12. szám 123. évfolyam május 2. TARTALOM

Átírás

1 12. szám 123. évfolyam május 2. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 17/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról... 18/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról... 19/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Egészségmegőrző Programjának működtetéséről Oldal Egyéb közlemények Helyesbítés Utasítások 17/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A évi C, a Számvitelről szóló január 1-től hatályos törvénynek a 14. előírása szerint: A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források értékelési szabályzatát. Az értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. Az Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatának szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére Az Értékelési Szabályzat időbeli hatálya Az utasítás rendelkezéseit először a üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli főosztályvezető 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam: A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁV Zrt. a devizában kifeje-

2 666 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám zett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatában használt fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. -ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A mérlegtételek értékelésénél alkalmazott alapelvek A MÁV Zrt. eszközeinek és forrásainak értékelésénél a Sztv ával összhangban: A vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. A törvény előírásai szerint az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. Az értékelést egyedileg végezzük. Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint az év végi mérlegkészítést megelőzően történik. Az évközi mérlegkészítéskor az eszközök és a források könyv szerinti értéken kerülnek a mérlegbe. A mérlegtételeket körültekintően kell értékelni, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével. A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő. A MÁV Zrt-nél a leltározás a B 24. sz. Leltározási Utasítás alapján történik. Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. Ettől értérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat fejezete tartalmazza. A Sztv. értelmében és a MÁV Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2. Befektetett eszközök A befektetett eszközök könyvekbe való felvételkor (bekerüléskor) Sztv a előírása alapján kerül sor a beszerzési illetve az előállítási érték kialakítására. A Sztv. 57. (3) bekezdés szerint a törvényben meghatározott befektetett eszközöknél lehetőség nyílik a vállalkozó számára, a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazására. A MÁV Zrt. a piaci értéken történő értékelési eljárás alkalmazásának lehetőségét fenntartja Immateriális javak Az immateriális javak nyilvántartásba vétele a Sztv szerinti beszerzési, illetve előállítási költségen történik (bruttó érték). A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között különbözet mutatkozik, az eltérést minden esetben jelentősnek tekintjük, ezért a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Immateriális jószág importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Az immateriális javaknak a bekerülési értékét hasznosításuktól függően azokra az évekre osztjuk meg, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenési leírást a külön kiadott, Az értékcsökkenés elszámolásának módja és mértéke című, 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH számú utasítás szerint kell elszámolni. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolását a MÁV Zrt. lineáris módszerrel, a bruttó érték alapján napi számítással, havonta végzi, amíg a nettó érték a 0 összeget eléri. A január 1. után használatba vett vagyoni értékű jogok és szellemi termékek közül az ,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti jószágok teljes értékét elszámoljuk, tervszerinti értékcsökkenésként a használatbavételkor. A január 1-t követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. Az immateriális jószágnál a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. -ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha az immateriális jószág könyv szerinti

3 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője 667 értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, és ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés nagyságát. A piaci érték megállapítása és a terven felüli értékcsökkenés és a visszaírás elszámolásáról az üzletágak/ főtevékenységi körök kezdeményezése alapján a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. A Sztv. 57. (2) bekezdése alapján amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni (visszaírás). Visszaírást az immateriális jószág piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig lehet elszámolni. A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. Az immateriális javakat a mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírással növelt beszerzési illetve előállítási értéken mutatjuk ki. Az immateriális javakra adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó öszszegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60..(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv a alapján határozzuk meg. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv (5)). A beruházás üzembe helyezésig a devizahitelek felmerült árfolyam különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam nyereség vagy veszteség, a bekerülési érték részét képezi. A MÁV Zrt-nél kizárólag a beruházási hitelekkel kapcsolatos tételeknél azon költség- illetve ráfordítás-jellegű tételeket (kamat, árfolyam-különbözet stb.) lehet a bekerülési ár részeként figyelembe venni, ami az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódik és az adott eszközhöz egyedileg hozzárendelhető. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözetet minden esetben jelentősnek minősítjük, és a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a különbözet összegével a beszerzési értéket módosítjuk. A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. A bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett vagy értékesített termék vagy szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett várható eladási ára. Importbeszerzésnél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A tárgyi eszközök értékét növelő bekerülés értékként a Sztv. 48. (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe. A Sztv január 1-től hatályos módosítása szerint, az átvételkor érvényes piaci értéken illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken

4 668 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám vesszük fel a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz piaci értékét, legfeljebb az eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel a beszerzési ár részét képező kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenérték. A 0. számlaosztályban tartjuk nyilván a bérbe adott és a bérbevett eszközöket. A bérbe adott eszközök nyilvántartását az állagban tartó szervezet, a bérbevett eszközök esetében, pedig a szerződést kötő szervezet köteles vezetni. Maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. A MÁV Zrt. minden esetben 0 maradványértékkel számol. A tárgyi eszközöket egyedileg értékeljük. A tárgyi eszközöket a mérlegben a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírással növelt beszerzési illetve előállítási értéken mutatjuk ki. A tárgyi eszközöknek a bekerülési értékét hasznosításuktól függően azokra az évekre osztjuk meg (a Sztv 52. (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve), amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték és a hátralévő hasznos élettartam hányadával megállapított lineáris leírási kulccsal írjuk le. Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris leírási kulcs alkalmazásával történik. A tervszerinti értékcsökkenés elszámolását a MÁV Zrt. lineáris módszerrel, napi számítással, havonta végzi, a bruttó érték alapján, amíg a nettó érték a 0-át eléri A január 1. után használatba vett tárgyi eszközök közül az ,- Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök teljes értékét elszámoljuk tervszerinti értékcsökkenésként a használatbavételkor. Ezen eszközök bekerülési értékének és azzal megegyező, elszámolt értékcsökkenésének a nyilvántartásba vétele a tárgyi eszközök között, illetve a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának általános szabályai szerint történik. A január 1-t követően beszerzésre kerülő valamennyi tárgyi eszköz esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszközök MÁV Zrt-nél használt leírási kulcsai eltérnek (alacsonyabbak) a Társasági adótörvény szerint figyelembe vehető értékektől, ezért az adó alapjának meghatározásához a törvényben előírt kulcsokkal is kiszámításra kerül az értékcsökkenésként elszámolható összeg. A Társasági adótörvény szerint számított értékcsökkenés elszámolása az erre a célra megnyitott 0-s számlaosztályban megnyitott nyilvántartási számlákra központilag történik. A tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. -ában előírtakat vesszük figyelembe. Az 53. alapján terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közti különbözet tartósan (egy éven túl) és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, és ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés nagyságát. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az üzletágak/főtevékenységi körök feladata, a javaslatról a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes hoz döntést.. A Sztv. 57. (2) bekezdése alapján amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni (visszaírás). A visszaírást az eszköz piaci értékére, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékig lehet elszámolni. A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A tárgyi eszközök értékeléséről a Számviteli Főosztály előterjesztése alapján a portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. A tárgyi eszközök selejtezéséről, a DHL-ben megadott összeghatárig az állományban tartó főtevékenységi kör vezetője dönt. Ezen értékhatár felett a tárgyi eszköz selejtezést csak vezérigazgatói engedéllyel lehet végrehajtani. Az állami vagyonnal való gazdálkodást a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon túl, az érvényes Állam- MÁV Zrt. szerződés és a Kincstári Vagyon Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés szabályozza.

5 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője Beruházások A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 115/1997. (MÁV Ért 52) utasítás, illetve annak módosításai (85/2000. (MÁV Ért. 33.), 97/2000. (MÁV Ért. 40.) és 42/2001. (MÁV Ért. 17.) tartalmazzák. Az aktiválás előtt feleslegessé váló, megrongálódott, megsemmisült beruházások esetén a beruházó kezdeményezésére selejtezés, részselejtezés a bekerülési érték egyéb ráfordítás terhére történő elszámolásával történhet. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az aktivált tárgyi eszközök közé Beruházásra adott előlegek A beruházásra adott előlegeket a mérlegben a beruházási szállítónak, import beszerzés esetén importálást végzőnek, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának az ilyen címen átutalt a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben mutatjuk ki. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza teljesítéskori, illetve a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60..(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg A befektetett pénzügyi eszközök A Számviteli Törvény előírásai szerint a befektetett pénzügyi eszközöket egyedileg kell értékelni a beszámoló készítése során. A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartásba vételi és mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A MÁV Zrt. nem él a Sztv. 59/A-F. -ában nevesített valós értékelés módszerével Részesedések A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor üzleti vagy cégérték kimutatása esetén az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. A MÁV Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetéseknél a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értékét számoljuk el. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv által meghatározott érték. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó, mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el. A külföldi pénzértéke szóló részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; d) a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A saját tőke arányos érték alapján megállapított értékvesztésre, visszaírásra vonatkozó előzetes adatokat a tárgyévet követő év január 20-ig a várható nem auditált és bekért mérlegadatok alapján a cégmegítéléssel kapcsolatos és az egyéb rendelkezésre álló információk alapján a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság adja meg. A részesedések értékeléséről a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság előterjesztése alapján a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Az értékvesztés, visszaírás vonatkozó végleges, a főkönyvi könyvelést alátámasztó adatokat a Számviteli Főosztály részére a tárgyévet követő év február 10-ig adja át a Portfoliógazdálkodási Igazgatóság. Ha az értékvesztés elszámolása indokolt, a különbözetet a pénzügyi befektetések értékvesztéseként kell elszámolni. A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.

6 670 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. (2) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat öszszegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben a szerződés szerint az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértéke szóló értékpapír a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a felhalmozott kamatot nem tartalmazó piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján megállapítható, hogy a különbözet mértéke jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. (4) bekezdésében meghatározott szempontokat. Az értékpapírok leírásáról a piaci érték változásának figyelembevételével a portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes dönt. Ha az értékpapír mérleg készítéskori piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik az elfogadott, elismert összegben. Itt vesszük nyilvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes lakáscélú kölcsön éven túli lejáratú összegét. Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. Az egy éven belül lejáró összeg a mérlegkészítéskor könyvelésen kívül, a mérlegben átsorolásra kerül. A MÁV részvénytársasággá alakulásakor leírt illetve leértékelt kölcsönök munkavállalói tartozásainak összege a 0. számlaosztályban van nyilvántartva. A nyilvántartást a számviteli szolgáltatás területileg illetékes szervezete vezeti. A nyilvántartott összeg felett befolyt törlesztések egyéb bevételként kerülnek elszámolásra. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. (2) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv ). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni.

