KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja május 22-én rendezte meg Esztergomban a Határ menti képzési- és állásbörzét a pályakezdő fiatalok részére. A rendezvényen hatvanegy kiállító mutatta be cégét, intézményét és tevékenységét. Ezúton is szeretnénk megköszönni a kiállítóinknak, hogy részvételükkel emelték a rendezvény színvonalát. A rendezvényen mintegy 2000 álláskereső vett részt, akik több mint ezer állásajánlat közül válogathattak. A börze megrendezésének fontosságát jelezte, hogy Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára nyitotta meg.

2 TARTALOM Határ menti képzési- és állásbörze 2. o. EGYENLŐ ESÉLYT Munkaerő-piaci program pályakezdő álláskeresők részére 3. o. Közérdekű munka 4. o. Pályázati felhívás Vállalkozóvá válást elősegítő támogatásról 5-9. o. Az EURES-T Danubius határ menti társulás bemutatkozik 10. o. Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről o. SAJTÓKÖZLEMÉNY A TÁMOP projekt keretében munkáltatók számára nyújtható támogatások 14.o. A Tatabányai Munkaügyi Kirendeltség hírei o.

3 Határ menti képzési- és állásbörze Az esztergomi Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kara adott otthont a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett nagy sikerű Határ menti képzési- és állásbörzének. Czunyiné dr. Bertalan Judit, kormánymegbízott asszony nyitóbeszédében kiemelte, hogy nagyon fontosak az olyan rendezvények, ahol az álláskeresők és a munkáltatók személyesen találkozhatnak. Többek között a kormányhivatalok szerepe is a munkaadói- és munkavállalói oldal igényeinek összehangolása, melynek egyik nagyon jó példája az esztergomi rendezvény. Fontos, hogy a pályakezdő fiatalok helyzetének javítása érdekében az állam átalakítja az OKJ rendszerét, és a piaci igényekhez alkalmazkodó képzéseket támogatja. A börze sajtótájékoztatóján Pákozdi Szabolcs, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója felvázolta a fiatal munkavállalókat érintő problémákat, amelyek életre hívták a rendezvényt: alacsony vállalkozói hajlandóság, a tanulmányaik mellett nem vállalnak munkát a hallgatók és megfelelő kompetenciák hiánya. A börzén az üres álláshelyek és képzési kínálat mellett, bemutatásra került egy megyei program, amelynek célközönsége a fiatal álláskeresők lesznek. Az Egyenlő Esély Program keretében ötven, szakképzettséggel nem rendelkező fiatalnak biztosítanak piacképes szakma kitanulását és elhelyezkedését, illetve hatvan nehezen eladható szakmával rendelkező munkához jutását garantálja a program. 2

4 EGYENLŐ ESÉLYT munkaerő-piaci program pályakezdő álláskeresők részére A pályakezdők a nyilvántartott álláskeresők speciális rétegét képezik. A közötti időszakban a nyilvántartott álláskeresők 5,2-8,7 %-a ebből a körből került ki március végén fő pályakezdő szerepelt a megyei nyilvántartásban. A gazdasági válság a fiatalok munkaerő-piacra való bejutását nagymértékben megnehezítette, amely tükröződik a részarányuk illetve abszolút létszámuk, illetve a regisztrációban töltött idejük növekedésében is. Nehezíti a munkaerő-piacra történő belépésüket az életkori hátrány mellet a megfelelő munkatapasztalat, illetve jelentős részüknél a munkaerő-piacon keresett szakképzettség hiánya. A program célja: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja a megye területén működő kirendeltségei segítségével olyan komplex munkaerő-piaci program indítását tervezi, amely kiemelten a pályakezdők munkatapasztalat szerzését, a munkaerő-piacra való bejutáshoz szükséges szakképzettség megszerzését segíti elő. A program célcsoportja: - 60 fő (nem piacképes) szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső - 50 fő szakképzettséggel nem rendelkező pályakezdő álláskereső A program támogatási elemei: - Munkaerő-piaci szolgáltatások (egyéni munkatanácsadás, pályaorientációs csoportos foglalkozás) - Képzések elősegítése - Bérköltség támogatása Munkaerő-piaci képzés (2012. június december 31.) - A program keretében képzési támogatásként a tanfolyam időtartama alatt keresetpótló juttatást (közfoglalkoztatási minimálbér 60 %-a), a tanfolyami díj (100 %) és utazá si támogatást (90 %) biztosítunk a résztvevők számára. A munkaerő-piaci képzéseinket a foglalkoztatói igények figyelembe vételével szervezzük meg. A programban tervezett képzések: - Targoncavezető+Raktárkezelő tanfolyam Tatabányai helyszínnel 20 fővel - Tisztítás-technológiai szakmunkás tanfolyam Tatabányai helyszínnel 10 fővel - Tisztítás-technológiai szakmunkás tanfolyam Esztergomi helyszínnel 20 fővel Támogatott foglalkoztatás (2012. június május 31.) - A képzést sikeresen befejezők részére a megszerzett szakképzettség begyakorlásához, a munkatapasztalat megszerzéséhez bérköltség támogatást biztosítunk 90 nap időtartamban 100 %- os mértékben. - A szakképzettséggel rendelkező pályakezdők részére a foglalkoztatás esélyének növeléséhez, a munkatapasztalat megszerzéséhez szakaszos támogatást biztosítunk 90 nap időtartamban 100 %- os mértékben, majd 6 hónap időtartamban 80 %-os mértékben 3

5 K Ö Z É R D E K Ű M U N K A A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény az állami foglalkoztatási szervet jelöli ki a közérdekű munka végrehajtására. Az állami foglalkoztatási szervnek a közérdekű munka végrehajtása céljából nyilvántartást kell vezetnie a közérdekű munkára kijelölhető foglalkoztatókról, valamint a közérdekű munkára kötelezett elkövetőkről. Közérdekű munkára kijelölhető foglalkoztató lehet: helyi önkormányzat, önkormányzati társulás költségvetési szerv állami, önkormányzati fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény egyházi fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény közfoglalkoztató, aki o az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet o vízitársulat o erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására, a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára, erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására, határjelek és környezetének karbantartására, tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására, kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására, az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor, o szociális szövetkezet (a helyi vagy azon túlmutató közösségi - így különösen - egészség megőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat ellátása esetén) o a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában. Az egyházi fenntartású oktatási, szociális és egészségügyi intézmény akkor vehető fel a foglalkoztatói nyilvántartásba, ha nyilatkozatban vállalja az elkövető foglalkoztatását és az ezzel járó értesítési, együttműködési és ellenőrzési kötelezettségeket. A helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, költségvetési szerv és az állami vagy önkormányzati fenntartású oktatási/szociális/egészségügyi intézmény köteles bejelenteni április 15-től számított 60 napon belül a törvényben meghatározott adatokat. A kirendeltség a foglalkoztatói nyilvántartás alapján az elkövető egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével jelöli ki a foglalkoztatót a közérdekű munka végrehajtására. A kijelölés kijelölő lappal történik, amelyet a kirendeltség ad át az elkövetőnek. A kijelölésről a kirendeltség értesíti a foglalkoztatót. A közérdekű munkára kötelezett személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. Az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében is - díjazás nélkül végzi a közérdekű munkát. A közérdekű munka, napi munka végzés időtartama 4 és 8 óra között lehet, havonta legalább 24 óra. A foglalkoztatóval a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony. A kijelölt foglalkoztatónak haladéktalanul értesítenie kell a kirendeltséget, ha az elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem tesz eleget, illetve ha a közérdekű munka lehetősége a kijelölt időtartam előtt megszűnt, ezért más munkahely kijelölése indokolt. Az értesítés mintáit a munkaügyi kirendeltség adja át a közérdekű munka bejelentésekor. A foglalkoztatónak az elkövetőt foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra kell utalnia, a közérdekű munka megkezdése előtt. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat díját az elkövetőnek kell fizetnie. 4

6 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 17., továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16) MüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 10. -a alapján Pályázatot lehet benyújtani: nyílt pályázatot hirdet vállalkozóvá válást elősegítő támogatásra. legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig ( Ft/hó) terjedő támogatásra. A támogatás célja: A Komárom-Esztergom megyében legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartottak munkaviszonyon kívüli főfoglalkozásban történő önfoglalkoztatásának elősegítése. A támogatás forrása: A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének e célra elkülönített decentralizált pénzügyi kerete. A rendelkezésre álló megyei forrás összege: 35 millió Ft. A pályázaton részt vehet, aki: - a pályázat benyújtását közvetlenül megelőzően beleértve a pályázat benyújtásának napját is a munkaügyi központ által legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, és - önmaga foglalkoztatását kizárólag a.) egyéni vállalkozás keretében, vagy b.) új induló társas vállalkozás keretében, a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagjaként, vagy c. ) már működő társas vállalkozáshoz való csatlakozással, a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagjaként, vagy d.) a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként vállalja, továbbá - rendelkezik a vállalkozás pénzügyi és piaci megalapozottságát bemutató, alátámasztó üzleti tervvel. A támogatás igénybevételének egyéb feltételei: Támogatás nyújtható annak a pályázónak, aki: - vállalja önmaga foglalkoztatását - rendelkezik üzleti tervvel, - vállalja, hogy a támogatás folyósításának ideje alatt vállalkozói tevékenységét fenntartja. A pályázó ezen időszak alatt az Flt. 58. (5) bekezdés a) pontjában meghatározott munkaviszonyt nem létesíthet, - a pályázó nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi, hogy a munkaügyi központ a rendelkezésre álló forrást meghaladó támogatási igény beérkezése esetén az igényelttől alacsonyabb összegű és/vagy rövidebb időtartamú támogatást is megítélhet - a támogató döntés közlését követő 30 napon belül hatósági szerződést köt a munkaügyi központtal, 5

7 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS folytatás az 5. oldalról - legkésőbb a hatósági szerződés megkötéséig csatolja a vállalkozás alapítására vonatkozó és a tevékenység megkezdéséhez szükséges dokumentumokat (pl. egyéni vállalkozói igazolvány, mezőgazdasági őstermelői igazolvány és annak betétlapja, gazdasági társaság esetén a társaságot bejegyző cégbírósági végzés / módosítás, vállalkozói bankszámla / lakossági folyószámla szerződés, szakhatósági engedélyek, stb.),, vállalja, hogy a munkaügyi központ kérésére a pályázat érdemi elbírálásához az előírt kötelező mellékleteken túl egyéb iratot is (pl. előzetes elvi szakhatósági engedélyek, szándéknyilatkozatok, bérleti előszerződés, adásvételi előszerződés) becsatol. A támogatás folyósítása: A támogatás a hatósági szerződés aláírása után a Magyar Államkincstáron keresztül kerül folyósításra havi rendszerességgel utólag, a tárgyhót követő hónapban, legfeljebb 6 hónap időtartamban a Támogatott bankszámlájára. A támogatás folyósításának kezdő napja: a, a bejelentési kötelezettséggel járó egyéni vállalkozás létrehozása esetén, ha más jogszabály a vállalkozói tevékenység folytatásának feltételeként más okirat kiállítását írja elő, az okirat átvételének napja, b, mezőgazdasági őstermelői tevékenység esetén a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításának napja, c, minden más vállalkozás esetében a vállalkozás cégjegyzékbe történő bejegyzésének, illetve a változásbejegyzésnek a napja. A támogatásban részesülő a vállalkozás, vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni. A támogatás elbírálásánál előnyt élveznek: A vállalkozás gyakorlásához szükséges, megfelelő szakképzettséggel rendelkező álláskeresők; Azon álláskeresők, akik a munkaügyi központ által támogatott tanfolyamot végeztek el, és az így megszerzett szakképesítést hasznosítják vállalkozás keretében; Munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő álláskeresők (pályakezdők, 50 év felettiek, megváltozott munkaképességűek, roma származásúak); Tartós, legalább 12 hónapja nyilvántartott álláskeresők; Azok az álláskeresők, akik hátrányos helyzetű térségben valósítják meg vállalkozói tevékenységüket. A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet alapján hátrányos helyzetű kistérség: - Komárom - Esztergom megyében: a kisbéri Azok a vállalkozások, amelyeknek tervezett telephelye a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból hátrányos, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) Kormányrendeletben felsorolt településeken található. Adott településen hiányt pótló vállalkozások. 6

8 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS folytatás a 6. oldalról A pályázat kötelező mellékletei: - üzleti terv és mellékletei, - köztartozás-mentesség igazolása - a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény szerint előírt nyilatkozat (6-7. számú mellékelt) - a 292/2009. (XII.19.) korm. rendelet mellékleteként meghatározott, a Magyar Államkincstár részére megküldendő, a pályázó által kitöltött Adatlap a támogatási döntésről I. - a 292/2009. (XII.19.) korm. rendeletben előírt, a pályázó által tett írásos nyilatkozatok, - nyilatkozat arról, hogy esetleges korábbi vállalkozásából eredő fizetési kötelezettsége, köztartozása nincs, vagy azok rendezésére a hitelezővel megállapodást kötött (ebben az esetben a megállapodás eredeti példánya csatolandó, amit másolás után visszakap a pályázó). Általános szabályok Nem támogatható az a pályázó: - akinek a pályázata nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak, illetve a pályázati kiírásban megfogalmazott egyéb feltételeknek, vagy - nem a megjelölt adatlapon, nem az előírt példányban, illetve nem megfelelően (ideértve a formai és/vagy számszaki hibákat is.), vagy hiányosan nyújtja be pályázatát, vagy - akinek az államháztartás alrendszereivel szemben (akár csak eggyel is, ideértve az elkülönített állami pénzalapokat is) lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, vagy - aki a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból kapott támogatásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, illetve időarányosan nem teljesíti, vagy - aki olyan gazdasági társaságba kíván belépni, amely társaságnak az államháztartás alrendszereivel szemben (akár csak eggyel is, ideértve az elkülönített állami pénzalapokat is) lejárt esedékességű tartozása van, vagy - aki olyan gazdasági társaságba kíván belépni, amely társaság a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból kapott támogatásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, illetve időarányosan nem teljesíti, vagy - aki olyan gazdasági társaságba kíván belépni, amely társaság csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás, illetve egyéb a megszüntetésére irányuló eljárás alatt áll, illetve amelynek saját tőkéje előző évben negatív volt, - akit a Knyt. megsértése miatt bármely szerv jogerősen kizárt és a kizárás tényét a honlapon közzétették, a kizárást megállapító jogerős döntéstől számított 2 évig. - a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett, jogszabályban vagy az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja - a évi CLXXXI. törvény közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló tv a szerint a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó, b) a kizárt közjogi tisztségviselő, c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, f)az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, fa) amely a kiírást megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt), 7

9 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS folytatás a 7. oldalról fb) amely a kiírást megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson, g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. alapján a honlapon közzétették. Nem támogatott vállalkozások: Piaci és mozgó árusítás, Használt cikk (cipő, ruha, műszaki áru) kereskedelem, Személygépkocsival történő személyszállítás. A szerződésszegés jogkövetkezményei: Ha a támogatott a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a (2) bekezdése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Ha a támogatott nem tesz eleget a hatósági szerződésben rögzített tájékoztatási kötelezettségének, illetve akadályozza az ellenőrzést, rendbírsággal sújtható. A pályázat benyújtásának helye, határideje, elbírálása: A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS-ban és a pályázati egységcsomagban foglaltaknak megfelelően készített pályázatokat 1 db eredeti példányban,(valamennyi oldalt aláírva) kötelező mellékletekkel felszerelve, összefűzve folyamatosan, de legkésőbb november 30-ig lehet benyújtani személyesen, vagy postai úton a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja álláskeresőt nyilvántartó Kirendeltségén/ Kirendeltség és Szolgáltató Központján. A támogatás iránti pályázat értékelése a benyújtást követő 30 napon belül megtörténik. A döntésről a munkaügyi központ 15 napon belül írásban értesíti a pályázót. A mérlegelési jogkörben hozott elutasító döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, kivéve, ha a döntéshozó a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette, vagy a pályázat elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor. A döntés ellen a közlést követő naptól számított 15 napon belül a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjához (2800 Tatabánya, Néph áz u. 12.) címzett, de a pályázatot elbíráló kirendeltség/kirendeltség és szolgáltató központhoz 2 példányban benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni A támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a fejezetet irányító szerv vezetőjénél kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő. 8

10 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS folytatás a 8. oldalról A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja fenntartja a jogot a pályázati felhívás módosítására, visszavonására. Amennyiben az önfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzügyi keret időközben kimerül, arról a munkaügyi központ közleményt tesz közzé. A pályázatok elbírálásáról a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Kirendeltség és Szolgáltató Központ vezetője / Kirendeltség-vezetője mérlegelési jogkörben dönt, s ezt követően a támogatottal hatósági szerződést köt, melyben részletesen rögzítésre kerülnek a támogatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek. Az a pályázat, amely nem felel meg a pályázati felhívás feltételeinek, illetve a pályázati egységcsomagban foglaltaknak, határidőn túl, vagy hiányosan, illetve a kötelezően előírt mellékletek bármelyike nélkül érkezik be, érdemi elbírálás nélkül elutasításra kerül. Hiánypótlást kizárólag a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kirendeltség és Szolgáltató Központ / Kirendeltség kezdeményezhet! A pályázatot a részletes pályázati egységcsomagban foglaltak szerint kell összeállítani, amely térítésmentesen vehető át a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja valamennyi Kirendeltségén/ Kirendeltség és Szolgáltató Központján. Pályázattal kapcsolatos felvilágosítás kérhető a munkaügyi központnál, illetve valamennyi kirendeltségén, kirendeltség és szolgáltató központjánál. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA 9

11 Az EURES-T Danubius határmenti társulás bemutatkozik Az EURES-T Danubius szlovák-magyar határ menti társulás az Európai Foglalkoztatási Szolgálat együttműködési hálózatán belül jött létre 2006-ban. Az EURES hálózattól eltérően, melynek célja a nemzetközi mobilitást elősegítése, a Társulás tevékenységeivel a határ menti munkaerőmobilitást támogatja. A Társulás a szlovák oldalon négy Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalt, a Szlovák Köztársaság Szakszervezeteinek Szövetségét és a Szlovák Köztársaság Munkaadói Egyesületeinek Szövetségét fogja össze az együttműködésben. Magyar oldalon a Társulás partnerszervezetei szintén az Állami foglalkoztatási Szolgálatok, a Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai és a szociális partnerek. A határ menti társulás közel négyzetkilométernyi területet ölel fel több mint 1,2 millió lakossal Szlovákia dél-nyugati, illetve Magyarország észak-nyugati határa mentén a Duna két oldalán. Ez a régió négy szlovákiai járást és három magyarországi megyét érinti. Szlovák oldalon a következő járások: Dunaszerdahely, Révkomárom, Érsekújvár, Léva. Magyar oldalon lévő megyék: Győr-Moson- Sopron, Komárom-Esztergom és Pest. Az EURES-T Danubius egy olyan Társulás, amely tevékenységeivel a Szlovákia és Magyarország közötti ingázást támogatja. Egy olyan információt szolgáltató intézmény, amely teret ad a munkaerő-kereslet és kínálat találkozására, valamint hozzájárul a határ menti régióban lévő munkaadók és álláskeresők igényeinek felismeréséhez, azok pozitív befolyásolásához és beteljesítéséhez. A Társulás tevékenységei közé tartoznak: határ menti börzék szervezése, végzős diákok tanulmányi kirándulásai a határ menti régió munkáltatóihoz, szakfórumok munkáltatók részére, ahol a határ menti foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok kerülnek bemutatásra, határ menti foglalkoztatással és vállalkozással kapcsolatos szakkiadványok, tájékoztatók kiadása, információszolgáltatás a weboldalán és a Facebook közösségi médián kialakított EURES-T Danubius név alatti profilon keresztül. A Társulás tevékenységei az Európai Unió forrásaiból, valamint a két szomszédos partnerország pénzügyi hozzájárulásával kerülnek finanszírozásra. 10

12 Összefoglaló a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Komárom-Esztergom megyei eredményeiről I. A megye fő foglalkoztatási és munkaerő-piaci jellemzői A KSH lakossági munkaerő-felmérésének I. negyedévi adatai szerint megyénk foglalkoztatási mutatói valamelyest elmaradtak az egy évvel korábbiaktól, de továbbra is kedvezőbbek voltak az országosan jellemzőnél. Megyénkben a év közötti, gazdaságilag aktív népesség száma 139,3 ezer főt, ezen belül a foglalkoztatottaké 129,2 ezer főt ért el, az inaktívak csoportjába 101,0 ezer fő tartozott. Az aktívak száma 2,1 %-kal (3,0 ezer fő) csökkent, miközben az inaktívakéban 3,5 %-os (3,4 ezer fő) n övekedés következett be az előző évihez képest. Ebből eredően az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya egy év alatt 1,3 százalékponttal süllyedt, s így 58,0 %-ot mutatott. A foglalkoztatási arány tárgynegyedévi, 53,8 %-os értéke alig változott, mindössze 0,2 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten. Megyénk kirendeltségein március végén álláskeresőt tartottak nyilván, akiknek száma 12,2 %-kal (1.573 fő) haladta meg az év eleji szintet. Létszámuk az év első két hónapjában erősen, januárban fővel, februárban további 680 fővel nőtt. Ekkor fő szerepelt a nyilvántartásban, majd számuk, a márciusi, 554 fős csökkenés után a január végi szint közelébe állt vissza. A nyilvántartott álláskeresők számának a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya a negyedév egészét tekintve 1,0 százalékponttal emelkedett, s így március végén 9,8 %-ot ért el. A megyei nyilvántartásban az első negyedév végén pályakezdő szerepelt (7,2 %), a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak száma főt ért le. Utóbbiak létszáma 11,9 %-kal (1.429 fő), a pályakezdő fiataloké ennél nagyobb arányban, 15,9 %-kal (144 fő) nőtt. Bár a nyilvántartott álláskeresők megyei létszáma jóval erősebben nőtt az országosan jellemzőnél (7,0 %), megyénk relatív helyzete nem változott, a nyilvántartott álláskeresők megyei aránya szerint felállított, növekvő sorrendben az idei év első negyedévében is végig az 5. helyet foglaltuk el. A tárgynegyedév során fő kérte nyilvántartásba vételét, akik közül álláskereső munkaviszonyt vesztettként jelentkezett (90,7 %). Legnagyobb arányban ezúttal is a feldolgozóiparból érkezők jelentek meg közöttük (1.362 fő, 20,8 %), de a korábbiakban tapasztaltnál lényegesen magasabb volt az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területéről jelentkezők száma is (917 fő, 14,0 %). A beáramlás alakulásában a tárgynegyedévben még nem volt kimutatható hatása a bejelentett, csoportos létszámleépítéseknek, bár a munkaerő-kölcsönző cégektől jelentkezők számának növekedése, legalábbis részben, egy, akkor még megvalósítás előtt álló, tömeges létszámcsökkentés előszele volt. Az év első negyedévében megyénkből 9 munkáltató nyújtotta be, együttvéve 619 fő leépítésére vonatkozó döntési bejelentését. Ezek közül két, az elektronikai alkatrészgyártás ágazatába tartozó cég létszámcsökkentése különösen nagy számú dolgozót, az egyik esetben 282 főt, a másikban 136 főt sújtott. A leépítésre mindkét esetben a rendelésállomány visszaesése miatt kényszerültek, s ugyanerre vezethető vissza két kisebb vállalkozás döntése is. A közszférából négy esetben jeleztek összesen 84 fős létszámcsökkentést. Mivel a tárgynegyedévben bejelentett leépítések csaknem fele részben külföldi, néhány fő kivételével szlovák állampolgárságú munkavállalók elbocsátásával járnak, a létszámcsökkentésben érintett hazai dolgozók létszáma jóval alacsonyabb, 336 főt ér el. A bejelentésekben foglalt ütemezések szerint utóbbiak közül az év első három hónapjában mintegy 210 főnek a munkaviszonya szűnt meg, a többiek esetében ez jellemzően a második negyedévre esik. A tárgynegyedév során állásajánlat érkezett megyénk kirendeltségeire, ami úgynevezett normál, támogatott álláshelyből és 94 fős, külföldi munkavállalók iránti igényből tevődött össze. A támogatott álláshelyek döntő többsége, azaz munkalehetőség a közfoglalkoztatási programok keretében állt rendelkezésre, a bér- és járulékjellegű támogatások igénybe vétele mellett egyelőre csak 75 fő felvételét tervezték a bejelentők. A közfoglalkoztatási programok felfutása meghatározólag hatott a bejelentett álláshelyeknek a betöltésükhöz szükséges iskolai végzettség szerinti összetételére. Ezt egyértelműen mutatja az, hogy az újonnan bejelentett állásajánlatok nagy része egyszerű fizikai, segéd- vagy betanított munkára vonatkozott, mivel munkakör ellátásához legfeljebb általános iskolai végzettségre volt szükség. Ezek az igények az összes bejelentés 61,4 %-át adták, míg a középfokú szakképesítés megléte esetén betölthető álláshelyek aránya 25,8 %-ot, az ehhez kapcsolódó igény főt ért el. A bejelentések között mindössze 248 szakközépiskolai, technikumi végzettséget, illetve 167 gimnáziumi érettségit igénylő munkahely fordult elő. A 11

13 A megyei munkaerő-gazdálkodás összefoglalójának folytatása a 11. oldalról felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők számára a negyedév folyamán 125 állásajánlat érkezett a megye kirendeltségeire. II. A munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont gazdasági szervezetek jellemzői A április között lebonyolított munkaerő-gazdálkodási felmérés során, melyhez ezúttal 545 munkáltató szolgáltatott adatot, az idei év második negyedévére, illetve a következő év márciusának végéig terjedő időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk információkat a válaszadók létszámgazdálkodási terveiről. A válaszadók március végén a közfoglalkoztatásba bevontak létszámától eltekintve, összesen főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak többsége, fő a legnagyobb létszám-kategóriába tartozó gazdasági szervezeteknél dolgozott. A közepes, fő közötti munkáltatók főt, a főt foglalkoztatók főt alkalmaztak, míg az ennél kisebb, mikro-vállalkozások fős összlétszámmal működtek. III. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei 1. Az adatszolgáltatók munkaerőgazdálkodásának várható alakulása II. negyedévben A közfoglalkoztatás hatásaitól eltekintve, a válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint II. negyedévben az általuk alkalmazottak összlétszámában 1,0 %-os, azaz 388 fős növekedés várható. A változás mögött 946 fős létszámfelvételi szándék és 558 főre tervezett kiáramlás áll. A létszámforgalom a válaszadók 27,7 %-ánál (151 munkáltató) jár összességében 587 fős növekedéssel, míg az ezzel ellentétes változást jelzők aránya 11,4 %-ot (62 válaszadó), a létszámcsökkenés mértéke 199 főt ér el. Az adatszolgáltatók 60,9 %-a (332 válaszadó) változatlan alkalmazotti állományt jelzett, s nagy többségük egyáltalán nem számolt létszámmozgással (269 válaszadó). közfoglalkoztatottak száma, míg a többi válaszadónál jellemzően a három hónappal korábbi szinten marad, illetve csak mérsékelten változik. A programokban résztvevő álláskeresők azonban ez idő alatt is cserélődnek, hiszen a közfoglalkoztatásba bevonni kívánt létszámot 494 főben, az onnan időközben kikerülőkét 399 főben adták meg a válaszadók. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a programokban résztvevő szervezeteknél az idei év második negyedévében összesen fő dolgozhat hosszabb-rövidebb ideig közfoglalkoztatottként. A programokban résztvevő adatszolgáltatók körének ismeretében a legjellemzőbb munkakörök is egyértelműen behatárolhatóak, a legnagyobb számban egyszerű, erdészeti munkát végeznek, illetve takarító, kisegítő munkakört látnak el a közfoglalkoztatásba bevont álláskeresők. 2. Az adatszolgáltatók munkaerő-gazdálkodási tervei I. negyedév végéig A válaszadók az általuk foglalkoztatottak létszámában az adatfelvétel időpontjától számított egyéves időszakra vonatkozóan az idei év második negyedévére tervezettnél nagyobb, 1,9 %-os, azaz 735 fős növekedést prognosztizáltak. Így március végén várhatóan főt fognak alkalmazni. Az egyéves időszakra jelzett létszámemelkedés a válaszadók közel harmadánál (176 munkáltató) tervezett, összesen fős bővítés, illetve az azzal szemben megjelenő, 288 fős létszámcsökkentési szándék egyenlegeként valósulhat meg. Az utóbbi, kedvezőtlen változást jelző munkáltatók a válaszadók nyolcadát fedték le (66 cég), míg változatlan létszámot 55,6 %-uk (303 válaszadó) tervezett. Bár ez esetben is az utóbbiak képviselik a többséget, számuk csökkenést mutat azokéhoz képest, akik az idei év második negyedévére vonatkozóan adtak hasonló előrejelzést. Az ebből a csoportból kikerült válaszadók nagyrészt a kedvező változást prognosztizálók közé kerültek, a létszámuk csökkenését jelző cégek száma nem sokkal haladta meg a tárgynegyedévre vonatkozóan is hasonlóképpen nyilatkozókét. Az év második negyedévében a közfoglalkoztatási programok foglalkoztatás-bővítő hatása tovább erősödik. A támogatott munkavégzés e formájában résztvevő válaszadók köre ugyancsak egy munkáltatóval bővül, a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak száma viszont 11,8 %- kal (95 fő) nő. A negyedév végén így 18 válaszadónál várhatóan összesen 903 közfoglalkoztatott fog dolgozni. A létszámnövekedés alapvetően egy erdőgazdasághoz köthető, ahol kereken 100 fővel emelkedik a 12

14 A megyei munkaerő-gazdálkodás összefoglalójának folytatása a 12. oldalról A válaszadók előrejelzése szerint az egyéves időszakra várható létszámemelkedés mértéke valamennyi létszám-kategóriában meghaladja az idei év második negyedévére tervezettet. A 249 fő feletti létszámmal működő, illetve a főt foglalkoztató válaszadóknál egyaránt 1,9 %-os létszámbővítésre lehet számítani, de ez az utóbbiak körében csak 90 fős, a legnagyobb cégek csoportjánál viszont 446 fős növekedést jelent. A legkisebb arányú, 1,3 %-os (134 fő) létszámemelkedés a közepes, főt foglalkoztatók által alkalmazottak számában várható. Ugyanakkor a válaszadók e csoportjában az éves szinten tervezett bővítés a 2,2-szeresét, de a nagy létszámú munkáltatóknál is pontosan a kétszeresét érheti el az idei év második negyedévére jelzettnek. A negyedéves előrejelzéshez hasonlóan, a legnagyobb, ez esetben 6,1 %-os létszámnövekedés a 10 fő alatti szervezeteknél alkalmazottak összlétszámában várható, ami 65 fős bővítési szándékot takar. 3. Az adatszolgáltatók munkaerőgazdálkodásának várható alakulása a megye munkaerő-piaci körzeteiben A válaszadók létszám-gazdálkodási tervei szerint a náluk foglalkoztattak száma Tatabánya és Oroszlány körzetében fog a legkedvezőbben alakulni. A megyeszékhelyen és az annak térségében működő válaszadók (110 munkáltató) a második negyedévre még csak 1,2 %-os (175 fő) növekedést jeleztek, de mivel ezt további, immár 237 fős létszámbővítés követi, így éves szinten a válaszadók összlétszáma 2,7 %-kal (412 fő) nőhet. A közelebbi időszak létszámbővítése több mint fele részben két feldolgozóipari nagyvállalatnál valósul meg, melyek az év második negyedévére mintegy 50 fős növekedést terveztek az alkalmazottak számában. Közülük az egyik cég éves szinten több mint 130 fős bővítést jelzett, de emellett két másiknál is fő közötti létszámnövelési szándékról nyilatkoztak. Az Oroszlányi Kirendeltség válaszadóinál (66 cég) a jövő év márciusának végéig 2,3 %-os (95 fő) létszámbővítés várható, ami közel azonos arányban oszlik meg az idei év második negyedéve és az azt követő időszak között. Ebben a térségben a létszámnövekedés nagy része, több mint négyötöde mindkét időtávon ugyanahhoz a két nagy létszámú, feldolgozóipari céghez köthető. Esztergom körzetében a megye egészére jellemzőhöz hasonlóan alakul a válaszadóknál (103 munkáltató) foglalkoztatottak száma, mivel a áprilisától a jövő év márciusának végéig terjedő időszakra összesen 1,8 %-os (148 fő) létszámnövekedést terveztek. Előrejelzéseik szerint ennek csaknem hattizede még az idei év második negyedévében megvalósul, ami a március 31-i létszámukhoz viszonyítva 1,1 %-os (87 fő) bővítést jelent. Az előző két kistérségben jellemzőtől eltérően, Esztergom körzetében nemigen emelhető ki a létszámnövekedés szempontjából meghatározó szereppel bíró válaszadó, inkább a kisebb, 5-10 fős létszámbővítési szándék a jellemző. Az előzőekkel ellentétben Tata körzetében, ahol az idei év második negyedévére még a legnagyobb arányú, 2,2 %-os (65 fő) létszámnövekedést tervezték a válaszadók (65 munkáltató), egy év alatt csupán 1,1 %-kal (31 fő) emelkedhet az alkalmazottak összlétszáma. Ennek egyik oka az, hogy ebben a körzetben magas a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokba tartozó cégek aránya, melyek egy részénél a nyári felfutást követően a következő év első negyedévére visszaáll az egy évvel korábbi létszám. Az idei év második negyedévére ehhez hasonló mértékű, 2,0 %-os (58 fő) növekedést jeleztek a Komáromi Kirendeltség térségébe tartozó válaszadók (67 munkáltató) is, akiknek az egyéves időszakra vonatkozó előrejelzése 1,7 %-os (50 fő) létszámbővülésről szólt. Bár az alkalmazottak számának a negyedévre és a hosszabb időszakra várható alakulása csak egy kissé tér el egymástól, emögött egy-egy munkáltató jelentősebbnek mondható, létszámnövelési, illetve csökkentési szándéka húzódik meg. A kedvező változást egy élelmiszeripari cég, éves szinten 50 fős létszámbővítési szándéka jelenti, aminek hatását azonban nagyrészt kioltja egy kereskedelmi tevékenységet végző, már hosszabb ideje átalakulás alatt álló nagyvállalat által tervezett, 33 fős létszámcsökkentés. A Kisbéri Kirendeltség térségében működő válaszadóktól (61 munkáltató) kapott előreje lzések szerint az általuk foglalkoztatottak összlétszáma az idei év második negyedévében lényegében változatlan marad, egy év alatt viszont egy kissé, 1,6 %-kal (28 fő) emelkedhet. A körzet válaszadóinál leginkább a létszám megtartása a jellemző, ahonnan változást jeleztek, egy-egy kivételtől eltekintve, ott is csupán néhány fős változással számoltak. Dorog körzetében minimális mértékű, 1 %-on belüli mérséklődés várható a válaszadók (73 munkáltató) által foglalkoztatottak összesített létszámában, ami egy önkormányzati szervezet átalakulás miatti megszűnésének a következménye. Ettől eltekintve, bár ugyancsak igen kis mértékben, de emelkedne az alkalmazásban állók száma. 13

