2013. január 1-jei változások

Átírás

1 2013. január 1-jei változások Ez év elején is rengeteg új jogszabály lépet hatályba, illetve rengeteg jogszabály módosult. E cikk célja, hogy a teljesség igénye nélkül megpróbáljunk tájékoztatást adni a legfontosabb változásokról, melyek a közigazgatás, az oktatás, szociális ellátás és a munkaügy területén jelentkeztek. Járási hivatalok megalakulása Harminc évvel a járási rendszer megszüntetése után január 1-jével - új szervezeti rendben és új célokkal - ismét létrejöttek a járási hivatalok. Vidéken 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal alakult meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként, hogy a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat ellássák. A Kormány szándékai szerint így megvalósul az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, a járások kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek majd. Az átszervezés célja: A Kormány célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok lehetőleg egyetlen helyen, a végéig kialakítandó - Kormányablakoknál tudják majd hatósági ügyeiket intézni. Ehhez vezető fontos lépés, hogy január 1-jével felálltak a járási hivatalok, az eddig működő okmányirodák Kormányablakokká alakultak át. Ez év végére a tervek szerint már kb. 300 Kormányablak működik majd az országban, ahol hétfőtől-péntekig reggel 8-tól este 8-ig várják az ügyfeleket. A kormányablakokról és az ügyintézésről részletesen az alábbi linken tájékozódhatnak: Szervezeti felépítés: A járási hivatalok helyi, körzeti szervei a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek. A járási hivatalokban a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan törzshivatal és szakigazgatási szervek működnek. A járási hivatal szervezetébe tartoznak a kirendeltségek és a települési ügysegédek is. Kirendeltség a járási hivatal olyan ügyintézési helyszíne, ahol állandó jelleggel tart fenn a járási hivatal ügyintézést az adott településen, azaz az ügyfelek a kirendeltségi helyszínen hétfőtől-péntekig elérik a járási hivatal kormánytisztviselőit. Azon településeken, ahol a járási hivatal nem tart fenn kirendeltséget, de biztosítani kívánja az ügyintézés lehetőségét, a járási hivatal települési ügysegédei működnek közre. A települési ügysegéd (függően a település lakosságszámától, az ügyek várható számától) hetente egy-két alkalommal tart ügyfélfogadást a településen és fogadja az ügyfeleket. A járási hivatalok székhelyeiről és illetékességéről az itt letölthető pdf fájl tartalmaz információt. A járási hivatalok feladatai: A hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat (személyi adat- és lakcímnyilvántartás), a gyermek- és ifjúságvédelmi továbbá gyámügyeket, egyes szociális, környezet- és természetvédelmi igazgatási ügyek intézését, valamint a szabálysértési ügyeket veszik át a

2 településektől. A járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség. A járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az Állam az elmúlt húsz évben kényelmi szempontok miatt oda telepített. A jövőben az államigazgatási feladatok többségét az Állam a saját szervezeti rendszerén keresztül fogja ellátni. Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben nem országosan egységes szabályozás, hanem helyi mérlegelési lehetőség is van: ilyen pl. a helyi adóval összefüggő igazgatási feladatok, birtokvédelem, hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, távhőszolgáltatás, valamint a helyi védelmi igazgatással kapcsolatos feladatok. Járási jogszabályok: Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII törvényt. Ezt követte a Kormány részéről azoknak a kormányrendeleteknek az elfogadása, amelyek egyrészt meghatározták a kormányrendeleti szintű államigazgatási feladatokat (174/2012. (VII. 26.) Korm. rend.), amelyeket átvesznek a járások, másrészt meghatározták a járási hivatalok székhelyeit, szervezetét és illetékességét (218/2012. (VIII. 13.) Korm. rend.). A hivatkozott jogszabályok a oldalon érhetőek el. Bírósági szervezetrendszer átalakulása Január 1.-től a legalsóbb bírósági fórumok szintjén történt változás, ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul a bíróságok szervezetrendszere: A magyar bírói szervezeti rendszer négy szintű, amely a következőképpen épül fel: A legalsó szintet a járási (Budapesten kerületi), valamint az összevont munkaügyi- és közigazgatási bíróságok alkotják. Mivel ez a szervezeti hierarchia legalsó foka, a legtöbb ügy ezen a szinten indul. A törvényszékek törvényben meghatározott esetekben első fokon járnak el, másodfokon elbírálják a járási, a munkaügyi és a közigazgatási bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket. A hierarchia következő fokán az ítélőtáblák állnak, melyek elbírálják a járásbíróságok és a törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket, és eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Jelenleg öt ítélőtábla működik az országban: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla. A bírói szervezeti rendszer csúcsán a Kúria áll, amelynek a legfontosabb feladata, hogy irányt mutasson a helyes bírói gyakorlatról, ügyelve arra, hogy a bírói jogalkalmazás mindenhol egységes legyen. Elbírálja a törvényszékek, illetve az ítélőtáblák döntései ellen benyújtott jogorvoslatot.

3 Változások az oktatási, nevelési rendszerben A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása E területen a legfontosabb változás, hogy az ország legnagyobb állami szervezeteként kezdte meg munkáját január elsején a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), amelybe az egyházi és magánintézmények kivételével az ország összes általános iskolája, középiskolája, szakiskolája, kollégiuma és pedagógiai szakszolgálata beolvadt. A KIK háromezer intézmény működéséért, 1,2 millió diák oktatásáért felel, valamint 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja több mint 400 milliárd forintból. A fenntartóváltás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett ingóságok és ingatlanok épületek, taneszközök az önkormányzatok tulajdonában maradnak, de ingyenes használatra átkerültek a KIK-hez, amely egyúttal a munkáltatói jogokat is átvette. A szakmai munka színvonaláért továbbra is az iskolaigazgatók felelnek, vagyis ők dönthetnek arról, hogy mely órákat mely pedagógusok lássák el, vagy kit vegyenek fel a szülési szabadságra távozó kolléga helyére. A többségében önkormányzati hatáskörben maradó működtetés az iskolák üzemeltetéséhez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek biztosítását, vagyis az épület karbantartását, állagmegóvásának biztosítását és a közüzemi díjak fizetését jelenti. Bár a tanév közben vette át az önkormányzati iskolákat az állam, de a tantárgyfelosztást, az órarendeket nem érinti a változás, osztályokat nem lehet átszervezni, és a pedagógusok munkavégzési helye sem módosítható, így az intézmények mindennapjaiban nem okozhat zavart a Klebelsberg-központba történő beolvadás. Az intézmény hivatalos honlapja az alábbi linken érhető el: Az oktatási, nevelési rendszerre vonatkozó legfontosabb jogszabályok: Törvények: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről Kormányrendeletek: 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013. tanév rendjéről Változások a szociális ellátó rendszerben Mint ismeretes a évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények január 1-jével állami fenntartásba kerültek.

4 A 2011-ben megkezdett folyamat ez évben is folytatódik, a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények tekintetében. Ezen célcsoportok vonatkozásában ezidáig az átmeneti elhelyezést a harmincezernél több állandó lakossal rendelkező települési önkormányzat és fővárosi kerület, valamint a megyei jogú város, a tartós bentlakást nyújtó elhelyezést a fővárosi önkormányzat és a lakossági szükségletekre alapozott döntése szerint a megyei jogú város volt köteles biztosítani, így intézményt fenntartani. Az önkormányzatok e kötelezettsége január 1-jétől megszüntetésre került, a fogyatékos, a pszichiátriai és a szenvedélybeteg személyek átmeneti és tartós bentlakást nyújtó ellátásának megszervezése és az intézmények fenntartása állami kötelezettségé vált így, az eddig önkormányzat által fenntartott intézményeket az állam átvette. Az állam fenntartói feladatait a települési önkormányzatoktól átvételre kerülő intézmények esetében a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásáról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet szerint, január 1.-től a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság látja el. Január 1-től összesen 804 intézmény, 3695 nevelőszülő és több mint 50 ezer férőhely került állami kezelésbe. A Főigazgatóság központi szervből, valamint megyei és fővárosi kirendeltségekből áll. A megyei kirendeltségek illetékességi területe a megyékre, a fővárosi kirendeltség illetékességi területe a Fővárosra terjed ki. A Főigazgatóság központi szervének székhelye Budapest. A Főigazgatóság az EMMI irányítása alatt áll. A Főigazgatóságot a Főigazgató, a megyei és a fővárosi kirendeltségeket az igazgatók vezetik. A kirendeltség többek között ellátja az Szt. 92/B. (1) bekezdés b)-h) pontjában és a Gyvt (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott fenntartói feladatokat, megállapítja az intézményi térítési díjat, eljár a működési engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben, szervezi, irányítja és ellenőrzi a fenntartott intézmények szakmai feladatainak végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket, összegyűjti, ellenőrzi a fenntartott intézmények gazdálkodására vonatkozó kötelező, rendszeres és ad hoc jellegű adatszolgáltatásokat, szükség szerint összesítve továbbítja azokat a Főigazgatóság központi szervéhez és a miniszter által vezetett minisztériumba. A szociális ellátórendszer átalakítása, a gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények és ilyen tárgyú egyéb jogszabályok módosulását is magával hozta, illetve folyamatosan hozza majd magával. Az ellátórendszer reformjához kapcsolódó egyéb fontos jogszabályok: évi CXCII. törvény egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról

5 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról Az új Munkatörvénykönyv további rendelkezéseinek hatályba lépése Január elsejétől teljes egészében hatályba lépett a évi I számú törvény, az új Munka törvénykönyvéről (Mt.). Az új Mt.-t - amely 1992-es elődjét váltja fel - még 2011 decemberében fogadta el a parlament, s a legtöbb rendelkezése már júliusával hatályba lépett. Ugyanakkor csak január elsejétől hatályosak többek között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, illetve annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések. Ezek közül a számunkra talán legfontosabb rendelkezések az alábbiak: Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás: Az új Munka törvénykönyve szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Ezen foglalkoztatás időtartama évente maximum 44, beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet. Az Mt. szerint ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az új kódex szerint a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Szabadság: Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy január elsejétől igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. A munkavállalóknak 16 évesnél fiatalabb gyermekük után jár pótszabadság: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, ennél több után pedig hét munkanap pótszabadság jár. Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, akkor fogyatékos gyermekenként az említett pótszabadság mértéke két munkanappal nő. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től. Évenként további öt munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását

6 megállapította. Ez előrelépés, ugyanis eddig csak a vak munkavállalónak járt ez a fajta pótszabadság. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató. Megszűnik az átlagkereset: Lényeges változás, hogy megszűnik az átlagkereset; ahol a régi Mt. szerinti átlagkereset járt volna, ott helyette távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. A munkavállalót távolléti díj illeti meg többek között a szabadság, a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára, valamint hozzátartozója halálakor két munkanapra. A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár a Munka törvénykönyve szerint. Az új Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Nőtt a szociális ellátások mértéke Jó hír, hogy több szociális ellátás mértéke is magasabb lehet január 1-től a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emelkedése miatt. A minimálbér forintról re történő emelése hatással lehet mindazok állami támogatására, akiknek ez évben állapítják meg ellátásuk összegét. Magasabb juttatást kaphatnak azok, akik rehabilitációs és rokkantsági ellátásra, terhességi-gyermekágyi segélyre, táppénzre, álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra jogosultak. A megváltozott munkaképességűek számára ajánljuk általános jelleggel az alábbi oldalt: Valamint az ott található táblázatokat, melyek összefoglalják az emelkedő ellátási összegek alakulását 2013-ban: Reméljük hasznos volt összefoglalónk, bár nem tudtunk minden területre és kérdésre kitérni. Egyedi kérdéseiket továbbra is feltehetik az Autisták Országos Szövetségének Információs Centrumán keresztül, vagy szakértőink megkeresése útján! Állunk rendelkezésükre 2013-ban is!