Kiegészítő melléklet

Átírás

1 Kiegészítő melléklet ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság december 31.

2 Tartalomjegyzék I. A CÉG ÉS A CÉGVEZETÉS... 4 II. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK, EGYÉB ÉRDEKELTSÉGEK... 6 II.1. ING Pénzügyi Tanácsadó Kft II.2. ING Pénztárszolgáltató Zrt II.3. ING Magánnyugdíjpénztár... 6 II.4. Mentesség a konszolidációs kötelezettség alól... 6 III. AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT ÉVI EREDMÉNYE... 7 IV. A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELVEK (A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI)... 7 IV.1. Immateriális javak... 8 IV.1.a. Szoftverek karbantartása... 8 IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek... 9 IV.2. Tárgyi eszközök... 9 IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei IV.3. Részesedések IV.4. Készletek IV.5. Követelések IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése IV.6. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek IV.7. Biztosítástechnikai tartalékok IV.7.a. Matematikai tartalék IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka IV.7.c. Függőkár tartalékok IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék IV.7.e. Csoportos biztosítások eredménytől független díj-visszatérítési tartaléka IV.7.g. Káringadozási tartalék IV.7.h. Törlési tartalék IV.7.i. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka IV.7.j. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka IV.8. Céltartalékok IV.9. Időbeli elhatárolások IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása IV.10. Díjbevétel IV.11. Bejelentett károk elszámolása IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban IV.13. Lekötött tartalék IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés IV.17. Befektetések értékelése IV.17.a. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések IV.17.b. N-N portfoliók IV.18. Nem biztosítási tevékenység IV.19. Származékos ügyletek elszámolása V. A MÉRLEGBESZÁMOLÓ EGYES TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE V.1. Céltartalékok Kiegészítő melléklet 1

3 V.2. Saját előállítású eszközök aktivált értéke V.3. Immateriális javak megbontása V.4. Saját tulajdonú ingatlanok V.5. Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása V.6. Jutalék visszaírásból eredő követelések V.7. Egyéb követelések V.8. Egyéb kötelezettségek V.9. Aktív időbeli elhatárolások V.10. Passzív időbeli elhatárolások V.11. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban V.12. Viszontbiztosítókkal szembeni követelések V.13. Kötelezettségek viszontbiztosítási ügyletekből V.14. Költségek felosztása V.15. A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek V.16. Származékos ügyletek elszámolása V.17. Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek V.18. Szerzési költségek elhatárolása V.19. Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe V.20. Elszámolt bruttó díjak V.21. Lekötött tartalékok V.22. Saját előállítású, befejezetlen szoftverek előállítási értéke V.23. Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások V.24. Nem biztosítási tevékenységek V.25. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.25.a. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.25.b. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.26. A mérlegben nem szereplő peres ügyek V.27. A mérleg és eredménykimutatás sorok átsorolás miatt nem összehasonlítható adatai 39 V.28. Ellenőrzések hatása V.29. Fióktelep részére tartósan átadott pénzeszköz VI. TÁRSASÁGI ADÓALAPOT MÓDOSÍTÓ TÉTELEK VI.1 Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek 41 VII. DÍJBEVÉTEL VIII. KÁROK, SZOLGÁLTATÁSOK IX. JUTALÉKOK X. TARTALÉKOK X.1. Matematikai tartalék X.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka X.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék X.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék X.2. További biztosítástechnikai tartalékok alakulása X.3. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke XI. VISZONTBIZTOSÍTÁS XI.1. ING Reinsurance Company (NNRe) XI.1.a. Viszontbiztosítási jutalék Kiegészítő melléklet 2

4 XI.1.b. Viszontbiztosítási díj XI.1.c. Kármegtérülés XI.1.d. Befektetési hozam átadás XI.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része XI.2. További szerződések XI.3. Aktív viszontbiztosítás XII. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG XII.1. Befektetési politika XII.2. Befektetések értékelése XII.2.a. Befektetési jelentés XIII. LÉTSZÁM, BÉRKÖLTSÉG ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK XIV. A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZ-FORRÁS ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS JÖVEDELMI, JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA XIV.1. A pénzforgalom jellemzői XIV.2. Likviditási helyzet elemzése XIV.3. Eszköz-forrás összetétel XIV.4. Az eladósodottság vizsgálata XIV.5. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet A kiegészítő melléklet táblázataiban szereplő összegek (egyéb jelölés hiányában) millió forintban értendők. Kiegészítő melléklet 3

5 I. A cég és a cégvezetés A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: A cég alaptőkéje: Fő tevékenységi köre: ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság ING Biztosító Zrt Budapest, Dózsa György út 84/b millió (azaz ötmilliárd-négyszázharmincötmillió) forint Életbiztosítás A cég által kibocsátott részvények névre szólóak, számuk darab, névértékük egyenként 100 ezer forint. A részvények 100 százalékos tulajdonosa az ING Continental Europe Holdings BV. Az anyavállalat székhelye Hollandia, NL Strawinskylaan 2631, Amsterdam, the Netherlands. A cég elnevezése április 1-től NN Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság-ra változik. Az ING Biztosító Zrt. Igazgatóságának tagjai Név Státusz Dátum Aurelia Acvilina Coman Igazgatósági tag Szalainé Varga Csilla Igazgatósági tag Sztanó Imre Igazgatósági tag Rinke Otto Eigenhuis Igazgatósági tag augusztus 29-ig Koen Ludovicus Vanvinckenroye Igazgatósági tag Dr. Korponainé Juhász Ilona Igazgatósági tag október 31-ig Grósz Attila Igazgatósági tag november 12-től Szabó Anikó Igazgatósági tag május 27-től Az Igazgatóság tagjai ezen tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. Kiegészítő melléklet 4

6 Az ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az Igazgatóság két tagja együttesen, vagy az Igazgatóság egy tagja és az erre jogosult munkavállaló együttesen képviselik. Az éves beszámoló aláírására jogosult személyek: Aurelia Acvilina Coman Név Státusz Lakcím elnök-vezérigazgató 1121 Budapest, Árnyas út J ép. 2/1 Szalainé Varga Csilla pénzügyi igazgató 1149 Budapest, Kövér Lajos tér 21. Grósz Attila vezető aktuárius 1138 Budapest, Szekszárdi utca 11. 3/37 Petrovics Ildikó számviteli rendért felelős vezető 7500 Nagyatád, Szabó Dezső u. 12. A számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) (1) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy a számviteli rendért felelős vezető (regisztrálási szám: ). A Felügyelő Bizottság tagjai Név Koen August Jozef Dierckx Emilia Michaela Bunea David Knibbe Birgány Zsolt Dátum november 12-től július 1-ig A Felügyelő Bizottság tagjai ezen tevékenységükért a külső független tag kivételével 2014-ben ugyancsak nem részesültek díjazásban. A Felügyelő Bizottság külső független tagja FB ülésenként nettó 500 euro díjazásban részesül. A Sztv (2)-(3) bekezdése értelmében a Biztosítótársaságnál, valamint annak éves beszámolójával kapcsolatban kötelező a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálatot az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft. látja el. A Sztv. 88 (8) bekezdése értelmében, 2014-ben a Biztosító könyveiben 97 millió forint beszámolói könyvvizsgálati díj jelenik meg, amelyből a Bulgáriára eső rész 4 millió forint. Az ING Biztosító Zrt októberében döntött arról, hogy fióktelepet létesít Bulgáriában, amely március 29-én kapta meg végleges működési engedélyét, és április 10-én kezdte meg a működést. A fióktelep hivatalos megnevezése: ING Biztosító Zrt. Szófiai Fióktelepe (ING Life Insurance Sofia Branch), székhelye: 49B, Bulgaria Blvd., Sofia 1404, Bulgaria. Az ING vállalatcsoport legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe az ING Biztosító Zrt.-t mint leányvállalatot bevonták, az ING Groep N.V. készíti IFRS alapon. Székhelye Hollandia, NL Strawinskylaan 2631, Amsterdam, the Netherlands. A nyilvános beszámoló a holnapon tekinthető meg. Kiegészítő melléklet 5

7 Az ING Groep az NN Groupban lévő érdekeltségeinek kisebbségi részét holland intézményi és magánbefektetők, illetve minősített, nemzetközi befektetők részére értékesítette július 2-án a kezdeti nyilvános kibocsátás (IPO) keretében. II. Kapcsolt vállalkozások, egyéb érdekeltségek II.1. ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Az ING Biztosító Zrt. 100 százalékos tulajdonosa az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek, amelyet január 12-én alapított meg. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Székhelye: Tevékenységi köre: Törzstőkéje: II.2. ING Pénztárszolgáltató Zrt Budapest, Dózsa György út 84/b. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, ezen belül kizárólag függő biztosításközvetítői tevékenység (Bit.33 ). A Kft. törzstőkéje december 31-én , azaz tízmillió forint. Ebből forint pénzbeli hozzájárulásból származik. A törzsbetétek 100 százalékát az ING Biztosító Zrt. birtokolja. Az ING Pénztárszolgáltató ZRt ben megszűntette a fő tevékenységét, az adminisztrációs szolgáltatás nyújtását a pénztárak részére II. félévben már csak ING csoporttagoknak nyújtott adminisztrációs, pénzügyi, információs technológiai és egyéb szolgáltatásokat. II.3. ING Magánnyugdíjpénztár Az ING Biztosító Zrt október 1-jén alapítóként közreműködött ING Magánnyugdíjpénztár megalapításában, amely a április 22-i küldöttgyűlésén úgy döntött, hogy beolvad a Horizont Magánnyugdíjpénztárba. II.4. Mentesség a konszolidációs kötelezettség alól Hivatkozva a számviteli törvény 119. (2) bekezdésére, a Társaság nem készít konszolidált beszámolót, ha az egyéni beszámolója a leányvállalatok nélkül is megbízható és valós képet tükröz a vállalkozások vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetéről. A 2014-es évtől kezdődően a megbízható és valós kép tekintetében a Biztosító a következő értékhatárokat állapítja meg: amennyiben a konszolidálási körbe tartozó leányvállalatok összevont mérlegfőösszege nem éri el az anyavállalat mérlegfőösszegének 0,1 százalékát, de legalább 500 millió forintot és az összevont éves árbevételük az anyavállalat árbevételének (eredménykimutatás A. 01. Megszolgált díjak, viszontbiztosítás nélkül sora) 0,1 százalékát, de legalább 50 millió forintot, akkor a leányvállalatok nem kerülnek konszolidálásra. Az ING Biztosító Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. mérlegfőösszege ( ezer forint) és az éves árbevétele (0 forint) nem éri el a számviteli politikában megállapított értékhatárokat, ezért a évről konszolidált éves beszámoló készítésére nem kerül sor. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. beszámolójának fő adatai (192/2000. Kormányrendelet 16. (4) c.)) a következők: Kiegészítő melléklet 6

8 befektetett eszközök könyv szerinti értéke: 0 nettó árbevétel: 0 tárgyévi üzleti (mérleg szerinti) eredmény: -394 ezer forint saját tőkéje: forint foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: 0 III. Az ING Biztosító Zrt évi eredménye Az ING Biztosító Zrt. a évben 850 millió forint adózás utáni nyereséget ért el. Ebből a bolgár fióktelep eredménye -554 millió forint. A tulajdonos a 2014 évben millió forint osztalékot fogadott el, amelynek a tárgyévi adózott nyereségen felüli összege az eredménytartalék terhére került elfogadásra. A mérleg szerinti eredmény nulla. IV. A beszámoló összeállításakor alkalmazott értékelési elvek (a számviteli politika lényeges elemei) A társaság évi beszámolóját az alábbi jogszabályi előírások figyelembevételével készítette el: évi C. törvény a számvitelről, évi LX. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: bit), 192/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól, 8/2001. évi (II.22.) PM rendelet a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról. A társaságnál a mérleg fordulónapja a számvitelről szóló évi C. törvénynek, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletnek megfelelően december 31. A mérlegkészítés dátuma január 31. Az e dátum után, de legfeljebb a beszámolót elfogadó tulajdonosi határozat elkészültéig a Társaság tudomására jutott jelentős (az eredményre vagy a mérlegfőösszegre 20 millió forintnál nagyobb) hatású gazdasági események a beszámolóban bemutatásra kerülnek. A társaság biztosítási tevékenységének analitikus nyilvántartását végző számítógépes rendszer évi zárása január 2-án történt meg, az éves beszámoló tehát az ezen időpontig regisztrált, illetve feldolgozott biztosítási események hatását tartalmazza. A beszámolót a társaság a hazai számviteli szabályoknak megfelelően magyar nyelven készíti el. Az éves beszámoló az értékadatokat millió forintban tartalmazza, mivel a mérlegfőösszeg meghaladja a százmilliárd forintot. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése beszerzési illetve előállítási költségen történik. A biztosító a pénzügyi instrumentumok tekintetében a számviteli törvényben lehetőségként felajánlott valós értéken történő értékelés módszerét nem választja. Kiegészítő melléklet 7

9 A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény pontjának megfelelően a társaság a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek minősíti az olyan hiba hatását függetlenül annak előjelétől, amelynek a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőkére gyakorolt hatása eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot, vagy hatására a biztosítástechnikai tartalékok tartalék fajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak. A számviteli törvény 3 (3) 3. pontjának megfelelően az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegűnek minősíti a társaság az egyazon üzleti évre vonatkozólag feltárt hibákat és hibahatásokat, amennyiben azok - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát. Az ING Biztosító Zrt. a számvitelről szóló törvény által biztosított választási lehetőségek keretein belül számviteli rendszerét az alábbi alapelvek szerint építette fel. A társaság főszabályként ugyanazokat az értékelési elveket alkalmazza a magyarországi központra és a bolgár fióktelepre. A bolgár hatóságok előírásai miatt néhány esetben azonban nem biztosítható a tökéletes konzisztencia. Ezeket a különbségeket a továbbiakban minden érintett terület esetében részletesen bemutatjuk. A HUF/BGN árfolyam meghatározása az MNB által közzétett hivatalos HUF/EUR, és a Bolgár Nemzeti Bank által deklarált, fix 1,95583 BGN/EUR árfolyam segítségével, keresztárfolyam számításával történik. IV.1. Immateriális javak Az immateriális javak között jelennek meg a saját fejlesztésű és a vásárolt szoftverek, a még be nem fejezett saját fejlesztésű szoftverek aktivált értéke, a szellemi termékek használati joga, valamint a telefon előfizetés egyszeri belépési díja. A társaság immateriális javai közül döntő részt képviselnek a szoftverek, melyek beszerzési értéken kerülnek kimutatásra a mérlegben. Az ING Biztosító Zrt. a szoftverek gazdaságilag hasznos élettartamát 3 évben határozta meg, az anyavállalat irányelveivel egyezően. A Sztv január 1-jén életbe lépő változásának (2004. évi XCIX. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény módosításáról 6. ) megfelelően a társaság a vagyoni értékű jogok között mutatja ki azokat a szoftvereket, amelyek esetében csak használati joggal rendelkezik. A tulajdonjogot is biztosító szoftverek továbbra is a szellemi termékek között jelennek meg. Az aktivált szoftverek leírási időtartama egyaránt 3 év, függetlenül attól, hogy az adott szoftverrel kapcsolatban a biztosító csak használati jogot szerzett, vagy a tulajdonjoggal is rendelkezik. IV.1.a. Szoftverek karbantartása Az ING Biztosító Zrt. a szoftver folyamatos működőképességét, naprakész használhatóságát szolgáló munkák közé sorolja a biztosítási termékek változása miatti szoftvermódosításokat, kisebb fejlesztéseket. Ez a minősítés azzal indokolható, hogy a módozatok változtatása az állandóan változó piaci igényekhez való igazodás érdekében történik, ezért a szoftver által ellátható feladatok köre nem bővül, a szoftver felhasználói felülete, belső működése csak a naprakész tevékenységhez szükséges szoftvermódosítások miatt változik meg. Így a szoftver folyamatos működőképességét szolgáló munkák karbantartásnak minősülnek, amit a felmerülés évében költségként kell elszámolni. Kiegészítő melléklet 8

10 IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek Azokat a munkálatokat függetlenül attól, hogy azok házon belül, vagy megbízás alapján, házon kívül valósultak-e meg, amelyek új szoftver (új, a meglévő biztosítási formáktól lényegesen eltérő új termék) kifejlesztésére, illetve a meglévő szoftverek korábbi felhasználási területének (új funkció), vagy az ellátandó feladatok kibővítésére, (új modul) ellátására irányulnak, és megfelelnek a befektetett eszközzé minősítés kritériumainak, szellemi terméknek kell minősíteni. Ahhoz, hogy a szoftver befektetett eszköz legyen, tartósan, tehát legalább 1 éven túl kell, hogy szolgálja a vállalkozást. A befektetett eszközzé minősítést a projekttervek alapján évente, az adott pénzügyi évre előre kell elvégezni. A saját fejlesztés előállítási költségét legalább évente az elszámolt költségek, és ráfordítások közül ki kell emelni. Az elkészült szoftver-fejlesztés előállítási értékét kell aktiválni üzembe helyezéskor. A saját előállítású szoftverek leírási ideje 3 év, a vásárolt szoftver leírási idejével egyezően. Az előállítási költségek (közvetlen önköltség) közé azok a ráfordítások tartoznak, amelyek 1. az előállítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás során közvetlenül felmerültek (anyagköltség, anyagjellegű szolgáltatások értéke, bérköltség és járulékai, külső fejlesztők által számlázott költségek értéke) 2. az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, (konzultáció, tanácsadás) továbbá, 3. a szoftverre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (bérleti díj, rezsi költség, amortizáció, tárgyi eszköz fenntartási költségek, fogyóanyagok időarányos költségei). A közvetlen önköltség az előállítással közvetlenül kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket nem tartalmazhat. IV.2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolása azok hasznos élettartamának megfelelő időszak alatt az egyenletes elhasználódásnak megfelelően lineárisan történik. Az ING Biztosító Zrt. anyavállalata által alkalmazott gyakorlat megalapozottságára tekintettel a társaság is nagyrészt annak megfelelően számolja el az értékcsökkenési leírást: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Számítástechnika, irodagépesítés 5 év 20% PC, laptop 3 év 33% Járművek 5 év 20% Irodabútorok, berendezési tárgyak 10 év 10% Kórház technológia 7 év 14% A bérelt ingatlan-típusokon végzett felújítások esetében a társaság az alábbi értékcsökkenési leírást alkalmazza: Kiegészítő melléklet 9

11 Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Bérelt irodaépület 4 év 25% Bérelt kórház 7 év 14% A társaság az ingatlanok közé sorolt közműfejlesztési hozzájárulás éves értékcsökkenési leírását 16,67 százalékban határozza meg. Saját tulajdonú telkeire és irodaépületeire az ING Biztosító Zrt. nem számol el értékcsökkenést, mivel azok hosszú távon megőrzik értéküket. A százezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a társaság használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számolja el. IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei A tárgyi eszközök aktiválása, és az értékcsökkenés elszámolása a magyar szabályokkal összhangban történik. A helyi szabályozásra és működési sajátosságokra való tekintettel a bolgár fióktelep által használt eszközökre a társaság a következő értékcsökkenési kulcsokat állapítja meg: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Számítástechnika, irodagépesítés 5 év 20% PC, laptop 3 év 33% Járművek 4 év 25% Irodabútorok, berendezési tárgyak 5 év 20% Bérelt irodaépületen végzett felújítás 4 év 25% A fióktelep esetében a társaság kis értékűnek minősít minden 500 BGN (80 ezer forint) egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközt, és azok teljes értékét a használatbavételkor számolja el értékcsökkenésként. A fióktelep esetében az immateriális javak és tárgyi eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbség jelentősnek minősül, ha az meghaladja a BGN-t ( ezer forint). Minden egyéb esetben a magyar társaságra vonatkozó szabályok az irányadók. IV.3. Részesedések A társaság részesedéseit mindaddig könyv szerinti értéken tartja nyilván, amíg azok piaci értéke nem süllyed tartósan a könyv szerinti érték alá. A piaci érték meghatározása a jegyzett tőke és a saját tőke mérleg fordulónapon fennálló arányának figyelembe vételével történik: a részesedés piaci értéke megegyezik a társaság jegyzett tőkéjében való részesedéssel arányos saját tőke értékével. Az értékvesztés elszámolása és visszaírása tekintetében tartósnak tekinti a társaság az egy évet meghaladó időtartamot, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti jelentős eltérésnek tekinti a 10 százalékot meghaladó különbséget. Az értékvesztés és az értékvesztés visszaírás elszámolás Kiegészítő melléklet 10

12 szükségességének megállapítása során a részesedés értéke változásának tendenciáját is figyelembe veszi a társaság. IV.4. Készletek A társaság a készletek között mutatja ki a továbbértékesítési céllal vásárolt eszközöket valamint a közvetített szolgáltatások értékét. A biztosító tevékenységéből következően a készletek értéke vállalati szinten nem jelentős. A központi iroda működéséhez szükséges anyagokat és eszközöket a társaság közvetlenül a költségek között számolja el év közben; ezekről a készletekről nem vezet sem mennyiségi sem értékbeli nyilvántartást. A bolgár fióktelep készleteire szintén a fent bemutatott értékelési szabályok vonatkoznak. IV.5. Követelések A társaság követelései között a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekkel kapcsolatos követelések, a biztosítási közvetítőkkel, a vevőkkel, valamint a dolgozókkal szemben fennálló követelések találhatók. IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés A társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegűnek minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelések), amelyek nem haladják meg a tárgyévi átlagos képviselői jutalék-kötelezettség állomány ( , 4561 és 4562-es főkönyvi számlák) 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot (Sztv. 55. ). A Társaság az egyéb (vevőkkel, dolgozókkal, cégekkel szemben fennálló) követeléseit adósonként együttesen kisösszegű követeléseknek minősíti. Ezeket a követeléseket adósonként (kilépett és jelenlegi munkavállalók, cégcsoporton belüli és egyéb vállalatok, egyéb magánszemélyek szerint) csoportosítja. IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése A társaság szempontjából behajthatatlannak minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék visszaírásából származó követelések), amelyekre általánosan jellemző, hogy összegük a behajtás várható költségeinek háromszorosát nem haladja meg, illetve az adós igazoltan nem lelhető fel, vagy a hatályos jogszabályok alapján elévült (Sztv. 3. (4) (10)). IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése A társaság a követelés értékvesztését jelentősnek minősíti, amennyiben a követelés könyv szerinti értékének legalább 80 százalékát meghaladó része várhatóan tartósan nem térül meg. Az adósonként kis összegű követelések értékvesztésének összegét, ezen követelések összevont könyv szerinti értékének százalékos arányában határozza meg a társaság. Az adósonként kis összegű, kilépett üzleti dolgozók és kilépett brókerek jutalék-visszaírásából származó követelések esetében a százalékos arányt a tapasztalati behajtási arány figyelembe vételével, 90 százalékban határozza meg a Társaság. A évtől a brókerek esetében az értékvesztés összegét a követelések összevont könyv szerinti értékének 100 százalékában határozza meg a társaság évtől a még aktívként nyilvántartott brókerek esetében is elszámolja a Társaság a 100 százalék értékvesztést, amit az indokol, hogy a még aktív brókerekkel is sorra szűnnek meg az üzleti kapcsolatok. Kiegészítő melléklet 11

13 E követelésekre általánosan jellemző, hogy összegük nem haladja meg az éves képviselői jutalékkötelezettség állomány 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot. A Társaság egyéb (vevőkkel, dolgozókkal, cégekkel szemben fennálló) követelései tekintetében az értékvesztés mértéke a szabályzatban meghatározott adósonkénti csoportok tekintetében - szintén százalékos értékben kerül meghatározásra. Amennyiben az előző évi tapasztalati behajtási arány nem haladja meg a követelés-csoport könyv szerinti értékének 20 százalékát, akkor a tapasztalati behajtási arány figyelembe vételével kerül meghatározásra a követelés leírásának mértéke. IV.6. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek A társaság külföldi partnereivel szemben fennálló kötelezettségei és követelései egy részének nyilvántartása a vonatkozó szerződésnek megfelelően forintban történik, mivel a felek közötti elszámolás is forintban bonyolódik. Ezeknél a tételeknél természetesen nem kerül sor árfolyamdifferencia elszámolására. Az egyéb, devizában elszámolt külföldi követelés és kötelezettség értékelése a Sztv 60. (1)-(2), valamint (4) bekezdésének megfelelően történik. A Sztv. 60. (1) bekezdés értelmében a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket a társaság a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára érvényes, a számviteli politikában rögzített és a törvény 60. (4) bekezdése által megengedett árfolyamon számítja át forintra. Mivel a külföldi szállítói számlák többségénél a számla nem tartalmazza a szolgáltatás teljesítésének dátumát, csak a számla kiállításának dátumát, így az egységes értékelési mód megvalósítása érdekében a társaság minden kötelezettség jellegű számlát a számla kiállításának napján érvényes árfolyamon értékel (a kiállítás napja egyenlő a teljesítés vélelmezett napjával). A társaság valamennyi devizaügyletét egyféle módszerrel értékeli, ugyanazzal a módszerrel, ugyanazon az árfolyamon számítja át forintra akár követelésről, akár kötelezettségről van szó. A Sztv. 60. paragrafus (4) pontjának figyelembe vételével a társaság deviza követeléseit és kötelezettségeit az MNB teljesítés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán értékeli. A követelések és kötelezettségek forint számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a számlavezető bank árfolyamán történik. A könyv szerinti MNB devizaárfolyam és a pénzügyi teljesítéskori banki devizaárfolyam közti különbözetet előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A követelések és kötelezettségek euró számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A könyv szerinti és a pénzügyi teljesítéskori MNB devizaárfolyam közti különbözetet előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A társaság a viszontbiztosítóival szemben keletkezett tartozásait és követeléseit azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben számolja el. A bolgár fiókteleppel kapcsolatos devizás követeléseket és kötelezettségeket a társaság a költséghaszon elvre való tekintettel napi MNB árfolyamon számítja át forintra, a biztosítástechnikai tartalékot havonta, a következő tételeket havonta értékeli az időszak végén érvényes MNB árfolyamon: - devizás értékpapírok, - devizás követelések, Kiegészítő melléklet 12

14 - devizás kötelezettségek, - biztosítástechnikai tartalékok - aktív és passzív időbeli elhatárolások. IV.7. Biztosítástechnikai tartalékok A társaság a 192/2000. (XI. 24.) számú kormányrendeletnek és a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. PM rendeletnek megfelelően a következő biztosítástechnikai tartalékokat képzi: 1. Matematikai tartalék; 2. Meg nem szolgált díjak tartaléka; 3. Függőkár tartalékok; 4. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék; 5. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék; [1] Csoportos biztosítások eredménytől független díj-visszatérítési tartaléka [2] Egyes kockázati biztosítások díj-visszatérítési tartaléka 6. Káringadozási tartalék; 7. Törlési tartalék; 8. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; 9. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok: [1] Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka [2] Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék [3] Az N-N010, N-N011 és N-N077-es jelű befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások hűségbónusz-tartalékai [4] Egyes csoportos biztosítások szolgáltatási tartaléka Az egyes biztosítástechnikai tartalékok képzésének részletes leírása megtalálható a Biztosító aktuális Tartalékolási szabályzatában. IV.7.a. Matematikai tartalék A matematikai tartalék a jövőbeni biztosítási szolgáltatásoknak biztosításmatematikai elvek alapján, prospektív módszerrel számított, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke. Egyes term-fix típusú biztosításoknál a biztosított halála esetén, illetve a WOP kiegészítő biztosításoknál a biztosított megrokkanása esetén válik a biztosítás díjmentessé. Egyes külön kiegészítő biztosítások hozzákötése esetén nem csak a biztosítás válik díjmentessé, hanem külön rokkantsági járadék folyósítása is történik. A díjmentesítés által megnövekedett szolgáltatási szintre való tartalékfeltöltést nem az eredeti prospektív képletek módosításával, hanem egy ellentétes előjelű és a nettó díjakénál magasabb szintű járadéktartalék megképzésével éri el. A társaság az életbiztosítási díjtartalékokon belül elkülönítetten tartja nyilván a díjmentesített Student és Patrónus biztosításokra képzett banktechnikai járadéktartalékokat. Kiegészítő melléklet 13

15 A betegségbiztosítási díjtartalék a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. számú PM rendeletnek megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére illetve kifizetett járadékára szolgáló fedezetet tartalmazza. IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka A tartalék a tárgyidőszaki díjbevételből a következő évi kockázat fedezetéül szolgáló díjrészeket tartalmazza mind az átnyúló egész hónapokra, mind az átnyúló törthónapra. Törthónap esetén, a ét megelőzően kibocsátott szerződések esetén az átnyúló nettó, míg a után létrejött szerződések esetén az átnyúló bruttó díjat tartalékolja a társaság (mert a költségeket azonnal érvényesíti), míg az átnyúló teljes hónapokra, ahol a díj költségrészét és a nettó díjat is csak a következő időszakban kell felhasználnia (illetve kárigény esetén az ügyfélnek visszatérítenie), minden esetben a teljes havi bruttó díj(ak)at tartalékolja. A ét megelőző kibocsátású szerződések esetében a megszűnést követő hónapfordulóra számított meg nem szolgált díjat cégünk visszaadja a szerződőnek. A után létrejött szerződések esetében a megszűnés dátumára vonatkozóan téríti vissza a biztosító a meg nem szolgált díjat. A meg nem szolgált díj visszajuttatásának és az arra vonatkozó tartalék képzésének módját tekintve mindig a főbiztosítás kockázatviselési kezdete a döntő, az egyes kiegészítő biztosítások azzal azonos módon kerülnek rendezésre. A csoportos biztosításokra a meg nem szolgált díjak tartaléka minden esetben a bruttó díjon alapul. A bolgár fióktelep csoportos biztosításánál a beérkezett díj egészét a társaság megszolgáltnak tekinti, ezért nem képez tartalékot a meg nem szolgált díjakra. IV.7.c. Függőkár tartalékok Fordulónapig bejelentett károk tartaléka: a függő károk tartalékán belül ide tartoznak az adott év december 31-ig bejelentett, rögzített, de a mérleg fordulónapjáig még el nem fogadott károkra megképzett tartalékok. Bekövetkezett, de be nem jelentett (IBNR) károk tartaléka A mérleg fordulónapjáig bekövetkezett, de addig be nem jelentett, a tárgyévre vagy a korábbi évekre vonatkozó károk a be nem jelentett vagy IBNR károk. A Tartalékrendelet előírásai alapján a társaság kifutási háromszög módszerrel határozza meg azon módozatok IBNR tartalékát, melyekre legalább 3 év késői kár tapasztalata rendelkezésre állt. A többi módozat IBNR tartalékát a tárgyévben bekövetkezett károk alapján a tárgyévi megszolgált díjakra vonatkozó, lehetséges maximális 6 százalék figyelembe vételével határozza meg a társaság. A kifutási háromszöget az egyéni biztosítások esetében az ismertté vált károk darabszámára írja fel a biztosító, negyedéves bontásban kockázatonként. Az IBNR darabszám meghatározása lánc-létra módszerrel történik. A kapott IBNR darabszámot a megfelelő átlagos kockázatnak kitett összeggel szorozza, melyet kockázati körönként definiál. Ezzel a módszerrel figyelembe veszi, hogy a matematikai tartalékot felhasználja a kár kifizetésekor, és erre nem képez kártartalékot. A költségekre a várható kárügyek darabszáma alapján képez tartalékot. A csoportos biztosítások esetében a kifutási háromszögbe az ismert károk szintén negyedéves bontásban összegszerűen kerülnek bele, mert az egyéninél lényegesen kisebb méretű csoportos Kiegészítő melléklet 14

16 portfólió nem szolgáltat elegendő adatot ennél összetettebb számítási módszerhez. A megképzendő tartalék összegének becslését ezután lánclétra módszerrel határozza meg a biztosító. A bolgár fióktelep három évnél régebbi módozatai esetében kifutási háromszög módszert alkalmaz a Biztosító. A három évnél fiatalabb módozatok esetében továbbra is a tárgyévi megszolgált díj legfeljebb 6 százaléka az IBNR tartalék. Csoportos módozatok esetében 6 százalék. A módozatonkénti együtthatókat a következő táblázat tartalmazza (a három évnél fiatalabb módozatok esetében): Módozat Tárgyévi megszolgált díj %-a Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez 6% Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez 1,5% Díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítás UL termékekhez 3,5% Egészség kiegészítő biztosítások 6% Csoportos halálesetre és rokkantságra szóló hitelfedezeti biztosítás 6% IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Ezen tartalék keretében képezzük meg a tárgyévben a hagyományos (nem unit-linked típusú) termékeink matematikai tartalékának befektetése eredményéből az ügyfeleket megillető többlethozam összegét. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év júliusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. A befektetési egységekhez kötött biztosítások befektetési egységekben nyilvántartott tartalékának esetében a hozam-visszatérítés minden értékelési nappal automatikusan megtörténik, így a többlethozam-visszatérítés fogalma itt nem értelmezhető. A szófiai fióktelep esetében az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam a tárgyévet követő év májusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. A Cardif Biztosítóval és Cardif Életbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződés alapján a visszajuttatandó profit várható értéke szintén az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékok között kerül kimutatásra. IV.7.e. Csoportos biztosítások eredménytől független díj-visszatérítési tartaléka Az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék a csoportos életbiztosításoknál a kötvényfeltételekben meghatározottak szerint - alacsony káralakulás esetén a szerződőnek történő díj-visszatérítés fedezetére szolgál. IV.7.f. Egyes kockázati biztosítások díj-visszatérítési tartaléka Egyes 2012 óta értékesített kockázati biztosításoknál (pl. N-N401, N-N411, N-N421, N-N431) a biztosító a tartam során bizonyos időközönként kármentességi díj-visszatérítéseket alkalmaz. Ennek elsődleges oka a kockázati biztosításokra általában jellemző magas törlések lehetőség szerinti csökkentése. Kiegészítő melléklet 15

17 A díj-visszatérítés opcionálisan válaszható komponens (N-N912-es kóddal), külön tarifával. A szolgáltatás közvetlen fedezete a tartalékból levont kockázati díj és a törlési nyereség (a törölt komponensek tartaléka felszabadul és a többi szerződő közt felosztásra kerül). A biztosító 2015-ben úgy döntött, hogy ezen tartalékot az egyéb biztosítástechnikai tartalékok kategóriából átsorolja az eredménytől független díj-visszatérítési tartalékok közé annak érdekében, hogy a számviteli besorolás összhangban legyen a terméktervvel. IV.7.g. Káringadozási tartalék A nem-élet jellegű kiegészítő biztosításokra egységesen káringadozási tartalékot képez a társaság a 8/2001. sz. PM rendelet 12. paragrafusa szerint. IV.7.h. Törlési tartalék Törlési tartalékot az ügyfelekkel szembeni díjköveteléseknek a díjtartalék alacsony összege miatti várhatóan nem fedezhető részére, azaz az ebből fakadó jövőbeni veszteségekre képez a társaság. A tartalékképzés alapja a teljes díjhátraléknak a meglévő díjtartalékkal csökkentett értéke, melyet a társaság a díjhátralék tartama szerint csoportosít, a tapasztalati úton megállapított törlési valószínűséggel megszorozza, majd a szorzatokat összeadva adódik a megképzett törlési tartalék. IV.7.i. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka Elkülönítve szerepel a befektetéshez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások tartaléka, amely a kötvényfeltételeknek megfelelően, az ügyfelek részére befektetett eszközök piaci értékének felel meg. A különböző eszközalapokhoz tartozó tartalékok kezelése, nyilvántartása egymástól elkülönítve valósul meg. IV.7.j. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka A biztosító a szolgáltatási tartalékot külön számolja ki a halálkár esetén nyújtandó szolgáltatásra, illetve a lejárati tőke- és hozamgaranciára. A tartalék számítása piac-konzisztens módon történik az aktuális hozamgörbéből származó sztochasztikus, kockázatsemleges hozamok mellett. Ugyanakkor a jövőbeli pénzáramlások esetében aktuáriusi feltételezésekkel él a halálra és a visszavásárlásra vonatkozólag is. Mivel a garanciát teljes mértékben viszontbiztosítja a társaság, azaz a szolgáltatási tartalék teljes összegét a viszontbiztosítónak átadja, a mindenkori szolgáltatási tartalék fedezete egy viszontbiztosítóval szembeni követelés. IV.7.k. Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék január 1-től társaságunk egyes unit-linked termékeire lejárati többletszolgáltatást nyújt. A többletszolgáltatás nyújtásának feltételei a kötvényfeltételekben kerültek rögzítésre. Az érintett termékek köre: N-N007, N-N017, N-N027, N-N077 és egyes (jutaléklemondással létrejött) N-N037 termékekre. A biztosító az emelt szintű szolgáltatás fedezetére biztosításmatematikai elvek alapján tételes, szerződésszintű tartalékot képez. E tartalék az egyéb biztosítástechnikai tartalékok között a biztosított neme, belépési életkora és a lejárati többletszolgáltatás ismeretében egyszeri díjas tiszta elérési biztosításéhoz hasonló elvek alapján, prospektív alapon kerül megképzésre. Kiegészítő melléklet 16

18 IV.7.l. Az N-N010, N-N011 és N-N077-es jelű befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások hűségbónusz-tartalékai Az első biztosítási évben fizetett rendszeres díjnak tartamtól függő százalékát, meghatározott évfordulókon, jóváírja a Biztosító a szerződő számláján a kötvényfeltételek 3. számú mellékletének megfelelően. Külön képzünk tartalékot az úgynevezett rendszeres és a lejárati hűségbónusz kifizetésekre. A tartalékot a rendszeres hűségbónuszra szakaszonként (rétegenként), prospektíven képezzük, tiszta elérési biztosításéhoz hasonló elvek alapján. A tartalékban a jövőbeni bevételeket a rendszeres díj arányában vesszük figyelembe, amit az egyes tartalékolási szakaszok elején határozzuk meg, az életbiztosításban alkalmazott nettó díj számításával analóg módon. A szokásos halandósági feltételezésen kívül törléssel is számolunk a tartalék meghatározásánál. A lejárati hűségbónusztartalékát a rendszeres hűségbónusz-tartalékával párhuzamosan, ugyanazon elvek mentén képezzük meg, az egész díjfizetési tartamot egyetlen szakaszként kezelve. IV.7.m. Egyes csoportos biztosítások szolgáltatási tartaléka A csoportos banki biztosítási termékcsomagok idősödés- és nem-független átalánydíjjal rendelkeznek. A kockázatközösség összetételének jövőbeni változása veszteségeket eredményezhet, erre képezi meg a társaság az egyéb biztosítástechnikai tartalékot. A tartalék prospektív elven, a jövőbeni szolgáltatásoknak és bevételeknek biztosításmatematikai elveken alapuló, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke segítségével, kockázatcsoportonként kerül meghatározásra. A bolgár fióktelepre vonatkozóan a társaság a fentiekkel analóg módon képzi a következő tartalékokat: matematikai tartalék, meg nem szolgált díjak tartaléka, befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka, függő károk tartaléka és eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék. Ezek számviteli elszámolása havonta történik. A tartalékok forintban kifejezett értéke a hónap utolsó munkanapján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. IV.8. Céltartalékok A társaság a számvitelről szóló törvénynek megfelelően céltartalékot képez az alábbi jogcímeken: 1. várható kötelezettségre (a Sztv. 41. (1) bekezdése alapján) az alábbi esetekben képez céltartalékot a társaság: garanciális és függő (pl.: kezességvállalás, bizonytalan kimenetelű peres ügyek, biztos jövőbeni fizetési) kötelezettségek; korengedményes nyugdíj; végkielégítés hűségbónusz a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak kötelezően fizetendő egyszeri összeg Kiegészítő melléklet 17

19 A társaság céltartalékot képez a szerződött partnereknek évtől esedékes hűségbónusz összegére. A bónuszra az a szerződött partner jogosult, aki 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal ben a jutalékszabályzat módosítása értelmében a hűségbónuszra való jogosultságot a Megbízott elveszti, amennyiben melléktevékenységű státuszban tevékenykedik a Biztosító értékesítési hálózatában május 1-jén vagy azt követően. Amennyiben melléktevékenységű jogviszonya után újra főtevékenységűvé válik a szerződött partner, úgy a hűségbónusz szempontjából a várakozási idő és számítás újra elölről ( nulláról ) indul május 29-én hatályba lépett szabályzat szerint a szerződött partneri szinten 75% alatti időarányos tervteljesítés esetén az adott év alapján kalkulált hűségbónusz megvonásra kerül. Amennyiben 75%-ot nem éri el a szerződött partner időarányos tervteljesítési eredménye, akkor a nyilvántartásokban vezetett jogviszonya melléktevékenységű státuszt kap és nem szerezhet jogosultságot az adott év bevételei alapján a hűségbónuszra, és az érintett pénzügyi év a hűségbónusz éveinek kalkulálásában sem vesz részt. A fizetendő összeg a kifizetés évét megelőző 11. évben a szerződött partnernek fizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értéke. Ez a kifizetés januárban esedékes. Továbbá extra hűségbónuszra jogosult az a szerződött partner, aki betölti a 60. életévét, és 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal. Ebben az esetben jogosult kifizetés évét megelőző 10 évben számára kifizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értékére. Ez a kifizetés a 60. életév betöltésének hónapjában esedékes, így a hűségbónusz kifizetés havi gyakoriságú. A hűségbónusz kalkuláció alapja a múltban kifizetett jutalékok, valamint a szerződött partnerek fluktuációjára vonatkozó feltételezések, amelyek az elmúlt közel húsz év tapasztalatára épülő megmaradási rátákra épülnek. A kifizetett jutalékok pénzneme alapján külön kezeli a társaság a forintban és euróban kifizetett jutalékokat. A hozammal növelt összeg kiszámítása során kap szerepet ez a szétválasztás, amennyiben a forintban történő kifizetések esetén a unit-linked kötvényalap, míg eurós kifizetéseknél a unit-linked európai vállalati kötvény eszközalap hozama képezi a hozamszámítás alapját tól a Biztosító céltartalékot képez a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak fizetendő egyszeri kifizetések várható összegére. Ennek oka a bolgár munkaügyi szabályozásban bekövetkezett változás, amely szerint a nyugdíjba vonuló, öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára a vállalatok kötelesek kifizetni hat havi (a vállalatnál eltöltött 10 évet meghaladó munkaviszony esetén), illetve kéthavi bruttó bért (a vállalatnál eltöltött 10 évet el nem érő munkaviszony esetén). E kifizetés egyszeri, törvényi alapja a Bolgár Köztársaság Munkatörvénykönyve 222. paragrafusának (3) bekezdése. A céltartalék évente egyszer, a legalább egy éve munkaviszonyban álló munkatársak bérét figyelembe véve kerül meghatározásra. A számítás alapja hat havi bruttó bér jelenértékekének (diszkontláb a jegybanki alapkamat) időarányos része (a cégnél töltött és a nyugdíjba vonulásig hátralévő idő aránya), amelynek 95 százalékára képez céltartalékot a Társaság. 2. jövőbeni költségek címén (a Sztv. 41. (2) bekezdése alapján), olyan költségekre képez céltartalékot a társaság, amelyek valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően jelentős Kiegészítő melléklet 18

20 összegben felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolható a passzív időbeli elhatárolások közé. E választási lehetőséggel élve a társaság céltartalékot képez mindazon jövőbeni költségekre, amelyek megfelelnek a fent említett követelményeknek. A társaság a céltartalék képzés szempontjából jelentősnek minősítést egyedileg kezeli. 3. egyéb céltartalék mérlegsorban szerepelhetnek az egyéb, külön kormányrendelettel előírt további céltartalékok is (a Sztv. 41. (4)-(6) bekezdése alapján). IV.9. Időbeli elhatárolások Időbeli elhatárolást az összemérés elvének megfelelően, a tárgyév eredményének helyes kimutatása érdekében a következő körben végez a társaság: 1. a tárgyévi termeléshez kötődő, az elkövetkező évben fizetendő képviselői prémiumok (agent bónuszok) (részletezést lásd. lentebb); 2. a decemberi számfejtést követően ismertté vált képviselői jutalékok (áteső jutalékok); 3. a tárgyévre vonatkozóan számfejtett jutalékoknak azon része, amely számfejtéskor a képviselőktől való jutalék-visszaírás fedezetéül szolgáló tartalékba kerül, így kifizetése csak később esedékes; 4. a jutalék-visszaírások fedezetéül szolgáló tartalék időarányos kamata; 5. az ügyfeleknek nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön kamatának a következő évet érintő része; 6. a tárgyévhez kapcsolódó, mérlegkészítésig megállapított illetve becsült, de ki nem fizetett prémiumok és járulékaik; 7. a tárgyévet érintő költségek, melyekről a számla nem érkezett be a mérlegkészítés napjáig; 8. a tárgyévet követő évet érintő költségek, melyekről a számla a mérleg fordulónapja előtt beérkezett; 9. a megszolgált kamatok, értékpapír vételkor keletkezett árfolyam-különbözet, és fizetendő bankjutalékok, melyekről a jóváírási illetve terhelési értesítő a mérleg fordulónapjáig nem érkezett meg; 10. a képviselők részére a tárgyévi termelés alapján járó, következő évben megvalósuló ösztönző utak költsége; 11. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig le nem vont felhalmozott adósságának összege; 12. a befektetéshez kötött rendszeres díjfizetésű szerződések mérleg fordulónapjáig be nem folyt díjának összege; 13. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig befolyt, de tárgyidőszakban befektetésre még át nem adott díjainak összege; 14. a befektetéshez kötött életbiztosítások mérleg fordulónapjáig elfogadott, de a tartalékból feloldásra a tárgyévben nem került kárainak összege; 15. az egyszeri szerzési költségeknek a matematikai tartalékokból le nem vont része. Kiegészítő melléklet 19

21 IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása A közvetlen szerzési költségek kerülnek aktív időbeli elhatárolásra, ezen költségek között szerepel a szerzési jutalék, a szerzés további ösztönzésére kiírt céljutalék, a szerződés megkötésekor jelentkező adminisztrációs költségek és az egészségügyi elbírálás költségei. Hagyományos termékek esetén a megállapított szerzési költség kerül leírásra a jövőben várhatóan befolyó díjak jelenértéke alapján meghatározott leírási kulcsok arányában. Az első leírásra az elhatárolás évében kerül sor. Az elhatárolandó összeget a szerzési költségek fedezésére korábban képzett zillmerezett tartalék és a nettó tartalék különbsége csökkenti. Az ily módon meghatározott összeg kerül aktív időbeli elhatárolásra. Ezt a módszert alkalmazza a társaság a bolgár fióktelep által értékesített hagyományos termékekre is után bevezetett UL termékek esetén egyedileg kerül meghatározásra a leírási séma annak figyelembevételével, hogy a jövőben befolyó díjak fedezetet nyújtsanak az adott évi amortizáció összegére is tól a 2012 előtt bevezetett rendszeres díjas unit-linked termékeknél a szerzési költség elhatárolásának leírása 2 évről 3 évre változott az új szerzési költségek elhatárolása vonatkozóan, míg a korábbi kibocsátási évek elhatárolási esetén a 2006-ban bevezetett 2 éves leírás marad még érvényben. A leírás időtartama azon a feltételezésen alapul, hogy a biztosítás első két-három évében befolyt díj nyújt fedezetet a szerzési jutalékokra és költségekre. Az elhatárolás, illetve az amortizáció megállapításakor a társaság figyelembe veszi a díjfizetési gyakoriságot is. IV.10. Díjbevétel A díjbevétel elszámolása a számviteli törvény, valamint a 192/2000. (XI.24.) Korm. rendelet (a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól) előírásainak megfelelően történik. A társaság díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el és a szerződő által fizetendő, engedményekkel csökkentett díjat mutatja ki eredmény-kimutatásában díjelőírásként. Ennek megfelelően nem számít díjbevételnek a díjmentesített szerződések díja, valamint a többlethozam visszatérítésként kiosztott összeg. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a társaság évvel bezáróan a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolta el, évtől ezen életbiztosítások esetében is folyamatosan számolja el a díjbevételt a szerződések szerinti esedékesség időpontjában. A társaság a júliustól értékesített unit linked Élet Plusz, Csemete termék és a 2008 szeptemberétől értékesített Génion termék díjait a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. A 192/2000. kormányrendelet előírásának megfelelően (Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások, Bruttó díj, b) pont) a társaság elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések mérlegfordulónapig esedékes, de pénzügyileg még nem realizált díjbevételét. Az euró alapú unit-linked és hagyományos termékek és a szófiai fióktelep díjbevételei az előírás napján érvényes MNB árfolyamon kerülnek értékelésre. Kiegészítő melléklet 20