A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE

Átírás

1 INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET SZERVEZETI SZABÁLYZAT (SZSZ) Dunaújváros,

2 2 I. A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE 1. A szövetkezet pontos neve: Intercisa Lakásszövetkezet (továbbiakban: szövetkezet) Székhelye: Dunaújváros Címe: Erdősor 43. címe: intercisa@intercisa.hu 2. A szövetkezet megalakulása: 2.1. Átalakulási küldöttgyűlés: március Alapszabály jóváhagyása március 23. Cégbíróság sz. bejegyzése 2.3. Törzskönyv bejegyzés: Száma: PM Bevételi Főigazgatóság Fejér megyei Hivatala G Időpontja: augusztus Statisztikai száma: Adószám: A szövetkezet betétszámla számai 3.1. Üzemeltetési számla: Raiffeisen Bank Rt.: Felújítási számla: Raiffeisen Bank Rt.: A szövetkezet tevékenységi köre, feladatcsoportok 4.1. Szövetkezetünk a jogszabályokban és az elfogadott Alapszabályban előírt tevékenységet végzi Tevékenységi körön belüli főbb feladatcsoportok Szövetkezetpolitikai munka, tagsági kapcsolatok működtetése, igazgatás, információs rendszer Lakóépület, garázs, építés, szervezés, átvétel, kezelés, hibaelhárítás, lakással kapcsolatos szolgáltatások Lakóépület karbantartás szervezése Vállalkozásba adott karbantartás ügyintézése Saját szervezetű karbantartás ügyintézése Lakóépület felújítás szervezése, pénzügyi fedezetként kollektív kölcsönfelvétel ügyintézése Vállalkozásba adott felújítás Saját szervezetű felújítás ügyintézése Könyvvitel, terv- statisztika, pénzügy, bér ügyintézése Jogszabályi előírások szerinti ingatlanközvetítés

3 Lapkiadás. A kiadás költségeinek fedezése a szövetkezeti általános költség terhére történik. Célja a tagság rendszeres tájékoztatása Döntési szintek, kapcsolódó feladatcsoportok Feladatcsoportjai végrehajtását, a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő döntéseket, ezek megvalósítását és a működés ellenőrzését a szövetkezet választott testületei és létrehozott munkaszervezete, valamint a küldöttei útján végzi A választott testületek és a munkaszervezet működési vázlatát a szervezeti séma szemlélteti. II. A LAKÁSSZÖVETKEZET TESTÜLETI SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK SZABÁLYAI A. KÖZGYŰLÉS 1. A közgyűlés a szövetkezet legfőbb testületi szerve. A hatáskörét a lakásszövetkezetekről szóló hatályos törvény, továbbá a szövetkezet Alapszabálya rendezi. 2. A közgyűlés dönt az Alapszabályban foglaltak szerint a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben. Véleménynyilvánítására csak akkor kerül sor, ha ilyen ügy napirendre kerül. (Szövetkezet egyesülése, szétválása, átalakulása, megszüntetése, a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztás). 3. Döntési hatáskörök: Kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának (átalakulásának) és megszűnésének elhatározása b) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása. 4. A közgyűlés eljárási szabályai: Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a felügyelőbizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok vagy az általuk megbízott személy jogosult összehívni. Sürgős esetet különösen: a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épület berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőházban, jól látható helyen ki kell függeszteni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén, annak indokát is fel kell tüntetni. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. A közgyűlési meghívónak tartalmazni kell:

4 4 a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét; b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; c) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot. A közgyűlést a Közgyűlés Levezető Elnöke vezeti (aki elsősorban a lakásszövetkezet elnöke, vagy az általa ezzel megbízott tisztségviselő vagy más személy, mint Levezető Elnök). A közgyűlést a Levezető Elnök nyitja meg. Ezt követően megállapítja a határozatképességet. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, akkor annak megállapítása mellett összehívja a megismételt közgyűlést, ismertetve az ezzel kapcsolatos szabályokat. A közgyűlés megnyitását követően a Közgyűlés megválasztja (a levezető elnök kivételével, akit a szövetkezet elnöke jelöl ki) a tisztségviselőit, azaz a jegyzőkönyvvezetőt, a jegyzőkönyv hitelesítőjeként a szövetkezet tagjai közül két arra alkalmas személyt és a szavazatszámláló bizottság tagjának a szövetkezet tagjai vagy jelenlévő alkalmazottai közül legalább három arra alkalmas személyt azzal, hogy ezek közül egynek az Igazgatóság tagjának, egynek pedig a Felügyelő Bizottság tagjának kell lennie. A napirend elfogadása keretében a Közgyűlés dönt a megtárgyalandó napirendről, majd annak elfogadását követően amennyiben szükséges az egyes pontokkal kapcsolatban határozatot hoz. 5. A közgyűlés határozatképessége, a szavazás módja: A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. A határozatképesség megállapításához jelenléti ívet kell vezetni, ez a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (továbbiakban: megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot. A közgyűlés a határozatokat jelenlevő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza. Kivételt képez: a) az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen résztvevő tagok szavazatának kétharmados többsége szükséges, b) tisztségviselőket titkos, többségi szavazással kell megválasztani és felmenteni. c) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, elhatározása esetén az összes tag szavazatának kétharmados többsége szükséges. d) A Szövetkezet megszűnésének elhatározása esetén az összes tag egyhangú szavazata szükséges. A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy szavazatot lehet

5 5 figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában vagy használatában áll és közülük több is megjelenik az ülésen, úgy egységenként csak egy a közös tulajdonú egység többségi álláspontját tükröző szavazat vehető figyelembe. Egyértelmű többség hiányában a lakásból (használati egységből) szavazatot figyelembe venni nem lehet. A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra 1 egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók. 6. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani: A lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetében. 7. A közgyűlés jegyzőkönyve: A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) A közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; b) a megjelent tagok számát valamint a megjelent tagok által aláírt jelenléti ívet, illetőleg a tag által meghatalmazott személy meghatalmazását; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a napirendet és a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról a másolási költség (jelenleg bruttó 20,-Ft/oldal) megfizetésével másolatot kérhet. Az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a közlés történhet a Lakásunk c. újságban is. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. 8. Szavazás a közgyűlés összehívása nélkül (írásbeli szavazás): A jogszabály adta lehetőség alapján a tagok közgyűlés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, ha a döntés ily módon megoldható. Nem lehet írásban szavazni az alábbi pontokban leírt ügyekben: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása; b) az Igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; 1 A Közgyűlési Meghatalmazás minta az SZSZ 1. számú melléklete

