EDF DÉMÁSZ Zrt. és leányvállalatai ( EDF DÉMÁSZ Csoport )

Átírás

1 és leányvállalatai ( EDF DÉMÁSZ Csoport ) A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a december 31-ével végződő évre

2 KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁS KIMUTATÁS A DECEMBER 31-ÉVEL VÉGZŐDŐ ÉVBEN (Az összes egyenleg millió Ft-ban értendő) Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Összesen Egyenleg december 31-én Jóváhagyott osztalék év után Tárgyévi átfogó eredmény Tartalékképzés részvényjegyzésre Egyenleg december 31-én Jóváhagyott osztalék év után Tárgyévi átfogó eredmény Tartalékképzés részvényjegyzésre Egyenleg december 31-én A kiegészítő megjegyzések a konszolidált saját tőke változás kimutatás elválaszthatatlan részét képezik Szeged, Thierry LE BOUCHER Elnök-vezérigazgató 4

3 KONSZOLIDÁLT CASH FLOW KIMUTATÁS (Az összes egyenleg millió Ft-ban értendő) Működési tevékenységből származó cash flow Megjegyzések Nettó eredmény Módosítások: Adófizetési kötelezettség az eredménykimutatásban elszámolva Elszámolt amortizáció és értékcsökkenés Bevételként elismert hálózatfejlesztési hozzájárulás Céltartalék visszafordítás Tárgyi eszközök értékesítésének eredménye Tárgyi eszközök értékvesztése Térítésmentesen átvett tárgyi eszközök Tárgyi eszközök selejtezése Követelésekre elszámolt értékvesztés Valós értékelés hatása Nem realizált árfolyamveszteség Nettó kamatköltség Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás a működő tőke változásai előtt Bruttó követelések növekedése / csökkenése Készletek csökkenése Egyéb forgóeszközök növekedése Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése / csökkenése Működő tőke változásai: Fizetett társasági adó Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz Befektetési tevékenység cash flowja Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök értékesítésének bevétele Kapott kamatok Hosszútávú befektetések csökkenése Hálózatfejlesztési hozzájárulások Befektetési tevékenységre felhasznált pénzeszköz Finanszírozási tevékenység cash flowja Fedezeti ügyletek Fizetett kamatok Hitelfelvétel Hiteltörlesztés Fizetett osztalék Pénzügyi műveletekre felhasznált pénzeszköz Árfolyamváltozás hatása a pénzeszközökre Elkülönített pénzeszközök csökkenése Nettó pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek csökkenése Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek december 31-én Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek január 1-jén Nettó pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek csökkenése Szeged, A kiegészítő megjegyzések a konszolidált cash-flow kimutatás elválaszthatatlan részét képezik... Thierry LE BOUCHER Elnök-vezérigazgató 5

4 és leányvállalatai ( EDF DÉMÁSZ Csoport ) Megjegyzések a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz a december 31-ével végződő évre a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint

5 Tartalomjegyzék 1. Általános háttér Jogi helyzet és a tevékenység jellege A mérlegkészítés alapja Új és módosított standardok alkalmazása Hatályos standardok és értelmezések, amelyeket a Társaságcsoport 2009-ben alkalmazott Új és módosuló standardok és értelmezések, amelyeknek nincs hatása a pénzügyi kimutatásokra Új és módosuló, de még nem alkalmazott standardok és értelmezések A számviteli politika jelentősebb elemei Jelentős számviteli döntések és becslésekből származó legfontosabb bizonytalanságok Tárgyi eszközök Goodwill CO2 emisszió Leányvállalatok Közös vezetésű vállalkozások Befektetések társult vállalkozásban Egyéb befektetett eszközök Adózás Halasztott adó követelés és kötelezettség Fizetendő adók Halasztott adók egyenlege Készletek Vevők és egyéb követelések Egyéb forgóeszközök Értékesíthető pénzügyi eszközök Pénzeszközök Pénz és pénzeszköz-egyenértékesek elemzése Értékesítési célú befektetett eszközök Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Hosszú lejáratú kölcsönök Elhatárolt bevételek Céltartalékok Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kölcsönök éven belüli része és folyószámla hitelek Szállítói és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Pénzügyi instrumentumok

6 28. Kockázatok kezelése Piaci kockázatok Energiapiaci kockázatok Devizapiaci kockázatok Hitelezési és likviditási kockázatok Kamatkockázat kezelése Kiemelt kockázatok Risk and Crisis Committee (RCC) Általános kockázatfelmérés és kezelés Tőkemenedzsment Árbevétel Szegmens információk Értékesítés költsége Anyagköltség Egyéb működési költségek és bevételek Bér és bérjellegű költségek Kutatás, kísérleti fejlesztés Osztalék és részvényenkénti hozam Egyéb mérlegen kívüli tételek Kapcsolt felekkel szembeni tranzakciók Függő kötelezettségek Munkaviszonnyal kapcsolatos várható kötelezettségek Mérlegkészítés után bekövetkezett események Peres ügyek A pénzügyi kimutatások jóváhagyása

7 1. Általános háttér 1.1. Jogi helyzet és a tevékenység jellege Az EDF DÉMÁSZ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban EDF DÉMÁSZ Zrt., vagy a Társaság) Magyarországon bejegyzett társaság, székhelye: 6720 Szeged, Klauzál tér 9. A Társaságcsoport és tevékenysége a 8., 9., 10. pontok alatt kerül bemutatásra. A Társaság jogelődjét, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatot (továbbiakban a Vállalat ) ben alapították tól 1991 végéig a Magyar Villamos Művek Tröszt tagvállalataként működött december 31-én részvénytársasággá alakult át, melynek során a Vállalat valamennyi eszköze és kötelezettsége, és a teljes dolgozói állománya átkerült az EDF DÉMÁSZ Zrt.-be. A Társaság anyavállalata: EDF International S.A. (Tour EDF, 20. place de la Défense, Paris, Franciaország) január 1-jétől az elosztói engedélyes tevékenységet a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban MEH) 793/2006. számú határozatában kiadott működési engedélye alapján a július 26-án megalapított DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. végzi január 1-jétől a magyar villamos energia piac teljesen megnyílt egy EU direktívához igazodva, amelynek során a szabadpiacról történő villamos energia vásárlás bármely felhasználó részére adott, mint lehetőség, valamint a 3x25 A és efeletti csatlakozási teljesítményű felhasználók részére kötelezettségként jelenik meg. A jogszabály ugyanakkor átmenetileg december 31-ig 3x50 A csatlakozási teljesítményként definiálta ezt a határt, amit később (2008. júniusában) a jogalkotó január 1-jei hatállyal 3x63 A értékre módosított több más változtatás mellett A mérlegkészítés alapja A Társaságcsoporthoz tartozó társaságok könyveiket a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elvek ( HAR ) szerint állítják össze. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások elsősorban Magyarországon kívüli használatra vannak szánva, ezért tartalmaznak olyan átsorolásokat és módosításokat, amelyek következtében megfelelnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak ( IFRS ). A pénzügyi kimutatások elkészítése alapvetően a bekerülési érték modelljén alapszik, kivéve egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek esetében a valós érték modell kerül alkalmazásra. Az éves beszámoló a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely a Társaságcsoport helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A pénzügyi kimutatások adatai magyar forintban (Ft) kerülnek bemutatásra, mivel ez a Társaságcsoport funkcionális devizaneme. A nemzetközi standardok értelmében az idei évben már millió Ft-ban készültek a Társaságcsoport konszolidált pénzügyi kimutatásai, ezért az esetleges eltérések a nyitó adatokban a kerekítésekből adódhatnak. Jelen pénzügyi kimutatásokat a közgyűlés hatáskörében eljáró tulajdonos hagyja jóvá. 9

8 2. Új és módosított standardok alkalmazása 2.1. Hatályos standardok és értelmezések, amelyeket a Társaságcsoport 2009-ben alkalmazott A bemutatást és közzétételt érintő standardok - IAS 1 (módosítva 2007-ben) A pénzügyi kimutatások prezentálása Az IAS 1 (2007) változásokat eszközölt a terminológiában, többek között a beszámoló elemeinek elnevezését módosította. - IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok közzététele A pénzügyi instrumentumok közzétételi szabályai módosításra kerültek, bővítésre kerültek a valós értékelés és a likviditási kockázatra vonatkozó közzétételek. A Társaságcsoport úgy döntött, hogy a módosítások által nyújtott átmeneti engedményt kihasználva nem szolgáltat összehasonlító adatokat az előző évre vonatkozóan. - IAS 27 Cash flow kimutatás A befektetési tevékenység cash flowjának fogalma került pontosításra, miszerint csak olyan költség ismerhető el befektetési tevékenység cash flowjaként, amely egy elismert eszközben testesül meg. Közzétett eredményt vagy a vagyoni helyzetet érintő standardok és értelmezések - IFRS 2 (2008) Részvény alapú juttatások Részletesen ki lett emelve, hogy a fordított akvizíció nem tartozik az IFRS 2 hatásköre alá, illetve a közös vezetésű vállalkozás létrehozása sem (2009. július 1-jétől hatályos). - IAS 23 Hitelfelvételi költségek A felülvizsgált IAS 23 szerint egy társaságnak aktiválnia kell a minősített eszközök beszerzéséhez, előállításához, termeléséhez közvetlenül kapcsolódó hitelezési költségeket (2009. január 1-je után kezdődő beruházásokra kell alkalmazni). - IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás Módosítás az eladási opciós pénzügyi instrumentumok pénzügyi helyzet kimutatásába sorolása és a felszámolásból eredő kötelezettségek vonatkozásában. A módosítások következtében bizonyos pénzügyi instrumentumok, amelyek eddig megfeleltek a pénzügyi kötelezettségek feltételeinek, ezt követően a tőkében kerülnek kimutatásra (2009. január 1-jétől hatályos) Új és módosuló standardok és értelmezések, amelyeknek nincs hatása a pénzügyi kimutatásokra - IFRS 3 (módosítva 2008-ban) Üzleti kombinációk Az IFRS 3 módosításai a július 1-jét követő akvizíciókra vonatkoznak. Az EDF DÉMÁSZ Társaságcsoportra nem hatott a standard, mivel nem történt akvizíció az év folyamán. 10

9 - IAS 27 (módosítva 2008-ban) Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások Módosultak a pénzügyi kimutatást érintő elszámolások az olyan tranzakciók és események vonatkozásában, amelyek változást eredményeznek a Társaságcsoport érdekeltségeiben (2009. július 1- jétől hatályos). - IAS 28 Részesedések társult vállalkozásokban Kontroll elvesztése következtében történő elszámolási szabályok adoptációja az IAS 27-ből. - IFRS 5 Értékesítési célú befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek A standard kibővítésre került azzal a kitétellel, hogy amennyiben egy másik standard speciális közzétételi információkat határoz meg az értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységekkel kapcsolatban, akkor azt be kell mutatni, még ha az IFRS 5 ezt nem is tartalmazza (2010. január 1-jétől hatályos). - IFRS 8 Működési szegmensek A standard szövegezésének apróbb módosításai és a következtetések alapjainak változásai egyértelműsítik, hogy egy gazdálkodó egységnek csak abban az esetben kell közzétennie a szegmens eszközeinek értékét, ha az értékről rendszeresen beszámolnak a legfőbb működési döntéshozónak (2010. január 1-jétől hatályos). A Társaságcsoportban nincsenek működési szegmensek, sem döntéshozói, sem a termékek, szolgáltatások, sem a mennyiségi feltételek szempontjából. - IAS 20 Állami támogatások A kamatmentes, vagy alacsony kamatozású állami kölcsönök elszámolása megváltozott, az értékelésük az IAS 39 standardnak megfelelően történik (2009. január 1-jétől hatályos, csak az új szerződésekre vonatkozóan). A Társaságcsoport nem részesül állami támogatásokban. - IAS 38 Immateriális javak Meghatározásra került az előre fizetett marketing és promocionális kiadások immateriális jószágként való elszámolása. - IAS 39 Pénzügyi instrumentumok Változtak a pénzügyi eszközök átsorolására vonatkozó szabályok. - IAS 40 Beruházási célú ingatlanok Kiterjesztés a beruházási szerződések keretében megvalósuló ingatlanokra. - IFRIC 13 Vásárlói hűségprogramok Az értelmezés azon társaságok számviteli kérdéseivel foglalkozik, amelyek az értékesítési folyamat során hűségjutalmak biztosításával próbálják további áruk vagy szolgáltatások megvásárlására ösztönözni ügyfeleiket. Különösképpen arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogyan kell elszámolni az ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások nyújtásából eredő és termékek átadására vállalt kötelezettséget (2009. január 1-jétől hatályos). 11

10 - IFRIC 15 Ingatlan beruházási szerződések Az értelmezés azon vállalkozások árbevételének és a hozzájuk kapcsolódó költségeknek az elszámolására vonatkozik, amelyek ingatlanok kivitelezését végzik, majd az ingatlant még annak elkészülte előtt értékesítik. Az IFRIC 15 meghatározza, hogy egy ingatlan beruházási szerződés az IAS 11 Beruházási szerződések standard vagy az IAS 18 Bevételek standard hatálya alá tartozik (2009. január 1-jétől hatályos). - IFRIC 16 Külföldi érdekeltségben lévő nettó befektetés fedezése A módosítás egyértelműsíti, hogy a csoporton belül bármely gazdálkodó egység birtokolhat fedezeti instrumentumokat. Ebbe beletartoznak olyan külföldi egységek is, amelyek önmaguk is fedezeti ügylet tárgyát képezik. - IFRIC 17 Természetbeni osztalékfizetés a tulajdonosoknak A novemberében kiadott értelmezés útmutatást ad azokra az esetekre, hogy mikor számolja el a vállalkozás a fizetendő nem pénzbeli (pl. tárgyi eszköz) osztalékot, hogyan értékelje a vállalkozás a fizetendő osztalékot, illetve hogyan kell elszámolnia a felosztott eszközök nyilvántartási értéke és a fizetendő osztalék nyilvántartási értéke közti esetleges különbséget. Ezt az értelmezést a július 1- jén vagy azt követően kezdődő évekre kell alkalmazni. Mivel a Társaságcsoport nem teljesít nem pénzbeli osztalékokat, az IFRIC 17 nem érinti a Társaságcsoport beszámolóját Új és módosuló, de még nem alkalmazott standardok és értelmezések - IAS 17 Lízing A nem meghatározott hasznos élettartamú eszközök (földterület) használatára vonatkozó szerződések operatív lízingként történő elszámolási szabályának változása (hatályos január 1-jétől). - IFRS 2 Részvény alapú juttatások Tisztázásra kerültek a pénzben rendezendő részvény alapú juttatások kezelésének módszerei. - IFRIC 18 Ügyfelektől átvett eszközök Az értelmezés tisztázza azokat az IFRS követelményeket, amelyek olyan tranzakciókra vonatkoznak, amikor egy ügyféltől az ő hálózatra kapcsolásához, vagy az ő valamilyen termékkel vagy szolgáltatással történő folyamatos ellátásához tárgyi eszköz (vagy tárgyi eszköz beszerzésére szánt pénzeszköz) átvételére kerül sor. Az értelmezést a július 1-jén vagy azt követően kezdődő időszak tranzakcióira kell alkalmazni, ugyanakkor a visszamenőleges korlátozott alkalmazás is megengedett. 3. A számviteli politika jelentősebb elemei A pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készültek az alább részletezett jelentős számviteli politika elemek alapján. 12

11 A konszolidáció alapja A Társaságcsoport konszolidált pénzügyi kimutatásai tartalmazzák az EDF DÉMÁSZ Zrt. és az általa irányított leányvállalatok, illetve közös vezetésű vállalatok pénzügyi kimutatásait a teljes körű konszolidáció, illetve az arányos konszolidáció módszerével. Az irányítás feltétele a leányvállalatok esetén, hogy a Társaság közvetlenül, illetve közvetve a szavazatok többségével (több mint 50,0%) rendelkezzen. Akvizíció esetén, a leányvállalat eszközei és kötelezettségei megszerzéskori piaci értéken kerülnek a konszolidált beszámolóba. A külső tulajdonosok részesedése a leányvállalatok piaci értéken szereplő eszközeiből, kötelezettségeiből a nem ellenőrző tulajdonost a tulajdoni hányada alapján megillető résszel azonos. A közös vezetésű vállalkozás esetén két vagy több gazdálkodó azonos mértékű befolyással rendelkezik a vállalkozás irányítása felett. Akvizíció esetén a közös vezetésű vállalkozás eszközei és kötelezettségei a megszerzéskori piaci érték arányos részével kerülnek be a konszolidált beszámolóba. Amennyiben szükséges, a leányvállalatok pénzügyi kimutatásait módosítani kell oly módon, hogy számviteli politikájuk megfeleljen a Társaságcsoport más tagjainak számviteli politikájának. A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók, beleértve a nem realizált veszteséget vagy nyereséget, illetve a Társaságcsoporton belül realizált nyereséget, kiszűrésre kerültek a konszolidálás során. A konszolidált leányvállalatok nettó eszközeiben lévő nem ellenőrző részesedések (kivéve a goodwillt) elkülönülten jelennek meg a Társaságcsoport saját tőkéjén belül. A nem ellenőrző részesedések ezen részesedések értékét tartalmazzák a bekerülés (az eredeti üzleti kombináció) időpontjában, valamint a nem ellenőrző részesedés mértékében bekövetkezett változások értékét a bekerülés után. A leányvállalatban lévő nem ellenőrző részesedést meghaladó, a nem ellenőrző részesedéshez kapcsolható veszteségek elszámolása a Társaságcsoport részesedése terhére történik, kivételt képez, ha a nem ellenőrző tulajdonosnak kötelezettsége és lehetősége van további befektetéseket eszközölni a veszteségek fedezésére. Üzleti kombinációk A leányvállalatok és üzleti tevékenységek vásárlásának elszámolása a felvásárlási számviteli módszer szerint történik. Az üzleti kombináció bekerülési értéke az átvett eszközök, az átvállalt kötelezettségek és a megvásárolt vállalat feletti ellenőrzési jogot biztosító kibocsátott tőkeeszközök piaci értékének együttese, valamint az üzleti kombinációhoz közvetlenül hozzárendelhető költségek. A megvásárolt leányvállalat eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei, amelyek megfelelnek az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard követelményeinek, a megvásárlás napján fennálló piaci értékükön kerülnek meghatározásra, kivéve azon befektetett eszközöket, amelyek értékesíthető befektetett eszközöknek minősülnek az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard előírásai alapján, ezen eszközök az értékesítési költségükkel csökkentett piaci értéken kerülnek meghatározásra. A nem ellenőrző tulajdonosok megvásárolt vállalatban lévő részesedése bekerüléskor a leányvállalat nettó eszközei, kötelezettségei és függő kötelezettségei piaci értékének a nem ellenőrző rész arányában kerül megállapításra. 13

12 Goodwill Goodwill abban az esetben keletkezik, ha a megszerzett leány-, közös vezetésű-, vagy társult vállalkozás piaci értéken értékelt eszközeinek és kötelezettségeinek összege alatta marad a megszerzett részesedés ellenértékének. A goodwill a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásában immateriális eszközként kerül kimutatásra től kezdődően a goodwillre értékcsökkenés nem számolható el. Goodwill csak abban az esetben számolható el, amennyiben várható, hogy a jövőben gazdasági haszon folyik be a vállalkozó számára. Amennyiben a hasznos élettartam alatt bebizonyosodik, hogy a goodwill nem fog megtérülni, akkor értékvesztést kell elszámolni rá. A goodwill értékvesztése nem írható vissza. Az értékvesztési teszt céljából a goodwill értéke felosztásra kerül a Társaságcsoport azon pénzeszköztermelő egységei között, amelyek várhatóan részesednek a kombinációból eredő szinergiákból. Azon pénzeszköz-termelő egységekre, amelyekre a goodwill értéke felosztásra került, évente értékvesztés tesztet kell elvégezni, vagy gyakrabban, amennyiben olyan indikáció áll fenn, amely szerint az egység értéke lecsökkent. Amennyiben a könyv szerinti érték magasabb, mint a pénzeszköz-termelő egység megtérülési értéke, az értékvesztés összege elsősorban az egységre meghatározott goodwill könyv szerinti értékét csökkenti, majd az e feletti összeg a további eszközök értékében kerül elszámolásra, az egység eszközeinek könyv szerinti értékének arányában. Az elszámolt értékvesztés a további években vissza nem írható. Az év folyamán megszerzett vagy értékesített leányvállalatok eredményét a megszerzés időpontjától, vagy az értékesítés időpontjáig tartalmazza a konszolidált átfogó eredménykimutatás. Az értékesített leányvállalatokra elszámolt goodwill értéke beszámításra kerül az értékesítés eredményébe. Értékesítési célú befektetett eszközök Az értékesítési célú befektetett eszközök a korábbi könyv szerinti és az értékesítési költségekkel csökkentett piaci érték közül az alacsonyabb értéken vannak nyilvántartva. Az értékesítési célú befektetett eszközökre értékcsökkenés nem kerül elszámolásra, továbbá a pénzügyi helyzet kimutatásában és az átfogó eredménykimutatásban a többi tételtől elkülönítetten, külön soron kerülnek bemutatásra. Az eszközök abban az esetben minősülhetnek értékesítési célúnak, amennyiben a Társaságcsoport vezetése döntést hozott az értékesítésről, rendelkezik konkrét értékesítési tervvel, valamint várhatóan az átsorolást követő egy éven belül teljesül az értékesítés. Közös vezetésű vállalkozások Közös vezetésű vállalkozásnak nevezzük a Társaságcsoport azon vállalatait, amelyben az anyavállalat közvetlenül vagy leányvállalatain keresztül egy vagy több más vállalkozással közösen azonos befolyást képes gyakorolni az adott vállalkozás pénzügyi és működési kérdéseit illetően. A közös vezetésű vállalkozások az arányos konszolidáció módszerével kerülnek a pénzügyi beszámolóba, amely során a vállalkozás eszközeit, kötelezettségeit, bevételeit és ráfordításait a vállalkozásban lévő részesedés mértékében vonják össze a Társaságcsoport pénzügyi kimutatásaiban lévő hasonló tételekkel. Az arányos konszolidálás menete megegyezik a leányvállalatok tőkekonszolidációjának módszerével, azzal az eltéréssel, hogy nem ellenőrző tulajdonosra jutó részesedés nem kerülhet megállapításra, mivel a külső tulajdonosra jutó tőkerészt be sem vonjuk a konszolidációba, így elkülönítése sem lehet feladat. 14

13 Társult vállalkozások Társult vállalkozásnak nevezzük a Társaságcsoport azon vállalatait, melyben az anyavállalat közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül közvetetten jelentős befolyást képes gyakorolni az adott vállalkozás pénzügyi és működési kérdéseit illetően. A társult vállalkozások eredményei, eszközei és kötelezettségei equity módszerrel kerülnek a pénzügyi beszámolóba, kivéve, ha a társaság értékesítési célúnak minősül, amely esetben az IFRS 5 Értékesítési célú befektetett eszközök és megszűnő tevékenységek alapján kerül elszámolásra. A társult vállalkozások bekerülési értéke módosítva van a Társaságcsoport részesedésének a társult vállalkozás nettó eszközeiben történt változásával, csökkentve az értékvesztéssel. Bevételek elismerése A bevételek értéke a beérkezett, vagy jövőben beérkező ellenszolgáltatások piaci értéke. A bevételt csökkenti a visszáru becsült értéke, az árengedmények és más hasonló engedmények. A Társaságcsoport a villamos energia árbevételét úgy határozza meg, hogy a leolvasott és kiszámlázott energia árbevételén túlmenően figyelembe veszi a fogyasztók által a beszámolási időszak végéig felhasznált, de még ki nem számlázott villamos energia árbevételét is. A fogyasztást a mérőben maradt energia számításához definiált módszerrel adja meg a Társaságcsoport. A program periodikus fogyasztás alapján kalkulálja az adatokat. Ez azt jelenti, hogy az előző év azonos időszakának megfelelő fogyasztása (kwh) alapján becsüli meg a ki nem számlázott fogyasztás mennyiségét, így a szezonalitás kifejezésre kerül. Az EDF DÉMÁSZ Zrt. a hatályos árszabályozási rendelet feltételeinek nem megfelelő bevételtöbbletet az egyéb működési költségek és bevételek között mutatja ki. A Társaságcsoport beruházási szerződéseinek költségeit és bevételeit az IAS 11-nek megfelelően a készültségi fok szerint számolja el. Az egyéb termékek értékesítésének árbevétele a teljesítéskor jelenik meg. A kamatbevételek időarányosan elhatárolásra kerülnek a fennálló tőketartozás és a vonatkozó kamatláb alapján. Befektetésből származó osztalék akkor kerül elszámolásra, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. Halasztott bevételek Az olyan hálózatfejlesztési hozzájárulások (csatlakozási díjak), amelyek elsődleges célja az, hogy a Társaságcsoport tárgyi eszközöket (hálózatokat, vezetékszakaszokat stb.) hozzon létre, vagy szerezzen más módon, halasztott bevételként kerülnek elszámolásra a pénzügyi helyzet kimutatásában, és az abból megvalósított eszköz hasznos élettartama alatt, a felmerülő költségekkel és ráfordításokkal arányosan kerülnek az eredményben elszámolásra. Az IFRIC 18 Ügyfelektől átvett eszközök értelmezés szerint január 1-jétől a Társaságcsoport az átvett forrásokat, illetve eszközöket azonnal elszámolja az eredmény terhére. 15

14 Beruházási szerződések Amennyiben a beruházási szerződés kimenetele megbízhatóan előre jelezhető, a bevételek és kiadások elszámolása a szerződéses tevékenység mérleg fordulónapon fennálló teljesítési szakaszának figyelembe vételével történik, az addig felmerült szerződéses költségeknek a becsült teljes szerződéses költségek arányában, kivéve, ha ez az értékelés nem tükrözné megfelelően a teljesítési szakaszt. A szerződéses munka változásait, a követeléseket, és az ösztönzési céllal történő kifizetéseket az ügyféllel kötött megállapodás szerint kell figyelembe venni. Amennyiben a beruházási szerződés kimenetele nem jelezhető előre megbízhatóan, a szerződésből származó bevétel a várhatóan megtérülő szerződéses költségek mértékéig kerül elszámolásra. A szerződéses kiadások költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor felmerülnek. Ha valószínűsíthető, hogy a teljes szerződéses költség meg fogja haladni a teljes szerződéses bevételt, a várható veszteséget haladéktalanul el kell számolni ráfordításként. Deviza egyenlegek A külföldi devizanemben fennálló pénzügyi követelések és kötelezettségek a mérlegfordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva. Az árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az átfogó eredménykimutatás tartalmazza. A Társaságcsoport tagjainak egyedi pénzügyi beszámolói az elsődleges gazdasági környezetnek megfelelő pénznemben készülnek el, azaz funkcionális pénznemben, amely minden esetben a magyar Forint. A funkcionális pénznemtől eltérő (devizás) tételek értékelése eszközök és kötelezettségek esetén az adott fordulónapon érvényes záróárfolyamon történik, míg a bevételek és ráfordítások az egyes ügyletek időpontjában érvényes átváltási árfolyamon kerülnek értékelésre. Hitelezési költségek A közvetlenül egy bizonyos eszköz mely eszköz üzembe helyezéséhez további idő szükséges beszerzéséhez, előállításához kapcsolódó hitelezési költségek aktiválandóak az adott eszközre, amíg az üzembe helyezésre nem kerül. A minősített eszköz olyan eszköz, amelynek a használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozása szükségszerűen jelentős időt vesz igénybe. A jelentős időt - igazodva az EDF számviteli politikájához - az 1 évet meghaladó időtartamban határozta meg a Társaságcsoport (az első jelentős kifizetéstől az üzembehelyezésig). Amennyiben a forrásokat általános céllal veszik fel és egy minősített eszköz megszerzésére fordítják, az aktiválható hitelfelvételi költségek összegét az adott eszközzel kapcsolatos kiadásokra alkalmazott aktiválási rátával kell megállapítani. Az aktiválási rátának a gazdálkodó egység azon hiteleihez kapcsolódó hitelfelvételi költségeknek a súlyozott átlagának kell lennie, amelyek az időszakban fennálltak, és amelyek nem kimondottan egy minősített eszköz megszerzése céljából felvett hitelek. Az időszakban aktivált hitelfelvételi költségek összege nem haladhatja meg az adott időszakban felmerült hitelfelvételi költségek összegét. Minden egyéb hitelezési költséget az átfogó eredménykimutatásban kell elszámolni arra az időszakra, amelyikben felmerült. 16

15 Adózás A társasági adó mértéke a Társasági és osztalék adóról szóló törvény alapján meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adó mértéke január 1-jétől 19,0%-ra emelkedett az addigi 16%-os adókulcsról, és a 4%- os szolidaritási adó eltörlésre került. A fizetendő társasági adó nem egyenlő az átfogó eredménykimutatás nettó profitjának adójával, mivel a Társasági adóról szóló törvény meghatároz adóalap növelő és csökkentő tételeket, illetve a korábbi évek adótartozásai és -követelései is részei a ténylegesen fizetendő adónak. A halaszott adó a mérlegbeni kötelezettség módszere alapján került meghatározásra. Halasztott adó azokban az esetekben jelentkezik, amikor egy tétel számviteli- és adótörvény szerinti elszámolása között időbeli különbség jelentkezik. A halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérések várhatóan megtérülnek. A halasztott adó kötelezettség és követelés tükrözi a Társaságcsoport által megállapított, az eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapján fennálló adóvonzatát. Halasztott adó követelés csak akkor szerepeltethető a pénzügyi helyzet kimutatásában, ha valószínűsíthető, hogy a Társaságcsoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képező nyereséget produkál, amellyel szemben a halasztott adó eszköz érvényesítést fog nyerni. A mérleg fordulónapján a Társaságcsoport számba veszi a meg nem térült halasztott adó követelését, valamint kötelezettségét, és a korábban el nem ismert követelés azon részét veszi számításba, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereség adójának csökkenéseként. A Társaságcsoport ennek megfelelően olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére várhatóan adózó nyereség nem fog rendelkezésre állni. A halasztott adót közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára kell elszámolni, ha az adó olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek elszámolása ugyanabban, vagy egy másik időszakban közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára történik. A halasztott adó a pénzügyi helyzet kimutatásában nettó módon kerül bemutatásra. Tárgyi eszközök A Társaságcsoport az január 1-jei átalakuláskor meglévő tárgyi eszközeit az átalakulási vagyonmérlegben szereplő, hivatalos vagyonértékelő cég által hitelesített értéken tartja nyilván halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értéken. A vagyonértékelés alapja a halmozott értékcsökkenéssel módosított újraelőállítási érték volt. Az azóta bekövetkezett növekedéseket a bekerülési értékükön könyvelte a Társaságcsoport. A tárgyi eszközök bekerülési értéke tartalmazza a vételárat, magában foglalja a vámköltségeket, a le nem vonható általános forgalmi adót és minden közvetlenül a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében felmerült költséget. A tárgyi eszköz üzembe helyezése után felmerült költségek, mint például javítási és karbantartási költségek, felülvizsgálati költségek az átfogó eredménykimutatást terhelik. Amennyiben ezek a költségek a tárgyi eszköz eredeti teljesítményének növekedésével a jövőbeli gazdasági haszon növekedését eredményezik, a költségek aktiválandóak, mint az adott tárgyi eszköz része. A kisértékű, 100 ezer Ft értékhatár alatti tárgyi eszközök használatba vételkor költségként elszámolásra kerülnek, kivéve az önállóan működni nem képes, tartozékként nyilvántartott eszközöket, és a hálózati 17

16 nyomvonalas berendezéseket (amelyeknél ráaktiválás történik). A Társaságcsoport a 100 ezer Ft alatti számítástechnikai eszközök esetén nem alkalmazza az egyösszegű leírást. A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszerrel kerül elszámolásra az eszköz várható hasznos élettartama alapján. Tárgyi eszközök átlagos hasznos élettartama: Épületek év január 1-je előtt aktivált villamos hálózatok 16 év és 8 hónap január 1-je után aktivált villamos hálózatok 40 év Gépek és berendezések, járművek 3-12 év január 1-je előtt aktivált transzformátorállomások 10 év január 1-je után aktivált transzformátorállomások 30 év Egyéb 3-15 év Az eszközök értékesítésekor keletkező nyereség vagy veszteség, amely a könyv szerinti érték és az értékesítési ár figyelembevételével kerül megállapításra, az üzleti tevékenység eredményének részeként az egyéb működési költségek és bevételek között kerül elszámolásra. Ügyfelektől átvett források és térítés nélkül átvett hálózati eszközök kezelése A Társaságcsoport az ügyfelek által január 1-jét követően hálózatfejlesztési hozzájárulás címén fizetett összegeket, illetve a térítés nélkül átadott hálózati eszközöket azonnal elszámolja az eredmény javára. Ezzel párhuzamosan a speciális tarifaszabályozásból eredően mely szerint a Szabályozó az elosztási díjak megállapítása során az elismert költség kalkulációjánál figyelmen kívül hagyja a csatlakozási díjból, hálózatfejlesztési hozzájárulásból, térítés nélkül átvett forrásból megvalósított eszközök értékcsökkenését, valamint a tőkeköltség számításánál ezen eszközök nettó értékét ezen hozzájárulásokból megvalósított beruházásokra, illetve ezen térítés nélkül átvett eszközökre értékvesztést számol el az eredmény terhére december 31-éig ezen átvett forrásokat és térítés nélkül átvett hálózati eszközöket az eredménnyel szemben passzívan elhatárolja a Társaságcsoport, és az elhatárolást az eszköz hasznos élettartamával arányosan oldja fel. Immateriális javak A Társaságcsoport immateriális jószágként a kereskedési céllal vásárolt CO2 kvótát mutatja be. Az állam által ingyenes kiosztott kvóta 0 értéken kerül elszámolásra. A Társaságcsoport visszaadta villamos energia termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyét, így szeptembere után nem kap további kvótát. Lízing A pénzügyi lízing egy olyan lízing, amelynek során az eszköz tulajdonlásával járó összes kockázat és haszon átkerül a lízingbevevőhöz. A tulajdonjog végül vagy átadásra kerül vagy nem. A Társaságcsoport lízingszerződéseit megvizsgálva, azokat operatív lízingnek minősítette. Operatív lízing esetén az ennek keretében megszerzett eszközök nem kerülnek be a Társaságcsoport számviteli kimutatásaiba. A meghatározott rendszerességgel fizetett lízingdíjak elszámolása az átfogó eredménykimutatás terhére történik. 18

17 Kutatás és kísérleti fejlesztés értéke A kutatás és kísérleti fejlesztés értéke mindig abban az időszakban kerül költségként elszámolásra, amelyben felmerül. Ezen tevékenység során létrejövő eszközök abban az esetben kerülhetnek elismerésre, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a keletkezett eszköz azonosítható, valószínűsíthető, hogy a jövőben az eszköz gazdasági hasznot termel, és a fejlesztési költségek pontosan mérhetőek. A belső keletkeztetésű eszközökre a Társaságcsoport lineáris értékcsökkenést számol el hasznos élettartamuk alapján. Értékvesztések (kivéve goodwill) A Társaságcsoport minden mérlegkészítéskor felülvizsgálja a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékét annak érdekében, hogy meghatározza, hogy külső és belső információk alapján létezik-e olyan indikáció, amely alapján az adott eszközökre értékvesztést kellene elszámolni. Amennyiben ilyen indikáció létezik, az eszköz várható megtérülési értékét meg kell becsülni a szükséges mértékű értékvesztés meghatározásához. Ha az eszköz várható megtérülési értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke, akkor az eszköz könyv szerinti értékét a várható megtérülési értékig kell csökkenteni. Értékvesztést számol el a Társaságcsoport, amennyiben az eszközök értéke tartósan lecsökken, részben vagy teljesen feleslegessé válnak, megrongálódnak, megsemmisülnek, illetve az értékük nem térül meg a jövőbeni cash flowban, eladásban. Az értékvesztés az egyéb működési költségek és bevételek között kerül elszámolásra. Amennyiben egy veszteségként elszámolt értékvesztés a következőkben visszafordul, az eszköz (a pénzeszköz-termelő egység) könyv szerinti értékét a becsült megtérülési értékére kell növelni, azonban a megnövelt könyv szerinti érték nem haladhatja meg azt a könyv szerinti értéket, amely akkor került volna meghatározásra, ha értékvesztés nem kerül elszámolásra az előző években. Az értékvesztés visszaírása azonnal elszámolásra kerül az átfogó eredménykimutatásban, kivéve, ha a szóban forgó eszköz átértékelt összegen szerepel, amely esetben az értékvesztés visszaírása átértékelési növekménynek minősül. Készletek A Társaságcsoport a készleteit, melyek elsősorban tartalék alkatrészek, illetve karbantartási anyagok a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabb értéken tartja nyilván. A vásárolt készletek értékelése súlyozott átlagáron, a saját előállítású készletek értékének meghatározása közvetlen előállítási önköltségen történik. A felesleges, elavult, lassan mozgó készletek a nettó realizálható értékre kerülnek leírásra. A tartalék alkatrészek átlagosan egy év alatt megfordulnak a könyvekben, emiatt a Társaságcsoport a tárgyi eszközök közé nem sorolja át azokat. Pénzügyi eszközök és kötelezettségek A Társaságcsoport pénzügyi eszközök megvásárlása, illetve értékesítése esetén a bekerülés, illetve a kikerülés napját az üzletkötés napja (trade date) alapján határozza meg. 19

18 Pénzügyi eszközök A pénzügyi eszközök csoportosítása a következők szerint történik: - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, - Lejáratig tartandó befektetések, - Értékesíthető pénzügyi eszközök, - Kölcsönök és követelések. A csoportosítás függ a pénzügyi eszközök természetétől és céljától, meghatározására a kezdeti elszámoláskor kerül sor. A Társaságcsoport valós értéken értékeli pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit. A kamatmentes dolgozói kölcsönök kivételével minden pénzügyi eszköz és kötelezettség könyv szerinti értéke a rövid lejárat, valamint piaci kamatszintjük miatt megegyezik valós értékükkel. A kamatmentes dolgozói kölcsönök amortizált bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A hiteleszközökből származó bevételek elszámolása az effektív kamatláb alapján történik, szemben az eredménnyel szemben valós értéken értékelt és piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközökkel. Az értékesíthető tőkeeszközök utáni osztalék az átfogó eredménykimutatásban számolandó el, amennyiben a Társaságcsoport osztalékra vonatkozó joga megalapozott. A valós értéken nyilvántartott és az eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközökön kívüli pénzügyi eszközök esetén minden mérleg fordulónapon felülvizsgálatra kerül, hogy szükséges-e értékvesztés elszámolása. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök értékvesztésének összege a könyv szerinti értékének, illetve a várható jövőbeni pénzáramok eredeti effektív kamatrátával való diszkontált jelenértékének a különbözete. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségek csoportosíthatóak: - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettség - Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Származékos pénzügyi eszközök A származékos eszközök értékének meghatározása elsődlegesen piaci értéken történik a származékos eszközt tartalmazó szerződés érvénybe lépésekor, és a következőkben átértékelésre kerül piaci értékre minden mérleg fordulónapon. Az így keletkezett nyereség vagy veszteség azonnal elszámolásra kerül az átfogó eredménykimutatásban, kivéve ha a származékos eszköz hatékony fedezeti ügylethez kapcsolódik, amely esetben az átfogó eredménykimutatásban való elszámolás ideje a fedezeti kapcsolat természetétől függ. Más pénzügyi eszközökbe vagy más gazdaszerződésekbe beágyazódott származékos eszközök különálló származékos eszközként kezelendőek, amennyiben kockázataik és tulajdonságaik nem kapcsolódnak szorosan a gazdaszerződéshez, és a gazdaszerződések nem piaci értéken és nem az átfogó eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. 20

19 A Társaságcsoport rendelkezhet sleeve ügyletekkel, melyek olyan kereskedési célú nagykereskedelmi ügyletek, amelyek nem a végfelhasználók ellátása érdekében merülnek fel. Ezek az ügyletek, mivel nem a vállalkozás szokásos tevékenységéhez kapcsolódnak, és a szerződés tárgyát képező villamos energia azonnal pénzeszközre váltható (IAS 39.6), az IAS 39 hatálya alá tartoznak, így valós értéken kell értékelni őket. Ezen túlmenően a Társaságcsoport rendelkezhet olyan vásárlási szerződésekkel, amelyek tervezett kiskereskedelmi értékesítése a várható mennyiségek alapján valószínűleg nem teljesül. Ekkor a kiskereskedelmi céllal vásárolt villamos energia csak nagykereskedelmi forgalomban értékesíthető. Ezek a korábban eredendően nem az IAS 39 hatálya alá tartozó own use tranzakciók visszakerülnek az IAS 39 hatálya alá, és valós értéken kell értékelni őket. Az értékelésnek szintén hatása van az átfogó eredménykimutatásra. A Társaságcsoport szerződéseit minden évben teljes körűen felméri abból a szempontból, hogy a szerződés tartalmaz-e olyan elemeket, amelyek szükségessé teszik a valós értékelést. A derivatívákat és rejtett derivatívákat feltárja. Ha a beágyazott származékos terméket (rejtett derivatívát) az alapszerződéstől elkülöníti, magát az alapszerződést az IAS 39 alapján számolja el, ha az magában is pénzügyi instrumentum, és más megfelelő standard szerint, ha az nem pénzügyi instrumentum. Ha a beágyazott származékos termék nem különíthető el az alapszerződéstől, akkor az egész kombinált szerződést kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumként kezeli. A Társaságcsoport rendelkezik fedezeti ügyletekkel. Egy fedezeti kapcsolat akkor, és csak akkor felel meg a fedezeti elszámolás feltételeinek, ha az alábbi kritériumok mindegyike teljesül: - fedezet kezdetén formálisan megjelölik és dokumentálják a fedezeti kapcsolatot, valamint a fedezeti ügylet megkötéséhez kapcsolódóan a gazdálkodó egység kockázat kezelési célját és stratégiáját - a fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz - a fedezeti ügylet hatékonysága megbízhatóan mérhető - a fedezeti ügyletet folyamatosan értékelik és ténylegesen megállapítják, hogy az folyamatosan nagyon hatékony (80-125%) volt azon pénzügyi beszámolási időszakok alatt, amelyekre vonatkozóan a fedezeti ügyletet megjelölték. A Társaságcsoport a villamos energia vásárlási és eladási szerződésekre, a villamos energia költség és bevétel árfolyamkockázatára köt fedezeti ügyleteket. Ezeket az ügyleteket cash flow fedezeti ügyletként kezeli a Társaságcsoport, az időérték nem kerül elkülönítésre. A fedezeti ügylet nem realizált eredménye az IAS 39 alapján a saját tőkében kerül elszámolásra addig, amíg a fedezett alapügylet nem érinti az eredményt, ekkor átvezetésre kerül az átfogó eredménykimutatásba. A beszámolóban a fedezeti ügylet nem realizált eredménye az átfogó eredmény részeként külön sorban kerül feltüntetésre, mivel az IAS szerint a saját tőke változás kimutatásban csak a tulajdonosokkal kapcsolatos mozgások szerepelhetnek. A valós értékelés során a Társaságcsoport a következő hierarchia szinteket alkalmazza: - 1. szint: a hasonló eszközök és kötelezettségek tőzsdei árfolyama - 2. szint: az eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó tőzsdei árfolyamon kívüli egyéb direkt, vagy indirekt módon jelentős tényezők - 3. szint: egyéb nem jelentős tényezők 21

20 Követelések - eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök 1. szint 2. szint 3. szint - lejáratig tartandó befektetések X - kölcsönök és követelések X - értékesíthető pénzügyi eszközök X Kötelezettségek - eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek - amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek A származékos ügyletek valós érték változása az 1. hierarchia szint alkalmazásával tőzsdei árfolyamok alapján kerül meghatározásra. A pénzügyi instrumentumok kockázati tényezői A pénzügyi instrumentumok kapcsán a Társaságcsoportnak figyelembe kell vennie az egyes tételekhez kapcsolódó, a Társaságcsoport felé, vagy tőle eláramló jövőbeni gazdasági hasznok bizonytalanságának fokát, tehát figyelemmel kell lenni a gazdasági környezet bizonytalanságaira. Ezek a bizonytalanságok becslése mindig a beszámoló készítéskor fennálló körülményeken alapul. A Társaságcsoport gazdasági környezetében több fajta kockázat merülhet fel: - Likviditási kockázat - Hitelezési kockázat - Piaci kockázat Likviditási és hitelezési kockázat Az EDF DÉMÁSZ Csoport pénzügyi szempontból alapvetően biztonságos és egészséges finanszírozási feltételek fenntartására törekszik. Ennek érdekében mindenkori likviditását, illetve szolvenciáját több finanszírozó intézményen keresztül biztosítja, a bankkapcsolatok diverzifikáltságának fenntartására való tekintettel. Mindezek mellett a Társaságcsoport bankkapcsolataira vonatkozóan saját partnerkockázati besorolást alkalmaz, amely nemzetközi hitelminősítő intézetek mutatóin (Moody s, Standard and Poor s) alapszik. Ez a rangsorolási módszer alapvetően meghatározza az adott intézménnyel kialakítható bankkapcsolat intenzitását (finanszírozási részarány). A rangsorolás célja egybeesik a Társaságcsoport azon törekvésével, hogy bankkapcsolatait tekintve stabil finanszírozási hátteret teremtsen mind közép-, illetve hosszú távon is. Ezen túlmenően a Társaságcsoport kiemelt célja az EDFI S.A. anyavállalat finanszírozási struktúrába történő bevonása, mely a kedvezőbb finanszírozási kondíciókon túl növelné a likviditási, finanszírozási biztonságot. X X X 22

21 Piaci kockázatok Devizapiaci kockázatok Az EDF DÉMÁSZ Csoport leginkább a szabadpiaci villamos energia kereskedelmi tevékenységéből adódóan érintett a devizapiaci volatilitásból adódó kockázatokat illetően. A Társaságcsoportnak devizakitettsége keletkezik kereskedelmi tevékenysége során, mivel a villamos energia beszerzése döntően EUR-ban, illetve kisebb arányban HUF-ban realizálódik, míg az értékesítési oldalon fordított deviza arányban realizálódik árbevétele. Az ebből eredő kockázat a beszerzési és értékesítési oldal közötti deviza arány különbözetből, illetve az EUR/HUF árfolyam-volatilitás függvényében változik. A devizapiaci kockázatok kezelésére csoport szintű politika került kialakításra (FX Risk Management Policy), amely részletesen tartalmazza a deviza kitettségre vonatkozó limiteket (csoportszintű kitettség, VaR), feladatokat és számítási metódusokat. Az üzemeltetett policy kizárja a devizapiaci volatilitásból adódó jelentős mértékű kockázatokat, így a veszteségeket is. Energiapiaci kockázatok Alapvető üzleti tevékenységéből adódóan az EDF DÉMÁSZ Csoport kitett az energiai piaci árak változékonyságával szemben, amely kitettségből adódó kockázat jelentősen befolyásolhatja a Társaságcsoport pénzügyi teljesítményét. Ennek érdekében az EDF DÉMÁSZ Csoport szofisztikált energia piaci kockázatkezelési politikát (Energy Market Risk Policy) alkalmaz, amely egyértelműen szabályozza, valamint felelősségi körökhöz rendeli a kockázatvállalási mértéket. Az energiapiacon legjellemzőbb kockázati tényezőkre limitek kerültek megállapításra (nyitott pozíció, VaR, volumetrikus kockázat), amelyek mindenkori betartása több szintű kontroll alatt áll. Kiemelt kockázatok Risk and Crisis Committee (RCC) A fentebb említett, illetve egyéb kiemelt kockázatok folyamatos nyomon követése érdekében az EDF DÉMÁSZ Csoport felső vezetése létrehozta az RCC bizottságot, melynek keretében naprakész menedzsment tájékoztatás zajlik, valamint szükség esetén azonnali akciók, illetve hosszabb távú kockázatkezelési politikák kerülnek kialakításra a felsővezetői döntéseknek megfelelően. Általános kockázatfelmérés és kezelés A Társaságcsoport fentebbi kiemelt kockázatai mellett legalább féléves rendszerességgel általános kockázat-felmérési, nyomon követési eljárás keretében feltárásra kerülnek a Társaságcsoportot fenyegető jelentősebb kockázatok, beleértve a fent részletezett kockázati elemeket is. Ennek érdekében a nemzetközi szakmai-, illetve az EDF irányelveinek megfelelően felállításra került a Társaságcsoport kockázati térképe, amely folyamatosan frissítésre kerül. Az általános kockázatértékelési és felmérési eljárás során az egyedi kockázati elemek - többszintű értékelést követően - rangsorolásra kerülnek, majd a kiemelt kockázatok bemutatásra kerülnek az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság számára is, amely akcióterveket határoz meg. Mindezek mellett a korábban meghozott kockázatkezelési akciók nyomon követése és elért eredményei is bemutatásra kerülnek. Követelések A követelések a becsült veszteségekkel csökkentett könyv szerinti értéken szerepelnek a kimutatásokban. 23

22 A behajthatatlannak minősített követelések hitelezési veszteségként kerülnek leírásra, a kétes követelésekre pedig értékvesztés kerül elszámolásra. A követelések minősítését a lejárat, illetve a fizetési készség és képesség figyelembe vételével végzi el a Társaságcsoport. A követelések lehetnek: - határidőn belüli követelések - teljes értékű követelések - kétes követelések - határidőn túli követelések - kétes követelések - peresített követelések - behajthatatlan követelések. Befektetett eszközök A hosszú lejáratú befektetések azon társaságokban meglévő részesedéseket tartalmazzák, ahol az anyavállalatnak nincsen meghatározó, vagy befolyásoló részesedése, és az eredeti bekerülési költségek az értékvesztéssel csökkentett értéken szerepelnek. A tőkebefektetések értékesítésénél jelentkező árfolyamnyereség, illetve veszteség az egyes tőkebefektetések egyedi, könyv szerinti értéke alapján kerül meghatározásra. Cash Flow kimutatás A cash flow kimutatás elkészítéséhez a készpénz és a pénz egyenértékes eszközök a következő elemekből állnak: a készpénz és a bankbetétek, valamint az egyéb rövid lejáratú (vásárlásukkor 3 hónapos vagy annál rövidebb lejáratú) likvid befektetések, amelyek azonnal átválthatóak a rajtuk feltüntetett pénzösszegre, és átváltásuk nem jár értékük változásának kockázatával. Kötelezettségek Bankhitelek A kamatozó banki kölcsönök és folyószámla hitelek nettó értéken, a hitelezési költségek nélkül kerülnek bemutatásra. Szállítók A szállítók könyv szerinti értéken kerülnek bemutatásra. Alkalmazotti juttatások A kötelezettségek között mutatja be a Társaságcsoport a hosszú távú munkavállalói juttatásokat: életút jutalom és törzsgárda jutalom kifizetéséből adódó jövőbeni, várható, becsült kötelezettséget. A jubileumi jutalom és a törzsgárda jutalom miatti hosszú távon várható kötelezettség értékét a Társaságcsoport minden évben valószínűségi statisztikai modell alapján becsüli meg. Ezen becsült jövőbeli 24