Nógrád megye bemutatása

Átírás

1 Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A fős lakosság az ország népességének 2 százaléka. A megye az Északi-középhegység (Cserhát, Karancs-Medves) vonulatai mentén fekszik. Településszerkezetében (125 község, 6 város) a kis lélekszámú falvak a meghatározóak, városai egyben a 6 statisztikai kistérség központjai (Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság, Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény). Salgótarján népességét tekintve Szekszárd után az ország második legkisebb megyeszékhelye a maga fős lakosságával. A lakónépesség országos átlagot meghaladó 1,5 százalékos csökkenésében a természetes fogyás mellett főként a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetnek köszönhetően az elvándorlás is jelentős szerepet játszik. A térség gazdasági teljesítményét, illetve fejlettségét megfelelően reprezentálja az országos szintű bruttó hazai termék előállításában betöltött szerepe. Nógrád megye fontosabb gazdasági teljesítménymutatóinak alakulása Sor- Mérték- Nógrád megye ÉM Régió Országos Megnevezés szám egység GDP millió Ft GDP aránya % 1,0% 0,9% 0,9% 7,3% 100,0% 3 GDP aránya régión belül % 12,4% 12,5% 12,6% 100,0% 4 Egy lakosra jutó GDP ezer Ft/fő aránya: megye/országos % 46,3% 45,5% 44,7% 60,3% 100,0% 6 Régiós- és megyei rangsor VI. A megyében előállított GDP 5,4 százalékkal csökkent az utolsó mérést megelőző időszakhoz képest, ennek ellenére az országos teljesítményekből való részesedés nem változott számottevően. Az egy lakosra jutó GDP Nógrád megyében nem érte el a nemzetgazdasági átlag felét sem, amellyel az utolsó helyet foglalta el a megyék rangsorában. Az Északmagyarországi régió fajlagos teljesítménye összességében valamivel kedvezőbb képet mutatott az országos adatokhoz képest, ám a régiók rangsorában ez is csupán az utolsó helyhez volt elegendő. A főváros egy lakosára jutó bruttó hazai termék több mint ötszöröse, míg vidéki összehasonlításban a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr- Moson-Sopron megye fajlagos mutatója közel 2,5-szerese a nógrádinak. A gazdasági feltételekkel összhangban a munkaerő-piaci viszonyok is kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. A foglalkoztatottság alacsony szintje és a magas munkanélküliség együttes hatására Nógrád megye évek óta a leghátrányosabb helyzetben lévő térségek közé tartozik. A megye foglalkoztatási adatai Sor- Mérték- Nógrád megye ÉM Régió Országos Megnevezés szám egység Foglalkoztatottak száma efő 70,6 67,1 65,1 392, ,2 2 Munkanélküliek száma efő 10,2 12,7 14,7 75,0 474,8 3=1+2 Gazdaságilag aktívak efő 80,8 79,8 79,8 467, ,0 4 Gazdaságilag nem aktívak efő 80,2 77,9 76,4 446, ,4 5= éves népesség efő 161,0 157,7 156,2 914, ,4 Nógrád megyében 2010 évvégén a KSH munkaerő-felmérése alapján a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 79,8 ezer fő volt, amely nem változott az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a foglalkoztatottak száma kétezer fővel csökkent, a munkanélkülieké pedig 12,7 ezerről 14,7 ezerre növekedett. Ezen kedvezőtlen tendencia eredményeként évben Nógrád megyében volt országosan legmagasabb a munkanélküliségi ráta. 1

2 A évi foglalkoztatási mutatók alakulása A munkaképes korú lakosság aktivitási aránya (foglalkoztatott és munkanélküli létszám éves korú lakosságon belüli aránya) és a foglalkoztatási arány (foglalkoztatottak létszámának aránya a éves korú lakosságszámon belül) tartósan és jelentős mértékben elmarad az országostól. A munkanélküliségi ráta tovább romlott, 7,2 százalékponttal haladta meg a hazai átlagot. A KSH adatai szerint a megyében némileg, 1,6 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók száma, ben 32,8 ezer főt tett ki. Ennek 53,5 százaléka a versenyszférában, 42,5 százaléka a költségvetési szférában dolgozott, ráadásul az utóbbi kör folyamatosan bővül, elsősorban a közfoglalkoztatásban résztvevők növekvő száma miatt. Nógrád megyében az átlagjövedelem 2010-ben meghaladta a 163 ezer Ft-ot, amely az előző évhez képest minimálisan, 0,9 százalékkal növekedett. Országosan az átlagjövedelem mintegy 216 ezer Ft, ez 53 ezer Ft-tal magasabb a megyeinél. A megye gazdaságában az ipar döntő jelentőségű. A korábban tradicionális nehézipartúlsúlyos iparszerkezet a XIX. században alakult ki, amikor a térségben feltárt barnaszén vagyonra építve megjelentek az első ágazatok. Húzó ágazatként a kohászat, a gépipar, illetve a szilikát alapanyagú termékek gyártása fejlődött ki. Napjainkban viszont az iparban jelentős átalakulási folyamatok zajlanak (zajlottak le), amelyek termékszerkezetkorszerűsítést, gazdálkodási és tulajdonosi struktúraváltást egyaránt jelentenek. Ez az átalakulás azonban több, nehezen kezelhető következménnyel is járt, ilyen például a szénbányászat teljes megszüntetése, illetve az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, a működő tőke beáramlásának hiánya. A folyamat során a gazdasági társaságokká alakult mammutvállalatok mellett elsősorban a piaci viszonyokhoz jobban alkalmazkodó kis- és középvállalkozások jöttek létre. Az iparági szerkezet is jelentősen átalakult, jelentős ágazattá vált a kereskedelem és a nem anyagi ágak, valamint még mindig jelentős a kohászat és a gépipari ágazat szerepe. Az ezredfordulót követően a megye gazdasági teljesítményének alakulásában kedvező irányú trendváltás következett be. A gazdasági mutatók növekedési üteme fokozatosan megközelítette az országos tendenciát. E néhány évig tartó kedvező folyamat azonban nem volt elégséges a meglévő gazdasági hátrány felszámolásához. A évi gazdasági eredmények már bizonyos megtorpanást jeleztek, míg a IV. negyedévétől kibontakozó világgazdasági válság a gazdasági mutatók rég tapasztalt drasztikus csökkenéséhez vezetett. Nógrád gazdasági teljesítménye minden vonatkozásban az országos átlagot meghaladó mértékben esett vissza. A évben következett a mélypont, amikor valamennyi teljesítménymutató visszaesése két számjegyűvé duzzadt, a hozzáadott érték és az export egyötödével, a belföldi értékesítés 14 százalékkal maradt el az előző évhez képest. A forgalom visszaesése elsősorban a kereslet csökkenéséből adódott, ráadásul a társas vállalkozások jövedelmi helyzetét tovább súlyosbította a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása miatt realizált veszteségek, illetve a finanszírozási kiadások drasztikus növekedése. A évet jellemző megyei tendenciák már biztatóbb képet mutattak, hiszen érzékelhetőek a válságból való kilábalás jelei, mely néhány egyedi tételtől eltekintve a bevételek gyarapodásában, a főbb eredménykategóriák javulásában nyilvánult meg. 2

3 A gazdaság szereplői A pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás jelei a működő társas és egyéni vállalkozók számának növekedésében is kimutathatóak voltak. Nógrád megyében 2010 év végén adószámmal rendelkező működő adóalany szerepelt az adóhatóság nyilvántartásában, 2,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az adóalanyi kör több mint kétötödét az adószámos magánszemélyek adták, a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók közel százalékos részt képviseltek. A megye működő vállalkozásainak száma 2006 és 2010 között Nógrád megye Index 09/08.év Index 10/09.év Fő, db Fő, db Fő, db Fő, db % Fő, db % Társas vállalkozások ,4% ,5% Ebből: Jogi szem. társ. (Rt., Kft., Szöv.) ,8% ,3% Ebből: Kft ,8% ,6% Nem jogi szem. társ. (Bt., Kkt.) ,5% ,2% Ebből: Bt ,3% ,2% Nonprofit szerv. (Önkorm., alapítv.) ,1% ,7% Egyéni vállalkozók ,3% ,8% Ebből: Főállású ,3% ,6% Mellékállású ,9% ,9% Nyugdíjas ,1% ,7% Adószámos magánszemélyek ,7% ,7% Működő adóalanyok (társas- és egyéni vállalkozók, ÁFÁ-s magánszemélyek) ,9% ,2% Ebből: EVA adóalanyok ,9% ,3% Közösségi adószámmal rendelkezők ,8% ,0% A társas vállalkozások több mint négytizede a gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó jogi személyiségű gazdálkodó. Az elmúlt években tapasztalt kedvező irányú változás döntően a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításának volt köszönhető, amely következtében a mögöttes felelősség hiányán túl a törzstőke 500 ezer Ft-ra történő leszállítása vonzóvá tette a korlátolt felelősségű társaságok alapítását, részarányuk a társas vállalkozásokon belül megközelítette a 40 százalékot. A jogi személyiség nélküli vállalkozások a társaságok közel egyharmadát adták, közöttük a betéti társaságok száma emelkedett ki, melyekből több mint működött a megyében. Az egyéni vállalkozások száma hosszú évek után 2010-ben mutatott növekedést, de számosságuk még így sincs akkora, mint a válság előtti időszakban. A vállalkozói tevékenységet többnyire főállásban, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett végezték, valamint egyre többen mutattak hajlandóságot a nyugdíj melletti vállalkozásra. Az egyéni vállalkozók számának alakulása a munkavégzés jellege szerint (fő) Az EVA szerinti adózást választó egyéni és társas vállalkozások száma az adómérték növekedésének következtében évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Ezzel ellentétben a közösségi kereskedelemben résztvevő vállalkozások száma az elmúlt öt évben megduplázódott. 3

4 Az értékesítés árbevételének megoszlása gazdálkodói körönként (millió Ft) A megyében realizált értékesítési bevétel valamennyi gazdálkodói körben visszaesett, összességében közel 2 százalékos az elmaradás. A megye gazdasági teljesítményét továbbra is a társas vállalkozások alakítják, a megyei szintű értékesítési bevétel mintegy 90 százalékát realizálták. Az egyes vállalkozói csoportok gazdasági súlya érdemben nem változott. A megye gazdasági szereplőinek hozzájárulása a költségvetési bevételekhez A hazánkba 2008 szeptemberében megérkező, majd 2010-ben is tartó gazdasági válság a régión belül Nógrád megyét érintette a legnagyobb mértékben. A kiemelt adóbevételek évben 12,9 százalékkal maradtak el a évitől, ugyanakkor az országos bevételek gyakorlatilag elérték a válságot megelőző szintet. Nógrád megyében a kiemelt adóbevételekből évben millió Ft folyt be, ami 6,9 százalékkal maradt el a évi szinttől, míg nemzetgazdasági szinten már csak 1,5 százalékos volt a visszaesés. A megyében realizálódott a régiós bevételek 11,7 százaléka, ez az ország adóbevételének az előző évekhez hasonlóan kevesebb, mint 1 százaléka. Sorszám A kiemelt adónemek bevételeinek összehasonlítása a régiós, illetve országos adatokkal Kiemelt adónemek Nógrád megye ÉM régió Országos Régió, Megye /Országos részarány millió Ft millió Ft Index 10/09 millió Ft millió Ft Index 10/09 millió Ft millió Ft Index 10/09 Régió Nógrád 1. Társasági adó ,8% ,0% ,9% 4,0% 0,2% 2. Személyi jövedelemadó ,8% ,6% ,3% 4,8% 0,5% 3. TB+EHO ,3% ,1% ,1% 6,8% 0,9% 4. EVA ,8% ,8% ,2% 5,4% 0,8% 5.=6+7 Nettó ÁFA ,2% ,3% ,9% 2,6% 0,2% 6. ÁFA befizetés ,8% ,9% ,0% 4,8% 0,4% 7. ÁFA kiutalás ,7% ,0% ,4% 7,7% 0,5% 8= Összes adóbevétel ,1% ,0% ,5% 4,9% 0,6% 9=8-5 Összes adóbevétel ÁFA nélkül ,1% ,3% ,9% 5,9% 0,7% A gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása mellett az adóbevételek csökkenésében a jogszabályváltozások hatása is megjelent. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó bevételeknél az üzleti szférában az adóalapot képező jövedelem kiáramlás a válság éveiben folyamatosan mérséklődött a évhez képest. Jelentős mértékű létszámleépítést hajtottak végre, a megtartott munkaerőt több társaságnál csökkentett (rész)munkaidőben foglalkoztatták. Továbbá az üzleti szférában a bérfejlesztéseknek határt szabott a társaságok pénzügyi helyzetének válság alatti nagyarányú romlása, egyre kevesebb vállalkozás engedhette meg magának a bérek növelését. Nemzetgazdasági szinten évben a foglalkoztatás javulását mutatta, hogy az üzleti szférában a válságot megelőző évhez képest 3,8 százalékkal növekedtek az SZJA bevételek. Ezzel szemben Nógrád megyében ugyanezen körben a évi bevételek mindössze négyötödét fizették be. A megye országoshoz képest alacsonyabb SZJA adóteljesítményében a térség eltérő jövedelem szerkezete is szerepet játszott. Az üzleti szféra részaránya évben Nógrádban 53,8 százalék, míg országosan 76,5 százalék volt, amely a korábbi évekhez képest nem változott számottevően. 4

5 A TB bevételek változásánál megyei és országos szinten nincs nagy különbség. A évi törvényi változások (tételes EHO megszüntetése, foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék mértékének csökkentése, magánnyugdíjpénztár tagok november-december havi nyugdíjpénztári befizetéseinek Nyugdíjbiztosítási Alapba történt átirányítása) országos szinten nagyobb arányú TB bevétel kiesést okoztak. Ez annak volt köszönhető, hogy az alacsonyabb keresetűek részaránya a megyén belül jóval nagyobb, mint országosan. Erre utalt az is, hogy a évi személyi jövedelemadó bevallások szerint a minimálbér kétszerese feletti jövedelműek részaránya Nógrád megyében 23 százalék, szemben az országos 30 százalékkal (A foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék mértékét ben 5 százalékról 2 százalékra csökkentették a minimálbér kétszereséig, majd január 1- jétől kiterjesztették a teljes jövedelemre). A gazdálkodási tevékenység eredményességét reprezentáló társasági adó és egyszerűsített vállalkozói adó befizetések ugyan növekedtek az előző évhez képest, ám annak hátterében a kiutalások mértékének csökkenése, illetve törvényi változások álltak. Az EVA mérték 25 százalékról 30 százalékra való emelésének következtében ugyan közel 6 százalékkal növekedett a befizetés, viszont az adóalanyok számának 2,7 százalékos csökkenése következtében a realizált bevételük ennél nagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A nettó társasági adóbevétel az EVÁ-nál nagyobb mértékben, 16,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A növekedés hátterében a befizetések visszaesésének mértékét jelentősen meghaladó kiutalás csökkenés állt. A befizetések elmaradásának ellenére a társasági adó feltöltések az előző évhez képest kedvezően alakultak, a évi 242 millió Ft-tal szemben a évi társasági adó kiegészítés 411 millió Ft volt. A kiemelt adónemekből befolyt bevétel alakulása Nógrád megyében (millió Ft) A hozzáadott értékhez kötődő általános forgalmi adó esetében Nógrád megyében még visszaesés (93,2 százalék), míg országosan már javulás mutatkozott (108,9 százalék). A nagyobb részarányt képviselő befizetések 6,8 százalékos és a volumenében a befizetések több mint felét elérő kiutalások 16,7 százalékos többletének eredőjeként még mindig a bázisév alatti a nettó ÁFA egyenlege. Ennek oka részben a törvényi változásokban (az ÁFA adókulcsa július 1-jétől 20 százalékról 25 százalékra változott), részben pedig az önkormányzati szervek fordított adózás keretében befizetett 576 millió Ft-os ÁFA növekményében keresendő, ami az összes ÁFA befizetés közel 4,6 százaléka. 5

6 A évi gazdasági teljesítmények alakulása A évet megelőző időszak elemzése során a megye társas vállalkozásai által produkált kiugró nagyságrendű gazdasági teljesítményeinek bemutatása kapott kiemelt hangsúlyt. Mára azonban a gazdálkodás főbb mutatóinak értékelésénél a gazdasági válság hatásainak bemutatása vált elsődlegessé. A évtől néhány kiugró teljesítmény romlástól eltekintve már némi javulás mutatkozott, ám összességében tovább folytatódott a csökkenő tendencia, míg országos szinten már fellendülés kezdett kibontakozni. Ez is azt támasztja alá, hogy Nógrád megyét az országos átlagnál mélyebben érintette a gazdasági válság. Ettől függetlenül a megye részesedése a nemzetgazdasági árbevételből és hozzáadott értékből nem változott a korábbi évekhez képest, továbbra is 1 százalék alatt maradt. A Nógrád megyei társas vállalkozások évben együttesen millió Ft nettó árbevételt realizáltak, ami 1,2 százalékkal kevesebb az előző évinél. A megyei árbevétel közel hattizede belföldi értékesítésből származott, az export aránya 41 százaléknak felelt meg, amely 10 százalékponttal magasabb az országos részaránynál. Nógrád megye teljesítmény mutatóinak alakulása Megnevezés Nógrád megye Index ÉM Régió Index Országos Index / / /2009 Nettó árbevétel, millió Ft ,8% ,4% ,5% Ebből: Export árbevétel, millió Ft ,7% ,8% ,6% Belföldi értékesítés, millió Ft ,6% ,1% ,2% Hozzáadott érték, millió Ft ,3% ,7% ,9% A hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozás szintű megfelelője. Azt mutatja meg, hogy az egyes vállalkozások milyen mértékben járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) összegéhez. Számítása az értékesítés nettó árbevételének és az aktivált saját teljesítmények értékének összege csökkentve az anyagjellegű ráfordítások földbérleti díj nélküli összegével. A hozzáadott érték esetében valamivel kedvezőbb kép rajzolódott ki az előző évhez képest, ugyanis mind megyei viszonylatban, mind országosan növekedett az anyagmentes termelési érték, csupán az emelkedés mértékéből adódott különbség. A megyei 1,3 százalékos növekedés részben a legnagyobb részarányt képviselő bérköltség emelkedésének, részben pedig az egyéb bevételekkel és egyéb ráfordításokkal korrigált üzleti eredmény javulásának volt köszönhető. Utóbbi mutató a bázisévi 844 millió Ft-os veszteségből millió Ft-os nyereségbe fordult át, ám ez is mindössze egytizede a válságot megelőző évinek. A jövedelmezőség alakulása A évi gazdasági helyzetéről számot adó társas vállalkozások megyei szinten adózás előtti eredmény címen millió Ft-ot mutattak ki, ami 15 százalékos csökkenést jelentett. A megye jövedelmi helyzetét jelentősen befolyásolták az egyedi, kiugró nagyságrendű eredményromlások, amelyek az egyéb ráfordítások növekedése miatt következtek be. A kiugró mértékű veszteségek nélkül a megyei társaságok jövedelmi helyzete látványosan javult, az adózás előtti eredmény 116 millió Ft-ról millió Ft-ra nőtt. A Nógrád megyei társas vállalkozások jövedelmezőségének összehasonlítása régiós és országos adatokkal Megnevezés Nógrád megye Index ÉM Régió Index Országos Index / / /2009 Adózás előtti eredmény, millió Ft ,0% ,2% ,8% Ebből: Üzleti tevékenység er., millió Ft ,5% ,5% ,0% Pénzügyi tev. eredménye, millió Ft ,8% ,6% ,4% Rendkívüli eredmény, millió Ft ,0% ,0% ,9% Szokásos vállalkozási eredmény, millió Ft ,2% ,2% ,6% 6

7 Az adózás előtti eredményhez hasonlóan az üzemi (üzleti) eredményben bekövetkezett változásra is jelentős hatással voltak az előbb említett egyedi tételek, köszönhetően az egyéb ráfordítások ugrásszerű megemelkedésének. Ennek következtében a vállalkozások 2010.évi üzleti tevékenységének eredménye a bázis időszaki érték valamivel több, mint 20 százalékának felelt meg. A szokásos üzleti tevékenység részét képező pénzügyi eredmény az előző évhez képest millió Ft-tal javult, ám még így is millió Ft-os veszteséget realizáltak a megye társas vállalkozásai. A válság következtében kialakult pénzügyi-likviditási helyzetben a pénzügyi műveletek ráfordításainak (kamat, árfolyamveszteség) növekedése általános jelenség volt, amely 2010-ben valamelyest csökkent, ám ezzel párhuzamosan, kisebb mértékben ugyan, de a pénzügyi bevételek (kamat, osztalék, részesedés) is visszaestek évben a rendkívüli eredmények vonatkozásában 16,0 százalékos növekmény volt tapasztalható, ami 350 millió Ft-ot tett ki. Ez a pozitív irányú változás a vállalkozások eredményességének a javuláshoz vezetett. Országosan még intenzívebb elmozdulást tapasztalhattunk, a szokásos vállalkozási tevékenységen kívüli eredmény több mint háromszorosára nőtt az előző évhez képest. A jövedelmezőségi szint alakulásában is az adózás előtti eredmény változásánál leírt tényezők játszottak szerepet. A megye egészét tekintve a nettó árbevétel 0,3 százaléka képződött meg adózás előtti eredmény formájában, szemben a bázisidőszaki 0,4 százalékkal. A kiugró nagyságú eredményromlások figyelembe vétele nélkül a jövedelmezőség az előző évhez képest 2,2 százalékponttal nőtt, ám ennek ellenére elmarad a nemzetgazdasági szinten kimutatott 3,7 százalékos jövedelmezőségi indextől. A hatékonysági mutatók alakulása évben a hozzáadott érték mutató összetevői közül a bérköltségek és a korrigált üzleti eredmény összege nőtt az előző évhez képest, bár utóbbi növekedéséhez kellett a fentebb már említett egyéb ráfordítások terhére képzett céltartalék is. A hozzáadott érték a kis- és középvállalkozások összességét tekintve 2,4 százalékos növekedést mutatott. A tőkehatékonyságot kifejező saját tőkére vetített hozzáadott érték mutató 50,7 %, amely jelentősen meghaladja az országos átlagot (42,4 %). A megye gazdálkodói körében túlsúlyban lévő tőkeszegény kisvállalkozásoknál relatíve kedvezőbb hatékonysággal működtethető a befektetett tőke, a foglalkoztatásban és ebből adódóan a hozzáadott érték előállításban is meghatározó szerepet töltenek be. A vállalkozások tőkeerősségét kifejező mutatók dinamikájában már a évben megtorpanás következett be, amely évben egyértelműen negatív irányú fordulatot vett, és ez a tendencia 2010-ben is tovább folytatódott. Az összes forrásállományra vetített saját tőke 43,1 százalékról 41,8 százalékra esett vissza. Tekintettel arra, hogy a saját tőke állománya bázisszinten alakult, ezért az elmaradás hátterében az idegen források (kötelezettségek) részarányának a növekedése állt. A pénzformában teljesítendő tartozások közül a rövid lejáratú kötelezettségek 6,5 százalékkal növekedtek, míg az egy éven túli lejáratúak ennél kisebb mértékben csökkentek. Az egy éven belül esedékes fizetési kötelezettségek millió Ft-os növekedése mögött a megye adósságállományát jelentősen befolyásoló egyedi nagyságrendű tartozás állt, amelynek következtében áruszállításhoz kapcsolódó adósságok millió Ft-tal növekedtek, ráadásul a hitelállomány is közel négyszeresére nőtt. 7

8 A jövedelmezőség mutatói Nógrád megyében Megnevezés Nógrád megye Index ÉM Régió Index Országos Index / / /2009 Adózott eredmény, millió Ft ,2% ,4% ,0% Amortizáció, millió Ft ,2% ,3% ,2% Hozam (adózott er. + amort.), millió Ft ,7% ,3% ,0% Hozzáadott érték, millió Ft ,3% ,7% ,9% Ebből: korrigált üzleti eredmény, MFt ,5% ,8% ,8% amortizáció, millió Ft ,2% ,3% ,2% bérköltség, millió Ft ,4% ,3% ,6% bérjellegű egyéb költség, MFt ,2% ,9% ,9% Saját tőke, millió Ft ,0% ,0% ,3% Az élőmunka-hatékonyság mutatója (1 fő foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték) évben ezer Ft/fő volt, amely lényegesen elmaradt az országos átlagtól (6.077 ezer Ft). A mutató 2,7 százalékos növekedésében az összetevők azonos mértékű, de ellentétes irányú változása játszott szerepet. A megye foglalkoztatási és bérviszonyai régiós és országos adatok tükrében Megnevezés Nógrád megye Index ÉM Régió Index Országos Index / / /2009 Foglalkoztatott létszám, fő ,6% ,9% ,7% Bérköltség, millió Ft ,4% ,3% ,6% Átlagbér, ezer Ft/fő ,8% ,4% ,0% A megyére jellemző kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet a válság Nógrád megyét érintő elmélyülése okán évben még tovább romlott. A gazdálkodók által kifizetett bértömeg növekedése 1,2 százalékponttal volt kisebb az országos indextől. Az átlagbér 2010.évi növekedése még az infláció mértékét sem érte el, ezáltal a megye munkavállalói továbbra is mindössze háromnegyedét keresték az országos átlagnak. Az ágazatok évi teljesítménye Nógrád megye gazdaságára jellemző a feldolgozóipar, azon belül a gépipar és a kohászat meghatározó szerepe, így a hozzáadott érték, valamint a nettó árbevétel több mint fele ezekben a gazdasági ágakban realizálódott. A gépipar a feldolgozóiparon belül és a többi ágazathoz képest is nagy súllyal bírt, magáénak tudta a nettó árbevétel 29,6 százalékát, ezen belül pedig a megye export értékesítésének több mint kétharmadát. A vállalkozási hajlandóság a tercier szektorban is erőteljesebb, különösképpen a kereskedelemben és az úgynevezett nem anyagi ágazatokban. A évi teljesítménymutatók Nógrád megyében Nógrád megye Nettó árbevétel év év 2009 Hozzáadott érték összeg összeg Megoszl. Index % összeg összeg Megoszl. Index % összeg összeg Megoszl. Index % Millió Ft Millió Ft % 10/09. Millió Ft Millió Ft % 10/09. Millió Ft Millió Ft % 10/09. Mezőgazdaság ,2% 100,7% ,1% 172,2% ,4% 123,4% Élelmiszeripar ,5% 101,1% ,3% 114,2% ,5% 113,2% Vegyipar ,0% 107,8% ,0% 128,4% ,8% 112,6% Kohászat ,7% 123,2% ,2% 129,9% ,1% 92,0% Gépipar ,6% 116,8% ,2% 118,3% ,7% 138,2% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,5% 103,3% ,0% 244,4% ,5% 109,3% Építőipar ,6% 106,5% ,2% 94,3% ,3% 99,4% Kereskedelem ,0% 100,1% ,2% 83,9% ,2% 86,5% Közlekedés ,2% 97,3% ,5% 122,4% ,8% 88,4% Nem anyagi ágak ,1% 51,2% ,4% 2,3% ,8% 90,1% Egyéb ágazatok* ,7% 86,8% ,7% 75,6% ,9% 91,4% Megye összesen ,0% 98,8% ,0% 97,7% ,0% 101,3% Nemzetgazdaság össz ,5% ,6% ,9% Export Megye / Nemzetgazdaság 0,5% 0,5% 0,8% 0,6% 0,5% 0,5% év 8

9 Nógrád megye kiemelt ágazatai évben folyóáron millió Ft nettó árbevételt realizáltak, amely a megyei összes árbevétel 74,3 százalékát tette ki. Az árbevétel a meghatározó nemzetgazdasági ágak esetében a megyei átlaghoz hasonlóan összességében stagnált annak ellenére, hogy a kohászatban 23,2 százalékkal, a gépiparban 16,8 százalékkal növekedett a forgalom nagysága. Ezen két ágazat bevétel emelkedését főképp az exportértékesítés indukálta, amely 29,9 illetve 18,3 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. A kereskedelem a megye nettó árbevételének több mint negyedét érte el, mely döntő részben (95,3 százalék) a belföldi értékesítésből származott. A megyei szintű nettó árbevételen belül az egyes nemzetgazdasági ágazatok által képviselt arány a nem anyagi ágak kivételével jelentősen nem változott: kevéssel csökkent a fa papír nyomdaipar, illetve a nemfém ásványi termékek gyártásával foglalkozó ágazat részesedése, míg nőtt a húzóágazatok mellett a vegyipar és az építőipar részaránya. A évi export összetétele gazdasági áganként Nógrád megye külföldre irányuló értékesítése erősen koncentrálódott a kohászatra és a gépiparra, amelyek a megyei exportértékesítés 80,4 százalékát tették ki. A többi ágazatban a kivitel részaránya az élelmiszeripar kivételével az 5 százalékot sem érte el. A nagyobb részarányt képviselő belföldi értékesítés csökkenési ütemével összehasonlítva, annál nagyobb mértékben zsugorodott a kiviteli forgalom. A meghatározó ágazatok közül a gépipar esetében az export növekedési ütemének gyorsulásában a beáramló külföldi tőke nagysága és ezen keresztül a beruházások gyarapodása is közrejátszottak. A évi hozzáadott érték megoszlása ágazatonként A hozzáadott érték szempontjából végzett ágazati rangsorolásánál az értékesítési árbevételnél már megnevezett húzóágazatok nevezhetők meg. A gépipar, a kohászat, a kereskedelem és a nem anyagi ágak együttesen a megyében képződött hozzáadott érték 56,8 százalékát állították elő, amely a válság előtti évekhez képest valamelyest csökkent. Figyelemre méltó továbbá az élelmiszeripar teljesítménye, amelynek hozzáadott értéke mindössze 367 millió Ft-tal maradt el a még húzóágazatnak számító kohászat mögött. A hozzáadott érték elemeit tekintve a legnagyobb korrigált üzleti eredmény a kereskedelmi vállalkozásokban képződött (2.099 millió Ft), a legtöbb értékcsökkenést (3.157 millió Ft), illetve személyi jellegű ráfordítást (8.095 millió Ft) a gépiparban számolták el. A Nógrád megyében működő vállalkozások 2010-ben magasabb korrigált üzleti eredményt értek el az egy évvel korábbihoz képest, melyhez leginkább a kereskedelem, a gépipar, az építőipar, illetve az élelmiszeripar járult hozzá. A meghatározó ágazatok személyi jellegű ráfordításokból való részesedése 55,8 százalék volt, míg a megyei amortizáció hattizedét számolták el. 9

10 Az eredmények alakulása A gazdasági ágak összességét vizsgálva az adózás előtti eredmény összevont pozitív egyenlege évhez képest 182 millió Ft-os elmaradást mutat. Ez annak tudható be, hogy az adózás előtti nyereség ( millió Ft) növekedése (10,3 százalék) közel 3 százalékponttal elmaradt a veszteség összegének ( millió Ft) növekedési ütemétől (13,1 százalék). A bányászat, a vegyipar, a kohászat, a gépipar, a vendéglátás és a közlekedés kivételével valamennyi ágazat pozitív adózás előtti eredményt ért el. A évi eredmény- és jövedelmezőségi mutatók Nógrád megyében Nógrád megye Adózás előtti eredmény Üzleti tevékenység eredménye Pénzügyi tevékenység eredménye Adózott eredmény év év év év összeg összeg Index % összeg összeg Index % összeg összeg Index % összeg összeg Index % Millió Ft Millió Ft 10/09. Millió Ft Millió Ft 10/09. Millió Ft Millió Ft 10/09. Millió Ft 10/09. Mezőgazdaság ,9% ,5% ,8% ,8% Élelmiszeripar ,0% ,6% ,9% ,4% Vegyipar ,5% ,6% ,0% ,1% Kohászat ,1% ,1% ,7% ,4% Gépipar ,7% ,9% ,3% ,4% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,5% ,5% ,9% ,7% Építőipar ,7% ,9% ,9% ,9% Kereskedelem ,6% ,6% ,0% ,4% Közlekedés ,0% ,5% ,0% ,8% Nem anyagi ágak ,8% ,5% ,7% ,3% Egyéb ágazatok* ,0% ,1% ,3% ,7% Megye összesen ,0% ,5% ,8% ,2% Nemzetgazdaság össz ,8% ,0% ,4% ,0% Megye / Nemzetgazdaság 0,1% 0,0% 0,1% 0,0% 86,6% 0,0% 0,0% A gépipar adózás előtti eredménye kapcsán érdekes kettősség adódott, ugyanis ebben az ágazatban realizálták a legnagyobb nyereséget és egyben a legnagyobb veszteséget is. Utóbbi okozója egyedi volt az ágazatban, ugyanis kiugró nagyságrendű céltartalék képzés történt az egyéb ráfordítások terhére. Ez a nagymértékű eredményromlás nemcsak az ágazat, hanem a megye egészére is hatással volt, ugyanis e nélkül a korábban taglaltak szerint hatmilliárd Ft-ot meghaladó pozitív adózás előtti eredmény realizálódott volna. Az adózás előtti nyereség nagyságrendje mögött is a veszteséghez hasonlóan egyedi nagyságrendű eredmény állt, a megyében egyedüliként a gépiparban tudtak milliárdos nagyságrendű pozitív eredményt kimutatni. A kohászattal és gépiparral ellentétben eredményes évet zárt a kereskedelem és a nem anyagi ágazat. E két ágazat nagymértékű (4,7-szeres, illetve 1,9-szeres) eredménynövekedésének hátterében a normál üzletmenet során képződött többletnyereség, illetve a pénzügyi tevékenység eredményességének javulása állt. A fenti ágazatok esetében az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 233,6 százalékkal, illetve 288,5 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is negatív adózás előtti eredményt produkált a vegyipar és a közlekedési ágazat. A vállalkozások veszteségének hátterében a pénzügyi tevékenység eredményének kedvezőtlen alakulása állt, bár utóbbi ágazatban valamelyest csökkent a pénzügyi veszteség nagysága, de annak nagysága mintegy tízszerese az üzleti tevékenység során felhalmozódott veszteségnek. Hatékonyság alakulása A hatékonysági mutatók ágazatonkénti alakulását befolyásolta egyrészt a hozzáadott érték nagyságrendje, másrészt az egyes ágazatokba tartozó vállalkozások tőke-, és élőmunka igényessége. A tőkeigényesebb vállalkozásoknál (gépipar, kohászat) alacsonyabb a saját tőke hatékonysága, viszont magasabb az egy főre jutó hozzáadott érték. A több élőmunkát igénylő ágazatoknál (kereskedelem) az előbb említett trend fordítva érvényesül, alacsonyabb a foglalkoztatott létszám hatékonysága, viszont magasabb a hozzáadott érték saját tőke aránya. 10

11 Nógrád megye A évi hatékonysági mutatók Nógrád megyében Hozzáadott érték Hozam (Adózott er. + Amort.) év év év év összeg összeg Index % összeg összeg Index % Index % összeg összeg Megoszl. Index % Millió Ft Millió Ft 10/09. Millió Ft Millió Ft 10/09. Fő Fő 10/09. Millió Ft Millió Ft % 10/09. Mezőgazdaság ,4% ,2% ,6% ,0% 117,5% Élelmiszeripar ,2% ,8% ,5% ,8% 107,6% Vegyipar ,6% ,1% ,8% ,4% 106,6% Kohászat ,0% ,8% ,6% ,4% 96,4% Gépipar ,2% ,4% ,2% ,3% 88,1% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,3% ,8% ,4% ,5% 103,8% Építőipar ,4% ,8% ,6% ,5% 114,0% Kereskedelem ,5% ,4% ,6% ,4% 99,1% Közlekedés ,4% ,8% ,8% ,4% 92,3% Nem anyagi ágak ,1% ,1% ,3% ,1% 103,1% Egyéb ágazatok* ,4% ,8% ,0% ,2% 101,9% Megye összesen ,3% ,7% ,6% ,0% 100,0% Nemzetgazdaság össz ,9% ,0% ,7% ,3% Megye / Nemzetgazdaság 0,5% 0,5% 0,3% 0,2% 1,0% 1,0% 0,4% 0,4% Létszám Saját tőke Megyei viszonylatban a saját tőkére vetített hozzáadott érték 1,4 százalékkal, míg az élőmunka hatékonyság mutatója 2,7 százalékkal haladta meg a fajlagos mutató évi értékét. A saját tőke hatékonysága látványosan javult a gépipari ágazatban, köszönhetően a kiugró mértékű hozzáadott érték növekedésnek (138,2 százalék), amely az élőmunka hatékonyságának javulásában is érződött. Ezzel az ágazat tőkehatékonysága a nemzetgazdasági átlag közel másfélszeresére nőtt, viszont az élőmunka hatékonysága ugyan jelentősen meghaladja a megyei átlagot, ám az országos átlagnak mindössze valamivel több, mint kétharmada. Érdemes még megemlíteni az élelmiszeripar és a vegyipar szerepét, előbbi a tőkehatékonysága (2.340 ezer Ft), utóbbi az élőmunka hatékonysága (5.379 ezer Ft/fő) miatt kimagasló. Ennek ellenkező példája a mezőgazdaság és a nem anyagi ágak, amelyeknél mind a saját tőkére vetített hozzáadott érték, mind pedig az egy főre eső anyagmentes termelési érték az egyik legalacsonyabb volt a megyében. A mezőgazdaság esetében az alacsony tőkehatékonyság azzal indokolható, hogy a megyei saját tőke 9 százalékával a hozzáadott érték mindössze 3,4 százalékát állították elő, míg a nem anyagi ágazatok a megye saját forrásainak egynegyedével az anyagmentes termelési érték mindössze egytizedét produkálták. A fajlagos hatékonysági mutatók megyei értékei ben Fajlagos mutatók Nógrád megye Hozzáadott érték / Saját tőke (eft) Hozzáadott érték / Létszám (eft/fő) Hozam / Saját tőke (eft) Saját tőke / Létszám (eft/fő) Saját tőke / Jegyzett tőke Mezőgazdaság ,145 4,901 Élelmiszeripar ,810 3,073 Vegyipar ,553 1,652 Kohászat ,567 5,541 Gépipar ,523 2,219 Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,514 4,691 Építőipar ,179 4,673 Kereskedelem ,552 5,540 Közlekedés ,647 1,558 Nem anyagi ágak ,681 1,699 Egyéb ágazatok* ,795 3,091 Megye összesen ,725 2,733 Nemzetgazdaság össz ,101 3,045 Megye / Nemzetgazdaság 121,0% 119,4% 50,1% 48,4% 70,9% 62,4% 41,4% 40,5% 87,9% 89,8% A hozam és a saját tőke hányadosa az eredményesség romlása miatt megyei viszonylatban kedvezőtlenül az alakult az országos növekvő tendenciával szemben. A kohászat, a gépipar, illetve a közlekedés kivételével szinte valamennyi ágazatban javult a mutató értéke, köszönhetően az ágazati jövedelmezőségek javulásának. A foglalkoztatottság alakulása Nógrád megyében a társas vállalkozások által foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma az országos szintű 1,3 százalékos csökkenéssel szinte azonos mértékben esett vissza, főre zsugorodott. 11

12 A munkanélküliségi ráta tartós emelkedése következtében a válságot megelőző évhez képest a társágok által foglalkoztatottak száma fővel csökkent. A bázisévben egy vállalkozásra jutó 5,9 fős átlagos alkalmazotti létszám évben 5,7 főre csökkent. Három évvel korábban ez a középérték még meghaladta a 7 főt. Nógrád megye Foglalkoztatási- és bérviszonyok Nógrád megyében Bérköltség Foglalkoztatott létszám Átlagbér év év Index év összeg összeg Mego. Index % érték érték Mego /09. összeg összeg Index % Millió Ft Millió Ft % 10/09. fő fő % Fő % eft/fő/év eft/fő/év 10/09. Mező-erdőgazd ,5% 97,7% ,9% ,6% ,8% Élelmiszeripar ,7% 110,1% ,2% ,5% ,1% Vegyipar ,6% 98,8% ,5% ,8% ,3% Kohászat ,2% 108,9% ,0% ,6% ,6% Gépipar ,1% 107,5% ,6% ,2% ,1% Energiaipar, Vízterm., Hulladékgazd ,4% 113,1% ,2% ,4% ,3% Építőipar ,8% 101,0% ,0% ,6% ,5% Kereskedelem ,0% 90,5% ,0% ,6% ,7% Közlekedés ,6% 97,4% ,3% ,8% ,5% Nem anyagi ágak ,9% 113,1% ,5% ,3% ,7% Egyéb ágazatok ,2% 89,1% ,8% ,0% ,8% Megye összesen ,0% 101,4% ,0% ,6% ,8% Nemzetgazdaság össz ,6% ,7% ,0% Megye / Nemzetgazdaság 0,7% 0,7% 1,0% 1,0% 76,7% 75,8% A legnagyobb foglalkoztatónak a kereskedelem tekinthető, ahol az alkalmazásban állók ötöde dolgozott, emellett a gépipari, a kohászati és a nem anyagi ágak vállalkozásainak állományi létszáma volt a legmagasabb. Az említett ágazatokban a kohászat és a kereskedelem kivételével növekedett a foglalkoztatottak száma, emellett jelentősebb mértékű létszámbővülés történt (13,5 százalékos, illetve 8,4 százalékos) az élelmiszeriparban, valamint az energiaiparban. Nógrád megyében mindössze 11 olyan vállalkozás működött évben, ahol a foglalkoztatottak száma meghaladta a 250 főt. A legtöbb alkalmazottal működő társaságok között egy kereskedelmi vállalkozás dolgozói létszáma haladta meg az 1000 főt, továbbá három gépipari, egy közlekedési és egy nem anyagi ágazatba tartozó vállalkozás létszáma 500 és 1000 fő között alakult. A létszám változásával ellentétes tendencia érvényesült a bérköltségek vonatkozásában, ugyanis a létszám 1,4 százalékos csökkenésével a bértömeg ugyanilyen mértékű növekedése állt szemben, ennek hatására az átlagbérek infláció alatti mértékben 2,8 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. A létszámnövekedést kimutató ágazatokban a munkavállalók számának bővülését többnyire nagyobb mértékű bérköltség emelkedés követte évben a vendéglátásban és az építőiparban (840 ezer Ft/fő/év, illetve ezer Ft/fő/év) volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem. Megyei viszonylatban a vegyipari vállalkozások alkalmazottai jutottak a legmagasabb összegű bérjövedelemhez (2.627 ezer Ft/fő/év). A vegyiparon kívül az élelmiszeriparban és a nemfém ásványi termékek gyártásával foglalkozó ágazatban jutottak még kétmillió Ft feletti éves jövedelemhez a dolgozók, az itt megkeresett átlagjövedelmek az országos átlagot is meghaladták. A bányászatban, a textiliparban, az egyéb feldolgozó iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a nem anyagi ágazatban az átlagbérek nem érték el a megyei szintet sem. A külföldi érdekeltségű vállalkozások A gazdasági szereplők bemutatása során elkerülhetetlen a külföldi befektetők szerepének, jelenlétének megemlítése. A megyében működő db társas vállalkozásból 114 cégben rendelkeztek külföldi befektetők részesedéssel. A december 31-i adatok alapján a társas vállalkozások jegyzett tőkéjéből ( millió Ft) a külföldi tőke (megye összesen: millió Ft) részaránya 54,1 százalék volt. 12

13 A külföldi érdekeltség összetétele ágazati szinten A külföldi tőke meghatározó nagyságrendű befektetéssel a nem anyagi ágazatokban ( millió Ft), a gépiparban (6.961 millió Ft), a vegyipari (1.665 millió Ft) valamint a kohászati ágazatban (1.398 millió Ft) volt jelen. Az említett ágazatok közül a vegyiparban a legmagasabb a külföldi tulajdon jegyzett tőkén belüli aránya, 2010-ben 94,0 százalékot képviselt. A nem anyagi ágazatok egyedi nagyságrendű tételnek köszönhetik magas részarányukat, nélküle az ágazatban mindössze 4 százaléknyi külföldi tőke működött volna. Az említett vállalkozások értékesítési-beszerzési folyamataiban a külföldi relációk meghatározó jelentőséggel bírtak, évben a megyei szintű exportértékesítés 59 százalékát ez a vállalkozói kör realizálta. A foglalkoztatás terén betöltött szerepük ugyancsak jelentős volt. A külföldi érdekeltségű cégek alkalmazásában álló munkavállalók száma (4.166 fő) a megyei összlétszám ( fő) egyötöde volt 2010-ben. A beruházási kiadások alakulása évben a gazdálkodók millió Ft-ot fordítottak beruházási célra. Bár a tárgyi eszközök beszerzésére szánt pénzeszközök az előző évhez viszonyítva 1,7 százalékkal növekedtek, a beruházási hajlandóság fenti növekménye, illetve nagyságrendje nem elégséges a megye gazdasági felzárkózásához. Nógrád megye gazdasági-infrastrukturális elmaradottsága miatt kevésbé vonzó a befektetők számára. A beruházások bővülésére ugyanakkor kedvezően hatott a különböző fejlesztési alapokból elnyert pályázati források, céltámogatások, illetve a külföldi tőke bevonása. A tárgyévi beruházási értékek ágazatonként évben A legjelentősebb beruházások két meghatározó súlyú ágazatban (gépipar, nem anyagi ágazatok) valósultak meg, amelyek a évi megyei beruházási érték 51,5 százalékát tették ki. Ez a magas részarány elsősorban annak volt köszönhető, hogy mindkét ágazatban fordítottak egymilliárd forintot meghaladó összeget tárgyi eszközök beszerzésére. A kimagasló beruházási értékek nélkül az említett ágazatok súlya 51,5 százalékról 29,0 százalékra mérséklődött volna, ám még így is meghatározóak lennének a megye egészét tekintve. 10 % fölötti volt még a beruházás súlya a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is. A kiemelt ágazatok élőmunka- és eszközigényessége nagyfokú hasonlóságot mutatott. A gépipar, a kereskedelem és a nem anyagi ágazatok igényelték a legtöbb élőmunkát és egyben a leginkább eszközigényesek. A megye helyzetét ismerve tekintettel a munkanélküliség súlyos problémájára a munkahelyteremtő beruházások növekedése kiemelt fontosságú kérdés. 13

14 A méretnagyság szerint kategorizált vállalkozói körök gazdasági teljesítménye A megye gazdasági szerkezetére jellemző a kisvállalkozások, és ezen belül a mikrovállalkozások meghatározó szerepe évben a Nógrád megyében működő gazdálkodók 98,0 százaléka kisvállalkozásnak, további 1,7 százaléka középvállalkozásnak minősült. A megye 11 nagyvállalkozása 0,3 százalékos csekély részaránya ellenére a fontosabb gazdasági mutatók teljesítésében jelentős szerepet töltött be évi méretnagyság szerinti gazdasági teljesítmény Nógrád megyében Sorszám Nógrád megye Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás összesen Ebből: mikro vállalk. Összesen (0-49 fő között) (0-9 fő között) ( fő között) (250 fő felett) Megoszlás % Megoszlás % Megoszlás % Megoszlás % Millió Ft Megoszlás % = Adatszolgáltatók száma db ,0% ,7% 62 1,7% 11 0,3% ,0% 2 Nettó árbevétel millió Ft ,4% ,9% ,5% ,1% ,0% 3 Ebből: Export millió Ft ,9% ,8% ,1% ,0% ,0% 4 Adózás előtti eredmény millió Ft ,0% Jövedelmezőség 5=4/2 (Adózás e.eredmény / Nettó árbevétel) % 3,5% 2,5% -1,4% -1,4% 0,3% 6 Hozzáadott érték millió Ft ,4% ,8% ,7% ,9% ,0% 7 Ebből: Korrigált üzleti eredmény millió Ft ,0% 8 Amortizáció millió Ft ,6% ,5% ,7% ,7% ,0% 9=7+8 Befektetői eredmény (korrigált üzleti eredmény + amortizáció) millió Ft ,0% ,1% ,6% ,4% ,0% 10 Létszám fő ,2% ,0% ,6% ,2% ,0% 11 Bérköltség millió Ft ,0% ,5% ,5% ,5% ,0% 12=11/10 Átlagbér (Bérköltség/létszám) eft/fő/év =11/6 Bérköltség/Hozzáadott érték % 49,5% 47,0% 54,4% 55,7% 53,0% 14=6/10 Hozzáadott érték/létszám ezer Ft/fő Jegyzett tőke millió Ft ,7% ,4% ,5% ,8% ,0% 16 Saját tőke millió Ft ,4% ,8% ,4% ,1% ,0% 17=16/15 Saját tőke/jegyzett tőke % 232,0% 185,7% 329,6% 312,2% 273,3% 18 Külföldi tőke millió Ft ,0% ,3% ,5% ,6% ,0% 19=18/15 Külfőldi tőke/jegyzett tőke % 52,3% 64,1% 59,6% 50,3% 54,1% 20=16/10 Saját tőke/létszám eft/fő/év Bérköltség millió Ft ,0% ,5% ,5% ,5% ,0% 22 Bérjellegű egyéb költség millió Ft ,4% ,9% ,6% ,0% ,0% Munkavállalói részesedés 23=21+22 (bérköltség+bérjellegű egyéb költség) millió Ft ,8% ,6% ,5% ,7% ,0% 24=6/16 Hozzáadott érték/saját tőke % 40,9% 36,7% 46,6% 81,8% 50,7% 25=26+27 Megtérülés: Hozam millió Ft ,8% ,4% ,8% ,3% ,0% 26 Ebből: Adózott eredmény millió Ft ,0% 27 Amortizáció millió Ft ,6% ,5% ,7% ,7% ,0% 28=25/16 Hozam/Saját tőke % 13,2% 9,8% 5,1% 10,5% 9,9% A kisvállalkozások kiemelt jelentősége mind a befektetett tőke, mind a teljesítménymutatók vonatkozásában egyaránt megfigyelhető. A befektetett tőke, ezen belül kiemelten a külföldi tőke a kisvállalkozásokban koncentrálódott. Az értékesítés nettó árbevételén belül a belföldi relációban meghatározó a kisvállalkozások teljesítése, míg az export forgalom több mint felét a külföldi érdekeltségű nagyvállalkozások realizálták. A teljesítménymutatók összetételének változása méretnagyságonként Az előző évhez képest a vállalkozói kör összetétele, illetve az egyes méretnagyság szerinti kategóriák gazdasági teljesítményének egymáshoz viszonyított aránya az adózás előtti eredmény kivételével érdemben nem változott. Az esetleges eltéréseket többnyire az egyes kategóriák közötti átsorolások okozták. 14

15 A megye gazdasági teljesítményében a kisvállalkozások súlya lényegesen elmarad a vállalkozói körön belüli részarányuktól. Meghatározó szerepük főként a belföldi értékesítési forgalom alakulásában (55,6 százalékos részesedés) és a foglalkoztatás területén emelhető ki (a munkavállalók 44,2 százaléka kisvállalkozói kör alkalmazásában állt). Az előző évhez képest a kisvállalkozói kategóriában növekedett az adózás előtti eredmény, ugyanakkor ezen vállalkozásoknál csökkent az értékesítés árbevétele (-5,3 százalék) és a foglalkoztatottak létszáma (-5,0 százalék). Az értékesítés visszaesése a belföldi relációban következett be, az export árbevétel 11,0 százalékkal növekedett. A megyében képződött adózás előtti nyereség 55,8 százaléka, míg az adózás előtti veszteség 29,0 százaléka a kisvállalkozásoknál realizálódott. A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye az adózás előtti eredmény 95,5 százalékát tette ki, ellentétben a közép- és nagyvállalkozások valamennyi szokásos vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó eredménykategóriában veszteséget realizáltak. A évi társasági adó kötelezettség közel háromnegyedét a kisvállalkozások vallották be. A viszonylag magas adóterhelés a pozitív társasági adóalap mintegy 40 százalékos növekedéséből fakadt. A megyében képződött hozzáadott értékből a kisvállalkozások részesedése (37,4 százalék) volt a legmagasabb, amely döntően a magas foglalkoztatottságból adódott (a hozzáadott érték elemein belül itt a legmagasabb a bérköltség részaránya). Az élőmunka hatékonyság mutató megyei szintű összehasonlításában a kisvállalkozások jelentősen elmaradtak a közép- és nagyvállalkozásoktól. A tőkehatékonysági mutató (hozzáadott érték és a saját tőke aránya) átsorolás miatt jelentősen romlott, ugyanis ezáltal a 0-49 főt foglalkoztató társaságok saját forrás állománya 30 százalékkal megemelkedett, míg a hozzáadott érték lényegében bázisszinten alakult. Az átsorolás figyelmen kívül hagyásával a kisvállalkozók tőkehatékonysági mutatója 52,7 százalékról 53,9 százalékra javult, amely elsősorban ezen adózói kör alacsony tőkeellátottságával magyarázható (az egy vállalkozásra jutó saját tőke a kisvállalkozásoknál 12 millió Ft, középvállalkozásoknál 673 millió Ft, a nagyvállalkozásoknál millió Ft). A évi beruházások közel hattizede a kisvállalkozásoknál valósult meg. A beruházások révén megvalósult tárgyi eszköz állomány bővítés mértéke ugyancsak itt volt a legmagasabb, a beruházások és az összes tárgyi eszköz aránya a kisvállalkozásoknál 19,7 százalék, a középvállalkozásoknál 7,9 százalék, míg a nagyvállalkozásoknál 11,7 százalék volt. A középvállalkozások évben egyedüliként a teljesítménymutatók (nettó árbevétel, hozzáadott érték) területén növekedést realizáltak, ám a kisvállalkozói körhöz hasonlóan ebbe a körbe is került a tavalyi évben még nagyvállalkozásként működő társaság. Mindezek ismeretében a nettó árbevételük 13,1 százalékkal növekedett, ám ez sem volt elegendő a megyei szintű bővülés eléréséhez. A növekedést az alacsonyabb részarányt képviselő belföldi értékesítés felfutása okozta. A hozzáadott érték 4,2 százalékos gyarapodásának köszönhetően részarányuk 1 százalékponttal nagyobb lett. A középvállalkozások jövedelmezőségét jelentősen rontotta az, hogy a millió Ft-os adózás előtti nyereség mellett közel kétszer akkora veszteséget is realizáltak ( millió Ft). Mindenképpen pozitívumként értékelendő ugyanakkor, hogy a évi egyenlegében millió Ft-os veszteségüket több mint 60 százalékkal tudták csökkenteni. A jövedelmezőség romlásának köszönhetően a évre jóváhagyott osztalék mindössze 18,8 százalékát állapították meg a középvállalkozások tulajdonosai részére, szemben az előző évi 43,5 százalékos részaránnyal. 15

16 Az élőmunka hatékonyságának mutatója tekintetében a középvállalkozások teljesítménye legkiemelkedőbb, jelentősen meghaladta a megyei átlag értéket. Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték az előző évhez képest ugyan stagnált, ennek ellenére a megyei átlagnál (amely ezer Ft/fő értékről ezer Ft/fő értékre emelkedett) mintegy 15 százalékkal magasabb. A középvállalkozások számának növekedése következtében a foglalkoztatott létszám 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatás bővülése mellett a kifizetett bértömeg 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, melynek következtében a munkavállalók átlagbére (1.834 ezer Ft/fő/év) bázisszinten maradt (+0,9 százalék). A nagyvállalkozások gazdálkodói körön belüli 0,3 százalékos részarányuk ellenére a megye gazdasági mutatóinak alakulását alapvetően meghatározták. Az előző évhez képest a megye nagyvállalkozásainak száma részben átsorolás, részben a foglalkoztatott létszám csökkenése miatt kettővel kevesebb. A nagyvállalkozások teljesítményének hatása a megye mutatószámainak alakulására Megnevezés Nettó árbevétel változása 2010/2009.év Export változása 2010/2009.év Hozzáadott érték változása 2010/2009.év (%) (%) (%) Megye összesen 98,8% 97,7% 101,3% Nagyvállalkozások 92,0% 93,9% 99,0% Nagyvállalkozások nélkül (kis- és középvállalkozások) 102,6% 102,5% 102,4% A fenti vállalkozói körben évben valamennyi bevételi mutató alakulásában csökkenés következett be. Ezek mögött azonban nem valódi teljesítmény csökkenés állt, hanem két vállalkozás létszámának, illetve egyéb gazdasági paraméterinek a csökkenése következtében átsorolásra került a közép-, valamint kisvállalkozói körbe. A nagyvállalkozói kör súlyát jól szemlélteti az a tény, hogy a hozzáadott érték kivételével a többi mutatónál a kis- és közvállalkozások teljesítményének növekedése nem tudta ellensúlyozni ezen adózói körnél mutatkozó csökkenést. Teljesen más képet fest a nagyvállalkozások helyzete, amennyiben a jelenlegi 11 vállalkozás évi teljesítményét hasonlítjuk a évihez. Az említett adózói kör 18,9 százalékos árbevétel-növekedést realizált, köszönhetően a külföldi forgalmazás több mint 30 százalékos bővülésének. A bevételek gyarapodásának hatása a hozzáadott értékben is érződött, ugyanis az anyagmentes termelési érték millió Ft-tal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az értékesítési forgalom főként a külföldi relációban bonyolódott, a nagyvállalkozások realizálták a megyei szintű exportértékesítés 53 százalékát és ebben a vállalkozói körben a legmagasabb az export összes árbevételen belüli aránya (65,2 százalék). Az adózás előtti eredmény viszont közel 4,5 milliárd Ft-tal csökkent, amely többnyire az üzemi tevékenység jövedelmezőségének romlásával lehetett összefüggésbe hozni. A foglalkoztatásban is jelentős szerepet tölt be ez a gazdálkodói kör, ugyanis a megyei alkalmazottak közel háromtizedét foglalkoztatták évben, és ami pozitívumként értékelendő, hogy az átsorolások ellenére sem csökkent a náluk dolgozó munkavállalók száma. A kifizetett bérek összege 3,2 százalékkal növekedett, ebből kifolyólag az átlagkeresetek is magasabbak lettek, méghozzá 2,9 százalékkal. Az ezer Ft/fő/éves átlagbér 15 százalékkal haladta meg a megyei átlagot, viszont az országos átlagnak mindössze 87 százaléka. 16

17 A kistérségek teljesítménye Nógrád megye hat statisztikai kistérsége között gazdasági fejlettség, illetve teljesítmény tekintetében jelentős különbségek vannak, amelyek évben sem mérséklődtek. Salgótarján és Balassagyarmat továbbra is valamennyi gazdasági folyamat alakulásában vezető szerepet játszik. A megyei szintű nettó árbevételből és a hozzáadott értékből való részesedésük közel 70 százalékos volt. Rétság gazdasági súlyának csökkenése megállni látszik, ennek ellenére jelentős a lemaradása a megyeszékhely, illetve Balassagyarmat mögött. Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény, valamint vonzáskörzetük továbbra is a kisebb gazdasági volumenű térségek közé sorolható. A gazdasági teljesítményekből való részesedésük körzetenként többnyire 10 százalék alatt alakult. Kistérségek gazdasági mutatói Lakosság szám Saját tőke Nettó árbevétel Hozzáadott érték Személyi jövedelem Egy lakosra jutó Saját Hozzáadott Személyi év év év év tőke érték jövedelem fő Megoszl. % MFt Megoszl. % MFt Megoszl. % MFt Megoszl. % MFt Megoszl. % ezer Ft/fő ezer Ft/fő ezer Ft/fő =3/1 12=8/1 13=9/1 Salgótarján ,1% ,0% ,0% ,7% ,2% Balassagyarmat ,9% ,4% ,2% ,3% ,3% Kiemeltek összesen ,9% ,4% ,1% ,0% ,5% Bátonyterenye ,8% ,0% ,5% ,6% ,3% Pásztó ,7% ,2% ,8% ,6% ,2% Rétság ,2% ,8% ,3% ,8% ,5% Szécsény ,3% ,5% ,4% ,0% ,6% Nem kiemeltek ,1% ,6% ,9% ,0% ,5% Megye összesen ,0% ,0% ,0% ,0% ,0% Nógrád megye A gazdasági különbség alapja a vállalkozói kör, illetve a befektetett tőke nagymértékben differenciált területi eloszlása. A gazdasági szereplők és egyben a foglalkoztatottság is a legnagyobb népességszámú salgótarjáni kistérségben koncentrálódik, ezen belül a megyeszékhelyen működő vállalkozások realizálták a térség gazdasági teljesítményének mintegy 90 százalékát. A pásztói térségben a legkisebb (50 százalék alatti) a központ gazdasági súlya, a többi kistérség teljesítményének közel százaléka jelentkezik a térségi központokban. Kistérségi központok Az egyes kistérségi központok részesedése a térség évi teljesítményéből Lakosság szám (fő) Vállalkozások száma (db) Létszám (fő) Nettó árbevétel (millió Ft) Hozzáadott érték (millió Ft) Saját tőke (millió Ft) Salgótarján Részesedés % 59,3% 77,9% 87,5% 91,3% 85,2% 93,5% Balassagyarmat Részesedés % 40,9% 57,5% 56,1% 61,9% 58,7% 69,7% Rétság Részesedés % 11,9% 20,9% 59,4% 77,8% 72,5% 68,4% Pásztó Részesedés % 30,4% 43,4% 48,8% 31,7% 43,9% 57,5% Bátonyterenye Részesedés % 53,7% 30,5% 61,3% 70,1% 40,3% 70,4% Szécsény Részesedés % 30,5% 50,9% 61,4% 63,6% 64,5% 72,2% Térségi központok összesen Részesedés % 42,0% 55,1% 69,7% 73,0% 70,7% 76,0% A salgótarjáni kistérség a nettó árbevétel szerinti rangsorban az első helyen állt, 35,0 százalékos részesedése a belföldi relációban betöltött vezető szerepéből adódott, az exportárbevétel tekintetében teljesítménye már elmaradt Balassagyarmat mögött. A kistérségben foglalkoztatták megyei szinten a munkavállalók 42,0 százalékát (8.774 fő), amely döntően hozzájárult a hozzáadott érték előállításában meglévő kiemelt 17

18 teljesítményéhez, annak ellenére, hogy a munkanélküliség növekedésének köszönhetően több mint fővel csökkent a munkavállalók száma a válságot megelőző évhez képest. A csökkenő foglalkoztatás ellenére jelentősen javult a térség gazdálkodóinak jövedelmi helyzete, ugyanis együttesen millió Ft adózás előtti eredményt értek el, amely közel négyszerese az előző évinek (897 millió Ft), illetve háromszorosa a megyei átlagnak (1.035 millió Ft). A megye 50 legjelentősebb vállalkozásának többsége ebben a kistérségben tevékenykedett. A balassagyarmati kistérség teljesítményének, illetve jövedelmezőségének romlása ellenére is jelentős gazdasági súlyt képviselt Nógrád megyében. A kistérségek rangsorában továbbra is a második helyen áll a megyeszékhely mögött. A kistérség jövedelmi helyzetének romlása mögött kiugró nagyságrendű céltartalék képzés állt, amelynek köszönhetően az egyéb ráfordítások állománya a háromnegyedével növekedett. Az egyedi tétel figyelmen kívül hagyásával a körzet üzleti eredménye 2,6 százalékkal növekedett, ugyanis a millió Ft-os üzleti veszteségből rögtön millió Ft-os üzleti nyereség realizálódott volna. A külföldi tőke több mint fele települt ebbe a térségbe, ezzel párhuzamosan a kivitel nagyságrendje is meghatározó (50,8 százaléka a megyei exportértékesítésnek). Kiemelkedő az egy lakosra jutó saját tőke mutató alakulása, amely közel kétszerese a megyei átlagnak. A kistérségben a személyi jövedelmek lényegében bázisszinten alakultak, melynek fajlagos értéke 7,0 százalékkal haladta meg a megyei átlagot. A kistérségi teljesítmények összetétele Nógrád megyében A salgótarjáni és a balassagyarmati körzet gazdasági teljesítménye alapján kiemelt kistérségnek tekinthető. A bátonyterenyei, pásztói, rétsági, szécsényi kistérségek szerényebb eredményeket mutattak fel, de ennek ellenére valamennyi térségben növekedett az értékesítés bevétele és az adózás előtti veszteségük is jelentősen csökkent. Főként a fajlagos mutatók terén (egy lakosra jutó hozzáadott érték, illetve saját tőke) pedig már megközelítették a vezető kistérségeket. A középmezőnynek tekinthető rétsági kistérségben a megye gazdálkodóinak közel 12 százaléka működött. Megyei viszonylatban továbbra is itt a legmagasabb a foglalkoztatottak átlagbére, az ezer Ft/fő éves bér 23,0 százalékkal haladta meg a megyei átlagot. A kistérség viszonylag csekély gazdasági súlya ellenére a külföldi érdekeltségnek köszönhetően itt a legnagyobb a külföldi tőke részaránya a jegyzett tőkén belül. A térség bevételei elenyésző mértékben ugyan, de növekedtek, ahol továbbra is az országhatáron túlra történő értékesítés dominált, a forgalom hattizede exportból származott. Elsősorban az anyagjellegű ráfordítások csökkenésének köszönhetően 22,9 százalékkal, azaz millió Ft-tal nőtt a körzet hozzáadott értéke. A pásztói kistérség a megye kisebb gazdasági volumenű térségei közé sorolható. A legszembetűnőbb ebben a térségben a külföldi befektetők hiánya, a megyei külföldi tőke mindössze 2,0 százaléka települt ide, ebből kifolyólag a kivitel is alacsony, a megyei exportértékesítés 0,7 százaléka. A külföldi érdekeltség hiányának ellenére látványosan javult a térség gazdasági teljesítménye és jövedelmezősége, ötödével nőtt az értékesítési forgalom, amelynek köszönhetően a körzet üzemi eredménye majdnem duplájára emelkedett. A megyében foglalkoztatottak közel 10 százaléka ebben a térségben vállalt munkát. 18

19 A bátonyterenyei kistérség gazdasági teljesítményét alapvetően két középvállalkozás határozta meg, amely mind a tájegység, mind a megye szempontjából domináns. Ez a dominancia a nettó árbevételnél volt a legszembetűnőbb, ugyanis ezen vállalkozások nélkül a 17 százalékos növekedés csak 9 százalékos lett volna. A forgalom növekedését döntőrészt a külföldi értékesítés bővülése okozta, tekintettel arra, hogy több mint harmadával nőtt a megelőző évhez képest. A szóban forgó középvállalkozások a térségi hozzáadott érték mintegy negyedét adták, míg a munkavállalók mindössze 8,5 százalékát foglalkoztatták. A nettó árbevétel emelkedésének köszönhetően jelentősen javult a térség jövedelmi helyzete, amit mi sem bizonyított jobban, mint az, hogy az adózás előtti eredmény 837 millió Ft-os veszteségből 200 millió Ft-os nyereségbe fordult át. Szécsény a megye legkisebb gazdasági teljesítményű kistérsége. A jellemzően aprófalvas településstruktúra a vállalkozások számosságára és összetételére is hatással van. A kistérségek közül itt foglalkoztatták a legkevesebb alkalmazottat (1.094 fő), az értékesítés nettó árbevétele és a hozzáadott érték is itt volt a legalacsonyabb összegű, annak ellenére, hogy a forgalom esetében több mint 5 százalékos növekedés mutatkozott évhez képest, köszönhetően a belföldi eladás felfutásának. A térség megyei export árbevételből való részesedése alig haladta meg az 1 százalékot. A TOP 50-es vállalkozói kör szerepe Nógrád megye gazdasági teljesítményében A gazdasági mutatók elemzése a hozzáadott érték alapján rangsorolt TOP 50-es kör adatai alapján készült, mivel ez a mutató a legalkalmasabb a gazdasági teljesítmény komplex bemutatására. A kiadványban közzétesszük továbbá az értékesítés nettó árbevétele és a foglalkoztatott létszám szerint összeállított listákat is. Nógrád megye gazdasági teljesítményében a társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások 1,4 százalékát jelentő 50 kiemelt cég meghatározó befolyással rendelkezett évben is. A TOP 50 vállalkozások súlya a megyei teljesítményekben és termelési tényezőkben Nógrád megye Mérték- Nógrád megye Index TOP 50 Index TOP 50 részaránya egység év év % év év % =2/ =5/4 7=4/1 8=5/2 Adatszolgáltatók száma Db ,4% ,0% 1,4% 1,4% TERMELÉSI TÉNYEZŐK Tárgyi eszközök MFt ,5% ,1% 57,3% 53,2% Átlagos állományi létszám Fő ,6% ,2% 43,7% 42,2% Saját tőke MFt ,0% ,9% 59,2% 47,3% Külföldi tőke MFt ,1% ,9% 89,2% 46,3% TELJESÍTMÉNYMUTATÓK Nettó árbevétel MFt ,8% ,4% 58,6% 58,9% Export árbevétel MFt ,7% ,3% 89,9% 91,3% Export/Nettó árbevétel % 41,3% 40,8% 63,3% 63,2% Belföldi értékesítés MFt ,6% ,7% 36,6% 36,6% Hozzáadott érték MFt ,3% ,9% 57,8% 61,6% Az ötven legjelentősebb vállalkozás nettó árbevétele millió Ft-ot tett ki ez a megyei összes nettó árbevétel 58,9 százalékát jelentette. Tízmilliárd Ft feletti árbevétele 4 vállalkozásnak volt, ebből három a gépipari és egy a kereskedelmi ágazatba tartozik. Az 50 kiemelt vállalkozás exportorientáltságát nagyon jól szemléltette az a tény, hogy a megyei kivitel csaknem teljes egésze (91,3 %) ennél az adózói körnél realizálódott. Az anyagjellegű ráfordítások csökkenése kedvezően hatott a hozzáadott érték alakulására, amely a TOP 50-es vállalkozásoknál jobban érződött, hiszen a növekedés mértéke 6,6 százalékponttal haladta meg a megyei átlagot, így a részesedésük is növekedett, igaz az csak 3,8 százalékponttal. 19

20 A TOP 50-es kör gazdasági mutatóinak alakulása a megye egészére kihatással bírt, ezáltal a teljesítmények változását illetően mind megyei szinten, mind a kiemelt kör esetében többnyire azonos irányú tendenciák rajzolódtak ki, csupán az eltérés mértékében voltak különbségek évben a gazdálkodók összességét vizsgálva a nettó árbevétel 1,2 százalékkal, míg a TOP 50-es körben 0,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ugyanez az export esetében 2,3 százalékos, illetve 0,7 százalékos. A TOP 50-be tartozó vállalkozók meghatározó gazdasági súlya nemcsak a gazdasági teljesítményükből, hanem az általuk felhasznált, illetve rendelkezésükre álló termelési tényezők nagyságrendjéből, arányából is adódott évben az alkalmazotti létszám 42,2 százalékát foglalkoztatták, valamint a tárgyi eszközök 53,2 százalékát működtették. Megyei szinten a saját tőke 47,3 százaléka, míg a külföldi tőkebefektetések 46,3 százaléka ebben az 50 cégben koncentrálódott. Ez utóbbi két mutató esetében látványos csökkenés következett be, melynek oka, hogy jelentős tőkeháttérrel rendelkező gazdálkodók a gazdasági teljesítményük (értékesítés nettó árbevétele, hozzáadott érték) alapján már nem képviselnek az előző évvel azonos nagyságrendet. A jövedelmezőségi mutatók elemzésénél a kiemelt cégek látszólag kedvezőtlenebb helyzete figyelhető meg, Ez elsősorban olyan egyedi tételnek köszönhető, amely nemcsak az 50 kiemelt vállalkozás, hanem a megye vonatkozásában is komolyan éreztette hatását. Amennyiben ezeket a kiugró eredményromlásokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor a kiemelt vállalkozások adózás előtti eredménye ötszörösére nőtt az előző évhez képest, valamint azt is elmondhatjuk, hogy ezzel a korrekcióval a társas vállalkozások adózás előtti eredményének közel kétharmada az ötven legjelentősebb vállalkozásnak volt köszönhető. Az így meghatározott adózás előtti eredményfelfutás a megyei tendenciákhoz hasonlóan a kiemelt körben is döntően az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének javulásából, illetve a pénzügyi veszteségek mérséklődéséből származott. Nógrád megye és a TOP vállalkozások jövedelmi helyzetének és realizált hozamának alakulása között Nógrád megye JÖVEDELMEZŐSÉG Mérték- Nógrád megye Index TOP 50 Index TOP 50 részaránya egység év év % év év % =2/ =5/4 7=4/1 8=5/2 Adózás előtti eredmény MFt ,0% ,7% Üzleti tevékenység eredmény MFt ,5% ,3% Pénzügyi eredmény MFt ,8% ,6% 82,2% 78,1% Szokásos vállalkozási eredmény (üzleti + pénzügyi eredmény) Jövedelmezőségi szint 1: Adózás előtti eredmény/nettó árbevétel Jövedelmezőségi szint 2: Szokásos váll. eredmény/nettó árbev. MFt % % ,2% ,3% 4,0% 0,4% 0,3% 1,0% -0,7% -0,3% -0,5% 0,0% -1,9% MEGTÉRÜLÉS Hozam MFt (adózott eredmény + amortizáció) ,7% ,9% 70,2% 48,2% Ebből: Adózott eredmény MFt ,2% ,0% Amortizáció MFt ,2% ,3% 59,5% 60,8% Az adózott eredmény és az amortizáció összegzésével meghatározott hozam kevesebb, mint fele a TOP 50 cégeinél realizálódott. Ez a részarány jelentősen romlott a tavalyi évhez képest, köszönhetően az eredmény összetevő egyedi tételek miatti látványos romlásának. A hozam mutató a másik összetevője, az amortizáció lényegében bázisszinten alakult az 50 legnagyobb vállalkozás körében. 20

21 Foglalkoztatás és beruházás A foglalkoztatottak létszám aránya a teljesítménymutatók részarányaihoz képest relatíve alacsonyabb volt (42,2 %). Mind a megyei, mind a TOP 50-es vállalkozások létszámváltozása hasonló tendenciát mutatott, megyei szinten a társas vállalkozások által foglalkoztatott állományi létszám 288 fővel csökkent 2010-ben, míg a kiválasztott 50 adózó mintegy 450 munkavállalóval kevesebbnek biztosított munkahelyet. A TOP 50 foglalkoztatási- és bérviszonyai, valamint beruházási kiadásai Nógrád megye Mérték- Nógrád megye Index TOP 50 Index TOP 50 részaránya egység év év % év év % =2/ =5/4 7=4/1 8=5/2 FOGLALKOZTATÁS Átlagos állományi létszám Fő ,6% ,2% 43,7% 42,2% Bérköltség millió Ft ,4% ,9% 54,5% 54,2% Átlagbér (ezer Ft/fő) ezer Ft/fő/év ,6% 128,5% BERUHÁZÁSOK Tárgyévben üzembe helyezett beruházás millió Ft ,6% ,8% 54,0% 41,1% Tárgyévi beruházási érték millió Ft ,7% ,6% 49,6% 36,3% Az előnyösebb bérviszonyok következtében a Top 50-es vállalkozói körben magasabb az átlagkereset, a évi adatok szerint ezer Ft/fő/év, amely 28,5 százalékkal haladta meg a megyei átlag értékét évben a megyei beruházások valamivel több, mint egyharmada ebben a körben valósult meg, ez a részarány az előző évhez képest 13,3 százalékponttal csökkent annak köszönhetően, hogy a cégek beruházási kedve a háromnegyedére esett vissza. A beruházásra fordított pénzeszközök aránya az összes tárgyi eszköz állományhoz képest kevesebb volt, mint az előző évben, ráadásul elmaradt a megyei átlagtól is. Területi eloszlás Nógrád megyében a vállalkozói kör területi eloszlása nagymértékben differenciált. Ez az egyenlőtlenség jelent meg a kistérségek eltérő gazdasági teljesítményében is. A fejlett kistérségek (Salgótarján, Balassagyarmat) a legfontosabb gazdasági mutatók tekintetében a megye egészét meghatározó részesedéssel rendelkeztek. A TOP 50-es kör esetében a megyei szintű megoszláshoz képest még markánsabb a területi egyenlőtlenség mértéke, annak ellenére, hogy 2009-hez képest mind a saját tőke, mind a teljesítménymutatók vonatkozásában csökkent a részarányuk. A Top 50 főbb gazdasági mutatóinak kistérségi megoszlása év A toplistában szereplő vállalkozások saját tőkéjének több mint kétharmada működött a fejlett kistérségekben. Itt realizálódott a kiemelt cégek értékesítési árbevételének 73,9 százaléka és a hozzáadott érték előállításából 75,0 százalékkal részesedtek a balassagyarmati és a salgótarjáni kistérségek. A bátonyterenyei, pásztói, rétsági, szécsényi körzetek kiemelt vállalkozásai hiába produkáltak növekedést az említett mutatók terén, csak arra volt elegendő, hogy kozmetikázzanak valamit a lemaradásuk terén. 21

22 A TOP 50 vállalkozásainak 40százaléka a megyeszékhely és vonzáskörzetében található. A nógrádi viszonylatban még jelentősnek számító balassagyarmati és a középmezőnynek tekinthető rétsági körzetben együttesen a salgótarjánihoz hasonlóan a kiemelt cégek szintén 40 százaléka működik. A megye kisebb gazdasági teljesítményű kistérségeiben (Bátonyterenye, Pásztó, Szécsény) a TOP 50-es körbe tartozó gazdálkodók közül mindössze tíznek a székhelye található. A TOP 50 adóteljesítménye A TOP 50-es kör a gazdasági teljesítménymutatókban megjelenő részesedéséhez képest relatíve kisebb mértékben járult hozzá a költségvetési bevételekhez. A kiemelt nettó adóteljesítmény mindössze egyötödét teljesítette ez az adózói kör. A társasági adó vonatkozásában mutatkozott a leglátványosabb javulás az előző évhez képest. Egyenlegében hiába nőtt ötszörösére a nettó pénzforgalom, még így is csak valamivel több, mint egyharmadát képviselték a megyei adóbevételeknek. A növekedés hátterében azonban nem a befizetések emelkedése állt, hanem a kiutalások nagyobb mértékű csökkenése húzódott meg. A foglalkoztatáshoz kötődő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék bevételéből a TOP 50 befizetéseinek aránya 32,4 %, illetve 24,5 % volt. A régióban egyedüliként Nógrádban a megyei szinthez hasonlóan csökkent a kiemelt adózói kör által befizetett SZJA és TB járulék az előző év hasonló időszakához képest. Az átlagkeresetek hiába voltak magasabbak a megyei átlagnál, ennek hatása nem igazán érződött a megyei adóteljesítményekben. A TOP 50 és a megyei adóteljesítmények alakulása között (millió Ft) Az ÁFA befizetések alig több mint egyharmada folyt be a kiemelt cégektől. Ez a részarány az előző évhez képest ugyan növekedett, de az alacsony részesedésnek elsősorban az a legfőbb oka, hogy a fordított adózás miatti befizetések a költségvetési szférában egyre inkább növekvő tendenciát mutatnak, köszönhetően elsősorban az önkormányzati beruházásoknak. Az ÁFA kiutalás összegében meglévő közel háromnegyedes részarány abból adódott, hogy a megye legnagyobb exportőrei kivétel nélkül a TOP 50-es körbe tartoztak, így az ÁFA visszaigénylések is ebben az adózói körben koncentrálódtak. 22