6 6 f) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása; g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása; 8.1. Az írásbeli szavazás eljárási szabályai: a) Az Igazgatóságnak rövid, de a lényeget magában foglaló írásbeli tájékoztatást kell megküldeni a tagoknak, amely a döntéshez elégséges legfontosabb adatokat tartalmazza. b) A lakásszövetkezet hivatalos bélyegzőjével ellátott szavazólapot kell küldeni, amely a határozat pontos szövege mellett előre nyomtatott az Igen, Nem, Tartózkodom kifejezést, valamint a hozzájuk tartozó jelölő négyzetet tartalmazza. Több tulajdonos esetén egy szavazólap adható ki egy használati egységre (lakásra). Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak legalább 15 napot kell biztosítani. c) A tagok szavazatukat a szavazólap megfelelő szövegéhez tartozó jelölő négyzetbe tett x, vagy + jellel adják le, az épület küldöttjének vagy a szövetkezet székhelyén. d) Az Igazgatóság a szavazatok összeszámlálására Szavazatszámláló Bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság 1-1 megbízott tagja, két nem tisztségviselő lakásszövetkezeti tag. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai végzik az írásos szavazatok összeszámlálását és együttesen az összefoglaló jegyzőkönyvet aláírva azt hitelesítik is. A jegyzőkönyv megőrzésére az irattározás szabályai szerint kell eljárni. e) A szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani és rögzíteni az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. Elfogadott határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele Igen -nel szavazott, kivéve, ha nincs minősített többség előírva. Elvetésre került a határozati javaslat, ha a szavazásra jogosult tagok több, mint fele Nem -mel és Tartózkodom -mal szavazott. f) A szavazás eredményéről, a döntés időpontjáról, a szavazatok összeszámlálásától számított 15 napon belül a tagokat a határozatok közlésével írásban értesíteni kell. B. KÜLDÖTTGYŰLÉS 1. A szövetkezetnél küldöttgyűlés működik. A küldötteket területi egységenként (lépcsőház) kell 4 (négy) évi időtartamra megválasztani. Időközi küldöttválasztás esetén az újonnan választott küldött mandátuma a rendes választási időszak végéig tart. Területi egységenként (lépcsőház) egy küldött választása kötelező, egy lépcsőházban ugyanazon időszakban több küldött megválasztására nincs lehetőség.. A küldöttgyűlés az Alapszabály felhatalmazása alapján a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben dönthet. A küldött visszahívható és helyére más küldött választható.

7 7 2. A küldöttgyűlés résztvevői: küldöttek, Igazgatósági tagok, az Igazgatóság elnöke, Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a lakásszövetkezet bármely tagja részt vehet. Zárt ülés elrendelése esetén a küldöttgyűlésen csak küldöttek az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke, illetve a munkaszervezet azon munkavállalói és azon meghívott személyek vehetnek részt, akiknek részvételét az adott napirendi pont tárgyalása során a küldöttgyűlés határozatával tudomásul veszi. 3. A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának, valamint a küldöttek megbízási díjának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) belépés más szövetkezetbe, gazdasági társaságba, illetve kilépés onnan, továbbá gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték nem haladja meg a ,-Ft-ot; g) belépés lakásszövetkezeti érdekképviseleti szervbe, kilépés onnan; h) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés; i) mindaz, amit a törvény közgyűlés, az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal, és mindaz, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 4. A Küldöttgyűlés eljárási szabályai, határozatképesség, a szavazás módja: A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Küldöttgyűlés összehívására, az eljárási szabályaira, a határozatképességére a Közgyűlés szabályainál leírtakat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel: a) Minden küldöttnek annyi szavazati egysége (szavazata) van, ahány lakásszám áll mögötte. A küldött mandátuma nem kötött, ezért a részközgyűlésen hozott határozatokat figyelembe véve, a saját belátása szerint szavaz. A mandátumarányos szavazáskor a küldött határozatonként egy-egy szavazólapot kap, amelyen fel van tüntetve a küldött által leadható szavazatok száma. A szavazólapon a küldött nevén, a határozat szövegén és a mandátumszámon túl Igen Nem Tartózkodom feliratok és egy-egy jelölőnégyzet van. A küldött a jelölőnégyzetbe tett + vagy x jellel adja le szavazatát, és a szavazólapokat bedobja a gyűjtőládába. A szavazatok összeszámlálása úgy történik, hogy a Szavazatszámláló bizottság tagjai először szétválogatják a szavazólapokat külön-külön a határozatok sorszáma és az Igen, a Nem és a Tartózkodom szavazatok szerint, majd külön-külön, az egyes határozatokra leadott Igen-Nem- Tartózkodom szavazatokat összesítik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen nincs jelölés, vagy több jelölés is található. A határozati javaslat elfogadásához az összes Igen szavazatnak meg kell haladnia a jelenlévő küldöttek által

8 8 képviselt összes mandátum 50%-át, kivéve, ha jogszabály, vagy az Alapszabály minősített többséget nem ír elő. aa) Szavazatszámláló bizottság megválasztása: A tisztségviselők megválasztását követő küldöttgyűlésen Szavazatszámláló bizottságot (8 fő rendes és 2 fő póttag) kell választani a küldöttek köréből. A bizottság tagjait 4 évre választja meg a küldöttgyűlés. A bizottság tagjaira az igazgatóság tesz javaslatot. A megválasztást követő 30 napon belül a lakásszövetkezet elnöke összehívja a bizottságot (az ülésen nem vesz részt), ahol megválasztják a tagok maguk közül a bizottság elnökét és elfogadják a munkatervet. A küldöttgyűléseken a 4.a) pontban leírtaknak megfelelően végzik a munkájukat. b) Az írásbeli anyagok megtekintését a tagság részére is biztosítani kell, a hirdetőtábla, a lakásokba való elküldés, vagy a Küldött útján. c) A küldöttgyűlésen külön-külön jelenléti ívet kell vezetni a szavazati joggal rendelkező megjelentekről - a határozatképesség megállapításához -, valamint a tanácskozási joggal résztvevőkről. d) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal bármely tag részt vehet. E célból a küldöttgyűlés megtartásáról a helyileg legalkalmasabb módon a tagságot tájékoztatni kell. A küldöttgyűlésen résztvevő tag tanácskozási jogával a levezető elnök által engedélyezett módon és keretek között élhet. A levezető elnök a szót megadhatja vagy megvonhatja. e) A küldöttgyűlés határozatairól az igazgatóság a soron következő Lakásunk c. újságon keresztül tájékoztatja a tagságot. f) A tisztségviselők választása Küldöttgyűlésen titkos szavazással történik. Ennek előfeltétele szavazófülke és urna biztosítása. fa) Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság választása: A tisztségviselők megválasztását követő küldöttgyűlésen a küldöttek köréből Jelölő és mandátumvizsgáló bizottságot (10 fő rendes és 3 fő póttag) kell választani. A bizottság tagjait 4 évre választja meg a küldöttgyűlés. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság tagjaira az igazgatóság tesz javaslatot. A megválasztást követő 30 napon belül a lakásszövetkezet elnöke összehívja a bizottságot (az ülésen nem vesz részt), ahol megválasztják a tagok maguk közül a bizottság elnökét és elfogadják a munkatervet. Amennyiben jelöltállításkor a Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság valamely megválasztott tagja legalább egy tisztségviselői jelölést kapott, a bizottság tagja köteles nyilatkozni arról, hogy a jelöltséget elfogadja és jelölt kíván lenni, vagy megválasztott bizottsági tagságát annak lejártáig meg kívánja tartani. Ha a bizottsági tag mandátumáról lemond, mandátumát a póttag veszi át. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság mandátuma a tisztségviselők megválasztását (kivéve az időközi választást) követően jár le. fb) Jelöltállítás menete: A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság tagja a küldötteket ún. Jelöltállító lappal 2 keresse meg. A Jelöltállító lapon azon küldöttek (felügyelő bizottság esetén tagok) nevei szerepelnek, akiket az igazgatóság javasol. Ezekhez vegyék fel azon jelöltek neveit, akiket a küldöttek még javasolnak. A Jelöltállító lapon szereplő nevek közül akit a küldöttek nem javasolnak, azt a nevet ki kell húzni. A Jelölállító lapot a későbbi 2 A Jelöltállító lap az SZSZ 2. számú melléklete

9 9 viták elkerülése végett a Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság tagja, valamint a küldött írja alá. A küldöttgyűlésen a jelölőbizottság elnöke azokat javasolja a szavazólapra való felkerülésre, akik legalább 15 jelölést kaptak. Nem lehet jelölt, akivel szemben az Alapszabály pontban szereplő kizáró okok fennállnak. A küldöttgyűlés egyszerű többséggel (kézfenntartással) dönt a szavazólapra való felkerülésről. A küldöttgyűlésen új jelölt állítására nincs lehetőség. A jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja és nincs semmilyen akadálya a jelölésének. A Jelölő és mandátumvizsgáló bizottság munkájának részletes szabályait a 16. számú belső szabályzat tartalmazza. A szavazólapra történő felírás befejezésével a Szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét. Az a szavazólap érvényes, amelyen annyi név szerepel - áthúzás nélkül - ahány személy megválasztásáról dönteni kellett (igazgatóság esetében 5, felügyelő bizottság esetében 3, elnökök esetében 1-1 név). A szavazás és a szavazatok összeszámlálásának idejére a levezető elnök szünetet rendel el. A szünet után a Szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás számszerű végeredményét, amit a jegyzőkönyvbe is rögzíteni kell. Azok tekinthetők megválasztott tisztségviselőnek, akik a rájuk leadott szavazatok összessége alapján igazgatóság esetében az első öt, felügyelő bizottság esetén az első három legtöbb szavazatot szerezték meg. A megválasztott tisztségviselők közül a küldöttgyűlés megválasztja az igazgatóság elnökét (lakásszövetkezet elnöke) és a felügyelő bizottság elnökét. Az elnökök megválasztásánál a tisztségviselők választásánál leírt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: - a Jelölő bizottság elnöke felszólítja nyilatkozattételre az igazgatóság és a felügyelő bizottság frissen megválasztott tagjait, hogy kívánnak-e az elnökválasztáson részt venni, - igenlő válasz esetén a jelölt neve a küldöttgyűlés kézfeltartásos szavazása alapján felkerül a szavazó lapra, - az tekinthető megválasztott elnöknek, aki az összes szavazatból a legtöbbet szerezte meg. g) A küldöttgyűlés levezetéséről a lakásszövetkezet elnöke által felkért levezető elnök gondoskodik. A levezető elnök feladata, hogy biztosítsa a küldöttgyűlés lebonyolítását a napirendnek, a jogszabályoknak és a lakásszövetkezet belső szabályzatainak megfelelően. Ennek során különösen az adott napirend keretében a küldötteknek és a tanácskozási joggal rendelkező tagoknak, valamint a szövetkezeti tisztségviselőknek és a meghívott vendégeknek a szót megadhatja vagy tőlük a szót megvonhatja, a résztvevők bármelyikét a küldöttgyűlés elhagyására felszólíthatja, a napirend tárgyalását befejezettnek nyilváníthatja, a határozathozatalt elrendelheti, a szavazás feltételeit meghatározhatja, annak lebonyolítását ellenőrzi. Úgyszintén a levezető elnök feladata az, hogy a küldöttgyűlésen történtek dokumentálásáról gondoskodjék. Ebben a körben elrendelheti, hogy a küldöttgyűlésen történtekről hangfelvétel vagy mozgóképfelvétel készüljön. A levezető elnök lebonyolító határozata a küldöttgyűlés valamennyi résztvevőjére nézve kötelező jellegű. h) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza: - a küldöttgyűlés helyét és időpontját, - a megjelent küldöttek számát (a jelenléti ívet), és az általuk gyakorolható

10 10 szavazatok számát, - a gyűlést levezető elnök, valamint a külső meghívottak nevét (érdekképviseleti szerv stb. részéről megjelenteket), - a jegyzőkönyv vezetésével és hitelesítésével megbízottak nevét, - a határozatképesség megállapítását, - az előterjesztések lényegét, - a felszólalásokra adott válaszokat, - választás esetén annak pontos lefolyását, - a hozott határozatokat A küldöttgyűlés működésének további szabályai megegyeznek a közgyűlésre vonatkozó szabályokkal, azzal az eltéréssel, hogy a tag alatt küldöttet kell érteni. Az írásbeli szavazás során a szavazásban a küldöttek vesznek részt. A küldöttgyűlés által meghozott határozat a lakásszövetkezet minden tagjára érvényes. C. TERÜLETI KONZULTÁCIÓ 1.A küldöttgyűlést megelőzően területi konzultációkon lehet a küldöttgyűlésre kerülő témákat megvitatni. A területi konzultációk nyilvánosak, azon a szövetkezet bármely tagja részt vehet. A területi konzultációkat a B.4.g) pont szerinti szabályoknak megfelelően kell lefolytatni. A területi konzultációkat megelőzően a tárgyalásra kerülő témákról a tagságot tájékoztatni kell. A véleményeket a küldött összegzi és képviseli a területi konzultációkon. A vélemények begyűjtése történhet részközgyűlés keretében, amit a küldött hív össze, vagy a küldötthöz leveles ládája útján eljuttatott írásos nyilatkozat segítségével. A vélemény begyűjtés módjáról a küldött a lakók véleményének meghallgatása alapján dönt. 2. A Területi konzultáció meghívóját a tárgysorozat feltüntetésével a gyűlést megelőzően 5 nappal kell a küldöttekhez eljuttatni. A meghívónak tartalmaznia kell a területi konzultáció helyét és időpontját. A konzultáció célja a küldöttekkel a küldöttgyűlés elé kerülő témák előzetes, kötetlen jellegű megvitatása, a küldöttgyűlési döntések előkészítése, a részközgyűlések megtartására történő felkészítés. A küldöttek meghívásával egyetemben a tagság tájékoztatását is meg kell oldani, kérve őket arra, hogy véleményüket vagy írásban, vagy részközgyűlés keretében fejtsék ki. A véleményeket a Területi konzultáció előtt összegezni kell. 3. A Területi konzultáció döntést nem hoz. Az egyes elszámolási egységekre vonatkozóan álláspontot alakít ki, amely a küldöttgyűlésen beterjesztési alapul szolgál. Az elszámolási egység álláspontját írásban is rögzíteni kell, amit a küldöttek saját képviselt területükre vonatkozóan aláírásukkal hitelesítenek. Az elszámolási egységeknél, ahol a küldöttgyűlésig a küldött írásban nem nyilatkozott, ott az igazgatóság foglal állást a beterjesztendő javaslatban. 4. A döntésre váró és a képviselt területet közvetlenül érintő előzetes állásfoglalásokat kell küldöttgyűlésre előterjeszteni. 5. A területi konzultációkon a Lakásszövetkezet Elnöke által felkért igazgatósági tag elnököl. A konzultáción a szövetkezet vezetői, a felügyelő bizottság és a

11 11 lakásszövetkezet alkalmazottai is részt vesznek. 6. A Területi konzultáción emlékeztető készül, melynek tartalmaznia kell: - a gyűlés helyét, időpontját, - a megjelent küldöttek neveit és tagok neveit (jelenléti ív), - a gyűlés levezető elnökének, valamint a meghívottaknak a neveit, - az előterjesztések lényegét, - a képviselt területek állásfoglalásáról a küldött tájékoztatását, - a felszólalások lényegét, - a felszólalásokra adott válaszokat. 7. A Területi konzultáció megtartásának területi felosztása. Képviseleti egységek: - Béke városrészi lépcsőházak - Belső városrészi lépcsőházak D. RÉSZKÖZGYŰLÉS Részközgyűlési körzetek az Intercisa Lakásszövetkezet területén: 1. Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u Alkotás u Hajnal u Olof Palme köz Szabadság u Alkotás u Hajnal u Olof Palme köz Szabadság u Alkotás u Hajnal u Olof Palme köz Szabadság u Alkotás u Hajnal u Olof Palme köz Szabadság u Alkotás u Hajnal u Római krt Szabadság u Alkotás u Hold u Római krt Szabadság u Deák F. u Hold u Római krt Szabadság u Deák F. u Hold u Római krt Szabadság u Deák F. u Hold u Római krt Szabadság u Deák F. u Kallós D u Római krt Szabadság u Deák F. u Kallós D u Római krt Szabadság u Deák F. u Kallós D u Római krt Szabadság u Derkovits u Kallós D u Római krt Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Szabadság u Derkovits u Kallós D u Tavasz u Köztársaság u Dobó István u Kallós D u Tavasz u Köztársaság u Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 2/a. 26. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 2/b. 27. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 4/a.

12 Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 4/b. 29. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 6/a. 30. Dobó István u Lajos kir. krt Tavasz u Táncsics M. u. 6/b. 31. Dobó István u Lajos kir. krt Ságvári u Táncsics M. u. 8/a. 32. Dobó István u Lajos kir. krt Ságvári u Táncsics M. u. 8/b. 33. Dobó István u Lobogó u Ságvári u Táncsics M. u Dobó István u Martinovics Ságvári u Táncsics M. u Dobó István u Martinovics u Ságvári u Táncsics M. u Dobó István u Martinovics u Ságvári u Táncsics M. u Erdősor Martinovics u Szabadság u. 1/a Táncsics M. u Erdősor Martinovics u Szabadság u. 1/b Táncsics M. u Fáklya u Martinovics u Szabadság u. 1/d 192. Vasmű út Fáklya u Martinovics u Szabadság u. 1/e Vasmű út Fáklya u Martinovics u Szabadság u. 1/f Vasmű út Fáklya u Március 15. tér Szabadság u Vasmű út Fáklya u Március 15. tér Szabadság u Vasmű út Fáklya u Március 15. tér Szabadság u Vasmű út Fáy A. u Március 15. tér Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Március 15. tér Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Március 15. tér Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Mátyás kir. U Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Mátyás kir. U Szabadság u Eötvös u Fáy A. u Mátyás kir. U Szabadság u Eötvös u Hajnal u Mátyás kir. U Szabadság u. 13. A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani minden olyan esetben, amikor a döntés a lakásszövetkezetet egészét érinti. A részközgyűlési körzet belső ügyeiben (pl. küldöttválasztás) a körzet tagságának önálló döntési jogköre van. A részközgyűlés eljárási szabályaira egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A lakásszövetkezet tagsága a területi egység részközgyűlésein, vagy a küldöttekhez eljuttatott szóbeli vagy írásbeli véleménye útján alakítja a küldöttgyűlés elé terjesztendő döntésekhez az álláspontját. A küldött sikertelen véleménykérés esetén jogosult döntést hozni a területi egységet érintő ügyekben. A küldött jogait és kötelezettségeit jelen szabályzat tartalmazza. A részközgyűlés helyi hatáskörét illetően is a küldött jár el, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tag tulajdonosok többségi véleményét. A részközgyűlés: a) Jogosult állást foglalni saját területi egységeit érintő ügyekben.

13 13 b) Jogosult állást foglalni és véleményt alkotni a lépcsőházban lévő közös helyiségek hasznosításának, a lépcsőházban felmerülő költségek felosztásának, a saját lépcsőházban igényelt szolgáltatások, felújítások kérdésében. Az épületrészek elidegenítésében való döntéshez 100 %-os akarat szükséges. c) Az előzőekben meghatározott vélemény, álláspont és rendelkezés a lakásszövetkezet igazgatósága és küldöttgyűlése felé javaslatként funkcionál, amelyet a küldöttgyűlésen - küldöttje útján - terjeszt elő. d) Megtárgyalja a területi konzultáció, a küldöttgyűlés elé kerülő ügyeket és abban véleményt, javaslatot tesz. Véleményét és javaslatát a területi konzultáción, a küldöttgyűlésen a küldöttje útján terjeszti elő. Részközgyűlést szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal kell összehívni. A részközgyűlés határozatképes, ha azon az adott területi egység (lépcsőház) tagjainak több mint fele megjelent, állásfoglalásait, döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A területi egység a lépcsőházhoz kötött, nem pedig a küldött személyéhez, tehát a részközgyűlés határozatképessége szempontjából mindig a lépcsőházból résztvevők számát kell figyelembe venni. A részközgyűlést az igazgatóság, vagy a területi egység választott küldöttje hívja össze a szövetkezet elnökének tudtával és felhatalmazása alapján a küldöttgyűlés megtartása előtt legalább 5 nappal, illetve ha az ettől függetlenül felmerülő ok miatt szükségessé válik. Amennyiben a részközgyűlés nem határozatképes, úgy a megismételt részközgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Megismételt részközgyűlés a határozatképtelen részközgyűlés napjára is összehívható. A részközgyűlési meghívót a lépcsőház (épület) hirdetőtábláján kell közzétenni, a részközgyűlés időpontját megelőző 5 nappal előbb. A meghívónak tartalmaznia kell a részközgyűlés helyét, időpontját és napirendjét. A részközgyűlés összehívásával, határozatképességével és megtartásával kapcsolatban egyebekben az Alapszabályban, és jelen Szabályzatban a Területi konzultációnál előírtakat kell értelemszerűen alkalmazni. E. KÜLDÖTT 1. A küldött a lépcsőház, épületegység, épületsor (képviselt terület) lakói által megválasztott személy aki csak szövetkezeti tagsági jogviszonnyal rendelkező személy, illetve a Lakásszövetkezet főállású munkavállalója - lehet. A lakóközösség által megválasztott küldöttel megbízási szerződést kell kötni. A szerződés megkötésére a lakásszövetkezet Elnöke jogosult. Mindazon esetekben, amikor valamely lakásszövetkezeti épületnek bármely ok miatt nincsen a lakók által megválasztott küldöttje, a lakásszövetkezet elnöke a feladatok ellátására gondnokot bízhat meg a megbízási jogviszony szabályai szerint. A gondnok küldött funkciót nem tölthet be. A gondnok a feladatait az 1.4. és 1.5. pontban foglaltak szerint látja el, kivéve az 1.4. d.) pontjában foglaltakat.

14 Jogosult A tagság véleményének meghallgatásával a képviselt terület ügyeiben döntést hozni. Amennyiben a tagság a vélemény-nyilvánítás jogával nem él, vagy nem kíván élni, úgy a küldött önállóan dönt a részközgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben, kivéve a bérbe adható helyiségek versenytárgyalás nélküli kiadhatósága ügyében A képviselt terület, lépcsőház ügyeiben a döntéshez, a tagság szóbeli, vagy írásbeli véleményét ki kell kérnie. A döntéseket a küldött akkor is meghozhatja, ha a tagok a felszólítás ellenére sem szóban, sem írásban nem nyilatkoznak Az 1.1. és pontban foglaltaknak meg nem felelő esetekben a küldött mint szövetkezeti tag kizárólag csak saját magát, mint tagot képviseli és jognyilatkozatokat csak ekként és ilyen minőségben tehet, a Küldöttgyűlésen csak tárgyalási joggal vehet részt Véleményt nyilvánít: a./ a képviselt terület felújítási elhatározásaiban, melynek műszaki indokoltságát a szövetkezet műszaki szakemberei készítik elő, b./ a felújítás szerződés szerinti teljesítésének megtörténtéről c./ az üzemeltetési szolgáltatások átalánydíjjal vagy egyéb megrendelések útján történő végzéséről, d./ a takarítási munkák minőségéről, kifizethetőségéről, e./ a bérbe adható helyiségek bérleti szerződéseinek megköthetőségéről Javaslatot tesz: a./ az indokoltnak és szükségesnek megítélt munkák szövetkezet útján való megrendelésére (pld. lépcsőházfestés, kapuzárás stb.), b./ a tagnak a szövetkezetből való kizárására, c./ az épületbe költözők tagként való felvételére, d./ költségelemzés alapján a díjbefizetések csökkentésére és emelésére, e./ a közüzemi szolgáltatások terén tapasztalt hiányosságok javításának módozataira, f./ az általa képviselt egységek problématérképének elkészítésére, a feladatok ütemezésére, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítására, g./ minden olyan kérdésben, mely a tagság közös érdekeit szolgálja Feladata: a./ a Házirend betartása, és betarttatása, b./ mindennemű szolgáltatási, hibaelhárítási igényt jelezni a szövetkezet irodája felé, c./ a részközgyűlések összehívása, lefolytatása az elnök tudomásával, a részközgyűlésen elhangzottakról Jegyzőkönyv 3 készítése, határidőben történő leadása, továbbá a tagság más egyéb módon való tájékoztatása, véleményének kikérése, 3 A Jegyzőkönyv minta az SZSZ 3. számú melléklete

15 15 d./ a tagság képviselete a küldöttgyűlésen és más fórumokon az 1.1. és pontoknak megfelelő módon, e./ a szövetkezet működésével kapcsolatos információkat és okiratokat a Ptk. vonatkozó szabályainak megfelelő módon hivatali és üzleti titokként kezeli, ennek során a kapott információkat és okiratokat a lakásszövetkezet igazgatóságának vagy elnökének kifejezett engedélye nélkül harmadik személynek nem adhatja át, azok tartalmát harmadik személyekkel nem közölheti, az ilyen információkat csakis a saját és a lakásszövetkezetben tag, vagy ott nem tag további tulajdonosok jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése céljából használhatja fel: f./ a küldöttek informálását a döntést elősegítő ismeretek megszerzését szolgáló fórumokon, illetve a szövetkezet által meghirdetett egyéb rendezvényeken történő aktív részvétel A szövetkezet munkatársai által észlelt, a vagyon-, életvédelem szempontjából halaszthatatlan javítások (üvegtörés, elektromos berendezések hibája) elvégzéséről a terület műszaki előadójának a küldöttet telefonon, vagy elektronikus levél ( ) segítségével értesíteni kell. Az értesítést követően a végzett munkát a küldött ellenőrzi, és a visszaigazolást megteszi a szövetkezet irodájában Az pontokban részletezett tevékenységéért a tagság egyetértése mellett megbízási díj illeti meg. A megbízási díj mértéke az igazgatóság által javasolt, a küldöttgyűlés által megállapított összeg. A küldött, amennyiben a közös költség fizetési kötelezettségét nem teljesíti, megbízási díjra mindaddig nem jogosult, ameddig a teljes tartozását nem rendezte. Ellene az igazgatóság a mandátumának megszűntetését kezdeményezheti. Továbbá amennyiben a küldött a kötelezettségeit nem látja el, illetve a Lakásszövetkezet Igazgatósága által összehívott rendezvényekről jelzés nélkül távol marad, az aktuális havi megbízási díjára nem jogosult. További díjmegvonás megállapítására a lakásszövetkezet igazgatósága jogosult akképpen, hogy a küldöttek tevékenységét félévente értékeli. Nem illeti meg a megbízási díj azt a küldöttet, aki a díjat visszautasította (a visszautasító nyilatkozat visszavonását követően ismét megilleti), megbízatásáról, tisztségéről lemondott, vagy a képviselt lakóközösség kérte a tisztségéből való felmentését, akinek magatartása a lakásszövetkezet igazgatóság által megállapítottan a lakásszövetkezet érdekeit veszélyezteti, vagy akinek a küldötti megbízatása azért szűnt meg, mert őt a lakásszövetkezet igazgatósága a tagok sorából kizárta. Ez utóbbi esetben akkor sem, ha az érintett a tagsági körből történt kizárása kapcsán jogorvoslattal élt. 2. A küldött választása és (visszahívása) felmentése 2.1. A küldötteket részközgyűlési körzetenként (lépcsőház) kell 4 (négy) évi időtartamra megválasztani. Időközi küldöttválasztás esetén az újonnan választott küldött mandátuma a rendes választási időszak végéig tart. Részközgyűlési körzetenként (lépcsőház) egy küldött választása kötelező, egy lépcsőházban, ugyanazon időszakban több küldött megválasztására nincs lehetőség. Ugyan az a küldött több részközgyűlési körzetben is megválasztható. A küldött visszahívható és helyére más küldött választható.

16 16 A küldöttválasztás lebonyolítására az érintett területi egységben (lépcsőházban) a lakóközösségnek részközgyűlést kell tartani. A részközgyűlés összehívásáról a szövetkezet elnöke gondoskodik legkésőbb annak időpontját megelőző 8 nappal. A részközgyűlés akkor határozatképes, ha azon az adott területi egység (lépcsőház) tagjainak legalább fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt részközgyűlés a határozatképtelen részközgyűlés napjára is összehívható. A megismételt részközgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A részközgyűlésen az elnök utasítására részt vesz a Lakossági ügyintéző, vagy a lakásszövetkezet más alkalmazottja, hogy segítse a küldöttválasztás minél gördülékenyebb lebonyolítását. A küldött megválasztása titkos szavazással történik. Határozatképes részközgyűlésen a tagok javaslatot tesznek a jelölt személyére. Ezt követően a lakásszövetkezet alkalmazottja a jelenlévőknek kiosztja a cégbélyegzőjével ellátott szavazólapot. A tag a szavazólapra annak a nevét írja fel, akit küldöttnek választ. A szavazatokat a szövetkezet alkalmazottja összegyűjti, és azonnal összesíti. A részközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre rá kell vezetni a választás eredményét, a megválasztott küldött nevét, címét, telefonszámát és a rögzítetteket két tagnak aláírásával kell hitelesítenie. A Jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a résztvevő tagok által aláírt Jelenléti ívet. Nem határozatképes részközgyűlésen a tagok közül egy szavazatgyűjtő biztost kell választani, akinek személyén keresztül a választás során a pártatlanság biztosítható és javaslatot kell tenni a jelöltek személyére. Szavazatgyűjtő biztosi teendőket küldött jelölt nem láthat el, a szavazatgyűjtő biztos nem lehet jelölt. A részközgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre rá kell vezetni a jelölt nevét, a szavazatgyűjtőnek megválasztott személy nevét és a rögzítetteket két tagnak aláírásával kell hitelesítenie. A Jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a résztvevő tagok által aláírt Jelenléti ívet. Ezt követően a szövetkezet levélben kiértesíti a választásra jogosult tagokat - a levélhez mellékelve a cégbélyegzővel ellátott szavazólapot és borítékot - amelyben közli az érvényes szavazás módját és a feltételeit, ill. azt a pontos időpontot, ameddig a szavazólap a szavazatgyűjtőnek leadható. A szavazatgyűjtő a szavazás lebonyolításától számított 24 órán belül köteles az összegyűjtött szavazólapokat a szövetkezet irodájába eljuttatni, és a jelenlétében megtörténik a szavazatok összesítése. Érvényes a választás, ha azon legalább a szavazásra jogosult tagok fele részt vett. Küldötté megválasztott személynek azt tekinthető, aki az érvényes szavazatokból annak több mint felét (50 % + 1) megszerezte. A választókat a lépcsőházba kihelyezett hirdetmény útján kell a szövetkezet igazgatóságának tájékoztatni. A küldött visszahívását, felmentését, illetve új küldött megválasztását kezdeményezheti írásban a képviselt tagok 20 %-a a szövetkezet igazgatóságánál. Az igazgatóság a kérelem beérkezésétől számított soron következő ülésen, 30 napon belüli időpontra köteles kiírni a választást, amelyről hirdetmény útján tájékoztatja az érintett lakóközösséget. A részközgyűlés összehívására, határozatképességre, a szavazás módjára, ill. érvényességére a fent leírtakat kell alkalmazni. A küldött mandátuma a tárgyhót követő hó első napjától kezdődik.

17 A küldött megbízatása az Alapszabály pontjában meghatározottakon túlmenően megszűnik, ha az e megbízatást betöltő személy: a.) a megbízatás betöltéshez szükséges előfeltételek megszűntével; b.) amennyiben a lakásszövetkezet tagjai sorából kizárásra kerül érdemtelenség miatt, valamint mivel a tagsági viszonya is megszűnt a kizáró határozat közlésével; c.) a lakásszövetkezet érdekeihez méltatlan magatartás miatt ilyennek tekintendő különösen a közös költség fizetési felszólítás ellenére történő meg nem fizetése az igazgatóság ezt megállapító határozata alapján, annak közlésével; d.) a lakásszövetkezet üzleti titkainak megsértése miatt az igazgatóság ezt megállapító határozata alapján, annak közlésével F. AZ IGAZGATÓSÁG Szervezetét, hatáskörét és feladatait a szövetkezet alapszabálya határozza meg az érvényben lévő jogszabályok keretei között. Az igazgatóság teendőit, működését, feladatát, elnökének és tagjainak tevékenységét az igazgatóság ügyrendje tartalmazza. G. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG A Felügyelő Bizottság a jogszabályok és az Alapszabály keretein belül maga állapítja meg és fogadja el ügyrendjét, valamint ellenőrzési programját. Munkáját a szövetkezet szervei és alkalmazottai kötelesek elősegíteni. III. AZ IGAZATÓSÁG ÜGYRENDJE ÉS A VÉGREHAJTÓ SZERVEZET HATÁSKÖRI JEGYZÉKE 1. Az igazgatóság hatásköre: Az igazgatóság dönt és intézkedik a szövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos minden ügyben, amelyet a jogszabály vagy az Alapszabály nem utal a közgyűlés vagy küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, vagy a szövetkezet más szervének döntési jogkörébe A lakásszövetkezet tagja jogosult arra, hogy a lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, és az alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről - a másolási költség megfizetése mellett - másolatot kérjen. Ennek az eljárási rendjét az igazgatóság az alábbiak szerint szabályozza:

18 18 a.) A lakásszövetkezet tagja nem jogosult arra, hogy a kapott tájékoztatás vagy a megkapott iratok felhasználása során a lakásszövetkezet üzleti titkait megsértse, annak felhasználása a lakásszövetkezet jogos érdekét sértse vagy veszélyeztesse, az ellen irányuljon. Ilyen cél vélelmezése esetében a tájékoztatás adása, a betekintési jog korlátozása, a másolat kiadása megtagadható; b.) A tájékoztatás, betekintés vagy másolat biztosítására a lakásszövetkezet elnöke jogosult. A lakásszövetkezet más tisztségviselője vagy ügyintézője felvilágosítást, betekintést vagy másolatot (az alapszabály valamint a közgyűlési jegyzőkönyveket kivéve) csak olyan ügyekben adhat, amelyek adása tisztségviselői kötelezettsége, vagy a munkakörébe tartozik és a mindennapi rutin vagy a munkaköri leírás alapján magától értetődő és a szokásos ügymenettel megegyező, mely ügyfajtában az elnök már korábban írásban rendelkezett. Ellenkező esetben a tagot az elnökhöz kell irányítani; c.) Az elnök hatáskörébe tartozó ügyekben az elnök kérheti, hogy a kérelmező igényét írásban fogalmazva nyújtsa azt be, melyben tüntesse fel, hogy a tájékoztatást milyen célból kéri, mely jogát vagy kötelezettségét érinti a betekintésre vagy másolásra kért okirat és azt milyen célra kívánja felhasználni. Az ezen tartalmi követelményeknek nem megfelelő igényt el kell utasítani; d.) A kért iratoknak azon részébe kell betekintést biztosítani és azt a részt kell lemásolva átadni, amelyből a kérelmezőt érintően annak joga és kötelezettsége pontosan és teljességben megállapítható. A kérelmező által megjelölt irat további részébe a kérelmezőnek nincs joga betekinteni és arról nincsen joga másolatot kérni; e.) A lemásolt iratok ellenértékeképpen 20,-Ft/oldal másolási költséget kell megfizetni a másolás megkezdése előtt; 1.2. Abban az esetben, ha a lakásszövetkezet valamely tagja, tisztségviselője bármely jogszabály, vagy a lakásszövetkezet belső szabályzatai által lehetővé nem tett, vagy jogellenes magatartásával a lakásszövetkezet számára olyan többletkiadást, kárt okoz, amely szövetkezeti (a tagság által az általános költségek között megfizetendő) kiadás az érintett magatartásának hiányában nem merült volna fel, e kiadás megtérítését annak okozójával szemben az igazgatóság köteles érvényesíteni, elsősorban a kötelezett fizetési kötelezettségének előírásával A lakásszövetkezet igazgatósága a tagok közül kizárhatja azt a tagot, aki a neki felróható módon a szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. Felróható és a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartásnak minősülnek különösen az alábbi magatartások: a.) ha a lakásszövetkezet tisztségviselője a tisztségre érdemtelenné válik és/vagy a tanúsított magatartásával a lakásszövetkezet jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti; b.) ha a lakásszövetkezet tisztségviselője nem a lakásszövetkezet egységének fennmaradása és sikeressége érdekében fejti ki tevékenységét, különösen, ha szervező munkát fejt ki arra irányulóan, hogy valamely a lakásszövetkezeti tulajdon körébe tartozó épület tagsága váljon ki a lakásszövetkezet kereteiből ennek különösen súlyos esete, ha a szervező

19 19 munka a saját lakóépületén túlterjedően más épületekben élő tagok befolyásolására irányul, mely esetben a nem tisztségviselő tag magatartása sem fogadható el; c.) ha a lakásszövetkezet tagja a lakásszövetkezet jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti; d.) ha a lakásszövetkezet tagja a lakásszövetkezet üzleti érdekeit, különösen üzleti titkait a Ptk. szabályaival ütköző módon megsérti, a lakásszövetkezet belső (nyilvánosságra nem hozott) információit, okiratait a lakásszövetkezet igazgatóságának vagy elnökének a kifejezett engedélye nélkül harmadik felek irányában nyilvánosságra hozza, illetve ezeket az okiratokat és információkat a saját jogainak és kötelezettségeinek, valamint feladatkörének érvényesítésén túl használja fel; e.) ha a lakásszövetkezet tagja különösen tisztségviselője, melynek esetében a gondatlanság is elegendő - a köznyilvánosság bármely médiumában a lakásszövetkezetről annak jó hírnevét is érintően hamis tényt állít, vagy való tényt hamis színben tüntet fel, illetve a lakásszövetkezetre nézve - erkölcsi vagy anyagi értelemben - ártó szándékokat megvalósító fórumokon vesz részt, ott bármi módon és szándékkal véleményt nyilvánít; f.) ha a lakásszövetkezet tagja nem a lakásszövetkezetnek az irányító szervek által megfogalmazott és képviselt érdekét képviseli, különösen, ha a lakásszövetkezet fentiekben definiált érdekével szembenálló érdekeket igyekszik érvényre juttatni. 2. Az Igazgatóság feladatai: az Alapszabály pontjában foglaltakon túlmenően a./ gondoskodik az alapszabályban foglalt feladatok végrehajtásának feltételeiről, b./ elősegíti, hogy a szövetkezet önkormányzati, testületi szervei, hivatali munkavállalói a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően, előmozdítja a tagok önkormányzati jogainak gyakorlását, c./ előkészíti az Alapszabály, szükség esetén a módosítás tervezetét, azt jóváhagyásra a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés elé terjeszti, d./ elkészíti a közgyűlés, a küldöttgyűlés napirendjén szereplő előterjesztéseket, gondoskodik a közgyűlési és küldöttgyűlési határozatok közzétételéről, nyilvántartásáról, végrehajtásáról, e./ elősegíti a szövetkezeti demokrácia érvényesülését, f./ alkalmazottakat érintő munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekben dönt, és előkészítést végez. g./ előkészítteti az éves költség előirányzatot, az éves gazdasági programot, amelyeket a zárszámadással együtt az Alapszabály előírásainak megfelelően a területi konzultáció, illetve a küldöttgyűlés elé terjeszt, h./ a gazdálkodás egész területén biztosítja, ellenőrzi a jogszabályok és egyéb rendelkezések megtartását, a szövetkezet és a tagság érdekeinek összhangját, i./ a részközgyűlés döntése alapján intézkedik a felújítási kölcsön felvételéről és ellenőrzi előírásszerű törlesztését, j./ gondoskodik a mérleg és eredmény kimutatás elkészíttetéséről és annak a küldöttgyűlés elé terjesztéséről, k./ megvizsgálja és dönt a külső szolgáltatási és bérleti szerződések

20 20 megköthetőségéről. Ellenőrzi az előírás szerinti rendjét. l./ biztosítja a rendszeres költségtájékoztatók kiadatását, m./ megszervezi és irányítja a szövetkezet belső ellenőrzését, n./ megtárgyalja a hatósági és egyéb külső vizsgálati megállapításokat, gondoskodik a hiányosságok megszüntetéséről, o./ megalkotja és tájékoztatja a küldöttgyűlést a szövetkezet szabályzatairól, gondoskodik azok megtartásáról és szükségszerű módosításáról, p./ kialakítja a szövetkezet belső szervezetét, azok tevékenységi körét, r./ gondoskodik a szakmai, gazdasági vezetők kiválasztásáról, s./ megteremti és folyamatosan biztosítja a dolgozók egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket, sz./ gondoskodik a személyügyi munka megfelelő ellátásáról, t./ a jogszabályokban, az alapszabályban és a belső szabályzatokban meghatározott körben munkáltatói, fegyelmi és anyagi felelősségre vonási jogokat gyakorol, ty./ rendszeresen tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot a hozott határozatokról, a szövetkezet gazdálkodásáról, valamint a Felügyelő Bizottság javaslataira tett intézkedésekről, v./ írásbeli tájékoztatás és más propaganda eszközök útján információkat nyújt a tagok részére a szövetkezet tevékenységéről, z./ biztosítja a szövetkezet választott testületei működésének személyi és tárgyi feltételeit, aa./ rendszeresen figyelemmel kíséri a tagsági bejelentések, küldöttgyűlési (területi konzultáción elhangzó), részközgyűlési hozzászólásokban felvetett problémákat, javaslatokat, gondoskodik azok intézéséről és arról, hogy az érdekelt tagok 30 napon belül megfelelő tájékoztatást kapjanak, ab./ dönt a hatáskörébe utalt szövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozók bér-, jutalomkeretéről, illetve azok kezdeményezéséről. ac./ dönt a munkaszerződések ügyében ad./ köteles a Felügyelő Bizottság észrevételeit és javaslatait a soron következő ülésen napirendre tűzni és állásfoglalásáról 8 napon belül a Felügyelő Bizottság elnökét tájékoztatni. ae./ A szövetkezet küldöttgyűléséről távolmaradó küldött tiszteletdíját 50 %-os mértékben a legközelebbi aktuális kifizetéskor az igazgatóság megvonhatja, és az így visszatartott összeget az adott lépcsőház üzemeltetésére fordítja. af./ Az Igazgatóság jogosult, hogy a fenntartási költség befizetésével legalább három hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az igazgatóság határozatát ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az igazgatóság határozatát a hátralékos tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell. A hátralékos ismert lakóhelyére vagy levelezési címére igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján