INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA
|
|
- Károly Soós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló évi CXV. törvény, valamint a módosításáról szóló LXXVI. törvény rendelkezései alapján
2 2 INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET D U N A Ú J V Á R O S A L A P S Z A B Á L Y TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ RÉSZ 3.oldal II. A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT SZABÁLYAI, SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK 4.oldal III. TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK 13.oldal IV. SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA oldal V. TAGSÁGI VISZONY 15.oldal VI. SZÖVETKEZET MUNKASZERVEZETE, ALKALMAZOTTAK MUNKAÜGYI HELYZETE 20.oldal VII. FELELŐSSÉGI VISZONYOK oldal VIII. SZÖVETKEZETI ÉRDEKKÉPVISELET 21.oldal IX. HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE oldal X. ÁTALAKULÁS ÉS MEGSZŰNÉS.. 21.oldal XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK oldal MELLÉKLET (szövetkezethez tartozó épületek) 24.oldal
3 3 MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY Az Intercisa Lakásszövetkezet Küldöttgyűlése - tekintettel a lakásszövetkezetekről szóló évi CXV. törvény, valamint a módosításáról szóló évi LXXVI. törvény rendelkezéseire a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az alábbiak szerint fogadja el (a módosított szövegrész vastag betűvel szedve): I. BEVEZETŐ RÉSZ 1. A szövetkezet elnevezése: INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET (továbbiakban: szövetkezet). 2. A szövetkezet székhelye: 2400 Dunaújváros, Erdősor A szövetkezet célja, hogy a szövetkezetben rejlő előnyök felhasználásával, a tagok közreműködésével és anyagi hozzájárulásával, lakóházakat fenntartson, a szövetkezet célját szolgáló létesítményeket üzemeltessen, s mindezek rendeltetésszerű használatáról gondoskodjon. A szövetkezet alapvető célkitűzése elsősorban a kezelésébe tartozó lakóházak fenntartása, karbantartása, emellett tagjainak és a nem tag tulajdonosoknak a törvény keretei között a lakásokkal összefüggő lakossági szolgáltatás szervezése és nyújtása. 4. A szövetkezet területileg az Alapszabály Mellékletében feltüntetett területen helyezkedik el. 5. A szövetkezet tevékenységi körei TEÁOR 08 szerint: a. Főtevékenység: Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb tevékenység: Épületépítési projekt szervezése Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Ingatlanügynöki tevékenység Ingatlankezelés Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység Médiareklám, Építményüzemeltetés b. A szövetkezet az 5/a. pontban meghatározott tevékenységi körében megszervezi az épületek állagvédelmét, a szövetkezeti gazdálkodást, a számviteli, pénzkezelési és ügyviteli teendőket, kialakítja működésének belső rendjét. Az ingatlanközvetítési tevékenységi kör gyakorlására elkülönített pénzalapot hozhat létre a szövetkezeti általános költség terhére.
4 4 A lakásszövetkezet területén árverezésre kijelölt ingatlanok a bírósági végrehajtásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint bírósági árverés útján történő megszerzésére, megvásárlására, hasznosítására, értékesítésére a lakásszövetkezet elkülönített pénzalapot hoz létre a szövetkezeti felújítási alap terhére. Az ingatlan kezelésen belül vállalkozási tevékenységként - társasházak kezelését, közös képviseletük ellátását is végzi a lakásszövetkezet. II. A SZÖVETKEZETI ÖNKORMÁNYZAT SZABÁLYZATAI, SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK 6. A lakásszövetkezet szervezete, szerveinek működése: A szövetkezet szervei: 1./ a Közgyűlés 2./ a Küldöttgyűlés 3./ az Igazgatóság 4./ a Felügyelőbizottság 5./ a Taggyűlés 6.1. Közgyűlés: A szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A lakásszövetkezet a közgyűléseit küldöttgyűlések formájában tartja, kivéve, ha a döntési hatáskör a közgyűlés összehívását indokolja Döntési hatáskörök: Kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának (átalakulásának) és megszűnésének elhatározása b) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása A közgyűlés eljárási szabályai Közgyűlést szükség szerint kell összehívni. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelőbizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a felügyelőbizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok vagy az általuk megbízott személy jogosult összehívni. Sürgős esetet különösen: a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épületberendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőházban, jól látható helyen ki kell függeszteni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén, annak indokát is fel kell tüntetni. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható.
5 A közgyűlési meghívó A közgyűlési meghívónak (vagy a hirdetménynek) tartalmaznia kell: a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét; b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; c) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket és a közgyűlés határozataira tett javaslatot A közgyűlés határozatképessége, a szavazás módja A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. A határozatképesség megállapításához jelenléti ívet kell vezetni, ez a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi. Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (továbbiakban: megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani: A lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése, valamint a lakásszövetkezetből történő kiválással kapcsolatos vagyon megosztása kapcsán meghozandó döntések esetében. A közgyűlés a határozatokat jelenlevő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza. Kivételt képez: a) az Alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen résztvevő tagok szavazatának kétharmados többsége szükséges, b) tisztségviselőket titkos, többségi szavazással kell megválasztani és felmenteni. c) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, elhatározása esetén az összes tag szavazatának kétharmados többsége szükséges. d) A Szövetkezet megszűnésének elhatározása esetén az összes tag egyhangú szavazata szükséges. A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában vagy használatában áll és közülük több is megjelenik az ülésen, úgy egységenként csak egy a közös tulajdonú egység többségi álláspontját tükröző szavazat vehető figyelembe. Egyértelmű többség hiányában a lakásból (használati egységből) szavazatot figyelembe venni nem lehet.
6 6 A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadóak A közgyűlés jegyzőkönyve: A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) A közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; b) a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet; c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; d) a tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását; e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról a másolási költség megfizetésével másolatot kérhet. Az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. A közgyűlés összehívásának és megtartásának részletes szabályait az Szervezeti Szabályzat (a továbbiakban röviden: SZSZ) tartalmazza Szavazás a közgyűlés összehívása nélkül: A jogszabály adta lehetőség alapján a tagok közgyűlés/küldöttgyűlés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, ha a döntés ily módon megoldható. Nem lehet írásban szavazni az alábbi pontokban leírt ügyekben: a) az Alapszabály megállapítása, módosítása; b) az Igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása; g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása; Az írásbeli szavazás részletes eljárási szabályait az SZSZ tartalmazza.
7 Küldöttgyűlés: A szövetkezetnél küldöttgyűlés működik. A küldötteket területi egységenként (lépcsőház) az SZSZ-ben meghatározott módon a taggyűlés által kell 4 (négy) évi időtartamra megválasztani. A küldöttgyűlés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével minden ügyben dönthet A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése; c) a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése; d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása; e) a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről; f) belépés más szövetkezetbe, gazdasági társaságba, illetve kilépés onnan, továbbá gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték nem haladja meg a ,-Ft-ot; g) belépés lakásszövetkezeti érdekképviseleti szervbe, kilépés onnan; h) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés; i) mindaz, amit a törvény a közgyűlés, az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal és mindaz, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe A Küldöttgyűlés eljárási szabályai, határozatképesség, a szavazás módja: A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal - a szövetkezet bármely tagja részt vehet. A Küldöttgyűlés összehívására, az eljárására, a határozatképességére vonatkozó rendelkezéseket az SZSZ szabályozza. 6.3.Igazgatóság: A lakásszövetkezet küldöttgyűlése 4 (négy) éves időtartamra 5 (öt) tagú igazgatóságot választ. Az igazgatóság a szövetkezet vezető testülete. Az igazgatóság elnökét a küldöttgyűlés külön szavazással választja meg az igazgatóság tagjai közül, titkos szavazással. A szövetkezet törvényes képviselője az elnök, aki egyúttal az igazgatóság elnöke. Az igazgatóság tagjának csak a lakásszövetkezet tagja, illetve a lakásszövetkezettel főállású munkaviszonyban álló személy választható. A szövetkezet az igazgatóság tagjaival kivéve az elnököt munkaviszonyt nem létesít, a szövetkezetnél az ügyvezetői igazgatói munkakört betölteni az elnök főállása esetén nem lehet Az igazgatóság hatásköre és feladatai közé tartoznak különösen: a.) Az igazgatóság az Alapszabály, az SZSZ által meghatározott keretek között, valamint a közgyűlés és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően szervezi és irányítja a lakásszövetkezet tevékenységét, működését és gazdálkodását.
8 8 b.) Dönt és intézkedik a szövetkezet működésének és gazdálkodásának minden ügyében, amelyet törvény, a jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés, a küldöttgyűlés vagy a szövetkezet más szervének a hatáskörébe. c.) Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, az igazgatóság elnöke vezetésével gyakorolja a szövetkezet alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat, és amennyiben az elnök nem főállású, alkalmazza a lakásszövetkezet ügyvezető igazgatóját. d.) Az épületek és egyéb létesítmények birtokbavételénél gondoskodik a szövetkezet és a tagok érdekinek védelméről, a szavatossági és ezzel összefüggő kártérítési igények érvényesítéséről. e.) A küldöttek közreműködésével rendszeresen ellenőrizteti az épületek állapotát, gondoskodik az épületek jó karbantartásáról és üzemeltetéséről. f.) A területi egység (lépcsőház) tagságának felhatalmazása alapján a küldöttel együttműködve gondoskodik a felújítási munkák előkészítéséről és megvalósításáról. Költségvetésben előre nem tervezett, de az állagmegóvás érdekében szükséges, az érintett tagság felhatalmazása nélkül, a küldött tájékoztatása mellett egyeztetve elrendelheti a felújítási munkát, és a h.) pontban megfogalmazottak szerint a közös költség emelését is. g.) Összehívja a közgyűlést, illetve a küldöttgyűlést és gondoskodik a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés előkészítéséről, jogszerű lebonyolításáról. h.) Jogosult a lakóépületek megtakarításának figyelembe vételével az üzemeltetésibefizetési kötelezettség mértékét a költségeket érintő áremelés szövetkezeti házra (házakra, lépcsőházra) eső mértékének arányában emelni. i.) Irányítja és ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, gondoskodik a szövetkezeti vagyon kezeléséről, fenntartásáról, hasznosításáról és megóvásáról. j.) Gondoskodik a lakásszövetkezet Felügyelő Bizottsága, külső szakértő és más ellenőrzésre hivatott szerv által megállapított hiányosságok megszűntetéséről. k.) Kidolgozza és beterjeszti a felújítási kölcsön (hitel) összegszerűségét megalapozó, műszakilag is alátámasztott adatokat, a kölcsön fedezetének és visszafizetésének rendjét. l.) A lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használatba adása, hasznosítási módjának megváltoztatása, elidegenítése (6.3.1.alapján), ezzel kapcsolatban beszámoltatási kötelezettsége áll fenn a küldöttgyűlés felé. m.) Eljár a fizetési kötelezettségét nem teljesítőkkel szemben az SZSZ-ben részletezett szabályok szerint. n.) A nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosítása módjának megváltoztatásának jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez hozzájáruló határozatot ad ki vagy azt elutasíthatja.o.) Dönt a társasházak lakásszövetkezetbe történő belépéséről. Az igazgatóság tevékenységéért a közgyűlésnek/küldöttgyűlésnek felelős. Az igazgatóság a tagnak a lakásszövetkezetre, illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetőleg az abban felvetett kérdésekre a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban köteles választ adni. Az igazgatóság munkaterv szerint, rendszeresen tartja üléseit, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek a lakásszövetkezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az igazgatóság tevékenységéről és a küldöttgyűlés elé terjeszti a szövetkezet zárszámadását, valamint a következő évi költségvetést.
9 9 Az igazgatóság testületként látja el a tevékenységét, egyes feladatok ellátására tagjait megbízhatja. Az igazgatóság szükség szerint, általában havonként tartja üléseit, összehívása az elnök feladata. Az igazgatósági ülést soron kívül is össze kell hívni, ha azt bármely igazgatósági tag, a Felügyelő Bizottság elnöke vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az indok megjelölésével indítványozza. Az igazgatósági ülés határozatképes, ha azon a tagok többsége jelen van. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az igazgatóság a lakást érintő tulajdonosváltozás esetén kérésre köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak. Az eladónak a lakás per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri az Igazgatóság előző bekezdésben említett nyilatkozatának kiadását. Az igazgatóság jogosult az Alapszabályon kívül az alábbi lakásszövetkezeti szabályzatok megalkotására: - SZSZ - Számviteli politika és számlarend - Házipénztár kezelési rend - Leltározási szabályzat - Selejtezési szabályzat - Iratkezelési szabályzat - Tűzvédelmi szabályzat - Munkavédelmi szabályzat - Versenyeztetési szabályzat - Munkavállalókra vonatkozó jogok és kötelezettségek szabályzata - Árvereztetési szabályzat - Bérlemények bérbeadási szabályzata - Kintlévőségek behajtására vonatkozó ügyviteli szabályzat - Ingatlan-beruházási hitelalap igénylési szabályzat - Adatkezelési szabályzat, valamint az Elektronikus megfigyelő rendszer (kamerarendszer) létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok - Házirend 6.4. A Felügyelő Bizottság A küldöttgyűlés titkos szavazással 3 (három) tagú felügyelő bizottságot választ 4 (négy) éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság elnökét a küldöttgyűlés a már megválasztott felügyelő bizottsági tagok közül külön szavazással választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjai csak a szövetkezet tagjai lehetnek. A lakásszövetkezet a felügyelőbizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja a lakásszövetkezet tisztségviselője és annak közeli hozzátartozója, illetve élettársa. A Felügyelő Bizottság ellátja a tagok tulajdonosi érdekeinek képviseletét, és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez.
10 10 Ennek során: a) A szövetkezet szerveinek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, és a lakásszövetkezet irataiba betekinthet. b) Az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés határozataiban foglaltaknak vagy más belső szabályzatoknak megfelelően járjon el. c) Indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés, vagy a küldöttgyűlés összehívását. d) Az igazgatóság ülésére a Felügyelő Bizottság elnökét vagy megbízott tagját tanácskozási joggal meg kell hívni. e) Összehívja a közgyűlést, illetőleg a küldöttgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének. f) Az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról. E nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható. g) Véleményt nyilvánít a küldöttgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is. h) Javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására. i) Tevékenységéről a küldöttgyűlésnek legalább évente egyszer beszámol. j) A lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a lakásszövetkezeti tagoktól, illetőleg a nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet; a tisztségviselők és az alkalmazottak az iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérés teljesítését nem tagadhatják meg. A Felügyelő Bizottság feladatainak ellátásához külső szakértőt is felkérhet (a szövetkezet költségére). A lakásszövetkezet igazgatósága, illetőleg a küldöttgyűlés köteles érdemben megtárgyalni a Felügyelő Bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában 30 napon belül, illetve lehetőség szerint a legközelebbi igazgatósági, vagy küldöttgyűlési ülésen határozni, illetőleg állást foglalni. A Felügyelő Bizottság elnöke vagy a bizottságnak általa megbízott tagja a lakásszövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz. A Felügyelő Bizottság belső működésének (üléseinek, határozatképességének, stb.) rendjét az SZSZ szabályozza Taggyűlés A taggyűlés a lakásszövetkezet legkisebb önkormányzati szerve, egy lépcsőház (költséghely) lakóközössége alkotja. A Taggyűlésre vonatkozó (meghívó, jegyzőkönyv, határozatképesség stb.) szabályok megegyeznek a közgyűlés szabályaival. Kivételt képez ez alól a Taggyűlés összehívása. A Taggyűlést összehívja az igazgatóság (elnök) és a küldött az igazgatóság tájékoztatása mellett. Részletes szabályozást (küldött megválasztása, visszahívása, stb.) az SZSZ szabályozza A szövetkezet tisztségviselői: - az igazgatóság elnöke, - az igazgatóság tagjai, - a Felügyelő Bizottság elnöke, - a Felügyelő Bizottság tagjai,
11 11 Tisztségviselővé csak a lakásszövetkezet tagja választható. Kivételt képez ez alól az igazgatóság tagja, mert annak a lakásszövetkezettel főállású munkaviszonyban álló személy is megválasztható.a tisztségviselőnek megválasztott személynek legalább középfokú végzettséggel kell rendelkeznie Nem lehet tisztségviselő a szövetkezetben: a) aki nem tagja a lakásszövetkezetnek, kivéve, ha az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges; b) aki büntetett előéletű; c) aki valamely tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél; d) aki lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget; e) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg; f.) aki a lakásszövetkezettel szemben minimum 3 hónap hátralékban van. Azt a tényt, hogy a b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn, - a tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személy, - a tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul a közgyűlés (küldöttgyűlés)által erre kijelölt Jelölő Bizottság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a tisztségviselőt annak a lakásszövetkezeti szerv részére történő igazolására, hogy a tisztségviselővel szemben nem áll fenn kizáró ok. Ha a tisztségviselő igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, a lakásszövetkezet az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő részére megtéríti. A lakásszövetkezeti szerv a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A személyes adatokat a lakásszövetkezeti szerv a tisztségviselő választásának időpontjáig vagy a megbízatás elfogadása esetén a tisztségviselői megbízatás megszűnéséig kezeli. A tisztségviselő a megbízatás elfogadását megelőzően, illetve a közgyűlés felhívására a megbízásának időtartama alatt a lakásszövetkezetnél folytatott tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást a lakásszövetkezeti szerv részére köteles bemutatni. A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek egyidőben ugyannak a lakásszövetkezetnek tisztségviselői. Az összeférhetetlenség fennáll a pénz- és
12 12 anyagkezeléssel megbízott személyek, a közvetlen felettesük, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai között is. A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá a küldött nem választható meg a Felügyelő Bizottság tagjává A tisztségviselő megbízása megszűnik: a) A megbízás időtartamának lejártával. b) A tisztségviselő megválasztó szervhez intézett lemondásával, amely elnöki tisztség esetén az igazgatósági, a felügyelő bizottsági tagságot is megszünteti. c) A küldöttgyűlés általi titkos szavazáson történő felmentéssel. d) A tisztségviselő halálával. e) Azon tisztségeknél, amelyeknél a megválasztás feltétele a szövetkezeti tagság, illetve a munkaviszony fennállása, a tagság, illetve a munkaviszony megszűnésével. f) Amennyiben a kizáró okot vagy az összeférhetetlenséget az annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szűnteti meg, és ezt hitelt érdemlő okirattal vagy teljes bizonyító értékű magán okiratban nem igazolja. A közgyűlés (küldöttgyűlés) azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, ha: a) a tisztségviselő a kizáró ok megszüntetési kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, b) ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés (küldöttgyűlés) az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja. Ha a tisztségviselő megbízatása annak lejárta előtt megszűnik, akkor időközi választással kell pótolni a soron következő küldöttgyűlésen. Az időközi választás szabályai megegyeznek a rendes tisztségviselői választás szabályaival. Az időközi választáson megválasztott tisztségviselő megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le. A megszűnt megbízatású tisztségviselő az igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megszűnt vezető megbízatású tisztségviselőnek az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatát. Az átadás-átvételi eljárást az új megbízatású tisztségviselő megválasztását követő harminc napon belül le kell folytatnia. Tisztségviselővé egy személy több lakásszövetkezetnél is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő jelöléséről az érdekelt lakásszövetkezeteket előzetesen írásban- tájékoztatni köteles.
13 13 A tisztségviselőkre vonatkozó részletes szabályokat az SZSZ, és a Munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályzat tartalmazza. 7. Képviselet, aláírási jogosultság: A szövetkezetet az igazgatóság elnöke képviseli, aki egyben a lakásszövetkezet elnöke is. Az elnök a szövetkezet működését és gazdálkodását a törvény, a jogszabályok, az Alapszabály, továbbá a mindenkori belső szabályzatok keretei között a közgyűlés, a küldöttgyűlés és az igazgatóság határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Tevékenységéről az igazgatóságnak köteles rendszeresen beszámolni. Az elnök cégjegyzési joga önálló. A szövetkezetet az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnök írásbeli felhatalmazása alapján két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag, és a hivatali vezetés vezetőállású dolgozója együttesen és egyidejűleg képviselheti. III. TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK 8. A szövetkezetnél a tulajdoni viszonyok az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: a. A lakások a tagok és nem tag tulajdonosok tulajdonában állnak. b. Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló helyiségei és területei, a központi berendezések, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár, stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában vannak. A lakásszövetkezet célját nem szolgáló építmény különösen a gépkocsi-tároló a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában is állhat. A szövetkezet tulajdonában lévő ingatlan vagyont gazdasági társaságba apportként bevinni nem lehet. c. Lakások a küldöttgyűlés hozzájárulásával a szövetkezet tulajdonában is állhatnak. Ilyen esetben a tagot a lakás állandó használati joga illeti meg. A lakás állandó használati jogának visszterhes átruházása esetén elővásárlási jog illeti meg a szövetkezetet. E jogot az Elnök gyakorolja. E jogok gyakorlatának feltételeit, további szabályait az SZSZ határozza meg. A tag halála, illetőleg a nem természetes személy tag megszűnése esetén a használati jog tekintetében jogutódlásnak van helye. A lakáson belüli építési- szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait, valamint az épületek közös használatára szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat a Házirend szabályozza. A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére. A lakóépületnek a lakásszövetkezet, a tag, vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyisége megváltoztatott használatához a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges.
14 14 A lakásszövetkezet, vagy a tag, továbbá a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően az igazgatóság megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait. Jelen szabályok a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek. Ha a fentiek szerinti helyiség megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről 60 napos határidőben meghozott igazgatósági határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik. A hatóság felhívására az igazgatóság megtilthatja a helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit akkor is, ha a lakhatás nyugalma így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében szükséges. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és ennek alapján a döntés indokolását. A lakásszövetkezet tulajdonában álló, közös használatra szolgáló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítésének és üzemeltetésének szabályait külön belső szabályzat rendezi. 9. A szövetkezet gazdálkodása: IV. SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA A szövetkezet éves költségelőirányzat alapján dolgozik, amelyet a Küldöttgyűlés állapít meg. Az éves költségelőirányzat jóváhagyásáig az Igazgatóság az előző évi költségvetés alapján végzi tevékenységét A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrásai a következők: a, A tagok építéssel, a tag és nem tag tulajdonosok fenntartással kapcsolatos befizetései. A fenntartás az üzemeltetést, a karbantartást és a felújítást jelenti. b, Az esetleges vállalkozási tevékenység bevételei, melyek különféle szolgáltatások ellenértékei, c, Késedelmi kamatbevétel. d, Kártérítésből, költségtérítésből, kötbérből eredő bevétel. e, Pénzügyi műveletek bevételei. f, Támogatásból származó bevétel. g, Egyéb, az előzőekben nem említett bevétel. A szövetkezeti tag- és nem tag tulajdonosok befizetéseit lépcsőházanként, illetve lakásonként kell megállapítani.
15 15 Amennyiben a taggyűlés érvényesen nem dönt, a költség hozzájárulás vetítési alapja a lakásegység. A nem tag tulajdonosok a mindenkori szövetkezeti általános költséggel megemelt díjat kötelesek megfizetni. A lakásszövetkezet alap-, és vállalkozási tevékenységének bevételeiről és költségeiről évenként egyszer a küldöttgyűlésnek beszámol. A beszámolás, illetve a tag és nem tag tulajdonosoknak kiállított számla vagy egyéb jogszabályban megengedett bizonylat elszámolási időszaka a tárgyév január 1. december 31. közötti időszak. A gazdálkodással összefüggő számviteli tevékenységet a hatályos számviteli törvény és annak végrehajtási jogszabályai szerint kell végezni. A számviteli tevékenységgel együtt járó további előírásokat a SZSZ-ben kell meghatározni (könyvvezetési kötelezettség, vagyonkimutatás, leltár, zárszámadási kötelezettség) Pótbefizetés A lakásszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért. Ha a lakásszövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem elegendő, a küldöttgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti Pénzalapok A küldöttgyűlés joga, hogy felújítási és az igazgatóság által előre meghatározott célra alapokat létesítsen. Az elkülönített pénzalapok kezelésének feltételeit az igazgatóságnak belső szabályzatban kell megfogalmazni. 10. Tagsági viszony: V. TAGSÁGI VISZONY A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte A tagsági viszony keletkezése: A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki: a) A belépési nyilatkozatban kéri tagként való felvételét, b) a szövetkezet területén ingatlan(rész) tulajdonnal, vagy használati jog gyakorlására vonatkozó jogosultsággal rendelkezik, c) írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri vállalja, hogy a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti. A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
16 16 A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévét betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja lakásszövetkezetnek. Az ingatlan(rész) tulajdonjogával, vagy használati jog gyakorlására jogosultsággal rendelkező személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el. Ha egy ingatlan több személy tulajdonában, vagy használatában van, akkor mindegyik tulajdontárs, illetve használatra jogosult kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe. Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező megfelel az előzőekben szabályozott feltételeknek. A tagfelvételről a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés előtti tájékoztatási kötelezettséggel az igazgatóság határoz. Határozni a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen, de legfeljebb 3 hónapon belül kell. A döntésről a belépni kívánó személyt írásban értesíteni kell. A tagsági viszony a felvételi kérelem időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A tagsági viszony a felvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik A tag alapvető jogai: A tag alapvető joga, hogy: a) részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből, b) igénybe vegye a lakásszövetkezet által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat, lakását térítés ellenében a szövetkezet szolgáltatásainak igénybevételével karbantartsa, c) tanácskozási, indítványtételi és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen. d) a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal jelen lehessen, e) a lakásszövetkezetben tisztséget viseljen, a szövetkezet tisztségviselőit jelölje és megválassza, elsőbbségi jog illeti meg azonos feltételek esetén a szövetkezetben történő mindennemű foglalkoztatásnál, f) a lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, az általa tapasztalt hibákat és hiányosságokat e tisztségviselők tudomására hozza, és az Alapszabályba, valamint a közgyűlési (küldöttgyűlési) jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel tájékoztatást kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen.!!! g) A bíróságtól kérje a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát annak közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidő alatt mely jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik. A jogsértő határozattal érintett tag a sérelmet perindítás előtt köteles a Felügyelő Bizottságnak bejelenteni. h) Az épülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet közös használatra szolgáló részeinek, felszereléseinek, berendezéseinek használatára jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére i) A törvényben előírtaknak megfelelően rendkívüli közgyűlés összehívását kérheti.
17 A tag alapvető kötelezettsége, hogy a) teljesítse a lakásszövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét, és vállalásának megfelelően részt vegyen a lakásszövetkezet szerveinek tevékenységében, az általuk hozott határozatokat betartsa, b) a szövetkezet eredményes működését személyes tevékenységével minden tőle elvárható módon segítse, c) fokozott gondosságot tanúsítson a szövetkezeti vagyon védelmében. d) a magántulajdonban álló lakást, a tagok közös tulajdonában álló garázst, nem lakás céljára szolgáló helyiséget rendeltetésszerűen, más tag és nem tag tulajdonosok érdekeinek megsértése nélkül használja, gondoskodjon annak jó állagáról. e) a lakóházak fenntartási és felújítási költségelőirányzatát a szövetkezet küldöttgyűlése által lépcsőházanként külön-külön megállapított mértékét kötelesek havonta, legkésőbb tárgyhó 15. napjáig a szövetkezetnek megfizesse. A tagot és nem tagot a tulajdonjog vagy a használati jog fennállása kötelezi a fenntartási és felújítási költség hozzájárulás fizetésére. E kötelezettséget a lakás használatának körülményei nem befolyásolják. f) ha a küldöttgyűlés pótbefizetési kötelezettséget ír elő, úgy az a határozatban előírt mértékben és módon teljesítse. g) a lakásában tervezett építkezésről értesítse az igazgatóságot. h) lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tag, továbbá a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül a szükséges intézkedést megtegye. i) biztosítsa, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa jelen rendelkezéseket. A lakásszövetkezet köteles megtéríteni a h) pont szerinti beavatkozással okozott kárt. A lakás tulajdonosa, valamint a használati joggal rendelkező tag a lakás birtokbavételét, vagy a változást követő 15 napon belül köteles az Igazgatóságnak bejelenteni: a) lakása tekintetében a tulajdonosváltozást, b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a nem természetes személy nyilvános adatát, c) lakását bérlő, használó személy b) pontnak megfelelő adatait, d) a lakásában bentlakó személyek számát, e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét. Az c) és d) pontban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tagok között megosztani. A tag köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről - ha erre vonatkozóan az alapszabály kötelezést tartalmaz - tájékoztatni. A bérlő - az igazgatóság írásbeli felszólítása ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége áll fenn.
18 18 Az igazgatóság az említett adatokról nyilvántartást vezet. Az igazgatóság a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés és melegvíz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. Ha a tag vagy a volt tag, illetőleg a bérlő a lakásszövetkezet részére fennálló tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra a központi fűtés és melegvíz szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az igazgatóság a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik, ha: a) a tag meghal vagy a nem természetes személy tag jogutód nélkül megszűnik, b) a tag lakásszövetkezetből kilép; c) a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga, vagy használati joga megszűnik; d) a tagot kizárják; e) a lakásszövetkezet jogutód nélkül megszűnik. A tag kilépési szándékát az igazgatóságnak írásban kell, hogy bejelentse. A tagsági viszony a bejelentést követő naptári negyedév utolsó napján szűnik meg. A tagsági viszony megszűnésével a volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését a túlfizetés kivételével a szövetkezettől nem követelheti. Ha a tagsági viszony megszűnik (a) és b) szerinti esetben), a volt taggal (örökösével) el kell számolni. A megszűnés időpontjában a tárgyi időszakot érintő előírásokat a szövetkezet a taggal maradéktalanul megfizetteti, s egyben nyilatkozik arról, hogy a tényleges költségelszámolást a volt tag részére írásban a tárgyévi mérleg elfogadását követő 30 napon belül megküldi. A tag írásban nyilatkozik a szövetkezet felé a tagsági viszony megszűnésének időpontjában, hogy a tényleges költség elszámolásokból adódó kötelezettségét teljesíti az írásbeli értesítéstől számított 15 napon belül A tag kizárása A kizárásra jogosult igazgatóságnak a kizárást tárgyaló ülésre a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban kell közölni. A lakásszövetkezet kizárhatja a tagot, ha a tag neki felróható módon: a) lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek 30 napon belül felszólítás ellenére nem tesz eleget; b) Felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabálynak és az Alapszabálynak megfelelő módon megállapított építési, fenntartási költségekhez történő hozzájárulás megfizetésére, valamint a pótbefizetés teljesítésére vonatkozó kötelezettségét. A kizárásról hozott határozat ellen bírósági út igénybevételének van helye. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha:
19 19 a) Határozat későbbi időpontot állapít meg; b) A határozat bírósági felülvizsgálatára hatvan napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi; c) A tag kérelmére a küldöttgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja. Az igazgatóság köteles a kilépésekről és kizárásokról éves beszámolója során a közgyűlést, illetve a küldöttgyűlést tájékoztatni A nem tag tulajdonos joga és kötelezettsége: A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével megilletik, illetőleg terhelik. A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számbavétele során ideértve az írásbeli szavazás esetét a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg. A nem tag tulajdonos kérheti a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát annak közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidő alatt mely jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik. A jogsértő határozattal érintett tulajdonos a sérelmet perindítás előtt köteles a Felügyelő Bizottságnak bejelenteni Társasház belépése az INTERCISA Lakásszövetkezetbe: A társasházakról szóló évi CXXXIII. törvény 64. (1) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy az e törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház közgyűlése - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával - dönthet arról, hogy a társasháztulajdont lakásszövetkezeti tulajdonná alakítsa át. A (2) bekezdés szerint az átalakulásról hozott közgyűlési határozat alapján a lakásszövetkezet alapítására, szervezetére és működésére a lakásszövetkezetekről szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az átalakulás szempontjából célszerű, ha a társasház kéri azt, hogy a további épületfenntartási (társasházkezelői) feladatait az Lsztv. 2. (6) bekezdése alapján az Intercisa Lakásszövetkezet keretében oldhassa meg. A kérelem befogadásáról az INTERCISA Lakásszövetkezet Igazgatósága dönt, mely döntést követően az INTERCISA Lakásszövetkezet együttműködik a Társasházzal a folyamat megvalósításában. A kérelem befogadásának feltétele az, hogy a Társasház kötelezettségei harmadik személyek felé rendezettek legyenek, illetve meg kell állapodni e kötelezettségek rendezéséről. Az Lsztv a alapján a lakásszövetkezetté átalakuló társasház esetében az alapszabályt a társasház átalakulásáról hozott közgyűlési határozattal egyidejűleg - az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével - kell elfogadni. Az alapszabály elfogadása alapján a tagok egyszerű szótöbbséggel megválasztják a lakásszövetkezet igazgatóságát, a felügyelőbizottságot és e szervek tisztségviselőit, elfogadják a lakásszövetkezeti vagyon összegét és a fenntartással kapcsolatos befizetések feltételeit. A közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, amelyet a közgyűlésen erre megválasztott két tag aláírásával hitelesít. Az alapszabályt, és az egyéb csatolandó iratokat a közgyűlésen történt elfogadástól számított harminc napon belül -
20 20 bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (cégbíróság). Az Lsztv a szerint, amikor a társasház átalakult lakásszövetkezetté, akkor annak az INTERCISA Lakásszövetkezettel úgy kell egyesülnie, hogy a szövetkezetenként különkülön megtartott közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel kell döntést hozni, hogy új lakásszövetkezetté egyesülnek, vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Az egyesülő lakásszövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új lakásszövetkezet alapszabályát (az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével), és megtartják a szükséges választásokat. Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (befogadó) lakásszövetkezetre szállnak át. Az Lsztv a szerint a fent megjelölt szervezeti átalakulások esetén az új (a befogadó, illetőleg a jogutód) lakásszövetkezet az alapszabályát megfelelően módosítja, amelyet az együttes közgyűlésen történt elfogadástól számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (cégbíróság). A közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, amelyet a közgyűlésen erre megválasztott két tag aláírásával hitelesít. Az érintett korábbi társasházhoz tartozó területi egységnek, vagy egységeknek a képviseletére Lakásszövetkezeti közös képviselőt kell választani az Alapszabály 6.5. pontjában meghatározott módon, legkésőbb az átalakulási folyamat során megtartott legutolsó közgyűléstől számított 15 napon belül. Az új (befogadó, illetve jogutód) lakásszövetkezetnek a szervezeti változást be kell jelenteni az illetékes földhivatal felé is. Egyúttal kérni kell a beolvadt ingatlan törzslapjának a módosítását a meghozott határozatoknak megfelelően. Az egyesülés előkészületeinek költségein történő osztozásra az Alapszabály 16. pontjának rendelkezései az irányadók. VI. SZÖVETKEZET MUNKASZERVEZETE ALKALMAZOTTAK MUNKAÜGYI HELYZETE A szövetkezet munkaszervezetét, működési rendjét az SZSZ, az alkalmazottak munkaügyi helyzetét pedig a Munkavállalókra vonatkozó jogok és kötelezettségek szabályzata tartalmazza. 11. Felelősségi viszonyok: VII. FELELŐSSÉGI VISZONYOK A szövetkezet felelőssége tartozásért: A lakásszövetkezet a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért. Ha a lakásszövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.
INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA
AZ INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA Módosítások félkövér dőlt betűkkel szedve. A Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, valamint a módosításáról
RészletesebbenA módosított rész félkövér dőlt betűvel szedve.
B é k é s c s a b a i L a k á s s z ö v e t k e z e t 5600. Békéscsaba, Hunyadi tér 6. sz. A L A P S Z A B Á L Y A 2007. évi március hó 27. napján történt módosításával Egységes szerkezetben A módosított
Részletesebben2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma
2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és
RészletesebbenI. Fejezet Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma
Pirossal jelöltük a 2013. december 31.-ével életbe lépett szabályokat. Lábjegyzetben az látható, hogy melyik -t mikor módosították, illetve mikortól hatályos a módosítás. 2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekről
RészletesebbenAz Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya
Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető
RészletesebbenA megyékben és Budapesten negyedévenként alkalmazandó kényszerértékesítési kvóták
15210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 71. szám 1. melléklet a 2011. évi LXXV. törvényhez A megyékben és Budapesten negyedévenként alkalmazandó kényszerértékesítési kvóták A B C 1 terület idõszak kényszerértékesítési
Részletesebben(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.
2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok
RészletesebbenALAPSZABÁLY. 1165 Budapest, Hilda utca 1. Telefon: 402 2270 e-mail: titkarsag@osszefogaslakszov.hu
ALAPSZABÁLY amely az 1992. június 1-én és 2005. november 07-én, valamint 2012. március 26-án és 2015. március 30-án módosított Alapszabályt a 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.), valamint a 2011. évi LXXVI.
RészletesebbenDÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A
1 DÓZSA Lakásfenntartó Szövetkezet A L A P S Z A B Á L Y A ( Az 1995. április 4-ei, az 1998. április 23-ai, a 2000. április 27-ei, a 2002.március 28-ai, a 2005.november 23-ai, a 2009. május 6-ai és a 2012.
RészletesebbenA L A P S Z A B Á L Y
LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE A L A P S Z A B Á L Y Budapest, 2012. év október hó 2 I. A Szövetség elnevezése: LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI
RészletesebbenAZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA
AZ AXA PRÉMIUM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA hatályos: 20134. december 9március 1-től Az AXA Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár (alapításkori korábbi nevén: Winterthur Országos AXA Önkéntes Nyugdíjpénztár,
RészletesebbenR Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T
R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T A L A P S Z A B Á L Y A I. Általános rendelkezések A társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló2006.
RészletesebbenSolymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA
Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA 7/2012. számú közgyűlési határozattal, 2012. december 18-án módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A társulat elnevezése
RészletesebbenÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,
Részletesebben2003. évi CXXXIII. törvény. a társasházakról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A társasház
2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról 1 Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok
RészletesebbenMAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA. I. Az Egyesület adatai
MAGYAR TRAUMATOLÓGUSOK ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETE ALAPSZABÁLYA I. Az Egyesület adatai 1. Az Egyesület neve: Magyar Traumatológusok Önsegélyező Egyesülete 2. Az Egyesület székhelye: 6000 Kecskemét, Nyíri út
RészletesebbenDélmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y
Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek
RészletesebbenA Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya
A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi
RészletesebbenBOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA
BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetbe foglalva az Alapszabály módosításával, mely készült a 2006. évi X. tv., valamint a 150/2012 VM. rendelet rendelkezései alapján,
RészletesebbenALAPSZABÁLYA. elnevezésű, egyesületi formában működő társadalmi szervezetet.
A ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő
RészletesebbenAz ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az ALFÖLDI ERDŐKÉRT Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
RészletesebbenA LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE
INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET SZERVEZETI SZABÁLYZAT (SZSZ) Dunaújváros, 2012. 05. 10. 2 I. A LAKÁSSZÖVETKEZET AZONOSÍTÓ ADATAI ÉS SZERVEZETE 1. A szövetkezet pontos neve: Intercisa Lakásszövetkezet (továbbiakban:
RészletesebbenA Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai
1 A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
RészletesebbenMozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári
Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv, valamint a civil szervezetekre vonatkozó hatályos
RészletesebbenPRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
RészletesebbenA Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya. módosításokkal egységes szerkezetben
A Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesület Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben Az alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
RészletesebbenHemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben)
Hemokromatózisos Betegek Egyesülete Alapszabálya (módosításokkal egységes szerkezetben) A Hemokromatózisos Betegek Egyesülete az Egyesület alapszabályát módosításokkal egységes szerkezetben foglalva a
RészletesebbenSopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő
Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő és Fogyasztó Szövetkezet 9400 Sopron, Baross út 20. ALAPSZABÁLY Az alapító tagok a 2010. április 10-i alakuló közgyűlésükön elhatározzák, hogy a szövetkezetekről
RészletesebbenCsolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
ALAPSZABÁLY A Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
RészletesebbenTÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás
RészletesebbenKolontár és környéke egészségéért Egyesület
Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért
RészletesebbenA Leon- Cavallo Sportegyesület. Alapszabálya
A Leon- Cavallo Sportegyesület Alapszabálya (egységes szerkezetbe foglalva a 2009.12.19-én, a 2010.03.13-án, 2014. május 27-én, és 2014. szeptember 30-án Balástyán elfogadott módosításokkal) I. Általános
RészletesebbenAz OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya
Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya Jelen Alapszabályt egységes szerkezetben a Pénztár Küldöttközgyűlése 2010. június 11-én hagyta jóvá Hatályos: 2010. június 30. napjától TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenS Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I
1 " DÓZSA" LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T A a 2001. 11. 28-i igazgatósági ülés 20./2001. sz. határozatával elfogadott módosításokkal, a 2002. 12.
RészletesebbenALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok
ALAPSZABÁLY A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan MűködőRészvénytársaság - melyet a Tatabányai Törvényszék Cégbírósága a cégek között 11-10-001604 számon tart nyilván egységes szerkezetű Alapszabálya
Részletesebben2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekrıl
2004. évi CXV. törvény a lakásszövetkezetekrıl Az Országgyőlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerő és
Részletesebben- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET)
- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII.
RészletesebbenA L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)
A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Egyesület tagjai jelen egyesületi alapszabályt a 2009. május 29. napján megtartott közgyűlésen
RészletesebbenMAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA ÉS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a módosításokkal egységes szerkezetben TERVEZET Kelt Budapesten 2015. november 24. 1 Az eredetileg Magyar Szállodaszövetség
RészletesebbenVASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7.
VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA 2 0 1 5. m á j u s 0 7. 1 B E V E Z E TŐ Az Önsegélyező Pénztár célja, hogy az önkéntesség, a függetlenség,
RészletesebbenVasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.
Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...
RészletesebbenCSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY. Pécs, 2009. április 8.
1 CSALÁDVARÁZS A HARMONIKUS CSALÁDÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY Pécs, 2009. április 8. 2 Alapszabály I. fejezet Általános rendelkezések 1./ Az Egyesület neve: CSALÁDVARÁZS A HARMÓNIKUS CSALÁDÉRT Egyesület
RészletesebbenALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014.
ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014. Alapszabály A Szociálpolitikai és Szociológiai Közhasznú Egyesület alapítói (Berényi András Attila, Brezina Anett, Cseh Evelin, Farkas Éva, Farkas Krisztián, Nagy Gábor,
RészletesebbenSzeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat
Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat ALAPSZABÁLYA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Szeged 2012. augusztus 14. Dr. Ollé György ügyvéd (6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfsz. 3., tel./fax.: 62-477-920) 2 A Szeged
RészletesebbenDélibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya
Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Délibáb Cívis Segélynyújtó és Szolgáltató Egyesület Az egyesület rövid neve: Délibáb Cívis
RészletesebbenALAPSZABÁLYA. A sportegyesület nyilvántartásba vételét a Tolna Megyei Bíróság végzi.
Az Őcsényi Repülőklub Sportegyesület ALAPSZABÁLYA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./Az Őcsényi Repülőklub Sportegyesület az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján működő, önkéntesen létrehozott,
RészletesebbenALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan
ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. (A módosítások az
RészletesebbenTűzliliom Egyesület Alapszabálya
Tűzliliom Egyesület Alapszabálya Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak a Tűzliliom Egyesület elnevezésű civil szervezet létrehozása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal
RészletesebbenIT-Mentor Egyesület ALAPSZABALY
IT-Mentor Egyesület 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása 1 2. Az Egyesület céljai, feladatai és tevékenységei 2 3. Az Egyesület tagjai 5 4. Tagsági jogok és kötelezettségek 7 5. Az Egyesület szervezete,
RészletesebbenEgyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja
Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 10. számú napirendi pontja Javaslat a Tolnáért - Tolna Megyei Térségfejlesztési Nkkft. szervezeti és működési szabályzatának
RészletesebbenALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. ( 1) A Magyar Lovassport Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) alapszabályában és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben
RészletesebbenMagyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének. egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya Budapest, 2001. március 14. Módosítva: Budapest, 2003. szeptember 11. Módosítva: Budapest, 2004. június 8. Módosítva:
RészletesebbenA DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.)
A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, 2004. április 26.) Az 1995. június 9-i alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt a Társulat 2004. március 27-én megtartott
RészletesebbenA L A P S Z A B Á L Y
BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE A L A P S Z A B Á L Y I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete (a továbbiakban Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről
RészletesebbenSZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA
SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA módosított Alapszabálya Egységes szerkezetben Szeged Gutenberg u. 4. sz. A Szegedi Ügyvédi Kamara 2007. június 15-i közgyűlésének VI/6/2007. sz. határozata alapján 2 A Szegedi Ügyvédi
RészletesebbenAlapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére. 2015. november 4-én vastagított szedéssel megkülönböztetett módon egységes szerkezetbe foglalt
Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák Megmentésére 2015. november 4-én vastagított szedéssel megkülönböztetett módon egységes szerkezetbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRATA Alapítvány a Pécsi Ókeresztény Sírkamrák
RészletesebbenA SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA
A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA Jelen okirat a Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
RészletesebbenSármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról
Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek
RészletesebbenA PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA
A PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE ÉS SZÉKHELYE 1. A társaság neve: PANNONPLAST Mûanyagipari Részvénytársaság
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere. Javaslat
Szám: 26685/2013. Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Javaslat a VGÜ Kft. üzletrészének felosztására és értékesítésére, valamint nonprofit gazdasági társasággá alakítására Tisztelt Közgyűlés!
Részletesebben46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A 17/2002. (VII. 4.), A 12/2003. (VI. 5.), A 7/2004. (II. 23.),
RészletesebbenA Magyar Akupunktúra és Moxaterápiás Egyesület ALAPSZABÁLYA
A Magyar Akupunktúra és Moxaterápiás Egyesület ALAPSZABÁLYA A Fővárosi Bíróságon 1991. január 8. napján 3217 számon nyilvántartásba vett Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület 2012. augusztus 15.
RészletesebbenLégi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület
Alapszabály Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Aerial Cartographic and Remote Sensing Association A Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Alapszabálya The Statutes of the Aerial Cartographic
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 101/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. május 15-i ülésére Tárgy: Javaslat önkormányzati tulajdonú közhasznú gazdasági társaságok
RészletesebbenA Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület ALAPSZABÁLYA 2015. DECEMBER 7-TŐL egységes szerkezetben Az alapító tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
RészletesebbenMAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLY. Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. A módosított szövegrészek félkövér betűvel kiemelve.
MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva. A módosított szövegrészek félkövér betűvel kiemelve. Budapest, 2014 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az egyesület
RészletesebbenMosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben -
Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Alapszabálya - módosításokkal egységes szerkezetben - I. Általános rendelkezések A Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú
Részletesebben2012.06.14. Jogi és Ügyrendi Bizottság utólag felkerült napirend
2012.06.14. Jogi és Ügyrendi Bizottság utólag felkerült napirend 1/ Napirendi pont A hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására alapítandó gazdasági társaság társasági szerződésének jóváhagyása. HATÁROZATI
RészletesebbenElőterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére
Synergon Informatika Nyrt. v.a. 1108 Budapest, Kozma u. 2. info@synergon.hu www.synergon.hu Telefon: 399-5500 Fax: 399-5599 Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016.
RészletesebbenNYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a
NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 337/2004. (XII.15.) számú h a t á r o z a t a az INNOHÍD Debrecen-Nyíregyháza Innovációs Részvénytársaság Alapító Okiratának jóváhagyásáról A Közgyűlés a helyi
RészletesebbenMAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016.
A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2016. A MÚSZ közgyűlése által 2016. április 24.-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege. A módosítások vastagított szöveggel vannak jelölve.
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat
Szervezeti és Működési Szabályzat Az egyesület neve, székhelye és jogállása és egyéb adatai: 1. Az egyesület neve: Vulkán Tömegsport Egyesület 2. Az egyesület székhelye: 2800 Tatabánya, Népház u. 3. 3.
RészletesebbenRÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 277/2003. (X. 28.) számú. h a t á r o z a t a. a NYÍRSÉG FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG alapításáról
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 277/2003. (X. 28.) számú h a t á r o z a t a a NYÍRSÉG FOGLALKOZTATÁSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG alapításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a NYÍRSÉG
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás társulási megállapodásának felülvizsgálatára E L Ő T E R J E
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012.
1 A DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012. Az Egyesület Alapszabálya 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve és nevének
RészletesebbenVíz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya
Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület Alapszabálya Preambulum Tekintettel a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról;
Részletesebben- 1 - Az egyesület 2013. április 11-i Közgyűlése a következő Alapszabályt fogadta el. I. Az egyesület adatai
- 1 - Az EZÜSTNET - Internetező Idősek Országos Egyesületének Alapszabálya Alapítók az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.
RészletesebbenI. AZ EGYESÜLET ADATAI
Családokért Határon Innen és Túl Egyesület Székhely: 2095 Pilisszántó, Vörösmarty utca 30. Elnök:Deák Zsuzsanna Tünde e-mail:borokamesei@gmail.com ALAPSZABÁLY módosítás Családokért Határon Innen és Túl
RészletesebbenBerettyó Vízgazdálkodási Társulat Cg. 09 16 000005. cjsz. B E V E Z E T Ő
B E V E Z E T Ő 1996. január 1-én lépett hatályba a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a végrehajtására kiadott 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet, amely részben új jogi helyzetet teremtett
RészletesebbenJavaslat az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapító okiratának módosítására
Javaslat az Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány alapító okiratának módosítására Ó z d, 2014. július 17. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: ÓVK alapítvány ügyvezetője Tisztelt Képviselő-testület!
Részletesebben. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere L~~. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a KŐKERT Kőbányai Non-profit Közhasznú Kft. Szervezeti és.működési
Részletesebben2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról
2009. évi LXXXIX. Törvény a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról 1. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) a következő _ 4/A. -sal egészül ki:
Részletesebben2003. ÉVI CXXXIII. TÖRVÉNY A TÁRSASHÁZAKRÓL 1
Pirossal jelöltük a 2013. december 31.-ével életbe lépett szabályokat. Zölddel jelöltük a 2014. február 1.-ével életbe lépő szabályokat. Lábjegyzetben az látható, hogy melyik -t mikor módosították, illetve
RészletesebbenA Vitán felül Nemesvitáért Közhasznú Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata. I. Az Alapítvány adatai:
A Vitán felül Nemesvitáért Közhasznú Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata I. Az Alapítvány adatai: Az alapítvány neve: A Vitán felül Nemesvitáért Közhasznú Alapítvány Az alapítvány magyar nyelvű
RészletesebbenA Tabáni Spartacus Sport és Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLYA
A Tabáni Spartacus Sport és Környezetvédő Egyesület ALAPSZABÁLYA 1 Az Egyesület közgyűlése 2015. február 17.-én, az 1991. október 17-én kelt alapszabályát több pontban módosította, és a módosításokkal
RészletesebbenA L A P S Z A B Á L Y. MANTA Természetfotós és Könnyűbúvár Sportklub. (a módosításokkal együttes egységes szerkezetben)
A L A P S Z A B Á L Y MANTA Természetfotós és Könnyűbúvár Sportklub (a módosításokkal együttes egységes szerkezetben) Alapítva: 1989 1 I. ALAPÍTÁSI ADATOK 1. Az egyesület neve: MANTA Természetfotós és
RészletesebbenTIBORCOS SZÜLŐK A GYERMEKEKÉRT EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ( SZMSZ )
TIBORCOS SZÜLŐK A GYERMEKEKÉRT EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ( SZMSZ ) A jelen SZMSZ-t a Tiborcos Szülők a Gyermekekért Egyesület (továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése az Egyesület alapszabálya
RészletesebbenPANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA
A PANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban a Ptk.) alapján került módosításra és egységes szerkezetbe foglalásra
RészletesebbenDélmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a
RészletesebbenPartyPont Egyesület. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása. (3) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
PartyPont Egyesület ALAPSZABÁLY A PartyPont Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61.
RészletesebbenA MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA. 2015. április 18-tól
A MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2015. április 18-tól 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 1. A Magyar Vízilabda Szövetség (továbbiakban: szakszövetség) a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (továbbiakban:
RészletesebbenEGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S
EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S
RészletesebbenVASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA
VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA Elfogadta: a Vasutasok Szakszervezete Kongresszusa 2015. május 15-én A Vasutasok Szakszervezete jogfolytonosságát az önálló vasutas szakszervezeti mozgalom kezdetétől
RészletesebbenAz eeiesület székhelye: 7629 Pécs, Frankel Leó u. 4. Az e2yesület kérviselõie: Hrubi Józsefné elnök
1 Az eeiesület székhelye: 7629 Pécs, Frankel Leó u. 4. Az e2yesület kérviselõie: Hrubi Józsefné elnök 2. 3. 4.? A "DÉLI FÉNY" Epilepsziával Élõk Dél-dunántúli Egyesületének Alapszabálya A "DÉLI FÉNY" Epilepsziával
RészletesebbenÓvó- és Tanítóképzők Egyesülete. ALAPSZABÁLYA (a változásokkal egységes szerkezetbe foglalva) TERVEZET
Az Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete ALAPSZABÁLYA (a változásokkal egységes szerkezetbe foglalva) TERVEZET I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezet neve: Óvó- és Tanítóképzők Egyesülete továbbiakban: Egyesület
RészletesebbenSOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE BORÚT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
SOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE BORÚT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA melyet, az alapítók elfogadtak 2000. március 3-án, az egyesület székhelyén megtartott alakuló közgyűlésen és amely módosításra került a1 /2014.(V.10.) sz.
Részletesebben2015. hó. napján kelt változásokkal egységes szerkezetben A módosítások és a változások félkövér dőlt betűvel szedve.
A MAGYAR TRANZAKCIÓANALITIKUS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2015. hó. napján kelt változásokkal egységes szerkezetben A módosítások és a változások félkövér dőlt betűvel szedve. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.
RészletesebbenÉszak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata
A társaság valamennyi részvényének megvásárlása folytán egyszemélyessé vált Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata (a korábbi alapszabály változásokkal
RészletesebbenALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva
ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva Alulírottak, mint a MEGÚJULÓ HANGYA-2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató
Részletesebben