2009. évi költségvetése

Átírás

1 3. napirendi pont Megtárgyalják: - első fordulóban Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 01/42-2/ második fordulóban közgyűlés bizottságai Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnökének e l ő t e r j e s z t é s e a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat évi költségvetése tárgyában

2 2 Tisztelt Közgyűlés! Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának évi költségvetési koncepcióját a Közgyűlés a 164/2008. (XI.21.) KH számú határozatával hagyta jóvá. A koncepcióban - a tervezet elkészítéséig ismert adatok alapján - meghatározásra kerültek a költségvetés összeállításánál követendő célok, követelmények, feladatok. A évi költségvetési rendelet-tervezet összeállításánál figyelembe vettük a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény önkormányzati gazdálkodást érintő rendelkezéseit, a koncepcióban foglaltakat, a hatályos jogszabályokból eredő kötelezettségeket, a megyei önkormányzat intézménystruktúrájának változásait, a közgyűlés korábbi határozataiban szereplő feladatokat; a költségvetés tervezési feladatait jelentősen meghatározták a koncepció összeállítását követő változások, amelyek a központi költségvetéssel összefüggő kapcsolatokat jelentik. ELSŐ FEJEZET A költségvetés összeállításának általános keretei A koncepcióban előre jelzettek szerint az önkormányzati feladat- és hatásköri rendszerben évben sem történt alapvető változás. A központi költségvetésből származó források már ötödik éve csökkenő tendenciát mutatnak. A évi központi támogatás összege EFt-tal alacsonyabb az előző évinél, melynek fő indoka a közszférában dolgozók 13. havi járandóságának megvonása. A megyei önkormányzat évi költségvetésének tervezett hiánya EFt. A hiány finanszírozásának módja: hitelfelvétel, amely EFt működési célú hitelből és EFt fejlesztési célú hitelből tevődik össze. A működési célú hitel összege a évi pénzmaradvány elszámolás eredményeként várhatóan kb EFt-tal fog növekedni az intézmények részére tárgyévben ki nem utalt támogatások következtében (erre az önkormányzati kincstári finanszírozási rendszer ad lehetőséget, ezáltal a folyószámlahitel alacsonyabb szinten tartható, így a hitelkamat csak a legszükségesebb mértékig terheli a megyei önkormányzatot). A fejlesztési célú hitel a pályázatokhoz szükséges saját erő fedezetét képezi; ezen belül jelentős részarányt képvisel a megyei kórház európai uniós pályázataihoz évben szükséges összeg, amiről a közgyűlés külön határozattal döntött. A kórház pályázatához szükséges saját erő teljes összege EFt, melynek a évre eső részét tartalmazza a tervezet ( EFt). A saját erő teljes összegének évek ( ) közötti megosztását 12/a. számú melléklet tartalmazza. A kötelező feladatokat továbbra is a meglévő intézményhálózattal tervezzük ellátni azzal, hogy gyermekvédelmi feladatok területén (a gondozási, a módszertani és a gazdaságossági szempontok figyelembevételével) a közgyűlés korábbi határozatai értelmében feladat átszervezésre kerül sor I. negyedévében. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Központjának egyik szakmai egysége megszűnik (Sopron, József Attila út 42. száma alatt működő Gyermekotthon), ugyanakkor a Doborjáni Ferenc Nevelési-Oktatási központ szervezetén belül kialakításra kerül egy új gyermekotthoni részleg.

3 3 Ez az intézkedés a József Attila utcai épületegyüttes C épületének megüresedését eredményezi (több lépcsőben), melynek más célú hasznosítására lesz a jövőben lehetőség. Megszüntetésre kerül továbbá a gyermekvédelmi intézmény Sopron, József Attila utcai egységében működő konyha is. A fenti intézkedésekhez kapcsolódó megtakarításokkal számolunk a tervezetben (legjelentősebb megtakarítás a közmű költségeknél jelentkezik a József Attila úti C épület megüresedését követően, továbbá a konyha megszüntetése miatt 7 fővel csökken az intézmény létszámkerete). A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 95. (1) bekezdése értelmében január 1-től a megyei jogú városok számára megjelenik a gyermekvédelmi szakellátási feladatok - otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás - biztosításának kötelezettsége. A megyei jogú városok (Győr és Sopron) a gyermekvédelmi törvényből adódó kötelezettségeiknek a megyei önkormányzattal kötendő ellátási szerződés keretében kívánnak eleget tenni, hiszen a megyei önkormányzat rendelkezik a jogszabályi feltételeknek megfelelő képzettségű szakemberekkel, tárgyi feltételekkel, épületekkel, infrastruktúrával és intézményrendszerrel. A megyei jogú városoknak a normatíva és az ellátás tényleges bekerülési költsége közötti különbözetet kell megfizetniük a megyei önkormányzat részére (a normatív támogatás ellátási formától függően az idei évben % közötti arányban fedezi az ellátottakra jutó költségeket). Győr Megyei Jogú Város által fizetendő összeg EFt, amely támogatásértékű bevételként szerepel a évi előirányzatok között. Sopron Megyei Jogú Város ezen feladatellátás finanszírozását vagyonkompenzációval oldja meg. Az átadott vagyon - megyei önkormányzat által történő - értékesítése után jutunk a megfelelő fedezethez, melynek várható összege EFt. A költségvetési rendelet-tervezetet a koncepcióban meghatározott alapelvek, feladatok alapján állítottuk össze, figyelembe véve az áthúzódó feladatokat és a rendelkezésre álló központi forrásokat és saját bevételeket: - A központilag szabályozott források (állami támogatások, hozzájárulások és a személyi jövedelemadó) összege évben tovább csökkent, emiatt nincs lehetőség központi forrásból a feladatellátás színvonalának emelésére, illetve a növekvő hiány kiváltására. Az alacsonyabb összegű támogatás és a hitelfedezetű áthúzódó kötelezettségek ismeretében törekedtünk a feladatok takarékos finanszírozására, a működési célú hitel csökkentésére. - A koncepció főbb alapelvei között szerepel, hogy: A feladatmutatók alakulásához igazodóan ha a konkrét lehetőségek ezt engedik, vagy szükségessé teszik továbbiakban is folytatni kell az intézményhálózat működtetésének racionalizálását. A bevezetőben említett gyermekvédelem területén megvalósuló feladat átszervezéseken túl az év további részében folyamatosan vizsgáljuk a fenti alapelv megvalósításának további lehetőségeit a még ésszerűbb és költségtakarékosabb feladtellátás érdekében.

4 4 - A koncepcióban meghatározottak szerint: A költségvetési hiány mértékét a hitelképesség tényezőinek figyelembevételével olyan szinten kell tartani és tervezni, mely nem veszélyezteti a következő évek gazdálkodásának biztonságát. A tervezett működési célú hitel összege EFt, amely EFt-tal alacsonyabb az előző évinél, ugyanakkor a évi pénzmaradvány elszámoláskor a ki nem utalt intézményi támogatások következtében - kizárólag a kötelezettségvállalások szerinti és a külső pályázatokon elnyert összegek vonatkozásában - várhatóan további kb EFt-tal emelkedik ez az összeg. A fejlesztési célú hitelfelvételt hosszú távra tervezzük, melynek törlesztő részlete éves bontásban nem terheli olyan mértékben a megyei önkormányzat gazdálkodását, amely veszélyeztetné annak biztonságát. - A technikai jellegű folyószámlahitel tervezett összege EFt, amit a bevételek és kiadások költségvetési éven belüli teljesítése során jelentkező ütemkülönbségének kiegyenlítése céljából irányoztunk elő. - Az előző évről áthúzódó és a közgyűlés által korábban vállalt kötelezettségeket is tartalmazza a tervezet. Az intézmények felé év végén fennálló tartozásainkat (tárgyévben ki nem utalt támogatás) a pénzmaradvány-elszámolás során rendezzük mint fent már említettük, figyelembe véve az elvonandó tételeket (céllal kapott előirányzatok feladattal nem terhelt maradványa, feladat elmaradás miatti összeg, az évközi térítési díjemelésből származó többletbevétel, stb.). - A koncepcióban megfogalmazottak szerint a központi támogatások alacsony mértéke miatt kiemelt figyelmet kell fordítani az uniós források és a decentralizált fejlesztési támogatások felkutatására, igénybevételére és a pályázatokhoz szükséges saját erő biztosítására. Ennek érdekében megnöveltük a pályázatok előkészítéséhez és elnyeréséhez szükséges saját erő előirányzatát a céltartalékok között. Ezen kívül külső forrás igénybevétele is szükséges, amely fejlesztési célú hitel formájában jelenik meg a kötségvetésben. A hitel a pályázatokhoz szükséges saját erő fedezetét képezi (döntő részt a megyei kórház pályázataihoz kapcsolódóan). - A személyi juttatások tervezése a következő tényezők figyelembevételével történt: A költségvetési törvény rendelkezése szerint a köztisztviselők illetményalapja megegyezik az előző évivel, a közalkalmazotti bértábla és a pótlékalap sem változott az előző évihez képest. A közszférában dolgozók 13. havi illetményének fedezete visszavonásra került a központi támogatási összeg meghatározásánál, emiatt az intézmények költségvetésének eredeti előirányzata sem tartalmazza ezen előirányzatokat. Az évközben adandó keresetkiegészítés fedezetét (amely a 13. havi juttatás részbeni kompenzálására szolgál) pótlólag kapja meg a megyei önkormányzat, így az intézmények költségvetésébe is utólag kerül beépítésre. A személyi jutatások tervezésénél a következő - jogszabályi előírásokon alapuló - kötelezettségekkel számoltunk: a.) a közalkalmazottak és a köztisztviselők tekintetében biztosítottuk a 3 évenkénti kötelező feljebbsorolások és a jubileumi jutalmak fedezetét, továbbá a törvény(ek)ben megállapított egyéb juttatásokat;

5 5 b.) a minimálbér-emelés fedezetét tartalmazza a tervezet; c.) a közalkalmazottak részére kötelezően képzendő 2 %-os kereset kiegészítés fedezete beépítésre kerül az intézmények költségvetésébe; d.) biztosítjuk a pedagógusok szakkönyv vásárlásának ( Ft/fő/év) és a kiemelt munkavégzés elismerését szolgáló személyi juttatás (5.250 Ft/fő/hó) fedezetét; e.) tartalmazza a tervezet a nevelő-szülői díjak emelkedéséből eredő előirányzat növekedést. - A dologi kiadások előirányzatainak meghatározásánál forrás hiányában nem számolhattunk általános növeléssel, mindössze - saját önkormányzati bevételünk terhére - az élelmezési nyersanyagnormák 3 %-os emelésének vonzatát építettük be az érintett intézmények költségvetésébe. A közműdíjak évi emelésének ellentételezésére - ugyancsak saját pénzügyi forrás fedezettel - központi céltartalék képzésére került sor, melynek cél szerinti felhasználása a III. negyedévben történik az intézmények addigi tényadatai ismeretében, illetve az év végéig várható teljesítések figyelembevételével. - Az ellátottak pénzbeli juttatását a hatályos jogszabályok szerint terveztük a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények költségvetésében. - A fejlesztési célú feladatok finanszírozása - túlnyomó többségben - fejlesztési célú bevételekből és pályázati pénzeszközökből történik. A pályázatok igénybevételéhez szükséges saját erőt fejlesztési célú hitel igénybevételével tervezzük finanszírozni. Az önkormányzati vagyon gyarapítását, állagmegóvását és ezáltal az önkormányzati feladatok magasabb színvonalon történő ellátását szolgáló fejlesztési célú feladatok előirányzatait az 5. számú melléklet tartalmazza. Fentieken túlmenően a következő felhalmozási célú céltartalékok képzésére került sor: - intézmények felújítási, beruházási, karbantartási kiadásai; - pályázatok előkészítéséhez és pénzeszköz elnyeréséhez saját erő biztosítása; - intézmények informatikai fejlesztése. A céltartalékok teljes körét a 6. számú melléklet tartalmazza, mely összhangban áll a koncepcióban megfogalmazott feladatokkal. A céltartalékok előirányzata EFt-tal alacsonyabb az előző évinél. - A évi költségvetés tartalmazza a évről áthúzódó kötelezettségeket, melynek nagyságrendje EFt. Ennek összege a évi pénzmaradvány elszámolása során a kiutalatlan intézményi támogatások következtében várhatóan kb EFt-tal fog növekedni. Az áthúzódó kötelezettségek fedezetéül pénzintézeti hitel szolgál. - Az akadálymentes közlekedés programja megvalósításának elősegítésére a feladat fontosságára való tekintettel az előző évinél magasabb összeget terveztünk a céltartalékok között (45 millió Ft-ot, az előző évi 30 millió Ft-tal szemben) pályázati önrészként. - A évi gazdálkodás biztonsága érdekében az Áht. követelményeire is figyelemmel EFt-os általános tartalékot tartalmaz a tervezet, amely a nem tervezhető kiadások, illetve az esetleges bevételkiesés fedezetét képezi (ebből a kisebbségi önkormányzatok tartaléka 884 EFt).

6 6 - Az önkormányzati kiskincstári finanszírozási rendszer következetes alkalmazásával a továbbiakban is elősegítjük a megyei önkormányzat likviditását és a folyószámlahitel alacsony(abb) szinten tartását. A központilag szabályozott források alakulásának részletezése A megyei önkormányzat központi költségvetési kapcsolatokból származó szabályozott forrása évben is az állami hozzájárulásokból és támogatásokból, valamint a személyi jövedelemadó átengedett részéből tevődik össze. a) A normatív hozzájárulások és támogatások mértéke a feladatmutatók felmérését követően a költségvetési törvényben szereplő mutatószámok alapján került meghatározásra. A feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulás mértéke 6,5 %-kal alacsonyabb az előző évinél (ami EFt-os kiesést jelent). A normatívák szinte valamennyi területen csökkentek, csak a közoktatás néhány területén jelentkezik növekedés (iskolai szakmai gyakorlati oktatás, képzés, értelmi fogyatékos tanulók oktatása). A lakosságszámhoz kötött normatív állami hozzájárulás mértéke 4,7 %-kal csökkent ( EFt). A fenti támogatások csökkenésének alapvető oka a különjuttatási illetmény fedezetének megvonása. A normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatás tervezett összege 29,3 %-kal marad el az előző évi előirányzattól. A csökkenést döntően a Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatási összegének módosítása, továbbá a kapcsolódó feladatmutatók változása eredményezte. b) A személyi jövedelemadóból való részesedés jogcímei nem változtak, összege 4,2 %-kal magasabb az előző évinél. A évi központilag szabályozott források összege a évi eredeti előirányzathoz és a évi koncepcióban szereplő előirányzatokhoz viszonyítottan az alábbiak szerint változott: EFt-ban M e g n e v e z é s 1. Feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulás 2. Lakosságszámhoz kötött normatív hozzájárulás 3. Normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatás évi eredeti előirányzat évi koncepció adatai évi terv a b c d koncepcióhoz képest e (d-c) E l t é r é s előző évihez képest f (d-b) Változás %-a g (d/b) , , ,7 4. Személyi jövedelemadó ,2 5. Központi költségvetésből származó szabályozott források összesen ,9

7 7 A központilag szabályozott források alakulásánál nem állt meg a negatív tendencia, emiatt minden évben tovább csökken a központi támogatás nagysága; ebben az évben EFt-tal (5,1 %-kal) kevesebb az előző évinél. Az alacsony mértékű központi támogatások következtében az előirányzatok nem tartalmaznak dologi automatizmust, az infláció ellentételezésére több éve nem került sor, emiatt az intézmények egyre nehezebb körülmények között tudják a törvény által meghatározott önkormányzati kötelező feladatokat ellátni. Fentiek következtében a fejlesztési feladatokhoz szükséges saját erő jelentős részét hitelből tudja biztosítani a megyei önkormányzat. M Á S O D I K F E J E Z E T A költségvetési rendelet-tervezet bevételi és kiadási előirányzatait meghatározó feltételek rendszere I. BEVÉTELEK A megyei önkormányzat évi költségvetési bevételeinek összege EFt, amit EFt rövidlejáratú (működési célú) és EFt hosszúlejáratú (fejlesztési célú) hitel egészít ki. Fentieknek megfelelően a bevételek főösszege EFt. A folyószámlahitel tervezett nagyságrendje EFt. Az önkormányzati szintű bevételeket bevétel nemenként az 1/a. számú melléklet részletezi, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal bevételeit az 1/b. számú melléklet tartalmazza, a bevételeket címrend szerinti részletezésben és kiemelt előirányzatonkénti bontásban a 3/a. számú melléklet sorolja fel. A megyei önkormányzat évi tervezett bevételei a következők: A) Működési bevételek A működési bevételek tervezett összege EFt, melynek részaránya a bevételi főösszegen belül 26,8 %. 1. Az intézményi működési bevételek összege EFt. Ezen belül az intézmények működési bevétele EFt-os összeggel szerepel. A bevételek tervezése az intézményi tevékenységek sajátosságainak, a térítés ellenében végzett feladatok várható nagyságrendjének és az ellátottak által fizetendő térítési díjak figyelembevételével történt, az elmúlt 3 év teljesítési adatai és a évi tervezett térítési díjemelések alapján a koncepcióban szerepelő előírásnak megfelelően. Az intézményi bevételek teljes egészében az intézményi kiadások fedezetét képezik, amit a tervezett kiadások mértékéig jelentős mértékű önkormányzati támogatás egészít ki. Az önkormányzati hivatal működési bevételének előirányzata EFt (bérleti díj).

8 8 2. Az önkormányzat sajátos működési bevételi tervszáma EFt Az illetékbevétel tervszáma EFt, amely megegyezik az előző évivel. A koncepcióban előre jelzett bevételi növekedés nem tervezhető az illetékekről szóló törvény változása miatt, miszerint: az öröklési illeték (közeli hozzátartozók esetében) 20 millió Ft-ig illetékmentessé vált évtől. Az APEH-től kért információk szerint az illetékbevételeken belül a változás által érintett öröklési illeték mértéke több mint 3 %; így ez a változás kb. 60 millió Ft bevételkiesést eredményez a megyei önkormányzat költségvetésében. 2.2 Átengedett központi adók (személyi jövedelemadó) Átengedett központi adóként a megyei önkormányzat a személyi jövedelemadóból EFt-os összegben részesedik, amely 4,2 %-kal haladja meg az előző évi előirányzatot. B) Támogatások Önkormányzatok költségvetési támogatása előirányzaton EFt szerepel. Normatív állami hozzájárulás előirányzata EFt, amely 6,3 %-kal alacsonyabb az előző évinél, részletezését a 4/a. számú melléklet tartalmazza. Normatív, kötött felhasználású támogatás előirányzata EFt (4/a. számú melléklet), amely 29,3 %-kal marad el az előző évi szinttől. A megyei önkormányzatot a következő feladatokhoz kapcsolódóan illeti meg évben kötött felhasználású támogatás: - pedagógus szakvizsga és továbbképzés EFt - szociális továbbképzés és szakvizsga EFt - pedagógiai szakszolgálat EFt - Megyei Közoktatási Közalapítvány szakmai tevékenységének támogatása EFt - Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása 432 EFt A központosított előirányzatok összege EFt, amely a területi kisebbségi önkormányzatok központi támogatási összege. C) Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése címen EFt-ot irányoztunk elő, amely az önkormányzati hivatalnál az ingatlanértékesítésből tervezett bevételnek felel meg. D) Támogatásértékű bevételek ( EFt) Támogatásértékű bevételként az államháztartáson belüli szervektől meghatározott feladatokra kapott pénzeszközök szerepelnek a következők szerint:

9 9 Támogatásértékű működési bevételek - a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház működési kiadásaira a feladatfinanszírozás keretében EFt (az Egészségbiztosítási Pénztártól), - intézményi feladatok megvalósításához tervezett összeg EFt, - az önkormányzati hivatal tervezett bevétele EFt. ebből: = szociális intézményi foglalkoztatás központi támogatási összege EFt = gyermekvédelmi feladatokra a megyei jogú városoktól átvett pénzeszköz EFt (Győrtől EFt, Soprontól EFt) E) Hitelek - A költségvetési rendelet-tervezet a hiány finanszírozása céljából EFt összegű hitelfelvételt tartalmaz: ebből: - rövidlejáratú (működési célú) hitel EFt - hosszúlejáratú (fejlesztési célú) hitel EFt - a folyószámlahitel (likviditási hitel) előirányzott összege EFt, amely technikai jellegű, mivel a bevételek és a kiadások teljesülése ütemkülönbségének kiegyenlítésére szolgál a tárgyéven belül. II. KIADÁSOK A megyei önkormányzat költségvetési kiadásainak összege EFt, amit finanszírozási célú kiadásként EFt-os folyószámlahitel (likviditási hitel) törlesztés egészít ki. Ennek megfelelően a kiadás főösszege EFt. A megyei önkormányzat önkormányzati szintű kiadásait a költségvetési rendelet-tervezet 1/a. számú melléklete, az önkormányzati hivatalét az 1/b. számú melléklet, a címenkénti és kiemelt előirányzatonkénti kiadásokat a 3/b. számú melléklet tartalmazza. A költségvetési kiadási előirányzatok meghatározásánál valamennyi pénzügyi forráslehetőségre figyelemmel és ehhez igazítottan törekedtünk a koncepcióban szereplő alapelvek és célok megvalósítására, a törvényi kötelezettségek lehetőség szerinti teljesítésére, figyelembe véve a továbbra sem javuló önkormányzati forrásszabályozásból adódó gazdálkodási nehézségeket. A) Működési kiadások ( EFt) Ezen kiadási nemen belül az intézmények működési kiadása EFt (kórház nélkül). A javasolt előirányzatok meghatározására a többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. számú rendelet előírásai szerint került sor a következő tényezők figyelembevételével.

10 10 A személyi juttatások tervezésénél számoltunk a bevezetőben részletesen ismertetett - jogszabályokon alapuló - elemekkel: - biztosítottuk a 3 évenkénti kötelező feljebbsorolások, a jubileumi jutalmak, a minimálbér emelés és a 2 %-os kereset kiegészítés fedezetét; - jogszabályi előírás alapján terveztük a pedagógusokhoz kapcsolódó többletkiadásokat (szakkönyv vásárlás, kiemelt munkavégzésért járó juttatás); - a nevelőszülői díjakat a nyugdíjminimum változásával összefüggésben határoztuk meg (jogszabályi előírás szerint); - csökkentettük az intézmények előirányzatát a 13. havi illetmény összegével. A társadalombiztosítási járulék mértéke változatlan az előző évihez viszonyítottan, ezért összege a bérek változásával arányosan módosult. A dologi kiadások meghatározásánál nem számolhattunk általános érvényű automatizmussal. A dologi kiadások az előző évi eredeti előirányzathoz mérten saját többletbevételek és egyéb intézkedések eredményeként jelentkező források terhére a következők szerint változtak: + 3 %-os élelmezési normaemelés kiadást növelő hatása, + az intézmények többletbevétele terhére történő előirányzat emelés, - intézmények átszervezése miatti magtakarítás, évi egyszeri előirányzat visszavonása, évi közszolgáltatói díjemelések szintezése. A évi közszolgáltatói díjemelések ellentételezésére központi céltartalék képzésére került sor. Felhasználása felmérést követően a negyedik negyedévben valósul meg. Az intézményeknek az elemi költségvetésükben a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásukat a évi teljesítés szintjén kell megtervezniük, de minimum a évi eredeti előirányzat mértékéig. Az ellátottak, állami gondozottak pénzbeli juttatásainak és a nevelőszülők díjazásának meghatározása a hatályos jogszabályi előírások alapján történt. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház működési kiadásait az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. A megyei önkormányzat az egészségügyi intézmény működési kiadásának fedezetére nem ad támogatást. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal működési kiadási előirányzatának csökkenését döntően a különjuttatási illetmény megvonása miatti előirányzat módosítás eredményezte. A díjak, támogatást szolgáló pénzeszközök, egyéb támogatások, kiadások együttes összege EFt-tal csökkent az előző évi előirányzathoz képest. Részletezését a 7/a., 7/b. és a 7/c. számú mellékletek tartalmazzák. A területi kisebbségi önkormányzatok kiadásainak előirányzata EFt, részletezését a 15., 16. és a 17. számú mellékletek tartalmazzák.

11 11 B) Felhalmozási kiadások ( EFt) A felhalmozási kiadások részletezését a rendelet 5. számú melléklete foglalja magába. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata július 1-én benyújtotta pályázatát a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház infrastruktúra fejlesztésére EFt beruházási összköltséggel, melyből az igényelt támogatás összege EFt volt. Az előzetes információk szerint a pályázat első fordulójának elbírálását követően pályázatunkat várhatóan EFt támogatásban részesítik, azaz EFt-tal csökkentették az igényelt támogatási összeget. A saját erő összege várhatóan EFt, melyet a megyei önkormányzat biztosít. Ezen felül a pályázat előkészítésével kapcsolatos költségekre évben EFt kifizetésre került. Tekintettel arra, hogy az eredeti pályázati kiíráshoz képest az ütemterv hónapokkal késik, így a évre tervezett kifizetést EFt-ban jelöltük meg. A beruházás nagyobb összegű kifizetésének teljesítései a évekre oszlanak meg, melyet a 12/a. számú mellékletben mutatunk be. Pályázatokkal megvalósuló beruházások (saját rész) - Petz Aladár Megyei Oktató Kórház infrasrutktúra fejlesztés TIOP pályázat - Tóth Antal Nevelési-Oktatási és Módszertani Központ energiatakarékos és korszerű épületté történő átalakítás (NYDOP /3/2F. pályázat) EFt EFt Támogatásértékű felhalmozási kiadás EFt-os összege a támogatást szolgáló pénzeszközök felhalmozási célú átadását tartalmazza (államháztartáson belül lévő szervek részére). Az intézmények felhalmozási célú feladatai között a Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet kiadásai szerepelnek. A többi intézmény beruházási, felújítási feladataira központi céltartalékot képeztünk, amely év közben kerül felosztásra az intézmények között, külön közgyűlési döntés alapján. A Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet beruházási előirányzatai között számítástechnikai eszközök, programok (1.500 EFt), egyéb gépek, berendezések, felszerelések (1.800 EFt) beszerzése és a társasházként működő Győr, Városház tér 3. szám alatti épület felújítási alap előirányzatára pénzeszköz átadásként szerepel EFt. A GAMESZ kiadása között terveztünk az önkormányzati hivatal számítástechnikai kiadásaira EFt-ot, további EFt-ot pedig fénymásológép beszerzésére tekintettel arra, hogy az eszközök természetes kopása miatt azok elhasználódtak. C) Pénzforgalom nélküli kiadások (tartalékok) - Általános tartalék: EFt A tervezet az éves előre nem látható többletfeladatok és egyéb halaszthatatlan egyszeri kiadások finanszírozására a koncepcióban meghatározottak szerint az előző évihez hasonló nagyságrendű általános tartalékkal számol (ebből a kisebbségi önkormányzatok tartaléka 884 EFt).

12 12 - Céltartalék: EFt, ebből áthúzódó kötelezettség EFt. A koncepcióban foglaltak figyelembevételével céltartalékként terveztük meg azon önkormányzati feladatok költségvetési fedezetét, amelyek az adott évben kiemelt vagy egyszeri kiadásként jelennek meg, továbbá speciális fenntartói, munkáltatói intézkedéseket igényelnek. A céltartalékok tervezett előirányzatait címenként a 6. számú melléklet tartalmazza. A céltartalék felhasználási szabályairól a rendelet-tervezet 10. (5) bekezdése rendelkezik. D) Finanszírozási célú pénzügyi kiadások (hitelek törlesztése) Hitelek törlesztéseként a december 31-i folyószámlahitelt terveztük, melynek összege EFt. III. AZ ÖNKORMÁNYZAT HÁROMÉVES ELŐIRÁNYZATAI Az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv ában foglaltak alapján az önkormányzatnak a tárgyévi költségvetési adatokon túl, a rendelet-tervezetben ki kell mutatni a következő két év várható előirányzatait, melyeket a költségvetési év folyamatos és áthúzódó hatásai, valamint egyéb gazdasági előrejelzések alapján szükséges meghatározni. Az előbbi tervet a 11. számú melléklet szemlélteti. A több éves kötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait a 12/a. és a 12/b. számú melléklet tartalmazza. IV. KÖZVETETT TÁMOGATÁSOK Közvetett támogatást a következő esetekben biztosít a megyei önkormányzat: - térítési díjak mérséklését a szociális intézményeknél tervezzük méltányossági szempontok figyelembevételével, melynek összege EFt, - Sportszövetségek Egyesülése és a Diáksport Tanács közvetett támogatása EFt. V. A TERÜLETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE A területi kisebbségi önkormányzatok évi költségvetését a 15., 16. és a 17. számú mellékletek tartalmazzák. VI. EGYÉB, A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELETTEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSOK A rendelet-tervezet vegyes és záró rendelkezései között kerülnek meghatározásra olyan szabályozások, amelyek az egyes megyei önkormányzati jogszabályok (rendeletek) módosítását tartalmazzák.

13 13 Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól szóló, többször módosított 10/1995. (XII.15.) rendelet valamint az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és a bérleti díj megállapításáról szóló, többször módosított 14/2004. (XII.10.) rendelet módosítása indokolttá vált, mivel a év végén kialakult gazdasági válság hatására egyre nehezebb a bérlőknek a bérleti díj fedezetének kigazdálkodása, hiszen a lakosság reáljövedelme csökkenő tendenciát mutat, miközben a közüzemi, fenntartási költségek jelentősen növekednek. Az ingatlanok iránti keresletet az egyre erősödő ingatlan kínálat elvonja a jelenlegi potenciális ingatlanforgalmi területeinkről, így egyre több a hasznosításra váró ingatlanok száma (lakás, üzlet- és irodahelyiség). A gazdálkodás és az üzleti környezet továbbra is romlik, aminek hatására a hazai gazdaság fogyasztása jelentősen csökken, ebből következően a bérleti díjak megállapításánál figyelemmel kell lenni az aktuális piaci feltételekre, ezért a megyei önkormányzat rendelkezésére álló üres ingatlanok hasznosítási feltételeit is kedvezőbbé kell tenni, amennyiben a tényleges igények ezt indokolják. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezetet vitassa meg és fogadja el. Az előterjesztés egyben a rendelet-tervezet indokolása is.

14 14 Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének.../ rendelete (tervezet) A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Közgyűlése (továbbiakban: közgyűlés) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 65. -a, valamint a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről rendelkező évi CII. törvény alapján Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának (továbbiakban: megyei önkormányzat) évi költségvetéséről az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya a megyei közgyűlésre, a közgyűlés bizottságaira, az Önkormányzati Hivatalra, az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervekre és a területi kisebbségi önkormányzatokra terjed ki. ELSŐ RÉSZ A költségvetés címrendje és főösszegei I. FEJEZET A költségvetés címrendje 1. A közgyűlés a évi költségvetés címrendjét a 10. számú melléklet szerint határozza meg. II. FEJEZET A költségvetési kiadások és bevételek összegei, a hiány mértéke és finanszírozásának módja 2. /1/ A közgyűlés a megyei önkormányzat évi költségvetésének a) költségvetési kiadását EFt-ban b) költségvetési bevételét EFt-ban c) hiányát EFt-ban határozza meg az 1/a. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.

15 15 /2/ A hiány finanszírozásának módja hitelfelvétel, az 1/a. számú melléklet részletezése szerint. /3/ A közgyűlés az /1/ bekezdés a) pontjában megállapított költségvetési kiadási összegen belül a kiadásokat kiemelt előirányzatonként a 3/b. számú melléklet részletezésében a következő összegekben állapítja meg: Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Támogatásértékű működési kiadás Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás Ellátottak pénzbeli juttatásai Beruházás Támogatásértékű felhalmozási kiadás Felhalmozási célú pénzeszköz átadás Tartalék EFt EFt EFt EFt EFt EFt EFt EFt EFt EFt /4/ A közgyűlés a finanszírozási bevételek összegét EFt-ban, a finanszírozási kiadásokat EFt-ban határozta meg. /5/ A közgyűlés a megyei önkormányzat évi költségvetésének a) kiadási főösszegét EFt-ban b) bevételi főösszegét EFt-ban határozza meg az 1/a. számú mellékletben foglalt részletezés szerint. /6/ A közgyűlés az Önkormányzati Hivatal kiadásait és bevételeit az 1/b. számú mellékletben foglaltak alapján hagyja jóvá. /7/ A közgyűlés az Önkormányzati Hivatal és az intézmények költségvetését címenként és kiemelt előirányzatonkénti bontásban a 3/a. és a 3/b. számú mellékletekben rögzítettek szerint állapítja meg. /8/ A közgyűlés az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 71. -ában foglalt rendelkezések figyelembevételével összeállított és évi költségvetési előirányzatokat a 11. számú mellékletben részletezettek szerint határozza meg. /9/ A közgyűlés a többéves kötelezettséggel járó kiadási tételeket a 12/a. és a 12/b. számú melléklet szerint hagyja jóvá azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg. /10/ A közgyűlés a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat évi előirányzatfelhasználási ütemtervéről a 13. számú melléklet szerint rendelkezik. /11/ A közgyűlés a költségvetési szervek létszámát a 9. számú melléklet szerint hagyja jóvá. /12/ A területi kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatait a 15., 16. és a 17. számú mellékletek tartalmazzák.

16 16 3. /1/ A közgyűlés az alábbi hitelek felvételéről határoz: Rövidlejáratú (működési célú) hitel: Hosszúlejáratú (fejlesztési célú) hitel: Folyószámlahitel (likviditási hitel): EFt E Ft EFt /2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott hitelek igénybevétele a mindenkori pénzügyi szükségletek függvényében történik. /3/ Az /1/ bekezdésben meghatározott összegek erejéig a közgyűlés kötelezettséget vállal a hitel visszafizetésére, a hitelszerződésben foglaltak szerint. Felhalmozási kiadások 4. A közgyűlés a megyei önkormányzat évi felhalmozási előirányzatait e rendelet 5. számú melléklete szerinti részletezésben hagyja jóvá. Díjak, támogatást szolgáló pénzeszközök, egyéb támogatások és kiadások 5. /1/ A közgyűlés a díjak, támogatást szolgáló pénzeszközök előirányzatát EFt-ban a 7/a. számú melléklet szerint, az egyéb feladatokra nyújtandó támogatásokat EFtban a 7/b. számú melléklet szerint, az egyéb kiadások összegét EFt-ban a 7/c. számú melléklet szerint állapítja meg. /2/ A támogatást szolgáló pénzeszközök odaítélésének feltételrendszerét a 7/a. számú mellékletben megjelölt, a közgyűlés által választott bizottságok határozzák meg. A 7/a. számú melléklet 1/1208 alcímen szereplő előirányzat felosztásáról a közgyűlés elnöke a közgyűlés alelnökeinek egyetértésével jogosult rendelkezni. /3/ Az /1/ bekezdésben szereplő előirányzatok felhasználásáról a beszámoló rendszer keretén belül tájékoztatni kell a közgyűlést. Tartalék képzése, felhasználása /1/ A közgyűlés a évi költségvetésben EFt-os általános tartalékot képez. 6. /2/ A közgyűlés az általános tartalék felhasználásáról való rendelkezés jogát éves szinten összesen EFt összeghatárig a közgyűlés elnökére, összesen EFt összeghatárig a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottságra ruházza át. /3/ A közgyűlés egyes kiemelt feladataihoz kapcsolódóan EFt-os összegben céltartalékot képez a 6. számú melléklet szerinti bontásban.

17 17 Költségvetési előirányzatok változtatása 7. /1/ A közgyűlés a évi költségvetés előirányzatai közötti átcsoportosítás és felhasználás elrendelésére vonatkozó jogát az alábbiak szerint ruházza át: a közgyűlés elnökére: esetenként maximum EFt, éves szinten EFt összeghatárig, a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottságra: esetenként maximum EFt, éves szinten EFt összeghatárig. /2/ A közgyűlés felhatalmazza a közgyűlés elnökét a központi céljellegű pótelőirányzatok saját hatáskörben történő felosztására. /3/ A közgyűlés a 7/b. számú mellékletben szereplő nagyrendezvények előirányzata közötti átcsoportosítás jogát a közgyűlés elnökére átruházza. Intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódó rendelkezések 8. /1/ Az intézmények a közgyűlés által meghatározott keretszámokon és kiemelt előirányzatokon belül külön rendelkezés szerint meghatározott időpontig a többszörösen módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. számú rendelet 37. -ában meghatározott tartalommal készítik az elemi költségvetéseiket. Az önállóan gazdálkodó intézmény elemi költségvetése együttesen foglalja magába a saját és a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó intézmény előirányzatait. Az intézmények költségvetésében mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok főösszegének külön-külön meg kell egyeznie. /2/ Az intézmények a közgyűlés által jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül kötelesek gazdálkodni. Az intézményvezetők a jóváhagyott költségvetésük alapján gondoskodnak az alapító okiratukban megjelölt feladatok ellátásáról. /3/ Az intézmények a gazdálkodási jogkör szerinti besorolástól függetlenül a részükre jóváhagyott, illetve a módosított személyi juttatások és létszám előirányzattal a jogszabályi előírások figyelembevételével önállóan gazdálkodnak. /4/ Az átmenetileg betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen. /5/ A személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy annak átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható. /6/ Megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat megbízó által igazolt teljesítése után kerülhet sor, figyelembe véve a többszörösen módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 59. (9) bekezdésében foglalt előírásokat.

18 18 /7/ A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 77. (1) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok ide nem értve az átirányítást teljesítésének ösztönzésére egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítésben részesítheti. Ehhez kapcsolódóan az intézmény a nem rendszeres személyi juttatások között köteles megtervezni a kereset kiegészítés fedezetét, melynek számítási alapja a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ának (10) (12) bekezdésében szabályozott esetekre. /8/ Az intézmények a saját költségvetésük összeállításakor a közgyűlés által jóváhagyott dologi kiadási előirányzaton belül a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásaikat (víz, villamos energia, gáz, távhő) a évi teljesítési adatok szintjén, de minimum a évi eredeti előirányzat mértékéig kötelesek megtervezni. /9/ Az intézmények által átvett pénzeszközök és a támogatásértékű bevételek terhére megvalósított kiadásokat megfelelő analitikával és nyilvántartások vezetésével kell alátámasztani annak érdekében, hogy az áttekinthető legyen mind az intézmény, mind a fenntartó számára. /10/ A közgyűlés a munkahelyi étkeztetéshez (alkalmazottak, külső étkezők) kapcsolódó térítési díjakat az alábbiak szerint határozza meg: a) Az intézmény munkahelyi étkeztetését igénybevevő alkalmazottak a mindenkori nyersanyagnorma (+ ÁFA) összegével azonos térítési díjat kötelesek fizetni. b) Az intézménytől nyugdíjba ment alkalmazott az igénybevett étkeztetés térítési díjaként a nyersanyagnorma (+ ÁFA) összegével azonos összeget köteles megfizetni. c) Vendégétkeztetés esetén a térítési díj (eladási ár) összege nem lehet kevesebb a teljes önköltség (nyersanyagköltség + rezsi) + 10% nyereség + ÁFA együttes összegénél. d) Az intézmény azon dolgozója, aki étkezési utalványt kap, az a) pontban meghatározott kedvezményben nem részesülhet. /11/ a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját előirányzat módosítási hatáskörben az önkormányzati hivatal egyidejű tájékoztatása mellett a bevételi és kiadási előirányzatának főösszegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti: a tervezett összelőirányzatot meghaladó többletbevételéből, kivéve az évközi térítési díjemelésből származó többletbevételt, az előző évi pénzmaradványból a közgyűlés döntését követően, és a vállalkozási tevékenység tartalékából. b) A saját hatáskörű módosításról az intézmény folyamatosan értesíti az önkormányzati hivatalt, a december 31-ig végrehajtott módosításról legkésőbb a következő év január 10-ig ad tájékoztatást.

19 19 /12/ A 11. pontban meghatározott előirányzat módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő év(ek)ben nem járhat. /13/ Az intézmény év közben az eredeti, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb: a) a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és a közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, és b) szerződés esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelheti. Többletbevétel év közben akkor fordítható az intézmény munkavállalóinak illetményemelésére, ha a bevétel tartós és a következő években a költségvetésben többletként megtervezi az intézmény. Nem emelhető a személyi juttatás előirányzata a következő többletbevételek terhére (kivéve ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadásra irányul, vagy megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetést tartalmaz): intézményi ellátási díjak; alkalmazottak térítése; az átvett pénzeszközök (államháztartáson kívülről származó bevétel); az alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítése; felhalmozási és tőkejellegű bevételek. /14/A pénzmaradványból, az intézményt nem illeti meg: a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg; b) meghatározott célra rendelkezésre bocsátott áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összegek (kivéve az európai uniós forrásokkal megvalósuló programokra); c) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradás van; d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány; e) az évközi térítési díjemelésből származó többletbevétel. /15/ A pénzmaradvány intézményt meg nem illető összegét a pénzmaradvány jóváhagyását követő 8 napon belül kell befizetni az önkormányzati hivatal költségvetési elszámolási számlájára. /16/ Az intézménynél a pénzmaradvány személyi juttatások maradványából származó része a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően az egyéb kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. A pénzmaradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. A pénzmaradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.

20 20 /17/ Az intézményi vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatait terheli a tevékenységhez kapcsolódó valamennyi kiadás. A közvetett (általános) kiadásokat (karbantartó, kisegítő részlegek, épületek fenntartása, központi irányítás) az intézménynek a számviteli politikájában rögzített felosztási rend szerint kell az alap- és a vállalkozási tevékenységek között elszámolni. /18/A vállalkozási tartalék a következő sorrend figyelembevételével használható fel: a) a vállalkozási tevékenység veszteségének rendezésére; b) a megbízókkal szembeni, vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére; c) az intézmény által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére, szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra ideértve a munkavállalók számára folyósítható pénzbeli hozzájárulásokat is és létesítmények fenntartására, vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújítására, jutalmazásra. A vállalkozási tartalék felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat. /19/ A megyei önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek (önkormányzati hivatal is) a költségvetésükben jóváhagyott, pénzeszköz átadásként megtervezett összeget társadalmi szervezeteknek is átadhatják. Adatszolgáltatási kötelezettség az intézmények tartozásállományáról, az önkormányzati biztos kirendelésének szabályai 9. /1/ A megyei önkormányzat irányítása alatt álló intézmény az általa elismert, esedékességet követő 30 napon túli tartozásállományáról havonta a tárgyhónapot követő 15-ig köteles írásban tájékoztatni a főjegyzőt és a Pénzügyi Osztály vezetőjét. Amennyiben az esedékességet követő 30 napon túli tartozásállomány eléri az intézményi költségvetés éves eredeti előirányzata főösszegének 5%-át a Megyei Kórház esetében az 1%-át az intézmény a 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet 13. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével haladéktalanul köteles megadni az írásbeli tájékoztatást. /2/ Amennyiben az intézmény 30 napon túli tartozásállományát egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani és tartozásának mértéke eléri az éves költségvetés eredeti előirányzatának 10%-át, vagy 100 millió Ft-ot és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény 4. -a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték, a közgyűlés az érintett intézményhez önkormányzati biztost rendel ki.

21 21 /3/ Az önkormányzati biztos személyének kijelölési jogát a közgyűlés a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottságra ruházza át. /4/ Az önkormányzati biztost a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság döntése alapján a közgyűlés elnöke bízza meg. /5/Az önkormányzati biztosra, illetve azon intézményre, amelyhez önkormányzati biztost rendeltek ki a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 150. (7) bekezdésben és a 151. (1)- (5) és (7) bekezdésében és a ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. MÁSODIK RÉSZ A évi költségvetés végrehajtásának szabályai 10. /1/ A megyei önkormányzat az egységes költségvetést a költségvetési törvény, az államháztartási törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. számú rendelet, a Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint e közgyűlési rendelet előírásainak megfelelően hajtja végre a Megyei Önkormányzat Hivatala és valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye útján. /2/ Az önkormányzat minden önállóan gazdálkodó költségvetési intézményének finanszírozása évben is az önkormányzati kiskincstári rendszer keretein belül történik a közgyűlés 4/2007. (III.6.) rendelete 17. számú mellékletében foglaltak szerint. /3/ A közgyűlés a költségvetési rendeletét a közgyűlési, az elnöki és a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottsági hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítások miatt a munkaterv szerinti költségvetés-módosítási időpontokban, de legkésőbb a decemberi ülésén; a központi pótelőirányzatok miatt negyedévente, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal; az intézményi saját hatáskörű előirányzat módosítások és a területi kisebbségi önkormányzatok előirányzat módosításai miatt a munkaterv szerinti költségvetés-módosítási időpontokban, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja. A közgyűlés elnöke az évközi központi pótelőirányzatokról és az intézmények saját hatáskörű előirányzat-módosításairól és a területi kisebbségi önkormányzatok előirányzat módosításairól a közgyűlést a soron következő ülésén, illetve 30 napon belül tájékoztatja. /4/ A megyei önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott beruházások, rekonstrukciók és felújítások lebonyolítása a közbeszerzési törvény, valamint a megyei önkormányzat beruházások ill. közbeszerzések lebonyolítását szabályozó rendelkezései alapján történhet.

22 22 /5/ A céltartalék felhasználásának szabályai: a) Az intézményi felújítási, beruházási, karbantartási céltartalék (6. számú melléklet 1/3201 alcím) felosztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik Az intézményi igények rangsorolása a területileg illetékes alelnökök javaslata alapján az Oktatási, Kulturális, Sport, az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi, a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság véleményének kikérése mellett történik. b) A 6. számú melléklet 1/32021 alcímen tervezett céltartalék felosztása a területileg illetékes alelnökök javaslata alapján a közgyűlés által külön határozattal létrehozott ideiglenes bizottság hatáskörébe tartozik. c) A 6. számú melléklet 1/3204, 1/3210 alcímeken szereplő céltartalékok felhasználása elnöki hatáskörbe tartozik a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság és az ágazati munkamegosztásnak megfelelő alelnök előzetes véleményezése mellett. d) A 6. számú melléklet 1/32023, 1/32024, 1/32025, 1/3203, 1/3205, 1/3206, 1/3207, 1/3208, 1/3209, 1/3211, 1/3212, 1/3213, 1/3214, 1/3215, 1/3216, 1/3217, 1/3218 alcímeken szereplő céltartalékok felhasználásának elrendeléséről a közgyűlés elnöke dönt, az ágazatilag illetékes alelnökök véleményezése mellett. A céltartalékok felhasználásáról a közgyűlés elnöke köteles tájékoztatni az érintett bizottságok elnökeit. e) A 6. számú melléklet 1/32022 alcímen szereplő céltartalék felhasználása a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság hatáskörébe tartozik. f) A 6. számú melléklet 1/3219 és az 1/3220 alcímeken szereplő céltartalékok felosztása a közgyűlés által létrehozandó ad-hoc bizottság feladatkörébe tartozik. /6/ A közgyűlés megbízza a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottságot, hogy a negyedéves intézmények által szolgáltatott információs adatok alapján kísérje figyelemmel a megyei önkormányzat éves költségvetésének időarányos teljesítését. /7/ A felhalmozási célú kiadások csak a felhalmozási célú bevételek realizálódása függvényében teljesíthetők. /8/ A közgyűlés megbízza a Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottságot, hogy a felhalmozási kiadások teljesíthetősége érdekében folyamatosan kísérje figyelemmel a felhalmozási célú bevételek teljesülését. Ha évközben jelentősebb mértékű bevételkiesés tapasztalható, a bizottság tegyen javaslatot a felhalmozási célú kiadások csökkentésére. A bevételek és kiadások működési és felhalmozási célok közötti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza. /9/ A közgyűlés megbízza a támogatást szolgáló pénzeszközök rendelet-tervezet 7/a. számú melléklete szerinti kezelőit, hogy március 31-ig dolgozzák ki és hirdessék meg a támogatások pályázatának feltételrendszerét, majd a beérkezett pályázatokat bírálják el, illetve rendelkezzenek azok folyósításáról. A közgyűlés kötelezi a bizottságokat, hogy a rendelkezésükre álló támogatást szolgáló pénzeszközök meghirdetésénél a megye gazdasági és humán programjához illeszkedő projekteket fogadjon be.