Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Átírás

1 TARTALOM 3 Elôszó Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20 Élelmiszeripar 21 Marketing az élelmiszergazdaságban Élelmiszerbiztonság, állatés növényegészségügy Részvételünk a világ agrárkereskedelmében 26 Magyarország, az Európai Unió tagja 27 Magyarország mezôgazdasági szakdiplomatái

2 2008 Elôszó A év korszakos jelentôségû volt a világ agrártörténetében. Megtörni látszik ugyanis az az évszázados folyamat, amikor az élelmiszerek reálárai tendenciájukban csökkennek egy olyan fordulóév volt, amikor az élelmiszerválság következtében drasztikusan emelkedtek a mezôgazdasági termékek és az élelmiszerek árai. A megnövekedett árbevételek már kompenzálni tudták a költségek elsôsorban az olajárrobbanás miatti meredek emelkedését, sôt többlet jövedelmet is biztosítottak. A változó körülmények miatt fokozatosan egy minôségileg más helyzet kialakulásával lehet számolni. Az élelmiszerválság és az élelmiszerek reálárainak jelentôs emelkedése komoly lehetôségeket nyújt az átlagosnál jobb adottságokkal rendelkezô hazai agrárgazdaság számára. Nekünk, magyar gazdaságpolitikai döntéshozóknak a felelôssége, hogy élünk-e ezekkel a lehetôségekkel vagy kihasználatlanul hagyjuk ôket. Magyarország, mint az Európai Unió tagja, felelôsséget érez azért is, hogy a Közös Agrárpolitika átalakítása eredményeként az egész közösség is jobban megfeleljen az új kihívásoknak. A évi világgazdasági kihívások és a hazai folyamatok, az élelmiszer- és az energiatermelés, valamint a környezetgazdálkodás megváltozott viszonyrendszere megítélésünk szerint igényli, hogy a Közös Agrárpolitika felülvizsgálata során magyar álláspontként megfogalmazzuk: a termelés korlátozása helyett a piacorientált bôvítés feltételeit célszerû erôsíteni, és hogy a KAP vívmányait, annak termeléshez, illetve területhasznosításhoz kapcsolódó támogatását (I. pillér) fenn kell tartani. Mindezek mellett a mezôgazdaság fejlesztését az agrár-vidékfejlesztés elválaszthatatlan részeként tartjuk megvalósíthatónak. Ez a kiadvány azt a célt szolgálja, hogy az agrárgazdaság irányítói és szereplôi számára bemutassa az ágazat valós helyzetét, a lehetôségeket, de a gondokat is. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki tenni tud és akar a magyar mezôgazdaság fejlôdéséért, felemelkedéséért. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 3

3 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság a gazdálkodási formák tekintetében a legszínesebb ágazatnak tekinthetô a nemzetgazdaság egészében. Az Európai Unió tagállamainak többségétôl is eltér az üzemstruktúrája, a vállalkozások valamennyi formája megtalálható benne. Sajátosságaként említhetô a kétpólusú gazdaságszerkezet, amit a nagyobb méretû gazdaságok és a kisüzemek jelentenek. A középüzemek súlya a rendszerváltás után kezdett növekedni. Megfigyelhetô a szövetkezetek nagy száma, de ennél is fontosabb, hogy 619 ezer egyéni gazdaság (háztartás) vesz részt a termelésben. S bár számuk csökkent az elmúlt években, arra azonban bizonyság, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a magyar háztartások csaknem egyharmada-egynegyede érintett a mezôgazdaság ügyében. Társadalmi szerepét ez határozza meg igazán. Az egyéni gazdaságok sokaságát az EU statisztikai számbavételi módszere magyarázza. Mindaddig be kell vonni a termelôket a statisztikai megfigyelésbe, míg a megfigyelt kör le nem fedi a termelés 99%-át. Így például az évente egy sertést meghizlaló háztartás is egyéni gazdaságnak minôsül. A évi Gazdaságszerkezeti Összeírás szerint mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezôgazdasági tevékenységet, 6 százalékkal kevesebb, mint 2005-ben. A mezôgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma is csökkent 2005-höz képest (12,5%-kal), amely 2007-ben megközelítette A mezôgazdasági ágazat résztvevôi 2007-ben* Mezôgazdasági termelôk ( ) Társas vállalkozások (13 855) Nem üzemszerû, házkörüli termelést folytatók ( ) Korlátolt felelôsségû társaságok (6828) Mezôgazdasági szövetkezetek (1242) Egyéni gazdaságok ( ) Egyéb jogi személyiségû társas vállalkozások (pl.: erdôbirtokossági társulat) (1020) Jogi személyiség nélküli társas vállalkozások (pl.: betéti társaság, közkereseti társaság) (4436) Mezôgazdasági magánvállalkozások (68 947) Fôfoglalkozású családi gazdaságok, részmunkaidôs és mellékfoglalkozású kisegítô gazdaságok ( ) Részvénytársaságok (329) * A mezôgazdaságba, vad- és erdôgazdálkodásba sorolt szervezetekhez néhány egyéb, a táblázatban szereplô kategóriákba nem illeszthetô szervezet is tartozik, így például a jogi személyiségû non-profit szervezetek stb. 4

4 2008 a 619 ezret, ugyanakkor rajtuk kívül említésre méltó még a házkörüli és az üdülôkhöz tartozó kertekben folytatott mezôgazdasági tevékenység is, ez utóbbi azonban nem képezte az összeírás tárgyát óta a gazdasági szervezetek átlagos mezôgazdasági területe 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektár mezôgazdasági területet meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, az egyéni gazdaságok összes mezôgazdasági területének 73 százalékát a hektár méretû egyéni gazdaságok tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvetô változások 2005 óta nem következtek be. Állattartással a gazdasági szervezetek csaknem egyharmada (29%-a), az egyéni gazdaságoknak pedig fele (55%-a) foglalkozott 2007-ben. A gazdasági szervezetekben 2 állatfaj (szarvasmarha, sertés), az egyéni gazdaságokban 4 állatfaj (szarvasmarha, sertés, juh, ló) tette ki a számosállat-egyenértékben kifejezett állatállomány 90 százalékát. Az európai agrárintegrációs struktúrában fontos szerepet játszanak a termelôi értékesítô szervezetek (TÉSZ-ek). Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása ugyanis úgynevezett laza piacszabályozás. Nincsenek termelési korlátozások, kvóták. A megtermelt áru korlátozás nélkül forgalomba hozható, de a rendelkezésre álló támogatások az ágazatban kizárólag a TÉSZ-eken keresztül folyósíthatók. A gazdasági szükségszerûség és a nemzeti támogatás együttes hatására 2005 elejéig 100 TÉSZ alakult az országban. Számuk mára ugyan 60 alá csökkent, de ez elsôsorban összeolvadásoknak tudható be. A termelôi bázis még növekedett is. A TÉSZ-ek 2007-ben 29,6 milliárd forint értékû tagi árut forgalmaztak. A hazai zöldség-gyümölcs termelés értékesítésének mintegy 15 százaléka a TÉSZ-eken keresztül történik. A korábban kisméretû TÉSZ-ek az évek során versenyképes nagyságúra erôsödtek. Az ország zöldség-gyümölcs termelô régióiban mindenütt létrejöttek TÉSZ-ek, így a földrajzi lefedettség közel teljesnek mondható. A termékek beszerzését, értékesítését segítô, szolgáltatást nyújtó szövetkezések (BÉSZ-ek) tagjaik termékét értékesítik, illetve a termeléshez inputanyagokat szereznek be, azaz elsôsorban kereskedelmi tevékenységet folytatnak ben elôrelépés történt abban az értelemben, hogy a BÉSZ-ek egy része az új feltételrendszerek mellett folyamatosan átalakult termelôi csoporttá. Az országban január 1-jén 208 elismert termelôi csoport mûködött. Az év folyamán 33 elismerési határozat kiadására került sor, így december 31-én már 241 termelôi csoport tevékenykedett az agráriumban. Az elôzetesen elismert csoportok száma 2007-ben 71-rôl 10-re csökkent. A visszaesés legfôbb oka, hogy a szervezetek magasabb követelményrendszernek megfelelô állami elismerésre pályáztak, és azt el is nyerték. Az állami kézben lévô 1 millió 54 ezer hektár erdôterület 19 állami és 3 honvédségi erdôgazdasági zrt. tulajdonában van. A magántulajdonú erdôket viszont mintegy 27 ezer erdôgazdálkodó gondozza, akik mögött 300 ezer magántulajdonos áll elaprózott területekkel. Európai uniós összehasonlításban a magyar élelmiszeripar az EU-25 átlagánál koncentráltabb, december 31-én 8353 vállalkozást regisztráltak. Magyarországon a bolti kiskereskedelmi forgalom (gép-, jármû- és üzemanyag-forgalom nélkül) egyre nagyobb hányada koncentrálódik a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben és hálózatokban végén Magyarországon (gépjármû-üzletek és töltôállomások nélkül) összesen 151,1 ezer kiskereskedelmi üzlet mûködött, 2900-zal kevesebb, mint 2006 decemberében. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes boltok száma, az ital- és dohányáru szaküzletekkel együtt 46 ezer volt, egy év alatt 1700-zal csökkent. 5

