BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ. 39/2003.(XI.10.) ÖKT. sz. rendelet

Átírás

1 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL SZÓLÓ a 12/2004. (III.24.) ÖKT. sz. és a 16/2004.(IV.07.) ÖKT. sz. 19/2004.(IV.20.) ÖKT. sz., 38/2004.(VI.24.), 50/2004. (IX.15.), 58/2004. (X.20.) 65/2004.(XII.01.),13/2005. (I.26.), 20/2005. (III.23.), 28/2005. (IV.20.) 38/2005. (V.25.), 53/2005. (X.27.), 54/2005. (X.27.), 32/2006. (VI.21.), 45/2006. (X.16.), 55/2006. (XII.20.), 15/2007. (V.15.), 16/2007. (V.22.) 27/2007. (VII.16.), 42/2007. (XII.10.), 9/2008. (III.27.) és a 15/2008. (III.27.) rendeletek által módosított 39/2003.(XI.10.) ÖKT. sz. rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege I. FEJEZET 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4 AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI 5 A VÁROS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI 5 II. FEJEZET 6 AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 6 III. FEJEZET 7 A KÉPVISELÕ-TESTÜLET MÛKÖDÉSE 7 CIKLUSPROGRAM, MUNKATERV 7 A KÉPVISELÕ-TESTÜLET ÜLÉSEI 8 Az alakuló ülés 8 A rendes ülés 9 Közmeghallgatás 9 A KÉPVISELÕ-TESTÜLET ÜLÉSEZÉSI SZABÁLYAI 10 A képviselõ-testület összehívása 10 Tanácskozási jog 11 A képviselõ-testület ülésének nyilvánossága 12 A rendkívüli ülés napirendje 13 A rendes ülés napirendje 13 A napirendek tárgyalásának sorrendje 14 Interpelláció 14 1

2 Kérdések 15 Az elõterjesztések rendje Hiba! A könyvjelző nem létezik. A tanácskozás rendje 16 A határozatképesség 17 Az elnök ülésvezetési feladatai 17 A napirendhez történõ felszólalások típusai 18 Ügyrendi felszólalás 18 Napirendhez kapcsolódó felszólalás 19 Személyes megszólíttatás 20 A napirendek vitája 20 A képviselõ-testület döntéshozatala 21 Minõsített többséghez kötött döntések 22 A szavazás módja 22 Nyílt szavazás 23 A név szerinti szavazás 23 Titkos szavazás 23 A képviselõ-testület döntései és azok jelölése 24 Rendeletalkotás 24 Képviselõ-testületi határozat 26 A képviselõ-testületi ülés jegyzõkönyve 26 IV. FEJEZET 28 A TELEPÜLÉSI KÉPVISELÕ 28 Települési képviselõ 28 V. FEJEZET 29 A KÉPVISELÕ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 29 A bizottsági feladatok, szervezet 29 Az állandó bizottságok 29 Ideiglenes bizottság 30 A bizottságok tagjainak megválasztása 30 A bizottságok tagjainak jogai és kötelezettségei 30 A bizottsági mûködés szabályai 31 Általános szabályok 31 Az összehívás rendje 31 A tanácskozás rendje 32 Határozatképesség 32 Döntéshozatal 33 A bizottsági ülés jegyzõkönyve 33 VI. FEJEZET 34 KÉPVISELÕI FRAKCIÓ 34 VII. FEJEZET 34 A RÉSZÖNKORMÁNYZAT 34 TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT 34 RÉSZÖNKORMÁNYZAT LÉTREHOZÁSA 34 A településrészi részönkormányzati testület megválasztása 35 A településrészi önkormányzati testület vezetõje 35 A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT MÛKÖDÉSE 35 A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 35 Kamaraerdei Részönkormányzat 36 ÉSZAKON: A HOSSZÚRÉTI-PATAK TENGELYVONALA 36 VIII. FEJEZET 36 2

3 A TISZTSÉGVISELÕK 36 A polgármester 36 A polgármester feladatai 37 Az alpolgármester 38 jegyzõ 38 AZ ALJEGYZÕ 38 IX. FEJEZET 39 POLGÁRMESTERI HIVATAL 39 X. FEJEZET 39 LAKOSSÁGI FÓRUMOK 39 XI. FEJEZET 40 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 40 GAZDASÁGI ALAP, VAGYON, GAZDÁLKODÁS 40 A gazdálkodás ellenõrzése 41 XII. FEJEZET 41 ÉRTELMEZÕ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 41 A KÉPVISELÕ-TESTÜLET ÁT NEM RUHÁZHATÓ HATÁSKÖRI JEGYZÉKE 44 3

4 Budaörs Város Önkormányzata 39/2003.(XI.10.) ÖKT. sz. rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról PREAMBULUM A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Alkotmányban rögzítette a helyi önkormányzatok alapjogait. A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjogaival összhangban, Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete autonóm döntéshozó szerv, amely a törvények keretei között, demokratikusan gyakorolja hatalmát, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. Budaörs Város Önkormányzatát hatáskörének jogszerű gyakorlása során megilleti a bírósági védelem joga; jogai védelmében pedig az Alkotmánybírósághoz fordulhat. 1 A város választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. Mindezeket alapul véve, Budaörs város önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. A képviselő-testület szabályzatában működésének elveként szögezi le, hogy: a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet, minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény, a képviselők Budaörs város polgárait szolgálják. A képviselő-testület fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 1 15/2007. (V.15) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 4

5 2. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Budaörs Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) 2 Az önkormányzat székhelye: 2040 Budaörs, Szabadság út 134. (3) Budaörs Város Önkormányzatának közigazgatási területét az 1.sz. függelék, a választókerületek sorszámát, területi beosztását a 2. sz. függelék tartalmazza. AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI 3. (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. A címer és zászló leírását, azok használatának rendjét külön rendelet tartalmazza. (2) Az önkormányzat pecsétjei: a) Körbélyegzők: - A bélyegző közepén a város címerével - A bélyegző közepén az ország hivatalos címerével: Budaörs Város Polgármestere Budaörs Város Alpolgármestere Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Jegyzője Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Aljegyzője Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (sorszámozva) Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (szervezeti egységek megnevezésével) b) Fejbélyegző: - Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2040 Budaörs, Szabadság út Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (szervezeti egységek megnevezésével) 2040 Budaörs, Szabadság út A bélyegzőhasználat rendjét egyebekben polgármesteri és jegyzői utasítás szabályozza. A VÁROS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI 5. A Város testvérvárosi kapcsolatot tart fenn 2 Az 50/2004. (IX.15.) rendelet 1. -a által módosított szöveg. Hatályba lépett szeptember 15-én. 3 Az 55/2006. (XII.20.) rendelet 1. -a által hatályon kívül helyezve. Hatályos december 28-tól. 5

6 - Bretzfeld (németországi) - Kisújfalu (szlovákiai) - Magyarkanizsa (szerbiai) 4 - Pyrgos (görögországi) városokkal. II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 6. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (2) A képviselő-testület létszáma 24 fő. 5 A képviselők névjegyzékét a 3. sz. függelék tartalmazza. (3) A képviselő-testület ellátja az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket. A képviselő-testület át nem ruházható hatásköri jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. (4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületére, részönkormányzati testületre átruházhatja. E hatáskörök esetében a képviselő-testület utasítást adhat, és a hatáskört bármikor visszavonhatja. A hatáskör átruházásról és az átruházás visszavonásáról szóló döntés minősített többséget igényel. (5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (6) Az önként vállalt feladatok tárgyában a képviselő-testület az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával dönt. (7) Amennyiben a képviselő-testület az Ötv. 70. (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátását nem vállalja, az erről szóló döntését a megválasztását követő hat hónapon belül köteles közölni a megyei közgyűléssel. A döntés az önkormányzat megbízatásáig szól (Ötv (5) bek.). (8) 6 Polgármesteri Hivatal a kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: a) A kisebbségi önkormányzat testületi működéséhez a Városháza tárgyalótermeit használhatja. Az időpontot és a teremkiválasztást a Polgármesteri Hivatallal egyeztetni kell. 4 Az 55/2006. (XII.20.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos december 28-tól. 5 A 45/2006. (X.16.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos október 16-tól. 6 Az 55/2006. (XII.20.) rendelet 1. -a által kiegészítve. Hatályos december 28-tól. 6

7 b) A Kisebbségi Önkormányzat kérésére önálló irodát biztosít. Az iroda igénybevételéért a Kisebbségi Önkormányzatot bérleti díj és a fenntartási költségek kivéve a telefonhasználatot- nem terhelik. A telefonköltségét a Kisebbségi Önkormányzat viseli. c) A postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat a Kisebbségi Önkormányzat kérése alapján a Polgármesteri Hivatal látja el. III. FEJEZET A KÉPVISELÕ-TESTÜLET MÛKÖDÉSE CIKLUSPROGRAM, MUNKATERV 7. (1) 7 A képviselő-testület választásának időtartamára vagy az azt meghaladó időszakra- ciklusprogramot gazdasági programot- készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő három hónapon belül. A meglévő programot a képviselő-testület megalakulását követő három hónapon belül köteles felülvizsgálni. (2) 8 A képviselő-testület a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. 8. (1) A képviselőtestület üléseit éves munkaterv szerint tartja. (2) A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. (3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni: a) valamennyi képviselőtől, b) a képviselő-testület bizottságaitól, c) a részönkormányzattól, d) a helyi kisebbségi önkormányzatoktól, e) a kisebbségi szószólótól, f) az alpolgármesterektől, g) a jegyzőtől, h) a jegyzőn keresztül a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől, i) a helyben működő pártoktól, társadalmi szervezetektől és kamaráktól, 7 15/2007. (V.15) rendelet 2. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 8 Az 50/2005. (X.27.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos november elsejétől. 7

8 j) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől. (4) 9 A Képviselő-testület a javaslatokat figyelembe véve a Polgármester előterjesztése alapján évente, utolsó ülésén, egyszerű szótöbbséggel fogadja el a következő évi munkatervét. (5) A munkatervnek tartalmaznia kell: - az ülésnapok várható időpontját, - a napirendek címét, - az előkészítésért felelős nevét, - azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják, - a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését, - a közmeghallgatás időpontját. (6) A Képviselő-testület és a bizottságok éves munkatervét az 4. sz. függelék tartalmazza. A KÉPVISELÕ-TESTÜLET ÜLÉSEI AZ ALAKULÓ ÜLÉS 9. (1) Az önkormányzati képviselők és a polgármester választást követő 15 napon belül a polgármester köteles összehívni a képviselő-testület tagjait. (2) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti. (3) A Helyi Választási Bizottság tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a polgármester és képviselők megbízólevelét. (4) A képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. (5) A polgármester a képviselõ-testület elõtt tesz esküt. (6) A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb 3 hónapon belül, a polgármester javaslatára alpolgármestert, illetve alpolgármestereket (továbbiakban: alpolgármester) választ. (7) Az alakuló ülés feladata a polgármester és az alpolgármester havi illetményének, költségtérítésének, illetve a képviselők tiszteletdíjának megállapítása A 42/2007. (XII.10.) rendelet 5. -a által módosítva. Hatályos január 14-től. 8

9 Rendes ülés a munkatervben szereplő időpontra összehívott ülés. A RENDES ÜLÉS 11. (1) A képviselő-testület saját munkaterve alapján, illetve szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. (2) 10 A képviselő-testület havonként a munkatervében meghatározott napon 8.30 órától óráig tartja üléseit. (3) 11 A képviselő-testület minden év július-augusztus havában, valamint december 20. és január 20. között ülésszünetet tart. (4) Amennyiben a képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendeket a (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, az ülés vezetője kijelöli az ülés folytatásának napját. Az így összehívott testületi ülésen az elmaradt napirendeken kívül más napirend nem tárgyalható. A rendkívüli ülés 12. (1) Rendkívüli ülés a munkatervtõl eltérõ idõpontra összehívott ülés. (2) A rendkívüli ülést össze kell hívni a polgármester, 6 képviselő, illetve a képviselőtestület bizottságának indítványára, valamint az Ötv. 35. (3) bekezdése szerinti polgármesteri kezdeményezésre. (3) 12 A kezdeményezést írásban kell leadni a polgármesterhez, a napirend megjelölésével, a kezdeményezők saját kezű aláírásával, valamint az előterjesztést az előterjesztések rendje szerint. (4) 13 A polgármester a benyújtástól számított 10 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni, legalább a rendkívüli testületi ülés kezdeményezésére benyújtott kezdeményezésben megjelölt napirendi pontokkal. KÖZMEGHALLGATÁS 10 a 15/2007. (III.27.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos március 27-től. 11 A 65/2004.(XII.01.) rendelet 1. -a által módosított szövegrész. Hatályba lépett december elsején /2007. (V.15) rendelet 4. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől /2007. (V.15) rendelet 4. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 9

10 13. (1) 14 A képviselő-testület minden évben legalább 2 alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a város polgárai közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg a közmeghallgatás időpontját. (3) 15 A közmeghallgatás testületi ülés, melynek időtartama legfeljebb négy óra. A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatást tartó testületi ülés órakor kezdődik, és időpontját és helyét 30 nappal az ülés előtt a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján, a Városi Könyvtárban, a Művelődési Központban, a Közösségi Házban, a helyi újságokban, az önkormányzat internetes honlapján, a helyi televízióban, az önkormányzati hirdető táblákon történő közzététellel ki kell hirdetni. (4) A témától, résztvevők és javaslatok számától függően korlátozható a hozzászólások időtartama. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A KÉPVISELÕ-TESTÜLET ÜLÉSEZÉSI SZABÁLYAI A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA 14. (1) 16 A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti. (2) A képviselő-testületet össze kell hívni e rendelet 12. (2) bekezdésében foglalt esetekben. (3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és eladójának megjelölését tartalmazó meghívóval, írásos előterjesztések csatolásával (amennyiben bizottsági tárgyalásra nem lett kiküldve) kell összehívni. A meghívóban "Egyebek" napirendet nem lehet feltüntetni. (4) 17 A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig 14 15/2007. (V.15) rendelet 5. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 15 A 38/2004.(VI.24.) rendelet 1. -a által módosított szöveg. Hatályba lépett június 24-én /2007. (V.15) rendelet 6. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 17 A 16/2007. (V.22.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos május 30-tól. 10

11 legkésőbb 48 órával előbb a (8) bekezdésben meghatározott módon meg kell küldeni. Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület távbeszélőn is összehívható. (5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével, az önkormányzat internetes honlapján történő közzétételével, valamint a helyi televízión keresztül kell értesíteni. (6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a ) a képviselőket, b ) a jegyzőt, c ) az aljegyzőt d ) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, e ) a településen megválasztott egyéni választókerületi országgyűlési képviselőt, f ) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit, g ) a kisebbségi szószólót h ) a helyben működő civil szervezetek és egyházak képviselőit, i ) az önkormányzati intézmények vezetőit, j ) a város díszpolgárait, k ) a helyben működő pártok, társadalmi szervezetek és kamarák vezetőit, l ) a városi rendőrkapitányt, m ) a helyi média képviselőit, n ). 18 (7) A napirendek előterjesztéseit a (6) bekezdés a-i) pontjaiban felsoroltaknak kell megküldeni, az alábbiak szerint: a) teljes körűen kell megküldeni a napirendek előterjesztéseit a (6) bekezdés a-e) pontjaiban felsoroltaknak b) a (6) bek. f-i) pontjaiban felsoroltaknak csak azt az előterjesztést kell megküldeni, amely napirend tárgyalása érinti a tevékenységi körüket. (8) 19 A meghívót és az előterjesztéseket figyelemmel a (7) bekezdésre a) a (6) bekezdés a)-d) pontokban felsoroltak részére elektronikus formában, b) a (6) bekezdés e)-n) pontokban felsoroltak részére papír alapon, c) a bizottságok külsős tagjai részére papír alapon kell megküldeni. TANÁCSKOZÁSI JOG 15. (1) A képviselő-testület ülésén 14.. a) pontjában írtak tanácskozási és szavazati joggal, a 14. (6) bek. b) d) pontjaiban megjelöltek tanácskozási joggal vannak jelen. (2) Tevékenységi körét érintő témákban tanácskozási joggal van jelen a képviselő-testület ülésein a 14. (6) bek. e) i) pontjaiban megjelöltek /2007. (V.15) rendelet 6. -a által hatályát vesztett szövegrész. Nem hatályos június elsejétől. 19 A 16/2007. (V.22.) rendelet 1. -a által kiegészítve. Hatályos május 30-tól. 11

12 (3) A 15. (1) (2) bekezdésében fel nem soroltak esetében a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy szót ad-e, legfeljebb 2 percben. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA 16. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) Az ülésen a meghívottakon kívül bárki részt vehet, és az ülés zavarása nélkül, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. (3) A képviselő-testület a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (4) A zárt ülés elrendelésére a polgármester, illetve az ülés elnöke, képviselő és a jegyző tehet javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint kisebbséget érintő napirend tárgyalásán a kisebbségi szószóló vesz részt. (6) A zárt ülés esetén az ülésen elhangzottak tekintetében a jelenlévőket titoktartási kötelezettség terheli. (7) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, kivéve az önkormányzati hatósági ügyben, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása ügyében, állásfoglalást igénylő személyi ügyben hozott határozatokat. (8) A (7) bekezdésben meghatározott ügyekben a képviselő-testület minősített többségű szavazatával dönthet a határozat nyílt ülésen történő ismertetéséről. 12

13 (9) Zárt ülést a képviselő-testület teljes ülésére, illetve egy-egy napirend tárgyalására is el lehet rendelni. Utóbbi esetben az ülés elnöke oldja fel az ülés zárt jellegét. (10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (11) Azon zárt ülésen hozott határozatokat, melyeknek a nyílt ülésen történő ismertetését a képviselő-testület nem rendelte el, külön Határozatok Tárában kell kezelni. A RENDKÍVÜLI ÜLÉS NAPIRENDJE Rendkívüli ülés napirendjére a rendes testületi ülés napirendjére vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A RENDES ÜLÉS NAPIRENDJE 18. (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester - ülés elnöke - tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívó szerint. (2) A tárgysorozat elfogadása előtt a) a polgármester, képviselő és a jegyző - megfelelő indokolással javaslatot tehet a tárgysorozat sorrendjének megváltoztatására, előterjesztések napirendről történő levételére, b) 21 a polgármester, képviselő és a jegyző - indokolással javaslatot tehet meghívóban nem szereplő sürgősségi előterjesztés napirendre vételére, c) 22 az előterjesztőnek - indokolással - joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, b) a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy napirendjére vette ugyan, de döntést nem hozott. (3) A (2) bekezdés b) pontjában írt esetben a képviselőtestület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt /2007. (V.15) rendelet 7. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől /2007. (V.15) rendelet 8. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől /2007. (V.15) rendelet 8. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 13

14 (4) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A NAPIRENDEK TÁRGYALÁSÁNAK SORRENDJE 19. A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: 1. napirend előtti felszólalások maximum 2 percben 2. interpelláció, kérdések 3. polgármesteri beszámolók (melyet írásban is megküld a képviselőknek) a két ülés közötti események, lejárt határidejű határozatok 4. rendeletek 5. határozati javaslatok INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉSEK 20. A képviselők a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek. INTERPELLÁCIÓ 21. (1) Interpelláció: írásbeli tudakozódás az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési és döntés végrehajtási jellegű ügyekben. (2) Az interpellációt interpellációs jegyen kell leadni, melynek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az interpelláló sajátkezű aláírását. (3) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap óráig kell leadni. (4) A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba vételét és az interpelláció címzettjéhez történő eljuttatását. 14

15 (5) 23 Az interpellációra a választ lehetőség szerint a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni. Ebben az esetben a képviselő-testület soron következő ülésén mind az interpellációt, mind az írásban megadott választ ismertetni kell. (6) Ha az interpellációs válaszadás a képviselő-testület ülésén történik, az interpelláló képviselőt -az írásbeli bejelentés mellett- legfeljebb 3 percben megilleti a szóbeli kiegészítés és további legfeljebb két percben a viszontválasz joga. Az interpelláló képviselőnek az ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról. (7) 24 Amennyiben a válaszadás írásban történik, annak elfogadásáról az interpelláló képviselő a képviselő-testület soron következő ülésén nyilatkozik, majd a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Ha az interpelláló nincs jelen a testületi ülésen a tárgyalást el kell napolni. (8) Amennyiben a testület a választ elutasítja, az ülés elnöke elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni. (9) Az interpelláció tárgyalása során vitának nincs helye. KÉRDÉSEK 22. (1) 25 A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez és önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, melyet a képviselő a képviselő-testület ülésén maximum 5 percben ismertethet. (2) A kérdést az ülést megelőző nap óráig a polgármesternél kell írásban leadni. (3) A képviselő-testület ülésén a kérdés ismertetését követően arra érdemi választ kell adni. Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, úgy a válasz legkésőbb 15 napon belül írásban is megadható. Ebben az esetben a képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell. (4) A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a képviselőtestület pedig nem dönt /2007. (V.15) rendelet 9. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől /2007. (V.15) rendelet 9. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől /2007. (V.15) rendelet 10. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 15

16 (5) A képviselői kérdés tárgyalása során vitának helye nincs. DÖNTÉST IGÉNYLŐ BETERJESZTÉSEK RENDJE Közös szabályok (1) Azok a beterjesztések, melyek a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igénylő kérdésekre irányulnak előterjesztések vagy képviselői önálló indítványok. (2) Az előterjesztést és a képviselői önálló indítványt írásban kell benyújtani, és azok tartalmi követelményeit e rendelet 2. sz. melléklete határozza meg. (3) Az előterjesztésben és a képviselői önálló indítványban végrehajtásért felelősként polgármestert, jegyzőt, bizottság elnökét, tanácsnokot, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vagy intézmény vezetőjét lehet megjelölni. (4) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősséggel beterjesztett előterjesztést. (5) A rendelet-tervezet előterjesztés. A rendelet-tervezetet csak a polgármester, bizottsági döntés alapján a bizottság elnöke, képviselő valamint a jegyző terjesztheti elő. A sürgősséggel beterjesztett előterjesztés nem irányulhat rendelet-tervezet elfogadására. 23/A. 27 Az előterjesztés (1) Előterjesztés benyújtására jogosultak: a) a polgármester b) az alpolgármester c) a jegyző d) a képviselő e) a képviselő-testület által felkért más személy (2) Az előterjesztést törvényességi ellenőrzésre a képviselő-testületi ülést megelőző 21. napig kell benyújtani a jegyzőnek, kivéve a sürgősséggel beterjesztett előterjesztést. (3) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést az ülést megelőző nap 12 óráig kell a polgármesterhez benyújtani. 26 A 42/2007. (XII.10.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos december 10-től. 27 A 42/2007. (XII.10.) rendelet 2. -a által kiegészítve. Hatályos december 10-től. 16

17 (4) Sürgősséggel beterjesztett előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő és a jegyző jogosult. (5) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztésnek a 2. sz. mellékletben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a sürgősség indokolását is. 23/B. 28 A képviselői önálló indítvány (1) Képviselői önálló indítvány benyújtására jogosultak: a) a polgármester b) az alpolgármester c) a képviselő (2) A képviselői önálló indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző 8. napig kell a jegyzőhöz leadni törvényességi ellenőrzésre. A TANÁCSKOZÁS RENDJE A HATÁROZATKÉPESSÉG 24. (1) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét. (2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképességet az ülés elnöke a jegyző segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri. (3) A határozatképtelen képviselő-testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Az így összehívott ülésen a meghívóban nem szereplő előterjesztés nem tárgyalható. AZ ELNÖK ÜLÉSVEZETÉSI FELADATAI 25. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távollétében, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti. (2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogosítványai: 28 A 42/2007. (XII.10.) rendelet 3. -a által kiegészítve. Hatályos december 10-től. 17

18 a) megnyitja és bezárja az ülést, b) javaslatot tesz a napirendre, c) biztosítja a képviselők interpellációs-, kérdezési- és hozzászólási jogát, d) biztosítja a tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólási jogát, e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, 29 f) jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját, a tárgytól a figyelmeztetés ellenére továbbra is eltérő hozzászólótól megvonhatja a szót, g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a döntéseket, h) azt a képviselőt, aki a tanácskozáshoz nem illően, másokat sértően fogalmaz, illetőleg más módon a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, az elnök az alábbi sorrend betartásával rendre utasíthatja: - figyelmeztetés, - rendreutasítás, - jegyzőkönyvi megrovás. i) 30 Az ülésvezetés körében nem lehet a napirend érdeméhez szólni, nem lehet továbbá a korábbi felszólalásokat a tárgytól való eltérés tényének megállapításán túl- vagy felszólalókat minősíteni. (3) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (4) Amennyiben az ülésen résztvevő állampolgár zavarja a testület ülését, egyszeri figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja. A NAPIRENDHEZ TÖRTÉNŐ FELSZÓLALÁSOK TÍPUSAI 26. (1) A képviselők csak az ülésrend szerinti helyükről tehetik meg felszólalásaikat és hozzászólásaikat. (2) A felszólalás típusai: - ügyrendi, - napirendhez kapcsolódó, - válasz személyes megszólításra. ÜGYRENDI FELSZÓLALÁS /2007. (V.15) rendelet 12. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől /2007. (V.15) rendelet 12. -a által kiegészítve. Hatályos június elsejétől. 18

19 (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. (2) Az ügyrendi kérdés tárgya: jelen rendelet, az Ötv. Szabályainak megsértése, valamint a) vita lezárása, b) tárgyalási szünet elrendelésének kérése, c) napirend elnapolása, d) névszerinti szavazás kérése, e) személyes megszólítás, f) titkos szavazás elrendelésének kérése, g) hozzászólások időbeli korlátozása, h) eltávozás bejelentése. (3) Ügyrendi kérdésben az ülés elnöke soron kívül ad szót, melyről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) Az elnök köteles a szót megvonni attól, aki ügyrendi kérdésben kért szót, de felszólalása nem ügyrendi jellegű. A szó megvonását az érintett képviselő köteles vita nélkül tudomásul venni. NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ FELSZÓLALÁS 28. (1) 31 Az ülés során egy felszólaló (képviselő, polgármester, jegyző) egy napirendi ponthoz összesen 10 perc időkeretben szólhat hozzá, függetlenül attól, hogy hányszor kér szót. Ez a rendelkezés nem érinti a polgármester ülésvezetési és a jegyző törvényességi észrevételezési jogkörében tett hozzászólásait. (2) Amennyiben a felszólaló a tárgytól eltér, az ülés elnöke felszólítja, majd megvonja a szót. (3) Tanácskozási joggal meghívottak a jelentkezés sorrendjében - a képviselők felszólalásait követően - az elnök engedélyével felszólalhatnak legfeljebb 3 percben. (4) Az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke döntéshozatal előtt 2 percben felszólalhat. (5) Döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni /2007. (V.15) rendelet 13. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 19

20 SZEMÉLYES MEGSZÓLÍTTATÁS Személyes megszólíttatás esetében a képviselőnek soron kívül szót kell adni. Ez a soron kívüli felszólalás 2 percnél hosszabb nem lehet. Személyes megszólíttatásban vitának helye nincs. A NAPIRENDEK VITÁJA 30. (1) A napirendek vitájánál az ülés elnöke először a frakcióvezetőknek, majd a bizottsági elnököknek, végül a szavazógép jelzési sorrendjében a képviselőknek adja meg a szót. (2) 33 A napirendek vitájánál a képviselők számára egyértelműen követhetőnek kell lennie a felszólásra jelentkezők sorrendje, száma és személye. (3) A tanácskozási joggal meghívottak a képviselők felszólalásait követően, illetve megszólításra az elnök engedélyével, a számukra külön elhelyezett mikrofon előtt teszik meg felszólalásaikat. (4) Az ülés nyilvánosságával élő vendégeknek is megadhatja a szót az ülés elnöke, azonban csak a képviselői hozzászólások után. (5) Az előterjesztőt megilleti a kérdésekre a válaszadás és a zárszó joga is. (6) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (7) A napirendi pont tárgyalása során az elnök bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A szünet időtartama legfeljebb félóra lehet. (8) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz /2007. (V.15) rendelet 14. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől /2007. (V.15) rendelet 15. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől /2007. (V.15) rendelet 15. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 20

21 (9) Amennyiben a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében - a szavazás megkezdése előtt bármikor - a) a polgármester, a képviselő és az előterjesztő javasolhatja a téma napirendről történő levételét, b) a polgármester a napirendet visszautalhatja az illetékes bizottsághoz. (10) A (9) bekezdésben szereplő javaslatról illetőleg a polgármester által kezdeményezett visszautalásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (11) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSHOZATALA 31. (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. (2) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt. (3) Határozatképesség szempontjából a döntésből kizárt képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni. (4) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (5) 35 Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének, azaz 13 képviselőnek az igen szavazata szükséges. (6) Amennyiben elutasító döntés nyílt szavazásnál, szavazategyenlőség következtében születik és a nem támogató szavazatok között tartózkodó szavazat is volt, akkor az ülés elnöke tárgyalási szünetet követően az előterjesztést ismételten napirendre veheti, vagy újratárgyalás érdekében bizottsághoz utalhatja. A bizottság a következő rendes testületi ülésre terjeszti elő a napirendet. 35 A 45/2006. (X.16.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos október 16-tól. 21

22 MINŐSÍTETT TÖBBSÉGHEZ KÖTÖTT DÖNTÉSEK 32. Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez: Az Önkormányzati törvény alapján: a) rendeletalkotás (Ötv. 10. (1) bek. a) pont), b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása (Ötv. 10. (1) bek. b) pont), c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás (Ötv. 10. (1) bek. b) pont), d) helyi népszavazás kiírása (Ötv. 10. (1) bek. c) pont), e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás (Ötv. 10. (1) bek. e) pont), f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás (Ötv. 10. (1) bek. f) pont), g) intézmény alapítása (Ötv. 10. (1) bek. g) pont), h) összeférhetetlenség megállapítása, képviselő döntésből történő kizárása (Ötv. 14. (2) bek.), i) képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházása (Ötv. 9.. (3) bek.) j) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatása (névszerinti szavazással) (Ötv. 18. (3) bek.), k) a polgármester elleni kereset benyújtása (Ötv. 33/C (1) bek.), Az SZMSZ alapján: l) településrészi önkormányzat létrehozása, m) költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadása, n) 36 a meghívóban nem szereplő, de az ülésen e rendelet 18. (2) b) pontjában meghatározott előterjesztések napirendre vétele, o) a 16. (7) bekezdésben írt határozatok nyilvánosságra hozatala. Önkormányzati rendeletek alapján: p) döntés a térítésmentes vagyonátruházással kapcsolatos kérdésekben. 37 A SZAVAZÁS MÓDJA 33. (1) Szavazni csak személyesen lehet. 36 A 42/2007. (XII.10.) rendelet 4. -a által módosítva. Hatályos december 10-től. 37 A 12/2004. (III.24.) ÖKT. sz. rendelet 5. -a által módosított szövegrész. Hatályba lépett március 24-én. 22

23 (2) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé - majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni. (3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza (Ötv. 12. (6) bek.). (4) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti szavazást. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (5) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. NYÍLT SZAVAZÁS 34. (1) A szavazás - a titkos szavazás kivételével - elsősorban szavazógéppel, üzemzavar esetén kézfeltartással történik. (2) A képviselő csak a saját készülékét használhatja szavazáskor. (3) A szavazatok összeszámlálásáról nyílt szavazás esetén az ülés elnöke gondoskodik. A NÉV SZERINTI SZAVAZÁS 35. (1) A névszerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők "igen" vagy "nem", illetve "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak, melynek ténye felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat és a jegyzéket átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket az ülés elnöke és a jegyző aláírásukkal hitelesítik. (2) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben. TITKOS SZAVAZÁS 36. (1) A képviselő-testület az alábbi esetekben titkosan szavaz: 23

24 a) alpolgármester megválasztása, b) tanácsnokok, bizottságok elnökeinek megválasztása és visszahívása. (2) A szavazás - a bélyegzővel ellátott - szavazólapon, a szavazófülke és urna igénybevételével történik. (3) Titkos szavazásnál a képviselő-testület által egyszerű szótöbbséggel megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el, melynek tagjaiból szintén egyszerű szótöbbséggel elnököt választ a képviselő-testület. (4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. (4/A) 38 A szavazólapra felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet. (5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá. (6) A szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a szavazás tárgyát, b) a szavazás helyét és napját, kezdetét és végét, c) szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, d) a szavazás során felmerült körülményeket, e) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat, f) a szavazás eredményét. (7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a képviselő-testületnek. (8) Az ülés elnöke kihirdeti a titkos szavazás eredményét. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI ÉS AZOK JELÖLÉSE 37. (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat. (2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, egyedi ügyekben határozatot hoz. RENDELETALKOTÁS 38 A 65/2004.(XII.01.) rendelet 2. -a által kiegészített szövegrész. Hatályba lépett december elsején. 24

25 38. (1) A rendeletalkotást indítványozhatja, illetve kezdeményezheti: képviselők, polgármester, alpolgármester, tanácsnok, jegyző, bizottságok, részönkormányzat, a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek, helyi kisebbségi önkormányzat, kisebbségi szószóló, helyi társadalmi szervek, állampolgárok népi kezdeményezés útján. (2) A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. (3) A képviselő-testület rendeleteinek megalkotása, határozatainak meghozatala előtt köteles vizsgálni, hogy mely szervek egyetértését, véleményét kell kikérnie (településrészi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, gazdasági kamarák, érdekképviseleti szervek, civilszervezetek). (4) A rendelettervezetet a képviselő-testület illetékes bizottsága megtárgyalja és véleményezi. A rendelettervezetet az Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi. (5) A nemzeti és etnikai kisebbséget érintő rendelettervezetet az érintett kisebbségi önkormányzat is megtárgyalja. A polgármester köteles írásban kikérni a véleményét a rendelet megalkotásához. (6) 39 A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal (amely arab szám), évszámmal, dátummal (amely a kihirdetés napja) kell ellátni: Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete./200..(.) rendelete.-ról. Rövidítése:./200..(.) ÖKT. rendelet. 39. (1) A rendelet hiteles szövegezéséről, kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Ugyanez vonatkozik az egységes szerkezetben való közzétételre is. (2) 40 A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján (2040 Budaörs, Szabadság út 134.) történik. (3) 41 A közzététel helyét a kihirdetéssel egyidőben meg kell jelölni. A rendeletet közzé kell tenni: 42 A Városi Könyvtárban 39 A 19/2004.(IV.20.) ÖKT. rendelet által módosított szövegrész. Hatályba lépett április 20-án. 40 Az 55/2006. (XII.20.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos december 28-tól. 41 A 38/2004.(VI.24.) rendelet 3. -a által módosított szöveg. Hatályba lépett június 24-én. 42 Az 55/2006. (XII.20.) rendelet 2. -a által módosítva.. Hatályos december 28-tól. 25

26 Az önkormányzat internetes honlapján. (4) A rendeletalkotást a rendelet számának és címének megjelölésével a városi televízióban és falragaszos hirdetményen közzé kell tenni. (5) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZAT 40. (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a határozat meghozatalának időpontját jelző dátummal és az ÖKT rövidítéssel kell ellátni a következők szerint :.../200...(...hó...nap) ÖKT. sz. határozata. (2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Elkészítteti a Határozatok Tárát, melyet legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, a határozattal érintetteknek, a hivatal szervezeti egységvezetőinek és a képviselőknek. (3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő. A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE 41. (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: az ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők nevét, a távolmaradt képviselők névsorát, az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, az elfogadott napirendet, a tárgyalt napirendi pontokat, napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdések, hozzászólások lényegét, a tanácskozás lényegét, a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, a szavazás eredményét és a határozatok, rendeletek szövegét, a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az ülés bezárásának időpontját, a jegyzőkönyv összeállításának (elkészítés, hitelesítés) dátumát 26

27 (2) A kisebbségi véleménnyel bíró - amennyiben a képviselő-testületi ülésen kéri az érintett napirendhez kapcsolódó hozzászólásáról, szó szerinti jegyzőkönyvet kaphat. (3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. (4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. (6) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni. Az eredeti példány kezeléséről a jegyző gondoskodik. (7) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletei: a) jelenléti ív, b) meghívó, c) a jegyzőkönyvbe be nem szövegezett rendelet, d) megtárgyalt előterjesztések, e) írásban benyújtott hozzászólások, egyéb írásos indítványok, f) titkos szavazás eredményéről készült jegyzőkönyv 1 példánya, g) név szerinti szavazásról készült jegyzék. (8) A jegyzőkönyv készítésével egyidejűleg el kell készíteni a határozatok hiteles kivonatát, melyet azonnal továbbítani kell a végrehajtásért felelősök, illetve az érintettek részére. (9) Valamennyi képviselőnek meg kell küldeni a testületi Határozatok Tárát, illetve az elfogadott rendeletek teljes szövegét. (10) 43 A képviselő-testület üléséről - zárt ülés kivételével - készült jegyzőkönyv egy hitelesített másolati példányát a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni, illetve a városi könyvtárban és az önkormányzat internetes honlapján el kell helyezni. (11) A választópolgárok betekinthetnek a képviselő-testületi ülések napirendi előterjesztéseibe és a jegyzőkönyvekbe, kivéve a zárt ülés jegyzőkönyvét és előterjesztéseit. (12) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv vonatkozó előterjesztésébe, illetve tárgyalási anyagába a jegyző engedélyével az érintett betekinthet. 42. A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt az önkormányzati ciklus végéig + 1 évig kell megőrizni. 43 A 38/2004.(VI.24.) rendelet 4. -a által módosított szöveg. Hatályba lépett június 24-én. 27

28 IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÉPVISELÕ TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 43. (1) A képviselők jogait az Ötv. 19. és 20. sorolja fel, illetve jelen Szabályzatban korábban tárgyalt fejezetek tartalmazzák. (2) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak, a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói, a település egész lakosságának érdekeit. (3) A képviselők fogadóóráikat az általuk előre meghirdetett helyen és időben tartják. 44. (1) A képviselő kötelezettsége különösen: a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, b) a képviselő-testület, illetőleg - bizottságba beválasztott képviselő esetén - a bizottság ülésén megjelenni, és a munkában tevékenyen részt venni, c) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van, d) testületi ülésen a tanácskozás ideje alatt az 1 órát meghaladó távollétét vagy végleges eltávozását az ülés elnökének bejelenteni, e) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot (Ötv. 14. (2)) a vita előtt bejelenteni, f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától, g) amennyiben választókerületi fórumot, illetve képviselői fórumot hív össze, arról a polgármestert értesíteni, h) felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban, i) választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni, j) a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll), k) kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző lakossági közösségekkel, civil szervezetekkel. (2) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a polgármesteri hivatal szervezeti egységvezetői, az önkormányzati intézmények vezetői - előzetesen egyeztetett időpontban - munkaidő alatt kötelesek fogadni. A képviselő jogosult a képviselő-testület feladat- és hatásköréhez kapcsolódó iratokba betekinteni. A betekintési igényt a jegyzőnél kell jelezni. 28

29 V. FEJEZET A KÉPVISELÕ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A BIZOTTSÁGI FELADATOK, SZERVEZET 45. (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselőtestület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. (2) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a képviselő-testület hivatalának a testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület döntésétől, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, szükséges intézkedés elmulasztását észleli, úgy ezek megszüntetésére intézkedést kezdeményezhet a polgármesternél. (3) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben a bizottságok részére elkülönített pénzügyi keretet biztosíthat. (4) A bizottságok jellegük szerint állandó vagy ideiglenes bizottságok. AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK 46. (1) 44 A képviselő-testület állandó bizottságai: - Pénzügyi Bizottság (rövidítése: PB) létszáma 13 fő, ebből 5 fő külsős tag 45 - Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság (rövidítése: TFVB) létszáma 11 fő, ebből 4 fő külsős tag 46 - Közoktatási és Művelődési Bizottság (rövidítése: KMB) létszáma 11 fő, ebből 5 fő külsős tag, - Szociális- és Egészségügyi Bizottság (rövidítése: SZEB) létszáma 11 fő, ebből 5 fő külsős tag, - Ügyrendi Bizottság (rövidítése: ÜB) létszáma 9 fő, ebből 4 fő külsős tag. Környezetvédelmi Bizottság (rövidítése: KVB) létszáma 9 fő, ebből 4 fő külsős tag, A 15/2007. (V.15) rendelet 16. -a által módosítva. Hatályos június elsejétől. 45 A 27/2007. (VII.16.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos augusztus elsejétől. 46 A 27/2007. (VII.16.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos augusztus elsejétől. 47 A 27/2007. (VII.16.) rendelet 1. -a által módosítva. Hatályos augusztus elsejétől. 29