ÉVES BESZÁMOLÓ Győr, április 27. A Éves Beszámoló tartalma: Mérlegkimutatás Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet

Átírás

1 ÉVES BESZÁMOLÓ 29. A Éves Beszámoló tartalma: Mérlegkimutatás Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Győr, 21. április 27.

2 T A R T A L O M MÉRLEGKIMUTATÁS... 3 EREDMÉNYKIMUTATÁS... 7 KIEGÉSZÍT MELLÉKLET... 9 I. Általános rész Bevezetés Számviteli politika, az alapelvektől való eltérések A takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulása II. A mérlegkimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételes bemutatások III. Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételes bemutatások Költségek költségnemenkénti bontásban IV. Tájékozató rész V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések Céltartalék-képzés, felhasználás Értékvesztés alakulása Nagykockázat-vállalások Betétbiztosítás, intézményvédelem Hátrasorolt eszközök, kötelezettségek Kiemelt mérlegtételek bemutatása Saját eszköz terhére adott zálog-, és ahhoz hasonló jogok Valódi penziós ügyletek bemutatása A mérleg eszközei között szerepeltetett értékpapírok Külföldi pénznemre szóló eszközök, források bemutatása A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai Meg nem képzett céltartalék, értékvesztés Függővé tett kamat és más tételek bemutatása Saját és idegen tulajdonú értékpapírok állománya Tartalék-képzés Lekötött tartalék Leltárak Mutatószámok.38 ÉB - 2

3 MÉRLEGKIMUTATÁS M E G N E V E Z É S E S Z K Ö Z Ö K 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben bb) éven túli lejáratú 4 Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - elszámolóházzal szemben 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete 4. Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni köv. be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú ab) befektetési célú b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. - visszavásárolt saját kibocsátású bb) befektetési célú Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékeési különbözete 6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. ÉB - 3

4 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú bb) befektetési célú /A. Részvények és más vált. hozamú ért.papírok ért.-si különbözete 7. Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 7/A. Részvények, részesedések befektetési célra ért.-si különbözete 8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés 9. Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése 1. Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek 27 b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszk ba) ingatlanok bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások bd) beruházásra adott előlegek c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése 11. Saját részvények 12. Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz.k. 13. Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.c)+3.a)+3.ba)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba)+11+12] BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) ] ÉB - 4

5 M E G N E V E Z É S b. F O R R Á S O K 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben c) befektetési szolgáltatásból Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-sal szemben - elszámolóházzal szemben 1/A. Hitelint.-kel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. bb) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. cd) elszámolóházzal szembeni követelés ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. ab) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. bb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. ÉB - 5

6 c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Épt. szerint...értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 4. Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. - szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más. vagyoni hozzájárulása b) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 5. Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása 352 b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 6. Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék d) egyéb céltartalék 7. Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni..hozzájárulása c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 8. Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 1. Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti...különbözet (ázsió) b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék 15.Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a)] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+1.c)+2.ac)+2.bc)+2.c)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( ) Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek ÉB - 6

7 EREDMÉNYKIMUTATÁS M E G N E V E Z É S b. 1.Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 2.Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból 311 a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék,részesedés) c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedelm i tevékenység bevételét Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedelmi tevékenység ráfordításait) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 6. Pénzügyi m űveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység...bevétele) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység...ráfordításai) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - készletek értékvesztésének visszaírása 8. Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok ÉB - 7

8 Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS..EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS..EREDMÉNYE [7.a) - 1.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-2) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés (-) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 25. Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) ÉB - 8

9 1. Bevezetés KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET I. Általános rész A DUNA Takarékszövetkezet két, több évtizedes gazdálkodási múltra visszatekintő takarékszövetkezet egyesülése révén 28. június 3-án kezdte meg működését. Jogelődjei az novemberében Bajnán alakult Esztergomi Takarékszövetkezet, valamint a 196-ban alakult Halászi Takarékszövetkezet. A DUNA Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) által engedélyezett 1 következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: - betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó - mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, - hitel pénzkölcsön nyújtása - ide nem értve a forfetírozást, - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, - értékpapír letéti őrzés (Tpt. 4. ), - kiegészítő pénzügyi szolgáltatások, - pénzváltási tevékenység - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - elektronikus pénz, valamint készpénz- helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása - kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása valutával, devizával ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel - saját számlára, vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység - pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) - letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás - készpénzátutalás - devizabetét gyűjtése A takarékszövetkezet mind a természetes személyek körében, mind a vállalkozások és egyéb típusú ügyfelek körében aktív üzletpolitikát folytat. A takarékszövetkezet központja Győr, Árpád u. 93. sz. alatt található, működési hálózata három megyére és 25 településre terjed ki, ahol összességében 3 fiókban lát el hitelintézeti tevékenységet. ÉB - 9

10 A Takarékszövetkezet fiókjait az alábbi táblázat ismerteti. Fiók Cím Bajna 2525 Bajna, Kossuth L. u. 16. Bajót 2533 Bajót, Kossuth L. u. 84. Budapest Belváros 154 Budapest, Aulich u. 3. Budapest Budapest, Aulich u. 7. Budapest Budapest, Pesti út 237. Csolnok 2521 Csolnok, Dorogi út 7. Dorog 251 Dorog, Bécsi út 64. Dunasziget 9226 Dunasziget, Cikola u. 4. Esztergom 25 Esztergom, Bajcsy-Zs. U. 11. Esztergom-Kertváros 259 Esztergom-Kertváros, Damjanich u. 34. Fertőd 9431 Fertőd, Gábor Áron út 11. Fertőszentmiklós 9444 Fertőszentmiklós, Petőfi u. 2. Gyermely 2821 Gyermely, Petőfi tér 5. Győr-Belváros 921 Győr, Aradi Vértanuk 15. Győr-Sarokház 921 Győr, Bajcsy-Zs. U. 42. Győr Üzleti Központ 923 Győr, Árpád út. 93. Halászi 9228 Halászi, Kossuth út. 98. Jánossomorja 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 2. Kesztölc 2517 Kesztölc, Szabadság tér 13. Lipót 9233 Lipót, Fő tér 2. Máriakálnok 9231 Máriakálnok, Rákóczi u. 42. Mosonmagyaróvár 92 Mosonmagyaróvár, Magyar utca Moson Üzletház 92 Mosonmagyaróvár, Szent I. kir. U Nagysáp 2524 Nagysáp, Köztársaság tér 1/a. Nyergesújfalu 2536 Nyergesújfalu, Tó u. 1. Piliscsév 2519 Piliscsév, Urbanics u. 2. Püski 9235 Püski, Arany J. u. 2. Sárisáp 2523 Sárisáp, Malom u. 12. Tát 2534 Tát, Fő út 12/a. Tokod 2531 Tokod, Köztársaság u. 1. A fiókhálózat tekintetében 29-ben változást jelentett a fertődi fiók megnyitása, ahol 2 fő munkavállaló látja el munkáját. A Budapest Pesti úton található fiókunk eddig bérelt épületét Takarékszövetkezetünk 29. évben megvásárolta, így tovább bővült a saját tulajdonban lévő banküzemi célú ingatlanok köre. A takarékszövetkezet Igazgatósága 5, Felügyelő Bizottsága 4 főből áll. A Felügyelő Bizottság létszáma év közben egy fővel történő csökkent. Sasné Rozgonyi Zsuzsanna lemondott tagságáról, mivel az Igazgatóság a Takarékszövetkezet ügyvezetőjévé nevezte ki. A Felügyelő Bizottság a négy taggal is működőképes volt. Az alkalmazottak átlagos létszáma 29. évben 211 fő volt. A Takarékszövetkezet tagjainak száma 473 fő, a befizetett részjegy állomány összege ( a jegyzett tőke ) ezer forint. Minden tagnak egy szavazata van. ÉB - 1

11 Jelen számviteli beszámoló 28.évet bemutató és ahhoz viszonyító jövedelmezőségi és eredmény adatai nem tartalmazzák a volt Esztergomi Takarékszövetkezet 28.I.félévi számait, így a controlling típusú összehasonlíthatóság sérül. Az éves beszámoló közzététele a Duna Takarékszövetkezet honlapján történik. Honlapcím: 2. Számviteli politika, az alapelvektől való eltérések A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozik és az egyéb, vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint több szabályzat szerint végzi munkáját. Figyelemmel arra, hogy a 25/2. (XII.24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Szkr.) részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságait, a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. Főbb szempontok: A takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1. sz. melléklete szerinti mérlegből, a 2. sz. melléklete szerinti eredménykimutatásból, valamint kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint az általános szabályok szerint üzleti jelentést köteles készíteni. A mérlegkészítés időpontja: Jelentős összegű -nek tekintjük azt a hibát, melynek értéke az adott üzleti évre vonatkozóan meghaladja a mérleg főösszegének 2 %-át vagy az 5 millió Ft-ot. A megbízható és valós összképet lényegesen befolyásolónak tekintjük azt a hibát, amely a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét több mint 2%-kal változtatja. A fajlagosan kis értékű készletek, amelyeknek a könyv szerinti értéke nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 százalékát. A költségek elszámolására kizárólag a költségnemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet. A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami lineáris, időarányos és alapja az eszközök bruttó értéke. Az értékcsökkenés elszámolása havonta történik, az adott havi záróállomány alapján. Az immateriális javak közül a szellemi termékek leírásának idejét 5 évben határozta meg a takarékszövetkezet. A Szt. 8. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a takarékszövetkezet a 1 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatba vételkor egy összegben költségként elszámolja. A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az ún. FIFO módszer alapján vezeti ki, az utolsó beszerzési áron értékeli. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a ÉB - 11

12 beszerzés céljától függően az analitikus nyilvántartásban történő minősítéssel határozza meg. Az eszközök minősítése, az értékvesztés képzése és visszaírása negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a minősítés és értékvesztés elszámolás során a 28. január 1-től hatályos jogszabályi előírások alapján, a 25/2. (XII.24.) Korm. rendelet figyelembe vételével jár el. A takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést. A takarékszövetkezet a jogszabályi változásokat követve a számviteli politikáját folyamatosan aktualizálja. 29-ben tovább folytattuk a szabályozó által 28 év végével bevezetett új minősítési rendszer továbbfejlesztését, finomhangolását. Korábbi tapasztalatok hiányába, 28. év végére nem állhatott modell érték a rendelkezésünkre. Ezért a különböző sávokban szinte a maximális ÉV kulcsokra álltunk be. 29-ben a folyamatosan rendelkezésünkre álló és elemzett adatok alapján az egyszerűbb elvek mentén minősített (csoportos, a késedelmek mértékét vesszük ekkor csak figyelembe, a biztosítékok értékét nem) állomány esetén az értékvesztéskulcsok mérséklésére került sor, a várható veszteségrátákhoz jobban igazodva. Amennyiben maradtak volna a 28-as túlzott veszteséget prognosztizáló, erősen óvatos csoportos kulcsok, akkor 173 mft-tal magasabb értékvesztés jött volna ki a közel 18 mrd-os csoportos minősítésű állományra. A jóval árnyaltabb és részletesebb, tételes, egyedi minősítésű nagyobb ügyletekre (állományuk meghaladja a 17 mrd-ot) 29 folyamán a minősítési paraméterek köre bővült. Emellett a korábbi szempontok finomítása is meg kellett történjen, mivel korábbi tapasztalatok nem állhattak rendelkezésünkre 28-ból. Az egyedi ügyletekre 12 mft-tal lett volna magasabb az értékvesztés 29-re, ha a 28-as paraméterkiosztás változatlan maradt volna mind az ügylet oldali becsült várható veszteség ill. mind a szintén prognosztizált befolyó biztosítékérték oldalon. A Takarékszövetkezet vezetésének határozott véleménye az, hogy az értékvesztés típusú tartalékok összességében óvatosan kerültek megképzésre és prudens szinten fedezik az aktív tevékenységből eredő várható veszteségeinket. 3. A takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének alakulása a.) általánosságban A takarékszövetkezet mérlegfőösszege a 28. december 31-i eft-ról 29. december 31-re eft-ra emelkedett. ( 5 % ) A változások főbb elemeit mutatja be az alábbi tábla: A hitelintézetei követelések jelentős növekedését a Takarékszövetkezet által elhelyezett bankközi betétek növekedési tendenciája okozta. A szabad pénzeszközök lekötése során a Takarékszövetkezet a bankközi betétek mellett a forgatási célú állampapírok vásárlását részesítette előnyben. ÉB - 12

13 Mérlegfőösszeg változása változás megnevezés abszolút megoszlás saját tőke növekedése ,5% kötelezettségek változása ,% egyéb források növekedése (14 938) -3,5% egyenleg ,% ügyfélkövetelések változása ,9% hitelintézeti követelések változása ,% állampapírok és egyéb épapírok változása ( ) -57,9% egyéb eszközök együttes változása ,% b.) az eszközállomány alakulása A főbb eszközcsoportok állományai a mérlegfőösszeghez képest az alábbiak szerint alakultak: AZ ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAKULÁSA, MEGOSZLÁSA megnevezés megoszlás megoszlás megoszlás vált. 1. Pénzeszközök ,9% ,4% -,5% 2. Állampapírok ,8% ,8% -4,% 3. Hitelintézetekkel szembeni követelések ,5% ,4% 5,9% 4. Ügyfelekkel szembeni követelések ,6% ,9% -1,7% 5. Egyéb értékpapírok, részvények, részesedések 349 8,6% ,3% -,3% 6. Immateriális javak 2 469,% ,%,% 7. Tárgyi eszközök ,1% ,9% -,2% 8. Saját részvények, egyéb eszközök ,3% ,%,7% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,2% ,3%,1% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN % % n.é. Az elérhető hozam optimalizálása miatt a hitelintézetekkel szembeni követelések aránya 14,5%- ról 2,4%-ra növekedett, az állampapírok állománya abszolút és relatív részesedés tekintetében egyaránt csökkenést mutat. Ennek oka egyrészt a szabad pénzeszközök csökkenése, másrészt az év második felétől a bankközi piacon magasabb kamatszint volt elérhető mint az állampapírpiacon. A pénzeszközök 28. év végi állománya 29. év végéhez képest,5%-kal csökkent, ami jól mutatja, hogy odafigyeltünk likviditásunkra és a lehető legalacsonyabb szinten tartottuk a készpénz állományt. Az egyéb értékpapírok, részesedések eszközök közötti súlya az előző évi adathoz képest abszolút értékben csekély mértékben növekedett, relatív részesedés tekintetében változás nem történt. A ÉB - 13

14 tárgyi eszközök értéke 29. év folyamán,2%-os mértékben csökkent, melynek oka, hogy a beruházások aktiválásának értéke elmaradt az elszámolt értékcsökkenés összegétől, így az eszközvásárlások, aktiválások hatása észrevétlen maradt. Megelőző évben jelentős hatást gyakorolt az eszközcsoport értékére a két takarékszövetkezet egyesüléséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításához elengedhetetlen informatikai eszközök beszerzése, személygépkocsik vásárlása, mely tendencia tárgyévben takarékossági okokból visszaesett. Az ügyfelekkel szembeni bruttó követelés én eft volt, melyet a mérlegben csökkentett a eft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva eft-tal nőtt nettó értéken. A következő tábla a követelések szerkezetét mutatja be: HITELINTÉZETEKKEL ÉS ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK SZERKEZETE, ALAKULÁSA megnevezés megoszlás megoszlás megoszlás vált. 1. Hitelintézettel szembeni látra szóló 4 895,% 3 14,%,% 2. Hitelintézetekkel szembeni pü.-i éven belüli ,2% ,4% 7,2% 3. Hitelintézetekkel szembeni pü.-i éven túli,% 4,1%,1% 4. Hitelintézetekkel szembeni bef.-i,%,%,% 5. Ügyfelekkel szembeni pü.-i éven belüli ,5% ,4% -,1% 6. Ügyfelekkel szembeni pü.-i éven túli ,3% ,1% -7,2% 7. Ügyfelekkel szembeni bef.-i,%,%,% MÉRLEG SORA ÖSSZESEN % % n.é. A követelések összességében eft-tal nőttek, mely változás az ügyfelekkel szembeni követelések eft-os, a hitelintézetekkel szembeni követelések e Ft-os növekedéséből adódik. A hitelintézetekkel szembeni követelések túlnyomó részét a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-nél elhelyezett rövid lejáratú bankközi betétek állománya adja. ÉB - 14

15 ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSÁLLOMÁNY ÁGAZATONKÉNT ÉS SZEKTOR SZERINTI MEGOSZLÁSA megnevezés megoszlás megoszlás Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás % % Bányászat % % Feldogozóipar % % ebből: élelmiszeripar, ital, dohány gyártása % % nyersanyagfeldolgozás % % fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása % % gép, berendezés gyártása % % fa, textil bőrfeldolgozás % % egyéb nem fém ásványi termék gyártása % % Villamos energia-, gáz-, hő-, és vízellátás % % Vízellátás, hulladékgazdálkodás % % Építőipar % % Kereskedelem, javítás % % Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás % % Információ, kommunikáció 75 6 % % Szállítás, raktározás, posta, távközlés % % Pénzügyi tevékenység % % Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás % % Szakmai, tudományos szolg. tám. tevényekség % % Egyéb tevékenységek % % Nem pü-.i vállalk.-kal szembeni követelések össz % % Nem pénzügyi vállalk.-kal szembeni követelések össz % % Lakossággal szembeni követelések összesen % % Egyéb szektorral szembeni követelések összesen % % MINDÖSSZESEN % % A fenti táblázat a nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követelések nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását mutatja, összeállítása MNB jelentés alapján történt, így az adatok az esedékes kamatokat ( eft), a hitelintézettel szembeni hitelkövetelést (4. eft), és az értékvesztést ( eft) is tartalmazzák. Az egyes ágazatok között legnagyobb arányt az ingatlanügyletekhez kapcsolódó hitelek képviselik, a vizsgált követelésállomány 39%-át adják. További jelentős arányt képvisel a kereskedelem ( 18 % ) és mezőgazdasági ágazat ( 12 % ) finanszírozásához kapcsolható követelésállomány. Követeléseinken belül fokozatosan csökkent a lakossággal szembeni követelések aránya, ami év végén már csak 43 % volt. Év végén Takarékszövetkezetünk 9 konzorciumban vett részt tagként, ezer forinttal, ami nem éri el a teljes hitelállomány 1 %-át. A konzorciális hitelek közül 7 került a minősített állományba és eft értékvesztés került megképzésre. Takarékszövetkezetünk (az MTB Rt. bevonásával) egy önkormányzatnak nyújtott hitel esetén vezetett konzorciumot a beszámolási időszakban. Ennek összege 3.6 eft volt. ÉB - 15

16 c.) az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány a takarékszövetkezetnél én eft-tal volt több az előző év végi állománynál. PORTFOLIÓELEMZÉS - KÖVETELÉSMINŐSÍTÉS megnevezés megoszlás megoszlás változás megoszlás % változás Problémamentes % % % Külön figyelendő % % (6 293) % Átlag alatti % % % Kétes % % % Rossz % % % ÖSSZESEN % % n.é. A minősített eszközökön belül legnagyobb részesedésű az ügyfelekkel (vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány. Az összes követelésállományt vizsgálva megállapítható, hogy annak minősége a problémamentes kategória felől a minősített állomány felé tolódott el. Míg 28. évben a követelések 8 %-a volt problémás kategóriába sorolva, addig ez az arány 29. év végére 1 %-ra nőtt. A nem problémamentes eszközök 96,25%-át a hitelek adják. Külön figyelendő minősítésű a eft könyv szerinti bruttó értékű befektetési célú, változó hozamú értékpapír (ÉV: eft). A részvények, részesedések befektetési célra mérlegsoron rossz minősítésű és 1%-ban értékvesztett 2 egyenként 1 eft-os részesedés. A kapcsolt vállalkozásokban az Inköz-Invest Kft szintén 1%-ban fedezett (3. eft) és rossz minősítésű, a HOVA Kft-ben fennálló részesedésünkre (48.85 eft) pedig eft értékvesztést (3%) képeztünk és az átlag alatti osztályba soroltuk. Ez egyéb eszközök között szereplő vevőkövetelések nem problémamentes minősítésű tételeire (28 eft bruttó értéken) a megképzett értékvesztés 22 eft valamint átvett eszközök rossz minősítésű tételeire (1 db ingatlan 1%-ban fedezve) 288 eft. Megjegyezzük, hogy az állampapírok a felügyeleti adatszolgáltatásban a nem minősítendő eszközök közé tartoznak, ezek az állományok a problémamentes kategóriába kerültek. A következő tábla bemutatja az ügyfélhitel-állomány alakulását a minősítési kategóriák szerinti ontásban: ÜGYFÉLHITEL-ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁNKÉNT megnevezés bruttó értékvesztés nettó ÉV ráta % bruttó értékvesztés nettó ÉV ráta % Problémamentes ,% ,% Külön figyelendő ,7% ,32% Átlag alatti ,4% ,79% Kétes ,96% ,89% Rossz ,% ,11% ÖSSZESEN ,87% ,93% A Takarékszövetkezet portfóliója fokozatosan romlott az év során. Míg a bruttó hitelállomány mindössze 3,75% -kal nőtt, addig a problémás állomány növekedési üteme 54,8 % volt. ÉB - 16

17 A problémás állomány a 28. évi 1 %-os szintről 14,97 % -ra változott. A egyes minősítési kategóriákon belül a minősítési szabályzat változása miatt a rossz minősítésű állomány 95 %-os átlagos ÉV rátája 85,11 %-ra csökkent. A szabályzat módosításánál kettős célt próbáltunk elérni. Egyrészt megítélésünk szerint az egyszerűsített minősítési eljárás alá vont rossz minősítésű ügyleteknél (ahol a fedezetek vizsgálata a szabályozás szerint egyenként nem elvárt) a várható veszteség megtérülést javulni látjuk (a 28-as 5 %-os megtérüléshez képest a rossz kategóriában nagyobb arányú - 15%-os - megtérülést vélelmezünk). Emellett célunk volt az, hogy az értékvesztés állomány összetételét eltoljuk a nagyobb, koncentráltabb valamint szofisztikáltabb számítási metódussal alátámasztott egyedi minősítésű ügyletek irányába. Az egyszerűsített minősítésű ügyletek értékvesztés számításának módosítása mellett egyidejűleg árnyaltuk ez egyedi minősítésű ügyletek módszertanát, az egyedi cash flow-val rendelkező ügyleteknél a várható veszteség számításánál 29-ben további diszkontfaktort építettünk be. A kétes minősítésű állomány fedezettsége jelentősen javult. Összefoglalva megállapítható, hogy a bruttó hitelállomány értékvesztés fedezettsége 29. év végén 6,93 %-ra emelkedett, amely relatív mértékben 42%-os növekedés., ami megítélésünk szerint minden minősítési kategóriában a várható veszteségre fedezetet nyújt. c.) források alakulása Az alábbi táblázatok az idegen források, a takarékszövetkezet saját tőkéjének változását és eloszlását, valamint a kötelezettségek alakulását mutatják. SAJÁT ÉS IDEGEN FORRÁSOK MEGOSZLÁSA megnevezés megoszlás megoszlás változás saját források * ,1% ,3% 18,3% idegen források ,9% ,7% 14,9% ÖSSZESEN % ,% 15,1% * saját tőke + céltartalékok ** kötelezettségek + elhatárolás ÉB - 17

18 KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZETÉTELE ÉS ALAKULÁSA* megnevezés megoszlás megoszlás Hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú ,3% ,2% Ügyfelekkel szembeni rövid lejáratú ,4% ,8% Egyéb rövid lejáratú ,7% ,6% Rövid lejáratú kötelezettségek összesen ,4% ,6% megoszlás vált. -,1% 4,4% -,1% 4,2% Hitelintézetekkel szembeni éven túli lejáratú ,5% ,8% -3,7% Ügyfelekkel szembeni éven túli lejáratú ,% ,5% -,5% Egyéb éven túli lejáratú 41 5,1% 41 5,1%,% Éven túli lejáratú kötelezettségek összesen ,6% ,4% -4,2% ÖSSZESEN ,% ,% n.é. * passzív időbeli elhatárolások nélkül A rövid lejáratú ügyfélbetétek abszolút mértékben mft-tal növekedtek, mely változáshoz nagymértékben hozzájárult a 2 milliárd forintnak megfelelő deviza betét, a takarékszelvény állomány növekedése, illetve a 29. év folyamán bevezetett Duna diszkont termék állománya. Az idegen forrástételek közül a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek állománya mely teljes egészében a MTB Zrt-vel szembeni kötelezettség - az előző évihez képest összességében 3,8 %-os csökkenést mutat, aránya a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is alacsony, ( 17 % ) amit a saját jogon gyűjtött devizabetétek 2 milliárdos állománya és ezzel a deviza refinanszírozás kiváltása okozott. d.) tőkemegfelelés (szolvencia) A 25/2. Korm. rendelet alapján a takarékszövetkezet rendszeresen kell minősítse eszközeit a kötelezően előírt kockázati súlyok szerint. Ezzel a számítással jellemezhető a takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandósága. KITETTSÉGEK MEGOSZLÁSA KOCKÁZATI SÚLYOZÁSUK SZERINT kock. súly kitettség* súlyozott kitettség* súlyozott Eszközök összesen n.é % súlyozású tételek % % súlyozású tételek 2% % súlyozású tételek 35% % súlyozású tételek 5% % súlyozású tételek 75% % súlyozású tételek 1% % súlyozású tételek 15% Súlyozott kitettségek összesen Eszközök kockázati átlagértéke 43,9% 42,96% A fenti táblázatból látható, hogy re 2,6%-kal növekedett a korrigált mérlegfőösszeg, mely abszolút értékben eft változást jelent. Az eszközök átlagos kockázati súlya 43,9%- ÉB - 18

19 ról 42,96%-ra csökkent, vagyis a kintlévőségek átlagos kockázati szintje némi csökkenést mutat 29. évben. Ezt a folyamatot jó tendenciának tartjuk, amit alapvetően a biztosítékok pontosabb megfeleltetése, érték felülvizsgálata és a tőke követelményeknek történő jobb megfelelése okozott. Továbbá az egyes súlykategóriákban szereplő kitettségek nagyságának tudatos alakítása is jelentős hatással volt a tőkemegfelelésre. A szavatoló tőke értékének alakulását a következő táblázat mutatja. A SZAVATOLÓ TŐKE ELEMEINEK ALAKULÁSA megnevezés index alapvető tőke elemei % jegyzett tőke % a Felügyeletnek bem., befiz. jegyzett tőke emelés, mely nincs bejegyezve (+) Cégbíróságon még be nem jegyzett tőkeleszállítás (-) tőketartalék eredménytartalék % számviteli lekötött tartalék né. általános tartalék % általános kockázati céltartalék % ált. kock. céltart. adótartalma (-) % mérleg szerinti eredmény % immateriális javak, a lek. tart.-nál figyelembe vettek kivételével (-) % egyéb csökkentő tétel ALAPVETŐ TŐKE % Alárendelt kölcsöntőke % Értékelési tartalék Járulékos tőkeelemek csökkentése JÁRULÉKOS TŐKE % Módosítandó szavatoló tőke % Befolyásoló és nem bef.-ló értékh. feletti befektetés PIBB-be Prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőke % Limit-túllépések tőkekövetelménye (-) 1 47 % Egyéb korrekciók SZAVATOLÓ TŐKE % Tőkemegfelelési mutató 11,24% 11,46% 12% Míg a Takarékszövetkezet eszközállománya 5 %-kal nőtt, addig a szavatoló tőke ezt az ütemet meghaladóan, megközelítőleg 9 %-kal gyarapodott. A takarékszövetkezet az előírt 8%-os fizetőképességi mutatóval szemben 11,6%-os értéket ért el a i adatok alapján. Limit-túllépés miatti szavatoló tőke levonásra tárgyév folyamán nem került sor. e.) jövedelmezőség Az eredmények alakulására jelentős hatással voltak a gazdaságban lejátszódó negatív folyamatok, a piacon elérhető állampapír hozamok, a Jegybank kamat intézkedései, a betéti és a hitel kamatok folyamatos karbantartása. A Takarékszövetkezet igyekezett ezek hatásait a legjobban kivédeni, illetve alkalmazkodni az adott helyzethez. A kamatokra és kondíciókra történő odafigyelés alapvetően járult hozzá a Takarékszövetkezet jövedelmezőségéhez. ÉB - 19

20 A Takarékszövetkezet 29. évben eft adózás előtti eredményt ért el, ami az előző évben elért eredmény 64,7 %-a. A Takarékszövetkezet ezzel az eredménnyel a közgyűlés által meghatározott 3 millió Ft adózás előtti eredmény tervet teljesítette. Az egyes eredménytényezők változását a következő táblázat mutatja. AZ EREDMÉNY ALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK megnevezés eredm.hatás kamatkülönbözet bevételek értékpapírokból kapott jutalék-, és díjbevételek fizetett jutalék-, és díjráfordítások (156 64) pénzügyi műveletek eredménye, nettó egyéb bevételek pénzügyi szolg ebből: nem pénzügyi bef. szolg. bev pénzügyi és befektetési szolg. fedezete általános igazgatási költségek ( ) értékcsökkenési leírás ( ) egyéb ráfordítások pénzügyi szolg. ( ) ebből nem pénzügyi bef. szolg. ráford. (697) értékvesztés, céltartalékképzés ( ) értékvesztés visszaírása értékvesztés egyéb részesedésre (1) értékvesztés visszaírása egyéb részesedésre szokásos üzleti tevékenység eredménye ebből: pénzügyi és befekt.-i szolg. eredmény alakulása nem pénzügyi és befekt.-i szolg. eredményhatása rendkívüli eredmény (56 661) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A biztonságos működés egyik fontos pillére, hogy a kamatkülönbözet fedezze a működési költségeket. A eft kamatkülönbözet 121 %-os lefedettséget biztosított a költségekre. Az adózás előtti eredmény meghaladja a tervezetet, amit nagyban befolyásolt a működési költségek tudatos és feszes menedzselése. Ez a jelentős megtakarítás volt képes fedezetet biztosítani az értékvesztés állomány növelésére. A jövedelmező gazdálkodás fontos eleme volt a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokból származó jutalékeredmény alakulása. A jutalék bevételek eft-tal (+25,6 %-os növekedés), a ráfordítások eft-tal (+5,3 %-os növekedés), tehát a jutalékeredmény 28- hoz képest szinte pontosan 1 mft-tal (+1.79 eft-tal, +2,4%) emelkedett az előző üzleti évhez képest. E dinamikus növekedés ellenére sem tudtuk teljesíteni a tervezett 6 mft-ot (98,5%-os tervteljesítés). ÉB - 2

21 A jutalék bevételek növekedésének döntő része a számlavezetéshez, a pénzforgalomhoz (28- hoz képest eft), valamint a kártyaüzletághoz (28-hoz képest eft változás) kapcsolódik, de egyre jelentősebb szereppel bírnak a hitelezéshez kapcsolódó jutalékok (hitel előkészítési díj, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási jutalék stb. ) is. A jutalék ráfordítás oldalon a korábbi évhez képest dinamikusan növekvő befogadott devizabetét és a nagyobb átlagállományt jelentő deviza alapú hitelállomány menedzseléséhez kapcsolódó nagyobb deviza pénzforgalmi aktivitás eredményezett kiemelkedő hatású növekedést ( eft). Emellett a kockázataink csökkentését, megosztását célzó hitelfedezeti biztosítások ill. garanciadíjak jutalékráfordítása okozott még jelentős mértékű hatást 28-hoz viszonyítva ( eft). A Takarékszövetkezet eredményének alakulását jelentősen befolyásolták az értékvesztésre és a céltartalék képzésre fordított összegek. Az értékvesztés és céltartalék képzés eredménye: eft. Ez több mint háromszorosa a 28. évi ÉV és Ct változásnak. Az év során 8.62 eft általános kockázati céltartalék képzésre került sor. Pozitív hatást gyakorolt az eredményre a pénzügyi műveletek eredménye, ( eft ) melynek döntő része a forgatási célra vásárolt befektetési jegyek realizált árfolyam nyeresége. A rendkívüli eredmény eft veszteség, mely soron olyan kulturális és sporttámogatások kerültek elszámolásra, melyek adózási oldalon jórészt megtérülnek. ÉB - 21

22 II. A mérlegkimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 1. Általános előírások szerinti kiegészítések - Miután a 28-as és 29-es évi mérlegkimutatás-sémák nem változtak, így össze nem hasonlítható adatok nem keletkeztek a mérlegkimutatásban. - A mérlegkimutatásban tételátrendezés nem történt. 2. Tételes bemutatások a.) immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása (Szt. 91..d.) Az immateriális javak között programok beszerzése, illetve fejlesztések aktiválása történt, például a kereskedési könyv vezetéséhez szükséges Varitron szoftver telepítése. Az ingatlanok csoportban növekedését okozta az eddig bérelt ingatlanként működő Budapest, Pesti úti fiók épületének megvásárlása. A műszaki berendezések, felszerelések, járművek csoport növekedését az üzletmenethez szükséges berendezések, ügyviteli berendezések, számítógépek, egy ATM berendezés, továbbá egy személygépkocsi vásárlása indokolja. ÉB - 22

23 Tárgyi eszközök Immateriális műsz.-i gépek, Nem pügyi javak ingatlanok beruházások* berendezések szolg eszk. bruttó érték nyitó növekedés ebből: átsorolás csökkenés ebből: átsorolás bruttó érték záró halmozott értékcsökkenés (beruh. időbeli elhat.-nál értékvesztés) nyitó növekedés csökkenés halmozott ÉCS záró tárgyévi ÉCS nettó érték nyitó növekedés (7) csökkenés (6) nettó érték záró * beleértve a beruházási előlegeket is b.) immateriális javak és tárgyi eszközök 28. és 29. évben elszámolt értékcsökkenésének alakulása imm. műsz.-i g., Nem pü imm. műsz.-i g., Nem pü ingatlanok Összesen ingatlanok javak ber. szolg javak ber. szolg eszk. Összesen terv szerinti ÉCS összesen lineáris degresszív egyéb (kisértékű) terven felüli ÉCS terven felüli ÉCS visszaírása elszámolt tárgyévi ÉCS c.) befektetett pénzügyi eszközök alakulása Pénzügyi befektetéseink között 1%-os érdekeltséget biztosító részesedésként a két leányvállalat szerepel; a HOVA 23 Kft eft bekerülési értéken (megképzett értékvesztés 3%), illetve az Inköz Invest Kft 3. eft-os bekerülési értéken (megképzett értékvesztés 1%). ÉB - 23

24 A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-nek darab 2. Ft névértékű részvénnyel tulajdonosai vagyunk, aminek befektetési értéke eft. Ezzel 1,86 % részesedésünk van a Bankban, amivel az egyik legnagyobb kistulajdonosok vagyunk. Fenti befektetéseken kívül csekély mértékű üzletrésszel rendelkezünk a Hitelgarancia Zrt-ben, a Banküzlet Vagyonkezelő és Hasznosító Zrt-ben, a KÖT Biztosító Egyesületben, valamint az Ibusz Fortuna Kft-ben, a Takker Kft-ben és a Nyugat-Dt. Reg. Szövetkezetben. A részesedések bekerülési értékét, az egyedileg megképzett értékvesztés és a könyv szerinti értéket az alábbi táblázat mutatja: Részesedések Bruttó érték Értékvesztés Könyv sz.érték Takarékbank Zrt Hova 23. Kft Inköz Invest Kft. 3 3 Banküzlet Rt. 7 7 Hitelgarancia Rt. 5 5 KÖT Biztosító Egyesület 2 2 Nyugat-Dtúli Reg. Szövetk. 1 1 Ibusz Fiorini Kft Takker Kft. 1 1 Összesen A Takarékszövetkezet 1%-os tulajdonában lévő leányvállalatainak legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Leányvállalatok Megnevezés Hova 23 Kft Inköz Invest Kft Székhely 25 Esztergom, Bajcsy-zs. u Győr, Árpád u évi eredmény Jegyzett tőke 45 3 Saját tőke d.) egyéb kiegészítések A céltartalék-képzés az V.1. pontban kerül ismertetésre. ÉB - 24