ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat

Átírás

1 Levél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (V. 30.) rendelete az önkormányzat képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1 Bevezető A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján kiépült helyi önkormányzati rendszer biztosítja az önkormányzatok kiemelkedő jogainak érvényesülését, nevezetesen az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Levél Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján a törvényi keretek között önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. Levél Község Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot és megjeleníti a helyi érdekeket. Mindezek figyelembevételével Levél Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy: a képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik; a képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére; a képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Levél község polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják. Levél Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére (továbbiakban: SZMSZ) vonatkozóan a következő rendeletet alkotja: 1. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS Az önkormányzat 1. (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Levél Községi Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: 9221 Levél, Fő utca 10. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Levél Község Önkormányzata Képviselő-testülete (4) Az önkormányzat jogi személy (5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látják el. (6) Illetékességi területe: Levél község közigazgatási területe (7) A Képviselő-testület hivatalának neve: Levél község Polgármesteri Hivatala (8) (6) A település fontosabb adatait az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. Az önkormányzat jelképei és hivatalos lapja 2. 1

2 (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. (2) A Képviselő-testület a címer és zászló leírását, használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg. (3) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével ellátott, Levél Község Önkormányzata Képviselő-testülete körfelirat található. (4) A polgármester és a jegyző pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Levél Község Önkormányzata Polgármester, illetve Levél Község Önkormányzata Jegyző. (5) A Polgármesteri Hivatal pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Győr-Moson-Sopron megye Polgármesteri Hivatal Levél. (6) A pecsétek használati rendjét a (2) bekezdésben említett rendelet tartalmazza. (7) Levél község önkormányzatának hivatalos lapja a Levéli Hír-Levél, amely időszaki kiadványként negyedévenként jelenik meg. (8) Levél Község Önkormányzatának elektronikus honlapja: II. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az önkormányzati jogok 3. (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (2) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. 4. (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a település fejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. A véleménynyilvánítás, illetve kezdeményezés előtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetet is meg kell hallgatni. (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a) képviselő-testülete, annak felhatalmazása alapján - bizottsága, - a polgármester, - a Német Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testülete, - a társulás, b) helyi népszavazás hozhat. 5. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom-, és gazdaság szervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzattal és a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulással. 2 2

3 III. Fejezet 3 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 6. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a Képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, az állandó bizottságokra, a német kisebbségi önkormányzat testületére, társulásra átruházhat. Önkormányzati hatósági ügy a helyi kisebbségi önkormányzat testületére nem ruházható át. 7. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról az egészségügyi és szociális alapellátásról, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról a közvilágításról a helyi közutak és köztemető fenntartásáról a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről a polgármesteri hivatal működtetéséről. 8. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. a rendeletalkotás; b. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; 3

4 g. intézmény alapítása; h. közterület elnevezése, emlékmű állítás; i. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 9. A Képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A Képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolj a hatáskörét. A Képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október l. napját követően. 10. (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi német kisebbségi önkormányzat testületére, a törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (2) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. IV. Fejezet KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A képviselő-testület ülései, összehívása 11. (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő (polgármester és 6 képviselő). (2) A képviselők névjegyzékét az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza. (3) A Képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (4) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Levél Községi Önkormányzat tanácsterme. A közmeghallgatást a község Kultúrotthonában tartja a képviselő-testület. (5) A testületi ülést lehetőség szerint a munkatervben meghatározott időpontra kell összehívni. (6) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának megjelölését, valamint a napirendi pontokat tartalmazó írásos meghívóban kell összehívni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. (Ez elektronikus módon is történhet). (7) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli (sürgős) ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával 4 4

5 előbb kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés összehívása indokolt esetben távbeszélő útján szóban, vagy elektronikus úton is történhet (8) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról - a nyilvánosság biztosítása érdekében - a település lakosságát értesíti a polgármesteri hivatal, a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján és más forgalmas helyen történő kifüggesztésével, illetve a település honlapján történő megjelenítéssel. (9) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését. (10) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a települési képviselőket a bizottságoknak a nem képviselő-testületi tagjait a jegyzőt a német kisebbségi önkormányzat elnökét az intézményvezetőket a napirendi pontok előadóit civil szervezetek képviselőit (SZMSZ 4. számú függeléke) a tárgyban érintett önkormányzati köztisztviselőt akit a polgármester megjelöl. (11) Az alakuló ülés szabályai a) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. b) Az eredmények ismertetése után az eskütételek következnek. Az eskük szövegét a korelnök képviselő olvassa elő. c) Az eskütételt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. d) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak: - a bizottságok tagjainak megválasztása, - a polgármester programjának ismertetése, - a polgármester juttatásainak megállapítása, - az alpolgármester megválasztása. (12) A rendes ülés a) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. a) Az ülés napját lehetőség szerint a tárgyhó harmadik hetének csütörtöki napján, 17 órára kell ütemezni. b) A Képviselő-testület lehetőség szerint július és augusztus hónapban nem tart ülést. (13) Rendkívüli ülés szabályai a) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az indítvány kézhezvételét követő legkésőbb 5 napon belül. b) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha - a Képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi, vagy - a képviselő-testület bizottsága vagy a kisebbségi önkormányzat kezdeményezi. c) Az indítványt írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő. d) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt. A sürgősségi indítvány 12. (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. (2) A Képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (3) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei: 5 5

6 a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. b) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a német kisebbségi önkormányzat képviselője, a jegyző. c) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. d) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják. A vita, szavazás 13. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (3) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosított javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez. (4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról. (7) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség). (8) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. (9) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők (és polgármester) több mint a felének a szavazata szükséges. (10) Minősített többség szükséges: az önkormányzati rendeletalkotáshoz az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz az önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzathoz való csatlakozáshoz intézmény alapításához, megszüntetéséhez 6 6

7 az Ötv. 12. (4) bek. b.) pontjában rögzített esetekben zárt ülés elrendeléséhez (zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához a polgármester elleni kereset benyújtásához területátcsatoláshoz sürgősségi indítványhoz. (11) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. (12) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. (13) Zárt ülésen hozott határozatot a polgármester a hatósági ügyben hozott döntés kivételével, illetve fegyelmi büntetés során és egyéb állásfoglalást igénylő személyi ügyben született döntés esetén kizárólag tényközléssel hirdeti ki a nyilvános ülésen. (14) Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester választásánál. (15) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapok és urna igénybevételével történik. (16) A titkos szavazásnál 3 tagú Ügyrendi és Személyügyi Bizottság jár el. (17) Az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és erről a képviselő-testületnek jelentést tesz. (18) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a) a képviselő-testület feloszlatását mondja ki b) azt a polgármester vagy a jelenlévő települési képviselők 1/4-e indítványozza. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (19) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor "igen"-el vagy "nem"-el szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti és azt átadja a polgármesternek. (20) A szavazás összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazást rögzítő - a jegyző által hitelesített - névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Kérdés, interpelláció 14. (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. (2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Amennyiben az ülésen érdemi válasz nem adható, a választ 15 napon írásban kell megadni, amit a testület soron következő ülésén ismertetni kell. (3) A képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után: a polgármestertől alpolgármestertől az önkormányzati bizottságok elnökeitől a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítás kérhető (interpellálhat), amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. (4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. (5) A bejelentésnek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét az interpelláció tárgyát annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni. 7 7

8 (6) A Képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról (egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással). A tanácskozás rendjének fenntartása 15. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester illetve a mindenkori levezető elnök gondoskodik, ennek során: - figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása; - rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít; - a széksértés megállapítását kezdeményezheti (ez a jog megilleti a képviselőket is), melynek a szabályai: az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet meg nem követi széksértést követ el; a széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg; szankcionálása rendbírsággal történhet. - A képviselővel szemben nem alkalmazhatók olyan szankciók, melyek megakadályoznák vagy megtiltanák a testület munkájában való részvételét (különösen a döntéshozatalban való közreműködést). - Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a Képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi; ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat. - A választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt. A jegyzőkönyv 16. (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (2) A testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, valamint két képviselő-testületi tag jegyzőkönyv hitelesítőként írja alá. (3) A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: az eredeti példányt a jegyző kezeli a második példányt elektronikus és postai úton meg kell küldeni 15 napon belül a területileg illetékes Kormányhivatal vezetőjének további egy példányt a községi könyvtárban kell elhelyezni, valamint a fontosabb határozatokat a Hír-Levélben is közzé kell tenni. (4) A jegyző által kezelt példányt évente kötetbe kell kötni és el kell helyezni a polgármesteri hivatalban, a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével. (5) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. (6) A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. (7) A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás) 8 8

9 az ülés helyét, időpontját, az ülés módját (nyilvános vagy zárt) a megjelent képviselők nevét, a távol maradt képviselők névsorát az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét az ülés megnyitásának idejét az elfogadott napirendeket napirendként az előadók és felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét a határozat hozatal módját a szavazás eredményét és a határozat szövegét a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat az ülés bezárásának az időpontját. (8) A választópolgárok - zárt ülés kivételével hivatali dolgozó jelenlétében betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe, annak egészéről, vagy részleteiről térítés ellenében másolatot kérhetnek. (9) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (10) A tanácskozásról lehetőség szerint hangfelvételt is kell készíteni, amely dokumentum nem selejtezhető. V. Fejezet ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATHOZATAL ÉS RENDELETALKOTÁS Határozathozatal 17. (1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni. (2) A Képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért elsősorban, valamint a jegyző által megjelölt hivatali felelős megnevezését. (3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti. (4) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt: a) ügyrendi kérdésekben, b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben, c) tájékoztató anyagokról, d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén. 18. (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. (2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, felmerülésekor, vagy legkésőbb a végrehajtásról szóló képviselő-testületi jelentéssel együtt, a képviselő-testülettől kell kérni a határidő módosítását. (3) A képviselők a végrehajtásról szóló jelentéseket a képviselő-testületi ülés anyagával együtt kapják meg. 9 9

10 (4) A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembevételével a község hivatalos lapjában közzé kell tenni. E rendelkezést kell alkalmazni a bizottságok átruházott hatáskörben hozott határozataira nézve is. Rendeletalkotás 19. (1) A Képviselő-testület - az Ötv. 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben: a Szervezeti és Működési Szabályzatról a települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról (3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére. A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai 20. (1) A rendeletalkotás kezdeményezése. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a civil szervezet képviselője, az erre irányuló népi kezdeményezés. (2) A rendelettervezet elkészítése a Képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselőjével, a tervezetet megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. (3) A jegyző az előkészítést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselőtestület elé terjeszti. (4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (5) Az önkormányzati rendeletek külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Levél község Önkormányzata Képviselő-testületének.../20... (... hó... nap) rendelete (a hónap római számmal, a nap arab számmal írandó) 10 10

11 (6) Az önkormányzati rendeletet helyben szokásos módon - az önkormányzat hirdetőtábláin való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeletet jobb megismerhetősége céljából az önkormányzat hivatalos lapjában és elektronikus honlapján is közzé kell tenni. (7) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek napra készen tartásáról a jegyző gondoskodik. (8) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. VI. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 21. (1) A települési képviselőt az Ötv aiban és az SZMSZ -ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. (2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv a szerint esküt tesz. (3) A képviselő a döntéshozatalban a tartózkodás lehetőségével csak alapos indok alapján élhet. A képviselők főbb jogai 22. (1) Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. (2) Kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek,- a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését. (3) A Képviselő-testület hivatalától igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést. (4) Bármely bizottsági ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (5) A Képviselő-testület települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapít meg. A tiszteletdíj mértékét és juttatásának feltételeit külön rendelet tartalmazza. A képviselők főbb kötelezettségei 23. (1) Tevékeny részvétel a Képviselő-testület és a bizottságok munkájában. (2) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. (3) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll. (4) Kapcsolattartás a község lakosságával, illetve önszerveződő, lakossági közösségekkel. (5) A személyes érintettség bejelentése. (6) A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát

12 A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén -- annak benyújtásáig -- az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 20. -ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. VII. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottsági feladatok és szervezet 24. (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (2) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek (3) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a) Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság 3 fő (csak képviselők) b) Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság 5 fő (3 képviselő) c) Szociális, Családvédelmi és Ifjúsági Bizottság 5 fő (3 képviselő) A Képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak felsorolását az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. (4) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (5) A képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság végzi. (2000. évi XCVI. tv. 9. (2) bekezdés). (6) A képviselő-testületi tagok és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és ellenőrzését az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság végzi. (2000. évi XCVI. tv. 10/A. (3) bekezdés). A bizottsági működés főbb szabályai 25. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. (2) A polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (3) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja - hívja össze és vezeti. (4) A bizottság határozatképességének és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. (5) Bármely képviselő javaslatot tehet, valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt

13 (7) A bizottság azokban az esetekben tart ülést, amelyekben az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. (9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. (10) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tag írja alá. (11) A jegyzőkönyv elkészítésére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (12) A bizottság tevékenységéről a képviselő-testület munkaterve alapján számol be. (13) A bizottságokra vonatkozó ügyrendi szabályokat az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza A települési és a Német Kisebbségi Önkormányzat kapcsolata: 26. (1) A kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a települési önkormányzat ülésein. (2) A kisebbségi önkormányzat képviselői tanácskozási joggal vehetnek részt minden olyan bizottsági napirend tárgyalásánál, amelyek a kisebbséghez tartozó lakosságot ilyen minőségben érintik. A kisebbségi önkormányzat elnökének értesítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. (3) A német kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges a települési önkormányzati rendelet megalkotásához, ha a rendelet a német kisebbségre jogot és kötelezettséget állapít meg. VIII. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ A polgármester 27. (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképtelensége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. (3) A polgármester illetményére, bérfejlesztésére, költségtérítésére és esetleges egyéb juttatásaira az Ügyrendi, Jogi és Személyügyi Bizottság tesz javaslatot. (4) A polgármester minden hét szerdáján 9 órától 12 óráig tart fogadónapot. (5) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai: segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli az önkormányzatot, szervezi a település fejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. (6) (6)A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően: fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt, véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, 13 13

14 nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek, a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol, ellátja a honvédelmi törvény Htv ában megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat, gyakorolja valamennyi feladat- és hatáskörét, amelyet számára jogszabály, jelen SZMSZ, egyéb rendelet vagy eseti testületi döntés ráruház (7) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai: indítványozhatja a bizottság összehívását, felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. (8) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok: a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt a jegyző javaslatinak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására, szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (9) A polgármester foglalkoztatási sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a Képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármesteri tisztség megszűntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is. (10) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a Képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg. Alpolgármester 28. (1) A Képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatására az Ötv. 34. (1) bekezdése az irányadó. (2) Ha az alpolgármester választás során a jelölt nem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot e tisztség tekintetében a soron következő ülésen ismételten szavazást kell tartani. Ezt az eljárást addig kell folytatni, amíg a tisztség betöltésre nem kerül. (3) Az alpolgármesteri megbízatás megszűnése esetén az új alpolgármester megválasztására a (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. (4) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatát. (5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. (6) Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával látja el, az általa meghatározott körben képviseli az önkormányzatot és a Képviselő-testületet

15 (7) Az alpolgármester minden hónap páros hetének szerdai napján 14 órától 16 óráig tart fogadónapot. A jegyző 29. (1) A Képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki, a kinevezés határozatlan időre szól. (2) A pályázatról, tartalmáról a képviselő-testület szótöbbséggel dönt. A pályázatot a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán és egy alkalommal egy megyei lapban közzé kell tenni. (3) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben: előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, törvényességi észrevételeket tehet a döntés- előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában, gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá, rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről. (4) A jegyző egyéb főbb feladatai: döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját, véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben, javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára, gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek, függelékeinek naprakész állapotban tartásáról, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át. (5) A jegyző minden hét szerdai napján 9 órától 12 óráig tart fogadónapot. (6) A jegyzőt a tartós távollétet kivéve a jegyzői képesítési előírásoknak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező igazgatási előadó helyettesíti. Tartós távolléte esetén helyettesítéséről az érintett települések képviselő-testületeinek és jegyzőjének megállapodása alapján a polgármester gondoskodik egy másik település jegyzőjének megbízásával. Tartós távollétnek minősül a 45 napot meghaladó távollét. IX. Fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL 30. (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat is

16 (2) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. (3) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. (4) A hivatal a jegyző által elkészített és a Képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és dolgozók közötti munkamegosztást tartalmazza. (5) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát, az ügyfélfogadás rendjét, idejét az SZMSZ 3. sz. melléklete rögzíti. (6) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságoknak. (7) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint az ügyfélfogadás rendjére. A bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványait a hivatallal szemben. (8) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. X. Fejezet TÁRSULÁSOK A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok 31. (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. (2) A Képviselő-testület megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhat létre. (3) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselőtestületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. (4) A koordináció főbb módszerei: a polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására, testületi ülések együttes tartása, képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése. (5) Az önkormányzat az e rendelet 2. számú melléklete szerinti társulásokban vesz részt. XI. Fejezet A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATI FORMÁK, LAKOSSÁGI FÓRUMOK Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

17 (1) A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét. (2) A Képviselő-testület az Ötv ában foglaltakon túlmenően a következő ügyekben írhat ki helyi népszavazást: a törzsvagyon körébe tartozó - korlátozottan forgalomképes - vagyontárgy gazdasági társaságba való bevitele, elidegenítése tárgyában (20 millió forint értékhatáron felül). önkormányzati lakás, helyiség, ingatlanok elidegenítése, ha az elidegenítésre kijelölt ingatlanok forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja. minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó ügy, amelynél a helyi népszavazást az Ötv. 46. (4) bekezdése nem zárja ki. (3) A (2) bekezdésben felsoroltak a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjéről szóló önkormányzati rendelet kötelező tartalmi elemeit jelentik. (4) Népi kezdeményezés útján a Képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (5) Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül, vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy testületi ülésen történő megtárgyalását. (6) Több - tartalmában megegyező - beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható. (7) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha: olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi Képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége, a megtárgyalása olvashatatlanság, név vagy adat-azonosítatlanság okából vagy önellentmondás miatt lehetetlen. (8) A visszautasítás indokát írásban közölni kell. (9) A Képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester köteles a helyben szokásos módon közzétenni. (10) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét. Lakossági fórumok (közmeghallgatás, falugyűlés) 33. (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket az önkormányzat hirdetőtábláján, a kábeltelevízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 8 nappal. (4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. (6) A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. (7) Közmeghallgatást célszerű összehívni: helyi adók bevezetése, a költségvetés megállapítása, nagyobb arányú területfejlesztés, vagy jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntést megelőzően. (8) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze

18 (9) A gyűlés helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján és a kábeltelevízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal. (10) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a lakosság alapellátásában érintett szervezetek képviselőit. (11) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik a képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályok szerint. XII. Fejezet GAZDASÁGI PROGRAM, AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA 34. (1) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követető hat hónapon belül fogadja el. A gazdasági program egy választási ciklus idejére szól. A gazdasági programot a polgármester terjeszti a testület elé elfogadás céljából. (2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot. (3) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani: a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során, azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni. (4) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni jogokból áll, mely vagyon az önkormányzati célok megvalósítására szolgál. (5) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és vállalkozói vagyonból áll. (6) A törzsvagyon körébe azok a vagyontárgyak tartoznak, melyek közvetlenül szolgálják az önkormányzat kötelező feladatainak és hatáskörének ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. (7) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. a) Forgalomképtelen vagyontárgyak: helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy helyi rendelet forgalomképtelennek nyilvánít b) b.) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: közművek, intézmények és középületek, helyi rendelet által meghatározott ingatlanok és ingók. (8) az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (9) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen. (10) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról szükség szerint tájékoztatja az állampolgárokat. Az önkormányzat költségvetése 18 18

19 (1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik: a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok: - fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit, - a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése, - az igények és célkitűzések egyeztetése, - meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét, - el kell végezni a döntésekkel hatásvizsgálatokat, - ki kell kérni az önkormányzati bizottságok írásos véleményét. b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a Képviselő-testület elé és tartalmazza: - a bevételi forrásokat, - önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat, - a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban, - a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben, - az általános és céltartalék pénzeszközeit, (3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést az önkormányzati intézményekkel történt egyeztetést követően az illetékes önkormányzati bizottság köteles megtárgyalni. (4) A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a Képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz. (5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai 36. (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. (2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. (3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg. (4) A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását. (5) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt. (6) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörben döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell. 19

20 (7) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. (8) A polgármesteri hivatal gazdálkodási feladatai különösen: a minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatósága (MÁK) részére. beszedi az önkormányzat saját bevételét. szükség szerint igényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését s ezen belül kialakítja számlarendjét biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát. Az éves vagyonleltárt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz. az önkormányzat költségvetési számláját vezető pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat, valamint az önkormányzat intézményei tartozásainak teljesítéséről (9) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. az intézmény a kötelező térítési díjon és a Képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatinak sérelme nélkül - felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle. (10) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a házi pénztár vezetésére vonatkozó szabályok szerint - teljesítik. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 37. (1) Az önkormányzat gazdálkodását - az Állami Számvevőszék ellenőrzi, - jogszabályban meghatározott esetekben más szerv is ellenőrizheti. (2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését - a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és - a belső ellenőrzés biztosítja. (3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás keretében létrejött megállapodás alapján jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. (4) A Képviselő-testület az előző év november 15-ig jóváhagyja a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet. (5) A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, (valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített) összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti. (6) A Gazdasági, Pénzügyi és Környezetvédelmi Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél: véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételre a vagyonváltozás (vagyonnövekedés - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat, 20 20