E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K

Átírás

1 MÉRLEG KSH: Cg.: Dunapataj és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú /A. Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú 0 15 Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 23 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 28 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 29 ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 31 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk.-al szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyf.sz.köv. bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel 38 szembeni követelés 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 1

2 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is 0 0 a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott 42 értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú 47 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 48 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú 51 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 52 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 53 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. által kib. 58 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 61 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése 66 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 67 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra 0 70 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 71 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások ad) beruházásra adott előlegek b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e ba) ingatlanok bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése

3 Saját részvények Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni 93 követelés 94 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete /B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] - BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei] F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló 03 b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 06 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemb elszámolóházzal szemben 18 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 27 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú

4 29 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 30 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 31 bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 33 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 36 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. 38 cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 39 cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettség cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel 40 szembeni kötelezettség 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 42 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú 53 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú 56 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 58 c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 70 b) éven túli lejáratú 71 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 72 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 73 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása 0 0 4

5 76 b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék 82 d) egyéb céltartalék Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 87 b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió) 96 b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a)+4/ A] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) Kelt: Dunapataj, március hó 17. nap Szűcs Gáborné Nánai András a vállalkozás vezetője 5

6 EREDMÉNYKIMUTATÁS KSH: Cg.: Dunapataj és Vidéke Takarékszövetkezet E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z é s 2012.év 2013.év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 05. b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) 14. b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék,részesedés) 15. c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 20. b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 27. b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) 28. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól 1

7 33. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól értékelési különbözet 35. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak értékelési különbözet 39. c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) 40. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása értékelési különbözet 44. d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordításai) 45. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak forgatási célú értékpapírok értékvesztése értékelési különbözet Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 53. b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól készletek értékvesztésének visszaírása Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek 63. ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek 66. b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási 70. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 72. b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a 76. függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre

8 77. a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) 78. kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék 79. felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalékképzés felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre /A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) Kelt: Dunapataj, március hó 17. nap Szűcs Gáborné Nánai András a vállalkozás vezetője 3

9 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Frits Erika (Leánykori név: Frits Erika, Lakcím: 6328 Dunapataj, Nap u. 3.) főkönyvelő, vállalkozási szakon számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás Dunapataj és Vidéke Takarékszövetkezet megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye Dunapataj, Ordasi út 26. A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma átlag fő 29 A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: 2013.december A takarékszövetkezet május 15-én alakult, azóta önállóan működik. A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt. 3 ) alapján az MNB (jogelőd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) által engedélyezett 4 következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, - ideértve a faktorálást, 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 Az Sztv 88. (1), 89. (5) szerint től 2013.évi CCXXXVII.tv. 4 ÁPTF 735/1997/F.sz.hat. 1

10 pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása kezesség és bankgarancia vállalás pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) pénzváltási tevékenység A 2001.évi CXX.tv. (Tpt.) 81. alapján biztosítási ügynöki tevékenység A takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi ügyfelek száma azonban emelkedő tendenciát mutat. A tevékenység központja 6328 Dunapataj, Ordasi út 26. sz. alatt van. Telephelyek bemutatása: Kirendeltségek: 6328 Dunapataj, Ordasi út Dunaszentbenedek, Kossuth L. u Foktő, Kossuth L. u Géderlak, Kossuth L. u Kalocsa, Hunyadi u Szakmár, Árpád u. 5/A Uszód, Dózsa u. 11. A takarékszövetkezetet 6 fős igazgatóság és 5 fős felügyelő-bizottság irányítja. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés 2012.XII XII.31. Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt Jogi személy természetes személy tagok A tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a Szövetkezeti Hitelintézet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a Szövetkezeti Hitelintézet céljainak megvalósításában való vagyoni és személyes közreműködést. A Takarékszövetkezet tagja lehet minden nagykorú természetes személy, továbbá bármely belföldi és külföldi jogi személy is. A jogi személyek száma nem haladhatja meg a tagok számának 1/3-át. A 14. életévét betöltött kiskorú személy belépéséhez törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. A tagsági jogviszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét a Szövetkezeti Hitelintézet részére 2

