Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Átírás

1 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/ Fax: 22/ web: Ügyszám: 02/85-3/2009. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. tv. (Kbt.) január 17-én hatályba lépett módosítása lehetővé tette, hogy a helyi önkormányzat az általa irányított költségvetési szervek vonatkozásában a közbeszerzéseket összevontan folytassa le. A tapasztalatok alapján a jogalkotó a Kbt. vonatkozó rendelkezéseit módosította, mely rendelkezések április 1-én lépnek hatályba. Szakmai tájékoztatónkkal az önkormányzatoknak a helyben központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásához kívánunk segítséget nyújtani. Közreadjuk a Miniszterelnöki Hivatalnak a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos felhívását. Végül tájékoztatást adunk az önkormányzatokat érintő II. negyedévi határidő feladatokról. I. A helyben központosított közbeszerzési rendszer alkalmazása A közpénzekből történő beszerzések hatékony, átlátható, költségkímélő végrehajtása érdekében alkotta meg az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.), amely uniós csatlakozásunk napján, május 1-én lépett hatályba. Részben a közösségi jog változása, részben a felhalmozott gyakorlati problémák miatt több ízben is módosították a törvényt. A törvény alkalmazásának egyik problémája az volt, hogy minden költségvetési szerv külön ajánlatkérőnek minősül, ezért az önkormányzati intézmények önállóan kellett, hogy lefolytassák a közbeszerzési eljárásokat feltéve, ha a beszerzés volumene meghaladta a vonatkozó értékhatárokat -. Az atomizált viszonylag kis mennyiségű beszerzések esetében nem jelent az önkormányzat, illetve intézménye számára a beszerzési piacon olyan nagyságrendet, amely kedvezőbb árakat eredményezne.

2 2 A gazdasági értelemben vett hatékony beszerzés feltételezi, hogy olyan nagyságrendű a beszerzési igény, amely alacsonyabb árak mellett is vonzóvá teszi a közmegrendelés teljesítését a piacon. Többek között ezért az intézményfenntartó önkormányzatok számára új racionalizálási lehetőséget biztosított a közbeszerzési törvény január 11-én hatályba lépett módosítása, amely előrelátó tervezésre, takarékosságra és meggondolt döntéshozatalra késztetheti az érintett szerveket. A szabályzás lényege: A Kbt. 17/B -a szerint az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. Erről a képviselő-testület kizárólag rendeleti formában dönthet, mellyel az új Kbt. hatálybalépésével megszűnt korábbi rendeletalkotási lehetőséget ismét felélesztette a jogalkotó bár jóval szűkebb körben, mint amilyen lehetősége az EU.csatlakozás előtt e témában nyújtott az önkormányzatoknak. A helyi rendeletben: a) ki kell jelölni a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet; továbbá meg kell határozni b) a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek körét, az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét; c) a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét; d) az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját; e) az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét. Az új törvényi lehetőség valójában a központi közigazgatási szervezetrendszerben már hosszú évek óta működő jelenleg a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben szabályozott központosított közbeszerzés kisebb léptékű és liberálisabb az önkormányzatok számára tág döntési teret engedő szabályozása. A kezdeti tapasztalatok alapján a helyben központosított közbeszerzés szabályait a évi CVIII. törvény (megjelent a Magyar Közlöny évi 187-es számában; a továbbiakban: Kbtm) 8. -a a következőképpen módosította: 8. (1) A Kbt. 17/B. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és a (3) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

3 3 (2) A Kbt. 17/B. -a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben] b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét; (3) A Kbt. 17/B. -ának (3) bekezdése a következő új f) és g) ponttal egészül ki: [A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben] f) meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét e törvény szabályai szerint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le; g) meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes az e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő szabályait, az európai közösségi joggal összhangban. A Kbtm (1) bekezdése alapján a módosítás április 1-én lép hatályba, ezt követően a helyben központosított közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések a következők (kiemelve a módosított szövegrészek): 17/B. (1) Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. (2) A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és a (3) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. (3) A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben a) kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet; b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét; c) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét; d) meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját;

4 4 e) meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét; f) meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét - e törvény szabályai szerint - az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le; g) meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes - az e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő - szabályait, az európai közösségi joggal összhangban. A fentiek alapján a módosítás lényegét a következőkben lehet összefoglalni: 1.) Egyértelművé tette a Kbtm, hogy az önkormányzati rendeletben a helyben központosított közbeszerzés hatály alá kötelező jelleggel, csak az önkormányzat által működtetett költségvetési szerveket lehet vonni, az önkormányzat legalább többségi - tulajdonosi közreműködésével működő gazdasági társaságok számára önkéntes a helyben központosított közbeszerzési rendszerhez történő csatlakozás. Emiatt a korábbi rendeletet szükséges felülvizsgálni. Amennyiben a hatályos önkormányzati rendelet alanyi hatálya kiterjedt a gazdasági társaságokra, akkor ezeket ki kell hagyni az adott mellékletből, helyette viszont szabályozni szükséges, hogy milyen módon csatlakozhat önként a gazdasági társaság a központosított rendszerhez. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy az önként csatlakozás esetén a csatlakozott szervezetre minden a helyi rendeletben -, illetve a Kbt-ben meghatározott rendelkezés vonatkozik, tehát az alkalmazandó jog tekintetében nem lehet különbség a kötelezően a rendelet hatálya alá tartozó és az önként csatlakozó szervnek a rendszer tárgyi hatálya alá tartozó szervek eljárásai között. 2.) Új szabályozási kötelezettséget jelent, hogy a Kbtm. a gyakorlati tapasztalatok alapján- a helyben központosított beszerzési rendszerben történő beszerzésekre jellemző eljárástípusnak a keretmegállapodásos eljárástípust ajánlja. Mivel ez az eljárás két részből áll, ahol az első részben a keretmegállapodásban részes ajánlattevőket választja ki az ajánlatkérő, míg a második részben történik a tényleges beszerzés, amely szakaszban csak a keretmegállapodást kötött ajánlattevők vehetnek részt. Az eljárástípus sajátosságai miatt a két részben elkülönülhetnek az ajánlatkérők. Lehetőség van arra, hogy eljárás mindkét részét a központosított beszerzésben kizárólagosan ajánlatkérésre feljogosított szerv bonyolítsa le, de arra is lehetőség adódik, hogy az eljárás első részét az előbb említett szerv, míg az eljárás második részét a beszerzésben ténylegesen érintett költségvetési szerv folytassa le. Az önkormányzatnak a rendeletben kell megállapítani, melyik megoldást kívánja alkalmazni. Ennek során azt célszerű mérlegelni, hogy adottak-e a feltételek az intézménynél, hogy törvényesen, megfelelően folytassa le az eljárást, illetve melyik megoldás tűnik gazdaságosabbnak.

5 5 3.) Új lehetőséget teremtett a Kbtm. azzal, hogy lehetővé teszi, hogy a helyben központosított közbeszerzések során az önkormányzati rendelet eltérjen a Kbt-től, amelyre május 1-től nem volt lehetőség. Hangsúlyozni kell, hogy az eltérések csak a helyben központosított közbeszerzési eljárás keretében megvalósított eljárásokra terjedhetnek ki, más közbeszerzési eljárásokra nem. Ki kell továbbá emelni, hogy az eltérések nem eredményezhetik az irányadó európai közösségi irányelvektől történő eltérést. Ebben a körben különösen a Kbt. alapelveit kell kiemelni. (Diszkriminációmentesség, versenysemlegesség, egyenlő bánásmód kötelezettsége, nyilvánosság, átláthatóság, kiszámíthatóság, a kötelezően alkalmazandó határidők, stb.) Az eltérések tehát főként eljárás-technikai jellegűek lehetnek. Célszerű szabályozni például, milyen esetekben mentesülhetnek a helyben központosított közbeszerzési rendszer alanyi hatálya alá tartozó szervek a központosított beszerzés kötelezettsége alól. (Például nincs olyan érvényes keretmegállapodás, amely alapján az ajánlattevő a beszerzendő árut, szolgáltatást nyújtani tudná.) E módosítás alapján nem kötelező a meglévő rendeleteket módosítani, az eltérés lehetőség, de nem teremt szabályozási kötelezettséget. A fentiekben összefoglaltuk a helyben központosított rendszerre vonatkozó szabályozást, kiemelve azon önkormányzatok módosításból adódó feladatait, amelyek eddig alkottak e tárgykörben rendeletet. Szakmai segítséget kívánunk adni azoknak az önkormányzatoknak is, amelyek eddig nem vezették be a helyben központosított közbeszerzési rendszert. A bevezetésre irányuló döntés előtt az alábbiakat célszerű mérlegelni. A helyben központosított közbeszerzés (várható) előnyei 1.) A közbeszerzési eljárások átláthatósága Az új szabályozás kedvezően hat a közbeszerzési eljárások átláthatóságára, vagyis a folyamatok a nyilvánosság előtt zajlanak és ellenőrizhetőek, továbbá biztosítható a szakmai megalapozottság, amely ugyancsak elengedhetetlen feltétele az Európai Unió elvárásainak megfelelő közbeszerzési rendszernek. 2.) A szakmai szempontok előtérbe kerülése A szakmaiság előtérbe kerülése várhatóan azzal hozható majd összefüggésbe, hogy a beszerző szervezet keretei között működő állandó szakmai bizottság minden egyes eljárás során kiegészül az adott közbeszerzés tárgya szerinti speciális szakértelemmel rendelkező személyekkel, akik a jövőre nézve is képesek lesznek megtervezni, összehangolni, és szakmai alapra helyezni a beszerzéseket. Mindez természetesen abból a szempontból is kiemelendő, hogy a közbeszerzési törvény olyan komplex joganyag, amelynek alkalmazása számos szakterületről igényel ismereteket, vagyis a speciális szakértelemmel rendelkező személyek nagyobb arányú bevonását eredményező minden változás kedvezően fog hatni a lefolytatandó eljárások általános szakmai színvonalára.

6 6 Ez a fajta szakmai központosítás tehát elősegíti a közpénzek ésszerű felhasználását és a közbeszerzési eljárás átláthatóságát, vagyis azoknak a céloknak a megvalósulását, amelyek már a Kbt. bevezető szakaszaiban megfogalmazást nyertek. 3.) Adminisztratív terhek csökkenése Az újonnan bevezetett rendszer további számottevő előnye, hogy a beszerzések központi lebonyolításából eredően jelentősen csökkenhetnek a helyben központosított közbeszerzéssel érintett intézmények adminisztratív terhei. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az elemzők szerint a helyben központosított közbeszerzési rendszer bevezetésével az egybeszámítási kötelezettség miatt várhatóan jelentősen csökken a nem közbeszerzési úton beszerzett áruk és szolgáltatások mennyisége, értéke, mindez pedig a korábbinál nagyobb átláthatóságot eredményez. 4.) Ár- és díjcsökkenés A piac törvényeiből is levezethető, hogy az azonos vagy hasonló termékek egy eljárásban való beszerzése a nagyobb mennyiség miatt várhatóan alacsonyabb árakat, díjakat fog eredményezni, mindez pedig a rendelet hatálya alá tartozó vagy oda önként belépő szervek, és így a helyi önkormányzat gazdaságosabb működését segítheti. 5.) Egységes, figyelemmel kísérhető szerződések A fentiekben már utaltunk az adminisztráció jelentős csökkenésére, további előnyként jelentkezik a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződések egységesülése, teljesítésük hatékonyabb figyelemmel kísérése. További mérlegelés kérdése, hogy az említett előnyök csak a központosított beszerzési rendszer kialakításával érhetők-e el. A Kbt. szerint mind az önkormányzat, mind az önkormányzat költségvetési szerve, mind az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, mind az önkormányzati társulás a Kbt. szerint önállóan klasszikus ajánlatkérőnek minősülnek. Egy adott beszerzéssel kapcsolatban tehát a központosított beszerzési rendszer hiányában is dönthet úgy a képviselő-testület jellemzően a közbeszerzési terv elfogadásakor hogy ajánlatkérőként az eljárásban nem a költségvetési szerv, hanem az önkormányzat lép fel. Ebben az esetben az ő költségvetésében szerepel a fedezet. Ez bármilyen beszerzés esetén alkalmazható megoldás, míg a központosított rendszer csak azokra az árukra, szolgáltatásokra vonatkozik, amelyekre a helyi rendelet hatálya kiterjed. Több önkormányzat közösen is felléphet ajánlatkérőként, akár úgy, hogy együtt látják el az ajánlatkérői feladatokat, akár úgy, hogy az önkormányzatok megbízzák az egyiket az eljárás lebonyolításával.

7 7 Lehetőség van arra is, hogy a hasonló típusú, tárgyú beszerzéseket az önkormányzati társulás így a többcélú önkormányzati társulás is bonyolítsa le, és a társulás feltéve, ha önálló jogi személyiséggel rendelkezik legyen ajánlatkérő. Amennyiben a központosított beszerzési rendszer várható előnyeit az előbb ismertetett módokon is elérhetők, megfontolandó, szükséges-e kiépíteni a helyben központosított közbeszerzési rendszert. A központosított közbeszerzési rendszer kialakítása során el kell dönteni, hogy mely szervezet legyen a rendszerben kizárólagos ajánlatkérőként kijelölve. Nincs akadálya annak, hogy ez a szervezet a polgármesteri hivatal, a körjegyzőség, az önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás munkaszervezete legyen, mint ahogy az is elképzelhető, hogy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság legyen ez a szervezet. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e szempontból akkor nem merülhet fel aggály e szervezet közvetlen kijelölésével, ha maradéktalanul teljesülnek a Kbt. 2/A. -ában foglalt a házon belüli beszerzésekre vonatkozó - feltételek. Amennyiben az önkormányzat külsős céget kíván megbízni a helyben központosított közbeszerzési rendszer kizárólagos ajánlatkérői jogának gyakorlásával, akkor azonban meg kell vizsgálni, hogy a rendszer működtetéséért fizetendő díjak, költségek figyelembe vételével számított becsült költség alapján nem kell-e a szervezet kiválasztására közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ha a becsült érték eléri a Kbt-ben meghatározott irányadó értékhatárokat, a vállalkozás nem jelölhető ki az önkormányzati rendeletben, csak ha előtte lefolytatta az önkormányzat a közbeszerzési eljárást, azt követően lehet a nyertes szervezetet megnevezni a helyi rendeletben. II. A gyermekétkeztetéssel kapcsolatos felhívás A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évben vizsgálta az óvodai közétkeztetést ellátó konyhák működését. Az ellenőrzés tapasztalatairól készült jelentést a Miniszterelnöki Hivatalnak is megküldte. (Az ellenőrzési jelentés letölthető a jelentések 2007./A közétkeztetés ellenőrzése /A közétkeztetés ellenőrzése PDF. útvonalon) A Miniszterelnöki Hivatal a jelentéssel kapcsolatban az alábbiakra hívja fel a figyelmet: Hazai és nemzetközi intézmények felmérései szerint jelenleg Magyarországon húszezer gyermek egyetlen étkezési lehetősége az óvodai, iskolai étkezés. Az egészséges felnőtté válásban a gyermekkori táplálkozás szerepe meghatározó. A gyermekek étkeztetésének felelőssége az önkormányzatok által fenntartott, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító oktatási, nevelési intézményekbe kerülésükkel megoszlik a család és az intézmények között.

8 8 Az egészséges táplálkozás ismereteinek átadása, az élettanilag szükséges mennyiségű és jó minőségű nyersanyagokból megfelelően összeállított étrend, valamint a jó hangulatú étkeztetés körülményeinek biztosítása közös feladata a gyermekek ellátásában résztvevőknek. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata megállapította, hogy jelentős számban működnek gyermekétkeztetést ellátó konyhák működési engedély nélkül. Annak ellenére, hogy a 67/2007.(VII.10.)GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet előírja a HACCP rendszer alkalmazását, sok konyhán a rendszert nem működtetik megfelelően. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az érintettek és szüleik meglehetősen sok panasszal éltek az ételek mennyiségét és minőségét illetően. A megrendelő önkormányzatok, vagy önkormányzati intézmények azzal hárították el az étkezés minőségét kifogásoló panaszokat, hogy a közbeszerzési eljárásokban kiválasztott konyha-üzemeltetőkkel nem tudják felbontani a megkötött vállalkozási szerződéseket. Az önkormányzatok a közbeszerzési eljárásokban a pályázók alkalmassági szempontjainak meghatározásával, az összességében legjobb ajánlat szempontjainak megfelelő megválasztásával, valamint a szerződés teljesítési feltételeinek és azok elmulasztása következményeinek meghatározásával hatásos eszközöket biztosíthatnak önmaguk számára ahhoz, hogy a minőségi szolgáltatást kikényszerítsék, és az attól való eltérés esetén a vállalkozási szerződést jogszerűen, rövid határidővel felmondhassák. Ehhez nyújt segítséget az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által összeállított anyag, mely bemutatja azon hatályos rendeletek, irányelvek, útmutatók gyűjteményét, ami a jó minőségű közétkeztetési szolgáltatás közbeszerzési pályázat kiírásához szükséges. Ezen segédanyagok megtalálhatóak az Önkormányzati tájékoztató évi 2. számában ( TÁJÉKOZTATÓ), valamint a a honlapokon. III. Az önkormányzatokat érintő II. negyedévi határidős feladatok 1. A nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói joga átadásával, megszüntetésével összefüggő döntések Határidő: március 31. A feladat jogszabályi alapja: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 2008.VII. 3.napjától hatályos és a 2008.évi XXXI. törvény 12. (2) bekezdésével megállapított 102. (11) bekezdése 102. (11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.

9 9 2. A helyi önkormányzat éves összesített közbeszerzési tervet készít. Határidő: április 15. A feladat jogszabályi alapja: a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX: törvény 5. (1) bekezdése 5. (1) A 22. (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők - kivéve az V. és a VII. fejezet szerint eljáró ilyen ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános. 22. (1) E fejezet alkalmazásában ajánlatkérők: d) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; 3. A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. Határidő: április 15. A feladat jogszabályi alapja: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 37/A. (1) bekezdése 37/A. (1) A települési önkormányzat, illetve a közfoglalkoztatási feladatok ellátását magára vállaló önkormányzati társulás a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából - az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján - egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít. A közfoglalkoztatási terv tervezetét a polgármester, illetve társulás esetén a társulási megállapodásban kijelölt személy előzetes véleményezésre megküldi az állami foglalkoztatási szervnek, illetve a 2000 fő feletti települések esetében a helyi szociálpolitikai kerekasztalnak. Az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal a közfoglalkoztatási terv tervezetével kapcsolatos véleményéről annak kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.

10 10 Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal határidőben nem nyilvánít véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a közfoglalkoztatási terv tervezetében foglaltakkal egyetért. A települési önkormányzat képviselőtestülete, illetve a társulás döntéshozó szerve az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet évente február 15-éig, a évben április 15-éig fogadja el. 4. A képviselő-testület elé kell terjeszteni a jegyző által elkészített zárszámadási rendelet tervezetet, valamint az éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredménykimutatást Határidő: április 30. A feladat jogszabályi alapja: az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredménykimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik az Állami Számvevőszéknek. 5. Könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített beszámoló előterjesztése Határidő: április 30. A feladat jogszabályi alapja: az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. (7) bekezdése (7) Az Ötv. 92/A. -a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselőtestület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. Ötv. 92/A. (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért

11 11 felelős miniszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A képviselő-testület e rendelkezés hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles - szakmai szempontok szerint - a pályázatot kiírni, azt elbírálni és a polgármester a könyvvizsgáló számára a megbízást kiadni. 6. Az éves ellenőrzési jelentés, valamint az éves összefoglaló ellenőrzési jelentés képviselő-testület elé terjesztése Határidő: április 30. A feladat jogszabályi alapja: a helyi önkormányzatokról szóló év LXV. törvény (Ötv.) 92. (10) bekezdése (10) A polgármester a tárgyévre vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti. 7. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést készít, melyet megtárgyal. Határidő: május 31. A feladat jogszabályi alapja: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. (6) bekezdése 96. (6) A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja. 8. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény számos határidős feladatot állapít meg. E tekintetben a június 30.-ig terjedő időszakra vonatkozóan különösen a 44. /4/ bekezdése az irányadó. Határidő: május 15. A feladat jogszabályi alapja: A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény 44. (4) bekezdése

12 (4) A költségvetési szerv alapító (irányító) szerve május 15-ig köteles felülvizsgálni a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az általa vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv által alapított, illetve részvételével működő és vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezet (így különösen: közhasznú társaság, gazdasági társaság), valamint az e társaság által továbbalapított gazdálkodó szervezet tekintetében, az állami felsőoktatási intézmény saját gazdasági társasága kivételével. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a további működés július 1-je után is indokolt, az e törvényben és külön törvényben foglalt előírásokat költségvetési szervek esetében június 1-jéig kell (az alapító okirat módosításával vagy más megfelelő módon) érvényesíteni. 9. Költségvetési szervek besorolása Határidő: június 1. A feladat jogszabályi alapja: A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény 44. (5) bekezdése 44. (5) A költségvetési szerv irányító szerve az irányítása alá tartozó költségvetési szervet június 1-jéig köteles e törvény alapján besorolni. Ha a besorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a 9. (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az átadás időpontján a besorolásra vonatkozó, 5. szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének napját kell érteni. 10. Amennyiben az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadott el, és az tartalmazza a programban megfogalmazott célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését, úgy a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig a teljesítésről éves jelentést fogad el. Határidő: június 30. A feladat jogszabályi alapja: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 63. (5) bekezdése 63. (5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el.

13 A polgármester beszámolási kötelezettsége a társulási tanácsban végzett tevékenységéről. Határidő: évi két alkalom A feladat jogszabályi alapja: A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény 6. (3)bekezdése 6. (3) A társulási tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-testületeiknek a társulási tanácsban végzett tevékenységükről. (4) A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztathatják a lakosságot a többcélú kistérségi társulás tevékenységéről. A többcélú kistérségi társulási megállapodás a tájékoztatás és az együttműködés egyéb formáit is meghatározhatja. Székesfehérvár, március 13. Tisztelettel: Dr. Gelencsér József hivatalvezető