Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Átírás

1 Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

2 TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat évi költségvetési koncepciójának meghatározása oldal Mellékletek 1. Budaörs Város Önkormányzat évi várható bevételei oldal 2. Az Adóiroda javaslata a évi költségvetési koncepció adóbevételi tervéhez oldal 3. A korrigált saját bevételek kimutatása oldal 4. Budaörs Város Önkormányzat évi fejlesztési koncepciója oldal 5. Budaörs Város Önkormányzat bevétel-kiadási mérlege 2010.évre oldal 6. Budaörs Város Önkormányzat adósságszolgálati kötelezettsége és kezességvállalásai. 10. oldal 6/A. Budaörs Város Önkormányzat hitelei és egyéb kötelezettségeinek állománya oldal 7. A évi költségvetés tervezéséhez kapcsolódó Képviselő-testületi határozatok oldal 8. Kisebbségi/Nemzetiségi Önkormányzatok határozatai a évi költségvetési koncepciójukról oldal Tájékoztató 1. Budaörs Város Fejlesztési feladatai év oldal 2.Informatikai célú szellemi termék és tárgyi eszköz vásárlás terv szöveges indoklása oldal 3. Főépítész szellemi termék vásárlás szöveges indoklása oldal 4. Kisebbségi/Nemzetiségi Önkormányzatok évi többletigényei oldal 1

3 Budaörs Város Önkormányzat évi költségvetési koncepciója Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési koncepció készítése évente visszatérő feladata az önkormányzatoknak. A következő évi költségvetés készítésének folyamatában kiemelkedő szerepe van, ez alapozza meg a költségvetési javaslat elkészítését, a részletes előirányzatok és feladatok meghatározását. A koncepciónak lényegében az elképzelések megfogalmazását és az elérni kívánt célok meghatározását kell tartalmaznia. A helyi önkormányzatok költségvetésének összeállítása több ütemben történik. Az előkészítő munka során a költségvetési javaslat elkészítése a költségvetési koncepció összeállításával kezdődik, majd a költségvetési rendelettervezet beterjesztése alapján a Képviselő-testület fogadja el az éves költségvetést. A költségvetési koncepció készítésére vonatkozó kötelező előírásokat az államháztartásról szóló XXXVIII. tv a, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet 28. -a tartalmazza. Ezek alapján a költségvetési koncepciót főszabályként november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a polgármesternek a képviselő-testület számára előterjeszteni. A koncepció összeállításánál figyelembe vettük bevételi oldalon a tervezhető helyi források, a makrogazdasági lehetőségektől függő, központi költségvetési kapcsolatokból számításba vehető bevételek, a jelenlegi ismeretek alapján bevonható külső (különféle pályázati, államháztartáson kívüli) forráslehetőségek, valamint kiadási oldalon az ismert kötelezettségeket. Az előírásoknak megfelelően a költségvetési koncepció a következő évi szakmai elképzelések, célok és esedékes feladatok figyelembe vétele alapján, a lehetőségek és kötelezettségek felmérésével készült. A koncepció készítése során egyeztettünk a kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel, képviselő-testületeik döntései az előterjesztés mellékletét képezik. A koncepció célja tehát a évi költségvetési javaslat végleges kialakításához szükséges alapelvek, valamint a főbb tervezési irányok meghatározása. Ezek körében szükséges bemutatni az önkormányzati feladatellátás várható működési szintjét, a tervezett új fejlesztések nagyságrendjét, ezek fedezetéül a helyben keletkező bevételek nagyságrendjét, a bevételi forrásnövelés lehetőségeinek bemutatását, a központi forrásszabályozás várható főbb elemeit, a forrás kiegészítő fejlesztési hitel felvételének indokolását. 2

4 A bevételi tervet a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a rendelkezésre álló információk alapján készítettük el, amelyből a központi költségvetési forrásokból származó bevételeink a költségvetési törvény elfogadása után tervezhetőek pontosan. Tekintettel arra, hogy évben a évi költségvetést érintően a Képviselőtestület már számos döntést hozott, ezeket részletesen a 7. számú mellékletben mutatjuk be. A koncepció kidolgozásához rendelkezésre álló irányelvek és azok forrásai: - A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat és annak indoklása - A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló T/ számú törvényjavaslat és annak indoklása - A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat és annak indoklása A évi költségvetési törvényjavaslatot a pénzügyminiszter szeptember 11- én terjesztette az Országgyűlés elé, amelyhez több száz módosító indítvány érkezett a képviselőktől. A végszavazásra várhatóan november 30-án kerül sor. Így a megjelölt központi költségvetésből származó források a költségvetési törvénytervezetben szereplő információkra épülnek, így azok még nem tekinthetők véglegesnek. A Kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai, az államháztartás alakulása A költségvetés főbb mutató számai: a GDP 1 % körüli csökkenése, 4,1%-os átlagos infláció és a Konvergencia jelentésnek megfelelően az államháztartás eredményszemléletű hiánya GDP arányosan 3,8%. A Kormány által elfogadott kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban 2010-től már egyre nagyobb súlyt képvisel az állami kiadások tartós, strukturális jellegű átalakítása. Ennek keretében: - erősödik a nyugdíjrendszer fenntarthatósága (inflációkövető indexálás, az átlagkereset növekedése a GDP változásától függően kerül figyelembevételre, a 13. havi nyugdíj megszűnik, helyette a GDP növekedéséhez kötött feltételes nyugdíjprémium kerül bevezetésre) - célzottabbá és hatékonyabbá válnak a társadalmi juttatások (a GYES időtartama egy évvel lerövidül, a családi pótlék összege nem emelkedik) - takarékosabbá válik az állami intézményrendszer működtetése, a feladatok felülvizsgálatával és a működési hatékonyság ösztönzésével jelentős megtakarítás érhető el a helyi önkormányzati rendszerben is. A strukturális átalakítások mellett további intézkedések szolgálják az állami kiadások szintjének tartós mérséklődését: 3

5 - a közszférában két évig változatlan marad a bruttó keresettömeg. A megszűnő 13. havi illetményt a későbbiekben egy feltételes, a GDP növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás váltja fel, - a családi pótlék és az öregségi nyugdíjhoz kötött szociális ellátások két évig nem emelkednek. A foglalkoztatás erősítése érdekében 2010 évben folytatódik az élőmunkát érintő közterhek, így a munkáltatót érintő járulékok (a munkaadói járulék megszűnik, a társadalombiztosítási járulék 27%-ra csökken) és a személyi jövedelemadó jelentős csökkentése (az adó mértékek 18% és 36%-ról 17% és 32%-ra), amelyet a tételes egészségügyi hozzájárulás, a magánszemélyek 4%-os különadójának megszűntetése kísér. 1. Az állami költségvetési törvényjavaslat főbb elemei az önkormányzati forrásszabályozás szempontjából A helyi önkormányzatok beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is ben hitelforrások nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén csaknem 1130 milliárd forintot biztosít, amely a évi korrigált előirányzat 95,3%-a. Az összehasonlító szerkezet érdekében a évi országgyűlési előirányzatot korrigálni kell a járulékcsökkenés és az egészségügyi hozzájárulás megszűnés, a közoktatásban a tanulólétszám csökkenés és a teljesítménymutató felmenő rendszere miatt keletkező megtakarítás hatásával, az önkormányzati térítési díjbevétellel kiváltható támogatásokkal, valamint a más fejezetekbe átkerülő feladatok miatt. A gazdasági válság miatt szükségessé vált takarékossági intézkedések következtében a helyi önkormányzatoknál a támogatások ott csökkennek, ahol: - a hatékonyság fokozása érdekében feladatok - más szervezési megoldással - kikerülnek az önkormányzati körből (adóigazgatás) vagy megszűnnek (egyes jegyzői feladatok), - a szakmai szabályozás változásával növelni lehet az önkormányzatok, mint fenntartók mozgásterét (pl.: egyes közoktatás-szervezési és szociális szakellátási előírások rugalmasabbá tételével), illetve = az ellátottak magasabb arányú tehervállalására nyílik lehetőség, (térítési díjrendszer átalakítása a művészet-oktatásnál, a gyermek- és szociális étkeztetésnél). A tervezet ott javasol még támogatásmérséklést, ahol a szakmai törvények nem korlátozzák az önkormányzatok döntését a feladatellátás módját és mértékét illetően (közművelődés, sport, idegenforgalom). Folytatódik a 2009-ben indult Új Tudás Műveltséget Mindenkinek program. Továbbra is célzott támogatások segítik - a védőnői hálózat fejlesztését, 4

6 - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek érdekeltségét gyermekeik rendszeres óvodáztatásában, - a pedagógus pálya fontosságának elismerését, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok ösztönzését, továbbá az osztályfőnökök anyagi megbecsülését. A évi Út a munkához program folytatására a Kormány 13 milliárd forinttal több forrást szán. A program továbbfejlesztésének célja az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése, az érdemi munkavégzés finanszírozási eszközökkel történő ösztönzése. A kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzetét javítandó, többletforrások bővítik a gyermekek napközbeni elhelyezési lehetőségeit. A költségvetés mintegy új bölcsődei férőhely működtetéséhez járul hozzá, - kiemelten támogatja a családi napközit, és - új ellátási formaként ismeri el a családi gyermekfelügyeletet. A támogatási rendszer egyszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele érdekében csökken a normatív hozzájárulások száma, élve a lakosságarányos hozzájárulások összevonási és a szociális szakellátások támogatásainak egyszerűsítési lehetőségeivel. A helyi önkormányzati színházak, zenekarok támogatása a 2009-ben elfogadott szaktörvény új finanszírozási szabályainak megfelelően átalakul. Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erősödhet a szakmailag és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás és növekedhet a többcélú kistérségi társulások által fenntartott intézmények száma. A fejlesztési támogatások rendszere is változik. - A decentralizált vis maior támogatásra korábban rendelkezésre álló forrás beépítésre kerül a központi keretbe. - Megszűnnek azon hazai fejlesztési források, amelyek céljai uniós forrásból is megvalósulhatnak, vagy amelyből az EU által egyébként is kiemelten kezelt - kedvezményezettek részesültek támogatásban. - Az EU-s támogatással megvalósuló önkormányzati beruházások önerejének kétcsatornás támogatási rendszere átalakul. Az önerő támogatására a gyengébb jövedelmi helyzetű önkormányzatoknál immár a támogatási intenzitás megemelésével kerül sor, az EU Önerő Alap pedig a korábbi évek miatti kötelezettségvállalásokra nyújt forrást. 5

7 - Az új induló már nem decentralizált céltámogatások kerete 200 millió forint. Új címzett támogatások továbbra sem indulhatnak, tekintettel arra, hogy e célok jelentős mértékű uniós támogatásban részesülhetnek. A korábbi évek determinációjával együtt címzett- és céltámogatásokra összesen 1 milliárd forint szolgál. A költségvetési törvényjavaslatban továbbra is szerepelnek a kizárólag a központi költségvetésből támogatott felhasználási kötöttséggel járó központosított előirányzatok, melyekre jellemzően évközben lehet pályázni (kisebbségi önkormányzatok feladatalapú támogatása, könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás), illetve évközben lehet leigényelni ( pl.: lakossági közműfejlesztési támogatás, nyári gyermekétkeztetés támogatása. A jövedelemkülönbség mérséklési támogatási rendszer évben megváltozik, a saját forrásból megvalósult beruházások utáni visszaigénylés megszűnik. A tervezet szerint 2009.évi szinten marad az SZJA támogatási rendszer, vagyis a törvényjavaslat alapján a személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatokat továbbra is 40%-os részesedés illeti meg, oly módon, hogy a településre kimutatott SZJA 8%-a közvetlenül, a további 32% pedig a javaslat 3. és 8. sz. melléklet egyes jogcímeihez kapcsolódva normatívan. A településünkön élők jövedelemtermelő képessége miatt az SZJA helyben maradó része a évihez képest szerényebb mértékben, de várhatóan magasabb lesz. A közoktatási jogcímekhez kapcsolódó normatívák összegét a korábbi évektől eltérően - a 2009/2010. (2010. év első 8 hónapjára) valamint a 2010/2011. nevelési évre (2010. év utolsó 4 hónapjára) egyaránt a évi törvényjavaslatban meghatározott, csökkentett fajlagos összeggel kell az állami hozzájárulás mértékét számítani. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat most sem tartalmazza a költségvetést megalapozó törvényjavaslatokat, hanem azokat külön-külön, szakmailag egybefüggő csomagban terjesztik az Országgyűlés elé. Az elfogadott törvényjavaslatok határozzák majd meg az önkormányzati költségvetési javaslat elkészítésének szakmai alapjait. Ezért a költségvetési koncepció összeállításánál kizárólag a jelenleg rendelkezésünkre álló információkat tudjuk figyelembe venni. 6

8 2. Bevételek várható alakulása Várható és tervezhető bevételeinket az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza A költségvetési törvényjavaslat információi, várható normatívák A évi normatív állami hozzájárulásra vonatkozó mutatószám felmérésre és normatíva igénylésre október hónapban került sor. A két központi forrás normatív állami hozzájárulások és átengedett személyi jövedelemadó mértékének meghatározásánál a jelenlegi ismereteinkre, valamint a beterjesztett költségvetési törvényjavaslatra támaszkodtunk. Jelen koncepcióban a évi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján az SZJA bevételek 4,6% - os emelkedésével számolunk, pontos adatokat a költségvetési törvény elfogadása után, december hónapban kapunk a Magyar Államkincstártól. Tervszámaink ebben az esetben is tájékoztató jellegűek. Annak ellenére, hogy évre a gépjárműadónál e Ft, az SZJA bevételeknél e Ft növekedéssel számolunk, az adóerő-képesség miatti elvonás mértékének 80%-ról 90%-ra történő emelkedése, a normatívák fajlagos összegének csökkenése, valamint a saját forrásból megvalósult beruházások utáni visszaigénylés (2009 évben eft) lehetőségének megszűnése összességében közel e Ft állami forrás kiesést jelent az önkormányzatunk számára. A koncepció tervszámainak pontosítása az egész önkormányzati rendszerre történő mutatószám felmérést követő visszaosztás után lehetséges Saját bevételek Saját bevételeink közül az intézményi működési bevételek jogcímeinek tervezése döntően bázis szinten, illetve a I-III. negyedéves teljesítési adatok figyelembevételével történt. A kamatbevételeknél jelentős csökkenéssel számolunk, mivel a jegybanki alapkamat csökkentésével egyidejűleg a betéti kamatok erőteljesen (2009.július és október hónap között - 5,5 % ) visszaestek. Az önkormányzati bevételek meghatározó bevételi forráscsoportját képezik a helyi adók, az átengedett központi adók és a különféle bírságok bevételeit tartalmazó sajátos működési bevételek. A helyi adóbevételi tervet az Adóiroda elemzése alapján terveztük, melyet a 2. sz. mellékletben mutatunk be. Jelentős változás a tavalyi évhez képest, hogy az iparűzési adó tekintetében évben 1,2 milliárd Ft bevétel kieséssel kell számolni. A többi adónem esetében változatlan, illetve szerény mértékű növekedést tervezünk. A felhalmozási bevételek körében a évben lejáró államkötvény, valamint a korábbi években részletre értékesített önkormányzati ingatlanok eladásából évben realizálódó bevételeket terveztük a rendelkezésünkre álló információk alapján. 7

9 2.3. Külső források A beruházási - fejlesztési célok megvalósításához a működési, valamint a felhalmozási célú bevételeken túl külső forrásokkal is számolhatunk. Támogatásértékű bevételek között tervezetük a kistérségi feladat-ellátási szerződések alapján a települési hozzájárulások összegét, évi szinten. Pályázati forrásból származó bevételként egyrészt a Pitypang Bölcsőde bővítésére elnyert pályázati összegből e Ft előleget, valamint az útberuházásokra (Verseny u., Mátra u., Kerékpárút) nyert összesen e Ft összeget terveztük. A tartósan adott kölcsönök visszatérülése körében 2010 évre az önkormányzat részéről kifizetett munkáltatói kölcsönök, helyi lakásépítési támogatások törlesztéséből e Ft bevétellel számolunk Várható szabad pénzmaradvány A koncepció összeállításakor már várható, ugyan az előző évekhez képest szerényebb mértékű, évi szabad pénzmaradvánnyal (feladatelmaradásból) is számolunk ( e Ft). Budaörs Város Önkormányzata az előírt önkormányzatra háruló állami feladatok ellátása mellett a széles körű önként vállalt feladatok finanszírozását és végrehajtását is folyamatosan saját forrásból biztosítja. A már korábbi években, valamint az új városfejlesztési elképzelések megvalósítása a évi működési, felhalmozási bevételekből nem valósítható meg, többletforrásokat igényel, koncepció szintjén az egyensúlyt fejlesztési célú hitel tervezésével biztosítjuk. A jelenlegi forrásszabályozás mellett a helyben keletkezett bevételek hitellel történő kiegészítése továbbra is lehetőséget ad, mint forrás kiegészítés, hogy értékteremtő fejlesztési célú felhasználásával, a saját bevételek 2010.évi kedvezőtlen alakulására tekintettel, a város fejlődését, az önkormányzat gazdasági erejét mutató vagyonának gyarapodását szolgálja. Mértékét tekintve azonban a 2010.évi költségvetési hiány ne legyen több annál, mint amit az elkövetkező években biztonságosan, nem veszélyeztetve a kötelező feladatellátást, finanszírozni lehet. Az önkormányzati törvény az adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalás felső határát a korrigált saját folyó bevétel (saját folyó bevételek összesen csökkentve a rövid lejáratú kötelezettségekkel) éves előirányzatának 70%-a valamint a megszűnt vízi közmű társulattól átvett még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások tárgyévi beszedéséből származó bevétel együttes összegében maximálja, mely önkormányzatunk számára nagy mozgásteret biztosít. Az önkormányzat évi költségvetésében e Ft volt a felső határ, az előzetes számításaink szerint évre e Ft várható (3. sz. melléklet). Az adósságszolgálati kötelezettségeinket és a kezességvállalásokat a 6. sz. mellékletben, az önkormányzat hitelei és egyéb kötelezettségeinek állományát a teljes futam időre a 6/A. sz. mellékletben mutatjuk be. A évi koncepcióban megfogalmazott beruházás fejlesztési koncepció alapján a következő évre e Ft hitelfelvétellel számolunk. 8

10 3. Kiadások alakulása A kiadások tervezésénél a következő változásokat kell figyelembe venni: A munkáltatók, kifizetők által fizetendő járulék mértéke 2010-től általánosan 27%-ra csökken, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 2010-től 11%-ról 27%-ra emelkedik. Az egyszerűsítés érdekében 2010-től önállóan megszűnik a munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék, amelyek megfizetése től az integrált járulékbefizetés keretében történik. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ösztönzése érdekében 2010-től az ötszörösére, Ft/fő/év-re emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás, a kötelező foglalkoztatási szint (5%) változatlansága mellett. Az általános forgalmi adó esetében július 1-jétől a normál áfa kulcs 20%- ról 25%-ra nőtt és bevezetésre került egy 18%-os kedvezményes adómérték. Ez utóbbiba a tejtermékek, pékáruk, távhő és a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás került átsorolásra. Az Áfa változás hatásaival a kiadásoknál számolni kell. A jelenleg adómentes juttatások egy része 2010-ben is adómentes marad, így például a szociális alapon történő juttatások, míg a másik része teljes egészében adókötelessé válik, például a napidíj korábbi adómentes része. A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások egy részére (például a meleg étkezésre fordítható utalványra) 2010-től 25%-os adókulcs lesz érvényben, míg a kedvezményes kulcs alá nem tartozó juttatások (például kis értékű ajándékok) esetében 54% személyi jövedelemadót és 27% társadalombiztosítási járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak. A köztisztviselői törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslat alapján február 1-től kötelező jelleggel bevezetésre kerülne a köztisztviselők béren kívüli juttatásait egybe fogó Cafetéria rendszer. A javaslat előírná az intézmény illetve hivatal vezetője részére a munkavállalóknak szabályzatban biztosított juttatásainak minimális mértékét (nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál) oly módon, hogy ez az összeg ne legyen kevesebb a korábban alanyi jogon járó juttatásnál. Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét (nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél), a munkáltatóra bízva az egyes munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának jogát a minimum-maximum keretek között. Az alkalmazás feltétel rendszerének kidolgozása folyamatban van, a Képviselő-testület decemberi ülésére kerül előterjesztésre. A juttatások körét és mértékét a évi költségvetés tervezése során a testületi döntés szerint tervezzük. A kiadások nagyságrendjének meghatározásánál figyelembe véve az előzőekben ismertetett forráslehetőségeket elsődlegesnek tekintettük a város, az intézményhálózat működésének biztosítását, jogszabályban előírt kötelezettségeink teljesítését, valamint a Képviselő-testület 2010.évet érintő döntéseit (7. sz. melléklet). 9

11 3.1. Működési kiadások A működési kiadások tervezésénél elsődleges szempont a kötelező, valamint az önként vállalt feladatellátás a már elért színvonalának biztosítása a jövőben is. A működési kiadásoknak, az összes önkormányzati kiadáson belül a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó növekedő tendenciája, illetve az egyre bővülő önként vállalt feladatok köre azonban azt jelenti, hogy folyamatosan csökken az önkormányzat fejlesztési lehetősége, illetve a gazdálkodás egyensúlyának megteremtése már csak külső finanszírozással biztosítható. A Polgármesteri Hivatal és az intézmények működési költségvetése tervezésekor a 2009 évi adatokat korrigálni kell az évközben megvalósult új fejlesztések, új feladatok, Képviselő-testület döntéseinek hatásával, éves szintre hozásával. A személyi juttatások tervezésénél növekedésként csak a Képviselő-testület által már elfogadott létszámbővítések pénzügyi hatásával, valamint a törvényi kötelezettségekből eredő (fizetési fokozatok közötti soros előmenetelek, jubileumi jutalmak, felmentési időre járó bér, végkielégítés, stb.) kifizetésekkel lehet számolni. A közszféra bérpolitikai mozgásterét továbbra is a konvergencia program feltételrendszerének és a válságkezelésnek megfelelően alakítja ki a központi költségvetés, így az alapilletmény illetve a bértábla a beterjesztett költségvetési javaslat alapján nem változik. A 13. havi illetményt a későbbiekben egy feltételes, a GDP növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás váltja fel. meghatározható. A munkáltatót terhelő járulékok 32%-ról 27%-ra csökkennek, azonban az előző években adómentes béren kívüli juttatásokat 2010-től 25%-os kedvezményes adókulcs terheli. A járulékcsökkenésből származó megtakarítás egy jelentős részét elviszi az új adóteher. A dologi kiadások körében szükséges kiemelni, hogy a bázis szemlélet miatt az elemi költségvetésben a szerkezeti változásokat és szintre hozásokat is a évi eredeti elfogadott költségvetéshez kell számítani. A tervezéskor figyelembe kell venni az Áfa kulcsok változásából, valamint a gáz- és elektromos energia árának változásából eredő költségváltozást. Mindemellett a dologi kiadásokon belül az ésszerű takarékosság követelményének érvényesítése céljából felül kell vizsgálni az egyes kiadások alakulását, rangsorolni kell a feladatokat annak érdekében, hogy a megtervezett előirányzat a megfelelő helyekre koncentrálódjék Támogatások A támogatások körében fontos helyet foglal el a kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatása. A költségvetési törvényjavaslat még nem számol önkormányzatonkénti támogatási összeggel, azt majd a költségvetési vita során határozzák meg, így azt a évi bázis szinten tervezzük (3.424 e Ft). Önkormányzatunk évek óta többszörös nagyságrendben egészíti ki az általános működési támogatást. Ez az összeg évi koncepció alapján e Ft volt. A kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok költségvetési 10

12 koncepciója beépül a települési önkormányzat koncepciójába (a 8. sz. mellékletben csatoljuk a határozatokat). A tavalyi évhez hasonlóan a következő évi eseti programjellegű támogatási igényeiket külön határozatban fogalmazzák meg, melyek elfogadásáról a Képviselőtestületnek kell döntenie (a koncepció 2. sz. tájékoztatója tartalmazza a évi többletigényről hozott határozataikat). A kiemelt előirányzatként tervezendő működési célú támogatások, átadott pénzeszközök legfeljebb bázis szinten tartását javasoljuk, kivéve amelyekről a Képviselő-testület már évben határozott. A további konkrét igényeket az elemi költségvetés tervezése során részletezzük. A bevételek 2010.évi várható alakulására tekintettel javasolt a támogatások körének és mértékének átgondolása a költségvetés tervezése során Felhalmozási kiadások Az 5. számú melléklet ágazatonként és beruházási/felújítási jogcímenként tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, részletesen bemutatva. A szöveges alátámasztást az 1. sz. tájékoztatóban fogalmazzuk meg. A költségvetési koncepció sajátossága, hogy a következő költségvetési évre vonatkozó olyan új fejlesztési elképzeléseket határozza meg, amelyekhez forrásokat kell rendelni. A tárgyévi folyamatban lévő beruházások a jövő évi költségvetésben az áthúzódó kötelezettségként biztosított pénzmaradvánnyal, mint forrással együtt jelennek meg Tartalékok A kiegyensúlyozott gazdálkodás egyik fontos garanciája a megfelelő mértékű tartalék képzése, mely az év közben jelentkező többletfeladatok finanszírozását, az előre nem tervezhető, nem valószínűsíthető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlását biztosítja. Erre a célra az általános tartalék képzése szolgál, melynek mértékét a koncepció szintjén e Ft-ban határoztuk meg, mely a tervezett költségvetési főösszegnek csupán a 0,6 %-a. Céltartalékként a koncepció javaslatában a BTG Kft. hitelfelvételéhez adott kezességvállalást terveztük tárgyévre vonatkozóan e Ft összegben. A évi áthúzódó, célokra rendelt céltartalékok a zárszámadási rendelet elfogadásával egyidejűleg kerülnek majd a évi költségvetési rendeletbe Adósságszolgálat A költségvetési koncepcióban a 6. sz. mellékletben mutatjuk be a több éves áthúzódó adósságkötelezettségeinket azzal, hogy a évre vonatkozó ismert kötelezettségeket figyelembe véve ezeket beépítjük. 11

13 4. A költségvetési egyensúly várható alakulása A várható és tervezhető működési célú bevételek számbavételével, továbbá a felhalmozási célú saját bevételek tervezésén túl az előterjesztésben megfogalmazott fejlesztési koncepcióhoz szükséges pályázati forrásokon felül, kiegészítő forrás bevonásával (fejlesztési célú hitel) a tervezett feladatok ellátásához szükséges források biztosíthatóak. A költségvetési javaslat kidolgozásakor biztosítani kell a működési és a felhalmozási mérleg egyensúlyát. A költségvetési gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében az éves költségvetési rendelet elfogadásáig az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet meg kell alkotni. Budaörs, november 12. Wittinghoff Tamás polgármester 12

14 MELLÉKLETEK

15 BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÉVI KONCEPCIÓJA Önkormányzati szintű bevételek 1. sz. melléklet eft-ban Megnevezés évi előirányzat I. POLGÁRMESTERI HIVATAL 1. Intézményi működési bevételek 1. Hatósági díjak Igazgatási szolgáltatások bevétele Felügyeleti jellegű tevékenység díjbevételel 50 Bírságból származó bevételek Intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételek Szolgáltatások bevétele Egyéb sajátos bevételek Intézmények egyéb sajátos bevételei Bérleti díj Alkalmazottak térítési díjai Továbbszámlázott szolgáltatások bevétele Kamatbevételek Kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja Intézményi működési bevételek összesen: Sajátos működési bevételek 1. Helyi adók bevételei Építményadó Telekadó Iparűzési adó Bírság Pótlék Átengedett központi adók bevételei SZJA helyben maradó része Jövedelemkülönbség mérséklése Gépjárműadó Különféle bírságok bevételei Építésügyi bírság Helyszíni és szabálysértési bírság bevételei Talajterhelési díj bevételei Sajátos működési bevételek összesen: Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 1. Tárgyi eszközök, föld, immateriális javak értékesítésének bevételei Sajátos felhalmozási bevételek (lakások és egyéb helyiségek) Pénzügyi befektetések bevételei Államkötvény lejárat Felhalmozási és tőke jellegű bevételek összesen: Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatások 1. Normatív állami hozzájárulás Normatív kötött felhasználású támogatás Központosított előirányzat Egyéb költségvetési támogatás Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatások össz: Támogatásértékű bevétel: Átvett pénzeszközök 1. Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 0 2. Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről Átvett pénzeszközök összesen: Tartósan adott kölcsönök visszatérülése 1. Működési célú kölcsön Felhalmozási célú kölcsön Tartósan adott kölcsönök visszatérülése összesen: Előző évi pénzmaradvány igénybevétele 1. Szabad felhasználású pénzmaradvány Előző évi pénzmaradvány igénybevétele összesen: Költségvetési bevételek összesen: Finanszírozási bevételek 1. Fejlesztési célú hitel bevételek Finanszírozási bevételek Polgármesteri Hivatal bevételek összesen ( ): II. Intézmények saját bevételei 1. Intézmények működési bevételei Támogatásértékű bevétel Átvett pénzeszközök 0 Intézmények saját bevételei összesen: Tervezett bevételek város összesen ( ):

16 2.sz. melléklet Az Adóiroda javaslata a évi költségvetési koncepció adóbevételek előirányzatához A évben kibontakozó gazdasági válság hatása a városunk területén működő vállalkozások gazdasági eredményére is rányomta bélyegét. Helyi iparűzési adó Már a második félévi adóelőleg fizetési határidőt megelőzően tömegesen nyújtották be a vállalkozások az adóelőleg módosítására vonatkozó kérelmeiket, jelezve, hogy a bevételük jelentősen visszaesett, vállalkozási szintű adóalapjuk várhatóan elmarad az előző évitől. A évi adóbevételek tervezését jelentős módon befolyásolja a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény, melynek szabályai szerint január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően az állami adóhatóság gyakorolja. A törvény szerint a vállalkozások a március 15-ig esedékes helyi iparűzési adó előleget, valamint a május 31-ig fizetendő adókülönbözetet az önkormányzati adóhatóság által vezetett számlára fizetik meg. A szeptember 15-ig esedékes második félévi adóelőleget már az APEH-hoz kell teljesíteniük. Az állami adóhatóság a törvényben szabályozott módon, az esedékességet megelőző napon fogja kiutalni az önkormányzatot megillető iparűzési adót. (A megvalósítást illetően a hatáskör címzettjénél ma még nagy a bizonytalanság). Az önkormányzat a jelenlegi szabályok szerint elveszíti a kontrollt az iparűzési adóbevételek fölött. A évi helyi iparűzési adóbevételek tervezése során figyelembe kell még azt is venni, hogy évben az egyik nagy adóteljesítményű vállalkozás székhelyét másik településre helyezte át. Ezen tényezők figyelembe vételével a évre tervezett helyi iparűzési adóbevétel összege eft. Építményadó Az adóhatóság évben jelentős enrgiát kíván fordítani Budaörs teljes ingatlanállományának feltérképezésére. Az adónyilvántartás és ingatlan-nyilvántartás adatainak már folyamatban lévő egyeztetése szerint sok még az olyan ingatlan a város 2

17 területén, mely az adónyilvántartásban nem szerepel. A felderítő munka várhatóan többletbevételt eredményez. A évre tervezett építményadó bevételt összege eft. Gépjárműadó A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény 78. -a január 1-jei hatállyal módosítja a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvényt. A módosítás az adómértékek 15 %-kal történő emelését tartalmazza. Ennek figyelembe vételével a évre tervezett gépjárműadó bevétel összege eft. A telekadó, bírság, késedelmi pótlék és talajterhelési díj bevételeket érintő változás a következő évben nem várható, ezért ezeket a bevételeket a évi szinten tervezzük évben is. Telekadó A évre tervezett telekadó bevétel eft. Bírság A évre tervezett bírság bevétel eft. Késedelmi pótlék A évre tervezett késedelmi pótlék bevétel eft. Talajterhelési díj A évre tervezett bevétel eft. 3

18 Az alábbi táblázat a évre tervezett bevételeket mutatja be,valamint tájékoztató adatként tartalmazza a évi tervadatok változását a évhez viszonyítva. Adónem évi évi évi évi költségvetés tervezett bevétele költségvetés tényleges bevétele költségvetés tervezett bevétele Növekedés vagy csökkenés a évi terv adatokhoz viszonyítva költségvetés tervezett bevétele Növekedés vagy csökkenés a évi terv adatokhoz viszonyítva eft eft eft % eft % Iparűzési adó ,76% ,63% Építményadó ,44% ,44% Telekadó ,50% ,00% Bírság ,00% ,00% Késedelmi pótlék ,00% ,00% Gépjárműadó ,49% ,28% Talajterhelési díj ,00% ,00% Összesen ,70% ,48% 1. számú táblázat évi tervezett adóbevétel Az alábbi táblázat a tényleges adóbevételek évenkénti összegét és az egymást követő évek növekedésének vagy csökkenésének százalékos mértékét mutatja be adónemenkénti bontásban. Adónem bevétel bevétel növekedés bevétel növekedés bevétel növekedés eft eft % eft % eft % Iparűzési adó % % % Építményadó % % % Telekadó % % % Bírság,pótlék % % % Gépjárműadó % % % Talajterhelési díj % % % Összesen % % % 2. számú táblázat Korábbi évek adóbevételeinek alakulása 4

19 3. sz. melléklet BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÉVI KONCEPCIÓJA korrigált saját bevételeinek bemutatása a., Saját folyó bevételek eft-ban Helyi adók Gépjárműadó Kamatbevétel Önkormányzati vagyon üzemeltetéséből származó bevétel Saját folyó bevételek összesen b., Rövid lejáratú kötelezettségek eft-ban Felhalmozási célú hitel visszafizetése Megszűnt víziközmű társulati hitel visszafizetése Felhalmozási célú hitel kamata Hosszú lejáratú ingatlan vásárlás (LM Magyarország) Rövid lejáratú kötelezettségek összesen c., Saját folyó bevételek - rövid lejáratú kötelezettségek d., Korrigált saját bevétel c*70 % ( eFt) + megszűnt víziközmű társulat érdekeltségi hozzájárulás beszedéséből bevétel: eft)

20 4. sz. melléklet Budaörs Város Önkormányzat bevételi-kiadási mérlege Bevételek évi terv Kiadások évi terv eft-ban Működési bevételek (intézményekkel együtt) Működési kiadások (intézményekkel együtt) Sajátos működési bevételek Támogatások Egyéb sajátos folyó bev. 0 Adósságszolgálat Felhalm. és tőkebevételek Tartalékok összesen: Központi költségvetésből Általános tartalék Támogatásértékű bevétel Céltartalék Átvett pénzeszköz Kölcsönök visszatérülése Várható évi szabad pénzmaradvány(szabad pm - hiány) - Várható évi szabad előirányzat maradvány -Várhatóan évi Bevételi előirányzat alulteljesítés (hiány) Felhalmozási kiadások összesen: ebből T. eszk, imm. javak vásárlása ebből beruházások, ebből felújítások Finanszírozási bevételek Bevételek összesen: Kiadások összesen:

21 BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Polgármesteri Hivatal nem kötelezően tervezendő felhalmozási kiadásai 5. sz. melléklet eft-ban Megnevezés évi előirányzat I. Tárgyi eszközök, immateriális javak vásárlása 1. Ingatlanvásárlás (üzleti célú) Vásárolt földterületek értéke (Szilvás felvásárlása) Főépítész szellemi termékek és vagyoni értékű jogok vásárlása Informatikai célú Szellemi termékek és vagyoni ért jogok. vásárlása Gépek, berendezések, felszerelések vásárlása TÁRGYI ESZKÖZÖK, IMMATERIÁLIS JAVAK VÁSÁRLÁSA ÖSSZESEN: II. Beruházások 1. Intézmények Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, 1.1. tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak) Műszaki ellenőri díjak Pitypang bőlcsőde bővítése tantermes általános iskola Intézményekhez kapcsolódó közműfejl. hozzájár. és csatlakozási díjak Frank-tanya területén feltárt római kori villa maradványainak konzerválása, szabadtéri 1.6. bemutatásra alkalmas állapot kialakítása Intézményi beruházások összesen: Elektromos beruházások Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, 2.1 tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak Műszaki ellenőri díjak KV-os vezeték földkábelbe helyezése Közvilágítás korszerűsítése különböző utcákban Lévai utcai park területén közvilágítás kialakítása Elektromos beruházások összesen: Út- és járdaépítések, közterületi lépcsők 3.1. Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak) Műszaki ellenőri díjak Kerékpárút fejlesztése és KMOP önrész Lakótelep buszvégállomásnál parkoló burkolása parkolási keretből 3.5. Kossuth Lajos utcai ingatlanon parkoló burkolása parkolási keretből 3.6. K2 körforgalom Hegyalja utca út-támfal-csapadékvíz elvezetés Őszirózsa utca út-járdaépítés, a csapadékvíz elvezetése II.ütem Liliom utca út-járdaépítés, a csapadékvíz elvezetése Kovács utca út-járda csapadékvíz elvezetése Kecskekő utca megnyitása út-és támfalépítés Óvárosi utcák rekonstrukciója (Ostor utca) út-járdaépítés és csapadékvíz elvezetés Petőfi Sándor u. Baross u. csomópont nyegyedik gyalogátkelő létesítése Kismartoni utca út-járda építés, csapadékvíz elvezetés Panoráma utca II. ütem Koszorú utca útépítés csapadékvíz elvezetés Kőszirt utca - Ostor utca között lépcső közműkiváltásokkal Baross utca felújítás parkoló sáv építése Károly király út Petőfi S. u. között

22 Megnevezés évi előirányzat Boglárka utca Deák Ferenc utca útfelület süllyesztése Muskátli utca Kertész utca, Kertész köz Vak Bottyán utca Máriavölgy utca és belső szervízút út-járdaépítés Ibolya köz lépcső építés Széles utca építése Szelektív hulladkégyűjtő áthelyezése Átlós utcában Út- és járdaépítések, közterületi lépcsők összesen: Felszíni vízelvezetés 4.1. Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak Műszaki ellenőrzés Tűzkőhegyi árokrendezése az autópálya - szervizút tervezett nyomvonala közötti szakaszon A Peugeot területének északi oldalán lévő árok rendezése Csapadékvíz csatorna átépítése (bővítése a Rákóczi utca alsó szakaszán) "L" ági csapadékvíz átemelő elektromos vezérlő szekrényének cseréje Felszíni vízelvezetés összesszesen: Zöldfelület fejlesztés 5.1. Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak Műszaki ellenőrzés Törökugrató botanikai tanösvény II. ütem (23/2009. VI. 08. KVB határozat és 117/2009. VI. 09. TFVB határozat) Széles utca zöldfelületrendezése (Építők útjától az M1M7 irányába eső szakaszon) Gólya u.-dózsa Gy. utca játszótér eszközeinek áthelyezése részben a Lévai 5.5. utcába, részben a Szabadidőpark területére (a bölcsőde bővítése esetén szükséges) Clementis u. játszótér felújítása I. ütem játszótéri rész a 0-8 éves korcsoport részére Clementis u. játszótér felújítása II. ütem labdapálya gumiburkolat kialakítása kerítés felújítással Stefánia utcai játszótér felújítása a 6-14 éves korcsoport részére Árok u. Szabadidőpark funkció bővítés I. ütem labdapálya felújítása gumiburkolattal Hosszúréti patak melletti park IV.-VIII. ütem a park teljes kiépítése közvilágítással, automata illemhellyel és a bekötéseivel együtt Zöldfelület fejlesztés összesen: Ivóvízhálózat fejlesztése Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, 6.1. tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak Műszaki ellenőrzés Fodormenta utca vízvezeték építés Száva köz vízvezeték építés Ivóvízhálózat fejlesztése összesen: Szennyvízhálózat fejlesztése 7.1. Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak Műszaki ellenőrzés Kőhegyi nyomott rendszer átépítése Szennyvízhálózat fejlesztése összesen:

23 Megnevezés évi előirányzat 8. Környezetvédelem Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, 8.1. tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak Törökugrató bánya - bányafalak biztonságossá tétele Környezetvédelem összesen BERUHÁZÁSOK ÖSSZESEN: III. Felújítások 1. Intézmény felújítások 1.1. Intézmények felújítása Önkormányzati ingatlanok, lakások felújítása Akadálymentesítés Intézményfelújítások összesen: Szennyvízcsatorna felújítások (csatornaépítési alapból) 2.1 Szennyvízcsatorna felújítás (csatornaépítési alapból) Szennyvízcsatorna felújítások (csatornaépítési alapból) összesen: Út-és járdafelújítás, közterületi támfalak 3.1. Járdaprogram Mátra utca felújítása Verseny utca felújítása Út-és járdafelújítás, közterületi támfalak összesen: FELÚJÍTÁSOK ÖSSZESEN: Felhalmozási kiadások összesen:

24 6. sz. melléklet BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÉVI KONCEPCIÓJA Budaörs Város Önkormányzat kezességvállalásai és adósságszolgálati kötelezettségei Társulásoknál kezesség vállalások Kezességvállalás összege Kezességvállalás állománya Hitel típusa én BTG Kft. Hitel Összesen : eft-ban Az önkormányzat hitel és egyéb kötelezettségei A hitel tőke állomány várható állománya Hitel típusa Hitel összege én Városháza bővítési hitel Beruházási hitel Megszűnt víziközmű társulati hitel (2005-ig) Hegyalja út I. ütem viziközmű (ivóvíz) Hegyalja út I. ütem viziközmű (ivóvíz) Hegyalja út I. ütem viziközmű (szennyvíz) Hegyalja út I. ütem víziközmű hitel (szennyvíz) Hitel összesen: Ingatlanvásárlás (LM Magyarország) Mindösszesen: eft-ban 10

25 6/A sz. melléklet Budaörs Város Önkormányzat hitelei és egyéb kötelezettségeinek állománya Beruházási hitel * eft Felvét: Összesen: Törlesztés Kamat+kezelési ktg Tőke Tőkemaradvány Adósságszolgálat összesen: Megjegyzés Tőketörlesztés kezete A hitel kamatait a november 2-án érvénybenlévő kondíciókkal számoltuk Tőkemaradvány EUR Ft Tőkemaradvány CHF többlet törlesztés kamat 2009,10,30 EUR 0,5710% 0,2837% CHF árfolyamváltozás árfolyam miatt Városháza hitel eft Felvét: Összesen: Törlesztés Kamat+kezelési k Tőke Tőkemaradvány Adósságszolgálat összesen: Megjegyzés Kamat+kezelési ktg 1 havi BUBOR+1,5% (9,52%)+0,2%kezelési költség KEZELÉSI KTG TŐL Tőketörlesztés kezdete , Kamat változott 2009, 09, 01 Megszűnt Viziközmű társulat hitel (Ö számú) eft Felvét: Összesen: Törlesztés Kamat+kezelési ktg Tőke Tőkemaradvány Adósságszolgálat összesen: Megjegyzés Kamat+kezelési ktg 3 havi BUBOR+3,3% (9,38)+0,45%kezelési költség, 35% kamatkedvezmény = 0,0983 KEZELÉSI KTG TŐL prime rate, 26% kamat kedvezmény 0,11151 kamat változás 2009,06,10 Megszűnt Viziközmű társulat hitel (Ö /0506/0507/0508 számú) eft Felvét: Összesen Törlesztés Kamat+kezelési ktg Tőke Tőkemaradvány Adósságszolgálat összesen: Megjegyzés Kamat+kezelési ktg 1 havi BUBOR+3,55% (11,57%)+0,45%kezelési költség 0, KEZELÉSI KTG TŐL Kamatkedvezmény 70% 0, % 0, kamat változás 2009,09,01 LM Magyarország képviselő-testületi döntés 158/2006.(VI.16.) ÖKT sz.határozat alapján eft Felvét: Összesen: Tőke Tőkemaradvány Adósságszolgálat összesen: Megjegyzés kamat kamatmentes Összes HITEL (a fentiekben látható kötelezettségek) eft Felvét: Összesen: Törlesztés Kamat+kezelési k Tőke Tőkemaradvány Adósságszolgálat összesen: