ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére május 25.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére május 25.

2 M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár május 25-én órakor tartandó küldöttközgyűlésére tisztelettel meghívom. Helye: Honvédelmi Minisztérium II. objektum tanácsterme Budapest XIII. ker. Lehel út Megközelíthető a kék metróvonal Lehel téri megállójától a 14-es villamossal (két megálló), vagy a 75-ös, 79-es trolibusszal (Lehel úti megálló). Gépkocsival történő parkolásra javasoljuk a Szabolcs utcát. Tervezett napirendi pontok: 1. Az Igazgatótanács beszámolója a évben végzett tevékenységéről. Az éves beszámoló ismertetése. 2. Az ingatlanértékelő beszámolójának, az aktuárius jelentésének, az Ellenőrző Bizottság beszámolójának és a könyvvizsgáló jelentésének ismertetése, a Pénztár évi beszámolójának jóváhagyása. 3. Az Alapszabály módosítása. 4. Tájékoztató a befektetési politika módosításáról. Az Önkéntes yugdíjpénztár Választható Portfóliós Szabályzat módosítása. Tájékoztató a Magánnyugdíjpénztár Választható Portfóliós Szabályzat módosításáról. 5. A PSZÁF célvizsgálat határozatainak ismertetése. Az Intézkedési terv végrehajtásának helyzete. 6. Egyéb kérdések. Tájékoztatom, hogy a küldöttközgyűlés napirendi pontjait képező teljes dokumentáció május 03-tól a honlapon ( illetve a Pénztár ügyfélszolgálatán (1135 Budapest, Aba u. 4.) megtekinthető. Kérjük, akadályoztatása esetén gondoskodjon a megválasztott pótküldött megjelenéséről, és erről az ügyfélszolgálatot is tájékoztatni szíveskedjen. Határozatképtelenség esetén változatlan helyszínnel és napirendi pontokkal a küldöttközgyűlést május 25-én órára ismételten összehívom. Ebben az esetben az eredeti napirendi pontok tekintetében a küldöttközgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A Pénztár a közforgalmi közlekedési eszközön történő utazási költséget számla, a saját gépkocsija használatának költségét kiküldetési rendelvény alapján megtéríti, melyet átutalással teljesít. Menetlevéllel történő utazás esetén az utazás megtörténtét igazolja. Budapest, április 30. Tisztelettel: Tömböl László IT elnök

3 1. sz. napirendi pont Az Igazgatótanács beszámolója a évben végzett tevékenységéről. Az éves beszámoló ismertetése.

4 Tisztelt Küldött! Az elmúlt évben a világgazdaság túljutott a pénzügyi válság szélsőségesen magas kockázatú szakaszán, illetve az annak nyomán bekövetkezett szokatlanul nagyarányú makrogazdasági visszaesésen, így a hazai pénzügyi szektor évi teljesítményét alapvetően a globális- és a hazai tőkepiacot megrázó válsághatások mérséklődése, normalizálódása határozta meg. A trend megfordulásában a gazdasági recesszió lassítására törekvő erőteljes kormányzati- és jegybanki intervenció, valamint ennek köszönhetően a befektetői bizalom viszonylag gyors helyreállítása játszott meghatározó szerepet. A gazdaságélénkítő intézkedések, a tőkepiacokra visszatérő likviditás, valamint az optimista üzleti magatartás- és a globális kockázatvállalási hajlandóság erősödése összességében mind-mind az értékpapírpiacok szárnyalását váltották ki. A kiváló nemzetközi befektetői hangulatnak köszönhetően a magyar állampapírpiac gyorsan stabilizálódott, a hazai részvényindexek pedig értéküket mintegy megduplázva a válság előtti szintjükre tértek vissza. Az elmúlt két év igen intenzív, de ellentétes irányú folyamatai a tavalyi befektetési sokk idején megfogalmazott várakozások beigazolódását mutatják, mely szerint az értékpapírok leértékelődéseként kimutatott veszteségek visszarendeződése akár már rövid távon bekövetkezhet. Az egyes instrumentum-típusok értékvesztésük teljes hányadát visszanyerték, ezáltal a év befektetési eredménye teljes mértékben kompenzálni tudta az egy évvel korábban felhalmozott vagyonvesztést. Ily módon az előző évben elszenvedett drámai veszteségeik után a év kiemelkedő befektetési eredményeket, ismét pozitív reálhozamokat hozott a hazai nyugdíjpénztáraknak. Látni kell azonban, hogy a kétségkívül kedvező irányban változó alaptrend ellenére a válsággal összefüggő negatív tendenciák és a veszteségek teljes feldolgozása még korántsem ért véget. A legfontosabb pénzügyi piacok pályája, a reálgazdasági hatások mélysége és elhúzódása, az esetleges környezeti kockázatok mibenléte továbbra is csak nagy bizonytalansággal jelezhető előre. A tartós és kockázatmentes fellendülés, vagyis a pénzügyi teljesítmények hosszú távon pozitív tartományban maradása a jelenleg ugyan kedvező, de összességében még sérülékeny jövedelmezőségi kilátások függvényében alakulhat.

5 A magánpénztári szektorban működő intézmények száma az előző évhez képest eggyel csökkent, a 19 hazai magánnyugdíjpénztár a év végén 3,10 millió tag milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarítását kezelte. A pénztári össztaglétszám a évben 4,7 %-kal növekedett, az összesített vagyon ugyanakkor ezt meghaladóan, 14,8 %-kal emelkedett. A magánpénztári piac szerkezetének lassú átrendeződését eredményezheti, hogy az elmúlt évben a tagság pénztárak közti migrációja számottevően erősödött. A tendenciát jól jellemzi, hogy a év első felében összesen 108 ezer magánpénztári tag a teljes tagság 3,4 %-a váltott szolgáltatót. A mobilitás növekedésének hátterében az ügynöki közvetítés útján történő tagszervezés térnyerése, illetve a évi rossz hozamteljesítmények által motivált személyes döntések állnak. A tagság pénztárak közötti áramlásának gyorsulása kedvezően hatott a szolgáltatói verseny élénkülésére, ugyanakkor bizonyos fogyasztóvédelmi kockázatok felerősödésével is járt. A tagság érdekvédelme céljából az átlépések eljárási szabályai azon belül különösen a tájékoztatási- és adminisztrációs kötelezettség bizonyos elemei egy évközi jogszabályváltozásból eredően jelentősen szigorodtak. A HOVÉD yugdíjpénztár magánpénztári ágazatának piaci részaránya a vagyon alapján az átlagosnál kedvezőbb jövedelmi viszonyokból adódóan 2,23 %-ról 2,38 %-ra emelkedett, a taglétszám alapján kimutatott piaci részarányunk ugyanakkor minimálisan csökkent, 0,78 %-ban fejezhető ki. A magánpénztári egyéni számláink átlagos értéke a év végére 1 millió 949 ezer Ft/fő összeget tett ki, mely az előző év véginek másfélszerese, a szektorátlagnak pedig több mint kétszerese. A magánpénztári intézményrendszer tagdíjbevételeinek növekedése a évben tovább lassult, és érdemben elmaradt a korábbi években tapasztalható bővüléstől. Bár a magánpénztári rendszer kötelező jellege korlátozza a jelentős keresleti sokk kialakulásának valószínűségét, e kör bevételeit mégis jelentős mértékben sújtotta, hogy a makrogazdasági környezet kedvezőtlen folyamatai a foglalkoztatottság és a bruttó átlagkereset visszaesését, a lakosság jövedelmi helyzetének romlását, ezáltal a befizetések dinamikájának csökkenését eredményezték. A bevételi volumen, illetve a vagyon kisebb mértékű csökkenését eredményezte az az eseti rendelkezés is, amely az 52 éven felüli pénztártagok számára július 09. és december 31. között megnyitotta a társadalombiztosítási rendszerbe történő rendkívüli visszalépés lehetőségét. A jogszabályváltozás a szektor egészét tekintve potenciálisan kb. 120 ezer aktív tagot érintett, akiknek átlagosan valamivel több mint a fele döntött az év végéig a visszalépés 2

6 mellett. A HOVÉD Magánnyugdíjpénztár tagságának mindössze 1 %-a (276 fő) volt érintett a lehetőségben, a tényleges visszalépők száma 153 főt, azaz közel 57 %-ot tett ki. A évben számottevő javulás következett be a pénztárak függő állományának alakulásában, abból adódóan, hogy az APEH és a pénztárak közötti adatszolgáltatási folyamat hatékonysága érdemben javult. A felhalmozódott beazonosítatlan állományok szinte teljes egészében feldolgozásra kerültek, ily módon a korábban akadozó információáramlásból-, valamint a jelentős késedelmekből eredő pénztári kockázatok a szektor egészét tekintve jelentősen csökkentek. A évben pénztárunk is jelentős előrelépést tett ezen a területen, a évi tagdíjak beazonosítása és tartalékokra történő felosztása az év közepére befejeződött, a évi vonatkozási idejű bevallások és befizetések feldolgozása pedig az év végéig folyamatosan, az átfutási idő számottevő csökkenése mellett folytatódott. A évtől a magánpénztárak számára kötelezővé vált a választható portfóliós rendszer bevezetése, ennek következtében az év elejétől a magánpénztári szektor teljes tagsági- és eszközállománya e rendszer szabályai szerint működik. A differenciált egyéni érdekeken, valamint az életciklusból fakadó sajátosságok kombinációján alapuló befektetési rendszer az elmúlt két év tapasztalatai alapján beváltotta a hozzá fűzött eredményeket. A legfontosabb szempont azaz, hogy a kockázatok az egyéni döntési hajlandóság, illetve az aktuális életkor alapján differenciálódjanak, ily módon magasabb vagy alacsonyabb hozamokban öltsenek testet a rendszer kétéves működtetése alapján igazolódni látszik. A év rendkívül rossz teljesítménnyel nyitott, bár az átállás kockázatainak csökkentése, valamint a pénzügyi válság következményeinek orvoslása érdekében a jogalkotó többszöri korrekciót alkalmazott, az egyes portfóliókra vonatkozóan törvényileg előírt minimális részvényarány elérésének határideje végül június 30-ig került meghosszabbításra. A negatív hozamokból fakadó tapasztalatok arra is rámutattak, hogy az életkor alapján differenciált eszközállományok valóban képesek csökkenteni a veszteségeket. A év eredményeit értékelve a működtetés előnyei a hozamokban már látványosan jelentkeznek, az elért hozamok a kockázati szint növekedésével emelkedtek; a növekedési portfóliók átlagos hozama mintegy másfélszerese a kiegyensúlyozott portfóliók átlagos hozamának, amely szintén hasonló arányban múlja felül a klasszikus portfóliók jövedelmezőségeit. Ugyanakkor látni kell, hogy a kockázatos eszközök minimum arányára vonatkozó döntések igen jelentős pénztárankénti eltérései miatt az egyedi magánpénztári teljesítmények szórása számottevően növekedett az előző évekhez képest. Az eszközállományok összetételében jelentős 3

7 átrendeződések következtek be, ugyanakkor a még mindig magas állampapír-állomány miatt továbbra is azok árfolyamhatása elsődleges a teljesítmények alakulásában. A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozási elemként január 1-jétől egy jövőbeni garanciális elem, a hozamgarancia került bevezetésre. Ez az intézmény a tagok számára a jogszabályban foglalt feltételek teljesülése mellett az inflációval megegyező hozamot garantál, a nyugdíjba vonuláskor hiányzó esetleges különbözetet pedig a pénztárak által feltöltött Garancia Alapból téríti meg. Ezt a jogosultságot mindazon pénztártagok elveszítik, akiknek a pénztárak közötti átlépései között nem telt el bármikor legalább öt év, a portfólióváltás esetén pedig két év. Az intézkedés jelentős pozitív eleme, hogy a tagok kedvezőtlen hozamteljesítményből származó kockázatát érdemben csökkenti, ily módon a választható portfóliós rendszer előnyeit meghaladó védettséget biztosít. A magánpénztári terület befektetési tevékenységét számottevően befolyásolhatja a magánpénztári portfóliókra meghatározott devizamegfeleltetési szabályozás. Az új rendelkezések értelmében az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék a klasszikus portfólió esetében 5 %, a kiegyensúlyozott portfólió esetében 20 %, a növekedési portfólió esetében 35 %-ot meg nem haladó részét lehet a forinttól eltérő pénznemben denominált eszközökbe fektetni. Ez utóbbi szabályozás számos pénztár esetében a befektetési politika újragondolását és a portfólió ismételt átrendezését teszi szükségessé, különösen a növekedési portfóliók tekintetében. Az eszközösszetétel megváltoztatásának kockázatát azonban jelentősen mérsékli, hogy a rendelkezéseknek a növekedési portfólió esetében csak októberétől kell megfelelni, az átmeneti időszakban pedig az egyéni számlák fedezetéül szolgáló tartalék 45 %-át lehet devizaeszközökbe fektetni. Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma az elmúlt években tapasztalt lassú ütemű tendenciát követve a évben tovább csökkent, az év végén már csak 63 pénztár tevékenykedett a piacon. Az önkéntes nyugdíjpénztárak közötti élénkebb verseny következménye, hogy a piac a magánpénztári intézményekhez viszonyítva kevésbé koncentrált, és e területen a magánpénztárakhoz képest jelentősebb szerepet játszanak az egyes munkáltatók által alapított pénztárak. Az öt legnagyobb pénztár a év végén a teljes vagyon közel 60 %-át birtokolta, ami az önkéntes ág esetében is a piaci koncentráció változatlanságát mutatja. A pénztárak 1,30 millió pénztártag 710 milliárd forintnyi megtakarítását kezelték, aminek eredményeképpen az egy főre jutó átlagos pénztári vagyon az előző év végén kimutatott 509 ezer Ft/fő összegről 546 ezer Ft/fő összegre emelkedett. A HOVÉD 4

8 yugdíjpénztár önkéntes pénztári ágazatának piaci részaránya a szektorban a vagyon alapján 5,19 %-ot, a taglétszám alapján 3,25 %-ot tesz ki. Pénztárunkban az önkéntes pénztári egyéni számlák átlagos értéke a év végén kimutatott 684 ezer Ft/fő összegről 845 ezer Ft/fő összegre emelkedett, mely éves átlagban 23 %-os növekedésnek felel meg évben is folytatódott az önkéntes pénztári kifizetések évről évre tapasztalható dinamikus növekedése. Bár jelentős mértékben nőttek a nyugdíjkorhatárt elérő tagok számára történő kifizetések, az összes fedezeti célú kifizetés átlagosan 70 %-át a még felhalmozási szakaszban járó, de a várakozási időt már letöltött tagok veszik ki a pénztárakból. Ez utóbbi teljesítések növekvő szintje abból fakad, hogy folyamatosan bővül az adómentes kifizetésekre jogosult tagok száma. A évben már a tagság közel fele, összesen 634 ezer fő tartozott az igényjogosultak, illetve a jogosultságot egy éven belül elérők körébe, számlaköveteléseik összege pedig 491 milliárd forintot, azaz a teljes pénztári vagyon 71 %-át tette ki. A évben a megelőző évekhez képest jóval magasabb volt azon pénztártagok száma, akik a hozamok mellett a tőkerészre is igényeltek kifizetést, továbbá korábban nem tapasztalt mértékben nőtt a kilépések száma. Ily módon a év volt az első olyan esztendő, amelyben a 10 év utáni kifizetések jogcímén kivett tőke összességében meghaladta az ugyanezen jogcímen kifizetett hozamot. Ennek egyik oka, hogy jelentősen megnőtt azon kilépési igények száma, amelyek esetében a megelőző három éven belül a pénztártag már kivette számlájáról a teljes- vagy a részhozamot, de még nem telt le az újabb három év várakozási idő, ily módon az önkéntes pénztári számlán lévő megtakarításhoz való hozzáférés egyetlen módja a kilépés volt. A jelenség nyilvánvalóan befolyásolta a nyugdíjpénztárak likviditását és vagyoni helyzetét, de a fedezeti tartalékban kimutatott összegek hirtelen bekövetkező, gyors kiáramlása az egyes kifizetések között előírt hároméves limit, illetve a tőkerészre jutó adóteher következtében egyelőre nem jelent valós kockázatot a pénztárak számára. A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak alapvetően konzervatív befektetési politikát folytatnak, a pénztári portfóliókon belül jellemzően továbbra is az állampapírok állománya a legmagasabb. Az önkéntes nyugdíjpénztárak számára 2001-től kezdődően teszi lehetővé a jogszabály, hogy különböző kockázati kitettségű portfóliókat alakítsanak ki. Választható portfóliós rendszert a évben mindössze 12 önkéntes pénztár tartott fenn, a választási lehetőség azonban a befektetések összetételében jelentősebb differenciálódást nem jelentett, 5

9 tekintettel a tagság széles körben megnyilvánuló passzivitására és kockázatkerülő hajlandóságára. A PSZÁF által az önkéntes- és a magánpénztári tevékenységi formára elkülönítetten közzétett befektetési teljesítmény-mutatók alapján pénztárunk évi eredményei a korábbi években elért erős pozícióinkat erősítik, különösen a magánpénztári ágban. A évben a 19 hazai magánnyugdíjpénztár növekedési portfólióinak összesített átlagos nettó hozama 25,62 % volt, ezen belül a legjobb eredményt elérő pénztár 34,18 %-os, a legrosszabb teljesítményt nyújtó pénztár 8,21 %-os nettó hozamot mutatott ki. Pénztárunk a növekedési portfólión a évben elért 26,04 %-os nettó hozamrátájával a pénztárak rangsorában a 7. helyezést jelentő teljesítményt mondhat magáénak. A kiegyensúlyozott portfólió vonatkozásában a szektor átlagos éves nettó hozama 17,42 % volt, ezen belül a legmagasabb eredmény 23,17 %, a legrosszabb teljesítmény pedig 5,19 %, pénztárunk a legmagasabb átlaghozamtól 3,03 százalékponttal elmaradva, 20,14 %-os átlagteljesítménnyel a 6. helyen végzett. A klasszikus portfólió vonatkozásban a évre közzétett szektorátlag 11,45 %, ezen belül a legmagasabb nettó hozam 18,65 %, míg a legalacsonyabb 8,38 % volt, pénztárunk klasszikus portfólión elért 14,90 %-os teljesítményéhez képest mindössze három magánpénztár ért el jobb eredményt. Látható, hogy az előző évhez képest, melyben a válaszható portfóliók alkalmazása még nem volt teljeskörű, a évre vonatkozó teljesítmények reális összehasonlítási lehetősége már adott, bár az esetenként erősen különböző kockázati besorolások miatt az azonos portfóliók teljesítményének szórása rendkívüli mértékben megnőtt. A szórás mértéke a klasszikus portfólióban volt a legalacsonyabb, a növekedési portfólióban pedig a legmagasabb. A kockázatosabb portfólióknál a hazai részvények tartása, a kiegyensúlyozott portfóliókban az egyedi értékpapír befektetések és a helyesen meghozott vagyonkezelői döntések a részvények felülsúlyozása, a megfelelő részvénypiaci időzítés, az aktívan kezelt állampapír portfólió, az éve elejére jellemző magas kamatkörnyezet- és a hazai fizetőeszköz árfolyammozgásainak kiaknázása, valamint egyes pénztárak esetében a merészebb nemzetközi diverzifikáció mind-mind támogatták a jó eredményeket. Az éves nettó hozamráta mellett az előző évtől kötelező az átlagos 10 éves hozamráta közzététele a Felügyelet honlapján, melyet a pénztárak a évek hivatalosan közzétett, pénztári szintű nettó éves hozamok alapján, mértani átlagformulával kötelesek 6

10 kiszámítani. Mivel átlagos mutató, értéke úgy értelmezhető, mintha az elmúlt 10 év mindegyikében ez lett volna a pénztár hozama. A 10 éves átlagos hozamok (klasszikus 7,22 %, kiegyensúlyozott 6,64 %, növekedési 5,77 % a évek átlagában) alapján megállapítható, hogy a magánnyugdíjpénztári fedezetek a nyugdíjhoz már közel álló pénztártagok megtakarításainak reálértékét megőrizték. Pénztárunk 10 éves mutatói az átlagot meghaladóan alakultak, a klasszikus portfólió 8,78 %, a kiegyensúlyozott portfólió 8,02 %, a növekedési portfólió vonatkozásában pedig 7,05 % átlagos nettó hozammal. A kiemelkedően jó befektetési teljesítménynek köszönhetően az elmúlt 10 évre számított éves átlagos reálhozam azaz az infláció feletti hozam mindhárom választható portfóliótípusnál pozitív, mértéke éves szinten átlagosan 0,35-1,02 százalék közötti. A magasabb kockázatokat felvállaló portfóliók és pénztárak esetében a hosszú távú teljesítmények kedvező változása előrevetíti, hogy a évi nagy veszteségek hatásai az elkövetkező években a 10 éves átlagokban is egyre inkább kisimulnak. A teljesítménymérésre szolgáló mutatók a évtől egy új elemmel bővültek, ez a vagyonnövekedési mutató, vagyis az egy főre jutó vagyonnal súlyozott átlagos hozamráta. Ez a mutató a pénztártagok egyéni számlájának tízéves intervallumra vonatkozó átlagos hozamát jellemzi. A vagyonnövekedési mutató vonatkozásában pénztárunk a szektorban legmagasabb egy főre jutó egyéni számlákból adódóan a pénztárak rangsorában továbbra is az első helyet foglalja el (klasszikus portfólió 8,60 %, kiegyensúlyozott portfólió 7,69 %, növekedési portfólió 6,50 %). Az önkéntes nyugdíjpénztárakra közzétett ugyanezen adatok alapján az eredményekben jóval kisebb mértékű szórás figyelhető meg, a teljesítmények reális összehasonlítását azonban jelentősen megnehezíti, hogy a pénztárak mindössze egyötöde alkalmaz választható portfóliós rendszert esetenként három-négy-öt különféle kockázati sorrendet alkotó portfólióval a többi pénztár lényegében erősen állampapír-orientált, a közepes kockázatú kiegyensúlyozott összetételnek megfelelő egyetlen fedezeti portfóliót működtet. Pénztárunk önkéntes ágazata által a évben elért éves nettó hozamrátáival (klasszikus portfólió 11,42 %, kiegyensúlyozott portfólió 19,83 %, növekedési portfólió 25,70 %) pozíciónk a választható portfóliókat működtető pénztárakkal történő összehasonlításban lényegesen javult az előző évhez képest. (Összehasonlításul: a 63 hazai önkéntes pénzár átlagosan 16,76 %-os nettó hozamot ért el tavaly). A 10 éves átlaghozamok tekintetében önkéntes ágazatunk az erős középmezőnyben helyezkedik el, a klasszikus 8,01 %, a kiegyensúlyozott 7,49 % és a növekedési portfóliót jellemző 6,65 %-os tízéves hozamrátáink lényegében az átlagosnak megfelelően alakultak. 7

11 A valamennyi intézményre kiterjedő a pénztárak adatszolgáltatásán alapuló hozamadatokat tartalmazó tájékoztató a Felügyelet honlapján ( megtalálható. 2. A bevételek alakulása A pénztár évi bevételeit az alábbi táblázatok tartalmazzák: 2.1. A fedezeti tartalék bevételei Önkéntes pénztár (EFt) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Megnevezés Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Eseti adomány Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen: Az önkéntes pénztárban az egyes tartalékokon jóváírt bevételek a sávos tagdíjmegosztás alapján, a január 1-jétől módosított megoszlási arányoknak megfelelően alakultak, a magánpénztári ág folyó bevételei pedig a központosított tagdíjbevallási és befizetési rendszer működési sajátosságai által meghatározott körülmények szerint teljesültek. Az összesített adatok alapján látható, hogy a fedezeti tartalék bevétele az előző évhez viszonyítva mindkét pénztári ágban többszörösére növekedett. Az önkéntes pénztár évi fedezeti célú bevételei több mint 10 milliárd Ft-tal meghaladják az előző évi bevételeket. A bevételi többlet meghatározó része a tavalyi év során elszenvedett hozamveszteségek azon belül is elsősorban a markánsan negatív értékelési különbözetek visszarendeződéséből származik. A tagdíjbevételek összességében valamivel kedvezőtlenebbül alakultak, ezen belül a többlet tagdíj-befizetésből származó bevétel az előző évhez képest egynegyedével csökkent. A magánpénztári bevételek a év bevételeit többszörösen túlszárnyalták, mely az előző évi hozamveszteségek jelentős része visszarendeződésének, valamint a kincstári bevallások és befizetések felgyorsult beazonosítási ütemének köszönhető. A két egymást követő üzleti év 1 A magánpénztári tagdíjbevételek a években is a vonatkozási időtől eltérő feldolgozás függvényében alakultak. 8

12 viszonylatában látható igen jelentős forgalombeli eltérés alapvetően azon két körülményből adódik, hogy mind a tagdíjak feldolgozottsága, mind a befektetések eredményessége igen különbözően alakult. A bevételi növekmény a magánpénztári ágban is elsősorban a befektetések eredményességével összefüggésben jelentkezett, ehhez járult a tagdíjbevallási- és befizetési rend központosításából eredő sajátos helyzet, melynél fogva az államkincstári utalások foglalkoztatóra-, illetve bevallási adatokra és tagokra történő azonosítása, valamint a tagdíjbevételek pénztári tartalékokra történő felosztása és bevételként történő elszámolása az elmúlt három üzleti évben elszakadt a valós vonatkozási időtől, így a forgalmi adatok és a bevételi szerkezet a kincstári utalások elhúzódó feldolgozása következtében tartalmilag a vonatkozási idő eltéréseiből adódóan közvetlenül nem hasonlítható össze. 2.2 A működési tartalék bevételei Megnevezés Önkéntes pénztár (EFt) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Befektetések bevételei Kiegészítő vállalkozási tevékenység Összesen: A működési tartalékon képződött bevételek a tartalék-megosztási arányok, valamint a tárgyévi befektetési lehetőségek függvényében alakultak. Emlékeztetünk rá, hogy január 1-jétől az önkéntes pénztárban bevezetésre került a sávos tagdíj-megosztási módszer. Az első teljes év tapasztalatai alapján elmondhattuk, hogy az egyes tartalékokon jóváírt tagdíjbevételek a bevezetéskor előrelátható átlagos megoszlási arányoknak megfelelően alakultak, érdemi eltérés a várt és a tényleges bevételek között éves összesítésben nem mutatkozott. A évre vonatkozóan a sávhatárok, illetve az egyes tartalékokat megillető arányok nem változtak, január 1-jétől azonban az egyes sávhatárok egyenként 50 ezer forinttal, a hozzá tartozó működési tartalék-hányadok pedig 0,5 %-kal megemelésre kerültek. A központosított tagdíjbevallási- és befizetési rendszer sajátos körülményei miatt a magánpénztár működési célú bevételei közel 4 %-kal elmaradtak az előző évi bevételektől. A év során mintegy 10,7 milliárd forint kincstári utalás beazonosítása és 9

13 tartalékokra történő felosztása történt meg, melyből 5,9 milliárd forint előző évi utalásra jutó működési bevételhányad a működési kiadások fedezetéül már a év során elszámolásra került. Az előző évi tagdíjak beazonosítása és tartalékokra történő felosztása a év során befejeződött, így a pénztári tartalékok tárgyévben elszámolt tagdíjcélú bevételei lényegében az előző évi bevételeket is tartalmazzák A likviditási tartalék bevételei Megnevezés Önkéntes pénztár (EFt) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Tagdíjbevételek összesen Egyéb bevételek Befektetések bevételei Összesen: Az önkéntes pénztár likviditási tartalékának bevétele csak befektetési tevékenységből származik, tekintettel arra, hogy január 1-jétől a tagdíjakból történő likviditási tartalékképzést az önkéntes ágazatban megszüntettük. A likviditási tartalék szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevételek mérsékelten növekedtek az előző évhez képest. A magánpénztári ágban a likviditási tartalék képzés belső arányai a évhez képest nem módosultak. A évre elfogadott tartalékképzési szabályok alapján továbbra is a likviditási tartalékot megillető bevételek és ráfordítások különbözetének 99 %-a saját tevékenységi kockázatra képzett tartalékon-, 1 %-a pedig az egyéb kockázatokra képzett likviditási tartalékon került jóváírásra. A magánpénztár évi likviditási célú bevételei az előző évhez képest 25 %-kal túlteljesültek, a növekedésben a tagdíjbevételek alakulása volt meghatározó. Tekintettel arra, hogy a tárgyévben a kincstári utalások beazonosítása felgyorsult, az előző év végéig függő befizetésként nyilvántartott összegek utólagos feldolgozása a tartalékok évi bevételeit növelte. 10

14 3. A kiadások alakulása 3.1. A fedezeti tartalék kiadásai Önkéntes pénztár (EFt) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Megnevezés Szolgáltatási célú egyéb ráford Befektetések ráfordításai Összesen: A fedezeti tartalék ráfordításai az előző évhez képest mindkét pénztári ágban növekedtek. A befektetési kiadásokat mindkét pénztári ágban a legnagyobb mértékben az értékpapírok eladásakor, beváltásakor jelentkező árfolyamveszteségek határozták meg. A szolgáltatási célú egyéb ráfordítások 45 millió forintos összege az önkéntes ágazat esetében a behajthatatlanná vált és véglegesen kivezetett tagdíjkövetelések leírásból adódott, mely a év során kizárólag a tagsági jogviszony lezárásához kapcsolódóan került elszámolásra, az éven túli hátralékok kivezetése februárjában történt meg Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A pénztár a évben a fedezeti tartalék terhére összesen fő részére teljesített kifizetést, melynek jogcímenkénti megoszlásáról a következő táblázat ad rövid áttekintést: Kifizetés jogcíme Fő EFt fő EFt - Egyösszegű szolgáltatás Elhalálozás Átlépés Járadékszolgáltatás Várakozási idő utáni kifizetés Összesen: Az önkéntes pénztár vagyoni-jövedelmi helyzetének meghatározó eleme a szolgáltatások igénybevételének alakulása. Látható, hogy a kifizetési igények esetszáma az előző évhez képest jelentős mértékben emelkedett, ezzel egyidejűleg az egyéni számlaegyenlegek apadása miatt az egy pénztártagra jutó átlagos szolgáltatási célú kifizetés összege csökkent az előző évhez viszonyítva. 11

15 A pénztár a évben a 10 éves várakozási időt elérő igényjogosultak köréből összesen fő részére teljesített kifizetést, ez az előző évhez viszonyítva 32 %-os növekedést jelent. Az elszámolások teljes összege eft-ot tett ki, melyből eft adóköteles tőkeösszegként, eft adómentes hozamként került kifizetésre. Az igénybejelentések esetben a tagsági jogviszony fenntartása mellett szóltak, fő teljes elszámolást kért és tagságát megszüntetve a pénztárból kilépett. A kilépők száma jelentősen nőtt, az előző évinek több mint a két és félszerese. A várakozási idő utáni kifizetések tekintetében az adóköteles kivétek és a kilépések száma az utóbbi időben érezhetően megnövekedett, mindez azonban továbbra sem jelent komolyabb vagyonkiáramlási kockázatot a pénztár számára A tagi kölcsön folyósítások alakulása A pénztár a évben a fedezeti tartalék befektetéseként összesen 997 fő részére teljesített tagi kölcsön kifizetést. Az előző két évhez viszonyított igen jelentős növekedést az alábbi táblázat adatai szemléltetik: Kifizetés jogcíme fő EFt fő EFt fő EFt Tagi kölcsön folyósítás A évtől kezdődően hatályos, kedvező jogszabályi változás következtében mely szerint a visszafizetési feltételek teljesítése esetén a tagsági jogviszony időtartama alatt a tagi kölcsön többször is felvehető a tagság körében folyamatosan növekedett az igénylési gyakoriság, és emellett a folyósításra került összegek volumene is folyamatosan nőtt. A évben feltehetőleg szoros összefüggésben a pénzügyi válsággal a kölcsönigénylések száma intenzívebben növekedett, az egyéni számla terhére történő érvényesítések visszafogása érdekében a pénztár a visszafizetésre 150 napos türelmi időt vezetett be. Az Igazgatótanács 62/2006. számú határozata alapján november 1-jét követően a kihelyezhető maximális összeg 250 millió forintban került meghatározásra, a keret összege ezt követően december 31-ig nem változott. A kérelmek magas száma, továbbá a kedvező hozamok következtében ismét jelentős mértékben megnövekvő számlaegyenlegek miatt a év során a keretösszeg megemelése szükségessé válik. 12

16 3.4 A tagi lekötések alakulása A több mint három éve őszén vezette be pénztárunk az MKB Bankkal kötött együttműködési szerződés alapján a tagi lekötés hitelfelvételi konstrukciót. A következő táblázat az igénylések, valamint a hitelbiztosítékként nyilvántartott összegek alakulását mutatja be az előző két évhez képest: Kifizetés jogcíme Tagi lekötés (egyéni számla fedezete mellett) fő EFt fő EFt Fő EFt A magánpénztári kifizetések alakulása Kifizetés jogcíme fő EFt fő EFt - TB felé visszalépés Elhalálozás Átlépés Egyösszegű kifizetés Összesen: A táblázat összehasonlító adatsorai alapján látható, hogy a magánpénztári ág fedezeti célú kifizetései az előző évi nagyságrendet közel kétszeresen meghaladóan alakultak. A más pénztárba elvitt fedezetek és a TB felé történő visszalépések együttes összege közel 3,5 milliárd forint összegű tartalékcsökkenést jelentett a pénztárnak, szemben az előző évi 2 milliárd forintos vagyonkiáramlással. Az évközben életbelépett jogszabályi változás alapján 153 fő 52 év feletti pénztártag összesen 345 millió forint összegű fedezetét utalta vissza a pénztár az év végéig társadalombiztosítási visszalépés címén. Az elszámolások összege 238 millió forint összegben állampapír-transzferrel, 107 millió forint összegben pedig pénz átutalásával került teljesítésre a Magyar Államkincstár felé. 13

17 A TB visszalépések évi gyakorisága az egyéb eseteket tekintve az előző évi nagyságrend szerint alakult. A pénztárnak ugyanakkor a évben az igények várható növekedésével kell számolnia, ugyanis a hivatásos állomány legalább húsz év szolgálati idővel és magánpénztári tagsággal rendelkező még aktív dolgozói részére a december 31-ig biztosított visszalépési lehetőség az év végével lejár. Az idei év során a magánpénztári ágazatban láthatóan romlott az átléptetésekben megmutatkozó, korábban stabilan kedvező pozíciónk. Az elvitt és hozott fedezet egymáshoz viszonyított arányát tekintve visszaesés tapasztalható a korábbi évekhez képest. A jelenséget a pénzügyi válság hatásaitól függetlennek kell tekinteni, és ez a körülmény elsősorban a pénztári tagszervezés hatékonyságának további javítására irányítja a figyelmet. Ugyanakkor látnunk kell, hogy nem kizárólag pénztárunkra jellemző sajátosságról van szó a szektor egészében a tagság növekvő mobilitása figyelhető meg, mely döntően az ügynökök útján történő tagszerzésre erősebben támaszkodó, jellemzően nagyobb méretű pénztárak agresszív üzletpolitikájának következménye. Jelentősen befolyásolta a magánpénztári átléptetésekben megmutatkozó negatív tendenciát, hogy a tagságot érintő fogyasztóvédelmi kockázatok enyhítése érdekében a pénztári átlépések szabályai az év július 24-től jelentősen szigorodtak A működési tartalék kiadásai Önkéntes pénztár (EFt) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Megnevezés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Kiegészítő vállalkozási tevékenység Összesen:

18 Az előző évhez képest mindkét ágazatban visszaestek a működési kiadások, az önkéntes ágazatban erőteljesebben, a magán ágazatban valamivel mérsékeltebben. A csökkenő kiadási szerkezet elsősorban a válságkörülményekhez igazított költségtakarékosság eredménye. A kiadások szerkezetén belül az előző évhez viszonyítva a felügyeleti díjak és az amortizácó kivételével - valamennyi költségnem és ráfordítás esetében csökkenés következett be. Jelentősebb mértékben mérséklődtek az anyagjellegű ráfordítások, valamint egyes szolgáltatástípusok költségei, visszafogottabban nőttek a személyi jellegű kiadások. A felügyeleti díj emelkedése a vagyonarányos számítási módból adódóan a tárgyévi kedvező hozameredmények miatt javuló vagyoni helyzet következménye. Az amortizáció évről évre való növekedése a pénztári nyilvántartó rendszerhez kapcsolódó funkcionális fejlesztésekkel összefüggésben jelentkezik. A magánpénztári egyéb kiadások bővülése a tagdíjbevételek késedelmes beazonosítása miatt utólag jelentkező felügyeleti- és garancia díjakból származott, melyek éves szinten közel 50 millió forintos kiadást jelentettek a pénztár számára A likviditási tartalék kiadásai Megnevezés Önkéntes pénztár (EFt) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Egyéb likviditási célú ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Összesen: A likviditási célú ráfordítások mindkét pénztári ágban csak letétkezelői díjakat tartalmaznak, abból adódóan, hogy a likviditási portfólióból értékpapír vagyonkezelés a év során nem történt, a befektetés kizárólag betéti kamatoztatás formájában valósult meg A költségmegosztás évi szabályai A két pénztári ágra összevontan felmerülő működési kiadások megosztására a Szeparációs Szabályzat előírásai alapján került sor, melynek szabályozásában az előző évhez képest változás nem történt. A megosztás fő iránya továbbra is az egyenlő arányban történő költségterhelés, a következők szerint: 15

19 A szeparációs szabályzat kivonata 51. Anyagköltség Költségnemek yomtatvány, irodaszer, nyomdai, informatikai anyagok Arány kiértesítések aránya Többi anyagköltség % 52. Igénybe vett szolgáltatások % 53. Egyéb szolgáltatások költségei % 54. Bérköltségek Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére Munkakör függvényében meghatározott arányban Megbízási díjak % IT EB tiszteletdíja % Pénztári megbízottak % 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések Munkáltatói hozzájárulások nyugdíj- és egészségpénztárakba Bérarány Útiköltség térítés, természetbeni juttatások, egyéb kifizetések Bérarány Reprezentáció % Munkáltató által fizetett táppénz Bérarány 56. Bérjárulékok Bérarány 57. Értékcsökkenési leírás % 867. Adók illetékek, hozzájárulások % 3.9. A függő befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulása Magánnyugdíjpénztár (EFt) Megnevezés Befektetési tevékenység bevételei Befektetési tevékenység ráfordításai Átcsoportosítás fedezeti tartalékba Átcsoportosítás likviditási tartalékba Átcsoportosítás tartaléktőkébe Összesen:

20 A függő portfólió tárgyévi befektetési bevételei elmaradtak az előző évi bevételektől, mely elsősorban a beazonosítatlan összegek átlagos állományának folyamatos csökkenéséből adódott. Az átcsoportosított összegek a évben beazonosított, évi vonatkozási időt megillető, a függő portfólióban bruttó módon befektetett összegek hozamainak visszapótlásából származtak, melyből eft a fedezeti tartalékot, eft a likviditási tartalékot, eft pedig a működési tartalékot illette meg. 4. A tevékenység értékelése a pénzügyi tervhez képest 4.1. A évi működési tevékenység az éves pénzügyi terv tükrében Az alábbi táblázat a évi működési célú terv- és tényadatok jogcímenkénti összehasonlítását mutatja be pénztári áganként: Megnevezés Önkéntes pénztár (EFt) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Terv Tény Terv Tény Tagdíjbevételek összesen Tagok egyéb befizetései Egyéb bevételek Befektetések bevételei Kiegészítő vállalkozási tevékenység Működési tartalék bevételei összesen Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Személyi jellegű kiadások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Kiegészítő vállalkozási tevékenység Működési tartalék kiadásai összesen Szokásos működési eredmény Befektetési tevékenység eredménye Kiegészítő váll. tevékenység eredménye Működési eredmény összesen A terv- és tényadatok összehasonlítása alapján elmondhatjuk, hogy a évi gazdálkodás eredményeként mindkét ágazat veszteséggel - a tervezettől jelentős mértékben eltérő összegű veszteséggel - zárta az évet. 17

21 A két pénztári ág által elért éves működési eredmény (veszteség) közel azonos nagyságrendű, tényleges mértékét tekintve azonban ez a magánpénztári ágban a tervezettnek közel fele, míg az önkéntes ágban a tervezettnek mintegy kétszerese. Ily módon a pénzügyi tervben alkalmazott feltételezések az önkéntes ágban kedvezőtlenebb-, a magánpénztári ágban kedvezőbb megvalósulást mutatnak. A két pénztári ág vesztesége a pénztári tevékenység egészén belül lényegében kiegyenlített; az elért összpénztári működési eredmény - 41,3 millió forint, melyben a magánpénztári ág 21,6 millió forint, és az önkéntes pénztári ág 19,7 millió forint negatív működési eredménye összegződött. Az eredmény összetevőit vizsgálva mindkét pénztári ágról elmondható, hogy mind a működést megillető bevételek, mind a működést terhelő ráfordítások a tervtől eltérően alakultak. A két ágban ezenfelül még ellentétes irányú tendenciák is megfigyelhetők. A tagdíjcélú bevételek a magán ágban mintegy 14 %-kal túlteljesültek (a kincstári utalások növekvő volumenéből-, valamint a tárgyévi APEH-feldolgozás gyorsított üteméből adódóan), ezzel egyidejűleg az önkéntes pénztári ágban az éves szinten realizált tagdíjcélú bevétel jelentősen, mintegy 17 %-kal elmaradt az előirányzattól. Az önkéntes ágban tapasztalható bevételkiesés mely nemcsak a pénzügyi tervhez, hanem a korábbi évek tényadataihoz képest is jelentős elmaradást mutat - a tervezésben rejlő nagyfokú bizonytalanság mellett egyértelműen a taglétszám - mint a bevételt meghatározó legfőbb tervezési paraméter - tervtől való jelentős elmaradásával magyarázható. (Tervezés: fős növekedés, tényleges: fős csökkenés). Ugyancsak eltérő tendencia figyelhető meg a két pénztári ágazatban a működési célú ráfordítások esetében; a költségtakarékosan, alacsony tartalékkal összeállított tervhez képest az önkéntes ágban 8,5 %-os megtakarítást sikerült realizálni, ezen belül valamennyi költségnem a terv szerinti előirányzat alatt teljesült. A magánpénztári ágban ugyanakkor a ráfordítások - mindössze 0,5 %-kal meghaladva a kiadási főösszeget - lényegében az előirányzatnak megfelelő összetételben és mértékben merültek fel. A működési kiadások a évben mindkét pénztári ágban jelentősen csökkentek az előző évhez képest, így a taglétszám stagnálása, csökkenése mellett is csökkentek az egy főre és egy hónapra vetített fajlagos működési költségek. (Összehasonlításképpen: az egy pénztártagra jutó havi működési költség a magánpénztári ágban a év átlagában 988 Ft/fő/hó, az önkéntes pénztári ágban 531 Ft/fő/hó volt. Ugyanez a mutató a évben 896 Ft/fő/hó, illetve 464 Ft/fő/hó). 18

22 5. A pénztári tartalékok állományának alakulása 5.1. A pénztári tartalékok záró állományának alakulása A tartalékok záró állományának alakulását a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Önkéntes pénztár (EFt) Magánnyugdíjpénztár (EFt) Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék APEH függő Összesen A pénztár fedezeti- és biztonsági céltartalékai az általános jövedelmi viszonyoknak, valamint a jellemző makrogazdasági tendenciáknak megfelelően alakultak, a tartalékok egymás közötti arányai az üzemszerű működést biztosították. A tartalékhányadok évközi módosítására nem került sor egyik ágazatban sem. Tartalékok közötti átcsoportosítás egyetlen alkalommal történt, az önkéntes ágban 40 millió forint a likviditási tartalékból a működési tartalékba került átcsoportosításra végleges felhasználás céljából. Ez a döntés a évi bevétel-kiesés negatív hatásainak ellentételezése, továbbá az év végéig előre nem látható kockázatok mérséklése érdekében született. A magánpénztári tartalékok alakulása csak bizonyos kiegészítésekkel értelmezhető, hiszen a bevallás-befizetés központosítása (2007. január 1.) óta a bevételek kimutatása nem a tényleges vonatkozási időszakra történik. A tartalékok állományai az előző évi tagdíjak utólagos feldolgozásából adódóan a év során a felosztott tagdíjbevételekkel, valamint az erre jutó jelentős összegű hozamok visszapótlásával arányosan emelkedtek. A pénztári tartalékok állománya a év során jelentősen növekedett, az előző évi vagyonvesztést jelentősen meghaladó növekményt elsősorban a befektetési környezet konszolidációja-, illetve a magán ágazatban a kincstári tételek gyorsuló beazonosítása révén sikerült elérnie a pénztárnak. Mindezek alapján a pénztár összesített tartalékállománya december 31-re 85 milliárd forintra, a pénztár teljes vagyona (egyesített mérleg fő összege) 19

23 pedig 87,9 milliárd forintra emelkedett év végére a pénztár összesített vagyona várhatóan eléri a 100 milliárd forintos nagyságrendet. Az előző évben a két ágazat által együttesen elszenvedett 5,5 milliárd összegű vagyoncsökkenéssel szemben a év során mintegy 19 milliárd forint éves vagyonnövekedés következett be, mely a pénztár történetében a legnagyobb összegű éves vagyonnövekmény, átlagosan 31,3 %-os növekedésnek felel meg. A pénztári ágak közötti vagyonmegoszlás alapján jól látható, hogy tovább növekedett a magánpénztári ág súlya a pénztári tevékenység egészén belül. (Összehasonlításképpen: a magán ágazat vagyona az előző év végén mintegy 20 %-kal, a év végére azonban már több mint 40 %-kal haladta meg az önkéntes pénztárét) A tagdíjak tartalékok közötti megoszlása Önkéntes pénztár Az önkéntes pénztári tagdíjak tartalékok közötti megosztási arányait az alábbi táblázat mutatja be: Sávos tagdíjmegosztási módszer (hatályos január 01-től december 31-ig) Halmozott befizetés (Ft/év) Fedezeti tartalék (%) Működési tartalék (%) Likviditási tartalék (%) A pénztár január 1-jétől alkalmazza a hatékonyabb, igazságosabb és a piaci megoldásokhoz jobban igazodó sávos tagdíjmegosztási módszert a tagdíjak tartalékok közötti megosztására. Az áttéréskor megfogalmazott szempontok beigazolódása már az első teljes év bevételeinek elemzése alapján kimutatható volt. A bevezetés tapasztalatai és a pénztár jövedelmi viszonyai alapján a tagdíjak megosztására szolgáló sávhatárok és az egyes tartalékokat megillető hányadok az első két év során, január 01. és december 31. között nem változtak. Tekintettel azonban a növekvő működési kiadásokra, valamint az elhúzódó pénzügyi- és gazdasági válsággal összefüggésben valószínűsíthető további bevételkiesésre, a pénztár január 1-jétől a sávhatárok 20

24 egyenkénti Ft-os megemelését és a tartalékhányadok sávonkénti 0,5 %-os növelését látta indokoltnak Magánnyugdíjpénztár A magánnyugdíjpénztári tagdíjak tartalékok közötti megosztási arányait az alábbi táblázatok mutatják be: Tartalék megnevezése Arány Fedezeti célú 96 % Működési célú 3,5 % Likviditási célú 0,5 % A korábbi üzleti években elért pozitív működési eredmény és a tartalékképzési szabályok módosulása (hozamkiegyenlítés megszüntetése) következtében II. félévétől egyidejű lehetőség nyílt a magánpénztári működési és a likviditási tartalékhányad csökkentésére, mellyel párhuzamosan a fedezeti tartalékhányad egy százalékponttal, 96 %-ra emelkedhetett. Az arányok a és év során nem változtak. 6. A befektetések alakulása 6.1. A vagyonkezelés helyzete A pénztár kezelt eszközeinek (pénztári tartalékok, ingatlan, tagi kölcsön) piaci értéke december 31-én 85,7 milliárd Ft volt, a vagyon letétkezelési feladatait az elmúlt évekhez hasonlóan a Raiffeisen Bank Zrt. végezte. A pénzintézet eközben mindkét pénztári ágazat folyószámla vezetési feladatait is ellátta. A Pénztár befektetett vagyonát a tárgyév során mindvégig három portfóliókezelő, a Concorde Alapkezelő Zrt., a Generali Alapkezelő Zrt., valamint az MKB Bank Zrt. kezelte. A Concorde Alapkezelő Zrt. a évben lezajlott portfóliókezelői tenderen való sikeres szereplése révén január 1-től vette át az ERSTE Bank Alapkezelő Zrt. helyét. A portfóliókezelési szerződések azonos portfóliókezelési irányelveket szabtak meg a portfóliókezelőknek, azonban eltérés volt a kezelt portfóliók számában. A pénztár a befektetéseinek eszközcsoportok közötti megosztását a évre vonatkozó befektetési politikában előirányzott elveknek megfelelően határozta meg a portfóliókezelőknek. 21

25 A pénztár vezetése, a korábbi döntésnek megfelelően, a vagyont eltérő arányban osztotta meg a portfóliókezelők között, melynek nagysága a portfóliókezelők előző évben elért eredményei alapján került meghatározásra. A befolyó tagdíjbevételek befektethető részéből a évben 34 %-ot adott át a pénztár mindkét ágazat esetében a Generali Alapkezelő Zrt.-nek, 33 %-ot a Concorde Alapkezelő Zrt.-nek, és 33 %-ot az MKB Bank Zrt.-nek. A különböző instrumentumok referencia index súlya a hasonló elnevezésű portfóliókban, ágazatonként megegyezik. Az Igazgatótanács illetve az önkéntes ágazat esetében a küldöttközgyűlés jóváhagyta az index súlyok július 1-től történő megváltoztatását, a Befektetési Politika ezirányú módosítását. Ugyancsak az év második felétől az önkéntes pénztári fedezeti tartalékon belül bevezetésre került egy negyedik portfólió, mely kizárólag kockázatmentes pénzpiaci befektetéseket tartalmaz január 1-jétől mindkét ágazatban bevezetésre került az elszámoló egység alapú rendszer a fedezeti portfóliók és a függő portfóliók esetében. Ezek a változások jelentősen átalakították a pénztár napi feladatait, működését. Az elszámoló egység alapú rendszer bevezetésével egyidejűleg felmerülő portfólió váltások, illetve a portfóliókból történő folyamatos kifizetések miatti likviditás kezelés egyszerűsítése, és költségvonzatának minimalizálása céljából a pénztár a korábbiaknál nagyobb összegeket tartott a Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett bankszámláján. A számla folyószámlaként működik, de a napi záró egyenlegek egynapos lekötött betétként kamatoznak, a kedvező megállapodás szerint a számlához kapcsolódó betéti kamat naponta jóváírásra kerül. A tőkepiacokon mutatkozó fellendüléssel összhangban a pénztár az év második felében jelentősen csökkentette a saját kezelésben lévő állományokat A portfólió-kezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói A következő táblázatok a külső vagyonkezelésben lévő egyes portfóliók főbb mutatóit tartalmazzák portfólió-kezelőnkénti és pénztári ágankénti bontásban: Önkéntes yugdíjpénztár Klasszikus portfólió Klasszikus portfólió Bruttó Klasszikus portfólió Megnevezés átlagos lekötött tőke hozamráta záró piaci értéke (Ft) (Ft) (%) Generali Alapkezelő Zrt ,18% 22