Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Átírás

1 Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (1) bekezdés e.) pontjában, valamint az Ötv. 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja: I. F e j e z e t ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Az önkormányzat székhelye: Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. sz. (2) Az önkormányzat jelképei a település címere, zászlója és pecsétje. Az önkormányzat a jelképeit és kitüntetéseit külön rendeletben határozza meg. (3) A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja. A képviselő-testületnek a képviselők választására vonatkozó törvények szerint 18 tagja van. (4) Helyi ünnepek: az augusztus 20-át megelőző héten tartott városi napok, és a Veres Péter születésének emlékünnepe minden év januárjában. II. F e j e z e t AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE 2.. (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melyeket rendeletben a polgármesterre, az állandó bizottságokra - az Ötv ban és e rendelet 3. -ban foglaltak kivételével átruházhat. (2) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. Ezt a hatáskörét rendeletben a polgármesterre és állandó bizottságaira átruházhatja. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett átruházott hatásköröket a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (4) Önként vállalt feladatok: középfokú oktatási intézmény fenntartása, működtetése, nevelési tanácsadó működtetése, alapfokú művészeti oktatás, járóbeteg szakellátás, mezei őrszolgálat, nem kötelező helyi szociális ellátások, eltérő tantervű általános iskolai oktatás (a többi gyermekkel együtt nem nevelhető értelmi-, beszéd- és egyéb fogyatékos gyermekek oktatása) 3.. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv ban foglaltakon túlmenően a települési önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, erről történő lemondás, hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül,

2 2 testvérvárosi kapcsolat kialakítása, megszüntetése, önkormányzati delegáció külföldi utazásáról való döntés, ezen belül az utazás céljának, a delegációban részt vevők számának és személyének, valamint az utazás költségének és fedezetének meghatározása. III. F e j e z e t A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE, MÜKÖDÉSE 4.. (1) Az Önkormányzati egyéni választókerületek száma 10, a választókerületek sorszámát és területi beosztását a rendelet 6. sz függeléke, a helyi képviselők névjegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza. A képviselő-testület szükség szerint ülést tart, ha döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. A képviselő-testület évente legalább 9 alkalommal ülést tart, melyet a munkatervben kell ütemezni. (2) A munkaterv tartalmazza: az ülések tervezett időpontját, napirendjét, napirendek előadóját, szükség szerint a beszámolók, jelentések főbb követelményeit, meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani, illetve amely napirendeket több fordulóban tárgyal, meghatározza azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni, a napirendek előkészítésében közreműködőket. (3) A munkaterv tervezet összeállításához javaslatot kell kérni az önkormányzati bizottsági elnököktől, önkormányzati intézmények vezetőitől, a helyi társadalmi szervek, az önkormányzatban képviselővel nem rendelkező pártok vezetőitől, rendőrkapitányságtól, jelentősebb gazdasági szervek vezetőitől, országgyűlési képviselőktől, helyi cigány és német kisebbségi önkormányzattól. (4) A munkaterv tervezetét a polgármesteri hivatal állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetének benyújtásakor tájékoztatást kell adni a tervezetbe fel nem vett javaslatokról is. (5) A képviselő-testület, ha a napirendek száma vagy jellege ezt indokolja ülésszakot tarthat. AZ ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA 5.. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a rendkívüli ülést a bizottsági elnökök egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az Ügyrendi -és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (3) A meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása a jegyző feladata, aki e kötelezettségének az ülés előtt 8 nappal köteles eleget tenni. (4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület telefonon vagy egyéb módon is összehívható, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. (5) Halaszthatatlan esetben az Ügyrendi- és Jogi Bizottság engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Halaszthatatlansági okra hivatkozással az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé terjesztendő előterjesztések abban az esetben kerülhetnek a bizottság elé, ha azt a polgármesternek a Képviselő-testület ülését megelőző 11 óráig leadták, és azt a jegyző törvényességi szempontból felülvizsgálta.

3 3 (6) A meghívó tartalmazza, az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztőik nevét, továbbá a határozati javaslat teljes szövegét és az írásbeli előterjesztéseket. A meghívót a polgármester írja alá. (7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendjéről a polgármesteri hivatal az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal tájékoztatja a lakosságot hirdetmény útján, egyidejűleg gondoskodik arról, hogy a meghívó egy példánya a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztésre kerüljön. (8) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztéseket és határozati javaslatokat az Ötv. 12. (4) bekezdésében foglalt zárt ülés anyagának kivételével meg kell küldeni a Városi Könyvtárhoz, ahol azokba az érdeklődő állampolgárok betekinthetnek. (9) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester adhat, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával. (10) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni. MEGHÍVANDÓK KÖRE 6.. (1) A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni: a helyi képviselőket, Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, Német Kisebbségi Önkormányzat elnökét. (2) a./ Az ülésekre zárt ülés kivételével tanácskozási joggal meg kell hívni: a bizottságok nem képviselő tagjait, a 8.sz. egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét, a 8.sz.választókerületből listán bejutó országgyűlési képviselőt, a Közigazgatási Hivatal vezetőjét, a gazdasági kamarák képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, a napirendek tárgya szerint illetékes előadót, azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges. b./ Soron kívüli ülésre zárt ülés kivételével tanácskozási joggal meg kell hívni: a 8.sz.egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét, a 8.sz. választókerületből listán bejutó országgyűlési képviselőt, azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges. (3) A Képviselő-testületi ülés anyagát a meghívottak előzetes egyeztetést követően igény szerint mágneses adathordozón (floppyn) is megkaphatják. (4) A Képviselő-testületi ülések teljes nyilvános anyagát az intézményvezetők, az önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságainak vezetőit, az oktatást érintő kérdéseket tartalmazó anyagot a pedagógus szakszervezetek képviselői floppyn, vagy en kapják meg. VAGYONNYILATKOZATTAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 7.. (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozat és összeférhetetlenségi nyilatkozat átvételét, nyilvántartását, vizsgálatát és ellenőrzését az Ügyrendi-és Jogi Bizottság feladatkörébe utalja. (2) Az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnöke köteles gondoskodni a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges nyomtatványoknak a polgármester, a képviselők, valamint a hozzátartozók részére a leadási határidőt megelőző 15 napon belül történő átadásáról, az érintettek írásban igazolják a nyomtatványok átvételét.

4 4 (3) A nyomtatványoknak a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek részére való átadásával egyidejűleg az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnöke közli a nyomtatványok leadásának határidejét. (4) A vagyonnyilatkozatok átvételére az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az őt korban követő bizottsági tag - jogosult, aki köteles gondoskodni a vagyonnyilatkozatoknak a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében lévő lemezszekrényben való elhelyezéséről a helyi adatvédelmi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően. A vagyonnyilatkozatok tárolására szolgáló lemezszekrényben más irat nem helyezhető el. (5) A nyilatkozattételre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a nyilatkozattételre kötelezett jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíj nem illeti meg. (6) A nyilvános vagyonnyilatkozatokba való betekintést bárki kezdeményezheti írásban az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnökénél. (7) A betekintési jog a bizottság elnökének jelenlétében gyakorolható. A nyilatkozatról másolat nem készíthető. (8) A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, így azokba csak az Ügyrendi- és Jogi Bizottság tekinthet be ellenőrzés céljából. (9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását a név,- lakcím és a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmának megjelölésével lehet kérni az Ügyrendi- és Jogi Bizottságtól. (10) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentést a (9) bekezdésben foglalt feltételek hiányában az Ügyrendi- és Jogi Bizottság érdemi vizsgálat nélkül terjeszti a képviselő-testület elé. (11) A bizottság valamennyi vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás iránti kezdeményezést nyilvántartásba vesz, melyet iktatószámmal kell ellátni. A nyilvántartást lemezszekrényben kell elhelyezni. (12) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet a bizottság elnöke haladéktalanul - 3 napon belül - a bizottság elé terjeszti, s a bizottság dönt arról, hogy a kezdeményezést érdemben vizsgálja- e figyelemmel a (10) bek-ben foglaltakra. (13) Az eljárást a bizottság zárt ülés keretében folytatja le, amelyről külön jegyzőkönyvet kell készítenie. (14) Az eljárás során a nyilatkozattételre kötelezett a bizottság felhívására a saját illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat a felhívástól számított 3 napon belül köteles írásban benyújtani. (15) A (14) bekezdésben megjelölt azonosító adatok csak a bizottság tagjai számára hozzáférhetőek, az eljárás befejezését követő 8 napon belül ezen adatokat meg kell semmisítenie a bizottságnak. (16) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet az Ügyrendi- és Jogi Bizottság a benyújtástól számított 20 napon belül kivizsgálja. (17) A képviselő-testület a soron következő ülésén, de legkésőbb a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatban az Ügyrendi-és Jogi Bizottságnak a vizsgálat eredményét és a döntési javaslatát tartalmazó tájékoztatója alapján. (18) A döntés-előkészítését végző Ügyrendi- és Jogi Bizottság határozati javaslatának meghozatala után az eljárás során keletkezett iratokba a képviselő-testület tagjai, a képviselő-testületi döntést megelőzően betekinthetnek figyelemmel a (8) és (15) bekezdésben foglaltakra. (19) A képviselő-testületi tagok részére az iratokba való betekintési lehetőséget az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnöke köteles biztosítani. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 8.. (1) Összeférhetetlenségi bejelentést a név, lakcím és az ok megjelölésével a polgármesterhez kell írásban benyújtani, aki a beadványt az iktatást követően haladéktalanul - 3 napon belül - átadja kivizsgálásra az Ügyrendi- és Jogi Bizottságnak.

5 5 (2) Az összeférhetetlenségi beadványt az Ügyrendi- és Jogi Bizottság a benyújtástól számított 20 napon belül kivizsgálja. (3) A képviselő-testület a soron következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt az Ügyrendi- és Jogi Bizottságnak a vizsgálat eredményét és a döntési javaslatát tartalmazó előterjesztése alapján. (4) A döntés-előkészítését végző Ügyrendi- és Jogi Bizottság határozati javaslatának meghozatala után az eljárás során keletkezett iratokba a képviselő-testület tagjai a képviselő-testületi döntést megelőzően betekinthetnek. (5) A képviselő-testületi tagok részére az iratokba való betekintési lehetőséget az Ügyrendi- és Jogi Bizottság elnöke biztosítja. SÜRGŐSSÉGI INDITVÁNY 9.. Sürgősségi indítványt írásban - a polgármester, - a bizottság, - a bizottsági elnök, - a települési képviselők egynegyede terjeszthet elő (1) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület minősített többségű döntést hoz. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülés kezdetét megelőző 2 órával írásban nyújtandó be a polgármesternél. (2) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. Ha a polgármester vagy valamelyik helyi képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, abban az esetben a sürgősség kérdését vitára kell bocsájtani. (3) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, úgy arról is állást kell foglalni, hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet. Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendi javaslatok elfogadásakor dönti el, hogy felveszi az ülés napirendjére és hányadikként, vagy későbbi ülésre ütemezi. ELŐTERJESZTÉSEK 11.. (1) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be: polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a képviselő-testület bizottságának elnöke, települési képviselő, jegyző, a testület munkatervében meghatározott előadó. (2) A Képviselő-testület ülésére előterjesztés csak írásban nyújtható be, mely két részből áll: a) Az első részben ismertetni kell: a testület korábbi döntéseit, állásfoglalásait, a korábbi intézkedések végrehajtásának eredményeit, fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a meghozandó döntést,

6 6 az előterjesztéseknek a határozati javaslatban foglaltakat tartalmaznia kell. b) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, melynek követelményei a következők: a határozati javaslat csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat, indokolást nem tartalmazhat, a határozati javaslat ne ismételje meg a szervek jogszabályban előírt feladatait, az eltérő tartalmú alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni, a határozati javaslatnak tartalmazni kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, a végrehajtás határidejére tett javaslat "azonnal, folyamatos" vagy naptár szerinti megjelölést használhat, folyamatos határidő esetében meg kell jelölni az időközönkénti beszámolás időpontját is, ha a határozati javaslat nem, vagy nem csak az előterjesztés készítőjét jelöli meg felelősként, vagy más szervre is megállapít kötelezettséget, csak úgy terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az érintett szerv vagy személy véleményét kikérték és ez az előterjesztés első részéből kitűnik. (3) Az előterjesztésben javaslatot kell tenni, hogy a képviselő-testület határozata végrehajtásának ellenőrzésével mely bizottságát bízza meg, átfogó határozata végrehajtásának helyzetét, időközönként mikor tűzze ülésének napirendjére. (4) Az előterjesztések előkészítői érdemben terjesszék a testület elé az előkészítés alkalmával felmerült nézeteket, a mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt, hogy a testület ezek ismeretében a legalkalmasabb változatot választhassa ki. (5) Egyszerűbb ügyekben, ahol egy-egy előterjesztés hátterében álló motívumok gyakorlatilag közismertek, szükségtelen terjedelmes, formalizált előterjesztéseket összeállítani. Elegendő egy-egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat is. (6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésére az ülést megelőző 15. napig, a soron kívüli ülésre az ülést megelőző 7. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi testületi anyag postázásáról. (7) A Képviselő-testület soron kívüli üléseinek anyagát a képviselők részére az ülést megelőző 2 nappal kell kézbesíteni. A soron kívüli ülés napirendjén csak az ülés összehívására okot adó előterjesztés tárgyalható meg. (8) A jegyző, jegyzői rendelkezésben szabályozza a hivatali dolgozók által készítendő előterjesztések előkészítésének rendjét, a vonatkozó felelősségi szabályokkal együtt. A TANÁCSKOZÁS 12.. (1) A polgármester megállapítja a testületi ülés határozatképességét. (2) A polgármester előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirendről a testület - vita nélkül - határoz. (3) A munkaterv szerinti üléseken a polgármester írásbeli jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról - az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről. (4) A polgármester javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is. (5) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. (6) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről a napirend tárgyalásának megkezdésekor tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A napirendi pontok tárgyalását maximum egyszeri 3-3 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (8) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni. (9) A vita során a polgármester bejelenti a számítógépes kijelzés alapján a hozzászólások sorrendjét,

7 7 melynek időtartama egy napirendi pont keretében 5 perc. Az idő túllépése miatt a polgármester a felszólalótól a szót megvonja. (10) Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólásra egyszer van lehetőség, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. (11) A vita lezárására, a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet, az indítványról a testület vita nélkül dönt. A vita lezárása után a napirend előadója összefoglalhatja az indítványokat és észrevételeket. (12) Ügyrendi javaslat esetén a (9)- (11) bekezdés korlátozó rendelkezései nem érvényesülnek. (13) A települési képviselő az önkormányzat ülését ügyrendi észrevétel címén a tanácskozás rendjére, a szavazás módjára, a határozati javaslat pontatlanságára, hiányosságára jogosult felhívni a testület figyelmét. Amennyiben a hozzászólás nem ügyrendi, a polgármester a szót azonnal köteles megvonni. (14) A tanácskozási joggal meghívottak a vita során legfeljebb napirendenként egy alkalommal két perces időtartammal szólalhatnak fel. (15) A vita lezárását követően - a szavazás megkezdése előtt - az ülést vezető a vita lényegét tömören összegzi, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre. (16) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület. (17) Határozathozatal után ügyrendi kérdésként csak a szavazás módjára vonatkozóan kerülhet sor ismételt szavazásra. (18) Bármely előterjesztés elnapolásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. AZ ÜLÉS RENDJE 13.. (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. a.) A polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától. b.) Megvonja a szót a polgármester azon hozzászólótól, aki a figyelmeztetés ellenére is eltér a tárgytól. c.) Rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. d.) A polgármester köteles attól a felszólalótól azonnal megvonni a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rá vonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen hangnemet használ. e.) A mobiltelefon használata tilos. (2) Személyes megjegyzést tehet a képviselő-testület ülésén az, akit a vita során név szerint megszólítottak, aki az Őt méltatlanul ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. Személyes megjegyzést 1 perc időtartamban a vita során bármikor lehet tenni. (3) A képviselő-testület a vita lezárása és a polgármesteri összefoglaló után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (4) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén a polgármestert az alpolgármestereket együttesen érintő ügyet tárgyal és az érintettek azon nem kívánnak részt venni, akkor az ülésvezetői teendőket az Ügyrendi-és Jogi Bizottság elnöke látja el. (5) A képviselő-testület ülése fő szabály szerint 13 órakor kezdődik és 19 óráig tart, de a munkaterv szerinti egyes testületi ülések kezdő időpontjának meghatározása a napirendek terjedelme függvényében a polgármester mérlegelési jogkörébe tartozik. Az ülés vezetője a tanácskozás megkezdésétől számított másfél óránként 10 perc szünetet rendel el. (6) Tanácskozás közben a képviselő a távozását és visszatérését a képviselői szavazópulton köteles jelezni. A tanácskozás során az ülésen részt vevő hozzászólása esetén köteles a mikrofont használni.

8 8 HATÁROZATHOZATAL 14.. (1) A képviselő-testület a határozatait az önkormányzati törvényben és a SZMSZ-ben meghatározott kivételektől eltekintve egyszerű szótöbbséggel hozza, összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik. (2) Minősített többséggel dönt az Ötv-ben meghatározottakon túl: képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, sürgősségi indítvány elfogadásáról, díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról, hitelfelvétel, közfeladat önkéntes felvállalása, erről történő lemondás. (3) A polgármester az Ötv (3) bekezdése alapján az elfogadott önkormányzati döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti a képviselő-testületnél. (4) A képviselő-testület határozatait külön- külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. (5) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal határidős nyilvántartást vezet. (6) A határozatokat a testületi ülést követően legkésőbb 20 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek. Sürgős, indokolt esetben a jegyző a jegyzőkönyv elkészültét megelőzően a határozat kiadását engedélyezheti. E határozatot a jegyző és a polgármester írja alá. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS 15.. (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről az Ügyrendiés Jogi Bizottság, valamint a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság javaslata alapján dönt a képviselő-testület. A rendelet alkotását kezdeményezheti: - a települési képviselő - a képviselő-testület bizottsága - polgármester - jegyző A kezdeményezést a polgármesternél nyújthatják be. A polgármester a kezdeményezést a képviselőtestület elé terjeszti. (2) A rendelet tervezet szakmai előkészítését a jegyző irányítása mellett a Polgármesteri Hivatal látja el, de a testület az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hozhat létre. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület szükség esetén más szakértőt is felkérhet. (3) A helyi rendeleteket társadalmi vitára kell bocsátani, a testület erre irányuló külön döntése alapján, ezen esetekben gondoskodni kell a kétlépcsős megvitatásról. Testületi döntés alapján a társadalmi vitát a Polgármesteri Hivatal Jegyzője szervezi meg a testület által meghatározottak szerint. A szervezés során arra kell törekedni, hogy a viták résztvevői a lakosságnak abból a rétegéből kerüljenek ki, amelyet a tervezett szabályozás a leginkább érint. A vita során elhangzott javaslatokról, észrevételekről a helyi képviselő-testület tájékoztatása szükséges, a tájékoztatás a polgármester feladata. A társadalmi vitára bocsátott rendeletek tervezetét legalább 30 napra nyilvánosságra kell hozni (pld. hirdető táblán, szórólapokon, helyi sajtóban). Ezt követően lehet a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni. A rendeletalkotást megelőző közmeghallgatásról a képviselő-testület esetenként dönt. (4) A rendelet tervezetet és annak indoklását, a polgármester vagy a jegyző, vagy pedig az előkészítésével közvetlenül megbízott személy terjeszti elő. A képviselő-testületet tájékoztatni kell az előkészítésnél felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

9 9 (5) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző irányítása mellett nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybelépésének időpontját, és a megjegyzés rovatban a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, időpontját. (6) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A jegyző a kihirdetést követő 30 napon belül gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről a lakosság tudomást szerezzen. A közzététel módjai: - kifüggesztés a hivatal hirdetőtábláján, - a helyi képviselők által való ismertetése, - helyi sajtóban. (7) Az önkormányzati rendeletet a kihirdetést követő 15 napon belül meg kell küldeni a városi könyvtárnak. AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉSE 16.. (1) A polgármester és a jegyző akár a határozatban megjelölt felelősként, akár közvetetten, felelősek a feladatkörüket érintő határozatok eredményes végrehajtásáért. (2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről, megszervezi a bizottságok közreműködését a végrehajtás ellenőrzésében. (3) Azokban az esetekben, amikor a képviselő-testület határozatát a végrehajtásért felelős személy vagy szerv mulasztása miatt nem hajtották végre, az erről szóló beszámoló keretében a képviselőtestületet a mulasztást elkövetők felelősségre vonásáról is tájékoztatni kell, illetőleg ha a felelősség megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, erre nézve javaslatot kell a testület elé terjeszteni. (4) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását a polgármestertől köteles kérni. A polgármesternek a határozatok végrehajtását akadályozó körülmények elhárítására intézkedni kell. HALLGATÓSÁG 17.. (1) A hallgatóság általában nem rendelkezik tanácskozási és szavazati joggal, az ülés idején tartózkodni köteles bármilyen megnyilvánulástól. (2) A testületi munka hatékonysága érdekében a képviselő-testület kivételesen, egyedileg, egyszerű szótöbbséggel - vita nélkül - dönt a hozzászólási lehetőség megadásáról a hallgatóság részére. A hozzászólás időtartama maximum 2 perc. A SZAVAZÁS MÓDJA 18.. (1) A képviselők igenlő vagy ellenszavazatokkal, illetve tartózkodás útján vesznek részt a szavazásban. (2) Név szerinti szavazással dönt a képviselő-testület 5 millió Ft összeg feletti hitel felvételéről. Jelentős (5 millió Ft feletti) értékű önkormányzati ingatlanról való rendelkezésnél (eladásra kijelölés, megterhelés, biztosítékul adás, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adás) (3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor "igen"-el vagy "nem"-el szavaznak, illetve tartózkodnak.

10 10 (4) A szavazás módjának megváltoztatását az adott napirend tárgyalása során a polgármester és bármelyik képviselő javasolhatja, kivéve a (2) bekezdésben, valamint az Ötv. 34. (1) bekezdésben foglaltakat. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz. INTERPELLÁCIÓ, FELVILÁGOSITÁS KÉRÉS, BEJELENTÉS, FELVETÉS A MUNKATERV SZERINTI ÜLÉSEKEN 19.. (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni. (2) Az interpellációt írásban, lehetőleg az ülést megelőzően legalább 3 nappal, vagy az ülésen az interpellációk napirend tárgyalásakor szóban kell benyújtani, előterjeszteni. (3) Amennyiben az interpellációt a testületi ülést megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben 15 napon belül írásban kell választ adni és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni. (4) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül dönt. Ha a testület a választ elutasítja, és elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, interpelláló képviselő e vizsgálatban részt vehet. Ha a választ az interpelláló és a testület nem fogadta el, akkor az interpelláció tárgyalását az arra illetékes bizottság elé kell utalni, és a bizottság ülésére az interpelláló képviselőt meg kell hívni. A bizottság által megtárgyalt interpellációt a következő testületi ülés elé kell terjeszteni. (5) Felvilágosítás kérés minden olyan - önkormányzati hatáskörbe tartozó intézményi szervezetre, működésre vonatkozó - tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe, és nem kapcsolódik valamely napirendi pont témájához. (6) A felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő nyilatkozik, ha elfogadta a testület nem hoz határozatot. A felvilágosítás kérés, és az arra adott válasz időtartama maximum 3-3 perc. (7) A bejelentés valamely tény, körülmény megismertetése a testülettel, amely intézkedést nem igényel. (8) A felvetések olyan közérdekű témák jelzése, amelyekben a testület állást foglalhat, illetve az intézkedési jogosulthoz továbbíthat. (9) Interpelláció, felvilágosítás kérés, bejelentés napirend tárgyalásakor szavazás csak az elhangzottak elfogadására, elutasítására irányulhat. A Képviselő-testület szavazással dönt arról, hogy a felvetett témával kapcsolatban a testület által meghatározott ülésére előterjesztést kér. J E G Y Z Ő K Ö N Y V 20.. (1) Az ülésről a szavazatszámláló és konferencia rendszer hangfelvétele alapján összefoglaló jegyzőkönyv (továbbiakban jegyzőkönyv) készül. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, a jelenléti ívet. (2) A képviselő-testület üléséről a hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (3) A jegyzőkönyv eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a polgármesteri hivatal kezeli. A jegyzőkönyv másodpéldányát a testület ülésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a Közigazgatási Hivatal Vezetőjének, a zárt ülések jegyzőkönyvének kivételével a városi könyvtárnak is. (4) A jegyzőkönyvet évenként be kell köttetni és irattárba kell helyezni.

11 11 (5) A választópolgárok részére a jegyzőkönyvekbe való betekintés lehetőségét - a zárt ülések kivételével - a jegyző köteles biztosítani. (6) A Képviselő-testület üléséről kép- és hangfelvételt kell készíteni. A képviselő-testület nyilvános üléseiről a helyi TV. által történő közvetítés útján a lakosságot tájékoztatni kell. Az ülésekről készült kép- és hangfelvételt 5 évig meg kell őrizni. A felvételek tárolásának és őrzésének rendjét a jegyző szabályozza. (7) A testület rendeleteinek, határozatainak nyilvántartásáért a jegyző felelős. IV. F e j e z e t KÖZMEGHALLGATÁS 21.. (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer a munkatervében meghatározottak szerint közmeghallgatást tart. Közmeghallgatási napirendet kell tartani akkor is: ha a testület korábbi ülésén úgy döntött, ha a képviselők fele indítványozta. A közmeghallgatási napirendet a helyben szokásos módon kell közzétenni, a 15. (6) bekezdésében foglaltak szerint. A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot a tervezett testületi ülésekhez hasonló módon és időben úgy kell értesíteni, hogy lehetősége nyíljon a kérdések, javaslatok megtételére. (2) A hatóság közmeghallgatást tart, ha ezt jogszabály írja elő, vagy a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. V. F e j e z e t A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 22.. (1) A települési képviselő önkormányzati képviselői munkája végzése során - előzetes bejelentés alapján - jogosult a városháza egyes helyiségeinek igénybevételére. Erre irányuló igényét, valamint a munkája egyéb feltételeit a jegyző a hivatal útján biztosítja. (2) A települési képviselő az önkormányzati képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a Polgármesteri Hivataltól. A hivatal a szükséges tájékoztatást amennyiben az nem a következő testületi üléshez szükséges információt igényli köteles 15 napon belül megadni. (3) A települési képviselőt tevékenységéért külön önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj illeti meg. (4) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységére, választók bizalmára. (5) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, az előkészítés során tervezett vizsgálatokban. VI. F e j e z e t AZ ÖNKORMÁNYZAT BIZOTTSÁGAI 23.. (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi bizottságokat hozza létre, és létszámukat a következők szerint állapítja meg: Ügyrendi- és Jogi Bizottság 5 fő

12 12 Pénzügyi-, Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottság 7 fő Szociális-, Ifjúságvédelmi- és Lakásügyi Bizottság 5 fő Intézményfelügyeleti-, Oktatási- és Sport Bizottság 7 fő Mezőgazdasági-, Környezetvédelmi- és Idegenforgalmi Bizottság 5 fő (3) A bizottságok feladatkörüknek megfelelően fejtik ki tevékenységüket. (4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) Bizottságoknak az önálló döntési jogkör megadása esetén a képviselő-testülettel való kapcsolatuk az alábbi: a.) Amennyiben az adott, konkrét ügynek az egész településre kiható jelentősége van, úgy a bizottság az ügyet tagjai egynegyedének indítványára - a helyi képviselő-testület elé terjeszti. Ebben az esetben a képviselő-testület foglal állást abban, hogy maga kíván-e dönteni az ügyben. b.) A képviselő-testület illetékessége áll fenn abban az esetben, ha kétségessé válik, hogy az adott ügy tárgyalása a helyi önkormányzati testülethez vagy valamely bizottsághoz tartozike. c.) Két bizottság közötti hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a helyi képviselőtestület foglal állást. d.) A bizottságok kötelesek meghívni az előterjesztés tárgyalásához a tárgy szerinti illetékest, valamint a polgármestert és a jegyzőt. (6) A bizottságok ciklusonként legalább egy alkalommal tevékenységükről beszámolnak a képviselő-testületnek. (7) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szükség szerint ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megszűnik a képviselő-testület által meghatározott feladat teljesítésével. (8) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább hat ülést tartanak. A bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti a bizottsági ülést. A bizottság elnöke, illetve akadályoztatása estén a legidősebb képviselő bizottsági tag köteles összehívni a bizottságot: a bizottság létrehozását követő 30 napon belül, a képviselő-testület határozatára, a bizottsági tagok több mint felének indítványára, a polgármester indítványára, a jegyző indítványára. (9) A bizottság döntéseinek ismertetésére az elnök akadályoztatása esetén a bizottság által meghatalmazott bizottsági tag jogosult. (10) A bizottság éves munkatervet köteles készíteni, a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül, melynek előkészítéséért a bizottság elnöke a felelős. A bizottságok a tevékenységi körükbe tartozó rendeletek hatályosulását folyamatosan ellenőrzik. (11) A bizottság feladatkörében, hatáskörében tartozó kérdésekben a képviselő-testület határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint jár, el ennek érdekében: a.) a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki, b.) a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásánál döntést hoz. A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a Képviselő-testületi határozatok jelölésével annyi különbséggel, hogy a sorszámozás és keltezés után a bizottság rövidített nevét kell feltüntetni. (12) A bizottságok ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. (13) Bizottsági elnök feladata, hatásköre: bizottság üléseit szükség szerint összehívni, a bizottság éves munkatervére javaslatot tenni, az elfogadott munkaterv szerint a bizottságot összehívni, a bizottság üléseit levezetni,

13 13 az Ötv. nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseinek biztosítása, kapcsolat tartása és koordináció a bizottsági ülések szervezésében, szükség esetén az együttes ülések tartása, kapcsolattartás a város polgármesterével és jegyzőjével. A BIZOTTSÁGOK FELADATAI 24.. (1) Valamennyi bizottság feladat- és hatásköre: a./ A bizottság előzetesen állást foglal és véleményt nyilvánít: a feladatkörét érintő előterjesztésekről, a költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetről, az önkormányzat gazdasági programjáról, a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezetről, b./ A bizottság dönt: munkatervének, ellenőrzési tervének megállapításáról, a képviselő-testület által átruházott jogkörökben, c./ A bizottság ellenőrzi határozatainak és a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását, a felelős személyek beszámoltatása útján. (2) A bizottságok részletes feladat- és hatáskörét a rendelet 1.számú melléklete tartalmazza. VII. F e j e z e t AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEM ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK EGYÜTTMÜKÖDÉSE 25.. (1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködnek a nem önkormányzati szervekkel. (2) Az együttműködési megállapodásokat az Önkormányzat nevében, képviseletében a polgármester jogosult megkötni. Azok a megállapodások, amelyek az Önkormányzatra nézve a költségvetési vagy fejlesztési előirányzatot meghaladó, vagy a következő költségvetési évre vagy esetleg több évre szólóan tartalmaznak pénzügyi kötelezettséget csak az Önkormányzati képviselő-testület jóváhagyásával érvényesek. A társadalmi szervekkel kötött több évre szóló együttműködési megállapodásokat jóváhagyás végett a képviselő-testület elé kell terjeszteni. Az Önkormányzat és a nem Önkormányzati szervek közötti együttműködési megállapodások realizálását együttműködési szerződések szolgálják. Az együttműködési megállapodások vonatkozhatnak: a.) közös beruházás megvalósítására, b.) összesített célra, tehát közös beruházás, majd közös fenntartás, illetve működtetés biztosítására, c.) meglévő intézmény közös fenntartására. (3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról és azok megvalósulásáról a képviselőtestületet rendszeresen tájékoztatja, gondoskodik a jóváhagyást igénylő megállapodások előterjesztéséről. (4) Az Önkormányzat felhatalmazza az Önkormányzati intézmények vezetőit, hogy az intézmény működési körében - a polgármesterrel történő egyeztetést követően - együttműködési megállapodást kössenek a nem Önkormányzati szervekkel. Az együttműködési megállapodásban pénzügyi kihatással járó kötelezettséget csak az intézmény költségvetési előirányzatát meg nem haladó mértékben vállalhatnak. (5) A településfejlesztés, a lakosság szükségleteinek kielégítése, vagy más közérdekű cél megvalósítása érdekében a polgármester - szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal az

14 14 érdekképviseleti szervek és a nem önkormányzati szervek vezetői részére koordinációs értekezletet tart. A nem önkormányzati szerveknek az Önkormányzat és szervei tevékenységét vagy a lakosságot érintő javaslatait az Önkormányzati szervek kötelesek megvizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, és 30 napon belül érdemben választ adni. A polgármester minden jelentős javaslatról és az azokra tett intézkedésekről köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. (6) Az önkormányzat fontos feladatának tekinti a más Önkormányzatokkal való együttműködést, ezért a polgármester feladata a más Önkormányzatokkal való együttműködés lehetőségeinek folyamatos vizsgálata, különösen: intézmény közös alapításának, működtetési lehetőségeinek feltárása, tapasztalatok kölcsönös megismerése, főként az igazgatási munkakorszerűsítések, egyszerűsítések, idegenforgalom, turizmus, fizetővendég-szolgálat területén. (7) A települési önkormányzat együttműködik külön együttműködési megállapodások alapján a helyi cigány és német kisebbségi önkormányzattal a feladatai eredményesebb ellátása érdekében, így különösen gazdasági, kulturális téren. A kisebbségi önkormányzat hatásköre ellátásához a Polgármesteri Hivatal szakmai segítséget nyújt. VIII. F e j e z e t POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ 26.. (1) A polgármester a képviselő-testület vezetője (elnöke), aki felelős az önkormányzat egészének működéséért. Főbb feladatai: az Ötv-n kívül: a.) gazdasági program beterjesztése, b.) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének az elősegítése, c.) nyilvánosság megteremtése, városi szintű fórum szervezése, d.) a lakosság önszerveződő közösségének támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, e.) kapcsolattartás a pártok, a társadalmi és gazdasági szervezetek helyi vezetőivel, f.) az önkormányzati intézmények működésének segítése, g.) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, beterjesztése a képviselő-testület elé. (2) A polgármester köteles heti 4 órát ügyfélfogadásra fordítani. (3) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket a város egész lakosságát, egy vagy több választókerület lakosságát érintő minden fontos eseményről, intézkedésről. A tájékoztatás történhet írásban, szóban, személyes felkeresés útján vagy az érintett képviselők megbeszélésre való összehívásával. (4) Ha a megyei közgyűlés ülésén a várost érintő kérdések szerepelnek, a polgármester a helyi testület következő ülésén erről tájékoztatást ad. (5) A polgármester köteles a Közigazgatási Hivataltól érkezett törvényességi észrevételt a kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül az Ügyrendi - és Jogi Bizottságnak vizsgálatra átadni. (6) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg. ALPOLGÁRMESTER 27.. (1) A képviselő-testület két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester ellátja az Ötv. 34. (1) bekezdésében foglaltakat.

15 15 J E G Y Z Ő 28.. (1) A jegyző az Ötv. 36. (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túl: tájékoztatást ad a képviselő-testületnek az önkormányzat hatáskörét érintő új jogszabályokról, tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről, gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről, gondoskodik az önkormányzati rendeletek állampolgárokkal való megismertetéséről, évente beszámol az önkormányzati gazdálkodás belső ellenőrzésének eredményéről. A L J E G Y Z Ő 29.. (1) Az aljegyző ellátja az Ötv. 36. (1) bekezdésben foglaltakat. (2) A jegyzői és aljegyzői munkakör egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző egyidejű távolléte, illetve akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal Titkársági Osztályának vezetője látja el. IX. F e j e z e t AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA 30.. (1) Az önkormányzat a választás évét követő évben a választási ciklus időtartamára gazdasági programot készít. Az önkormányzat gazdasági alapja az éves költségvetés. A képviselő-testület éves költségvetését, annak évközi módosításait, valamint a költségvetési zárszámadást önkormányzati rendelettel állapítja meg, illetve hagyja jóvá. (2) A költségvetés tárgyalására kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor. Az első tárgyaláson meg kell határozni a költségvetési irányelveket, elemezve a képviselő-testület kötelezően előírt és önként vállalt feladatait. Számításba kell venni a bevételi források bővítésének lehetőségét, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, a gazdaságosság és célszerűség figyelembe vételével. A képviselő-testület az első tárgyaláson a költségvetés elkészítésére vonatkozó határozatot hoz, meghatározva a jogszabályi előírásokon túli részletezésekre vonatkozó igényeit. A második tárgyaláson a Képviselő-testület a költségvetési és államháztartási törvényben előírtakon túlmenően a bizottságok által előzetesen megvitatott és véleményezett részletes, intézményenkénti rendelet-tervezetet tárgyalja meg. (3) Az önkormányzat gazdálkodásában jelentkező évközi változások az éves költségvetés módosítását igényelhetik. A költségvetés módosítását tartalmazó rendelet-tervezetet egy fordulóban is megtárgyalhatja a képviselő-testület. Hasonló módon egy fordulóban kerülhet sor a költségvetési zárszámadás rendelet-tervezetének megtárgyalására is. (4) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságát szolgáló önkormányzati vagyonról és annak hasznosításáról szóló előírásokat külön rendelet tartalmazza. A POLGÁRMESTERI HIVATAL 31.. (1) A polgármesteri hivatal egyrészt a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati döntéseket hajtja végre és végzi a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket, másrészt ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, ebben a körben a Képviselőtestület nem irányíthatja a hivatal tevékenységét, konkrét utasítást nem adhat a hivatalt irányító polgármesternek, és a hivatalt vezető jegyzőnek. A Képviselő-testület ugyanakkor ellenőrzi a

16 16 hivatal tevékenységét, az állampolgárok ügyeinek jogszerű és kulturált intézését. A hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét a képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. (2) A Polgármesteri Hivatal anyagi lehetőségeihez mérten kívánja bevezetni a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus formában történő intézését. X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉS 32.. (1) Jelen rendelet április 2-án lép hatályba, egyidejűleg Balmazújváros Város Képviselőtestületének az Önkormányzatának Szervezeti-és Működési Szabályzatáról szóló 16/2004. (IV.28.) sz. rendelete, valamint az ezt módosító 40/2004. (IX.15.) sz. rendelete, a 19/2005. (IX.20.) sz. rendelete és a 31/2005. (XII.16.) sz. rendelete hatályát veszti. (2) A rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. (3) A rendelet megtekinthető a városi könyvtárban és a polgármesteri hivatal titkárságán. (4) Jelen rendelet mellékletei: 1. sz. A bizottságok feladat- és hatásköre 2. sz. Képviselő-testület átruházott hatáskörei Jelen rendelet függelékei: 1. sz. Balmazújváros Város bemutatása 2. sz. Az önkormányzat képviselő-testülete tagjainak névsora 3. sz. Önkormányzat bizottságai tagjainak névsora 4. sz. Az önkormányzat hatályos rendeleteinek jegyzéke 5. sz. Balmazújváros Város Önkormányzat választókerületi besorolása 6. sz. Képviselő-testületi ülésre állandó meghívottak jegyzéke 7. sz. A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódása, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök meghatározása, valamint a politikai tanácsadó munkakörök felsorolása a polgármester munkájának segítésére. Balmazújváros, március 21. Dr. Tiba István polgármester Szilágyi Jánosné dr. jegyző Kihirdetési záradék: Kihirdetve: március 21. Szilágyi Jánosné dr. jegyző

17 17 1. sz. melléklet Az Önkormányzati bizottságok feladat- és hatásköre I. Ügyrendi- és Jogi Bizottság: 1./ Megvizsgálja az összeférhetetlenségi ügyeket és erről tájékoztatást ad a képviselő- testületnek. 2./ Közreműködik az önkormányzat Szervezeti - és Működési Szabályzatának előkészítésében és vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra vagy új szabályzat alkotására. 3./ Előzetesen véleményez és állást foglal minden olyan önkormányzati rendelet-tervezetet, amely tárgykörénél fogva nem sorolható egyik bizottság feladatkörébe sem. 4./ Véleményezi a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó előterjesztéseket. 5./ Figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveinek, valamint a bizottságainak szabályszerű működését. 6./ Ellenőrzi a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek törvényességét, melyről évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek. 7./ Javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására, illetményének emelésére. 8./ Vizsgálja a Közigazgatási Hivataltól érkezett törvényességi észrevételeket, javaslatot tesz annak elfogadására, vagy elutasítására. 9./ A képviselők által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás lefolytatása. II. Pénzügyi -,Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottság: A Pénzügyi Város és Vállalkozásfejlesztési Bizottság tevékenysége kiterjed az önkormányzat teljes gazdálkodási területére: 1./ Véleményezi az éves költségvetési javaslatot, és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, a háromnegyed éves tájékoztatót. 2./ Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat. 3./ Javaslatot tesz helyi adó megállapítására, módosítására. 4./ Részt vesz a Képviselő-testület pályázatainak előkészítésében. 5./ Előzetesen állást foglal alapítvány létrehozásában, az ahhoz való csatlakozás ügyében. 6./ Javaslatot tesz hitelek felvételére, vizsgálja a hitelfelvétel indokait, és gazdasági megalapozottságát. 7./ Ellenőrzi a működési, fenntartási és felújítási előirányzatok felhasználását, a bérgazdálkodást. 8./ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységét. 9./ Figyelemmel kíséri a városfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását, javaslatokat tesz a Képviselő-testület felé. A fejlesztési tevékenység koordinálására, egyes fejlesztési feladatok kooperációban való megvalósítására. 10./ Ellenőrzi az önkormányzati beruházásokat. 11./ Közreműködik az önkormányzati fejlesztési tervek kidolgozásában. 12./ Közreműködik az önkormányzat vagyoni- pénzügyi kihatással járó rendelet-tervezeteinek kidolgozásában. 13./ Előzetesen állást foglal a vagyonkezeléssel és gazdálkodással kapcsolatos koncepciók, önkormányzati rendeletek tárgyában. 14./ Javaslatot tesz önkormányzati vagyon átminősítése, elidegenítése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, térítésmentes átadása, közérdekű kötelezettség vállalása ügyében, és javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti.

18 18 15./ Javaslatot tesz gazdasági társaság alapítására, meglévő társaság üzletrészének, részvényének megvásárlására, vagy eladására. 16./ Előzetesen állást foglal a városrendezési tervében. Javaslatot tesz a módosítására. 17./ Figyelemmel kíséri a városrendezési terv betartását és javaslatot tesz a városrendezési terv figyelembevételével, a jelentősebb létesítmények építési helyére. 18./ Közreműködik a város ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, szolgáltatási és munkaerő helyzetére vonatkozó elemzések fejlesztési programok, tervek, előterjesztések kidolgozásában. 19./ Javaslatot tesz a város közmű, és közúthálózatának fejlesztésére, belterületi határmódosításra. 20./ Javaslatot tesz a Képviselő-testület által meghatározott kereten belül a fejlesztési feladatokra. 21./ A településrendezési terv szerinti intézmények telkének távlati bővítéséhez bejegyzett elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatok megtételére. III. Szociális- Ifjúságvédelmi és Lakásügyi Bizottság: 1.) Állást foglal és javaslatot dolgoz ki a szociális ellátással kapcsolatos ügyekben. 2.) Javaslatot tesz a szociális ellátást szabályozó rendelet-tervezetekre, azok módosítására. 3.) Állást foglal szociális ellátást érintő pénzügyi és gazdasági ügyekben. 4.) Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a szociális lakás bérbeadási névjegyzékre, szociális bérlakások bérleti szerződéseinek meghosszabbítására, elutasítására. 5.) Véleményt ad a szakember elhelyezés céljára történő bérbeadás esetén. 6.) Ellátja a lakások cseréjével, befogadással, tartási szerződéssel, bérleti jogviszony folytatásával, a bírói ítéletek végrehajtása esetén kötelező elhelyezéssel és a szociális intézményből végleg távozott személy elhelyezésével kapcsolatos feladatokat. 7.) Javaslatot tesz a helyi lakásügyekre vonatkozó önkormányzati rendelet-tervezetek, kidolgozására, módosításukra. 8.) Ellátja szociálpolitikai, ifjúság-egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos bizottsági feladatokat. 9.) Figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal szociálpolitikai, gyámügyi és gyermekvédelmi tevékenységét. 10.) A hátrányos helyzetű lakosság körülményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a problémák feloldásához javaslatok, programok kidolgozása. IV. Intézményfelügyeleti-, Oktatási- és Sportbizottság: 1./ Figyelemmel kíséri az intézmények tevékenységét az intézmények szakmai önállóságának megtartása mellett. 1.a./ Ellátja az intézmények felügyeletével kapcsolatos önkormányzati feladatokat, a vonatkozó testületi határozatok, rendeletek hatályosulásának vizsgálata útján. 1.b./ Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a polgármesteri hivatal művelődésügyi, oktatási sportigazgatási, egészségügyi tevékenységét. 2./ Állást foglal önkormányzati intézmények alapítása, elnevezése, átszervezése vagy megszüntetése tárgyában. 3./ Állást foglal oktatási-nevelési közművelődési intézmények vezetőinek kinevezésére irányuló javaslatokban. 4./ Javaslatot tesz és véleményt nyilvánít a város oktatási közművelődési, egészségügyi helyzetéről szóló beszámolók, programok, koncepciók tárgyában. 5./ Véleményezi az egészségügyet, oktatást, nevelést, közművelődést érintő pénzügyi gazdasági előterjesztéseket. 6./ Megállapítja és módosítja a beiskolázási körzethatárokat. 7./ Figyelemmel kíséri és koordinálja az egyesületi és iskolai sporttevékenységet, a tömeg sporttevékenységet. 8./ Figyelemmel kíséri és meghatározza az óvodai és iskolai beíratások időpontját.

19 19 V. Mezőgazdasági-, Környezetvédelmi - és Idegenforgalmi Bizottság: 1./ Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonban lévő földterületek hasznosítására. 2./ Kapcsolatot tart a település falugazdászával és az Agrárkamarával. 3./ A környezet- és természetvédelmi feladatok település szintű összehangolása, környezetvédelmi terv kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése. 4./ Javaslatot tesz környezetvédelmi beruházásokra, fejlesztésekre szakmai pályázatokra. 5./ Vizsgálja a közterületek rendjét és tisztaságát, a környezet- és természetvédelmet, indítványozza a szükséges intézkedések megtételét. 6./ Javaslatot tesz városképi jelentőségű lakóépületek városi védetté nyilvánítására, ezen épületek állagára vonatkozó szükséges intézkedések megtételére. 7./ Ellenőrzi és folyamatosan figyelemmel kíséri a városi szeméttelep és szennyvízkezelő telep működését, évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a város közigazgatási területén működő átmeneti veszélyes hulladéktároló helyi előírásainak betartását. 8./ Ellenőrzi és folyamatosan figyelemmel kíséri a köztisztasági, környezetvédelmi feladatok ellátását. (E körben véleményezi az intézmény éves feladattervét és annak végrehajtását.) 9./ Önkormányzati közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen: - a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. 10./ Véleményezi és állást foglal a feladatkörébe tartozó előterjesztések, koncepciók tárgyában. 11./ Állást foglal idegenforgalmi beruházások, fejlesztések előkészítésében, javaslatot tesz szakmai pályázatok benyújtására. 12./ A bizottság a helyi Rendőrkapitánysággal együttműködve ifjúságvédelmi őrjáratot szervezhet, valamint együttműködik és kapcsolatot tart a hivatallal, a Szociális Gondozó Központtal, a Rendőrkapitánysággal és oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelőseivel.

20 20 2. sz. melléklet Képviselő-testület átruházott hatáskörei: 1./ Ügyrendi - és Jogi Bizottság a./ Dönt a választási szervek létszámának kiegészítéséről. b./ Dönt az Ötv (1) bek. b./ pontjában foglaltakra tekintettel a polgármester feletti egyéb munkáltatói jog gyakorlása, valamint a polgármester és az alpolgármesterek költségátalánya megállapítása tekintetében. c./ Dönt a polgármester jutalmazásáról. 2./ Pénzügyi -,Város- és Vállalkozásfejlesztési Bizottság a./ Eltérő finanszírozás engedélyezése. b./ Dönt a 2 millió Ft alatti nettó forgalmi értékű ingatlanok adásvételéről, cseréjéről. c./ Dönt az önkormányzat vagyonának legfeljebb 5 évre szóló bérbe, haszonbérbe adásáról, kivéve a rendelet hatálya alá tartozó lakásingatlanokat és a mezőgazdasági hasznosítású területeket. d./ Az önkormányzat tulajdonában lévő 2 millió Ft-ot meg nem haladó nem lakás céljára szolgáló helyiség és a nem mezőgazdasági hasznosítású földterület értékesítése esetén részletfizetést engedélyez. e./ Határozattal dönt a határozatlan idejű bérbeadás esetén a nem lakás céljára szolgáló helyiségek legkisebb bérleti díjáról, valamint az abban folytatható tevékenységekről. f./ Dönt az 500 ezer Ft feletti nettó egyedi nyilvántartási értékű ingó vagyon adásvételéről. g./ Dönt az 100 ezer Ft alatti egyedi nettó értékű behajthatatlan követelés törléséről. h./ Jogosult az önkormányzati ingatlanokat érintő szomszédjogokkal kapcsolatos tulajdonosi nyilatkozatok megtételére. 3./ Szociális-, Ifjúságvédelmi- és Lakásügyi Bizottság a./ Dönt a szociális lakás bérbevételére előterjesztett igénylés nyilvántartásba vételének elutasításáról. 4./ Mezőgazdasági -, Környezetvédelmi -és Idegenforgalmi Bizottság a./ Dönt a mezőgazdasági hasznosítású területek legfeljebb 5 évre történő bérbe-és haszonbérbe adásáról. 5./ Intézményfelügyeleti-, Oktatási- és Sportbizottság a./ Dönt a felsőoktatási intézményben tanulók önkormányzati támogatásáról, a képviselő-testület által meghatározott szempontok szerint. b./ 5 millió Ft-ig előirányzat-átcsoportosítás joga ágazaton belül. 6./ Balmazújváros Város Önkormányzatának Polgármestere Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások tekintetében: 1.) Dönt a normatív és helyi lakásfenntartási támogatás jogosultságáról.