. Mezőgazdaság 118

119 XXXIV. Kertészet és parképítés korlátozottan támogatott 34 XXXV. Földmérés nem támogatott Egyéb indok országos XXXVI. Élelmiszeripar korlátozottan támogatott 68 XXXVII. Sport nem támogatott Egyéb indok országos 119

120 11.3. Nemzetgazdasági ágak és szakmacsoportok megfeleltetése OKJ szakmacsoportok KSH ágazati besorolás HKIK besorolás 1. Egészségügy A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat I. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 2. Szociális szolgáltatások B Bányászat, kőfejtés II. Ipar, építőipar, ipari jellegű szolgáltatások, szállítmányozás 3. Oktatás C Feldolgozóipar III. Kereskedelem, vendéglátás, oktatás, humán jellegű szolgáltatások 4. Művészet, kommunikáció D Villamosenergia IV. Közigazgatás, közösségi szolgáltatások 5. Gépészet E Vízellátás 6. Elektrotechnika F Építőipar Ahol: 7. Informatika G Kereskedelem, gépjárműjavítás I. = A (20) 8. Vegyipar H Szállítás, raktározás II. = B + C (8, 10, 11, 12, 21) + D + E (14) + F (5, 6, 9) + H (13) 9. Építészet I Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás III. = G (17) + I (18) + J (7) + K (15) + L + M + P (3) 10. Könnyűipar J Információ, kommunikáció IV. = N (16) + O + Q (1+2) + R (4) + S (19) 11. Faipar K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12. Nyomdaipar L Ingatlanügyletek 13. Közlekedés M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 14. Környezetvédelem N Adminisztratív és szolg. támogató tevékenység 15. Közgazdaság O Közigazgatás, védelem 16. Ügyvitel P Oktatás 17. Kereskedelem, marketing Q Humán egészségügyi, szociális ellátás Vendéglátás, idegenforgalom 18. R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 19. Egyéb szolgáltatások S Egyéb szolgáltatás 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 120

121 11.4. Heves megyében működő szakképző intézmények és fenntartóik Fenntartott Heves megyei iskola Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakközépiskola, Szakiskola és Felnőttek Általános Iskolája "Sancta Maria" Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Középiskola és Koll. Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola Gyöngyösi Kolping Katolikus Szakiskola és Speciális Szakiskola Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Kereskedelmi, Vendéglátóipari Közgazdasági és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Eötvös József Református Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Római Katolikus Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Fenntartó típusa Egyházi, rendi Fenntartó neve Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Congregatio Jesu (Angolkisasszonyok Szerzetesrend) Fenntartó ir. szám Fenntartó település 1111 Budapest Egri Főegyházmegye 3300 Eger Egri Főegyházmegye 3300 Eger Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány Tiszáninneni Református Egyházkerület Váci Egyházmegye Ordináriusa Zirci Ciszterci Apátság (Ciszterci Iskolai Főhatóság) Fenntartó cím Budafoki út 34/b Fenntartó képviselője Fenntartó tsz. Szabó Csaba 1/ Budapest Váci u. 47. Knáb Judit 1/ Széchenyi u. 1. Széchenyi u. 1. Ft. Juhász Ferenc EKIF elnök Ft. Juhász Ferenc EKIF elnök 1034 Budapest Huba u. 6. Juhász Imre 1033 Budapest Miklós u Miskolc 2600 Vác 8420 Zirc Kossuth u. 17. Migazzi Kristóf tér 1. Rákóczi tér 1. Sashalmi László dr. Újhelyi János Fenntartó e mail y.hu 30/ canonlaw@szt bertalan.hu 30/ canonlaw@szt bertalan.hu 1/ / / Borbáth Gábor 27/ Dékány Á. Sixtus 88/ kucsak.bela@k oszisz.hu iskolaalapitvan [email protected] phivatal@tirek. hu [email protected] Beiskolázási terület megye megye megye megye megye megye megye 121

122 TRIVIUM Alapítványi Szakközépiskola és Szakiskola Gimnázium, Informatikai, Közgazdasá és Szak gi, Nyomdaipari Szakközépiskola iskola Kontawig Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola Neumann János Középiskola és Kollé és Idegenfor gium Szent Lőrinc Vendéglátó galmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intéz Alapítványi mény és Kollégium Gróf Batthyány Lajos Gimnázium, Szakközépiskola és Szak Iskola Egri iskola Szinergia Üzleti Szakképző Tagintézmény Állami Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alap Intézmény fokú Művészetoktatási VM ASZK Szakképzőő Iskola Mátra Erés Vadgazd. Szak dészeti, Mezőgazd. képző Isk. és Koll. Gyöngyös Mátrafüred Alapítványi Trívium Szociális és Szak képzési Alapítvány / Munkanélküliek Szakkép zéséért Alapítvány 1164 Budapest "Az Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakkép 3300 Eger zésért" Alapítvány Műszaki és Üzleti Oktatá sért Alapítvány 3300 Eger Neumann Iskola Alapítvány 3300 Eger Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési 3300 Eger Alapítvány Wigner Iskola Közalapít vány 3300 Eger Eventus Üzleti Tudományok Szakképző Iskoláért Alapít 3300 Eger vány Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Okta 3000 Hatvan tási és Kulturális Alapítvány Szinergia Gazdasági Oktatás Támogató Alapítvány 1077 Budapest Eszterházy Károly Főiskola 3300 Eger Vidékfejlesztési Minisztéri um Kutatás és Oktatás 1055 Budapest szervezési Főosztály Felsőmalom u. 12. Mátyás k. út 165. Rákóczi u. 2. Iványi Bálint Rákóczi u. 48. II. Rákóczi Ferenc u. 95. Rákóczi u. 2. Takács Dániel 36/ Cifrakapu tér 24. Tanács út 9. Erzsébet ki rályné krt. 39. Eszterházy tér 1. Kossuth L. tér 11. Kovács Olga Mácsár Gábor 36/ Leitner György 36/ Vasas Zoltán Sulyokné Domboroczky Zsuzsanna Gyöngyösi At tila Imre Dr Hauser Zol tán 30/ / / / Dr. Pécsi Mária 01/ trivium@triviu mszki.hu titkarsag@iqpo nt.hu wigner@wigne r.sulinet.hu siposm@nejan et.hu szentlorinc@sz ent lorinc.hu busak_i@wign er.sulinet.hu eventus@even tus.hu edina.deme@g blsz.hu Naderi Zsuzsanna [email protected] u matraszakkepz o@fre .hu megye regionális megye megye megye megye országos megye országos országos 122

123 VM ASzK Szakképző Iskola VM Mezőgazd. Szakképző Iskola és Koll. József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Arany János Általános Iskola és Szakiskola Városi Intézményi Központ Füzesabony Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Bornemissza Gergely Szakközép, Szakiskola és Kollégium Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép, Szakiskola és Koll. Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola Balassi B. Ált. Isk. és Előkészítő Szakiskola Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás és Oktatásszervezési Főosztály Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Eger Megyeközponti Tankerület) 1055 Budapest 3300 Eger 3300 Eger 3300 Eger 3300 Eger 3300 Eger 3300 Eger 3300 Eger 3300 Eger 3300 Eger 3300 Eger Dobó István Gimnázium 3300 Eger Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium Szalaparti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Szakiskola és Diákotthon 3300 Eger 3300 Eger Kossuth L. tér 11. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Dr. Pécsi Mária 01/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ re .hu országos megye megye megye megye megye megye megye megye 123

124 Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Berze Nagy János Gimnázium, Szakiskola és Kollégium Európai Üzleti Ismeretek Szakközépiskolája Nonprofit Leonardo Education Nonprofit Kft Eger 3300 Eger 4400 Nyíregyháza Bem tábornok u. 3. Bem tábornok u. 3. Vasvári P. u. 12. II/6 Ballagó Zoltán 36/ Ballagó Zoltán 36/ Szondy Zsolt 20/ mediaakademi a.hu régión túlnyúló 124