11 befizette. A Szövetkezeti Hitelintézetbe tagként belépni kívánó személy felvételi kérelmében más Szövetkezeti Hitelintézeti tag részjegyének megvételi szándékáról nyilatkozhat, ilyenkor részjegyet nem kell jegyeznie. A tag belépésekor legalább egy részjegyet köteles jegyezni és befizetni. Egy részjegy összege Ft (azaz Kettőezer) forint. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A Szövetkezeti Hitelintézet jegyzett tőkéjében 1 tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével nem lehet több 15%-nál. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 5 Nemleges. A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 6 A számviteli szabályozás keretébe tartozó szabályzatok Számviteli Rend Számviteli Politika Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata A szabályzatok kiadási módja 1/2013. sz. SZHISZ Szabályzat közvetlen hatályú Hatályba lépett: január 01. Takarékszövetkezet Igazgatóságának határozat száma: VIII/8/2013. ( ) 9/2013. sz. Takarékbank által kiadott közvetlen hatályú Hatályba lépett: január 01. Takarékszövetkezet Igazgatóságának határozat száma: VIII/8/2013. ( ) 10/2013. sz. Takarékbank által kiadott közvetlen hatályú Hatályba lépett: január 01. Takarékszövetkezet Igazgatóságának határozat száma: VIII/8/2013. ( ) Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzatának keretében, sajátos értékelési előírások címen: Fedezetértékelési szabályzat Takarékbank által kiadott - közvetett hatályú Hatályba lépett: január 01. Takarékszövetkezet Igazgatóságának határozat Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási -, és Céltartalékképzési Szabályzat száma: VIII/7/2013. ( ) Takarékbank által kiadott - közvetett hatályú Hatályba lépett: január 01. Takarékszövetkezet Igazgatóságának határozat száma: VIII/7/2013. ( ) 5 Sztv. 89. (1)a) alapján 6 Sztv. 88. (3), évi CXXXV. tv. 3

12 Számlarend és számlatükör Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat Pénz- és értékkezelési szabályzat Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata Határidős, opciós és swap ügyletekről, valamint a fedezeti ügyletek meghatározásáról és elkülönített kezeléséről szóló szabályzat A Takarékszövetkezet Igazgatóságának II/12/2013. sz. határozatával elfogadva. Hatályos: április 22. A Takarékszövetkezet Igazgatóságának II/12/2013. sz. határozatával elfogadva. Hatályos: április 22. A Takarékszövetkezet Igazgatóságának II/12/2013. sz. határozatával elfogadva. Hatályos: április 22. A Takarékszövetkezet Igazgatóságának V/09/2011. sz. határozatával elfogadva. Hatályos: november 01. A Takarékszövetkezet Igazgatóságának IV/10/2011. sz. határozatával elfogadva. Hatályos: december 20. A Takarékszövetkezet Igazgatóságának V/09/2011. sz. határozatával elfogadva. Hatályos: november 01. A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra a minősítési szabályzat, melynek főbb elemeit a számviteli politika keretében ismertetjük. 2. Számviteli politika A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- érvényes számviteli politikával rendelkezik. A 2013.évi CXXXV. tv. alapján megkezdte működését a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció. Működése kiterjed a szabályalkotásra, és ajánlások kidolgozására is. Ennek keretében léptettük hatályba az új számviteli politikánkat december 20-án tartott igazgatósági ülésen, hatálybalépéssel. Az új számviteli politika főbb elemei: A beszámoló összeállításának szabályrendszere és főbb jellemzői A beszámolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó általános előírásokat a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által kiadott Számviteli Rend tartalmazza. A mérleg fordulónapja: december 31. A mérlegkészítés időpontja, vagyis amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el kell végezni: a mérleg fordulónapját követő év január 31. A Hitelintézet éves beszámolójának részei: Mérleg az Szkr. 1. sz. melléklete szerinti szerkezetben Eredménykimutatás az Szkr. 2. sz. melléklete szerinti szerkezetben, függőleges tagolásban Kiegészítő melléklet, amely magában foglalja a cash flow kimutatást az Szkr. 3. sz. mellékletének A változata szerint 4

13 A Hitelintézet háromoszlopos mérleget és eredménykimutatást készít arról az üzleti évről, amelyben az ellenőrzés vagy önellenőrzés során jelentős összegű hiba került feltárásra. A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke mérlegfőösszeg > 25 MrdHUF Jelentős összegű hiba > 500 MHUF 25 MrdHUF > mérlegfőösszeg > 50 MHUF Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF A jelentős összegű hibát az előző évekre vonatkozó elkülönített hatásként kell kimutatni. A mérlegben és az eredménykimutatásban külön harmadik oszlopban egy összegben, a kiegészítő mellékletben évenkénti részletezésben. A számviteli politika keretében el kell készíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. Az Szt. szerint nem kell elkészíteni az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd Ft-ot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió Ft-ot meg nem haladja. Minden egyéb, a számviteli politikában nem rögzített értékhatár, amely szerint a számviteli elszámolás, az értékelés során felmerülő tételek a számviteli elszámolás szempontjából jelentősnek tekintendők, az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékeléséről szóló szabályzatban kerülnek megfogalmazásra. Az értékcsökkenés elszámolásásnak szabályai és módszere A tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (hasznos élettartam). A Hitelintézet a tárgyi eszközei tekintetében a maradványértéket 0 összegben állapítja meg. A Hitelintézet az aktivált tárgyi eszközeire az - az adótörvény által is elismert értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza időarányos leírással, negyedéves gyakorisággal, bruttó érték alapján, lineáris leírás keretében, állandó értékcsökkenési leírási kulcsokkal. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek, az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára után, az üzembe nem helyezett beruházásnál, az üzem körön kívüli tárgyi eszközök esetén, a már teljesen leírt tárgyi eszközöknél, a régészeti leletek, gyűjtemények esetén illetve a tervezett maradványértéket elért eszközöknél. Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszközöknél, a beruházásnál elszámolni, ha a piaci értéke tartósan lecsökkent, mert feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiányzik, vagy a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke. 5

14 Jelentősnek kell tekinteni a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét, ha 10 millió forint alatti bekerülési érték esetén az 1 millió forintot, 10 millió forintnál nagyobb bekerülési értékű eszköz esetén a bekerülési érték 10 %-át meghaladja. Tartósság szempontjából azt kell tartósnak tekinteni, ahol a jelentős különbözet mérlegkészítést megelőző 1 évben mértékében és tendenciájában is folyamatosan fennáll. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékben kell végrehajtani, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő mérlegkészítéskor ismert piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának (az eszköz könyv szerinti értéknél alacsonyabb értéken való értékelésének) okai részben, vagy teljesen megszűnnek, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést a Hitelintézet a piaci értékig, de legfeljebb az eszköz terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével számított nettó értékéig visszaírja. A terv szerinti értékcsökkenést költségként, a terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként, a terven felüli értékcsökkenés visszaírását egyéb bevételként kell elszámolni. Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt tárgyi eszköznél. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a Hitelintézet használatba vételkor egy összegben elszámolja értékcsökkenési leírásként. A beruházásokra adott előlegek követelésnek minősülnek, így az adott előlegek esetében értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján -, ha a beruházás mégsem valósul meg, és a követelés könyv szerinti értéke valamint a követelés várhatóan megtérülő összege között veszteségjellegű tartós és jelentős összegű különbözet alakul ki. A megsemmisült, feleslegessé vált, hiányzó, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve a használhatatlan tárgyi eszközöket a terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően (megfelelő bizonylatolás mellett) a nyilvántartásból ki kell vezetni. Alkalmazott értékelési eljárások A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az un. FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a beszerzés céljától függően az analitikus nyilvántartásban történő minősítéssel határozza meg. Az ügyletminősítés és értékelés elvégzésének fő szabályai A Szövetkezeti Hitelintézet legalább negyedévente 7 minősíti és a tétel jellegétől függően alkalmazott 7 Az ügyletminősítés és értékelés fő szabálya, hogy a jelen szabályzat hatálya alá tartozó kintlevőségeket, befektetéseket, követelések fejében kapott készleteket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket negyedévente kell minősíteni! 6

