Átírás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11 . Kiegészítő melléklet a évi számviteli törvény szerinti éves beszámolóhoz

12 . 1 Tartalomjegyzék 1. Peremfeltételek, üzletpolitikai célok (általános kiegészítések) 1. oldal 1.1. A vállalkozás bemutatása 1. oldal 1.2. Kapcsolt vállalkozások bemutatása 2. oldal 1.3. Számviteli politika fő vonásai 3. oldal 1.4. Számviteli alapelvektől való eltérés ismertetése 29. oldal 2. Az eredmény-kimutatás főbb sorainak szöveges elemzése (eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítése) 31. oldal 2.1. Bevételek elemzése 32. oldal Értékesítés nettó árbevétele 36. oldal Exportértékesítés nettó árbevétele 36. oldal Egyéb bevételek alakulása 37. oldal Aktivált saját teljesítmények értékének részletezése 38. oldal 2.2. Költségek elemzése 38. oldal A költségek költségnemenkénti megoszlása 38. oldal Kutatás, kísérleti fejlesztés költségei 39. oldal Egyéb ráfordítások részletezése 40. oldal 2.3. A pénzügyi eredmény elemzése 41. oldal 2.4. A rendkívüli eredmény elemzése 41. oldal A rendkívüli bevételek és ráfordítások részletezése 41. oldal Támogatási program keretében folyósított illetve elszámolt összegek támogatásonként 42. oldal 2.5. Az eredménykimutatásból a kapcsolt vállalkozásokkal elszámolt összegek 42. oldal 2.6. A társasági adó megállapításánál a módosító tételek ismertetése 43. oldal 3. Az eredmény elemzése, jövedelmezőség, hatékonyság alakulása 46. oldal 4. A társaság vagyoni helyzete, mérleghez kapcsolódó kiegészítések 48. oldal 4.1. A mérleghez kapcsolódó általános kiegészítések 48. oldal A nem hasonlítható adatok tételes ismertetése és indoklása 48. oldal 4.2. Eszköz, forrás összetétel, fő mérlegsoronként 48. oldal Az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értékének, valamint értékcsökkenési leírásának alakulása mérlegtételenként 50. oldal Elszámolt értékcsökkenési leírás, leírási módonként 56. oldal Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenés elszámolás és visszaírás 56. oldal Üzleti vagy cégérték leírása 56. oldal A meghatározó jelentőségű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának megváltozásából adódó eredménymódosulás 56. oldal Készletalakulás részletezése, veszélyes hulladék mennyiségének alakulása 57. oldal Követelések részletezése 58. oldal A bevételek és a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának részletezése 60. oldal A saját tőke üzleti éven belüli változása 61. oldal A lekötött tartalék jogcímenkénti bemutatása 62. oldal A céltartalék képzés és felhasználás részletezése 62. oldal Kötelezettségek bemutatása 64. oldal Öt évnél hosszabb futamidejű kötelezettség 66. oldal Zálogjoggal biztosított kötelezettségek 66. oldal Kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek 66. oldal Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 67. oldal

13 Vagyoni helyzet elemzése mutatószámok alapján 67. oldal 4.3. Cash flow elemzése 70. oldal 4.4. A társaság pénzügyi likviditási helyzetének elemzése 71. oldal 4.5. A befektetett pénzügyi eszközök alakulása 74. oldal 5. Humánerőforrás, gazdálkodás, munkaügy 75. oldal 5.1. Létszám, átlagkereset, keresettömeg 75. oldal 5.2. Üzletvezetés, igazgatóság, felügyelő bizottság 76. oldal 5.3. Személyi jellegű ráfordítások összetétele 76. oldal 6. Beruházások, fejlesztések 77. oldal 7. Környezetvédelem 78. oldal 7.1. A részvénytársaság környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 78. oldal 7.2. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme 78. oldal 7.3. Felszíni vizek védelme 80. oldal 7.4. Zaj- és rezgés elleni védelem 80. oldal 7.5. Egyéb végrehajtott környezetvédelmi feladatok 80. oldal 7.6. Hulladékgazdálkodás 81. oldal 7.7. A környezetvédelmet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök állományának alakulása 81. oldal 8. Egyéb témakörök 82. oldal 8.1. Mérleg fordulónapja utáni változás 82. oldal 8.2. A részvénytársaság részvényeinek bemutatása 82. oldal Mellékletek: 1/a. számú (Word): 1/b. számú (Word): Társaságonkénti egyedi vizsgálat a évi konszolidálás alóli mentesítéshez Társaságonkénti összevont vizsgálat a évi konszolidálás alóli mentesítéshez 2. számú (Excel): A Nógrád Volán Zrt. állományában üzemelő motorok emissziós minősítés szerinti megoszlásának alakulása 3. számú (Excel): A Nógrád Volán Zrt. környezetvédelmi munkálatai 4. számú (Excel): Hulladékok nyilvántartása

14 PEREMFELTÉTELEK ÜZLETPOLITIKAI CÉLOK (általános kiegészítések) 1.1. A vállalkozás bemutatása A NÓGRÁD VOLÁN Zrt január 1-től részvénytársasági formában működik, a Nógrád Volán állami vállalat jogutódjaként. A társaság tulajdonosi összetétele a következő: Névérték Tulajdonosi részarány Megnevezés XII XII XII XII. 31. E Ft % Magyar Állam (MNV Zrt.) ,4 98,5 Dolgozók ,6 1,5 ÖSSZESEN ,0 100,0 A részvénytársaság alaptőkéje db egyenként Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló teljes jogú (törzs) részvényre, továbbá db egyenként Ft névértékű és kibocsátási értékű névre szóló dolgozói részvényre oszlik évben 63 db, 630 e Ft értékű dolgozói részvény bevonást jegyzett be a cégbíróság. A törzsrészvények értékpapír letéti számlán történő nyilvántartását szerződés alapján a KELER Elszámolóház és Értéktár Zrt. biztosítja. A Nógrád Volán Zártkörűen Működő Részvénytársaság bejegyzett székhelye: Salgótarján, Rákóczi út főbb telephelyei az alábbiak: Balassagyarmat, Szügyi út 63. Bátonyterenye, Béke út A vállalkozás képviseletére, a beszámoló aláírására jogosult személy: Bucsok Lajos vezérigazgató lakcíme: 3123 Cered, Arany János út 2.

15 . 2 A részvénytársaság alapvető feladata a menetrendszerű helyi és helyközi személyszállítási tevékenység bonyolítása január 1-től a helyközi közlekedésben a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a helyi közlekedésben pedig a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei önkormányzatokkal kötött közszolgáltatói szerződések, VII. 1-től Budapest tömegközlekedésében a Budapesti Közlekedési Vállalattal kötött alvállalkozói szerződés szerint veszünk részt. Cél: az Alap Szabályban meghatározott közszolgáltató tevékenység egyre magasabb szinten történő ellátása, az alap és melléktevékenységek bővítése, szem előtt tartva a gazdálkodás egyensúlyát. A vállalkozás tevékenységi köre: alaptevékenység: melléktevékenységek: menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás ipari termelés és szolgáltatás ingatlan bérbeadás kereskedelem 1.2. Kapcsolt vállalkozások bemutatása Leányvállalati, társult és egyéb vállalkozások bemutatása Megnevezés, székhely Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat, Szűgyi út 63. Salgókontrol Kft. Salgótarján, Rákóczi út Panorámabusz Kft. Salgótarján, Rákóczi út Befektetett eszközök Jegyzett tőke XII. 31 e Ft Saját tőke december 31. Tulajdoni hányad (%) Névérték Könyv szerinti érték Nettó árbev. e Ft Átl. áll. létszám (fő) Leány Autó Help Kft. Balassagyarmat 86, ,7 Salgókontrol Kft. Salgótarján 80, ,0 Panorámabusz Kft. Salgótarján 99, ,4

16 A számvitel politika fő vonásai A vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionál, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgál. Az üzleti év időtartama a részvénytársaságnál megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. Társaságunk a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. A társaságnál a jogszabályi előírásoknak megfelelően a könyvvizsgálatot a EX ASSE Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi, Gazdasági Tanácsadó Zrt Budapest, Fő utca 71., végzi /ügyvezető igazgató: Őriné Végh Mária, bejegyzett könyvvizsgáló/. A választott könyvvizsgáló Fiedler Gábor. A könyvvizsgálatért fizetett díj évben e Ft, egyéb szolgáltatást társaságunknak a cég nem végzett évtől kezdődően a zrt. saját tevékenysége keretében végzi a könyvelést, és a beszámoló készítését évben a könyvviteli szolgáltatásért a VOLÁN PLUSZ Bt. Salgótarján, Rákóczi út volt a felelős /üzletvezető: Pálné Jancsi Eszter, vállalkozási főkönyvelő: Gágyor Imre/ május 25-ével a betéti társaság egyszerűsített végelszámolással megszűnt január 1-től a Nógrád Volán Zrt a Libra6i integrált rendszert keretein belül végzi az adatfeldolgozást. A főkönyvi könyvelés a Mérleg modulban történik. A Mérleg modul funkciója, hogy az egyes analitikus alrendszerekben, illetve a mérleg modulban lekönyvelt (rögzített) tételeket összefogja, a modulból történő lekérdezés során a gazdálkodásról egységes, valós és teljes körű képet nyújtson a rendszerben rögzített adatok alapján. A Mérleg, mint a Libra6i integrált gazdálkodási rendszer egyik modulja folyamatos és állandó kapcsolatot tart fenn a rendszeren belül működő többi alrendszerrel. Az alrendszerekből érkező adatokat a rögzítést követően bármely Mérleg modulból nyerhető táblában, listában lekérdezhetjük és adott tételre vonatkozóan megtekinthető a könyvelési tétel és az alapbizonylata is. A Mérleg alrendszerbe kerülnek tehát azok a könyvelési tételek,

17 . 4 amelyeket az analitikus alrendszerek készítenek, és itt kerülnek rögzítésre az ún. vegyes és félautomatikus könyvelési tételek. A Nógrád Volán Zrt jelenleg a következő alrendszereket használja a MÉRLEG alrendszeren kívül: - LIKVID modul a pénzügyi kapcsolatok (bank, pénztár, vevő, szállító és egyéb pénzügyi kapcsolatok) nyilvántartására. - ÁLLÓ modul a tárgyi eszközök nyilvántartására, - HUMÁN modul a jövedelem elszámolással, jövedelem adózással, munkaerő gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - SZERVIZ modul a járműkarbantartással kapcsolatos folyamatok rögzítésére, - KÉSZLET modul a készletgazdálkodással, raktári forgalmazással, kezeléssel kapcsolatos nyilvántartások kezelésére, - KASSZA modul a pénztári pénzmozgások rögzítésre, - CASH-CENTER modul a banki kapcsolatok, pénzmozgások nyomon követésére, - SZÁMLÁZ modul vevői számlák készítésére. A MÉRLEG modullal könyvelési szempontból négy alrendszer áll közvetlen kapcsolatban a LIKVID, ÁLLÓ, HUMÁN, KÉSZLET modulokban történik könyvelési adatrögzítés. A költségeket elsődlegesen a 6. költséghelyek, általános költségek és 7. tevékenységek költségei számlaosztály, másodlagosan, pedig az 5. költségnemek számlaosztály számláin könyveljük. Vállalkozásunk Éves beszámolót és Üzleti jelentést készít. Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség vizsgálata A Nógrád Volán Zrt. konszolidációs számviteli politikája alapján konszolidációs éves beszámolót nem készít, mivel a vállalat beszámolója e nélkül is valós képet ad a leányvállalatokkal együtti vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről. (2000. évi C. törvény (2) bekezdése) Leányvállalatokra egyedileg értékelendő mutatók és értékhatárok: Fentieket alátámasztó mutatók a következő:

18 . 5 A leányvállalat a konszolidációba történő teljes körű bevonás alól a lényegesség elve alapján akkor mentesíthető, ha az üzleti évet megelőző év adatai közül legalább három a következők szerint alakul: - a leányvállalat egyedi éves beszámolójának mérleg főösszege az anyavállalat egyedi éves beszámolója mérleg főösszegének 3 %-át nem haladja meg, - a leányvállalat egyedi éves beszámolójában szereplő értékesítés nettó árbevétele az anyavállalat egyedi éves beszámolója értékesítés nettó árbevételének 10 %-át nem haladja meg, - a leányvállalat statisztikai állományi létszáma nem haladja meg a 100 főt, - a leányvállalat december 31-i jegyzett tőkéjének forintban kifejezett összege nem éri el az 50 millió forintot. A leányvállalatonkénti értékelést az 1/a. sz. melléklet tartalmazza. Az egyedileg mentesíthető leányvállalatok ténylegesen csak akkor mentesíthetők a teljes körű konszolidálási kötelezettség alól, ha valamennyi egyedileg mentesíthető leányvállalat üzleti évet megelőző évi összesített adata közül legalább kettő megfelel a következő kritériumnak. - a mentesíthető leányvállalatok egyedi éves beszámolójának összesített mérleg főösszege az anyavállalat tárgy üzleti évi egyedi éves beszámolója mérleg főösszegének 5 %-át nem haladja meg, - a mentesíthető leányvállalatok egyedi éves beszámolójában szereplő értékesítés nettó árbevétele összesítve az anyavállalat egyedi éves beszámolója értékesítés nettó árbevételének 15 %-át nem haladja meg, - a mentesíthető leányvállalatok december 31-i jegyzett tőkéjének forintban kifejezett és összesített összege nem éri el az 200 millió forintot. A leányvállalatonként összevontan értékelendő mutató az 1/b. sz. melléklet tartalmazza A mérleget a számviteli törvény 1. sz. mellékletének A változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőségének ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be.

19 . 6 A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként, forgalmi költség eljárással állapítjuk meg. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 3. sz. melléklet A változata szerint készítjük el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként, összköltség eljárással is kimutatásra kerül. Az eredmény-kimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint is elkészítjük, az un. lépcsőzetes elrendezéssel.

20 . 7 Az eredmény-kimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett. Az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel. A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja az üzleti év mérleg fordulónapját követő 2. hónap 10. napja, esetünkben az üzleti évet követő év február hó 10. napja. Ezt követően csak a záró könyvvizsgálat által előírt helyesbítő könyvelések kerülnek rögzítésre. Az éves beszámoló a magyar számviteli törvénnyel összhangban, a bekerülési költség elvének alkalmazásával készült. Az éves beszámoló adatai a megjegyzett kivételektől eltekintve ezer forintban értendők. A társaság a számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint végzi tevékenységét. A számviteli politika keretében önálló szabályzatként került elkészítésre - az eszközök és a források értékelési szabályzata, - a számlarend, számlakeret tükör, - a bizonylati rend, - az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, - az eszközök és a források selejtezési szabályzata, - a pénzkezelési szabályzat, - az önköltségszámítási szabályzat

21 . 8 Az értékhelyesbítés, értékelési tartalékképzés lehetőségével nem él a társaság. Az alapítás-átszervezés költségei körébe tartozónak tekintendő: az a fajta átszervezés, amely a társaság jellemző tevékenységének megszűnésével, vagy új tevékenység bevezetésével, a társaság létszámának minimum 10 %-át, és az eszközérték 5 %-át érinti, és amelyek az átszervezés befejezését követően a bevételekben várhatóan megtérülnek. Valamint e körbe tartozónak tekintendő, a minőségbiztosítás rendszerének bevezetésével kapcsolatos költség. A felmerült költségeket alapítás-átszervezés aktivált értékeként az immateriális javak között mutatjuk ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. (5 év, 20 %) A kísérleti fejlesztés költségei közé a közlekedésfejlesztéssel, vállalatirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos költségek kerülnek. A zrt. megrendelt, idegen cég (Nóvum K+F Kht. Budapest) által végzett kutatásban vett részt, melyet 2009-ban aktivált. Az aktivált értéket az immateriális javak között mutatjuk ki az értékelési szabályzatban meghatározott értéken, az ott meghatározott értékcsökkenési leírás figyelembevételével. (5 év, 20 %) A kutatás témája: Olyan új vizsgálati módszer kialakítása, amely a felhasználási terület testre szabott elemzését és az elemzés eredményeinek kiértékelését követően alkalmas arra, hogy az érintett vállalkozás termelés és vállalatirányítási rendszerének optimalizálása érdekében a megfelelő javaslatokat az elemzést végző megtegye, a javasolt technológiai változásokat bevezesse és azok eredményeit tesztelje a Nógrád Volán Zrt részére. A felmerült ráfordítást az innovációs járulék számításánál is figyelembe vettük. A társaság rögzítette számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvéből kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, folytonosság, összemérés, következetesség, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az időbeli elhatárolás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését.

22 . 9 Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. A tárgyévet megelőző évekre vonatkozó, már közzétett éves beszámolót módosításokkal kiegészítve akkor teszi ismételten közzé a társaság, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőkeváltozáson keresztül lényegesen befolyásolják, és így a már közzétett adatok megtévesztők. Ennek megfelelően a saját tőke 20 %-át meghaladó tételeket minősíti lényegesnek a társaság. Az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során ugyanazon évet érintő megállapított hibák hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredmény-kimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők voltak. Kialakított készletcsoportokhoz arányosan hozzárendelt értékvesztés elszámolást nem alkalmaz a társaság. Az egyedi értékelés elvét követi. A társaság a követelések összevont minősítési lehetőségével nem él, minden követelést egyedileg értékel.

23 . 10 A valutás, devizás tételek mérleg fordulónapi értékelése során az összevont árfolyam különbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a mérleg fordulónap összes valuta ill, devizatétel 5 %-át, vagy a jelentős összegű hibahatárt (mérleg főösszeg 2 %-a, 500 millió Ft). A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét az üzleti év értékesítés nettó árbevételének 0,5 százalékában határozzuk meg. Behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek háromszorosában határozzuk meg azt az értéket amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel. Az értékvesztés megállapítása tételesen, egyedi értékelés alapján történik. A társaság által választott főbb értékelési szabályok bemutatása Az eszközök befektetett, illetve forgóeszközök csoportjába történő minősítésének elvei: A befektetett eszközök csoportjába azok az eszközök tartoznak, amelyek a társaság tevékenységét tartósan közvetlenül, vagy közvetett formában szolgálják. A tartósan minősítés alatt a számviteli törvényben megfogalmazott tartósságot kell érteni, amely a vállalkozási tevékenység egy évet meghaladó szolgálatát, az egy éven túli hasznosítás, az egy évet meghaladó lekötést jelenti. Ebből következően azaz eszköz, amely a tevékenységet egy évet meghaladóan szolgálja befektetett eszköznek minősül. A tevékenységet egy évet meg nem haladóan szolgáló eszközök forgóeszközök közé tartoznak. Részvénytársaságunknál a fellelhető eszközök minősítésének elveit, a műszaki szakszolgálat a Logisztikai Üzletág véleménye alapján határozta meg és rögzítette, amely a számviteli politika részét képezi.

24 . 11 A felújítás, karbantartás elkülönítésének elvei: Társaságunk év során felülvizsgálta az Adó és Ellenőrzési Hivatal ellenőrzésének megállapításait figyelembe véve a járműfelújítás fogalmát, annak kritériumait és évben is ennek megfelelően járt el, értékelt. A II-es szemlékhez kapcsolódó illetve az un. középjavítások (házi, Autó-Help Kft.) minősítési elvei: A társaság felújításként számolja el a már összes alkatrészét tekintve elhasználódott tárgyi eszköz (0-ra íródott) eredeti állaga helyreállítását szolgáló munkálatokat. Járművek esetében ez magában foglalja a karosszéria teljes körű átvizsgálását és helyreállítását ezzel egyidejűleg olyan alkatrészek, fődarabok cseréjét, melyek következtében a jármű alkalmassá válik arra, hogy ismételten forgalomba helyezhető illetve forgalomban tartható legyen és használati ideje egy évet meghaladóan növekedjen. A rendszeresen ismétlődő (évente) II-es szemle vizsgálatokon résztvevő 0-ra leírt járművek szemléhez kapcsolódó munkaműveletei nem tartoznak ide. Amennyiben ezen túlmenően történik az eredeti állag helyreállítására irányuló tevékenység és az összegszerűségében e Ft-ot meghaladó tehát jelentős ráfordításnak minősül a munkálat felújításnak tekintendő és ráaktiválandó a jármű értékére. A e Ft-ot el nem érő aktiválások esetén a leírási idő 18 hónappal hosszabbodik meg. A Jármű-karbantartási Szabályzat szerinti felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait és ez alapján a jármű élettartama legalább egy évet meghaladóan meghosszabbodik. A munkálat végzéséhez szükséges technikai feltétételek az erre szakosodott külső cégeknél találhatók meg, jellemző tehát az idegen cég által végzett (nem házilag és nem Autó-Help Kft. által végzett) több millió Ft-os összegű kivitelezés. Karbantartási költségként kerülnek elszámolásra azok a javítási költségek, amelyek az eszköz folyamatos üzemeltetése, rendszeres helyreállítása, állagmegóvása érdekében merülnek fel, ide értve az alkatrészek, egységek, fődarabok cseréjét is, abban az esetben, ha a működést, üzemeltetést biztosítják ahhoz szükségesek.

25 . 12 Az értékcsökkenés elszámolásának módja, az amortizációs politika lényegének meghatározása: A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős A részvénytársaságnál a hasznos élettartam megegyezik az eszköz műszaki élettartamával. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, a vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. A leírási mód a bruttó érték alapján történő lineáris leírás. Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A tárgyi eszközök esetében az azonnali leírás értékhatárát a zrt november 03-tól kezdődően az eddig alkalmazott 50 e Ft-ról 100 e Ft-ra emelte. A jelzett időponttól a 100 e Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési, vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk.

26 . 13 Készletek értékelésére alkalmazott módszer: A készletekről a részvénytársaság évközben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet. Az értékbeni nyilvántartás a FIFO módszer alkalmazásával történik. A FIFO módszernél a bevételezés sorrendjében történik a kiadás, vagyis az elsőként bevételezett eszköz kerül elsőként kiadásra így az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt tételek lesznek. Az év végi készletérték leltározással kerül alátámasztásra. A javítatlan alkatrészek ár meghatározása félévente aktualizált, műszaki értékbecsléssel történik. Az autóbuszokból, belszolgálati járművekből meghibásodás, illetve további üzemeltetésre alkalmatlan műszaki állapot miatt kiszerelt javítatlan használt alkatrészek, gumiköpenyek nyilvántartási árát november 03-tól az alkatrész, gumiköpeny javításnélküli használhatatlanságára tekintettel valamennyi alkatrész, gumiköpeny vonatkozásában 1,- Ft/db-ban határoztuk meg. Az idegen vállalkozóval bérmunka keretében végeztetett alkatrész, fődarab, gumijavítás esetén a bérmunka értékével megnövelődik a javítatlan érték. Ez esetben átlagos súlyozott nyilvántartási ár (javítatlan érték + bérmunkadíj) kerül alkalmazásra. A saját termelésű készletek előállítási költségen értékelődnek. Részletes szabályozás az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában és az Önköltségszámítási Szabályzatban található. Az értékpapírok forgóeszközként, illetve befektetésként való számbavételének elvei: A befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírok között azokat a részesedéseken kívüli pénzügyi befektetéseket kell kimutatni, amelyek hosszabb távon, legalább egy éven túl szolgálják a társaság elképzeléseit. Nem rövid távú befektetés, nem árfolyamnyereség elérése vezetett a vásárlásukhoz, hanem az, hogy a befektetések után tartósan kamatot kapjon a vállalkozás, vagy más módon érvényesítse hosszú távú érdekeit. A forgóeszközök közé tartozó értékpapírok között, az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon beszerzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek továbbá az eladásra vásárolt, illetve egyéb módon átmeneti időre megszerzett, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek, és egyéb értékpapírok) kerülnek kimutatásra.

27 . 14 Terven felüli értékcsökkenések, értékvesztések, azok visszaírásának esetei: Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha - az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközpiaci értéke. Tartós: az egy éven túli időtartam, jelentős mérték: a könyv szerinti értékhez viszonyított 20 % feletti eltérés. - a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) értéke tartósan (1 éven túl) lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható. - a vagyonértékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. Értékvesztést kell elszámolni a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, a hitelviszonyt megtestesítő, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek ha a könyv szerinti értékük és piaci értékük közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű. Tartós: az egy éven túli időtartam, jelentős mérték: a könyv szerinti értékhez viszonyított 10 % feletti eltérés. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-ot meghaladóan és 1 éven túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a

28 . 15 készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Ezekben az esetekben az értékvesztést év végén kell elszámolni. Dokumentumként szolgálhat, az azonos termékek import árait tartalmazó árlista, illetve a mérleg készítés időpontjáig megkötött adásvételi szerződés. Amennyiben a vásárolt, illetve saját termelésű készlet nem felel meg eredeti rendeltetésének, megrongálódott, feleslegessé vált, szintén értékvesztés elszámolása indokolt. Selejtezés év közben történik, a selejtezési bizottság véleménye alapján, a felesleges eszközök hasznosítási szabályzatában foglaltak szerint. A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis egy éven túli és meghaladja a 100 e Ft-ot. Amennyiben az üzleti év mérleg fordulónapján az egyedi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja (az értékvesztés elszámolásánál alkalmazott mértékek szerint) a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. A különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás

29 . 16 összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. A valuta-és devizatételek értékelése A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A valutát, a devizát a számlavezető bank által, jelenleg ERSTE Bank Hungary Rt. meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán kell forintra átszámítani. Az előzőekben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell forintra átszámítani. A valutás, devizás tételek mérleg fordulónapi értékelése során az összevont árfolyam-különbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a mérleg fordulónap összes valuta, illetve devizatétel 5 %-át, vagy a jelentős hiba határértékét (mérleg főösszeg 2 %, max. 500 millió Ft). Céltartalékok képzése Az adózás előtti eredmény terhére a részvénytársaság céltartalékot képez (szükséges mértékben): - a várható kötelezettségekre, (garanciális kötelezettség, kezességvállalás, opciós ügyletek, garanciavállalás, nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség, határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség, stb.) - a jövőbeni költségekre (környezetvédelemmel, átszervezéssel stb. kapcsolatos költségek, korengedményes nyugdíjazás, végkielégítés), - a halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség halmozott, elhatárolt összegének a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a

30 . 17 hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő értékére. A céltartalék képzés vonatkozásában a részvénytársaság a számviteli törvényen alapuló alábbi elvek alapján jár el: - A külső támogatási forrás igénybevételével történő megvalósítás költségeinél nincs céltartalék képzés. - A folyamatosan felmerülő, a szokásos üzleti tevékenység során keletkező költségek nem képezik a céltartalék képzés alapját. - Céltartalék képzendő a szennyezett talaj ártalmatlanításával kapcsolatos költségekre, valamint a megszüntetendő tároló tartályok helyreállítási és bontási költségeire. A részvénytársaságnál alkalmazott értékelés eljárások ESZKÖZÖK Befektetett eszközök értékelése Immateriális javak Az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. Vagyoni értékű jogok: Az értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe veendő leírási idő 6 év. A szellemi termékek: A szoftver termékek értékcsökkenésének elszámolásánál figyelembe veendő leírási idő 3 év évben új szellemi termék nem került a társasághoz. Azokat a szellemi termékeket, amelyek korlátozás nélkül a vállalkozás birtokában, tulajdonában vannak, számviteli értelemben a szellemi termékek közé kell sorolni, azokat melyek korlátozott felhasználási joggal

31 . 18 kerültek a vállalkozáshoz az eredeti tulajdonostól, a vagyonértékű jogok között kell kimutatni. Az alapítás-átszervezés és aktivált értéke: Az alapítás-átszervezés aktivált értékénél a leírás 5 év alatt történik. Az kisérlet-fejlesztés aktivált értéke: A kisérlet-fejlesztés aktivált értékénél, hasonlóan az alapítás-átszervezés aktivált értékéhez, a leírás 5 év alatt történik. A mérlegbe az immateriális nettó értékkel (a beszerzési ár csökkentve a tervezett és terven felüli értékcsökkenéssel) kerülnek felvételre. Immateriális javak vonatkozásában az értékcsökkenés elszámolásánál a bruttó érték alapján történő lineáris módot alkalmazza a részvénytársaság. Az értékcsökkenés elszámolása a használatbavétel üzembe helyezés, illetve aktiválás napjától kezdődően történik. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközt és beruházást a bekerülési értékének az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni. A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az önköltség aktivált értékét is). Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy

32 . 19 az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítő képessége megközelítően vagy teljesen visszaáll. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával, a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával, vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát, vagy gazdaságosságát növeli. Autóbusz állományra vonatkoztatva: A Járműkarbantartási Szabályzat meghatározásai, a javítási, felújítási tevékenység leírásai alapján: - felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység, vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait, és ez alapján a jármű élettartama várhatóan egy évet meghaladóan meghosszabbodik. E körbe tartozónak tekintendők még: - a házi középjavítás, A társaság felújításként számolja el a már összes alkatrészét tekintve elhasználódott tárgyi eszköz (0-ra íródott) eredeti állaga helyreállítását szolgáló munkálatokat. Járművek esetében ez magában foglalja a karosszéria teljes körű átvizsgálását és helyreállítását ezzel egyidejűleg olyan alkatrészek, fődarabok cseréjét, melyek következtében a jármű alkalmassá válik arra, hogy ismételten forgalomba helyezhető illetve forgalomban tartható legyen és használati ideje egy évet meghaladóan növekedjen. A rendszeresen ismétlődő (évente) II-es szemle vizsgálatokon résztvevő 0-ra leírt járművek szemléhez kapcsolódó munkaműveletei nem tartoznak ide. Amennyiben ezen túlmenően történik az eredeti állag helyreállítására irányuló tevékenység és az összegszerűségében e Ft-ot meghaladó tehát jelentős ráfordításnak minősül a munkálat felújításnak tekintendő és ráaktiválandó a jármű értékére. A e Ft-ot el nem érő aktiválások esetén a leírási idő 18 hónappal hosszabbodik meg. A Jármű-karbantartási Szabályzat szerinti felújítás az a műszaki tevékenység, amely során visszaállítják a járműhöz tartozó alkatrész, részegység vagy fődarab eredeti méreteit és funkcionális tulajdonságait és ez alapján a jármű élettartama legalább egy évet meghaladóan meghosszabbodik. A munkálat

33 . 20 végzéséhez szükséges technikai feltétételek az erre szakosodott külső cégeknél találhatók meg, jellemző tehát az idegen cég által végzett (nem házilag és nem Autó-Help Kft. által végzett) több millió Ft-os összegű kivitelezés. - a D-10-es motorcsere, amely korszerűsítést jelent. A részvénytársaság január 1-től érvényes egységes szerkezetű számviteli politikája ezzel kapcsolatban pontosította a felújítás fogalmát, mely szerint e körbe tartozónak tekinti: - a hagyományos fekete motor D 10-es, vagy EU-s szabványnak megfelelő környezetkímélő motorra történő cseréjét, - a már eleve környezetet kímélő motorok (D 10, E 0-s, stb.) magasabb szabványfokozatú, korszerűbb motorokra történő cseréjét, - minden olyan munkálatot, amely minőségi előrelépést, korszerűsítést jelent és egyúttal egy évet meghaladó hasznos élettartam növeléssel jár. A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál, továbbá a képzőművészeti alkotásoknál. Terv szerinti értékcsökkenés 2001-től a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét annyi évre kell felosztani, ahány évig ezen eszközöket előreláthatóan használni fogják. A részvénytársaság vonatkozásában jelentős maradványértéknek tekintendő a hasznos élettartam végén várható maradványérték meghatározásánál: Az ingatlanok esetében a bekerülési érték 5 %-át, de legalább 1 millió Ft-ot meghaladó maradványérték.

34 . 21 Az autóbuszok esetében a bekerülési érték 0,8 %-át, de legalább 500 ezer Ftot meghaladó maradványérték. Műszaki berendezések, gépek, autóbuszon kívüli járművek esetében a bekerülési érték 5 %-át meghaladó maradványérték, de legalább 100 ezer Ft. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek esetében a bekerülési érték 10 %-át meghaladó maradványérték, de legalább 100 ezer Ft. Az ez alatti várható maradványértékű eszközöknél a maradványérték nullának tekinthető, és az értékcsökkenési leírást is e szerint kell ütemezni. A részvénytársaságnál az elhasználódási időtartamok (várható használati idők), és ehhez kapcsolódóan a leírási kulcsok a műszaki, beruházási és számítástechnikai szakterület véleménye alapján általánosan a következők szerint kerültek meghatározásra: Várható Leírási haszn. idő kulcs hosszú élettartamú szerkezetek 50 év 2 % ipari építmények 50 év 2 % elektromos vezetékek, ide értve a távközlési hálózat vezetékeit is 12,5 év 8 % gőzvezetékek 25 év 4 % gázvezetékek 16,67 év 6 % egyéb építmények 50 év 2 % pályaudvar használati jog 19,5év 4,38 % A termelést közvetlenül szolgáló egyéb eszközök, illetve a termelést közvetetten szolgáló egyéb gépek, berendezések, felszerelések esetén: Várható Leírási haszn. idő kulcs új autóbuszok 15 év 6,67 % Ebből: - 20 fő férőhely alatti kapacitású (midi) autóbuszoknál (könnyebb szerkezet, gyorsabb elhasználódás) 8 év 12,5 % használt autóbuszok 5 év 20 % egyéb járművek, földmunkagépek, szállító berendezések 5 év 20 % általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések 3 év 33 % ügyvitel-technikai eszközök 3 év 33 % körny.védelmet szolg. berendezések 3 év 33 % egyéb gépek, berendezések 6,9 év 14,5 % jegykiadógép Busys típus 10 év 10 % jegykiadógép - EMKE 3 év 33 %

35 . 22 A év során társaságunknál beszerzett EMKE jegykiadó gépek várható használati időtartama a Személyszállítási szakterület véleménye alapján három évben került meghatározásra. Az EMKE jegykiadó gépek leírási kulcsa ez alapján bruttó értékre vetítve 33,33 %. Szintén ezt az elszámolást alkalmazzuk a november 27-én üzembe helyezett, és azt követő évek során újonnan beszerzett jegykiadó gépek amortizációjánál. Bérbe adott eszközöknél várható élettartam az eredetileg megállapított marad, a bérbeadás miatt nem változik. A várható élettartam előzőek szerinti meghatározása általános iránymutatás, de minden beszerzéshez egyedi mérlegelés kapcsolódik, az itt rögzített mértékektől eltérően megállapított leírási időt az Rt. kiegészítő mellékletében szerepelteti évben a rögzített mértékektől eltérő leírási idő nem került megállapításra. Ha a társaság szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Társaságunknál a közelmúltban beszerzésre került EMKE jegykiadógépek várható használati ideje a régebbi Busys jegykiadógépek 10 éves leírási idejétől eltérően 3 évben határozható meg. Ennek oka, hogy folyamatosan napirenden van az elektronikus bérletek alkalmazásának előírása. A részvénytársaság az azonnali leírás mértékét november 3-tól Ftban (az addigi Ft helyett) határozza meg, az értékcsökkenés elszámolási módszere a bruttó érték alapján történő lineáris leírási mód. Az értékcsökkenés elszámolása az üzembe helyezés napjával kezdődik.

36 . 23 A részvénytársaságnál meghatározó jelentőségű tárgyi eszköz csoport, az autóbusz-állomány, melynél: az üzembe helyezés időpontja: a forgalmi engedélybe bejegyzett időpont, illetve új beszerzéseknél, ha a forgalmi engedélybe bejegyzés időpontja a tényleges átvételt megelőzi, akkor a jármű részvénytársaság által történő tényleges átvételének napja. az üzembe helyezés helyszíne: társaságunk az átvétel és így az üzembe helyezés helyszínének a gyártó társaság telephelyét határozza meg, amennyiben a forgalmi engedély kiállítására és annak átvételére ott helyben sor kerül. Saját vállalkozásban végzett felújításoknál (autóbusz, épület) belső számla készül, és az ezen szereplő teljesítési időpont felel meg az "üzembehelyezési" időpontnak és az értékcsökkenés elszámolása az emelt bruttó értékből történik az üzembehelyezés napjától kezdődően. Terven felüli értékcsökkenés Elszámolására sor kell, hogy kerüljön az esetben, ha: A könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték. (1 éven túl és 20 % feletti eltérés). A tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert megrongálódott, feleslegessé vált, megsemmisült, hiányzik. Befektetett pénzügyi eszközök A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni évben értékvesztést számoltunk el a Panoráma Busz Kft-ben lévő üzletrészre, tőkeleszállítás történt a Salgókontrol Kft-nél és végelszámolással megszűnt a könyvviteli szolgáltatást végző Volán Plusz Bt.. Üzletrészünk van a Humán Oktatási Kht-ban Ft értékben, amely nem képvisel jelentős befolyást. A tulajdonosok kezdeményezték a társaság

37 . 24 végelszámolással történő megszüntetését. Az eljárás én megindult a mérleg készítés időpontjáig (2010. február 10-ig) nem zárult le. A társaság befektetett eszközök közé tartozó értékpapírral nem rendelkezett évben. Forgóeszközök értékelése Készletek értékelése A mérlegben a készleteket bekerülési értéken, illetve az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken, a készletekre adott előleget az átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni. Vásárolt készletek értékelése Vásárolt készleteknél (anyag, áru) az értékbeni nyilvántartás a FIFO módszer alapján történik. A készletcsökkenés elszámolása úgy történik, hogy a legrégebbi beszerzés kerül először kiadásra. A készletekről a részvénytársaság évközben folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet. Az év végi készletérték leltározással kerül alátámasztásra. A javítatlan alkatrészek ár meghatározása félévente aktualizált, műszaki értékbecsléssel történik november 3-tól a járművekből kiszerelt alkatrészek, gumiköpenyek vonatkozásában 1 Ft az érték. Az idegen vállalkozóval bérmunka keretében végeztetett alkatrész, fődarab, gumijavítás esetén a bérmunka értékével megnövelődik a javítatlan érték. Ez esetben átlagos súlyozott nyilvántartási ár (javítatlan érték + bérmunkadíj) kerül alkalmazásra.

38 . 25 Saját termelésű készletek értékelése Saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási költség a Sztv. 51. szerinti előállítási költség (közvetlen önköltség). A saját termelésű készletek előállítási költségen értékelődnek. Részletes szabályozás az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatában és az Önköltségszámítási Szabályzatban található. Év végén a befejezetlen leltár felvételével a tényleges befejezetlen állomány önköltsége meghatározásra került. Az év közben könyvelt felhasználási költségadatok, valamint az év végi készletállomány helyesbítése az utókalkuláció szerinti előállítási költség figyelembevételével megtörtént. Az értékvesztés elszámolásánál a vásárolt készletekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Értékpapírok A forgóeszközök között szereplő értékpapírok kizárólag visszavásárolt saját részvényt tartalmaznak, melyek a mérlegben beszerzési áron kerülnek kimutatásra XII. 31-i záró egyenleg: 0 Követelések értékelése A követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt, könyv szerinti értéken kell kimutatni.