125 11.5. Heves megyében működő kollégiumok 2013 S. sz Intézmény megnevezése Férőhely/ Létszám Nev. tan Fenntartó / Működtető 1. Arany János Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium 24/ 18 12/ / Eger Iskola út Bornemissza Gergely Szakközép, 176/ 112/ 3 1 / Eger Szakiskola és Kollégium 35 7 Kertész u Egri Csillagok Középiskolai Kollégium 42/ 98/ 5 5 / Eger Külsősor út Érseki Szent József Középiskolai 135/ / Eger Kollégium 135 Foglár u Eventus Üzleti,Művészeti Szakképző Iskola,Alapfokú / Eger Művészetoktatási In Cifrakapu tér 24. tézmény és Kollégium 6. Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, 0 150/ 5 4 / Eger Szakközépiskola és Kollégium 136 Csiky Sándor út Kereskedelmi.Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép, Szakiskola és Kollégium 8. Kossuth Zsuzsa Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium 9. Neumann János Középiskola és Kollégium 10 Sancta Maria Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Zeneiskola AMI 90/ / 71 30/ 120/ / 228/ / 119 Cím 7 1 / Eger Pozsonyi u / Eger Bem tábornok u / Eger Rákóczi u / Eger Kossuth L.u.8. Igazgató, vezető neve Telefonszám E mail cím Molnárné Bak 36/ aranyiszi@ajaisz. Tünde kv. sulinet.hu Barna Zoltán kv. 36/ [email protected] Dudás Mátyásné ig. 36/ [email protected] Homa János ig. 36/ [email protected] 36/ Gyovai Judit kv. 36/ eventuskollegium@ Burom Annamária gmail.com mk.v Egedné Gerencsér 36/ [email protected] Ildikó mkv. Aranyosi Gábor kv. 36/ / aranyosi.gabor@ fre .hu Somoskői Lilla kv. 36/ / [email protected] Szakaliné Haraszti 36/ [email protected] Éva kv. 20/ Simonyák Nóra 36/ [email protected] kv. siminori@fre .hu 125

126 11 Szent Hedvig Kollégium 0 210/ / Eger Dobó tér Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi 77/ 74/ 5 5 / Eger Szakközépiskola Kollégiuma Kistályai út Szent Orsolya Rend Kollégiuma 0 50/ 3 4 / Eger 37 Pacsirta út Szilágyi Erzsébet Gimnázium 112/ 260/ 14 1 / Eger és Kollégium Mátyás kir. út Wigner Jenő Műszaki,Informatikai 185/ / Eger Középiskola és Kollégium 173 Rákóczi u József Attila Szakközépiskola, 80/ 80/ 4 3 / Gyöngyös Szakiskola és Kollégium Kócsag u Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági 64/ 36/ 3 4 / Gyöngyös Szakközépiskola Kollégiuma Than K. u Damjanich János Szakközépiskola, 20/ 20/ 4 3 / Hatvan Szakiskola és Kollégium 19 9 Vécsey út 2/a. 19 Eötvös József Református Középiskola, 35/ 35/ 4 4/ 3360 Heves Szakiskola és Kollégium Gyöngyösi út Március 15 Gimnázium, Szakképző Iskola 20/ 20/ 2 2 / Lőrinci és Kollégium 7 10 Kastélykert 21 Berze Nagy János Kollégium / Mátrafüred Üdülősor VM ASZK Szakképző Iskola 220/ 43/ 11 6 / Mátrafüred Búzás József kv. 37/ Vadas Jenő Kollégiuma Erdész u.11 20/ VM ASZK Szakképző Iskola Pétervásárai 80/ 29/ 4 6 / Pétervására Tóthné Utasi Ilona 36/ Tagintézmény Koll a Keglevich u.19. kv. 20/ Fenntartó: 1 megyei tankerület; 2 járási tankerület; 3 MIK; 4 egyház; 5 alapítvány; 6 egyéb; Működtető: 1 megyei tankerület; 2 járási tankerület; 3 MIK; 4 egyház; 5 alapítvány; 6 egyéb; 7 helyi önkormányzat A fenntartás és működtetés adatai változhatnak! Kiss Lászlóné ig. 36/ [email protected] Utasi László kv. 36/ [email protected] Biró Péterné Illés 36/ [email protected] Virág kv. Dr. Bartus Zsolt kv. 36/ [email protected] Kiss Ferenc kv. 36/ [email protected] Horváth Attila k.v 37/ / horath@fre .hu Szentpéteri Gábor 37/ sztpeteri@fre .hu kv. 70/ Zelenka Ferencné 37/ [email protected] kv. Gombos István kv. 36/ , gombos55istvan@ 20/ gmail.com Husanyicáné Érsek 37/ admin@lorinci. Enikő k.v sulinet.hu Plósz Andrea kv. 37/ [email protected] buzasj55@fre .hu [email protected] 126