15 egyedi értékelés (a továbbiakban a jelen fejezet alkalmazása tekintetében: egyedi minősítés) esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló eszközminősítési kategóriák (a továbbiakban: minősítési kategóriák), csoportos egyszerűsített értékelés esetén, azokat az értékelés alapjául szolgáló értékelési csoportok (a továbbiakban: minősítési kategóriák) valamelyikébe sorolja be a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően. A Hitkr. rendelkezései értelmében a csoportos egyszerűsített értékelés alá vont követelések esetében lehetőség van a számviteli politikában kialakított értékelési csoportokba történő besorolásra, azonban a Szövetkezeti Hitelintézet a csoportos egyszerűsített értékelés alá tartozó tételeket, egyezően az egyedi minősítés alá tartozó tételekkel a következő 5 minősítési kategória egyikébe sorolja be: a) problémamentes b) külön figyelendő c) átlag alatti d) kétes e) rossz A Szövetkezeti Hitelintézet negyedévente az eszközök minősítését alapvetően kétféle módon végzi. A csoportos egyszerűsített értékelés szempontjából a Hitkr. 7. számú melléklete II. fejezetének (11) és V. fejezetének (3) bekezdéseiben hivatkozott, kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatárt a Kockázati Stratégia definiálja/tartalmazza, mely összeghatárt ügyfél csoportszinten kell érteni. 8 A kamatok elszámolása és függővé tétele Az év közben járó kamatokat, kamat jellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában függővé kell tenni, ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos vagy azt meghaladó idejű késedelemben van, vagy az alapkövetelés a problémamentes, illetve a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítést figyelembe véve) és összegük nem folyt be. Év végén függővé kell tenni a mérleg fordulónapján (december 31-én) az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, be nem folyt kamatok összegét. Év végén függővé kell tenni az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok összegét, ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott a korábbi minősítési időszakban. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni. 8 Amíg a Kockázati Stratégia hatályba nem lép, illetve másképp nem rendelkezik a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet (Hitkr.) 7. számú melléklete II. fejezetének (11) bekezdésében és V. fejezetének (3) bekezdésében hivatkozott, kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatár ügyfél/ügyfélcsoport szinten nem haladhatja meg a Szövetkezeti Hitelintézet mindenkori auditált - a jelen szabályzat hatályba lépésekor a december 31-i állapot szerinti korlátozások alapjául szolgáló - szavatoló tőkéje 1 %-át. 7

16 3. Számviteli változások és hatásuk A 2013.december 20-i Igazgatósági ülésen elfogadott új szabályzatok hatására az értékelési eljárás az alábbiak szerint változott: Minősítési eljárás előtt után Egyszerűsített Szt. 2 %-ig Szt. 1%-ig problémamentes 0% 0% külön figyelendő Késedelmi napok 10% 5% átlag alatti figyelembevétele 30% 20% kétes 70% 50% rossz 100% 90% Egyedi Szt. 2%-a felett Szt. 1%-a felett problémamentes 0% 0% Ügyfélmin. kategória külön figyelendő 1-10% 1-10% késedelmi napok átlag alatti 11-30% 11-30% fedezetek kétes 31-70% 31-70% rossz % % A portfolió minőségére a fentiekben leírt változtatás nem volt kihatással. Az egyszerűsített értékelés változásának eredményre gyakorolt hatása nem jelentős. Minősítési eljárás Tőke Értékvesztés Tőke Értékvesztés Változás hatása Egyszerűsített Egyedi Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek): Nemleges. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Hivatkozás Mérleg/eredménykimutatás sora előjellel 2012.év 2013.év Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérleg-főösszege a december 31-i ezer Ft-ról eft-tal emelkedett, elérte a ezer Ft-ot december 31-én. Ebből: a saját tőke növekedése eft a kötelezettség növekedése eft az átmenő passzívák csökkenése eft a céltartalék növekedés 106 eft 8

17 Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a kötelezettségek (NHP hitelek folyósítása) emelkedéséből származik. A takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben megerősítette. a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1.Tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,0% ,3% 0,3% 2. Állampapírok ,5% ,2% 7,7% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,0% ,1% -9,9% 4. Ügyfelekkel szembeni köv.-ek ,8% ,7% 2,9% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,5% ,7% 0,2% 6. Immateriális javak ,1% ,0% -0,1% 7. Tárgyi eszközök ,7% ,9% -0,8% 8. Saját részv.,egyéb eszközök ,2% ,2% 0,0% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,2% ,9% -0,3% E S Z K Ö Z Ö K

18 A takarékszövetkezet jövedelmezősége szempontjából kedvezően alakult az eszközállomány összetétele, mivel megnőtt az ügyfelekkel szembeni követelések aránya 2,9 %-kal, valamint az állampírok aránya 7,7 %-kal. A hitelintézetekkel szembeni követelések aránya 9,9 %-kal csökkent. Az ügyfelekkel szembeni követelés 2013.év végén eft volt, melyet a mérlegben csökkentett a eft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva eft-al nőtt nettó értéken, s így aránya a mérleg-főösszeghez viszonyítva 33,7 % lett. 2.Tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása Hitelint.-el és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása M E G N E V E Z É S 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,7% ,5% -15,2% 3.) Hitelintézetekk szembeni pü.i ét. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,9% ,1% 1,2% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,4% ,4% 14,0% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ xx A fentieket szemléltetik a következő diagram: 10

19 A 2.sz.tábla a követelések két fő csoportját mutatja be. A hitelintézetekkel szembeni követelések 15,2 % -ponttal csökkentek. A szerkezeti változás a tudatos üzletpolitika következménye. A lejárati idő alapján csoportosítva a követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya 7,9 %- ról 9,1 %-ra, míg az éven túli követelések aránya 50,4 %-ról 64,4 %-ra nőtt. b. Az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány takarékszövetkezetnél 2013.XII.31.-én eft volt, eft-al több az előző évinél. A minősített mérlegtételek összege bruttó értéken eft, az előző évinél efttal több. A nyilvántartott értékvesztés összege eft. A minősített mérlegen kívüli kötelezettségek bruttó értéke eft, az előző évinél eft több. A nyilvántartott céltartalék összege 305 eft. 3.Tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes ,3% ,3% 2,0% Külön figyelendő ,8% ,4% -2,4% Átlag alatti 799 0,0% 487 0,0% 0,0% Kétes ,5% ,9% 0,4% Rossz ,4% ,4% 0,0% Mindössz.(mérleg+mérl.kiv.) xx Portfolió elemzés minősítés (nettó) Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo.% 2013.XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes ,3% ,3% 2,0% Külön figyíelendő ,4% ,2% -2,2% Átlag alatti 564 0,0% 384 0,0% 0,0% Kétes ,3% ,5% 0,2% Rossz 0,0% 562 0,0% 0,0% Mindössz. (mérlegt.+mérl.k.) xx Portfolió átlagosztályzata bruttó sz. 4,90 4,91 11

20 A minősített eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel (vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány, ami december 31.-én nettó e Ft volt, december 31.-én pedig eft. A problémamentes állomány aránya 93,3 %-ról, 95,3 %-ra nőtt. A táblázatból megállapítható, hogy az összes minősített állomány átlagosan 4,91 "osztályzatot" 9 kaphatott volna. Ez az érték minimális mértékben növekedett a évi záró értékhez (4,90) viszonyítva. c. Források összetételének alakulása A takarékszövetkezet forrásait elemezve megállapítható, hogy az idegen források dinamikusabban emelkedtek, mint a takarékszövetkezet saját tőkéje. 4./A Tábla Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,6% ,1% -1,5% Idegen források ,4% ,9% 1,5% F O R R Á S O K xx A táblázatból megállapítható a saját források arányának 1,5 % pontos csökkenése, melyben megjelenik a betétállomány emelkedése. 4./B Tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása (Adatok e Ft-ban) Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke - Jegyzett tőke leszállítás Ebből: leányvállalati 0 0 Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék + Általános tartalék képzés Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Lekötött tartalék képzés Értékelési tartalék + Vagyon értékelés Az értékelés 1-5 értékelési skálán : a problémamentes =5, a rossz =1. 12

21 Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke Tábla A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv ,2% ,4% 1,2% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,8% ,6% -5,2% 3.) Egyéb rövid ,6% ,1% -4,5% Rövid lejáratú kötelezettségek ,6% ,1% -8,5% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú 0 0,0% ,6% 7,6% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,8% ,5% -0,3% 6.) Egyéb hosszú ,6% ,8% 1,2% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,4% ,9% 8,5% K Ö T E L E Z E T T S É G EK Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök % a) Készpénz % b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni % c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval 0 0 0% d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma % II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) % a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között % 0 0 0% 13

22 Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében eft-tal nőtt. A források összetétele lejárati idő szerint (az NHP hitelekhez igénybe vett, MTB Zrt. által nyújtott kamatmentes hitellel) nagyobb mértékben változott, a hosszú lejáratú források aránya nőtt, 8,5 % -ponttal. d. Tőkemegfelelés - ICAAP 10 A Takarékszövetkezet 2008-ban új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek - megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, - a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, - megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. A takarékszövetkezet hitelezési kockázatát sztenderd módszer szerint, működési kockázatát pedig alapmutató módszer szerint számítja ki. 6.tábla A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli - kockázati kitettség eredeti értéke 16 %-kal emelkedett, míg a kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 15%-kal nőtt. A mérlegtételek átlagos kockázati súlya 26,1 %. Tőkekövetelmény alakulása MNBkód Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés CAB211 Sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény % CAB212 IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye 0 0 0% Összes tőkekövetelmény hitelezési és partner CAB21 kockázatokra % CAB22 Elszámolási kockázat tőkekövetelménye 0 0 0% Tőkekövetelmény: pozíció, devizaárfolyam, árú CAB23 kockázatokra 0 0 0% CAB24 Működési kockázat tőkekövetelménye % CAB26 Egyéb és átmeneti tőkekövetelmény 0 0 0% CAB2 Tőkekövetelmény minimális szintje % Felügyeleti felülvizsgálat hatása (SREP) % Belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) hatása % Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF kód Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen % CS0-a Kitettség eredeti értéke % 10 inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 14

23 Átlagos kockázati súly 26,3% 26,1% -0,2% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték % CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke % Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 26,6% 26,4% -0,2% Kockázatok tőkeszükséglete összesen ebből: hitelezési % működési (alapmutató módszer) % egyéb 0 0% Tőkepuffer értéke:max (stressz tesztek, önértékelés) % Összes tőkeszükséglet a 2.pillér alatt tőkepufferrel % 7.Tábla Szavatoló tőke számítás és a fizetőképességi mutató A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. Megnevezés 2012.XII XII.31. Index% 01 Jegyzett tőke % 02 Befizetett, be nem jegyzett tőke Tőketartalék % 04 Eredménytartalék % 05 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon % 06 Általános tartalék % 07 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig 0 0 0% 08 Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve % 09 Jegyzett, be nem fizetett tőke Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével % 11 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 12 ALAPVETŐ TŐKE % 13 Alárendelt kölcsöntőke 0 0 0% 14 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése 16 JÁRULÉKOS TŐKE % 17 Levonások előtti szavatoló tőke % 18 Tőkemódosítás a PIBB miatt csökkentő t. 19 Limit túllépések tőkekövetelménye 0% 20 Egyéb korrekciók +,- 21 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) % 22 TMM 31,49% 27,81% 88% 23 TMM-ICAAP 27,37% 21,69% 79% 24 TMM-SREP 24,04% 20,45% 85% A takarékszövetkezet tőkemegfelelési mutatója a 1. pillér alatt 27,81 % az előírt 8 %-kal szemben. A tőkepuffer számítás eft tőkét, majd a stressz puffer, a stressz tesztek eredménye további eft-tőkét indkukált. Így a belső tőkeszámítás szerinti tőkemegfelelési mutató 21,69 %. 15

24 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a SREP keretein belül felülvizsgálta a takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát. A tőkekövetelményt 136%- ban állapította meg, így december 31-én a felügyeleti tőkemegfelelési mutatónk 20,45%. e. Jövedelmezőség Szövetkezetünk adózás előtti nyeresége eft, ami 83,69 %-kal alacsonyabb, mint a 2012.évi. A nyereség ilyen nagy arányú csökkenése az alábbi főbb tényezőkre vezethető vissza: 8.tábla Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők s.sz. Tényező megnevezése A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és bef. szolg. fedzete Általános igazgatási költségek a -Ebből: szem.i jellegű ráford Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete 0 13 Értékvesztés egyéb részesed Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolg. eredm alakul Nem pénzügyi és bef.i szolg. eredm Szokásos üzleti tev. Eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY A kamatkülönbözet növekedése a tevékenység volumen emelkedésének köszönhető, rontó tényező volt a kamatrés színvonal csökkenése. Az egyéb ráfordítások nagymértékű növekedésének oka a tranzakciós illeték bevezetése. 16

25 Kamatjövedelem változás elemzése Megnevzés Kamatbevétel változása az előző évhez képest Kamatkiadás változása az előző évhez képest Kamatjövedelem változás: A bevétel megoszlása üzletágak szerint Üzletág Előző év Mo.% Tárgy év Mo.:% Hitelek kamatbevétele ,3% ,9% Állampapírok kamatbevétele ,8% ,1% Bankközi betétek kamatbevétele ,8% ,5% Monetáris int.ált.kibocs. értékpapírok kamatbev ,7% ,3% Jutalékos bevételek ,4% ,2% Összesen: Az üzletágak közötti bevételek megoszlását nézve megállapíthatjuk, hogy a sok éven át vezető állampapírok helyét átvették a hitelek kamatbevételei. Ennek ellenére a hitelek kamatbevételét nézve megállapítható, hogy az előző évhez viszonyítva 2013-es évben 5,4%- kal csökkenés mutatkozik a referencia-kamatok negatív változása miatt. Nagyobb mértékű csökkenés figyelhető meg a bankközi betétek kamatbevételeinél (9,3%). Az állampapírok kamatbevételei 4,3%-kal nőttek 2013-as évben az állampapír-állomány 7,7%-os növekedése következtében. A jutalékos bevételek esetében 6,8 %-os növekedés figyelhető meg. 9.tábla Jövedelmezőségi mutatószámok Jövedelmezőségi mutatószámok S.sz. Megnevezés Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 6,62% 0,78% -5,85% 2 Eszközarányos bevétel % 9,68% 8,12% 0,80% 3 Eszközarányos nyereség % 0,64% 0,06% -0,10% 4 Saját tőke arányos nyereség % 5,52% 0,62% -4,89% adatok: %-ban A bevételarányos eredmény 5,85 %-ponttal csökkent, míg az eszközarányos bevétel 0,80 %- ponttal nőtt. Így a tőkearányos eredmény 4,89 %-ponttal romlott a fentiek következtében. 17