A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, április 26.)

Átírás

1 A DÖBRÖKÖZI HAJAGOSI ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben, április 26.) Az június 9-i alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt a Társulat március 27-én megtartott közgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben fogadta el Alapokmányként, mely az évi XLIX. törvény rendelkezései alapján került összeállításra. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Társulat elnevezése: Döbröközi Hajagosi Erdőbirtokossági Társulat (továbbiakban: társulat) 2. A Társulat székhelye: 7228 Döbrököz, Külső u. Tsz. Iroda 3. A Társulat időtartama: A Társulat határozatlan időre alakul 4. A Társulat fogalma és tagjai: 4.1. A Társulat fogalma: a Társulat az erdőművelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai' által létrehozott, az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet. II. TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK 5. A Társulat tevékenységi körei a "Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendje" (TEÁOR 2003) szerint: 0201' 03 Erdőgazdálkodási termékelőállítás, 0202' 03 Erdőgazdálkodási szolgáltatás Amennyiben valamely tevékenység gyakorlása hatósági engedélyhez kötött, azt csak az engedély beszerzése után gyakorolja a Társulat. 1 II. TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK 2 5. A Társulat tevékenységi körei a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendje" szerint: FŐTEVÉKENYSÉG Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység január 17-én az EBT Közgyűlése a II. Tevékenységi körök cím alatt felvett 5. pontot hatályon kívül helyezte. 2 A II. Tevékenységi körök cím alatt felvett 5. pont január 17-től érvényes az EBT Közgyűlése határozata alapján.

2 Egyéb évelő növény termesztése Fakitermelés Erdészeti szolgáltatás Amennyiben valamely tevékenység gyakorlása hatósági engedélyhez kötött, azt csak az engedély beszerzése után gyakorolja a Társulat. III. A TÁRSULAT SZERVEZETE, A SZERVEK HATÁSKÖRE ÉS MŰKÖDÉSÜK FŐBB SZABÁLYAI 6. A közgyűlés 6.1. A Társulat legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés A közgyűlés hatáskörébe tartozik: A közgyűlés hatáskörébe tartozik a Társulat minden olyan ügye, amelyet törvény vagy a Társulat Alapszabálya nem utal más testület vagy tisztségviselő hatáskörébe. A közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: a.) az alapszabály megalkotása, elfogadása és módosítása, valamint más társulati szabályzat megalkotása és azok módosítása, b.) a társulati névjegyzék és a földrészletjegyzék elfogadása és módosítása, c.) a társulati érdekeltség meghatározása és módosítása, d.) a tisztségviselők megválasztása, felmentése, díjazásuk megállapítása, e feladatot ellátó más személyek megbízása, felmentése, e.) éves beszámoló elfogadása, döntés az eredmény felhasználásról és a veszteség fedezetének biztosításáról, hitelfelvételről, f.) a társulat egyesülésének, szétválásának, jogutód nélküli megszűnésének kérdésében való döntés, g.) a tisztségviselők ellen kártérítési per indításának elhatározása, h.) döntés az Ft, azaz Egymillió forint feletti szerződéses kötelezettség vállalásról, i.) az éves gazdasági terv - ezen belül az éves erdőgazdálkodási (fakitermelési, erdőművelési) terv - elfogadása, módosítása; j.) döntés az erdei haszonvételek természetben való gyakorlásának módjáról; k.) tagsági járulék kivetése, a kivetés módjának és mértékének meghatározása; l.) a tagok által egyénileg elvégzett, egyes erdőművelési munkákkal kapcsolatos feladatok és az elszámolás szabályainak, valamint az elszámolás elkészítése; m.) az erdőterület vagy Ft, azaz Egymillió forint értéket meghaladó más vagyontárgy elidegenítése, megterhelése, megszerzése; n.) döntés az erdőgazdálkodási tevékenység szakmai irányításáról, annak módjáról; o.) döntés más gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság alapításáról; p.) döntés érdekképviseleti szervbe való belépésről illetve onnan történő kilépésről; q.) döntés a tagok részére nyújtandó kedvezmények irányelveiről; r.) az elnök, és az elnökség közgyűlések közötti tevékenységének jóváhagyása; s.) döntés a társulat szétválásáról; t.) mindaz amit törvény vagy a társulati alapszabály nem utal más testület, vagy vezető tisztségviselő hatáskörébe.