5 A magyar mezôgazdaság adottságai A magyar mezôgazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó ágazata. Az ország egyedi természeti adottságai, a domborzati viszonyok, a klimatikus tényezôk és a kiváló termôképességû talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében potenciálisan kiemelkedô minôségû és mennyiségû eredmények elérését teszik lehetôvé, és az elmúlt egy évezred alatt megalapozott agrárkultúra létrejöttét biztosították. A kedvezô földrajzi viszonyok mellett további elônyöket jelent a munkaerô szakképzettsége; a lakosság többségének a mezôgazdasági tevékenység iránti szeretete; A mezôgazdaság részaránya A külkereskedelmi Év a GDP- a fogyasz- az a beru- a foglal- forgalom, termelésben tásban a) exportban a) házásban koztatott- egyenlege a) folyó áron, % ságban, % Mrd Ft ,1 26,1 6,0 4,3 5,3 223, ,7 25,1 5,8 4,4 5,0 181, ,6 25,8 5,5 4,2 4,9 214, ,6 25,0* 6,3 3,7 4,7 342,0 a) Mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek +) Elôzetes adatok * Számított adat, forrás: AKI A termôterület mûvelési ágankénti megoszlása, 2007 Szôlô 1,1% (86 ezer ha) Gyümölcsös 1,3% (102 ezer ha) Gyep 13,2% (1 millió ha) Erdô 23,6% (1,8 millió ha) A mezôgazdaság aránya a nemzetgazdaságban Nádas 0,7% (57 ezer ha) Konyhakert 1,2% (96 ezer ha) Halastó 0,4% (34 ezer ha) Szántó 58,4% (4,5 millió ha) a magas színvonalú oktatási és kutatási háttér; a hatósági feladatokat végrehajtó intézményrendszer. Ezen együttes tényezôknek köszönhetôen a magyar mezôgazdaság tradicionálisan exportorientált, kiváló minôségû terményei, termékei szinte a Föld minden országában megtalálhatók. A rendszerváltást követô közel két évtizedben a hazai társadalmi változások, valamint a nemzetközi piacokon végbement átrendezôdések a magyar agrárgazdaság nemzetgazdaságon belüli arányainak megváltozását eredményezték. Míg a rendszerváltás évében (1989) a mezôgazdaság az akkori GDP 13,7 százalékát állította elô, a munkaerô 17,4 százalékát foglalkoztatta és az exportbevételek 22,8 százalékát termelte, addig az ezredfordulót követô évekre az agrárgazdaság súlya jelentôsen mérséklôdött, s a GDP-bôl való részesedése ma már 3,6 4,0 százalék körül alakul. Az agrárgazdaság szerepének megítélésekor ki kell emelni, hogy a évi 3,6 százalékos GDP részesedési arány csak a mezôgazdasági termelést tükrözi. Magyarországon is az a jellemzô, hogy az alapanyagtermelésrôl a hangsúly fokozatosan áthelyezôdött a szélesebb értelemben vett agrárgazdaság (agrobiznisz) termelést megelôzô, illetve követô fázisaiba. Számítások szerint hazánkban az agrobiznisz aránya a GDP-termelésben százalék. Magyarország összes területe 9,3 millió hektár. A termôterület nagysága amely az erdôk, nádasok, halastavak területét is magában foglalja 7 millió 721 ezer hektár volt 2007-ben. Az ország mezôgazdasági területe 5 millió 807 ezer hektár, ami arányát tekintve egyedülállóan magas Európában. A mezôgazdasági terület 78 százaléka szántóterület, 17 százaléka gyep. A konyhakert, a gyümölcsös és a szôlôterület együttesen 5 százalékos aránnyal részesedett a mezôgazdasági területbôl. A magyarországi rendszerváltás a mezôgazdasági tulajdonviszonyok, a földhasználati módok és üzemformák radikális átalakulásával járt. A mezôgazdaságban a magántulajdon térhódítása a kárpótlás, a részaránytulajdonú földkiadás, illetve a termelôszövetkezetek átalakítása és az állami gazdaságok privatizációjának eredményeként következett be. A mezôgazdasági földhasználatban az egyéni gazdálkodók szerepe továbbra is 6

6 2008 Földár régiónkénti bontásban (2007) (ezer Ft/ha) Régió Szántó Gyep Szôlô Gyümölcs Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer Földhasználat gazdálkodási formák szerint május 31. (ezer hektár) Nem mezôgazdasági hasznosítású 1297,3 Egyéb 1447,6 Egyéni gazdálkodók 2807,8 Forrás: számítás KSH adatok alapján Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer Gazdasági szervezetek 3750,7 A szántóföld ára kistérségenként (2007) meghatározó, használt földterületük 2007-ben némileg növekedett az elôzô évhez képest. Ez azt jelenti, hogy az ország összes földterületének 45 százalékát egyéni gazdálkodók, közel 41 százalékát pedig gazdasági szervezetek mûvelték. A fennmaradó 14 százalék nem mezôgazdasági hasznosítású terület. A földhasználat racionalizálása érdekében mûködteti a kormányzat a Nemzeti Földalapot. A termôföldért életjáradékot programnak, az egyösszegû vásárlásoknak és értékesítéseknek, valamint a nyilvános haszonbérleti pályázatoknak köszönhetôen ez az intézmény is hozzájárult a birtokszerkezet javításához és a szociálisan hátrányos rétegek megélhetésének segítéséhez. Az uniós csatlakozás elôtti évekre és a csatlakozást követô idôszakra egyaránt a földpiac lassú élénkülése jellemzô. Kereslet fôként a nagyobb kiterjedésû, egybefüggô szántók és erdôk iránt van. Nehezen értékesíthetôk a beékelôdô, szórtan elhelyezkedô, kis méretû, illetve a rendezetlen tulajdonviszonyú területek. Az élénkülô földpiacot a földárak mérsékeltebb, a bérleti díjak jelentôsebb növekedése jellemzi. Hazánkban a bérleti díjak a jobb területeken a föld árának 4 7, országos átlagban 5,5 százalékát teszik ki. Magyarországon 2007-ben átlagosan 6 százalékkal növekedtek a földárak. Egy hektár szántóterület piaci ára átlagosan 411 ezer forint volt. Az egyes régiók közötti szórás igen nagy, a szántóföld ára a déldunántúli régióban a legmagasabb (557 ezer Ft/ha). A közép-magyarországi régióban ennél átlagosan 100 ezer forinttal olcsóbban lehetett szántóföldet vásárolni. A szántóterület ára régiókon belül is nagy szórást mutat. A mezôgazdasági tevékenységet végzô gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok munkaerôráfordítása jelentôs eltéréseket mutat. Míg a gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak, alkalmazottak többnyire napi 8 órában végzik tevékenységüket, az egyéni gazdaságokban rendszertelenebb hol több, hol kevesebb a munkavégzés. Közös jellemzôjük, hogy tendenciáját tekintve évrôl évre csökken a mezôgazdaság munkafelhasználása. Éves munkaerôegységben (évi 1800 munkaóra) számítva 500 ezer dolgozó éves munkájának megfelelô munkamennyiséggel hozták létre a év folyamán megtermelt mezôgazdasági termékeket. Fôállásban azonban ennél jóval kevesebben dolgoznak a mezôgazdaságban. A lakossági munkaerôfelmérés adatai szerint 2007-ben a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 3,93 millió fô volt. A mezôgazdaságban és erdôgazdálkodásban együtt 182,9 ezer fô dolgozott, ami az összes foglalkoztatott 4,7 százalékát teszi ki. A mezôgazdaság súlya a Szántó érték 200 eft alatt eft eft eft 500 eft felett 7

7 foglalkoztatásban évrôl évre csökkent, míg 2002-ben még 6,2, 2004-ben pedig 5,3 százalék volt. Az élelmiszeriparban 2007-ben 103,5 ezer fô állt alkalmazásban, vagyis 3,3 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. Az elmúlt néhány évben a mezôgazdaság beruházásai hullámzó képet mutattak. Az EU-hoz való csatlakozás elôtt a technikai, technológiai lemaradásunkat mérséklô intézkedések, a növekvô támogatások hatására az ágazat aránya a nemzetgazdasági beruházásokból 6,1 százalékot tett ki. Ez az arány a csatlakozás után jelentôsen csökkent, 3,7 4,5 százalék között alakult. A jövôt illetôen kockázatot jelent, hogy az ágazat beruházásainak aránya elmaradt az ágazat bruttó hozzáadott érték arányától. Ugyanakkor az új támogatási lehetôségek megnyílásával 2007 utolsó harmadától a beruházások egyértelmû növekedési tendenciát mutatnak. A mezôgazdasági traktorok számában több év átlagában kismértékû növekedés volt tapasztalható. Egyidejûleg a kisebb teljesítményû traktorokat nagyobb teljesítményû traktorokkal váltják fel mind az egyéni gazdaságokban, mind a gazdasági szervezeteknél. A korábbi évekhez képest 2007-ben a nagy összegû támogatásoknak köszönhetôen jelentôsen magasabb volt a mezôgazdasági gépek értékesítése. A beruházások egy évvel korábban elôrejelzett fellendülése bekövetkezett. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal összefüggésben a beruházások növekedtek, aminek eredményeképpen a nettó állóeszköz-felhalmozás (nettó beruházás) is pozitív egyenleget mutat. A 2007-ben meghirdetett intézkedésekkel összhangban a gépforgalom emelkedett a legnagyobb mértékben. A beruházások fellendülése nem érintette a kertészeteket, az ültetvényes gazdálkodókat (elsôsorban a fagykárok és a likviditási helyzetük megôrzése miatt), valamint az abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságokat. A felsorolt gazdaságtípusoknál a Fôbb mezôgazdasági gépek értékesítése* (darab) Megnevezés Értékesítés mezôgazdasági felhasználóknak Traktorok összesen Gabonakombájnok Pótkocsik Ekék Mûtrágyaszóró gépek és adapterek * használtgép-értékesítés nélkül Forrás: AKI adatbázis nettó beruházás továbbra is negatív, azaz a fejlesztések volumene az amortizációt sem érte el. Az állattenyésztés válságát ugyanakkor az is jól jelzi, hogy a tenyészállatok egy hektárra jutó beruházási értéke csökkent. Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 2007-ben folyó áron 114 milliárd forint volt, ami 3 százalékos növekedést jelent 2006-hoz viszonyítva. Némileg (1,4%-kal) csökkent az építési beruházások összege, valamint volumene. 5,6 milliárd forinttal (12,9%-kal) nôtt viszont a belföldi gépberuházás. Az import gépek beruházási teljesítményértéke nem változott, a évivel azonos volt (30 milliárd Ft). Beruházás-támogatási jogcímen sem hazai, sem EU-forrás nem állt rendelkezésre 2007 folyamán. Az agrotechnika fontosabb területei közül a talajerô-visszapótlásban igen jelentôs az állattartás drasztikus csökkenésével összefüggô hiányosság figyelhetô meg. Igaz ugyanakkor, hogy a kemikáliák és a szerves trágya mérsékelt felhasználása az EU-átlagnál alacsonyabb környezetterhelést eredményez, az eddig is kisebb terhelés mellett. Az agrotechnika jellemzôinek többsége a gazdasági szervezetek elônyét mutatják. Öntözéses termelésre a mezôgazdasági terület mintegy 1,3 százalékán kerül sor. Alap- és középfokú iskolai rendszerû szakképzésben a tanévben közel 180 szakképzô iskolában folyt mezôgazdasági, illetve élelmiszeripari szakmacsoportos szakiskolai és szakközépiskolai oktatás, valamint a szakképzô évfolyamokon folyó szakképzés. Az ilyen oktatásban részt vevô tanulók száma összesen mintegy 45 ezer fô volt. A szakképzési rendszerbe szervesen illeszkedô képzés eleget tesz az agrárgazdaság speciális igényeinek. Ezek a szakképzô intézmények az agrárágazat valamennyi szakterületén és szintjén biztosítják a szakmai ismeretek megszerzését. A szaktárca mellett a fôvárosi, a megyei és a települési önkormányzatok, egyházak és alapítványok tartják fenn az iskolákat. Az iskolák nem csupán felnôtt- és továbbképzési tevékenységet folytatnak, hanem rendkívül kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokat is kiépítettek. Fontos feladatuk a szaktanácsadás, továbbá tanüzemi mintagazdaság, bemutató gazdaság és logisztikai központ mûködtetése. Az intézmények az adott régió fontos képzési, továbbképzési, szaktanácsadási és információs bázisai. Az agrárszakképzés fejlesztéséért és szolgáltatásáért az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet a felelôs. A április 1-jén hatályba lépett új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 44-féle FVM felelôsségi körbe 8

8 2008 milliárd Ft Forrás: FVM Az agrártámogatások célok és források szerint , ,6 435,6 140, ,2 429,6 234,1 252,3 246,7 22,8 140,6 133,1 175,2 177,3 188,9 Beruházási és vidékfejlesztési célú támogatások EU-forrásból finanszírozott támogatások Jövedelemtámogatások Nemzeti forrásból finanszírozott támogatások 106,0 111,7 tartozó, úgynevezett fô szakképesítést tartalmaz. Az új OKJ alapján 2007-ben megkezdôdött az agrárszakképzés átfogó és teljes körû tartalmi-módszertani megújításához szükséges jogszabályok és egyéb dokumentumok elkészítése. A minisztérium az iskolarendszerû képzésen kívül a felnôttképzés keretében mintegy 400 agrárszakképzéssel is foglalkozó felnôttképzési intézmény, vállalkozás szakmai-képzési tevékenységének felügyeletét, szakmai támogatását végezte. Az FVM felelôsségi körébe tartozó felsôfokú szakképesítések száma jelenleg 16, a felsôfokú szakképzésben résztvevô hallgatók száma mintegy 850 fô. A termelôk számára az új ismeretek átadását a szaktanácsadás rendszerének kellene biztosítania. A szaktárca olyan államilag támogatott ismeretátadási rendszer kialakítását szorgalmazza, amely lehetôvé teszi, hogy a termelôk anyagi helyzetüktôl függô áron vagy térítés nélkül megszerezhessék a helyes döntések meghozatalához szükséges ismereteket. Általánosságban elmondható, hogy az államilag támogatott szaktanácsadás célcsoportjai a regisztrált termelôk, illetve a nekik szolgáltatást nyújtó szervezetek. A 1782/2003 EK rendeletnek megfelelôen a minisztérium 2006-ban megkezdte a szaktanácsadási rendszer kialakítását. A munka eredményeképpen kialakult a leendô szaktanácsadási rendszer struktúrája, amelynek lényeges elemei a területi szaktanácsadási központok; a regionális szaktanácsadási központok; a szakmai szaktanácsadási központok; a minisztérium és háttérintézményei. A Mezôgazdasági Szaktanácsadási Rendszer (Farm Advisory System) feladatait július 1-jétôl már az akkreditált Területi Szaktanácsadási Központok végzik. Térítés ellenében nyújtanak szaktanácsot a mezôgazdasági termelôk és az erdôgazdálkodók részére az agrárágazat számos szakterületén, beleértve a kölcsönös megfeleltetés, a helyes mezôgazdasági és környezeti állapot, valamint a munkabiztonság követelményeit is. A szaktanácsadási szolgáltatást igénybevevôk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében támogatásban részesülhetnek, amelynek feltételeit az FVM jogszabályban teszi közzé. A kormányzat szerepvállalásának segítésére korszerûsödô intézményi rendszer áll rendelkezésre. A kifizetô ügynökség feladatait akkreditált költségvetési szerv, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el. Önálló intézmények és hatóságok összevonásával január elsején alakult a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). Örökölte mindazokat a szakigazgatási feladatokat, amelyek elôdjeiben mûködtek [állategészségügy, élelmiszerbiztonság, növény-, talaj- és agrár-környezetvédelem, borminôség-vizsgálat, Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) stb.]. Külön kiemelést érdemel a falugazdász hálózat teljesítménye. Az MgSzH keretei közt mûködô intézmény fontos szerepet tölt be többek között a csatlakozással megváltozott körülmények megismertetésében, a pályázatok készítésében, de az agrárirányítás informáltságának biztosításában is. A magyar kormány az uniós támogatásokon felül nemzeti forrásból is támogatja az ország mezôgazdaságát. Az összesen 435,7 milliárd forint kifizetett agrárés vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 43 százalékot, az uniós támogatás pedig 57 százalékot tett ki 2007-ben. Az uniós támogatások fontosabb célterületei az alábbiak voltak: az NVT alapján fizetett támogatás: 66,8 milliárd forint (ebbôl 13,4 milliárd Ft nemzeti társfinanszírozási rész); az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 18,7 milliárd forint került kifizetésre (ebbôl 14,6 milliárd Ft származott nemzeti forrásból); az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedéseire kifizetett támogatás: 27,9 milliárd forint (ebbôl nemzeti társfinanszírozási rész 6,7 milliárd Ft); az EU által finanszírozott egységes területalapú (SAPS) támogatás: 120 milliárd forint; az EU által közvetlenül térített piaci támogatás: 48 milliárd forint. 34,6 44,2 435,7 113,2 134, ,0 294,8 307,7 9

9 A mezôgazdaság eredményei Állat: 34,1% millió tonna Egyéb állat és állati termékek 2,4% Baromfi és tojás 12,0% 11,8 4,0 1,6 6,2 átlaga A Mezôgazdasági Számlarendszer (MSZR) adatai szerint a mezôgazdaság teljes kibocsátása 2007-ben 1655 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 4,4 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, volumene viszont 11,6 százalékkal elmaradt az elôzô évitôl. A különbség oka a növényi termékek, mindenekelôtt a kukorica és az alma termésmennyiségének erôs visszaesése, illetve az ezt ellensúlyozó drágulási hullám. Az áremelkedés a gabonafélék, az ipari növények és a gyümölcsfélék körében volt különösen erôs. A növényi termékek bruttó termelési értéke ben az árváltozásokat is figyelembe véve 7,9 százalékkal A mezôgazdaság bruttó kibocsátása, 2007 (elôzetes adatok folyó alapáron, megoszlás, %) Egyéb: 8,5% Sertés 10,3% Szarvasmarha és nyers tej 9,5% Egyéb növényi termékek 7,3% Kalászosok 14,0% Gyümölcs, szôlô és bor 6,4% Kukorica 11,9% A kalászosok és a kukorica termésmennyisége 16,7 6,0 2,4 8,3 16,2 5,1 14,5 4,4 4,0 2,0 1,8 1,6 9,1 8,3 4,0 9,6 Ipari növények 10,0% Friss zöldség 7,9% Növény: 57,3% Búza Egyéb kalászos Kukorica növekedett. Az állattenyésztés bruttó termelése stagnált, a mezôgazdaság bruttó termelésébôl 2007-ben 34 százalékkal részesedett. A mezôgazdasági termelôk 2007-ben az elôzô kiemelkedô évet is meghaladó jövedelmet értek el. Az egy hektárra jutó árbevételek és költségek is egyaránt 4 százalékkal emelkedtek, a növekvô támogatások is a jövedelmet gyarapították. Ennek eredményeként az egyéni gazdaságok esetében az adózás elôtti eredmény 18 százalékkal, a társas gazdaságok esetében pedig a szokásos vállalkozói eredmény 27 százalékkal emelkedett. Az egyéni gazdaságok nagyobb mértékû eredményjavulásának az egyik legfôbb oka, hogy esetükben az állattenyésztés gyorsabban és nagyobb mértékben épült le. Növénytermesztés Magyarországon a növénytermesztés struktúrájában meghatározó a gabonafélék (búza, ôszi és tavaszi árpa, tritikálé, zab, rozs, kukorica) aránya. Az elmúlt évtized során a természet erôi nem igazán kímélték a magyar mezôgazdaságot, aszályok sorozata, árvizek és belvizek, jégverés és téli-tavaszi fagyok a legtöbb szántóföldi, valamint kertészeti kultúránál jelentôs terméskiesést és milliárdos károkat okoztak. Kivált azonban ebbôl az évtizedbôl a közötti idôszak, amikor a gabonatermelés szempontjából rendkívül kedvezô volt az idôjárás. Ekkor viszont a többlettermés értékesítési és tárolási problémáival kellett megküzdenie az ágazatnak. A szántóterület 4 millió 506 ezer hektár volt 2007-ben, ez az ország területének 48 százaléka (a mezôgazdasági terület 78%-a). Ebbôl 4 millió 422 ezer hektárt, a szántóterület 98 százalékát hasznosította a mezôgazdaság. A május 31-ei állapot szerint a mezôgazdasági hasznosítású szántóterület 97 százalékát 4 millió 278 ezer hektárt borította vetésállomány. A vetetlen és a kipusztult terület nagysága egyaránt jelentôsen csökkent. A szántóföldi növénytermesztés szerkezetében két számottevô változás volt megfigyelhetô az utóbbi években. A gabonafélék vetésszerkezeti aránya kismértékben ugyan, de csökkent a közötti túltermelési problémák miatt. A gabonaféléken belül is arányeltolódás tapasztalható, 2004-hez képest a búza és az árpa 10

10 2008 területi aránya csökkent, míg a kukoricával bevetett terület növekedett. Az elmúlt évek során a könnyen értékesíthetô olajos magvúak vetésterülete is folyamatosan növekedett, a cukorrépa-termesztés viszont az EU-szabályozás változásai miatt visszaszorult. A hüvelyesek és a burgonya vetésterületi aránya lényegében változatlan maradt. A takarmánynövények aránya erôsebben ingadozott, de közülük továbbra is a silókukorica és a lucerna a legmeghatározóbb. A tavaszi fagykárok és az aszály következményeként 2007-ben a növényi termékek termelésének volumene mintegy 21 százalékkal maradt el az elôzô évitôl ben 2,8 millió hektáron (az elôzô évinél 2%-kal kisebb területen) 9,7 millió tonna gabona termett, 33 százalékkal kevesebb, mint az elôzô évben. A kalászos gabonák összes termésmennyisége 5,6 millió tonna volt, amely 9 százalékkal (551 ezer tonna) elmaradt az elôzô évitôl. Az ôszi árpa kivételével mindegyik kalászos gabona termésmennyisége csökkent 2006-hoz képest. Búzából közel 4 millió tonna termett, 390 ezer tonnával (9%-kal) kevesebb, mint 2006-ban. Árpából 1 millió, tritikáléból 380 ezer, zabból 156 ezer, rozsból pedig 81 ezer tonnát takarítottak be. Kukoricából a betakarított termésmennyiség a évi 8,3 millió tonna után alig 4 millió tonnát tett ki, ami az utóbbi évtizedek legalacsonyabb termésmennyisége. A cukorrépa betakarított területének csökkenése mellett az alacsony termésátlag is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termésmennyiség egyharmadával csökkent, alig 1,7 millió tonnára esett vissza. A kisebb területrôl betakarított 1,1 millió tonnás napraforgó mennyiség összességében 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2006-ban. Másik olajos növényünk, a repce a Biodízel Program felfutásának köszönhetôen egyre jelentôsebbé válik, 2007-ben a betakarított terület a évi másfélszerese, a évi háromszorosa volt. Összesen 496 ezer tonna repce termett, amely a korábbi évek eredményeit messze felülmúlja. Burgonya a évinél 11 százalékkal nagyobb területen termett, de a termésátlag csökkenése miatt a tavalyival szinte megegyezô össztermést, 563 ezer tonnát takarítottak be. Kertészet Magyarország területén az éghajlati és a domborzati adottságok számtalan gyümölcs- és zöldségfaj, valamint szôlôfajta, gyógy-, illóolaj- és dísznövény termesztését teszik lehetôvé. A megtermelt termékek íz- és zamatanyagokban rendkívül gazdagok, így az igényes európai fogyasztók elvárásait is ki tudjuk elégíteni. Az elôzô évinél 1 százalékkal kisebb területen, 91 ezer hektáron termeltek zöldségféléket az elmúlt évben. Elôzetes adatok szerint 2007-ben 1760 ezer tonna zöldség termett, 1 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. A csemegekukorica termésmennyisége 535 ezer tonnát tett ki. Paradicsomból 2620 hektáron 228 ezer tonnát termeltek, ami a évi mennyiségnél 11 százalékkal több. Zöldpaprikából a évi mennyiség 109 százalékát, 191 ezer tonnát takarítottak be. Az elmúlt évi eredményhez képest vöröshagymából (69 ezer tonna) és karfiolból (13 ezer tonna) is visszaesett a termésmennyiség. Az ország 99 ezer hektáros gyümölcsös területén 2007-ben közel 370 ezer tonna gyümölcs termett, ami ezer tonna átlaga Csemegekukorica 30,4% Az olajosmagvak termésmennyisége A zöldségtermelés megoszlása 2007-ben Egyéb zöldség 15,8% Fejes káposzta 4,2% Zöldpaprika 10,8% Sárgarépa 4,5% Vöröshagyma 3,9% Uborka 2,9% Görögdinnye 9,3% Zöldborsó 5,3% Paradicsom 12,9% Repcemag Napraforgómag 11

11 ezer db 739 az elôzô évi 863 ezer tonnás termés mindössze 43 százaléka. A gyümölcstermés legnagyobb részét kitevô almából 158 ezer tonnát takarítottak be, 71 százalékkal kevesebbet, mint 2006-ban. A fagykárok és a késôbbi kedvezôtlen idôjárás következtében a évben leszüretelt ôszibarack mennyisége 50 százalékkal, a körtetermés pedig 67 százalékkal csökkent 2006-hoz képest. Rendkívüli módon visszaesett a szilva (66%-kal) és a kajszi (57%-kal) termelése is. Az idôjárási viszontagságokat a fontosabb gyümölcsfélék közül 32%-os csökkenéssel legjobban a meggy viselte. Az összes szôlôterület 2007-ben 84 ezer hektárt tett ki. A termésátlag az egy évvel korábbinak megfelelôen alakult, ami 517 ezer tonnás össztermést eredményezett. Ez a szôlômennyiség 3,1 millió hektoliter bor elôállítását tette lehetôvé, ami a évivel megegyezett. A gyümölcstermelés megoszlása 2007-ben Szilva és ringló 8,6% 4913 Kajszi 6,0% Meggy 11,8% 1296 Egyéb gyümölcs 14,7% Ôszibarack 11,4% Az állatállomány alakulása (december 1.) Alma 47,5% Szarvasmarha összesen Sertés összesen Juh összesen * Elôzetes adat Állattenyésztés A rendszerváltást követô években részben az átrendezôdés következményeként, részben a piaci viszonyok változásából és versenyképességi gondjainkból adódóan az állattenyésztési ágazatokban negatív tendencia alakult ki. A korábbi éveket jellemzô állatállománycsökkenés 2007-ben is folytatódott, de üteme lassult. Csökkent a sertéslétszám, a juhállomány, valamint a baromfifélék létszáma is, de a tehén- és a pulykaállomány nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhák és a sertések egyre kisebb hányadát (31 33%-át) tartották egyéni gazdaságok. A tyúkállománynak 45 százalékát, a juhállománynak pedig közel kilenctizedét gondozták egyéni gazdaságokban. A szarvasmarha-állomány esetében enyhe emelkedés zajlott, a december 1-jei 705 ezres állomány 3 ezerrel nagyobb volt, mint az elôzô év decemberében. Ezen belül a tehénállomány stagnált, decemberében 322 ezer darabból állt. A vágómarhapiac kis mértékben megélénkült. A termelési színvonal emelése, a hatékonyság növelése fontos feladat a húsmarha-tenyésztésben, amiben alapvetô szerepe van a szaporodásbiológiai, tenyésztési, tartási és takarmányozási feltételek javításának. Az ország sertésállománya 3 millió 871 ezer volt, 3 százalékkal kevesebb, mint a év végén. Az anyakocák száma 11 százalékkal, 259 ezer darabra esett vissza, ami a következô idôszakra újabb jelentôs állománycsökkenést vetít elôre. A gazdasági szervezetek kevésbé, a kistermelôk erôteljesebben csökkentették a kocaállományukat. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió egyed között ingadozott, de az utóbbi három évben 4 millió alatt maradt. Az EU-tagállamok közül a legnagyobb sertéstartók, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és Franciaország együtt az állomány több mint hattizedét birtokolták, Magyarország 2 százalékkal rendelkezett. A hazai állomány alacsony szintje miatt a vágóhidak a termeléshez szükséges alapanyag egy részét külpiacról szerezték be. A juhállomány december 1-jén 1 millió 232 ezer volt, az elôzô évinél 5 százalékkal kevesebb. Az anyajuhok száma 977 ezer volt, vagyis követte a juhállomány csökkenését. A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok egyaránt csökkentették juhállományukat. A juhtejfeldolgozás amely az ország területén elszórtan, a közepes és kisméretû feldolgozókban folyik nagy forgótôke- és beruházási igénye 12

12 2008 miatt csak hosszú távon, biztos piaci körülmények között mûködtethetô. Tenyésztôi oldalról a jövedelmezôség javításának legfontosabb eleme a szaporaság és az értékesített bárányszaporulat növelése. A magyar juhágazat továbbra is erôsen exportvezérelt, bár csökkenô mértékben. A baromfiágazatban 2007-ben enyhe csökkenés következett be, a tyúkfélék közel 30 milliós állománya decemberéhez képest 1 százalékkal mérséklôdött. A decemberi összeíráshoz képest a gazdasági szervezetek tyúkféle-állománya több mint 1,3 millióval (8,9%-kal) gyarapodott, az egyéni gazdálkodóké viszont közel 1,8 millióval (11,6%-kal) fogyatkozott. A pulykaállomány 7 százalékkal növekedett, a kacsaállomány 14 százalékkal csökkent. A libaállomány a évi kiugró értékhez képest kétharmadára esett vissza. Az elmúlt évek során a hazai húsfogyasztáson belül mennyiségét tekintve növekedett a baromfihús szerepe. Az 1980-as évek második felétôl az úgynevezett vörös húsok áremelkedése jelentôsen növelte a Vágóállat- és állatitermék-termelés Megnevezés Vágóállat összesen, ezer t Ebbôl: vágómarha vágójuh vágósertés vágóbaromfi Hal, ezer t Tehéntej, millió l Nyers gyapjú, t Tyúktojás, millió db Méz, t Az állattenyésztés fontosabb mutatói Megnevezés Egy tehénre jutó tejtermelés, l Egy juhra jutó gyapjútermelés, kg 3,9 3,6 3,6 Egy tyúkra jutó tojástermelés, db keresletet a viszonylag olcsó baromfihús iránt. A vágóállat- és állatiterméktermelés az uniós csatlakozás után mérséklôdött. A tehénlétszám csökkenését az egy tehénre jutó tejtermelés növekedése részben ellensúlyozta, a tojóállomány csökkenését azonban nem kísérte a tojáshozam jelentôs emelkedése. A vágóállat-termelés ben az elôzetes adatok szerint 1,4 millió tonna volt, 22 ezer tonnával (1,6%-kal) több, mint az elôzô évben. A vágóállat-termelés 46 százalékát képviselô vágósertés-elôállítás 5,1 százalékkal növekedett. A vágóállattermelésbôl a sertéséhez hasonló súllyal részesedett a vágóbaromfi, melynek mennyisége az elôzô évhez viszonyítva 1,7 százalékkal csökkent. Vágómarhából 2007-ben 2,4 százalékkal többet, vágójuhból viszont 5 százalékkal kevesebbet termeltek, mint az elôzô évben. 13

13 Erdôgazdálkodás A hazai erdôgazdálkodás legfôbb alapelve és célja az erdôvel, mint természetes erôforrással való fenntartható gazdálkodás, amelynek ki kell elégítenie a társadalom erdôhöz kapcsolódó fogyasztási, környezetvédelmi, szociális, üdülési és kulturális igényeit. Az ország agroökonómiai potenciáljának kihasználásán alapuló agrárgazdasági politika, a mezôgazdasági szerkezetátalakítás elôsegítése, valamint az ország környezeti állapota egyaránt igénylik, hogy a mezôgazdasági területek bizonyos hányada elsôsorban a kedvezôtlen adottságú mezôgazdasági területek erdôsítésre alkalmas része erdôtelepítéssel hasznosuljon. Az erdôgazdálkodás ma már nem csak az erdô anyagi javainak kihasználását jelenti, hanem ezzel párhuzamosan egy sokrétû erdôkezelési tevékenységet is. Egyre nagyobb körben nevesítésre kerülnek és tudatosulnak az erdôk környezet- és természetvédelmi, valamint közjóléti szerepének minél magasabb szintû érvényesülése érdekében tervezett erdôkezelési feladatok. Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió ha) az erdôgazdálkodásba vont terület, amelynek 94 százalékát (1,9 millió ha) borítja faállomány. A faállománnyal borított területet alapul véve az ország erdôsültsége 20,3 százalék. Ez alapján a szántó után az erdô a második legnagyobb területû mûvelési ág az országban. A magas területi részarány ellenére az erdôgazdálkodás éves teljesítménye ha csak a közvetlen megtermelt értéket tekintjük a nemzetgazdaság GDP-elôállításából mindössze 0,1 százalékot képvisel. Az erdôbôl származó faanyagra, illetve erdei melléktermékekre épülô úgynevezett fa- és nem faalapú iparban, valamint egyéb gazdasági ágazatokban hozzáadott értékkel együtt azonban jelentôsen nagyobb részarányról beszélhetünk. Az erdôgazdálkodás anyagi teljesítményét és az erdô vagyoni értékét, A fakitermelés alakulása (ezer m 3 ) Szektor Állami Magán Közösségi Összesen Forrás: MgSzH valamint annak hozadékát ugyanakkor sokszorosan meghaladja az az immateriális érték, amelyet az erdô a társadalom egészének szolgálatában betölt sokirányú védelmi és közjóléti funkcióin keresztül. Magyarország erdôterületein nagyobbrészt lombos fafajokból álló elegyes erdôtársulások találhatók. A lombos erdôállományok részaránya 85 százalék, míg a visszaszorulóban lévô fenyô mindössze 15 százaléknyi területen van jelen. Az ôshonosnak tekinthetô fôfafajú erdôállományok aránya meghaladja az 57 százalékot. Az idegenhonos erdôállományok közül érdemes kiemelni még az akácosokat (23%) és a nemes nyárasokat (7%). A faállományok összesített fatérfogata a korábbi tendenciáknak megfelelôen az elmúlt évben is gyarapodott, a január 1-jei állapot szerint 347 millió köbmétert tesz ki. Az élôfakészlet anyagi értéke több mint 1000 milliárd forint. A fakitermelés 2007-ben is az ágazat fontos bevételi forrása volt. Az évi folyónövedékbôl amely 13,2 millió köbméter az erdôtervek szerinti maximális kitermelési lehetôség 10,2 millió köbméter ben az erdôgazdálkodók hozzávetôleg 100 ezer hektár erdôterületen végeztek fahasználati tevékenységet, amibôl a véghasználatok 28,5 ezer hektárt tettek ki. Fatérfogatban ez 6,6 millió bruttó köbmétert jelentett, ami az erdôtervi éves kitermelési lehetôségek 65 százaléka. Ez a tartamos gazdálkodás feltételeinek messzemenôen megfelel. Az uniós támogatásokra alapozottan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a közötti idôszakban 70 ezer hektár, a Nemzeti Erdôtelepítési Program pedig hosszabb távon év alatt 683 ezer hektár erdôtelepítéssel számol. A es tenyészeti évben a rendelkezésre álló támogatási forrásnak köszönhetôen közel 19 ezer hektár új erdô telepítésére került sor. Az új erdôtelepítések hozzájárulnak a mezôgazdaság szerkezetátalakításához, az ökológiai adottságokhoz jobban igazodó földhasználathoz, a vidékfejlesztéshez, a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a belvízveszéllyel rendszeresen fenyegetett térségek védelméhez, a környezet, a táj és az élôvilág védelméhez is. 14

14 2008 Vadgazdálkodás és halászat A magyar vadgazdálkodás a kedvezô földrajzi és tájegységi adottságok, a természeti erôforrások megôrzése mellett az ökológiailag átgondolt, kiegyensúlyozott szabályozás és hasznosítás alapelveit követi. A magyar vadászat, vadgazdálkodás világhírneve elsôsorban a kiemelkedô értékû nagyvadállomány minôségén és a jól szervezett vadászati szolgáltatáson alapszik. A legjobb magyar trófeák évrôl évre a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) minôsítése alapján a világranglista elsô 10 helyének valamelyikére kerülnek. Az ágazatra jellemzô, hogy eredményessége szempontjából meghatározó a külföldiek bérvadásztatása. Az ágazat továbbra is exportorientált, évente ezer külföldi vadász fordul meg Magyarországon, 80 százalékban az Európai Unióból ben a vadászterületek közötti idôszakra vonatkozó kialakításának folyamata zajlott. A vadászati hatósághoz (Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal) 1517 kérelem érkezett. A következô tíz éves ciklusra 1367 vadászterület kialakítására került sor. A kialakított területekre vonatkozó üzemtervek és éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyásra kerültek. A vadgazdálkodás támogatására 2007-ben 180 millió forintot fordított a tárca. Támogatást három jogcímen lehetett igényelni: a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élôhelye megôrzésének, védelmének támogatása; a vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggô tudományos kutatás, valamint a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása; a különleges rendeltetésû vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása. A vadászati hatóság, valamint a vadászatra jogosultak adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében 2007-ben megkezdôdött a vadgazdálkodás területét érintô szabályozás egyszerûsítése. A tógazdasági haltermelés 2007-ben 21,4 ezer tonna volt, ebbôl az étkezési haltermelés mintegy 13,9 ezer tonna. Az intenzív iparszerû üzemekben mintegy kétezer tonna étkezési halat állítottak elô, aminek több mint 95 százaléka afrikai harcsa volt. A természetes vizeken közel hétezer tonna halat halásztak, horgásztak. A halászati és horgászati tevékenység mintegy 136 ezer hektár vízfelületen folyik, az üzemelô halastavak területe 2005-höz képest több, mint 1200 hektárral növekedett. A természetes vízi halászat kétirányú: kereskedelmi és rekreációs. A horgászok zsákmánya a természetes vizeken évek óta több, mint a kereskedelmi halászaté. Halfogyasztásunk A vadgazdálkodás ágazati mutatói Megnevezés vadászati év vadászati év vadászati év vadászati év Becsült vadállomány (ezer db) Gímszarvas 78,5 74,1 69,2 76,9 Dámszarvas 20,5 21,6 21,8 23,9 Ôz 320,8 316,0 310,4 312,0 Muflon 7,9 8,3 9,2 10,1 Vaddisznó 77,8 78,1 77,7 77,8 Mezei nyúl 535,1 520,9 535,2 472,1 Fácán 691,0 736,8 796,9 723,7 Vadállomány-hasznosítás, teríték (ezer db) Gímszarvas 43,2 41,2 36,7 34,0 Dámszarvas 8,4 9,1 8,9 9,3 Ôz 76,8 85,9 89,9 79,5 Muflon 2,9 3,0 2,8 2,6 Vaddisznó 81,5 86,8 79,5 94,0 Mezei nyúl 102,4 132,7 105,1 95,7 Fácán 391,3 453,1 474,0 432,8 Forrás: SZIE A halászat legfontosabb termelési adatai Megnevezés Tógazdaságok és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) Étkezési haltermelés (tonna) Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) Teljes zsákmány (tonna) Összes étkezési hal (tonna) Forrás: AKI, HAKI az európai országok átlagához viszonyítva igen alacsony, de elmondható, hogy az utóbbi években töretlenül növekszik, és hamarosan meghaladja a 4 kg/év/fô mennyiséget. Halfogyasztásunk növelése egészségügyi szempontok miatt is kívánatos, ami választékbôvítéssel lenne megoldható. Az étkezési haltermelésünk alig egyötödét dolgozzák fel. A feldolgozó üzemek az EU elôírásainak megfelelnek. A halfeldolgozók vágással, darabolással, füstöléssel és pácolthal-gyártással foglalkoznak. Magyarország halimportja mind volumenében, mind értékében jelentôsen meghaladja a kivitelt, és ez elsôsorban gyorsfagyasztott tengeri hal, halkonzerv, illetve egyéb feldolgozott haltermékek behozatalát jelenti a feldolgozatlan élôhal exportunkkal szemben. 15

15 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések Magyarországon gazdag természeti, táji adottság, egészséges lakókörnyezet, valamint figyelemre méltó kulturális és épített örökség jellemzi a vidéki térségeket. Növekvô jelentôségûek a helyi közösségek és kezdeményezéseik. A gazdasági szerkezetváltást leginkább a falusi turizmus növekvô jelentôsége mutatja. Ugyanakkor az ország térségei és települései közti fejlettségbeli különbségek az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedtek. A mezôgazdaság foglalkoztatási lehetôsége csökken, a vidéki térségeket a munkanélküliségi ráta magasabb aránya jellemzi. Mérsékelt a vállalkozási sûrûség, általános a tôke- és szaktudáshiány. A szolgáltató szektor aránya és az aktivitási ráta is alacsony. Az uniós csatlakozás után az EU társfinanszírozásával a SAPARD programban, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programban (AVOP), a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT), valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) rendelkezésre álló források a magyar agrárgazdaság és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakítását, modernizálását szolgálták, de a szükséges változások megvalósításához szerények voltak. SAPARD A SAPARD elôcsatlakozási programot az EU 2000-ben indította, kettôs céllal. Egyrészt, hogy segítse annak az intézményrendszernek a kiépítését, amely majd alkalmassá tehetô a csatlakozást követôen rendelkezésre álló vidékfejlesztési források fogadására, másrészt hogy konkrét vidékfejlesztési intézkedéseket pénzügyileg is támogasson. Az eredetileg hét évre tervezett program Magyarország EU-tagságával (2004) zárult le, de egyes intézkedések pénzügyi teljesülése még re is áthúzódott. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP három prioritás köré csoportosítva kilenc fejlesztési, illetve fejlesztéssel összefüggô intézkedést tartalmaz, pénzügyi forrása 105,2 milliárd forint. Az AVOP intézkedéseire a teljes idôtartam alatt pályázat érkezett, visszalépések, elutasítások és forráshiány miatt csak 6400 szerzôdéskötés történt, melyek kötelezettségvállalása 114 milliárd forint. A kötelezettségvállalások összege a program pénzügyi keretét meghaladja. A szerzôdések alapján december 31-éig 4841 szerzôdésre összesen 95,3 milliárd forint kifizetés történt, ebbôl a évi kifizetés 51,8 milliárd forint, a évi 27,9 milliárd forint volt. A program pénzügyi teljesítése jónak ítélhetô, hiszen eddig a rendelkezésre álló források 91 százalékát A SAPARD program forrásai és kifizetései intézkedések szerint Források Kifizetések Megnevezés összege, megoszlása, összege, megoszlása, Kifizetési milliárd Ft % milliárd Ft % arány, % Mezôgazdasági vállalkozások ,7 37, ,9 37,9 100,0 beruházásainak támogatása Mezôgazdasági és halászati termékek ,4 14, ,7 31,2 94,3 feldolgozásának és marketingjének fejlesztése Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi 2715,2 5,0 2940,9 5,5 108,3 és szellemi örökségének védelme és megôrzése A tevékenységek diverzifikálása, 463,2 0,9 416,6 0,8 89,9 alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása ,0 5, ,3 24,5 99,6 Technikai segítségnyújtás 73,9 0,1 73,9 0,1 100,0 Összesen ,4 100, ,3 100,0 98,4 Forrás: MVH 16

16 2008 Az AVOP pénzügyi forrásai és kifizetései ( ) Megnevezés Pénzügyi keret , millió Ft Hatályba lépett szerzôdések száma Hatályba lépett szerzôdések támogatási összege, millió Ft Kifizetések száma Kifizetések összege, millió Ft Kifizetési arány a pénzügyi kerethez képest, % 1. A versenyképes alapanyag-termelés ,8 megalapozása a mezôgazdaságban 1.1. A mezôgazdasági beruházások támogatása ,3 1.3.A halászati ágazat strukturális támogatása , Fiatal gazdálkodók induló támogatása , Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása , A mezôgazdasági termékek feldolgozásának ,9 és értékesítésének fejlesztése 3. Vidéki térségek fejlesztése , Vidéki jövedelemszerzési lehetôségek bôvítése , Mezôgazdasághoz kötôdô infrastruktúra fejlesztése , Falufejlesztés, -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi ,2 örökségének védelme és megôrzése LEADER ,4 4. Technikai segítségnyújtás ,1 AVOP összesen ,5 Forrás: MVH kifizette az MVH. Prioritások és intézkedések szerint nézve azonban a kifizetési arány változó. Jellemzôen azoknál az intézkedéseknél alacsonyabb, ahol a kedvezményezettek nem közvetlenül a mezôgazdasági termelôk, illetve ahol hosszabb ideig tart és nehézkesebb támogatható projektet elôkészíteni. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Az NVT-ben jellemzôen olyan támogatási jogcímek (intézkedések) szerepelnek, melyek a gazdálkodók számára igénylés alapján folyósított kompenzáció jellegû kifizetéseket jelentenek. Az eredetileg tervezett pénzügyi keretbôl a Bizottság jóváhagyásával a SAPARD programra és közvetlen kifizetésekre (közvetlen termelôi támogatásokra) átcsoportosításra került közel 25 milliárd forint, így a terv intézkedéseire a közötti idôszakra mintegy 163 milliárd forint támogatási keret jutott, ami 2008 végéig használható fel. Az intézkedések jellemzôen több évre szóló (leggyakrabban 5 éves) vállalásokat, illetve kötelezettségeket tartalmaznak. Az intézkedések forrásaiból 2007 végéig SAPARD és top-up nélkül 154,1 milliárd forint, ezekkel együtt 184,3 milliárd forint kifizetés történt. A kifizetési arány 94,4 százalék, azonban két intézkedésnél az átlagnál lényegesen alacsonyabb, az EU-követelményeknek való megfelelés esetében 42,5 százalék, a félig önellátó gazdaságok támogatásánál 63,5 százalék. A terv végrehajtási állapota alapján valószínûsíthetô, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat idôben felhasználjuk. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az Európai Unió 2007-tôl megváltoztatta a vidékfejlesztés finanszírozását, a rendelkezésre álló forrásokat egy alapba, az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapba (EMVA) vonta össze. Ennek megfelelôen változott az intézkedések tervezése is, így Magyarország a vidékfejlesztési intézkedéseket egy tervezési dokumentumban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban tervezte meg a közötti idôszakra. Az ÚMVP-ben lényegében megtaláljuk mindazokat az intézkedéseket, melyeket az AVOP és az NVT is tartalmazott. Újszerû elem, hogy a korábbiaknál jóval hangsúlyosabb forrásaiban pedig lényegesen bôvebb a vidéki térségek támogatási lehetôsége a 17

17 LEADER szerint. A program intézkedései az elôírásokat követve a következô négy tengely köré csoportosulnak. 1. tengely: a mezôgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása; 2. tengely: a környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése; 3. tengely: az életminôség javítása vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése; 4. tengely: LEADER. A program teljes költségvetése (EU- és nemzeti támogatás + saját erô) 2096,3 milliárd forint, ebbôl a közkiadások (támogatások) összege 1289,8 milliárd forint, így az átlagos támogatási szint 61,5 százalék. A közkiadások mintegy kétharmada (886,6 milliárd Ft) uniós, egyharmada (403,2 milliárd Ft) pedig nemzeti támogatás. Az ÚMVP több, mint negyven intézkedést tartalmaz, de természetesen a forrásokat a legfontosabb intézkedésekre koncentrálja. A program támogatásainak közel háromnegyedét a tervek szerint hat intézkedésre kívánja a tárca felhasználni. A jelentôsebbek közül is kiemelkedik a mezôgazdasági üzemek korszerûsítése és az agrár-környezetgazdálkodás támogatása, hiszen erre a két intézkedésre jut a támogatások mintegy fele. Az ÚMVP pénzügyi kerete terhére már 2007-ben is történtek kifizetések, mintegy 18,7 milliárd forint összegben. Agrár-környezetgazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlôdéséhez, és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Az intézkedés fô céljai a vidéki területek fenntartható fejlôdésének támogatása, a környezet állapotának megôrzése és javítása, a mezôgazdasági eredetû környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erôforrások fenntartható használatán alapuló mezôgazdasági gyakorlat erôsítése. Kiemelten kívánja támogatni továbbá a genetikai sokféleség megôrzését a természetes életkörülmények között, a természet, a víz és a talaj védelmét a termôhelyi adottságoknak megfelelô termelési szerkezet kialakításával, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében nyújtott támogatások a környezettudatos mezôgazdasági termelés, a tájfenntartás és az állatjólléti célú fejlesztések többletteljesítményét ismerik el vagy az ebbôl adódóan jelentkezô bevételkieséseket ellentételezik ben befejezôdött az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) továbbfejlesztése. Az AIR honlapon naprakész agrár-környezetgazdálkodási információk jutnak el mind a gazdálkodók, mind a szaktanácsadók és egyéb szakemberek részére. Az NVT pénzügyi forrásai és kifizetése ( ) Megnevezés Az intézkedések forrása Kifizetések Kifizetési millió megosz Összesen arány, % Ft-ban lása, % millió Ft A1. Agrár-környezetvédelem ,0 70, , , , ,0 96,9 A2. EU-követelményeknek való megfelelés 6418,0 3,9 196,7 1120,5 1409,2 2726,4 42,5 B1. Mezôgazdasági területek erdôsítése ,0 12,4 2925,3 6814,9 9143, ,2 93,0 C1. Félig önellátó gazdaságok támogatása 882,0 0,5 174,6 171,6 213,9 560,1 63,6 C2. Termelôi csoportok támogatása 7236,0 4,4 229,1 4803,8 2411,0 7443,9 102,9 C3. Korai nyugdíjazás 0 D1. Kedvezôtlen adottságú területek támogatása 3777,0 2,3 1512,1 505,6 1674,9 3692,6 97,8 Technikai segítségnyújtás 9563,0 5,9 1015,8 5327,7 2953,0 9296,5 97,2 Intézkedések összesen ,0 100, , , , ,7 94,4 Az 1268/1999/EK rendelet értelmében jóváhagyott támogatások (SAPARD) 508,0 4659,3 5167,3 Közvetlen kifizetések kiegészítése (top-up) ,4 34, , ,9 NVT mindösszesen , , , ,9 Forrás: MVH 18

18 2008 Az ÚMVP költségvetése ( ) Megnevezés Közkiadás Önerô Összes kiadás milliárd Ft megoszlása, % milliárd Ft milliárd Ft megoszlása, % A mezôgazdasági üzemek korszerûsítése 389,9 30,2 476,5 866,4 41,3 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések 284,3 22,0 0,0 284,3 13,6 A mezôgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése 60,8 4,7 113,0 173,8 8,3 Mikrovállalkozások létrehozásának és mûködtetésének támogatása 78,3 6,1 95,7 174,1 8,3 Mezôgazdasági földterület elsô erdôsítése 64,3 5,0 27,5 91,8 4,4 A mezôgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerûsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra javítása és fejlesztése 53,8 4,2 29,0 82,7 3,9 Fôbb intézkedések összesen 931,3 72,2 741,7 1673,0 79,8 Intézkedések mindösszesen 1289,8 100,0 806,5 2096,3 100,0 A kiadások megoszlása (%) 61,5 38,5 100,0 Forrás: ÚVMP alapján Ökológiai gazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási programok között továbbra is jelentôs szerepet kap az ökológiai gazdálkodás valamennyi formája. Magyarországon, a világ más országaitól eltérôen 2004 óta kis mértékben csökken az ökogazdálkodással mûvelt terület aránya, azonban az ilyen módon gazdálkodó szervezeti egységek száma jelenleg is növekszik ben még csak száznál valamivel több üzemben és 8000 hektáron termeltünk biotermékeket, 2004-ben hektáron, 2007-ben pedig hektáron folyt a 2092/91/EGK rendelet szerinti ellenôrzött ökológiai gazdálkodás, 1982 ellenôrzött mezôgazdasági vállalkozással. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által ellenôrzött terület hektár, amelybôl hektár az átállás alatti, hektár pedig már átállt terület. A Hungária Öko Garancia Kft. megfelelô adatai: hektár, 826 hektár és 9571 hektár. Az ellenôrzött terület közel 90 százaléka tehát már átállt, ökológiai minôsítésû, 10 százaléka pedig még átállási idôszakban lévô. Vízgazdálkodás Az ellenôrzött területek összetétele 2007-ben (hektár) Megnevezés Átállás alatt Átállt Összesen Szántó Rét, legelô Ültetvények Egyéb termôterület: halastó, erdô, nádas, nem használt terület Egyéb ellenôrzött terület (kifutó, major) Összesen: Forrás: FVM A mezôgazdasági vízgazdálkodás programjában megfogalmazott kiemelt célok a mezôgazdasági termelés és a települések biztonságát szolgálják, magukban foglalva egyrészt a szükség szerinti belvízmentesítést, másrészt az aszály idôszakában történô vízpótlást. A belvízvédekezést a nagy mennyiségû csapadékon kívül az árvíz jelenléte is szükségessé teheti, mivel a gravitációs kivezetési lehetôség megszûnése miatt a szivattyútelepeket üzemeltetni kell. Magyarország síkvidéki területét közel száz belvízrendszer fedi le, melyek térbeli lehatárolása a közigazgatási határoktól eltérô, és amelyek nagy térségekben egységes kezelést (fejlesztést, fenntartást, üzemeltetést, szabályozást) igényelnek. A feladatok ellátásához szükséges elôirányzatok az agrár- és vidékfejlesztési támogatások, illetve a fejezeti kezelésû költségvetési elôirányzatok keretében álltak rendelkezésre. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokon belül a folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezet alatt szereplô vízkárelhárítási létesítmények üzemeltetése soron rendelkezésre álló 500 millió forint teljes mértékben felhasználásra került. Az FVM kezelésében van kilométer állami tulajdonú forgalomképes mezôgazdasági célú belvízcsatorna, kilométer patak, illetve kisvízfolyás, 500 kilométer öntözôcsatorna, 2500 vízgazdálkodási célú mûtárgy, 118 belvízátemelô szivattyútelep, és 120 öt hektárnál nagyobb holtág. 19

19 Élelmiszeripar Az élelmiszeripar stratégiai fontosságának köszönhetôen a magyar nemzetgazdaság hagyományosan jelentôs ágazata. A négy fônél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján a folyó áron számított bruttó termelési érték 2002,2 milliárd forint volt 2007-ben, az elôzô évinél 49 milliárd forinttal több. A feldolgozóiparon belül ugyanakkor az élelmiszeripar teljesítménye évek óta folyamatosan csökken, a 2002-ben még 14,9 százalékos részesedés 2007-ig 9,7 százalékra olvadt. A meghatározó szakágazatok az élelmiszeripar teljes termelési értékének háromnegyedét állították elô 2007-ben, hasonlóan, mint 2006-ban. A legfontosabb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értéke és részaránya (2007) Szakágazat Bruttó termelési érték, Részarány, Mrd Ft % Tejfeldolgozás 218,0 10,9 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 192,6 9,6 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 170,1 8,5 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 167,4 8,4 Húsfeldolgozás, -tartósítás 157,0 7,8 Üdítôital gyártása 152,4 7,6 Takarmánygyártás 137,6 6,9 Sörgyártás 99,9 5,0 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 96,3 4,8 Tea, kávé feldolgozása 78,3 3,9 Malomipari termék gyártása 74,6 3,7 Finomított olaj gyártása 66,6 3,3 Összesen 1610,7 80,4 Élelmiszer, ital, dohány gyártása összesen 2002,2 100,0 Az egyes jelentôsebb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értékének változása (2007) Növekvô termelésû Volumenindex Csökkenô termelésû Volumenindex szakágazatok (elôzô év = 100%) szakágazatok Elôzô év = 100% Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 161,5 Sörgyártás 99,4 Üdítôital gyártása 111,1 Tejfeldolgozás 95,6 Malomipari termék gyártása 100,5 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 93,8 Takarmánygyártás 93,0 Kenyér, friss tésztafélék gyártása 86,3 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 82,3 Húsfeldolgozás, -tartósítás 78,6 Továbbra is legfontosabb a tejfeldolgozás, ami az élelmiszeripar összes teljesítményének közel 11 százalékát adja. Az elmúlt évek kiemelkedô mértékû növekedésének köszönhetôen a hús-, baromfihús-készítmények gyártása szakágazat a 2. helyre lépett elôre, 9,6 százalékos részesedéssel ben azonban a szakágazatok túlnyomó többségében csökkent a bruttó termelési érték. Jelentôs mértékben visszaesett a termelés a húsfeldolgozás, -tartósítás, a cukorgyártás és az édességgyártás szakágazatokban. Az élelmiszeriparban december 31-én 2674 négy fônél többet foglalkoztató regisztrált vállalkozás létezett. Ezek 80 százaléka 10 fônél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás, mintegy 15 százaléka pedig fôt foglalkoztató kisvállalkozás. Az ágazatban többnyire jogi személyiségû vállalkozások tevékenykednek, leggyakrabban kft. formában. Az egyéni vállalkozások aránya meghaladja az egyharmadot. A vállalkozások tulajdoni szerkezetében a külföldi tulajdon aránya több, mint 60 százalékot tesz ki, 2007-ben lényeges változás a tulajdonviszonyokban nem következett be. 20

20 2008 Marketing az élelmiszergazdaságban A közösségi marketingtevékenység fejlesztését az Európai Unióhoz való csatlakozás fokozottan szükségessé tette, mert a közösségi marketing az Európai Unióban mindenki által elfogadott, nem limitált támogatási forma. A közösségi marketingnek illeszkednie kell az ország elfogadott agrárpolitikájához, az agrárpolitika által meghatározott preferenciákat kell támogatnia, és az országimázs javítását is szolgálnia kell. A magyar közösségi marketing szervezet, az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. feladata a Magyarországon termelt élelmiszerek népszerûsítése mind a hazai lakosság, mind a külföldi fogyasztók körében. Az AMC Kht. tevékenysége során elvileg alkalmazza a marketing teljes eszközrendszerét, különösképpen azokat a technikákat, amelyek a közösségi marketingcélok megvalósulását leginkább elôsegítik és hatékonyan felhasználhatók az agrártermékek esetében. (Kiállítások, vásárok itthon és külföldön, Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy, eladásösztönzô akciók, üzletembertalálkozók, kiadványok készítése, reklám, PR-tevékenység, oktatás, piackutatás stb.) A marketingeszközök egymáshoz viszonyított helyes aránya meghatározza a marketingtevékenység sikerességét és hatékonyságát. Az FVM a évi közösségi agrármarketing program megvalósítására 1190 millió forint keretösszegben meghatározott támogatást biztosított, ezzel az AMC az elôzô évi keretösszegnél 65 százalékkal többet fordíthatott közösségi marketingre. A hagyományosan kedvezményezett kiállítási megjelenések mellett a keretösszeg lehetôséget biztosított a termékprogramok újbóli támogatására. Elsôsorban az elfogadott középtávú stratégiában meghatározott ágazatok termékeinek piacra jutását támogatták, így a friss és feldolgozott zöldség-gyümölcstermékeket, az egészséges táplálkozást elôsegítô baromfihúst, tejtermékeket, bioélelmiszereket. Külön figyelmet fordítottak a hagyományos és különleges magyar termékek támogatására (pálinka, fûszerpaprika, hagyma, méz, szürkemarha). Az Agrármarketing Centrum 2007-ben 18 nemzetközi szakkiállításon létesített magyar nemzeti standot, amelyeken 280 magyar vállalat számára biztosított bemutatkozási lehetôséget. A kiállítások mellett megrendezésre kerülô szakmai konferenciák és bemutatók lehetôvé tették, hogy a magyar vállalatok megismerjék más országok újdonságait, fejlesztéseit. Az AMC elfogadott stratégiája szerint a német és az orosz piac kiemelt fontosságú, a bor esetében pedig az angol piac. Ez az elv érvényesült a gyakorlatban is. A francia megjelenés a Vinexpo, a lengyel pedig az IFE Poland kiállítási részvételt jelentette. Figyelemre méltó a kínai reláció megjelenése, ennek keretében a Sial China és az FHC China kiállításokon vettek részt az AMC támogatásával magyar élelmiszertermelôk. A marketingeszközök aránya a évi közösségi marketing programban védjegy 13% HÍR 2% piackutatás 2% konferencia, fesztivál 3% kiadvány 4% PR, reklám 13% Forrás: AMC A hazai és a külföldi programok költségmegoszlása 2007-ben hazai programok 54% Forrás: AMC A külföldi programok költségmegoszlása célpiacok szerint kínai 10% osztrák 3% olasz 3% spanyol 2% angol 14% Forrás: AMC eladásösztönzés 12% francia 7% lengyel 6% holland 4% orosz 21% kiállítás 51% külföldi programok 46% német 30% 21