15 SAJTÓKÖZLEMÉNY A TÁMOP projekt keretében munkáltatók számára nyújtható támogatások június 14. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának jelenleg is zajló projektje a TÁMOP 1.1.1/08/01 program, melynek célja a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci integrációjának elősegítése. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjában, a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1. intézkedésének keretében kerül megvalósításra a TÁMOP Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése projekt. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Célja a megváltozott munkaképességű, elsősorban rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: Ft. A projekt megvalósítására október 1-től, megyei keretek között kerül sor. A programba 456 megváltozott munkaképességű ügyfél került bevonásra, akik a Munkaügyi Központtal való együttműködésük során ingyenes szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A projekt megvalósításának utolsó szakaszában fokozottan hangsúlyos, hogy elősegítsük a programban résztvevők nyílt munkaerő-piaci integrációját. Ennek érdekében lehetőségünk van a munkáltatóknak különféle támogatásokat nyújtani, amennyiben megfelelnek a támogathatósági feltételeknek, és a programban résztvevő személyt kívánnak foglalkoztatni. A projekt keretében munkáltatóknak nyújtható támogatások: Bértámogatás: o rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás, o foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás. Bérköltség támogatások: o Munkakipróbálás támogatás, o Munkagyakorlat-szerzés támogatás, o Munkatapasztalat-szerzés támogatás. A támogatások igénybevételére a jogszabályok, és eljárásrend szerinti módon, és időtartamban van lehetőség. A támogatásokról bővebb információt a munkáltató székhelye, telephelye szerinti munkaügyi kirendeltség nyújt. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Cím: 2800 Tatabánya, Népház u. 12. Telefon: +36 (34) komaromkh-mk@lab.hu Honlap: wwww.ujszechenyiterv.gov.hu 14

16 A Tatabányai Munkaügyi Kirendeltség hírei Térségünkben az év eltelt időszakában havonta átlagosan 50 foglalkoztató került felkeresésre a munkáltatói kapcsolattartások során. A tőlük kapott információk alapján elmondható, hogy a cégek gazdasági helyzete általában inkább stagnált, esetleg kevéssé romlott az előző évihez képest. Többségük egyre nehezebben képes piaci problémáit kezelni, fennmaradási gondokkal küzd. Ez különösen igaz az olyan gazdasági területekre, mint az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, szállítás és a szolgáltatóipar. A kis- és középvállalkozások szektorából azonban 7 cég kifejezetten jónak értékelte a helyzetét. Közülük négy a fémfeldolgozás valamely szegmenséből került ki, egy a közúti szállítás, fuvarozás területéről, ezek mindegyike német kapcsolatokkal rendelkezik, továbbá egy cég a munkásszállítás, egy pedig a csomagolástechnika területéről jelezte, hogy nincsenek gazdasági nehézségei. A térség multinacionális érdekeltségű foglalkoztatói tartják az előző évben elért piaci pozíciójukat. Ebben az évben nagy létszámváltozással nem számolnak Tatabánya és vonzáskörzete vonatkozásában ismét előtérbe került a munkaerő-kölcsönző cégek szerepe. Ez jórészt annak tudható be, hogy a foglalkoztatók bizonytalannak érzik nagyobb volumenű megrendeléseiket, azok megtarthatóságát. Ezért munkaerőigényüknek a termelés változásához történő igazítását a kölcsönzők segítségével oldják meg. A nyilvántartott álláskeresők folyamatosan magas számban kerülnek bevonásra a különféle közfoglalkoztatási programokba, aminek eredményeképpen határozott időre kikerülnek a nyilvántartási rendszerből. A támogatott munkavégzés során néhányuknak lehetősége adódik az elsődleges munkaerőpiacra is visszakerülni. A második negyedévben a Munkaügyi Központ szervezésében Esztergomban került megrendezésre a Határ menti Képzési és Állásbörze, Tatabányán pedig Dr. Kiss György professzor előadása a Munka Törvénykönyvének változásairól. Ezek mellett kirendeltségünk a pályakezdő álláskeresők részére Az önéletrajz írás technikája címmel szervezett programot. 15

17 A Tatabányai Munkaügyi Kirendeltség hírei A térségi munkáltatók figyelmébe Munkaerő-piaci képzéseink az első félévben sikeresen zárultak. Szeretnénk az Önök figyelmébe ajánlani tisztítás-ipari technológiai szakmunkás, targoncavezetőraktárkezelő, valamint C+CE+GKI+ADR képzést sikeresen záró álláskeresőinket. Egyenlő esélyt program Ezúton szeretnénk felhívni figyelmét a pályakezdő álláskeresőink elhelyezését biztosító programunkra. A program célja, a szakképzetlen pályakezdők szakképzésének (Tatabánya esetében tisztítás-technológiai szakmunkás, targoncavezető, és C+CE+GKI+ADR munkaerő-piaci képzés), elhelyezésének, valamint szakképzett pályakezdőink elhelyezkedésének támogatása.. Közérdekű munka A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény az állami foglalkoztatási szervet jelöli ki a közérdekű munka végrehajtására. Az állami foglalkoztatási szervnek a közérdekű munka végrehajtása céljából nyilvántartást kell vezetnie a közérdekű munkára kijelölhető foglalkoztatókról, valamint a közérdekű munkára kötelezett elkövetőkről. A kirendeltség a foglalkoztatói nyilvántartás alapján az elkövető egészségi állapotának és munkára való alkalmasságának figyelembevételével jelöli ki a foglalkoztatót a közérdekű munka végrehajtására. Amennyiben közérdekű foglalkoztatásra kijelölhető lehet, és részt venne ebben a projektben, kérjük, keresse fel kirendeltségünket. További statisztikai adatok: 16