3 7. A közgyűlés összehívása, határozatképesség, határozathozatal A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlés üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja hívja össze Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, a felügyelő bizottság indítványára, vagy ha azt a társulati érdekeltség tíz százalékával rendelkező tagok írásban, az ok megjelölésével indítványozzák. Amennyiben a soron kívüli közgyűlést az elnök vagy az elnökségi tagok 30 napon belül nem hívják össze, azt az indítványozók is megtehetik A közgyűlést - annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően - a napirendi javaslat közlésével írásban kell összehívni A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet az erdészeti hatóság meghívott képviselője A társulati érdekeltség legalább tíz százalékát képviselő tagok írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bármely tisztségviselőjének döntését A közgyűlés határozatképes, ha azon az összes szavazatnak több mint felét képviselő tag jelen van Ha a közgyűlés határozatképtelen, nyolc napon belül, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés határozatképesnek nyilváníthatja magát, ha az összes szavazat egynegyedét képviselő tag jelen van A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendi javaslatba felvett kérdésekben hozhat határozatot, az alapszabályt azonban akkor sem módosíthatja, ha annak módosítása az eredeti közgyűlés napirendi javaslatában szerepelt A közgyűlésen a tagot a társulati tagsági érdekeltségéhez igazodó számú szavazat illeti meg A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a megjelenteket megillető szavazók egyszerű többségével hozza. A megjelenteket megillető szavatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben Rendkívüli esetben, olyan kérdésekben, melyek igen", nem", vagy tartózkodom" szavazattal eldönthetők, a tagok közgyűlés összehívása nélkül, írásban illetve telefaxon is leadhatják szavazataikat Az elnök a határozati javaslat szövegét a szavazólappal együtt tértivevényes levélben megküldi a társulati tagoknak azzal a felhívással, hogy a szavazólapot 8 (nyolc) napon belül küldjék vissza. Amennyiben a tag a szavazólapot nem küldi vissza, szavazata tartózkodásnak minősül A szavazólapon szavazni a kívánt válasz meghagyásával és a másik két válasz áthúzásával lehet. Az ettől eltérő szavazási mód érvénytelenséget eredményez.

4 A beérkezett szavazatokat az elnök és a felügyelő bizottság elnöke a kézbesítéstől számított 15. napon összesíti. Az ezt követően beérkezett szavazatokat figyelembe venni nem lehet A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez mellékelni kell az írásban leadott szavazatokat, melyeket nem lehet megsemmisíteni Az írásban szavazókat az elnök az ülést követő 10 (tíz) napon belül a jegyzőkönyv és a határozatok írásbeli közlésével köteles tájékoztatni. Egyéb kérdésekben az alapszabály 7.3. pontjában írtak az irányadók A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök hirdeti ki. Azokkal a tagokkal akik, nem vettek részt a közgyűlésen, kézbesítés útján kell a határozatot közölni. 8. Egyéb eljárási szabályok A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen a.) megjelent tagok nevét, és az általuk képviselt szavazatok számát, b.) a közgyűlés határozatképességének megállapítását; C.) a tárgyalt ügyek, indítványok összefoglalását; d.) a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; e.) a határozatokat, évenkénti folyamatos számozással; f.) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbevételét kérték A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két társulati tag hitelesíti A határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyveket az egyéb törvényi előírásoknak megfelelő ideig, de legalább 10 (tíz) évig kell megőrizni. IV. A TÁRSULAT TISZTSÉGVISELŐI, FELELŐSSÉGÜK 9. A tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályok, összeférhetetlenség Az erdőbirtokossági társulat tisztségviselői: az elnök, az elnökség tagjai, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai Tisztségviselőnek csak természetes személy választható A társulat tisztségviselőit az alakuló közgyűlésen a levezető elnök javaslatára a közgyűlés választja. A tisztség ellátásához elfogadó nyilatkozat szükséges. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a szavaztok több mint kétharmadát megkapta Összeférhetetlenség Nem lehet tisztségviselő:

5 a) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; d) nem lehet a társulat elnöke, illetve a felügyelő bizottság elnöke az a személy, aki olyan gazdasági társaság vezető beosztású tisztségviselője, amely tevékenységi körének bármelyike megegyezik az erdőbirtokossági társulat tevékenységi körével. A tisztségviselők a hasonló feladatkört betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni A tisztségviselők, kötelességük megszegésével a társulatnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha egyébként a társulattal munkaviszonyban állnak Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és a tiltakozást a felügyelő bizottságnak vagy az elnöknek bejelentette A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik A tisztségviselő megbízatása megszűnik: a.) a megbízás időtartamának lejártával, b.) a tisztségviselő halálával, c.) lemondással, d.) közgyűlés általi felmentéssel Megszűnik a tisztségviselő megbízatása akkor is, ha a törvény által szabályozott összeférhetetlenségi okot, annak felmerülésétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem szűnteti meg. 10. Az erdőbirtokossági társulat elnöke A közgyűlés az erdőbirtokossági társulat elnökét négy 3 öt 4 évre választja. A társulat elnöke: Máté Rudolf ( an.: Kovács Veronika) 7228 Döbrököz, Iskola a 8. szám alatti lakos Az elnök a törvényeknek és az erdőbirtokossági társulat alapszabályának, valamint a közgyűlés által hozott határozatoknak megfelelően irányítja a társulat tevékenységét, gyakorolja azokat a jogokat, melyeket az alapszabály a hatáskörébe utal, dönt minden olyan ügyben, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe illetve a társulat más tisztségviselőinek vagy valamely testületének hatáskörébe január 17-én az EBT Közgyűlése hatályon kívül helyezte. 4 Érvényes január 17-től az EBT Közgyűlése határozata alapján.

6 Az elnök feladata különösen: a.) összehívja és vezeti a közgyűlés üléseit, b.) gondoskodik a határozatok közzétételéről, azok végrehajtásáról, c.) vezeti az elnökség üléseit, d.) képviseli az erdőbirtokossági társulatot az alapszabály 19. pontja szerint, harmadik személyekkel szemben és hatóságok előtt, e.) gondoskodik az erdőbirtokossági társulat pénzügyi és számviteli kötelezettségeinek a vonatkozó jogszabályok szerinti teljesítéséről, Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek felelős Az elnök évente egy alkalommal, az erdőbirtokossági társulat első negyedévi rendes közgyűlésén köteles beszámolni a közgyűlésnek a társulat vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, valamint saját tevékenységéről. 11. A társulat elnöksége Az erdőbirtokossági társulat tagjai sorából négy 5 öt 6 évre legalább háromtagú elnökséget választ. Az elnökség tagja az erdőbirtokossági társulat elnöke. Az erdőbirtokossági társulat elnöksége: - Máté Rudolf ( an.: Kovács Veronika), 7228 Döbrököz, Iskola u. 8. sz. alatti lakos, egyben a Társulat elnöke, - Dr. Holló István ( Domaháza; an.: Elek Jolán), 7228 Döbrököz, Széchenyi u Páhy utca 38. szám alatti lakos, - Szabó Gyula ( ; an: Törő Teréz), 7228 Döbrököz, Iskola u. 13. szám alatti lakos, 8 - Dárdai Jánosné ( Döbrököz, an.: Mikina Mária) 7228 Döbrököz, Árpád u. 1. szám alatti lakos, - Kovács István Imre ( Döbrököz, an.: Fazekas Erzsébet) 7228 Döbrököz, Kossuth u. 21. szám alatti lakos Az elnökség az elnök vezetésével a törvényeknek és az erdőbirtokossági társulat Alapszabályának, valamint a közgyűlés által hozott határozatoknak megfelelően irányítja a társulat tevékenységét, gyakorolja az alapszabályban hatáskörébe utalt jogokat, dönt minden olyan ügyben, ami nem tartozik a társulat tisztségviselőinek vagy valamely más testületének hatáskörébe Az elnökség feladata különösen: a.) gondoskodik a társulati vagyon kezeléséről, a vagyon megóvásáról, gyarapításáról, b.) előkészíti a közgyűlést, c.) előkészíti és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti az éves üzletpolitikai célkitűzéseket, d.) előkészíti és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti az éves erdőgazdálkodási (erdőművelési, fakitermelési) tervet, gondoskodik annak szakszerű végrehajtásáról, e.) dönt az Ft, azaz Egymillió forint alatti szerződéses kötelezettségvállalásról, január 17-én az EBT Közgyűlése hatályon kívül helyezte. 6 Érvényes január 17-től az EBT Közgyűlése határozata alapján. 7 A lakcím módosult az újraválasztáskor január 17-én. 8 Megbízatása megszűnt január 17-én az EBT Közgyűlése határozata alapján.

7 f.) dönt az új tag felvételéről, g.) gyakorolja az erdőbirtokossági társulat alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, h.) dönt a tagoknak nyújtandó kedvezményről, i.) a tagok által egyénileg végzett egyes haszonvételi és erdőművelési munkákkal kapcsolatos feladatok meghatározása és ezzel kapcsolatos elszámolás, j.) a tagok tulajdoni hányadának elidegenítése esetén dönt a társulatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról, k.) tevékenységéről a közgyűlésnek évente legalább egyszer beszámol Az elnökség működési rendje: Az elnökség szükség szerint tartja üléseit, melyet az elnök hív össze és vezet. Az elnök 8 (nyolc) napon belül köteles összehívni az elnökséget, ha azt másik két tag, vagy a felügyelő bizottság indítványozza. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökség ülését az indítványozók is összehívhatják Az elnökség üléseire meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét, aki tanácskozási joggal vesz részt az üléseken Az ülés határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető elnök szavazata dönt Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és az erre, a jelenlévő elnökségi tagok közül felkért két elnökségi tag ír alá. A határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket az alapszabály 8.3. pontjában meghatározottak szerint kell megőrizni. 12. Az erdőbirtokossági társulat felügyelőbizottsága A felügyelő bizottság a társulat tevékenységének és tisztségviselői működésének ellenőrzése céljából létrehozott legkevesebb háromtagú testületi ellenőrző szerv. Ellátja a tagok tulajdonosi érdekeinek védelmét, továbbá a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. A felügyelő bizottság elnökét maga választja meg tagjai közül. A felügyelő bizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. A társulat felügyelő bizottságának tagjai: - Kovács Ferenc ( Döbrököz, an.: Vincze Gizella) 7228 Döbrököz, Páhy u. 47. szám alatti lakos, Fazekas Jenő ( Döbrököz, an.: Kornyék Mária) 7228 Döbrököz, Kossuth Lajos u. 6. szám alatti lakos, - Farkas Tamás ( Döbrököz, an.: D. Varga Margit) 7228 Döbrököz, Árpád u. 17/A. szám alatti lakos A felügyelő bizottság hatáskörében eljárva: a) a társulat működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a társulat irataiba betekinthet; b) felhívhatja az elnököt, és az elnökséget, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el;

8 c) indítványozhatja az elnök és az elnökség tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; d) összehívhatja a közgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; e) Az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a társulat gazdálkodásáról, a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről; f) A társulat tagjaitól, tisztségviselőitől, alkalmazottaitól a társulat tevékenységéről felvilágosítást kérhet, mely felvilágosítás adása nem tagadható meg. Az elmaradt illetve az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel A közgyűlés, az elnökség, és az elnök köteles a felügyelőbizottság indítványairól haladéktalanul, de legkésőbb 60 (hatvan) napon belül határozni, illetve állást foglalni A felügyelőbizottság működési rendje: A felügyelőbizottság szükség szerint tartja üléseit, melyet az elnök hív össze és vezeti A felügyelőbizottság elnöke köteles 8 (nyolc) napon belül összehívni a felügyelőbizottságot, ha azt másik két tag, vagy a társulati tagok 10 (tíz) százalékát kitevő szavazati arányt képviselő tagok írásban kérik. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az ülést az indítványozók is összehívhatják Az ülés határozatképes, ha azon a felügyelőbizottság elnöke és a felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt A felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és az erre a jelenlévő felügyelőbizottsági tagok közül felkért két tag ír alá A határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket az alapszabály 8.3. pontjában foglaltak szerint kell megőrizni. V. AZ ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULATI TAGSÁGI VISZONY 13. A társulati tagsági viszony általános szabályai Az erdőbirtokossági társulat tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet A társulati tagsági viszony keletkezése és megszűnése Tagsági viszony keletkezhet: a.) a társulat alapításakor kifejezett belépési nyilatkozattal (alapító tagság), b.) tagfelvétellel, c.) társulati érdekeltség jogügylettel vagy örökléssel történő megszerzésével A tagsági viszony a névjegyzékbe történő felvétellel

9 - az alakuló közgyűlés időpontjára, - a tagfelvételi határozat keltének időpontjára, - a jogügylet létrejöttének időpontjára, - öröklés esetén a hagyaték megnyíltának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre A társulati tagság megszűnik: a.) a tag halálával, jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, b.) az erdőtulajdon, illetve a társulati érdekeltség elidegenítésével. 14. A társulati érdekeltség fogalma és az átruházásával kapcsolatos szabályok: Az erdőbirtokossági társulatba belépő tagok erdőtulajdonukat térítésmentesen az erdőbirtokossági társulat közös használatába adják Más művelési ágú földterületeiket erdősítés céljából úgyszintén az erdőbirtokossági társulat közös használatába adhatják, annak elfogadásáról a közgyűlés dönt A társulati érdekeltség a tag által a társulat használatába adott erdőterület aranykorona értékének aránya a társulat használatában lévő összes erdőterület aranykorona értékéhez viszonyítva. A társulati érdekeltség a társulat vagyonából való részesedésen kívül kifejezi a társulati tagot megillető szavazati jogot, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség) Önálló szavazatra jogosít a legalább egy aranykoronát elérő erdőterület azzal, hogy az egy aranykoronát meghaladó erdőterület tulajdonosai a kerekítés szabályai szerint bírnak további szavazati joggal Azok a tagok, akiknek érdekeltsége nem éri el az egy szavazatra jogosító legkisebb mértéket, szavazati jogukat együttesen, az általuk választott képviselőjük útján gyakorolhatják, oly módon, hogy az általuk az erdőbirtokossági társulat használatába adott erdőterületek aranykorona értékét összeadják, és az így megállapított összeg alapján jutnak szavazathoz. A szavazatok számának meghatározásánál a kerekítés szabályai az irányadók A társulati érdekeltség részbeni átruházása esetén, továbbá, ha a társulati érdekeltséget több személy örökli, a szerző felet illetve az örökösöket együttesen annyi szavazati jog illeti meg, mint jogelődjüket, 15. A tagok jogai részt vehetnek a társulat tevékenységében, a társulati érdekeltségüknek valamint közreműködésüknek megfelelően részesedhetnek a gazdálkodás eredményéből, személyesen vagy képviselőjük útján tanácskozási és szavazati joggal részt vehetnek a közgyűlésen, a társulatban tisztséget viselhetnek, a tisztségviselőktől a társulatot érintő bármely kérdésben felvilágosítást kérhetnek, 16. A tagok kötelezettségei

10 kötelesek teljesíteni a törvény, az alapszabály és a közgyűlési határozatok rendelkezéseit, vagyoni hozzájárulás kivetése esetén azt teljesíteni, részt venni a társulat tevékenységében 17. A társulati névjegyzék A társulat a tagokról megalakulásától, folyamatos sorszámozással nyilvántartást, névjegyzéket vezet, ami tartalmazza a tag nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét), a tulajdona mértékét, a tag tulajdonát képező erdőterület ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait, és az őt megillető szavazatok számát A névjegyzékbe adatot bejegyezni, módosítani csak közgyűlési, elnökségi határozat vagy jogerős bírói döntés alapján lehet. A bejegyzéseket, a határozathozatalt, illetve a jogerős bírói döntés kézhezvételét követően haladéktalanul meg kell tenni, megtörténtéért az erdőbirtokossági társulat elnöke az alapszabály vonatkozó rendelkezése alapján felelősséggel tartozik A névjegyzék nyilvános, abba bárki betekinthet, az ott nyilvántartott adatokról az erdőbirtokossági társulat elnöke kérelemre hiteles kivonatot állít ki A hitelesítési záradék szövege a következő: Én... név, a döbröközi erdőbirtokossági társulat elnöke hitelesen tanúsítom, hogy ez a kivonat szó szerint megegyezik a társulati névjegyzék... sorszám alatti bejegyzéseinek szövegével. A kivonatot a záradék rávezetése után el kell látni az erdőbirtokossági társulat bélyegzőjével, majd azt az elnök aláírja. VI. A TÁRSULAT VAGYONI VISZONYAI 18. A társulat vagyona: Az erdőbirtokossági társulat vagyona a tagok által a társulat használatába adott erdőterület használati joga. A vagyoni értékű jog pénzben kifejezett értéke Ft, azaz Négyszázezer forint, mely összeg az aranykorona értékének és az egy aranykorona alapításkori árának szorzata Az erdőbirtokossági társulat készpénz vagyona a társulat alapításakor a társulati tagok által befizetett aranykoronánkénti 100 Ft, azaz egyszáz forint összegű tagsági járulék, továbbá a Döbröközi Zöldmező Mg. Szövetkezet által befizetett hozzájárulás, összegszerűen Ft, azaz egyszáznyolcvanezer forint. \TL A TÁRSULAT KÉPVISELETE, CÉGJEGYZÉSE: 19. A képviselet szabályai Az erdőbirtokossági társulatot harmadik személyekkel szemben és a hatóságok előtt a társulat elnöke Máté Rudolf önállóan, és az elnökség tagjai közül két tag képviseli.

11 19.2. Cégjegyzés Az erdőbirtokossági társulat cégjegyzésére a társulat elnöke önállóan, az elnökség tagjai közül két tag együttesen jogosult. A társulat cégjegyzése akként történik, hogy a társulat kézzel vagy géppel írt, előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a társulat elnöke önállóan, vagy az elnökség tagjai közül az aláírási címpéldányon szereplő két tag együttesen a hiteles aláírási címpéldányának megfelelően írják alá. VIII. A TÁRSULAT GAZDÁLKODÁSA, PÉNZ - ÉS VAGYONKEZELÉSE 20. A Társulat gazdasági tevékenysége A társulat a tulajdonában lévő vagyoni eszközökkel a törvény, az alapszabály, valamint i közgyűlés határozatai alapján önállóan gazdálkodik, kizárólag erdőgazdálkodási és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytathat. A jogszabályok, az ütemterv és az alapszabály keretei között a közgyűlés határozza meg a társulati erdőben való gazdálkodás, továbbá az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes feltételeit A személyes közreműködéssel elvégzendő munkákban való részvétel és elszámolás szabályait, valamint a munkák pénzbeli megváltásának feltételeit az elnökség az adott munka fellegére figyelemmel minden esetben külön határozza meg A társulat bevételeiből fedezi kiadásait. Ha a kiadások a bevételekből nem fedezhetők a tagokra társulati érdekeltségük arányában tagsági járulékot lehet kivetni, kizárólag közgyűlési hatáskörben A tag az erdőbirtokossági társulat adózott nyereségéből a társulati érdekeltsége arányában megfelelő osztalékra jogosult. A tagot a társulati érdekeltség arányának megfelelő osztalékon felül a személyes közreműködésért díj, saját eszközeinek használatáért költségtérítés illeti meg. Ennek mértékét a közgyűlés határozza meg A tagsági járulékot a közgyűlési határozat meghozatalát követően 15 (tizenöt) napon belül valamennyi taggal tértivevényes levélben írásban kell közölni. Ebben meg kell határozni névre szólóan a járulék mértékét, befizetésének határidejét, az esetleges részletfizetési kedvezményeket, a részletfizetés elmulasztása esetén alkalmazandó következményeket A tag a járulékfizetési kötelezettség határidejének lejártát követően a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot köteles fizetni az elmulasztott befizetés után. A tag a társulati érdekeltség után kivetett járulékért és annak kamataiért a társulattal szemben tagságának megszűnése után is felelősséggel tartozik. 21. Az anyag - és pénzkezelés szabályai: A gazdálkodó szervezet a házipénztárban köteles kezelni a számlavezető banknál vezetett elszámolási vagy elkülönített betétszámláról készpénzfizetés céljára felvett, továbbá a házipénztárba befizetett összeget. A házipénztárban idegenek pénzét vagy értékét csak a társulat elnökének külön engedélyével lehet tartani. Az idegen pénzeket és értékeket elkülönítetten kell kezeim és nyilvántartani A házipénztár biztonságos elhelyezésért, tűz és betörés elleni védelméért az elnök

12 felelős. A házipénztárt a pénzmegőrzés és tárolás biztosítása érdekében a szükséges biztonsági eszközökkel és felszerelésekkel el kell látni (riasztó berendezés vagy páncélszekrény) A házipénztári záró pénzállomány keretének megállapításánál nem kell figyelembe venni a munkabérek és az azzal azonos elbírálás alá eső összegek kifizetésének teljesítéséhez - az elnök engedélyével - az előző napon felvett és a követező munkanapon kifizetésre kerülő összegeket. Ha a munkabérfizetés vagy egyéb ok miatt a házipénztárban a zárókészletet jelentősen meghaladó összegű pénzt tárolnak, személyi védelemről is kell gondoskodni, 24 órás szolgálattal. A pénztár eseti őrzésénél javasolt Ft-ig 1 fő igénybevétele A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzt (bankjegyet és érmét) fogadhat el a befizetőtől, a kifizetést is csak ilyen pénzben teljesítheti. Nem fogadható el hiányos, rongálódott, megcsonkult bankjegy, kivéve ha az teljes értékben beváltható. A pénztáros nem fogadhat el olyan érmét sem, melyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a forgalomban a természetes kopás következtében, hanem más ok miatt (pl. szándékos rongálás) vesztett súlyából vagy sérült Ha a pénztáros az átadott pénz között hamis vagy hamisítványnak látszó bankjegyet, illetve érmet talál, azt vissza kell tartani és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatni, arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a hamisítványt. A hamis vagy hamisítványnak látszó pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a pénzzel együtt a Magyar Nemzeti Banknak kell átadni. Az MNB a lefolytatott vizsgálat eredményéről tájékoztatja a befizetőt, illetve a gazdálkodó szervezetet Töketartalék a saját tőkének azon eleme, amikor a vállalkozó rendelkezésére végleges jelleggel úgy bocsátnak tőkét, hogy azt a rendelkezésre bocsátó, mint tulajdonos a cégbíróságon nem jegyezteti be. A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat a pénztáros, a pénztáros helyettese, és az utalványozók látják el A készletgazdálkodás részletes szabályainak ki kell terjednie az alábbi feladatokra. - A készletszükséglet megállapítása (gyártás, felhasználás alapján), - A készletek pénzügyi fedezetének megállapítására, - A készletbeszerzések tervezésére, rendjére (tartalék készlet, folyókészlet, biztonsági készlet, stb. a beszerzési idő és készlet sajátosságai függvényében), - A készletek raktározására, felhasználására, - A készletek nyilvántartására, és elszámolására, leltározás, selejtezés, - A készletgazdálkodás belső ellenőrzésére. A készletek között csak azokat az eszközöket szabad kimutatni (egyedi beszerzési, illetve előállítási költségüktől - tehát egyedi értéküktől függetlenül), amelyek a vállalkozási tevékenységet 1 évnél rövidebb ideig szolgálják. 22. Az erdei haszonvételek gyakorlásának általános feltételei: A társulat az erdei haszonvételeket elsődlegesen a társulat tagjai, illetve azok közvetlen hozzátartozói személyes közreműködésével, ennek hiányában alkalmazottakkal, vagy vállalkozó szervezetek igénybevételével gyakorolhatja.

13 23. A tulajdonosi jogon alapuló haszonvételek gyakorlásának a társulatra történő átruházásának feltételei A társulati tagok által a társulat közös használatába adott erdő haszonvételi jogai közül egyénileg jogosultak gyakorolni az erdőterv végrehajtását nem érintő, erdészeti hatósági engedélyhez nem kötött alábbi jogosultságokat. elhalt, kidőlt fák összegyűjtése, lehullott gallyak és vágási hulladék összegyűjtése, egyéb erdei termékek gyűjtése, kivéve erdészeti szaporítóanyag. Ezen haszonvételeket a társulati tagok érdekeltségüknek megfelelő mértékben a közgyűlés által meghatározott részletes feltételek szerint gyakorolhatják. A felsorolt haszonvételek gyakorlását a tag más tagra vagy a társulat javára írásbeli nyilatkozattal átruházhatja Az átruházásról a társulat elnökét 15 (tizenöt) napon belül értesíteni kell. 24. Rendelkezés a társulat használatában lévő vagyonról Az erdőbirtokosság tagja a tulajdonában lévő erdőterületet és az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltségét egészben vagy részben elidegenítheti. A tag tulajdonának (tulajdoni hányadának) élők közötti jogügylettel történő átruházása esetén sorrendben elővásárlási joga van a többi társulati tagnak. Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs elővásárlási joga mindenki másét megelőzi Ha a társulat használatában természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület van, arra mindenkit megelőzően az államot elővásárlási jog illeti meg. Az ilyen területre érkezett szerződési ajánlatot az elnök haladéktalanul közteles megküldeni az illetékes miniszternek és ÍZ általa kijelölt szervezetnek Amennyiben a tag adás-vételi szerződéssel erdőtulajdonát, illetve az ehhez kapcsolódó társulati érdekeltségét el kívánja idegeníteni, a szerződést meg kell küldeni azt elnöknek, aki a szerződési ajánlatot köteles az Erdőbirtokossági Társulat székhelyén, hirdetőtáblán 8 (nyolc) napon belül közzétenni, a távollévő tagokat az ajánlatról tájékozatni azzal, hogy elővásárlási szándékát mindenki köteles 30 (harminc) napon belül az elnökhöz eljuttatni Ha az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatra 30 (harminc) napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú Amennyiben többen is élni kívánnak a tagok számára biztosított elővásárlási joggal és ca a szándékukat az előírt határidőben az elnöknek beterjesztik, árverést kell tartani. Az elnök a határidő lejártát követően 15 (tizenöt) napon belüli időpontra kitűzi az árverést, arról az eladót és az elővásárlási jogukkal élni kívánókat 3 napon belül értesíti Az árverésen a szerződési ajánlat a kikiáltási ár, attól lefelé az elővásárlási jog gyakorlása során érvényesen eltérni nem lehet Az árverés során a legtöbbet ígérő társulati tag ajánlatának megfelelő vételárral a szerződés az árverés időpontjának megfelelő hatállyal közte és az eladó között az utolsó Leütéssel

14 létrejöttnek tekintendő. Az árverésen a szerződés megkötésére jogot szerzett társulati tag elállhat a szerződés megkötésétől, amikor is a szerződés megkötésére a következő Legmagasabb ajánlatot tevő tag jogosult, de a szerződés megkötésétől visszalépő tag köteles a vételár különbözetet az eladónak megtéríteni Amennyiben az árverésen részt vett egyik tag sem kívánja ezt követően a szerződést megkötni, a szerződés megkötésétől visszalépő tag köteles az ajánlata és a későbbi vételár rti különbözetet megtéríteni Amennyiben a társulati tagok egyike sem kíván élni elővásárlási jogával, a társulat által gyakorolható elővásárlási jog kérdésében történő határozathozatal céljából az elnök köteles 30 harminc) napon belül elnökségi ülést összehívni Amennyiben az elnökség összehívására nem kerül sor, vagy az elnökség a szerződéses ajánlatnak az elnökhöz érkezésétől számított 60 (hatvan) napon belül nem dönt, úgy kell tekinteni, mintha a társulat elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. A határidő jogvesztő hatályú A társulat elnöke a szerződés megkötésétől vagy az elővásárlási jog gyakorlására rendelkezésre álló, legfeljebb 60 (hatvan) napos jogvesztő határidő elteltétől számított 3 rom) napon belül köteles igazolást kiállítani arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vagy annak elmaradására az alapszabályban meghatározottak szerint került sor. Ennek hiányában a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés semmis. IX. A TÁRSULAT MEGSZŰNÉSE 25. A társulat megszűnik, ha a) a társulatnak csak egy tagja marad; b) a társulat más társulattal egyesül; c) a társulat két vagy több társulatra szétválik; d) a társulatot felszámolják; e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; f) jogutód nélküli megszűnését határozza el A társulat megszűnése esetén a társulat vagyonát a tagok között meg kell osztani, s a társulat tulajdonában lévő erdőterület, társulati érdekeltségük arányába a tagok osztatlan közös tulajdonába kerül. X. A TÁRSULAT NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE ÉS TÖRVÉNYESÉGI FELÜGYELETE 26. Nyilvántartásba vétel A társulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). 27. Törvényességi felügyelet A társulat törvényességi felügyeletét a társulat székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény

15 rendelkezései szerint. XI A HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA, JOGORVOSLATOK 28. A társulat olyan rendelkezésével, határozatával, intézkedésével szemben, amely a jogosultnak a tagok névjegyzékébe történő felvételét megtagadta, vagy a tagi névjegyzékbe arra nem jogosultat vett fel, illetőleg a tag társulati érdekeltségét vagy szavazati jogát nem helyesen állapította meg, az érdekelt a határozat kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz Amennyiben a társulat tagja a társulat valamely tisztségviselőjének vagy szervének határozat folytán sérelmet szenvedett, a határozat kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül a felügyelőbizottságtól egyeztető tárgyalás kitűzését kérheti Amennyiben a sérelmet szenvedett tag kéri az egyeztetést, a felügyelőbizottság elnöke a kérelem beérkezését követő 15 (tizenöt) napon belüli időpontra egyeztető tárgyalást tűz ki, melyről a sérelmezett határozatot hozó tisztségviselőt vagy szerv vezetőjét, továbbá a kérelmezőt értesíti Amennyiben az egyeztetés valamely érdekelt fél távolmaradása vagy más egyéb okból eredménytelen, azt a felügyelőbizottság elnöke írásban megállapítja és az érdekelt felekkel írásban közli. A sérelmet szenvedett tag ennek kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül bírósághoz fordulhat és kérheti a sérelmezett határozat felülvizsgálatát Az egyeztetés iránti kérelem benyújtását követő 30 (harminc) nap elteltével, amennyiben a felügyelőbizottság elnöke az egyeztető tárgyalást nem tűzi ki, a sérelmet szenvedett tag közvetlenül fordulhat a bírósághoz Ha a társulat tagja sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve által hozott olyan határozat folytán, amely a törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, a tag a határozat kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 29. Az alapszabály a közgyűlésen történő elfogadásának napjával lép hatályba. 30. Az alapszabály egy példányát valamennyi tag számára hozzáférhető helyen kell tárolni. 31. Az alapszabály rendelkezéseit a közgyűlés szükség szerint felülvizsgálja. 32. Az alapszabály elfogadását követő 30 napon belül az erdőbirtokossági társulat elnöke köteles a cégbírósági bejegyzést kérni, továbbá az elfogadott alapszabály megküldésével az illetékes erdészeti hatóságot, védett természeti terület esetén az illetékes természetvédelmi hatóságot értesíteni. 33. A jelen alapszabályban külön nem szabályozott kérdésekben az erdőbirtokossági társulatról szóló évi XLIX. törvény rendelkezései irányadók. 34. A tagok megbízzák a Kőhegyi Ügyvédi Irodát (1067 Budapest, Podmaniczky u. 39. Dr.

16 Kőhegyi Tamás ügyvéd), jelen alapszabályt is érintő módosítások valamint az alapszabály egységes szerkezetének elkészítésével, és a cégbejegyzési eljárásban cégbírósági képviseletük ellátásával. A korábbi alapszabály módosításait és jelen alapszabály egységes szerkezetét a Döbröközi Hajagosi Erdőbirtokossági Társulat március 27. napján megtartott közgyűlése elfogadta.