Bizottsága Szakbizottság

Átírás

1 Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Iktatószám: /2012. Tárgy: Az önkormányzat évi költségvetése Melléklet: Határozatok 1 db rendelet-tervezet Készítette: Közgazdasági Iroda Véleményezésre megküldve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága Szakbizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: február 29.

2 Tisztelt Közgyűlés! A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvényben, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvényben (továbbiakban Áht.) valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben (továbbiakban Ávr.) foglaltakra figyelemmel elkészült Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezete. Szeged város önkormányzata évi költségvetésének tervezése a korábbiaknál is zaklatottabban, rendkívül sok bizonytalanság mellett, sokszor információk hiányában, folyamatosan változó, időnként kiszámíthatatlan törvényi szabályozás változások mentén történt. A költségvetési tervkoncepció elfogadásakor még nem volt ismert, hogy miképp és hogyan változik a költségvetési törvény, nem voltak ismertek az önkormányzatot és a közösségi szolgáltatásokat ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat is érintő adójogszabályok, a költségvetést megalapozó ágazati törvényekről csak december második felében döntött a parlament, és ugyanígy csak év végéig születtek meg az önkormányzat gazdálkodását meghatározó törvények (önkormányzati törvény, államháztartási törvény, stabilitási törvény, nemzeti vagyon törvény). Az önkormányzatokat érintő megszorítások évben is tovább folytatódnak ben a költségvetési törvény előirányzatai alapján az önkormányzatoknak szánt költségvetési forrásokból mintegy 86 milliárd forint hiányzott ahhoz, hogy a szféra reálértéken ugyanannyi pénzt kapjon, mint 2010-ben ben 6 százalékkal kevesebb pénz jutott az önkormányzatoknak. A központi költségvetés állami támogatásai és a helyben maradó személyi jövedelemadó a központi költségvetésben 2012-ben 0,7 %-kal kevesebb, mint a évi előirányzat, amit reálértékben tovább csökkent a évre tervezett infláció. A magyar gazdaságot jellemző folyamatok rengeteg bizonytalanságot tartalmaznak. A költségvetési törvény gazdasági prognózisainak megalapozottságát sok kritika éri, mind a gazdasági növekedés, mind az inflációs cél tekintetében, így mind a bevételek, mind a kiadások tervezése rengeteg kockázati elemet tartalmaz. A évi költségvetési törvény, és a végrehajtásához kapcsolódó több törvény is előnytelenül érinti az önkormányzat finanszírozását. Az adótörvények változása következtében nem lehet megalapozottan arra számítani, hogy a kormány számításainak megfelelően a tervezett infláció mértékével növekednek a helyi adóbevételek. A személyi jövedelemadó törvényi szabályainak változása (adójóváírás eltörlése, bérbruttósítás módosítása, társadalombiztosítási költségek növelése) olyan költségnövekedést eredményez a közösségi feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál, amelynek kompenzálására az önkormányzat nem rendelkezik pótlólagos forrásokkal, az állami költségvetés pedig nem növelte erre való tekintettel az önkormányzatok támogatását. Az úgynevezett válságadók további fenntartása Szegeden a legnagyobb helyi adófizető gazdasági társaságokat érintik, akik ennek következtében várhatóan nem tudják folytatni az eddigi bővülési, fejlesztési programjaikat, ami kihatással lesz a város adóbevételeire, sőt a foglalkoztatásra is. Az illetéktörvény változása a gépjármű átírási illeték emelésével látszólag kedvezően hat az önkormányzatok bevételére is, azonban azzal, hogy egy évvel korábban a vagyonnal rendelkezőknek kedvező módon, magas hagyatéki értékre emelte az egyenesági öröklés és 2

3 ajándékozás illetékmentességét, továbbra sem lehet illetékbevétel növekedéssel számolni. A megyei jogú városok önkormányzatát sújtja, hogy az illetékbevétel megosztását a városok rovására módosították. A város panelprogramjának folytatását, illetve a évi pályázatban indult társasházak felújítását gyakorlatilag leállította a kormányzat azzal, hogy a pályázaton az önkormányzat által támogatott 36 panel épület közül csak kilenc panel épület kapott értesítést arról, hogy állami támogatásban részesül. Szeged városa a személyi jövedelemadóból, valamint a jövedelemkülönbség mérséklésére nyújtott átengedett központi adókból az előző évhez képest 2011-ben 507 millió Ft-tal kevesebb összeget kapott, ami 2012-ben tovább folytatódik. Nem nő, sőt a kormányzati zárolások miatt a tavalyi év 90%-ban korlátozták a közösségi közlekedés finanszírozására adott támogatást a közösségi közlekedést működtető vidéki városokban, miközben nőnek az üzemanyagárak és egyéb költségek. A város által fenntartott előadó-művészeti tevékenységet folytató intézmények támogatása 78 millió forinttal csökken 2012-ben. A szociális ellátás támogatása 15 %-kal csökken, aminek egy részét szervezeti változás magyaráz, ugyanakkor a szociális helyzethez képest indokolatlanul, 186 millió forinttal csökkentették a a pénzbeli szociális juttatások összegét. A keret csökkentésén túlmenően jelentős, az ellátottakat érintő megszorításokat léptetett életbe a szociális törvény módosítása. Közoktatásban továbbra is a közoktatási teljesítmény-mutató alapján került megállapításra a normatív állami támogatás összege, a város minimálisan, de kevesebbet kap, mint az előző évben. Összességében az önkormányzati kötelező feladatokhoz kapcsolódó, a Magyar Államkincstár által folyósítandó támogatások, az önkormányzatot megillető illeték bevétele az önkormányzat működési bevételeinél összehasonlítható szerkezetben 411 millió forint csökkenést jelentenek az előző évi forrásokhoz képest. További 382 millió forint forrást von el az önkormányzati feladatok ellátásától az általános forgalmi adó 2 %-os emelése. A költségvetési kiadásoknál még nem lett figyelembe véve, hogy a dologi és beruházási kiadásokat mennyiben fogja érinteni a tervezett, illetve a ténylegesen realizálódó infláció emelkedése. A személyi jövedelemadó változások, a minimálbér és bérminimum emelkedése az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok számításai szerint akár 344 millió forint költségnövekedést eredményez. Az önkormányzati fenntartású intézményeknél az elvárt béremelés kihatása akár 190 millió forint is lehet. Nem csak az állami költségvetési kapcsolatok jelentenek forrás szűkülést, illetve kiadás növekedést. Sajnálatos módon a Közgyűlés önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntései is rontottak a város pénzügyi pozícióján. A társaságok évi évközi plusz támogatásáról, valamint a nyereségesen gazdálkodó társaságok osztalék bevételéről történő lemondások 733 millió forint kiadás növekedést illetve bevétel csökkenést jelentettek. Ez az összeg jelentősen segítette volna a évre áthúzódó feladatok finanszírozását, azonban ennek hiányában az ez évi faladatok csökkentésére kényszerülünk. A 2 milliárd forint körüli költségvetési veszteség ledolgozása csak olyan erőfeszítésekkel volt 3

4 megoldható, amely egyszerre érinti az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok finanszírozását, valamint a hivatal gazdálkodását. A évre tervezett pénzügyi egyensúly csak akkor teljesíthető, ha a közgyűlés felelős döntéseivel hozzájárul a költségvetés végrehajtásához. Törvényi szabályozás hatása az önkormányzatokra Az ország költségvetését és a hozzá kapcsolódó törvényeket az elmúlt évekhez hasonlóan ismét az év utolsó napjaiban fogadták el. A helyi önkormányzatok beleértve a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is 2012-ben hitelforrások nélkül több mint milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A 2012-re prognosztizált 4,2%-os infláció reálértékben jelentős támogatáscsökkenésnek számít. A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetése történik, az adójóváírás megszüntetésével (a tervezett adóbevétel 13,89 %-kal több, mint a évi terv). Céltartalék szolgál a munkáltatók adórendszer átalakítása miatti kompenzációjára, amennyiben azok legalább 5 %-os béremelést hajtanak végre. A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációra számíthatnak. A magas jövedelműek kivételével mindenkinek romlik jövőre a helyzete az adójóváírás és a félszuperbruttó kivezetése miatt. A minimálbért 18 %-kal bruttó 93 ezer forintra, a garantált bérminimumot 15 %-kal bruttó 108 ezer Ft-ra kell emelni. Mindez azonban csak azt jelenti, hogy az érintettek annyi nettó bért visznek haza, amennyit évben keresnek. A tervezet 4,2 %-os infláció miatt a bérek reálértéke csökkenni fog. Szigorodik a cafetéria rendszer, minimálisra szűkül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások köre. Kikerül a kedvezményes adózású juttatások közül a hidegétkezési jegy. A Szép-kártya felfuttatása egyrészt a melegétel utalványt váltja ki ben havonta 18 ezer forint értékig lehetett hideg és melegétel vásárlásra felhasználható utalványt adni kedvezményes adózás mellett, 2012-ben a maximális éves keret forint lesz. Megszűnik az Internet előfizetési díj adómentes támogatása. A béren kívüli juttatások körén belül változás, hogy a reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége megszűnik, így a szabályozás ismét visszakerül a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá, és még 27 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni utána. A társasági adózás területén elmarad az 500 millió forint fölötti forgalmú társaságoknak ígért adócsökkentés, vagyis nem lesz 10 %-os az adó, hanem marad a 19 % adófizetési kötelezettség. Az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50%-áig lesz felhasználható. Korlátozzák a korábbi években keletkezett veszteség elhatárolásának lehetőségét. Az elhatárolt veszteség az eddigi 100 %-kal szemben csak az adóalap 50 %-áig lesz felhasználható. Megmarad a pénzügyi szervezetek különadója, és az egyes ágazatokat terhelő különadó. Az általános forgalmi adó esetében az általános 25%-os ÁFA-kulcs 27%-ra emelkedik, ami az egyik legmagasabb kulcs az Unión belül. A fogyasztókat, beruházókat érintő áfa kulcs emelés 150 milliárd forint bevétel többletet hoz az államnak. EU-s jogharmonizáció keretében megszűnik a személygépjárművek bérlete utáni ÁFA levonhatóságának tilalma. A jövedéki adó novemberétől a legtöbb termék esetében növekszik. A gázolaj adómértékének megemelése oly módon történik, hogy az adómérték az uniós adóminimum arányát képezi le (8%-os eltérés van a két üzemanyag között, a korábbi 20% helyett). Így a benzin adómértéke marad 120 Ft/liter, a gázolaj adómértéke 97,35 Ft/literről 110,35 Ft/literre emelkedik. A 4

5 fuvarozók a megemelt adómérték bevezetését követően is visszaigényelhetik a gázolaj adómértékének adóminimum feletti részét. A társadalombiztosítási ágazatban a munkavállaló által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% marad, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%-ról 3%-ra emelkedik, a munkaerő-piaci járulék 1,5% marad, valamint új adónemként baleseti adó kerül bevezetésére, mely az Egészségbiztosítási Alap egyenlegének javítása érdekében szükségesek. Megszűnik egyes jövedelmek (végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás, továbbá a másodállások) egészségbiztosítási járulék alóli mentessége, a továbbiakban 27% lesz a járulékkulcs. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék minimális alapja a minimálbérről annak másfélszeresére emelkedik. A beszedett illetékbevételből a megyei jogú városi önkormányzatokat az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel 47%-a illeti meg (a évvel szemben, ahol 50% volt a bevétel), csökkentve az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra visszatartott, 8,5%-os költséggel. A cégautó adózása 40%-kal drágul azzal, hogy a hengerűrtartalom-alapú adó helyett az adózás a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében történik (20 milliárd forint többlet bevétel várható a költségvetésben). Új adóként kerül bevezetésre a 30 %-os baleseti adó, amelyet a kötelező felelősség biztosítással együtt kell fizetni. Az adócsomag alapján a gépjármú fenntartókat most már nyolc adófajta is terheli: gépjárműadó, regisztrációs adó, üzemanyagban fizetett magas áfa, jövedéki adó, megemelt jövedéki és készletezési adó, kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, és az újonnan bevezetett baleseti adó. Egyéb adó terén a vállalkozások a továbbiakban nem írhatják le saját innovációs tevékenységük, vagy kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektjeik költségeit az innovációs járulékukból. Új adóként került bevezetésre a népegészségügyi termékadó (hamburger adó). A Szakképzési Alapba befizetendő összeget nem lehet csökkenteni a helyi szakképző iskoláknak adott támogatással. A törvényben eltörölnek több, az építményadóhoz kapcsolódó mentességet. Megszűnik a nem önkormányzati és nem állami fenntartású szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, nevelésioktatási feladatokra szolgáló helyiségek védettsége, csak az állami, önkormányzati és egyházi fenntartású intézmények lesznek adómentesek. A kormány korábban befagyasztotta az energiaárakat, ami a világpiaci árak alakulásának ismeretében előbb-utóbb tarthatatlan lesz. Az árak rögzítése a távhőszektorban, a többségében önkormányzati tulajdonban lévő hőszolgáltató cégek pénzügyi ellehetetlenüléséhez fog vezetni. Az önkormányzati alrendszer forrásszabályozása A évi költségvetési törvény az önkormányzati forrásszabályozás alapvető elemeit nem változtatja meg. Az önkormányzati forrásszabályozás jelenlegi rendszerének jelentős feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó átalakítása a NGM tájékoztatása szerint évtől várható. A költségvetési törvény azzal számol, hogy a helyi önkormányzatok 2012-ben 3.202,6 milliárd forint hitel és értékpapír műveletek nélkül számított, GFS rendszerű - bevételből gazdálkodhatnak, ami nominálértéken a évi várható bevételeknél 0,9 %-kal magasabb, azonban az önkormányzatok jelentős bevétel növelésével számol. A törvény 2012-ben nem kalkulál az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények és egészségügyi intézmények államosításával. Figyelembe veszi viszont a tervezet az önkormányzati 5

