Kiegészítő melléklet

Átírás

1 Kiegészítő melléklet ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság december 31.

2 Tartalomjegyzék I. A CÉG ÉS A CÉGVEZETÉS... 4 II. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK, EGYÉB ÉRDEKELTSÉGEK... 6 II.1. ING Pénzügyi Tanácsadó Kft II.2. ING Pénztárszolgáltató Zrt II.3. ING Magánnyugdíjpénztár... 6 II.4. Mentesség a konszolidációs kötelezettség alól... 6 III. AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT ÉVI EREDMÉNYE... 7 IV. A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELVEK (A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI)... 7 IV.1. Immateriális javak... 8 IV.1.a. Szoftverek karbantartása... 8 IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek... 9 IV.2. Tárgyi eszközök... 9 IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei IV.3. Részesedések IV.4. Készletek IV.5. Követelések IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése IV.6. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek IV.7. Biztosítástechnikai tartalékok IV.7.a. Matematikai tartalék IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka IV.7.c. Függőkár tartalékok IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék IV.7.e. Csoportos biztosítások eredménytől független díj-visszatérítési tartaléka IV.7.g. Káringadozási tartalék IV.7.h. Törlési tartalék IV.7.i. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka IV.7.j. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka IV.8. Céltartalékok IV.9. Időbeli elhatárolások IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása IV.10. Díjbevétel IV.11. Bejelentett károk elszámolása IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban IV.13. Lekötött tartalék IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés IV.17. Befektetések értékelése IV.17.a. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések IV.17.b. N-N portfoliók IV.18. Nem biztosítási tevékenység IV.19. Származékos ügyletek elszámolása V. A MÉRLEGBESZÁMOLÓ EGYES TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE V.1. Céltartalékok Kiegészítő melléklet 1

3 V.2. Saját előállítású eszközök aktivált értéke V.3. Immateriális javak megbontása V.4. Saját tulajdonú ingatlanok V.5. Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása V.6. Jutalék visszaírásból eredő követelések V.7. Egyéb követelések V.8. Egyéb kötelezettségek V.9. Aktív időbeli elhatárolások V.10. Passzív időbeli elhatárolások V.11. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban V.12. Viszontbiztosítókkal szembeni követelések V.13. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből V.14. Költségek felosztása V.15. A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek V.16. Származékos ügyletek elszámolása V.17. Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek V.18. Szerzési költségek elhatárolása V.19. Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe V.20. Elszámolt bruttó díjak V.21. Lekötött tartalékok V.22. Saját előállítású, befejezetlen szoftverek előállítási értéke V.23. Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások V.24. Nem biztosítási tevékenységek V.25. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.25.a. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.25.b. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.26. A mérlegben nem szereplő peres ügyek V.27. A mérleg és eredménykimutatás sorok átsorolás miatt nem összehasonlítható adatai 39 V.28. Ellenőrzések hatása V.29. Fióktelep részére tartósan átadott pénzeszköz VI. TÁRSASÁGI ADÓALAPOT MÓDOSÍTÓ TÉTELEK VI.1 Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek 41 VII. DÍJBEVÉTEL VIII. KÁROK, SZOLGÁLTATÁSOK IX. JUTALÉKOK X. TARTALÉKOK X.1. Matematikai tartalék X.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka X.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék X.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék X.2. További biztosítástechnikai tartalékok alakulása X.3. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke XI. VISZONTBIZTOSÍTÁS XI.1. ING Reinsurance Company (NNRe) XI.1.a. Viszontbiztosítási jutalék Kiegészítő melléklet 2

4 XI.1.b. Viszontbiztosítási díj XI.1.c. Kármegtérülés XI.1.d. Befektetési hozam átadás XI.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része XI.2. További szerződések XI.3. Aktív viszontbiztosítás XII. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG XII.1. Befektetési politika XII.2. Befektetések értékelése XII.2.a. Befektetési jelentés XIII. LÉTSZÁM, BÉRKÖLTSÉG ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK XIV. A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZ-FORRÁS ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS JÖVEDELMI, JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA XIV.1. A pénzforgalom jellemzői XIV.2. Likviditási helyzet elemzése XIV.3. Eszköz-forrás összetétel XIV.4. Az eladósodottság vizsgálata XIV.5. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet A kiegészítő melléklet táblázataiban szereplő összegek (egyéb jelölés hiányában) millió forintban értendők. Kiegészítő melléklet 3

5 I. A cég és a cégvezetés A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: A cég alaptőkéje: Fő tevékenységi köre: ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság ING Biztosító Zrt Budapest, Dózsa György út 84/b millió (azaz ötmilliárd-négyszázharmincötmillió) forint Életbiztosítás A cég által kibocsátott részvények névre szólóak, számuk darab, névértékük egyenként 100 ezer forint. A részvények 100 százalékos tulajdonosa az ING Continental Europe Holdings BV. Az anyavállalat székhelye Hollandia, NL Strawinskylaan 2631, Amsterdam, the Netherlands. A cég elnevezése április 1-től NN Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság-ra változik. Az ING Biztosító Zrt. Igazgatóságának tagjai Név Státusz Dátum Aurelia Acvilina Coman Igazgatósági tag Szalainé Varga Csilla Igazgatósági tag Sztanó Imre Igazgatósági tag Rinke Otto Eigenhuis Igazgatósági tag augusztus 29-ig Koen Ludovicus Vanvinckenroye Igazgatósági tag Dr. Korponainé Juhász Ilona Igazgatósági tag október 31-ig Grósz Attila Igazgatósági tag november 12-től Szabó Anikó Igazgatósági tag május 27-től Az Igazgatóság tagjai ezen tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. Kiegészítő melléklet 4

6 Az ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az Igazgatóság két tagja együttesen, vagy az Igazgatóság egy tagja és az erre jogosult munkavállaló együttesen képviselik. Az éves beszámoló aláírására jogosult személyek: Aurelia Acvilina Coman Név Státusz Lakcím elnök-vezérigazgató 1121 Budapest, Árnyas út J ép. 2/1 Szalainé Varga Csilla pénzügyi igazgató 1149 Budapest, Kövér Lajos tér 21. Grósz Attila vezető aktuárius 1138 Budapest, Szekszárdi utca 11. 3/37 Petrovics Ildikó számviteli rendért felelős vezető 7500 Nagyatád, Szabó Dezső u. 12. A számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) (1) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy a számviteli rendért felelős vezető (regisztrálási szám: ). A Felügyelő Bizottság tagjai Név Koen August Jozef Dierckx Emilia Michaela Bunea David Knibbe Birgány Zsolt Dátum november 12-től július 1-ig A Felügyelő Bizottság tagjai ezen tevékenységükért a külső független tag kivételével 2014-ben ugyancsak nem részesültek díjazásban. A Felügyelő Bizottság külső független tagja FB ülésenként nettó 500 euro díjazásban részesül. A Sztv (2)-(3) bekezdése értelmében a Biztosítótársaságnál, valamint annak éves beszámolójával kapcsolatban kötelező a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálatot az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft. látja el. A Sztv. 88 (8) bekezdése értelmében, 2014-ben a Biztosító könyveiben 97 millió forint beszámolói könyvvizsgálati díj jelenik meg, amelyből a Bulgáriára eső rész 4 millió forint. Az ING Biztosító Zrt októberében döntött arról, hogy fióktelepet létesít Bulgáriában, amely március 29-én kapta meg végleges működési engedélyét, és április 10-én kezdte meg a működést. A fióktelep hivatalos megnevezése: ING Biztosító Zrt. Szófiai Fióktelepe (ING Life Insurance Sofia Branch), székhelye: 49B, Bulgaria Blvd., Sofia 1404, Bulgaria. Az ING vállalatcsoport legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe az ING Biztosító Zrt.-t mint leányvállalatot bevonták, az ING Groep N.V. készíti IFRS alapon. Székhelye Hollandia, NL Strawinskylaan 2631, Amsterdam, the Netherlands. A nyilvános beszámoló a holnapon tekinthető meg. Kiegészítő melléklet 5

7 Az ING Groep az NN Groupban lévő érdekeltségeinek kisebbségi részét holland intézményi és magánbefektetők, illetve minősített, nemzetközi befektetők részére értékesítette július 2-án a kezdeti nyilvános kibocsátás (IPO) keretében. II. Kapcsolt vállalkozások, egyéb érdekeltségek II.1. ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Az ING Biztosító Zrt. 100 százalékos tulajdonosa az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek, amelyet január 12-én alapított meg. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Székhelye: Tevékenységi köre: Törzstőkéje: II.2. ING Pénztárszolgáltató Zrt Budapest, Dózsa György út 84/b. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, ezen belül kizárólag függő biztosításközvetítői tevékenység (Bit.33 ). A Kft. törzstőkéje december 31-én , azaz tízmillió forint. Ebből forint pénzbeli hozzájárulásból származik. A törzsbetétek 100 százalékát az ING Biztosító Zrt. birtokolja. Az ING Pénztárszolgáltató ZRt ben megszűntette a fő tevékenységét, az adminisztrációs szolgáltatás nyújtását a pénztárak részére II. félévben már csak ING csoporttagoknak nyújtott adminisztrációs, pénzügyi, információs technológiai és egyéb szolgáltatásokat. II.3. ING Magánnyugdíjpénztár Az ING Biztosító Zrt október 1-jén alapítóként közreműködött ING Magánnyugdíjpénztár megalapításában, amely a április 22-i küldöttgyűlésén úgy döntött, hogy beolvad a Horizont Magánnyugdíjpénztárba. II.4. Mentesség a konszolidációs kötelezettség alól Hivatkozva a számviteli törvény 119. (2) bekezdésére, a Társaság nem készít konszolidált beszámolót, ha az egyéni beszámolója a leányvállalatok nélkül is megbízható és valós képet tükröz a vállalkozások vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. A 2014-es évtől kezdődően a megbízható és valós kép tekintetében a Biztosító a következő értékhatárokat állapítja meg: amennyiben a konszolidálási körbe tartozó leányvállalatok összevont mérlegfőösszege nem éri el az anyavállalat mérlegfőösszegének 0,1 százalékát, de legalább 500 millió forintot és az összevont éves árbevételük az anyavállalat árbevételének (eredménykimutatás A. 01. Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül sora) 0,1 százalékát, de legalább 50 millió forintot, akkor a leányvállalatok nem kerülnek konszolidálásra. Az ING Biztosító Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. mérlegfőösszege ( ezer forint) és az éves árbevétele (0 forint) nem éri el a számviteli politikában megállapított értékhatárokat, ezért a évről konszolidált éves beszámoló készítésére nem kerül sor. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. beszámolójának fő adatai (192/2000. Kormányrendelet 16. (4) c.)) a következők: Kiegészítő melléklet 6

8 befektetett eszközök könyv szerinti értéke: 0 nettó árbevétel: 0 tárgyévi üzleti (mérleg szerinti) eredmény: -394 ezer forint saját tőkéje: forint foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: 0 III. Az ING Biztosító Zrt évi eredménye Az ING Biztosító Zrt. a évben 850 millió forint adózás utáni nyereséget ért el. Ebből a bolgár fióktelep eredménye -554 millió forint. A tulajdonos a 2014 évben millió forint osztalékot fogadott el, amelynek a tárgyévi adózott nyereségen felüli összege az eredménytartalék terhére került elfogadásra. A mérleg szerinti eredmény nulla. IV. A beszámoló összeállításakor alkalmazott értékelési elvek (a számviteli politika lényeges elemei) A társaság évi beszámolóját az alábbi jogszabályi előírások figyelembevételével készítette el: évi C. törvény a számvitelről, évi LX. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: bit), 192/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól, 8/2001. évi (II.22.) PM rendelet a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról. A társaságnál a mérleg fordulónapja a számvitelről szóló évi C. törvénynek, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletnek megfelelően december 31. A mérlegkészítés dátuma január 31. Az e dátum után, de legfeljebb a beszámolót elfogadó tulajdonosi határozat elkészültéig a Társaság tudomására jutott jelentős (az eredményre vagy a mérlegfőösszegre 20 millió forintnál nagyobb) hatású gazdasági események a beszámolóban bemutatásra kerülnek. A társaság biztosítási tevékenységének analitikus nyilvántartását végző számítógépes rendszer évi zárása január 2-án történt meg, az éves beszámoló tehát az ezen időpontig regisztrált, illetve feldolgozott biztosítási események hatását tartalmazza. A beszámolót a társaság a hazai számviteli szabályoknak megfelelően magyar nyelven készíti el. Az éves beszámoló az értékadatokat millió forintban tartalmazza, mivel a mérlegfőösszeg meghaladja a százmilliárd forintot. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése beszerzési illetve előállítási költségen történik. A biztosító a pénzügyi instrumentumok tekintetében a számviteli törvényben lehetőségként felajánlott valós értéken történő értékelés módszerét nem választja. Kiegészítő melléklet 7

9 A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény pontjának megfelelően a társaság a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek minősíti az olyan hiba hatását függetlenül annak előjelétől, amelynek a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőkére gyakorolt hatása eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot, vagy hatására a biztosítástechnikai tartalékok tartalék fajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak. A számviteli törvény 3 (3) 3. pontjának megfelelően az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegűnek minősíti a társaság az egyazon üzleti évre vonatkozólag feltárt hibákat és hibahatásokat, amennyiben azok - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát. Az ING Biztosító Zrt. a számvitelről szóló törvény által biztosított választási lehetőségek keretein belül számviteli rendszerét az alábbi alapelvek szerint építette fel. A társaság főszabályként ugyanazokat az értékelési elveket alkalmazza a magyarországi központra és a bolgár fióktelepre. A bolgár hatóságok előírásai miatt néhány esetben azonban nem biztosítható a tökéletes konzisztencia. Ezeket a különbségeket a továbbiakban minden érintett terület esetében részletesen bemutatjuk. A HUF/BGN árfolyam meghatározása az MNB által közzétett hivatalos HUF/EUR, és a Bolgár Nemzeti Bank által deklarált, fix 1,95583 BGN/EUR árfolyam segítségével, keresztárfolyam számításával történik. IV.1. Immateriális javak Az immateriális javak között jelennek meg a saját fejlesztésű és a vásárolt szoftverek, a még be nem fejezett saját fejlesztésű szoftverek aktivált értéke, a szellemi termékek használati joga, valamint a telefon előfizetés egyszeri belépési díja. A társaság immateriális javai közül döntő részt képviselnek a szoftverek, melyek beszerzési értéken kerülnek kimutatásra a mérlegben. Az ING Biztosító Zrt. a szoftverek gazdaságilag hasznos élettartamát 3 évben határozta meg, az anyavállalat irányelveivel egyezően. A Sztv január 1-jén életbe lépő változásának (2004. évi XCIX. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény módosításáról 6. ) megfelelően a társaság a vagyoni értékű jogok között mutatja ki azokat a szoftvereket, amelyek esetében csak használati joggal rendelkezik. A tulajdonjogot is biztosító szoftverek továbbra is a szellemi termékek között jelennek meg. Az aktivált szoftverek leírási időtartama egyaránt 3 év, függetlenül attól, hogy az adott szoftverrel kapcsolatban a biztosító csak használati jogot szerzett, vagy a tulajdonjoggal is rendelkezik. IV.1.a. Szoftverek karbantartása Az ING Biztosító Zrt. a szoftver folyamatos működőképességét, naprakész használhatóságát szolgáló munkák közé sorolja a biztosítási termékek változása miatti szoftvermódosításokat, kisebb fejlesztéseket. Ez a minősítés azzal indokolható, hogy a módozatok változtatása az állandóan változó piaci igényekhez való igazodás érdekében történik, ezért a szoftver által ellátható feladatok köre nem bővül, a szoftver felhasználói felülete, belső működése csak a naprakész tevékenységhez szükséges szoftvermódosítások miatt változik meg. Így a szoftver folyamatos működőképességét szolgáló munkák karbantartásnak minősülnek, amit a felmerülés évében költségként kell elszámolni. Kiegészítő melléklet 8

10 IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek Azokat a munkálatokat függetlenül attól, hogy azok házon belül, vagy megbízás alapján, házon kívül valósultak-e meg, amelyek új szoftver (új, a meglévő biztosítási formáktól lényegesen eltérő új termék) kifejlesztésére, illetve a meglévő szoftverek korábbi felhasználási területének (új funkció), vagy az ellátandó feladatok kibővítésére, (új modul) ellátására irányulnak, és megfelelnek a befektetett eszközzé minősítés kritériumainak, szellemi terméknek kell minősíteni. Ahhoz, hogy a szoftver befektetett eszköz legyen, tartósan, tehát legalább 1 éven túl kell, hogy szolgálja a vállalkozást. A befektetett eszközzé minősítést a projekttervek alapján évente, az adott pénzügyi évre előre kell elvégezni. A saját fejlesztés előállítási költségét legalább évente az elszámolt költségek, és ráfordítások közül ki kell emelni. Az elkészült szoftver-fejlesztés előállítási értékét kell aktiválni üzembe helyezéskor. A saját előállítású szoftverek leírási ideje 3 év, a vásárolt szoftver leírási idejével egyezően. Az előállítási költségek (közvetlen önköltség) közé azok a ráfordítások tartoznak, amelyek 1. az előállítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás során közvetlenül felmerültek (anyagköltség, anyagjellegű szolgáltatások értéke, bérköltség és járulékai, külső fejlesztők által számlázott költségek értéke) 2. az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, (konzultáció, tanácsadás) továbbá, 3. a szoftverre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (bérleti díj, rezsi költség, amortizáció, tárgyi eszköz fenntartási költségek, fogyóanyagok időarányos költségei). A közvetlen önköltség az előállítással közvetlenül kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket nem tartalmazhat. IV.2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolása azok hasznos élettartamának megfelelő időszak alatt az egyenletes elhasználódásnak megfelelően lineárisan történik. Az ING Biztosító Zrt. anyavállalata által alkalmazott gyakorlat megalapozottságára tekintettel a társaság is nagyrészt annak megfelelően számolja el az értékcsökkenési leírást: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Számítástechnika, irodagépesítés 5 év 20% PC, laptop 3 év 33% Járművek 5 év 20% Irodabútorok, berendezési tárgyak 10 év 10% Kórház technológia 7 év 14% A bérelt ingatlan-típusokon végzett felújítások esetében a társaság az alábbi értékcsökkenési leírást alkalmazza: Kiegészítő melléklet 9

11 Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Bérelt irodaépület 4 év 25% Bérelt kórház 7 év 14% A társaság az ingatlanok közé sorolt közműfejlesztési hozzájárulás éves értékcsökkenési leírását 16,67 százalékban határozza meg. Saját tulajdonú telkeire és irodaépületeire az ING Biztosító Zrt. nem számol el értékcsökkenést, mivel azok hosszú távon megőrzik értéküket. A százezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a társaság használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számolja el. IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei A tárgyi eszközök aktiválása, és az értékcsökkenés elszámolása a magyar szabályokkal összhangban történik. A helyi szabályozásra és működési sajátosságokra való tekintettel a bolgár fióktelep által használt eszközökre a társaság a következő értékcsökkenési kulcsokat állapítja meg: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Számítástechnika, irodagépesítés 5 év 20% PC, laptop 3 év 33% Járművek 4 év 25% Irodabútorok, berendezési tárgyak 5 év 20% Bérelt irodaépületen végzett felújítás 4 év 25% A fióktelep esetében a társaság kis értékűnek minősít minden 500 BGN (80 ezer forint) egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközt, és azok teljes értékét a használatbavételkor számolja el értékcsökkenésként. A fióktelep esetében az immateriális javak és tárgyi eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbség jelentősnek minősül, ha az meghaladja a BGN-t ( ezer forint). Minden egyéb esetben a magyar társaságra vonatkozó szabályok az irányadók. IV.3. Részesedések A társaság részesedéseit mindaddig könyv szerinti értéken tartja nyilván, amíg azok piaci értéke nem süllyed tartósan a könyv szerinti érték alá. A piaci érték meghatározása a jegyzett tőke és a saját tőke mérleg fordulónapon fennálló arányának figyelembe vételével történik: a részesedés piaci értéke megegyezik a társaság jegyzett tőkéjében való részesedéssel arányos saját tőke értékével. Az értékvesztés elszámolása és visszaírása tekintetében tartósnak tekinti a társaság az egy évet meghaladó időtartamot, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti jelentős eltérésnek tekinti a 10 százalékot meghaladó különbséget. Az értékvesztés és az értékvesztés visszaírás elszámolás Kiegészítő melléklet 10

12 szükségességének megállapítása során a részesedés értéke változásának tendenciáját is figyelembe veszi a társaság. IV.4. Készletek A társaság a készletek között mutatja ki a továbbértékesítési céllal vásárolt eszközöket valamint a közvetített szolgáltatások értékét. A biztosító tevékenységéből következően a készletek értéke vállalati szinten nem jelentős. A központi iroda működéséhez szükséges anyagokat és eszközöket a társaság közvetlenül a költségek között számolja el év közben; ezekről a készletekről nem vezet sem mennyiségi sem értékbeli nyilvántartást. A bolgár fióktelep készleteire szintén a fent bemutatott értékelési szabályok vonatkoznak. IV.5. Követelések A társaság követelései között a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekkel kapcsolatos követelések, a biztosítási közvetítőkkel, a vevőkkel, valamint a dolgozókkal szemben fennálló követelések találhatók. IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés A társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegűnek minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelések), amelyek nem haladják meg a tárgyévi átlagos képviselői jutalék-kötelezettség állomány ( , 4561 és 4562-es főkönyvi számlák) 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot (Sztv. 55. ). A Társaság az egyéb (vevőkkel, dolgozókkal, cégekkel szemben fennálló) követeléseit adósonként együttesen kisösszegű követeléseknek minősíti. Ezeket a követeléseket adósonként (kilépett és jelenlegi munkavállalók, cégcsoporton belüli és egyéb vállalatok, egyéb magánszemélyek szerint) csoportosítja. IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése A társaság szempontjából behajthatatlannak minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék visszaírásából származó követelések), amelyekre általánosan jellemző, hogy összegük a behajtás várható költségeinek háromszorosát nem haladja meg, illetve az adós igazoltan nem lelhető fel, vagy a hatályos jogszabályok alapján elévült (Sztv. 3. (4) (10)). IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése A társaság a követelés értékvesztését jelentősnek minősíti, amennyiben a követelés könyv szerinti értékének legalább 80 százalékát meghaladó része várhatóan tartósan nem térül meg. Az adósonként kis összegű követelések értékvesztésének összegét, ezen követelések összevont könyv szerinti értékének százalékos arányában határozza meg a társaság. Az adósonként kis összegű, kilépett üzleti dolgozók és kilépett brókerek jutalék-visszaírásából származó követelések esetében a százalékos arányt a tapasztalati behajtási arány figyelembe vételével, 90 százalékban határozza meg a Társaság. A évtől a brókerek esetében az értékvesztés összegét a követelések összevont könyv szerinti értékének 100 százalékában határozza meg a társaság évtől a még aktívként nyilvántartott brókerek esetében is elszámolja a Társaság a 100 százalék értékvesztést, amit az indokol, hogy a még aktív brókerekkel is sorra szűnnek meg az üzleti kapcsolatok. Kiegészítő melléklet 11

13 E követelésekre általánosan jellemző, hogy összegük nem haladja meg az éves képviselői jutalékkötelezettség állomány 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot. A Társaság egyéb (vevőkkel, dolgozókkal, cégekkel szemben fennálló) követelései tekintetében az értékvesztés mértéke a szabályzatban meghatározott adósonkénti csoportok tekintetében - szintén százalékos értékben kerül meghatározásra. Amennyiben az előző évi tapasztalati behajtási arány nem haladja meg a követelés-csoport könyv szerinti értékének 20 százalékát, akkor a tapasztalati behajtási arány figyelembe vételével kerül meghatározásra a követelés leírásának mértéke. IV.6. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek A társaság külföldi partnereivel szemben fennálló kötelezettségei és követelései egy részének nyilvántartása a vonatkozó szerződésnek megfelelően forintban történik, mivel a felek közötti elszámolás is forintban bonyolódik. Ezeknél a tételeknél természetesen nem kerül sor árfolyamdifferencia elszámolására. Az egyéb, devizában elszámolt külföldi követelés és kötelezettség értékelése a Sztv 60. (1)-(2), valamint (4) bekezdésének megfelelően történik. A Sztv. 60. (1) bekezdés értelmében a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket a társaság a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára érvényes, a számviteli politikában rögzített és a törvény 60. (4) bekezdése által megengedett árfolyamon számítja át forintra. Mivel a külföldi szállítói számlák többségénél a számla nem tartalmazza a szolgáltatás teljesítésének dátumát, csak a számla kiállításának dátumát, így az egységes értékelési mód megvalósítása érdekében a társaság minden kötelezettség jellegű számlát a számla kiállításának napján érvényes árfolyamon értékel (a kiállítás napja egyenlő a teljesítés vélelmezett napjával). A társaság valamennyi devizaügyletét egyféle módszerrel értékeli, ugyanazzal a módszerrel, ugyanazon az árfolyamon számítja át forintra akár követelésről, akár kötelezettségről van szó. A Sztv. 60. paragrafus (4) pontjának figyelembe vételével a társaság deviza követeléseit és kötelezettségeit az MNB teljesítés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán értékeli. A követelések és kötelezettségek forint számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a számlavezető bank árfolyamán történik. A könyv szerinti MNB devizaárfolyam és a pénzügyi teljesítéskori banki devizaárfolyam közti különbözetet előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A követelések és kötelezettségek euró számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A könyv szerinti és a pénzügyi teljesítéskori MNB devizaárfolyam közti különbözetet előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A társaság a viszontbiztosítóival szemben keletkezett tartozásait és követeléseit azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben számolja el. A bolgár fiókteleppel kapcsolatos devizás követeléseket és kötelezettségeket a társaság a költséghaszon elvre való tekintettel napi MNB árfolyamon számítja át forintra, a biztosítástechnikai tartalékot havonta, a következő tételeket havonta értékeli az időszak végén érvényes MNB árfolyamon: - devizás értékpapírok, - devizás követelések, Kiegészítő melléklet 12

14 - devizás kötelezettségek, - biztosítástechnikai tartalékok - aktív és passzív időbeli elhatárolások. IV.7. Biztosítástechnikai tartalékok A társaság a 192/2000. (XI. 24.) számú kormányrendeletnek és a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. PM rendeletnek megfelelően a következő biztosítástechnikai tartalékokat képzi: 1. Matematikai tartalék; 2. Meg nem szolgált díjak tartaléka; 3. Függőkár tartalékok; 4. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék; 5. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék; [1] Csoportos biztosítások eredménytől független díj-visszatérítési tartaléka [2] Egyes kockázati biztosítások díj-visszatérítési tartaléka 6. Káringadozási tartalék; 7. Törlési tartalék; 8. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; 9. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok: [1] Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka [2] Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék [3] Az N-N010, N-N011 és N-N077-es jelű befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások hűségbónusz-tartalékai [4] Egyes csoportos biztosítások szolgáltatási tartaléka Az egyes biztosítástechnikai tartalékok képzésének részletes leírása megtalálható a Biztosító aktuális Tartalékolási szabályzatában. IV.7.a. Matematikai tartalék A matematikai tartalék a jövőbeni biztosítási szolgáltatásoknak biztosításmatematikai elvek alapján, prospektív módszerrel számított, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke. Egyes term-fix típusú biztosításoknál a biztosított halála esetén, illetve a WOP kiegészítő biztosításoknál a biztosított megrokkanása esetén válik a biztosítás díjmentessé. Egyes külön kiegészítő biztosítások hozzákötése esetén nem csak a biztosítás válik díjmentessé, hanem külön rokkantsági járadék folyósítása is történik. A díjmentesítés által megnövekedett szolgáltatási szintre való tartalékfeltöltést nem az eredeti prospektív képletek módosításával, hanem egy ellentétes előjelű és a nettó díjakénál magasabb szintű járadéktartalék megképzésével éri el. A társaság az életbiztosítási díjtartalékokon belül elkülönítetten tartja nyilván a díjmentesített Student és Patrónus biztosításokra képzett banktechnikai járadéktartalékokat. Kiegészítő melléklet 13

15 A betegségbiztosítási díjtartalék a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. számú PM rendeletnek megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére illetve kifizetett járadékára szolgáló fedezetet tartalmazza. IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka A tartalék a tárgyidőszaki díjbevételből a következő évi kockázat fedezetéül szolgáló díjrészeket tartalmazza mind az átnyúló egész hónapokra, mind az átnyúló törthónapra. Törthónap esetén, a ét megelőzően kibocsátott szerződések esetén az átnyúló nettó, míg a után létrejött szerződések esetén az átnyúló bruttó díjat tartalékolja a társaság (mert a költségeket azonnal érvényesíti), míg az átnyúló teljes hónapokra, ahol a díj költségrészét és a nettó díjat is csak a következő időszakban kell felhasználnia (illetve kárigény esetén az ügyfélnek visszatérítenie), minden esetben a teljes havi bruttó díj(ak)at tartalékolja. A ét megelőző kibocsátású szerződések esetében a megszűnést követő hónapfordulóra számított meg nem szolgált díjat cégünk visszaadja a szerződőnek. A után létrejött szerződések esetében a megszűnés dátumára vonatkozóan téríti vissza a biztosító a meg nem szolgált díjat. A meg nem szolgált díj visszajuttatásának és az arra vonatkozó tartalék képzésének módját tekintve mindig a főbiztosítás kockázatviselési kezdete a döntő, az egyes kiegészítő biztosítások azzal azonos módon kerülnek rendezésre. A csoportos biztosításokra a meg nem szolgált díjak tartaléka minden esetben a bruttó díjon alapul. A bolgár fióktelep csoportos biztosításánál a beérkezett díj egészét a társaság megszolgáltnak tekinti, ezért nem képez tartalékot a meg nem szolgált díjakra. IV.7.c. Függőkár tartalékok Fordulónapig bejelentett károk tartaléka: a függő károk tartalékán belül ide tartoznak az adott év december 31-ig bejelentett, rögzített, de a mérleg fordulónapjáig még el nem fogadott károkra megképzett tartalékok. Bekövetkezett, de be nem jelentett (IBNR) károk tartaléka A mérleg fordulónapjáig bekövetkezett, de addig be nem jelentett, a tárgyévre vagy a korábbi évekre vonatkozó károk a be nem jelentett vagy IBNR károk. A Tartalékrendelet előírásai alapján a társaság kifutási háromszög módszerrel határozza meg azon módozatok IBNR tartalékát, melyekre legalább 3 év késői kár tapasztalata rendelkezésre állt. A többi módozat IBNR tartalékát a tárgyévben bekövetkezett károk alapján a tárgyévi megszolgált díjakra vonatkozó, lehetséges maximális 6 százalék figyelembe vételével határozza meg a társaság. A kifutási háromszöget az egyéni biztosítások esetében az ismertté vált károk darabszámára írja fel a biztosító, negyedéves bontásban kockázatonként. Az IBNR darabszám meghatározása lánc-létra módszerrel történik. A kapott IBNR darabszámot a megfelelő átlagos kockázatnak kitett összeggel szorozza, melyet kockázati körönként definiál. Ezzel a módszerrel figyelembe veszi, hogy a matematikai tartalékot felhasználja a kár kifizetésekor, és erre nem képez kártartalékot. A költségekre a várható kárügyek darabszáma alapján képez tartalékot. A csoportos biztosítások esetében a kifutási háromszögbe az ismert károk szintén negyedéves bontásban összegszerűen kerülnek bele, mert az egyéninél lényegesen kisebb méretű csoportos Kiegészítő melléklet 14

16 portfólió nem szolgáltat elegendő adatot ennél összetettebb számítási módszerhez. A megképzendő tartalék összegének becslését ezután lánclétra módszerrel határozza meg a biztosító. A bolgár fióktelep három évnél régebbi módozatai esetében kifutási háromszög módszert alkalmaz a Biztosító. A három évnél fiatalabb módozatok esetében továbbra is a tárgyévi megszolgált díj legfeljebb 6 százaléka az IBNR tartalék. Csoportos módozatok esetében 6 százalék. A módozatonkénti együtthatókat a következő táblázat tartalmazza (a három évnél fiatalabb módozatok esetében): Módozat Tárgyévi megszolgált díj %-a Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez 6% Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez 1,5% Díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítás UL termékekhez 3,5% Egészség kiegészítő biztosítások 6% Csoportos halálesetre és rokkantságra szóló hitelfedezeti biztosítás 6% IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Ezen tartalék keretében képezzük meg a tárgyévben a hagyományos (nem unit-linked típusú) termékeink matematikai tartalékának befektetése eredményéből az ügyfeleket megillető többlethozam összegét. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év júliusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. A befektetési egységekhez kötött biztosítások befektetési egységekben nyilvántartott tartalékának esetében a hozam-visszatérítés minden értékelési nappal automatikusan megtörténik, így a többlethozam-visszatérítés fogalma itt nem értelmezhető. A szófiai fióktelep esetében az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam a tárgyévet követő év májusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. A Cardif Biztosítóval és Cardif Életbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződés alapján a visszajuttatandó profit várható értéke szintén az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékok között kerül kimutatásra. IV.7.e. Csoportos biztosítások eredménytől független díj-visszatérítési tartaléka Az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék a csoportos életbiztosításoknál a kötvényfeltételekben meghatározottak szerint - alacsony káralakulás esetén a szerződőnek történő díj-visszatérítés fedezetére szolgál. IV.7.f. Egyes kockázati biztosítások díj-visszatérítési tartaléka Egyes 2012 óta értékesített kockázati biztosításoknál (pl. N-N401, N-N411, N-N421, N-N431) a biztosító a tartam során bizonyos időközönként kármentességi díj-visszatérítéseket alkalmaz. Ennek elsődleges oka a kockázati biztosításokra általában jellemző magas törlések lehetőség szerinti csökkentése. Kiegészítő melléklet 15

17 A díj-visszatérítés opcionálisan válaszható komponens (N-N912-es kóddal), külön tarifával. A szolgáltatás közvetlen fedezete a tartalékból levont kockázati díj és a törlési nyereség (a törölt komponensek tartaléka felszabadul és a többi szerződő közt felosztásra kerül). A biztosító 2015-ben úgy döntött, hogy ezen tartalékot az egyéb biztosítástechnikai tartalékok kategóriából átsorolja az eredménytől független díj-visszatérítési tartalékok közé annak érdekében, hogy a számviteli besorolás összhangban legyen a terméktervvel. IV.7.g. Káringadozási tartalék A nem-élet jellegű kiegészítő biztosításokra egységesen káringadozási tartalékot képez a társaság a 8/2001. sz. PM rendelet 12. paragrafusa szerint. IV.7.h. Törlési tartalék Törlési tartalékot az ügyfelekkel szembeni díjköveteléseknek a díjtartalék alacsony összege miatti várhatóan nem fedezhető részére, azaz az ebből fakadó jövőbeni veszteségekre képez a társaság. A tartalékképzés alapja a teljes díjhátraléknak a meglévő díjtartalékkal csökkentett értéke, melyet a társaság a díjhátralék tartama szerint csoportosít, a tapasztalati úton megállapított törlési valószínűséggel megszorozza, majd a szorzatokat összeadva adódik a megképzett törlési tartalék. IV.7.i. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka Elkülönítve szerepel a befektetéshez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások tartaléka, amely a kötvényfeltételeknek megfelelően, az ügyfelek részére befektetett eszközök piaci értékének felel meg. A különböző eszközalapokhoz tartozó tartalékok kezelése, nyilvántartása egymástól elkülönítve valósul meg. IV.7.j. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka A biztosító a szolgáltatási tartalékot külön számolja ki a halálkár esetén nyújtandó szolgáltatásra, illetve a lejárati tőke- és hozamgaranciára. A tartalék számítása piac-konzisztens módon történik az aktuális hozamgörbéből származó sztochasztikus, kockázatsemleges hozamok mellett. Ugyanakkor a jövőbeli pénzáramlások esetében aktuáriusi feltételezésekkel él a halálra és a visszavásárlásra vonatkozólag is. Mivel a garanciát teljes mértékben viszontbiztosítja a társaság, azaz a szolgáltatási tartalék teljes összegét a viszontbiztosítónak átadja, a mindenkori szolgáltatási tartalék fedezete egy viszontbiztosítóval szembeni követelés. IV.7.k. Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék január 1-től társaságunk egyes unit-linked termékeire lejárati többletszolgáltatást nyújt. A többletszolgáltatás nyújtásának feltételei a kötvényfeltételekben kerültek rögzítésre. Az érintett termékek köre: N-N007, N-N017, N-N027, N-N077 és egyes (jutaléklemondással létrejött) N-N037 termékekre. A biztosító az emelt szintű szolgáltatás fedezetére biztosításmatematikai elvek alapján tételes, szerződésszintű tartalékot képez. E tartalék az egyéb biztosítástechnikai tartalékok között a biztosított neme, belépési életkora és a lejárati többletszolgáltatás ismeretében egyszeri díjas tiszta elérési biztosításéhoz hasonló elvek alapján, prospektív alapon kerül megképzésre. Kiegészítő melléklet 16

18 IV.7.l. Az N-N010, N-N011 és N-N077-es jelű befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások hűségbónusz-tartalékai Az első biztosítási évben fizetett rendszeres díjnak tartamtól függő százalékát, meghatározott évfordulókon, jóváírja a Biztosító a szerződő számláján a kötvényfeltételek 3. számú mellékletének megfelelően. Külön képzünk tartalékot az úgynevezett rendszeres és a lejárati hűségbónusz kifizetésekre. A tartalékot a rendszeres hűségbónuszra szakaszonként (rétegenként), prospektíven képezzük, tiszta elérési biztosításéhoz hasonló elvek alapján. A tartalékban a jövőbeni bevételeket a rendszeres díj arányában vesszük figyelembe, amit az egyes tartalékolási szakaszok elején határozzuk meg, az életbiztosításban alkalmazott nettó díj számításával analóg módon. A szokásos halandósági feltételezésen kívül törléssel is számolunk a tartalék meghatározásánál. A lejárati hűségbónusztartalékát a rendszeres hűségbónusz-tartalékával párhuzamosan, ugyanazon elvek mentén képezzük meg, az egész díjfizetési tartamot egyetlen szakaszként kezelve. IV.7.m. Egyes csoportos biztosítások szolgáltatási tartaléka A csoportos banki biztosítási termékcsomagok idősödés- és nem-független átalánydíjjal rendelkeznek. A kockázatközösség összetételének jövőbeni változása veszteségeket eredményezhet, erre képezi meg a társaság az egyéb biztosítástechnikai tartalékot. A tartalék prospektív elven, a jövőbeni szolgáltatásoknak és bevételeknek biztosításmatematikai elveken alapuló, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke segítségével, kockázatcsoportonként kerül meghatározásra. A bolgár fióktelepre vonatkozóan a társaság a fentiekkel analóg módon képzi a következő tartalékokat: matematikai tartalék, meg nem szolgált díjak tartaléka, befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka, függő károk tartaléka és eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék. Ezek számviteli elszámolása havonta történik. A tartalékok forintban kifejezett értéke a hónap utolsó munkanapján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. IV.8. Céltartalékok A társaság a számvitelről szóló törvénynek megfelelően céltartalékot képez az alábbi jogcímeken: 1. várható kötelezettségre (a Sztv. 41. (1) bekezdése alapján) az alábbi esetekben képez céltartalékot a társaság: garanciális és függő (pl.: kezességvállalás, bizonytalan kimenetelű peres ügyek, biztos jövőbeni fizetési) kötelezettségek; korengedményes nyugdíj; végkielégítés hűségbónusz a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak kötelezően fizetendő egyszeri összeg Kiegészítő melléklet 17

19 A társaság céltartalékot képez a szerződött partnereknek évtől esedékes hűségbónusz összegére. A bónuszra az a szerződött partner jogosult, aki 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal ben a jutalékszabályzat módosítása értelmében a hűségbónuszra való jogosultságot a Megbízott elveszti, amennyiben melléktevékenységű státuszban tevékenykedik a Biztosító értékesítési hálózatában május 1-jén vagy azt követően. Amennyiben melléktevékenységű jogviszonya után újra főtevékenységűvé válik a szerződött partner, úgy a hűségbónusz szempontjából a várakozási idő és számítás újra elölről ( nulláról ) indul május 29-én hatályba lépett szabályzat szerint a szerződött partneri szinten 75% alatti időarányos tervteljesítés esetén az adott év alapján kalkulált hűségbónusz megvonásra kerül. Amennyiben 75%-ot nem éri el a szerződött partner időarányos tervteljesítési eredménye, akkor a nyilvántartásokban vezetett jogviszonya melléktevékenységű státuszt kap és nem szerezhet jogosultságot az adott év bevételei alapján a hűségbónuszra, és az érintett pénzügyi év a hűségbónusz éveinek kalkulálásában sem vesz részt. A fizetendő összeg a kifizetés évét megelőző 11. évben a szerződött partnernek fizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értéke. Ez a kifizetés januárban esedékes. Továbbá extra hűségbónuszra jogosult az a szerződött partner, aki betölti a 60. életévét, és 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal. Ebben az esetben jogosult kifizetés évét megelőző 10 évben számára kifizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értékére. Ez a kifizetés a 60. életév betöltésének hónapjában esedékes, így a hűségbónusz kifizetés havi gyakoriságú. A hűségbónusz kalkuláció alapja a múltban kifizetett jutalékok, valamint a szerződött partnerek fluktuációjára vonatkozó feltételezések, amelyek az elmúlt közel húsz év tapasztalatára épülő megmaradási rátákra épülnek. A kifizetett jutalékok pénzneme alapján külön kezeli a társaság a forintban és euróban kifizetett jutalékokat. A hozammal növelt összeg kiszámítása során kap szerepet ez a szétválasztás, amennyiben a forintban történő kifizetések esetén a unit-linked kötvényalap, míg eurós kifizetéseknél a unit-linked európai vállalati kötvény eszközalap hozama képezi a hozamszámítás alapját tól a Biztosító céltartalékot képez a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak fizetendő egyszeri kifizetések várható összegére. Ennek oka a bolgár munkaügyi szabályozásban bekövetkezett változás, amely szerint a nyugdíjba vonuló, öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára a vállalatok kötelesek kifizetni hat havi (a vállalatnál eltöltött 10 évet meghaladó munkaviszony esetén), illetve kéthavi bruttó bért (a vállalatnál eltöltött 10 évet el nem érő munkaviszony esetén). E kifizetés egyszeri, törvényi alapja a Bolgár Köztársaság Munkatörvénykönyve 222. paragrafusának (3) bekezdése. A céltartalék évente egyszer, a legalább egy éve munkaviszonyban álló munkatársak bérét figyelembe véve kerül meghatározásra. A számítás alapja hat havi bruttó bér jelenértékekének (diszkontláb a jegybanki alapkamat) időarányos része (a cégnél töltött és a nyugdíjba vonulásig hátralévő idő aránya), amelynek 95 százalékára képez céltartalékot a Társaság. 2. jövőbeni költségek címén (a Sztv. 41. (2) bekezdése alapján), olyan költségekre képez céltartalékot a társaság, amelyek valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően jelentős Kiegészítő melléklet 18

20 összegben felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolható a passzív időbeli elhatárolások közé. E választási lehetőséggel élve a társaság céltartalékot képez mindazon jövőbeni költségekre, amelyek megfelelnek a fent említett követelményeknek. A társaság a céltartalék képzés szempontjából jelentősnek minősítést egyedileg kezeli. 3. egyéb céltartalék mérlegsorban szerepelhetnek az egyéb, külön kormányrendelettel előírt további céltartalékok is (a Sztv. 41. (4)-(6) bekezdése alapján). IV.9. Időbeli elhatárolások Időbeli elhatárolást az összemérés elvének megfelelően, a tárgyév eredményének helyes kimutatása érdekében a következő körben végez a társaság: 1. a tárgyévi termeléshez kötődő, az elkövetkező évben fizetendő képviselői prémiumok (agent bónuszok) (részletezést lásd. lentebb); 2. a decemberi számfejtést követően ismertté vált képviselői jutalékok (áteső jutalékok); 3. a tárgyévre vonatkozóan számfejtett jutalékoknak azon része, amely számfejtéskor a képviselőktől való jutalék-visszaírás fedezetéül szolgáló tartalékba kerül, így kifizetése csak később esedékes; 4. a jutalék-visszaírások fedezetéül szolgáló tartalék időarányos kamata; 5. az ügyfeleknek nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön kamatának a következő évet érintő része; 6. a tárgyévhez kapcsolódó, mérlegkészítésig megállapított illetve becsült, de ki nem fizetett prémiumok és járulékaik; 7. a tárgyévet érintő költségek, melyekről a számla nem érkezett be a mérlegkészítés napjáig; 8. a tárgyévet követő évet érintő költségek, melyekről a számla a mérleg fordulónapja előtt beérkezett; 9. a megszolgált kamatok, értékpapír vételkor keletkezett árfolyam-különbözet, és fizetendő bankjutalékok, melyekről a jóváírási illetve terhelési értesítő a mérleg fordulónapjáig nem érkezett meg; 10. a képviselők részére a tárgyévi termelés alapján járó, következő évben megvalósuló ösztönző utak költsége; 11. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig le nem vont felhalmozott adósságának összege; 12. a befektetéshez kötött rendszeres díjfizetésű szerződések mérleg fordulónapjáig be nem folyt díjának összege; 13. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig befolyt, de tárgyidőszakban befektetésre még át nem adott díjainak összege; 14. a befektetéshez kötött életbiztosítások mérleg fordulónapjáig elfogadott, de a tartalékból feloldásra a tárgyévben nem került kárainak összege; 15. az egyszeri szerzési költségeknek a matematikai tartalékokból le nem vont része. Kiegészítő melléklet 19

21 IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása A közvetlen szerzési költségek kerülnek aktív időbeli elhatárolásra, ezen költségek között szerepel a szerzési jutalék, a szerzés további ösztönzésére kiírt céljutalék, a szerződés megkötésekor jelentkező adminisztrációs költségek és az egészségügyi elbírálás költségei. Hagyományos termékek esetén a megállapított szerzési költség kerül leírásra a jövőben várhatóan befolyó díjak jelenértéke alapján meghatározott leírási kulcsok arányában. Az első leírásra az elhatárolás évében kerül sor. Az elhatárolandó összeget a szerzési költségek fedezésére korábban képzett zillmerezett tartalék és a nettó tartalék különbsége csökkenti. Az ily módon meghatározott összeg kerül aktív időbeli elhatárolásra. Ezt a módszert alkalmazza a társaság a bolgár fióktelep által értékesített hagyományos termékekre is után bevezetett UL termékek esetén egyedileg kerül meghatározásra a leírási séma annak figyelembevételével, hogy a jövőben befolyó díjak fedezetet nyújtsanak az adott évi amortizáció összegére is tól a 2012 előtt bevezetett rendszeres díjas unit-linked termékeknél a szerzési költség elhatárolásának leírása 2 évről 3 évre változott az új szerzési költségek elhatárolása vonatkozóan, míg a korábbi kibocsátási évek elhatárolási esetén a 2006-ban bevezetett 2 éves leírás marad még érvényben. A leírás időtartama azon a feltételezésen alapul, hogy a biztosítás első két-három évében befolyt díj nyújt fedezetet a szerzési jutalékokra és költségekre. Az elhatárolás, illetve az amortizáció megállapításakor a társaság figyelembe veszi a díjfizetési gyakoriságot is. IV.10. Díjbevétel A díjbevétel elszámolása a számviteli törvény, valamint a 192/2000. (XI.24.) Korm. rendelet (a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól) előírásainak megfelelően történik. A társaság díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el és a szerződő által fizetendő, engedményekkel csökkentett díjat mutatja ki eredmény-kimutatásában díjelőírásként. Ennek megfelelően nem számít díjbevételnek a díjmentesített szerződések díja, valamint a többlethozam visszatérítésként kiosztott összeg. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a társaság évvel bezáróan a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolta el, évtől ezen életbiztosítások esetében is folyamatosan számolja el a díjbevételt a szerződések szerinti esedékesség időpontjában. A társaság a júliustól értékesített unit linked Élet Plusz, Csemete termék és a 2008 szeptemberétől értékesített Génion termék díjait a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. A 192/2000. kormányrendelet előírásának megfelelően (Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások, Bruttó díj, b) pont) a társaság elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések mérlegfordulónapig esedékes, de pénzügyileg még nem realizált díjbevételét. Az euró alapú unit-linked és hagyományos termékek és a szófiai fióktelep díjbevételei az előírás napján érvényes MNB árfolyamon kerülnek értékelésre. Kiegészítő melléklet 20

22 IV.11. Bejelentett károk elszámolása A tárgyidőszakban bekövetkezett károkat a bejelentést követően a társaság a nyilvántartásában rögzíti. Amennyiben az elbírálást követően a kár elfogadásra kerül, az elfogadott kár összege feladásra kerül a főkönyvbe, mint Kötvénytulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség. Azok a károk, amelyek az időszak lezárásakor a társaság nyilvántartásában már rögzítettek, de még el nem fogadottak, a függő károk tartalékának képezik részét. Az eredetileg idegen pénznemben denominált károk (euró alapú unit-linked és tradicionális termékek és a szófiai fióktelep szerződéseihez kapcsolódó károk) értékelése a kár elfogadásának napján érvényes MNB árfolyamon történik. IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredménykimutatásban A tárgyévben felmerült költségek összegének felosztása az 192/2000. (XI.24.) számú kormányrendeletnek megfelelően havonta történik szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségekre, ezen belül ágazatokra a társaság által készített kalkulációs séma alapján. IV.13. Lekötött tartalék 2012 év végéig a Biztosító saját elhatározása alapján az eredménytartalékból a lekötött tartalékba vezette át a Bulgáriában létrehozott fióktelepe számára letétbe helyezett, illetve működési költségek finanszírozására rendelkezésére bocsátott összegeket. A társaság 2013-ban úgy döntött, hogy a lekötött tartalékot megszűnteti és visszavezeti az eredménytartalékba, mert a bolgár fióktelep negatív eredménye miatt nincsen szükség az osztalékfizetés ilyen jellegű korlátozására ben a lelkötött tartalék összege 0. IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások A rendkívüli bevételek és ráfordítások egyes tételei a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából jelentős összegűnek minősítését a társaság az éves díjbevétel 0,3 százalékában határozza meg. IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása A bit. rendelkezéseivel összhangban módosított, ING Re-vel kötött viszontbiztosítási szerződés értelmében a viszontbiztosításba adott kockázatok után a teljes biztosítástechnikai tartalékot a direkt biztosító képezi meg. A viszontbiztosítási díj meghatározásánál a társaság figyelembe veszi a viszontbiztosított kockázatok után megképzett tartalékok változását is. Ennek megfelelően a viszontbiztosítási díj a kockázat után fizetendő díj és a megképzett tartalék egyenlegeként kerül kiszámításra. Szintén a viszontbiztosítónak átadott díj korrekciójaként kerül lekönyvelésre a vonatkozó Pénzügyminisztériumi állásfoglalással egyezően a viszontbiztosítónak átadott hozam, mivel annak jelentős része a szintén itt elszámolt tartalékváltozás fedezetét képezi. A Biztosító 2007-ben vezette be Euro Perspektíva nevű termékét, amelyhez kapcsolódóan az ügyfélnek nyújtott garancia unit-linked befektetésekkel nem fedezett részére megképzi az Euro Perspektíva termék garanciájára vonatkozó szolgáltatási tartalékot. A tartalék fedezete az ING Re viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződés alapján viszontbiztosításba adott tartalékrész, amely a teljes megképzett szolgáltatási tartalék értékével egyezik meg. A bit B) Követelések Kiegészítő melléklet 21

23 f) pontja szerint az életbiztosítási tartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrész a mérleg D/III., Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból során kerül kimutatásra től az ING Biztosító quota share viszontbiztosítási szerződés keretében viszontbiztosítja a Cardif Biztosító Csoportos hitelfedezeti biztosításának elemét képező haláleseti kockázatra és baleseti rokkantágra szóló biztosítását. A viszontbiztosítás keretében a kockázati díj és a fizetendő kár 100 százaléka kerül átadásra. A díj jutalékot nem tartalmaz. Ezen kívül az ING Biztosító éves biztosítástechnikai eredmény-felosztást fizet a direkt biztosítónak. A díj, kár és tartalék könyvelése a Cardif Biztosítótól havonta kapott adatok alapján történik. A pénzügyi elszámolás negyedéves gyakorisággal történik. Az ING Biztosító a kockázatokra kárfüggő tartalékot képez (RBNS és IBNR is). IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés Az eredmény-kimutatásban a biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamokat elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kell sorolni. Annak érdekében, hogy a biztosítástechnikai eredményben csak a biztosítástechnikainak minősülő hozamok maradjanak, átvezetésre kerül a megfelelő összeg a befektetési eredménybe. (Az átvezetés nem kötelező, hanem a 192/2000. (XI.24) kormányrendelet 9. (1-6) bekezdései szerinti lehetőség, amellyel a biztosítóintézetek saját döntésük alapján élhetnek.) A társaság a fenti átvezetés után a következő hozamrészeket mutatja ki a biztosítástechnikai eredmény befektetési kategóriájában: biztosítottaknak visszajuttatandó hozamrészek: technikai kamat, a befektetésekhez kötött életbiztosítások eszközein elért hozam, az eredménytől függő díj-visszatérítési tartaléknak megfelelő hozam, a tárgyévben az ügyfeleknek kiosztott töredékévi hozam a viszontbiztosítónak átadott hozamból a biztosítottaknak vissza nem juttatandó hozamrész (a fenti felsoroláson tehát kívül eső hozamrésze az átadott hozamnak). Ennek oka, hogy a viszontbiztosítónak átadott teljes hozam a biztosítástechnikai eredményen belül kerül elszámolásra, így annak teljes fedezete is ott kell, hogy kimutatásra kerüljön annak érdekében, hogy mind a biztosítástechnikai mind a befektetési eredmény valós képet mutasson. A szófiai fióktelep teljes befektetési eredménye a biztosítástechnikai eredményben kerül kimutatásra, mindaddig, amíg az értéke elhanyagolható a Biztosító teljes befektetési eredményéhez képest. IV.17. Befektetések értékelése 2014 során az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. befejezte a tevékenységét, ezért a Biztosító a unitlinked eszközalapokat július 4-től maga kezeli. Az N-N portfoliók kezelését az ING Befektetési Alapkezelő (Hollandia) romániai fióktelepe (Alapkezelő) végzi június 23-tól. Az ING Biztosító Zrt. a unit-linked befektetéseket, az Alapkezelő a hagyományos befektetéseket portfóliónként elkülönítetten kezeli. Az értékpapírok tételes nyilvántartása és napi értékelése a Biztosító számítógépes rendszerében történik. Az értékpapírok beszerzési értéke a könyvekből történő kivezetéskor FIFO módszerrel kerül állapításra. A könyvelt tranzakciók havonta összesítetten kerülnek feladásra az ING Biztosító Zrt. főkönyvébe. A havi feladás során az euróban denominált portfoliók forint értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. Kiegészítő melléklet 22

24 Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások mögött álló portfoliók a következők: Univerzál alapok: Univerzál kötvényalap Univerzál részvényalap Univerzál vegyes alap Univerzál pénzpiaci alap Univerzál nemzetközi részvényalap Élet Plusz alapok: Élet Plusz kötvényalap Élet Plusz pénzpiaci alap Élet Plusz globális részvényalap Élet Plusz indexkövető részvénylap Univerzál Élet Plusz közös alapok: Fejlődő ázsiai részvényalap Európai ingatlancégek részvényalapja Európai részvényalap Globális vállalati kötvényalap Európai vállalati kötvényalap Likviditás Plusz Alap Univerzál kiegyensúlyozott menedzselt vegyes eszközalap Univerzál növekedési menedzselt vegyes eszközalap Univerzál dinamikus menedzselt vegyes eszközalap Univerzál információtechnológia részvény eszközalap Univerzál telekommunikáció részvény eszközalap Univerzál feltörekvő Európa részvény eszközalap Euró alapú unit-linked alapok: Európai ingatlancégek részvényalapja Fejlődő európai régió részvényalapja Globális vállalatai kötvényalap Európai részvényalap Tőkevédelmi alap Európai vállalati kötvényalap Globális élelmiszeripari részvényalap Fejlődő kötvénypiacok alapja Globális egészségügyi részvényalap Európai magas osztalékú részvényalap Európai államkötvény alap USA részvényalap Latin-amerikai részvényalap Fejlődő ázsiai részvényalap Presztízs- és luxusmárkák részvényalapja Globális növekedési részvény eszközalap Fenntartható növekedés részvény eszközalap Nyersanyagpiaci részvény eszközalap Kiegészítő melléklet 23

25 Feltörekvő Európa részvény eszközalap Ázsia kötvény eszközalap Afrika és Közel-Kelet részvény eszközalap ( án megszűnt) Hedge Fund Index részvény eszközalap Globális Fejlődő Piaci Részvény eszközalap Euro Perspektíva alapok Európai vállalati kötvény eszközalap SPVA Európai magas osztalékú részvényekbe fektető eszközalap SPVA USA részvény eszközalap SPVA Fenntartható növekedés részvény eszközalap SPVA Japán részvény eszközalap SPVA Öt kontinens befektetés részvény eszközalap SPVA Galaxis alapok Galaxis Magyar pénzpiaci alap Galaxis Magyar részvényalap Galaxis Globális kötvény eszközalap Galaxis Kína részvény eszközalap Galaxis IT szektor részvény Eszközalap Galaxis Energia szektor részvény eszközalap Galaxis Globális lendület részvény eszközalap Galaxis Biztonság menedzselt vegyes eszközalap Galaxis Egyensúly menedzselt vegyes eszközalap Galaxis Lendület menedzselt vegyes eszközalap Euro Vista alapok (2014. augusztus 28-tól) EUR UL Aktív hozamfigyelő vegyes eszközalap EUR UL Céldátum 2025 vegyes eszközalap EUR UL Céldátum 2030 vegyes eszközalap EUR UL Céldátum 2035 vegyes eszközalap EUR UL Céldátum 2040 vegyes eszközalap EUR UL Euró kötvény eszközalap EUR UL Euró-zóna részvény eszközalap EUR UL Euró-zóna vállalati kötvény eszközalap EUR UL Fejlődő részvénypiacok magas osztalékú eszközalap EUR UL Globális ingatlancégek részvény eszközalap EUR UL Globális kötvény eszközalap EUR UL IT szektor részvény eszközalap EUR UL Kiemelt védelmű vegyes eszközalap EUR UL Kínai részvény eszközalap EUR UL Nemzetközi egészségügyi részvény eszközalap EUR UL Presztízs és luxus szektor részvény eszközalap EUR UL USA Részvénypiaci eszközalap HUF UL Motiva alapok október 13-tól) HUF UL Biztonsági Plusz eszközalap HUF UL Céldátum 2030 vegyes eszközalap HUF UL Céldátum 2035 vegyes eszközalap HUF UL Céldátum 2040 vegyes eszközalap HUF UL Céldátum 2045 vegyes eszközalap HUF UL Magyar Kötvény eszközalap Kiegészítő melléklet 24

26 N-N portfoliók NN2 portfolió: egyéb biztosítástechnikai tartalékok NN3 portfolió: a biztosító szabad pénzeszközei A biztosító egyéb pénzeszközeit (jutalék tartalék és kamata, hűségbónusz); valamint 2003-tól a szavatoló tőke fedezetét tartalmazó befektetéseket is tartalmazza. NN4 portfolió: matematikai tartalék (4 vagy 5,5 százalék technikai kamat) A portfolió matematikai tartalékának, eredménytől függő tartalékának, valamint egyéni kártartalékának fedezetét képező befektetéseket tartalmazza. NN5 portfolió: matematikai tartalék (3,5 vagy 2,5 százalék technikai kamat) A portfolió matematikai tartalékának, eredménytől függő tartalékának, valamint egyéni kártartalékának fedezetét képező befektetéseket tartalmazza. NN6 portfolió: euróban denominált matematikai tartalék 2007-ben induló hagyományos termék portfolió, amelynél a díjkalkuláció, díjfizetés és biztosítási szolgáltatás nyújtása euróban történik, egyéb szempontból a termék megegyezik a forint alapú tradicionális termékekkel. A szófiai fióktelep 2014-ben öt unit-linked és két hagyományos portfolióval rendelkezett. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások befektetési portfoliók: UL Aggressive portfolió UL Balanced portfolió UL Commodity portfolió UL Conservative portfolió UL Protected Mix 70 portfolió Hagyományos portfolió: INGBGR portfolió: matematikai tartalék (2,9% technikai kamat) NNBGR_1.9 portfolió: matematikai tartalék (1,9% technikai kamat, től) IV.17.a. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések A unit-linked alapok befektetéseit a 192/2000. (XI.24.) Kormányrendelet alapján, piaci értéken (nettó eszközértéken) értékeli a társaság. A Biztosító értékpapír-nyilvántartó rendszere naponta automatikusan nyilvántartja az értékpapírok állományában, illetve az értékében bekövetkező változásokat, beleértve az értékpapírok piaci értékének változását is. A Biztosító az euró alapú termékek portfoliójának értékét, annak változásait euróban tartja nyilván. A befektetések havi főkönyvi feladása során a portfoliók forint értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. A befektetési jegyek hó végi átértékelése során a devizaárfolyam-változásból eredő különbözetet a befektetési egységek értékének változásától a társaság nem választja szét, ezért az az átértékelési nyereség vagy átértékelési veszteség értékében kerül kimutatásra szeptember 3-tól a befektetési egységek értékelésének eljárása megváltozott. Az új eljárás szerint a befektetésre átadott és onnan visszautalt eszközök becsült napi értéke a pénzügyi rendezést megelőző napon figyelembe vételre kerül az alapok eszközértékében, mint az alapokkal szembeni követelés illetve az alapok követelése a Biztosítóval szemben. A becslés pontatlanságából eredő Kiegészítő melléklet 25

27 eltérések kezelésére a Biztosító biztonsági tartalékként saját unitokat vásárol az alapokban (Manager s box). A bolgár fióktelep 2008-ban vezette be a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási terméket. A befektetések értékelése nettó eszközértéken történik. A unit-linked alapok befektetéseinek állomány- és értékváltozásairól (beleértve a piaci értékváltozását is) a fióktelep Befektetési Osztálya napi szinten vezet nyilvántartást. A befektetések euróban denomináltak, ezért a nyilvántartás pénzneme az euró. A befektetések főkönyvi feladása során az állomány értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül átszámításra, forintra. A devizaárfolyamváltozásból származó különbözet az átértékelési nyereség vagy átértékelési veszteség értékében kerül kimutatásra. A Magyarországon 2010 szeptemberében bevezetett unit pricing módszert a bolgár fióktelep nem alkalmazza. IV.17.b. N-N portfoliók A társaság az N-N portfoliókba tartozó befektetéseit nettó (azaz fizetett felhalmozott kamattal csökkentett) vételáron tartja nyilván. A kamatozó értékpapírok esetében a vételi árfolyamkülönbséget (a számított kamattal csökkentett, azaz nettó vételár és a névérték közti differenciát) a társaság az értékpapír lejáratáig arányosan elosztva számolja el elhatárolt árfolyamkülönbözetként. Amennyiben lejárat előtt értékesítésre kerül az értékpapír, úgy az értékesítés időszakában az alábbi tételek kerülnek elszámolásra: időarányos elhatárolt vételi árfolyam-különbözet visszavezetése, időarányos kamatelhatárolás visszavezetése, az eladási árban érvényesített megszolgált kamat elszámolása kamatbevételként, a nettó (számított kamattal csökkentett) eladási ár és a nettó (számított kamattal csökkentett) vételár különbözetének elszámolása két részre bontva: a) a névérték és a nettó vételár különbözet időarányos része (vételtől az eladásig terjedő időszakra), mint vételi realizált árfolyam-különbözet b) ezen időarányos vételi (realizált) árfolyam-különbözettel növelt nettó vételár és a nettó eladási ár közötti különbözet, mint eladási realizált árfolyam-különbözet A befektetési szerkezet kialakítására a Bit. rendelkezései, valamint a társaság anyavállalata konzervatív befektetési politikájának megfelelően került sor. Az N-N portfolióba (BNNH2-6) tartozó, tartós befektetést jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál akkor kell értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítéskori felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke tartósan (tartós tendencia), tehát éven túl, és jelentős összegben alatta van az értékpapír könyv szerinti értékének (bekerülési érték és vételi árfolyam különbözetének az összege). A társaság jelentősnek minősíti az adott értékpapírok típusonkénti könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözetet, ha a piaci érték legalább 10 százalékkal alatta van az adott értékpapír-típus könyv szerinti értékének. A minősítést évente egyszer, a mérlegkészítés időszakában el kell végezni. Ezen jelentősnek minősített értékhatárt kell figyelembe venni az elszámolt értékvesztés visszaírásának alkalmazásakor is. A Sztv 54. (9) bekezdése illetve a 13/2001. (III.9.) PM rendelet alapján a társaság hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek, azaz nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinti a Kiegészítő melléklet 26

28 Magyar Köztársaság Kormánya vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapírokat, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel. (13/2001. (III.9.) PM rendelet; Sztv. 54. (9) bekezdés) Az alábbi feltételeknek megfelelő értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül: hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített; az állam vagy az MNB által kibocsátott; tőkére és hozamra garantált befektetési célú; lejáratig tartott; kamatozó illetve diszkont értékpapírok. Az idegen pénznemben denominált befektetési jegyek bekerülési értéke az üzletkötés napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. A beszámolóban a befektetési jegyek értékelése a december 31-én érvényes MNB árfolyamon történik (a számviteli törvény 60. (6) bekezdésének előírása szerint). Az euróban denominált eszközökből álló NN6 portfolió állományát a Társaság az időszak utolsó napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. A bolgár fióktelep kizárólag euróban denominált értékpapírokba (államkötvényekbe) fektet, amely értékpapírok nyilvántartása forintban, a fenti alapelveknek megfelelően történik. IV.18. Nem biztosítási tevékenység A Biztosító a mérlegében az alábbi nem biztosítási tevékenységeket emeli ki: - OKJ-s oktatási tevékenység, - banki hiteltermékek (CIB, BB, UniCredit) értékesítése (hpt. szerinti bankügynöki tevékenység), - Atlasz, Union Biztosító termékeinek értékesítése, - iroda, irodagép használat utáni bérleti díj és telefondíj ügynököknek való továbbszámlázása, - a MÁV Kórházban kezelt nem biztosított betegeknek kiszámlázott térítési díjak, - a Csoporthoz tartozó vállalatokhoz teljesített kirendelés, - közvetített szolgáltatások. A nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó tételekhez a főkönyvben meghatározott költséghelyek, költségviselők és főkönyvi számok rendelhetők. Az olyan főkönyvi számok esetében, amelyeken biztosítási és nem biztosítási tevékenység is megjelenik, arányszámok segítségével kerülnek megosztásra a tételek. Ezek az arányszámok elsődlegesen azon alapulnak, hogy a Biztosító alkalmazottai milyen arányban foglalkoznak nem biztosítási tevékenységgel. Bizonyos tételeknél ráfordítás, bevétel, és eredmény arányában történik a szétválasztás. IV.19. Származékos ügyletek elszámolása A Biztosító a határidős, opciós és swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint jár el a 192/2000 Kormányrendelet 13. paragrafusának (8) bekezdése alapján: a kötés napján a 0. nyilvántartási számlaosztályban az ügyletet felveszi kötési árfolyamon. Az ügylet Kiegészítő melléklet 27

29 zárásakor a realizált árfolyamveszteséget a Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai, a realizált árfolyamnyereséget a Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron mutatja ki a 192/2000 Kormányrendelet 9. paragrafus (12) és (14) d) pontjai szerint. A társaság a fedezeti ügyletekről analitikus nyilvántartást, fedezeti dokumentációt vezet. Az Univerzál és az euró alapú unit-linked portfóliókba vásárolt euróban denominált kötvények devizaárfolyam kockázatának fedezetére a társaság deviza forward ügyleteket köt. Az ügyletek elszámolása a fentiekkel megegyezően történik, azzal az eltéréssel, hogy a unit-linked portfóliók piaci értéken történő kimutatása miatt az ügyletek piaci ára és kötési ára közötti különbözet, mint a forward piaci értékre történő átértékelése, a unit-linked portfólió részeként, az eszközök között kerül kimutatásra. Az átértékelés eredményhatása a Befektetések nem realizált nyeresége illetve a Befektetések nem realizált vesztesége soron kerül kimutatásra a kormányrendelet 9. paragrafusának (8)-(9) bekezdésének megfelelően. V. A mérlegbeszámoló egyes tételeinek részletezése Ez a fejezet azon mérlegtételek részletezését tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban ezt a számvitelről szóló törvény előírja. A nyitó tételek a január 1-i, a záró tételek a december 31-i állapotot mutatják. V.1. Céltartalékok Megnevezés (adatok millió forint) Nyitó Záró Ebből Bolgár Várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok Képviselőknek fizetendő hűségbónusz miatti céltartalék képzés Nyugdíjba vonulás miatti fizetési köt.-re képzett céltartalék (bolgár tv. szerint) Peres ügyekre képzett céltartalék Egyéb céltartalék Összesen A társaság évben 384 millió forint összegben képzett céltartalékot a hűségbónuszra, ugyanakkor 665 millió forint összegben oldott fel a korábban ezen a jogcímen képzett céltartalékból. A évben képzett céltartalék a között fizetett jutalékok összegén alapul. Az egyéb céltartalékok között szerepel a 2008-ben az innovációs járulék terhére elszámolt, de az adóhatóság által vitatott összeg, bírságokkal és késedelmi kamatokkal együtt 138 millió forint. Az adóhatóság mérlegkészítés után, 2015 márciusában hatályossá vált határozatában az innovációs járulék csökkentését jogosnak találta, a céltartalék 2015 során feloldásra kerül. V.2. Saját előállítású eszközök aktivált értéke Az ING Biztosító saját előállítású eszközök aktivált értékeként az adott évben felmerült bérköltséget és járulékait számolja el évben a növekedés 197 millió forint, a bruttó aktivált Kiegészítő melléklet 28

30 érték állomány millió forint. Ezen költségek összege a teljes bérköltséghez viszonyítva nem jelentős. V.3. Immateriális javak megbontása Megnevezés (adatok millió forint) összeg alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 üzleti vagy cégérték 0 biztosítási állomány átruházásáért fizetett díjak 0 ebből Bolgár. egyéb immateriális javak immateriális javak értékhelyesbítése 0 Összesen V.4. Saját tulajdonú ingatlanok A társaság egy saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, mind a bruttó, mind a nettó értéke 49 millió forint. V.5. Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása A társaság a maradékjogokkal rendelkező hagyományos életbiztosítási szerződések díjtartaléka, illetve a unit-linked biztosítások felhalmozási egységeinek terhére az Általános Életbiztosítási Szabályzatban meghatározott módon egy év (360 nap) futamidőre kölcsönt nyújthat a szerződőnek. A társaság a szerződő kötvénykölcsön felvételére vonatkozó igényét akkor fogadja el, ha a kölcsönigénylés időpontjában (a kölcsönszerződés aláírásakor) a szerződésnek nincs díjhátraléka vagy még vissza nem fizetett kölcsöne. Az elmúlt évben tovább folytatódott a csökkenő tendencia az igénybe vett kötvénykölcsönök vonatkozásában. Kevesebb igény érkezett kötvénykölcsön felvételére, a folyósított kötvénykölcsönök száma kevesebb. Ennek egyértelmű oka lehet, hogy ügyfeleink átmeneti fizetési nehézségek esetén az elmúlt időszakban inkább a szerződések végleges lezárását, megszűntetését látták megoldásnak átmeneti fizetési nehézségeik megoldására, vagy szerződéseiket díjmentesen leszállították a hagyományos biztosítási termékek, illetve díjmentesítették a unit-linked biztosítások esetében. A bolgár fióktelep 2009-től nyújt kötvénykölcsönt. Megnevezés Nyitó Ebből Bolgár Növekedés Ebből Bolgár Csökkenés Ebből Bolgár Záró Ebből Bolgár Érték (adatok millió forint) Darabszám Kiegészítő melléklet 29

31 V.6. Jutalék visszaírásból eredő követelések A biztosító jutalék visszaírásból eredő követeléseinek alakulását az alábbi táblázat adatai mutatják Megnevezés (adatok millió forint) összeg ebből Bolgár jutalékkövetelés értékvesztés Nettó összesen A bulgáriai fióktelep 2014-ben ezekre a tartozásokra 182 millió forint értékvesztést számolt el. V.7. Egyéb követelések Megnevezés (adatok millió forint) Magyar Bolgár. Összesen Unit-Linked alapokkal szembeni követelés Repo értékpapír Egyéb különféle követelések Munkavállalókkal szembeni követelések Vevői követelések Szállítóknak adott előleg Egyéb követelések értékvesztése és visszaírása Költségvetéssel szembeni követelések Összesen V.8. Egyéb kötelezettségek Megnevezés (adatok millió forint) Magyar Bolgár Összesen Anyavállalattal szembeni tartozások Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból Kötelezettségek úton lévő értékpapírok miatt Adókötelezettségek Társadalombiztosítási kötelezettségek Egyéb különféle kötelezettségek Összesen Kiegészítő melléklet 30

32 V.9. Aktív időbeli elhatárolások Megnevezés (adatok millió forint) Összeg Ebből Bolgár Kamatok Halasztott életbiztosítási szerzési költségek Bérleti díjak 1 0 Unit-Linked felhalmozott adósság elhatárolása 38 0 Költségek évközi elhatárolása 28 0 Egyéb aktív időbeli elhatárolások Összesen V.10. Passzív időbeli elhatárolások Megnevezés (adatok millió forint) Összeg Ebből Bolgár Bevételek passzív időbeli elhatárolása Kötvénykölcsön kamat elhatárolás 42 0 Be nem folyt Unit-Linked díj elhatárolása Befolyt, de befektetésre még át nem adott Unit-Linked díj Be nem folyt díj Élet Plusz elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Vételkor keletkező árfolyamveszteség elhatárolása Tárgyévi termelés után fizetendő jutalék, prémium Fizetendő prémium és természetbeni juttatás 4 0 Jutalék visszaírási tartalék elhatárolása HUF Jutaléktartalék kamat HUF 13 0 Jutaléktartalék kamat EUR Ösztönző utak költségeinek elhatárolása Egyéb passzív időbeli elhatárolás Összesen V.11. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban A tulajdoni részesedést jelentő befektetés anya- és leányvállalatban mérlegsoron a társaság az ING Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben meglévő részesedését mutatja ki. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. törzstőkéje ezer forint. A részesedések értéke 2014.december 31-én 0 forint. A részesedés értékelése során figyelembe lett véve, hogy az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. a tevékenységét megszűnteti és a megszűnés során megtérülő összeg nem várható. Kiegészítő melléklet 31

33 V.12. Viszontbiztosítókkal szembeni követelések A garantált UL termékekhez kapcsolódó viszontbiztosítási szerződés alapján 2014 év végén a társaság millió forint viszontbiztosítóval szemben fennálló követelést mutat ki a mérleg D) III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból során, ami 317 millió forint növekedést jelent az előző év végéhez képest. Az ING RE Standard&Poor s rating besorolása re vonatkozóan A+, ezért a viszontbiztosítóval szemben fennálló követelés teljes összege figyelembe vehető a tartalék fedezeteként. V.13. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből A társaság a viszontbiztosítókkal szemben keletkezett tartozásait és követeléseit, azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben elszámolja, és a pénzügyi teljesítés ennek megfelelően szintén összevontan történik. Az alábbi táblázat a viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek mérlegsor összegének részletezését mutatja be, viszontbiztosítók szerinti megbontásban (adatok millió forint) *aktív viszontbiztosítás Megnevezés ING RE ING RE pénzügyi vb SWISSR E GAR E ZUR E MI A Cardif * RGA (BG) Összese n Jutalék követelés Kármegtérülés követelés 857 Nettó átadott díj Átadott hozam Pénzügyi teljesítés Követelés viszontbizt.díj Viszontbizt.köv.telj Kárkifiz.köt.viszontbiz t Összesen: V.14. Költségek felosztása A költségek felosztása a társaság által készített, az önköltség-számítási szabályzat és kalkulációs séma alapján történt. Költségfelosztás (adatok millió forint) Összeg (Magyarország) Összeg (Bulgária) Sor- szám Szerzési költség (8115) E062-E063 Igazgatási költség (8116) E064 Kárrendezési költség (81123) 90 4 E023 Befektetési költség (8762, 8763) E069+E086 Képviselőknek lízingbe adott ING tulajdonú 0 0 laptopok értékcsökkenése (86261) 72 0 E088 Egyéb költségek (8615) 0 0 E088 Összesen Kiegészítő melléklet 32

34 Megjegyzés: Mivel a bolgár fióktelep saját maga kezeli befektetéseit, a befektetési osztály költsége a letétkezelőnek fizetett letétkezelési díjat kivéve az adminisztrációs költségek között kerül kimutatásra. A Befektetési költség részét képező eredménykimutatás sorok a fenti tételeken kívül más költségeket is tartalmaznak. V.15. A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek A Sztv. 90. szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a mérlegben kimutatott kötelezettségek közül azok teljes összegét, melyeknek - a hátralevő futamideje több mint öt év; - a zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek összegét, - a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek összegét, - azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez; - azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek az összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg, valamint - azon kötelezettségek összegét, amelyek visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (68. (1)). A fent felsorolt típusú kötelezettségek a Biztosító 2014 évi mérlegében nem szerepelnek. V.16. Származékos ügyletek elszámolása A Sztv. 90. (4) bekezdés c) pontja értelmében, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánkként, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben során a Társaság nem kötött származékos ügyleteket és december 31-én sem voltak olyan nyitott ügyletei, amelyek 2015 során zárultak le. Kiegészítő melléklet 33

35 V.17. Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek A társaság a módozattervben foglaltaknak megfelelően zillmerezi tartalékait. A zillmerezett és a nem zillmerezett matematikai tartalék állományok, illetve ezek különbségének alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: (adatok millió forint) magyar bolgár össz. zillmerezett állomány zillmerezés nélküli állomány különbség magyar bolgár össz. zillmerezett állomány zillmerezés nélküli állomány különbség változás (millió forint) zillmerezett állomány zillmerezés nélküli állomány különbség Kiegészítő melléklet 34

36 A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a szerzési költségek fedezetére a tartalékokból levont összeg alakulását az alábbi táblázat mutatja be: (adatok millió forint) változás (%) Magyar ,21 Bolgár ,75 Össszesen ,58 V.18. Szerzési költségek elhatárolása Az alábbi táblázat a 2014-ban elhatárolt szerzési költség állományváltozását a évben bevezetésre került módszerrel mutatja be. Szerzési költség (adatok millió forint) év év végén elhatárolt állomány állományváltozás (eredményhatás) évben elhatárolás feloldás évben elhatárolás képzés év végén elhatárolt állomány A bolgár fióktelep működésével kapcsolatban felmerültek szerzési költségeket az alábbi táblázat mutatja. Szerzési költség Bulgária (adatok millió forint) év év végén elhatárolt állomány állományváltozás (eredményhatás) évben elhatárolás feloldás évben elhatárolás képzés év végén elhatárolt állomány 0 Az ING Biztosító szófiai fióktelepe 2013 év végén, szeptember 30-ra vonatkozóan, elvégezte az IFRS DAC recoverability test-et. A teszt eredménye szerint a DAC sem best estimate sem prudens alapon nem térül meg. Ennek okát elsősorban a zöldmezős besorolás megszűnése miatti magasabb költségszintben látják. A hivatkozott DAC recoverability test eredményei alapján a Biztosító nem látja biztosítottnak, és alátámasztottnak, hogy a magyar alapon számolt DAC megtérül, ezért az óvatosság elve alapján december 31-gyel feloldotta a megképzett elhatárolt szerzési költséget folyamán újabb szerzési költség elhatárolásra nem került sor. Kiegészítő melléklet 35

37 V.19. Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe A tartalékokon elért hozamoknak, amelyek elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kerülnek besorolásra, a számviteli politikában leírtaknak megfelelő része a következő módon került átvezetésre a befektetési eredménybe. A magyarországi működés során a tartalékokon elért hozamok átvezetése (adatok millió forint): Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozam Technikai kamat Befektetési egységekhez kötött biztosítások tartalékának hozama Többlethozam visszatérítési tartalék (következő évben visszajuttatandó) Meg nem szolgált díjak tartalékának hozama 0 Díjmentesített szerződések 05. évi inflációs emelésének (aktuárius) jelenértéke 0 Tárgyévi közvetlen többlethozamvisszatérítés Biztosítottaknak visszajuttatandó hozam összesen A tartalékokon elért hozam fentiekkel csökkentett, viszontbiztosítónak átadott része 152 Átvezetés a biztosítástechnikai eredmény befektetésekből kategóriából a befektetési eredménybe 598 Átvezetés után a biztosítástechnikai eredményben maradó hozam Allokáció miatti átvezetés összege 975 A szófiai fióktelep 2014-ben a tartalékokon 564,2 millió forint hozamot ért el. A hozam összege az összes hozamhoz képest elhanyagolható, ezért nem kerül átvezetésre, a hozam teljes összege a biztosítástechnikai eredményben kerül kimutatásra. V.20. Elszámolt bruttó díjak Megnevezés (adatok millió forint) Elszámolt bruttó díj Ebből Bulgária 1 egyéni szerződések díjai csoportos szerződések díjai összesen rendszeres díjfizetésű termékek díjai egyszeri díjfizetésű termékek díjai összesen nyereségrészesedés nélkül kötött szerződések díjai nyereségrészesedéssel kötött szerződések díjai befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjai összesen Kiegészítő melléklet 36

38 V.21. Lekötött tartalékok A Biztosító lekötött tartalékának alakulását a következő tábla mutatja: év millió forint összesen 0 V.22. Saját előállítású, befejezetlen szoftverek előállítási értéke év végén, a folyamatban lévő, befejezetlen szoftver-fejlesztések értéke 0 forint. V.23. Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások 2014 során a rendkívüli bevételek és ráfordítások között nem merült fel az eredményre jelentős hatást gyakorló tétel. V.24. Nem biztosítási tevékenységek A Biztosító által végzett nem biztosítási tevékenységek eredményhatása az alábbi táblázatban látható: Megnevezés (adatok millió forint) Bevétel Ráfordítás Eredmény Oktatási tevékenység Kórházi szolg. nem biztosítottak részére Csoporthoz tartozó vállalatokhoz kirendelések Banki hiteltermékek és Atlasz Biztosító termékeinek értékesítése Képviselőknek kiszámlázott telefonktg, bérleti díjak (iroda, laptop) (HU) Egyéb kiszámlázott szolgáltatások (továbbszámlázás) (HU) Kiegészítő melléklet 37

39 V.25. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.25.a. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása A kormányrendelet 14/A. n) pontjának megfelelően az eredménykimutatás C) sorai az alábbi táblázatban bemutatottak szerint oszlanak meg a biztosítási és a nem biztosítási tevékenységek között: Sor A tétel megnevezése (adatok millió forint) Nem bizt. Bizt.tev. tev. 074 C) Nem biztosítástechnikai elszámolások Kapott osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól Biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (B/02/d) sorral egyezően) Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (-) (az A/02. sorral egyezően) Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat ebből: értékelési különbözet Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (+;-) Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások V.25.b. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása A kormányrendelet 14/A. n) pontjának megfelelően az eredmény-kimutatás C) sorainak a számviteli törvény szerinti egyéb bevételekre és ráfordításokra valamint biztosítási tevékenység bevételeire és ráfordításaira történő felbontását az alábbi táblázatok tartalmazzák: egyéb bevételek (adatok millió forint) biztosítási nem biztosítási összesen a) káreseményekkel kapcsolatos bevételek b) kapott bírságok kötbérek c) hitelezési veszteségként leírt követelésekre kapott összegek d) céltartalékok felhasználása e) immat. javak, tárgyi esz. értékesítése f) egyéb ebből: kiszámlázott szolg.egyéb váll képviselőknek kiszámlázott térítési díjak más váll. termékeinek ért-ből szárm. jut kirendelés továbbszámlázott áruk jutalék értékvesztés egyéb Összesen Kiegészítő melléklet 38

40 egyéb ráfordítások (adatok millió forint) biztosítási nem biztosítási összesen a) káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások b) fizetendő bírságok kötbérek, kártérítések c) külföldön megfizetett nyereségadó d) céltartalék képzés e) behajthathatlan követelések leírása f) értékesített immat. javak, tárgyi esz. kszé g) értékvesztések h) egyéb ebből: kiszámlázott szolg.egyéb váll képviselőknek kiszámlázott térítési díjak adók, illetékek és járulékok más váll. termékeinek ért-ből szárm. jut kirendelés továbbszámlázott áruk egyéb V.26. A mérlegben nem szereplő peres ügyek Minden, a beszámoló készítés dátumáig a Biztosító ellen indított perben követelt összegre megképezte a céltartalékot a Társaság. V.27. A mérleg és eredménykimutatás sorok átsorolás miatt nem összehasonlítható adatai 2014 során a IV 17.f. pont szerinti Egyes kockázati biztosítások díj-visszatérítési tartaléka átsorolásra került az egyéb biztosítástechnikai tartalékok közül az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalékok sorra, annak érdekében, hogy a tartalék besorolása összhangba kerüljön a terméktervvel. Az átsorolás hatását a mérleg és az eredménykimutatás soraira az alábbi táblázat szemlélteti: Sor A tétel megnevezése Előző év tárgyévi átrorolás Tárgyév 066 C. Biztosítástechnikai tartalékok Díjvisszatérítési tartalék [a)+b)] a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék (1+2) bruttó összeg viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék (1+2) bruttó összeg viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) Egyéb tartalékok [a)+b)+c)] a) nagy károk tartaléka b) törlési tartalék (1+2) bruttó összeg viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) c) egyéb biztosítástechnikai tartalék (1+2) bruttó összeg viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) 0 0 Kiegészítő melléklet 39

41 Sor A tétel megnevezése előző tárgyévi év átsorolás Tárgyév Díj-visszatérítési tartalék változása (+;-) a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék változása (+;-) bruttó összeg viszontbiztosító részesedése (-) b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék változása (+;-) bruttó összeg viszontbiztosító részesedése (-) Egyéb tartalékok változása (+;-) a) nagy károk tartalékának változása (+;-) b) törlési tartalékok változása (+;-) ba) bruttó összeg bb) viszontbiztosító részesedése (-) c) egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (+;-) ca) bruttó összeg cb) viszontbiztosító részesedése (-) B) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY ( ) V.28. Ellenőrzések hatása A 2014 során zajlott adóhatósági ellenőrzés során jelentős előző éveket módosító tételek nem kerültek feltárásra. Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó határozat 2014 decemberében vált hatályossá, ezért az ellenőrzés által megállapított hibák eredményre gyakorolt hatását 2014 évről készült beszámoló eredménykimutatásának megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. Az ellenőrzés eredményt módosító tételként 143 millió forint innovációs járulék többletet állapított meg. Ezen kívül az ellenőrzés hatásaként az adóhatóság 31 millió forint társasági adóhiányt (bírsággal és késedelmi pótlékkal együtt 53 millió forint), valamint 74 millió forint társasági adó többletet tárt fel. V.29. Fióktelep részére tartósan átadott pénzeszköz el a fióktelep részére átadott pénzeszköz összértéke millió forint. Kiegészítő melléklet 40

42 VI. Társasági adóalapot módosító tételek VI.1 Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek Az ING Biztosító Zrt. társasági adó alapját az alábbi számviteli elszámolással összefüggő tételek módosították Megnevezés (adatok millió forint) Adótörvény által el Adótörvény által Adóalapra nem ismert, növelő tételek elismert, csökkentő tételek gyakorolt hatás Értékcsökkenési leírás és tárgyi eszköz kivezetés Céltartalék képzés, feloldás Elhatárolt veszteség Értékvesztés elszámolás értékvesztés visszaírás Bírság Adóellenőrzés, önellenőrzés hatása Kapcs.váll.közötti árkül Nem a váll. érdekébe felmerült ktg Kapott osztalék Összesen A bolgár fióktelep eredménye a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem kerül figyelembevételre az adóalap meghatározásánál. VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek Az ING Biztosító Zrt. társasági adó alapját rendkívüli bevételként és ráfordításként elszámolt tételek az alábbiak szerint módosították Megnevezés (adatok millió forint) Adótörvény által el nem ismert, növelő tételek Adótörvény által elismert, csökkentő tételek Adóalapra gyakorolt hatás Rendkívüli bevétel: Rendkívüli ráfordítás: Összesen Kiegészítő melléklet 41

43 VII. Díjbevétel A magyarországi díjbevétel alakulását mutatja az alábbi táblázat: változás % díjbevétel % Hagyományos % Rendszeres % Egyszeri % Unit-linked % Rendszeres % Egyszeri % Csoportos % új szerződések átlagdíja (ezer forint) % portfolió átlagdíja (ezer forint) % portfolió teljes állomány díja (millió forint) % szerződések száma (db) % új üzlet évesített állomány díja (millió forint) % A teljes portfolió átlagdíja 2014-ban 207 ezer forint, ez némi átlagdíj emelkedést mutat az előző évi átlagdíj szintjéhez képest. A bulgáriai fióktelep díjbevétele az alábbiak szerint alakult 2014-ben (adatok millió forint): változás % díjbevétel ,5% Csoportos ,8% szerződések átlagdíja (ezer forint) ,0% teljes állománydíj ,8% szerződések száma (db) ,7% új szerződések száma (db) ,3% VIII. Károk, szolgáltatások A társaság kifizetéseket, szolgáltatásokat az alább felsorolt területeken teljesített: - haláleseti összeg kifizetése a biztosított halála miatt, - lejárati összeg kifizetése, - a szerződés díjmentesítése és járadékszolgáltatása a Student vagy Patrónus biztosítás biztosítottjának halála miatt, - a szerződés díjmentesítése a biztosított rokkantsága miatt a vonatkozó kiegészítő biztosítások alapján, - rokkantsági járadékszolgáltatás folyósítása a vonatkozó kiegészítő biztosítások alapján, - emelt szintű kórházi hotelszolgáltatás a biztosított részére, műtét, kórházi kezelés idejére - a biztosítási összeg kifizetése a biztosítotton elvégzett műtét és kórházi kezelése miatt - a biztosítási összeg kifizetése a biztosított súlyos (halálos) betegsége miatt a vonatkozó fő- és kiegészítő biztosítások alapján Kiegészítő melléklet 42

44 Az alábbi táblázat a károk, szolgáltatások évi alakulását mutatja (adatok millió forint): Összesen ebből bolgár Összesen ebből bolgár haláleseti igénybejelentés lejárati kifizetés visszavásárlás járadék rokkantsági járadékszolgáltatás Vitalitás kórházi napi térítés, kórházi hotelszolgáltatás műtéti térítés VB halál halálos megbetegedés egyéb összesen A magyarországi tevékenységre vonatkozóan: évben a szerződésállomány az elmúlt évben már nem csökkent. A halálesetek számának 18%-os növekedése mellett, a kifizetett biztosítási összeg 8%-os emelkedése volt tapasztalható az előző évhez képest. Mindez az öregedő szerződésállománynak és az újabb szerződések magasabb biztosítási összegének tudható be. A Társaság 2014-ben összesen darab szerződésre teljesített lejárati kifizetést, amely közel 25 százalékos csökkenést jelent a 2013-as értékhez képest. A szolgáltatásként kifizetett összeg az előző évhez képest közel 15 százalékos csökkenést mutat. A lejárati szolgáltatás nagyságrendileg lényeges változást nem mutat, ugyanakkor a lejáratot elérő szerződések száma valamelyest nőtt. A haláleseti járadékként kifizetett összegben csekély, 4 százalékos növekedés történt 31 százalékos darabszám csökkenés mellett. Ez a növekedés a járadékösszeg kifizetésében éves szinten nem számottevő. A darabszám csökkenést az okozhatja, hogy jelenleg már csak a PATRÓNUS életbiztosítás, mint járadékszolgáltatást nyújtó termék értékesíthető. A évben benyújtott "díjmentesítés rokkantság esetén" kiegészítő biztosítások alapján beérkezett kárigények darabszáma 191 darab volt, ami 19 százalékkal nőtt az előző évi (161 darab) igényekkel szemben. Ezzel szemben a díjmentesítési szolgáltatás alapján kifizetett járadékösszegek 16 százalékkal csökkentek. A darabszámok növekedésének egyik oka, hogy az Orvosszakértői Bizottságok a felülvizsgálatokat több hónapos, esetleg éves csúszással végzik, viszont több elmaradt felülvizsgálat történt meg 2014-ben, mint 2013-ban. A másik ok az, hogy a szigorú rokkantsági nyugellátási feltételek miatt kevesebb ügyfél éri el a szolgáltatáshoz szükséges munkaképesség-csökkenés mértékét, ezért a szolgáltatásra kifizetett járadékösszegek csökkentek. Kiegészítő melléklet 43

45 A rokkantsági járadékszolgáltatás címén folyósított összeg 16 százalékkal kevesebb a évi értékhez képest, ugyanakkor a beérkezett igények darabszáma 17 százalékos növekedést mutat. A mozgások magyarázata az, hogy egyre több ügyfél küldi be a díjmentesítésre és járadékszolgáltatásra vonatkozó igényét több évre visszamenőleg, azonban szolgáltatás az új NRSZH értékelési rendszer mellett már nem biztos, hogy megilleti az ügyfeleket. A Főnix fő- és kiegészítő biztosításokra (halálos/rettegett betegség), továbbá a műtéti és kórházi napi térítésre szóló kiegészítő biztosításokra az elmúlt évben összesen 4410 darab igénybejelentés érkezett, amely összességében 3 százalékos növekedést jelent a 2013-as évben beérkezett igénybejelentések mennyiségéhez képest. A műtéti térítésre és a kórházi napi térítésre kifizetett biztosítási összegek 13 százalékos csökkenést mutatnak, mely 3 százalékos darabszám növekedés mellett valósult meg. A Főnix (halálos/rettegett megbetegedés) biztosításokra kifizetett biztosítási összeg viszont 24 százalékkal nőtt az előző évben hasonló okból kifizetett összegekhez képest, amely a 21 százalékos darabszám csökkenés mellet valósult meg. A darabszám csökkenés ellenére a biztosítási összeg nőtt, mivel 2014-ben is igaz volt az a tendencia, miszerint az idősebb szerződések esetén az inflációs emeléseknek megfelelően folyamatosan növekednek a kifizetendő biztosítási összegek. Az Állami Egészségügyi Központ Dózsa György úti részlegében (régebben budapesti MÁV kórház) kialakított Vitalitás osztály a biztosított kórházi kezelése idejére emelt szintű kórházi hotelszolgáltatást nyújt. A évben a Biztosító ezer forintot költött biztosítottaink elhelyezésére, amely éves szinten 30 darab káresetet jelentett. Az eset darabszámban történt 50 százalékos csökkenés mellett 8 százalékos költségcsökkenés volt tapasztalható, ami a biztosítottak ellátásához igénybevett szélesebb körű szolgáltatásokra (orvosi konzultációra kifizetett díjak, bérköltségek, vizsgálatok díjai, bérleti díjak, stb.) kifizetett magasabb összegek mellett egyéb költségmegtakarításnak volt köszönhető. Kiegészítő melléklet 44

46 IX. Jutalékok Összességében a 2014 év folyamán millió forintot fizetett ki jutalék címén a társaság a magyarországi szerződésekkel kapcsolatban. Ez az összeg 116,19százalékkal haladja meg a ban kifizetett jutalék összegét, amely növekedés az intézeti tervteljesítésre vezethető vissza. A jutalékok alakulása (adatok millió forint) jutalék típus Változás szerzési ,37% megújítási ,99% jutalékvisszaírás ,07% egyéb ,25% összesen ,19% Az értékesítésben tevékenykedők számára a vállalat 2014-ben a magyarországi új kötések után millió forint szerzési típusú jutalékot számolt el. Ez a jutalékösszeg a 2013-as kifizetésekhez képest felülteljesített, amelynek egyik okaként a tervteljesítés jelölhető meg. A szerzési típusú jutalékok aránya az összes jutalékhoz viszonyítva 3,19 százalékponttal csökkent a 2013-as évhez képest. A szerzési jutalék 2014-ben az összes jutalék 44,5 százalékát teszi ki. A jutalék visszaírás (díjleszállítás és reaktiválások egyenlege) mértéke -452 millió forint volt, ez az érték a 2013 évi nettó visszaírásnál 51,07 százalékkal alacsonyabb. A jutalék visszaírás (díjleszállítás és reaktiválások egyenlege) mértékében tapasztalható csökkenés a korábbi évekhez képest a portfólió megtisztulásából és stabilabb piaci környezetből adódik. A bolgár fióktelep jutalékainak alakulása (adatok millió forint): jutalék típus változás Szerzési típusú jutalék ,3% Megújítási jutalék ,0% Termelékenységi bónusz ,0% Garantált jutalék ,2% összesen ,2% Kiegészítő melléklet 45

47 X. Tartalékok X.1. Matematikai tartalék X.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka Jelen mellékletben a 8/2001-es PM rendelet tagolásához illeszkedően a hagyományos életbiztosítási termékek és a meghatározott befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka különválasztva kerül bemutatásra. A hagyományos életbiztosítási tartalék változását az előző beszámolási időszakhoz képest az alábbi táblázat tartalmazza (millió forintban): Termék Tartalék 2014 Tartalék 2013 Változás Záró/Nyitó N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % Kiegészítő melléklet 46

48 N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % Kiegészítő melléklet 47

49 N-N % N-N % ENS % ENW % ES % ES % EW % EW % FL % FLR % FLS % FS % TM % TM % TRA % TRM % TRS % TS % KER % Összesen: % Kiegészítő melléklet 48

50 A zillmerezett matematikai tartalék az előző időszakhoz képest 4 százalékkal csökkent. Módozati szinten nem került kimutatásra, de szintén a matematikai tartalékok között jelenik meg az N-N042, N-N052, N-N142, N-N152, N-N202 és N-N302 módozatok járadéktartaléka, mely lényegében a biztosított díjfizetési periódusban bekövetkezett halála után a tartam során még hátralévő, befizetendő díjakra, ill. az ún. árvajáradék kifizetésére, havi alapon megképzett (és ezért járadék-) tartalék. Összege az időszak végén ezer forint. A bolgár fióktelep azonos tartalmú járadéktartaléka 2014 végén ezer forint. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka az előző évhez képest jelentős mértékben nőtt, amely a 2014-es év relatíve magas befektetési hozamainak tudható be. Módozati szinten a tartalékváltozás a következőképpen alakult: Termék Tartalék 2014 Tartalék 2013 Változás Záró/Nyitó N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N N-N N-N N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N Összesen Magyar % FLR % Összesen % Kiegészítő melléklet 49

51 X.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék A betegségbiztosítási díjtartalék a hatályos 8/2001-es PM rendeletnek megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. A év végén állománya ezer forint volt, ebből a bolgár fióktelep 0 forint. X.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére szolgáló járadékok fedezetét tartalmazza. A év végén állománya ezer forint volt, ebből a bolgár fióktelep 0 forint. X.2. További biztosítástechnikai tartalékok alakulása tartalék típusa (adatok millió forint) összesen változás ebből összesen ebből Bulgária Bulgária Meg nem szolgált díjtartalék % Bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka % Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR) % Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék % Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék % ebből: Egyes kockázati biztosítások díjvisszatérítési tartaléka * % Egyes csoportos biztosítások szolgáltatási tartaléka % Káringadozási tartalék % Törlési tartalék % Egyéb biztosítástechnikai tartalékok % Garantált, befektetési egységekhez kötött biztosítások szolgáltatási tartaléka % Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatásra képzett tartalék % A 010, 011 és 077-es jelű befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások hűség-bónusz tartalékai % Egyes kockázati biztosítások díjvisszatérítési tartaléka * % * lásd: IV.7.f. A le nem zárt lejárati kárkifizetések száma 2014-ben az év végi hatékonyabb operációs folyamatoknak köszönhetően jelentősen csökkent a 2013-as évhez képest, maga után vonva a tételes függőkár tartalék azonos irányú változását. A törlési tartalék a javuló díjrendezettségnek köszönhetően 2014 során jelentősen csökkent. A csoportos banki biztosítások tartalékának növekedése az állomány bővülésével magyarázható. A garantált, befektetési egységekhez kötött biztosítások szolgáltatási tartalékának 2014-es emelkedése mögött az euró árfolyam adott időszaki jelentős növekedése, illetve a hozamkörnyezet csökkenése áll. Kiegészítő melléklet 50

52 A befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások hűség-bónusz tartalékai az N-N077 jelű termék mellett a 2014-es év során bővült az N-N010 és N-N011 termékekkel is, ami az adott tartalék nagymértékű emelkedését eredményezte. X.3. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke A biztosító számított szavatoló tőke szükséglete a magyar üzletre vonatkozólag év végére ezer forint, míg a bolgár fióktelepet is figyelembe véve a számított szavatoló tőke szükséglete együttesen ezer forint. A rendelkezésre álló szavatoló tőke összege a bolgár fióktelepet is figyelembe véve együttesen ezer forint (osztalék-kifizetés után), tehát a biztosító megfelel a törvény által előírt szavatoló tőkekövetelménynek. XI. Viszontbiztosítás Az ING Biztosító Zrt.-nek magyarországi működését tekintve - négy viszontbiztosítási (VB) szerződése, valamint két pool együttműködési szerződése van: 1. quota share típusú szerződés az ING Re-vel (INGRE) 2. surplus típusú a Swiss Re svájci viszontbiztosítóval (SWISSRE) 3. megállapodás a Zürich Re svájci viszontbiztosítóval, mint pool szervezővel (ZURE) 4. megállapodás az ING Employee Benefits Global Network pool szervezővel (MIA) 5. surplus típusú az RGA International ír viszontbiztosítóval (RGA) 6. megállapodás az ING Re-vel a garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL típusú termékkel kapcsolatban (INGRE SPVA) Az első két szerződés 1991 szeptemberétől érvényes, és a teljes üzletmenetet érinti. Az első szerződés keretében 2000-től, míg a második szerződést illetően 2007-től kezdődően már nem kerülnek átadásra újabb kockázatok. A harmadik 2004 júniusától érvényes, a negyediket pedig a év során sorolta be a társaság viszontbiztosítási szerződések közé (a korábbi években nem volt pénzügyi hatása). Az ötödik szerződés helyettesíti az RGA-val kötött korábbi megállapodást, mely április 1-jétől kezdődően kibocsátott kötvényekre terjedt ki. Továbbá ez az átdolgozott, kibővített kockázati körökre kiterjedő szerződés váltja fel a surplus típusú, Swiss Re-vel kötött egyezményt annak érdekében, hogy a január 1-jétől induló kockázatok esetében is legyen lehetőség viszontbiztosításra. A hatodik megállapodás a garantált unit-linked típusú termékekkel kapcsolatos haláleseti kockázat, illetve a termékben foglalt tőke- és hozamgarancia teljes fedezésére szolgál. Az ING Biztosító Zrt. bolgár fióktelepének egy viszontbiztosítási (VB) szerződése van: - surplus típusú szerződés az RGA International ír viszontbiztosítóval, melynek hatálya október 1-jétől induló kockázatokra terjed ki. A bolgár viszontbiztosítási szerződés keretében halál, baleseti halál és baleseti rokkantság kockázatok kerülnek átadásra. Kiegészítő melléklet 51

53 XI.1. ING Reinsurance Company (NNRe 1 ) A biztosítási törvény és ennek megfelelően az ING Reinsurance Company-val kötött szerződés módosításának értelmében a biztosítástechnikai tartalékokat év óta teljes egészében az ING Biztosító Zrt. képezi meg. A tartaléknövekedés finanszírozása érdekében a társaság a viszontbiztosítónak fizetendő díjat csökkenti a tartaléknövekedéssel megegyező mértékben ben a viszontbiztosítási kvóta a évivel egyezően 0 százalék volt. XI.1.a. Viszontbiztosítási jutalék JUTALÉK (adatok millió forint) változás VB jutalék % meg nem szolgált jutalék % Összesen % A korrigált viszontbiztosítási jutalék csökkenése az alacsonyabb kvótázandó portfólióval magyarázható. XI.1.b. Viszontbiztosítási díj VB díj (adatok millió forint) változás nettó VB díj ,48% bruttó VB díj ,82% átadott díj ,43% 2,8% 4,0% -30,77% A fenti díjat a viszontbiztosítási szerződés értelmében korrigálni kell a tartalékok állomány változásának a viszontbiztosítási kvóták alapján számított hányadával. Tartalékok állományváltozása miatti korrekció A viszontbiztosított és a saját megtartású állomány után képzett tartalékállomány évi változását, illetve a tartalékok évi záró értékének alakulását viszontbiztosításba adott és saját megtartású állomány szerinti bontásban az alábbi két táblázat tartalmazza től ING Re. Korábban N-N Reinsurance Company Kiegészítő melléklet 52

54 2014. évi tartalékállomány változás (adatok millió forint) Megnevezés Teljes Viszontbiztosított Saját megtartású portfólió állomány állomány Életbiztosítási díjtartalék Unit Linked biztosítások tartaléka Meg nem szolgált díjak tartaléka Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Egyéni kártartalék Függőkár tartalék (IBNR-rel együtt) Káringadozási tartalék Folyó évi ered.-től. függlen díjv Törlési tartalék Euró perspektív szolgáltatási tartalék UL hűségbónusz tart UL egyéb tartalék Egyéb tartalék Összesen Teljes (halmozott) tartalékállomány- magyarországi tevékenység (adatok millió forint) Megnevezés Teljes portfólió tartaléka Viszontbiztosított állomány tartaléka Saját megtartású állomány tartaléka Életbiztosítási díjtartalék Unit Linked biztosítások tartaléka Meg nem szolgált díjak tartaléka Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Egyéni kártartalék Függőkár tartalék (IBNR-rel együtt) Káringadozási tartalék Folyó évi ered.-től. függlen díjv Törlési tartalék Euró perspektív szolgáltatási tartalék UL lejárati hűségbónusz tartalék UL rendszeres hűségbónusz tartalék Egyéb tartalék Összesen A bolgár fióktelepnek az ING Re viszontbiztosítóval nincs viszontbiztosítási szerződése. Kiegészítő melléklet 53

55 XI.1.c. Kármegtérülés 2014-ben az ING Re a következő megoszlásban térített meg károkat Viszontbiztosítási kármegtérülés (adatok millió forint) Változás Haláleset % Visszavásárlás % Lejárat és megbetegedés % egyéb % Összesen % A kármegtérülés csökkenése minden kártípus esetén megfigyelhető, mely az egyre kisebb (ING Re által viszontbiztosított) szerződésállománnyal magyarázható. XI.1.d. Befektetési hozam átadás A viszontbiztosítási díjnak a tartaléknövekmények arányos részével történő korrekciója során figyelembe kell venni a technikai kamat és többlethozam visszatérítés miatti tartaléknövekményeket is. Ennek megfelelően a fedezetül szolgáló befektetési hozamok is megosztásra kerülnek a viszontbiztosító társasággal. A befektetéseken elért hozam arányos része 2014-ben millió forint volt. Ez az előző évihez képest 30,9 százalékos csökkenést jelent, mely a magasabb évi hozamokkal és a folyamatosan csökkenő (ING Re által viszontbiztosított) szerződésállománnyal magyarázható. XI.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része A jelenlegi gyakorlat szerint a viszontbiztosításba átadott tisztán kockázati biztosítások után képzendő díjtartalékot az ING Biztosító Zrt. képzi meg, amely a mérleg életbiztosítási díjtartalék bruttó során teljes egészében megjelenik, így viszontbiztosítónak átadott díjtartalékról nem beszélhetünk. Kiegészítő melléklet 54

56 XI.2. További szerződések A további viszontbiztosítási szerződések egyenlege az utolsó két évre az alábbi képet mutatja (adatok millió forint) Összefoglaló adatok, 2013 Átadott Viszontbiztosítási Kármegtérülés díj jutalék Egyenleg Swiss Re surplus RGA surplus (magyar) RGA surplus (bolgár) ING Re - garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékek ING EB GN csoportos pool Zürich Re csoportos pool Összesen (adatok millió forint) Összefoglaló adatok, 2014 Átadott Viszontbiztosítási Kármegtérülés díj jutalék Egyenleg Swiss Re surplus RGA surplus (magyar) RGA surplus (bolgár) ING Re - garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékek ING EB GN csoportos pool Zürich Re csoportos pool Összesen Az élet ágra vonatkozó surplus viszontbiztosítások (Swiss Re és RGA) díja (95 millió forint) közel azonos a tavalyi átadott díjjal (94 millió forint), ami mutatja, hogy a magas kockázatú szerződések portfolión belüli nagyságrendje nem változott. A 2013-as évhez képest az ING Re-vel kötött (garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékekre vonatkozó) biztosításhoz kapcsolódó kárkifizetések jelentősen csökkentek, ami pusztán annak tudható be, hogy 2014 során egyetlen szerződés sem járt le, így lejárat miatti garanciakifizetés sem történt. A bolgár fióktelep állományának növekedésével a viszontbiztosítási egyenleg is növekedett a korábbi évhez képest. A kármegtérülésnél kimutatott negatív összeg egy, a korábbi évekre vonatkozó korrekciós tételből adódik. XI.3. Aktív viszontbiztosítás A Cardif biztosítóval kapcsolatos adatokat az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés (adatok millió forint) haláleset baleset nyitó 1 2 kötelezettség követelés 44 8 adott időszakban teljesített -9-9 követelések és kötelezettségek összevont egyenlege Kiegészítő melléklet 55

57 XII. Befektetési tevékenység XII.1. Befektetési politika A társaság befektetési politikája változatlanul a biztonságra és a kockázat minimalizálására épül. A befektetési tevékenység két oldalról is szabályozott, hiszen nemcsak a bit előírásainak kell megfelelni (a biztosítástechnikai tartalékok portfoliójának kialakítása szempontjából), hanem az anyavállalat által meghatározott irányelveket is be kell tartani. A fenti szabályozások értelmében állampapírokat vagy kiemelkedő fedezettel bíró, jó minőségű jelzálog, illetve banki kötvényeket vásárol a társaság, továbbá bankbetéteket helyez el, de a unit linked termékek eszközállományából egyre nagyobb szerepet képviselnek a részvénybefektetések. A társaság unit-linked eszközalapjainak vagyonkezelését a Biztosító Befektetési Osztálya, míg a hagyományos portfoliók vagyonkezelését az ING Asset Management B.V. Bucharest fióktelep végzi. A befektetések folyamatosságát az ING csoport kockázatkerülő megközelítésével összhangban megalkotott befektetési politika biztosítja. A társaság bulgáriai fióktelepe az ING Biztosító Zrt. alapelveivel összhangban alakította ki befektetési politikáját, és ennek megfelelően a biztonságra és a kockázat minimalizálására építi azt. A fióktelep elsődlegesen euróban denominált bolgár államkötvényekbe fektet, és befektetéseit a fióktelep szervezetén belül elkülönített befektetési osztály kezeli. XII.2. Befektetések értékelése XII.2.a. Befektetési jelentés Az alábbi táblázat a Biztosító befektetett eszközeit mutatja (hagyományos biztosítások) nettó vételáron: A befektetett pénzösszegek nettó vételáron (adatok millió forint) december 31. Megoszlása Összeg (millió Ft) ebből Bulgária Százalék Befektetési jegyek: 156-0,12 Részvények 39 0,03 Állampapírok összesen: ,86 Diszkont kincstárjegyek ,80 Államkötvények ,05 Összesen ,00 Az alábbi táblázat a befektetett eszközöket mutatja (hagyományos biztosítások) az elhatárolt, megkeresett hozamokkal (összesen millió forint) növelt értéken, vagyis annak megfelelően, hogy a társaság teljes eszközállományából mekkora részt képviselnek. Kiegészítő melléklet 56

58 A befektetett pénzösszegek (elhatárolt december 31. hozamokkal növelt) (adatok millió forint) Megoszlása Összeg (millió Ft.) ebből Bulgária Százalék Befektetési jegyek: ,11 Részvények ,03 Állampapírok összesen: ,86 Diszkont kincstárjegyek ,50 Államkötvények ,36 Összesen ,00 XII.2.b. A évben elért hozam A magyarországi tevékenység tekintetében a befektetett eszközök könyv szerinti értéket figyelembe vevő növekedési rátája 6,61 százalék volt. Az alábbi táblázat ezen ráta éves alakulását mutatja befektetési formánként és összességében: Megnevezés (adatok millió forint) január 1 - december 31. közötti időszakra Diszkont kincstárjegyek 2,69% Államkötvények 7,56% Bank által kibocsátott kötvények 0,00% Összesen 6,61% A bolgár fióktelep hagyományos befektetésein forint alapon, a devizaárfolyam-változásokból eredő átértékeléseket is figyelembe véve 12,49 százalék éves átlaghozamot realizált. A devizaárfolyam-változások hatását kiszűrve 6,30 százalékos éves átlaghozamot ért el a portfolió. XII.2.c. A unit-linked alapok befektetési jelentése Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja piaci értéken millió forintban, termékcsoportonként: EURUL eszközalapok SPVA Universal eszközalapok eszközalapok Life Plusz eszközalapok Universal és Life Plusz közös eszközalapok bolgár Unit Linked HUFUL Galaxis és Momentum eszközalapok EUR UL Vista eszközalapok Teljes UL eszközállomány Megoszlása Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen Kiegészítő melléklet 57

59 Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja piaci értéken termékcsoportonként százalékos arányban megosztva az egyes eszközkategóriák között: EURUL eszközalapok SPVA eszközalapok Universal eszközalapok Life Plusz eszközalapok Universal és Life Plusz közös eszközalapok bolgár Unit Linked HUFUL Galaxis és Momentum EUR UL Vista Teljes UL eszközalapok eszközalapok eszközállomány Megoszlása Befektetési jegyek 98,4% 98,0% 7,5% 81,2% 86,4% 96,3% 96,0% 94,3% 85,0% Részvények 0,0% 0,0% 14,7% 16,6% 0,0% 0,0% 0,6% 0,0% 2,2% Állampapírok összesen: 0,0% 0,0% 75,7% 0,0% 11,4% 0,0% 0,0% 0,0% 10,9% Diszkont kincstárjegyek 0,0% 0,0% 13,8% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 1,7% Államkötvények 0,0% 0,0% 61,9% 0,0% 11,4% 0,0% 0,0% 0,0% 9,2% Kereskedelmi kötvények 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Bankbetét, készpénz, kötelezettség 1,6% 2,0% 1,2% 2,2% 2,2% 3,7% 3,4% 5,7% 1,8% Bank által kibocsátott kötvények 0,0% 0,0% 0,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja nettó vételáron millió forintban, termékcsoportonként az egyes eszközkategóriák között: EURUL eszközalapok SPVA Universal eszközalapok eszközalapok Life Plusz eszközalapok Universal és Life Plusz közös eszközalapok bolgár Unit Linked HUFUL Galaxis és Momentum eszközalapok EUR UL Vista eszközalapok Teljes UL eszközállomány Megoszlása Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja nettó vételáron termékcsoportonként százalékos arányban megosztva az egyes eszközkategóriák között: EURUL eszközalapok SPVA eszközalapok Universal eszközalapok Life Plusz eszközalapok Universal és Life Plusz közös eszközalapok bolgár Unit Linked HUFUL Galaxis és Momentum EUR UL Vista Teljes UL eszközalapok eszközalapok eszközállomány Megoszlása Befektetési jegyek 98,3% 96,4% 6,5% 78,3% 85,7% 95,8% 95,6% 94,1% 84,0% Részvények 0,0% 0,0% 18,9% 19,4% 0,0% 0,0% 0,8% 0,0% 2,9% Állampapírok összesen: 0,0% 0,0% 72,4% 0,0% 12,0% 0,0% 0,0% 0,0% 11,1% Diszkont kincstárjegyek 0,0% 0,0% 14,2% 0,0% 12,0% 0,0% 0,0% 0,0% 3,6% Államkötvények 0,0% 0,0% 58,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 7,5% Kereskedelmi kötvények 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Bankbetét, készpénz, kötelezettség 1,7% 3,6% 1,3% 2,3% 2,3% 4,2% 3,6% 5,9% 2,0% Bank által kibocsátott kötvények 0,0% 0,0% 0,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,1% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% A Biztosító a unit-linked alapokat a december 31-én érvényes piaci- és devizaárfolyamon értékeli a mérlegében, ugyanez vonatkozik a bolgár fióktelep unit-linked alapjaira is. XII.2.d. A unit-linked eszközalapok hozama Univerzál eszközalapok hozamai 2014-ben: Eszközalap neve Hozam Pénzpiaci eszközalap 2,08% Kötvény eszközalap 10,70% Vegyes eszközalap 2,16% Nemzetközi részvény eszközalap 25,66% Részvény eszközalap -11,73% Kiegészítő melléklet 58

60 Univerzál és Élet Plusz termékek mögé egyaránt választható eszközalapok hozamai 2014-ben: Eszközalap neve Hozam Fejlődő ázsiai részvény eszközalap 25,85% Európai ingatlancégek részvény eszközalapja 27,14% Európai részvény eszközalap 7,69% Globális vállalati kötvény eszközalap 5,30% Európai vállalati kötvény eszközalap 12,54% Likviditás Plusz eszközalap 1,76% Konzervatív vegyes alapok eszközalapja 12,36% Harmónikus vegyes alapok eszközalapja 14,82% Dinamikus vegyes alapok eszközalapja 18,27% Információtechnológia részvény eszközalap 19,98% Telekommunikáció részvény eszközalap 7,25% Feltörekvő Európa részvény eszközalap -0,01% Euro eszközalapok hozamai 2014-ben: Eszközalap neve Hozam Magasvédelmű eszközalap -1,90% Európai vállalati kötvényalap 6,89% Globális vállalati kötvény eszközalap -0,60% Fejlődő kötvénypiacok alapja 3,80% Európai ingatlancégek részvényalapja 19,96% Európai magas osztalékú részvényekbe fektető alap 2,12% Globális élelmiszeripari részvényalap 13,31% Globális egészségügyi részvényalap 20,19% Európai részvényalap 1,64% Fejlődő európai régió részvényalapja -19,76% Fejlődő Ázsia részvény eszközalap 18,90% Latin Amerikai részvény alap -1,08% USA részvény eszközalap 25,19% Presztízs és Luxusmárkák részvény eszközalapja 0,47% Európai Államkötvény részvény eszközalap 9,88% Ázsia kötvény eszközalap 20,35% Globális növekedési részvény eszközalap 13,90% Fenntartható növekedés részvény eszközalap 16,40% Nyersanyagpiaci részvény eszközalap 3,28% Feltörekvő Európa részvény eszközalap -5,89% Afrika és Közel-Kelet részvény eszközalap 4,92% Hedge Fund Index részvény eszközalap 13,25% Globális fejlődő piaci részvény eszközalap -3,22% Euro Perspektíva alapok hozamai euróban 2014-ben: Eszközalap neve Hozam P Európai vállalati kötvényalap 9,49% P Európai magas osztalékú részvényekbe fektető eszközalap 2,65% P Japán részvényalap 8,34% P Fenntartható növekedés részvény eszközalap 16,73% P USA részvény eszközalap 25,42% P Öt Kontinens részvény eszközalap 13,59% Kiegészítő melléklet 59

61 Élet Plusz alapok hozamai 2014-ben: Eszközalap neve Hozam Élet Plusz Hazai pénzpiaci eszközalap 2,04% Élet Plusz Magyar kötvénypiaci eszközalap 9,56% Élet Plusz Magyar részvénypiaci eszközalap -12,22% Élet Plusz Globális részvénypiaci eszközalap 25,75% Galaxis és Motiva eszközalapok hozamai 2014-ben : Eszközalap neve Hozam Globális Vállalati Kötvény eszközalap 14,93% Globális lendület részvény eszközalap 20,02% Kínai részvény eszközalap 23,95% Energia szektor részvény eszközalap -0,72% IT szektor részvény eszközalap 19,44% Magyar pénzpiaci eszközalap 2,30% Biztonság vegyes alapok eszközalapja 12,44% Egyensúly vegyes alapok eszközalapja 14,96% Lendület vegyes alapok eszközalapja 17,82% Magyar részvény eszközalap -11,80% Magyar Kötvény eszközalap 2,64% Biztonság plusz eszközalap 0,10% Céldátum 2030 vegyes eszközalap 3,67% Céldátum 2035 vegyes eszközalap 4,01% Céldátum 2040 vegyes eszközalap 3,75% Céldátum 2045 vegyes eszközalap 3,81% * én indult eszközalapok. A hozamok a közötti időszakra vonatkoznak. Euro Vista eszközalapok* hozamai 2014-ben Eszközalap neve Hozam Aktív hozamfigyelő vegyes eszközalap 1,60% Céldátum 2025 vegyes eszközalap 2,16% Céldátum 2030 vegyes eszközalap 1,67% Céldátum 2035 vegyes eszközalap 0,96% Céldátum 2040 vegyes eszközalap -1,09% Euró kötvény eszközalap 2,20% Euró-zóna részvény eszközalap 0,47% Euró-zóna vállalati kötvény eszközalap 1,05% Fejlődő részvénypiacok magas osztalékú eszközalapja -6,08% Globális ingatlancégek részvény eszközalapja 8,83% Globális kötvény eszközalap 0,57% IT szektor részvény eszközalap 5,79% Kiemelt védelmű vegyes eszközalap -1,42% Kínai részvény eszközalap 1,09% Nemzetközi egészségügyi részvény eszközalap 5,64% Presztízs és luxus szektor részvény eszközalap 2,79% USA részvénypiaci eszközalap 9,91% * án indult eszközalapok. A hozamok a közötti időszakra vonatkoznak. Kiegészítő melléklet 60

62 A bulgáriai alapok hozamai euróban 2014-ben: Eszközalap neve Hozam UL Aggressive eszközalap 9,50% UL Balanced eszközalap 9,17% UL Commodity eszközalap % UL Conservative eszközalap 9,17% UL Protected Mix 70 eszközalap -0,88% XII.3. B) Befektetések mérlegcsoport piaci értékének vizsgálata évben az ING Biztosító Zrt. B) Befektetések mérlegcsoportjában nyilvántartott befektetések nettó piaci értéke millió forint. Az alábbi grafikon a XV.2.a. fejezetben vizsgált befektetések nettó piaci értékének (elhatárolt kamat nélkül) valamint az elhatárolt vételkori árfolyam-különbözettel korrigált nettó vételárának kapcsolatát mutatja be értékpapír típusonként a hó végi állományértékek alapján a január december 31. időszakra vonatkozóan. 25% 20% Befektetések értékelése Államkötvény Diszkont kincstárjegy 15% Befektetési jegy 10% Banki kötvény 5% MNB kötvény 0% EUR államkötvény -5% EUR-ban kibocsátott magyar államkötvény A számítás menete a következő volt: Nettó piaci érték/(nettó vételár+-vételkori elhatárolt árfolyam különbözet) ben a diszkont kincstárjegyek, valamint az MNB kötvények esetében a nettó piaci érték és a korrigált nettó vételár gyakorlatilag megegyezett, mivel rövid lejáratú papírokról van szó. Az értékpapír-állomány legnagyobb részét kitevő forintban denominált magyar állampapírok esetében Kiegészítő melléklet 61

63 a vizsgált időszakban leértékelési veszély nem merült fel, az állampapírok piaci értéke mindvégig meghaladta a könyv szerinti értéket. A következő grafikon a bolgár fióktelep befektetéseire vonatkozólag mutatja be a nettó piaci érték (elhatárolt kamat nélkül), valamint az elhatárolt vételkori árfolyam-különbözettel korrigált nettó vételárának kapcsolatát a hó végi állományértékek alapján a január december 31. időszakra vonatkozóan. 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Bolgár fióktelep befektetéseinek értékelése 2014 Államkötvény A grafikon azt mutatja, hogy az államkötvények nettó piaci értéke az évsorán végig meghaladta a bekerülési értéket. XII.4. Hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok A IV.17.b. pontban meghatározott hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek tekintett értékpapírok állománya december 31-én könyv szerinti értéken a bolgár fióktelep papírjaival együtt: papírtípus Összeg (millió forint) diszkont kincstárjegyek kamatozó állampapírok öszesen XII.5. Az értékpapír-piac várható jövőbeni kilátásai A magyar kötvénypiac teljesítményét reprezentáló MAX index 2014-ben 12,6 százalékot emelkedett. Az év egészét tekintve csökkentek a hozamok, azonban február, augusztus és szeptember első felében a geopolitikai feszültségek és a FED-től várt kamatemelés előretolódásának hatására ideiglenes hozamemelkedést figyelhettünk meg az éven túli lejáratok esetében végéhez képest a 3-15 éves szegmensben bázisponttal csökkentek a hozamok. Kiegészítő melléklet 62

64 A pénzpiac 2014-ben alacsony, de stabil hozamokat ért el. A két évig tartó kamatcsökkentési ciklus befejezéseként, júliusi kamat-meghatározó ülésén a Jegybank 2,1 százalékra csökkentette az irányadó ráta szintjét. A kéthetes kötvény betétté alakításával (illetve hozzáférhetőségének számottevő szűkítésével), az év második felében rendkívüli mértékben megnőtt a piacon fellelhető likviditás, mely rekordmélységbe lökte a rövid hozamokat, tovább növelve a hozamgörbe meredekségét. A 3, 6 és 12 hónapos hozamok bázisponttal kerültek lejjebb a december végi szintekhez képest. A hatósági energiaár-csökkentés, a potenciális szintjétől elmaradó fogyasztás és az alacsony importált infláció következményeként hazánkban tavaly deflációs nyomás érvényesült, így ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak ben 3,6 százalékkal nőtt a hazai GDP. A növekedést a belső kereslet vezérelte, főként a beruházások bővültek kiemelkedő mértékben. A magyar kötvénypiac 2015-ös teljesítményére ható egyik legfontosabb külső tényező az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja (QE), amelynek következtében újabb, jelentős mennyiségű likviditás kerül a piacra. Ez mind a fejlett, mind a fejlődő piacokon további hozamcsökkenést eredményezhet. A FED-nél tavaly októberben lezárták a mennyiségi lazítást, az Egyesült Államokban idén már az első kamatemelés időzítése a kérdés. Azonban az amerikai jegybankárok márciusi előrejelzésükben a korábbinál laposabb kamatpályát jeleztek előre, ez alapján idén minimális hatása lehet a hazai hozamokra az amerikai monetáris politikának. Összességében 2015-ben a jelenlegi alacsony szinten maradó hozamokra számítunk. Bár a pályát mindkét irányból övezik kockázatok, a további hozamcsökkenés irányába hatók tűnnek erősebbnek, a történelmi mélyponton található jelenlegi hozamkörnyezet ellenére is. Az MNB márciusban indított újabb kamatcsökkentési ciklusa, illetve az Önfinanszírozási program kiterjesztése is a hozamcsökkenési várakozásokat erősíti. Bulgária GDP-je 1,7 százalékkal nőtt a 2014-es év során. A növekedést elsősorban a fogyasztás generálta. Az ország államadóssága továbbra is alacsony, azonban a végi 18 százalékról a tavalyi év végére a GDP 24 százalékára nőtt. Bulgária költségvetési hiánya a GDP 3,6 százaléka körül alakult a tavalyi év során. Elemzői várakozások szerint a 2015-ös GDP növekedés a tavalyi évhez hasonlóan 1,5-1,7 százalék lehet ben hozamcsökkenést figyelhettünk meg az állampapírpiacon: a bolgár éven túli hozamok bázisponttal kerültek lejjebb a végi szintjükhöz képest. A belső folyamatok idén is a 2014-eshez hasonlóan alakulhatnak, míg külső tényezők esetén a legfontosabbak Bulgária esetén is azok, amiket a magyar kötvénypiacnál említettünk. Vagyis a bolgár hozamok is mérsékeltek maradhatnak idén, azonban közép- és hosszútávon esetükben sem tartható fent az extrém alacsony hozamkörnyezet. Kiegészítő melléklet 63

65 XIII. Létszám, bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések Az ING Biztosító Zrt évi átlagos statisztikai állományi létszámalakulását az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Fő (Magyarország) Százalék Fő (Bulgária) Százalék Teljes munkaidős ,22 % % Részmunkaidős 67 17,77 % - 0% Összesen % % A magyarországi munkajogi állományi létszám december 31-i alakulása: Megnevezés Fő Százalék aktív ,50% GYES, GYED 29 7,25% fizetés nélküli 1 0,25% Összesen % A bolgár fióktelep állományi létszáma december 31-én 52 fő, amely kizárólag aktív munkavállalókból áll. A szerződött partnerek alakulása én: szerződött partner magyar bolgár egyéni és társas vállalkozó alkusz és többes ügynök, cég összesen Ezen kívül a Biztosító szerződött partnerei között szerepel a Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., CIB Biztosítási Alkusz Kft., Szigetvári Takarékszövetkezet, Erste Bank, Citibank, és az Unicredit Bank nevében az Unicredit Független Biztosításközvetítő Kft ben a fluktuáció az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Vezérigazgatóság és adminisztrátorok (fő) - Magyarország Vezérigazgatóság és adminisztrátorok (fő) Bulgária Belépett 38 3 Passzív állományba került 8 - Passzívból munkába állt 9 - Passzívból kilépett 9 - Kilépett Kiegészítő melléklet 64

66 Hálózat Hálózat Hálózat Megnevezés egyéni és társas vállalkozó alkusz és többes ügynök Egyéb (ERSTE,CIB,BB) Belépett Kilépett én a bérköltség alakulását az alábbi táblázat adatai millió forintban megadva tartalmazzák: összeg ebből bulg mérleg szerinti bérköltség állományon belül dolgozók bérköltsége főre jutó bérköltség 7 7 mérleg szerinti vállalkozói díj főre jutó vállalkozói díj 6 1 A személyi jellegű egyéb kifizetések alakulása én millió forintban megadva: Megnevezés Összeg Ebből Bulgária Százalék Reprezentáció ,86% Természetbeni juttatás/étel, ital, egyéb ,68% Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás ,03% Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás ,38% Egyéb kifizetés ,22% Nyugdíjpénztári hozzájárulás 6 6 1,08% Betegszabadság ,91% Útiköltség ,46% Táppénz hozzájárulás 2 0 0,39% Összesen ,00% XIV. A Biztosító eszköz-forrás összetételének és jövedelmi, jövedelmezőségi helyzetének változása XIV.1. A pénzforgalom jellemzői 2014-ben az ING Biztosító Zrt. számlavezető bankjai az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe, az OTP Bank Nyrt. a Budapest Bank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., az ING Luxemburg S.A. és az Unicredit Bank Hungary Zrt. A felsorolt pénzintézeteknél vezetett (főszámla, alszámlák, ill. korlátozott rendeltetésű) folyószámlákon történő tranzakciók a Biztosító teljes pénzforgalmi tevékenységét (díjbevételek, befektetések, szállítói számlák, adók, munkabér jellegű és egyéb kifizetések, a forintos és eurós unit-linked típusú életbiztosítások alapjainak pénzügyi forgalma) magukban foglalják. Kiegészítő melléklet 65

67 XIV.2. Likviditási helyzet elemzése A vállalkozás fizetőképességét általánosan jellemző mutató segítségével könnyen rá lehet mutatni a likviditási helyzetre: Likviditási mutató 365,91% 271,19% Ebből látható, hogy likviditási probléma 2014-ban sem merült fel. Az ING Biztosító Zrt. az összes kötelezettségének pontosan és időben eleget tudott tenni. A közvetlen biztosítási ügyletekből származó kötelezettségek (kárelőírásokat, függő vagy foglaló fizetmények, kötelezettségek vállalkozók jutaléka miatt) bankbetéttel való fedezettségét mutatják az alábbi számok: ,11% 165,40% XIV.3. Eszköz-forrás összetétel A Biztosító mérlegfőösszegének jelentős részét 90 százalékát a tartalékok illetve a tartalékok fedezetét képező befektetések értéke teszi ki. A biztosítástechnikai tartalékok, és a fedezetüket képező befektetések súlyának alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: biztosítástechnikai tartalék/összes forrás százalék 36,85% 40,77% befektetések értéke/összes eszköz százalék 34,49% 40,38% A unit-linked tartalékok és befektetések mérlegfőösszegen belüli súlyának alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: unit-linked arány százalék 55,65% 51,30% XIV.4. Az eladósodottság vizsgálata A kötelezettségek összes forráson belüli aránya a 2013-as 1,37 százalékról 2014 év végére 1,55 százalékra nőtt. Miközben a mérlegfőösszeg 6,93 százalékkal nőtt, az összes kötelezettség értéke is 20,84 százalékkal nőtt. Kiegészítő melléklet 66

68 Az idegen tőke saját tőkéhez viszonyított aránya a 2013-as 32 százalékról 38,76%ra nőtt, a vállalat eladósodottsági szintje továbbra is rendkívül kedvezően alakult 2014 során is. XIV.5. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet vizsgálata mutatók segítségével: adózott eredmény/saját tőke százalék 5,39 % 2,70 % adózott eredmény/összes eszköz százalék 0,22% 0,11% A biztosítástechnikai eredmény nettó díjbevételhez viszonyított aránya romlott 2013-hoz képest biztosítástechnikai eredmény/nettó díjbevétel százalék -1,56% -3,63% adózott eredmény/nettó díjbevétel százalék 1,33% 0,77% A díjbevétel arányos adózott eredmény amely tartalmazza a biztosítástechnikai bevételen túl a nem biztosítástechnikai, a rendkívüli bevételt és az adófizetési kötelezettséget javult az előző évhez képest. Kiegészítő melléklet 67

69 Budapest, május 8. Aurelia Acvilina Coman Szalainé Varga Csilla Grósz Attila elnök-vezérigazgató pénzügyi vezérigazgatóhelyettes vezető aktuárius Petrovics Ildikó számviteli rendért felelős vezető Kiegészítő melléklet 68