2.0 változat június 14.

Átírás

1 SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat június 14. H-8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. I/30. * Tel: +36 (22) * Fax: +36 (22) [email protected] * Web:

2 Tartalomjegyzék 1. Háttér 3. o. 2. Makrokörnyezet 4. o. 2.1 A munkaerőpiac számokban 5. o. 2.2 Gazdasági szervezeti statisztika 7. o. 2.3 Iparstatisztika 9. o. 3. A vállalkozások munkaerőigénye 10. o. 3.1 A válaszoló cégek regionális megoszlása 11. o. 3.2 Szakmunkások létszáma illetve annak változása a régióban 12. o. 3.3 Pályakezdők foglalkoztatása 16. o. 3.4 Szakértői vélemények 22. o. 4. A TISZK-ek kapacitása 27. o. 4.1 Tanulólétszámok és osztályok száma 28. o. 4.2 A kiemelten támogatott szakmák szakmacsoportonkénti 38. o. alakulása 4.3 A támogatott szakmák szakmacsoportonkénti alakulása 42. o. 4.4 A nem támogatott szakmák várható szakmacsoportonkénti 46. o. alakulása 4.5 Alapozó és felzárkóztató képzési tervek a szakközépiskolai 50. o. oktatásban 4.6 A TISZK-ek fejlesztései és a változások követése 51. o. 5. Az RFKB és az RKT javaslatai 56. o. 5.1 Szakértői javaslatok az RFKB-nak 56. o. 5.2 Közép-dunántúli Regionális Konzorciumi Tanács (KD- 58. o. RKT) tevékenysége 6. Függelék 59. o /2011. tanévben az általános képzésen, szakmai 59. o. előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson 9. évfolyamon tanulók száma megyénként (KIR-STAT) /2011. tanévben az általános képzésen, szakmai 59. o. előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson résztvevő tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR-STAT) /2011. tanévben a szakképző évfolyamokra belépő 60. o. tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR- STAT) /2010. tanévben a szakképző évfolyamokon végzős 82. o. tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR- STAT) 6.6 Vállalkozói adatfelvétel kiegészítő táblái 106. o. 2

3 1. Háttér A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Szakiskola elnevezésű kutatási programját 2008-ban indította útjára azzal a céllal, hogy megfelelő és reális adatok alapján kerüljön sor a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározására, ezzel segítve a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) munkáját a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. A kutatás során az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete a rendelkezésre álló adatok és az MKIK által szervezett nagymintás empirikus adatfelvétel alapján becslést készít a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítja azt a szakiskolák várható kibocsátásával. A területi kereskedelmi és iparkamarák a vállalatok szakképzett munkaerő iránti keresletének és a fiatal pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetének megismerését célzó fenti országos felmérésben aktívan közreműködnek, koordinálják illetve szervezik a térségi adatfelvételeket. Jelen gazdasági helyzetben azonban nagyon nehéz előrevetíteni a vállalkozások munkaerő-piaci igényét, miközben szembesülnek számos a szakképzési rendszert, a tanulókat foglalkoztató jogszabályi környezet változásával. A régiónk gazdasági környezetének alakításában, fejlesztésében aktív szerepet vállaló Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara éppen ezért komplex módszerrel igyekszik megrajzolni azt a helyzetképet amelyre alapozva valid stratégiai döntéseket lehet hozni. A komplex módszertan azt is jelenti, hogy a helyzetképet többféle adatgazda, szakértő bevonásával, primer és szekunder kutatások eredményeinek elemzésével valamint idősorok áttekintésével egyaránt ki kell egészíteni. Jelen kutatási beszámoló központi eleme az idén tavasszal lebonyolított Szakképzés 2012 országos kutatás területi adatfelvételének elemzése, de fontos kiegészítő információkat kaptunk a Fejér megyében működő TISZK-ek által megküldött önkitöltős kérdőívből, mely a TISZK-ek 2013/14 tanévre vonatkozó kapacitásait igyekezett feltárni az RFKB számára. Az elemzés során nemcsak primer kérdőíves módszert használtunk hanem a összegyűjtöttük a rendelkezésre álló statisztikai adatokat valamint kvalitatív technikaként fókuszcsoportos interjúk is készültek a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Ebben a szakiskolák, a TISZK-ek, a Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ illetve a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői működtek közre, s szakértői véleményük felhasználásával a szakképzési rendszer Fejér megyei erősségei, gyengeségei, 3

4 kitörési pontjai és a kockázati elemei kerültek definiálásra az új jogszabályi és átalakult gazdasági környezetben. 2. Makrokörnyezet A Központi Statisztikai Hivatal 2012 nyár elején 1 kiadott adatai alapján a éves, gazdaságilag aktív lakosság körében tovább nőtt a munkanélküliség, miközben a foglalkoztatottak száma enyhén mérséklődött. A Fejér megyei gazdasági szervezetek száma ugyanakkor növekedett, ezen belül főleg a társas vállalkozásoké és a nonprofit szervezeteké nőtt, de a működő vállalkozások kevesebb új beruházást valósítottak meg, kisebb összegeket költöttek gépekre, berendezésekre, és csökkent a beruházási kedv az új épületek, építmények esetében is. A húzóágazat, az ipar az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2012 első felében növelte termelését. Ugyanakkor a korábbi negatív tendencia folytatódik, az építőipar teljesítménye továbbra is folyamatosan csökken elsősorban az épület-beruházások és lakásépítések elmaradása miatt. A megye gazdaságának másik kitörési pontjaként is emlegetett turizmus sincs túl jó helyzetbe, bár a megyébe több turista érkezett mint egy évvel korábban, összességében azonban kevesebb éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A régión belül Veszprém megyében a versenyszférában 3,1, a költségvetési intézményekben pedig 2,3 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a nyilvántartott álláskeresők száma egyötödével mérséklődött. A régió ezen megyéjében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 7,6 százalékkal emelkedett. Összességében Veszprém megyében a jelenleg 57 ezer gazdasági szervezet szerepel a nyilvántartásban, s a kedvezőbb helyzetet mutatja az is, hogy az ipari termelés 23 százalékkal nőtt, ami elsősorban (csakúgy mint a régió egészében) itt is az exportpiacok bővülésének köszönhető. A megye kiemelt ágazata a turizmus, a tavalyinál kisebb vendégforgalmat regisztráltak Veszprém megyében a kereskedelmi szálláshelyeken, és a vendégéjszakák száma is csökkent. Az RFKB által lefedett harmadik megye, Komárom-Esztergom megye. Itt 2012 első három hónapjában kevesebb volt a nyilvántartott álláskeresők száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya alapján a megyék sorában a harmadik kedvező - helyen áll. 1 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2012/1 4

5 Ugyanakkor a Komárom-Esztergom megyei ipari szervezetek teljesítménycsökkenése jelentős, bár ennek ellenére az egy lakosra jutó termelési értékkel a megyék között továbbra is az élen áll. Az építőipar produktuma itt sem érte el az előző év alacsony szintjét sem. 2.1 A munkaerőpiac számokban Fejér megyében 2012 első negyedévében a legalább öt fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél összesen 108 ezer fő állt alkalmazásban, ez 1,2 százalékkal (1300 fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a változás nem volt minden szektorban azonos irányú, mert míg a versenyszférában 1,6 százalékkal csökkent, a költségvetési szerveknél és intézményeikben 2,3 százalékkal bővült a létszám. Az államiönkormányzati szektor létszámbővülését valószínűleg a fizikai munkakörben dolgozók (többnyire közfoglalkoztatottak) növekedése eredményezte, míg a szellemi munkakört betöltők száma itt is mérséklődött. A megyében a nagyobb létszámot foglalkoztató gazdasági ágak közül az iparban, a mezőgazdaságban, a szállítás és raktározás területén, valamint az egészségügyben kis mértékben nőtt az alkalmazottak száma. A kereskedelemben, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatás ágazatban és az oktatásban kevesebben dolgoztak idén tavasszal, mint egy évvel korábban. A gazdasági válságnak még nincs vége, ezt több indikátor is pontosan jelzi. Bár 2012 első negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 207 ezer forint volt, ami 6 százalékkal haladta meg a tavaszit, de ebben szerepet játszott a közfoglalkoztatás keretében végzett munkavégzés, illetve az adó- és járulékváltozások kompenzációja is, elsősorban a közszféra átlagkeresetét torzítva. A nettó, kézhez kapott jövedelem átlagos összege a vállalkozásoknál 138 ezer forint, míg a költségvetési intézményeknél 120 ezer forint volt. A nettó keresetek összességben a versenyszférában 3,9 százalékkal emelkedtek, miközben a költségvetési szerveknél 1,7 százalékkal mérséklődtek. A Központi Statisztikai Hivatal minden negyedévben elvégzi a lakossági munkaerőfelmérését. Ezek alapján január és március között Fejér megyében a éves népességen belül 2700 fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma átlagosan 168 ezer fő volt. A foglalkoztatási arány (0,7 százalékponttal) 51,7 százalékra mérséklődött, miközben a munkanélküliek száma (20 ezer fő) jelentősen, több mint negyedével emelkedett egy év alatt. Mindez a munkanélküliségi rátát 2,2 százalékponttal 10,7 százalékra növelte. 5

6 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól kapott adatok is hasonlóan a gazdasági válság jeleit mutatják a megyében, idén tavasszal 23 ezer főt tett ki a nyilvántartott álláskeresők száma Fejér megyében, egyharmaduk 3 hónapnál rövidebb ideje, negyedük pedig egy éve, vagy annál régebben szerepel a nyilvántartásban. A regisztrált álláskeresők között hagyományosan többen vannak még mindig, annak ellenére, hogy számuk csökkent. Különösen aggasztó azonban, hogy a szakképzéssel illetve annak átalakításával leginkább érintett korosztály esetében a 25 éven aluli álláskeresők száma bár mérséklődött még minding nagyon magas (3385 fő) ráadásul a pályakezdőké 8,1 százalékkal még nőtt is, 2249 főre emelkedett. Jelenleg Fejér megyében Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint egy betöltetlen álláshelyre 15 álláskereső jut, miközben a foglalkoztatáspolitikában radikális változások történtek, egyre kevesebben részesülnek álláskeresési járadékban és segélyben, nőtt viszont a szociális ellátásban részesülők száma, egy év alatt 7,8 százalékkal. Bár összességében 2,5 százalékkal bővült az iparban foglalkoztatottak létszáma, több meghatározó alágazatban is jelentős, 6-7 százalékos létszámleépítés történt. Veszprém megyében első negyedévben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, illetve a nonprofit szervezeteknél 76 ezer fő állt alkalmazásban, 2,7 százalékkal több mint egy évvel korábban. A jelentős ágazatok közül egyedül az oktatásban dolgozók száma csökkent a megyében, az egészségügyi szervezeteknél 5,9, az alkalmazottak harmadát foglalkoztató feldolgozóiparban 5,3 százalékos bővülés volt. A Veszprém megyei gazdasági szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 182 ezer forint volt, 7,6 százalékkal több a első negyedévinél, a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete ezek alapján 11 százalékkal nőtt, a költségvetési szervek alkalmazottaié szinten maradt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján az álláskeresők száma Veszprém megyében az előző év első negyedév végéhez képest ötödével mérséklődött 2012 március végére, közel 17 ezer fő szerepelt a nyilvántartásban. A nyilvántartott álláskeresők fele nő, 8,8 százaléka pályakezdő és 13 százaléka 25 éven aluli. Az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal több pályakezdőt regisztráltak. A megyében KSH által számított munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,8 százalékponttal 12,3 százalékra, foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal 51,1 százalékra emelkedett. Komárom-Esztergom megyében 2012 első negyedévében a munkaerő-piaci folyamatok sajátosan alakultak. A KSH munkaerő-felmérés és az intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer alapján csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben a Nemzeti 6

7 Foglalkoztatási Szolgálatnál kevesebb álláskeresőt vettek nyilvántartásba. A éves népességen belül a foglalkoztatottak átlagos száma 129 ezer főt tett ki, ez megegyezik az egy évvel korábbival, a foglalkoztatási arány egy év alatt csupán 0,2 százalékponttal, 53,8 százalékra mérséklődött. Ezzel együtt is a régióba itt a legkedvezőbb a foglalkoztatottsági ráta. A 7,2 százalékos munkanélküliségi rátával a megyék sorában Komárom-Esztergom országosan a harmadik legkedvezőbb helyet foglalja el, annak ellenére, hogy a megyében 78 ezer fő állt alkalmazásban, ami 3,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférát 4 százalékos létszámfogyás jellemezte. A Nemzeti Foglalkoztatási Szakszolgálat adatai szerint Komárom-Esztergom megyében 2012 első negyedévének végén regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, mintegy 900-zal kevesebbet, mint egy évvel korában, miközben a bejelentett üres álláshelyek száma tovább nőtt. 2.2 Gazdasági szervezeti statisztika A Központi Statisztikai Hivatal közlése alapján Fejér megyében tavaszán (ez első negyedév végén) gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Ezeknek 93 százaléka (56 691) vállalkozás volt, melyek egyharmada társas, kétharmada egyéni vállalkozás volt. Az új regisztrációk és a megszűnések egyenlegeként a vállalkozások száma 1,6 százalékkal többet mutat (szinte kizárólag a társas vállalkozások száma gyarapodott). A társas vállalkozás kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma egytizeddel emelkedett, ennek oka, hogy a korábbiaknál kisebb kezdőtőkével is alapíthatók. A betéti társaságok száma viszont csökkent (5,2 százalékkal), ami mutatja a mikro- és kisvállalkozások nehéz helyzetét. Szintén csökkent az egyéni vállalkozások száma, 2012 tavaszán 37 ezer egyéni vállalkozás volt, számuk az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 3,5 százalékkal kevesebb. A főállású vállalkozók 4, a mellékfoglalkozásúak 1 százaléka adta fel vállalkozását. A vállalkozások beruházásait tekintve sem túl kedvező a kép, első három hónapjában a Fejér megyei gazdasági szervezetek összesen 22 milliárd forint értékben valósítottak meg új fejlesztéseket, ami folyó áron 28 százalékkal kevesebb az előző év első három hónapjához képest. Jelentősen csökkent az import gépek, berendezések (44%) és az építési beruházások (15%) iránti kereslet, ugyanakkor a hazai gyártású gépek, járművek beszerzésére (+3 százalék) többet fordítottak, A gazdasági szervezetek által vásárolt új gépek, berendezések közel négytizede hazai gyártmányú volt első negyedévében az összes jelentős nemzetgazdasági ágban volumencsökkenés figyelhető meg a megyében. 7

8 A régió másik megyéjében, Komárom-Esztergom megyében március végén több mint gazdasági szervezetet tartottak nyilván 2,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A bejegyzett társas vállalkozás száma az egy évvel korábbihoz képest mintegy ezerrel bővült, míg az egyéni vállalkozások köre nem változott. A társas vállalkozások héttizede korlátolt felelősségű, 27 százaléka betéti társaság. Míg az előbbiek száma jelentősen nőtt, az utóbbiaké közel 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Március végén a szövetkezetek aránya a gazdasági szervezeteken belül már nem érte el a 0,2 százalékot sem, s a részvénytársaságok száma is alacsony, mindössze alig 100. A Központi Statisztikai Hivatal megállapítása alapján a vállalkozói aktivitás a szervezetek számának növekedése ellenére Komárom-Esztergom megyében továbbra is elmaradt a középdunántúli, valamint az országos átlagtól. Veszprém megyében március 31-én gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 775-tel többet, mint egy évvel korábban. A növekedés oka, hogy az ez évtől szigorúbb és drágább cégalapítás következtében tavaly év végén cégalapítási dömping volt érezhető s ezek többnyire januári közzététellel jelentősen emelkedett az idei cégbejegyzések száma. A cégalapításhoz szükséges alaptőke nagymértékű mérséklésének köszönhetően a társas vállalkozások kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma több mint egytizedével, a részvénytársaságoké 1,4 százalékkal nőtt az előző évihez képest a megyében, ugyanakkor a betéti társaságok száma itt is visszaesett. Megállapítható, hogy létszám-kategóriák szerint a vállalkozások megoszlása a korábbi évekhez hasonlóan alakult, majdnem mindegyik szervezet (99,7 százalék) kisméretű szervezet, csaknem teljes egészében mikrovállalkozás. A középvállalkozások aránya is csak 0,2, a nagyoké pedig mindössze 0,1 százalék. Főtevékenység szerint vizsgálva minden ötödik vállalkozás mezőgazdasági tevékenységet folytatott Veszprém megyében, számuk az előző évihez képest növekedett. A további jelentősebb (11-12 százalékos részesedésű) ágazatok közül az ingatlanügyletek területén nőtt a vállalkozások száma, a kereskedelemben nem változott, míg a vendéglátásban csökkent. Komárom-Esztergom megyében 2012 első három hónapjában 18,7 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, egyötöddel többet, mint egy évvel korábban. Az egy lakosra jutó teljesítményérték a Közép-Dunántúli, és az országos átlagnál is több. Érdekes, hogy míg Fejér megyében nőttek a hazai gyártmányú gépek beszerzése addig, Komárom- Esztergom megyében az import gépbeszerzések emelkedtek másfélszeresére, s ugyanakkor a belföldi gépbeszerzések összege 12 százalékkal elmaradt a 2011 hasonló időszakitól. A 8

9 beruházások háromnegyede az iparban valósult meg, mezőgazdaságban viszont a teljesítményérték visszaesett. A Veszprém megyei gazdasági szervezetek az elmúlt negyedévében 12 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, folyó áron 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, de az egy lakosra jutó beruházási teljesítmény érték az országos átlagnál így is jóval alacsonyabb. 2.3 Iparstatisztika A Fejér megyében székhellyel vagy telephellyel rendelkező legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások összesen 551 milliárd forint értékben állítottak elő ipari termékeket 2012 első három hónapjában, az ipari tevékenység 9,6 százalékkal nőtt. A megyei ipar kibocsátása a közép-dunántúli régió össztermelésének kicsivel több mint négytizedét tette ki, ezzel az országos rangsorban Fejér megye a főváros, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye után a negyedik. Az egy lakosra jutó termelés értéke 1 millió 293 ezer forint volt, ami a régió átlagával közel azonos. Ezen belül a legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások 522 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami jól mutatja az ipari termelés koncentrációját. A Fejér megyei ipari termelést csaknem teljes egészében a feldolgozóipar határozza meg, ezen belül jellemzően a gépipar, illetve azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek termelése nőtt, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek kibocsátása gyakorlatilag stagnál (mindössze 1 százalékkal bővült). Az ipari termelés növekedése a szakértői vélemények alapján elsősorban a külpiacok keresletének köszönhető. A feldolgozóipari termékek több mint négyötödét a megye továbbra is exportra termelte. A gépipar kivitele 10, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékeké 8 százalékkal nőtt. A Fejér megyére hagyományosan jellemző tőkekoncentráció miatt az össztermelésnek (és az ezzel összefüggésben a exportnak is) mintegy kilenctizedét nagyvállalatok (a legalább 250 főt foglalkoztató) adták. Január és március között az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 7,4%-kal emelkedett a megyében. A legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások Komárom-Esztergom megyében 576 milliárd Ft termelési értéket állítottak elő, ami a Közép-Dunántúl összes termelésének több mint négytizedét tette ki. A termelési volumen az előző év azonos időszakához képest 14 százalékkal esett vissza. A 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek kibocsátása 15 9