7 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője 671 Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. A mérlegben a tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteket a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé Forgóeszközök Készletek A készleteket bekerülési értékét a Sztv a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Amennyiben az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között különbözet mutatkozik, azt minden esetben jelentősnek minősítjük, és a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket a különbözet összegével módosítjuk. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására az MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készlettel korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: növények, virágok, szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, oktatófilmek (dia és mozifilmek), a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. A szakkönyveket és oktatófilmeket a 0. számlaosztályban tartjuk nyilván. A Sztv január 1-től hatályos módosítása szerint, az átvételkor érvényes piaci értéken illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken vesszük fel a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A vasúttársaság területén, mint közterületen talált tárgyak nem kerülnek a készletek között állományba vételre. Ezek felett a vasúttársaságnak felelős megőrzési kötelezettsége van, majd nyilvános árverésen az állam javára értékesíti. A fölös áruként fellelt készleteket a vasút a többletekre vonatkozó elszámolási szabályoknak megfelelően kezeli Anyagok A Készletgazdálkodási modulban nyilvántartott raktári anyagkészleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani (kivéve a mennyiségi nyilvántartásra kötelezett, raktárra visszaadott anyagok raktári készletét, amelyet raktárban csak mennyiségileg, míg a 0-s számlaosztályban az alkalmazott átlagár 50%-os értékén kell nyilvántartani). Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra. Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejűleg kerül sor. A keletkezett árjavaslatot az anyaggazdák kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt, vagy a bevételezés számlával történő egyeztetésének időbeli csúszásából adódóan a központilag számított súlyozott átlagár korrekcióra szorul. Az árjavaslat jóváhagyását követően kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelése. Az időszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. Projektes vételezések esetén, a tárgyhavi mozgások az adott időszakban átértékelődnek a hónap zárásakor számított és aktuálissá váló új cikkárral. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont anyagkészletek között mutatjuk ki a reklám és ajándéktárgyakat, a polgári védelmi anyagokat, valamint az egyéb anyagkészleteket. E készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik. A többletként fellelt, térítés nélkül átvett, ajándékba kapott stb. anyagok értékelésére a készletekre leírtak vonatkoznak.

8 672 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám Az anyagkészletek év végi értékelése Amennyiben egyedi értékelés alapján az anyagkészlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni az anyagkészlet értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Értékvesztés elszámolásáról a DHL-ben meghatározott értékhatárig a Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység illetve a Társasági Szolgáltatás vezetője dönt. Ezen értékhatár felett az anyagok leértékelésére vonatkozó döntést a vezérigazgató jogosult meghozni. A Sztv (3) alapján az egy évnél régebben beszerzett, fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre Az anyagkészletek selejtezése Azon anyagkészleteket, amelyeket a vasútüzem céljára felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, az arra jogosult engedélyezése alapján selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. Az anyagkészletek selejtezéséről összhangban az éves üzleti tervvel a DHL-ben megadott összeghatárig a készletben tartó főtevékenységi kör vezetője dönt; szakanyagok selejtezése esetében az illetékes üzletág műszaki véleményének figyelembe vételével. Ezen értékhatár felett az anyagkészlet selejtezést csak vezérigazgatói engedélylyel lehet végrehajtani Árukészlet Nyilvántartásra a Sztv a szerinti beszerzési áron, illetve előállítási költségen kerülnek. Az importból történő beszerzés értékére a készleteknél leírtakat alkalmazzuk. A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. A vásárolt göngyölegeket a számla alapján felszámított betétdíjas áron számoljuk el. Év végi értékelésére az anyagoknál leírtakat alkalmazzuk Saját termelésű készletek A saját termelésű készleteket az előállítással bizonyíthatóan szorosan kapcsolatban lévő, továbbá megfelelő mutatók alapján a termékre, illetve az eszközre elszámolható közvetlen önköltségen mutatjuk ki. (Lásd Önköltség számítási Szabályzat) A saját termelésű raktári készletek és az abban bekövetkező változások súlyozott átlagáron kerülnek elszámolásra. A saját termelésű készletek befejezetlen állománya év végén a munkahelyi készletek leltározása alapján kerül a mérlegbe Készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el Követelések Követelések szolgáltatásból Számlázáskor a termék értékesítéséből, szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki. A nyilvántartott követelésekről az éves zárás részeként a számviteli szolgáltatás egyenlegközlőt küld ki. A külföldi pénzértéke szóló követelést a teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba, az alábbiak figyelembe vételével: A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti veszteségjellegű különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: A mérleg készítésekor a mérleg fordulónapon fennálló vevőkövetelésekre:

9 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője %-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok követeléseire, amelyekkel szemben jelentős 1 M Ft-ot meghaladó éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el az éven túl lejárt követelésekre, amelyek nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak, 50%-os mértékű követelést számolunk el a 180 napon túl lejárt követelésekre, amely nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak, a követelés értékesítése, apportálása esetén, amenynyiben arról a mérlegkészítésig döntés születik, az átruházás kapcsán meghatározott értékig, amennyiben elengedésre kerül 100%-os mértékben értékvesztést számolunk el, Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést, A mérleg készítésekor a mérleg fordulónapon fennálló részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelésekre: 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, a követelés értékesítése, apportálása esetén, amenynyiben arról a mérlegkészítésig döntés születik, az átruházás kapcsán meghatározott értékig, amennyiben elengedésre kerül 100%-os mértékben értékvesztést számolunk el, minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A mérleg készítésekor a mérleg fordulónapon fennálló egyéb követelésekre, egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig. A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a számviteli szolgáltatás (főkönyvelőségek és törzs) javaslata alapján, a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztállyal egyetértésben. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben a követelést külön főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Ha a követelés behajthatatlanná válik, a DHL-ben meghatározott engedélyezési jogkörök alapján hitelezési veszteségként leírásra kerül. Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük. Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, az az év végi átértékelése előtt történik. Az értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti, az értékvesztés elszámolásakori nyilvántartási árfolyamán kell elszámolni. Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni. A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevőség modul tételesen (adósonként) tartalmazza. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell Váltókövetelések A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni Fedezeti ügyletek értékelése A MÁV Zrt. a fedezeti ügyleteit nem minden esetben konkrét tranzakciókhoz, hanem az árfolyam illetve kamatfedezeti politikában meghatározott tranzakciócsoportokhoz kötötten indítja, így a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat nem mindig létesíthető. A fedezeti ügyletek esetén a fedezett ügyletre való hivatkozás ez esetben a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkal-

10 674 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám mazzuk: Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra: o A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki. o A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a meghatározott egyedi elv alapján árfolyam fedezeti ügylet esetében az ügylet értékének és a fedezett devizaösszeg tervárfolyamon (vagy célárfolyamon, ha a tervárfolyam a fedezés után lesz meghatározva) számított értékének összevetésével végezzük. Kamatfedezeti ügyletek esetében az egyedi hitelszerződésben meghatározott kondíciók alapján számított kamatösszeget állítjuk szembe a kamatfedezeti ügylet kötésével elért kamatlábbal számított kamatösszeggel, amenynyiben terv-, illetve célkamat nem áll rendelkezésre (cél= terv javaslat) Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár. A külföldi pénzértékre szóló értékpapír, részesedés a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. A MÁV Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja. Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt és tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A mérlegben ezen eszközöket a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a MÁV Zrt. pénztáraiban lévő készpénz, valamint a jegykiadó automatákban tárolt készpénz összeget vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatunk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő összeg szerinti értékben Valutát kezelő házipénztár A házipénztár a bankszámláról felvett valutát a deviza könyv szerinti átlagos bekerülési árfolyam alkalmazásával kell a pénztárba bevételezni.

11 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője 675 A valutát kezelő házipénztár működtetését ellátó pénzügyi és számviteli szolgáltató egység a feltöltés napján, a pénztár nyitása előtt két tizedesjegy pontossággal kialakítja az aznap, a valutaellátmányok kiadásánál alkalmazandó árfolyamot a pénztárban levő valutakészlet bevételezéskori árfolyamán alapuló súlyozott újraértékelésével. A pénztári tranzakciók elszámolásánál a valutaellátmányok kiadása és visszafizetése esetén egyaránt az aznapra megállapított súlyozott átlagárfolyamon kell a tételeket elszámolni. A HUF alapú könyvelésből származó árfolyam-különbözet elszámolása a következő módon történik: a pénzfelvételből és pénzbeszállításból eredő árfolyam-különbözet elszámolását és könyvelését a főkönyvelőség végzi, a kiküldetésben résztvevők részére kiadott és visszavett ellátmányok esetében felmerülő árfolyam-különbözetet a Nemzetközi Főosztály elszámolása alapján a főkönyvelőség könyveli. A mérlegben a valutapénztárban levő valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyam alapján; Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintérték alapján. A Sztv. 46. (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik: Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán. A törlesztéskor realizált árfolyam- különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon Aktív és passzív időbeli elhatárolás, saját tőke, céltartalék Aktív és passzív időbeli elhatárolást, a saját tőkét, a céltartalékokat könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. Az aktív időbeli elhatárolások között, halasztott ráfordításként mutatjuk ki a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteség ösz-

12 676 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám szegét. Amennyiben az év végi átértékelés során árfolyamnyereség keletkezik, annak összegével a korábban elszámolt elhatárolt árfolyamveszteséget, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben szüntetjük meg. A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét. Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapja után jóváhagyott, tárgyévet terhelő prémiumok és a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. A saját tőkén belül lekötött tartalékként mutatjuk ki a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt öszszeget, a devizás fejlesztési hitelek nem realizált árfolyam veszteségéhez kapcsolódó aktív elhatárolás és egyéb céltartalék fordulónapi különbözetét és a szakképzési alaprészből kapott, lekötött pénzeszközöket. A várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre akkor képzünk céltartalékot, ha a mérleg fordulónapján valószínűsíthető, vagy biztos, hogy fel fognak merülni, és az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősülnek. A képzés során a mérleg készítéséig felmerült információkat vesszük figyelembe Kötelezettségek értékelése Rövid lejáratú kötelezettségek értékelése A rövid lejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt, ÁFA nélküli összegben mutatjuk ki. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni Hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése A beruházási és fejlesztési hiteleket (amennyiben forintban felvett hitelek), az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Az egyéb hosszúlejáratú kötelezettségeket könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettséget a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten állítjuk be a mérlegbe. A hosszú lejáratú kötelezettségek közt nyilvántartásba vett, az állami eszközök forrásának értékét a szerződés szerinti illetve az állami vagyon bővítésére kapott költségvetési juttatás igénybevételkori forint értékben mutatjuk ki. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEG- SZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások a) évi C. törvény A számvitelről b) évi CLXXXIII. Törvény a vasúti közlekedésről c) 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet A vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről d) 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről e) 20/2007. (VIII.24. MÁV Ért.28.) VIG számú utasítás a MÁV Zrt. vasúti közlekedési tevékenységeinek évi számviteli elkülönítési szabályzatáról

13 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője 677 f) A MÁV Zrt. számlarendjének egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok g) 5/2001. MÁV Ért. 25.) Pü. Ig. számú utasítás az eszközök átsorolásáról h) 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól i) 27/2005. (VIII.19. MÁV Ért. 33.) PVH Az értékcsökkenés elszámolásának módjáról és mértékéről j) 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH számú utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Szabályzatáról k) 22/2007. (IX.7. MÁV Ért.30.) PÁVIGH számú utasítás a MÁV Zrt. hatályos számlarendjéről l) 7/2005 (II.18. MÁV Ért. 7.) PVH számú utasítás az üzletági beruházások lebonyolításának GIR-ben történő elszámolásáról m) 14/2005. (IV.8. MÁV Ért. 14.) PVH sz. utasítás Belső Teljesítményi Szolgáltatási Szabályzat 5.2. Módosítások: 5.3 Megszüntetések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 18/2007. (VI.22. MÁV Ért.23.) VIG sz. utasítás A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatáról hatályát veszti HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉ- SEK: A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzatát a üzleti évről készített beszámolóktól kell alkalmazni. Mellékletek: Heinczinger István s. k. vezérigazgató 18/2008. (V. 2. MÁV Ért. 12.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Számviteli Politikájáról 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A törvény előírása alapján a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kialakítottuk a MÁV Zrt. adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. egyszemélyes részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A társaság alapítója és részvényese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója. A MÁV Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV Zrt. egészére, hanem az elkülönített üzletágak mindegyikére is HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. A Számviteli Politika szervezeti hatálya A MÁV Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére A Számviteli Politika időbeli hatálya Az utasítás rendelkezései először a üzleti évről készítendő beszámolók összeállításánál kell alkalmazni Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli főosztályvezető 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A számviteli elszámolás értékelés során használt kategóriák: A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV Zrt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából: 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3.. (3) 3.): Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) minden esetben jelentősnek minősítjük. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában bármilyen összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél 5 évre

14 678 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett bemutatjuk. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: o Minden esetben jelentősnek minősítjük a számla vagy egyéb számviteli bizonylat hiányában alkalmazott nyilvántartási érték és a később beérkezett számla vagy számlát helyettesítő dokumentum közötti különbözetet. o Készletek és követelések értékvesztésének elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték közötti különbözetet egyedileg minősítjük. o A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a részesedés könyv szerinti és piaci értéke közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek és abban az esetben számoljuk el, ha az tartósan fennáll. o Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál jelentősnek minősítjük a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti tartósan (egy éven túl) fennálló különbözetet akkor, ha ez a különbözet meghaladja az eszközre egy év alatt elszámolt értékcsökkenés mértékét. o A kötelezettségek, követelések (azon belül a devizás és deviza alapú követelések) devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam különbözetet, függetlenül annak nagyságától mindig jelentősnek tekintjük. o A hálózat-hozzáférési szolgáltatásokon és a térségi személyszállítási tevékenységeken kívüli egyéb szolgáltatásokat a számviteli politika részeként elkészítendő elkülönítési szabályzatban foglaltak szerint minősítjük jelentősnek. o Megszüntetés során, a halasztott bevételként elszámolt összeget minden esetben jelentősnek minősítjük Nem jelentős összegű hiba Mivel az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük, ezért a MÁV Zrt-nél a nem jelentős mértékű hiba kategóriát nem használjuk. 3.3 A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3.. (3) 5.): A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük (a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja és ezért a már közzétett a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztők) ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20%-kal változik Kapcsolt fél: MÁV Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit, vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 M Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat veszszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől amit független felek öszszehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna Üzletág: Jelen szabályzat tekintetében üzletágnak tekintjük a Pályavasúti Üzletágat, a Keskeny nyomközű vasút személyszállítást és a Központi irányítást és szolgáltatást. A MÁV Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. -ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Általános szabályok A Sztv. előírásai alapján a MÁV Zrt. könyveit a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven vezeti. A MÁV Zrt-nél a könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is megjelenítjük a tételeket. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát használjuk. Az ehhez kapcsolódó részletszabályokat az Értékelési Szabályzat tartalmazza. A MÁV Zrt-nél az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A számviteli politika keretében előírt Szabályzatokat a MÁV Zrt. alábbi utasításai tartalmazzák:

15 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője /2004. (VI.18. MÁV Ért. 25.) PVH sz. Leltározási Szabályzat (B 24. Sz. utasítás) 2. A MÁV Zrt. Értékelési Szabályzata 3. Önköltség-számítási Szabályzat 4. Pénzkezelési Szabályzatok: 14/2007. (VI.8. MÁV Ért.21.) VIG. sz. B.3. számú Házi és Kézipénztári utasítás, B.25. Pénztárvizsgálati utasítás, Személypénztári és leszámolási utasítás a MÁV Zrt kezelésében lévő keskeny-nyomközű vasútvonalak pénztárai részére, a 28/2003. (XII.23.) VIG számú utasítás a pénzgazdálkodási és befektetési követelményrendszerről és a követendő pénzügyi diverzifikációs gyakorlatról, valamint 27/2007. (XII.21. MÁV Ért.38.) PÁVIGH sz. utasítás a bankszámlák kezeléséről és a szállítói számlák kifizetésének rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás Beszámolási kötelezettség A Sztv. előírásai szerint a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően a törvényben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A törvényi feltételek alapján a MÁV Zrt. az üzleti évről december 31-i fordulónappal éves beszámoló és konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett. A társaság által kezelt állami vagyon változásáról és az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV Zrt. az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az 50/2007.(IV.26.) GKM-PM rendelet alapján összeállított és az MVH részére megküldött vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzatában előírtak szerint éves felügyeleti jelentést készít. A vasúti törvény 27.. (5). bek alapján az éves beszámolóban a térségi személyszállítási főkönyv eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg a közszolgáltatás eredményét. 37. (1) bek. alapján elkülönítve vezetjük a főkönyveken belül a költségekre, ráfordításokra és bevételekre vonatkozó számviteli nyilvántartásokat és az üzletág eredmény-kimutatásában elkülönítetten jelenítjük meg az alábbi tevékenységeket: a) a vasúti pályahálózat működtetése, b) a vasúti személyszállítás, azon belül a közszolgáltatásnak minősülő személyszállítás 55. (11). bek alapján a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében biztosított hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak költségét, ráfordítását és bevételét az Önköltségi és Díjképzési Szabályzat előírásait is figyelembe vevő MÁV Zrt. vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzatában leírt módon határozzuk meg Évközi zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében a számviteli szervezet havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot hajt végre. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. A havi főkönyvi zárások során a folyamatos könyvvezetés során elszámolandó gazdasági események rögzítése a rendelkezésre álló bizonylatok alapján teljes körűen megtörténik, a könyvelt adatok alapján főkönyvi kivonat, társasági mérleg és eredménykimutatás készül, a vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó monitoring jelentést készít. A negyedéves főkönyvi zárás a havi zárásnál bővebb tartalmú: a folyamatos könyvvezetés során elszámolandó gazdasági események rögzítése a rendelkezésre álló bizonylatok alapján teljes körűen megtörténik, a Sztv. szerint csak év végén elszámolandó gazdasági események közül a megfelelő döntéssel alátámasztott értékvesztések, jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalékok elszámolása is megtörténik, egyes kiemelt, nagyobb jelentőségű gazdasági esemény vonatkozásában a megtörtént, de még le nem könyvelt költségekre, bevételekre időbeli elhatárolást kell végezni, a könyvelt adatok alapján főkönyvi kivonat, valamint társasági, továbbá üzletági mérleg, eredménykimutatás és cash-flow kimutatás, illetve felügyeleti jelentés készül, a számviteli kimutatások felhasználásával negyedéves kontrolling jelentés készül, amely a tényadatokon túl az éves várható adatokat is tartalmaz. Az évközi könyvviteli zárlatok végrehajtására ütemterv készül, a Gazdálkodásirányítási rendszer moduljai egymásra épülő zárlati folyamatai figyelembe vételével. A zárlati teendők közül: a nem realizált árfolyam-különbözet elszámolását, a jövőbeni költségekre történő céltartalék képzést csak az év végi zárás keretében hajtjuk végre, valamint csak év végén vesszük föl a mérlegbe és eredmény-kimutatásba az előző évek eredményét érintő tételeket; az értékvesztés kivezetést, készletek árkülönbözet felosztását, céltartalék-felhasználást, az időbeli elhatárolások megszüntetését a folyamatos könyvvezetés során számoljuk el.

16 680 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám Az éves beszámoló részei, elkészítésének menete Az éves beszámoló részei Az éves beszámoló mérlegből, eredmény kimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámoló mellé üzleti jelentés is készül. A Sztv. 20 -ában meghatározott határértéket meghaladó mérlegfőösszeg alapján a MÁV Zrt. beszámolója az adatokat millió forintban tartalmazza. o A MÁV Zrt. a társaság egészére vonatkozó, valamint a tevékenységi mérlegét a Sztv. szerinti A változatban készíti és a mérleg további tagolást nem tartalmaz. A kiegészítő melléklet tartalmazza a tevékenységi mérlegeket is, mely az elkülönítési szabályzatban leírt módon kerül meghatározásra o A társaság egészére vonatkozó, valamint a tevékenységi eredménykimutatás a naptári év bevételeit és ráfordításait a MÁV Zrt. éves beszámolójában összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti A változat, a törvényi előírásokon túl további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő mellékletben bemutatjuk összköltséges eljárással a főkönyvek eredmény-kimutatásait, amelyek tartalmazzák a főkönyvek közötti belső elszámolás belső költségét és belső bevételét is. A kiegészítő mellékletben bemutatjuk a MÁV Zrt. eredménykimutatását forgalmi költség eljárással is. Ennek formája a Sztv. 3. sz. melléklete szerinti A változat. o A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A kiegészítő melléklet tartalmazza továbbá az éves felügyeleti jelentés fentieken kívüli kimutatásait, valamint a szöveges értékelést az elkülönítési szabályzatban leírt módon. Az éves beszámoló (mérleg, az eredmény-kimutatás és a kiegészítő melléklet) elkészítése a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Számviteli Főosztályának feladata. o Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95 -ában foglaltakon túlmenően a MÁV Zrt. vezetése a mindenkori igényeknek megfelelően határozza meg. Az üzleti jelentést a Pénzügyi Igazgatóság Központi Kontrolling Főosztálya készíti el. Az éves beszámoló részeit, a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet valamint az üzleti jelentést a Társaság vezérigazgatója írja alá Az éves beszámoló elkészítésének menete és határidői A törvény szerint az éves beszámoló fordulónapja tárgyév december 31. Az éves zárás keretében a főkönyvi zárást megelőző kiemelt munkafolyamatok határideje a következő: Készletmozgási bizonylatok feldolgozása Január 4. Vevő számlák kibocsátása (HHD kivételével) Január 15. Beérkező számlák befogadása Január 20. Belső szolgáltatások elszámolásának Január 20. befejezése Kinnlevőség és kötelezettség modulok zárása Január 31. Befejezetlen beruházások utolsó aktiválása Február 2. Tárgyi eszköz modul zárása Február 7. Főkönyvi modul zárása (valamennyi Február 15. zárlattal kapcsolatos tétel könyvelésének befejezése) Könyvvizsgálat Február 15. március 15. A MÁV Zrt-nél a Sztv. 3. (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja:(az előző évet érintő utolsó külső bizonylat elfogadásának napja): a tárgyévet követő év február 15. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, az időbeli elhatárolásokat, az értékvesztéseket, visszaírásokat, a céltartalékokat, a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, egyéb, év végi rendező tételeket. A könyvelő szervezetek az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készítik el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Számviteli Főosztály írásbeli utasítására lehet könyvelni. Az évzáró főkönyvi kivonat, a leltárak valamint az éves beszámoló elkészítésének határideje (a beszámoló összeállításának időpontja): a tárgyévet követő április 20. Az üzleti jelentést a tárgyévet követő április 25-ig kell elkészíteni.

17 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője 681 A MÁV Zrt. vezérigazgatója az éves beszámolót a tárgyévet követő április 20-ig a Zrt. Igazgatósága elé terjeszti elfogadásra. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 10-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztés május 20-ig meg kell küldeni. Az Alapítónak szóló az előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, a könyvvizsgálói záradékot és összefoglaló jelentést. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónaptól számított 150 napon belül kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Magyar Vasúti Hivatal és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is meg kell küldeni A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A törvény által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a MÁV Zrt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő melléklet tartalmi tagozódása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a társaság a beszámoló összeállításakor milyen szabályrendszert alkalmaz, Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díj bemutatása, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve. a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelős személy nyilvános adatait, az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: alkalmazott értékelési eljárások és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklása, a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása; az ellenőrzés az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre, eszközökre, forrásokra gyakorolt hatása évenkénti megbontásban; a MÁV Zrt. befektetéseinek alakulására vonatkozó információk; a követelések értékelése (belföldi és nemzetközi bontásban); a kötelezettségek alakulásának, azon belül az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek, a hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása, a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának és a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulása; a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból a leányvállalattal szembeni követelés, illetve kötelezettség összege; az állami és a MÁV Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatása, külön bemutatva az átsorolásokat az állami eszközök forrásának és állományváltozásának jogcímenkénti alakulása; céltartalék képzés elvei, a céltartalékra képzett öszszeg jogcímei; azon kötelezettségek bemutatása, amelyek hátralévő futamideje több mint öt év ill. zálogjoggal vagy más, szerződésen alapuló mellékkötelezettséggel biztosítottak; azon pénzügyi kötelezettségek, melyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg; mérlegen kívüli tételként a függő és biztos kötelezettség vállalások és követelések összegei, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős fedezeti ügyletek részletes bemutatása; mérlegen kívüli egyéb tételek és mérlegben nem szereplő, a vállalkozás pénzügyi megítélése szempontjából lényeges tranzakciók bemutatása;

18 682 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám a kapcsolt felekkel folytatott nem szokásos piaci körülmények között megvalósult, lényeges ügyletek bemutatása. kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék illetve annak felhasználása (kezességvállalás); saját tőke üzleti éven belüli változása és jogcímek szerinti megbontása; a Sztv. 88. alapján a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információk bemutatása ügyletfajtánként: eredményre gyakorolt hatás és cash-flow-ra gyakorolt hatás; a Társaság székhelye, internetes honlapja, pontos címének és elérhetőségének megadása; a költségek költségnem szerinti bemutatása; a költségek forgalmi eljárással történő bemutatása; környezetvédelemmel összefüggő információk; értékesítés nettó árbevételéhez kapcsolódó a törvény által előírt információk; kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításai, a jelentősebb K+F témák ismertetése; pénzügyi és a rendkívüli ráfordítások és bevételek bemutatása; Az exportértékesítést és az import beszerzést, az Európai Unió, valamint más, az Európai Unión kívüli országok szerint, külön bemutatva a termékértékesítést, termékbeszerzést, szolgáltatást és igénybevett szolgáltatásokat. a MÁV Zrt eredménykimutatását forgalmi költséges eljárással, az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint a következő tartalommal: az elkülönített vasúti tevékenységek (vasúti pályahálózat működtetés, személyszállítás, közszolgáltatási személyszállítás és egyéb tevékenység) közül a MÁV Zrt. által végzett tevékenységek mérlege, eredmény-kimutatása, cash-flow kimutatása, tevékenységi kimutatása, a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai létszáma, a költségvetési támogatások jogcímenként, a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek és a velük szemben felmerült költségek kapcsolt vállalkozásonként és a tevékenységi bontásból adódó halmozódások kimutatása. A központi szervezetek összevont eredmény levezetését, vállalatcsoport irányítás, társaság irányítás, központi belső szolgáltatások, és egyéb tevékenységek bontásban. a MÁV Zrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának jellemző mutatószámai, szöveges értékelése; pénzügyi helyzet változása, cash-flow kimutatás; elszámolt értékvesztés ismertetése. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a közvetlenül nem a beszámolóval összefüggő információkat, így a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegek támogatásonként; a kapott költségvetési támogatások (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.); a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, a bér- és személyi jellegű kifizetésekkel, állománycsoportonként megbontva. Minden, a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló gazdasági társaság nevét, és székhelyét, mely a MÁV Zrt leányvállalata, közös vezetésű vállalkozása, társultként kezelt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása, bemutatva a birtokolt részesedés arányát, saját és jegyzett tőkéjét, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, tartalékait, valamint. a részesedés állományváltozásának tárgyévi jogcímeit és azok összegét. A tárgyévi társasági adó, külön adó valamint a jövedelem-(nyereség) minimum adóalapját módosító tételek bemutatása; A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét A vezető tisztségviselők, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét. A MÁV ZRt. részvényeinek bemutatása Az üzleti jelentés Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 -ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér a MÁV Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. A Központi Kontrolling Főosztály az üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze.

19 12. szám A MÁV ZRt. Értesítője A konszolidált éves beszámoló tartalma, készítésének menete A MÁV Zrt., mint anyavállalat, konszolidált éves beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére is kötelezett. Az összevont éves beszámoló összeállítása a magyar Számviteli törvényben foglaltak szerint történik. Az összevont éves beszámoló és üzleti jelentés a számviteli alapelvek figyelembevételével az anyavállalat és a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelemi helyzetéről hivatott megbízható és valós képet adni. Az összevont éves beszámoló összevont (konszolidált) mérlegből, összevont eredmény-kimutatásból, összevont kiegészítő mellékletből áll. A konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettségen túlmenően a törvény összevont üzleti jelentés készítését is előírja. o Az összevont mérleg és eredménykimutatás formája a Sztv. 6. sz. mellékletében foglalt kiegészítésekkel tér el az éves beszámolóra előírtaktól, és felvételre került a Társultként kezelt vállalatok részesedés értékelése változása sor. o Az összevont kiegészítő melléklet a Sztv-ben előírt tartalommal az analitikus nyilvántartások illetve az érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozók adatszolgáltatása alapján készül. o A MÁV Zrt-vel többségi érdekeltségi kapcsolatban álló, konszolidációba bármely módszerrel bevont társaságok részére kötelezően előírásra került: o a kettős könyvvitel vezetése, o a konszolidált éves beszámolót alátámasztó könyvvezetés összehasonlíthatósága, o a MÁV Zrt-vel érdekeltségi viszonyban álló, konszolidációba bármely módszerrel bevont vállalkozóknak az éves beszámoló mérlegét a Sztv. 1. sz. mellékletben foglalt A változat, az eredménykimutatást összköltség eljárással A változat szerint kell elkészíteniük. o A konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok esetén az előző pontban foglaltakon túl kötelezően előírásra került: o a mérlegkészítés időpontja, o az eszközök, források értékelési szabályai. A konszolidáció alapelveit valamint az összevont éves beszámoló elkészítésének részletes szabályait a MÁV Vállalatcsoport számviteli politikájáról és konszolidált éves beszámolójának elkészítési szabályzatáról szóló utasítás tartalmazza. Az összevont éves beszámoló elkészítésének határideje: tárgyévet követő április 20. A MÁV Zrt vezérigazgatója az összevont éves beszámolót a tárgyévet követő május 10-ig a Zrt Igazgatósága elé terjeszti. Az Igazgatóság elfogadását követően a Felügyelő Bizottság május 20-ig hozza meg a beszámolóval kapcsolatos határozatát. A Zrt Igazgatósága és a Társaság Felügyelő Bizottsága által elfogadott konszolidált éves beszámoló kerül megküldésre az Alapító részére. Az Alapító részére az előterjesztést május 31-ig kell megküldeni. A Sztv. alapján a MÁV Zrt. az alapító által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról tárgyú törvényben foglaltak szerint a beszámolókat a Számviteli Főosztály készíti el a céginformációs szolgálat által előírt formátumban, majd az elfogadásra vonatkozó alapítói határozat kézhezvételét követően haladéktalanul átadja a Jogi Igazgatóság részére. A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat részére a Jogi Igazgatóság küldi meg, a évi V. törvényben előírt követelményeknek megfelelően. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a MÁV Zrt. internetes honlapján közzéteszi Könyvvezetési kötelezettség Számviteli és belső elszámolási rend A könyvvezetés belső szabályait a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Számlarendje (a hozzákapcsolódó számlamagyarázatokkal) és Számviteli Szabályzata 22/2005. (VII.22. MÁV Ért. 29.) PVH sz.) foglalják öszsze. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR az Oracle Applications programcsomagjára, illetve a MÁV Rt. sajátosságainak megfelelő változatára épül. Az egyes standard modulok a MÁV üzleti követelményeinek megfelelően egyéniesítésre kerültek. Az Oracle Financials integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000. (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak módosításai tartalmazzák Számlarend A számlarend alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra:

20 684 A MÁV ZRt. Értesítője 12. szám feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidáció elvégzését, biztosítsa a MÁV által kezelt kizárólagos állami vagyon elkülönített nyilvántartását és az ahhoz kapcsolódó elkülönített elszámolásokat, biztosítsa a ráfordítások és bevételek főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat. Biztosítsa a főkönyvek illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését. A számlarend keretében: az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, a kijelölt számlák tartalmát az egyes számlaosztályokhoz külön-külön készült Számlamagyarázat tartalmazza. A MÁV Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: Főkönyv kód: A MÁV Zrt. főkönyvén belül az üzletági főkönyv az egyenlegező szegmens. Az egyes szervezeti kódok hozzárendelése egyértelműen történik. Értékei a következők lehetnek: P Pályavasút X Térségi személyszállítás K Központi irányítás és szolgáltatás Könyvelő egység kód: Manuális kontírozásnál a rögzítő felhasználó személy szervezeti hovatartozása által meghatározott kód, amely a számviteli szolgáltatás egyes könyvelő egységei által rögzített tételek elhatárolására szolgál. Főkönyvi számla: A gazdasági eseményeknek a Sztv. által előírt a MÁV Zrt. sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező a 0, 1-4, 5 és 8-9 számlaosztályok számláit tartalmazza. Szervezeti kód: A gazdasági események elszámolása a MÁV Zrt. önálló szolgálati helyeire (költséghely) történik. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva az üzletági gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve az üzletági főkönyvi kódhoz. Tevékenységi kód: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre, szolgáltatásokra különíti el (költségviselő). A X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. A költség (51-59) és árbevétel (91-94) tevékenységenkénti részletezését a vasúti törvényben és az elkülönítési rendeletben előírt tevékenységi elkülönítéssel, az Önköltségszámítási és Díjképzési Szabályzattal összhangban, a MÁV Zrt. önköltségszámítási szabályzata és az üzletági igények figyelembe vételével a főkönyvi flexmező tevékenységi kód szegmense biztosítja. Pályaszakasz: az alaptevékenység költségeinek és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). A pályaszakaszra történő elszámolás során a vasúti pálya létesítményei, valamint az állomásokon végzett tevékenységek költségei kerülnek elszámolásra. Társasági kód: a MÁV Zrt-vel részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos tranzakciók esetén a partnert jelölő kód. Célszervezet: A gazdasági események MÁV Zrt. szervezetei közötti elszámolásánál használt szegmensérték, amely azt mutatja, hogy az adott vállalaton belüli tranzakció mely két MÁV szervezeti egység között jött létre. A főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabály) a Számviteli Szabályzat és az egyes számla osztályok számlamagyarázatai tartalmazzák. A számlamagyarázatok a számlaosztályok szerint rendszerezve tartalmazzák az egyes főkönyvi számlák tartalmát és a számlaösszefüggéseket. A belső elszámolás rendje biztosításához a főkönyvek közötti elszámolásokat szolgáló főkönyvi számlák mellett kötelező a célszervezet szegmens megjelölése is A számviteli munkafolyamatok szabályozása A MÁV Zrt. a főkönyvi könyvelését a Társaság elkülönült pályavasúti üzletága és a központi irányítás és szolgáltatás szerinti 3 önálló főkönyv keretében végzi. Az önálló főkönyvek vezetése a számviteli szolgáltatás szervezeteinek feladatát képezi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. Az üzletági főkönyvek vezetése helyszín szerinti megbontásban a következő módon történik: