KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda éves beszámolójához

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda éves beszámolójához I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. Azonosító adatok Az Iroda neve, székhelye: Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. Alapítás időpontja: május 11. Adószám: Az Iroda nyilvántartási (névjegyzék) száma: A számviteli politika fő vonásai: a) Az elszámolás alapja Az Iroda éves beszámolót készít, ennek megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. Az Iroda üzleti éve megegyezik a naptári évvel. A mérlegkészítés időpontja valamennyi mérlegtételnél egységesen február 28. Az éves beszámoló a magyar számviteli törvénnyel összhangban a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. A mérleget az Iroda a számviteli törvény 1. sz. melléklet A változata szerint készíti el az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. Az eredménykimutatást az Iroda a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint készíti el az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az éves beszámoló adatai ezer forintban értendők

2 b) A számviteli politika főbb elemei Az Iroda a évi C. törvény (a Számviteli törvény) előírásai szerint végzi tevékenységét. Számviteli politikájának részeként a számviteli törvénnyel összhangban kialakította a pénzkezelési, leltározási, eszköz és forrás értékelési szabályzatát. Az Iroda rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, összemérés, folytonosság, következetesség, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. Az Iroda az éves beszámoló összeállításánál sem a számviteli alapelvektől, sem a számviteli törvény előírásaitól nem tért el. A lényegesség elve a beszámoló szempontjából azt jelenti, hogy lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit. Az ellenőrzések megállapításainál jelentős összegű a hibának minősül, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forint. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell szerepeltetni, azok eredményre gyakorolt hatása nem érintheti a tárgyévi adatokat. Az ellenőrzések megállapításainál a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának minősül, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti). A számviteli törvény 154. (5) bekezdése előírásai alapján a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az éves beszámoló aláírására Dr. Réti László jogosult. 3. Értékelési eljárások a) Amortizációs politika Az Iroda az immateriális javak és tárgyi eszközök teljes körére a bruttó érték alapján számított lineáris leírási kulcsot alkalmazza. Az értékcsökkenés elszámolása a használatbavételt követő naptól kezdődik és a maradványérték eléréséig, illetve amennyiben a maradványérték elérése előtt erre sor kerül - az eszköz nyilvántartásból történő kivezetésének napjáig tart. Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt a társaság az amortizálható eszközt időarányosan az eredmény terhére elszámolja

3 Maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Az Iroda számviteli politikája szerint nem jelentős a maradványérték az egyedenként 200 ezer Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó eszközök esetében. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Immateriális javak Az immateriális javak beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve az ismert piaci értéküknél nem magasabb értéken kerülnek kimutatásra. Az immateriális javak éves leírási kulcsai és a 200 egyedi beszerzési értéket meghaladó eszközök maradványértéke a számviteli politika szerint a következők: Eszközcsoport Leírási kulcs Maradványérték % a beszerzési ár %-ában Telefon belépési díj 15,83 5 Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök a mérlegben beszerzési, illetve előállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve a piaci értéküknél nem magasabb értéken kerülnek kimutatásra. A tárgyi eszközök éves leírási kulcsait és a 200 egyedi beszerzési értéket meghaladó eszközök maradványértékeit a számviteli politika a következők szerint határozta meg: Eszközcsoport Leírási kulcs % Maradványérték a beszerzési ár %-ában Üzleti PC számítógép 31,67 5 Üzleti laptop 31,67 5 Üzleti periféria 33,00 1 Irodatechnikai berendezés 31,67 5 Fénymásolók 22,50 10 Irodabútor 14,14 1 Telefonkészülékek 14,14 1 Fax 14,14 1 Vezetékes telefonrendszer 14,14 1 Egyéb gép, berendezés 12,86 10 Az 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti immateriális javakat és tárgyi eszközöket az Iroda a használatba vételkor egyösszegben elszámolja értékcsökkenési leírásként. Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha az immateriális jószág, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke

4 Terven felüli értékcsökkenés elszámolása szempontjából jelentősnek kell tekinteni a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor, ha a piaci érték a nyilvántartási érték 50 %- át meghaladja. Tartósnak kell tekinteni fentiekben definiált értékkülönbözetet akkor, ha az a mérleggel lezárt év teljes első napjától kezdve a mérlegkészítés időpontjáig folyamatosan, megszakítás nélkül fennállt. b) Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságokban levő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vásárlás esetén vételi áron, alapítás esetén a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken kerülnek értékelésre mindaddig, míg piaci értékük jelentősen és tartósan nem csökken a nyilvántartási érték alá. A befektetett eszközök között kimutatott (egy éven túl az Iroda tulajdonában lévő) értékpapírok beszerzési áron szerepelnek a mérlegben mindaddig, míg a piaci értékük tartósan és jelentősen nem csökken az értékpapírok nyilvántartási értéke alá. Ez esetben a tulajdoni részesedést jelentő befektetésekhez hasonlóan a mérlegkészítéskor ismert piaci áron kerülnek értékelésre. Értékhelyesbítés Az Iroda a befektetett eszközök értékelésénél értékhelyesbítést nem alkalmaz. c) Készletek A folyó felhasználásra beszerzett anyagokat az Iroda azonnal elszámolja költségként, készletezés nem jellemző. d) Követelések A mérlegben az Iroda a követeléseket a számviteli törvény előírásainak megfelelően - az értékvesztéssel csökkentett, illetve a visszaírt értékvesztéssel növelt elfogadott összegben mutatja ki. Követelések értékvesztése Értékvesztés elszámolása szempontjából az iroda jelentősnek tekinti a nyilvántartási érték és a várhatóan megtérülő érték különbözetét akkor, ha annak adósonkénti összesített értéke meghaladja az 1 millió Ft-ot. Tartósnak tekinti az Iroda a nyilvántartási érték és a várhatóan megtérülő érték különbözetét akkor, ha a fizetési határidő és a mérlegkészítés időpontja között külföldi követeléseknél legalább 180 nap, belföldi követeléseknél legalább 90 nap eltelt. Az értékvesztés elszámolásánál a vevőnként, adósonként kisösszegű követelésnek minősülnek a vevőnként adósonként összesítve a 100 ezer Ft-ot meg nem haladó követelések

5 e) Valutában, devizában kifejezett eszközök és kötelezettségek bekerülési érték A valutában és devizában keletkező követelések, pénzeszközök és kötelezettségek bekerülési Ft értékének meghatározásánál az Iroda a teljesítés napján érvényes, - MNB által közzétetthivatalos deviza árfolyamot alkalmazza. év végi értékelés Az értékvesztés és a visszaírás elszámolását követően az érintett eszközök és kötelezettségek minden tételére vonatkozóan meg kell állapítani a választott árfolyam mérlegfordulónapi értéke alapján számított forintértékét és az értékelésből adódó különbözetet. A tételesen meghatározott különbözeteket össze kell vonni és könyvelni kell. f) Terven felüli értékcsökkenés és az elszámolt értékvesztések visszaírása A terven felüli értékcsökkenés, továbbá az elszámolt értékvesztés visszaírása szempontjából a tartós és jelentős minősítő jelzők tartalma megegyezeik az egyes eszközcsoportok értékvesztésénél definiáltakkal. g) Árbevétel Az értékesítés nettó árbevétele a teljesítés időpontjában kerül elszámolásra, és nem tartalmazza az általános forgalmi adót. h) Társasági adó A társasági adó a tárgyévben érvényes adó jogszabályok alapján kerül az eredménykimutatásban elszámolásra

6 II. PÉNZÜGYI HELYZET, LIKVIDITÁS ÉS JÖVEDELMEZŐSÉG Az Iroda eszközeinek és forrásainak összetételét az előző és a tárgyidőszak éves beszámolójának fordulónapján a következő adatok szemléltetik: Eszközök megoszlása Sorszám Eszközök Megoszlás % Megoszlás % 1. Immaterális javak 2. Tárgyi eszközök 2,51 0,51 3. Befektetett pénzügyi eszközök 4. Befektetett eszközök összesen (1+2+3) 2,51 0,51 5. Készletek 6. Követelések 58,34 30,44 7. Értékpapírok 8. Pénzeszközök 32,08 50,42 9. Forgóeszközök összesen ( ) 90,42 80, Aktív időbeli elhatárolás 7,07 18,63 Eszközök összesen (4+9+10) 100,00 100,00 Források megoszlása Sorszám Források Megoszlás % Megoszlás % 1. Jegyzett tőke 2,20 2,38 2. Tőketartalék 0,13 0,13 3. Eredménytartalék 40,48 35,83 4. Lekötött tartalék 5. Értékelési tartalék 6. Mérleg szerinti eredmény 9,81 8,22 7. Saját tőke ( ) 52,62 46,56 8. Céltartalék 9. Hátrasorolt kötelezettségek 10. Hosszú lejáratú kötelezettségek 11. Rövid lejáratú kötelezettségek 38,24 35, Kötelezettségek összesen ( ) 90,86 81, Passzív időbeli elhatárolás 9,14 18,04 Források összesen ( ) 100,00 100,00-6 -

7 Pénzügyi helyzet A pénzügyi helyzet alakulását az alábbi likviditási mutatók tükrözik: Megnevezés Számítás módja (mérleg és eredménykimutatás tételei szerint) Gyors ráta (B/IV.) : (F/III.) 0,84 1,42 Likviditási mutató (B+C) : (F/III.+G) 2,05 1,86 Kintlevőségek (vevők) átlagos időtartama (nap) (B/II./1. nyitó+záró) : 2 : (eredménykimutatás/i.:366 nap) Vevő-szállító állomány aránya (B/II./1.) : (F/III./4.) 49,36 7,83 Eladósodottsági mutató F/D 0,73 0,76 Jövedelmezőség Megnevezés Számítás módja (mérleg és eredménykimutatás tételei szerint) Árbevételarányos % Adózott eredmény/nettó árbev. X100 27,43 24,44 jövedelmezőség Tőkearányos jövedelmezőség % Adózott eredmény/saját tőkex100 88,63 88,40 Eszközarányos jövedelmezőség % Adózott eredm./eszközök össz.x100 46,62 41,17 II. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ Össze nem hasonlítható, vagy több helyen szerepeltethető adat a mérlegben nem szerepel. Besorolási és minősítési ismérvek megváltoztatására, továbbá az értékelési elvek megváltoztatására a tárgyévben nem került sor. 1. Immateriális javak Az immeteriális javak állományváltozását az AI táblázat szemlélteti. 2. Tárgyi eszközök

8 A tárgyi eszközök állományváltozását az AII táblázat tartalmazza. 3. Követelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Egyéb követelések Összesen: Egyéb követelések Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök Adóelszámolással kapcsolatos túlfizetések Egyéb követelések Összesen: A követelések minősítése: Az Ügyvédi Iroda a tárgyévben a vevő követelésekre e Ft értékvesztést számolt el. 6. Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások összetétele a következő: Bevételek elhatárolása

9 Költségek, ráfordítások elhatárolása Összesen: Saját tőke A saját tőkén belüli változások év során az alábbiak voltak: Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti Összesen eredmény jan. 1-i egyenleg Növekedés Csökkenés Előző évi eredményből igénybevétel osztalékra Igénybevétel veszteségre dec. 31-i egyenleg A saját tőke az előző időszakhoz viszonyítva a évben a mérleg szerinti eredménnyel növekedett. 8. Kötelezettségek A kötelezettségek teljes egészében rövid lejáratú kötelezettségek, amelyeknek megoszlása a következő: Kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsön Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Összesen:

10 Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összetétele az alábbiak szerint alakult: Adójellegű kötelezettségek Ügyvédi letétek Költségelszámolás Rendezendő banki tételek Egyéb kötelezettség Összesen Egyéb,- a mérlegben meg nem jelenő jelentős kötelezettsége az Irodának nincs. 9. Passzív időbeli elhatárolások A passzív időbeli elhatárolások összetétele a következő: Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Összesen: IV. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ Több helyen szerepeltethető adat az eredménykimutatásban nem szerepel. Besorolási és minősítési ismérvek megváltoztatására, továbbá az értékelési elvek megváltoztatására a tárgyévben nem került sor. 1. NETTÓ ÁRBEVÉTEL

11 A rendszeres tevékenység értékesítésének nettó árbevétele az értékesítés főbb irányai szerint az alábbi: december 31 december 31 Belföldi értékesítés Export értékesítés Egyéb bevétel Visszaírt értékvesztés Egyéb Összesen: A típusú eredménykimutatásnál az értékesítés költségei és ráfordításai december 31. december 31. Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyag jellegű ráfordítások összesen Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások összesen Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Költségek és ráfordítások összesen

12 4. Egyéb ráfordítás december 31. december 31. Értékvesztés Önrevíziós pótlék Iparűzési adó Egyéb Összesen: Pénzügyi műveletek eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevételei 0 0 Rendkívüli ráfordítások Adózás Adózás előtti eredmény e Ft A társasági adó megállapításánál adóalapot módosító tételek: Növelő tényezők Összeg ()

13 Értékcsökkenési leírás számviteli törvény szerint és a kivezetés nyilvántartási értéke Követelésre elszámolt értékvesztés Adóellenőrzés, önellenőrzés ráfordításként elszámolt összege Elengedett követelés Egyéb (nem a vállalkozás érdekében felmerült költség) Összesen: Csökkentő tényezők Értékcsökkenési leírás a társasági adó tv. szerint és kivezetés nyilvántartási értéke Visszaírt értékvesztés Támogatás, adomány összege 68 Összesen Társasági adó alapja évi társasági adó összesen e Ft V. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. Bér- és létszámadatok Munkavállalói adatok: Megnevezés Létszám (fő) Bérköltség () Személyi jellegű egyéb kifizetés () Összesen Fizikai Nem fizikai Összesen: Könyvvizsgálati kötelezettség, éves beszámoló készítésével kapcsolatos információk: Az Ügyvédi Iroda a Számviteli törvény előírásainak megfelelően éves beszámolóját könyvvizsgálattal támasztotta alá. Az éves beszámolót készítette: Tábori Antal Főkönyvelő PM nyilvántartási szám: Budapest, április 17. Dr. Réti László irodavezető