10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az 517 milliárd forint értékű produktum 81 százalékát adó gépipar teljesítménycsökkenése is meghaladta a megyei átlagot. Komárom-Esztergom megye iparát is nagyfokú koncentráció jellemzi. Az ipari vállalkozások termelésének mintegy négyötödét a legalább 500 munkavállalót foglalkoztató üzemeknél állították elő. Ezek teljesítménye 15 százalékkal visszaesett, míg a középvállalkozásoknál közel felére csökkent a termelés. Ugyanakkor tizedével nőtt a kisvállalkozások kibocsátása, melynek többsége belföldön talált vevőre. A megye ipari ágazatának létszámvesztése közel 2 százalékos. Az ipari termelés visszaesése nagyobb volt a létszámcsökkenésnél, így a termelékenység volumene is csökkent 13 százalékkal. A Veszprém megyei ipar termelése 202 milliárd forintot tett ki, ami a régió össztermelésének 15 százaléka. Az ipari tevékenység volumene ötödével nőtt az előző év azonos időszakához képest. A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 183 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami 23 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A termelést csaknem teljes egészében meghatározó feldolgozóipar teljesítménye negyedével bővült. A megyei feldolgozóipar kibocsátásának közel felét már ebben a megyében is a járműipar teszi ki. 3. A vállalkozások munkaerőigénye A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara február és március hó folyamán részt vett abban az országos kutatási programban, amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete koordinálásával valósult meg, és célja volt, hogy a szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható jövőbeni alakulását állapítsa meg. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több más szervezettel együtt a fejér megyei vállalkozások körében végzett kérdőíves felmérést arról, hogy a cégeknél hány szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállaló dolgozik, milyen szakmákban mekkora arányban tervezik a szakmunkás létszámukat növelni vagy csökkenteni, ezek a változtatások milyen időtávon belül várhatóak, illetve a pályakezdő szakmunkásokkal mennyire vannak megelégedve a vállalkozások képviselői. Jelen beszámoló a közép-dunántúli vállalkozások 10

11 által nyújtott adatok elemzésén alapul. Az eredmények kizárólag a megkérdezett vállalkozások körére vonatkozik A válaszoló cégek regionális megoszlása A kutatás keretében összesen 226 Fejér megyei, 186 Komárom-Esztergom megyei és 163 Veszprém megyei vállalkozás adott érdemi választ a kérdőívben foglalt kérdésekre. A vállalkozások között 200 mikrovállalkozás van, 161 kisvállalkozás, 132 középvállalkozás és 82 nagyvállalat. A vállalkozások megyei eloszlása egyenletes, százalékuk mikrovállalkozás az egyes megyékben, százalékuk kisvállalkozás, százalékuk középvállalkozás, és százalékuk nagyvállalkozás. A cégek 73 százaléka magyar tulajdonban van, 1 százaléknál kisebbségi külföldi tulajdon is van, 26 százalékuk pedig többségi vagy tisztán külföldi tulajdonban van. A külföldi tulajdonosi háttér Komárom-Esztergom megyében nagyobb, a vállalkozások egyharmada többségi külföldi tulajdonú, Fejér megyében az ilyen cégek aránya 21 százalék, Veszprém megyében pedig 25 százalék. Cégméret alapján vizsgálva a kérdést látható, hogy a nagyvállalatok 58 százaléka van külföldi tulajdonban, a középvállalkozások egynegyede, míg a kisvállalkozások közül minden tízedik. A vállalkozások 49 százalékának a évi nettó árbevétele 1 milliárd forint felett volt, 15 százaléknak 500 millió és 1 milliárd között, 11 százaléknak millió forint közé esett, 9 százaléknak millió forint között, minden tízedik cég millió forint nettó árbevételt produkált tavaly, 5 százalékuk pedig 50 millió forint alattit. Megyénként ebből a szempontból nincsenek nagy eltérések, cégméret alapján természetesen vannak, a nagyvállalatok 96 százalékának volt 1 milliárd forint felett a bevétele az előző esztendőben, a középvállalkozások 62 százaléka teljesített így, míg a kisvállalkozások 14 százaléka. 2 Az országos minta kialakítását és súlyozását a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) végezte, azonban az elemzés elkészítéséig a GVI a súlyozatlan adatbázist bocsátotta rendelkezésünkre. 11

12 2011. évi nettó árbevétel megyénként illetve cégméret szerint 5 millió Ft alatt 5-10 millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 500 millió és 1 mrd Ft között 1 mrd Ft felett Fejér Komárom- Esztergom Veszprém mikrovállalkoz ás kisvállalkozás középvállalkoz ás nagyvállalat százalékos megoszlás A válaszadó közép-dunántúli vállalkozások statisztikai létszáma a december 31-ei helyzetet nézve összesen fő volt, ebből fő volt a szakmunkás foglalkoztatottak létszáma. A cégek 35 százalékánál a munkavállalók létszáma 10 fő alatt volt, 28 százalékuknál fő, 23 százaléknál fő dolgozott, míg az összes szervezet 14 százalékánál volt több mint 250 fő munkavállaló. 3.2 Szakmunkások létszáma illetve annak változása a régióban A szakmunkások létszámának eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy a cégek felénél a szakmunkás munkavállalók létszáma nem haladja meg a 9 főt, egynegyedük foglalkoztat fő között, egyötödük fő között, és 5 százalékuk 250 fő feletti szakmunkás végzettségű szakembert. Területi megoszlás szerint Fejér megyében van a legtöbb szakmunkás a régióban, 44 százalékuk itt dolgozik, 34 százalékuk Komárom-Esztergom megyében, 22 százalékuk pedig Veszprém megyében. A szakmunkások számát tekintve továbbá megállapítható, hogy a szakmunkások 69 százaléka a nagyvállalatoknál áll alkalmazásban, a középvállalkozásoknál 23 százalékuk, a kisvállalkozásoknál 6 százalékuk, míg a mikro-vállalkozásoknál arányuk 2 százalék. 12

13 0,753 0,576 3,644 1,991 14,447 11,006 7,097 7,642 19,139 15,932 25,205 22,341 34,545 58,561 A munkavállalók és a szakmunkások létszáma megyénként és cégméret szerint 70 fő (ezer) statisztikai létszám szakmunkás létszám Fejér Veszprém Komárom-Esztergom kisvállalkozás nagyvállalat mikro középvállalkozás Az elmúlt 12 hónapban a régiós cégek 36 százalékánál volt olyan szakma, amelyben bocsátottak el szakmunkást, és 45 százalékuknál történt valamilyen szakmában szakmunkás felvétel. Összesen 382 főt bocsátottak el a régióban, és 1134 főt vettek fel. Területi szempontból a legnagyobb arányú elbocsátások Veszprém megyében voltak, az itteni cégek 42 százaléka bocsátott el szakmunkást, a Fejér megyei cégek 37, és a Komárom- Esztergom megyei vállalkozások 31 százaléka tette ugyanezt. A szakmunkások felvétele kapcsán is hasonló tendenciák mutathatóak ki megyénként, azonban szerencsére több cégnél volt felvétel, mint amennyinél elbocsátás. Cégméret alapján mind az elbocsátások, mind pedig a felvétel esetén az arányok a cégmérettel együtt növekedtek, míg a mikrovállalkozások 19 százaléka bocsátott el, illetve 21 százalékuk vett fel szakmunkást az elmúlt egy évben, addig a nagyvállalatok 57 százaléka bocsátott el, illetve 85 százalékuk vett fel. 13

14 Szakmunkás elbocsátás illetve felvétel az elmúlt 12 hónapban elbocsátás felvétel 100% 80% 85% 60% 40% 37% 41% 31% 39% 42% 58% 37% 40% 48% 64% 57% 20% 19% 21% 0% Fejér Veszprém Komárom-Esztergom kisvállalkozás nagyvállalat mikro középvállalkozás A kutatás fő célja az volt, hogy a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változását előre lehessen prognosztizálni, ezért a cégek képviselőit megkértük, hogy becsüljék meg, hogy a következő 12 hónap során, illetve 3 múlva várhatóan milyen irányban és mekkora arányban fog változni saját vállalkozásuknál a szakmunkások létszáma. A szervezetek többsége úgy látja jelenleg, hogy a jövőben valószínűleg nem fog változni a szakmunkás végzettséggel rendelkező munkavállalóik létszáma, 70 százalékuk ezt gondolja az elkövetkező egy évre, illetve ugyanezen a véleményen van a cégek kétharmada a középtávú jövőt illetően is. A szervezetek 27 százaléka egyértelműen jelezte, hogy náluk létszámnövekedés várható a következő 12 hónapban, ez összesen kb. 766 fő szakmunkás felvételét jelenti, míg a cégek 31 százaléka 3 év múlva kíván szakmunkás munkaerőt felvenni, ez a bővítés mintegy 929 embert érintene a régióban. Szakmunkás munkaerő elbocsátást nem jeleztek előre nagymértékben a megkérdezett vállalkozások, mindössze a válaszadók 2-3 százalékánál fordulhatnak elő ilyen lépések a jövőben, és ez a következő egy évben 157 fő, 3 év múlva pedig 1 fő szakmunkást jelent. 14

15 Szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változása a közép-dunántúli régióban... 80% 70% 60% 50% 70% 67% 40% 30% 20% 10% 0% 766 fő 27% 157 fő 3% növekszik csökken nem változik a következő 12 hónapban 949 fő 31% 2% nem változik növekszik csökken 3 év m úlva 1 fő A szakmunkás végzettséggel rendelkező munkaerő létszámának változása 100% növekszik nem változik csökken 80% 74% 76% 69% 80% 60% 60% 60% 40% 20% 0% 21% 6% 23% 39% 1% 1% Fejér Veszprém Komárom-Esztergom a következő 12 hónapban 28% 18% 3% 2% 40% Komárom-Esztergom Fejér Veszprém 3 év m úlva 15

16 Következő 12 hónapban szakmunkás felvétel (fő) Következő 12 hónapban szakmunkás elbocsátás (fő) 3 év múlva szakmunkás felvétel (fő) 3 év múlva szakmunkás elbocsátás (fő) Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Összesen Pályakezdők foglalkoztatása A kutatás kíváncsi volt arra is, hogy a fejér megyei cégek az elmúlt egy évben hány pályakezdő szakmunkást vettek fel, illetve belőlük hányat alkalmaznak még jelenleg is. A kérdésre adott válaszokat elemezve kiderül, hogy a cégek egynegyede vett fel az elmúlt egy év során pályakezdő szakmunkást, míg a vállalkozások háromnegyede nem alkalmazott ilyen munkavállalót. Azok a cégek, akik pályakezdő szakmunkás végzettségű munkavállalót alkalmaztak, összesen 432 főt vettek fel az elmúlt egy évben, és az adatfelvétel időpontjában minden főt alkalmaztak is a cégek. Az elmúlt egy évben szakmunkás végzettségű pályakezdőt alkalmazó szervezetek aránya nem 75% 25% igen 432 f ő pályakezdő szakmunkást vettek fel az elmúlt egy évben 16

17 A cégek képviselői alapvetően elégedettek a pályakezdők felkészültségével, véleményük szerint munkájuk elvégzéséhez inkább megfelelő mértékben vannak felkészülve. A válaszadók 16 százaléka nagyon elégedett, 64 százalékuk inkább elégedett, 14 százalékuk szerint inkább nem megfelelő a pályakezdők felkészültsége, 6 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy egyáltalán nem megfelelő háttértudással rendelkeznek munkájuk elvégzéséhez. Megyei eloszlás tekintetében nem láthatunk lényeges különbséget ebben a kérdésben, azonban cégméret szerint már igen, a legelégedettebbek a középvállalkozások a pályakezdők felkészültségével, őket követik a nagyvállalatok, majd a kisvállalkozások. Legkevésbé a mikrovállalkozások elégedettek a pályakezdőkkel, körükben a legmagasabb a negatív véleménnyel rendelkezők aránya. Leginkább a pályakezdők munka- illetve élettapasztalatával és az önálló munkavégzés képességével elégedettek a munkaadók, 46 illetve 35 százalékuk említette ezeket a problémákat. A cégek egynegyede szerint a pályakezdőik nem rendelkeztek megfelelő mértékben a technikai, feladat-specifikus képességekkel, illetve kezdeményező készséggel, 22 százalékuk említette a motivációhiányt, 19 százalékuk pedig a munkakulturális és felelősségtudattal kapcsolatos hiányokat. A vállalkozások legkisebb arányban a felhasználói szintű számítógépes ismereteket, az olvasási készségeket, az ügyféllel való bánásmódot, az anyanyelvi írás készséget és beszédkészségeket jelölték meg problémaként, ezeket a válaszadók maximum 3 százaléka említette. 17

18 Milyen tekintetben voltak a pályakezdőik nem megfelelő felkészültségűek? munka-/élettapasztalat önálló munkav égzés képessége technikai, feladat-specifikus képességek kezdemény ezõ készség motiv áció munkakultúra felelõsségtudat idegenny elv -tudás pontosság v ezetési, szerv ezési képességek számoláskészség általános tudás, készségek fegy elmezettség egy üttmûködési készség irodai adminisztrációs képességek személy es megjelenés kollégákkal v aló bánásmód any any elv i beszédkészség any any elv i íráskészség ügy féllel v aló bánásmód olv asási készség számítógépes ismeretek 25% 25% 22% 19% 19% 16% 15% 11% 11% 10% 9% 8% 6% 5% 4% 3% 3% 3% 2% 1% 35% 46% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% említések százalékos aránya A válaszadó cégek az elmúlt öt évben évről évre egyre több tanulószerződéses tanulót, illetve szakmunkástanulót képeztek. A 2007/2008-as tanévben a régióban a vállalkozások 21 százalékánál 683 tanulónak, a 2008/2009-es tanévben 24 százalékuknál 876 tanulónak, a 2009/2010-es tanévben 32 százaléknál 1141 tanulónak, a 2010/2011-es tanévben 37 százaléknál 1399 tanulónak, és a 2011/2012-es tanévben 43 százalékuknál 1596 tanulónak volt erre lehetősége. A tanulószerződéssel foglalkozó cégek területi eloszlása nem egyenletes, a legkevesebb Fejér megyében volt, a legtöbb pedig Veszprém megyében. Szakmunkástanulók száma a tanulószerződéssel rendelkező cégeknél megyénként és cégméret szerint (fő) 2007/2008 tanév 2008/2009 tanév 2009/2010 tanév 2010/2011 tanév 2011/2012 tanév Fejér Komárom- Esztergom Veszprém mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalat

19 Tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások aránya a közép-dunántúli régióban 2007/2008 tanév 6% 27% 32% 2008/2009 tanév 2009/2010 tanév 2010/2011 tanév 8% 32% 37% 15% 43% 45% 15% 48% 56% Fejér Komárom-Esztergom Veszprém 2011/2012 tanév 14% 53% 71% A tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások véleménye szerint azért fontos bekapcsolódni ebbe a rendszerbe, mert a jövő munkavállalóit képzik, megmutathatják a cégek, hogy hogyan dolgoznak, továbbá szükség van a fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomban. Szerintük ezen keresztül könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak lehetnek a munkavállalói oldalnak, főleg azért is, mert sok cég küzd azzal, hogy megfelelő képzettségű munkaerőt tudjon felvenni. Nem értenek egyet azokkal a véleményekkel, hogy így olcsó munkaerőhöz jutnak, illetve nem érzik egyszerűnek az adminisztrációt sem. 19

20 Miért döntött úgy, hogy bekapcsolódik a tanulóképzésbe? Pontszám százfokú skálán A jövő munkavállalóit képezzük. 84 Megmutathatjuk a tanulóknak, mi hogyan dolgozunk. 82 Szükségünk van fiatal munkavállalókra egy öregedő társadalomban. Így könnyebb munkaerőt toborozni, vonzóbbak vagyunk a munkavállalók felé. Nehezen tudunk megfelelő képzettségű munkaerőt felvenni. 54 Így olcsó munkaerőhöz jutok 32 Egyszerű az adminisztráció Vélemény Egyetértés Egyet nem értés A kutatás során fontos volt megtudni, hogy a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői hogyan vélekednek erről a lehetőségről, illetve mennyire vannak megelégedve ennek feltételeiről. Több állítással kapcsolatban kellett megfogalmazniuk egyetértésüket illetve egyet nem értésüket. A feltett kijelentések közül leginkább azzal értenek egyet a közép-dunántúli vállalkozások képviselői, hogy a kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályokat a vállalkozások nem tartják életszerűnek, az eltöltött gyakorlati képzési időt alapvetően elegendőnek tartják, bár az ezekre adott pontszámok közel állnak ahhoz a határhoz, amikor inkább megosztottak ebben a kérdésben a válaszadók. Az utóbbiakhoz hasonlóan szinte vegyes véleményt fogalmaztak meg arról, hogy a tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát a vállalkozások számára. A cégek számára gondot okoz ahogy más kérdésnél is láthattuk a tanulószerződéssel járó adminisztráció, a válaszolók szerint ezek elfogadhatatlan mértékűek, bár ebben a kérdésben is inkább megosztottak a válaszadók. 20

21 A tanulószerződéssel kapcsolatban mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát. Pontszám százfokú skálán A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő. 51 A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek. 51 A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok ellentmondásosak Vélemény Egyetértés Egyet nem értés A tanulószerződéssel kapcsolatban mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? 1. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának követése nem jelent problémát. 2. A kereskedelmi és iparkamara megfelelően tájékoztat a tanulószerződéssel kapcsolatos tudnivalókról illetve tennivalókról. 3. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok nem életszerűek. 4. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok ellentmondásosak. 5. A tanulószerződéssel járó adminisztratív terhek elfogadható mértékűek. 6. A vállalatnál eltöltött gyakorlati képzési idő elegendő. A tanulószerződéssel foglalkozó jogszabályok változásának nyomon követése főleg a Komárom- Esztergom megyei működéssel bíró cégeknek és a kisvállalkozásoknak nem okoz gondot, a kereskedelmi és iparkamarák tájékoztatásával kapcsolatban a Komárom-Esztergom és Veszprém megyei vállalkozások a legelégedettebbek, cégméret szerint pedig a mikrovállalkozások. Az adminisztratív leterheltség, a jogszabályok életszerűségével kapcsolatban nagy eltérések nem mutathatóak ki terület és cégméret alapján Fejér Komárom- Esztergom Veszprém mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalat pontszám százfokú skálán 21

22 A megkérdezett régiós vállalkozások közül minden ötödik bizakodó a következő 12 hónapi üzleti helyzetével kapcsolatban, a cégek 19 százaléka szerint jó lesz a következő egy évben. A vállalkozások 61 százaléka szerint inkább kielégítő lesz saját cégükre vonatkozóan, míg 19 százalék prognosztizál rossz üzleti helyzetet az előtte álló egy évben. Várhatóan milyen lesz a cég üzleti helyzete a következő 12 hónap során? jó kielégítő rossz Fejér Komárom-Esztergom Veszprém mikrovállalkozás kisvállalkozás középvállalkozás nagyvállalat % 20% 40% 60% 80% 100% 3.4 Szakértői vélemények A kutatás során fontosnak éreztük, hogy a szakképzési rendszer szereplői személyesen is kifejthessék illetve elmondhassák véleményüket a jelenlegi törvényi szabályozásról, az aktuális szakképzési rendszer pozitívumairól és negatívumairól, illetve javaslatokat fogalmazhassanak meg arról, hogy milyen területen és hogyan kellene változtatni a jövőben. A műhelymunka és a konzultáció ezen vélemények összegyűjtését célozta meg. A kutatás során a kamarában tartott műhelymunkán a szakiskolák, a TISZK-ek, a Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ illetve a tanulószerződéssel rendelkező vállalkozások képviselői vettek részt. A személyes konzultáción a szakképzési rendszer erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek összegyűjtésére törekedtünk elsősorban. A résztvevők véleménye alapján erősségként említhető a szakképzési rendszer léte, elég régóta tudatosan és tervszerűen történik a fejlesztés a szakképző iskolákban, nem kevés pénzt 22

23 fektetett bele eddig az állam illetve a vállalati szféra. Kérdés ugyan, hogy ez megérte-e, azaz tudjuk-e valójában, hogy milyen kompetenciákkal lépnek ki a tanulók a munka világába, a vállalatok igényeit kielégíti-e a jelenlegi képzési rendszer. Az iskolai szakképzési rendszert a résztvevők szerint a kritikák ellenére mindenképpen fenn kell tartani. A szakképző iskolák jó objektív feltételekkel rendelkeznek, azaz személyi és tárgyi feltételek területén jó erőforrások állnak rendelkezésre, amelyekre lehet a jövőben építkezni, illetve az ezekből adódó lehetőségeket érdemes kihasználni. A szakképzési rendszerben pozitív, hogy egyrészt hiányszakmákat tanulhatnak a diákok, kiemelten támogatott és támogatott szakmák tanulására van lehetőség, másrészt pedig hogy a diákok pénzbeli támogatást kapnak, így ösztönzi a rendszer a fiatalokat szakmák tanulására. Az új törvényi szabályozásban a szankciók bevezetése a tanulói hiányosságokkal szemben pozitív dolog a vállalkozók szerint, illetve további ilyen kedvező változás, hogy tanulószerződés esetén a tanulókra fordítandó költségekkel kapcsolatban havi elszámolást vezetett be az új szabályozás az éves helyett, ami nagy segítséget nyújt a vállalkozások számára, azonban az együttműködési megállapodások esetén az elszámolások körül zavarok tapasztalhatóak, a vállalkozók nem értik teljes mértékben az ezekkel kapcsolatos szabályozásokat. A hároméves szakképzés előnye, hogy a munka világába hamarabb bekerülhetnek a tanulók, tényleges kapcsolatba kerülhetnek az adott szakmával, és ez motiváló tényező is lehet a szakiskolai képzés választása mellett. A duális képzés előnye, hogy a diák kikerül a céghez, a gyakorlati képzés valós körülmények között zajlik, és ez a tanulónak és a cégnek is egyaránt hasznára lehet. A vállalatok képviselőinek tapasztalata az, hogy az érettségivel rendelkező tanulók tudásszintje és affinitása sokkal nagyobb a gyakorlati helyeken, valóban érdekli őket az adott szakma, meg szeretnék szerezni az ahhoz szükséges képességeket, azonban mindez már nem igaz az érettségivel nem rendelkező diákokra. A szakképzési rendszer nagyon sok ponton megváltozott az új törvényi szabályozásoknak köszönhetően. Egyes résztvevők szerint megdöbbentő, hogy a szakképzéssel kapcsolatos végrehajtási rendeletek csúszásban vannak, ebből adódóan a szereplők, főleg az iskolaigazgatók és a tanárok nem tudnak felkészülni az elkövetkezendő időszakra, ilyen például a szakmai vizsgáztatás témaköre. A duális képzés bevezetésével a közismereti tantárgyak aránya csökkenni fog, amelynek következménye pedagógus elbocsátások lehetnek, jelenleg azonban még kérdés, hogy milyen 23

24 humánerőforrásra lesz szükségük a szakképző iskoláknak a jövőben ezen folyamatok hatására. Az önkormányzati irányítás átalakulása miatt a megyei önkormányzatok kivonultak a szakképző iskolák fenntartásából, egyes iskolák képviselői félnek attól, hogy a települési önkormányzatok is ugyanezt teszik majd a jövőben, de jelenleg ezen a téren is nagy bizonytalanság tapasztalható, és ez mindenképpen gyengíti a jelenlegi rendszer működtetését. A diákok pénzbeli támogatásánál a résztvevők egyöntetű véleménye szerint szükséges lenne differenciálás. A diákok tudásszintje és munkamorálja tendenciózusan csökken időről-időre, a hiányzásokat a vállalkozók nagyon nehezen tudják kezelni, a tanuló ilyenkor nem érhető el, a szülők gyakran összejátszanak a gyerekkel a mulasztásokban. Több esetben előfordult, hogy a gyakorlati képzőhelyen derült ki, hogy a diák nem rendelkezik pályaalkalmassági vizsgálattal, amelynek elvégzése az iskola feladata lenne. A vállalkozók hiányolják a gyakorlati oktatás területén az egységes iskolai szisztémákat, jelenleg iskolánként változó tematikák állnak rendelkezésre egy adott szakmában, így nagyon nehéz a gyakorlati képzőknek követni ezeket az elvárásokat és igényeket. A vállalkozók nagyon rossz színvonalúnak tartják a szakiskolákban jelenleg a nyelvi képzést, az elmúlt húsz év alatt nem sikerült elérni addig, hogy az iskolákból kikerülő diákok magabiztosan és jól beszéljék a szakmai idegen nyelveket. Ebben a kérdésben gondot jelent továbbá az is, hogy a diákok nem minden esetben tudják annak a nyelvnek a tanulását folytatni a szakiskolában, amit az általános iskolában tanultak, mivel a szakiskola nem rendelkezik olyan tanárral. Az angol nyelvet kellene mindenképpen elsődleges nyelvként preferálni. A vállalkozók az új szabályozások tekintetében nem érzik azt, hogy csökkentek az adminisztrációs terhek. A szakértők körében egyetértés van abban, hogy a duális képzés bevezetése érdekében el kellene készíteni Székesfehérvár illetve Fejér megye szakképzési stratégiáját. Nagyobb elismerésben kellene részesíteni a szakképzést felvállaló vállalkozásokat, azok a vállalkozók, akik tanulóképzéssel foglalkoznak, az eddiginél is nagyobb kedvezményt kapjanak akár adóban, anyagvásárlás során, illetve nagyobb erkölcsi elismerésben részesüljenek. A Gazdasági Kalauz egyesek szerint egy jó fórum lenne az ilyen vállalkozások, illetve a kiváló tanárok, szakoktatók és diákok bemutatására. 24

25 A HÍD programok többek véleménye szerint jó megoldásnak tűnnek az általános iskolát nehezen vagy elvégezni nem tudó diákok számára, ki kellene használni az ezekben rejlő lehetőségeket, amellett, hogy ezek nagy feladatot rónak az érintett szereplőkre. A diákok pénzbeli támogatásának megvonása terén érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ne csak év végén lehessen ezt megvonni, hanem akár félévkor is, mivel ez is ösztönző tényező lehetne a diákok teljesítményére. A Kamara által szervezett pedagógiai ismeretekkel kapcsolatos képzések elismertetése a gyakorlati képzés területén nagy segítséget nyújtana a cégeknek annak teljesítésében, hogy mestervizsgával rendelkező oktatóval kell rendelkezniük tanulószerződések megkötése esetén. Az országnak el kellene döntenie, hogy a szakképzési rendszernek mi legyen a célja, azaz a fő cél az, hogy szakmákat tanítsunk meg professzionális színvonalon, vagy pedig a pedagógusok alkalmazását kell ezen a rendszeren keresztül megoldani. Bajor minta alapján érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a szakképzési rendszert ne az állam tartsa fent, hanem vállalkozók irányítsák szakmailag és pénzügyileg. Az oktatást piaci alapon kellene szervezni, egyes vállalkozók szerint nincsen központi koncepció a szakképzési rendszer alakításában. A finanszírozási és ösztönző rendszert a munkaerő-piachoz igazítva kell kialakítani. A mesterképzés színvonalának emelésére nagy szükség van a jövőben, és ezen keresztül emelni lehetne általános értelemben is a szakképzés színvonalát. Az oktatásban meg kell szervezni egy belső ellenőrző rendszert, illetve egyes szakmákban központosítani kellene az oktatást (pl. építőipar). A szakoktatók továbbképzése elengedhetetlen a jövőben, főleg a technikai fejlődés felgyorsult üteme miatt. A vállalkozókat sokkal nagyobb mértékben kellene bevonni a döntéshozatali mechanizmusokba, mivel nekik a gyakorlati igényekről és feltételekről több információjuk van, mint az oktatási irányokat meghatározó döntéshozóknak. A jelenlegi rendszer számos kockázatot is rejt magában. A szakképző iskolákba általában nem a jó tanulók kerülnek be, sokan még a 8 általánost is csak nagy nehézségek árán tudják elvégezni. Az utóbbi években megfigyelhető tendencia, hogy a tanulók kompetenciái egyre inkább alacsony színvonalúak, félő, hogy a jövőben ilyen kompetenciákkal nem tudják elvégezni a szakiskolai képzést sem, illetve nehezen taníthatóak ezek a diákok. A szakképzésben résztvevők aránya az utóbbi években folyamatosan csökken, és ezzel párhuzamosan nő a szakközépiskolák és a gimnáziumok iránti érdeklődés, amelynek negatív hatásai lehetnek a szakképzési rendszerre. Ezt a tendenciát erősítik a demográfiai folyamatok 25

26 is, azaz a születések számának visszaesésével egyre kevesebb diákra számíthatnak a szakiskolák a jövőben. A fenti folyamatokból következően veszélyként jelenhet meg a szakképzési rendszerben, hogy kevesebb pedagógusra lesz szükség, így emiatt elbocsátásokra lehet számítani. A közismereti tantárgyak óraszámainak visszaszorulásával a gyenge képességű gyerekek esetében a felzárkóztatás kérdése nyitott marad, a tanárok véleménye szerint nem lesz idő és kapacitás ezen gyerekek aktív tudás- és képességfejlesztésére. Az iskolák az elmúlt években a vállalkozásoktól kapott szakképzési hozzájárulásból fejlesztették saját tanműhelyeiket, jól felszerelten rendelkezésre állnak ezek, de a duális képzés bevezetésével ezekre a tanműhelyekre nincsen szükség, és kihasználatlanul fent kell tartani őket a törvényi szabályozás szerint öt évig. A törvény szerint a gazdasági szervezetek hiányában a gyakorlati képzést az iskoláknak kell megoldaniuk, de arra nehezen tudnak felkészülni az iskolák, hogy mekkora tanulói körnek kell ezt biztosítani. A szakképzési rendszer állami kézbe történő vétele jelenleg sok bizonytalanságot foglal magába, az érintett szereplők most nem látnak erre semmilyen konkrét lépéseket, félő, hogy január 1-ig ez nem fog megtörténni zökkenőmentesen. Hiányolják az erre vonatkozó központi koncepciót. Az új törvényi szabályozásnak megfelelően a gyakorlati oktatás feltétele lesz, hogy a vállalkozásnál mestervizsgával rendelkező oktató legyen, de az ehhez szükséges vizsga túl drága, amit a cégek nem tudnak finanszírozni. A technológiák rohamos fejlődésével az iskolák nem tudják tartani az ütemet, az iskolai tanműhelyekbe nem tudják beszerezni az legújabb technikai eszközöket, ezért mindenképpen vállalati képzőhelyeken kell megvalósítani a gyakorlati képzést. Ugyanakkor a települési építményadók bevezetése miatt sok tanműhely bezárásra kerül a vállalkozók részéről, mivel nem tudják fenntartani az adóterhek miatt. 26

27 4. A TISZK-ek kapacitása A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények szeptember 1-jétől az akkori közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot (TISZK) hozhatnak létre. A szabályozás alapján a térségi integrált szakképző központ (TISZK) nem közoktatási intézmény, hanem a szakképzés feladatainak a jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése. Indokolja a TISZKek létrehozását az is, hogy szeptember 1-jétől kizárólag a térségi integrált szakképző központban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható a fejlesztési támogatás. A törvény további korlátot szab a fejlesztési támogatás nyújtása tekintetében: csak azon fenntartónak, szakképzés-szervezési társulásnak, társaságnak adható át a fejlesztési támogatás, amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő. Széles körben elfogadott nézet, hogy a szakképzés rendszerének fő feladata, hogy biztosítsa a gazdaság versenyképessége érdekében a fenntartandó gazdasági fejlődést. Ennek elengedhetetlen feltétele a szakképzés magas színvonalon történő megvalósítása, amely a szakképzésben tanulók sikeres életpályára való felkészítésével, a szakmai készségek elsajátításával segíti a munkaerő- piacon való sikeres elhelyezkedést és a szakmai tudás birtokában a megmaradást. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013/14. tanévre vonatkozó irány-arány miniszteri döntés előkészítéséhez a TISZK-ek kapacitásvizsgálatához kérdéslistát készített. A komplex kutatásunk részeként ezen kérdéslista mentén elemeztük a Fejér megyében működő TISZK-ek által nyújtott 2011/12 tanévre már megtörtént és a 203/14 tanévre tervezett beiskolázási adatokat és tettük meg javaslatainkat. A szakmacsoportonkénti beiskolázások elemzése során figyelembe vettük az RFKB 2012/13 tanévre vonatkozó döntését is. A kérdéslista 2 fő témakört taglal: a) a tanulólétszámok, osztályok alakulása (ezen belül: a KDRFK 2010 évi döntéseivel mennyire vannak összhangban a 2011/2012. évi tényleges beiskolázások, mely szakmákban látható létszámnövekedés vagy -csökkenés. merültek-e fel speciális képzési igények kiemelten támogatott, támogatott szakmák beiskolázására) és b) változások követése és okai szakmacsoportonként az alábbi területeken: a személyi, tárgyi feltételekben, az iskolák strukturális állapotában, a képzési szerkezetben, a 27

28 beiskolázási sajátosságokban, a lemorzsolódási mutatók alakulásában, a TISZK-ek térségeiben a munkaerő-piaci igények alakulása, sajátosságai, a folyamatban lévő és új fejlesztések. A megyében Fejér megyei székhellyel 6 TISZK működik. Alba Regia TISZSZ Közhasznú Nonprofit Kft Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK Balaton Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. Belvárosi I. István Középiskola TISZK Duna Tisza Rába - Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft. Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Tárulás A kapacitás vizsgálathoz elküldött kérdésekre a Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft kivételével minden Fejér megyében működő TISZK határidőre válaszolt. 4.1 Tanulólétszámok és osztályok száma A TISZK-ek által adott válaszokból kiderül, hogy a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság évi döntésével általában összhangban vannak a 2011/2012. évi tényleges beiskolázási adatok. Ezzel együtt azonban jó néhány szakmában, mind a fejlesztési forrásból kiemelten támogatott, mind a támogatott szakmák esetében nem tudták az engedélyezett osztályok létszámát feltölteni, megfelelő létszámban tanulókat beiskolázni. (Pl. Elektromos gép- és készülékszerelő, Elektronikai műszerész, Szabó, Gépgyártástechnológiai technikus, Melegüzemi technikus, Géplakatos, Hegesztő, Gumiipari technológus, Dísznövénykertész, Kisgyermekgondozó, nevelő, stb szakképesítésekben.) A támogatott szakmák köréből számos szakmában a lehetőségekkel ellentétben érdeklődők, jelentkezők hiányában egyetlen osztályt sem tudtak indítani. Így pl: Automatikai műszerész, Elektromechanikai műszerész, Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő, Agrártechnikus, Állattenyésztő, Erdészeti szakmunkás, Gazda, Kertész, Lótartó és tenyésztő, CAD-CAM informatikus, Informatikus, Ügyviteli titkár, Cukrász stb szakmákban. 28

29 Ennek egyik oka lehet a csökkenő tanulólétszám, míg a másik ok esetlegesen az lehet, hogy 2011/2012 tanévben több gyerek tanult tovább gimnáziumi osztályokban, mint amennyi várhatóan a 2013/2014-es tanévben fog. A jelentkezések elmaradásának oka lehet még a nem támogatott, így a fenntartók által nem is engedélyezett szakmák további népszerűsége annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon túlkínálat mutatkozik. A tanulók inkább választják a magániskolákat, ahol nem kötelező érvényű a beiskolázási korlát. Teszik mindezt azért, hogy az általuk választott szakmát tanulhassák. Pl: Fodrász, Kozmetikus. A TISZK-ek által megküldött válaszokból kiderül, hogy a kiemelten támogatott (ösztöndíjas) szakmák körében általában nőtt a beiskolázási létszám. Pl: gépészeti szakmacsoport (5), építészeti szakmacsoport (9), elektronika, elektrotechnika (6). A felsőoktatásban bekövetkezett jelentős beiskolázási korlátok kedveznek az érettségihez kötött szakképesítések bővítésének. Ezen képzési szakterületen belül indokolt a fejlesztés a középiskolai képzés szakmai alapozó oktatásában résztvevők felsőoktatásba való bejutási esélyének csökkenése miatt, mivel várhatóan megnő a kereslet az ilyen jellegű képzések iránt. Az új OKJ szerinti szakmák megjelenése után, és annak ismeretében a közgazdasági szakmacsoporthoz tartozó képzések indításához segítséget várnak az RFKB-től az új szakmák bevezetésében, támogatásában. (Jelezték mindezeket a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás, a Belvárosi I. István Középiskola TISZK-ek. ) Érdekes az ellentmondás a Balaton Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. és a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás megállapítása között az eladó szakképesítés beiskolázása tekintetében. Balaton Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. csökkenő, míg a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás növekvő érdeklődést mutatott ki a nevezett szakma iránt. Feltételezhetően ennek oka a két TISZK hez tartozó tagiskolák területi elhelyezkedéséből fakadóan a térségben lévő munkáltatók helyi sajátosságainak megfelelő munkaerő-piaci igényei lehetnek. Az Ápoló képzés esetében is ellentmondás tapasztalható a Belvárosi I. István Középiskola TISZK-nél és a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulásnál is. Belvárosi I. István Középiskola TISZK megállapítása szerint a nappali tagozatos Ápoló képzésben létszámnövekedés tapasztalható, míg a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulásnál egyértelműen csökkenő tendenciát mutat az ápoló képzés. Országos szinten ápolóhiány van az egészségügyben, ezért a jövőben mindenképpen népszerűsíteni kellene az ápoló szakmát az általános iskolai tanulók körében és indokolt megtartani annak kiemelten támogatott jellegét. 29

30 A TISZK-ek által megadott válaszokból kiderül, hogy általában nem kívánnak változatni jelenlegi képzési palettájukon, mely mind jobban figyelembe veszi és követi az RFKB döntéseit, azonban az új OKJ átalakítása és bevezetése befolyással lehet a 2013/2014 tanév beiskolázási igényeire, a régió szakképzési helyzetére. A beiskolázással kapcsolatos 2011/2012 tanévre vonatkozóan az indított osztályok és a 2013/2014 tanévre tervezett osztályok felülvizsgálatából a következőket állapítottuk meg: Az összesítést a kiemelten támogatott, a támogatott, a nem támogatott valamint a szakközépiskolai alapozó képzés és a szakiskolai felzárkóztató képzésben résztvevő szakmákra készítettük el. Az összesítések során kerekítettünk, hisz nem minden szakmában indítottak az iskolák egész osztályokat. A 6 TISZK 2011/2012 évben beiskolázott osztályok száma: 307 Ebből: Kiemelten támogatott szakmában: 46 Támogatott szakmában: 100 Nem támogatott szakmákban: 118 Szakközépiskolai (SZKKI) alapozó képzés és a szakiskolai (SZKI)felzárkóztató szakmák: /2012 évben beiskolázott osztályok száma Kiemelten támogatott szakmákban Támogatott szakmákban Nem támogatott szakmákban Szkki alapozó képzés és a szki felzárkóztató szakmák 30

31 2011/2012 évben beiskolázott osztályok száma támogatások szerint 14% 15% Kiemelten támogatott szakmákban Támogatott szakmákban Nem támogatott szakmákban 38% 33% Szkki alapozó képzés és a szki felzárkóztató szakmák 2013/2014 évre tervezett összes osztályok száma: 455 Ebből: Kiemelten támogatott szakmában: 76 Támogatott szakmában: 188 Nem támogatott szakmákban: 135 Szakközépiskolai alapozó képzés és a szakiskolai felzárkóztató szakmák: 56 31

32 2013/2014 évre tervezett osztályok száma Kiemelten támogatott szakmákban 188 Támogatott szakmákban 135 Nem támogatott szakmákban 56 Szkki alapozó képzés és a szki felzárkóztató szakmák 2013/2014 évre tervezett osztályok száma támogatások szerint (%) 12% 17% Kiemelten támogatott szakmákban Támogatott szakmákban 30% Nem támogatott szakmákban 41% Szkki alapozó képzés és a szki felzárkóztató szakmák Az adatok feldolgozása során olyan szakmai kategóriát is kialakítottunk, melyekhez nem tartozott OKJ szerinti szakmaszám. Ezen osztályok szakközépiskolai alapozó képzésben 32

33 indulnának vagy szakiskolák felzárkóztató képzésében és jelenleg nem lehet az Országos Képzési Jegyzék szerint besorolni. A diagramokból jól látható, hogy 2013/2014 évben a tervezett osztályok száma jelentősen meghaladja a már indított osztályok számát, bár a különbség abból is adódhat, hogy a 2011/2012 évre tervezett osztályok feltöltése jelentkezők hiányában nem valósultak meg. Más oldalról viszont a 2013/2014 évre vonatkozóan a tervezés során az TISZK-ek tagintézményei már számoltak a felsőoktatásban bekövetkezett létszám korlátokkal is, vagyis úgy gondolják, hogy érettségit követően többen fordulnak a szakképzés felé. A két tanév adataiból az is jól látható, hogy az iskolák nehezen tudnak tervezni a beiskolázások terén, melynek okai lehetnek a gazdaság kiszámíthatatlansága és a munkaerő - piaci bizonytalanság. Ennek kiküszöbölésére szélesebb képzési palettával próbálkoznak, majd a beérkezett igények ismeretében szűkítenek. A TISZK-ek válaszaiból az is kitűnik, hogy továbbra is szeretnék megtartani akár emelni is a kiemelten támogatott és a támogatott szakmáik körét a beiskolázások növelése érdekében. Több szakma esetében ugyanezen indokkal, a kiemelten támogatott szakmák körébe történő besorolást indítványoznak pl: gazda, abroncsgyártó képzésekre. Az abroncsgyártó képzést a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Táruláshoz tartozó dunaújvárosi székhelyű iskola folytat. A képzésre nagyon magas az igény óta felnőttképzésben több mint 900 abroncsgyártó végzett, képzésüket a munkaügyi központok finanszírozzák. Az elhelyezkedési arány 100%. A továbbiakban évi fő abroncsgyártóra tart igényt a Hankook Tire Magyarország Kft., mely Dunaújváros tőszomszédságában található. Értelmetlen lenne, ha a térségből évi , más szakmával rendelkező fiatal munkanélküli pályakezdőt képezzenek át, tanulónként kb forintért, mellette pedig nappali tagozaton kétséges a képzés indíthatósága és finanszírozhatósága. A Hankook közel 30 millió forintnyi szakképzési hozzájárulással támogatta a képzés tárgyi feltételrendszerének kialakítását az iskolában. Ennek eredményeként egy jól felszerelt gumiipari vizsgálólaboratóriumot és tanműhely került kialakításra. Nappali tagozaton (a felnőttképzés mellett) a maradékelv alapján történő beiskolázás miatt nagyon gyenge tanulókkal tud az iskola osztályt indítani. Ezen segíteni lehetne a kiemelten támogatott (ösztöndíjjal) szakma besorolással, hiszen így jelentősen megnőhetne a képzésre jelentkezők létszáma. A szakértők javasolják továbbá, hogy az RFKB fontolja meg az alábbi szakképesítések átsorolását támogatott szakmák körébe a következő indok alapján: 33

34 A lakberendező szakma bevezetése átjárhatóságot és alternatívát biztosíthat az építészeti szakirányú szakközépiskolai képzés területén. Napjainkban egyre több igény mutatkozik a belső terek harmonikus kialakítására a Lakberendező végzettségű szakemberek iránt mind a cégek, mind a magánemberek részéről. Gyakori igényként jelentkezik a bútorasztalos képzésben résztvevő tanulók és az őket foglalkoztató vállalkozók részéről is az épületasztalos szakképesítés indítása, ami jól hasznosítható tudást biztosíthat számukra. A faipari szakirányú szakközépiskolai képzésben a Fa- és bútoripari technikus szakképesítés bevezetése jelenthet további fejlődést. A szakma jól hasznosítható a munkaerőpiacon. A kis- és középvállalkozások szívesen alkalmaznak érettségizett faipari szakembereket, többnyire középvezetőként. A kisebb cégeknek általában megfelel egy érettségivel rendelkező faipari technikus szaktudása. Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő képzés támogatott kategóriába kerülését indokolja az tény, hogy az oktatás a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Táruláshoz tartozó dunaújvárosi székhelyű Dunaferr iskolában már több mint 10 éve folyik. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart a munkáltatókkal, és ez alapján azt a tapasztalatot fogalmazták meg, hogy az ezen a képzésen végzett tanulók szinte kivétel nélkül a szakmájukban helyezkednek el, és meg is maradnak ott. Az Épületgépészeti- és csőhálózatszerelő szakma oktatására kiemelt feladatként tekint a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás. A régió meghatározó nagyvállalataival illetve vállalkozásaival egyaránt kölcsönösen jó kapcsolatot alakítottak ki, melyben meghatározó szerepe volt a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarának is. Véleményük szerint a fent említett szakmákban végzett szakemberekre a következő években is szüksége van Dunaújvárosnak és környékének biztosítva így is a gazdasági fejlődést. A bicskei székhelyű Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában a Postai ügyintéző szakképesítés támogatott képzésben való maradását indokolja, hogy a régióban egyedülállóan ebben az intézményben folyik ilyen irányú oktatás, viszont a Magyar Posta részéről kérdésessé vált a Postai ügyintéző szakma iránti igény. Az iskola ezen bizonytalansági tényező kiküszöbölése miatt új képzések bevezetésén 34

35 dolgozik. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetre alapozva a támogatott szakmák köréből logisztikai ügyintéző illetve a kiemelten támogatott Húsipari termékgyártó és Gépi forgácsoló szakképesítésekre helyezik a hangsúlyt. A képzések gyakorlati oktatásával kapcsolatban már történtek tárgyalások. Sportedző szakképesítés támogatott kategóriába történő helyezését indokolhatja, hogy az új Köznevelési törvény szerint a mindennapos testnevelést feltehetőleg nem tudják megoldani csupán a testnevelő tanárokkal, így valószínűleg a sportedzőket is alkalmazni fogják az oktatási intézményekben. Ezen túlmenően a kormányzat elkötelezett a hazai sport felvirágoztatása mellett, és igyekszik támogatni a sportolást, így a végzett sportedzők jelentősen tudnák segíteni egyrészt az élsportot, másrészt az utánpótlás biztosítását. Rekreációs mozgásprogram-vezető szintén fontos szerepet játszhat a jövőben. Hamarosan indul a Nemzetgazdasági Minisztérium gondozásában a Wekerle Terv, melynek fő célkitűzései többek között a turizmus és az egészségipar fejlesztése. A nevezett szakképesítés megszerzését követően az egészségturizmus területén tudnak elhelyezkedni a végzett tanulók. Véleményünk szerint is megvalósítható lenne a Sportedző valamint a Rekreációs mozgásprogram-vezető szakmák átsorolása a támogatott szakmák körébe, de az indítható osztályok számának korlátozásával. A Belvárosi I. István TISZK javaslatai alapján az informatika, mind az ügyvitel szakmacsoporton belül célszerű bővíteni kínálatukat, mivel úgy a gazdaságban, mint az átalakuló közigazgatási rendszerben igény mutatkozik, - nem feltétlenül felsőfokú - informatikai és ügyviteli végzettséggel rendelkező szakemberekre. Így: - Adatbázis adminisztrátor szakképesítés - Adatelemző elágazás - i alkalmazás fejlesztő szakképesítés Infos elágazás - Informatikus szakképesítés Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens - Ügyviteli titkár szakképesítés Idegen nyelvi titkár elágazás témaköreiben. 35

36 A Belvárosi I. István TISZK Jáky Tagintézményében a Vízépítő technikus szakma bevezetését javasolták azzal az indokkal, hogy az utóbbi másfél évtizedben Vízközműrendszert építő és üzemeltető középszintű szakemberképzés nem volt, ezért szükséges a jelenlegi szakképzett munkaerőnek az utánpótlása. Az előző nevezett képzés rokonszakmája a Magasépítő technikus szakképesítés, mely indításához azon túlmenően, hogy biztosítják a szakember utánpótlást, a szükséges személyi- és tárgyi feltételek is rendelkezésre állnak. A mezőgazdasági szakképzési paletta kiszélesítése érdekében érettségi utáni képzésként az Agrártechnikus szakma beépítését tartanák célszerűnek. Ezen szakképesítést is javasolni lehet, hisz a mezőgazdaság húzóágazat és a felsőoktatásban bevezetésre kerülő felvételi korlát is indokolhatja ennek a szakmának a beemelését a mezőgazdasági szakmacsoportba. A TISZK-ek több szakma esetében szeretnének osztály indítani nem támogatott szakmákban, így: Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK vagy a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás a szolgáltató szakmacsoportban Fodrász és Kozmetikus szakmákban. A Fodrász, Kozmetikus képzés indítását indokolhatja, hogy a tanulókat és szüleiket nem az érdekli, hogy a munkaerő-piac mennyire telitett ezen szakképesítések esetében, hanem az, hogy hol tanulhatja meg a választott szakmát. Annak ellenére, hogy az intézmény nem képez Fodrászt és Kozmetikust, a túlképzés nem csökkent, csak alacsonyabb tudásszintű szakemberek kerülnek a munkaerőpiacra. A megküldött válaszokat TISZK-enként külön is megvizsgáltuk a teljes beiskolázott osztályok számához viszonyítva százalékban. 36

37 2011/2012 évben beiskolázott osztályok száma TISZK-ként (%) 90% 80% 76% 70% 60% 55% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 7% 33% 14% Duna-Tisza-Rába- Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft 37% 16% 11% 4% 5% 5% 0% 2% Belvárosi I. István Középiskola TISZK Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK 0% 24% 11% 5% Balaton-Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. 23% 28% 23% 10% 6% 5% 1% Alba Regia TISZK Fejér Megyei Szakképzés- Szervezési Társulás Kiemelten támogatott Támogatott Nem támogatott Szkki alapozó és Szki felzárkóztató 2013/2014 évre tervezett osztályok száma TISZK-ként (%) 80% 74% 70% 60% 50% 47% 40% 30% 20% 10% 0% 31% 23% 8% 5% 5% 0% Duna-Tisza-Rába- Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft 31% Belvárosi I. István Középiskola TISZK 9% 7% 3% 16% Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK 3% 21% 30% 23% 24% 10% 8% 9% 4% 4% 3% Balaton-Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. Alba Regia TISZK Fejér Megyei Szakképzés- Szervezési Társulás Kiemelten támogatott Támogatott Nem támogatott Szkki alapozó és Szki felzárkóztató 37

38 A két diagramot összehasonlítva megállapítható, hogy a kiemelten támogatott szakmák körében a beiskolázás mértéke legmagasabb a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulásnál 2011/12 évben 55 százalék 2013/14 évre tervezve 47 százalék és az Alba Regia TISZK - nél 2011/12 évben 23 százalék; 2013/14 évre tervezett 30 százalék. A szakmacsoportonkénti elemzésnél majd jól látható lesz, hogy a kiemelten támogatott szakmák körében a gépészeti szakmacsoportban a legmagasabb a beiskolázási arány és a két említett TISZK tagintézményeinél folyik ilyen jellegű oktatás. Szembe tűnő, hogy a Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonpropfit Közhasznú Kft. által a nem támogatott szakmákba történő beiskolázás mértéke a legmagasabb 74 százalék, a Belvárosi I. István Középiskola TISZK-nél pedig egyáltalán nem volt. A többi TISZK esetében ez az arány elenyésző. Láthatóan igyekeznek az iskolák a beiskolázások során mind jobban figyelembe venni és követni az RFKB döntéseit. 4.2 A kiemelten támogatott szakmák szakmacsoportonkénti alakulása Az adatokat szakmacsoportonként is elemeztük a 2011/12 évben már beiskolázott, az RFKB által jóváhagyott 2012/13 évre tervezett, valamint a 2013/14 évre tervezett beiskolázások tekintetében. 38

39 11% 5% 0% Kiemelten támogatott szakmákban indított, osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2011/2012) 13% 9% 0% 4% 2% 13% 10% 1% 1% 0% 32% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar A 2011/2012 évben a TISZK-ek a kiemelten támogatott szakmákban (összesen 46 osztály), a legnagyobb arányban, szakmacsoportok szerinti eloszlásban a gépészeti szakmacsoportban indítottak osztályokat (15). Ezt követi 6-6 osztállyal az elektrotechnikaelektronikai és az építészeti, valamint 5 osztállyal a Faipari szakmacsoport. A 19 szakmacsoportból a TISZK-ek az egészségügyi (5 osztály); szociális szolgáltatás (1 osztály); oktatási (0,25 osztály); könnyűipari (3 osztály); mezőgazdasági (2 osztál); élelmiszeripari (1 osztály); és az egyéb szolgáltatás szakmacsoportokban (4 osztály) indítottak további osztályokat az elmúlt tanévben. A következő, 2012/2013 tanévre a TISZK-ek a kiemelten támogatott szakmákban (összesen 61 osztály) továbbra is a gépészeti ágazatban tervezik indítani a legtöbb osztályt, kiemelten magas százalékkal a szakmacsoportok közti eloszlásban 43 százalékkal, 26 osztállyal. 39

40 Kiemelten támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2012/2013) 5% 2% 0% 13% 5% 3% 0% 21% 3% 0% 43% 5% 0% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar Idősorosan vizsgálva az adatokat az előző tanévhez képest növekedés tapasztalható az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban is (szakmacsoportok közti eloszlásban 21 százalék), itt 7 osztállyal többet terveznek az eddigiekhez képest. Emelni szeretnék továbbá az egészségügyi szakmákat tanuló osztályok számát kettővel. A 2011/2012 évhez képest jelentősen csökken idén az építészeti ágazat (szakmacsoportok közti eloszlásban 3 százalékra), 2 osztályt tervbe véve (2011/2012-ben még 6 osztály volt). A faipari szakmacsoport szintén csökkenést mutat. Három osztályt terveznek indítani, mely az előző tanévhez képest kettővel kevesebb. Növekedés figyelhető meg ellenben a szociális szolgáltatás szakmacsoportba tartozó képzések tervezésénél (összesen 3 osztály), illetve plusz 1 osztály a tervezetthez képest a mezőgazdasági szakmacsoportban (összesen 3 osztályt terveznek idén). Az élelmiszeripari szakmacsoport stagnálást mutat. 40

41 Az adatfelvételből kiderült, hogy a 2011/2012 tanévhez képest újabb szakmacsoportban is terveznek osztályokat indítani a TISZK-ek, ez pedig a vegyipari szakmacsoportban (2 osztály). További fontos változás, hogy a 2011/2012 tanévhez viszonyítva viszont senki sem tervez indítani osztályokat az oktatási, könnyűipari és az egyéb szolgáltatás szakmacsoportokban sem. Kiemelten támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2013/2014) 0% 1% 5% 2% 7% 0% 0% 0% 5% 7% 0% 0% 11% 6% 2% 0% 13% 42% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar A távolabbi jövőt vizsgálva a 2013/2014 tanévre a vizsgált Fejér,megyei TISZK-ek a kiemelten támogatott szakmák (összesen 76 osztály) tervezésénél tovább szeretnék emelni a gépészeti ágazatban tervezett osztályok számát. Ebből 32 osztályt terveznek a jövőben, mely kiemelten magasan, 42 százalékot képvisel majd a szakmacsoportok eloszlásában. Az is a tervek között van, hogy az építészeti szakmacsoportban az osztályokat 8-ra emelnék 2013/2014-es tanévben, ez pedig 6 osztállyal több az előző, 2012/2013 tanévhez képest. Ugyanakkor ezzel együtt mindez a szakmacsoportok eloszlásában még mindig elmarad a bázisnak tekintett most zárult 2011/2012 tanévhez képest. 41

42 A tervezésben további növekedés figyelhető meg a 2011/2012 évhez képest a szociális szakmákban (2013/2014 összesen 4 osztály) és 4 osztályt terveznek indítani a távolabbi jövőben a könnyűipari ágazatban mely a most következő 2012/2013 tanévben egyáltalán nem lesz jelen. Az előző tanévhez képest csökkenés várható elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban is, itt 3 osztállyal kevesebbet terveznek az eddigiekhez képest, s ez a szakmacsoportok eloszlásában visszaesést jelent majd a most zárult bázis év szintjére. A tervekből kiderült, hogy a 2011/2012 évhez képest újabb szakmacsoportban is terveznek osztályokat indítani a TISZK-ek, a vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportban 1 osztály indulna a jövőben, de nem indítanak továbbra sem osztályt az egyéb szolgáltatás szakmacsoportokban. 4.3 A támogatott szakmák szakmacsoportonkénti alakulása Támogatott szakmákban indított osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2011/2012) 23% 15% 0% 2% 1% 3% 3% 10% 9% 1% 1% 2% 5% 0% 7% 18% 1% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar 42

43 2011/2012 tanévben a támogatott szakmákban (összesen 100 osztály) legnagyobb arányban, 23 százalékkal a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban indítottak osztályokat, összesen 23-at. Második helyet foglal el a szakmacsoportonkénti eloszlásban 18 százalékkal (18 osztály) az informatika. A dobogó legalsó fokán pedig a kereskedelem - marketing áll 15 százalékkal (15 osztály). További osztályokat indítottak még a közgazdaság (10), művészet, közművelődés (9), építészet (7), közlekedés (5) szakmacsoportban. 3-3 osztályt indítottak az ügyvitel és élelmiszeripar, 2-2 osztályt az elektrotechnika-elektronika és egyéb szolgáltatások, 1-1 osztályt a gépészet, környezetvédelem, mezőgazdaság, fél osztályt pedig a vegyipar szakmacsoportban. Tavaly nem indítottak osztályokat a támogatott szakmák körében az egészségügyi, szociális szolgáltatás, oktatás, könnyűipar és faipar szakmacsoportokban. Támogatott szakmákban tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2012/2013) 34% 5% 5% 0% 3% 1% 0% 8% 1% 1% 2% 5% 7% 20% 1% 1% 3% 1% 0% 3% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar 43

44 A most kezdődő 2012/2013 tanévben a Fejér megyei TISZK-ek másfélfélszeresére emelnék, összesen 259 osztályra a támogatott szakmák körét. A tervek szerint tovább növekszik TISZK-ek által tervezett vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportban tervezett osztályok száma (87 osztály). Ez kiugróan magas arányszámot mutat a többi szakmacsoporthoz képest az általa képviselt 34 százalékkal. A tervekben az informatikai osztályok száma is jelentősen nő egyharmaddal az előző évhez képest, itt 51 osztályt terveznek a TISZK-ek. A szakmacsoportonkénti eloszlásban azonban nem mutat jelentős növekedést mindez (2 százalékpontos bővülés várható). A kereskedelem - marketing szakmacsoportba tartozó képzések szakmacsoportonkénti eloszlása közel a felére csökken jövőre, az osztályok számát tekintve viszont ez 20-ra növekszik, ezzel biztosítva a harmadik legnagyobb osztályszámot. Az indítani tervezett osztályszámokat tekintve jelentős növekedés figyelhető meg az egyéb szolgáltatás (13 osztály), ügyvitel (13), mezőgazdaság (12), közgazdaság (19), élelmiszeripar (7), közlekedés szakmacsoportokban (8 osztály). Kisebb, 1-1 osztállyal történő bővítés várható a következő tanévtől a gépészet, vegyipar és környezetvédelem szakmacsoportokban. A szakmacsoportonkénti eloszlásban ezek még az 1 százalékot sem érik el. Az elektrotechnika - elektrotechnika szakmacsoportban 2 osztállyal bővül az osztályok száma. A művészet, közművelődés szakmacsoportban viszont jelentős csökkenés várható, az előző tanévben indított osztályok számának harmada indul csupán (3 osztály). Várható, hogy a bázis 2011/2012 évhez képest újabb szakmacsoportban is terveznek osztályokat indítani a TISZK-ek jövőre támogatott képzésként. Az egészségügyi és a könnyűipari szakmacsoportban 2-2 osztályt, a szociális szolgáltatások és faipari szakmacsoportoknál 1-1 osztályt. 44

45 21% Támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2013/2014) 14% 2% 3% 3% 7% 1% 1% 1% 7% 5% 1% 2% 1% 5% 0% 1% 6% 21% 1% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar A távolabbi jövőt tekintve a 2013/2014-es tanévre a TISZK-ek a tervezés során a támogatott szakmák körében az osztályok számát csökkentenék. Összesen 188 osztályt kívánnak indítani a 2012/2013-ban tervezett 259 osztályhoz képest. A szakmacsoportonkénti eloszlásban még mindig vezető helyen szerepel majd a vendéglátás - idegenforgalomi szakmák (21 százalék, azonban a tervezett osztályok számát a 2012/2013-as tervekhez képest több mint a felével csökkentenék, összesen 40-re. Ez a szám viszont a 2011/2012-es tanévhez képest, - amely 23 osztályt jelentett -, még mindig jelentősen magasabb. Az i képzéseknél ugyanez a tendencia figyelhető meg. A 2013/2014-es tanévben 39 osztályt terveznek, melynek szakmacsoportonkénti eloszlása egyötöde lesz. Növekedés várható a kereskedelem - marketing szakmacsoportnál (szakmacsoportonkénti eloszlása 14 százalék lesz), összesen 6 osztállyal szeretnék bővíteni a távolabbi jövőben az osztályok számát. 45

46 A közlekedés (9 osztály), építészet (11) és a faipari (2 osztály), szakmacsoportoknál enyhe növekedés lesz várható a 2012/2013-hoz viszonyítva. A művészet - közművelődés szakmacsoportban a TISZK-ek a 2011/2012-es tanévben megvalósított osztályszámot tervezik a 2013/2014-es tanévre is, ugyanakkor a tervezett 9 osztály a támogatott szakmacsoportonkénti eloszlásban a 2013/2014 tanévben viszont csak 5 százalékot jelent. A növekedés az osztályok számát tekintve háromszoros lesz a 2012/2013-as évhez viszonyítva. A közgazdaság szakmacsoportban csökkenés várható (14 osztályt terveznek), azonban a szakmacsoportonkénti eloszlásban közel azonos értéket mutat majd (7 százalék) a 2012/2013 tanévhez viszonyítva. A távolabbi jövőben közel felére csökkenne az osztályok száma a mezőgazdasági szakmacsoportban a tervek szerint (6 osztály) és a 2012/2013 évhez képest enyhe csökkenés várható majd a gépészeti (1 osztály), egészségügyi (1 osztály), elektronikai - elektrotechnikai (4 osztály) szakmacsoportoknál. Jelentős csökkenést terveznek a jövőben az osztályok számát tekintve az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban a 2012/2013 évhez képest, mindössze 3 osztály az előző tanévre tervezett 13-hoz képest, bár ez még mindig magasabb lesz 1 osztállyal 2011/2012 évi adatoknál. Kisebb csökkenést várható a távolabbi jövőben az élelmiszeriparnál (6 osztály). A képzési palettába építve terveznek indítani az oktatás szakmacsoportban 1 osztályt a jövőben támogatott formában, azonban a könnyűipari szakmacsoportban nem kívánnak TISZK-ek osztályokat a 2013/2014 tanévben. 4.4 A nem támogatott szakmák várható szakmacsoportonkénti alakulása A Fejér megyei TISZK-ek 2011/2012 tanévben a nem támogatott szakmák körében (összesen 118 osztály), legnagyobb arányban, 32 százalékban az oktatás szakmacsoportban indítottak osztályokat, összesen 38-at. Ezt követi a vendéglátás - idegenforgalom (22 osztály), majd a kereskedelem - marketing szakmacsoport (14 osztály). A TISZK-ek a nem támogatott szakmákban 11 osztályt indítottak a művészet, valamint 10 osztályt a közlekedés szakmacsoportokban. 10 alatti számmal indítottak tavaly a gépészet (4), vegyipar (0,25), környezetvédelem (0,5), közgazdaság (8 osztály), ügyvitel (5), egyéb szolgáltatás (4 osztály), mezőgazdaság (1) szakmacsoportokban. 46

47 A 19 szakmacsoportból a nem támogatott szakmák köréből TISZK-ek nem terveznek osztályokat indítani az egészségügyi, szociális szolgáltatás, elektrotechnika-elektronika, informatika, építészet, könnyűipar, faipar, és élelmiszeripar szakmacsoportokban. Nem támogatott szakmákban indított osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2011/2012) 12% 19% 4% 7% 0% 3% 1% 0% 0% 0% 8% 0% 0% 0% 3% 0% 9% 32% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar A 2012/2013 tanévben a TISZK-ek jelentősen kevesebb szakmacsoportban terveznek osztályokat indítani a 2011/2012 tanévhez képest. Összesen 108 osztályt. Az oktatási ágazatban az előző tanévhez képest magasabb arányban terveznek osztályokat továbbra is, összesen 49-et (szakmacsoportonkénti eloszlása 45 százalék). Második helyen szintén a vendéglátás - idegenforgalom szerepel, azonban az osztályok száma 19-re csökkenne jövőre és a szakmacsoportonkénti eloszlása is csupán 18 százalék lenne. A kereskedelem - marketing szakmáknál kisebb emelés szerepel a tervekben (15 osztály), a közlekedés szakmacsoport stagnálást mutat, az előző tanévhez hasonlóan 10 osztályt terveznek jövőre is. Csökkenés a művészet, közművelődés szakmacsoportnál tapasztalható (5 osztály), miközben az ügyvitel szakmacsoportban a 2011/2012 évhez képest emelkedés várható (6 osztály). 47

48 Az előző tanévhez képest új szakmacsoportként, 4 osztállyal, az építészeti ágazatban terveznek képzéseket a nem támogatott szakmák közül. A Fejér megyei TISZK-ek a 2012/2013-as tanévben a bázisévhez képest (2011/2012) nem indítanának nem támogatott osztályokat a gépészeti, vegyipari, környezetvédelmi, közgazdasági, egyéb szolgáltatási, mezőgazdasági, élelmiszeripari szakmacsoportokban, ezeket jellemzően a támogatott formában tervezik. Nem támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2012/2013) 14% 6% 0% 18% 9% 0% 0% 4% 0% 5% 45% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar 48

49 Nem támogatott szakmákban indítani tervezett osztályok megoszlása szakmacsoportonként %-ban (2013/2014) 1% 4% 0% 0% 16% 36% 8% 4% 4% 0% 7% 0% 1% 1% 1% 0% 0% 8% 7% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar Távolabbra tekintve a 2013/2014 tanévben az indítani tervezett osztályok száma a nem támogatott szakmák esetében emelkedést mutatna. Összesen 135 osztályt terveznek a TISZKek, ez több szakmacsoportot is jelent, így az egyes szakmák szakmacsoportonkénti eloszlása is alacsonyabb értéket mutat majd. Az első helyen továbbra is az oktatási szakmacsoport áll a nem támogatott szakmák között, az osztályok száma várhatóan nem fog változni, összesen 49 osztályt indítanának a TISZK-ek (szakmacsoportonkénti eloszlása 36 százalék). Második helyen a távolabbi jövőben is a vendéglátás - idegenforgalom áll majd a nem támogatott képzések körében, de a tervezett osztályok számát visszacsökkentenék a 2011/2012 évihez, 22 osztályra. A harmadik legnagyobb osztályszámmal, 12 osztállyal a művészet, közművelődés szakmacsoportban terveznek a TISZK-ek a távolabbi jövőben. A kereskedelem - marketing így visszaszorul majd a negyedik helyre 11 osztállyal, a közlekedési ágazat (10 osztály) és az ügyvitel stagnálást mutat majd (6 osztály). A 2011/2012 tanévhez hasonlóan újra terveznek osztályokat indítani a távolabbi jövőben nem támogatott formában a gépészeti (10 osztály), vegyipari (2 osztály), 49

50 környezetvédelemi (1 osztály), közgazdasági (6 osztály), egyéb szolgáltatási (6 osztály), mezőgazdasági (1 osztály) szakmacsoportokban is. Várható, hogy a 2011/2012 és a 2012/2013 évekhez képest újabb szakmacsoportban is lesznek nem támogatott osztályok a TISZK-eknél, ilyen a könnyűipari és faipari szakmacsoportban 1-1 osztálya. 4.5 Alapozó és felzárkóztató képzési tervek a szakközépiskolai oktatásban A Fejér megyei TISZK-ek adatit vizsgálva kiderült, hogy a szakközépiskolai oktatásban indítandó alapozó és a szakiskolában indítandó felzárkóztató képzések, ill. indítani tervezett osztályok köréből a 2013/2014-es tanévre vonatkozóan is kiforrott elképzelések vannak. Ilyen osztályokat legnagyobb arányban a művészet - közművelődés szakmacsoportban indítanának, összesen 21-et. A második legnagyobb értéket, 13 osztályt az informatikai osztályok tennék ki, s a 19 szakmacsoportból csupán az oktatási, vegyipari és faipari ágazatban nem indítanának ilyen képzéseket a TISZK-ek. A többi szakmacsoportban 10 alatti darabszámú osztályok indítása szerepel a jövőbeli tervekben az alábbiak szerint: egészségügyi (2 osztály), szociális szolgáltatás (1 osztály), gépészet (6 osztály), elektrotechnika-elektronika (5 osztály), építészet (3 osztály), könnyűipar (1 osztály), közlekedés (2 osztály), környezetvédelem (1 osztály), közgazdaság (4 osztály), ügyvitel (2 osztály), kereskedelem -, marketing (4 osztály), vendéglátás - idegenforgalom (4 osztály), egyéb szolgáltatás (5 osztály), mezőgazdaság (2 osztály), élelmiszeripar (2 osztály) szakmacsoportokban. 50

51 3% 5% 5% 1% Szakközépiskolai oktatásban indítandó alapozó és a szakiskolában indítandó felzárkóztató képzések, ill. indítani tervezett osztályok megoszlása %-ban (2013/2014) 5% 3% 0% 1% 4% 0% 7% 3% 3% 3% 1% 0% 17% 6% 27% 7% Egészségügyi szakmacsoport Szociális szolgáltatás Oktatás közművelődés Elektrotechnika-elektronika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Környezetvédelem Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem marketing Vendéglátás, idegenforg Egyéb szolgáltatás Élelmiszeripar 4.6 A TISZK-ek fejlesztései és a változások követése A TISZK-ek által megküldött válaszokból az a következtetés vonható le, hogy jól felkészült elméleti és gyakorlati tanárokkal, oktatókkal rendelkeznek megfelelő egyetemi vagy főiskolai illetve pedagógia végzettséggel. Az iskolai elméleti tárgyakat és a demonstrációs termi elméletigényes gyakorlatot, valamint a tanműhelyi alapozó oktatást, az iskolák tanárai, szakoktatói tartják, a kihelyezett területi gyakorlati oktatást a gyakorlóhelyeken felsőfokú végzettséggel rendelkező, megfelelő szakmai gyakorlattal bíró szakemberek irányítják, és több éves oktatásban szerzett tapasztalattal. A főállású tanárok mellett több szakmacsoportban szakmai elméletet és gyakorlatot a szakmájukban elismert szakemberek tanítanak óraadóként. A TISZK-ek néhány esetben jeleztek csak betöltetlen állást, így az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK erősáramú szakoktató 1 fő, a Belvárosi I. István Középiskola TISZK Egészségügy szakmacsoportban 1 fő. A következő tanévtől a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társuláshoz tartozó sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium, 51

52 Szakközépiskola és Kollégiumban a szakképzésben részt vevő kollégák nyugállományba vonulása miatt a szakképzés személyi feltételei nem adottak. Az iskola a jövőben nem is kíván szakképző osztályokat indítani. A TISZK-ekhez tartozó intézmények infrastrukturális állapota az indítandó szakmák tekintetében megfelelőek. Az iskolák a képzéshez szükséges feltételeket a pályázati lehetőségek kihasználásával és a szakképzési hozzájárulás keretének felhasználásával igyekeznek, igyekeztek folyamatosan fejleszteni. A Belvárosi I. István Középiskola TISZK jelzése szerint az Egészségügy szakmacsoportban az infrastruktúra megfelelő, de a szakképzés átalakítása miatt újabb iskolai gyakorlókórtermek kialakítására van szükség, amelyet korszerű eszközökkel kellene felszerelni. A fejlesztést a meglévő erőforrásaik segítségével már megkezdték, de ez nagyobb beruházást igényel, mint amennyi pénzeszköz rendelkezésükre áll. A fogyóeszközök pótlására is folyamatosan szükség van. A megfelelő iskolai gyakorlati alapozó szakasz nélkül a tanulókat nem lehet a kihelyezni gyakorlatra, betegellátásba kiengedni! Eszközeiket eddig a szakképzés fejlesztési hozzájárulás terhére tudták korszerűsíteni, fejleszteni, azonban a jogszabályi változás miatt 2012 évtől a vállalatok szakképzési hozzájárulásukkal közvetlenül nem tudják támogatni a szakképző iskolákat. Ezt a problémát a Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás is megfogalmazta. Ez az egyes iskolák életében milliós fejlesztési kiesést jelent. Ez a hatás várhatóan a jövő tanévben fog megmutatkozni, amikor az iskolai tanműhelyekben, demonstrációs termekben eszközhiány jelentkezhet. A Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás esetében a Dunaferr iskolában jelentősebb problémaként merült fel az az eset, amikor is az iskola egyáltalán nem rendelkezik saját tanműhellyel. Jelenleg a gyakorlati képzés az ISD DUNAFERR-ben zajlik. Továbbá a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolában a gyakorlati oktatást szerződés alapján egy külső vállalkozás végzi a fenntartó Dunaújváros Önkormányzatának engedélyével, jóváhagyásával. A Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola is alig rendelkezik iskolai tanműhellyel vagy speciális szaktanteremmel. Ez az intézmények életében az iskolai gyakorlati alapozó képzés megvalósításában teremthet nehéz helyzetet. A TISZK-ek által adott válaszokból kiderült, hogy a hozzájuk tartozó intézmények lemorzsolódási mutatóiban romló tendencia figyelhető meg. A Belvárosi I. István Középiskola TISZK esetében a Bugát Pál és Hunyadi Mátyás Tagintézménynél az iskola 52

53 elhagyók száma szinte elenyésző, a legmagasabb a Jáky József Tagintézménynél, ami 23 százalékot jelent. Ez a mutató az előző évekhez képest 17 százalékkal nőtt. A Balaton Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. tagintézményei közül a legnagyobb lemorzsolódás a "SÉF" Iskolában figyelhető meg, ami százalékot jelent szakmánként. A többi tagintézményénél ez a mutató 10 százalék alatt maradt. Az érettségire épülő képzéseknél az iskola elhagyók száma a tanulók életkorával és a tanulás iránti vágy csökkenésével magyarázható. Az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK- nél a lemorzsolódás átlagosan 28 százalék. A TISZK tagintézményeinél a kiugróan magas kimaradás azon osztályoknál jellemző, amelyekben a tanulók nagy része felzárkóztató osztályokból kerülnek be a szakképzésbe. (Kárpitos szakmánál 40 százalék.). Ezeknek a tanulóknak a nagy százaléka nem képes egy-egy bonyolultabb szakmát elsajátítani, ezért az egyszerűbb szakmákat részesítik előnybe. Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társulás esetében a megadott adatok nem voltak egyértelműek. A rendelkezésre álló információkból arra tudunk következtetni, hogy a tagintézményeiben az átlagos lemorzsolódási mutató 17 százalék. Feltűnően magas ez a paraméter a kiemelten támogatott géplakatos (77 százalék), a támogatott - autószerelő (32 százalék, logisztikai ügyintéző (34 százalék), pénzügyi - számviteli ügyintéző (45 százalék), valamint a nem támogatott karosszérialakatos (33 százalék) szakképesítések esetében. A lemorzsolódások leggyakoribb okai: a tanulási problémák, igazolatlan mulasztás, egészségügyi problémák, iskola váltás illetve a hátrányos helyzetben lévő tanulók esetében a munkavállalás (a tanulónak önmagát, néha családját is el kellett tartania) A Fejér megyei TISZK-ek által megküldött válaszokból egyértelműen kiderül, hogy Fejér megye munkaerő-piaci helyzete erősen befolyásolja a szakképző iskolák, ezen keresztül a szakképzés helyzetét is. Az Alba Regia TISZK Közhasznú Nonprofit Kft. véleménye szerint Fejér megye és Székesfehérvár munkaerő-piaci igényei a beruházások jelentős csökkenésének hatására stagnál. Speciális igények nem érződnek. A Belvárosi I. István Középiskola TISZK úgy gondolja, hogy a gazdasági válságból való kilábalást követően a TISZK tagintézményeiben oktatott szakképesítések mindegyikére szükség lesz. Az egészségügy területén a már most is jelenlévő munkaerőhiányt tovább növeli a nyugdíjba vonulók nagy száma is, ezért ezen a területen a munkaerőpiac mindenképpen érezteti a hatását. A közlekedési infrastruktúra jelenlegi állapota, az utak rossz minősége miatt nagy valószínűség szerint az útépítés területén is szükség lesz képzett szakemberekre. A gazdasági válságot követő fellendülés építéssel jár, tehát a magasépítő technikus képzés indítását 53

54 indokoltnak látják. Az üzemekben, gyárakban pedig a környezetvédelem, az ügyvitel és a közgazdaság szakismerete fogja tudni biztosítani a termelés zavartalanságát. Balaton Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft. szerint a vendéglátás területén oktatott szakmák tekintetében évszaktól függően változik a munkaerő-piaci igény. A Balaton közelsége miatt a vendéglátásban jellemző a szezonális igény. Az év többi részében külföldi munkával tudják biztosítani családjuk megélhetését a vendéglátásban csak nyáron foglalkoztatottak az emberek. A többi szakmacsoportban végzett tanulók (hajózási technikus, illetve légiutas-kísérő képzések esetében) talán jobb eséllyel tudtak elhelyezkedni. A Comenius Iskolára és a Dél-Balatoni Szakközépiskolára vonatkozó döntés előkészítésénél az RFKB ezt ténylegesen meg is vizsgálta. A Fejér Megyei Szakképzés Szervezési Társuláshoz tartozó, dunaújvárosi székhelyű iskolák képzési profiljukat tekintve nagyrészt alkalmazkodtak a cégek igényeihez, és igyekeztek biztosítani a munkaerő-utánpótlást. Remélhetőleg a gazdasági társaságok munkaerő-piaci igényei a jövőben is fennállnak, így az iskolák képzési struktúrája esetleges minimális változtatással szintén maradhatnak a szükséges fejlesztésekkel. A Megyei Intézményfenntartó Központhoz tartozó iskolák, a seregélyesi székhelyű Fejér Megyei Eötvös József Szakképző Iskola és Kollégium és a velencei székhelyű Fejér Megyei Dr. Entz Ferenc Mg. SZKI is, igyekeznek térségük munkaerő- piaci igényeit kiszolgálni: a mezőgazdaság, mezőgazdasági gépészet, környezetvédelem, vendéglátás, idegenforgalom területén. A velencei Fejér Megyei Dr. Entz Ferenc i Szakképző Iskolának komoly konkurenciát jelenthet, ha a Puskás Akadémia mellett a térségben elindul egy tervezett alapítványi szakképző iskola, ahol az előzetes tervek szerint mezőgazdaság és a vendéglátás-idegenforgalom területén képeznének tanulókat. A másik 3 megyei intézményben (bicskei Vajda, sárbogárdi Petőfi, pusztaszabolcsi Szabolcs Vezér) a szakképzés mellett jelentős a gimnáziumi képzés. A sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola a jelentkező tanulók hiányában és a nyugdíjba vonuló oktatók nagy száma miatt gyakorlatilag be szeretné szüntetni a szakképzést, pedig e térségben is nagy szükség lenne szakemberekre is (nem csak diplomásokra). A bicskei székhelyű Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában Postai ügyintéző képzés zajlik, de a Magyar Posta foglalkoztatottsági igényének bizonytalansága miatt az iskola is és a TISZK is más egyéb szakképzések indítását is tervezi. Ezzel kapcsolatban megindult a térség munkaerő igényeink felmérése. A SPAR Központ logisztikai ügyintéző és húsipari termékgyártó tanulókat várna. Az egyeztetés folytatódik más, bicskei székhelyű cégekkel is. 54

55 A TISZK-ek válaszai azt tükrözik, hogy a szakképzési hozzájárulásokból, illetve uniós forrásokból szinte mindegyikük fejlesztett és jelenleg is folyik fejlesztés tagintézményeikben. Jelenleg és 2012 júliusig nem tervez fejlesztést az Alba Regia TISZK Közhasznú Nonprofit Kft. A Belvárosi I. István Középiskola TISZK Leonardo pályázat keretében külföldi szakmai gyakorlatok lebonyolításában vesz részt, de a tagintézményeiben folyamatosan megújítják az informatikai rendszerüket mind a hardverek, mind pedig a szoftverek területén. Az Integrált vállalatirányítási rendszer (SAP) szoftver beszerzésével tovább fejlesztették az oktatásukat. Korszerű oktatástechnikai eszközök beszerzése révén tagintézményeik oktatási színvonalát is emelni tudták. A tagintézményekben lévő szabad kapacitások kihasználása érdekében felnőttképzési intézményi akkreditációt kezdeményeztek. Az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK-hez tartozó két tagintézményben főleg a tanműhelyeket fejlesztették, illetve fejlesztik különböző berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel. Így pl: tansütöde: zsemleosztó-gömbölyítő, szeletelőgép, tancukrászda: fagylalt pult, bon-bon sablon, üreges csokoládé formák, tangazdaság: háti permetező, aljnövényzet tisztító, lovaskocsi, villamos tanműhely: villanymotorok, mérőműszerek, szerszámkészletek, szabó tanműhely: projektor, próbababa, varrógépek, kárpitos tanműhely: varrógépek, biztonságszervező szaktanterem: fémkereső, sugárzás mérő, kamerarendszer, légfegyverek. Tanműhely rekonstrukció, felújítás történt, illetve jelenleg történik: kárpitos, szabó, villanyszerelő tanműhelyekben. Az ELVIS labor kialakításával az elektronikai műszerész szakképesítés oktatásának magas szakmai színvonalát tudják reprezentálni. A rendészeti képzések megfelelő szintű oktatásához akadálypályát építettek ki. A Fejér Megyei Szakképzés-szervezési Társulásnál egy TÁMOP és egy TIOP projektet működtettek, melyeket legfőképpen pályaorientációra és a karrier tanácsadásra fordítottak őszén Fejér megyében két helyszínen, Dunaújvárosban és Székesfehérváron a Pályaválasztási kiállításon színvonalas kiadványban mutatták be tagintézményeik szakképzési palettáját. A Dunaújvárosi Főiskolával közösen bemutatkozó napot szerveztek azoknak a középiskolás tanulóknak, akik a főiskola nappali képzésein vagy felsőfokú szakképzésein szándékoznak továbbtanulni tavaszán bevezetnék a végzős, munkaerő-piacra kikerülő és munkát kereső fiataloknak egy olyan személyes vagy csoportos konzultációs lehetőséget, melyekkel igyekeznek segíteni a hatékony t, megismertetik velük az önéletrajzok formáit, hogyan kell megjelenni, viselkedni az állásinterjún, milyen kérdések várhatók, és azokra milyen jó válaszok adhatók. Az iskolarendszerű szakképzés mellett szinte valamennyi tagintézményünkben zajlik felnőttképzés is. A TISZK igyekszik a jövőben 55

56 összefogni a különféle felnőttképzéseket bár az iskolák ebben szeretnék önállóságukat megtartani. A közeljövő fontos feladata lehet a TISZK-nek, hogy a tagintézményeiben folyó képzéseket racionalizálják ezt azonban csak a fenntartóval együttműködve tudják megvalósítani. Ennek egyik elemeként említik, a bicskei székhelyű Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskolában jelenleg folyó Postai ügyintéző képzés kiegészítését olyan más egyéb szakképzéssel vagy szakképzésekkel, amelyek jó esélyekkel indulnak a térség munkaerő-piacán. Másik fontos feladatként fogalmazták meg, hogy részben vagy teljesen meg kell szüntetniük a TISZK-ben, és különösen a Dunaújvárosban zajló párhuzamos képzéseket. Mindezeket indokolja a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola 2011 őszén bekerült a Fejér Megyei TISZK-be, mely által kialakult néhány párhuzamos képzés a TISZK egy korábbi tagintézményével. A tagintézmények összevonása azonban problémákat is okozhat az uniós pályázatok fenntartása az ahhoz kapcsolódó indikátor számok miatt. A párhuzamos képzések indítását a jelenlegi fenntartó engedélyezte, ám azok valamilyen módon történő megszüntetése valószínűleg már az új fenntartó feladata lesz 2013-ban. 5. Az RFKB és az RKT javaslatai A Fejér megyei székhelyű TISZK-ek által megküldött kapacitásvizsgálati anyag és a beiskolázásra vonatkozó táblázatok felülvizsgálata során kialakult megállapítások alapján javaslatot lehet tenni mind az RFKB mind pedig az RKT számára. Ez utóbbi testület évi beszámolójának kivonata melyet alábbiakban közlünk szintén fontos megállapításokat tartalmaz a tervezéshez. 5.1 Szakértői javaslatok az RFKB-nak A jelenlegi szakképzési rendszer nehezen tud megfelelően alkalmazkodni a gazdasági átalakulásból és a technológia gyors fejlődéséből fakadó kihívásokhoz, így a szakképzési rendszerből kilépők képzettségének szintje és jellege a képzések struktúrája miatt is nem felel meg a munkaerő-piaci elvárásoknak. annak ellenére, hogy az iskolák a beiskolázások során igyekeznek mind jobban figyelembe venni és követni az RFKB döntéseit. 56

57 A hatékonyabb beiskolázás érdekében erőteljesebb pályaorientációs tevékenységet kell folytatni, különösen a gazdaság által igényelt, de a tanulók körében kevésbé népszerű, az RFKB által kiemelten támogatott és támogatott szakmák esetében. Az általános iskola tanulói részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gazdálkodó szervezetekhez történő üzemlátogatás keretében különböző szakmacsoportokhoz tartozó szakmákat ismerjenek meg, feltérképezzék a modern technikát, technológiai folyamatokat. Mindezek által kialakulhatnak a tanulók érdeklődési körei, s így lehetőségük lesz arra, hogy szakiskolát, szakközépiskolát saját igényeiknek és a gazdaság céljainak megfelelően válasszanak. A szakképzés és a munkaerőpiac szorosabb kapcsolatának biztosítása érdekében tovább kell növelni a tanulószerződések számát. Ennek megvalósítására előadássorozattal és írásos tájékoztatókkal célzottan népszerűsíteni szükséges a vállalkozások körében a duális szakképzés fontosságát és előnyeit a legújabb jogszabályi változások tükrében. A vállalkozások számára tudatosítani kell, hogy a szakképzésben történő aktív szerepvállalás a szakképzésben részvevők gyakorlatorientált képzése hosszú távon megtérülő befektetésnek minősülhet számukra, ezért meg kell ismertetni velük azokat a lehetőségeket is, melyek kihasználásával forrásokat tudnak bevonni a szakképzési tevékenységük fejlesztésébe.( Pl: pályázati lehetőségek). A gazdasági kamara a vállalkozások és a TISZK-ek közötti hatékony kapcsolattartással és folyamatos információval segítheti a gazdaság igényeire épülő beiskolázásokat rendszeres információcserével, felmérésekkel, konzultációk megtartásával. Mindezeket a minőségi, gazdaság által elfogadott szakemberképzés érdekében kell megtenni. El kell érni, hogy az RFKB javaslatok alapján meghozott miniszteri döntés a szakképzés összes szereplőjére (a felnőttképzőkre) vonatkozzon, mert csak így működhet hatékonyan a szakképzési rendszer. A szakképzés javításával, fejlesztésével a szakképzés korszerű oktatási-szolgáltatásként fog működni, mely a versenyképes gazdaság mennyiségi és minőségi munkaerő-piaci igényeinek kielégítését biztosítja. A kínálat megfelelősége, a kereslethez illeszkedése biztosítaná az egyensúly kialakulását. 57

58 5.2 Közép-dunántúli Regionális Konzorciumi Tanács (KD-RKT) tevékenysége A munkaerő-piaci szereplők iskolarendszerű szakképzés koordinációjában való részvételéhez kapcsolódóan a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látta el 2011-től a Középdunántúli Regionális Konzorciumi Tanács (KD-RKT) koordinációját ben két szakképzési fórum került megszervezésre, segítették a munkaerő-piaci szereplők körében készült felmérést és az érdekképviseletek koordinátoraival közösen törekedtek a folyamatos kapcsolatépítésre és ápolásra, egyeztetésre a Közép-dunántúli régió szakképző központjaival és gazdasági szereplőivel. A megyei kereskedelmi és iparkamarák által végzett évi munkaerő-piaci felmérés keretében az előre meghatározott számú kérdőívek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megszabott darabszámban és határidőre elkészültek, csak úgy, mint az érdekképviseletek által készített munkaerő-piaci illetve a közszféra képviselőit célzó interjúk márciusában a KD-RKT munkája a munkaerő-piaci felmérés megtervezésével kezdődött ahol a kapcsolatfelvétel megtörtént a Tanácson belül illetve egyeztetésre került a kamara által végzett munkaerő-piaci felmérés menete, megtörtént az ahhoz kapcsolódó interjú alanyok egyeztetése, felosztása. Ezt követte a lebonyolítása a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek aktív közreműködésével a beiskolázási arányok- és a képzési irányokra vonatkozó javaslat előkészítésével és kialakításával folytatódott. A döntés előkészítéshez hozzájárult kamarai koordinátoraink munkája. A TISZK-ekkel folytatott intenzív egyeztetéseknek, felméréseknek köszönhetően összeállításra kerültek a Tanács számára, a 2012/2013 évi, beiskolázási arány-irány döntéshez szükséges adatok és elemzések. A konzorciumi ülések illetve a évi Kamarai Workshop végére a Tanács egyhangú, pontos és következetes döntés hozott, amelyet javaslataként megküldött a Munkaszervezet és a KD-RFKB felelős Munkabizottsága felé. A javaslatot figyelembe véve a szeptember 8-i Elemző Munkabizottsági ülésen a kamarai javaslatnak megfelelő, túlnyomórészt azzal megegyező a határozati javaslat került kidolgozásra a KD-RFKB részére a felelős Munkabizottság által, amely előterjesztés alapján, szeptember 22-én hozta meg döntését a 2012/2013 tanévre vonatkozóan. 58

59 6. Függelék /2011. tanévben az általános képzésen, szakmai előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson 9. évfolyamon tanulók száma megyénként (KIR-STAT) megye tanulók Bács-Kiskun 4549 Baranya 2350 Békés 2662 Borsod-Abaúj-Zemplén 6365 Budapest Csongrád 3421 Fejér 3923 Győr-Moson-Sopron 3397 Hajdú-Bihar 4375 Heves 2558 Jász-Nagykun-Szolnok 3753 Komárom-Esztergom 2754 Nógrád 1350 Pest 4793 Somogy 2776 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5597 Tolna 2171 Vas 2003 Veszprém 2602 Zala

60 /2011. tanévben az általános képzésen, szakmai előkészítő oktatáson, pályaorientáción, szakmai és szakmacsoportos alapozáson résztvevő tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR- STAT) szakmacsoport Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Egészségügy Egyéb szolgáltatások Elektrotechnika-elektronika Élelmiszeripar Építészet Faipar Hagyományos (nem OKJ) szakmák (szoftver) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Nyomdaipar 14 Oktatás 48 Szociális szolgáltatások Ügyvitel Vegyipar Vendéglátás-idegenforgalom

61 /2011. tanévben a szakképző évfolyamokra belépő tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR-STAT) szakmacsoport - Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy Egészségügy szakma Fejér megye Komárom Esztergom Veszprém megye Színháztechnikus, szcenikus Ápolási asszisztens Ortopédiai műszerész Gyógyszertári asszisztens Egészségügyi asszisztens Általános asszisztens Fogászati asszisztens Gyógyszertári asszisztens Mentőápoló Műtőtechnikus Radiográfus Masszőr Egészségügy Gyógymasszőr Egészségügy Sportmasszőr Egészségügy Ápoló 47 Egészségügy Csecsemő- és gyermekápoló 10 8 Egészségügy Fogtechnikus Egészségügy Ápoló Egészségügy Csecsemőés gyermekápoló 20 Egészségügy Fogtechnikus 9 Egészségügy Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Gyermekgondozó-nevelő Bőrtárgykészítő Szőnyegszövő 61

62 Munkába állást lehetővé tevő egyszerű Egyéb szolgáltatások betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítása 2 Egyéb szolgáltatások Fazekas Egyéb szolgáltatások Takarító Egyéb szolgáltatások Fodrász 12 Egyéb szolgáltatások Fodrász Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikaelektronika Fényképész és fotótermékkereskedő Kozmetikus Hangszerkészítő és -javító (a hangszer, illetve hangszercsoport megjelölésével) Kozmetikus Rendőr Határrendészeti-rendőr Közrendvédelmi-rendőr Honvéd tiszthelyettes I. (az ágazat megjelölésével) Biztonságszervező I Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő Elektromos gép- és készülékszerelő Elektromechanikai műszerész Villanyszerelő Elektronikai műszerész Villanyszerelő Távközlési és informatikai hálózatszerelő 62

63 Elektrotechnikaelektronika Másoló- és irodagép műszerész Elektrotechnikaelektronika Automatikai műszerész 15 Elektrotechnikaelektronika Mechatronikai műszerész 14 Elektrotechnikaelektronika Erősáramú elektrotechnikus 19 8 Elektrotechnikaelektronika Elektronikai technikus Elektrotechnikaelektronika Orvosi elektronikai technikus 18 Elektrotechnikaelektronika Beszédátviteli rendszertechnikus Elektrotechnikaelektronika Villamosmérnök-asszisztens Élelmiszeripar Pék 6 Élelmiszeripar Húsipari termékgyártó Élelmiszeripar Édesipari termékgyártó 16 Élelmiszeripar Erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó Élelmiszeripar Molnár 11 Élelmiszeripar Pék Élelmiszeripar Sü tőipari munkás Élelmiszeripar Pékcukrász Élelmiszeripar Tartósítóipari termékgyártó Élelmiszeripar Tejtermékgyártó 14 Élelmiszeripar Borász 10 Élelmiszeripar Élelmiszeripari technikus Élelmiszeripar Bor- és pezsgőgyártó technikus Élelmiszeripar Élelmiszerhigiénikus Élelmiszeripar Erjedés- és üdítőitalipari technikus Élelmiszeripar Hús- és baromfiipari technikus Élelmiszeripar Sütő- és cukrászipari technikus Élelmiszeripar Tartósítóipari technikus 63

64 Építészet Épületburkoló Építészet Kőműves Építészet Szobafestő-mázoló és tapétázó 7 Építészet Gipszmintakészítő Épület- és Építészet építménybádogos 16 Építészet Kályhás Építészet Kőfaragó, műköves és épületszobrász Építészet Kőműves Építészet Tetőfedő 28 Építészet Kőműves Ács, Építészet állványozó Belsőépítési szerkezet- és Építészet burkolatszerelő Építészet Burkoló Festő, mázoló, tapétázó Építészet Építészet Burkoló Festő, Építészet mázoló és tapétázó Építészet Építőanyag-ipari technikus Építészet Magasépítő technikus Mélyépítő Építészet technikus Asztalosipari Faipar szerelő* Faipar Épületasztalos 7 34 Faipar Asztalos Faipar Kárpitos Faipar Kárpitos Faipar Asztalosipari szerelő Faipar Fatermékgyártó Faipar Bútorasztalos Fa- és Faipar bútoripari technikus Bútoripari Faipar technikus Faipar Fafeldolgozó technikus 64

65 Finommechanikai műszerész Autógyártó Háztartási gépgyártó Ipari termékbontó Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Szerkezetlakatos Színesfémfeldolgozó Szerkezetlakatos Légtechnikai rendszerszerelő Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Energiahasznosító berendezés szerelője Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és csőhálózatszerelő Vízvezeték- és vízkészülékszerelő Épületlakatos Optikai üvegcsiszoló Fegyverműszerész Szerszámkészítő Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Megújuló energiaforrás energetikus Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész 65

66 (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) Gépgyártástechnológiai technikus Élelmiszeripari gépésztechnikus Vegyipari gépésztechnikus Erdőgazdasági gépésztechnikus i gépésztechnikus Geológiai technikus Energiatermelő és -hasznosító technikus Megújulóenergia-gazdálkodási technikus Mélyfúró technikus Épületgépész technikus Gépipari mérnökasszisztens Mechatronikai mérnökasszisztens Számítógép-szerelő, - karbantartó Számítógépes műszaki rajzoló_sm CAD-CAM informatikus i alkalmazásfejlesztő Internetes alkalmazásfejlesztő Szoftverfejlesztő i rendszergazda i hálózattelepítő és -üzemeltető

67 (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) i műszerész IT biztonság technikus IT kereskedő Számítógéprendszerkarbantartó Webmester Számítástechnikai szoftverüzemeltető Informatikus Gazdasági informatikus Ipari informatikai technikus Műszaki informatikus Távközlési informatikus Teles informatikus Térinformatikus Multimédiafejlesztő Általános rendszergazda i statisztikus és gazdasági tervező Webprogramozó Műszaki informatikai mérnökasszisztens 13 (szoftver) (szoftver) (szoftver) Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Bolti eladó Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Bútor- és lakástextil-eladó Élelmiszerés vegyiáru eladó

68 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Műszakicikk eladó Ruházati eladó Zöldséggyümölcs eladó Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Bolti eladó 7 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Virágkötő, -berendező, virágkereskedő 16 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Virágkötő 8 8 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Fényképész és fotótermékkereskedő Eseményrögzítő Műszakicikk-kereskedő Kereskedelmi ügyintéző Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedő Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Könyvesbolti eladó Marketingés reklámügyintéző Látszerész és fotócikk-kereskedő Postai ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő

69 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Logisztikai ügyintéző Európai Uniós üzleti szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Külgazdasági üzletkötő Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Üzleti szakmenedzser Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Kötöttárukészítő Könnyűipar Bőrtárgykészítő Szíjgyártó Könnyűipar és nyerges Könnyűipar Bőrdíszműves Cipőfelsőrészkészítő Könnyűipar Könnyűipar Szövő* Konfekcióipari Könnyűipar szabász 5 Könnyűipar Nőiruha-készítő Könnyűipar Bőrdíszműves Cipész, Könnyűipar cipőkészítő, cipőjavító Könnyűipar Szabó Csecsemő- Könnyűipar és gyermekruha-készítő Könnyűipar Férfiszabó 13 Könnyűipar Női szabó Textiltermék-összeállító Könnyűipar Könnyűipar Női szabó 7 69

70 Könnyűipar Könnyűipar Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Ruhaipari technikus Textilipari technikus Vízműkezelő Környezetvédelmi szakmunkás Környezetvédelmi technikus (a szak megjelölésével) Környezetvédelmi technikus Energetikai környezetvédő Hulladékgazdálkodó Környezetvédelmi méréstechnikus Nukleáris energetikus Vízgazdálkodó Természetés környezetvédelmi technikus Települési környezetvédelmi technikus Vízügyi technikus Szennyvíztechnológus Vámügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pénzügyiszámviteli ügyintéző Vállalkozási ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vámügyintéző Termékdíj ügyintéző Statisztikai és gazdasági ügyintéző 70

71 Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Közgazdaság Üzleti szakügyintéző Banki szakügyintéző Értékpapírpiaci szakügyintéző Gazdálkodási menedzserasszisztens Pénzügyi szakügyintéző Számviteli szakügyintéző Számviteli szakügyintéző Adóigazgatási szakügyintéző Értékpapír-piaci szakértő Kis- és középvállalkozási menedzser Járműfényező Karosszérialakatos Kishajóépítő, -karbantartó Motor- és kerékpárszerelő Kerékpárszerelő Motorkerékpár-szerelő Autótechnikus Autószerelő Vasúti járműszerelő Vasútijármű-technikus Dízelmotoros vasúti jármű szerelője Vasúti villamos jármű szerelője automatikai műszerész 71

72 Autóelektronikai műszerész Repülőgépműszerész Repülőgép-szerelő üzemvitel-ellátó Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Légi közlekedésüzemvitel-ellátó Szállítmányozási ügyintéző Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó Vasútüzemvitel-ellátó Forgalmi szolgálattevő Vasúti személyfuvarozási pénztáros építő technikus Hídépítő és -fenntartó technikus Útépítő és -fenntartó technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus Hajózási technikus Légiutaskísérő Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító i gépszerelő, gépjavító i gépüzemeltető, gépkarbantartó Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Dísznövény- és zöldségtermesztő Állattenyésztő 72

73 Állattenyésztő (baromfi és kisállat) Állattenyésztő (sertés) Állattenyésztő (szarvasmarha) Lótartó és - tenyésztő Kertész Gyümölcstermesztő Szőlőtermesztő Zöldségtermesztő Fűszernövény-termesztő Gyógynövénytermesztő Kerti munkás Erdészeti szakmunkás Vadász, vadtenyésztő Dísznövénykertész Kertész Gazda Dísznövénykertész Erdészeti szakmunkás Vadgazdálkodási technikus Agrárkörnyezetgazda Lovastúravezető Földmérő, térképész és térinformatikai technikus Földmérő és térinformatikai technikus 73

74 Agrárközgazdasági és -áruforgalmazó technikus Agrártechnikus Agrárrendész i technikus Vidékfejlesztési technikus Állategészségügyi technikus Növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus Kertész és növényvédelmi technikus Növénytermesztő és növényvédelmi technikus Parképítő és -fenntartó technikus Parkgondozó Erdésztechnikus Vadgazdálkodási technikus Erdésztechnikus Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens Hulladékgazdálkodási technológus Vadgazdálkodási technológus Szórakoztató zenész II Szórakoztató zenész II.- Szórakoztató zenész ( hangszer és műfaj megjelölésével) Népi kézműves Csipkekészítő 74

75 Faműves Fazekas Kézi és gépi hímző Kosárfonó és fonottbútor-készítő Szőnyegszövő Takács Nemezkészítő Népi bőrműves Porcelánfestő** Szórakoztató zenész II. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)** Artista (a tevékenység megjelölésével)** Porcelánfestő Porcelánkészítő Festő (a tevékenység megjelölésével)** Grafikus (a tevékenység megjelölésével)** Szobrász (az anyag és a tevékenység megjelölésével)** Díszlet- és jelmeztervező asszisztens** 75

76 Bőrműves** Bútorműves** Díszműkovács** Játék- és animációsfilm készítő** Keramikus** Könyvműves** Ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével)** Porcelánfestő és - tervező asszisztens** Textilműves (a tevékenység megjelölésével)** Textilrajzoló és - modelltervező asszisztens** Tűzzománcozottdísztárgy készítő I. (zománcműves)** Üvegműves** Divat-stílustervező asszisztens Énekes (a műfaj megjelölésével)** Népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével)** Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)** Színész II. (segédszínész) 13 76

77 Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével)** Alkalmazott fotográfus** Színész II Színházi és filmszínész Lakberendező Közművelődési szakember II. (a tevékenység megjelölésével) Szórakoztató zenész I. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)** Táncművész (a műfaj és a szak megjelölésével)** Alkalmazott fotográfus Bútorműves Dekoratőr ; Díszlet- és jelmeztervező asszisztens Díszműkovács ; Divat- és stílustervező Festő - Általános festő Festő - Díszítő festő Grafikus 11 77

78 Grafikus - Alkalmazott grafikus Grafikus - Képgrafikus Keramikus ; Ötvös ; Ötvös ; - Aranyműves Ötvös ; - Cizellőr Ötvös ; - Fémműves Porcelánfestő és -tervező asszisztens Szobrász Szobrász - Díszítő szobrász Szobrász - Kőszobrász Textilműves Kéziszövő Kézműves Textilrajzoló és modelltervező asszisztens Üvegműves Zománcműves 78

79 Egyházzenész Kántorénekvezető Jazz-zenész Jazzénekes Jazz-zenész ( a hangszer megjelölésével) Klasszikus zenész Klasszikus zenész(a hangszer megjelölésével) Magánénekes Zeneelmélet-szolfézs szak Népi énekes Népzenész (a hangszer megjelölésével) Táncos Klasszikus balett-táncos Kortárs-, modern táncos Néptáncos Színházi táncos Hangtechnikus 2 79

80 Mozgóképi animációkészítő Műemlékfenntartó technikus Vésnök - Vésnök ( tevékenység megjelölésével) Újságíró, konferanszié Újságíró I Idegennyelvi kommunikátor Intézményi kommunikátor Sajtótechnikus Sportkommunikátor Mozgóképgyártó szakasszisztens Audiovizuális szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens Televízióműsor gyártó szakasszisztens Mozgóképgyártó szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens Televízióműsor gyártó szakasszisztens Nyomdaipar Könyvkötő Nyomdaipar Kiadványszerkesztő 80

81 Nyomdaipar Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Ügyvitel Ügyvitel Nyomdai gépmester Pedagógiai asszisztens Sportedző (sportág megjelölésével) Rekreációs mozgásprogram-vezető (a szakirány megjelölésével) Fitnesswellness asszisztens Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportszervező, -menedzser Gyógypedagógiai asszisztens Családpedagógiai mentor Népijáték és kismesterségek oktatója Képzési szakasszisztens Szociális gondozó Fogyatékossággal élők gondozója Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Kisgyermekgondozó, -nevelő Szociális segítő Szociális asszisztens Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szociális gondozó, szervező Csecsemőés gyermeknevelő- gondozó Ifjúságsegítő Gépíró és szövegszerkesztő Irodai asszisztens

82 Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Vegyipar Vegyipar Vegyipar Vegyipar Vegyipar Vegyipar Vegyipar Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens Számítógépes adatrögzítő Idegen nyelvi ügyintéző titkár Ügyviteli titkár Idegen nyelvi titkár Ügyintéző titkár Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző Üzleti s szakügyintéző Jogi asszisztens Titkárságvezető Rendészeti asszisztens Ipari gumitermék előállító Műanyagfeldolgozó Általános vegyipari laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus Élelmiszerminősítő laboratóriumi technikus Gyógyszeripari laboratóriumi technikus Vegyipari technikus Mérnökasszisztens-Vegyész mérnökasszisztens Vegyipar Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó Szállodai szobaasszony 82

83 Vendéglátásidegenforgalom Pincér Vendéglátásidegenforgalom Cukrász Vendéglátásidegenforgalom Szakács 8 Vendéglátásidegenforgalom Cukrász Vendéglátásidegenforgalom Pincér Vendéglátásidegenforgalom Szakács Vendéglátásidegenforgalom Konyhai kisegítő 8 Vendéglátásidegenforgalom Szakács Vendéglátásidegenforgalom Vendéglős Vendéglátásidegenforgalom Idegenvezető 15 Vendéglátásidegenforgalom Protokoll és utazásügyintéző 15 Vendéglátásidegenforgalom Protokollügyintéző Vendéglátásidegenforgalom Utazásügyintéző Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser 47 Vendéglátásidegenforgalom Idegenforgalmi szakmenedzser 89 Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátó szakmenedzser 19 83

84 /2010. tanévben a szakképző évfolyamokon végzős tanulók száma megyénként és szakmánként a régióban (KIR-STAT) szakmacsoport szakma Fejér KomáromEsztergom Veszprém Egészségügy Ápolási asszisztens 16 Egészségügy Ortopédiai műszerész Egészségügy Ápolási asszisztens 0 Egészségügy Fizioterápiás asszisztens Egészségügy Mentőápoló Egészségügy Röntgenasszisztens Egészségügy Fogászati asszisztens Egészségügy Gyógyszertári asszisztens 64 Egészségügy Általános asszisztens Egészségügy Fogászati asszisztens Egészségügy Gyógyszertári asszisztens 0 Egészségügy Radiográfus Egészségügy Gyógymasszőr 0 Egészségügy Rehabilitációstevékenységterapeuta Egészségügy Ápoló Egészségügy Csecsemő- és gyermekápoló Egészségügy Fogtechnikus Egészségügy Klinikai fogászati higiénikus Egészségügy Ápoló 18 Egészségügy Csecsemőés gyermekápoló Egészségügy Szülésznő Egészségügy Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens Egyéb szolgáltatások Bőrtárgykészítő 4 4 Egyéb szolgáltatások Gyékény-, szalma-, csuhéj tárgykészítő 84

85 Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Kosárfonó és fonottbútor-készítő* Szőnyegszövő Munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítása Kerámiakészítő Fazekas Biztonságtechnikai szerelő, kezelő 12 Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Házvezető(nő) 15 Egyéb szolgáltatások Fodrász Egyéb szolgáltatások Fodrász 23 Egyéb szolgáltatások Kozmetikus 1 Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Fényképész és fotótermék kereskedő Hangszerkészítő és -javító (a hangszer, illetve hangszercsoport megjelölésével) Kozmetikus Határrendészeti-rendőr Közrendvédelmi-rendőr Honvéd tiszthelyettes I. (az ágazat megjelölésével) Biztonságszervező I Elektrotechnikaelektronika Kereskedelmi, háztartási és vendéglátóipari gépszerelő Elektrotechnikaelektronika Elektromos gép- és készülékszerelő 6 Elektrotechnikaelektronika Elektromechanikai műszerész Elektrotechnikaelektronika Villanyszerelő Elektrotechnikaelektronika Elektronikai műszerész 85

86 Elektrotechnikaelektronika Villanyszerelő 0 Elektrotechnikaelektronika Villamosgép- és készülékszerelő 3 Elektrotechnikaelektronika Távközlési hálózatépítő Elektrotechnikaelektronika Távközlési és informatikai hálózatszerelő Elektrotechnikaelektronika Másoló- és irodagép műszerész Elektrotechnikaelektronika Elektronikai műszerész Elektrotechnikaelektronika Számítástechnikai műszerész 2 Elektrotechnikaelektronika Automatikai műszerész 11 Elektrotechnikaelektronika Mechatronikai műszerész 16 Elektrotechnikaelektronika Elektrotechnikai technikus 3 Elektrotechnikaelektronika Erősáramú elektronikai technikus Elektrotechnikaelektronika Villamosgép és - berendezési technikus 3 Elektrotechnikaelektronika Ipari elektronikai technikus Elektrotechnikaelektronika Ipari informatikai technikus Elektrotechnikaelektronika Mechatronikai technikus Elektrotechnikaelektronika Műszaki számítástechnikai technikus Elektrotechnikaelektronika Erősáramú elektrotechnikus Elektrotechnikaelektronika Elektronikai technikus Elektrotechnikaelektronika Orvosi elektronikai technikus 6 Elektrotechnikaelektronika Villamosmérnökasszisztens (a szakirány megjelölésével) Elektrotechnikaelektronika Villamosmérnök-asszisztens Élelmiszeripar Hentes és mészáros 13 Élelmiszeripar Húsipari szakmunkás Élelmiszeripar Pék 8 Élelmiszeripar Sörgyártó Tartósítóipari Élelmiszeripar szakmunkás 86

87 Élelmiszeripar Húsipari termékgyártó 7 11 Élelmiszeripar Pék-cukrász Élelmiszeripar Édesipari termékgyártó 22 Élelmiszeripar Erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó Élelmiszeripar Molnár 4 Élelmiszeripar Pék Élelmiszeripar Sü tőipari munkás Élelmiszeripar Pékcukrász 13 Élelmiszeripar Tartósítóipari termékgyártó Élelmiszeripar Tejtermékgyártó 3 Élelmiszeripar Borász 8 Élelmiszeripar Sütő- és cukrásztechnikus Élelmiszeripar Élelmiszeripari technikus Élelmiszeripar Bor- és pezsgőgyártó technikus Élelmiszeripar Élelmiszerhigiénikus Élelmiszeripar Erjedés- és üdítőitalipari technikus Élelmiszeripar Hús- és baromfiipari technikus Élelmiszeripar Sütő- és cukrászipari technikus Építészet Burkoló Építészet Épületburkoló Építészet Épületszobrász Építészet Kőműves Építészet Szobafestő-mázoló és tapétázó Építészet Tetőfedő Építészet Épület- és építménybádogos Építészet Kályhás Építészet Kőfaragó, műköves és épületszobrász Építészet Kőműves 1 Építészet Tetőfedő Építészet Kőműves Építészet Ács-állványozó

88 Építészet Ács, állványozó 6 Építészet Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő Építészet Burkoló Építészet Festő, mázoló, tapétázó 2 0 Építészet Festő, mázoló és tapétázó Magasépítő Építészet technikus 20 3 Építészet Építőanyag-ipari technikus Építészet Magasépítő technikus Faipar Asztalosipari szerelő* Faipar Épületasztalos Faipar Asztalos Faipar Kárpitos 4 Faipar Faműves Faipar Kárpitos Faipar Asztalosipari szerelő 6 5 Faipar Fatermékgyártó Faipar Bútorasztalos 0 Faipar Műbútorasztalos Faipar Faipari technikus 4 Faipar Bútoripari technikus 23 Faipar Fafeldolgozó technikus Faipar Faipari termelésszervező Finommechanikai műszerész Autógyártó Ipari termékbontó Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Szerkezetlakatos

89 Színesfémfeldolgozó Gázvezeték- és készülékszerelő Szerkezetlakatos Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Légtechnikai rendszerszerelő Géplakatos Hegesztő Fémforgácsoló Kerékpárszerelő Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és csőhálózatszerelő Vízvezeték- és vízkészülékszerelő Épületlakatos Optikai üvegcsiszoló Fegyverműszerész Szerszámkészítő Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Szerszámkészítő Autógyártó Megújuló energiaforrás energetikus Gépipari számítástechnikai technikus Épületgépésztechnikus Automatizálási technikus (a szakirány megjelölésével) Gépgyártástechnológiai technikus

90 (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) Élelmiszeripari gépésztechnikus Vegyipari gépésztechnikus Erdőgazdasági gépésztechnikus i gépésztechnikus Geológiai technikus Energiatermelő és -hasznosító technikus Megújulóenergia-gazdálkodási technikus Mélyfúró technikus Épületgépész technikus Gépipari mérnökasszisztens Gépipari mérnökasszisztens Számítógép-szerelő, - karbantartó Egészségügyi operátor Gazdasági informatikus II Gazdasági informatikus I Informatikus (a tevékenység megjelölésével) Számítástechnikai programozó Számítógéprendszerprogramozó CAD-CAM informatikus Internetes alkalmazásfejlesztő Szoftverfejlesztő i rendszergazda 20 90

91 (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) (szoftver) i hálózattelepítő és -üzemeltető i műszerész IT biztonság technikus IT kereskedő Számítógéprendszerkarbantartó Webmester Számítástechnikai szoftverüzemeltető Informatikus Gazdasági informatikus Ipari informatikai technikus Műszaki informatikus Távközlési informatikus Teles informatikus Térinformatikus Multimédiafejlesztő i statisztikus és gazdasági tervező Általános rendszergazda i statisztikus és gazdasági tervező Web- (szoftver) (szoftver) programozó Műszaki (szoftver) informatikai mérnökasszisztens 5 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Bolti eladó

92 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti Bútor- és lakástextil-eladó Élelmiszerés vegyiáru eladó Műszakicikk eladó Ruházati eladó adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Bolti eladó 29 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Virágkötő, -berendező, virágkereskedő 22 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Virágkötő 6 16 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kultúrcikkkereskedő Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő Ruházati kereskedő Vas- és műszaki kereskedő Eseményrögzítő Kereskedelmi ügyintéző Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedő 9 82 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Könyvesbolti eladó Marketingés reklámügyintéző

93 Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Könnyűipar Látszerész és fotócikk-kereskedő Kereskedelmi technikus Postai ügyintéző Külkereskedelmi üzletkötő Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser Logisztikai ügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi szakmenedzser Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Üzleti szakmenedzser Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Kereskedelmi szakmenedzser Fonó Könnyűipar Kötöttárukészítő Könnyűipar Bőrtárgykészítő 5 93

94 Szíjgyártó Könnyűipar és nyerges Könnyűipar Bőrdíszműves Cipőfelsőrészkészítő Könnyűipar Könnyűipar Szövő* Könnyűipar Férfiruha-készítő Konfekcióipari Könnyűipar szabász 0 Könnyűipar Nőiruha-készítő Könnyűipar Bőrdíszműves Könnyűipar Cipész, cipőkészítő, cipőjavító Könnyűipar Szabó 30 Könnyűipar Csecsemőés gyermekruha-készítő Könnyűipar Férfiszabó Könnyűipar Női szabó 14 Könnyűipar Textiltermék-összeállító Könnyűipar Ruhaipari technikus (a szakirány megjelölésével) 2 Könnyűipar Bőrfeldolgozó-ipari technikus Könnyűipar Ruhaipari technikus 4 Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelmi szakmunkás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelmi méréstechnikus Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelmi technikus (a szak megjelölésével) 14 Környezetvédelemvízgazdálkodás Víz- és környezetgazdálkodási technikus Környezetvédelemvízgazdálkodás Szennyvíztechnológus Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelmi technikus Környezetvédelem Energetikai vízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás Környezetvédelemvízgazdálkodás környezetvédő Hulladékgazdálkodó Környezetvédelmi méréstechnikus 18 94

95 Környezetvédelemvízgazdálkodás Nukleáris energetikus Környezetvédelemvízgazdálkodás Vízgazdálkodó Környezetvédelemvízgazdálkodás Természetés környezetvédelmi technikus Környezetvédelemvízgazdálkodás Települési környezetvédelmi technikus Környezetvédelemvízgazdálkodás Vízügyi technikus Közgazdaság Jövedéki ügyintéző 2 1 Közgazdaság Vámügyintéző 25 Közgazdaság Vállalkozási ügyintéző 7 Közgazdaság Pénzügyi-számviteli ügyintéző Közgazdaság Pénzügyiszámviteli ügyintéző Közgazdaság Vállalkozási ügyintéző Közgazdaság Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Közgazdaság Jövedéki ügyintéző Közgazdaság Vámügyintéző Közgazdaság Statisztikai és gazdasági ügyintéző 7 Közgazdaság Banki szakügyintéző 27 Közgazdaság Értékpapírpiaci szakügyintéző Közgazdaság Pénzügyi szakügyintéző Közgazdaság Számviteli szakügyintéző 14 Közgazdaság Pénzügyi szakügyintéző 8 Közgazdaság Számviteli szakügyintéző 13 Közgazdaság Gazdálkodási menedzser asszisztens (a szakok megjelölésével) 6 14 Közgazdaság Adóigazgatási szakügyintéző Közgazdaság Banki szakügyintéző 19 95

96 Értékpapír-piaci Közgazdaság szakértő Kis- és Közgazdaság középvállalkozási menedzser Járműfényező Karosszérialakatos Fényező-mázoló Karosszérialakatos Motor- és kerékpárszerelő Kerékpárszerelő Motorkerékpár-szerelő automatikai műszerész Kötöttpályásmotorés erőátviteliberendezésszerelő Autótechnikus Autószerelő Vasútijármű-technikus Vasúti villamos jármű szerelője Autóelektronikai műszerész Autószerelő Autóelektronikai műszerész Repülőgépműszerész Repülőgép-szerelő építő, hídépítő technikus építő, útépítő technikus Vasútüzemvitelellátó üzemviteli, szállítmányozási technikus üzemvitel-ellátó 96

97 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Légi közlekedésüzemvitel-ellátó Szállítmányozási ügyintéző Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó Vasútüzemvitel-ellátó Forgalmi szolgálattevő Vasúti árufuvarozási pénztáros Vasúti személyfuvarozási pénztáros gépészeti technikus, közútijármű-gépész Hajózási technikus építő technikus Hídépítő és -fenntartó technikus Útépítő és -fenntartó technikus Vasútépítő és -fenntartó technikus Légiutaskísérő i gépszerelő, gépjavító Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Fafeldolgozó Általános állattenyésztő Dísznövény- és zöldségtermesztő Állattenyésztő (baromfi és kisállat) Állattenyésztő (sertés) Állattenyésztő (szarvasmarha) Lótartó és - tenyésztő

98 Kertész Gyümölcstermesztő Szőlőtermesztő Zöldségtermesztő Gyógynövénytermesztő Kerti munkás Erdészeti szakmunkás Növénytermesztő gépész Gazda Vadász, vadtenyésztő Dísznövénykertész Kertész Gazda Dísznövénykertész Erdészeti szakmunkás i gépész Virágkötőberendező i gépésztechnikus Vadgazdálkodási technikus Kertész- és növényvédelmi technikus Parképítő és - fenntartó technikus Laborállattenyésztő és -gondozó Lovastúravezető Földmérő és térinformatikai technikus Térképésztechnikus Agrárközgazdasági és -áruforgalmazó technikus Agrártechnikus 98

99 Agrárrendész i technikus Vidékfejlesztési technikus Állategészségügyi technikus Kertész és növényvédelmi technikus Parképítő és -fenntartó technikus Parkgondozó Erdésztechnikus Vadgazdálkodási technikus Erdésztechnikus Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens Vadgazdálkodási technológus Faműves Fazekas Kézi és gépi hímző Kosárfonó és fonottbútor-készítő Szőnyegszövő Takács Porcelánfestő** Szórakoztató zenész II. (a műfaj és a hangszer megjelölésével)** Porcelánfestő 0 99

100 Festő (a tevékenység megjelölésével)** Grafikus (a tevékenység megjelölésével)** Szobrász (az anyag és a tevékenység megjelölésével)** Díszlet- és jelmeztervező asszisztens** Bőrműves** Bútorműves** Játék- és animációsfilm készítő** Keramikus** Könyvműves** Ötvös (az anyag és a tevékenység megjelölésével)** Porcelánfestő és - tervező asszisztens** Textilműves (a tevékenység megjelölésével)** Textilrajzoló és - modelltervező asszisztens** Tűzzománcozottdísztárgy készítő I. (zománcműves)** Üvegműves** Vésnök (a tevékenység megjelölésével) Divat-stílustervező asszisztens 7 100

101 Énekes (a műfaj megjelölésével)** Népzenész (a hangszer és a szak megjelölésével)** Zenész (a műfaj, a szak és a hangszer megjelölésével)** Színész II. (segédszínész) Táncos (a műfaj és a szak megjelölésével)** Alkalmazott fotográfus** Színész II Színházi és filmszínész Lakberendező Dekoratőr, kirakatrendező Újságíró II. (a tevékenységi terület megjelölésével) Közművelődési szakember II. (a tevékenység megjelölésével) Műemléki fenntartó technikus Táncművész (a műfaj és a szak megjelölésével)** Alkalmazott fotográfus Dekoratőr ; Díszlet- és jelmeztervező asszisztens 101

102 Díszműkovács ; Divat- és stílustervező Festő - Általános festő Grafikus Grafikus - Alkalmazott grafikus Grafikus - Képgrafikus Keramikus ; Ötvös ; - Fémműves Szobrász Textilrajzoló és modelltervező asszisztens Üvegműves Zománcműves Egyházzenész Jazzénekes Jazz-zenész ( a hangszer megjelölésével) Klasszikus zenész(a hangszer megjelölésével) Magánénekes 102

103 Népzenész (a hangszer megjelölésével) Kortárs-, modern táncos Színházi táncos Mozgóképi animációkészítő Újságíró, konferanszié Újságíró I. Nyomdaipar Nyomdaipar Nyomdaipar Intézményi kommunikátor Mozgóképgyártó szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens Mozgóképgyártó szakasszisztens Médiatechnológus asszisztens Intézményi kommunikátor Sajtótechnikus Sportkommunikátor Moderátor Könyvkötő Könyvkötő asszisztens* Nyomdai gépmester 103

104 Nyomdaipar Nyomdaipar Nyomdaipar Nyomdaipar Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Oktatás Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Kiadványszerkesztő Nyomdai gépmester Nyomdai kiadványés képszerkesztő Kiadványszerkesztő Gyermek- és ifjúsági felügyelő Pedagógiai asszisztens Sportedző (sportág megjelölésével) Rekreációs mozgásprogram-vezető (a szakirány megjelölésével) Fitnesswellness asszisztens Sportedző (sportág megjelőlésével) Sportszervező, -menedzser Sportedző (a szakág megjelölésével) Gyógypedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens Gyermek és ifjúságvédelmi asszisztens Családpedagógiai mentor Népijáték és kismesterségek oktatója Médiatechnológus asszisztens Ifjúságsegítő Szociális gondozó és ápoló Szociális gondozó és ápoló Csecsemő- és kisgyermekgondozó Gyermekotthoni asszisztens Kisgyermekgondozó, -nevelő Szociális segítő

105 Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Szociális szolgáltatások Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Vegyipar Vegyipar Vegyipar Vegyipar Vegyipar Szociális asszisztens Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szociális gondozó, szervező Csecsemőés gyermeknevelő- gondozó Ifjúságsegítő Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó Gépíró és szövegszerkesztő Irodai asszisztens Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens Számítógépes adatrögzítő Idegen nyelvi ügyintéző titkár Ügyviteli titkár Idegen nyelvi titkár Ügyintéző titkár Idegen nyelvi ügyfélkapcsolati szakügyintéző Üzleti s szakügyintéző Jogi asszisztens Titkárságvezető Környezetvédelmi laboráns Általános vegyésztechnikus Drog- és toxikológiai technikus Általános vegyipari laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus 105

106 Élelmiszerminősítő Vegyipar laboratóriumi technikus Gyógyszeripari laboratóriumi Vegyipar technikus Környezetvédelmi és vízminőségi laboratóriumi Vegyipar technikus Vegyipar Vegyipari technikus 11 6 Vegyipar Mérnökasszisztens-Vegyész mérnökasszisztens Vendéglátásidegenforgalom Panziós, falusi vendéglátó 12 9 Vendéglátásidegenforgalom Szállodai szobaasszony Vendéglátásidegenforgalom Pincér Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátó eladó 1 Vendéglátásidegenforgalom Cukrász Vendéglátásidegenforgalom Szakács Vendéglátásidegenforgalom Cukrász Vendéglátásidegenforgalom Pincér Vendéglátásidegenforgalom Szakács 12 Vendéglátásidegenforgalom Konyhai kisegítő 6 Vendéglátásidegenforgalom Szakács Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátó technikus 6 5 Vendéglátásidegenforgalom Vendéglős Vendéglátásidegenforgalom Idegenvezető 3 Vendéglátásidegenforgalom Protokoll és utazásügyintéző Vendéglátásidegenforgalom Protokollügyintéző Vendéglátásidegenforgalom Utazásügyintéző Vendéglátásidegenforgalom Idegenforgalmi szakmenedzser 106

107 Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátásidegenforgalom Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó szakmenedzser 107

108 6.6 Vállalkozói adatfelvétel kiegészítő táblái Az elmúlt 12 hónapban felvett munkaerő létszáma OKJ kód szerint OKJ kód fő

109

110 Összesen:

111 Az elmúlt 12 hónapban elbocsátott munkaerő létszáma OKJ kód fő

112

113 Összesen:

114 12 hónapon belül várható munkaerő felvétel OKJ kód fő

115 Összesen:

116 12 hónapon belül várható munkaerő elbocsátás OKJ kód fő Összesen:

117 3 éven túl, de 4 éven belül várható munkaerő felvétel OKJ kód fő

118 Összesen:

119 3 éven túl, de 4 éven belül várható munkaerő elbocsátás OKJ kód fő Összesen: