Számvitel alapjai példatár. Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Némethné dr. Gergics Márta Sisa Krisztina Dr. Zelenka Józsefné

Átírás

1 Számvitel alapjai példatár Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Némethné dr. Gergics Márta Sisa Krisztina Dr. Zelenka Józsefné

2 Tartalomjegyzék Elõszó...7 I. fejezet Gazdasági társaságok alapítása...9 II. fejezet Vagyonelemek besorolása, mérleg összeállítás...17 III. fejezet Gazdasági események könyvelése...59 IV. fejezet Eredménykimutatás és költségtan V. fejezet Eszközök és források értékelése VI. fejezet Összefoglaló fejezet Tesztkérdések Igaz-hamis feladatok Esetleírások Esetleírások megoldása Minta zárthelyi dolgozat feladatsorok

3 VI. fejezet Összefoglaló fejezet Ebben a fejezetben a félév teljes ismeretanyagát felölelõ és érintõ teszt és ellenõrzõkérdések megoldásán keresztül tesztelheti elméleti és gyakorlati felkészültségét. A tesztkérdések témakörönkénti csoportosításban találhatóak meg, igazodva a példatár és a tankönyv struktúrájához. A példatár zárthelyi dolgozat mintákkal és azok megoldásaival zárul, amelyekkel egyrészt a hallgatók felkészülését szeretnénk segíteni, másrészt a tantárgy vizsgaszintjét is kívánjuk érzékeltetni. Tesztkérdések 1. feladat Feladat: Válassza ki a helyes megoldás(ok) betûjelét! 1. Melyik része az éves beszámolónak? a) Egyszerûsített mérleg b) Üzleti beszámoló c) Kiegészítõ jelentés d) Eredménylevezetés e) Üzleti jelentés f) Eredménykimutatás 2. Melyek a bizonylatokkal szemben támasztott követelmények? Tartami követelmények:... Formai követelmények:... a) bizonylat megnevezése b) kiállító megnevezése c) aláírások d) gazdasági esemény megjelölése e) kiállítás módja f) mennyiségi és minõségi adatok g) szabályszerû javítás h) sorszám i) idõpont, idõszak j) értékbeni adatok 289

4 Példatár a számvitel alapjaihoz 3. Melyik nem része az éves beszámolónak? a) Egyszerûsített mérleg b) Üzleti jelentés c) Eredménylevezetés d) Kiegészítõ jelentés e) Mérleg f) Üzleti melléklet 4. Melyik törvény szabályozza a számviteli rendet Magyarországon? a) évi XVIII. tv. b) évi VI. tv. c) évi XCI. tv. d) évi C. tv. 5. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövõben is fenn tudja tartani mûködését, folytatni tudja tevékenységét. a) óvatosság elve b) a vállalkozás folytatásának elve c) teljesség elve 6. Adott idõszak felmerült bevételeit, a bevételek elérése érdekében felmerült költségekkel kell szembe állítani. a) idõbeli elhatárolás elve b) összemérés elve c) tartalom elsõdlegessége a formával szemben 7. Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. a) valódiság elve b) bruttó elszámolás elve c) óvatosság elve 8. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplõ tételeknek a valóságban is megtalálhatóaknak, bizonyíthatóaknak, kívülállók által is megállapíthatóaknak kell lenniük. a) világosság elve b) egyedi értékelés elve c) valódiság elve 9. A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelõen kell bemutatni, illetve annak megfelelõen kell elszámolni. a) összemérés elve b) következetesség elve c) tartalom elsõdlegessége a formával szemben elve 290

5 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 10. A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozóknál azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapjától követõen, de még a mérleg elkészítését megelõzõen váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapja elõtt még nem következett be, de a mérleg elkészítését megelõzõen ismertté váltak. a) teljesség elve b) folytonosság elve c) gazdaságosság elve 11. A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetõ, érthetõ, törvénynek megfelelõen rendezett formában kell elkészíteni. a) bruttó elszámolás elve b) lényegesség elve c) világosság elve 12. A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. a) teljesség elve b) idõbeli elhatárolás elve c) következetesség elve 13. A naptári év nyitómérlegében szereplõ adatoknak meg kell egyezniük az elõzõ évi zárómérleg megfelelõ adataival. a) folytonosság elve b) valódiság elve c) óvatosság elve 14. A bevételek és a költségek, illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatóak el. a) egyedi értékelés elve b) bruttó elszámolás elve c) világosság elve 15. Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. a) vállalkozás folytatásának elve b) folytonosság elve c) egyedi értékelés elve 291

6 Példatár a számvitel alapjaihoz 16. Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott idõszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló idõszak és az elszámolási idõszak között megoszlik. a) lényegesség elve b) gazdaságosság elve c) idõbeli elhatárolás elve 17. Lényegesnek minõsül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. a) gazdaságosság elve b) lényegesség elve c) világosság elve 18. A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk elõállításának költségeivel. a) következetesség elve b) gazdaságosság elve c) teljesség elve 19. Melyek a tartalmi alapelvek? a) valódiság elve b) összemérés elve c) folytonosság elve d) mindegyik válasz helyes e) egyik válasz sem helyes 20. Melyek a tartalmi alapelvek? a) valódiság elve b) összemérés elve c) óvatosság elve d) mindegyik válasz helyes e) egyik válasz sem helyes 21. Melyek a tartalmi alapelvek? a) valódiság elve b) összemérés elve c) óvatosság elve d) teljesség elve e) idõbeli elhatárolás elve f) tartalom elsõdlegessége a formával szemben 292

7 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 22. Melyek a formai alapelvek? a) következetesség elve b) folytonosság elve c) világosság elve d) mindegyik válasz helyes e) egyik válasz sem helyes 23. Melyek a formai alapelvek? a) teljesség elve b) világosság elve c) valódiság elve d) folytonosság elve e) következetesség elve f) óvatosság elve 24. Melyek a kiegészítõ alapelvek? a) bruttó elszámolás elve b) teljesség elve c) egyedi értékelés elve d) óvatosság elve e) lényegesség elve 25. Melyek a kiegészítõ alapelvek? a) gazdaságosság elve b) idõbeli elhatárolás elve c) összemérés elve d) mindegyik válasz helyes e) egyik válasz sem helyes 26. Melyek a kiegészítõ alapelvek? a) tartalom elsõdlegessége a formával szemben b) egyedi értékelés elve c) bruttó elszámolás elve d) következetesség elve e) idõbeli elhatárolás elve f) óvatosság elve 293

8 Példatár a számvitel alapjaihoz 27. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek? a) Idõbeli elhatárolás elve b) Bruttó elszámolás elve c) Relativizmus elve d) Egyedi értékelés elve e) Kimerültség elve f) Átláthatóság elve g) Világosság elve 28. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek? a) Nehézségi elv b) Tartalom elsõdlegessége a formával szemben c) Valódiság elve d) Óvatosság elve e) Vállalkozás folytatásának elve f) Lényegesség elve g) Következetesség elve 29. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek? a) Folyósság elve b) Relativizmus elve c) Folytonosság elve d) Folyamatosság elve e) Egyértelmûség elve f) Teljesség elve g) Összemérés elve 30. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek? a) Költség-haszon összevezetés elve b) Egyértelmûség elve c) Folytonosság elve d) Bruttó elszámolás elve e) Világosság elve f) Költség-haszon összevetésének elve g) Tartalmi elsõdlegesség elve 31. Melyek az alábbiak közül a számviteli törvényben nevesített alapelvek? a) Ésszerûség elve b) Folyamatosság elve c) Óvatos értékelés elve d) Egyértelmûség elve e) Teljesség elve f) Költség-haszon összevezetés elve g) Fontosság elve 294

9 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 32. Melyek az értékeléshez leginkább kapcsolódó alapelvek? a) Óvatosság elve b) Realizációs elv c) Egyedi értékelés elve d) Idõérték elv e) Egyik sem 33. Mit tükröz az alábbi szám: 1? a) Számlaszámot b) Számlaosztályt c) Számlacsoportot d) Alszámlát 34. Mit tükröz az alábbi szám: 21? a) Számlaszámot b) Számlaosztályt c) Számlacsoportot d) Alszámlát 35. Melyek a Számviteli politika keretében kötelezõen elkészítendõ szabályzatok? a) Költségek értékelési szabályzata b) Leltározási és leltárkészítési szabályzat c) Pénzkezelési szabályzat d) Szervezeti és mûködési szabályzat 36. Melyek a Számviteli politika keretében minden vállalkozás által kötelezõen elkészítendõ szabályzatok? a) Pénzelszámolási szabályzat b) Önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat c) Költségek értékelési szabályzata d) Leltározási és leltárkészítési szabályzat e) Eszközök és források értékelési szabályzata 295

10 Példatár a számvitel alapjaihoz 37. Melyek a számlával, mint bizonylattal szemben támasztott tartalmi követelmények? a) bizonylat megnevezése b) teljesítés idõpontja c) kiállító megnevezése, címe, adószáma d) hitelesítõ aláírás e) gazdasági esemény megnevezése f) kiállítás módja g) vevõ neve, címe h) mennyiségi egység i) áfabesorolás j) szabályszerû javítás k) sorszám l) áfa nélküli érték adatok m) termék/szolgáltatás megnevezése 2. feladat ( ) Feladat: Válassza ki a helyes megoldás(ok) betûjelét! 1. A vagyoni elemeket megjelenési forma szerint. nevezzük. a) forrásoknak b) eszközöknek c) kötelezettségeknek d) tõkének 2. A mérlegben a követelések között mutatjuk ki: a) váltókövetelések, váltótartozások, kölcsönadott pénzeszközök b) követelések kapcsolt vállalkozással szemben, egyéb részesedések, egyéb követelések c) követelések áruszállításból és szolgáltatásból, adott kölcsönök, váltókövetelések d) bevételek idõbeli elhatárolása, halasztott ráfordítás, készletre adott elõlegek 3. A mérlegben befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltetendõ: a) egyéb tartósan adott kölcsön, tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, hosszúlejárattal lekötött bankbetét b) beruházások felújítások, egyéb tartós részesedés, visszavásárolt saját részvény c) éven belüli lekötésû bankbetétek, beruházásra adott elõlegek, eladási célú kötvények d) befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése, alapítás - átszervezés aktivált értéke, értékpapírok 296

11 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 4. Mely tételeket szerepeltetné az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek mérlegsoron? a) vevõktõl kapott elõlegek b) szja-tartozás c) munkabér még ki nem fizetett összege d) beruházási és fejlesztési hitel következõ évi törlesztõ része e) egyéb ki nem emelt rövid lejáratú kötelezettség 5. Mely tételeket szerepeltetné az Egyéb követelések mérlegsoron? a) dolgozónak folyósított elõleg b) dolgozóknak adott kölcsön következõ évben esedékes törlesztõ része c) elszámolásra dolgozóknak kiadott összegek d) áfatartozás e) költségvetéssel szembeni követelés (pl. támogatás) 6. Az alábbi felsorolásból mely vagyonelem nem része a Saját tõkének? a) értékelési tartalék b) céltartalék c) lekötött tartalék d) tõketartalék e) eredménytartalék 7. A követelések közé soroljuk a Számviteli törvény szerint: a) vevõk b) idegen váltó c) munkavállalónak folyósított elõleg d) kötvénykibocsátás e) belföldi szállítók f) saját váltó g) saját részvény, üzletrész 8. A mérlegben az immateriális javak elemeihez tartoznak: a) vagyoni értékû jogok, alapítás-átszervezés aktivált értéke, üzleti vagy cégérték b) vagyoni értékû jogok, halasztott ráfordítások, üzleti vagy cégérték c) vagyoni értékû jogok, hátrasorolt kötelezettségek, üzleti vagy cégérték d) szellemi termékek, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok, üzleti vagy cégérték 9. A mérlegben a hosszú lejáratú kötelezettségek között találhatók az alábbi tételek: a) bevételek passzív idõbeli elhatárolása, vevõktõl kapott elõlegek b) eredménytartalék, egyéb céltartalék, c) éven túli lejáratú kölcsönök, kötvénykibocsátásból származó tartozások, beruházási és fejlesztési hitel, d) szállítói tartozás, adóhatósággal szembeni kötelezettség, vevõtõl kapott elõleg 297

12 Példatár a számvitel alapjaihoz 10. A mérlegben a követelések között mutatjuk ki: a) áfakövetelés, követelések áruszállításból, munkavállalóval szembeni követelés b) bevételek idõbeli elhatárolása, halasztott ráfordítás c) követelések áruszállításból és szolgáltatásból, TB-vel szembeni kötelezettség d) váltókövetelések, céltartalék, adóhatósággal szembeni tartozások 11. A mérlegben nem a saját tõke részeként mutatjuk ki: a) értékelési tartalék b) mérleg szerinti eredmény c) rövid lejáratú kölcsön d) halasztott bevételek e) jegyzett tõke f) hátrasorolt kötelezettségek g) lekötött tartalék h) értékhelyesbítés i) eredménytartalék j) tõketartalék 12. A mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki: a) beruházási és fejlesztési hitel b) készletre adott elõleg c) egyéb hosszúlejáratú kötelezettség d) éven belüli lejáratú hitel e) vevõktõl kapott elõlegek f) szállítók g) mérleg szerinti eredmény h) tartozások kötvénykibocsátásból 13. Mely megállapítások jellemzõek a mérlegre:. a) részletes b) összevont c) idõszakra vonatkozik d) idõszak forgalmát mutatja e) fordulónapra vonatkozóan készítik f) értékbeni és mennyiségi adatokat is tartalmaz g) csak értékbeni adatokat tartalmaz 298

13 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 3. feladat ( ) Feladat: Jelölje, hogy a következõ tételek a mérlegben hol szerepelnek! A vállalkozás fõ tevékenysége: autószerelés 1. Az elvégzett szolgáltatás kiszámlázásra kerül, a vevõ 8 napon belül kell, hogy fizessen. a) Pénztár b) Bank c) Követelés d) Kötelezettség 2. Új mûhelyrész kiépítésére a banktól hitelt vett fel a cég. a) Tartós bankbetét b) Hosszú lejáratra kapott kölcsön c) Hosszú lejáratú hitel d) Rövid lejáratú hitel 3. A vállalkozás tulajdonában lévõ emelõszerkezet. a) Készlet b) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek c) Egyéb berendezések, gépek jármûvek d) Saját tõke 4. Nyilvántartási célokat szolgáló számítógép. a) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek b) Késztermék c) Egyéb berendezések, gépek jármûvek d) Kötelezettség 5. Dolgozóknak fizetendõ bér. a) Rövid lejáratú kölcsön b) Hosszú lejáratú hitel c) Rövid lejáratú kötelezettség d) Követelés 299

14 Példatár a számvitel alapjaihoz 4. feladat ( ) Feladat: Jelölje, hogy a következõ tételek a mérlegben hol szerepelnek! A vállalkozás fõ tevékenysége: grafikai tervezés 1. Alapításkor a tagok által rendelkezésre bocsátott festõpad. a) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek b) Késztermék c) Egyéb berendezések, gépek jármûvek d) Saját tõke 2. A vállalkozás tulajdonában álló irodahelyiség. a) Saját tõke b) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek c) Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékû jogok d) Készletek 3. Adóhatósággal szembeni lejárt esedékességû tartozás. a) Hosszú lejáratú kötelezettség b) Követelések c) Rövid lejáratú kötelezettség d) Idõbeli elhatárolások 4. A vállalkozás folyószámláján lévõ összeg. a) Pénztár b) Követelés c) Bankbetét d) Tartósan lekötött bankbetét 5. A rendelések teljesítéséhez használt számítógép a) Egyéb berendezések, gépek jármûvek b) Anyagok c) Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek d) Késztermék 300

15 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 5. feladat ( ) 1. Melyik kimutatás alkalmas a könyvelés formai és számszaki helyességének ellenõrzésére? a) Fõkönyvi számla b) Fõkönyvi kivonat c) Napló d) Mérleg 2. Válassza ki, hogy melyik nem az eszköz számlákat jellemzõ állítás! a) Nyitó egyenleg mindig a Tartozik oldalra kerül. b) A növekedés mindig a Tartozik oldalon kerül rögzítésre. c) Általában Tartozik egyenlege van vagy nincs egyenlege. d) A számla zárásakor a záró egyenleget mindig a Tartozik oldalra könyveljük. 3. Válassza ki a helytelen állítást! a) A mérleg mennyiségi és értékadatokat is tartalmaz. b) A mérleg a vagyont kettõs vetületben tartalmazza. c) A mérleg teljes körûen mutatja be a vállalkozás vagyonát. d) A mérleg fordulónapra vonatkozik. 4. A fõkönyvi kivonat összefüggése: a) A forgalom rovatpár végösszegei egyenlõk. b) A fõkönyvi kivonat egyenleg rovatpárjai egyenlõk. c) Az 1 4 számlaosztály összevont egyenlege nem egyezik meg az 5-9 számlaosztály összevont egyenlegével. d) Az 1 4 számlaosztály összevont egyenlege megegyezhet az 5-9 számlaosztály összevont egyenlegével. 5. Mely számlákra igaz, hogy általában T egyenlegük van és a csökkenést a K oldalon rögzítjük? a) Költségszámla b) Forrásszámla c) Ráfordításszámla d) Eszközszámla 6. Válassza ki, hogy az elszámolás folyamatából melyik elem helytelen! a) Megnyitjuk a számlákat a nyitómérleggel szemben. b) Könyveljük a gazdasági eseményeket idõsorosan a fõkönyvi számlákon és számlasorosan a naplóban. c) Az idõszak végén lezárjuk a mérlegszámlákat. d) Elkészítjük a zárómérleget és az eredmény-kimutatást. 301

16 Példatár a számvitel alapjaihoz 7. Válassza ki, hogy melyik a forrás számlákat jellemzõ állítás! a) Nyitó egyenleg mindig a Tartozik oldalra kerül. b) A növekedés mindig a Követel oldalon kerül rögzítésre. c) Általában Tartozik egyenlege van vagy nincs egyenlege. d) A számla zárásakor a záró egyenleget mindig a Követel oldalra könyveljük. 8. Az alábbiak közül mit kell lekönyvelni az év eleji nyitó lépések között? a) Termékértékesítés rögzítése. b) Bevétel számlák rendezése. c) Értékcsökkenés elszámolása. d) Mérleg szerinti eredmény átvezetése. 9. Mely számláknak nincs gazdasági tartalma? a) Bevétel számlák b) Eszköz számlák c) Helyesbítõ számlák d) Technikai számlák 10. Melyik kimutatás alkalmas a vállalkozás vagyon összetételének kimutatására? a) Fõkönyvi számla b) Fõkönyvi kivonat c) Napló d) Mérleg 6. feladat ( ) Feladat: Írja be azoknak a gazdasági eseményeknek a sorszámát a kockába, amelyek hatására megváltozik a vállalkozás rendelkezésére álló vagyona! 1. hiteltörlesztés 2. szállítói tartozásunk kiegyenlítése hitelbõl 3. áruvásárlás után számlában kapott engedmény 4. vevõtõl tartozása fejében váltót fogadunk el 5. adótartozás kiegyenlítése 6. dolgozónak adott fizetési elõleg 7. kötvény vásárlása kibocsátáskor bankértesítés szerint 8. áruvásárlás készpénzben 9. anyavállalatnak kölcsönt adunk 10. bérek átutalása 11. vevõtõl elõleget kaptunk 12. elõzõleg adott kölcsönt visszautalja az adós vállalkozásunk részére 302

17 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 7. feladat ( ) Feladat: Sorolja fel azoknak a gazdasági eseményeknek a sorszámát, amelyek forrás körforgást eredményeznek: amelyek a mérleg fõösszeg növekedését eredményezik: amelyek a mérleg fõösszeg csökkenését eredményezik:. 1. anyagvásárlás késõbbi fizetéssel 2. szállítói tartozásunk kiegyenlítése hitelbõl 3. anyagvásárlás után számlában kapott engedmény 4. vevõ átutalja tartozását 5. adótartozás kiegyenlítése 6. dolgozónak adott fizetési elõleg 7. áruértékesítés eladási ára 8. tõketartalékból emeljük a társaság alaptõkéjét 9. anyavállalattól kapott kölcsön 10. bérek átutalása 11. szállítói tartozás kiegyenlítése váltó kiállításával 12. leányvállalatunknak adott kölcsön visszafizetésre került 13. mérleg szerinti veszteség átvezetése az eredménytartalékba 8. feladat ( ) Feladat: Sorolja fel azoknak a gazdasági eseményeknek a sorszámát, amelyek csak vagyonváltozást eredményeznek:. amelyek mind a vagyon, mind az eredmény változását eredményezik:. 1. tõketartalékból emeljük a társaság alaptõkéjét 2. anyagvásárlás késõbbi fizetéssel 3. hiteltartozás miatti kamatfizetés 4. anyagfelhasználás 5. vevõ átutalja tartozását 6. adóbevallás elmulasztása miatti bírság kivetés alapján 7. dolgozónak adott fizetési elõleg 8. áruértékesítés eladási ára 9. anyavállalatnak adott kölcsön miatt kapott kamat 10. bérek átutalása 11. szállítói tartozás kiegyenlítése váltó kiállításával 12. készpénzes árubeszerzés 13. terv szerinti értékcsökkenés 14. mérleg szerinti veszteség átvezetése az eredménytartalékba 15. készpénz felvét 16. mulasztási bírság átutalása bankértesítés alapján 303

18 Példatár a számvitel alapjaihoz 9. feladat ( ) 1. Mely állítás igaz az eredménykimutatásra vonatkozóan: a) Ha a társaság több árut ad el, mint saját termelésû készletet, akkor a forgalmi költség eljárás szerint készített eredménykimutatásban az Üzemi tevékenység eredménye magasabb, mint az összköltség eljárással készített verzióban. b) Az Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) sor mindkét típusú eredménykimutatásban megtalálható. c) A pénzügyi mûveletek eredménye csak az összköltség eljárással készített eredménykimutatásban jelenik meg. d) A saját termelésû készletek állományváltozása külön soron csak a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatásban jelenik meg. 2. Az eredménykimutatás tartalmára mely állítás nem igaz: a) A kapott késedelmi kamatok az egyéb bevételek között szerepelnek. b) A térítés nélkül átadott készletek könyvszerinti értéke a rendkívüli ráfordítások között szerepel. c) Az értékesített tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke az ELÁBÉ soron szerepel. d) A hitelek után fizetett kamatok a pénzügyi mûveletek ráfordításai között szerepelnek. 3. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a) Apportba adott anyagkészlet könyv szerinti értékét. b) Fizetett késedelmi kamatot. c) Céltartalék feloldást. d) Terv szerinti értékcsökkenési leírást. 4. Értékesít a vállalkozás 1000 E Ft könyv szerinti értékû készletet 1200 E Ft+ áfa összegért. a) a bevétel nõ 1200 E Ft-tal b) a ráfordítás nõ 1200 E Ft-tal c) az eredmény nõ 1200 E Ft-tal d) az eredmény csökken 1200 E Ft-tal 5. Csak a forgalmi eredménykimutatás eredménykategóriája: a) Értékesítés bruttó eredménye b) Adózás elõtti eredmény c) Adózott eredmény d) Üzemi eredmény 6. Pénzügyi mûveletek ráfordítása a a) Aktiválásig felmerült hitelkamat b) Térítés nélkül átadott részesedés könyv szerinti értéke c) Rövid lejáratú hitelek után fizetendõ kamat d) Egyik sem 304

19 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 7. Pénzügyi mûveletek bevétele a a) Adott elõleg után kapott kamat aktiválás után b) Térítés nélkül átvett árukészlet forgalmi értéke c) Kapott késedelmi kamat d) Egyik sem 8. Ellopták az árukészletünket, melynek könyv szerinti értéke 500 E Ft volt a) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye csökkent b) Egyéb ráfordításunk nõtt c) Adózás elõtti eredmény csökkent d) Nõtt a rendkívüli ráfordítások 9. Bérköltségként jelenik meg az eredménykimutatásban a) A dolgozóknak számfejtett bruttó bér. b) A felhasznált anyagok értéke. c) A tárgyi eszközök értékcsökkenése. d) Az alvállalkozótól igénybe vett szolgáltatás. 10. Az egyéb szolgáltatások értéke soron szerepel: a) Bankköltség, biztosítás. b) Felhasznált anyagok értéke. c) Igénybe vett alvállalkozói teljesítmény. d) Közvetített szolgáltatás értéke. 10. feladat ( ) Feladat: Válassza ki a helyes megoldás(ok) betûjelét! 1. Írja le az eredménykimutatásra jellemzõ megállapítások sorszámát: a) értékbeni és mennyiségi adatokat is tartalmaz b) részletes c) összevont d) csak értékbeni adatokat tartalmaz e) idõszakra vonatkozik f) fordulónapra vonatkozóan készítik g) idõszak forgalmát mutatja 2. Az eredménykimutatás a vállalkozás a) pénzügyi helyzetérõl, b) jövedelmi helyzetérõl c) vagyoni helyzetérõl informál 305

20 Példatár a számvitel alapjaihoz 3. Az eredmény-kimutatás összeállítása a) csak egyféle módszer szerint lehetséges b) történhet összköltség eljárás alapján, c) nem kötelezõ, d) egy adott idõszakra vonatkozik e) kötelezõ, f) történhet az értékesítés hozamai alapján is 4. Az eredménykimutatás formája lehet a) oszlopos b) lépcsõzetes c) mérlegszerû d) hasábos e) soros 5. Mindkét eljárású eredménykimutatásban megtalálható a) a mérleg szerinti eredmény b) az egyéb ráfordítás c) az aktivált saját teljesítmények d) a pénzügyi mûveletek bevétele e) az anyagköltség 6. Mely megállapítások nem jellemzõek az eredménykimutatásra:. a) részletes b) összevont c) idõszakra vonatkozik d) idõszak forgalmát mutatja e) fordulónapra vonatkozóan készítik f) értékbeni és mennyiségi adatokat is tartalmaz g) csak értékbeni adatokat tartalmaz 7. Melyek tartoznak az alábbiak közül az igénybevett szolgáltatások közé? a) bérleti díj, üzemanyag b) reklámszolgáltatás díja, biztosítási díj c) folyóirat elõfizetési díj, szállítási költség d) kölcsönzési díj, távhõ szolgáltatás e) bankköltség, fuvardíj f) könyvvizsgálat díja számla alapján, jutalom g) távfelügyelet díja, vagyonszerzési illeték 306

21 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 11. feladat ( ) Feladat: Sorolja be az alább felsorolt költségeket a megfelelõ költségnem, költségviselõ vagy költséghely csoportokba! Ruhaszövet felhasználás Varrógépek értékcsökkenése Varrónõk munkabére Üzemvezetõ munkabére Bélésanyag felhasználás Varrógépekhez felhasznált kenõanyag Varroda fûtés-világítás költsége Szoknya tervezési díja Gépek javítási költsége Megnevezés Költségnem Költséghely, költségviselõ 12. feladat ( ) Feladat: Válassza ki az alábbi események közül az üzemi eredményt érintõeket!. Sorszám Gazdasági esemény 1. Értékpapír eladás árfolyamnyereség 2. Könyvelési díj számla alapján 3. Rövid lejáratú hitel fizetett kamata 4. Hitelezési veszteség 5. Árueladás beszerzési ára 6. Követelés befolyt a betétszámlára 7. Fizetett büntetetés 8. Kapott kártérítés 9. Természeti katasztrófa miatti kár 10. Nettó bér átutalása a dolgozók részére 307

22 Példatár a számvitel alapjaihoz 13. feladat ( ) Feladat: Válassza ki az alábbiak közül a Pénzügyi mûveletek eredményét érintõ eseményeket és jelölje +/ jellel azok eredményre gyakorolt hatását! Gazdasági esemény Rövid lejáratú hitel fizetett kamata Követelés befolyt a betétszámlára Kapott támogatás Fizetett kötbér Kapott kártérítés Hitelezési veszteség Könyvvizsgálat díja számla alapján Fizetett osztalék Értékpapír eladás árfolyamvesztesége Devizás követelés realizált árfolyamnyeresége Kapott osztalék Bérfizetés Áruértékesítés áfa nélküli ellenértéke Térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke Pénzügyi eredmény 14. feladat ( ) Feladat: Válassza ki a helyes válaszokat! Minden kérdésnél csak egy helyes válasz létezik! 1. A tárgyi eszközök próbaüzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek: a) a bekerülési értéket nem változtatják b) a bekerülési értéket növelik c) a bekerülési értékét növelik, de az aktivált költségek az aktivált saját teljesítményeket nem változtatják d) a bekerülési értéket növelhetik a vállalkozás döntésétõl függõen. 2. A vásárolt árukészlettel kapcsolatban számlázott fuvar áfa nélküli vételára feltételezve, hogy az árukészletekrõl készül folyamatos nyilvántartás-: a) minden esetben az áruk számlacsoport követel oldalára kerül elszámolásra b) az áruk beszerzési árát növelheti, amennyiben összege jelentõs c) az áruk beszerzési árát növeli d) az áruk beszerzési árát nem változtatja. 308

23 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 3. A külföldi pénzértékre szóló vevõkövetelés: a) a teljesítés napjára vonatkozó átlag árfolyammal számított forintértéken is bekerülhet a mérlegbe b) minden esetben a teljesítés napjára vonatkozó választott árfolyamon kerül a mérlegbe c) minden esetben a fordulónapi vonatkozó választott árfolyamon kerül a mérlegbe d) a teljesítés napjára vonatkozó MNB árfolyammal számított forintértéken is bekerülhet a mérlegbe, amennyiben az összevont árfolyamkülönbözet összege jelentõs. 4. Ha egy társaság kizárólag forint bankszámlával rendelkezik és átutalja egyik szállítójával szemben devizában fennálló tartozását, akkor melyik árfolyammal kell meghatározni az átutalt forint értékét: a) MNB árfolyam b) választott hitelintézet átlag árfolyama c) választott hitelintézet vételi árfolyama d) választott hitelintézet eladási árfolyama. 5. Az anyagok bekerülési értéke nem tartalmazhatja: a) a szállítási, rakodási költséget b) a levonható áfát c) beszerzéskor fizetett fogyasztási, jövedéki adó összegét d) importbeszerzéskor a vámköltségeket. 6. A térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke: a) az átadó által közölt könyv szerinti érték b) a használatba vételkori piaci érték c) az átadáskori piaci érték d) nulla érték. 7. Készpénzes beszerzés esetében a bekerülési érték: a) a készpénzben kifizetett bruttó vételár b) a kifizetett általános forgalmi adóval növelt összeg c) az egyszerûsített számla végösszegének 80%-a d) az általános forgalmi adót nem tartalmazó nettó vételár. 8. Egy november 1-jén kibocsátott, 3 hónapos futamidejû belföldi váltókötelezettség mérlegértéke: a) megegyezik a kiváltott kötelezettség könyvszerinti értékével b) minden esetben a névérték lesz, ami ebben az esetben tartalmazza a kiváltott kötelezettség bruttó értékét és az üzleti évet terhelõ idõarányos (2 havi) kamatot c) minden esetben a névérték lesz, ami ebben az esetben tartalmazza a kiváltott kötelezettség bruttó értékét és a teljes kamatot d) a fenti válaszok egyike sem helyes. 309

24 Példatár a számvitel alapjaihoz 9. A tárgyi eszközök külföldi beszerzése esetén a bekerülési érték a következõ tételeket tartalmazhatja: a) vámköltség, külföldi szállítási költség, külföldi beruházási szállító kiegyenlítése során keletkezett árfolyamveszteség az üzembe helyezés elõtt b) vámköltség, elszámolt hitelkamat üzembe helyezés elõtti arányos része, kapott beruházási támogatás c) külföldi szállítási költség, karbantartási költség, külföldi beruházási szállító kiegyenlítése során keletkezett árfolyamveszteség az üzembe helyezés elõtt d) vámköltség, import áfa, idõarányos biztosítási díj. 10. Vásárolt készletek mérlegértéke: a) terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és értékhelyesbítés összegével növelt bekerülési érték b) terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett és a visszaírás összegével növelt bekerülési érték c) értékvesztéssel csökkentett és a visszaírás összegével növelt bekerülési érték d) értékvesztéssel csökkentett, a visszaírás összegével növelt bekerülési érték, amelyet a vállalkozás döntésétõl függõen az értékhelyesbítés összege tovább korrigálhat. Igaz-hamis feladatok 1. feladat ( ) Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését (I vagy H)! Könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekrõl folyamatos nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végén lezárja. Eszközökrõl beszélünk, ha a vagyontárgyat az újratermelési folyamatban betöltött szerep szerint különböztetjük meg. Forrásokról beszélünk, ha a vagyontárgyat az eredetük szerint mutatjuk ki. Az újratermelési folyamatot úgy figyeljük meg, hogy alkotó elemeire bontjuk, ez a könyvvezetés. Alapvetõ gazdasági események csak az eszközökre hatnak úgy, hogy nem keletkezik eredmény. Összetett gazdasági események azok, amelyek úgy hatnak a vállalkozás vagyonára, hogy ezáltal eredmény is keletkezik A fõkönyvi számla olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál. Az eszköz és forrásszámlákat úgy tekintjük, mint az eredménykimutatás egy-egy sorának részletezését. A fõkönyvi számla kevésbé részletes, mint a mérleg, mert csak állományi adatot tartalmaz. A fõkönyvi számla a gazdasági események idõsoros könyvelésének eszköze. 310

25 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 2. feladat ( ) Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését (I vagy H)! Könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekrõl a nyilvántartást több éven át zárás nélkül vezeti. Forrásokról beszélünk, ha a vagyontárgyat az újratermelési folyamatban betöltött szerep szerint különböztetjük meg. Alapvetõ gazdasági események azok, amelyek csak a vállalat vagyonára hatnak v. csak az eszközökre, v csak a forrásokra, v mindkettõre, de úgy, hogy hatására nem keletkezik eredmény. Összetett gazdasági események azok, amelyek úgy hatnak a vállalkozás vagyonára, hogy mind az eszközökben, mind a forrásokban változás áll be, de eredmény nem keletkezik. A fõkönyvi számla a gazdasági események számlasoros rögzítésének eszköze. Az eszköz és forrásszámlákat úgy tekintjük, mint a mérleg egy-egy sorának, mérlegtételének részletezését. A napló a gazdasági események idõsoros könyvelésének eszköze. Az eredményszámlák a 8. Ráfordítások és a 9. Bevételek. A fõkönyvi kivonat a formai hibák kiszûrésére szolgál. A nyers mérleg a fõkönyvi kivonat egyenleg rovat párja. 3. feladat ( ) Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését (I vagy H)! Forrásokról beszélünk, ha a vagyontárgyat az újratermelési folyamatban betöltött szerep szerint különböztetjük meg. Az újratermelési folyamatot úgy figyeljük meg, hogy alkotó elemeire bontjuk, ezek a gazdasági események. Alapvetõ gazdasági események csak a forrásokra hatnak úgy, hogy nem keletkezik eredmény. A fõkönyvi számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történõ rögzítésének eszköze. Nettó szemléletben, négy számlasoron kell könyvelni; a mérleg és eredményszámlákon. Az elszámolás folyamata a nyitásból, a gazdasági események könyvelésébõl és a zárásból áll. A próba mérleget a fõkönyvi kivonat forgalom fõösszegei alkotják. A leltározás az a tevékenység, amely során megállapítjuk a vállalkozás kezelésében és/vagy birtokában lévõ vagyon elemeket. A leltár olyan tételes (jegyzékszerû) kimutatás, amely valamely vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott idõpontra vonatkozóan mennyiségben és/vagy értékben részletesen felsorolja. A kontírozás a könyvelési tétel megszerkesztése; annak megállapítása, hogy melyik számla T és melyik K oldalára könyvelünk. 311

26 Példatár a számvitel alapjaihoz 4. feladat ( ) Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését (I vagy H)! A kontírozás a mérleg összeállítása; annak megállapítása, hogy a számla eszköz, vagy forrás számla-e. A fõkönyvi számla részletesebb, mint a mérleg mert nem csak állományi adatot, hanem forgalmi adatot is tartalmaz. A mérlegszámlák az 1 4 számlaosztályokban találhatók. A nyers mérleg a fõkönyvi kivonat forgalom rovat párja. A könyvvezetés az a tevékenység, amely során megállapítjuk a vállalkozás kezelésében és/vagy birtokában lévõ vagyon elemeket. Bruttó szemléletben, négy számlasoron kell könyvelni. A költségnemek a 8-as számlaosztályban vannak. A próba mérleget a fõkönyvi kivonat egyenleg fõösszegei alkotják. A nyitás a nyitóegyenlegek feltüntetése a nyitómérleg alapján a fõkönyvi számlavázakon. A mérleg olyan tételes (jegyzékszerû) kimutatás, amely valamely vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott idõpontra vonatkozóan mennyiségben részletesen felsorolja. 5. feladat ( ) Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését (I vagy H)! Az újratermelési folyamatot úgy figyeljük meg, hogy alkotó elemeire bontjuk, ez a könyvvezetés. Alapvetõ gazdasági események csak az eszközökre hatnak úgy, hogy nem keletkezik eredmény. A fõkönyvi számla olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál. A napló a gazdasági események idõsoros könyvelésének eszköze. A kontírozás a mérleg összeállítása; annak megállapítása, hogy a számla eszköz, vagy forrás számla-e. A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a könyvviteli szolgáltatást végzõ személy a felelõs. A fõkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenõrzés lehetõségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. Minden gazdasági mûveletrõl, eseményrõl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, számlát kell kiállítani (készíteni). A gazdasági mûveletek (események) folyamatát tükrözõ összes számla adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Az 1 4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1 3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8 9. számlaosztály számlái tartalmazzák. 312

27 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 6. feladat ( ) Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését (I vagy H)! Az anyagfelhasználás értéke összköltség eredménykimutatásnál sem módosítja az adózás elõtti eredményt. A selejtezett egyéb berendezések nettó értéke az eredménykimutatásban a rendkívüli ráfordítások között jelenik meg. Ha egy termelõ gépsort leselejteznek, akkor annak nettó értékét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Az értékesített egyéb berendezések áfa nélküli eladási árának és a nettó értékének pozitív különbsége az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét növeli. A térítés nélkül átadott árukészlet nyilvántartás szerinti értéke a rendkívüli ráfordítások értékét növeli. A fogalmi eljárással készített eredménykimutatás az árbevétellel szemben nem a termelési költségeket állítja költségnemenként, hanem a kibocsátások bekerülési értékét a ráfordításokat: az értékesítés költségeit. A devizás kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezõ árfolyam veszteség pénzügyi mûveletek bevételét növeli. Az értékesített vásárolt készletek könyv szerinti értéke az eladott áruk beszerzési értéke soron jelenik meg az eredménykimutatásban. Az értékesített készletek általános forgalmi adót nem tartalmazó eladási ára árbevételt jelent. A dolgozóknak számfejtett bruttó bért igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. 7. feladat ( ) Feladat: Olvassa el figyelmesen a következõ állításokat és jelölje azok minõsítését (I vagy H)! A tárgyi eszköz beszerzéséhez felvett hitellel kapcsolatban kifizetett rendelkezésre tartási jutalék a bekerülési értéket nem változtatja. A vásárolt készletek beszerzési árát a konkrét beszerzéssel összefüggésben utólag kapott engedmény áfa nélküli értéke csökkenti. A külföldi pénzértékre szóló vevõkövetelés a teljesítéskori MNB árfolyamon is bekerülhet a mérlegbe. Ha egy követelés elévült, akkor a követelés után értékvesztést kell elszámolni. Az apportként átvett tárgyi eszközt mindig az átadáskori forgalmi értéken kell nyilvántartásba venni. A beruházásoknál értékhelyesbítés csak akkor számolható el, ha a beruházás piaci értéke jelentõsen magasabb, mint a könyv szerinti értéke. A kapott késedelmi kamat üzembe helyezés elõtt minden esetben csökkenti egy tárgyi eszköz bekerülési értékét. A hatályos törvényi elõírások alapján a HIFO készletértékelési eljárás nem alkalmazható. A belföldi váltókövetelés könyv szerinti értéke megegyezik a kiváltott követelés könyv szerinti értékével. Egy jogszerû belföldi szállítói kötelezettséget csak a teljesített és elismert, áfát is tartalmazó értéken lehet nyilvántartásba venni. 313

28 Példatár a számvitel alapjaihoz Esetleírások Feladat: Értékelje az egyes eseteket a számviteli törvény elõírásai alapján, jelölje meg, hogy melyik számviteli alapelv szerint járt el a vállalkozás, illetve melyiket sértette meg! 1. A vállalkozás az árukészletét tényleges beszerzési áron tartja nyilván, arról folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezet, a készletcsökkenések értékét átlagár módszer alkalmazásával számolja el anyagköltségként. 2. A vállalkozás az anyagkészleteirõl folyamatos nyilvántartást nem vezet. A mérlegértéke a leltározás során fellelt mennyiség és a mérlegkészítéskori piaci ár szorzataként határozza meg. 3. A vállalkozás a saját termelésû készleteirõl folyamatos nyilvántartást nem vezet. A mérlegértéke a leltározás során fellelt mennyiség és az önköltség számítási szabályzatban leírtak szerint meghatározott önköltség szorzataként határozza meg. A számviteli politikája alapján a mérlegkészítéskori piaci árat nem vizsgálja. (+) 4. A tárgyi eszközök mérlegértékének megállapításakor az ügyvezetõ döntése szerint a negyedik negyedév terv szerinti értékcsökkenése nem elszámolható, mivel akkor veszteséges lenne a vállalkozás. 5. A vállalkozás jelentõs beruházást hajt végre, melyhez hitelt kíván felvenni. A hitelbiztosítéki érték biztosításához öt ingatlanjából kettõt piaci áron történõ értékelés alá von. 6. A hiteltartozást kamattal növelt értéken tartja nyilván a vállalkozás a kötelezettségek között. 7. A vállalkozás a kibocsátást követõ ötödik hónapban befektetési céllal vásárolt államkötvényeit a fizetett ellenértéken szerepelteti a könyvekben. 8. A könyvvizsgáló elutasította az egyszerûsített éves beszámolóhoz az elfogadó nyilatkozat megadását, mivel a vállalkozás nem készített üzleti jelentést. Helyesen járt el a könyvvizsgáló? 9. A dolgozóknak adott kölcsön két éves lejáratú, a dolgozók a tõkét és kamatot a futamidõ végén kötelesek kifizetni. A vállalkozás döntése értelmében a kamat eredményhatásának elszámolására csak a pénzügyi rendezéskor kerülhet sor. (+) 10. A vállalkozás számviteli politikában szereplõ döntése alapján a befektetett eszközök a mérlegben piaci értéken szerepelnek, ha a könyvszerinti érték tartósan és jelentõsen alacsonyabb, mint a piaci érték. Az elszámolt felértékelést a forrásoldalon, mint értékelési tartalék mutatja ki. 314

29 VI. fejezet Összefoglaló fejezet 11. A vállalkozás a felvett beruházási hitelt négy év múlva el kezdi törleszteni, a kamatfizetések idõpontja a törlesztéshez igazodik. A kamatráfordítás elszámolása a vállalkozás döntése alapján a pénzügyi rendezéskor történik egy összegben. 12. A kereskedelmi tevékenységet is folytató vállalkozás, csak az 5000 Ft feletti végösszegû kimenõ számlákat rögzíti az analitikában és a fõkönyvben, arra hivatkozva, hogy e határ alatti összeg nem jelentõs. (+) 13. A termelõtevékenységet is folytató vállalkozás látva, hogy tárgyévi mûködése jelentõs veszteséget eredményezett, az eredmény javítása érdekében a még el nem készült termékeket is késztermékként veszi raktárra. (+) 14. A vállalkozás tevékenysége során ötven különbözõ anyagféleséget használ. Idõszak végén a tényleges mennyiségi felvétellel megállapított leltárértéket azonban túl magasnak ítélte a piaci árakhoz képest, és 10%-os egyösszegû értékvesztés elszámolása mellett döntött. (+) 15. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek egységes, mérleg fordulónapi árfolyamon történõ értékelése mely számviteli alapelvet gyengíti? 16. A vállalkozás anyag szállítójának tárgyi eszközt értékesít. Az értékesítést a szállítóval szembeni kötelezettség csökkentéseként számolja el a tárgyi eszköz állományának csökkentésével szemben. (+) 17. A vállalkozás november elsejétõl elõre fizet féléves bérleti díjat, melyet egy összegben a tárgyévi eredmény terhére számol el. (+) 18. A vállalkozás havi váltásban alkalmazza a fõkönyvi könyvelõket, akik saját számlarenddel rendelkeznek (átfedések vannak), így a vállalkozásnál három különbözõ számlarend hatályos a tárgyév során. (+) 19. A számviteli törvény által elfogadott készletértékelési eljárások közül a vállalkozás minden évben azt választja, mellyel magasabb eredményt realizálhat. (+) 20. A számviteli politikában rögzített lényegességi küszöbérték a mérleg fõösszeg 10%-a. 315