127 11.6. Szakképzésben érintett felelősök, döntéshozók és elérhetőségeik Szervezet Név Levelezési cím Telefonszám E mail cím Heves Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály dr. Szucsik István 3300 Eger, Kossuth L. u / oktatasheves@heve s.gov.hu; [email protected]. hu Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Fülöp Gábor 3300 Eger, Faiskola u / [email protected] Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Kp. Fenyves Péter 3300 Eger, Kossuth L. u / [email protected] Heves Megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Domján Róbert 3300 Eger, Kossuth L. u / tfejleszt@hevesmeg ye.hu Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Eger Megyeközponti Tankerület Ballagó Zoltán 3300 Eger, Bem tábornok u / egritankerulet@gma il.com Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága Oroján Sándor 3300 Eger, Kossuth L. u / [email protected] 127

128 11.7. Heves megye TOP 50 vállalata foglalkoztatási szempontból Sorszám Név Foglalkoztatottak száma (fő) 1 Robert Bosch Elektronikai Gyártó Kft Mátrai Erőmű Zrt ZF Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft Horváth Rudolf Intertransport Keresk. És Szolg. Kft Agria Volán Közlekedési Zrt Heves Megyei Vízmű Zrt ZF Lenksysteme Hungária Gépjárműalk. Gyártó Kft. n.a. 8 Agria Humán Közhasznú Nonprofit Kft Pikopack Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt EBM Hungary Montorgyártó és Forgalmazó Kft Papst Hungary Motorgyártó és Forgalmazó Kft Mátrametál Fém Csomagolóeszköz Gyártó és Ért. Kft Egererdő Erdészeti Zrt Bosch Rexroth Pneumatika Gyártó és Kereskedelmi Kft Dae Chang Hungary Elekronikai Kft n.a. 16 Johnson Electric Hatvan Elektro. Term. Kft Magnetec Ungarn Mágnestechnológiai Ipari Kft Human C Munkaerő Közvetítő és Kölcs. Szolg. Kft. n.a. 19 Csabacast Könnyűfémöntöde Kft Mátra Volán Autóbusz Közlekedési Zrt Ruag Ammotec Magyarországi Zrt n.a. 22 SBS Szerelő Javító és Szolgáltató Kft Sanatmetal ortopédiai és Trauma, Eszk. Gyártó Kft Duropack Starpack Csomagolóeszk. és Forg. Kft. n.a. 25 VAMAV Vasúti Berendezések Kft Elso Elbe Hungária Acélipari és Kereskedelmi Bt Mader Logisztikai és Szolgáltató Kft. n.a. 28 Flott Trans Szállítmányozó és Fuvarozó Kft. n.a. 29 K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft Mátra Humán Ipari Szolgáltató Kft Hatvani Volán Közlekedési Zrt Fenstherm Nyílászáró Gyártó és Kereskedelmi Kft. n.a. 33 Hatvani Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Zrt "Rádi Pékség" Sütőipari Kft Qualiform Aluminiumipari Term., Keresk. És Szolg. Zrt. n.a. 36 M V Consulting Rehabilitációs és Szolgáltató Kft Stanley Electric Hungary Fénytechnikai Eszközök Kft

129 38 Hesi Heves Megyei Sütő és Édesipari Kft Egertej Tejipari Kft. n.a. 40 Fish and Food Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft Városgondozás Eger Ipari, Keresk. És Szolg. Kft LKH Leoni Kábelgyár Hungária Kft Vilati Gyártó Fémszerkezetgyártó és Elektr. Szer. Zrt Jász Tész Térségi Zöldség Gyümölcs Term. És Ért. Kft Gyöngyszöv Általános Fogyasztási és Értékesítő Szöv Detki Keksz Édesipari Kft Szalók Holding Ingatlanfejl. És Haszn. Zrt. n.a. 48 Color Tours Idegenforgalmi és Szállítmányozó Kft. n.a. 49 Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft Eger Park Hotel Szállodaüzemeltető Kft