1. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének előkészítése és elfogadása

Átírás

1 2010. január / A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének előkészítése és elfogadása 1. Az önkormányzati gazdálkodás általános alapjai 1.1. A költségvetés készítésére kötelezett, a helyi önkormányzati alrendszerhez tartozó szervek Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 2. (3) bekezdése határozza meg azokat az önkormányzati szerveket, amelyek évi költségvetés alapján gazdálkodnak: a helyi önkormányzatok helyi kisebbségi önkormányzatok önkormányzati költségvetési szervek mindazok a jogi személyek, amelyeket a törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol (többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű önkormányzati társulások) azon költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik. Megjegyzendő, hogy a jogi személyiségű önkormányzati társulások jogállása megváltozott január 1. napjától a többcélú kistérségi társulásokhoz hasonlóan nem minősülnek költségvetési szervnek, de költségvetési szervek módjára gazdálkodnak, és a költségvetési szervekkel azonos beszámolási kötelezettség terheli őket A költségvetési gazdálkodás alapelvei a) Feladatellátás módja (Áht. 9. ) Az államháztartás körébe tartozó feladatot az állam részben vagy egészben költségvetési szervek útján lát el, vagy ellátásuk pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül, vagy közvetve biztosítja. Az állami feladatok tartalmát és követelményeit az egyes ágazati törvények határozzák meg. Az állami feladatok ellátásában mind a négy alrendszer részt vesz, a feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá. A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat csak akkor vállalhat új feladatot, ha ennek fedezete rendelkezésre áll. Amennyiben a fedezet már nem áll rendelkezésre, a feladatot meg kell szüntetni. b) A feladat teljesítésének módja (Áht. 12. ) A költségvetési gazdálkodás legfontosabb szabálya bevételek beszedésének kötelezettsége, és a kiadások teljesíthetősége. A bevételek elmaradása esetén a kiadások csökkenthetők, zárolhatók, vagy törölhetők. A legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott eszköz a zárolás, a költségvetési kiadási előirányzat éven belüli teljesítésének időleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése.

2 c) Az elszámolás módja (Áht /A. ) A bevételeket, kiadásokat, finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, aktív és passzív elszámolásokat pénzforgalmi szemléletben, részletesen és teljes összegükben kell elszámolni. A törvény által biztosított mentességeket, kedvezményeket az elszámolás során figyelembe kell venni. Fontos előírás, hogy az Európai Unióból származó forrásokat, adományokat, segélyeket elkülönítetten kell elszámolni, és csak arra a célra lehet felhasználni, amelyre az adományozó juttatta. d) A támogatások szabályai (Áht. 13/B., 15/A., 15/D. ) Az államháztartás alrendszereiből, és az Európai Unió forrásaival finanszírozott, vagy támogatott szervezetek számára elszámolási kötelezettséget kell előírni, a részükre céljelleggel, nem szociális ellátásként juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A támogatások átláthatóságát, a közpénzek felhasználásának ellenőrzését szolgálja, hogy a támogatott szervezetek, személyek nevét, a támogatás célját, összegét, a megvalósítás helyét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, honlap hiányában a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A közzétételi kötelezettség teljesítését a kincstár ellenőrizheti. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok támogatásának külön feltétele, a vezető állású munkavállalók, FB tagok, vezető tisztségviselők adatainak és javadalmazásának közzététele. 2. Az átmeneti gazdálkodás szabályai Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet (Áht.76. ) A törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet fogadjon el, ha január 1. napjáig nem alkotta meg a tárgyévi költségvetési rendeletét. A rendeletben a képviselő-testület felhatalmazást adhat a polgármesternek a bevételek folytatólagos beszedésére, és a kiadások teljesítésére, és meghatározhatja, hogy milyen intézkedéseket tehet a polgármester a rendelet keretein belül. A rendelet a költségvetési rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, a teljesített kiadásokat, beszedett bevételeket be kell illeszteni a költségvetési rendeletbe Az átmeneti gazdálkodás szabályai Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotása csupán jog, de nem kötelesség a képviselő-testület számára. A rendelet hiányában az átmeneti időszakban a polgármester jogosult arra, hogy az önkormányzatot a jogszabályok alapján megillető bevételeket beszedje, és az előző évi kiadási előirányzaton belül az időarányos kiadásokat teljesítse. Az átmeneti gazdálkodásról be kell számolni, a teljesített kiadásokat és beszedett bevételeket ebben az esetben is be kell illeszteni a költségvetési rendeletbe. Az átmeneti gazdálkodásra vonatkozó előírások értelemszerűen vonatkoznak a kisebbségi önkormányzatokra is.

3 3. Eljárási szabályok 3.1. A döntés formája (Áht. 65. ) A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg költségvetését. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe változatlan formában kell beépíteni az illetékességi területén működő kisebbségi önkormányzatok költségvetését, amelyet a kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete határozatban fogad el. A többcélú kistérségi társulások önállóan, költségvetési határozatban állapítják meg költségvetésüket A döntés előkészítése (Áht. 68. ) A tervezési munka a költségvetési törvényjavaslat és az önkormányzati pénzügyi szabályozás alapulvételével indul meg, ezek jelentik a költségvetési koncepció alapját. A rendelettervezetet az elfogadott állami költségvetési törvényben megállapított támogatások és szabályozás alapján kell elkészíteni. A rendelettervezet elkészítésekor emellett Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet (Ámr.) előírásait javasolom alkalmazni. Az Ámr (2) bekezdése szerint a rendelet ai január 1. napján hatályba léptek, ezzel egyidejűleg a 249. (2) bekezdés a) pontja értelmében a régi jogszabály, a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet hatályát vesztette. Az új Ámr (2) bekezdése szerint a költségvetési tervezésre vonatkozó előírások közül a ban foglalt előírásokat első alkalommal a évi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni, az előbbiek szerint nincs más hatályban lévő jogszabályi előírás, amely a tervezés jogi alapját jelenthetné A kisebbségi önkormányzattal történő egyeztetés A kisebbségi önkormányzattal történő egyeztetés szabályait a helyi önkormányzat és helyi kisebbségi önkormányzat között, az Áht. 68. (3) bekezdésében foglalt szabályok alapján megkötött együttműködési megállapodás határozza meg. Maga a törvény rendkívül rövid határidőket állapít meg. A jegyző a költségvetési törvényt a kihirdetését követő egy munkanapon belül átadja a kisebbségi önkormányzat elnökének. A kisebbségi önkormányzat elnöke ugyancsak egy munkanapon belül köteles átadni a jegyzőnek az elfogadott költségvetési határozatot. A kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodásban rögzített határidőn belül véleményezi a költségvetési koncepciót, és a költségvetési rendelet tervezetét. A képviselő-testület véleményét tartalmazó határozatot a kisebbségi önkormányzat elnöke egy munkanapon belül köteles megküldeni a jegyzőnek. 3.4 A költségvetési rendelet tervezetének elkészítése Az Áht. 71. (1) bekezdése értelmében a költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésében célszerű bevonni az intzéményvzetőket is. A Kjt-ben meghatározott esetekben a költségvetés tervezetét a szakszervezettel is véleményeztetni kell.

4 3.5. A közoktatási intézmények költségvetésére vonatkozó külön előírások A közoktatási intézmények költségvetését kizárólag a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 102. (3) bekezdésében foglalt véleményezési eljárás keretében lehet elfogadni. Az intézmény költségvetését véleményeznie kell az alkalmazotti közösségnek, a diákönkormányzatnak, és az iskolaszéknek. Amennyiben a közoktatási intézményben kisebbségi nyelvi oktatás folyik a közoktatási törvény előírásainak megfelelően, a közoktatási intézmény költségvetéséről külön ki kell kérni a kisebbségi önkormányzat egyetértését vagy véleményét. A nyilvánosság megkívánja, hogy az egyeztetések eredményét belefoglalják a költségvetési rendeletről szóló előterjesztésbe, illetve csatolják a képviselő-testület jegyzőkönyvéhez A könyvvizsgáló véleménye A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 92/C: (2) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzata esetében a költségvetési rendelettervezethez csatolni kell a könyvvizsgáló írásos véleményét is A bizottsági vélemények A polgármester a pontokban felsorolt szervek véleményével együtt küldi meg a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságoknak a rendelettervezetét. Az eljárás végeztével a rendelettervezetet a felsorolt véleményekkel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. A véleményezési eljárást a jegyzőkönyvben megfelelően dokumentálni kell. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az egyeztetési eljárás során felmerült véleményeket. A nyilvánosság biztosításának másik módja, ha a keletkezett dokumentumokat csatolják a jegyzőkönyvhöz A rendelet elfogadásával kapcsolatos határidők Az Áht. 71. és 72. értelmében a polgármester február 15-ig nyújtja be a költségvetési rendelet tervezetét a képviselő-testületnek, és március 17. napjáig tájékoztatja a Magyar Államkincstárt az elfogadott költségvetésről. 4. A költségvetési rendelet tartalmi elemei 4.1. A címrend (Áht. 67. ) Az önkormányzati költségvetési szervek címrendet alkotnak, az azonos tevékenységet végző költségvetési szervek közül több is alkothat egy címet. A költségvetési szervekhez nem tartozó kiadásokat, bevételeket ugyancsak címekre kell bontani. A képviselő-testületnek a rendeletben meg kell határoznia a címrendet. Az új szabályok szerint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek alkothatnak címet. Az Áht. 90. értelmében az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza a hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szervek költségvetési keretét is.

5 A költségvetési keret az önállóan működő költségvetési szerv kiadási keretét, egyes bevételeit és a létszámkeretét foglalja magába A költségvetési rendelet kötelező tartalma a) Az Áht. 68/A. értelmében a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésében is el kell különíteni egymástól a működési és felhalmozási célú bevételeket. b) A rendelet kötelező tartalmi elemeit az Áht. 69. (1) bekezdés határozza meg: A rendelet tartalmazza a működési és felhalmozási célú a finanszírozási célú műveletek és az előző évi pénzmaradvány nélküli tárgyévi költségvetési bevételeket, kiadásokat, amelyek magukban foglalják a személyi jellegű előirányzatokat, és az ezeket terhelő járulékokat, a dologi költségeket, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, és a felhalmozási (felújítás, beruházás, egyéb felhalmozási) kiadásokat, valamint a költségvetési létszám előirányzatot. d) A rendeletben ki kell mutatni a hiány vagy többlet összegét. Az Áht. 8/A. értelmében az önkormányzatnak a költségvetési rendelet elfogadásakor jóvá kell hagyni a hiány finanszírozásának módját. Erre szolgálnak a finanszírozási tárgyú pénzügyi műveletek: a hitel felvétel, és törlesztése, az értékpapír kibocsátása, értékesítése, visszavonása, szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése, vagy visszavonása. Nagyon fontos előírás, hogy a finanszírozási tárgyú pénzügyi műveletek költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként nem jeleníthetők meg. A finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, az aktív és passzív pénzügyi műveleteket nem lehet a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni. A képviselő-testület ezért akkor jár el helyesen, ha a költségvetési rendeletben kimutatja a költségvetési hiány, vagy többlet összegét. Tervezett hiány esetén rendelkezni kell arról, hogy az önkormányzat milyen finanszírozási célú műveletekkel fogja fedezni a hiány összegét. A hiány fedezetéül szolgáló hitel, vagy kötvénykibocsátás összegét azonban nem lehet a költségvetési bevételek között számba venni. e) A költségvetési szervek költségvetésének beépítése a rendeletbe Az Áht. 69. (2) bekezdése értelmében az önkormányzat rendelete összevontan és külön-külön is tartalmazza az önkormányzati hivatal, valamint az irányítása alá tartozó egyéb költségvetési szervek költségvetését, költségvetési kereteit, változatlan formában beépítve a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát. A képviselőtestület dönt mindazokról a lakossági és közösségi szolgáltatásokról és támogatásokról, amelyeket nem helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati szervek útján végeztet. A képviselő-testület szabadon állapítja meg költségvetését, ezért más előirányzatokról is dönthet. A költségvetési szervek jogállásáról szóló évi CV. törvény (státusztörvény) hatálybalépésével kapcsolatos új rendelkezés, ha a helyi önkormányzat, vagy a többcélú kistérségi társulás megállapodást köt más helyi önkormányzattal, vagy többcélú kistérségi társulással költségvetési szerve gazdálkodási, műszaki feladatainak ellátására, a költségvetési szerv költségvetése az irányítást végző önkormányzat költségvetésébe épül be. Azaz annak az

6 önkormányzatnak a költségvetésében szerepel, amelyik státusztörvény szerinti irányítási jogokat gyakorolja, és nem kerül át annak az önkormányzatnak a költségvetésébe, amelynek költségvetési szerve a gazdálkodási, műszaki feladatokat ellátja. f) A körjegyzőség költségvetése Az Áht. 69. (4) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően a körjegyzőség költségvetése a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. A körjegyzőségben résztvevő települések mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amely magában foglalja az egyes önkormányzatok irányítása alá tartozó költségvetési szervek költségvetését is. A körjegyzőség költségvetését a költségvetési rendeletek elfogadása előtt, együttes ülésen kell elfogadni. (Ötv. 40. (1) bek.) g) A társulások költségvetésének elfogadása Az Áht. 69. (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok intézményi társulásban ellátott feladata, a társulás által fenntartott költségvetési szerv költségvetése a feladatellátást végző költségvetési szerv székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. Az együttműködő önkormányzatok azonban a társulási megállapodásban eltérhetnek ettől az előírástól. h) A pénzeszközátadások elszámolása A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségű társulások, a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, egymás közti pénzeszköz átadását, illetve az irányításuk alá nem tartozó költségvetési szervek, illetve az államháztartás más alrendszere részére juttatott pénzeszközök tárgyévben az átadónál támogatás értékű kiadásként, az átvevőnél támogatásértékű bevételként, tárgyéven túl pénzmaradványként kell kezelni A költségvetési rendelet szerkezete (Áht. 69.,71. (3) bekezdés, 73.,) az önkormányzat és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveinek, önállóan működő költségvetési szerveinek bevételei forrásonként (PM tájékoztató szerinti bontásban), az önkormányzat és költségvetési szerveinek működési és fenntartási kiadási előirányzatai költségvetési szervenként, ezen belül kiemelt előirányzatonként, a felújítási kiadásokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, az önkormányzati hivatal költségvetését, ezen belül külön tételben az általános, és céltartalék összegét. Itt kell kimutatni a hiány, vagy többlet tervezett összegét, valamint a költségvetési hiány belső, külső finanszírozására szolgáló finanszírozási műveletek bevételeit, kiadásait, működési és felhalmozási célú tagolásban, a létszám előirányzatokat költségvetési szervenként, a köz-foglalkoztatottak számát,

7 a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen is egyensúlyban.,a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése elkülönítetten és a helyi önkormányzat költségvetésével együtt is, előirányzat-felhasználási ütemterv, EU projektek bevételi, kiadásai, a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatai A költségvetési rendelettervezetről szóló előterjesztés kötelező tartalma A költségvetési rendelet elfogadásakor a polgármester tájékoztatja a képviselőket az önkormányzat gazdálkodását befolyásoló egyéb adatokról. Ezek körébe tartoznak az Áht (1) bekezdésének, 2. c) pontja, és (2) bekezdés e) pontja szerinti közvetett támogatások: ellátottak térítési díjának méltányossági alapon történő elengedésének összege a lakosság részére lakásépítés és felújítás céljára adott kölcsönök elengedésének összege a helyi adó és gépjárműadóból méltányossági alapon adott kedvezmény, mentesség összege, adónemenként helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmények egyéb nyújtott kedvezmény, kölcsön elengedésének összege Az Áht (1) bekezdés többféle mérleg és kimutatás, a képviselő-testület rendeletében meghatározott tartalommal történő bemutatását írja elő. A helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlege, a kisebbségi önkormányzat költségvetési mérlege, a többéves kihatással járó feladatok a rendelet részét képezik. A közvetett támogatásokra vonatkozó adatokat a költségvetési rendeletnek nem kell tartalmaznia, azonban a nyilvánosság biztosítása érdekében bele kell foglalni őket a rendelet előterjesztésébe A tartalékkal való rendelkezés, és az előirányzatok közötti átcsoportosítás jogának átruházása Az Áht. 73. (3) bekezdése szerint a képviselő-testület a tartalékokkal való rendelkezés jogát a rendeletben meghatározott keretek között a polgármesterre, vagy a bizottságra átruházhatja. Nagyon fontos, hogy a képviselő-testületnek az átruházással egyidejűleg meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek között a polgármester vagy a bizottság a részére átruházott hatáskörben döntést hozhat. Ilyen feltétel lehet a keretösszeg konkrét, vagy százalékos meghatározása, illetőleg a képviselő-testület tájékoztatásának szabályozása. Az Áht. lehetővé teszi azt is, hogy képviselő-testület a jóváhagyott előirányzatok és létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogát ruházza át a polgármesterre vagy a bizottságra. Ebben az esetben is meg kell határoznia a jog gyakorlásának feltételeit.

8 Az Áht. 98. értelmében maga a költségvetési szerv vezető is végrehajthat bizonyos átcsoportosításokat. Közszolgáltató költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben hajthat végre átcsoportosítást a működési és felhalmozási célú, illetőleg a kölcsönök előirányzat között. A közhatalmi költségvetési szerv, azaz a polgármesteri hivatal vezetőjét, a körjegyzőt, a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetőjét nem illeti meg ez a jogkör. Mind a közszolgáltató, mind a közhatalmi költségvetési szervek vezetőit megilleti az a jogkör, hogy a működési és felhalmozási költségvetésen belül, az egyes kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajtsanak végre. Fontos, hogy ez az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi előirányzatok növelésére, és a dologi költségek között megtervezett, a szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő elvégzésére irányuló kiadási előirányzat növelésére A hitelműveletek végzése, a szabad pénzeszközök lekötése A hitel felvétele és az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése az Áht. 8/A. értelmében finanszírozási tárgyú pénzügyi művelet, amelyre a képviselő-testület jogosult. A költségvetési rendeletben ezért meg kell határozni a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket. (Áht.75..) Az Ámr (3) bekezdése értelmében a helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek kizárólag a számlavezető pénzintézetnél köthetik le az átmenetileg szabad pénzeszközeiket Az önkormányzati költségvetési szervek pénzellátása Az Ámr. kizárólag az államháztartás központi szintjéhez tartozó költségvetési szervek, és az önkormányzatok pénzellátását szabályozza. A helyi önkormányzati és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek pénzellátására azonban jelenleg is az évi XX. törvény 140. (1) bekezdés g) pontja vonatkozik, amely szerint a pénzellátást a jegyző végzi a költségvetési rendeletnek megfelelően. A rendeletben ezért meg kell határozni a képviselő-testület irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzellátására vonatkozó szabályokat is Önkormányzati biztos Az Ámr (1) és (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat képviselőtestülete rendeletében szabályozott módon önkormányzati biztost rendel ki az irányítása alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya eléri a rendeletben, illetve az Áht-ban előírt időt és mértéket. Az önkormányzati biztos kirendelésének általános feltételeit az Áht.100/D. -a állapítja meg. A kirendelés feltétele, hogy a költségvetési szerv 30 napon túli elismert tartozásállománya eléri az eredeti költségvetési főösszeg 10%-át, vagy 150 millió Ft-ot, és a költségvetési szerv egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani a tartozások időtartamát. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a képviselő-testületek ennél szigorúbb szabályokat állapítsanak meg, mind a tartozásállomány összegét, mind pedig a lejárat időtartamát alacsonyabb mértékben állapítsák meg.

9 5. A költségvetési szervek költségvetése 5.1. Alapelvek Az Áht a kimondja, hogy a költségvetési szerv a jóváhagyott költségvetése, vagy költségvetési kerete alapján, és a jogszabályban meghatározott feltételek és követelmények megtartásával köteles gazdálkodni. A költségvetési szervek gazdálkodása során betartandó alapkövetelmények: - Gazdaságosság: A kiadás vagy ráfordítás a jogszabályban előírt, vagy az általánosan elvárt minőség mellett a lehető legkisebb legyen - Hatékonyság: A nyújtott szolgáltatás és az előállított termék, ellátott feladat eredményének értéke (v. ebből származó bevételnek) és a kiadások, ráfordítások különbsége a lehető legnagyobb legyen. - Eredményesség: A kitűzött célok megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása között ne legyen különbség A tervezés folyamata Az Áht. 90. értelmében az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza a hozzá sorolt önállóan működő költségvetési szervek költségvetési keretét is. A költségvetési keret az önállóan működő költségvetési szerv kiadási keretét, egyes bevételeit és a létszámkeretét foglalja magába. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell tehát megterveznie a hozzá rendelt önállóan működő költségvetési szervek költségvetési keretét is. A tervezés során érvényesíteni kell a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeit A költségvetési szervek költségvetésének tartalma Az Áht. 90. (3) bekezdése értelmében a költségvetési szervek költségvetése szakmai, fenntartási, felhalmozási célú kiemelt előirányzatok formájában tartalmazza a pénzügyi-költségvetési feltételeket. Meghatározza a személyi és tárgyi feltételeket, az ellátandó tevékenység minőségi, szakmai és mennyiségi jellemzőit, valamint a megvalósítási és teljesítménytervet. Az önállóan működő és gazdálkodó szervek költségvetése tartalmazza a hozzájuk rendelt önállóan működő költségvetési szervek költségvetési keretét is, amely a szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó pénzügyiköltségvetési feltételeket jelenti, kiemelt előirányzatokként csoportosított jogcímek szerint, valamint a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, az ellátandó tevékenység szakmai, minőségi, mennyiségi jellemzőit, megvalósítási és teljesítmény tervet A megvalósítási terv Az Áht. 90. (4) bekezdés szerint a megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat ellátása előfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának leírását jelenti. Az előfeltételek közé soroljuk a szakmai, bérpolitikai, költségvetési és finanszírozási jogszabályokat, előírásokat. A megvalósítási terv meghatározása minden költségvetési szerv esetében kötelező.

10 5.5. A teljesítményterv A teljesítményterv megalkotása nem minden esetben kötelező, akkor kell meghatározni, ha az irányító szerv, vagy az Áht.100/H. -a ezt előírta. A költségvetési szerv számára meghatározott mérhető, és számszerűsített éves követelményeket, közfeladatellátási teljesítményt tartalmazza. A teljesítménytervnek a szerv tevékenységére vonatkozóan az irányító szerv döntése szerint- az alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, vagy a legjobb gyakorlaton alapuló értékelésen kell alapulnia. A megvalósítási terv és a teljesítményterv ágazatonkénti mintájának kidolgozására a Pénzügyminisztérium közbeszerzési pályázatot hirdetett. Egyes ágazatokban a pályázat november 30-án eredménnyel zárult. Néhány ágazatban, köztük az önkormányzati igazgatásban új pályázatot írtak ki, amely január 11-én járt le. A nyertes pályázók mindkét esetben 90 napot kaptak a minták kidolgozására, így azok közzététele csupán a tavasszal várható. Az Áht értelmében ezért az irányító szerv ebben az évben eltekinthet a megvalósítási terv elfogadásától A személyi előirányzatok tartalma Az Áht. 91. (1) bekezdés szerint a személyi előirányzatok magukban foglalják a foglalkoztatottak, és a választott vezetők törvényen alapuló rendszeres, és nem rendszeres juttatásait, és a bizottságok nem képviselő tagjainak juttatásait, a teljesítményösztönzésre szolgáló keretet, és a kereset kiegészítések fedezetét, valamint az egyéb juttatások összegét A közhatalmi költségvetési szervekre vonatkozó külön előírások Az Áht. 100/G. -ába foglalt szabályok szerint a közhatalmi költségvetési szervek alaptevékenységének pénzügyi fedezetét a forrásai összegéhez igazodó, a közhatalmi bevételek tekintetében a fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban foglaltaknak megfelelően számított kiadási előirányzat tartalmazza. A közhatalmi költségvetési szervek nem léphetik túl a számukra engedélyezett költségvetési létszámkeretet. Finanszírozásuk általában időarányosan történik, a felhalmozási célú előirányzatok körében lehetőség van teljesítményarányos finanszírozásra is. A helyi önkormányzatok hivatalai esetében a központi költségvetési szervekkel ellentétben nem kell jutalmazási és céljuttatási előirányzatot tervezni, a jutalom kifizetésére a képviselőtestület engedélyével kerülhet sor A közszolgáltató költségvetési szervekre vonatkozó külön előírások A közszolgáltató költségvetési szervek működésének fedezete a forrásaival azonos kiadási előirányzat. A közintézményekben a megállapított létszámkeret nem léphető túl, a közintézetekben, vállalkozó közintézetekben, és a közüzemekben ezek az előirányzatok saját hatáskörben túlléphetők.

11 Folyamatábra az önkormányzati költségvetési rendelet elfogadásához A költségvetési rendelettervezetet a jegyző: EGYEZTETI A költségvetési szervek vezetőivel A kisebbségi önkormányzat elnökével VÉLEMÉNYEZTETI az egész rendelettervezetre vonatkozóan - könyvvizsgáló a közalkalmazottakra vonatkozóan - a szakszervezet helyi önkormányzati köztisztviselőkre vonatkozóan - a helyi munkavállalói érdekképviseleti szerv közoktatási intézményre vonatkozóan o az alkalmazotti közösséget, o iskolaszék, iskolai szülői szervezetet, o iskolai diákönkormányzatot, o o kisebbségi önkormányzat véleménye szükséges, szakiskola/szakközépiskola esetén a megyei gazdasági kamarát. A mikrotársulásoknál a költségvetést érintő döntéshez -a társulási megállapodásban foglalt eljárási rend szerint- a képviselő-testületek mindegyikének egyetértő véleménye szükséges. A körjegyzőség költségvetéséről az érintett önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek. Az egyeztetésről, véleményezésről írásbeli dokumentumot kell készíteni, ezzel együtt terjeszthető a bizottságok elé. Pénzügyi Bizottság az egész rendelettervezetet, más működő bizottság- az SZMSZ szerint véleményezi. A polgármester a rendelettervezetet a bizottságok által megtárgyalt, írásbani véleménnyel, írásos könyvvizsgálati jelentéssel együtt terjeszti a képviselő-testület elé. A költségvetési rendelet ezt követően alkotható meg. A költségvetési rendelet elfogadását követő 1 munkanapon belül a jegyző a kisebbségi önkormányzat elnökének rendelkezésére bocsátja azt.