6 tűzoltóságok átadását az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A bevételek 40,5 %-a saját folyó bevétel, átengedett gépjárműadó, felhalmozási és tőke jellegű bevétel, valamint 59,5%-a állami hozzájárulás, támogatás, személyi jövedelemadó, uniós támogatás, egyéb támogatásértékű bevétel. A központi költségvetés állami támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadó milliárd forint, ami 0,7%-kal kevesebb, mint a évi előirányzat, ugyanakkor a Kormány által végzett bázis korrekcióval 0,7%-os növekedést mutattak ki. Természetesen a 2012-re prognosztizált 4,2%-os infláció mellett reál értékben jelentős támogatás csökkenés következik be. A költségvetési törvény rögzíti a helyben maradó Szja 8 %-át, ugyanakkor kimaradt az a kitétel, mely szerint a Szja bevétel 40%-a az önkormányzatokat illeti meg. A helyben maradó személyi jövedelemadó (az összes szja 8 %-a), az előző évhez képest 10,5%-kal csökken, 13,3 milliárd forinttal kevesebb, amit az állam az önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport és kulturális feladatai normatív állami hozzájárulás megemelésével próbál kompenzálni. Az önkormányzati források tervezésénél a saját bevételek részeként az intézményi bevételek 4,2%- os, a tervezett inflációval azonos mértékű emelkedésével számol a kormányzat, ami az önkormányzatok díjmegállapításánál a bekövetkezett áremeléseknek megfelelő díjemeléssel biztosítható. A helyi adó bevételre vonatkozó előirányzatok mind a évi tényadatot, mind a évre várható adatot is meghaladja. A gazdasági növekedés tervezett mértéke nem eredményez ilyen mértékű adóalap növekedést. Az elvárt 4,2%-os növekedés csak néhány adófajtánál lehetséges adóemeléssel, vagy új adófajták bevezetésével biztosítható. Az átengedett gépjárműadónál a kormány nem számol adóbevétel növekedéssel. A gépjárműadó a korábbiaknak megfelelően 100 %-ban önkormányzati bevételként szerepel a költségvetésben. Az illetékbevételek alakulására kedvezően hathat, hogy emelkedik a gépjárműveket terhelő visszterhes vagyonszerzési illeték mértéke, ugyanakkor kedvezőtlen, hogy a 8,5 %-os költségek levonása után az eddigi 50 % helyett a megyei jogú városok részesedése 47 %-ra csökken az illetékességi területükön képződő illetékbevételekből. A köztisztviselők illetményalapja 5. éve változatlan ( Ft). Továbbra is előírja a törvény egyéb juttatásként a keresetbe tartozó juttatások bázis előirányzatának 2 %-os tervezési kötelezettségét, bár ehhez nem kapcsolódik állami támogatás, mint ahogy a közoktatási törvény szerint a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéshez sem. A költségvetés figyelembe veszi, hogy január 1-től az önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá válnak, így a megszűnő önkormányzati tűzoltóságok támogatása sem szerepel a költségvetésben. Központosított előirányzatok A központosított előirányzatoknál több esetben történt előirányzat csökkentés, így kevesebb pénz jut a következő feladatokra: -kiegészítő támogatás, nemzetiségi, nevelési, oktatási feladatokhoz, -könyvtári közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, 6

7 -esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, -integrációs rendszerben részt vevő pedagógusok támogatása. Növekedett a helyi önkormányzatok szervezési intézkedéseinek támogatására szolgáló keret, ösztökélve az önkormányzati létszám leépítéseket. Kimaradt a jogcímek között a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatása, és a belterületi belvízelvezetés támogatása. Az előadó-művészeti támogatáson belül a fenntartói ösztönző részhozzájárulás 12,3%-kal, 560 millió forinttal csökkent. Ugyancsak csökkent a művészeti ösztönző támogatás is 10,5%-kal, 587 millió forinttal. A közösségi közlekedés támogatására előirányzott összeg felhasználását az előző évi támogatási összeg 90%-ára korlátozták, a szétosztás elvei változatlanok. Az igazságos és arányos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, valamint az adójóváírás kivezetése miatt kieső, a közszférában dolgozókat érintő jövedelemcsökkenés kompenzálására a költségvetésben 64 milliárd forint van céltartalékba helyezve. A bérkompenzáció már 2011-ben sem nyújtott fedezetet a bérmozgásokra, mivel nem veszi figyelembe a soros előrelépések bérköltség növekedését, és a kompenzációval együtt sem biztosítható, hogy senki se kapjon kevesebb nettó jövedelmet. Szeged Megyei Jogú Város évi költségvetése A helyi önkormányzatokról szóló, még hatályban levő évi LXV. törvény 8. -a szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, diák és tömegsport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. A felsorolt feladatokban - a törvény által meghatározott kötelező feladatokon felül - az önkormányzat maga határozza meg, hogy a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. A december 31-ig hatályos szabályok értelmében a helyi önkormányzat költségvetése összevontan tartalmazta az önkormányzat, az önkormányzat hivatala, a hozzá rendelt helyi nemzetiségi önkormányzatok és Társulások költségvetését is. Ez a helyzet az átláthatóságot részben rontotta. Az Országgyűlés által december 23-án elfogadott Áht. és a végrehajtására kiadott, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) tartalmazza az önkormányzati alrendszer gazdálkodására vonatkozó január 1-től hatályos új szabályokat. Az Országgyűlés által évvégén tömegesen és nagyszámban elfogadott törvények (pl. Áht., Ávr., Ötv.) több paragrafusa és bekezdése egymásnak ellentmond, több pontja nem vagy nehezen 7

8 értelmezhető. Jelen költségvetés előterjesztésekor a Nemzetgazdasági Minisztérium különféle szakértőinek, többfajta és ismét ellentmondó leirataira kell alapozni a jogszabályi végrehajtásokat. A törvényhozói hibák nagyrésze várhatóan később, márciusban lesz kijavítva. Az Áht. és Ávr. szerinti új szabályozás alapelve az egységes szabályok kialakítása, a kivételek számának csökkentése. Az Áht. 23. (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint elkülönülnek egymástól a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek (ide értve az önkormányzati hivatalt is) költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai. Az Áht. hivatkozott rendelkezéseinek végrehajtási szabályait az Ávr. 24. (1) és (2) bekezdése tartalmazza, amelyben meghatározásra került, hogy mely bevételeket és kiadásokat kell a helyi önkormányzat, illetve melyeket az önkormányzati hivatal költségvetési bevételei és kiadásai között megtervezni. A helyi önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak meghatározásához az Áht. és Ávr, előírásain túl elsősorban a helyi önkormányzatokról szóló Ötv. és az ágazati jogszabályok előírásai az irányadók. Az önkormányzati hivatal költségvetési bevételeinek és kiadásainak meghatározásához az Ötv. és az ágazati jogszabályok előírásait kell figyelembe venni. Elsősorban a képviselőtestület működéséhez, a tagjainak díjazása, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatainak ellátásához, a jegyzőhöz telepített államigazgatási feladatok (pl. államigazgatási jogszabályon alapuló segélyezés) végzéséhez szükséges személyi tárgyi feltételek biztosításához, a vagyonkezelt ingó-ingatlan vagyon fenntartásához kapcsolódó bevételek és kiadások lesznek az önkormányzati hivatal költségvetési bevételei és kiadásai. Az Áht. 26. (1) bekezdése és az Ávr. 29. (1) bekezdése alapján elkülönül a helyi önkormányzat és az önkormányzati hivatal költségvetésétől a helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetése is. A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének működésével, tagjainak díjazásával kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni. A helyi önkormányzatok költségvetési rendelet-tervezetének összeállítása, a bevételek bemutatása az Áht. és az Ávr. figyelembevételével történik. Szeged évi költségvetése az előző évekhez hasonlóan a kötelező önkormányzati feladatok ellátása szempontjából kiemelten fontos működési bevételek és kiadások tekintetében továbbra is egyensúlyban van. A évi költségvetés összeállításánál az elsődleges cél az volt, hogy a költségvetés biztosítsa a kötelező feladatok ellátását, a szerződéssel vállalt kötelezettségek teljesítését, a korábban megpályázott fejlesztések folytatását, befejezését. Az Áht. és Ávr. most is előírja, hogy a költségvetési rendeletnek elkülönítetten kell tartalmaznia a finanszírozási célokat szolgáló pénzügyi műveleteket, így a hitelből, kötvénykibocsátásból, értékpapír eladásából eredő bevételeket, a pénzmaradvány igénybevételét valamint a hitelek törlesztésére fordítandó kiadásokat. 8

9 I. BEVÉTELEK ALAKULÁSA Az Áht. a évi költségvetési rendelet-tervezet az önkormányzat és az önkormányzat által irányított költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatait elkülönítetten tartalmazza. I.1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat bevételei Az Önkormányzat évre tervezhető összes bevétele a finanszírozási műveletekkel együtt a évi eredeti előirányzat 75,5 %-a. I.1.1 Az Önkormányzat működési bevételei A működési bevételek körében kerültek megtervezésre a közhatalmi jogkörhöz köthető bevételek, amelyeket az önkormányzat a hatósági eljárási jogköre gyakorlása közben, jogszabály alapján szed be. Tervezett összege eft, illetve az egyéb saját működési bevételek tervezett összege eft. Az önkormányzat részéről kiszámlázásra kerülő termékek és szolgáltatások számlájában szereplő általános forgalmi adó tervezett értéke eft. Hozam- és kamatbevétel címén a tervezett számla és kölcsönkamat eft. Önkormányzatok sajátos működési bevételei: Illetékek: az illetékbevétel tervezett összege 105 millió Ft-tal kevesebb, mint a évi előirányzat. Helyi adók: a évi helyi adók tervezett előirányzata a évi eredeti előirányzatnál 2,8%-kal magasabb, összességében eft összegű. A évre tervezett helyi adóbevételek összetétele a következő: Megnevezés évi tervezett előirányzat eft-ban évi javasolt előirányzat eft-ban Index % iparűzési adó ,6 idegenforgalmi adó ,9 építményadó ,8 Helyi adók összesen ,8 Iparűzési adó jogcímen 100 millió forint bevételcsökkenéssel számol az előterjesztés a évi eredeti előirányzathoz viszonyítva. Az idegenforgalmi adó jogcím 417 Ft/fő/vendégéjszaka adómértékkel kalkulálva 85 millió Ft-os bevételt eredményezhet. Az építményadóban a jogszabályváltozás, illetőleg új adózók belépése miatt várható az adótárgyak, illetve az adóalanyi kör és ezáltal az adóztatott terület nagyságának bővülése, ami a évre tervezett előirányzathoz viszonyítva 346,4 millió forinttal több tervezett bevétel növekedést tesz lehetővé. Az úgynevezett válságadók Szegeden a legnagyobb helyi adófizető gazdasági társaságokat továbbra is érintik, akik ennek következtében várhatóan nem tudják folytatni az eddigi bővülési, fejlesztési 9

10 programjaikat, ami kihatással lesz a város adóbevételeire, sőt a foglalkoztatásra is. Átengedett központi adók: a személyi jövedelemadó helyben maradó részeként, valamint a jövedelemkülönbség mérséklésére együttesen eft összeggel számolhat az Önkormányzat. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatát évben megillető átengedett adók a következők: Megnevezés évi eredeti előirányzat eft-ban évi javasolt előirányzat eft-ban Index % SZJA helyben maradó ,4 SZJA jöv.kül.mérs ,2 SZJA összesen ,9 Gépjárműadó ,8 Term.bérbeadásából jöv ,0 Átengedett adók összesen ,7 Átengedett központi adók elosztása az előző évhez képest jelentősen változott. Az önkormányzatokat évben csak az állandó lakhely szerint az adózók által bevallott, a NAV által települési önkormányzat közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg felhasználási kötöttség nélkül. Az önkormányzat évben eft helyben maradó személyi jövedelemadóval számolhat, amely eft-tal marad el évi összegtől. A települési önkormányzatok bevételeiben meglévő aránytalanságok csökkentését szolgáló jövedelem differenciálódás mérséklésével kapcsolatos szabályozás az előző évhez képest nem változott. A számításnál a már ismert évi első félévi költségvetési beszámoló keretében közölt június 30-ai iparűzési adó-erőképességet veszik alapul. Az önkormányzatot évben eft jövedelem különbség mérséklésére szolgáló összeg illeti meg, amely az előző évhez képest eft-tal több. A gépjármű adó mértéke alapvetően a gépkocsi KW teljesítményéhez, illetve a gyártástól eltelt időhöz igazodik. Az önkormányzatnak ebből az adónemből történő adóbevételét érintő jogszabályi változás évre nincs. A jelenlegi társadalmi-, gazdasági helyzetben nem várható, hogy év közben jelentős új, illetve használt gépjármű forgalomba helyezése történjen, a gépkocsipark elöregedése miatt kevesebb bevétellel lehet számítani. Valószínűleg növekedni fog a behajtás útján beszedhető adó aránya a teljes adónemen belül. A évre tervezett bevétel összege mintegy 73,2 millió forinttal elmarad a évi eredeti előirányzat összegétől. Bírságok, pótlékok és egyéb saját bevételek körében a közterület használati díj címén eft a javasolt előirányzat. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és az IKV Zrt. közötti Ingatlanhasznosítási szerződés alapján, az IKV ZRt. részéről fizetendő haszonbérleti díj tervezett összege az előző évi elszámolást is figyelembe véve eft. A bírságok és pótlékok között a helyi adókkal kapcsolatosan várhatóan beszedésre kerülő bírságok és pótlékok eft összegben kerültek tervezésre. A közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetére az igénybevételi díj tervezett összege eft. A közterületi parkoló rendszer működtetéséből származó bevétel tervezett összege eft, amely számolt a rakpart parkolási rendszerbe való bevonásával és a parkolási díjak növelésével is. 10

11 Önkormányzatok költségvetési támogatása Az önkormányzat forrásszabályozásában az előző évhez képest lényeges változás nem következett be, a normatív támogatások bemutatása az előterjesztés 7.sz. mellékletében található. Normatív támogatás Az igazgatási feladatokra kapott normatív jogcímek közül a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport és kulturális jogcímen igényelhető normatív állami hozzájárulás jogcímen fajlagos értéke az előző évhez képest Ft/főről Ft/főre emelkedett, ezért ezen a jogcímen eft-tal több támogatásban részesül az önkormányzat. A körzeti igazgatási feladatok, az okmányirodai működési kiadások és az építésügyi igazgatási feladatok támogatásának fajlagos értéke az előző évhez viszonyítva nem változott. Az ügyiratok számának csökkenése miatt az okmányiroda működési kiadásaira, valamint a gyámügyi igazgatási feladatokra kevesebb támogatás érkezik az önkormányzathoz. A kiegészítő hozzájárulás építésügyi igazgatási feladatokra - az ügyiratok számának növekedése miatt - a támogatás összege emelkedett. Összességében az igazgatási és egyéb feladatokra 31 %-kal több állami támogatás érkezik az önkormányzathoz. A támogatás összegének emelkedése csak 80 %-ban pótolja a lakóhelyen maradó személyi jövedelemadó csökkenését. A szociális ellátások körében a pénzbeli szociális ellátás fajlagos összegének alsó határa Ft/fő-ről Ft/főre csökkent, a felső határa Ft/főről Ft/főre emelkedett. Az összeg elosztásának módja változott, a korábbi 5 szempont helyett csak 2 szempont szerint kerül felosztásra. A változások következtében ezen a jogcímen évben 33%-kal kevesebb összeg érkezik az önkormányzathoz. A gyermekvédelmi különleges ellátásra, a fogyatékos személyek intézményi ellátására, az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátásra, az utógondozói szakellátásra, valamint bölcsődei ellátásra összességében az önkormányzathoz az előző évhez képest 1 %-kal kevesebb összeg érkezik. A fajlagos összegek változatlansága mellett a csökkenést első sorban a Szeged-Csanád Egyházmegyének átadásra került speciális fiúotthoni ellátás eredményezte. A közoktatási feladatoknál évben az óvodai, az általános és középiskolai, a szakmai elméleti képzés, a kollégiumi, az alapfokú művészeti oktatás, valamint a napközi ellátás jogcímen a normatív állami támogatás összege a közoktatási teljesítmény-mutató alapján került meghatározásra. A támogatás összege egységesen 12 hónapra azonos összegben az előző évhez képest változatlanul Ft/teljesítmény-mutató/év összeggel került megállapításra. Az alap-hozzájárulásba olvadt az intézmény-típusú együttható megemelésével 2011/2012. tanévtől az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulás és a diákotthoni, kollégiumi lakhatási feltételeket biztosító normatíva. A középszintű érettségi és szakmai vizsga lebonyolítás jogcímen az előző évhez képest változatlanul Ft/fő/év összeggel számolva érkezik támogatás az önkormányzathoz. Az előző évek tapasztalatai szerint ez az összeg csak töredékében fedezi az ágazati jogszabályokban meghatározott érettségihez és szakmai vizsgához kapcsolódó kiadásokat. A tanulói létszám kismértékű visszaesése, valamint a szabadon felhasználható normatív állami támogatás és a kötött felhasználású támogatások körének átrendeződése miatt évben több mint 8 %-kal kevesebb szabadon felhasználható közoktatási normatív támogatással számolhat az önkormányzat. Változás, hogy évben a változatlan fajlagos összeggel számolva a szakmai, tanügyiigazgatási informatikai feladatokra, az óvodai, iskolai és kollégiumi kedvezményes étkezésre, a tanulók ingyenes tankönyvellátására az önkormányzat a támogatást már kötött felhasználású 11

12 normatív támogatásként kapja. Az önkormányzat által fenntartott illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek évi támogatása az előadó-művészeti szervezet támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvényben (továbbiakban: Emtv.) meghatározott szempontok alapján valósult meg. Az önkormányzat a színházak vonatkozásában az előző évhez képest eft-tal kevesebb állami támogatással számolhat. Az önkormányzat a központosított előirányzatokból az Emtv. alapján besorolt szimfonikus zenekar támogatási összegéhez pályázat útján juthat, melynek elosztását és folyósítását miniszteri rendelet állapítja meg. Közoktatási feladatokkal összefüggő kötött felhasználású normatív támogatások köre az előző évhez képest az eddigi jogcímeken felül (pedagógus továbbképzés, osztályfőnöki és gyógypedagógiai pótlék) két jogcímmel kibővült: tanulók ingyenes tankönyvellátása, kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés jogcímekkel. A pedagógus továbbképzés fajlagos összege Ft/fő/évről Ft/ fő/évre csökkent. A szabadon felhasználható és a kötött felhasználású normatív támogatás jogcímek átrendeződése következtében évben az önkormányzat eft-tal több kötött felhasználású közoktatási normatívával tervezhet, miközben a szabad felhasználású normatíva összege ekkora összeggel le lett csökkentve. A szociális feladatokkal összefüggő kötött felhasználású normatív támogatásként veheti igénybe az önkormányzat évben a gyermekek létszáma alapján a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés összegét. A szociális továbbképzés fajlagos értéke Ft/Fő/évről Ft-Fő/évre csökkent. A továbbiakban csak azok a képzések támogathatók, amelyeket évben vagy azt követően kezdték meg, a továbbképzés évtől nem támogatott. Az aktív korúak ellátásán belül két rendszeres pénzellátást különböztetünk meg. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege a nyugdíjminimumról (28.500,- Ft) annak 80%-ára csökkent (22.800,- Ft) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. (továbbiakban Szt.) 35. (4) bekezdése alapján. A rendszeres szociális segély nem fix összegű támogatás, függ a családtagok számától, egyéb körülményeitől (pl. felnőttek, gyermekek létszáma, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartós betegség vagy fogyatékosság) és a család jövedelmétől. A tavalyi évben legfeljebb a minimálbér nettó összegének megfelelő (havi ,- Ft) segélyt lehetett megállapítani, január 1-jétől ez az összeg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-ára (jelenleg ,- Ft) csökkent a Szt. 37. (4) bekezdése alapján. Amennyiben két aktív korúak ellátására jogosult személy is van a családban és egyikük foglalkoztatást helyettesítő támogatást kap, akkor a rendszeres szociális segélyben részesülő esetén a segély havi összege legfeljebb a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözete lehet, mely jelenleg ,- Ft. További változás, hogy míg a tavalyi évben az 55 év feletti aktív korúak ellátására jogosult állástalan személyek részére automatikusan rendszeres szociális segélyt kellett megállapítani, január 1-jétől ez a korhatár a kérelmezőre irányadó nyugdíjkorhatár előtti öt évre módosult a Szt. 37. (1) bekezdés b) pontja alapján. A már megállapított ellátásokat is felül kell vizsgálni március 31- ig, mely azt eredményezi, hogy az január 01-je és december 31-e között születettek (mintegy 200 fő) részére április 1-jétől a rendszeres szociális segély helyett foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell folyósítani. Így az ellátásuk Ft-ról Ft-ra csökken. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők létszámának emelkedését ellensúlyozhatja egy január 1-jétől hatályos szabály, melynek hatása az idei évben jelentkezik először. A Szt. 36. (2) bekezdés e) pontja alapján meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának éves felülvizsgálata során nem tudja igazolni, hogy a 12

13 felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, vagy kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - folytatott, közérdekű önkéntes tevékenységet végzett, munkaerőpiaci programban, vagy legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele folyamatban van. A normatív lakásfenntartási támogatás jegyzői hatáskörbe került a Szt. 25. (3) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján, míg a helyi lakásfenntartási támogatás korábbi szabályozását hatályon kívül helyezték azzal, hogy a január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb március 31-éig folyósítható (Szt. 140/I ). Szegeden 2500 háztartásban szűnik meg a helyi lakásfenntartási támogatás, a támogatás összege átlagosan 1600 Ft/hó/háztartás. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban történő változás (2011. évi CXCI törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról) a Szt-ben is átvezetésre került, így közgyógyellátást alanyi jogon az I-II. rokkantsági csoportú rokkantsági nyugdíjban részesülők helyett a rokkantsági ellátásban részesülők számára lehet megállapítani. (Szt. 50. (1) bekezdés g) pontja.) Ez azt eredményezi, hogy a 62. életévüket betöltött, korábban a fenti okból alanyi jogon közgyógyellátásra jogosultak (mintegy 400 fő) részére csak jövedelemvizsgálatot követően, (és amennyiben az egyéb feltételeknek is megfelelnek) lehet normatív, vagy méltányossági alapon megállapítani az ellátást. A hatósági eljárások során tapasztaltuk, hogy a I-II. csop. rokkantak nyugdíja meghaladja a Ft-ot, ezért méltányosság jogcímen nem jogosultak közgyógyellátásra. Az adósságkezelési szolgáltatás vonatkozásában lényeges szigorítás, hogy a Szt. 55/B. (2)-(3) bekezdése szerint ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül (2011-ben 6 hónap volt) nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban. Ez a szigorítás az ügyfelek számában csökkenést fog eredményezni. A központosított előirányzatok között év közben pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre, így például a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többlet kiadások, kiegészítő támogatás a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokra, az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő programokra, a gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés és a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás. Az esélyegyenlőség, felzárkóztatást segítő támogatások jogcímen belül jelenik meg többek között az Arany János Programok támogatása is. A évi inflációt a normatívák nem követik le, az állam elinfláltatja a támogatások értékét. Támogatásértékű bevétel Az önkormányzat a költségvetési törvény 5. számú mellékletében helyi közösségi közlekedés támogatása címén támogatást igényelhet. Az önkormányzat a támogatást a területén működő, pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább. A pályázati döntésig az önkormányzat utólagos elszámolással előleget vehet igénybe. Az előleg mértéke havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy hónapra jutó támogatásának 90%-át. Az előleg iránti igényt az önkormányzat benyújtotta, így az egyéb támogatásértékű bevételek között ezzel összefüggésben tervezett előlegként eft összeg szerepel. A nemzetiségi önkormányzatok támogatására eft, a évről áthúzódó bérkompenzációra eft, a Szegedi Vadasparkkal történő elszámolásokra eft és az alapok szabad 13

14 pénzeszközeinek finanszírozási célú átvételéhez eft került számvételre. A központosított előirányzatok között év közben pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre, így például a lakossági közműfejlesztés támogatására, könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásra, a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többlet kiadások támogatására, az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatásokra, egyéb sajátos közoktatási feladatok támogatására, belterületi utak szilárd burkolattal történő ellátására. Tárgyévben eft működési célú támogatási kölcsön térüléssel számol önkormányzatunk a Pick Szeged Kft.-től és a Szegedi Fürdők Kft-től. I.1.2 Az Önkormányzat felhalmozási célú bevételei Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése soron a tulajdonosi döntések alapján kijelölt, IKV Zrt. lebonyolítású ingatlan, telek értékesítésekből, vagyoni értékű jog értékesítéséből együttesen nettó eft bevétellel számoltunk az előirányzat kialakításánál. Felhalmozási célú ÁFA visszatérülések Az elektromos tömegközlekedés, a vízügyi alap beruházásaihoz, felújításaihoz valamint egyes beruházásokkal összefüggésben áfa visszatérüléssel számolhat az Önkormányzat, ennek tervezett összege eft. Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkejellegű bevételei körében a nem lakás célú helyiségek értékesítéséből eft, a hulladékszállító-gyűjtő eszközök és a központi hulladéktelep bérleti díjára eft, az elektromos tömegközlekedés projekthez kapcsolódó vagyontárgyak bérbeadására eft előirányzat került tervezésre. A pénzügyi befektetések bevételei között Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonosi jogosítványaihoz kapcsolódóan eft összegű a tervezett osztalék. Egyéb felhalmozási bevételek Támogatásértékű felhalmozási bevételek között az uniós támogatású projektekre összesen eft érkezhet, ebből európai uniós támogatás e Ft, központi támogatás e Ft: a Tarján Víztorony tér rekonstrukciójára 719 eft, az Újszegedi Liget Játékok Kertjére eft, a Vásárhelyi Pál utca komplex felújításának I. ütemére eft, a Vásárhelyi Pál utca komplex felújítás II. ütemére eft, a Városrehabilitáció I. programra eft, a Városrehabilitáció II. programra eft, az Elektromos tömegközlekedés projektre eft, az AGÓRA- TIOP projektre eft, az Acél utcai rendelő felújítására eft, a Vadaspark Zsiráfház építésére eft, a Két Állatkert programra eft, a Szegedi Nemzeti Színház energia korszerűsítésére eft, a Szeged-Szőreg-Törökkanizsa kerékpárút építésére eft, a TIOP IKT fejlesztés az iskolában programra (digitális iskolai tábla beszerzések) eft, a Szeged-Szabadka piacok közötti együttműködésre eft, a Bálint Sándor Emlékház és Kutatóközpont kialakítására eft, az AGÓRA-KEOP (villamos energia) programra eft, az AGÓRA-KEOP (hőigény kielégítése) programra eft, a Szeged-Temesvár közötti biodiverzitás és természetvédelem programra eft, a Petőfi Sándor sgt. Bölcsőde korszerűsítésére eft, az elővárosi vasút előkészítésére eft, Agrárlogisztikai 14

15 programra E Ft, a Tisza-parti Ált.Iskola és Óvoda felújítására eft. Egyéb támogatásértékű bevételként került tervezésre az NGSZ részéről a bérleti díj elvégzett beruházás különbözete címén utalásra kerülő eft. Felhalmozási célú támogatási kölcsön visszatérülés között kerül elszámolásra a korábban folyósított lakástámogatások eft-os törlesztése. Itt került tervezésre a Szegedi Vásár és Piac Kft-nek adott tagikölcsön tőketörlesztése eft-os összegben. I.1.3 Az Önkormányzat finanszírozási bevételei Költségvetési hiány belső finanszírozását meghaladó összegének külső finanszírozására szolgáló bevétek Értékpapírok értékesítésének bevétele címen e Ft tervezése történt. Hitelek felvétele Felhalmozási célú hitelként a Közgyűlés által a és évi panel-rekonstrukciós program megvalósításához az elmúlt években jóváhagyott, még le nem hívott eft-os és eftos összege került figyelembe vételre, az uniós támogatással megvalósuló fejlesztések önerejének finanszírozására az OTP Bank Nyrt-nél rendelkezésre álló hitelkeretből eft forrás lehívását tervezzük, a nem uniós támogatással megvalósuló beruházásokra az Erste Bank Nyrt-nél rendelkezésre álló eft keretösszegű hitelkeretből eft összegű kölcsön igénybevételét irányoztuk elő. I.2 Alapok bevételei A Parkolóalap gépjármű-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásából tervezett bevétele eft. Az alap szabad pénzeszközeinek elhelyezéséből eft kamatbevétellel számolunk. A Lakásalap évi bevételei között eft-ot tesznek ki az idei évre tervezett lakásértékesítési bevételek. A hozam és kamatbevételből eft, a Lakásalapot megillető értékpapírok értékesítéséből eft, az előző évi pénzmaradvány igénybevételéből pedig eft a tervezett bevétel. A Vízügyi Alap forrásai között a víz- és csatornahálózat üzemeltetésével összefüggésben a tervezett bevétel eft. A Szegedi Vízmű Zrt-től csatornafejlesztési hozzájárulás címen eft bevétel, a csatornabekötési munkák lakossági önerejére szerveződő viziközmű társulatoktól eft összegű pénzeszköz átvétel, az előző évi pénzmaradvány igénybevételéből eft került tervezésre. A Környezetvédelmi Alap bevételei az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok, valamint külön törvényben meghatározott környezetterhelési díjak és járulékok meghatározott része, pályázatokon elnyert támogatások. Az alap forrásai között a várhatóan beszedésre kerülő környezetvédelmi bírság összege, valamint a talajterhelési- és vízterhelési díj és a légszennyezettségi bírság összege, valamint kamatbevétel került megtervezésre összességében eft értékben. Előző évi pénzmaradvány igénybevétele címen eft került tervezésre. 15

16 I.3. Költségvetési szervek bevételei A január 1-től hatályos jogszabályi változások alapján a Polgármesteri Hivatal és Segélyezés önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működik, ezért a kiadási és bevételi tervezett előirányzatai a költségvetési szervek között kerül bemutatásra. Az önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási, közművelődési, kulturális és szociális költségvetési szervek bevételeinek tervezése a évi költségvetési koncepcióját tartalmazó 565/2011.(XI.25) Kgy. sz. határozatban foglalt szempontok és szabályok figyelembevételével történt. A szociális és az oktatási, nevelési ágazathoz tartozó intézmények étkezési térítési díjai évben a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló hatályos rendeletben érvényes díjtételek alapján kerültek megtervezésre. A bölcsődék esetében március 31-ig az étkezési térítési díjak a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló hatályos rendeletben érvényes díjtételek alapján kerültek megtervezésre. Jogszabályi változás miatt a bölcsődéknél április 1-jétől az élelmezési térítési díj mellett a gondozási díj is megállapításra kerül. A gondozási díj mértéke a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 146. (1) bekezdésében, valamint ennek végrehajtására kiadott 328/2011.(XII.29) Korm. rendelet 9. -ban foglaltak alapján került meghatározásra. Az intézményi saját bevételek előirányzatai, az étkezési térítési és a bölcsődei gondozási díjak kivételével, döntő mértékben a évi teljesített bevételi szinten a 4,2 %-os infláció és a 2 %-os általános forgalmi adókulcs változás figyelembevételével kerültek meghatározásra. Megnevezés A költségvetési szervek tervezett saját bevételeinek alakulása: évi eredeti előirányzat eft-ban évi terv javaslat eft-ban Index % Közhatalmi bevételek Működési bevételek ,7 Egyéb működési bevétel ,3 Felhalmozási bevétel ,9 Támogatási kölcsön igénybevétel Intézményi bevétel összesen ,6 Előző évi pénzmaradvány ,1 Költségvetési szervek bevételei összesen ,9 A költségvetési szervek bevételeinek az előző évi eredeti előirányzathoz viszonyítva 89,9%-os visszaesését elsősorban az intézmények számának csökkenése idézte elő (Vadaspark, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság). A Vadaspark mint intézmény megszűnt december 31-ei határidővel és 100%-os önkormányzati tulajdonú cégformában működik tovább. A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vette át. A közhatalmi bevételek közül a jegyzői közhatalmi tevékenységébe tartozó bevételek a Polgármesteri Hivatal és Segélyezés költségvetési szervnél kerültek tervezésre. A működési bevételeken belül az étkezési térítési díjak valamivel a évi eredeti előirányzati szint fölött került megtervezésre. Az egyéb működési bevételek megközelítően az előző évi szinten kerültek tervezésre. A 16

17 felhalmozási bevételek a pályázati lehetőségek kihasználásának eredményeként, a szakképzési hozzájárulásokból, valamint az elhasználódott tárgyi eszközök értékesítéséből növekedhet. A évre megtervezett évi pénzmaradvány kötelezettséggel terhelt összege az előző évhez képest jelentősen csökkent. A évi pénzmaradvány összege a költségvetési beszámoló elkészítésével válik véglegessé, a várható nettó előirányzat céltartalékként betervezésre került. I.3.1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal és Segélyezés költségvetési szerv bevételei Működési bevételek A működési bevételek körében kerültek megtervezésre a közhatalmi tevékenységhez köthető bevételek, amelyeket a Hivatal a hatósági eljárási jogköre gyakorlása közben, jogszabály alapján szed be, tervezett összege eft, melyből az Okmányiroda saját működési bevétele eft, az egyéb igazgatási szolgáltatások díja eft, a bírság bevétele eft és az építésügyi szakhatósági díjbevétel tervezett összege eft. Az egyéb saját működési bevételek körében alkalmazottak térítése és talált tárgy értékesítés jogcímen mindösszesen eft került tervezésre. A hivatal részéről kiszámlázásra kerülő termékek és szolgáltatások számlájában szereplő általános forgalmi adó tervezett értéke 76 eft. A költségvetési szerv a működéséhez szükséges további forrást az irányító szervtől kapott támogatás formájában kapja meg. II. KIADÁSOK ALAKULÁSA 1. Az Önkormányzat Központi gazdálkodás körébe tartozó működési kiadások Az Önkormányzat központi gazdálkodási körébe tartozó, az egyes irodák által ellátott ágazati feladatokhoz kapcsolódó működési, felhalmozási kiadási előirányzatok a évről áthúzódó kötelezettségek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A működési kiadások között szereplő feladatokra előirányzott összegek évben összességében 7,5%-kal alacsonyabbak mint a évi eredeti előirányzat. A központi gazdálkodás költségei évben a jogszabályi változások miatt nem tartalmazza a hivatali igazgatási kiadásokat, a képviselő testület működéséhez szükséges kiadásokat, a jegyzőhöz telepített közigazgatási feladatok kiadásait, frakcióköltségek kiadásait, képviselők tiszteletdíját. Ezek a kiadások önálló költségvetési intézményként a Polgármesteri Hivatal és segélyezés költségvetésében szerepelnek. Az ágazati feladatokra, illetve ezen belül a jelentősebb, kiemelt feladatokra javasolt előirányzatok a következők: - Fejlesztési feladatokra összességében a évi eredeti előirányzathoz képest 63,5%-kal kevesebb előirányzat áll rendelkezésre. Ennek legfőbb oka, hogy az Áht., Ávr. joszabályi előírásai miatt az intézményi informatikai kiadásokat (4%-kal csökkentve), városrendezési tanulmányterveket a Polgármesteri Hivatal kiadásaiba kellett áthelyezni. A év során kiírásra kerülő pályázatok előkészítésére eft került biztosításra, az áthúzódó feladatokkal együtt, ami 17%-kal alacsonyabb, mint a évi eredeti előirányzat összege. Közlekedéstervezésre eft előirányzat áll rendelkezésre. - A városüzemeltetési feladatok előirányzatai a évi költségvetés eredeti előirányzatánál összességében 4%-kal magasabbak. A évi költségvetési rendelet-tervezet előirányzatai 17

18 tartalmazzák a parkolási közszolgáltatással kapcsolatos ráfordításokat, amelyek a Szegedi Közlekedési Kft. működési támogatásában eft és a parkolási üzletág költségei előirányzaton jelennek meg eft összegben. A parkolási üzletág költségei csökkentek, mert a évben a parkolóház hitel visszafizetése kifutott. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. támogatásának tervezése számolt az Ece Projektmanagement Budapest Kft. szerződésből származó 50 millió Ft összegű közérdekű feladatok ellátásának céljából adott támogatással. A gazdasági társaságok által ellátott kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok támogatásának együttes összege a évi eft eredeti előirányzatról eft-ra nőtt, mely összeg az előző költségvetési év eredeti előirányzataiban biztosított értéknél leginkább azért magasabb, mert a Szegedi Vadaspark január 1-től gazdasági társaság formájában üzemel és a támogatása (az intézményi formában kapott támogatás összegével megegyező összegben) a gazdasági társaságoknál jelentkezik. Új elemként jelentkezik a 100 %-os önkormányzati társaságok bérkompenzáció pályázati kerete eft összegben, amely arra szolgál, hogy az önkormányzati támogatásban részesülő cégek az Országgyűlés által jóváhagyott személyi jövedelemadó-emelések miatt a munkavállalói jövedelem nagyarányú csökkenése kompenzálható legyen az állami bérkompenzációs pályázat beadásával, az ehhez szükséges pályázati önrész forrása a keret. A helyi tömegközlekedés évi elszámolásai kapcsán, a közszolgáltatási szerződés alapján a Tisza Volán részére a évi költségvetésben eft szolgáltatási díj került biztosításra. - Az egészségügyi feladatokkal összefüggésben tervezett kiadások 13,7 %-kal csökkenek a évi eredeti előirányzatokhoz képest. A feladatok között a foglalkozás egészségügyi feladatok keretösszege eft, a hétvégi fogászati ügyelet ellátására eft került biztosításra. - Az Önkormányzat szociális kiadásaira eft előirányzat került tervezésre, szemben a évi eft eredeti előirányzattal. A segélyezési feladatok ellátására az Önkormányzat gazdálkodási körében ezen soron eft, míg további eft az Áht., Ámr törvényi előírásai miatt a Polgármesteri Hivatal költségvetésében került megtervezésre. Az előirányzaton belül a Szeged Kistérség Többcélú Társulás által működtetett szociális intézmények működési támogatására eft, a drogcentrum működtetésére eft, a Szeged-Csanád Egyházmegyével kötött megállapodás alapján eft összegű a támogatás. Az országos közmunkaprogramból biztosított rövid időtartamú közfoglalkoztatás önkormányzati önerejének biztosítására eft-t tartalmaz a tervezet. - Az Önkormányzat oktatási kiadásaira eft előirányzat került tervezésre. Az oktatási feladatok előirányzatai összességében az előző évben befejeződött Tanulói laptop program miatt 18,6%-kal csökken a évi eredeti előirányzathoz képest. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulásnak július 1-től átadott 4 oktatási intézményben ellátott feladatokra az önkormányzat eft-t biztosít. A köznevelési intézmények részére előírt kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak, valamint pályázati saját forrás biztosítására eft az előirányzat. A TIOP IKT Fejlesztés az iskolákban (digitális táblák) pályázatára eft a javasolt előirányzat összege. Az Önkormányzat intézményi támogatási keretre eft áll rendelkezésre. - Kulturális feladatokra a évi eredeti előirányzatnál 19,3%-kal alacsonyabb előirányzat került megtervezésre. A kulturális kiadások között legnagyobb tétel a kulturális együttműködések eft összegű sora. - Az egyéb feladatokon belül szereplő sportegyesületek és a sportrendezvények önkormányzati támogatása a sporttámogatások átszervezése és a nagy sportrendezvények csökkenése miatt alacsonyabb az előző év eredeti előirányzatánál. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója szerint előirányzatként kell megtervezni a 18

19 költségvetési intézmények támogatását, mely évben eft, mely összeg az előző évhez képest emelkedést mutat, mivel az összeg tartalmazza az új költségvetési szerv Polgármesteri Hivatal támogatását is. Az Áht., Ávr jogszabályi előírásai miatt itt került megképzésre eft összegben céltartalékként a évi a kötelezettséggel terhelt várható nettó pénzmaradvány átadás. -A kereteken belül a központi gazdálkodási körben a működési kiadások közötti támogatási keretek javasolt előirányzatai a következők: a Fogyatékosügyi támogatási keret eft, az Idősügyi támogatási keret eft, az Oktatási támogatási keret eft, az Ifjúsági támogatási keret eft, a Kulturális támogatási keret eft, a Sportcélú támogatási keret eft, az Idegenforgalmi támogatási keret eft, az Egyházi keret eft, összesen eft, amely összességében alacsonyabb összegben került megállapításra az előző évhez képest. 2. Az Önkormányzat felhalmozási és felújítási kiadásai Az önkormányzat évre tervezett mintegy 12 milliárd Ft összegű felhalmozási és felújítási kiadásain belül mintegy 70%-os meghatározó részarányt képviselnek az Európai Unió által támogatott, már kivitelezési szakaszba lépett (illetve lépő) beruházási projektek, illetve az elbírálás alatt álló pályázatok önrésze. A évi költségvetésben a következő beruházások felújítások, kerültek megtervezésre: Fejlesztési feladatok: - Új fejlesztések önkormányzati önerejének biztosítására eft pályázati keret áll rendelkezésre a költségvetési rendelet-tervezetben. A korábbi években benyújtott, de el nem bírált pályázatok önrészére eft előirányzat került biztosításra. Közlekedés - Elektromos tömegközlekedés nagyprojekt kivitelezés eft összeggel szerepel a költségvetési rendelet-tervezetben, amely a projekt fizikai megvalósításának évi pénzügyi kötelezettségeit tartalmazza. - A Vásárhelyi Pál utca komplex felújításának első szakasza a 2011.évben műszakilag lezárult, a évi eredeti előirányzat a beruházás fizikai megvalósításának évre áthúzódó pénzügyi kötelezettségeit tartalmazza. A Vásárhelyi Pál utca komplex felújításának második üteme évben kerül megvalósításra. A projekt támogatási szerződéssel rendelkezik, a tárgyévi előirányzat a beruházási engedélyokirat szerint került tervezésre. A projekt stratégiai célkitűzése: a települési közlekedés korszerűsítése, a Vásárhelyi Pál utca korszerűsítésével a hatékonyabb és gyorsabb településen belüli egyéni és közösségi közlekedés feltételeinek megteremtése, a kor igényeinek megfelelő közúthálózat fontosságának kiemelése, a településközpontot tehermentesítő, település részeket összekötő utca felújítása. - A Városrehabilitációs projekt I. moduljának kivitelezési szakasza 2011-ben befejeződött. A projekt zárása, a záró helyszíni ellenőrzés és a záró előrehaladási jelentés elfogadása folyamatban van. A projekzárás kapcsán felmerülő költségek fedezetére eft került beállításra. A Városrehabilitációs projekt II. modul (Biopolisz-park) javasolt előirányzata a beruházási engedélyokiratban foglaltaknak megfelelő, eft, amihez eft összegű tárgyévi támogatás kapcsolódik. Ennek keretében megvalósul a Dugonics és az Árpád tér teljes rekonstrukciója, mely szintén az összesen 2,5 milliárdos Szeged Biopolisz Park projekt része. A beavatkozás a Somogyi utca Dugonics tér Árpád tér Toldy utca Apáthy utca Eötvös utca által 19

20 határolt területet érinti, többek között közműkiváltással, burkolatcserével, parkosítással. - A Szeged-Szőreg-Törökkanizsa közötti kerékpárút kivitelezési munkálataira tárgyévben eft támogatási összeggel eft áll rendelkezésre a tervezetben. Kiemelt infrastrukturális beruházások - Az AGÓRA TIOP és KEOP projekt elemekre mindösszesen eft előirányzat került biztosításra. A beruházás a megvalósítási szakaszban van. A létrehozandó intézményben interaktív kiállítótér, kreatív foglalkoztató terek, látványlaborok, valamint közösségi terek kerülnek kifejlesztésre és helyet kap az Informatikatörténeti Múzeum gyűjteménye is, amelyekhez informális képzési és egyéb kulturális szolgáltatások kapcsolódnak. A TIOP program keretében megvalósuló Agóra Szeged Pólus egy olyan új épületegyüttes tematikus objektum - amely egyrészt magába foglalja azokat az innovációs, kulturális és közművelődési funkciókat, amelyek jelenleg még nem vagy igen korlátozottan működnek Szeged városában, másrészt megoldja a Belvároshoz közeli és funkcióját vesztett tömbbelső építészeti rehabilitációját is. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. - A Szegedi Nemzeti Színház energetikai korszerűsítésének keretében az eft tárgyévi előirányzatból az energetikai projektben többek között felújításra kerülnek a külső nyílászárók, modernizálásra kerül a világítás és a szellőzés, akadálymentesítésre kerül az épület, saját fűtőrendszer és kazánház kerül kialakításra. - Az Iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának önkormányzati támogatására a beérkezett társasházi igények alapján a javasolt előirányzat a évi pályázatokra eft, a évi pályázatokkal összefüggésben eft került a rendelet-tervezetben biztosításra. A panelprogram önkormányzati támogatásának fedezete fejlesztési célú hitelből történik. - Helyi védelem alatt álló objektumok megóvására a tervezett összeg eft. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet alapján gondoskodik Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről. A rendelet 11. -a alapján lehetőség van a mellékletében meghatározott ingatlanok tulajdonosai részére a védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik felújítására, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeinek megtérítéséhez pályázat benyújtására. Az Önkormányzat pályázat útján vissza nem térítendő támogatást nyújt a bekerülési költség 50%-ának erejéig. - A Szeged-Makó elővárosi vasút előkészítésére eft, a Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztésére eft, Agrárlogisztikai-programra eft került tervezésre. Városüzemeltetési feladatok: - A Hulladékszállító- gyűjtő eszközök, a központi hulladéktelep tárgyi eszközeinek pótlására és felújítására a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött üzemeltetési megállapodás alapján eft előirányzat biztosítása történt. Úthálózat rekonstrukcióra eft előirányzat van elkülönítve. 20