Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átírás

1 Sorsz Statisztikai számjel Cégjegyzék száma december 31. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari MÉRLEG Eszközök (aktívák) Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A tétel megnevezése Előző év Lezárt évekre vonatkozó megállapítások adatok M Ft-ban Tárgy év 01. A. Befektetett eszközök ( ) I. Immateriális javak ( ) Alapítás-átszervezés aktivált értéke 04. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 05. Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték 08. Immateriális javakra adott előlegek 09. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök ( ) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok 15. Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök ( ) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállakozásban 21. Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23. Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 25. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 26. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. Forgóeszközök ( ) I. Készletek ( ) Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek 31. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 32. Késztermékek 33. Áruk Készletekre adott előlegek 35. II. Követelések ( ) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések 40. Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete 42. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 43. III. Értékpapírok ( ) Részesedés kapcsolt vállalkozásban 45. Egyéb részesedés 46. Saját részvények, saját üzletrészek 47. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 48. Értékpapírok értékelési különbözete 49. IV. Pénzeszközök (50+51) Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások ( ) Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások 56. ESZKÖZÖK ÖSSZESEN ( ) Keltezés: Budapest, március 13. vállalkozás vezetője (képviselője)

2 Sorsz. Előző év Lezárt évekre vonatkozó megállapítások Tárgy év 57. D. Saját tőke ( ) I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék (65+66) Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok ( ) Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék 72. F. Kötelezettségek ( ) I. Hátrasorolt kötelezettségek ( ) Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Statisztikai számjel Cégjegyzék száma december 31. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari MÉRLEG Források (passzívák) Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A tétel megnevezése Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben adatok M Ft-ban Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek ( ) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek ( ) Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások ( ) Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN ( ) Keltezés: Budapest, március 13. vállalkozás vezetője (képviselője)

3 Sorsz Statisztikai számjel Cégjegyzék száma december 31. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Összköltség eljárással) Zártkörűen Működő Részvénytársaság "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS A tétel megnevezése Előző év Lezárt évekre vonatkozó megállapítások adatok M Ft-ban Tárgy év 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) Saját termelésű készletek állományváltozása 05. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±04+05) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII) Kapott (járó) osztalék és részesedés 24. Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 25. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 26. Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 27. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 29. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet 33. VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 35. Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 36. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 39. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet 41. IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (34+36±38+39) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E-XII) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±F+50-51) Keltezés: Budapest, március 13. vállalkozás vezetője (képviselője)

4 MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi Kiegészítő Melléklete március 13.

5 TARTALOM A. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA... 4 A.1. A TÁRSASÁG FŐBB CÉGJOGI JELLEMZŐI, TEVÉKENYSÉGE... 4 A.2. A TÁRSASÁG SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI... 8 A.2.1. A Számviteli politika általános vonásai... 8 A.2.2. Amortizációs politika, az értékcsökkenés elszámolásának módszerei... 8 A.2.3. Főbb értékelési szabályok... 9 A.2.4. A piaci értéken történő értékelés elvei, módszerei B. MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK B.1. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK B.1.1. Immateriális javak B.1.2. Tárgyi eszközök B.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök B.2. FORGÓESZKÖZÖK B.2.1. Készletek B.2.2. Követelések B.2.3. Értékpapírok B.2.4. Pénzeszközök B.3. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK B.4. SAJÁT TŐKE ALAKULÁSA B.5. CÉLTARTALÉK B.6. KÖTELEZETTSÉGEK B.7. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK C. EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZITÉSEK C.1. A TÁRSASÁG ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE C.1.1. Üzemi eredmény alakulása C.1.2. Pénzügyi műveletek eredményének értékelése C.1.3. A rendkívüli eredmény értékelése C.2. A TÁRSASÁGI ADÓ ALAPJÁNAK LEVEZETÉSE D. VAGYONI, PÉNZÜGYI, JÖVEDELMI HELYZET ALAKULÁSÁT BEMUTATÓ MUTATÓSZÁMOK D.1. A VAGYONI ÉS TŐKESTRUKTÚRA MUTATÓSZÁMAI D.2. JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK D.3. PÉNZÜGYI HELYZET ALAKULÁSA D.4. CASH FLOW KIMUTATÁS E. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ E.1. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK ÉS EGYÉB RÉSZESEDÉSI VISZONYOK E.2. A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TISZTSÉGVISELŐINEK JÁRANDÓSÁGA

6 E.3. KUTATÁS-KÍSÉRLETI FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG E.4. A KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS KÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁÉRT, VEZETÉSÉÉRT FELELŐS SZEMÉLY, NYILVÁNTARTÁSBAN SZEREPLŐ ADATAI E.5. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ ALÁÍRÁSÁRA JOGOSULT SZEMÉLYEK E.6. KÖNYVVIZSGÁLAT E.7. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK F. MELLÉKLETEK

7 A. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA A.1. A TÁRSASÁG FŐBB CÉGJOGI JELLEMZŐI, TEVÉKENYSÉGE Cég: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1031 Budapest, Anikó utca 4. Cím: 1031 Budapest, Anikó utca 4. Alapítás időpontja: október 19. A Társaság első üzleti éve: A Társaság alapításkori tőkéje: Alaptőke: év 2000 Ft Ft A Társaság jegyzett tőkéjének tulajdonosi szerkezetét részletesen az A.1. melléklet tartalmazza. Minősített többségi irányítást gyakorló tulajdonos: Név: Magyar Villamos Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1031 Budapest, Szentendrei út Szavazatok aránya: 99,99 % A Társaságban jegyzett tőke: Ft A Társaság vezetésének bemutatása az A.2. mellékletben található, a Társaságot jellemző legfőbb mutatókat az A.3. melléklet részletezi. A Társaság története A MAVIR mint az átviteli rendszerirányító a villamos-energia rendszer zavartalan működését felügyelő és irányító szervezet, amely a rendszer egészét átlátja, összehangolja és megteremti a fogyasztás és termelés egyensúlyát. A villamos-energia kereskedelem liberalizációjára történő felkészülés részeként a Magyar Villamos Művek Rt október 19-én létrehozta a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Részvénytársaságot. A MAVIR az Országos Villamos Teherelosztó feladatait és eszközeit átvéve az MVM Rt. megbízásából a rendszerirányítási tevékenységet január 1-től látja el. A Társaság önálló rendszerirányítói engedélyt január 1-től kapott, a korábbi tevékenysége a jogszabályi előírásokból következően jelentősen bővült

8 A Társaságnál kiemelt jelentőségű változás az 1070/2005. (VII.8.) számú Kormányrendelet előírásának megfelelően az átviteli tevékenység január 1-vel történő átvétele, amely az eszközállomány, a kapcsolódó kötelezettségek és a létszám lényeges növekedésével járt. A MAVIR felelős a villamos-energia rendszer üzembiztonságáért, zavartalan működtetéséért, rendelkeznie kell a villamos-energia rendszer szabályozásához szükséges tartalékokkal és diszponál a határkeresztező távvezetékek, hálózati kapacitások felett. A Társaság a feladatait a Villamos-energia törvény, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, a Kereskedelmi Szabályzat, az Üzemi Szabályzat, az Üzlet Szabályzat és a Megfelelési Program előírásai szerint meghatározott keretek között végzi, figyelembe véve a tevékenységére vonatkozó EU előírásokat. A vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a MAVIR a villamosenergia-rendszer többi résztvevőjétől független szervezetként felel a biztonságos energiaellátásért és a villamos-energia piacon a versenysemlegesség érvényesüléséért. A Társaság tevékenysége A Társaság tevékenységeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatával kiadott működési engedélyek alapján végzi. Átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély: 84/2008. számú határozat, melyet legutóbb a 715/2012. számú határozat módosított. Villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedély: 2/2003. számú határozat. Létesítő okiratban meghatározott tevékenységek A Társaság tevékenységi köre a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerint: Fő tevékenység: Villamosenergia-szállítás Ide tartozik a rendszerirányítás, a rendszerszintű szolgáltatások nyújtása, az átviteli tevékenység és a villamos energia határon keresztül történő szállítása is. Egyéb tevékenységek: Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Főbb értékesítési területek A rendszerirányítási és átviteli tevékenység bevételei döntően az elosztói engedélyes vállalatoktól származnak

9 Főbb beszerzési források A rendszerszintű szolgáltatások és a villamos energia beszerzések erőművektől és kereskedőtől származnak, de évtől kezdődően a Szervezett Villamosenergia-piacon keresztül történő villamos energia beszerzések is egyre jelentősebbek. Piaci pozíció értékelése A Társaság egyedi speciális tevékenységeiből következően a piaci hatások nem érvényesülhetnek, a magyarországi villamos energia rendszer egyedüli irányítója és az átviteli hálózat egyedüli tulajdonosa és üzemeltetője. A tevékenységek bevételei hatósági árak alapján a villamos energia forgalomtól függően alakulnak. A Társaság lényeges befektetési elképzelései A Társaság tevékenységeinek megfelelő színvonalon történő végzéséhez szükséges immateriális javak és tárgyi eszközök fejlesztésére időben megfelelő forrásokat biztosítani kell. HUPX Zrt. A Társaság május 9-én megalapította a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergiapiac Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a cég rövidített neve: HUPX Zrt.) azzal a céllal, hogy a hazai villamosenergia-piac számára egy új, hatékony, átlátható villamos-energia kereskedelmi lehetőséget biztosító, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján (VET, VETVhr) kialakított szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságot hozzon létre. A Magyar Energia Hivatal április 9-i hatállyal tízéves időtartamra szóló szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt adott a HUPX Zrt.-nek, aki a MEH által július 5-én módosított működési engedély alapján megkezdte a másnapi (day-ahead) termékekre vonatkozó kereskedési platform működtetését. Ezt követően, július 19-én indult el a physical futures piac a HUPX-en. A MAVIR ZRt. az átviteli hálózati veszteség fedezetéül szolgáló villamos energia beszerzésének új modellje kapcsán augusztus végén csatlakozott a HUPX-hez, és az átviteli hálózati veszteség (ÁHV) fedezetéül szolgáló energiát a HUPX-en keresztül szerzi be. A 2011 nyarán kezdődött CZ-SK-HU piac-összekapcsolás projekt célja az áralapú piacösszekapcsolás megvalósítása volt a másnapi villamosenergia-piacon Csehország, Szlovákia és Magyarország között. Magyar részről a MEKH, a MAVIR és a HUPX vett részt a kialakításban. A rendszer szeptember 11-én került bevezetésre, és azóta is sikeresen - 6 -

10 működik, amelyhez november 19-én csatlakozott a román piac is. Ez a módszer a négy ország másnapi kereskedésű villamosenergia-piacaira vonatkozó ajánlati könyvek, és a cseh-szlovák, a szlovák magyar, valamint a magyar-román határon rendelkezésre álló napi határkeresztező kapacitások egyidejű használatát teszi lehetővé. HUPX Derivatív Zrt. A HUPX Zrt június 3-án megalapította 100%-os leányvállalatát, a HUPX Derivatív Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (HUPX Derivatív Zrt.) azzal a céllal, hogy olyan villamos-energia termékek kereskedelmi lehetőségét biztosító szervezetet hozzon létre, amely termékek kereskedelmét a HUPX Zrt. nem biztosíthatja, mivel a jelenleg hatályos jogszabályok szerint erre engedélyt nem kaphat. CEEGEX Zrt. A évi gáztörvény (GET) módosítás alapján a szervezett földgázpiac (gáztőzsde) megalakítása céljából a HUPX Zrt június 23-án megalapította 100%-os leányvállalatát, a Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (Central Eastern European Gas Exchange Ltd., CEEGEX Zrt.). A CEEGEX Zrt. működteti 2013-tól a szervezett földgázpiacot. Római Irodaház Kft. A Társaság december 22-én 47 %-os üzletrészt vásárolt az MVM ZRt. tulajdonában lévő Római Irodaház Kft.-ben (székhely: Budapest Szentendrei út , cégjegyzékszám: Cg ). A MAVIR ZRt. 36/2011. (XII.19.) számú közgyűlési határozatának megfelelően a Társaság további 3 %-os üzletrészt vásárolt a Római Irodaház Kft.-ben. Az üzletrész adásvételi szerződés december 27-én került aláírásra, a Cégbíróság pedig február 14-én jegyezte be a változást. KOM Központi Okos Mérés Zrt. A Társaság szeptember 9-én megalapította 100%-os leányvállalatát, a Központi Okoshálózati Operátor Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, mely Társaság neve február 26-ától KOM Központi Okos Mérés Zrt.-re módosult. A projekttársaság alapvető célkitűzése, hogy adatot szolgáltasson egy országos központi okos hálózati rendszer bevezetésének vizsgálatához. A Mintaprojekt feladata, hogy választ adjon az okos hálózati rendszer későbbi országos kiterjesztésének gazdaságossági kérdéseire, továbbá a beruházási elemek működési és üzemeltetési tapasztalatainak kiértékelésére. A projekt alapjául az EU ETS 10c" derogációs kérelem szolgál, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - 7 -

11 (NFM), a széndioxid kvótakiosztáshoz kapcsolódóan nyújtott be az Európai Uniónak. Ebben a kérelemben az NFM legfeljebb 38 millió euró uniós támogatást kért egy Okos Hálózati Mintaprojekt finanszírozásához, amelynek végrehajtására a MAVIR ZRt.-t vagy annak 100%-os tulajdonában lévő projektvállalatát jelölte meg. A derogációs kérelmet az Európai Bizottság év végén hagyta jóvá. A.2. A TÁRSASÁG SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A.2.1. A Számviteli politika általános vonásai A Társaságnál előírt és alkalmazott általános számviteli elvek a évi a számvitelről szóló C. törvény (továbbiakban: Sztv.) előírásait tükrözik. A Társaság az Sztv. előírásainak megfelelően kettős könyvvitel vezetésére kötelezett. A Társaság a működése során előforduló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható eseményekről, a tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, valamint a saját tőkéjében bekövetkezett változásokról folyamatos nyilvántartást vezet, melyet a naptári év végén lezár. A Társaság könyvvezetése során az 5-ös számlaosztályt, mint elsődleges elszámolást alkalmazza, de emellett költséghelyre/rendelésre is könyvel. A könyvvezetésnél a Társaság érvényesíti az Sztv. által nevesített számviteli alapelveket. A Társaság éves beszámolóját a számviteli törvény előírásai alapján összeállított Számviteli politikában előírtak szerint készíti el. Az éves beszámoló készítésének fordulónapja: az üzleti év december 31. A mérlegkészítés napja: az üzleti évet követő év január 15. A Társaság éves beszámolót készít, a beszámoló készítésénél figyelembe veszi a VET és végrehajtási rendeletei előírásait. A Társaság a mérleget az Sztv. 1. sz. mellékletének A változata, az eredménykimutatást összköltség eljárással az Sztv. 2. sz. mellékletének A változata szerinti tagolásban készíti el, az anyavállalattal egyezően. A.2.2. Amortizációs politika, az értékcsökkenés elszámolásának módszerei A Társaságnál a 100 ezer forint alatti bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök használatbavételkor minden esetben egy összegben kerülnek leírásra. A használatbavételkor egy összegben le nem írt eszközök körében (specialitások figyelembevételével): A Társaság a maradványértékkel csökkentett bruttó érték alapján a várható használati időre (hasznos élettartam) az időarányos lineáris leírás módszerével számolja el az értékcsökkenést. A várható használati idő meghatározásának kérdéseit, mód

12 szereit és eljárási szabályait az Eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza. Meg kell becsülni a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéket, mint maradványértéket. Nulla a maradványérték, ha az alacsonyabb a bekerülési érték 10%-ánál. A speciális rendszerirányítási és átviteli tevékenységhez szükséges eszközök vonatkozásában azok jellegéből adódóan maradványérték meghatározására nem kerül sor. A leírás alapja a maradványértékkel csökkentett bruttó érték, mint terv szerint amortizálható bekerülési érték. Az értékcsökkenés a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembehelyezés napjától kezdve kerül meghatározásra, naptári napokra arányosan, amíg a rendeltetésszerű használatból ki nem kerül az eszköz, vagy a meghatározott maradványértéket el nem éri. Az értékcsökkenés elszámolása havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan történik. Az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A Társaságnál: a piaci árak változása miatti terven felüli értékcsökkenésnél a hasznos élettartam nem változhat, de a maradványérték igen, ha az eltérés több mint 20%, illetve a műszaki, fizikai okok miatti terven felüli értékcsökkenés esetén a hasznos élettartamot, illetve a maradványértéket akkor kell módosítani, ha a változás nagyobb, mint 1 év, illetve a maradványérték legalább 20 %-kal eltér. A.2.3. Főbb értékelési szabályok A befektetett eszközök beszerzési, illetve előállítási költségen kerültek értékelésre. A bekerülési érték tartalmának meghatározása a Sztv szerint történt, figyelembe véve a kalkulált értékkel történő elszámolási szabályokat is. Részesedések, értékpapírok értékvesztése, illetve értékvesztésének visszaírása: A Társaság a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál az értékvesztést és a visszaírást a Sztv ában foglalt szabályok szerint határozza meg és számolja el azzal a kiegészítéssel, hogy egy adott típusú részvény, vagy értékpapír egyedeinek összesített piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbséget akkor tekinti jelentősnek, ha a különbözet a könyv szerinti értéktől eltér legalább 5%-kal. A különbözet értékvesztéskor, illetve visszaíráskor akkor minősül tartósnak, ha legalább egy éve folyamatosan kimutatható. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető

13 Követelések értékelése a számviteli törvény vonatkozó előírásai alapján egyedileg történik. Az értékvesztés elszámolására, illetve visszaírására abban az esetben kerül sor, ha a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti különbözet jelentős, ez akkor számít jelentősnek, ha a könyv szerinti érték 10 %-át meghaladja, de minimum az 1 millió forintot eléri. Az értékvesztés elszámolásakor, a különbség akkor minősül tartósnak, ha az legalább egy éve kimutatható. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. A készletek értékelése a Társaságnál az alábbi: a vásárolt készleteket átlagos (súlyozott) beszerzési áron, a saját termelésű készleteket a közvetlenül elszámolt költségen értékeli (összhangban az Önköltségszámítási Szabályzatban foglaltakkal), a közvetített szolgáltatásokat, teljesítményeket számlázott beszerzési áron, a kereskedelmi árukat utolsó bekerülési (beszerzési) értéken, a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas árakon értékeli. A valuta, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek értékelése az alábbi: A Társaság a forintért vásárolt valutát, devizát bekerülési (ténylegesen fizetett) összegben veszi nyilvántartásba, és ez alapján határozza meg a nyilvántartásbavételi árfolyamot. A Társaság a valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés, illetve szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken veszi nyilvántartásba. A Társaság az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékeli az exportértékesítés, illetve az importbeszerzés teljesítéskori értékét is. Év közben a valuta-, devizakészlet növekedésének nyilvántartásba vétele után a bekerülési érték meghatározása átlagos (súlyozott) bekerülési árfolyamon történik, amely a valuta-, devizakészlet könyv szerinti árfolyama. E könyv szerinti árfolyamon történik a valuta-, devizakészlet csökkenések elszámolása. A Társaság az üzleti év mérlegforduló napjára vonatkozóan minden valuta-, devizakészletet, követelést és kötelezettséget átértékel az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamra, függetlenül attól, hogy annak hatása az eredményre jelentős-e. A.2.4. A piaci értéken történő értékelés elvei, módszerei A Számviteli törvény 57. (3) bekezdésében biztosított lehetőség alapján a Társaság az átviteli engedélyesi tevékenységét tartósan közvetlenül szolgáló eszközeit (kivéve a beruházásokat és a beruházásra adott előlegeket) piaci értéken jeleníti meg a mérlegben, amennyiben azok mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti

14 értéküket. A különbözet értékhelyesbítésként és azzal egyező összegű értékelési tartalékként jelenik meg a mérlegben. Az értékhelyesbítés alá vont, az átviteli tevékenységet tartósan közvetlenül szolgáló eszközök körét a Társaság külön jegyzékben rögzíti. Az értékhelyesbítés első alkalmazásától kezdve minden üzleti év mérlegének elkészítésekor valamennyi különbözetet jelentősnek minősít, tekintettel arra, hogy az érintett eszközök mérlegkészítéskori piaci értéke minden évben meghatározásra kerül és az összes eltérés megjelenítése javítja a beszámolóban megjelenő információk hasznosságát. A Társaságnál piaci értéken történő értékelésre évben került sor első alkalommal, mivel az átviteli tevékenységhez átvett eszközállomány jelentős értéket képvisel és így az értékhelyesbítés elszámolásával reálisabban mutatható be a valós vagyoni helyzet

15 B. MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK Az eszköz- és forrástételek mérleg főcsoportonkénti alakulása évhez viszonyítva az alábbi: MEGNEVEZÉS Eltérés Megoszlás M Ft M Ft M Ft % BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ,88 FORGÓESZKÖZÖK ,89 AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ,23 ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE ,46 CÉLTARTALÉKOK ,25 KÖTELEZETTSÉGEK ,37 PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ,92 FORRÁSOK A MAVIR ZRt évi mérleg főösszege M Ft, eszköz- és forrásállománya M Ft-tal nőtt a bázis időszakhoz képest. Mérlegsorok szerint haladva a december 31-i állomány a következőképpen alakult: B.1. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK A befektetett eszközök mérlegsorainak bázis évhez viszonyított alakulása az alábbi: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Immateriális javak ,09 Tárgyi eszközök ,30 Befektetett pénzügyi eszközök ,17 Befektetett eszközök ,07 Az eszközökön belül a befektetett eszközök tárgyévi állománya 78,88 %-ot képvisel, amely az átviteli tevékenység magas eszközigényességének a következménye. A befektetett eszközök mérleg fordulónapi értéke M Ft volt. Bázis évhez viszonyított nettó állományváltozásának M Ft-os növekedését döntően a tárgyi eszközök + 2,3 %-os állományváltozása befolyásolta. B.1.1. Immateriális javak Az immateriális javak állományának változásait a mérlegsoronkénti bruttó érték és az értékcsökkenés állományának részletezésével a B.1. melléklet mutatja be

16 Az értékelési különbözettel korrigált mérlegsorok változása a bázis évhez viszonyítva: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Alapítás-átszervezés aktivált értéke,00 Vagyoni értékű jogok ,67 Szellemi termékek ,02 Immateriális javak összesen ,09 Az immateriális javak nettó állománya a bázis évhez viszonyítva 575 M Ft-tal csökkent az alábbi tételek összevont hatásának eredményeként: A tárgyévi új beszerzések Az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összege Átsorolás állományváltozás nettó értéke Az értékhelyesbítés összegének tárgyévi változása Egyéb változás (selejtezés) Összesen M Ft M Ft M Ft - 8 M Ft -35 M Ft M Ft A szellemi termékek közül az átviteli tevékenységet tartósan közvetlenül szolgáló szellemi termékek esetében a piaci értéken történő értékelést alkalmazzuk, melynek eredményeként mérlegfordulónapon 133 M Ft értékhelyesbítés elszámolására került sor. B.1.2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök állományának változásait a mérlegsoronkénti bruttó érték és az értékcsökkenés állományának részletezésével a B.2. melléklet mutatja be. Az értékelési különbözettel korrigált mérlegsorok bázis évhez viszonyított alakulása az alábbi: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok ,25 Műszaki berendezések, gépek, járművek ,64 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek ,81 Beruházások, felújítások ,15 Beruházásokra adott előlegek ,00 Tárgyi eszközök összesen ,30 A tárgyi eszközök nettó állományváltozásának M Ft-os növekedése az alábbi tételek együttes hatásának az eredménye: A tárgyévi új beruházás (beszerzés, létesítés) összesített hatása Elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összege M Ft M Ft

17 Értékesített tárgyi eszközök nettó értéke Selejtezett tárgyi eszközök nettó értéke Értékhelyesbítés összegének tárgyévi változása Átsorolás állományváltozás nettó értéke A beruházásra adott előlegek állományváltozása Összesen - 25 M Ft M Ft M Ft - 38 M Ft + 1 M Ft M Ft Az üzembe helyezések (aktiválások) értéke M Ft volt. Ezekből a legnagyobb értéket képviselő tételek az alábbiak: Üzembiztonságot növelő beruházások, elavult berendezések cseréje és felújítása M Ft Távvezeték rekonstrukció 893 M Ft Felsőzsolca 400 kv aá rekonstrukció 561 M Ft M4 autópálya Abony-Fegyvernek elkerülő szakasz építése miatti távvezeték áthelyezés; 525 M Ft Megvalósuló fejlesztések előkészítő munkálatai, környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében szükséges beruházások 432 M Ft A befejezetlen beruházások és az üzembe helyezések (aktiválások) kiemelt tételeinek állományváltozását a B.3. melléklet részletesen tartalmazza. A B.4. mellékletben a terv szerinti értékcsökkenési leírás részletezése, a B.5. mellékletben pedig a terven felüli értékcsökkenés alakulása kerül bemutatásra. Az átviteli tevékenységet tartósan közvetlenül szolgáló telkek, épületek, távvezetékek és alállomások berendezéseit a mérlegben piaci értéken értékeljük, ez alapján mérlegkészítéskor M Ft értékhelyesbítés elszámolására került sor. A piaci érték meghatározása az újraelőállítási vagy helyettesítési költség meghatározás módszerével készült a december 31-i állapotra vonatkoztatva. A piaci érték meghatározását külső szakértő végezte. Az újraelőállítási költség az ugyanolyan vagyontárgy előállításának vagy felépítésének költsége, folyó áron számítva, ugyanolyan anyagok, építési, gyártási szabványok, tervek, elrendezés, ugyanolyan munkaerő alkalmazásával. A költség ezen becsült összege tartalmazza az anyagok, építési költségek, munkaerő, illetve berendezések, a vállalkozói rezsiköltség, nyereség és munkadíj napi piaci árát. Az így meghatározott helyettesítési értékekre kerültek alkalmazásra mindazon avultsági tényezők, amelyek figyelembe veszik azokat az értékcsökkentő tényezőket, melyek miatt az adott eszköz értéke kevesebb, mint egy helyettesítő új eszközé

18 Tárgyi eszközök értékhelyesbítésének alakulása eszközcsoportonként: ingatlanok (telkek, épületek, építmények) M Ft ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok M Ft műszaki gépek, berendezések M Ft egyéb gépek, berendezések 209 M Ft Összesen M Ft Az ingatlanok, valamint a műszaki gépek, berendezések eszközcsoportokra elszámolt M Ft értékhelyesbítés legjelentősebb tételei az alállomási berendezésekre elszámolt M Ft-os és a nyomvonalas építményekre elszámolt M Ft-os értékhelyesbítés. B.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök mérlegsoronkénti alakulását az alábbi táblázat mutatja: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban ,00 Egyéb tartós részesedés 4 4,00 Egyéb tartósan adott kölcsön ,95 Befektetett pénzügyi eszközök összesen ,17 A befektetett pénzügyi eszközök állománya a bázis évhez viszonyítva 9 M Ft-tal csökkent az alább kiemelt gazdasági események következményeként: A Társaság a dolgozóinak nyújtott kamatmentes kölcsön teljes állományából (41 M Ft) az éven belül esedékes részt (9 M Ft) az egyéb rövid lejáratú követelések mérlegsorra sorolta át. A befektetett pénzügyi eszközökre a tárgyidőszakban nem számoltunk el értékvesztést. A Társaság tulajdonában lévő részesedések részletesen az E.1. mellékletben kerülnek bemutatásra. B.2. FORGÓESZKÖZÖK A forgóeszközök mérlegsorainak bázis évhez viszonyított alakulása az alábbi: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Készletek ,83 Követelések ,60 Értékpapírok,00 Pénzeszközök ,56 Forgóeszközök ,93 Az eszközökön belül a forgóeszközök tárgyévi állománya 20,89 %-ot képvisel. Mérleg fordulónapon értékük M Ft volt, bázis időszakhoz viszonyított M Ft-os növekedése az egyes mérlegsorok tekintetében az alábbi

19 B.2.1. Készletek A készletek tárgyévi állománya 104 M Ft, értéke nem jelentős a társaságunknál. A bázis évhez viszonyított 22 M Ft-os növekedést az átviteli tevékenységhez szükséges anyagkészlet növekedése magyarázza Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Készletérték (+) ,83 Nyitó értékvesztés (-),00 Értékvesztés növekedés (-),00 Értékvesztés csökkenés (+),00 Záró értékvesztés (-),00 Záró készlet (+) ,83 B.2.2. Követelések A követelések mérlegsorainak a évhez viszonyított alakulása az alábbi: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) ,00 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben ,00 Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ,00 Váltókövetelések,00 Egyéb követelések ,00 Összesen ,00 A követelések állománya a tárgyidőszakban M Ft, bázis évhez viszonyított 103 %-os növekedését ( M Ft) főként a cash-pool követelés növekedése ( M Ft) okozza. A követelések áruszállításból és szolgáltatásból, azaz a vevőkkel szembeni követelés állományunk nőtt ( M Ft) az előző év azonos időpontjához viszonyítva. A változásához jelentősen hozzájárult a mérlegfordulónapon fennálló, rendszerirányítási tevékenységgel kapcsolatos követelések állományának évhez viszonyított M Ft-os növekedése. A kötelező átvételi rendszert (KÁT) érintő vevői állományváltozás, a év mérlegfordulónapján fennálló villamosenergia vevői követelések állományához képest 669 M Ft-os csökkenést mutat. A évi LXXXVI. törvény a villamosenergiáról (továbbiakban VET, január 1-től hatályos) a környezet és a természet védelme, az energiaforrások felhasználásának megtakarítása, a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében rendelkezik a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének elősegítéséről, melyre kötelező átvételi rendszert (röviden: KÁT) hoztak létre. A KÁT rend

20 szer törvényi szabályozásának július 1-jétől hatályos módosítása jelentősen leszűkítette a kötelező átvétellel támogatott termelők körét. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követeléseink állományváltozása M Ft, melynek összetevői a Cash-pool követelés M Ft-tal, az áruszállításból és szolgáltatásból eredő kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelés 395 M Ft-tal, valamint a VET előírások miatti követelések 637 M Ft-tal történő növekedése a évhez viszonyítva. Az egyéb követelések részleteiben az alábbiak szerint alakultak: Az egyéb követelések állománya a tárgyidőszakban M Ft, bázis évhez viszonyítottan ez 33,00 %-os csökkenést jelent ( M Ft). A M Ft-os csökkenés legfőbb oka társasági adó miatti követelés M Ft-os csökkenése, valamint az alkalmazotti tarifa elszámolás kötelezettség jellegűvé válása ( M Ft) Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Állami költségvetéssel kapcs.elsz ,81 Társasági adó ,75 Munkaváll.kapcs.adók és járulék köv ,67 Egyéb költségvetési követelés ,33 Önkormányzatokkal kapcs.elsz ,55 Munkavállalókkal kapcs.elsz ,29 VET alapj.elkülönítetten kimutatott KÁT követelések ,00 Alkalmazotti tarifa elszámolás ,00 Adott előlegek ,00 Különféle egyéb követelések ,02 Tartozik egyenlegű szállítók ,18 Letéti díjak ,17 VET előírások miatt elkülönülten kezelt díjak ,39 KÁT-tal szembeni kiegyenlítő energia követelés ,00 Egyéb tételek ,85 Összesen ,02 A követelésekre elszámolt értékvesztés állományát a B.6. melléklet tartalmazza. A részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni tőke és egyéb követeléseket a B.7. melléklet részletezi. B.2.3. Értékpapírok A Társaság sem a bázis, sem a tárgyidőszakban nem rendelkezett értékpapírokkal. A gazdálkodására vonatkozó speciális jogszabályi előírásokból következően a befektetési kockázatok elkerülése érdekében a biztonságosabb, bankszámlán lévő pénzeszköz lekötésekkel történt a megfelelő hozamok elérése

21 B.2.4. Pénzeszközök A pénzeszközök változása a bázis évhez viszonyítva az alábbi: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Pénztár, csekkek 1 1,00 Bankbetétek ,56 Összesen ,56 Az pénzeszközök állománya a tárgyidőszakban M Ft, bázis évhez viszonyítottan ez 19,56 százalékos csökkenést jelent ( M Ft). A pénzeszközök mérlegfordulónapi összegéből jelentős tétel a villamosenergia törvény előírása szerint, az elkülönített pénzeszközként beszedett (szénipari szerkezetátalakítási díj, kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatására beszedett díj, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj) kamatokkal növelt továbbadandó értéke, melyek együttes öszszege M Ft. B.3. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Az aktív időbeli elhatárolások mérlegsorainak bázishoz viszonyított alakulása az alábbi: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Bevételek aktív időbeli elhatárolása ,97 Nettó árbevétel ,62 Egyéb bevételek,00 Kamatbevétel ,65 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ,27 Anyagköltség elhatárolása ,00 Igénybe vett szolgáltatások elhatárolása ,39 Egyéb szolgáltatások elhatárolása ,25 Személyi jellegű egyéb kifizetés ,91 Halaszott ráfordítások,00 ÖSSZESEN ,16 A bevételek aktív időbeli elhatárolása jogcím legjelentősebb záró tétele a évi tarifakorrekció elszámolásának hatása, melynek értéke 813 M Ft. Ez az átvitelirendszerirányítási díjban elismert éves felülvizsgálat alá eső tételek tarifában szereplő értéktől való eltérése, mely várhatóan 2015 során kerül feloldásra (tarifakorrekció részletesebb leírását a B.7. pont tartalmazza). A M Ft-os csökkenést főként a évben elhatárolt tarifakorrekció visszaforgatása okozza ( M Ft), valamint az, hogy év végén a kiegyenlítő energia decemberi árbevétele ( M Ft) elhatárolásban szerepelt, míg évben az ezzel megegyező nagyságrendű összeg (2014. decemberi kiegyenlítő energia) már kiszámlázásra került. A költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásai között mérlegsoron a tárgyidőszakot követő üzleti évet terhelő, de már elszámolt költségek, ráfordítások értéke kerül szerepeltetésre

22 B.4. SAJÁT TŐKE ALAKULÁSA A saját tőke értékét meghatározó mérlegsorok bázisévhez viszonyított alakulása az alábbi: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Jegyzett tőke ,00 Eredménytartalék ,61 Értékelési tartalék ,44 Mérleg szerinti eredmény ,59 Saját tőke összesen ,37 A saját tőke állományváltozására az alábbi események voltak hatással: A Társaság saját tőkéje M Ft-tal nőtt, ezáltal a saját tőke tárgyévi ke M Ft. A forrásokon belül a saját tőke aránya a tárgyidőszakban 66,46 %. A tőkeellátottság alakulását, valamint további tőkeszerkezeti mutatókat a D. fejezet tartalmaz. Mérleg Jegyzett Eredménytartalék tartalék Értékelési szerinti tőke eredmény Nyitó ( ) Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Tárgyévi mérleg szerinti eredmény Értékelés miatti értékhelyesbítés változása Záró ( ) A hatályos számviteli politika előírásai szerint értékelési tartalék képzésére az átviteli tevékenységet közvetlenül szolgáló eszközök (alállomások, távvezetékek) esetében került sor, melynek eszközcsoportonkénti részletes bemutatása B.1.1. és a B.1.2. pontoknál található

23 B.5. CÉLTARTALÉK A céltartalékok mérlegsorainak, valamint tételeinek alakulása a bázis évhez viszonyítva az alábbi: Nyitó Felhasználás Képzés Záró M Ft M Ft M Ft M Ft Céltartalék a várható kötelezettségekre Üzemzavar miatt várható kötelezettség Személyi jellegű költségek miatt várható kötelezettség KSZ szerinti juttatásokhoz kapcsolódó várható kötelezettség Céltartalék a jövőbeni költségekre Várható környezetvédelmi költségek CÉLTARTALÉKOK ÖSSZESEN Forrásokon belül a képzett céltartalék állománya 0,25 %-ot képvisel, mérlegfordulónapi értéke M Ft. A várható kötelezettségre képzett céltartalék összege 950 M Ft, melyből jelentős tétel a társaságcsoport elvével összhangban a Kollektív Szerződéshez kapcsolódó jövőbeni kötelezettség (861 M Ft). A jövőbeni költségekre képzett céltartalék az átviteli eszközök működéséhez kapcsolódó várható környezetvédelmi költségek fedezetéül szolgál. B.6. KÖTELEZETTSÉGEK A kötelezettségek összegét meghatározó mérlegsorok bázishoz viszonyított alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Hosszú lejáratú kötelezettségek ,99 Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben ,99 Rövid lejáratú kötelezettségek ,35 Rövid lejáratú hitelek ,00 Vevőktől kapott előlegek ,33 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) ,97 Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással ,29 Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással ,00 szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ,63 KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN ,38 A forrásokon belül a kötelezettségek állománya 21,37 %-ot képvisel, mérlegfordulónapon értékük M Ft. A bázis időszakhoz viszonyított M Ft-os állomány csökkenés az alábbi főbb tényezők hatása:

24 az anyavállalat által folyósított beruházási és ITO hitel, valamint tulajdonosi kölcsön (hosszú lejáratú kötelezettség): M Ft, o ebből a devizában fennálló hitel- és kölcsöntartozások mérlegfordulónapi átértékelésének hatása M Ft, o éven belül törlesztendő rész átsorolásának hatása M Ft o Az MVM Zrt.-től 2012-ben kapott rövid lejáratú devizás tulajdonosi kölcsön ig meg lett hosszabbítva, így annak teljes összege átsorolásra került a hosszú lejáratú kötelezettségek közé M Ft o tulajdonosi kölcsön törlesztése: M Ft o ITO hitel törlesztése: M Ft VET által előírt kötelezettségek finanszírozására felvett rövid lejáratú hitel tárgyidőszaki változása M Ft, a vevőktől kapott előlegek változása M Ft, szállítói kötelezettségek változása M Ft, kapcsolt vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása M Ft, o Tulajdonosi kölcsön átsorolása M Ft, o A beruházási, valamint az ITO hitelek éven belül esedékes törlesztő részletének átsorolása: M Ft o Mérlegfodulónapi átértékelési hatása + 70 M Ft, o A tárgyévben az anyavállalattal szemben elszámolt, jóváhagyott osztalék: M Ft, o Anya- és leány-vállalkozásokkal szembeni szállítói kötelezettségek állományváltozása M Ft, Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségek változása M Ft, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása M Ft, o A költségvetésnek fizetendő adók tárgyidőszaki elszámolásának állományváltozása M Ft o A VET előírása szerint elkülönítetten, az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott díjak növekedése: M Ft, szénipari szerkezetátalakításra beszedett díjak változása M Ft, alkalmazotti tarifa M Ft, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj bevezetése M Ft. o KÁT mérlegkörhöz kapcsolódó egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: o Különféle egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása A hitelek részletes kimutatását a B.8. melléklet tartalmazza M Ft M Ft

25 A részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket a B.9. melléklet részletezi. A hosszú lejáratú kötelezettségek esedékesség szerinti bemutatás át a B.10. melléklet tartalmazza. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek alakulását az alábbi táblázat mutatja be: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Költségvetéssel szembeni kötelezettségek ,78 Általános forgalmi adó ,37 Társasági adó, különadó 0,00 Személyi jövedelemadó ,79 Nyugdíj és egészségbiztosítási járulék ,80 Munkavállalókkal kapcsolatos egyéb adó és járulék köt ,08 Egyéb ki nem emelt befizetési kötelezettség ,50 Önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek 0,00 VET által előírt kötelezettségek ,63 Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek ,45 KÁT elszámolásból eredő kötelezettség ,35 Egyéb kötelezettségek ,42 Összesen ,63 B.7. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK A passzív időbeli elhatárolások alakulását a bázis év és a tárgyév viszonylatában az alábbi táblázat szemlélteti: Eltérés Változás M Ft M Ft M Ft % Bevételek passzív időbeli elhatárolása ,48 Nettó árbevétel ,47 Egyéb ,00 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása ,09 Rendszerirányítás és rendszerszintű szolgáltatások ,73 ITC elszámolás ,51 Egyéb költségek ,05 Pénzügyi ráfordítások ,73 Könyvvizsgálói díj ,00 Személy jellegű ,75 Halasztott bevételek ,01 Kapacitás aukció bevétele ,55 Fejlesztési célra átvett pénzeszközök ,45 Térítés nélkül átvett eszközök ,67 Leltártöbbletként fellelt eszközök nettó értéke 2 ÖSSZESEN ,26 A bevételek passzív időbeli elhatárolása az előző évekhez hasonlóan az átvitelirendszerirányítási tevékenységre vonatkozó speciális árképzési eljárás következménye

26 A villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (4) bekezdése szerint az éves árkorrekciós mechanizmus alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni, köteles továbbá az átviteli rendszerirányító éves beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó bevételeinek a tárgyévi, az átviteli-rendszerirányítási díjban a következő évben figyelembe vett bevételeivel együtt passzívidőbeli elhatárolásként szerepeltetni. Az elszámolást emellett az alábbi hatályos jogszabályok is alátámasztják: a VET általános előírásai; a 64/2013. (X.30) NFM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjak árszabályozásának kereteiről; a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: MEKH) 4/2013-es rendelete, melynek tárgya a november 1-jétől érvényes villamos energia rendszerhasználati díjak megállapítása. A fenti jogszabályi környezet határozza meg elvi szinten az egyes tevékenységek működtetésére vonatkozó tarifákat, amelyek a megtérüléshez szükséges eredményt keletkeztetik meg. A november 1-től hatályos rendszerhasználati díjakat a villamos energia rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól szóló 4/2013. (X.16.) MEKH rendeletben hirdette ki a szabályozó hatóság (továbbiakban MEKH, vagy Hivatal). Annak érdekében, hogy a számviteli nyilvántartásokat, így a fentiekben is hivatkozott elhatárolásokat megfelelően lehessen kezelni, a évi tarifa megállapításával kapcsolatos további részletinformációkkal összefüggésben a MAVIR ZRt. levélben kereste meg a Hivatalt. Az erre érkezett VAFO_02_ /3 iktatószámú levél nyújt tájékoztatást arról, hogy a tételes elszámolású bevételi és költségelemek vonatkozásában a évet utólagos elszámolással lezáró (áthúzódó) tételek az alábbiak szerint kerültek figyelembe vételre a évi tarifa megállapítása során: 1. Díjcsökkentő tételek összege összesen 2,87 Mrd Ft (elvonás) 2. Díjnövelő tételek összege összesen 4,77 Mrd Ft (megtérítés) A Hivatal a fenti levélben rendelkezett az év közbeni tarifa-megállapítás későbbi hatásairól is: a évre azaz 12 hónapra kalkulált tarifaértékek november 1-i bevezetéséből adódó, az idei utolsó két hónapra időarányosan számolt mintegy +1,7 Mrd Ft évi várható többletbevételt a Hivatal (egyszeri rendkívüli negatív korrekcióként) a évi MAVIR-díjak meghatározása során szándékozik tekintetbe venni. A MEKH által prognosztizált és a tényleges forgalom közötti eltérés miatt a MAVIR ezen jogcímen történt elhatárolása némileg magasabb, M Ft. A 2013.november 1-jén bevezetett díjak december 31-ig maradtak érvényben, 2014-ben így nem történt olyan évközi tarifamegállapítás, amelynek tarifakorrekciós-, illetve elhatárolás vonzata lenne. A január 1-től érvényes tarifát a 11/2014. (XII. 13.) MEKH rendelet állapította meg, amelynek azonban a 2014-es évre nincsen hatása