Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Átírás

1 Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2 I. 3. A évi beszámoló összeállításánál követett Számviteli politika...3 II. Specifikus rész...4 II. 1. A létszám alakulása...4 II. 2. A nyugdíjpénztár befektetett eszközeinek alakulása a évben...5 II. 3. Tagdíjbevételek alakulása a évben...18 II. 4. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzése...19 II. 5. A pénztári tartalékok megoszlásának alakulása...20 II Saját tőke változása...20 II Céltartalékok változása...20 II. 6. A tervezett és tényleges eredmény bemutatása tartalékonként...21 II. 7. Pénztári szolgáltatások alakulása...25 II A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása...25 II Egyéb igénybe vehető szolgáltatások...26 II. 8. Azonosítatlan (függő) tagdíj és tagdíj célú bevételek alakulása...27 II. 9. Pénztár alkalmazotti állományának alakulása...27 II. 10. A gazdálkodást jellemző mutatók...29 II. 11. A pénztárak biztosításmatematikai előírásai...34 II. 11. Összefoglalás...35 MELLÉKLETEK

2 I. Általános rész I. 1. Alapításra vonatkozó adatok A Pénztár megalakulásának időpontja december 22. A Fővárosi Bíróság január 9-én jegyezte be, lajstrom szám: 33/1995. A Pénztár tevékenységét február 1-én kezdte meg. Tevékenységi engedélyét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogelődje március 10-én adta meg visszamenőleges hatállyal. Engedély száma: E/66/1995 Az alapítás célja: A pénztártagság nyugdíjcélú megtakarításának kezelése, a pénztári vagyon befektetése, a tagok részére nyugdíjszolgáltatások nyújtása. A Pénztár tagsági köre: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló évi XCVI. Tv ban meghatározott keretek között bármely természetes személy, akinek az életkora meghaladta a 16. évet. Pénztár típusa: Nyílt országos pénztár. A Pénztár működési területe: A Magyar Köztársaság területe. A Pénztár székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. I. 2. Általános adatok A Pénztár könyvvezetésének módja: üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitel. Beszámoló formája: éves beszámoló Beszámolási időszak: január december 31. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységéből adódóan az általános forgalmi adó tekintetében tárgyi adómentes, gazdálkodásából származó bevétele a társasági és osztalékadó, illetve a helyi iparűzési adó tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek. Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár a pénztártagok vagyonát január 1-től ún. elszámoló egység alapú választható portfoliós rendszerben kezeli. Az új nyilvántartási rendszer bevezetésével a Pénztár lehetővé tette, hogy tagjai egyénileg, kockázatvállalási hajlandóságuknak és hozamelvárásaiknak megfelelően választhassák meg - a kialakított három közül - a számukra legkedvezőbb befektetési portfoliót, amelyben az egyéni nyugdíjszámlájukon elhelyezett megtakarításaikat kívánják tartani. 2

3 I. 3. A évi beszámoló összeállításánál követett Számviteli politika A Pénztár Számviteli politikája alapvetően a számviteli jogszabályváltozások által indokolt területeken módosult. Az elszámoló egység alapú választható portfoliós rendszer bevezetése a Pénztár könyvvezetésében lényeges változtatást nem igényelt. Az analitikus és a főkönyvi számlák vezetése továbbra is forintban történik, az elszámoló egységek darabszáma a főkönyvi könyvelésben kizárólag a nullás számlaosztályban kerül nyilvántartásra. A befektetési portfoliók nyilvántartása a fedezeti tartalékszámlákon belül kerül elkülönítésre. A függő portfolióba elhelyezett befektetések nyilvántartása a likviditási tartalékon belül történik. A mérlegkészítés időpontja: február 20. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár december 31-i fordulónapra készített éves beszámolójában a Pénztár Számviteli politikájában rögzítettekkel összhangban: - Az 100 eft alatti beszerzési értékű tárgyi eszközöket az aktiválás időpontjában költségként egy összegben elszámolta. - A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a várható élettartam és a bruttó értékhez viszonyított leírási kulcs alapján negyedévente, lineáris értékcsökkenési eljárással számolta el. Az értékcsökkenést, az üzembe helyezés/használatbavétel időpontját követő negyedév 1. napjától számolta el. - A befektetések nyilvántartásában és elszámolásában a FIFO elvet alkalmazta. - A Pénztár január 1-től tartalékonként és portfoliónként fektette be vagyonát. - Az értékpapírok beszerzési árát a Pénztár a bizományosi díjjal együtt határozta meg. - A Pénztár a fedezeti tartalékon belüli portfoliókat és egyéni számlákat elszámoló egységben is nyilvántartja. Az egyéni számla-analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és tárgynapi árfolyamának szorzatával egyezik meg. - A Pénztár a vagyon piaci értéken történő értékelését naponta elvégezte. Az értékelést, amelynek alapjául a letétkezelő napi, nettó eszközértékelése szolgált, a könyvvizsgáló rendszeresen felülvizsgálta. A Pénztár az értékelés során kimutatott értékelési különbözet összeg erejéig céltartalékot képzett. Az értékelési különbözet az eszközök értékpapírok között és a forrás oldalon - a fedezeti, működési és likviditási céltartalékon belül - is kimutatásra került. A beszámoló tartalmaz minden olyan adatot, ami a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között a Pénztár tudomására jutott és jelentős hatással volt a évi eredményekre. 3

4 A beszámoló összeállításáért felelős személy: Munkácsi Jánosné Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 223/2000. kormányrendelet előírása szerint a Pénztár éves beszámolójának felülvizsgálatra bejegyzett könyvvizsgálót köteles választani. A Nyugdíjpénztár éves beszámolóját a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. vizsgálta. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár évi működésére komoly hatással volt a pénzügyi szektor egészét érintő hozamcsökkenés. A globális pénzpiac kedvezőtlen tendenciái az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében a befektetési portfoliók mindegyikénél jelentős árfolyamcsökkenést eredményezett. A Pénztár évi záró vagyona piaci értéken - amely az értékpapírokat, pénzeszközöket, a vagyonkezelővel és a letétkezelővel szembeni követeléseket, kötelezettségeket, illetve a tagi kölcsön kihelyezéseket foglalja magában ,5 millió Ft volt, ami a már említett árfolyamcsökkenések következtében 10,1%-kal kevesebb a évi ( ,8 millió forint) záró értékhez képest. II. Specifikus rész II. 1. A létszám alakulása A pénztár taglétszáma 2008-ban 7,9%-kal, az előző év végi főről főre csökkent. A csökkenés oka, hogy a IV. negyedévben kizárásra kerültek a nulla egyenlegű pénztártagok ( fő). A kizárások torzító hatását kiszűrve - azaz annak figyelembe vétele nélkül - a záró létszám fő, ami 2,8%-os emelkedést jelent a nyitó értékhez képest. Az év során fő lépett be, ebből fő más pénztárból átlépő tag volt. Egyösszegű szolgáltatásban fő részesült, a 10 éves várakozási idő után fő szüntette meg tagsági viszonyát, en átléptek más önkéntes nyugdíjpénztárba, 498 fő elhalálozott és egyéb megszűnéssel ebből fő kizárás miatt - távozott. Pénztártagjaink közül 58 főnek pénzügyi járadékot folyósít a Pénztár. Az alábbi diagram szemlélteti az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár taglétszámának növekedését negyedévenként a és a években. 4

5 Taglétszám alakulása és években I.I. III.31 VI.30. IX.30. XII A taglétszám alakulását részletesen a számú melléklet mutatja be. A Pénztár Igazgatótanácsának májusi ülésén az Alapszabály tagsági jogviszony létrejöttéről szóló rendelkezése kibővítésre került a 0-as számlaegyenlegű pénztártagokkal kapcsolatos eljárásrend tekintetében. Ennek alapján a október 1-i hatályba lépést követően a Pénztárból kizárhatók azon pénztártagok, akik a záradékolást követő 90 napon belül nem kezdik meg a tagdíjfizetést vagy nem érkezik más jóváírás egyéni számlájukra. A Pénztár az új rendelkezés hatályba lépését követően tájékoztatta a évet megelőzően belépett, de tagdíjat egyáltalán nem fizető, valamint a évben belépett és az első tagdíjfizetést a záradékolástól számított 60 nap elteltével sem teljesítő pénztártagokat az Alapszabály őket érintő változásáról. Az értesítő levélhez egy készpénz befizetési postautalványt is csatoltunk, amellyel a Pénztár biztosítani kívánta a kizárást megelőzően a tagdíjfizetés megkezdésének lehetőségét. Amennyiben az érintett tagok egyéni számlájára az értesítő levél kiküldésétől számított 30 napon belül nem érkezett befizetés, december 31-én az egyéni számlák megszüntetésével a tagok kizárásra kerültek. A fentiekben leírt eljárás során, december 31-én összesen főt zártunk ki. A tagdíjat nem fizető (három hónapon át) pénztártagok száma december 31-én fő volt, ami a teljes tagság 21,0%-a. E tagokat az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően rendszeresen felszólítja a Pénztár a kieső tagdíjak megfizetésére, valamint a felhívja a figyelmet a nem fizetés következményeire. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján a Pénztár jogosult e tagok egyéni számlájának befektetéséből származó hozamot csökkenteni az egységes tagdíjnak működési és likviditási tartalékra jutó részével. Tekintettel a évi kedvezőtlen befektetési környezetből adódó negatív hozamra a tárgyév vonatkozásában minimálisan nyílt lehetőség. II. 2. A nyugdíjpénztár befektetett eszközeinek alakulása a évben 1. Immateriális javak nem voltak a Pénztár birtokában. 2. Az alábbi táblázat a tárgyi eszközök állományváltozását mutatja a évben: 5

6 Gépek, berendezések, felszerelések adatok ezer Ft-ban Bruttó érték Értékcsökkenési leírás Nettó érték Nyitó érték Növekedés Csökkenés Záró érték Az értékcsökkenési leírásnál a terv szerinti lineáris kulcsot alkalmazta a Pénztár. A Pénztár tárgyi eszköz állománya év során a meglévő eszközök után elszámolt 6 e Ft értékcsökkenési leírással csökkent. Az év során kizárólag kisösszegű 61 e Ft új tárgyi eszköz beszerzés történt, amelyet a beszerzéssel egyidejűleg költségként elszámolt. II A befektetési üzletmenet évi alakulása Az elszámoló egység alapú választható portfoliós rendszer működésének sajátosságait az alábbiakban foglaljuk össze: A tagdíj és tagdíjcélú bevételek befektetésére a korábbi egy fedezeti portfolió helyett három, különböző kockázattal bíró portfolió került kialakításra, úgymint Klasszikus, Kiegyensúlyozott és Növekedési portfolió. A befolyt, egyéni számlára nem azonosított befizetések befektetésére egy negyedik, ún. Függő portfolió került bevezetésre. Az egyes portfoliók eszköz összetételének minimális, illetve maximális korlátait a Pénztár Befektetési Politikája határozza meg. A pénztártagok egyéni számláit a tagok - átállást megelőző - döntése alapján helyezte el a Pénztár január 1-én. A portfolióválasztás lehetőségével nem élő pénztártagok egyéni megtakarítása a Kiegyensúlyozott portfolióba került besorolásra a fenti időpontban, amelynek befektetési irányelvei a korábbi fedezeti tartalék befektetési politikájával azonos. A Pénztár a fedezeti tartalékon belüli portfoliókat, azaz a pénztártagok egyéni számláit elsődlegesen elszámoló egységben tartja nyilván. A befektetések forint összegét az elszámoló egységek darabszáma, valamint a portfoliók naponta számított árfolyamának szorzata adja. A napi árfolyam értékének megállapítása a letétkezelő feladata az adott portfoliók napi nettó eszközértékéből kiindulva. Az egyes portfoliók napi árfolyamában kifejezésre kerül az adott portfoliónak a rendszer indításától számított, befektetési költségekkel és ráfordításokkal csökkentett befektetési teljesítménye. A napi árfolyamot az Öpt.49/A (7) bekezdésének megfelelően a tárgynapot követő negyedik munkanaptól lehet használni. A választható portfoliók árfolyamát a Pénztár köteles naponta, saját honlapján megjeleníteni, ezen felül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére, ugyancsak közzététel céljából naponta megküldeni. 6

7 A Pénztár a vagyonkezelő, továbbá a letétkezelő közötti napi együttműködés szabályait a három fél által elfogadott un. Eljárási rend szabályozza. A Pénztár vagyonát értékpapírokba fektette, amelyeket a forgóeszközök között tartott nyilván. A Nyugdíjpénztár vagyonkezelését - mindegyik portfolióra vonatkozóan kizárólagosan az OTP Alapkezelő Zrt. látta el. Az év során a Nyugdíjpénztár óvatos befektetési politikát folytatott. A Pénztár a évben is kötött határidős ügyleteket. Az üzleti év mérleg fordulónapján le nem zárt ügylete piaci értéken 36,6 e Ft, kötési értéken 6.567,4 millió Ft volt, amelyet a 0-s főkönyvi számlák között tartott nyilván. Az üzleti év mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek részletezését a 19. sz. melléklet tartalmazza. II A Pénztár kötvénypiaci stratégiájának értékelése A 2008-as év volt talán az eddigi legnehezebb év a hazai kötvénypiacon. A globális pénzügyi válság hatalmas hullámzást hozott, az állampapírok hozama 6%-pontos sávban mozgott. Év végére konszolidálódott a helyzet, azaz az állampapírok pluszban teljesítettek. Az IMF-fel októberében kötött megállapodás és a stabilizáció lehetővé tette a Monetáris Tanács számára a november végi kamatdöntő ülésen az 50 bázispontos kamatvágást, amelyet decemberben még két újabb csökkentés követett. Ezen intézkedések hatására a referenciaként használt kötvényindexek emelkedtek az év során, az éven túli papírok árfolyam-mozgását mutató MAX index 2,59%-kal, az egy évnél rövidebb állampapírok RMAX indexe 8,45%-kal. A Vagyonkezelő a Pénztár kötvényportfoliójának összetételében a piac ingadozásait igyekezett leképezni az év során. A 2008-as év első két hónapjában túlsúlyozott kötvény-portfolió - amelynek durationje enyhén meghaladta a benchmarkét - hozama, a február végi március eleji állampapírpiaci összeomlás hatására elmaradt a referencia-portfolió teljesítményétől az I. negyedévben. A kötvény-portfolió duration-túlsúlyozottságát az év hátralévő részében is fenntartotta a Vagyonkezelő, a II. negyedév végén az euro-hozamemelkedést kihasználva a tízéves papírok súlyának emelésével, majd a III. negyedévben alapvetően a hosszú kötvények rövid papírokét felülmúló teljesítménye miatt. II Részvénypiaci stratégia A Pénztár részvény portfoliója három piaci szegmens között oszlik meg (közép-európai, fejlett, feltörekvő részvény piacok). Mindhárom relációban a nehéz évnek bizonyult. Az Egyesült Államokban év nyarán kibontakozó jelzálogpiaci válság 2008-ban fokozatosan átterjedt az amerikai, majd a nemzetközi bankrendszerre. Mivel az amerikai befektetési bankok a nemzetközi bankközi piac meghatározó szereplői voltak, így problémáik a bankközi hitelezés leállásához vezetett. A bankvilág válsága októberére nemzetközivé terebélyesedett és - előre nem látott hatásként - átterjedt a világgazdaságra is, ami a nemzetközi üzleti ciklus lefelé fordulását, a részvénypiacok drasztikus visszaesését indukálta. A fenti bemutatott, általános tendenciák hatására a közép-európai részvények árfolyamai drasztikus zuhanást produkáltak, ami automatikusan csökkentette a részvények a portfolión belül súlyát. A meglévő súly fenntartásához komoly mennyiségű vételeket eszközölt a Vagyonkezelő. Ezen instrumentumok felülsúlyozására a magas vállalati és állampapír kamatszint miatt nem került sor. 7

8 A magyar (BUX), valamint a teljes régiót átfogó tőzsdeindex (CETOP20) nominális (nem évesített) hozamait az alábbi táblázatban szemlélteti: BUX CETOP20 HUF EURÓ HUF év -53,3% -52,4% -50,2% I. negyedév -17,25% -12,7% -10,6% II. negyedév -6,09 1,13% -7,57% III. negyedév -7,45% -11,7% -9,44% IV. negyedév -35,12% -38,8-33,4% A fejlett részvények a már említett tendenciák hatására a hosszú távú átlagtól messze elmaradó hozamot produkáltak az év egészében. A fejlett tőkepiacok szeptembertől datált egyre borúsabb jövőképe a tőzsdeindexek drasztikus, éves szinten 35%-ot meghaladó visszaeséséhez vezettek. A válság a fejlődő részvénypiacokat is sújtotta, tekintve, hogy a fejlett piacok recesszióba fordulásával egyre inkább visszaesett a kereslet a feltörekvő országok exportja iránt. E kategória jelentősebb piacai is 30%-ot meghaladó vagyonvesztéssel zárták az évet. A Pénztár portfoliójának és a referenciaportfolió december 31-i összetételét az alábbi diagram szemlélteti: Klasszikus portfolió Kiegyensúlyozott portfolió 8

9 Növekedési portfolió II.2.2. A Pénztár befektetési politikája II A Pénztár évre jóváhagyott befektetési politikája A Pénztár az eszközeit - a befektetési üzletmenet vagyonkezelőhöz való kihelyezésével - a mindenkori jogszabályi rendelkezések keretei között fekteti be, biztosítva a Pénztár folyamatos fizetőképességének fenntartását, 9

10 a befektetések összhangját a Pénztár rövid lejáratú, közép és hosszú távú kötelezettségeivel, a kockázat-hozam optimális viszonyát. A nyugdíjpénztári tevékenység céljának és a pénztártagok érdekeinek megfelelően a befektetések kiválasztását a fedezeti tartalék esetében a válaszható portfoliók időhorizontjához alkalmazkodó, elsősorban hosszú távú szemlélet jellemzi. Ennek megfelelően a Pénztár által évre jóváhagyott Befektetési politika alapvető célkitűzése a fedezeti tartalék eszközeinek befektetése során elsősorban: stratégiai befektetőként lépjen fel a tőkepiacon; a hosszú távú piaci tendenciák alapján dönt a befektetések allokációjáról. A Pénztár kisebb volumenben rövidebb időtávú, taktikai befektetéseket is végezhet. A likviditási tartalékot (és amennyiben a működési tartalék is befektetésre kerül) a Pénztár rövid lejáratú kamatozó eszközökben tartja tekintettel arra, hogy e tartalékba kerülő pénzeszközök rövidtávon felhasználásra kerülnek. A likviditási (és működési) tartalék befektetésének célja az átmenetileg rendelkezésre álló pénzeszközökön kamatbevétel elérése. A Pénztár a kibocsátók, az értékpapírfajták, a futamidők és a devizák tekintetében is megosztotta befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Fenti elvek alapján a Pénztár pénztári tartalékonként, valamint a fedezeti tartalékon belül választható portfoliónként határozta meg az ún. stratégiai eszközösszetételt, illetve az azt tükröző referencia indexet és a stratégiai összetételtől való eltérések legnagyobb megengedett mértékét, megszabva a Vagyonkezelő számára a befektetések és a felvállalható kockázatok kereteit, egyúttal lehetővé téve a vagyonkezelői teljesítmény folyamatos ellenőrzését és mérését. A Pénztár a hitelviszonyt és a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait forgatási céllal vásárolja. A választható portfoliós rendszer bevezetésével a Pénztár fedezeti tartalékán belül három portfolió került kialakításra, melyek - lejárati szerkezethez és kockázatvállaló képességhez igazodó - stratégiai eszközösszetételét tükröző referencia indexek portfoliónként az alábbi tőkepiaci indexek kosarában lévő értékpapírokból állnak: A) Klasszikus Portfolió 85% MAX + 10% RMAX + 0,70% BUX + 2,80% CETOP 20* + 1,50% Globális feltörekvő piaci részvény** *forintban **Globális feltörekvő piaci részvény = 100% MSCI Emerging Market Free részvény index forintban B) Kiegyensúlyozott Portfolió 10

11 61% MAX + 10% RMAX + 2,30% BUX + 9,20% CETOP 20* +12,50% Globális fejlett piaci részvény** + 5,00% Globális feltörekvő piaci részvény*** *forintban **Globális fejlett piaci részvény = 60% MSCI Euro + 40% MSCI World részvény index forintban ***Globális feltörekvő piaci részvény = 100% MSCI Emerging Market Free részvény index forintban C) Növekedési Portfolió 31% MAX + 10% RMAX + 7,20% BUX + 28,80% CETOP 20* +18,00% Globálisfejlett piaci részvény** + 5,00% Globális feltörekvő piaci részvény*** *forintban **Globális fejlett piaci részvény = 60% MSCI Euro + 40% MSCI World részvény index forintban ***Globális feltörekvő piaci részvény = 100% MSCI Emerging Market Free részvény index forintban A likviditási tartalék esetében: 100% RMAX A működési tartalék esetében: 100% RMAX A befektetési politikában a Pénztár részletesen szabályozta a stratégiai eszközösszetételtől való lehetséges eltérés legnagyobb mértékét és azok megszűntetésére vonatkozó határidőket is. II Befektetési korlátok Az egyéni számlák tartalékai és szolgáltatási tartalék esetében: A befektetések döntő többsége hosszú lejáratú célt szolgál. A Pénztár az elmúlt évek tapasztalatai alapján éves szinten a meglévő vagyon közel 10%-os kifizetésével (nyugdíjszolgáltatás, 10 éves kifizetés, átlépés, elhalálozás) számol évente, amelynek teljesíthetőségét rövid lejáratú értékpapírok beszerzésével és portfolióban tartásával biztosítja. A rövid lejáratú eszközökbe történő befektetések további céljai: a tartalékba befolyt eszközök átmenetileg rövid lejáratú eszközökbe kerülnek befektetésre, hogy a részvény és hosszú lejáratú kötvény vásárlásokat ne a tagdíj befolyásához, hanem a kedvező piaci helyzethez lehessen időzíteni; a rövid lejáratú eszközök likviditást teremtenek a kedvező vételi lehetőségek kihasználásához; a hosszú távú eszközök hozamingadozásainak csökkentése céljából. Az egyes választható portfoliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások Klasszikus Portfolió A Klasszikus Portfolió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfoliót kell 11

12 kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Klasszikus Portfoliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. Kiegyensúlyozott Portfolió A Kiegyensúlyozott Portfolió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfoliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. A Kiegyensúlyozott Portfoliónál elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. Az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, a kockázati tőkealap jegyek a 3 százalékát nem haladhatják meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A Portfolióba származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát legkésőbb a választható portfolió rendszer indulásától számított 12 hónap leteltét követő napig el kell érnie. A választható portfoliós rendszer indulásától számított 12 hónap leteltét követően és június 30-át megelőzően a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a Kiegyensúlyozott Portfolióban a befektetett eszközök 30%-át nem haladhatja meg. Növekedési Portfolió A Növekedési Portfolió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfoliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a Pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfolió kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni. Az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealap jegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek és nyitott származtatott pozíciók árfolyamértéken vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Bármely jelen pontba tartozó befektetést megelőzően a Vagyonkezelő köteles tájékoztatást adni, amely alapján a Pénztár ügyvezetése dönt a konkrét befektetés engedélyezéséről. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia. A választható portfoliós rendszer indulásától számított 12 hónap leteltét követően és június 30-át megelőzően a részvények, 12

13 részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a Növekedési Portfolióban a befektetett eszközök 30%-át meg kell haladnia. A likviditási és a működési tartalék esetében: A likviditási és a működési tartalék kizárólag hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe fektethető be. A likviditási és a működési tartalék portfoliójának korrigált átlagos futamideje nem haladhatja meg az egy évet. A Pénztár a referencia indexet alkotó egyedi értékpapíroktól való eltérésekre nem szab korlátot. A portfolióba olyan eszköz is elhelyezhető, amely nem szerepel a referencia indexben. II A Pénztár évi Befektetési politikájának teljesülése A Pénztár Igazgatótanácsa és Ellenőrző Bizottsága a évben minden tárgynegyedévet követően az elmúlt negyedévre vonatkozóan a Pénztár és a Vagyonkezelő írásos beszámolója alapján értékelte a Befektetési politikában előírtak teljesítését, a mindenkori értékpapír piaci helyzetet és a várakozásokat. A fedezeti tartalék befektetési portfoliók éves teljesítménye elmarad az összetétel alapján meghatározott referenciaindextől. Az éves hozamok portfoliónkénti alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. Klasszikus portfolió Kiegyensúlyozott portfolió Növekedési portfolió Pénztár (fedezeti alap) -1.33% % % Referencia portfolió -0.11% % % A Befektetési politika évi teljesülése kapcsán az alábbiak állapíthatók meg: - A Befektetési politikában megfogalmazott eszköz összetételek megvalósultak; - A Pénztári portfolió tekintetében a Befektetési politikában meghatározott korlátok érvényre jutottak; - Éves szinten a fedezeti tartalék portfolióinak hozamai elmaradtak azok referencia hozamaitól; - A tagdíj célú befektetések hozama elmaradt a Pénzügyi tervben előírt bruttó 6,27 %-tól. II A befektetések összetétele A Pénztár befektetésekből származó, értékpapírban megtestesülő vagyona piaci értéken december 31-én ,4 millió Ft volt, amely 4,8%-kal haladta meg a tárgyévi nyitó vagyon összegét ( ,5 millió Ft). 13

14 A fordulónapi befektetések döntő többsége (92,39%-a) három értékpapír típusban, magyar állampapírban, jelzáloglevélben és befektetési jegyben testesült meg, a részvények súlya 2,67% volt. A kötvények piaci értéke 4,85%-os arányt képviselt. A fedezeti tartalék és a teljes pénztári portfolió december 31-i záró állományának összetételét, piaci értéken a következő táblázat mutatja: Értékpapír típus Fedezeti tartalék vagyona Piaci érték* (eft-ban) Megoszlás (%-ban) Teljes pénztári vagyon Piaci érték* (eftban) Megoszlás (%-ban) Befektetési jegy határozatlan ,47% ,22% időre Diszkont kincstárjegyek ,06% Jelzáloglevél ,11% ,03% Kötvények ,90% ,85% Magyar államkötvények ,79% ,14% MNB értékpapír 0 0,00% 0 0,00% Nemzetközi részvény ,46% ,43% Részvény ,24% ,24% Deviza ügyletek ,03% ,03% Összesen ,00% ,00% *A piaci érték nem tartalmazza a pénzeszközök értékét, valamint a követelés és kötelezettség állományt. A Vagyonkezelő az értékpapír-portfolió összetételének kialakítása, módosítása során a befektetési szabályokról szóló 281/2001.(XII.26) Kormány rendeletben foglaltak szerint járt el. Az értékpapír állomány változását a beszámolási évben az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Beszerzési érték Beszerzési érték könyv szerinti értéke Értékelési különbözet (várható adatok ezer Ft-ban Piaci érték 14

15 Nyitó állomány én hozam)* Változás Záró állomány én * Az értékelési különbözet tartalmazza a piaci értékben elhatárolt kamatot, a járó osztalékot, valamint a deviza- és egyéb piaci árhatásból származó pozitív és negatív árfolyamkülönbözetet. II Pénztári hozamok Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló többször módosított 281/2001. (XII.26.) sz. Kormányrendelet 4. sz. mellékletének előírásai alapján, a Pénztár által számított pénztári hozamráta mutatók beszámolási évre vonatkozó értékeit a következő táblázat szemlélteti: Negyedév Klasszikus portfolió A Pénztár fedezeti portfolióinak évesítetlen hozama Kiegyensúlyozott portfolió Növekedési portfolió Fedezeti tartalék összesen Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó - - I. -5,84% -6,05% -8,08% -8,25% -8,14% -8,30% 10,28% 10,39% II. 2,64% 2,43% -0,32% -0,49% -3,89% -4,00% -0,47% -0,63% III. 1,45% 1,25% -1,60% -1,76% -5,07% -5,18% -1,72% -1,88% - - IV. 0,64% 0,43% -7,83% -7,98% -8,07% -8,23% 17,35% 17,46% A Pénztár fedezeti portfolióinak évesített hozama Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó év -1,33% -2,15% -17,18% -17,82% 16,82% 17,46% 32,23% 32,67% A Pénztár működési és likviditási portfoliójában kizárólag likvid értékpapírok (diszkont kincstárjegy és rövid lejáratú államkötvény) volt. A Nyugdíjpénztár a portfolió osztályokra meghatározott limiteket folyamatosan figyelemmel kísérte és azokat betartotta. 15

16 II A tervezett hozamtól való eltérés fő okai A Pénztár évi tervében a fedezeti tartaléknál bruttó 7,19%-os, a működési és a likviditási tartaléknál 6,30 6,30 %-os hozammal kalkulált. Tervezett hozamok I II III IV év Átlagos bruttó hozam fedezeti tartalékra Átlagos bruttó hozam működési tartalékra Átlagos bruttó hozam likviditási tartalékra 1,75% 1,75% 1,75% 1,75% 7,19% 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% 6,30% 1,50% 1,50% 1,50% 1,50% 6,30% A befektetési piac valamennyi szegmensét érintő globális világgazdasági válság a fedezeti portfoliókat alkotó egyes eszközcsoportok teljesítményeire is negatív hatást gyakorolt. A negyedéves és éves hozamai egyaránt elmaradtak a tervezett értéktől. Tervezettnél kedvezőbb hozam kizárólag a klasszikus portfoliónál történt, még az I. negyedévben. A befektetési portfolió hozamindexei évben az alábbiak szerint alakultak: I. n.év II.n.év III. n.év IV. n.év év Klasszikus portfolió -5.84% 2.64% 1.43% 0.66% -1.33% Referencia portfolió -4.71% 2.16% 2.03% 0.56% -0.11% Különbség -1.14% 0.48% -0.60% 0.10% -1.22% Kiegyensúlyozott portfolió -8.13% -0.33% -1.63% -7.87% % Referencia portfolió -6.64% -1.09% -0.96% -4.84% % Különbség -1.49% 0.76% -0.67% -3.03% -4.04% Növekedési portfolió % -3.90% -5.11% % % Referencia portfolió -8.72% -4.35% -4.31% % % Különbség -1.60% 0.46% -0.80% -2.57% -3.61% Függő portfolió -3.03% 2.33% 2.03% 6.43% 7.74% Referencia portfolió -4.71% 2.18% 2.14% 2.71% 2.16% Különbség 1.67% 0.14% -0.11% 3.72% 5.59% Pénztár (likviditási alap) 1.33% 2.20% 2.18% 3.90% 9.95% Pénztár (működési alap) 1.30% 2.22% 2.15% 3.80% 9.79% Az alábbi táblázatban látható a teljes Pénztár vagyon alakulása negyedévenként. 16

17 Negyedévek adatok ezer Ft-ban A Pénztár értékpapírba befektetett vagyonának alakulása 2008-ban* Beszerzési érték könyvszerinti érték Értékelési különbözet Piaci érték január I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév (*Az értékelési különbözet tartalmazza az időarányos kamatot és piaci árhatásból adódó árfolyamváltozást. A beszerzési érték könyv szerinti értéke és a piaci érték különbözete mutatja az értékelési különbözet egyenlegét. A táblázat nem tartalmazza a pénzeszközöket, valamint a követelés és kötelezettség állományt.) A Pénztárnak december 31-én a befektetések kapcsán ,1 millió Ft összegű fizetési kötelezettsége, illetve 13,4 millió Ft úton lévő követelése állt fenn a Vagyonkezelővel szemben. A Letétkezelővel szemben kötelezettsége nem volt, úton lévő követelésként 0,02 millió Ft tartott nyilván tárgyidőszak végén a Pénztár. II Értékelési különbözet alakulása A év folyamán a Pénztár eszközein belül csak az értékpapírokhoz kapcsolódott értékelési különbözet. A Pénztár a év végi értékelési különbözet megállapításánál a Letétkezelő által közölt piaci árakat alkalmazta, amely megfelelt a december utolsó tőzsdei napra közzétett záróárfolyamoknak. Azoknál az értékpapíroknál, ahol az év utolsó tőzsdei napján nem volt kereskedés, ott a december végét közvetlenül megelőző forgalmi nap záróárfolyamát vette figyelembe a Pénztár. Az alábbi tábla szemlélteti évben a várható hozam (értékelési különbözet) alakulását negyedévente: ezer Ft-ban évi értékelési különbözet értéke az időszakok végén január 1. március 31. június 30. szeptember 30. december 31. Belföldi részvények, bef.jegyek Külföldi részvények, bef.jegyek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetési jegyek Határidős ügyletek Összesen:

18 Összességében megállapíthatjuk, hogy a hozamcsökkenés alapvetően a befektetési jegyeknél, illetve a részvényeknél jelentkezett. A piaci értékítéletből származó veszteség a IV. negyedévben volt a legjelentősebb, ami a már említett pénzügyi válság kialakulására vezethető vissza. Az alábbi táblázat szemlélteti az értékelési különbözet céltartalékának alakulását a évben tartalékonkénti bontásban: Értékelési különbözet megoszlása portfoliónként adatok ezer Ft-ban Időpont Összesen Működési portfolió Klasszikus Fedezeti tartalék Kiegyensúlyozott Növekedési Függő Likviditási tartalék* március június szeptember december A portfolióban szereplő értékpapírok piaci értéke és könyvszerinti értéke közötti különbséget -a várható hozamot a Pénztár értékelési különbözetként mutatta ki. A forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok értékének változását a következő mellékletek tartalmazzák: 11. sz. melléklet: Összefoglaló táblázat a befektetett vagyonról értékpapír típusonként 12.sz. melléklet: Tartalékonkénti összefoglaló táblázat a befektetett vagyonról 13. sz. melléklet: Tartalékonkénti kimutatás a befektetett vagyonról értékpapír típusonként 14. sz. melléklet: Táblázat a várható hozam összetételéről, alakulásáról 15. sz. melléklet: Kimutatás az állampapírok lejárat szerinti megoszlásáról 16. sz. melléklet: Portfoliójelentés 17. sz. melléklet: Tartalékok arányának alakulása a hosszú távú pénzügyi terv tükrében II. 3. Tagdíjbevételek alakulása a évben II Tagdíjmegosztás A működési és a likviditási tartalékokra jutó tagdíjbevételek megosztási arányait az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló évi XCVI. törvény 49. -ának figyelembe határozta meg a Pénztár. 18

19 A befolyt tagdíjak tartalékok közötti megosztása évben nem változott. A megosztási arányok az alábbiak szerint alakultak: Tartalékonkénti megoszlás Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék év Ft/év-ig 90 % 9,9 % 0,10 % Ft/év-ig 94 % 6 % 0,00 % Ft/év-től 97,5 % 2,5 % 0,00 % Új belépők ide nem értve a más pénztárból átlépőket - esetén az első megfizetett 2.000,- Ft. tagdíj működési célú felhasználásra kerül. II. 4. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzése A Pénztár a törvényi előírásoknak és a szabályzatainak megfelelően évben is rendszeresen felszólított minden a tagdíjvállalással elmaradó nem fizető tagot. Az első felszólítást követően, azokat a pénztártagokat akik a levélben megadott határidőig (30 nap), illetve év végéig nem rendezték tartozásukat, az egyenlegértesítő kiküldésével egyidejűleg újból felszólításra kerültek. A Pénztár a Meg nem fizetett tagdíjak tartalékát negyedévente, a negyedév végén képezi a pénztártagok vállalásának megfelelően. A képzés alapja fix összegű vállalás esetén a vállalás havi összege, míg százalékos vállalás esetén a mindenkori minimálbér havi összege. Amennyiben a pénztártag a Pénztár által előírt határidőig hátralékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a felszólító levélre a törlesztés ütemezésére, vagy elengedésére irányuló kérelmével nem reagált, azokban az esetekben a Pénztár a követelést évben leírhatónak minősíti és könyveiből a számviteli politikának megfelelő határidővel kivezeti. A szolgáltatásban részesült pénztártagok megfizetetlen hónapjaira képzett tagdíj tartalékból - a kifizetésekkel egyidejűleg - összesen 60,9 millió Ft került kivezetésre december 31-ig. További 1.452,8 millió Ft állománycsökkenést jelentett, hogy képzett összegből a többszöri felszólításunk ellenére sem fizető pénztártagokkal szembeni követelések hitelezési veszteségként leírta a Pénztár. A Pénztár felszólító levelének hatására utólag befolyt tagdíjaknak köszönhetően 817,2 millió Ft a tartalékból került kivezetésre. adatok millió Ft-ban Meg nem fizetett tagdíj tartalékok alakulása évben működés fedezeti tartalék likviditási tartalék összesen: nyitó 203, ,33 1, ,23 képzés 90, ,99 0, ,90 - szolg, kifizetés miatt 5,07 56,00 0,07 60,90 - felszólítást követően 138, ,92 1, ,76 leírás összesen: 143, ,92 1, ,66 utólag megfizetett 50,19 766,83 0,19 817,20 záró 100, ,57 0, ,27 19

20 II. 5. A pénztári tartalékok megoszlásának alakulása II Saját tőke változása A Tartalék tőke változását az alábbi levezetés mutatja be: adatok ezer Ft-ban évi nyitó: évi Tartalék tőke változása: - növekedés: évi tartaléktőke képzés nem fizetők hozamából: Azonosítatlan befizetésekből működési részre jutó hozam jóváírása függő portfolióból Összes növekedés: csökkenés: évi mérlegszerinti eredmény: Nem fizetők hozamára képzett tartaléktőke visszavezetés utólag befolyt tagdíjak miatt: Összes csökkenés: évi Tartalék tőke záróértéke: Mérlegszerinti eredményváltozása évi nyitó: csökkenés: évi mérlegszerinti eredmény átvezetése: évi mérlegszerinti eredmény: évi záró mérlegszerinti eredmény: II Céltartalékok változása Az egyes céltartalékok záró értékeinek alakulása december 31-én és december 31-én: adatok e Ft-ban Változás XII.31. XII.31. Működési céltartalék ,50% Fedezeti céltartalék ,06% Likviditási céltartalék ,85% 20

21 II. 6. A tervezett és tényleges eredmény bemutatása tartalékonként 1. sz. melléklet: A működési tevékenység eredményének tervezett és tényleges alakulása 2. sz. melléklet: A fedezeti tartalék tervezett és tényleges alakulása 3. sz. melléklet: A likviditási tartalék tervezett és tényleges alakulása A tény és terv adatok összehasonlíthatósága érdekében, a táblázatokban nem került kimutatásra a hitelezési veszteségként leírt, meg nem fizetett tagdíjak összege, amely nincs közvetlen hatással az eredményre. Ebből adódóan a tervben sem került meghatározásra. II A Pénztár működési tevékenységének alakulása (1. sz. melléklet 34. oldal) A Pénztár a évi működési tevékenységét 23,6 millió Ft veszteséggel zárta, amely a tervezett - 105,6 millió Ft-nál lényegesen kedvezőbb. Az alacsonyabb veszteség alapvetően a tervezettnél mérsékeltebb költségfelhasználásra (tagszervezési jutalék, bérköltség, posta, marketing és egyéb költségek) vezethető vissza. A működési célú bevételek összesen 971,2 millió Ft-ot tettek ki, ami 2,4%-kal magasabb a tervezettnél, ami alapvetően a pénzügyi bevételek (72,5 millió Ft) terven felüli realizálásához köthető, amely közel háromszorosa a tervezett értéknek (25,1 millió Ft). A működési célú bevételek az alábbi tételekből tevődnek össze: A ténylegesen befolyt tagdíj bevételek (tagok által fizetett tagdíj + munkáltatói tagdíj hozzájárulás meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés + utólag befolyt tagdíj) 805,2 millió Ft-ot tettek ki, ami 1,7%-kal (13,4 millió Ft-tal) meghaladta a tervezett értéket. A tagok eseti befizetéseiből működési célra jutó bevétel 42,2 millió Ft, ami 6,4 millió Ft elmaradást jelent a tervhez képest. Ennek oka - a Pénztár megítélése szerint - a portfoliók évi jelentős hozamcsökkenése miatt a pénztártagok e megtakarítási formával szembeni bizalomcsökkenésében keresendő. Pénztári tevékenység egyéb bevételeként 51,3 millió Ft folyt be évben. Ezen belül 8,1 millió Ft a más pénztárba átlépőktől, 38,2 millió Ft a 10 éves várakozási utáni kifizetésekből levont kilépési díj bevételéből, 3,2 millió Ft a készpénzes kifizetések utalványozása kapcsán levont díjból, 0,6 millió Ft tagi kölcsön érvényesítéséből, 0,7 millió Ft portfolióváltási költségből és, 0,3 millió Ft egyéb működési bevételből származott. Összességében e bevételek érteke 38,2%-kal (31,7 millió Ft-tal) elmaradt a várakozástól, ami a kifizetések tervezettnél alacsonyabb számához köthető, ami nagyrészt a pénztártagok rendszeres tájékoztatásának köszönhető. A Pénztár honlapján - az árfolyamok közzététele mellett - felhívta a tagok figyelmét a portfoliók árfolyamcsökkenéséből eredő hozamveszteségekre, illetve a kifizetést igénylő pénztártagokat, a kifizetési kérelem beérkezését követően írásban tájékoztatta a negatív piaci tendenciákról. A Pénztár működésre jutó pénzügyi bevétele (vagyonarányos költségek nélkül) 72,5 millió Ft volt, amelyből 46,0 millió Ft hozambevétel, 26,5 millió Ft értékelési különbözet. A meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés értéke a évben 90,4 millió Ft. Ezzel szemben a Pénztár hitelezési veszteségként 143,3 millió Ft-ot írt le, amely a kifizetésben és 21

22 szolgáltatásban részesült, illetve a felszólított pénztártagokkal szemben előírt és be nem fizetett tagdíjak összegéből a működésre jutó rész. A nem fizető pénztártagok hozamából az egységes tagdíjra jutó működési rész évben 86,0 millió Ft-tal növelte a Pénztár Tartalék Tőkéjét. Az elszámoló egység alapú nyilvántartási rendszerben az e jogcímen elszámolt összeg a tárgyévet követően kerül a nem fizető pénztártagok megtakarításából átcsoportosításra. Ennek megfelelően a tárgyévben átcsoportosított 86,1 millió Ft még a évhez köthető, amely a tárgyévben 0,1 millió Ft-tal csökkent az utólag befolyt tagdíjak miatti visszavezetése kapcsán. Az eredményszámlákon kimutatásra nem kerülő átcsoportosított hozam, valamint az azonosítatlan befizetésekből működési részre jutó hozam jóváírás a függő portfolióból (1,0 millió Ft) a Pénztár működési eredményét 63,4 millió Ft nyereséggé módosítja. A működési tevékenység ráfordítása összesen 994,5 millió Ft volt, amely 5,7%-kal alacsonyabb a tervezettnél. A működési kiadások összetétele az alábbiak szerint alakult: Az anyagköltség 6,9 millió Ft-ot tettek ki, ami a tervezett érték 57,7%-a volt. A személyi jellegű ráfordítások (tiszteletdíj, bérköltség, TB járulék) összege 98,3 millió Ft volt, amely 3,6%-kal (3,6 millió Ft-tal) volt alacsonyabb a tervezettnél. Ennek alapvető oka a tiszteletdíjak vártnál mérsékeltebb felmerülése, mivel az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma májusban két fővel csökkent. Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai részére összességében 5,0 millió Ft tiszteletdíjat fizetett a Nyugdíjpénztár. A taglétszám alapján fizetett adminisztrációs díjként 571,3 millió Ft merült fel évben, ami nagyságrendileg a terv szerint alakult, azt mindössze 1,2%-kal (6,5 millió Ft-tal) lépte túl. A magasabb költség alapvetően a vagyonnal rendelkező azaz díjfizetési kötelezettség alá eső - tagok terven felüli számából adódott. A tagszervezési jutalék 52,0 millió Ft volt, ami a vártnál 42,2%-kal alacsonyabb felmerülést jelentett. A megtakarítás részben a belépések alacsonyabb számához köthető, amely a októbertől világméretűvé duzzadt pénzügyi válság nyugdíjpénztárakra gyakorolt negatív hatásaként a belépési hajlandóság jelentős visszaesésének következménye, részben a hálózatbővítés címén kalkulált 24,0 millió Ft teljes összegének megtakarításából adódott, amelyre a tervezettől eltérően nem kötött szerződést az OTP Pénztárszolgáltató Zrt.-vel a Pénztár. A könyvvizsgálat díja (4,1 millió Ft) a szerződésben foglaltakkal egyezően alakult. A tervezetthez képest 2,6%-kal magasabb felmerülés megtakarítás jelentett, mivel tervkészítéskor a Pénztár alacsonyabb díjakkal kalkulált. Marketing költségként 35,8 millió Ft-ot számolt el a Pénztár, ezzel a tervezett érték 71,5%- a került felhasználásra. Az egyéb költségek értéke összességében 169,4 millió Ft volt, ami 14,9%-kal (29,7 millió Ft-tal) alacsonyabb felhasználást jelentett. A megtakarítás alapvetően a tárgyévre tervezett lojalitás program - amelyet 36,0 millió Ft költségfelmerüléssel tervezte a Pénztár elmaradásával, valamint a tagdíjfizetéssel elmaradó pénztártagok tervezettnél alacsonyabb száma kapcsán a részükre, negyedéves gyakorisággal kipostázott felszólító levelek gyártási költségének 12,5 millió Ft-tal alacsonyabb felmerülésével hozható összefüggésbe. Az egyéb költségeken belül a fenti megtakarításokat mérsékelte az igénybevett bérmunkaerő (14,2 millió Ft) és a dokumentumok szkennelése (9,3 millió Ft) kapcsán felmerült többlet ráfordítás, amely rendre 29,4%-ot (3,2 millió Ft-ot), illetve 29,6%-ot 2,1 millió Ft-ot tett ki. 22

23 A Felügyelettel kapcsolatos ráfordítás (felügyeleti díj) 24,7 millió Ft volt, a tervezett 28,3 millió Ft-tal szemben. A befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítás (vagyonkezelői és letétkezelői díj) 5,7 millió Ft volt. A Nyugdíjpénztár a évben működési céltartalékot csak a befektetésekből származó értékelési különbözetre képzett, 26,5 millió Ft értékben. Kiegészítő vállalkozási tevékenységet év során sem folytatott a Pénztár. A passzív időbeli elhatárolás összege év végén 21,0 millió Ft volt, amely 8,5 millió Ft-tal magasabb az előző évi záró értéknél. Az elhatárolt összegből 10,6 millió Ft a működési költségek és ráfordítások évre áthúzódó hatásához, 10,5 millió Ft a tagi kölcsönök folyósításkor levont kamatainak későbbi esedékességéhez fűződik. II.6.2. A Pénztár fedezeti céltartalékának alakulása (2. sz. melléklet ) A fedezeti tartalék nyitó állománya évben ,7 millió Ft volt, ami 3,0%-kal (3.224,3 millió Ft-tal) alacsonyabb a tervezettnél. A fedezeti tartalék összes bevétele ,0 millió Ft, ami 0,8%-kal (131,6 millió Ft-tal) alacsonyabb a tervezett értéknél. Az egyes bevételi elemek közül a ténylegesen befolyt tagdíjbevételek (tagok által fizetett tagdíj + munkáltatói tagdíj hozzájárulás meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés + utólag befolyt tagdíj) értéke ,3 millió Ft, ami 5,1%-kal alacsonyabb a tervnél. Eseti befizetésként 2.574,4 millió Ft realizálódott, ami 31,9%-kal felülmúlta a tervezett értéket. A tárgyévben 70 millió Ft eseti adománnyal kalkulált a Pénztár tervében. Ezzel szemben 33,1 millió Ft folyt be. Emellett rendszeres támogatásként 5,7 millió Ft befizetés történt. E bevételek teljes egészében a tagok egyéni számláin került jóváírásra. A meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés értéke a évben 1.174,0 millió Ft volt. A Pénztár hitelezési veszteségként a meg nem fizetett tagdíjakkal szemben 1.368,9 millió Ft-ot írt le, amely összeg a kifizetésben és szolgáltatásban részesült, illetve a felszólított pénztártagokkal szemben előirt és be nem fizetett tagdíjakból a fedezeti tartalékra jutó rész. A Pénztár rendszeresen felszólította nem fizető pénztártagjait, ennek köszönhetően az utólag befolyt tagdíjak 766,8 millió Ft-tal csökkentették a meg nem fizetett tagdíjak céltartalékot. Összességében a meg nem fizetett tagdíjak céltartalék állománya az 1.174,0 millió Ft képzés, a 1.368,9 millió Ft felhasználás és az 766,8 millió Ft utólag befolyt tagdíjak eredőjeként 961,7 millió Ft-tal csökkent évben. A fedezeti tartaléknál a pénzügyi műveletek nettó bevétele (vagyonarányos költségek nélkül számítva) ,3 millió Ft volt. A nettó pénzügyi bevétel az év egészére jellemző kedvezőtlen piaci tendenciák hatására, amely a IV. negyedévre pénzügyi válságot idézett elő jelentősen elmaradt a tervezett 7.706,5 millió Ft pozitív értéktől. A hozzánk átlépő pénztártagok által hozott fedezeti tartalék összege 2.624,6 millió Ft volt, amely 226,4%-kal múlta felül a tervezett értéket (804,0 millió Ft-ot). A befolyt összegből az önkéntes 23

24 nyugdíjpénztárakból 2.594,7 millió Ft-ot, az önsegélyező pénztárakból 0,6 millió Ft-ot hoztak az átlépő pénztártagok, emellett a magánnyugdíjpénztárakból hozott kiegészítés 29,3 millió Ft volt. A fedezeti tartalékon összességében ,0 millió Ft ráfordítást számolt el a Pénztár, ami 41,9%-kal alacsonyabb az éves tervnél. A ráfordításokon belül a befektetési tevékenységgel kapcsolatos vagyon-, letétkezelő díjak 633,7 millió Ft-ot tettek ki, ami 34,0%-kal alacsonyabb a vártnál. Ennek oka, a kedvezőtlen piaci tendenciákban keresendő, amelyek a pénztári vagyon évi hozamvesztése miatt a vártnál alacsonyabb díjakat indukált. Emellett a befektetési portfoliók hozamai elmaradtak a benchmarktól, így az év végére kalkulált sikerdíj sem került kifizetésre. A szolgáltatási célú kifizetések (beleértve a nyugdíjszolgáltatást, illetve 10 éves várakozási idő lejárta után pénzfelvételt kérő, a más pénztárba átlépő, az elhunyt pénztártagok kifizetéseit, valamint a tagi kölcsön és a hitelfedezet érvényesítéseket, valamint a október 1-i portfolióváltás költségét) 9.664,1 millió Ft-ot tettek ki, ami 57,4%-a a tervnek. A tervezett kifizetési kategóriák mindegyike kedvezőbben alakult a tervezettnél, azaz nem érték el az előirányzott kifizetési összeget. Ennek oka, hogy a Pénztár honlapján az árfolyamok közzétételével, valamint a pénzügyi környezet rövid bemutatásával felhívta a tagok figyelmét a portfoliók árfolyamcsökkenéséből eredő hozamveszteségekre. A pénztári szolgáltatásokon belül legmagasabb arányt képviselő 10 éves várakozási idő utáni kifizetések jogcímenkénti részletezését az alábbi táblázat tartalmazza: Kilépés 10 év várakozási idő után Teljes kifizetés 10 év várakozási idő után Adómentes kifizetés 10 év várakozási idő után Fix összegű kifizetés 10 év várakozási idő után Összes kifizetés 10 év várakozási idő után létszám (fő) 2008.évi terv szolg., kifiz. (eft) évi tény létszám szolg., kifiz. (eft) (fő) Más pénztárba átlépők száma a tervezett fővel szemben fő volt. A ténylegesen elvitt vagyon 536,4 millió Ft volt, ami 46,8%-a a tervezett összegnek. Az év során 498 tag hunyt el (a létszámterv 500 fővel számolt). Ennek ellenére a kedvezményezetteknek kifizetett összeg elmaradt a tervezettől, az előirányozott 265,1 millió Fttal szemben 192,4 millió Ft kifizetés történt. A fedezeti tartalék év végi záró állománya ,8 millió Ft volt, ami a tervezett záró értéknél 17,9%-kal alacsonyabb. A jelentős tartalékcsökkenés elsősorban az befektetési tevékenység hozamveszteségéből származott. 24