Kiegészítő melléklet

Átírás

1 Kiegészítő melléklet ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság december 31.

2 Tartalomjegyzék I. A CÉG ÉS A CÉGVEZETÉS... 4 II. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK, EGYÉB ÉRDEKELTSÉGEK... 5 II.1. ING Pénzügyi Tanácsadó Kft II.2. ING Magánnyugdíjpénztár... 6 III. AZ ING BIZTOSÍTÓ ZRT ÉVI EREDMÉNYE... 6 IV. A BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELVEK (A SZÁMVITELI POLITIKA LÉNYEGES ELEMEI)... 7 IV.1. Immateriális javak... 8 IV.1.a. Szoftverek karbantartása... 8 IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek... 8 IV.2. Tárgyi eszközök... 9 IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei IV.3. Részesedések IV.4. Készletek IV.5. Követelések IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése IV.6. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek IV.7. Biztosítástechnikai tartalékok IV.7.a. Matematikai tartalék IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka IV.7.c. Függő károk tartaléka IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék IV.7.e. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék IV.7.f. Káringadozási tartalék IV.7.g. Törlési tartalék IV.7.h. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka IV.7.i. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka IV.8. Céltartalékok IV.9. Időbeli elhatárolások IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása IV.10. Díjbevétel IV.11. Bejelentett károk elszámolása IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredmény-kimutatásban IV.13. Lekötött tartalék IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés IV.17. Befektetések értékelése IV.17.a. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések IV.17.b. N-N portfoliók IV.18. Nem biztosítási tevékenység IV.19. Származékos ügyletek elszámolása V. A MÉRLEGBESZÁMOLÓ EGYES TÉTELEINEK RÉSZLETEZÉSE V.1. Céltartalékok V.2. Saját előállítású eszközök aktivált értéke V.3. Immateriális javak megbontása Kiegészítő melléklet 1

3 V.4. Saját tulajdonú ingatlanok V.5. Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása V.6. Jutalék visszaírásból eredő követelések V.7. Egyéb követelések V.8. Egyéb kötelezettségek V.9. Aktív időbeli elhatárolások V.10. Passzív időbeli elhatárolások V.11. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban V.12. Viszontbiztosítókkal szembeni követelések V.13. Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek V.14. Költségek felosztása V.15. A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek V.16. Származékos ügyletek elszámolása V.17. Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek V.18. Szerzési költségek elhatárolása V.20. Elszámolt bruttó díjak V.21. Lekötött tartalékok V.22. Saját előállítású, befejezetlen szoftverek előállítási értéke V.23. Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások V.24. Nem biztosítási tevékenységek V.25. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.25.a. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.25.b. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.26. A mérlegben nem szereplő peres ügyek VI. TÁRSASÁGI ADÓALAPOT MÓDOSÍTÓ TÉTELEK VI.1 Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek 39 VII. DÍJBEVÉTEL VIII. KÁROK, SZOLGÁLTATÁSOK IX. JUTALÉKOK X. TARTALÉKOK X.1. Matematikai tartalék X.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka X.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék X.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék X.2. További biztosítástechnikai tartalékok alakulása X.3. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke XI. VISZONTBIZTOSÍTÁS XI.1. ING Reinsurance Company (NNRe) XI.1.a. Viszontbiztosítási jutalék XI.1.b. Viszontbiztosítási díj XI.1.c. Kármegtérülés XI.1.d. Befektetési hozam átadás XI.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része XI.2. További szerződések XI.3. Aktív viszontbiztosítás XII. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG XII.1. Befektetési politika Kiegészítő melléklet 2

4 XII.2. Befektetések értékelése XII.2.a. Befektetési jelentés XII.2.b. A évben elért hozam XII.2.c. A unit-linked alapok befektetési jelentése XII.2.d. A unit-linked alapok hozama XII.3. B) Befektetések mérlegcsoport piaci értékének vizsgálata XII.4. Hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok XII.5. Az értékpapír-piac várható jövőbeni kilátásai XIII. LÉTSZÁM, BÉRKÖLTSÉG ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK XIV. A BIZTOSÍTÓ ESZKÖZ-FORRÁS ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS JÖVEDELMI, JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA XIV.1. A pénzforgalom jellemzői XIV.2. Likviditási helyzet elemzése XIV.3. Eszköz-forrás összetétel XIV.4. Az eladósodottság vizsgálata XIV.5. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet A kiegészítő melléklet táblázataiban szereplő összegek (egyéb jelölés hiányában) millió forintban értendők. Kiegészítő melléklet 3

5 I. A cég és a cégvezetés A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: A cég székhelye: A cég alaptőkéje: ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság ING Biztosító Zrt Budapest Dózsa György út 84/b millió (azaz ötmilliárd-négyszázharmincötmillió) forint A cég által kibocsátott részvények névre szólóak, számuk darab, névértékük egyenként 100 ezer forint. A részvények 100 százalékos tulajdonosa az ING Continental Europe Holdings BV. Az anyavállalat székhelye Hollandia, NL Strawinskylaan 2631, Amsterdam, the Netherlands. Az ING Biztosító Zrt. Igazgatóságának tagjai: Dr Borza Gábor Igazgatósági tag június 26-ig Dr. Sőre Zsolt Igazgatósági tag június 26-ig Aurelia Acvilina Coman Igazgatósági tag Szalainé Varga Csilla Igazgatósági tag május 17-től Sztanó Imre Igazgatósági tag május 17-től Rinke Otto Eigenhuis Igazgatósági tag június 26-tól Koen Ludovicus Vanvinckenroye Igazgatósági tag június 26-tól Dr. Korponainé Juhász Ilona Igazgatósági tag június 26-tól Az Igazgatóság tagjai ezen tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. Az ING Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az Igazgatóság két tagja együttesen, vagy az Igazgatóság egy tagja és az erre jogosult munkavállaló együttesen képviselik. Az éves beszámoló aláírására jogosult személyek: Név Státusz Lakcím Aurelia Acvilina Coman elnök-vezérigazgató 1121 Budapest, Árnyas út J ép. 2/1 Szalainé Varga Csilla pénzügyi igazgató 1149 Budapest, Kövér Lajos tér 21. Grósz Attila vezető aktuárius 1138 Budapest, Szekszárdi utca 11. 3/37 Petrovics Ildikó számviteli rendért felelős vezető 7500 Nagyatád, Szabó Dezső u. 12. Kiegészítő melléklet 4

6 A számviteli törvény (továbbiakban: Sztv.) (1) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy a számviteli rendért felelős vezető (regisztrálási szám: ). A Felügyelő Bizottság tagjai: Szalainé Varga Csilla Emilia Michaela Bunea David Knibbe Birgány Zsolt február 19-ig A Felügyelő Bizottság tagjai ezen tevékenységükért 2013-ban ugyancsak nem részesülnek díjazásban. A Felügyelő bizottság független tagja fb ülésenként nettó 500 euro díjazásban részesül. A Sztv (2)-(3) bekezdése értelmében a Biztosítótársaságnál, valamint annak éves beszámolójával kapcsolatban kötelező a könyvvizsgálat. A könyvvizsgálatot az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft. látja el. A Sztv. 88 (8) bekezdése értelmében, 2013-ban a Biztosító könyveiben ezer forint beszámolói könyvvizsgálati díj jelenik meg, amelyből a Bulgáriára eső rész ezer forint. Az ING Biztosító Zrt októberében döntött arról, hogy fióktelepet létesít Bulgáriában, amely március 29-én kapta meg végleges működési engedélyét, és április 10-én kezdte meg a működést. A fióktelep hivatalos megnevezése: ING Biztosító Zrt. Szófiai Fióktelepe (ING Life Insurance Sofia Branch), székhelye: 49B, Bulgaria Blvd., Sofia 1404, Bulgaria. Az ING vállalatcsoport legnagyobb egységének összevont (konszolidált) éves beszámolóját, amelybe az ING Biztosító Zrt.-t mint leányvállalatot bevonták, az ING Groep N.V. készíti IFRS alapon. Székhelye Hollandia, NL Strawinskylaan 2631, Amsterdam, the Netherlands. A nyilvános beszámoló a holnapon tekinthető meg. A Biztosító 2013 évre konszolidált beszámolót készít, amelyben az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.- vel konszolidált vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét mutatja be. II. Kapcsolt vállalkozások, egyéb érdekeltségek II.1. ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Az ING Biztosító Zrt. 100 százalékos tulajdonosa az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nek, amelyet január 12-én alapított meg. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. Székhelye: Tevékenységi köre: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/b. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, ezen belül kizárólag függő biztosításközvetítői tevékenység (Bit.33 ). Kiegészítő melléklet 5

7 Törzstőkéje: A Kft. törzstőkéje december 31-én , azaz tízmillió forint. Ebből forint pénzbeli hozzájárulásból származik. A törzsbetétek 100 százalékát az ING Biztosító Zrt. birtokolja. A cég 2013 év során nem végzett tevékenységet, a további sorsáról a tulajdonos 2014 év során dönt. II.2. ING Magánnyugdíjpénztár Az ING Biztosító Zrt október 1-jén megalapította az ING Magánnyugdíjpénztárat, amely a április 22-i küldöttgyűlésén úgy döntött, hogy beolvad a Horizont Magánnyugdíjpénzárba. III. Az ING Biztosító Zrt évi eredménye Az ING Biztosító Zrt. a évben 424 millió forint adózás utáni nyereséget ért el. A tulajdonos a 2013 évben fizetett 2 milliárd forint osztalékelőleg összegén felül további 500 millió forint osztalékot fogadott el, amelynek a tárgyévi adózott nyereségen felüli összege az eredménytartalék terhére került elfogadásra. A mérleg szerinti eredmény nulla. Kiegészítő melléklet 6

8 IV. A beszámoló összeállításakor alkalmazott értékelési elvek (a számviteli politika lényeges elemei) A társaság évi beszámolóját az alábbi jogszabályi előírások figyelembevételével készítette el: évi C. törvény a számvitelről, évi LX. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: bit), 192/2000. (XI. 24.) kormányrendelet a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól, 8/2001. évi (II.22.) PM rendelet a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról. A társaságnál a mérleg fordulónapja a számvitelről szóló évi C. törvénynek, valamint a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletnek megfelelően december 31. A mérlegkészítés dátuma február 28. Az e dátum után, de legfeljebb a beszámolót elfogadó tulajdonosi határozat elkészültéig a Társaság tudomására jutott jelentős (az eredményre vagy a mérlegfőösszegre 20 millió forintnál nagyobb) hatású gazdasági események a beszámolóban figyelembe vételre kerülnek. A társaság biztosítási tevékenységének analitikus nyilvántartását végző számítógépes rendszer évi zárása január 2-án történt meg, az éves beszámoló tehát az ezen időpontig regisztrált, illetve feldolgozott biztosítási események hatását tartalmazza. A beszámolót a társaság a hazai számviteli szabályoknak megfelelően magyar nyelven készíti el. Az éves beszámoló az értékadatokat millió forintban tartalmazza, mivel a mérlegfőösszeg meghaladja a százmilliárd forintot. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése beszerzési illetve előállítási költségen történik. A biztosító a pénzügyi instrumentumok tekintetében a számviteli törvényben lehetőségként felajánlott valós értéken történő értékelés módszerét nem választja. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény pontjának megfelelően a társaság a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek minősíti az olyan hiba hatását függetlenül annak előjelétől, amelynek a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőkére gyakorolt hatása eléri, vagy meghaladja a 20 százalékot, vagy hatására a biztosítástechnikai tartalékok tartalék fajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak. A számviteli törvény 3 (3) 3. pontjának megfelelően az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegűnek minősíti a társaság az egyazon üzleti évre vonatkozólag feltárt hibákat és hibahatásokat, amennyiben azok - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát. Az ING Biztosító Zrt. a számvitelről szóló törvény által biztosított választási lehetőségek keretein belül számviteli rendszerét az alábbi alapelvek szerint építette fel. Kiegészítő melléklet 7

9 A társaság főszabályként ugyanazokat az értékelési elveket alkalmazza a magyarországi központra és a bolgár fióktelepre. A bolgár hatóságok előírásai miatt néhány esetben azonban nem biztosítható a tökéletes konzisztencia. Ezeket a különbségeket a továbbiakban minden érintett terület esetében részletesen bemutatjuk. A HUF/BGN árfolyam meghatározása az MNB által közzétett hivatalos HUF/EUR, és a Bolgár Nemzeti Bank által deklarált, fix 1,95583 BGN/EUR árfolyam segítségével, keresztárfolyam számításával történik. IV.1. Immateriális javak Az immateriális javak között jelennek meg a saját fejlesztésű és a vásárolt szoftverek, a még be nem fejezett saját fejlesztésű szoftverek aktivált értéke, a szellemi termékek használati joga, valamint a telefon előfizetés egyszeri belépési díja. A társaság immateriális javai közül döntő részt képviselnek a szoftverek, melyek beszerzési értéken kerülnek kimutatásra a mérlegben. Az ING Biztosító Zrt. a szoftverek gazdaságilag hasznos élettartamát 3 évben határozta meg, az anyavállalat irányelveivel egyezően. A Sztv január 1-jén életbe lépő változásának (2004. évi XCIX. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény módosításáról 6. ) megfelelően a társaság a vagyoni értékű jogok között mutatja ki azokat a szoftvereket, amelyek esetében csak használati joggal rendelkezik. A tulajdonjogot is biztosító szoftverek továbbra is a szellemi termékek között jelennek meg. Az aktivált szoftverek leírási időtartama egyaránt 3 év, függetlenül attól, hogy az adott szoftverrel kapcsolatban a biztosító csak használati jogot szerzett, vagy a tulajdonjoggal is rendelkezik. IV.1.a. Szoftverek karbantartása Az ING Biztosító Zrt. a szoftver folyamatos működőképességét, naprakész használhatóságát szolgáló munkák közé sorolja a biztosítási termékek változása miatti szoftvermódosításokat, kisebb fejlesztéseket. Ez a minősítés azzal indokolható, hogy a módozatok változtatása az állandóan változó piaci igényekhez való igazodás érdekében történik, ezért a szoftver által ellátható feladatok köre nem bővül, a szoftver felhasználói felülete, belső működése csak a naprakész tevékenységhez szükséges szoftvermódosítások miatt változik meg. Így a szoftver folyamatos működőképességét szolgáló munkák karbantartásnak minősülnek, amit a felmerülés évében költségként kell elszámolni. IV.1.b. Saját fejlesztésű szoftverek Azokat a munkálatokat függetlenül attól, hogy azok házon belül, vagy megbízás alapján, házon kívül valósultak-e meg, amelyek új szoftver (új, a meglévő biztosítási formáktól lényegesen eltérő új termék) kifejlesztésére, illetve a meglévő szoftverek korábbi felhasználási területének (új funkció), vagy az ellátandó feladatok kibővítésére, (új modul) ellátására irányulnak, és megfelelnek a befektetett eszközzé minősítés kritériumainak, szellemi terméknek kell minősíteni. Ahhoz, hogy a szoftver befektetett eszköz legyen, tartósan, tehát legalább 1 éven túl kell, hogy szolgálja a vállalkozást. A befektetett eszközzé minősítést a projekttervek alapján évente, az adott pénzügyi évre előre kell elvégezni. A saját fejlesztés előállítási költségét legalább évente az elszámolt költségek, és ráfordítások közül ki kell emelni. Az elkészült szoftver-fejlesztés előállítási értékét kell aktiválni üzembe helyezéskor. A saját előállítású szoftverek leírási ideje 3 év, a vásárolt szoftver leírási idejével egyezően. Az előállítási költségek (közvetlen önköltség) közé azok a ráfordítások tartoznak, amelyek Kiegészítő melléklet 8

10 1. az előállítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatás, átalakítás során közvetlenül felmerültek (anyagköltség, anyagjellegű szolgáltatások értéke, bérköltség és járulékai, külső fejlesztők által számlázott költségek értéke) 2. az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, (konzultáció, tanácsadás) továbbá, 3. a szoftverre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (bérleti díj, rezsi költség, amortizáció, tárgyi eszköz fenntartási költségek, fogyóanyagok időarányos költségei). A közvetlen önköltség az előállítással közvetlenül kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket nem tartalmazhat. IV.2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának elszámolása azok hasznos élettartamának megfelelő időszak alatt az egyenletes elhasználódásnak megfelelően lineárisan történik. Az ING Biztosító Zrt. anyavállalata által alkalmazott gyakorlat megalapozottságára tekintettel a társaság is nagyrészt annak megfelelően számolja el az értékcsökkenési leírást: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Számítástechnika, irodagépesítés 5 év 20% PC, laptop 3 év 33% Járművek 5 év 20% Irodabútorok, berendezési tárgyak 10 év 10% Kórház technológia 7 év 14% A bérelt ingatlan-típusokon végzett felújítások esetében a társaság az alábbi értékcsökkenési leírást alkalmazza: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Bérelt irodaépület 4 év 25% Bérelt kórház 7 év 14% A társaság az ingatlanok közé sorolt közműfejlesztési hozzájárulás éves értékcsökkenési leírását 16,67 százalékban határozza meg. Saját tulajdonú telkeire és irodaépületeire az ING Biztosító Zrt. nem számol el értékcsökkenést, mivel azok hosszú távon megőrzik értéküket. Kiegészítő melléklet 9

11 A százezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékét a társaság használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számolja el. IV.2.a. A bolgár fióktelep tárgyi eszközei A tárgyi eszközök aktiválása, és az értékcsökkenés elszámolása a magyar szabályokkal összhangban történik. A helyi szabályozásra és működési sajátosságokra való tekintettel a bolgár fióktelep által használt eszközökre a társaság a következő értékcsökkenési kulcsokat állapítja meg: Tárgyi eszköz csoport Várható hasznos élettartam Évi leírási kulcs Számítástechnika, irodagépesítés 5 év 20% PC, laptop 3 év 33% Járművek 4 év 25% Irodabútorok, berendezési tárgyak 5 év 20% Bérelt irodaépületen végzett felújítás 4 év 25% A fióktelep esetében a társaság kis értékűnek minősít minden 500 BGN (70 ezer forint) egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközt, és azok teljes értékét a használatbavételkor számolja el értékcsökkenésként. A fióktelep esetében az immateriális javak és tárgyi eszközök piaci és könyv szerinti értéke közötti különbség jelentősnek minősül, ha az meghaladja a BGN-t ( ezer forint). Minden egyéb esetben a magyar társaságra vonatkozó szabályok az irányadók. IV.3. Részesedések A társaság részesedéseit mindaddig könyv szerinti értéken tartja nyilván, amíg azok piaci értéke nem süllyed tartósan a könyv szerinti érték alá. A piaci érték meghatározása a jegyzett tőke és a saját tőke mérleg fordulónapon fennálló arányának figyelembe vételével történik: a részesedés piaci értéke megegyezik a társaság jegyzett tőkéjében való részesedéssel arányos saját tőke értékével. Az értékvesztés elszámolása és visszaírása tekintetében tartósnak tekinti a társaság az egy évet meghaladó időtartamot, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti jelentős eltérésnek tekinti a 10 százalékot meghaladó különbséget. Az értékvesztés és az értékvesztés visszaírás elszámolás szükségességének megállapítása során a részesedés értéke változásának tendenciáját is figyelembe veszi a társaság. IV.4. Készletek A társaság a készletek között mutatja ki a központi iroda működéséhez szükséges anyagokat, valamint a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások értékét. A biztosító tevékenységéből következően a készletek értéke vállalati szinten nem jelentős. Kiegészítő melléklet 10

12 Készleteit a társaság súlyozott átlagáron tartja nyilván, nyilvántartását mennyiségben és értékben vezeti. A társaság által megállapított korlát a fajlagosan kis értékű eszközök értékvesztésének elszámolására 5 ezer forint, azaz ezen érték alatt lehetséges az elszámolt értékvesztés könyvszerinti érték arányában történő meghatározása. IV.5. Követelések A társaság követelései között a biztosítási és a viszontbiztosítási ügyletekkel kapcsolatos követelések, a biztosítási közvetítőkkel, a vevőkkel, valamint a dolgozókkal szemben fennálló követelések találhatók. IV.5.a. Adósonként együttesen kis összegűnek minősítés A társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegűnek minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék-visszaírásából származó követelések), amelyek nem haladják meg a tárgyévi átlagos képviselői jutalék-kötelezettség állomány ( , 4561 és 4562-es főkönyvi számlák) 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot (Sztv. 55. ). IV.5.b. Behajthatatlan követelés minősítése A társaság szempontjából behajthatatlannak minősülnek azok a követelések (elsősorban a kilépett képviselők jutalék visszaírásából származó követelések), amelyekre általánosan jellemző, hogy összegük a behajtás várható költségeinek háromszorosát nem haladja meg, illetve az adós igazoltan nem lelhető fel, vagy a hatályos jogszabályok alapján elévült (Sztv. 3. (4) (10)). IV.5.c. Követelés értékvesztésének jelentősnek minősítése A társaság a követelés értékvesztését jelentősnek minősíti, amennyiben a követelés könyv szerinti értékének legalább 90 százalékát meghaladó része várhatóan tartósan nem térül meg. Az adósonként kis összegű követelések értékvesztésének összegét ezen követelések összevont könyv szerinti értékének 90 százalékában határozza meg a társaság. Ilyen követelésnek minősül a kilépett képviselők jutalék visszaírásából származó követelés: mivel igen sok adósról, és a társaság szempontjából adósonként együttesen kis összegű tartozásokról van szó, így az értékvesztés megállapítása százalékosan történik. A évtől a brókerek esetében az értékvesztés összegét a követelések összevont könyv szerinti értékének 100 százalékában határozza meg a társaság. E követelésekre általánosan jellemző, hogy összegük nem haladja meg az éves képviselői jutalék-kötelezettség állomány 10 százalékát, illetve a 10 millió forintot. IV.6. Külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek A társaság külföldi partnereivel szemben fennálló kötelezettségei és követelései egy részének nyilvántartása a vonatkozó szerződésnek megfelelően forintban történik, mivel a felek közötti elszámolás is forintban bonyolódik. Ezeknél a tételeknél természetesen nem kerül sor árfolyamdifferencia elszámolására. Az egyéb, devizában elszámolt külföldi követelés és kötelezettség értékelése a Sztv 60. (1)-(2), valamint (4) bekezdésének megfelelően történik. A Sztv. 60. (1) bekezdés értelmében a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket a társaság a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára érvényes, a számviteli politikában rögzített és a törvény 60. (4) bekezdése által megengedett árfolyamon számítja át forintra. Kiegészítő melléklet 11

13 Mivel a külföldi szállítói számlák többségénél a számla nem tartalmazza a szolgáltatás teljesítésének dátumát, csak a számla kiállításának dátumát, így az egységes értékelési mód megvalósítása érdekében a társaság minden kötelezettség jellegű számlát a számla kiállításának napján érvényes árfolyamon értékel (a kiállítás napja egyenlő a teljesítés vélelmezett napjával). A társaság valamennyi devizaügyletét egyféle módszerrel értékeli, ugyanazzal a módszerrel, ugyanazon az árfolyamon számítja át forintra akár követelésről, akár kötelezettségről van szó. A Sztv. 60. paragrafus (4) pontjának figyelembe vételével a társaság deviza követeléseit és kötelezettségeit az MNB teljesítés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamán értékeli. A követelések és kötelezettségek forint számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a számlavezető bank árfolyamán történik. A könyv szerinti MNB devizaárfolyam és a pénzügyi teljesítéskori banki devizaárfolyam közti különbözetet előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A követelések és kötelezettségek euró számláról történő pénzügyi kiegyenlítése a pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A könyv szerinti és a pénzügyi teljesítéskori MNB devizaárfolyam közti különbözetet előjeltől függően - a pénzügyi műveletek bevételei illetve ráfordításai között kell elszámolni. A társaság a külföldi követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatban felmerült áfa fizetési kötelezettségét - az áfa törvény 80. (2) b) bekezdése szerint - az áfa törvény szerinti teljesítés napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. A társaság a viszontbiztosítóival szemben keletkezett tartozásait és követeléseit azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben számolja el. A bolgár fiókteleppel kapcsolatos devizás követeléseket és kötelezettségeket a társaság a költséghaszon elvre való tekintettel napi MNB árfolyamon számítja át forintra, a biztosítástechnikai tartalékot havonta, a következő tételeket negyedévente értékeli az időszak végén érvényes MNB árfolyamon: - devizás értékpapírok, - devizás követelések, - devizás kötelezettségek, - biztosítástechnikai tartalékok - aktív és passzív időbeli elhatárolások. IV.7. Biztosítástechnikai tartalékok A társaság a 192/2000. (XI. 24.) számú kormányrendeletnek és a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. PM rendeletnek megfelelően a következő biztosítástechnikai tartalékokat képzi: 1. Matematikai tartalék; 2. Meg nem szolgált díjak tartaléka; 3. Függő károk tartaléka; 4. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék; 5. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék; Kiegészítő melléklet 12

14 6. Káringadozási tartalék; 7. Törlési tartalék; 8. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka; 9. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok: 1) Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka 2) Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék 3) Az Euro Superior (N-N077) befektetési egységekhez kötött biztosítás adott években felmerülő többletjóváírásaira (hűségbónusz) képzett tartalék 4) A csoportos banki biztosítási termékcsomagokra képzett, a kockázatközösség összetételének jövőbeni változásából adódó veszteségekre képzett egyéb biztosítástechnikai tartalék. 5) Egyes kockázati biztosítások díj-visszatérítési tartaléka IV.7.a. Matematikai tartalék A matematikai tartalék a jövőbeni biztosítási szolgáltatásoknak biztosításmatematikai elvek alapján, prospektív módszerrel számított, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke. Egyes à terme fixe típusú biztosításoknál a biztosított halála esetén, illetve a WOP kiegészítő biztosításoknál a biztosított megrokkanása esetén válik a biztosítás díjmentessé. Egyes külön kiegészítő biztosítások hozzákötése esetén nem csak a biztosítás válik díjmentessé, hanem külön rokkantsági járadék folyósítása is történik. A díjmentesítés által megnövekedett szolgáltatási szintre való tartalékfeltöltést nem az eredeti prospektív képletek módosításával, hanem egy ellentétes előjelű és a nettó díjakénál magasabb szintű járadéktartalék megképzésével éri el. A társaság az életbiztosítási díjtartalékokon belül elkülönítetten tartja nyilván a díjmentesített Student és Patrónus biztosításokra képzett banktechnikai járadéktartalékokat. A betegségbiztosítási díjtartalék a biztosítástechnikai tartalékok képzéséről és felhasználásáról szóló 8/2001. számú PM rendeletnek megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére illetve kifizetett járadékára szolgáló fedezetet tartalmazza. IV.7.b. Meg nem szolgált díjak tartaléka A tartalék a tárgyidőszaki díjbevételből a következő évi kockázat fedezetéül szolgáló díjrészeket tartalmazza mind az átnyúló egész hónapokra, mind az átnyúló törthónapra. Törthónap esetén az átnyúló nettó díjat tartalékolja a társaság (mert a költségeket azonnal érvényesíti), míg az átnyúló teljes hónapokra, ahol a díj költségrészét és a nettó díjat is csak a következő időszakban kell felhasználnia (illetve kárigény esetén az ügyfélnek visszatérítenie), a teljes havi bruttó díj(ak)at tartalékolja. A csoportos biztosításokra a meg nem szolgált díjak tartaléka minden esetben a bruttó díjon alapul. A bolgár fióktelep csoportos biztosításánál a beérkezett díj egészét a társaság megszolgáltnak tekinti, ezért nem képez tartalékot a meg nem szolgált díjakra. Kiegészítő melléklet 13

15 IV.7.c. Függő károk tartaléka Fordulónapig bejelentett károk tartaléka A függő károk tartalékán belül ide tartoznak az adott év december 31-ig bejelentett, rögzített, de a mérleg fordulónapjáig még el nem fogadott károkra megképzett tartalékok. Bekövetkezett, de be nem jelentett (IBNR) károk tartaléka A mérleg fordulónapjáig bekövetkezett, de addig be nem jelentett, a tárgyévre vagy a korábbi évekre vonatkozó károk a be nem jelentett vagy IBNR károk. A Tartalékrendelet előírásai alapján a társaság kifutási háromszög módszerrel határozza meg azon módozatok IBNR tartalékát, melyekre legalább 3 év késői kár tapasztalata rendelkezésre állt. A többi módozat IBNR tartalékát a tárgyévben bekövetkezett károk alapján a tárgyévi megszolgált díjakra vonatkozó, lehetséges maximális 6 százalék figyelembe vételével határozza meg a társaság. A kifutási háromszöget az egyéni biztosítások esetében az ismertté vált károk darabszámára írja fel a biztosító, negyedéves bontásban kockázatonként. Az IBNR darabszám meghatározása lánc-létra módszerrel történik. A kapott IBNR darabszámot a megfelelő átlagos kockázatnak kitett összeggel szorozza, melyet kockázati körönként definiál. Ezzel a módszerrel figyelembe veszi, hogy a matematikai tartalékot felhasználja a kár kifizetésekor, és erre nem képez kártartalékot. A költségekre a várható kárügyek darabszáma alapján képez tartalékot. A csoportos biztosítások esetében a kifutási háromszögbe az ismert károk szintén negyedéves bontásban összegszerűen kerülnek bele, mert az egyéninél lényegesen kisebb méretű csoportos portfólió nem szolgáltat elegendő adatot ennél összetettebb számítási módszerhez. A megképzendő tartalék összegének becslését ezután lánclétra módszerrel határozza meg a biztosító. A bolgár fióktelep három évnél régebbi módozatai esetében kifutási háromszög módszert alkalmaz a Biztosító. A három évnél fiatalabb módozatok esetében továbbra is a tárgyévi megszolgált díj legfeljebb 6 százaléka az IBNR tartalék. Csoportos módozatok esetében 6 százalék. A módozatonkénti együtthatókat a következő táblázat tartalmazza (a három évnél fiatalabb módozatok esetében): Módozat Tárgyévi megszolgált díj %-a Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez 6% Baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás UL termékekhez 1,5% Díjmentesítés rokkantság esetén kiegészítő biztosítás UL termékekhez 3,5% Egészség kiegészítő biztosítások 6% Csoportos halálesetre és rokkantságra szóló hitelfedezeti biztosítás 6% Kiegészítő melléklet 14

16 IV.7.d. Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam (az január 1-je után engedélyezett módozatoknál a hozam 5,5 százalékpont feletti része, az 1998-as kockázati biztosításoknál a hozam 4 százalékpont feletti része, az 1999 októberétől bevezetett termékek esetében a hozam 3,5 százalékpont feletti része, a 2006 áprilisában bevezetett termékek esetén a hozam 2,5 százalékpont feletti része) 90 százaléka kerül. Az euró alapú befektetési egységekhez kötött biztosításokhoz kötött kiegészítő biztosítások esetében a visszajuttatásban részesülő módozatoknál a 2,5 százalék, míg a 2007 elején bevezetett eurós hagyományos módozatoknál a 2,25 százalék feletti hozam 90 százaléka kerül a tartalékba. Az január 1-je előtt engedélyezett módozatoknál a hozam 5,5 százalék feletti részének ötven százaléka és a 7 százalék feletti rész kilencven százalékát jelentő összegek közül a nagyobb kerül ebbe a tartalékba. Kivétel még az N-N213 és N-N243 módozat, ahol a visszajuttatás mértéke 80 százalék. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év júliusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult az N-N001, N-N031, N-N101, N-N232, N-N333 és a befektetési egységekhez kötött biztosítások kivételével (utóbbiak egészen más jellegű módozatok, a hozam-visszatérítés az eszközállomány napi értékelésével azonnal megtörténik). Többlethozam visszatérítésére jogosult még az N-N921, N-N941, N-N971, N-N981, N-N9R1 és N-N9R2 kiegészítő biztosítás, valamint a járadékfizetési szakaszban lévő N-N923, N-N924, N-N925, N-N926, N-N974 és N-N984 kiegészítő biztosítás. A szófiai fióktelep esetében az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékba az életbiztosítási díjtartalékok befektetésén elért többlethozam (a hozam 2,9 százalékpont feletti része) 90 százaléka kerül. A fenti hozamok évente egyszer, a tárgyévet követő év májusában biztosítási összeg emelése formájában (az egyéni díjtartalékok arányában) kerülnek szétosztásra. Hagyományos értelemben vett többlethozam-visszatérítésre az összes főbiztosítás jogosult. A Cardif Biztosítóval és Cardif Életbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződés alapján a visszajuttatandó profit várható értéke szintén az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékok között kerül kimutatásra. IV.7.e. Eredménytől független díj-visszatérítési tartalék Az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék a csoportos életbiztosításoknál a kötvényfeltételekben meghatározottak szerint - alacsony káralakulás esetén a szerződőnek történő díjvisszatérítés fedezetére szolgál. IV.7.f. Káringadozási tartalék A nem-élet jellegű kiegészítő biztosításokra egységesen káringadozási tartalékot képez a társaság a 8/2001. sz. PM rendelet 12. paragrafusa szerint. IV.7.g. Törlési tartalék Törlési tartalékot az ügyfelekkel szembeni díjköveteléseknek a díjtartalék alacsony összege miatti várhatóan nem fedezhető részére, azaz az ebből fakadó jövőbeni veszteségekre képez a társaság. A tartalékképzés alapja a teljes díjhátraléknak a meglévő díjtartalékkal csökkentett értéke, melyet a társaság a díjhátralék tartama szerint csoportosít, a tapasztalati úton megállapított törlési valószínűséggel megszorozza, majd a szorzatokat összeadva adódik a megképzett törlési tartalék. Kiegészítő melléklet 15

17 IV.7.h. Befektetésekhez kötött életbiztosítások tartaléka Elkülönítve szerepel a befektetéshez kötött (ún. unit-linked típusú) életbiztosítások tartaléka, amely a kötvényfeltételeknek megfelelően, az ügyfelek részére befektetett eszközök piaci értékének felel meg. A különböző eszközalapokhoz tartozó tartalékok kezelése, nyilvántartása egymástól elkülönítve valósul meg. IV.7.i. Garantált unit-linked típusú termékek szolgáltatási tartaléka A biztosító a szolgáltatási tartalékot külön számolja ki a halálkár esetén nyújtandó szolgáltatásra, illetve a lejárati tőke- és hozamgaranciára. A tartalék számítása piac konzisztens módon történik az aktuális hozamgörbéből származó sztochasztikus, kockázat semleges hozamok mellett. Ugyanakkor a jövőbeli pénzáramlások esetében aktuáriusi feltételezésekkel él a halálra és a visszavásárlásra vonatkozólag is. Mivel a garanciát teljes mértékben viszontbiztosítja a társaság, azaz a szolgáltatási tartalék teljes összegét a viszontbiztosítónak átadja, a mindenkori szolgáltatási tartalék fedezete egy viszontbiztosítóval szembeni követelés. IV.7.j. Egyes befektetési egységekhez kapcsolt biztosítások lejárati többletszolgáltatására képzett tartalék január 1-től társaságunk egyes unit-linked termékeire lejárati többletszolgáltatást nyújt. A többletszolgáltatás nyújtásának feltételei a kötvényfeltételekben kerültek rögzítésre. Az érintett termékek köre: 007, 017, 027, 077 és egyes (jutaléklemondással létrejött) 037 termékekre. IV.7.k. Az Euro Superior (N-N077) befektetési egységekhez kötött biztosítás adott években felmerülő többletjóváírásaira (hűségbónusz) képzett tartalék Az első biztosítási évben fizetett rendszeres díjnak tartamtól függő százalékát, meghatározott évfordulókon, jóváírja a Biztosító a szerződő számláján a kötvényfeltételek 3. számú mellékletének megfelelően. A bolgár fióktelepre vonatkozóan a társaság a fentiekkel analóg módon képzi a következő tartalékokat: matematikai tartalék, meg nem szolgált díjak tartaléka, befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka, függő károk tartaléka és eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék. Ezek számviteli elszámolása havonta történik. A tartalékok forintban kifejezett értéke a hónap utolsó munkanapján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. IV.7.l. A csoportos banki biztosítási termékcsomagokra képzett, a kockázatközösség összetételének jövőbeni változásából adódó veszteségekre képzett egyéb biztosítástechnikai tartalék A csoportos banki biztosítási termékcsomagok idősödés- és nem-független átalánydíjjal rendelkeznek. A kockázatközösség összetételének jövőbeni változása veszteségeket eredményezhet, erre képezi meg a társaság az egyéb biztosítástechnikai tartalékot. A tartalék prospektív elven, a jövőbeni szolgáltatásoknak és bevételeknek biztosításmatematikai elveken alapuló, a mérleg fordulónapjára vonatkozó értéke segítségével, kockázatcsoportonként kerül meghatározásra. Kiegészítő melléklet 16

18 IV.7.i. Egyes kockázati biztosítások díj-visszatérítési tartaléka Egyes 2012 óta értékesített kockázati biztosításoknál (pl. 401, 411, 421, 431) a biztosító a tartam során bizonyos időközönként kármentességi díjvisszatérítéseket alkalmaz. Ennek elsődleges oka a kockázati biztosításokra általában jellemző magas törlések lehetőség szerinti csökkentése. A díjvisszatérítés opcionálisan válaszható komponens (912-es kóddal), külön tarifával. A szolgáltatás közvetlen fedezete a tartalékból levont kockázati díj és a törlési nyereség (a törölt komponensek tartaléka felszabadul és a többi szerződő közt felosztásra kerül). IV.8. Céltartalékok A társaság a számvitelről szóló törvénynek megfelelően céltartalékot képez az alábbi jogcímeken: 1. várható kötelezettségre (a Sztv. 41. (1) bekezdése alapján) az alábbi esetekben képez céltartalékot a társaság: garanciális és függő (pl.: kezességvállalás, bizonytalan kimenetelű peres ügyek, biztos jövőbeni fizetési) kötelezettségek; korengedményes nyugdíj; végkielégítés hűségbónusz a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak kötelezően fizetendő egyszeri összeg A társaság céltartalékot képez a szerződött partnereknek évtől esedékes hűségbónusz összegére. A bónuszra az a szerződött partner jogosult, aki 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal ben a jutalékszabályzat módosítása értelmében a hűségbónuszra való jogosultságot a Megbízott elveszti, amennyiben melléktevékenységű státuszban tevékenykedik a Biztosító értékesítési hálózatában május 1-jén vagy azt követően. Amennyiben melléktevékenységű jogviszonya után újra főtevékenységűvé válik a szerződött partner, úgy a hűségbónusz szempontjából a várakozási idő és számítás újra elölről ( nulláról ) indul. A fizetendő összeg a kifizetés évét megelőző 11. évben a szerződött partnernek fizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értéke. Ez a kifizetés januárban esedékes. Továbbá extra hűségbónuszra jogosult az a szerződött partner, aki betölti a 60. életévét, és 10 teljes naptári éve folyamatos jogviszonyban áll a társasággal. Ebben az esetben jogosult kifizetés évét megelőző 10 évben számára kifizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értékére. Ez a kifizetés a 60. életév betöltésének hónapjában esedékes, így a hűségbónusz kifizetés havi gyakoriságú. Az extra hűségbónusz kifizetés után a szerződött partner jogosult minden januárban az előző évben számára kifizetett jutalék 10 százalékának hozammal növelt értékére. A hűségbónusz kalkuláció alapja a múltban kifizetett jutalékok, valamint a szerződött partnerek fluktuációjára vonatkozó feltételezések, amelyek az elmúlt közel húsz év tapasztalatára épülő megmaradási rátákra épülnek. Kiegészítő melléklet 17

19 A kifizetett jutalékok pénzneme alapján külön kezeli a társaság a forintban és euróban kifizetett jutalékokat. A hozammal növelt összeg kiszámítása során kap szerepet ez a szétválasztás, amennyiben a forintban történő kifizetések esetén a unit-linked kötvényalap, míg eurós kifizetéseknél a unit-linked európai vállalati kötvény eszközalap hozama képezi a hozamszámítás alapját tól a Biztosító céltartalékot képez a bolgár törvények szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalóknak fizetendő egyszeri kifizetések várható összegére. Ennek oka a bolgár munkaügyi szabályozásban bekövetkezett változás, amely szerint a nyugdíjba vonuló, öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalók számára a vállalatok kötelesek kifizetni hat havi (a vállalatnál eltöltött 10 évet meghaladó munkaviszony esetén), illetve kéthavi bruttó bért (a vállalatnál eltöltött 10 évet el nem érő munkaviszony esetén). E kifizetés egyszeri, törvényi alapja a Bolgár Köztársaság Munkatörvénykönyve 222. paragrafusának (3) bekezdése. A céltartalék évente egyszer, a legalább egy éve munkaviszonyban álló munkatársak bérét figyelembe véve kerül meghatározásra. A számítás alapja hat havi bruttó bér jelenértékekének (diszkontláb a jegybanki alapkamat) időarányos része (a cégnél töltött és a nyugdíjba vonulásig hátralévő idő aránya), amelynek 95 százalékára képez céltartalékot a Társaság. 2. jövőbeni költségek címén (a Sztv. 41. (2) bekezdése alapján), olyan költségekre képez céltartalékot a társaság, amelyek valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődően jelentős összegben felmerülnek, de összegük, vagy felmerülésük időpontja bizonytalan, és nem sorolható a passzív időbeli elhatárolások közé. E választási lehetőséggel élve a társaság céltartalékot képez mindazon jövőbeni költségekre, amelyek megfelelnek a fent említett követelményeknek. A társaság a céltartalék képzés szempontjából jelentősnek minősítést egyedileg kezeli. 3. egyéb céltartalék mérlegsorban szerepelhetnek az egyéb, külön kormányrendelettel előírt további céltartalékok is (a Sztv. 41. (4)-(6) bekezdése alapján). IV.9. Időbeli elhatárolások Időbeli elhatárolást az összemérés elvének megfelelően, a tárgyév eredményének helyes kimutatása érdekében a következő körben végez a társaság: 1. a tárgyévi termeléshez kötődő, az elkövetkező évben fizetendő képviselői prémiumok (agent bónuszok) (részletezést lásd. lentebb); 2. a decemberi számfejtést követően ismertté vált képviselői jutalékok (áteső jutalékok); 3. a tárgyévre vonatkozóan számfejtett jutalékoknak azon része, amely számfejtéskor a képviselőktől való jutalék-visszaírás fedezetéül szolgáló tartalékba kerül, így kifizetése csak később esedékes; 4. a jutalék-visszaírások fedezetéül szolgáló tartalék időarányos kamata; 5. az ügyfeleknek nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön kamatának a következő évet érintő része; 6. a tárgyévhez kapcsolódó, mérlegkészítésig megállapított illetve becsült, de ki nem fizetett prémiumok és járulékaik; 7. a tárgyévet érintő költségek, melyekről a számla nem érkezett be a mérlegkészítés napjáig; Kiegészítő melléklet 18

20 8. a tárgyévet követő évet érintő költségek, melyekről a számla a mérleg fordulónapja előtt beérkezett; 9. a megszolgált kamatok, értékpapír vételkor keletkezett árfolyam-különbözet, és fizetendő bankjutalékok, melyekről a jóváírási illetve terhelési értesítő a mérleg fordulónapjáig nem érkezett meg; 10. a képviselők részére a tárgyévi termelés alapján járó, következő évben megvalósuló ösztönző utak költsége; 11. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig le nem vont felhalmozott adósságának összege; 12. a befektetéshez kötött rendszeres díjfizetésű szerződések mérleg fordulónapjáig be nem folyt díjának összege; 13. a befektetéshez kötött életbiztosítási szerződések mérleg fordulónapjáig befolyt, de tárgyidőszakban befektetésre még át nem adott díjainak összege; 14. a befektetéshez kötött életbiztosítások mérleg fordulónapjáig elfogadott, de a tartalékból feloldásra a tárgyévben nem került kárainak összege; 15. az egyszeri szerzési költségeknek a matematikai tartalékokból le nem vont része. IV.9.a. Szerzési költségek elhatárolása A közvetlen szerzési költségek kerülnek aktív időbeli elhatárolásra, ezen költségek között szerepel a szerzési jutalék, a szerzés további ösztönzésére kiírt céljutalék, a szerződés megkötésekor jelentkező adminisztrációs költségek és az egészségügyi elbírálás költségei. Hagyományos termékek esetén a megállapított szerzési költség kerül leírásra a jövőben várhatóan befolyó díjak jelenértéke alapján meghatározott leírási kulcsok arányában. Az első leírásra az elhatárolás évében kerül sor. Az elhatárolandó összeget a szerzési költségek fedezésére korábban képzett zillmerezett tartalék és a nettó tartalék különbsége csökkenti. Az ily módon meghatározott összeg kerül aktív időbeli elhatárolásra. Ezt a módszert alkalmazza a társaság a bolgár fióktelep által értékesített hagyományos termékekre is tól a rendszeres díjas unit-linked termékeknél a szerzési költség elhatárolásának leírása 2 évről 3 évre változott az új szerzési költségek elhatárolása vonatkozóan, míg a korábbi kibocsátási évek elhatárolási esetén a 2006-ban bevezetett 2 éves leírás marad még érvényben. A leírás időtartama azon a feltételezésen alapul, hogy a biztosítás első két évében befolyt díj nyújt fedezetet a szerzési jutalékokra és költségekre. Az elhatárolás, illetve az amortizáció megállapításakor a társaság figyelembe veszi a díjfizetési gyakoriságot is. IV.10. Díjbevétel A díjbevétel elszámolása a számviteli törvény, valamint a 192/2000. (XI.24.) Korm. rendelet (a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól) előírásainak megfelelően történik. A társaság díjbevételét folyamatosan, az érvényes szerződések szerinti esedékesség időpontjában számolja el és a szerződő által fizetendő, engedményekkel csökkentett díjat mutatja ki eredménykimutatásában díjelőírásként. Ennek megfelelően nem számít díjbevételnek a Kiegészítő melléklet 19

21 díjmentesített szerződések díja, valamint a többlethozam visszatérítésként kiosztott összeg. A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a társaság évvel bezáróan a díjbevételt a pénzügyi realizálás időpontjában számolta el, évtől ezen életbiztosítások esetében is folyamatosan számolja el a díjbevételt a szerződések szerinti esedékesség időpontjában. A társaság a júliustól értékesített unit linked Élet Plusz, Csemete termék és a 2008 szeptemberétől értékesített Génion termék díjait a pénzügyi realizálás időpontjában számolja el. A 192/2000. kormányrendelet előírásának megfelelően (Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások, Bruttó díj, b) pont) a társaság elszámolja a mérlegfordulónapon érvényes szerződések mérlegfordulónapig esedékes, de pénzügyileg még nem realizált díjbevételét. Az euró alapú unit-linked és hagyományos termékek és a szófiai fióktelep díjbevételei az előírás napján érvényes MNB árfolyamon kerülnek értékelésre. IV.11. Bejelentett károk elszámolása A tárgyidőszakban bekövetkezett károkat a bejelentést követően a társaság a nyilvántartásában rögzíti. Amennyiben az elbírálást követően a kár elfogadásra kerül, az elfogadott kár összege feladásra kerül a főkönyvbe, mint Kötvénytulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettség. Azok a károk, amelyek az időszak lezárásakor a társaság nyilvántartásában már rögzítettek, de még el nem fogadottak, a függő károk tartalékának képezik részét. Az eredetileg idegen pénznemben denominált károk (euró alapú unit-linked és tradicionális termékek és a szófiai fióktelep szerződéseihez kapcsolódó károk) értékelése a kár elfogadásának napján érvényes MNB árfolyamon történik. IV.12. Szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségek elkülönítése az eredménykimutatásban A tárgyévben felmerült költségek összegének felosztása az 192/2000. (XI.24.) számú kormányrendeletnek megfelelően negyedévente történik szerzési, igazgatási, kárrendezési, befektetési és egyéb költségekre, ezen belül ágazatokra a társaság által készített kalkulációs séma alapján. IV.13. Lekötött tartalék 2012 év végéig a Biztosító saját elhatározása alapján az eredménytartalékból a lekötött tartalékba vezette át a Bulgáriában létrehozott fióktelepe számára letétbe helyezett, illetve működési költségek finanszírozására rendelkezésére bocsátott összegeket. A társaság 2013-ban úgy döntött, hogy a lekötött tartalékot megszűnteti és visszavezeti az eredménytartalékba, mert a bolgár fióktelep negatív eredménye miatt nincsen szükség az osztalékfizetés ilyen jellegű korlátozására. IV.14. Rendkívüli bevételek és ráfordítások A rendkívüli bevételek és ráfordítások egyes tételei a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából jelentős összegűnek minősítését a társaság az éves díjbevétel 0,3 százalékában határozza meg. IV.15. Viszontbiztosítás elszámolása A bit. rendelkezéseivel összhangban módosított, ING Re-vel kötött viszontbiztosítási szerződés értelmében a viszontbiztosításba adott kockázatok után a teljes biztosítástechnikai tartalékot a direkt Kiegészítő melléklet 20

22 biztosító képezi meg. A viszontbiztosítási díj meghatározásánál a társaság figyelembe veszi a viszontbiztosított kockázatok után megképzett tartalékok változását is. Ennek megfelelően a viszontbiztosítási díj a kockázat után fizetendő díj és a megképzett tartalék egyenlegeként kerül kiszámításra. Szintén a viszontbiztosítónak átadott díj korrekciójaként kerül lekönyvelésre a vonatkozó Pénzügyminisztériumi állásfoglalással egyezően a viszontbiztosítónak átadott hozam, mivel annak jelentős része a szintén itt elszámolt tartalékváltozás fedezetét képezi. A Biztosító 2007-ben vezette be Euro Perspektíva nevű termékét, amelyhez kapcsolódóan az ügyfélnek nyújtott garancia unit-linked befektetésekkel nem fedezett részére megképzi az Euro Perspektíva termék garanciájára vonatkozó szolgáltatási tartalékot. A tartalék fedezete az ING Re viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződés alapján viszontbiztosításba adott tartalékrész, amely a teljes megképzett szolgáltatási tartalék értékével egyezik meg. A bit B) Követelések f) pontja szerint az életbiztosítási tartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrész a mérleg D/III., Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból során kerül kimutatásra től az ING Biztosító quota share viszontbiztosítási szerződés keretében viszontbiztosítja a Cardif Biztosító Csoportos hitelfedezeti biztosításának elemét képező haláleseti kockázatra és baleseti rokkantágra szóló biztosítását. A viszontbiztosítás keretében a kockázati díj és a fizetendő kár 100 százaléka kerül átadásra. A díj jutalékot nem tartalmaz. Ezen kívül az ING Biztosító éves biztosítástechnikai eredmény-felosztást fizet a direkt biztosítónak. A díj, kár és tartalék könyvelése a Cardif Biztosítótól havonta kapott adatok alapján történik. A pénzügyi elszámolás negyedéves gyakorisággal történik. Az ING Biztosító a kockázatokra kárfüggő tartalékot képez (RBNS és IBNR is). IV.16. Biztosítástechnikai eredmény és befektetési eredmény közötti átvezetés Az eredmény-kimutatásban a biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamokat elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kell sorolni. Annak érdekében, hogy a biztosítástechnikai eredményben csak a biztosítástechnikainak minősülő hozamok maradjanak, átvezetésre kerül a megfelelő összeg a befektetési eredménybe. (Az átvezetés nem kötelező, hanem a 192/2000. (XI.24) kormányrendelet 9. (1-6) bekezdései szerinti lehetőség, amellyel a biztosítóintézetek saját döntésük alapján élhetnek.) A társaság a fenti átvezetés után a következő hozamrészeket mutatja ki a biztosítástechnikai eredmény befektetési kategóriájában: biztosítottaknak visszajuttatandó hozamrészek: technikai kamat, a befektetésekhez kötött életbiztosítások eszközein elért hozam, az eredménytől függő díj-visszatérítési tartaléknak megfelelő hozam, a tárgyévben az ügyfeleknek kiosztott töredékévi hozam a viszontbiztosítónak átadott hozamból a biztosítottaknak vissza nem juttatandó hozamrész (a fenti felsoroláson tehát kívül eső hozamrésze az átadott hozamnak). Ennek oka, hogy a viszontbiztosítónak átadott teljes hozam a biztosítástechnikai eredményen belül kerül elszámolásra, így annak teljes fedezete is ott kell, hogy kimutatásra kerüljön annak érdekében, hogy mind a biztosítástechnikai mind a befektetési eredmény valós képet mutasson. Kiegészítő melléklet 21

23 A szófiai fióktelep teljes befektetési eredménye a biztosítástechnikai eredményben kerül kimutatásra, mindaddig, amíg az értéke elhanyagolható a Biztosító teljes befektetési eredményéhez képest. IV.17. Befektetések értékelése Az ING Biztosító Zrt. befektetéseit az ING Alapkezelő Zrt. hatvan unit-linked és hat hagyományos portfolióban elkülönítetten kezeli. Az értékpapírok tételes nyilvántartása és napi értékelése az alapkezelő számítógépes rendszerében történik. Az alapkezelő az értékpapírok beszerzési értékét a könyvekből történő kivezetéskor FIFO módszerrel állapítja meg. A könyvelt tranzakciók havonta összesítetten kerülnek feladásra az ING Biztosító Zrt. főkönyvébe. A havi feladás során a portfoliók értéke forintban a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások mögött álló portfoliók a következők: Univerzál alapok: Univerzál kötvényalap Univerzál részvényalap Univerzál vegyes alap Univerzál pénzpiaci alap Univerzál nemzetközi részvényalap Élet Plusz alapok: Élet Plusz kötvényalap Élet Plusz pénzpiaci alap Élet Plusz globális részvényalap Élet Plusz indexkövető részvénylap Univerzál Élet Plusz közös alapok: Fejlődő ázsiai részvényalap Európai ingatlancégek részvényalapja Európai részvényalap Globális vállalati kötvényalap Európai vállalati kötvényalap Likviditás Plusz Alap Univerzál kiegyensúlyozott menedzselt vegyes eszközalap Univerzál növekedési menedzselt vegyes eszközalap Univerzál dinamikus menedzselt vegyes eszközalap Univerzál információtechnológia részvény eszközalap Univerzál telekommunikáció részvény eszközalap Univerzál feltörekvő Európa részvény eszközalap Euró alapú unit-linked alapok: Európai ingatlancégek részvényalapja Fejlődő európai régió részvényalapja Globális vállalatai kötvényalap Európai részvényalap Tőkevédelmi alap Európai vállalati kötvényalap Globális élelmiszeripari részvényalap Kiegészítő melléklet 22

24 Fejlődő kötvénypiacok alapja Globális egészségügyi részvényalap Európai magas osztalékú részvényalap Európai államkötvény alap USA részvényalap Latin-amerikai részvényalap Fejlődő ázsiai részvényalap Presztízs- és luxusmárkák részvényalapja Globális növekedési részvény eszközalap Fenntartható növekedés részvény eszközalap Nyersanyagpiaci részvény eszközalap Feltörekvő Európa részvény eszközalap Ázsia kötvény eszközalap Afrika és Közel-Kelet részvény eszközalap Hedge Fund Index részvény eszközalap Globális Fejlődő Piaci Részvény eszközalap Euro Perspektíva alapok Európai vállalati kötvény eszközalap SPVA Európai magas osztalékú részvényekbe fektető eszközalap SPVA USA részvény eszközalap SPVA Fenntartható növekedés részvény eszközalap SPVA Japán részvény eszközalap SPVA Öt kontinens befektetés részvény eszközalap SPVA Galaxis alapok Galaxis Magyar pénzpiaci alap Galaxis Magyar részvényalap Galaxis Globális kötvény eszközalap Galaxis Kína részvény eszközalap Galaxis IT szektor részvény Eszközalap Galaxis Energia szektor részvény eszközalap Galaxis Globális lendület részvény eszközalap Galaxis Biztonság menedzselt vegyes eszközalap Galaxis Egyensúly menedzselt vegyes eszközalap Galaxis Lendület menedzselt vegyes eszközalap N-N portfoliók NN2 portfolió: egyéb biztosítástechnikai tartalékok NN3 portfolió: a biztosító szabad pénzeszközei A biztosító egyéb pénzeszközeit (jutalék tartalék és kamata, hűségbónusz); valamint 2003-tól a szavatoló tőke fedezetét tartalmazó befektetéseket is tartalmazza. NN4 portfolió: matematikai tartalék (4 vagy 5,5 százalék technikai kamat) A portfolió matematikai tartalékának, eredménytől függő tartalékának, valamint egyéni kártartalékának fedezetét képező befektetéseket tartalmazza. NN5 portfolió: matematikai tartalék (3,5 vagy 2,5 százalék technikai kamat) A portfolió matematikai tartalékának, eredménytől függő tartalékának, valamint egyéni kártartalékának fedezetét képező befektetéseket tartalmazza. NN6 portfolió: euróban denominált matematikai tartalék 2007-ben induló hagyományos termék portfolió, amelynél a díjkalkuláció, díjfizetés és biztosítási szolgáltatás nyújtása euróban történik, egyéb szempontból a termék megegyezik a forint alapú tradicionális termékekkel. Kiegészítő melléklet 23

25 A szófiai fióktelep 2013-ban öt unit-linked és egy hagyományos portfolióval rendelkezett: Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások befektetési portfoliói a következők: UL Aggressive portfolió UL Balanced portfolió UL Commodity portfolió ( től) UL Conservative portfolió UL Protected Mix 70 portfolió Hagyományos portfolió: INGBGR portfolió: matematikai tartalék (2,9 százalék technikai kamat) IV.17.a. Befektetési alapokhoz kötött életbiztosítások alapját képező befektetések A unit-linked alapok befektetéseit a 192/2000. (XI.24.) Kormányrendelet alapján, piaci értéken (nettó eszközértéken) értékeli a társaság. A befektetéseket kezelő ING Alapkezelő Zrt. értékpapírnyilvántartó rendszere naponta automatikusan nyilvántartja az értékpapírok állományában, illetve az értékében bekövetkező változásokat, beleértve az értékpapírok piaci értékének változását is. Az alapkezelő az euró alapú termékek portfoliójának értékét, annak változásait euróban tartja nyilván. A befektetések havi főkönyvi feladása során a portfoliók forint értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. A befektetési jegyek hó végi átértékelése során a devizaárfolyam-változásból eredő különbözetet a befektetési egységek értékének változásától a társaság nem választja szét, ezért az az átértékelési nyerség vagy átértékelési veszteség értékében kerül kimutatásra szeptember 3-tól a befektetési egységek értékelésének eljárása megváltozott. Az új eljárás szerint az Alapkezelőnek átadott és onnan visszautalt eszközök becsült napi értéke a pénzügyi rendezést megelőző napon figyelembe vételre kerül az alapok eszközértékében, mint az alapokkal szembeni követelés illetve az alapok követelése a Biztosítóval szemben. A becslés pontatlanságából eredő eltérések kezelésére a Biztosító biztonsági tartalékként saját unitokat vásárol az alapokban (Manager s box). A bolgár fióktelep 2008-ban vezette be a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási terméket. A befektetések értékelése nettó eszközértéken történik. A unit-linked alapok befektetéseinek állomány- és értékváltozásairól (beleértve a piaci értékváltozását is) a fióktelep Befektetési Osztálya napi szinten vezet nyilvántartást. A befektetések euróban denomináltak, ezért a nyilvántartás pénzneme az euró. A befektetések főkönyvi feladása során az állomány értéke a hónap utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kerül átszámításra, forintra. A devizaárfolyamváltozásból származó különbözet az átértékelési nyereség vagy átértékelési veszteség értékében kerül kimutatásra. A Magyarországon 2010 szeptemberében bevezetett unit pricing módszert a bolgár fióktelep nem alkalmazza. IV.17.b. N-N portfoliók A társaság az N-N portfoliókba tartozó befektetéseit nettó (azaz fizetett felhalmozott kamattal csökkentett) vételáron tartja nyilván. A kamatozó értékpapírok esetében a vételi árfolyamkülönbséget (a számított kamattal csökkentett, azaz nettó vételár és a névérték közti differenciát) a társaság az értékpapír lejáratáig arányosan elosztva számolja el elhatárolt árfolyamkülönbözetként. Amennyiben lejárat előtt értékesítésre kerül az értékpapír, úgy az értékesítés időszakában az alábbi tételek kerülnek elszámolásra: Kiegészítő melléklet 24

26 időarányos elhatárolt vételi árfolyam-különbözet visszavezetése, időarányos kamatelhatárolás visszavezetése, az eladási árban érvényesített megszolgált kamat elszámolása kamatbevételként, a nettó (számított kamattal csökkentett) eladási ár és a nettó (számított kamattal csökkentett) vételár különbözetének elszámolása két részre bontva: a) a névérték és a nettó vételár különbözet időarányos része (vételtől az eladásig terjedő időszakra), mint vételi realizált árfolyam-különbözet b) ezen időarányos vételi (realizált) árfolyam-különbözettel növelt nettó vételár és a nettó eladási ár közötti különbözet, mint eladási realizált árfolyam-különbözet A befektetési szerkezet kialakítására a Bit. rendelkezései, valamint a társaság anyavállalata konzervatív befektetési politikájának megfelelően került sor. Az N-N portfolióba (BNNH2-6) tartozó, tartós befektetést jelentő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál akkor kell értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítéskori felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke tartósan (tartós tendencia), tehát éven túl, és jelentős összegben alatta van az értékpapír könyv szerinti értékének. A társaság jelentősnek minősíti az adott értékpapírok típusonkénti könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözetet, ha a piaci érték legalább 10 százalékkal alatta van az adott értékpapír-típus könyv szerinti értékének. A minősítést évente egyszer, a mérlegkészítés időszakában el kell végezni. Ezen jelentősnek minősített értékhatárt kell figyelembe venni az elszámolt értékvesztés visszaírásának alkalmazásakor is. A Sztv 54. (9) bekezdése illetve a 13/2001. (III.9.) PM rendelet alapján a társaság hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek, azaz nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinti a Magyar Köztársaság Kormánya vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapírokat, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel. (13/2001. (III.9.) PM rendelet; Sztv. 54. (9) bekezdés) Az alábbi feltételeknek megfelelő értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül: hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített; az állam vagy az MNB által kibocsátott; tőkére és hozamra garantált befektetési célú; lejáratig tartott; kamatozó illetve diszkont értékpapírok. Az idegen pénznemben denominált befektetési jegyek bekerülési értéke az üzletkötés napján érvényes MNB árfolyamon kerül meghatározásra. A beszámolóban a befektetési jegyek értékelése a december 31-én érvényes MNB árfolyamon történik (a számviteli törvény 60. (6) bekezdésének előírása szerint). Az euróban denominált eszközökből álló NN6 portfolió állományát a Társaság az időszak utolsó napján érvényes MNB árfolyamon értékeli. Kiegészítő melléklet 25

27 A bolgár fióktelep kizárólag euróban denominált értékpapírokba (államkötvényekbe) fektet, amely értékpapírok nyilvántartása forintban, a fenti alapelveknek megfelelően történik. Az ING Befektetési Alapkezelő 2014 év során befejezi tevékenységét és megszűnik. A tervek szerint az alapkezelési tevékenységet a unit-linked alapok tekintetében a Biztosító veszi át, míg a hagyományos befektetési eszközalapok kezelését a Biztosító kiszervezi július 1-jét követően. IV.18. Nem biztosítási tevékenység A Biztosító a mérlegében az alábbi nem biztosítási tevékenységeket emeli ki: - OKJ-s oktatási tevékenység, - banki hiteltermékek (CIB, BB, UniCredit) értékesítése (hpt. szerinti bankügynöki tevékenység), - Atlasz, Union Biztosító termékeinek értékesítése, - iroda, irodagép használat utáni bérleti díj és telefondíj ügynököknek való továbbszámlázása, - a MÁV Kórházban kezelt nem biztosított betegeknek kiszámlázott térítési díjak, - a Csoporthoz tartozó vállalatokhoz teljesített kirendelés, - közvetített szolgáltatások. A nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó tételekhez a főkönyvben meghatározott költséghelyek, költségviselők és főkönyvi számok rendelhetők. Az olyan főkönyvi számok esetében, amelyeken biztosítási és nem biztosítási tevékenység is megjelenik, arányszámok segítségével kerülnek megosztásra a tételek. Ezek az arányszámok elsődlegesen azon alapulnak, hogy a Biztosító alkalmazottai milyen arányban foglalkoznak nem biztosítási tevékenységgel. Bizonyos tételeknél ráfordítás, bevétel, és eredmény arányában történik a szétválasztás. IV.19. Származékos ügyletek elszámolása A Biztosító a határidős, opciós és swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint jár el a 192/2000 Kormányrendelet 13. paragrafusának (8) bekezdése alapján: a kötés napján a 0. nyilvántartási számlaosztályban az ügyletet felveszi kötési árfolyamon. Az ügylet zárásakor a realizált árfolyamveszteséget a Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai, a realizált árfolyamnyereséget a Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron mutatja ki a 192/2000 Kormányrendelet 9. paragrafus (12) és (14) d) pontjai szerint. A társaság a fedezeti ügyletekről analitikus nyilvántartást, fedezeti dokumentációt vezet. Az Univerzál és az euró alapú unit-linked portfóliókba vásárolt euróban denominált kötvények devizaárfolyam kockázatának fedezetére a társaság deviza forward ügyleteket köt. Az ügyletek elszámolása a fentiekkel megegyezően történik, azzal az eltéréssel, hogy a unit-linked portfóliók piaci értéken történő kimutatása miatt az ügyletek piaci ára és kötési ára közötti különbözet, mint a forward piaci értékre történő átértékelése, a unit-linked portfólió részeként, az eszközök között kerül kimutatásra. Az átértékelés eredményhatása a Befektetések nem realizált nyeresége illetve a Befektetések nem realizált vesztesége soron kerül kimutatásra a kormányrendelet 9. paragrafusának (8)-(9) bekezdésének megfelelően. Kiegészítő melléklet 26

28 V. A mérlegbeszámoló egyes tételeinek részletezése Ez a fejezet azon mérlegtételek részletezését tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban ezt a számvitelről szóló törvény előírja. A nyitó tételek a január 1-i, a záró tételek a december 31-i állapotot mutatják. V.1. Céltartalékok Megnevezés Nyitó Záró Ebből Bulg. Várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok Képviselőknek fizetendő hűségbónusz miatti céltartalék képzés Nyugdíjba vonulás miatti kizetési köt.-re képzett céltartalék (bolgár tv. szerint) Peres ügyekre képzett céltartalék Egyéb céltartalék Összesen A társaság évben 521 millió forint összegben képzett céltartalékot a hűségbónuszra, ugyanakkor 472 millió forint összegben oldott fel a korábban ezen a jogcímen képzett céltartalékból. A évben képzett céltartalék a között fizetett jutalékok összegén alapul. V.2. Saját előállítású eszközök aktivált értéke Az ING Biztosító saját előállítású eszközök aktivált értékeként az adott évben felmerült bérköltséget és járulékait számolja el évben a növekedés ezer forint, a bruttó aktivált érték állomány ezer forint. Ezen költségek összege a teljes bérköltséghez viszonyítva nem jelentős. V.3. Immateriális javak megbontása Megnevezés Összeg Ebből Bulg. alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 üzleti vagy cégérték 0 biztosítási állomány átruházásáért fizetett díjak 0 egyéb immateriális javak immateriális javak értékhelyesbítése 0 Összesen V.4. Saját tulajdonú ingatlanok A társaság egy saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, mind a bruttó, mind a nettó értéke 49,4 millió forint. Kiegészítő melléklet 27

29 V.5. Biztosítási kötvénykölcsönök állományváltozása A társaság a maradékjogokkal rendelkező hagyományos életbiztosítási szerződések díjtartaléka, illetve a unit-linked biztosítások felhalmozási egységeinek terhére az Általános Életbiztosítási Szabályzatban meghatározott módon egy év (360 nap) futamidőre kölcsönt nyújthat a szerződőnek. A társaság a szerződő kötvénykölcsön felvételére vonatkozó igényét akkor fogadja el, ha a kölcsönigénylés időpontjában (a kölcsönszerződés aláírásakor) a szerződésnek nincs díjhátraléka vagy még vissza nem fizetett kölcsöne. Az elmúlt évben tovább csökkent a kötvénykölcsön igényt benyújtók és a folyósított kötvénykölcsönök száma. Ennek oka lehet, hogy ügyfeleink átmeneti fizetési nehézségek esetén az elmúlt időszakban inkább a szerződés megszűntetését látták megoldásnak. A bolgár fióktelep 2009-től nyújt kötvénykölcsönt. Megnevezés Nyitó Ebből Bulg. Növekedés Ebből Bulg. Csökkenés Ebből Bulg. Záró Ebből Bulg. Érték (ezer Ft) Darabszám Kiegészítő melléklet 28

30 V.6. Jutalék visszaírásból eredő követelések A biztosító jutalék visszaírásból eredő követeléseinek alakulását az alábbi táblázat adatai mutatják, ezer forintban: ezer forint jutalékkövetelés ebből kilépett ügynökökkel szembeni jutalékkövetelés ebből brókeri tartozás értékvesztés Nettó összesen A bulgáriai fióktelep 2013-ben ezekre a tartozásokra ezer forint értékvesztést számolt el. V.7. Egyéb követelések Megnevezés Összeg Ebből Bulg. Unit-Linked alapokkal szembeni követelés Repo értékpapír Egyéb különféle követelések Munkavállalókkal szembeni követelések 33 9 Vevői követelések 70 1 Szállítóknak adott előleg 25 0 Egyéb előleg 0 0 Költségvetéssel szembeni követelések Összesen V.8. Egyéb kötelezettségek Megnevezés Összeg Ebből Bulg. Anyavállalattal szembeni tartozások Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból Adókötelezettségek Társadalombiztosítási kötelezettségek 45 0 Egyéb különféle kötelezettségek Összesen Kiegészítő melléklet 29

31 V.9. Aktív időbeli elhatárolások Megnevezés Összeg Ebből Bulg. Kamatok Halasztott életbiztosítási szerzési költségek Unit-Linked felhalmozott adósság elhatárolása 62 0 Költségek évközi elhatárolása 6 0 Egyéb aktív időbeli elhatárolások Összesen V.10. Passzív időbeli elhatárolások Megnevezés Összeg Ebből Bulg. Bevételek passzív időbeli elhatárolása Kötvénykölcsön kamat elhatárolás 66 0 Be nem folyt Unit-Linked díj elhatárolása Befolyt, de befektetésre még át nem adott Unit-Linked díj 91 0 Be nem folyt díj Élet Plusz elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Vételkor keletkező árfolyamveszteség elhatárolása Tárgyévi termelés után fizetendő jutalék, prémium Tárgyévi termelés után fizetendő áteső jutalék 16 0 Fizetendő prémium és természetbeni juttatás 2 0 Jutalék visszaírási tartalék elhatárolása HUF Jutaléktartalék kamat HUF 13 0 Jutaléktartalék kamat EUR Ösztönző utak költségeinek elhatárolása Egyéb passzív időbeli elhatárolás Összesen V.11. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban A Tulajdoni részesedést jelentő befektetés anya- és leányvállalatban mérlegsoron a társaság az ING Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben meglévő részesedését mutatja ki. Az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. törzstőkéje ezer forint. A részesedések értéke 2013.december 31-én 0 forint. A részesedés értékelése során figyelembe lett véve, hogy az ING Pénzügyi Tanácsadó Kft. a tevékenységét megszűnteti és a megszűnés során megtérülő összeg nem várható. Kiegészítő melléklet 30

32 V.12. Viszontbiztosítókkal szembeni követelések A garantált unit-linked termékekhez kapcsolódó viszontbiztosítási szerződés alapján 2013 év végén a társaság millió forint viszontbiztosítóval szemben fennálló követelést mutat ki a mérleg D) III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból során, ami millió forint csökkenést jelent az előző év végéhez képest. A társaság által kötött viszontbiztosítási megállapodások részletezését a XI. Viszontbiztosítás fejezet tartalmazza. V.13. Viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek A társaság a viszontbiztosítókkal szemben keletkezett tartozásait és követeléseit, azok mindkét fél által történő elfogadása után a megállapodásnak megfelelően egymással szemben elszámolja, és a pénzügyi teljesítés ennek megfelelően szintén összevontan történik. Az alábbi táblázat a viszontbiztosítókkal szembeni kötelezettségek mérlegsor összegének részletezését mutatja be, viszontbiztosítók szerinti megbontásban (adatok millió forintban): Megnevezés ING RE NNRE SWISSRE GARE ZURE MIA RGA (BG) Összesen jutalék követelés kármegtérülés követelés nettó átadott díj átadott hozam pénzügyi teljesítés Összesen: V.14. Költségek felosztása A költségek felosztása a társaság által készített, az önköltség-számítási szabályzat és kalkulációs séma alapján történt. Költségfelosztás Összeg (Magyarország) Összeg (Bulgária) Sor- szám Szerzési költség (8115) E062-E063 Igazgatási költség (8116) E064 Kárrendezési költség (81123) 74 5 E023 Befektetési költség (8762, 8763) Képviselőknek lízingbe adott ING tulajdonú 0 0 laptopok értékcsökkenése (86261) 46 0 E088 Egyéb költségek (8615) 0 0 E088 Összesen Megjegyzés: Mivel a bolgár fióktelep saját maga kezeli befektetéseit, a befektetési osztály költsége a letétkezelőnek fizetett letétkezelési díjat kivéve az adminisztrációs költségek között kerül kimutatásra. A Befektetési költség részét képező eredménykimutatás sorok a fenti tételeken kívül más költségeket is tartalmaznak. Kiegészítő melléklet 31

33 V.15. A számviteli törvény előírása szerint részletezendő kötelezettségek A Sztv. 90. szerint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a mérlegben kimutatott kötelezettségek közül azok teljes összegét, melyeknek - a hátralevő futamideje több mint öt év; - a zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosított kötelezettségek összegét, - a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségek összegét, - azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez; - azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek az összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak, de a mérlegben nem jelennek meg, valamint - azon kötelezettségek összegét, amelyek visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (68. (1)). A fent felsorolt típusú kötelezettségek a Biztosító 2013 évi mérlegében nem szerepelnek. V.16. Származékos ügyletek elszámolása A Sztv. 90. (4) bekezdés c) pontja értelmében, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánkként, elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben. Az Univerzál és euró alapú unit linked portfóliókba vásárolt euróban denominált kötvények devizaárfolyam kockázatának fedezetére kötött valamennyi határidős ügylet fedezeti célú, elszámolási, tőzsdén kívüli deviza forward ügylet volt. A évben ezen ügyletek lezárultak, összesített eredményhatásuk ezer forint nyereség volt. Az portfóliókban december 31-én nyitott deviza forward ügyletek nem voltak. Kiegészítő melléklet 32

34 V.17. Az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségek A társaság a módozattervben foglaltaknak megfelelően zillmerezi tartalékait. A zillmerezett és a nem zillmerezett matematikai tartalék állományok, illetve ezek különbségének alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: magyar bolgár össz. zillmerezett állomány zillmerezés nélküli állomány különbség magyar bolgár össz. zillmerezett állomány zillmerezés nélküli állomány különbség változás (millió forint) zillmerezett állomány zillmerezés nélküli állomány különbség Kiegészítő melléklet 33

35 A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a szerzési költségek fedezetére a tartalékokból levont összeg alakulását az alábbi táblázat mutatja be: változás (%) Magyarország ,65 Bolgár fióktelep ,53 Össszesen ,39 V.18. Szerzési költségek elhatárolása Az alábbi táblázat a 2013-ban elhatárolt szerzési költség állományváltozását a évben bevezetésre került módszerrel mutatja be ezer forintban: Szerzési költség (ezer Ft) év év végén elhatárolt állomány állományváltozás (eredményhatás) évben elhatárolás feloldás évben elhatárolás képzés év végén elhatárolt állomány A bolgár fióktelep működésével kapcsolatban felmerültek szerzési költségeket az alábbi táblázat mutatja:, Szerzési költség Bulgária (ezer Ft) év év végén elhatárolt állomány állományváltozás (eredményhatás) évben elhatárolás feloldás évben elhatárolás képzés év végén elhatárolt állomány 0 Az ING Biztosító szófiai fióktelepe 2013 év végén, szeptember 30-ra vonatkozóan, elvégezte az IFRS DAC recoverability test-et. A teszt eredménye szerint a DAC sem best estimate sem prudens alapon nem térül meg. Ennek okát elsősorban a zöldmezős besorolás megszűnése miatti magasabb költségszintben látják. A hivatkozott DAC recoverability test eredményei alapján a Biztosító nem látja biztosítottnak, és alátámasztottnak, hogy a magyar alapon számolt DAC megtérül, ezért az óvatosság elve alapján december 31-gyel feloldotta a megképzett elhatárolt szerzési költséget. Kiegészítő melléklet 34

36 V.19. Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozamok átvezetése a befektetési eredménybe A tartalékokon elért hozamoknak, amelyek elsődlegesen a biztosítástechnikai eredménybe kerülnek besorolásra, a számviteli politikában leírtaknak megfelelő része a következő módon került átvezetésre a befektetési eredménybe. A magyarországi működés során a tartalékokon elért hozamok átvezetése (millió forint): Biztosítástechnikai tartalékokon elért hozam Technikai kamat Befektetési egységekhez kötött biztosítások tartalékának hozama Többlethozam visszatérítési tartalék (következő évben visszajuttatandó) Meg nem szolgált díjak tartalékának hozama 0 Díjmentesített szerződések 05. évi inflációs emelésének (aktuárius) jelenértéke 0 Tárgyévi közvetlen többlethozamvisszatérítés 216 Biztosítottaknak visszajuttatandó hozam összesen A tartalékokon elért hozam fentiekkel csökkentett, viszontbiztosítónak átadott része 203 Átvezetés a biztosítástechnikai eredmény befektetésekből kategóriából a befektetési eredménybe 598 Átvezetés után a biztosítástechnikai eredményben maradó hozam Allokáció miatti átvezetés összege A szófiai fióktelep 2013-ban a tartalékokon 237,4 millió forint hozamot ért el. A hozam összege az összes hozamhoz képest elhanyagolható, ezért nem kerül átvezetésre, a hozam teljes összege a biztosítástechnikai eredményben kerül kimutatásra. V.20. Elszámolt bruttó díjak Elszámolt bruttó díj Ebből Bulgária 1 egyéni szerződések díjai csoportos szerződések díjai összesen rendszeres díjfizetésű termékek díjai egyszeri díjfizetésű termékek díjai összesen nyereségrészesedés nélkül kötött szerződések díjai nyereségrészesedéssel kötött szerződések díjai befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjai összesen Kiegészítő melléklet 35

37 V.21. Lekötött tartalékok A Biztosító lekötött tartalékának alakulását a következő tábla mutatja: év millió forint összesen 0 A társaság 2013-ban úgy döntött, hogy a lekötött tartalékot megszűnteti és visszavezeti az eredménytartalékba, mert a bolgár fióktelep negatív eredménye miatt nincsen szükség az osztalékfizetés ilyen jellegű korlátozására. V.22. Saját előállítású, befejezetlen szoftverek előállítási értéke év végén, a folyamatban lévő, befejezetlen szoftver-fejlesztések értéke 0 forint. V.23. Jelentős összegű rendkívüli bevételek és ráfordítások 2013 során a rendkívüli bevételek és ráfordítások között nem merült fel az eredményre jelentős hatást gyakorló tétel. V.24. Nem biztosítási tevékenységek A Biztosító által végzett nem biztosítási tevékenységek eredményhatása az alábbi táblázatban látható: Bevétel Ráfordítás Eredmény Oktatási tevékenység Kórházi szolg. nem biztosítottak részére Csoporthoz tartozó vállalatokhoz kirendelések Banki hiteltermékek és Atlasz Biztosító termékeinek értékesítése Képviselőknek kiszámlázott telefonktg, bérleti díjak (iroda, laptop) (HU) Egyéb kiszámlázott szolgáltatások (továbbszámlázás) (HU) Kiegészítő melléklet 36

38 V.25. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása V.25.a. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása A kormányrendelet 14/A. n) pontjának megfelelően az eredménykimutatás C) sorai az alábbi táblázatban bemutatottak szerint oszlanak meg a biztosítási és a nem biztosítási tevékenységek között: Sor A tétel megnevezése Nem bizt. Bizt.tev. tev. 074 C) Nem biztosítástechnikai elszámolások Kapott osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól Biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételei Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei Életbiztosításból allokált befektetési bevétel (B/02/d) sorral egyezően) Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény (-) (az A/02. sorral egyezően) Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat ebből: értékelési különbözet Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése (+;-) Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások V.25.b. Az eredménykimutatás C) sorainak megbontása A kormányrendelet 14/A. n) pontjának megfelelően az eredmény-kimutatás C) sorainak a számviteli törvény szerinti egyéb bevételekre és ráfordításokra valamint biztosítási tevékenység bevételeire és ráfordításaira történő felbontását az alábbi táblázatok tartalmazzák: egyéb bevételek (ezer forintban) biztosítási nem biztosítási összesen a) káreseményekkel kapcsolatos bevételek b) kapott bírságok kötbérek c) hitelezési veszteségként leírt követelésekre kapott összegek d) céltartalékok felhasználása e) immat. javak, tárgyi esz. értékesítése f) egyéb ebből: kiszámlázott szolg.egyéb váll képviselőknek kiszámlázott térítési díjak más váll. termékeinek ért-ből szárm. jut kirendelés továbbszámlázott áruk jutalék értékvesztés egyéb Összesen Kiegészítő melléklet 37

39 egyéb ráfordítások (ezer forintban) biztosítási nem biztosítási összesen a) káreseményekkel kapcsolatos ráfordítások b) fizetendő bírságok kötbérek, kártérítések c) külföldön megfizetett nyereségadó d) céltartalék képzés e) behajthathatlan követelések leírása f) értékesített immat. javak, tárgyi esz. kszé g) értékvesztések h) egyéb ebből: kiszámlázott szolg.egyéb váll képviselőknek kiszámlázott térítési díjak adók, illetékek és járulékok más váll. termékeinek ért-ből szárm. jut kirendelés továbbszámlázott áruk egyéb V.26. A mérlegben nem szereplő peres ügyek Minden, a beszámoló készítés dátumáig a Biztosító ellen indított perben követelt összegre megképezte a céltartalékot a Társaság. VI. Társasági adóalapot módosító tételek VI.1 Értékelési különbség következtében társasági adóalapot módosító tételek Az ING Biztosító Zrt. társasági adó alapját az alábbi számviteli elszámolással összefüggő tételek módosították (ezer forintban): Adótörvény által el nem ismert, növelő tételek Adótörvény által elismert, csökkentő tételek Adóalapra gyakorolt hatás Megnevezés Értékcsökkenési leírás és tárgyi eszköz kivezetés Céltartalék képzés, feloldás Elhatárolt veszteség Értékvesztés elszámolás értékvesztés visszaírás Bírság Adóellenörzés, önellenőrzés hatása Kapcs.váll.közötti árkül Nem a váll. érdekébe felmerült ktg Összesen Kiegészítő melléklet 38

40 A fenti tételek jellegükből következően csak átmeneti adóalap módosulást jelentenek, és az elkövetkező években hatásuk kinullázódik. A bolgár fióktelep eredménye a hatályos jogszabályoknak megfelelően nem kerül figyelembevételre az adóalap meghatározásánál. VI.2 Rendkívüli bevételek és ráfordítások következtében társasági adóalapot módosító tételek Az ING Biztosító Zrt. társasági adó alapját rendkívüli bevételként és ráfordításként elszámolt tételek az alábbiak szerint módosították (ezer forintban): Megnevezés Adótörvény által el Adótörvény által Adóalapra nem ismert, növelő elismert, csökkentő gyakorolt hatás tételek tételek Rendkívüli bevétel: Rendkívüli ráfordítás: Összesen VII. Díjbevétel A magyarországi díjbevétel alakulását mutatja az alábbi táblázat: változás % díjbevétel (ezer forint) ,0% Hagyományos ,2% Rendszeres ,2% Egyszeri ,0% Unit-linked ,8% Rendszeres ,3% Egyszeri ,3% Csoportos ,1% új szerződések átlagdíja (ezer forint) ,5% portfolió átlagdíja (ezer forint) ,0% portfolió teljes állománydíja (ezer forint) ,2% szerződések száma (db) ,3% új állomány (ezer forint) ,2% A teljes portfolió átlagdíja 2013-ban 204 ezer forint, ez némi átlagdíj csökkenést mutat az előző évi átlagdíj szintjéhez képest. Kiegészítő melléklet 39

41 A bulgáriai fióktelep díjbevétele az alábbiak szerint alakult 2013-ban: változás % díjbevétel (ezer forint) ,6% Csoportos (ezer forint) n/a szerződések átlagdíja (ezer forint) ,1% teljes állománydíj (ezer forint) ,7% szerződések száma (db) ,3% új szerződések száma (db) ,4% VIII. Károk, szolgáltatások A társaság kifizetéseket, szolgáltatásokat az alább felsorolt területeken teljesített: - haláleseti összeg kifizetése a biztosított halála miatt, - lejárati összeg kifizetése, - a szerződés díjmentesítése és járadékszolgáltatása a Student vagy Patrónus biztosítás biztosítottjának halála miatt, - a szerződés díjmentesítése a biztosított rokkantsága miatt a vonatkozó kiegészítő biztosítások alapján, - rokkantsági járadékszolgáltatás folyósítása a vonatkozó kiegészítő biztosítások alapján, - emelt szintű kórházi hotelszolgáltatás a biztosított részére, műtét, kórházi kezelés idejére - a biztosítási összeg kifizetése a biztosítotton elvégzett műtét és kórházi kezelése miatt - a biztosítási összeg kifizetése a biztosított súlyos (halálos) betegsége miatt a vonatkozó fő- és kiegészítő biztosítások alapján Az alábbi táblázat a károk, szolgáltatások 2013 évi alakulását mutatja: millió forint magyar bolgár összesen magyar bolgár összesen haláleseti igénybejelentés lejárati kifizetés visszavásárlás járadék rokkantsági járadékszolgáltatás Vitalitás kórházi napi térítés, kórházi hotelszolgáltatás műtéti térítés VB halál halálos megbetegedés egyéb összesen Kiegészítő melléklet 40

42 A magyarországi tevékenységre vonatkozóan: 2013 évben darab szerződésre érkezett haláleseti igénybejelentés. Bár a szerződésállomány valamelyest csökkent az elmúlt évben, a halálesetek száma 3 százalékkal, míg a haláleseti kifizetések összege 15 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez az öregedő szerződésállománynak és az újabb szerződések magasabb biztosítási összegének tudható be. A Társaság 2013-ban összesen darab szerződésre teljesített lejárati kifizetést, amely 2 százalékkal haladta meg a 2012-es értéket. A szolgáltatásként kifizetett összeg az előző évhez képest közel 11 százalékos csökkenést mutat. A lejárati szolgáltatás nagyságrendileg lényeges változást nem mutat, ugyanakkor a lejáratot elérő régi szerződések száma valamelyest nőtt. A haláleseti járadékként kifizetett összegben csekély, 5 százalékos, csökkenés történt 3 százalékos darabszám csökkenést mellett, amely éves szinten nem számottevő. A évben benyújtott "díjmentesítés rokkantság esetén" kiegészítő biztosítások alapján beérkezett kárigények darabszáma 161 darab, 13 százalékkal kevesebb az előző évi (185 darab) igénnyel szemben. Ennek megfelelően a díjmentesítésre kifizetett járadékösszegek is 33 százalékkal csökkentek. A csökkenés egyik oka az Orvos-szakértői Bizottságok által elvégzett vizsgálatok csúszása, a másik ok az, hogy a szigorú rokkantsági nyugellátási feltételek miatt kevesebb ügyfél éri el a szolgáltatáshoz szükséges munkaképesség-csökkenés mértékét. A rokkantsági járadékszolgáltatás címén folyósított összeg 33 százalékkal kevesebb a évi értéknél, ugyanakkor a beérkezett igények darabszáma 22 százalékos növekedést mutat. A mozgások magyarázata az, hogy egyre több ügyfél küldi be a díjmentesítésre és járadékszolgáltatásra vonatkozó igényét több évre visszamenőleg, azonban szolgáltatás az új NRSZH értékelési rendszer mellett már nem biztos, hogy megilleti az ügyfeleket. A Főnix fő- és kiegészítő biztosításokra (rettegett betegség), továbbá a műtéti és kórházi napi térítésre szóló kiegészítő biztosításokra az elmúlt évben összesen darab igénybejelentés érkezett, amely összességében 8 százalékos csökkenést jelent a 2012-es évben beérkezett igénybejelentések mennyiségéhez képest. A műtéti térítésre kifizetett összeg 5 százalékos növekedést mutat, mely 8 százalékos darabszám csökkenés mellett valósult meg. A Főnix biztosításokra kifizetett biztosítási összeg viszont 11 százalékkal csökkent az előző évben hasonló okból kifizetett összegekhez képest, amely a 21 százalékos darabszám csökkenésnek tudható be. A nagyobb darabszám csökkenés kisebb mértékű kifizetés csökkenést eredményezett, mert 2013-ban is igaz volt az a tendencia, miszerint az idősebb szerződések esetén az inflációs emeléseknek megfelelően folyamatosan növekednek a kifizetendő biztosítási összegek. Kiegészítő melléklet 41

43 A budapesti MÁV Kórházban kialakított Vitalitás osztály a biztosított kórházi kezelése idejére emelt szintű kórházi hotelszolgáltatást nyújt. A évben a Biztosító ezer forintot költött biztosítottaink elhelyezésére, amely éves szinten 60 darab káresetet jelentett. Az eset darabszámban történt 7 százalékos csökkenés mellett 11 százalékos költségnövekedés volt tapasztalható, ami a biztosítottak ellátásához igénybevett szélesebb körű szolgáltatásokra (orvosi konzultációra kifizetett díjak, bérköltségek, vizsgálatok díjai, bérleti díjak, stb.) kifizetett magasabb összegeknek volt köszönhető. A társaság bolgár fióktelepénél 2013-ban a lejárati és visszavásárlási kifizetések összege jelentősen növekedett, ami a portfólió idősödésével magyarázható. Az egyéb jogcímen fizetett kárkifizetések összege továbbra sem jelentős. IX. Jutalékok Összességében a 2013 év folyamán millió forintot fizetett ki jutalék címén a társaság a magyarországi szerződésekkel kapcsolatban. Ez az összeg 103,25 százaléka, a 2012-ben kifizetett jutalék összegének. A 2013-ban kifizetett jutalékok összege nőtt az előző évi adatokhoz képest, amely a megújítási jutalék struktúra változására vezethető vissza. A jutalékok alakulását az alábbi táblázat forintban tartalmazza: jutalék típus Változás szerzési ,00% megújítási ,36% jutalékvisszaírás ,37% egyéb ,10% összesen ,25% Az értékesítésben tevékenykedők számára a vállalat 2013-ban a magyarországi új kötések után millió forint szerzési típusú jutalékot számolt el Ez a jutalékösszeg a 2012-es kifizetésekhez képest alul maradt, melynek egyik okaként a termékmix jelölhető meg A szerzési típusú jutalékok aránya az összes jutalékhoz viszonyítva 5 százalékponttal csökkent a 2012-es évhez képest A szerzési jutalék 2013-ban az összes jutalék 47,70 százalékát teszi ki 2013 év folyamán millió forint megújítási jutalékot fizetett a vállalat A megújítási típusú jutalék aránya 3,69 százalékponttal magasabb a 2013-as összes jutalékban, mint a 2012 éviben A 2013 év során a megújítási jutalékokon belüli (belső és külső) átcsoportosítással került módosításra a jutalék struktúra és ugyanez az oka a 18,36 százalékpontos növekedésnek 2012 évhez képest. Kiegészítő melléklet 42

44 A jutalék visszaírás (díjleszállítás és reaktiválások egyenlege) mértéke -923 millió forint volt, ez az érték a 2012 évi nettó visszaírásnál 5,37 százalékponttal alacsonyabb A visszaírás mértékében tapasztalható változás okai a korábbi évekhez képest a portfólió megtisztulásából és stabilabb piaci környezetből adódnak Egyéb jogcímen a vállalat millió forint jutalékot fizetett ki 2013 évben, ez a 2012-es egyéb jogcímen fizetett jutalék 101,10 százalékát teszi ki. A bolgár fióktelep jutalékainak alakulását a következő táblázat mutatja: jutalék típus változás Szerzési típusú jutalék ,6% Megújítási jutalék ,8% Termelékenységi bónusz % Garantált jutalék ,7% összesen ,5% 2013-ban a társaság bulgáriai fióktelepe által kifizetett jutalék összege 10,5 százalékkal kevesebb a évben kifizetett jutalékok összegénél. X. Tartalékok X.1. Matematikai tartalék X.1.a. Életbiztosítási díjtartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka Jelen mellékletben a 8/2001-es PM rendelet tagolásához illeszkedően a hagyományos életbiztosítási termékek, és a meghatározott befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka különválasztva kerül bemutatásra. A hagyományos életbiztosítási tartalék változását az előző beszámolási időszakhoz képest az alábbi táblázat tartalmazza (ezer forintban): Termék Tartalék 2013 Tartalék 2012 Változás Záró/Nyitó N-N ,97 N-N ,95 N-N ,22 N-N ,65 N-N ,16 N-N ,65 N-N ,71 N-N ,26 N-N ,81 N-N ,12 N-N ,9 N-N ,02 N-N ,89 Kiegészítő melléklet 43

45 N-N N-N ,61 N-N ,26 N-N ,32 N-N ,5 N-N ,98 N-N ,85 N-N ,25 N-N ,34 N-N N-N ,25 N-N ,01 N-N ,07 N-N ,92 N-N ,69 N-N ,2 N-N ,77 N-N ,47 N-N ,37 N-N ,21 N-N ,19 N-N ,77 N-N ,47 N-N ,06 N-N ,84 N-N ,7 N-N ,58 N-N ,91 N-N ,4 N-N ,09 N-N ,9 N-N ,07 N-N ,84 N-N ,04 N-N ,63 N-N ,1 N-N ,39 N-N N-N ,63 N-N ,46 N-N ,71 N-N ,47 N-N ,44 N-N ,88 N-N ,12 N-N ,13 N-N ,61 N-N ,3 N-N ,18 N-N ,36 N-N ,12 N-N ,87 Kiegészítő melléklet 44

46 N-N ,29 N-N ,6 N-N ,5 N-N ,59 N-N ,53 N-N ,05 N-N ,96 N-N ,2 N-N ,88 N-N ,56 N-N ,73 N-N ,62 N-N ,57 N-N ,8 N-N ,65 N-N ,4 N-N ,01 N-N ,94 N-N ,96 N-N ,84 N-N ,9 N-N ,93 N-N ,29 N-N ,38 N-N ,92 N-N ,17 N-N ,41 ENS ,72 ENW ,06 ES ,59 EW FL FLR ,69 FLS ,08 FS TM TRA TRM ,18 TRS ,03 TS Összesen: ,20 A zillmerezett matematikai tartalék az előző időszakhoz képest 8,80 százalékkal csökkent. Módozati szinten nem került kimutatásra, de szintén a matematikai tartalékok között jelenik meg a N-N042, N-N052, N-N142, N-N152, N-N202 és N-N302 módozatok járadékkár-tartaléka, mely lényegében a biztosított díjfizetési periódusban bekövetkezett halála után a tartam során még hátralévő, befizetendő díjakra havi alapon megképzett (és ezért járadék-) tartalék. Összege az időszak végén ezer forint. A bolgár fióktelep azonos tartalmú járadékkár-tartaléka 2013 végén ezer forint. Kiegészítő melléklet 45

47 A befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka az előző évhez képest nagyon kis mértékben nőtt, módozati szinten a következőképpen alakult: Termék Záró (2013/12/31) Záró (2012/12/31) Változás Záró/Nyitó N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % N-N % Összesen Magyar % Bolgár termékek % Összesen % X.1.b. Betegségbiztosítási díjtartalék A betegségbiztosítási díjtartalék a hatályos 8/2001-es PM rendeletnek (továbbiakban: Tartalékrendelet) megfelelően azon szerződések díjtartalékát tartalmazza, melyek betegségi kockázattal kapcsolatos károkból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgálnak. A év végén állománya ezer forint volt. (ebből a bolgár fióktelep 0 forint) X.1.c. Balesetbiztosítási járadéktartalék A balesetbiztosítási járadéktartalék a baleset következtében megrokkantak díjmentesítésére szolgáló járadékok fedezetét tartalmazza. A év végén állománya ezer forint volt (ebből a bolgár fióktelep 0 forint). Kiegészítő melléklet 46

48 X.2. További biztosítástechnikai tartalékok alakulása tartalék típusa összesen ebből Bulgária összesen ebből Bulgária változás meg nem szolgált díjtartalék ,84% fordulónapig bejelentett függőkár ,73% ebből egyéni ,07% ebből csoportos ,13% be nem jelentett károk tartaléka ,28% eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék ,35% eredménytől független díj-visszatérítési tartalék ,00% káringadozási tartalék ,00% törlési tartalék ,55% garantált UL termékek szolgáltatási tartaléka ,13% lejárati többletszolgáltatásra képzett tartalék ,30% hűségbónuszra képzett tartalék (N-N077) ,99% csoportos banki biztosítások tartaléka ,67% Egyes kockázati biztosítások díjvisszatérítési tartaléka ,56% A meg nem szolgált díjak tartalékának növekedését az éves díjfizetésű szerződések arányának harmadik illetve negyedik negyedévben tapasztalt növekedése okozta. Az egyéni függőkár a 2012-es év végén magas volt a lejáró szerződések állománya illetve a szerződések feldolgozási ütem lassult (ünnepnap és munkanap áthelyezés). E kettő tényező okozta, a bázis évi magas egyéni függőkár állományt s erről a magas szintről csökkent a tárgyévi záró egyéni függőkár állományra. A csoportos függőkároknál a kárbejelentések száma 7,72-szeresére nőtt 2013-ra, emellett az elfogadási arány viszont állandónak mondható. A garantált UL termékek szolgáltatási tartalékának csökkenését a hozamgörbe meredekségének jelentős növekedése, a 2013 során teljesített garancia kifizetések és a garantált alapok előrejelzett volatilitásának csökkenése magyarázza. A csoportos banki biztosítások tartalékának növekedését elsősorban az állomány erőteljes növekedése okozza (41.8%). Egyes kockázati biztosítások díjvisszatérítési tartalékban a növekedő állomány és a folyamatos díjfizetés okozta a díjtartalék emelkedését. A törlési tartalék a tavalyi évhez képest tapasztalható csökkenése a kalkuláció felülvizsgálatát követő módosításnak tudható be. X.3. Számított és rendelkezésre álló szavatoló tőke A biztosító számított szavatoló tőke szükséglete a magyar üzletre vonatkozólag év végére ezer forint, míg a bolgár fióktelepet is figyelembe véve a számított szavatoló tőke szükséglete együttesen ezer forint. A rendelkezésre álló szavatoló tőke összege a bolgár fióktelepet is figyelembe véve együttesen ezer forint, tehát a biztosító megfelel a törvény által előírt szavatoló tőke követelménynek Kiegészítő melléklet 47

49 XI. Viszontbiztosítás Az ING Biztosító Zrt.-nek magyarországi működését tekintve - négy viszontbiztosítási (VB) szerződése, valamint két pool együttműködési szerződése van: 1. quota share típusú szerződés az ING Re-vel (INGRE) 2. surplus típusú a Swiss Re svájci viszontbiztosítóval (SWISSRE) 3. megállapodás a Zürich Re svájci viszontbiztosítóval, mint pool szervezővel (ZURE) 4. megállapodás az ING Employee Benefits Global Network pool szervezővel (MIA) 5. surplus típusú az RGA International ír viszontbiztosítóval (RGA) 6. megállapodás az ING Re-vel a garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL típusú termékkel kapcsolatban (INGRE SPVA) Az első két szerződés 1991 szeptemberétől érvényes, és a teljes üzletmenetet érinti. Az első szerződés keretében 2000-től, míg a második szerződést illetően 2007-től kezdődően már nem kerülnek átadásra újabb kockázatok. A harmadik 2004 júniusától érvényes, a negyediket pedig a év során sorolta be a társaság viszontbiztosítási szerződések közé (a korábbi években nem volt pénzügyi hatása). Az ötödik szerződés helyettesíti az RGA-val kötött korábbi megállapodást, mely április 1-jétől kezdődően kibocsátott kötvényekre terjedt ki. Továbbá ez az átdolgozott, kibővített kockázati körökre kiterjedő szerződés váltja fel a surplus típusú, Swiss Re-vel kötött egyezményt annak érdekében, hogy a január 1-jétől induló kockázatok esetében is legyen lehetőség viszontbiztosításra. A hatodik megállapodás a garantált unit-linked típusú termékekkel kapcsolatos haláleseti kockázat, illetve a termékben foglalt tőke- és hozamgarancia teljes fedezésére szolgál. Az ING Biztosító Zrt. bolgár fióktelepének egy viszontbiztosítási (VB) szerződése van: - surplus típusú szerződés az RGA International ír viszontbiztosítóval, melynek hatálya október 1-jétől induló kockázatokra terjed ki. A bolgár viszontbiztosítási szerződés keretében halál, baleseti halál és baleseti rokkantság kockázatok kerülnek átadásra. Mivel a biztosító csak életbiztosításokat ad el (élet üzletághoz sorolt termékeket) a BIT 75. (3) és a Felügyelet /199. levele értelmében minden biztosítástechnikai tartalékot megképez. XI.1. ING Reinsurance Company (NNRe 1 ) A biztosítási törvény és ennek megfelelően az ING Reinsurance Company-val kötött szerződés módosításának értelmében a biztosítástechnikai tartalékokat év óta teljes egészében az ING Biztosító Zrt. képezi meg. A tartaléknövekedés finanszírozása érdekében a társaság a viszontbiztosítónak fizetendő díjat csökkenti a tartaléknövekedéssel megegyező mértékben ban a viszontbiztosítási kvóta a évivel egyezően 0 százalék volt től ING Re. Korábban N-N Reinsurance Company Kiegészítő melléklet 48

50 XI.1.a. Viszontbiztosítási jutalék JUTALÉK (forint) változás % VB jutalék ,53% meg nem szolgált ,79% Összesen ,51% A korrigált viszontbiztosítási jutalék csökkenése az alacsonyabb kvótázandó portfólióval magyarázható. XI.1.b. Viszontbiztosítási díj VB díj (ezer forint) változás % nettó VB díj ,88% bruttó VB díj ,03% átadott díj ,65% 4,0% 5,9% -32,20% A fenti díjat a viszontbiztosítási szerződés értelmében korrigálni kell a tartalékok állomány változásának a viszontbiztosítási kvóták alapján számított hányadával. Tartalékok állományváltozása miatti korrekció: A viszontbiztosított és a saját megtartású állomány után képzett tartalékállomány évi változását, illetve a tartalékok évi záró értékének alakulását viszontbiztosításba adott és saját megtartású állomány szerinti bontásban az alábbi két táblázat tartalmazza (ezer forintban): Kiegészítő melléklet 49

51 2013. évi tartalékállomány változás Megnevezés Teljes Viszontbiztosított Saját megtartású portfólió állomány állomány Életbiztosítási díjtartalék Unit Linked biztosítások tartaléka Meg nem szolgált díjak tartaléka Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Egyéni kártartalék Függőkár tartalék (IBNR-rel együtt) Káringadozási tartalék Folyó évi ered.-től. függlen díjv Törlési tartalék Euró perspektív szolgáltatási tartalék UL hűségbónusz tart UL egyéb tartalék Egyéb tartalék Összesen Teljes (halmozott) tartalékállomány- magyarországi tevékenység Megnevezés Teljes portfólió tartaléka Viszontbiztosított állomány tartaléka Saját megtartású állomány tartaléka Életbiztosítási díjtartalék Unit Linked biztosítások tartaléka Meg nem szolgált díjak tartaléka Eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék Egyéni kártartalék Függőkár tartalék (IBNR-rel együtt) Káringadozási tartalék Folyó évi ered.-től. függlen díjv Törlési tartalék Euró perspektív szolgáltatási tartalék UL lejárati hűségbónusz tartalék UL rendszeres hűségbónusz tartalék Egyéb tartalék Összesen A bolgár fióktelepnek az ING Re viszontbiztosítóval nincs viszontbiztosítási szerződése. Kiegészítő melléklet 50

52 XI.1.c. Kármegtérülés 2013-ban az ING Re a következő megoszlásban térített meg károkat (adatok ezer forintban): Viszontbiztosítási kármegtérülés Változás % Haláleset ,05% Visszavásárlás ,64% Lejárat és megbetegedés ,72% egyéb ,67% Összesen ,98% Összességében a kármegtérülés csökkenése több tényezőből tevődik össze. A lejárat és megbetegedés kárt kivéve a többi jelentősebb tétel (haláleset, visszavásárlás) mindegyike csökkent a tavalyi értékéhez képest, mely az egyre kisebb (ING Re által viszontbiztosított) szerződésállománnyal magyarázható. XI.1.d. Befektetési hozam átadás A viszontbiztosítási díjnak a tartaléknövekmények arányos részével történő korrekciója során figyelembe kell venni a technikai kamat és többlethozam visszatérítés miatti tartaléknövekményeket is. Ennek megfelelően a fedezetül szolgáló befektetési hozamok is megosztásra kerülnek a viszontbiztosító társasággal. A befektetéseken elért hozam arányos része 2013-ben ezer forint volt. Ez az előző évihez képest 30,2 százalékos csökkenést jelent mely a magas évi hozamokkal magyarázható. XI.1.e. Tiszta kockázati biztosítások díjtartalékának viszontbiztosításba adott része A jelenlegi gyakorlat szerint a viszontbiztosításba átadott tisztán kockázati biztosítások után képzendő díjtartalékot az ING Biztosító Zrt. képzi meg, amely a mérleg életbiztosítási díjtartalék bruttó során teljes egészében megjelenik, így viszontbiztosítónak átadott díjtartalékról nem beszélhetünk. Kiegészítő melléklet 51

53 XI.2. További szerződések A további viszontbiztosítási szerződések egyenlege az utolsó két évre az alábbi képet mutatja (adatok ezer forintban): Összefoglaló adatok, 2012 Átadott díj Kármegtérülés Viszontbiztosítási jutalék Egyenleg Swiss Re surplus RGA surplus (magyar) RGA surplus (bolgár) ING Re - garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékek ING EB GN csoportos pool Zürich Re csoportos pool Összesen Összefoglaló adatok, 2013 Átadott díj Kármegtérülés Viszontbiztosítási jutalék Egyenleg Swiss Re surplus RGA surplus (magyar) RGA surplus (bolgár) ING Re - garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékek ING EB GN csoportos pool Zürich Re csoportos pool Összesen ben az élet ágra vonatkozó surplus viszontbiztosítások (Swiss Re és RGA) díja némileg magasabb volt, mint az idei évben, ami annak tudható be, hogy mindkét viszontbiztosítóval szemben 2012-ben történt egy korábbi évekre vonatkozó díjkorrekció, összesen 32 millió forint összegben. Ezt figyelmen kívül hagyva az adott évi kockázatra vonatkozó díj (94 millió forint) közel azonos a tavalyi átadott díjjal (92 millió forint), ami mutatja, hogy a magas kockázatú szerződések portfolión belüli nagyságrendje nem változott. A 2012-es év képest az ING Re-vel kötött (garantált haláleseti és lejárati összegű eurós UL termékekre vonatkozó) biztosítás egyenlege az adott évi tömeges garancia kifizetése miatt ezen viszontbiztosítási szerződés éves egyenlege pozitív volt. Az idei évben történt lejáratokra nagyrészt nem történt garancia kifizetés, így az adott éves egyenleg (a 2012-t megelőző évekhez hasonlóan) negatív volt. Habár a viszontbiztosított állomány csökkent az előző évhez képest, a viszontbiztosítási költség jelentős emelése miatt az átadott díj is növekedett. A bolgár fióktelep állományának növekedésével a viszontbiztosítási egyenleg is növekedett a korábbi évhez képest. Kiegészítő melléklet 52

54 XI.3. Aktív viszontbiztosítás A Cardif biztosítóval kapcsolatos adatokat az alábbi táblázat mutatja: Összefoglaló adatok, 2013 haláleset (forint) baleset (forint) kötelezettség követelés ebből teljesített követelések és kötelezettségek összevont egyenlege XII. Befektetési tevékenység XII.1. Befektetési politika A társaság befektetési politikája változatlanul a biztonságra és a kockázat minimalizálására épül. A befektetési tevékenység két oldalról is szabályozott, hiszen nemcsak a BIT előírásainak kell megfelelni (a biztosítástechnikai tartalékok portfoliójának kialakítása szempontjából), hanem az anyavállalat által meghatározott irányelveket is be kell tartani. A fenti szabályozások értelmében állampapírokat vagy kiemelkedő fedezettel bíró, jó minőségű jelzálog, illetve banki kötvényeket vásárol a társaság, továbbá bankbetéteket helyez el, de a unit linked termékek eszközállományából egyre nagyobb szerepet képviselnek a részvénybefektetések. Az elmúlt évben nem változott a választható eszközalapok száma. A társaság vagyonkezelését az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. végzi. A befektetések folyamatosságát az ING csoport kockázatkerülő megközelítésével összhangban megalkotott befektetési politika biztosítja. A társaság bulgáriai fióktelepe az ING Biztosító Zrt. alapelveivel összhangban alakította ki befektetési politikáját, és ennek megfelelően a biztonságra és a kockázat minimalizálására építi azt. A fióktelep elsődlegesen euróban denominált bolgár államkötvényekbe fektet, és befektetéseit a fióktelep szervezetén belül elkülönített befektetési osztály kezeli. Kiegészítő melléklet 53

55 XII.2. Befektetések értékelése XII.2.a. Befektetési jelentés Az alábbi táblázat a Biztosító befektetett eszközeit mutatja (hagyományos biztosítások) nettó vételáron: A befektetett pénzösszegek nettó vételáron december 31. Megoszlása Összeg (ezer Ft) ebből Bulgária Százalék Befektetési jegyek: ,02 Részvények Állampapírok összesen: ,98 Diszkont kincstárjegyek ,64 Államkötvények ,35 Kereskedelmi kötvények összesen: - - 0,00 Rövid lejáratú kereskedelmi - - 0,00 kötvények - - 0,00 Hosszú lejáratú kereskedelmi - - 0,00 kötvények - - 0,00 Bank által kibocsátott kötvények 0-0,00 Összesen ,00 Az alábbi táblázat a befektetett eszközöket mutatja (hagyományos biztosítások) az elhatárolt, megkeresett hozamokkal (összesen ezer forint) növelt értéken, vagyis annak megfelelően, hogy a társaság teljes eszközállományából mekkora részt képviselnek. A befektetett pénzösszegek (elhatárolt hozamokkal növelt) december 31. Megoszlása Összeg (ezer Ft.) ebből Bulgária Százalék Befektetési jegyek: ,02 Részvények Állampapírok összesen: ,98 Diszkont kincstárjegyek ,97 Államkötvények ,02 Kereskedelmi kötvények összesen: 0 0 0,00 Rövid lejáratú kereskedelmi 0 0 0,00 kötvények 0 0 0,00 Hosszú lejáratú kereskedelmi 0 0 0,00 kötvények 0 0 0,00 Bank által kibocsátott kötvények 0 0 0,00 Összesen ,00 Kiegészítő melléklet 54

56 XII.2.b. A évben elért hozam A magyarországi tevékenység tekintetében a befektetett eszközök könyv szerinti értéket figyelembe vevő növekedési rátája 7,44 százalék volt. Az alábbi táblázat ezen ráta éves alakulását mutatja befektetési formánként és összességében: január 1 - december 31. közötti időszakra Diszkont kincstárjegyek 4,80% Államkötvények 8,42% Bank által kibocsátott kötvények 6,05% Összesen 7,44% A bolgár fióktelep hagyományos befektetésein forint alapon, a devizaárfolyam-változásokból eredő átértékeléseket is figyelembe véve 4,50 százalék éves átlaghozamot realizált. A devizaárfolyam-változások hatását kiszűrve 4,20 százalékos éves átlaghozamot ért el a portfolió. XII.2.c. A unit-linked alapok befektetési jelentése Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja piaci értéken forintban, termékcsoportonként: EURUL eszközalapok SPVA eszközalapok Universal eszközalapok Life Plusz eszközalapok Universal és Life Plusz közös eszközalapok bolgár Unit Linked HUFUL Galaxis eszközalapok Teljes UL eszközállomány Megoszlása Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja piaci értéken termékcsoportonként százalékos arányban megosztva az egyes eszközkategóriák között: EURUL eszközalapok SPVA eszközalapok Universal eszközalapok Life Plusz eszközalapok Universal és Life Plusz közös eszközalapok bolgár Unit Linked HUFUL Galaxis eszközalapok Teljes UL eszközállomány Megoszlása Befektetési jegyek 97,8% 99,7% 5,5% 99,3% 67,7% 93,5% 51,2% 78,9% Részvények 0,0% 0,0% 19,4% 0,0% 0,0% 0,0% 1,0% 3,1% Állampapírok összesen: 0,0% 0,0% 73,0% 0,0% 30,0% 0,0% 44,1% 16,0% Diszkont kincstárjegyek 0,0% 0,0% 24,3% 0,0% 2,8% 0,0% 15,5% 4,5% Államkötvények 0,0% 0,0% 48,7% 0,0% 27,2% 0,0% 28,5% 11,5% Kereskedelmi kötvények 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Bankbetét, készpénz, kötelezettség 2,2% 0,3% 0,8% 0,7% 2,2% 6,5% 3,6% 1,8% Bank által kibocsátott kötvények 0,0% 0,0% 1,4% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja nettó vételáron forintban, termékcsoportonként az egyes eszközkategóriák között: Kiegészítő melléklet 55

57 EURUL eszközalapok SPVA eszközalapok Universal eszközalapok Life Plusz eszközalapok Universal és Life Plusz közös eszközalapok bolgár Unit Linked HUFUL Galaxis eszközalapok Teljes UL eszközállomány Megoszlása Befektetési jegyek Részvények Állampapírok összesen: Diszkont kincstárjegyek Államkötvények Kereskedelmi kötvények Bankbetét, készpénz, kötelezettség Bank által kibocsátott kötvények Összesen Az alábbi táblázat az összes unit linked eszközalap befektetett eszközeit mutatja nettó vételáron termékcsoportonként százalékos arányban megosztva az egyes eszközkategóriák között: EURUL eszközalapok SPVA eszközalapok Universal eszközalapok Life Plusz eszközalapok Universal és Life Plusz közös eszközalapok bolgár Unit Linked HUFUL Galaxis eszközalapok Teljes UL eszközállomány Megoszlása Befektetési jegyek 97,4% 99,5% 4,6% 99,1% 65,1% 93,2% 50,5% 75,7% Részvények 0,0% 0,0% 21,8% 0,0% 0,0% 0,0% 1,1% 3,9% Állampapírok összesen: 0,0% 0,0% 71,6% 0,0% 32,4% 0,0% 44,5% 18,1% Diszkont kincstárjegyek 0,0% 0,0% 25,0% 0,0% 23,2% 0,0% 15,9% 7,8% Államkötvények 0,0% 0,0% 46,6% 0,0% 9,2% 0,0% 28,7% 10,3% Kereskedelmi kötvények 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Bankbetét, készpénz, kötelezettség 2,6% 0,5% 0,8% 0,9% 2,4% 6,8% 3,8% 2,1% Bank által kibocsátott kötvények 0,0% 0,0% 1,2% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% A Biztosító a unit-linked alapokat a december 31-én érvényes piaci- és devizaárfolyamon értékeli a mérlegében, ugyanez vonatkozik a bolgár fióktelep unit-linked alapjaira is. XII.2.d. A unit-linked alapok hozama Univerzál alapok hozamai 2013-ban: Eszközalap neve Hozam Pénzpiaci eszközalap 4,00% Kötvény eszközalap 8,46% Vegyes eszközalap 6,19% Nemzetközi részvény eszközalap 19,35% Részvény eszközalap 1,98% Univerzál és Life Plusz termékek mögé egyaránt választható alapok hozamai 2013-ban: Eszközalap neve Hozam Fejlődő ázsiai részvény eszközalap -7,35% Európai ingatlancégek részvény eszközalapja 7,32% Európai részvény eszközalap 22,91% Globális vállalati kötvény eszközalap 7,88% Európai vállalati kötvény eszközalap 4,07% Likviditás Plusz eszközalap 4,00% Kiegyensúlyozott menedzselt vegyes eszközalap 7,71% Növekedési menedzselt vegyes eszközalap 7,60% Dinamikus menedzselt vegyes eszközalap 4,41% Információtechnológia részvény eszközalap 25,07% Telekommunikáció részvény eszközalap 35,16% Feltörekvő Európa részvény eszközalap 1,41% Kiegészítő melléklet 56

58 Euro alapok hozamai 2013-ban: Eszközalap neve Hozam Tőkevédelmi alap 4,51% Európai vállalati kötvényalap 2,17% Globális vállalati kötvény eszközalap 5,87% Fejlődő kötvénypiacok alapja -5,38% Európai ingatlancégek részvényalapja 5,31% Európai magas osztalékú részvényekbe fektető alap 20,12% Európai élelmiszeripari részvényalap 15,93% Európai egészségügyi részvényalap 35,66% Európai részvényalap 20,68% Fejlődő európai régió részvényalapja -4,94% Fejlődő Ázsia részvény eszközalap -8,98% Latin Amerikai részvény alap -21,07% USA részvény eszközalap 25,59% Presztízs és Luxusmárkák részvény eszközalapja 15,78% Európai Államkötvény részvény eszközalap 1,20% Ázsia kötvény eszközalap -5,90% Globális növekedési részvény eszközalap 11,06% Klímavédelem részvény eszközalap 16,23% Nyersanyagpiaci részvény eszközalap -0,91% Balkán részvény eszközalap -0,55% Afrika és Közel-Kelet részvény eszközalap 40,21% Hedge Fund Index részvény eszközalap -0,31% Globális fejlődő piaci részvény eszközalap -2,62% Euro Perspektíva alapok hozamai euróban 2013-ban: Eszközalap neve Hozam P Európai vállalati kötvényalap 0,93% P Európai magas osztalékú részvényekbe fektető alap 21,34% P Japán részvényalap 19,46% P Fenntartható növekedés részvény eszközalap 17,51% P USA részvény eszközalap 26,63% P Öt Kontinens részvény eszközalap 17,01% Élet Plusz alapok hozamai 2013-ban: Eszközalap neve Hozam Élet Plusz Pénzpiaci eszközalap 3,93% Élet Plusz Kötvény eszközalap 7,73% Élet Plusz Indexkövető részvény eszközalap 1,94% Élet Plusz Globális részvény eszközalap 19,09% Kiegészítő melléklet 57

59 Galaxis alapok hozamai 2013-ban : Eszközalap neve Hozam Globális Vállalati Kötvény eszközalap -0,29% Globális lendület részvény eszközalap 13,11% Kínai részvény eszközalap 4,10% Energia szektor részvény eszközalap 12,46% IT szektor részvény eszközalap 25,35% Magyar pénzpiaci eszközalap 3,83% Biztonság menedzselt vegyes eszközalap 7,43% Egyensúly menedzselt vegyes eszközalap 7,52% Lendület menedzselt vegyes eszközalap 4,82% Magyar részvény eszközalap 1,99% A bulgáriai alapok hozamai euróban 2013-ban: Eszközalap neve Hozam UL Aggressive eszközalap 2,56% UL Balanced eszközalap 2,98% UL Commodity eszközalap -0,61% UL Conservative eszközalap 2,81% UL Protected Mix 70 eszközalap 5,20% XII.3. B) Befektetések mérlegcsoport piaci értékének vizsgálata évben az ING Biztosító Zrt. B) Befektetések mérlegcsoportjában nyilvántartott befektetések nettó piaci értéke millió forint. Az alábbi grafikon a XV.2.a. fejezetben vizsgált befektetések nettó piaci értékének (elhatárolt kamat nélkül) valamint az elhatárolt vételkori árfolyam-különbözettel korrigált nettó vételárának kapcsolatát mutatja be értékpapír típusonként a hó végi állományértékek alapján a január december 31. időszakra vonatkozóan. A számítás menete a következő volt: Nettó piaci érték/(nettó vételár+-vételkori elhatárolt árfolyam különbözet)-1 Kiegészítő melléklet 58

60 2013-ban a diszkont kincstárjegyek, valamint az MNB kötvények esetében a nettó piaci érték és a korrigált nettó vételár gyakorlatilag megegyezett, mivel rövid lejáratú papírokról van szó. Az értékpapír-állomány legnagyobb részét kitevő forintban denominált magyar állampapírok esetében a vizsgált időszakban leértékelési veszély nem merült fel, az állampapírok piaci értéke mindvégig Befektetéseinek értékelése 2013 Államkötvény 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% -5,00% Diszkont kincstárjegy Befektetési jegy Banki kötvény MNB kötvény meghaladta a könyv szerinti értéket. A következő grafikon a bolgár fióktelep befektetéseire vonatkozólag mutatja be a nettó piaci érték (elhatárolt kamat nélkül), valamint az elhatárolt vételkori árfolyam-különbözettel korrigált nettó vételárának kapcsolatát a hó végi állományértékek alapján a január december 31. időszakra vonatkozóan. 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Bolgár fióktelep befektetéseinek értékelése 2013 Államkötvény Kiegészítő melléklet 59

61 A grafikon azt mutatja, hogy az államkötvények nettó piaci értéke az évsorán végig meghaladta a bekerülési értéket. XII.4. Hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok A IV.17.b. pontban meghatározott hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek tekintett értékpapírok állománya december 31-én könyv szerinti értéken a bolgár fióktelep papírjaival együtt: papírtípus Összeg (ezer forint) diszkont kincstárjegyek kamatozó állampapírok öszesen XII.5. Az értékpapír-piac várható jövőbeni kilátásai A kötvénypiacot reprezentáló MAX index 2013-ban 10,03 százalékos, igen erős teljesítményt nyújtott. Mindeközben a többszöri rezsicsökkentésnek köszönhetően a 2013 éves átlagos infláció 1,7 százalék, míg a december/december alapon számolt éves infláció mindössze 0,4 százalék volt folyamán tovább folytatódott az amerikai jegybank monetáris lazítása, amely globálisan jelentős pozitív hatást gyakorolt minden kockázatos eszköz közöttük a magyar állampapírok és a hazai deviza árfolyamára. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank tovább folytatta a kamatcsökkentést, az év egészében összesen 2,75 százalékot faragva a jegybanki alapkamatból. A FED lazítása a magyar alapkamat 3,00 százalékra csökkentésével együtt tovább mérsékelte a magyar kötvényhozamokat. A hozamok csökkenése az év folyamán egyszer tört meg jelentősen: májusban az amerikai jegybank elnöke bejelentése után mely szerint a monetáris lazítás a végéhez közeledik - jelentős turbulenciát okozott a nemzetközi tőkepiacokon. A magyar tízéves államkötvény hozama mintegy 1,50 százalékkal emelkedett. Azonban a piac az év második felében megnyugodott, és a hozamok ismét esni kezdtek. A három, öt, tíz és tizenöt éves kötvények referencia hozama rendre -160, -122, -47 illetve +15 bázisponttal változott. A tízéves magyar államkötvény hozama 2013 végén 5,61 százalékon állt, ami 368 bázisponttal haladta meg a hasonló futamidejű német államkötvény hozamát, a 2012 végi 6,08 százalékkal és 477 bázispont felárral szemben. A támogató külföldi és belföldi folyamatoknak köszönhetően az államháztartás finanszírozása az év folyamán zökkenőmentes volt, azonban a hosszú lejáratú kötvények hozama kevésbé csökkent, mint a rövid lejáratúaké. Ez részben nemzetközi trendeket tükröz, de ugyancsak tükrözi a külföldi befektetők óvatosabb hozzáállását a hosszú távú magyar kötvényekkel kapcsolatban. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy hosszú évek növekedése után 2013-ban megállt a külföldi befektetők tulajdonában lévő magyar kötvények növekedése. Mindeközben a magyar háztartások állampapír állománya jelentősen emelkedett 2013 folyamán. A magyar gazdaságnak 2013-ban sikerült 1,1 százalékos növekedést produkálnia, ami jelentős részben a mezőgazdaságnak (a nagyon gyenge 2012 után) illetve az építőipari beruházásoknak (EU Kiegészítő melléklet 60

62 transzferek) köszönhető. Az államháztartási hiány előzetes adatok szerint várhatóan a GDP 2,7 százalékára tehető. Óvatosak vagyunk a magyar kötvénypiac évi kilátásaival kapcsolatban. Az amerikai jegybanki bankóprés leállítása jelentős kockázatot hordoz globálisan, ami a magyar eszközökre is negatív hatást gyakorolhat. Az MNB elkötelezettsége a mindenáron történő kamatcsökkentésre a forint árfolyamának jelentős gyengülésén keresztül szintén makrogazdasági stabilitási kockázatokkal járhat. Noha az fejlett piaci Európát is ideértve - gazdasági növekedés idén jelentősen meghaladja a 2013-as ütemet, a fejlődő piacokon a lassulás jelei tapasztalhatók. Az orosz-ukrán konfliktus további éleződése, illetve Ukrajna stabilitása további kockázatokat hordoz. Bulgária kockázati megítélése némileg romlott a tavalyi évben. Az 5 éves CDS kockázati felár az év eleji mintegy 100 bázispontról év végére 120 környékére emelkedett. A bolgár államadósság európai viszonylatban rendkívül alacsony, 2013-ban a GDP mintegy 20 százalékára rúgott. A politikai csatározásokkal és tüntetésekkel tarkított tavalyi év költségvetési deficitje 2,0 százalékot tett ki és az elemzőik előrejelzése szerint ezen a szinten is marad az elkövetkező években, míg a GDP a tavalyi 0,7 százalék után 2014-ban és 2015-ben várhatóan 1,6 és 2,5 százalékkal fog nőni. XIII. Létszám, bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések Az ING Biztosító Zrt évi átlagos statisztikai állományi létszámalakulását az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Fő (Magyarország) Százalék Fő (Bulgária) Százalék Teljes munkaidős ,26 % % Részmunkaidős 43 3,74 % - 0% Összesen % % A magyarországi munkajogi állományi létszám december 31-i alakulása: Megnevezés Fő Százalék aktív ,71% GYES, GYED 41 9,81% fizetés nélküli 2 0,48% Összesen % A bolgár fióktelep állományi létszáma december 31-én 59 fő, amely kizárólag aktív munkavállalókból áll során az üzleti terv felülvizsgálata, valamint az erőforrás igények felmérése után sor került az értékesítés, a rendszertámogatás valamint a HO funkciók nagy részének a kiszervezésére. Ennek hatása már a harmadik negyedévben érezhető volt. Kiegészítő melléklet 61

63 A szerződött partnerek alakulása én: szerződött partner magyar bolgár egyéni és társas vállalkozó alkusz és többes ügynök, cég összesen Ezen kívül a Biztosító szerződött partnerei között szerepel a Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., CIB Biztosítási Alkusz Kft., Szigetvári Takarékszövetkezet, Erste Bank, Citibank, és az Unicredit Bank nevében az Unicredit Független Biztosításközvetítő Kft ban a fluktuáció az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Vezérigazgatóság és adminisztrátorok (fő) - Magyarország Vezérigazgatóság és adminisztrátorok (fő) Bulgária Belépett Passzív állományba került 9 - Passzívból munkába állt 6 - Passzívból kilépett 6 - Kilépett Hálózat Hálózat Hálózat Megnevezés egyéni és társas vállalkozó alkusz és többes ügynök Egyéb (ERSTE,CIB,BB) Belépett Kilépett én a bérköltség alakulását az alábbi táblázat adatai ezer forintban megadva tartalmazzák: magyar bolgár összesen mérleg szerinti bérköltség állományon belül dolgozók bérköltsége főre jutó bérköltség mérleg szerinti vállalkozói díj főre jutó vállalkozói díj Kiegészítő melléklet 62

64 A személyi jellegű egyéb kifizetések alakulása én ezer forintban megadva: Megnevezés Összeg Ebből Bulgária Százalék Reprezentáció ,01% Természetbeni juttatás/étel, ital, egyéb ,89% Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás ,73% Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás ,73% Nyeremény ,25% Végkielégítés ,97% Versenytilalmi ellenérték 0 0 0,00% Egyéb kifizetés ,65% Nyugdíjpénztári hozzájárulás ,00% Betegszabadság ,03% Saját gépkocsi használata ,01% Útiköltség ,40% Lakáshoz kapcsolódó adómentes 0 0 0,00% juttatás Táppénz hozzájárulás ,32% Összesen ,00% XIV. A Biztosító eszköz-forrás összetételének és jövedelmi, jövedelmezőségi helyzetének változása XIV.1. A pénzforgalom jellemzői 2013-ban az ING Biztosító Zrt. számlavezető bankjai az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe, az OTP Bank Nyrt. a Budapest Bank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., az ING Luxemburg S.A. és az Unicredit Bank Hungary Zrt. A felsorolt pénzintézeteknél vezetett (főszámla, alszámlák, ill. korlátozott rendeltetésű) folyószámlákon történő tranzakciók a Biztosító teljes pénzforgalmi tevékenységét (díjbevételek, befektetések, szállítói számlák, adók, munkabér jellegű és egyéb kifizetések, a forintos és eurós unit-linked típusú életbiztosítások alapjainak pénzügyi forgalma) magukban foglalják. XIV.2. Likviditási helyzet elemzése A vállalkozás fizetőképességét általánosan jellemző mutató segítségével könnyen rá lehet mutatni a likviditási helyzetre: Likviditási mutató 271,19% 360,56% Ebből látható, hogy likviditási probléma 2013-ban sem merült fel. Az ING Biztosító Zrt. az összes kötelezettségének pontosan és időben eleget tudott tenni. Kiegészítő melléklet 63

65 A közvetlen biztosítási ügyletekből származó kötelezettségek (kárelőírásokat, függő vagy foglaló fizetmények, kötelezettségek vállalkozók jutaléka miatt) bankbetéttel való fedezettségét mutatják az alábbi számok: ,40% 166,41% XIV.3. Eszköz-forrás összetétel A Biztosító mérlegfőösszegének jelentős részét 90 százalékát a tartalékok illetve a tartalékok fedezetét képező befektetések értéke teszi ki. A biztosítástechnikai tartalékok, és a fedezetüket képező befektetések súlyának alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: biztosítástechnikai tartalék/összes forrás százalék 40,77% 44,00% befektetések értéke/összes eszköz százalék 40,38% 42,54% A unit-linked tartalékok és befektetések mérlegfőösszegen belüli súlyának alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: unit-linked arány százalék 51,30% 47,39% XIV.4. Az eladósodottság vizsgálata A kötelezettségek összes forráson belüli aránya a 2012-es 1,49 százalékról 2013 év végére 1,37 százalékra csökkent. Miközben a mérlegfőösszeg 2,87 százalékkal csökkent, az összes kötelezettség értéke 11 százalékkal csökkent. Az idegen tőke saját tőkéhez viszonyított aránya a 2012-es 32 százalékról nem mozdult ugyan, de a vállalat eladósodottsági szintje továbbra is rendkívül kedvezően alakult 2013 során is. Kiegészítő melléklet 64

66 XIV.5. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet A Biztosító pénzügyi jövedelmezőségi helyzetét 2013-ban is jelentősen rontotta a 2010-ben kivetett különadó fizetési kötelezettség, amely nagy mértékben csökkentette a társaság eredményét. A pénzügyi jövedelmezőségi helyzet vizsgálata mutatók segítségével: adózott eredmény/saját tőke százalék 2,70 % -16,26 % adózott eredmény/összes eszköz százalék 0,11% -0,76% A biztosítástechnikai eredmény nettó díjbevételhez viszonyított aránya romlott 2012-hez képest biztosítástechnikai eredmény/nettó díjbevétel százalék -3,63% -0,83% adózott eredmény/nettó díjbevétel százalék 0,77% -5,57% A díjbevétel arányos adózott eredmény amely tartalmazza a biztosítástechnikai bevételen túl a nem biztosítástechnikai, a rendkívüli bevételt és az adófizetési kötelezettséget javult az előző évhez képest. Kiegészítő melléklet 65

67 Budapest, május 7. Aurelia Acvilina Coman Szalainé Varga Csilla Grósz Attila elnök-vezérigazgató pénzügyi vezérigazgatóhelyettes vezető aktuárius Petrovics Ildikó számviteli rendért felelős vezető Kiegészítő melléklet 66