I. FEJEZET Általános rendelkezések. 2.. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

Átírás

1 DUNFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a 20/2003.(X.05.) a 2/2004.(II.15.), az 5/2004.(II.15.), a 12/2004.(VII.01.), a 14/2004.(X.01.), a 8/2005.(IX.05.), a 7/2006.(III.05.), a 9/2006.(IV.01.) a 15/2006.(X.10.) a 8/2007.(IV.01.), az 1/2008.(II.15.), a 11/2008.(VII.05.), a 16/2008.(XII.01.), 20/2009.(X.05.), a 26/2009.(XII.01.) a 7/2010.(IV.30.), a 8/2010.(V.30.), a 17/2010.(X.15.), a 18/2010.(XI.09.) és a 19/2010.(XII.06.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2003.(III.01.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben) Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. Tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18.. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja az alábbi elvekkel és célkitűzésekkel összhangban : a képviselő-testület működése kizárólag demokratikus alapon történhet, minden esetben helyet kap a kisebbségi vélemény, a képviselők nem valamely pártot képviselnek, csakis Dunaföldvár város polgárainak érdekeit szolgálják. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.. Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri szabályokat, szervezeti és működési előírásokat az érvényes jogszabályokban és a jelen SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2.. (1) z önkormányzat hivatalos megnevezése: Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Dunaföldvár Város Polgármesteri Hivatal. (3) z önkormányzat és a Hivatal székhelye: 7020 Dunaföldvár, Kossuth L. u z önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. 2. címer leírása 4.. z Önkormányzat címere: a címerpajzs kék színű, központi motívuma egy kéttornyú, középkori erődtemplom, a torony süvegei barokk jellegűek. torony erődítményén egyetlen kereszt látható, középen. torony piros, az erődtemplom ezüst színű. címerpajzs baloldalán lemetszett szőlőfürt, melynek szárából érett tölgy makk ágazik el, mindkettő arany színű. címerpajzs jobb oldalán földből kinövő arany színű búzakalász található. z erődítmény kapuja előtt magyar vitéz áll, kivont szablyával. címerpajzs alján zöld mezőben az ezüst színű kanyargó Duna-folyam látható. Ebben a zöld mezőben mintegy a Duna partján áll a Vitéz. (a címerleírás a színes támpéldánnyal együtt érvényes) 1

2 3. címer használatának köre és szabályai 5.. (1) z Önkormányzat címerét mint díszítő és utaló jelképet használni lehet: a./ az Önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző, pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva, b./ az Önkormányzat zászlaján és annak változatain, c./ az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek illetve a Polgármesteri Hivatalnak készített levélpapírok fejlécén, illetve borítékján. d./ az Önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, e./ a Városháza épületének homlokzatán bejáratnál, dísztermében (tanácskozótermében) és más protokolláris célt szolgáló helyiségeiben, f./ az Önkormányzat intézményei bejáratánál és inek irodáiban, g./ az Önkormányzat és szervei által megjelentett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon, h./ a városba utak mellett a közigazgatási határnál levő táblán. (2) z Önkormányzat címerével ellátott körpecsét az önkormányzat és más bel- illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható. (3) z Önkormányzat címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható. 6.. (1) z 5.. (1) bekezdésének g.) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az Önkormányzat címerének használatát kérelemre a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti. kérelmen az általános tételű eljárási illetéket benyújtásakor le kell róni. (2) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármester állapítja meg. (3) díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában vagy az elért árbevétel arányában. (4) (3) bekezdésben szereplő átalány összege gazdálkodó szervezeteknél ,- Ft-ig terjedhet. z árbevétel után megállapítható díj mértéke az éves árbevétel 0,1%-a, de legkevesebb 1.000,- Ft. 7.. (1) címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a./ a kérelmező megnevezését címét, b./ a címerhasználat célját, c./ az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot) d./ a címer előállításának anyagát, e./ terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját, f./ a használat időtartamát, g./ a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát (rajzát, fénymásolatát stb.) h./ a felhasználásért felelős személy megnevezését. 2

3 (2) címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell: a./ az engedélyes megnevezését és címét, b./ az előállítás anyagát, c./ az engedélyezett felhasználás célját, d./ az előállításra engedélyezett mennyiséget, e./ a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát, f./ a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket, g./ a címer felhasználásért felelős személy megnevezését, h./ amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj összegét. (3) kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. (4) Engedélyben foglaltaktól eltérő címerhasználat esetén a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja. 8.. (1) z Önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást. (2) mennyiben nincs lehetőség az önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet. 4. zászló leírása 9.. (1) zászlólap arányában a zászlórúd felöl nézve 1:2 arányú téglalap középen vágással egy felső kék és egy alsó fehér mezőre osztott, rajta az első harmad vonalában mint tengelyen foglal helyet az Önkormányzat címere, amelyet a város nevét feltüntető felirat boltoz a kék mezőben arany hímzéssel. zászlólap vége arannyal rojtozott. (2) z Önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter. (3) zászlórúd kékkel és fehérrel csigavonalban festett, a zászlócsúcs aranyozott fémből készült, áttört formában az önkormányzat címerét mutatja gyertyaláng alakjában. 5. zászló használata 10.. (1) zászló lobogó formájában is használható. zászló (a lobogó) vagy annak méretarányos változatai használhatók: a./ hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt, b./ a város életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt. c./ a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén, d./ nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt félárbócra eresztve, e./ minden a várossal összefüggő vagy az önkormányzat részvételével rendezett eseményen. (2) zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3

4 (3) Magyar Köztársaság címerét és Dunaföldvár Város címerét, illetőleg zászlaját valamint a milléniumi zászlót a Képviselő-testület üléstermében az hoz illően el kell helyezni. 6. Pecsét 11. (1) z önkormányzat pecsétjét kell használni: a./ a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, b./ a testület által adományozott okleveleken, c./ az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon. (2) z előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé. (3) z önkormányzat, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: a./ Dunaföldvár Város Polgármester, b./ Dunaföldvár Város, c./ Városi Polgármesteri Hivatal Dunaföldvár, d./ Dunaföldvár Város Önkormányzata, e./ Dunaföldvár Város Képviselő-testülete, f./ Dunaföldvár Város.. Bizottsága. (4) Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok, amennyiben átruházott hatáskörben járnak el, jogosultak önálló pecsét használatra. 7. Ünnepek 12.. polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. Minden tárgyév rendezvénytervének határozati formában történő elfogadásával egyidejűleg a Képviselő-testület dönt arról, hogy az egyes nemzeti ünnepek megszervezése mely önkormányzati intézmény feladata. 13..(1) Minden év március 1-je várossá nyilvánításunk évfordulója, amely mal a Képviselő-testület ünnepi ülést tart. (2) z ünnepi ülésre a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. 8. (19) Dunaföldvár Város Díszpolgára, Dunaföldvárért Emlékérem és Dunaföldvár Gyermekeiért 14. (19) Dunaföldvár Város Önkormányzata Dunaföldvár Város Díszpolgára, Dunaföldvárért Emlékérem és Dunaföldvár Gyermekeiért kitüntetést alapít (1) díszpolgári cím annak a személynek adományozható, aki: - Kiemelkedően jelentős munkájával vagy életművével városon belül, országosan vagy nemzetközi viszonylatban elismerést szerzett, vagy - tevékenységével a város jó hírnevét öregbíti, vagy - példamutató emberi magatartása miatt köztiszteletben áll. 4

5 (2) díszpolgári címmel külön erre a célra készített 1.) egyedi szövegezésű díszes oklevél, 2.) emlékplakett, 3.) tárgyjutalom (Dunaföldvár város címerével ellátott arany pecsétgyűrű), 4.) a cím adományozásáról szóló irat jár, 5.)halála esetén a temetési költségek egészét vagy egy részét az Önkormányzat átvállalhatja a Képviselő-testület külön határozata alapján. (3) Évente egy díszpolgári cím és egy posztumusz díszpolgári cím adományozható. (4) Posztumusz díszpolgári címmel l. erre a célra készített szövegezésű díszes oklevél, 2. tárgyjutalom jár. (5) város díszpolgára jogosult - az önkormányzat ülésein részt venni, - az önkormányzat közművelődési rendezvényeit díjtalanul látogatni, - a város időszaki lapjai közül választott lap ingyenes előfizetésére. - (1) halála esetén a temetési költségek egészét vagy egy részét az Önkormányzat átvállalhatja a Képviselő-testület külön határozata alapján. (6) Képviselő-testület tiszteletbeli díszpolgári címet adományozhat az államéletben jelentős szerepet betöltő tisztségviselőknek. (7) tiszteletbeli díszpolgári címmel l. erre a célra készített egyedi szövegezésű díszes oklevél, 2. tárgyjutalom jár (1) Dunaföldvárért Emlékérem kitüntetés azoknak a személyeknek, személyek csoportjának, egyesületeknek, társadalmi, gazdasági szervezeteknek adományozható, akik ill. amelyek tevékenysége a város fejlesztésében, a szociális, kulturális és gazdasági fejlődésében a város értékeit növelő, kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult. (2) (19) Évente legfeljebb egy kitüntetés és legfeljebb egy posztumusz kitüntetés adományozható. (3) kitüntetett részére: 1.) Dunaföldvárért Emlékérem feliratú emlékérem, 2.) Díszoklevél, 3.) z adott tárgyévben adómentesen adható juttatás ( forintnál nem kevesebb), 4.) az adományozást tanúsító irat jár. (4) posztumusz kitüntetéssel l. erre a célra készített díszoklevél, 2. tárgyjutalom jár. 5

6 16/. (19) (1) Dunaföldvár Gyermekeiért kitüntetés annak a személyeknek adományozható, aki a városban legalább 10 éve kiemelkedő eredményt ért a nevelő, oktató, sport és kultúra területén. Magas fokú pedagógiai és szakmai felkészültsége alapján élen jár az újszerű, hatékony módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. Kiemelt feladatának tekintette a tehetséggondozást, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Tekintélyt, megbecsülést szerezett a munkája során a gyermekek és szülők körében. (2) Évente legfeljebb egy kitüntetés adományozható. (3) kitüntetett részére: 1.) Dunaföldvár Gyermekeiért feliratú emlékérem, 2.) Díszoklevél, 3.) z adott tárgyévben adómentesen adható juttatás ( forintnál nem kevesebb), 4.) az adományozást tanúsító irat jár (19) (1) díszpolgári címet és a kitüntetéseket az ünnepi képviselő-testületi ülésen ünnepélyes keretek között a polgármester adja át. (2) z átadást megelőző eljárás lefolytatására a képviselő-testület az Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottságot ( továbbiakban: Bizottság ) jelöl ki. (3) beérkezett ajánlásokat a Bizottság véleményezi. Bizottság a javaslatát a közvéleményt is figyelembe véve alakítja ki. Egyetértés hiányában rangsor szerint, alternatív javaslatot terjeszt a Képviselő-testület elé. (4) z elismerésre érdemes személy elhalálozása esetén posztumusz kitüntetés is adományozható, amelynek átvételére a legközelebbi hozzátartozó jogosult. (5) Képviselő-testület az elismerések odaítéléséről a megválasztott képviselők több mint felének szavazatával dönt. (minősített többség) 18..(1) z elismerés visszavonható, ha az elismerésben részesített személy arra érdemtelenné válik. (2) Érdemtelen az elismerésre különösen az akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltott. (3) visszavonás módjára az elismerések adományozásának rendje alcím alatti szabályokat kell megfelelően alkalmazni (1) z elismerésben részesített személyekről és szervezetekről a jegyző az erre a célra rendszeresített albumban nyilvántartást vezet, és gondoskodik a 15. (5) bekezdésében foglalt rendelkezések érvényesüléséről. (2) z elismerések és juttatások költségeinek fedezetét a Polgármesteri Hivatal éves költségvetésében a Képviselő-testület biztosítja. 6

7 19/. (22) Év köztisztviselője cím (1) Képviselő-testület közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítésének illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzésének elismeréseként a köztisztviselői kar részére Dunaföldvár Város Év köztisztviselője címet ( továbbiakban: Cím ) alapít. (2) Cím odaítélésének feltétele: a) a köztisztviselő kiválóan alkalmas minősítéssel rendelkezzen és b) a munkáltató és a köztisztviselői kar együttes javaslata a (3) bekezdés szerint. (3) polgármester és a jegyző egyeztetése alapján a köztisztviselők közül két fő indokolással ellátott megjelölésére kerül sor írásban két jelölt közül a köztisztviselői kar titkos szavazással dönt. (4) z (1) bekezdésben meghatározott Címmel évente egy fő köztisztviselő tüntethető ki. (5) Cím adományozása emléklap és az illetményalap 200 %-ának megfelelő mértékű jutalom juttatásával jár együtt. (6) kitüntetés átadására a köztisztviselői napot megelőző testületi ülésen kerül sor. 9. település hazai és nemzetközi kapcsolatai 20.. (1) Magyarországon: Tolna Megyei Közgyűlés, TÖOSZ, Paks- Dunaföldvári Területfejlesztési Kistérségi Önkormányzati Társulás, társulásban részt vevő települések. (2) Külföldön: Weikersheim ( Németország ) város, Ossona ( Olaszország) város. II. FEJEZET (6) (10) z önkormányzat feladata, hatásköre 21..(1) (22) z Önkormányzat az Ötv. 8. (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok mellett ellátja a (2) bekezdésben szabályozott önként vállalt feladatokat is (2) 7. számú mellékletben meghatározott önként vállalt (többlet) feladatok megvalósíthatósága tárgyában - a Képviselő-testület - az éves költségvetési rendeletben - forrásbiztosítással - dönt Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Ötv.10 (1) bekezdésében foglaltakon túl hitel felvétele likvid hitel kivételével értékhatárra tekintet nélkül. III. FEJEZET Képviselő-testület működése (1) képviselő-testület összehívása 23.. Képviselő-testület tagjainak száma: - a polgármesterrel együtt - 14 fő. 7

8 képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza testület szükség szerint minden hónap július és augusztus hónapot kivéve utolsó hetének keddi napján ülésezik. testületi ülést megelőző hét keddi napján a képviselőtestület munkaértekezletén (az egyes témák előzetes véleményezése, alaposabb előkészítése érdekében) megtárgyalja azokat a napirendeket, amelyek előzetes tárgyalását a polgármester a jegyző javaslatát figyelembe véve szükségesnek tart. munkaértekezlet összehívására a testületi ülés összehívására irányadó szabályokat kell alkalmazni, a munkaértekezleten elhangzottakról hangfelvétel készül, amelyet 2 évig meg kell őrizni. munkaértekezleten megtárgyalt napirendek tárgyalása a bizottsági és a testületi ülésen nem mellőzhető. munkaértekezlet kizárólag egyeztető fórumként működik, ahol próbaszavazás nem tartható és testületi döntés nem hozható (1) z ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, az ülés meghívóját a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Hirdetmény formájában és a helyi televízióban közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban. (2) Képviselő-testület rendkívüli ülésre 48 órán belüli időpontra a polgármester írásban vagy telefonon történő értesítéssel is összehívhatja. Ebben az esetben a képviselővel közölni kell az ülés időpontját, helyét, a rendkívüli ülés összehívásának indokát és a tárgyalni kívánt napirend megjelölését. (3) polgármester által sürgősnek minősített előterjesztés megvitatása és döntéshozatal végett a szabályosan összehívott munkaértekezleten jelen lévő képviselők minősített többségű szavazattal elhatározhatják a munkaértekezlet rendkívüli testületi üléssé történő átalakulását. Ebben az esetben a testületi ülés tartásának általános szabályait be kell tartani. (4) rendkívüli ülésen hozott döntésekről a soron következő testületi ülésen a napirendek tárgyalása előtt a le elnök tájékoztatja a nyilvánosságot képviselő-testület a város országgyűlési képviselőjét és az alábbi önszerveződő közösségek képviselőjét tanácskozási joggal meghívja a testületi és a tárgykör szerinti érintettség figyelembe vételével a bizottsági ülésre: Nagycsaládosok Egyesülete, Beszédes József Vizitúra Sportkör, Dunaföldvári Kulturális Egyesület, Kertbarátok Egyesülete, Polgárőrség, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Idegenforgalmi Egyesület, Nyugdíjas Klub, Vöröskereszt helyi szervezete, Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezete, dunaföldvári sportegyesületek, Dunaföldvári Szülők a Gyermekekért Egyesület, helyi Rendőrőrs je, Beszédes József Általános Iskola Szülők Szervezetének i, 8

9 Magyar László Gimnázium Szülők Szervezetének i, Oktatási Intézmények i, Szakszervezeti k, Kulturális intézmények i, DSZK je, Falugazdász Dunaföldvári Polgári Kör. 27. Közmeghallgatás időpontját, helyét a napirend konkrét megjelölésével legalább 15 nappal az ülés előtt hirdetmény, helyi újság és kábeltelevízió útján nyilvánosságra kell hozni. 2. Képviselő-testület tanácskozási rendje 28..(1) Képviselő-testület ülését a polgármester, - távollétében az alpolgármester, annak távollétében a Pénzügyi Bizottság elnöke mint le elnök vezeti. (2) z ülés megnyitásakor a le elnök megállapítja az ülés határozatképességét. (3) Ezt követően az elnök: javaslatot tesz a jegyzőkönyv és a jegyzőkönyv hitelesítő személyére, előterjeszti a sürgősségi indítványt, tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, ismerteti a zárt ülésen hozott határozatokat, valamint havonta beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, évente egyszer március hónapban ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjeire, megnevezve az egyebek napirendi pont alatt javasolt tárgysorozatot, napirendi pontonként megnyitja-, vezeti-, összefoglalja és lezárja a vitát, napirendi pontonként szavazásra bocsátja előbb a módosító indítványokat, majd a határozati javaslatot és ismerteti a hozott határozatokat, biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, berekeszti az ülést. (4) tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni. (5) képviselő-testületi nyilvános ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. (6) képviselő-testület ülésén az egyes napirendi pontok tárgyalásánál elsőként a napirend előadóját illeti a szó, az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzhet (1) vitát megelőzően a napirend előadójához, a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. (2) vitát az elnök vezeti, aki megállapítja, hogy ki, milyen sorrendben kap szót. le elnök jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját. z ülést elnök jogosult a parttalan viták elkerülése céljából: 9

10 figyelmeztetni a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő módon, másokat sértően fogalmazott, rendre utasíthatja a lakosság köréből megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a le elnök ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel felfüggesztheti az ülést. tárgyalási szünetet a szükség szerint, vagy képviselői indítványra - az elnök rendelhet el. le elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. (3) hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (4) Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott- eseti döntéssel hozzászólási-, kérdezési-, véleménynyilvánítási jogot engedélyezhet az ülésen részvevő és azt igénylő állampolgároknak. Nincs szükség az eseti döntésre, ha a választópolgár a Képviselő-testület ülésének kábeltévén való élő közvetítése közben, telefonon gyakorolja a véleménynyilvánítás jogát napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz határozati javaslatról, illetve egyéb javaslatról, indítványról, történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet tárgyalja meg (1) Napirend előterjesztésére jogosultak: képviselő-testület bizottsága, települési képviselő, polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, helyi cigány kisebbségi önkormányzat. (2) Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, azok indokolása, a beszámoló és a tájékoztató. (3) Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. határozati javaslatot, rendelettervezetet akkor is írásban kell benyújtani, ha az indokolásra szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. 10

11 (4) z előterjesztésnek tartalmaznia kell: a napirendjének-, idejének és tárgyának pontos meghatározását, az előadó és az előterjesztés készítőjének megnevezését, rendelet esetén számra való hivatkozást, a hozandó döntést megalapozó rövid elemzést, a tárgykört meghatározó szabályokra való szükséges mértékű hivatkozást, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, rendelettervezetet, ha szükséges és lehetséges azok alternatíváit, a felelősök és a végrehajtási határidő megjelölését. lternatív előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési lehetőségeket kell előterjeszteni. (5) Előterjesztés általában az illetékes bizottság véleményezésével valamint a jegyző törvényességi észrevételeinek ismeretében kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket, amennyiben magasabb szintű jogszabály másképpen nem rendelkezik. 3. Sürgősségi indítvány 34.. (1) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő, a jegyző, valamint a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke jogosult. (2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan szóban illetve írásban indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja. sürgősségi indítványt a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel fogadja-, vagy utasítja el. (3) sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés indokoltságát, a döntési javaslatot és a sürgősség okát. (4) Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor- a napirendi pontok elfogadása előtt kell megtenni. (5) sürgősség elfogadása esetén az indítványt azonnal tárgyalni kell. Ha a Képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és napirendre tűzésének időpontjáról és módjáról a testület dönt. 4. Határozathozatal 35.. (1) le elnök előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a testület, majd az esetleges módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról dönt a testület. (2) testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül az elfogadást elutasítást kinyilvánítva - dönt. a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról, tájékoztatás tudomásulvételéről, interpellációra adott válasz elfogadásáról 11

12 36..(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, a képviselő-testület jelenlévő tagjainak legalább fele indítványozza, a polgármester és valamely bizottság elnöke kéri. (2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (3) név szerinti szavazás úgy történik, hogy a le elnök felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igen -nel, vagy nem -mel, szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. (4) név szerinti szavazásról készített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni (1) szavazatok összeszámlálásáról a le elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni. (2) Szavazategyenlőség esetén egy esetben a le elnök szünetet rendel el amelynek időtartama legfeljebb 10 perc lehet -, majd szünet után újra elrendeli a szavazást 38.. (1) képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődőenfolyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Dunaföldvár Város Önkormányzata /...(év)( hó, nap ) KT. határozata. (2) (10) testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. (3) határozat kivonatokat az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. képviselők igény szerint- a határozat kivonatokat a legközelebbi soron következő testületi ülés anyagával együtt kapják meg. (4) határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé. 5. Minősített többség 39.. Minősített többség szükséges az Ötv-ben szabályozottakon kívül alábbi ügyek eldöntéséhez: a./ a képviselő-testület ciklusprogramjának az elfogadásához, b./ hitelfelvételhez értékhatártól függetlenül, c./ városrendezési terv elfogadásához, d./ díszpolgári cím adományozásához, e./ önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, vállalkozásba való beviteléhez, f./ közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén, g./ polgármester, alpolgármester munkabérének tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének megállapításához, h./ 500 ezer Ft értéken felüli vagyontárgy, vagy vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba való bevitele, más címen történő hasznosítása esetén, i./ sürgősségi indítvány elfogadásához, j./ képviselő-testület hatáskörébe utalt díjazások megállapításához, k./ fegyelmi ügyekben hozott döntéshez, 12

13 l./ helyi népszavazás kiírásához, m./ képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához, n./ név szerinti szavazás elrendeléséhez. o./ titkos szavazás elrendeléséhez 6. Kérdés, interpelláció 40.. (1) képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, intézkedést kezdeményezhet, a válaszadáshoz a kérdezett jelenlévő szakember segítségét is igénybe veheti. (2) Kérdés: az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozó szervezeti-, működési-, döntéselőkészítési jellegű, vagy tisztázó szóbeli felvetés esetleg tudakozódás. Interpelláció: a képviselőt megillető felvilágosítás kérés olyan írásban benyújtott joga, amely valamilyen intézkedést igényel. (3) kérdés címzettje a kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ. (4) z interpellációt az ülés napját megelőzően legkésőbb 5 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. bejelentésnek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát annak feltüntetését, hogy az interpellációt testületi ülésen- szóban is elő kívánja-e adni. benyújtott írásbeli interpellációt a le elnök köteles a képviselők részére haladéktalanul megküldeni. (5) z ülés kezdetén a le elnök közli a képviselők által benyújtott interpellációk tárgyát, melyekkel a testület a napirendi pontok tárgyalása után a tárgysorozat végén foglalkozik érdemben. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni, tárgyalni nem lehet. (6) z interpellációk és az azokra adott válaszok időtartama maximum 3-3 perc lehet. (7) z interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell, ezt követően a testület egyszerű szótöbbséggel dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza, ha érintett a bizottság, akkor a polgármesterre. (8) z interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet kérésére, be kell- vonni. testület az interpelláció alapján határnap kitűzésével részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. vizsgálat eredményéről a vizsgálat lefolytatásáért felelős személy a határnapot követő testületi ülésen ad számot. vizsgálati jelentés elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. 13

14 (9) Képviselő-testület határnap kitűzésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül. E választ az interpellálónak, és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, illetve 3 példányát a Polgármesteri Hivatal titkárságának is meg kell küldeni, annak jegyzőkönyvhöz csatolása végett. z írásbeli válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén napirenden kívül dönt. (10) z interpellációkról a jegyző évenként nyilvántartást vezet. 7. jegyzőkönyv 41. (1) testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a./ z eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni, b./ Egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Megyei Közigazgatási Hivatal jének. c./ Egy példányt irattárba kell helyezni. (2) z ülésről készült jegyzőkönyvet a ülésen végig jelenlévő a testület által egyszerű többségi szavazattal kijelölt képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja. (3) Képviselő-testület üléséről készített valamennyi jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket és azok mellékleteit, a rendeletek tervezetét és a jelenléti ívet. képviselő külön kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. (4) képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, amelyet a testületi ülést követően 2 évig tárolni kell. (5) lakosság a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe történő betekintési jogát a jegyzőnél illetve a városi könyvtárban elhelyezett példány megtekintésével gyakorolhatja. 8. Közmeghallgatás 42..(1) képviselő-testület minden évben legalább egy mal február hónapban közmeghallgatást tart. közmeghallgatáson a város polgárai és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók. 9. Vállalkozói fórum (10) 43.. (1) hatályon kívül helyezve. (2) hatályon kívül helyezve. 10. program és munkaterv (10) 14

15 44.. (1) z önkormányzat tevékenységének és a város fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselőtestület megbízatásának időtartamára szól. (2) gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon beül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. (3) gazdasági program képviselő-testületi tárgyalását és elfogadását közmeghallgatás előzi meg (1) képviselő-testület a gazdasági programon alapuló polgármester által beterjesztett éves munkaterv alapján végzi munkáját. (2) munkaterv tartalmazza: a./ a képviselő-testület és bizottságai üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét, b./ a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét, c./ a közmeghallgatás időpontját és napirendjét. (3) munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év november 20-ig javaslatot tehetnek: a./ a települési képviselők, b./ a bizottságok, c./ a jegyző, d./ a kisebbségi önkormányzat, e./ a város országgyűlési képviselője. (4) munkaterve tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról valamint azok indokáról. (5) képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: a./ a települési képviselőknek, b./ a bizottságok nem képviselő tagjainak, c./ a város országgyűlési képviselőjének, d./ a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének. (6) jóváhagyott gazdasági programot és munkatervet közzé kell tenni a helyi újságban. 45/.. (4) Paksi Többcélú Kistérségi Társulásban a Dunaföldvári Önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte estén a Pénzügyi Bizottság elnöke képviseli teljes jogkörrel. IV. FEJEZET z önkormányzati rendeletalkotás 46.. (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a települési képviselők, az önkormányzati bizottságok elnökei, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, helyi cigány kisebbségi önkormányzat, 15

16 erre irányuló népi kezdeményezés. (2) kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti. rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal. (3) (20) rendeletalkotás kötelezően kétfordulós: a) a költségvetésről szóló, b) a helyi adókról szóló rendeletek alkotása estén (4) rendelet-tervezet elkészítése a Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg és külön döntése szerint ezzel megbízhatja bármely bizottságát, a tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett csoportjai készítik el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, kivételesen bonyolult esetben külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. c) a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes csoportja akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el. (5) tervezet véleményezése d) az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai: - a szabályozandó viszonyban tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, - ha szükséges lakossági közvélemény-kutatás. e) a tervezetet a jegyző véleményével együtt megvitatás céljából az Ügyrendi és Közrendvédelmi Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt szükség szerint a tárgyban érintett más bizottságokkal együttesen tartott ülésén megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt s szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni. f) a polgármester a jegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelettervezeteket az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat. (6) (19) tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása g) a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. h) a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. z önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. z évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét (Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének /201 (hó,nap) önkormányzati rendelete a.. - rendeletalkotás tárgyának megjelölése--ról ). 16

17 (7) z önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Ennek megfelelően: rendelet kihirdetése a városháza kapualjában elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztéssel történik. rendelet közzétételének formái: i) a hatályba lépett önkormányzati rendeletet a hatályba lépést követően megjelenő Dunaföldvári Újságban ( Partoldalak ) meg kell jelentetni, j) és ki kell függeszteni a Városi Könyvtárban, a Művelődési Házban és a háziorvosi rendelőkben. kihirdetett rendelet munkaidőben a Polgármesteri Hivatal Titkárságán megtekinthető. rendelet kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a testületi ülést követő 8 napon belül a jegyző gondoskodik. (8) z önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása : k) az önkormányzati rendeletek végrehajtásáról a polgármester indítványára a Polgármesteri Hivatal illetékes csoportja által összeállított értékelés alapján- a tárgykörben érintett bizottság tájékoztatást terjeszt a képviselő-testület elé. l) a Képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a Képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalhatja, melyre vonatkozóan az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmaz rendelkezést. m) a jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. n) a jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről gondoskodni. o) a képviselők részére a következő testületi ülés anyagával együtt képviselői igény szerint el kell juttatni az előző testületi ülésen elfogadott rendelet szövegét. V. FEJEZET települési képviselő 47. (1) képviselőt az Ötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. (2) képviselők minden hónap első hétfőjén óra között a Hivatal 6. számú tanácskozó termében fogadóórát tarthatnak. (3) fogadóórát tartó képviselő erre vonatkozó ingyenes hirdetést tesz közzé a helyi kábeltévén az időpont, hely és neve megjelölésével a fogadóóra napját megelőző héten (1) polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésének eljárási szabályait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) E rendelet 3. számú függeléke tartalmazza az útmutatót a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez (3) E rendelet 4. számú függeléke tartalmazza a közös háztartásban élők nevét és számát feltüntető nyilatkozatot. (4) E rendelet 5. számú függeléke tartalmazza a vagyonnyilatkozat átvételéről készült igazolás- nyomtatványt. 17

18 (5) E rendelet 6.számú függeléke tartalmazza a vagyonnyilatkozatokba történő betekintés adatlapját. (6) E rendelet 7. számú függeléke tartalmazza a vagyonnyilatkozat visszaadásáról kiadott igazolás nyomtatványt (1) (22) ) települési képviselő (a polgármester és az alpolgármester kivételével) az 50. -ban meghatározott mértékű tiszteletdíjban részesül. (2) E rendeletben foglalt tiszteletdíj és természetbeni juttatás forrása Dunaföldvár város Önkormányzata tárgyévi költségvetésében e célokra jóváhagyott pénzügyi keret (22) települési képviselő (a polgármester és az alpolgármester kivételével) havi tiszteletdíja a tárgyévi költségvetési törvényben megállapított köztisztviselői illetményalap és az szorzószám szorzata Képviselő-testület a képviselők részére a Dunaföldvári Partoldalak című helyi újság előfizetését térítésmentesen biztosítja. 52..(1) Képviselő-testület tagjainak a képviselői tevékenységgel, a nem képviselő bizottsági tagoknak a bizottsági tevékenységükkel összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét megtéríti. (2) költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. 53. (1) képviselő-testület a kötelezettségét első mal megszegő képviselő, illetve bizottsági tag részére megállapított tiszteletdíjat 15 %-kal 12 havi időtartamra csökkenti, minősített többséggel meghozott határozatban. Ismételt kötelezettségszegés esetén a Testület az ismételt kötelezettségszegést követő hónaptól kezdődően 12 havi időtartamra 25 %-kal csökkenti a kötelezettségét ismételten megszegő képviselő, illetve bizottsági tag részére megállapított tiszteletdíjat minősített többséggel meghozott határozatban. Kötelezettségét megszegőnek minősül az a képviselő, illetve bizottsági tag, aki három egymást követő mal nem vesz részt a bizottsági, illetve testületi ülésen, - ide nem értve a (2) bekezdésben meghatározott esetet. (2) képviselő, bizottsági tag írásban, vagy szóban az ok megjelölésével köteles előre a polgármesternek illetve a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van (igazolt távollét ). (3) Jelenlétnek az számít, amennyiben a képviselő illetve a bizottsági tag az ülés kezdetétől az ülés bezárásáig jelen van. VI. FEJEZET Képviselő-testület bizottságai 54.. (1) (10)(14)(16) (20)(21) Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a) Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ( 3+2 fő ) b) Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság ( 3+2 fő ) 18

19 c) Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság (3+2) fő d) Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság (3+2 fő) e) Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság (3+2 fő) (2) bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak felsorolását az SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza. (3) Képviselő-testület által az egyes bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. Számú melléklete tartalmazza. (4) Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 4.számú melléklete tartalmazza. (5) bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el. (6) mennyiben a Képviselő-testület ad hoc bizottságot hoz létre, annak működése során az Ötv. ben és a jelen rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni. (7) (10) vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság végzi. (8) (10) polgármester és az alpolgármester illetmény emelésére a Pénzügy- Ellenőrző Bizottság tesz javaslatot. (9) (13) Rendelet 11. számú melléklete tartalmazza a bizottsági külsős tagok, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok i, illetve az önálló és részben önálló önkormányzati intézmények i vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat. VII. Fejezet Polgármesteri Hivatal 55.. (1) polgármesteri hivatal belső tagozódását és ügyrendjét az SzMSz 5. számú melléklete tartalmazza. (2) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre. (3) polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, tájékoztatást adni és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek, az önkormányzati bizottságoknak valamint a helyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének illetve bizottságának. (4) Képviselő-testület a hivatali ügyiratkezelés felügyeletével a jegyzőt bízza meg. (5) (10) Polgármesteri Hivatal ellátja a kisebbségi önkormányzat testületi működésének adminisztrációs feladatait testületi ülés előkészítése, ülésen jegyzőkönyv vezetése, döntések végrehajtásában való közreműködés. (4) (20) Polgármesteri Hivatal törzskönyvi nyilvántartási száma:

20 VIII. FEJEZET Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 56.. (1) helyi népszavazást az Ötv (1) bekezdés a.-c.) pontjában meghatározottakon túl a város 1000 választópolgára aláírásával kezdeményezheti a polgármesternél. (2) helyi népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés megfogalmazásába a Képviselő-testület tagjain kívül a Helyi Választási Bizottságot és a kezdeményezők által választott bizottságot is be kell vonni. (3) Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a város választópolgárai közül 1500 fő kezdeményezte. 57. (1) város 500 választópolgára aláírásával a polgármesterhez népi kezdeményezést nyújthat be. (2) Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet 700 választópolgár indítványozott (1) helyi népszavazásról illetve népi kezdeményezésről a választópolgárokat a jegyző a helyi újság és kábeltelevízió útján részletesen, alaposan és hitelesen tájékoztatja. (2) népszavazás illetve népi kezdeményezés esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda je köteles az aláírásgyűjtő ívre ráírni, hogy mennyi aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása illetőleg a népi kezdeményezés tárgyalása. IX. FEJEZET z önkormányzatok gazdasági alapjai 59.. (1) képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot. (2) település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó útján esetenként, de évente egyszer átfogóan a zárszámadási rendelet elfogadását követően nyilvános testületi ülésen írásos előterjesztés alapján tájékoztatja költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik: a./ z első forduló (koncepció) főbb elemei: * a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, * az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: * a bevételi források, * azok bővítésének lehetőségei, * a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása, * a várható döntések hatásainak előzetes felmérése. b./ második forduló főbb elemei: 20

21 a közmeghallgatást követően a Képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. * költségvetési javaslat tartalmazza: * a bevételi forrásokat, * a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként), * a felújítási előirányzatokat célonként, * a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben, * az általános és a céltartalékot. (3) költségvetési rendelet tervezetét a külön jogszabályban meghatározott módon és formában a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. z előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja. (4) zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a 3./ bekezdésben írt szabályok irányadók. (5) z Önkormányzat Költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzatát e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. (6) feladatellátás rendjének szabályzatát e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. (7) Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjét e rendelet 10. számú melléklete tartalmazza (1) külső szervek által végzett ellenőrzésekről, azok főbb megállapításairól a polgármester a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. (2) z önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények felügyeleti jellegű szakmai, pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a Képviselő-testület rendeli el, a jegyző által elkészített, és a Pénzügyi Bizottsággal véleményeztetett, önkormányzati ciklusra összeállított ütemterv alapján. (3) z átfogó, felügyeleti jellegű ellenőrzésnek hozzá kell járulnia az önkormányzati gazdálkodás biztonságának megítéléséhez, ezért az alábbi általános szempontok figyelembevételével az kiterjed: - az intézmény szervezetére, általános működésére, az alapító határozat szerinti tevékenység értékelésére, a különféle pénzügyi kihatásokra (önfinanszírozó képesség, kihasználtság stb), - a gazdálkodási tevékenység vitelére, szabályozottságára, a rendelkezésre álló eszközökkel való gazdálkodás hatékonyságának és szabályszerűségének értékelésére, a belső ellenőrzésre. - az ellenőrzések által ellátandó feladatok tartalmi meghatározásához a Képviselő-testület szempontokat határozhat meg. (4) felügyeleti jellegű ellenőrzést a következő gyakorisággal kell végrehajtani: - z önállóan gazdálkodó intézményeknél négyévenként kell átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzést tartani, azonban ennél rövidebb időpont is megállapítható. - (10) hatályon kívül helyezve - z átfogó vizsgálatok mellett az aktuális feladatok (mérlegvalódiság, kötelezettségek teljesítése, stb.) ellenőrzését a megfelelő időpontokban kell végrehajtani. cél-, téma- és utóvizsgálatok gyakoriságát a szükségszerűség, a rendelkezésre álló költségvetési keret és az ellenőri kapacitás figyelembevételével kell meghatározni. - mennyiben a költségvetési intézmény tevékenységéről beszámol a Képviselő-testületnek, az ellenőrzést az ezt megelőző időszakban célszerű elvégezni. 21