Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő

Átírás

1 Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő és Fogyasztó Szövetkezet 9400 Sopron, Baross út 20. ALAPSZABÁLY Az alapító tagok a április 10-i alakuló közgyűlésükön elhatározzák, hogy a szövetkezetekről szóló évi X. törvény rendelkezései alapján szövetkezetet hoznak létre. A szövetkezet az Alapszabályban meghatározott összegű részjegy tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A Szövetkezet alakuló ülésén elfogadott, illetve megállapított Alapszabály a törvényesség keretein belül a Szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának önkormányzati alapokmánya, alkotmánya. A Szövetkezet tagjai a Szövetkezet Sopronban, április 10. napján kelt Alapszabály -át a Sopronban, május 25. napján kelt Alapszabály pótszerződése okiratra is kiterjedően a Sopronban, május 12. napján kelt Alapszabály május 12-i módosítása okiratban rögzítetteknek megfelelően módosították. A Szövetkezet tagjai a fentiekre figyelemmel a Sopronban, április 10. napján kelt Alapszabály -ukat a Sopronban, május 25. napján kelt Alapszabály pótszerződése okiratra is kiterjedően a Sopronban, május 12. napján kelt Alapszabály május 12-i módosítása okiratban rögzített módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan állapítják meg a jelen okiratban rögzítetteknek megfelelően azzal, hogy a módosításokat a Szövetkezet tagjai a jelen egységes szerkezetű Alapszabály -ban ARIEL típusú betűvel és vastag dőlt stílussal jelölik. I. Fejezet Alapvető rendelkezések 1.) A szövetkezet elnevezése, székhelye, alapításának időpontja. A Szövetkezet: teljes neve: Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő és Fogyasztó Szövetkezet rövidített neve: Sopron Háza Tája Szövetkezet székhelye: 9400 Sopron, Baross út 20. A Sopron Háza Tája Szövetkezet székhelye a központi ügyintézés helye. A szövetkezet további telephelyeket, fióktelepeket, irodákat és képviseleteket nyithat. alapításának napja: április ) A Szövetkezet alapításának célja a.) b.) c.) d.) A tagság önkéntességének elve mentes minden mesterséges korlátozástól vagy bármilyen politikai, vallási és egyéb természetű megkülönböztetéstől, és nyitva áll mindazon természetes és jogi, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok előtt, akik hajlandók és alkalmasak a Szövetkezet Tagjává válni. A Tagok Szövetkezethez kapcsolódó érdekeinek összehangolása. A hasonló vagy azonos gazdasági érdeket képviselő szereplők, a szövetkezeti programhoz csatlakozva tömörülnek, így szövetkezeti önsegélyező csoportot hoznak létre. Anyagi eszközeik biztosításával a Szövetkezet keretei között egymást segítik, egymásért kezességet vállalnak annak érdekében, hogy a gazdasági verseny hátrányait kiegyenlítsék, illetve csökkentsék, javítva ezzel saját piaci pozíciójukat, elősegítve beszerzési és fogyasztási igényeik teljesebb kielégítését. A Tagok és a Szövetkezet együttműködő tevékenysége a Tagok közös javát kell szolgálnia úgy, hogy valamennyi Tag saját részvételének, az eredményességhez való hozzájárulásnak megfelelően részesüljön a Szövetkezet gazdasági eredményéből.

2 e.) f.) g.) h.) i.) A Szövetkezet kiemelt célja, hogy Tagjai részére lehetőség nyíljon: a vállalkozói szellem és szabadság feltételeinek erősítésére, a gazdasági együttműködésre, a hatékonyság növelésére, a válságok, csődhelyzetek megoldására, a vállalkozások menedzselésére, üzletviteli tanácsadásra, előkészítő- és közvetítő szolgáltatás végzésére, a vállalkozások, termelési egységek kockázat csökkentesére, a termelésbiztonság növelésére a Tag és a Szövetkezet közötti kockázat megosztással, a tervszerű szolgáltatások végzésére, és a szolgáltatások igénybe vételére a gazdasági hatékonyság növekedésével a szociális ellátottság fokozására, - nyereséges értékesítésre, termelésre és termeltetésre, stb. Tájékoztató szolgáltatásával szervezőként (mentor) segítséget nyújtson a tagsági állomány bővüléséhez. Közvetítő szolgáltatásaival, kedvezményes árkialakítással segíti a természetes személy Tagok és (közvetlen) családtagjaik, a Szövetkezethez csatlakozó cégek és a munkaviszonyban levő dolgozóik nagybani fogyasztását. Az egyének gazdasági tevékenységét nagyobb egységbe illessze. Segíti a társadalmi szociális, oktatási, kulturális, sport, közművelődési, és egyéb szükségletek kielégítését, az életkörülmények javítását. 3.) A Szövetkezet tevékenysége A Szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény szövetkezet számára nem tilt. A Szövetkezet főtevékenysége: Vegyestermékkörű nagykereskedelem Egyéb tevékenységi körök: Kenyér; friss pékáru gyártása Tésztafélék gyártása Textilszövés Textilkikészítés Kötött, hurkolt kelme gyártása Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) Szőnyeggyártás Kötéláru gyártása Nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat) Egyéb textiláru gyártása m.n.s Bőrruházat gyártása Munkaruházat gyártása Felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat) Alsóruházat gyártása Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása Szőrmecikk gyártása Kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása Egyéb kötött, hurkolt ruházati termék gyártása Bőr, szőrme kikészítése Táskafélék, szíjazat gyártása Épületasztalos-ipari termék gyártása Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása Háztartási kerámia gyártása Egészségügyi kerámia gyártása Kerámia szigetelő gyártása Műszaki kerámia gyártása Egyéb kerámiatermék gyártása Kőmegmunkálás Érmegyártás Ékszergyártás Divatékszer gyártása

3 Játékgyártás Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme Dísznövény nagykereskedelme Élőállat nagykereskedelme Bőr nagykereskedelme Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem Hús-, húskészítmény nagykereskedelme Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme Ital nagykereskedelme Cukor, édesség nagykereskedelme Kávé-, tea-, kakaó-, fűszer-nagykereskedelem Egyéb élelmiszer nagykereskedelme Élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelme Textil-nagykereskedelem Ruházat, lábbeli nagykereskedelme Porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelem Illatszer nagykereskedelme Gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme Óra-, ékszer-nagykereskedelem Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s Vegyi áru nagykereskedelme Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme Hús-, húsáru kiskereskedelme Hal kiskereskedelme Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem Ital-kiskereskedelem Dohányáru-kiskereskedelem Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem Textil-kiskereskedelem Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme Villamos háztartási készülék kiskereskedelme Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme Könyv-kiskereskedelem Újság-, papíráru-kiskereskedelem Zene-, videofelvétel kiskereskedelme Sportszer-kiskereskedelem Játék-kiskereskedelem Ruházat kiskereskedelem Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem Gyógyszer-kiskereskedelem Gyógyászati termék kiskereskedelme Illatszer-kiskereskedelem Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme Óra-, ékszer-kiskereskedelem Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme Használtcikk bolti kiskereskedelme Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme Textil, ruházat, lábbeli piaci kiskereskedelme Egyéb áruk piaci kiskereskedelme Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Üzletvezetés Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés

4 M.n.s. egyéb oktatás Előadó-művészet Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység Alkotóművészet Művészeti létesítmények működtetése M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás A Szövetkezet a fentiek szerinti tevékenységi körökön belül azon gazdasági tevékenységek folytatását, amely tevékenységek folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, csak abban az esetben végzi, illetve kezdi meg, ha e tevékenységek folytatásához a szükséges engedélyt a társaság ezen tevékenységek megkezdését megelőzően beszerzi. 4.) A Szövetkezet részjegy-tőkéje [jegyzett tőkéje]. A Szövetkezet részjegy-tőkéje (jegyzett tőkéje) a Tagok vagyoni hozzájárulásának összege, amelyet a részjegyek jelenítenek meg A részjegy-tőke alapításkori nagysága: ,- Ft, azaz Kétszázhetvenötezer forint A részjegy-tőke alapításkor kizárólag készpénzből áll A részjegy névértéke: ,- Ft [Huszonötezer forint] Minden alapító tag egy-egy részjegy névértéknek kifizetésére vállal kötelezettséget Az alapító tagok a részjegy-tőke 100 %-át [száz százalékát] 8 [nyolc] napon belül a szövetkezet rendelkezésére bocsátják. Az alapító tagok az általuk biztosítandó részjegy névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulást kötelesek a fentiekben megjelölt határidőn belül a szövetkezet házipénztárába hiánytalanul és készpénzben, egyösszegben befizetni. Az alapító tagok által biztosítandó részjegy névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulásoknak az alapító tagok részéről a szövetkezet házipénztárába történt befizetéséről a szövetkezet igazgatóságának elnöke a befizetéssel egyidejűleg igazolást állít ki. A részjegy-tőke csak gazdasági szempontból értékelhető eszközökből állhat. 5.) A Szövetkezet időtartama. A Szövetkezet határozatlan időre jön létre. II. Fejezet A tagsági jogviszony létrejötte, a részjegy, a tagnyilvántartás, a tagsági jogviszony tartalma, a befektető tag 6.) A tagsági jogviszony létrejötte A szövetkezeti tagsági jogviszony a Szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelem alapján tagfelvétellel keletkezik A Tagok felvételénél, továbbá a Tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani A Tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a Szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a Szövetkezet céljainak megvalósításában való vagyoni és személyes közreműködést. A nem természetes személy Tagok száma nem érheti el a taglétszám felét A tagfelvételről az Igazgatóság dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen.

5 A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni és a közgyűlést tájékoztatni kell. Az Igazgatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja a tagfelvétel törvényben foglalt feltételeinek meglétét, valamint azt, hogy a kérelmező képes-e részt venni a Szövetkezet tevékenységében A tagsági jogviszony - eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a Tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a Szövetkezet részére befizette, illetőleg nem pénzbeli hozzájárulásként átadta. A Szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy felvételi kérelmében más szövetkezeti Tag részjegyének megvételi szándékáról nyilatkozhat, ilyenkor a Szövetkezeti törvény 50. (2) bekezdése szerinti részjegyet nem kell jegyeznie A kérelmező a felvételi kérelmét elutasító döntés ellen a soron következő közgyűléshez fordulhat Természetes személyként Tag az lehet, aki 18. életévet betöltötte, illetve az a 14. éven felüli személy, akinek törvényes képviselője a Szövetkezetbe történő belepéshez hozzájárult Tilos a Tagokat felhívás útján gyűjteni. 7.) A részjegy. A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettség-vállalását a részjegy jeleníti meg. A részjegyen fel kell tüntetni: a Szövetkezet nevét, székhelyet; a Tag nevét (cégnevet), lakóhelyét (székhelyét); a Tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét; a részjegy kiállításának időpontját, és a kiállítására jogosult személy aláírását 8.) A tagnyilvántartás. A Szövetkezet a Tagokról nyilvántartást vezet, amely ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltséget igazolja. A tagnyilvántartás tartalmazza: a.) a Tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), b.) a Tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint c.) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. 9.) A tagsági jogviszony tartalma. 9.1.) A Tag alapvető joga, hogy a.) részt vegyen a Szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; b.) igénybe vegye a Szövetkezet által a Tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit; c.) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen; d.) tisztséget viseljen a Szövetkezetben; a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a Szövetkezetet érintő bármely kérdésről. A Szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a Tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg. 9.2.) A Tag alapvető kötelezettsége, hogy a.) teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a Szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében;

6 b.) védje a Szövetkezet vagyonát. 10.) A befektető tag. A szövetkezet befektető tagot nem vesz fel. III. Fejezet A vagyoni hozzájárulás 11.) Jogi személyek, illetve jogi személlyel nem rendelkező egyéb társaságok az alaptőke biztosítása érdekében társaságonként legalább 4 db [négy darab] ,- Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű részjegyet jegyeznek. Önkormányzatok, és szociális tevékenységet folytató társaságok legalább 4 db [négy darab] ,- Ft, azaz Egyszázezer forint névértékű részjegyet jegyeznek. Természetes személyek az alaptőke biztosítása érdekében fejenként legalább 1 db [egy darab] ,- Ft, azaz Huszonötezer forint névértékű részjegyet jegyeznek. 12.) A vagyoni hozzájárulás 1 [egy] hónapon belül teljesíthető, a részteljesítés aránya belépéskor minimum 50% [ötven százalék], a további 50%-os [ötven százalékos] részletet egy hónapon belül kell teljesíteni. A tagok az általuk biztosítandó [jegyzett] részjegy(ek) névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulást kötelesek a fentiekben megjelölt határidőn belül a szövetkezet házipénztárába hiánytalanul és készpénzben befizetni. A tagok által biztosítandó [jegyzett] részjegy(ek) névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulásoknak a tagok részéről a szövetkezet házipénztárába történt befizetéséről a szövetkezet igazgatóságának elnöke a befizetéssel egyidejűleg igazolást állít ki. 13.) A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet. 14.) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen forgalomképes vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás (szellemi apport,- know-how,- stb.), valamint vagyoni értékű jog ide értve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is lehet. A tag munkavégzésére vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. A nem pénzbeli hozzájárulás értékének meghatározását kizárólag bejegyzett könyvvizsgáló által szolgáltatott hivatalos szakvélemény képezi, melyet a Szövetkezet alapításakor vagy a későbbiekben a tagfelvételre vonatkozó írásbeli kérelem benyújtásával egyidejűleg kell a tagnak jelentkező jogi személynek valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak benyújtania. A nem vagyoni hozzájárulás megjelölését, értékét a részjegy jegyzési ív és az Alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képező apportlista tartalmazza. A nem pénzbeli hozzájárulást nyújtó Tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 [öt] éven át helytállni tartozik a Szövetkezetnek azért, hogy a hozzájárulás megjelölt értéke nem haladja meg a hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennállott értéket. 15.) A részjegy másra - a Szövetkezet Tagja, valamint évi X. törvény (Szövetkezeti törvény) a 43. (2) bekezdésében meghatározott esetben a Szövetkezetbe Tagként belépő személy kivételével - nem ruházható át, és a szövetkezeti Tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt bírósági végrehajtás alá nem vonható. 16.) A Tag örököse (jogutóda) a Szövetkezeti törvényben meghatározottak szerint kérheti a Taggá való felvételét. Felvétel hiányában vele el kell számolni. 17.) A tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a Tagot, illetve örökösét (jogutódát), a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került

7 felhasználásra. A részjegy névértékének az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, a számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 [harminc] napon belül kerül sor. Ha az elszámolás alapjául szolgáló összeg a névértéket meghaladja, akkor a különbözet összegét a közgyűlés által meghatározott időszak alatt kell kifizetni. 18.) A részjegy a Szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít. 19.) A szövetkezeti vagyon védelme. IV. Fejezet A Szövetkezeti vagyon védelme, a tagi kölcsön, a pótbefizetés A Szövetkezet saját tőkéjéből a Tag javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a Szövetkezet fennállása során kizárólag csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén, a tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a Szövetkezetnek a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el az alapítási tőke mértékét. Az Igazgatóságnak írásban kell nyilatkozni arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a Szövetkezet fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért, az Igazgatóság tagjai a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felelnek. Kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás is. Azokat a kifizetéseket, amelyeket az első bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a Szövetkezet részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a Szövetkezet bizonyítja a Tag rosszhiszeműségét. 20.) A tagi kölcsön. A Szövetkezet Tagja ha tagsági jogviszonya legalább 1 [egy] éve fennáll a Szövetkezetnek kamatmentesen vagy kamat ellenében kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha az Alapszabályban meghatározott kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette. A Szövetkezet számára nyújtott tagi kölcsönt csak a Szövetkezet céljainak megvalósítására szabad felhasználni. A tagi kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a saját tőke kétszeresét. Az Alapszabály, valamint az Igazgatóság által elfogadott szabályzat a tagi kölcsön igénybe vételének lehetőségét, felhasználásának és visszafizetésének rendjét részletesen meghatározza. Tagi kölcsön nyújtása esetén a Szövetkezet és a Tag közötti megállapodást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 21.) Pótbefizetés. A Szövetkezet veszteségének rendezése érdekében a Tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában, évente legfeljebb egy alkalommal, pótbefizetésre kötelezhetők, amelynek mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás 30 %-át [harminc százalékát]. A pótbefizetés a Szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a Tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre csak a vagyoni hozzájárulás teljes befizetése után kerülhet sor. Ha a Tag a pótbefizetési kötelezettséget a közgyűlés által megjelölt időpontig nem teljesíti, a Szövetkezeti törvény 61. b) pontja alapján a tagsági jogviszonya megszűnik. V. Fejezet

8 A Szövetkezet és a Tag gazdasági együttműködése Az együttműködés megvalósulhat: a Tagok beszerzéseinek, termékeik feldolgozásának, értékesítésének lebonyolításában; a Tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítésében és vásárlási visszatérítés nyújtásában; közös gazdálkodásban; a Tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociálisan hátrányos helyzetük egyéb módon való javításában; a gazdasági együttműködés konkrét módjához igazodó egyéb formában. VI. fejezet Személyes közreműködés és munkavégzés a Szövetkezetben; juttatások és támogatások a Tagok valamint közeli hozzátartozóik részére 22.) Személyes közreműködés és munkavégzés a Szövetkezetben. A személyes közreműködés történhet termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel, illetve munkavégzéssel. Személyes közreműködés esetén a fentiek alapján a Tag és a Szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése - a Tag halálától eltekintve - a munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs kihatással, kivéve, ha felek ezt kikötötték. 23.) Juttatások és támogatások a Tagok valamint közeli hozzátartozóik részére. A juttatások és támogatások lehetnek: szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség eseten biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás, stb.), oktatási támogatások (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása, stb.), kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása, stb.), közművelődési tevékenység támogatása (ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása, stb.), sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása, stb.), egyéb, a Szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása. A juttatások és támogatások finanszírozása A Szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékben közösségi alapot képez a juttatások és támogatások fedezete céljára. A felosztást, támogatást, juttatást külön szabályzat tartalmazza. VII. Fejezet A Szövetkezet adózás utáni eredményének felosztása A közgyűlés - az Igazgatóságnak a Felügyelő Bizottság véleményével együtt előterjesztett javaslata alapján, a Számviteli törvény szerinti beszámoló ismeretében a Szövetkezet összes tagja felének, de legalább a jelen lévők kétharmadának a szavazatával dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról. A közgyűlés meghatározza, hogy a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredmény mekkora: a.) hányadát osztja szét a Tagok között a Szövetkezettel való gazdasági együtt működésük arányában; b.) hányadát helyezi tőketartalékba (min. az üzleti év eredményének 10 %-a), amire a Szövetkezetből

9 c.) d.) e.) kilepő Tagok nem formálhatnak jogot, hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználásra vonatkozó javaslathoz a közgyűlés által felhatalmazott országos szövetkezeti szövetség nyilatkozatát be kell szerezni. hányadát osztja szét a Tagok között a részjegyeik arányában, hányadát fordítja egyéb célra (pl. beruházásra), viszi át a következő évre, stb. Az Alapszabály lehetővé teszi, hogy a Tagot megillető juttatás nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesülhet. 24.) A tagsági jogviszony megszűnik, ha: VIII. Fejezet A tagsági jogviszony megszűnése a.) a Tag a Szövetkezetből kilép; b.) a Tag a vagyoni hozzájárulását, pótbefizetési kötelezettséget az alapszabályban vagy közgyűlési határozatban meghatározott időpontig nem teljesítette; c.) Tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével d.) a Szövetkezet a Tagot kizárja; e.) a Szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnésével. 25.) Kilépés a Szövetkezetből. A kilépési szándékot az Igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági jogviszony megszűnése között minimum 30 [harminc] napnak kell eltelnie, azonban nem lehet hosszabb három hónapnál. 26.) A Tag kizárása. A Szövetkezet Igazgatósága kizárhatja azt a Tagot, aki - neki felróható módon - a Szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget. Az Igazgatóság kizárásról ülésen dönt, melyre az érintett Tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett Taggal írásban is közölni kell. A kizárásról hozott határozat ellen a Tag a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 [harminc] napon belül a közgyűléshez fordulhat, e napirend tárgyalása során azonban nem gyakorolhatja a szavazati jogát. A Tag a közgyűlés kizárásról hozott vagy a kizárást megerősítő határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti, a keresetindításnak halasztó hatálya van. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30 [harminc] nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha: a.) a határozat későbbi időpontot állapít meg, b.) a határozat bírósági felülvizsgálata céljából keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, c.) a Tag kérelmére a közgyűlés korábbi időpontot állapít meg. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt Tag által - nem vagyoni hozzájárulásként - a Szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt Tag, illetőleg tagsági viszonyt nem létesítő örököse (jogutódja) részére ki kell adni, amennyiben a használatba adott vagyontárgy még a Szövetkezet rendelkezésére áll. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a Szövetkezet birtokában, a Szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén, a kiadásig terjedő időre a volt Tag, illetőleg tagsági jogviszonyt nem létesítő örököse (jogutódja) részére díjat kell fizetni. A használati díj összegét a felek megállapodása határozza meg.

10 IX. Fejezet A Szövetkezet vagyona és gazdálkodása; a közösségi alapra vonatkozó külön szabályok 27.) A Szövetkezet vagyona A Szövetkezet vagyona a Szövetkezet saját tőkéje, amely magában foglalja a részjegy-tőkét (jegyzett tőkét), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot (ezen belül a közösségi alapot), az értékelési tartalékot, valamint a tárgyév mérleg szerinti eredményét. A Szövetkezet részjegy-tőkéje (jegyzett tőke) a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a Tagok részére kiállított részjegyek igazolják. 28.) A Szövetkezet gazdálkodása A Szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény szövetkezet számára nem tilt. Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetőleg tagja lehet, amelyben a felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét. A Szövetkezet a tulajdonában álló és a Tagok vagy mások által használatába adott eszközökkel gazdálkodik. A Szövetkezet a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A szövetkezeti Tag a Szövetkezet tartozásaiért a részjegyével felel. 29.) Közösségi alap A Szövetkezet közgyűlése a részjegy-tőkén (jegyzett tőkén) felüli vagyon egy részét a közösségi alapba helyezheti és azt a lekötött tartalékban kell nyilvántartani. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve. A közösségi alap képzése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel történik. A Szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése eseten - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az Alapszabály rendelkezése szerinti szövetkezet, vagy a szövetkezeti szövetség részére kell átadni. A közösségi alap a nyereségből való részesedésként, illetőleg a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe. X. Fejezet A Szövetkezet önkormányzati szervei A szövetkezet szervei a következők: 30.) A közgyűlés. A közgyűlés. Igazgatóság. Felügyelő Bizottság. A Szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a Tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a.) az Alapszabály módosítása; b.) az Igazgatóság elnökének és tagjainak (ügyvezető elnökének), valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása;

11 c.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d.) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről; e.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról; f.) az alapszabályban meghatározott esetekben a Tag kizárása, illetőleg a Tagot kizáró határozat felülvizsgálata; g.) döntés a Szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról; h.) döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről; i.)döntés a Szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről; j.)döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról; k.) döntés a Szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; l.) döntés pótbefizetés elrendeléséről; m.) a részjegyek névértékének megváltoztatása; n.) a tagsági jogviszony megszűntetése vagy megszűnése esetén a részjegy névérteken felüli összege kifizetése időpontjának megállapítása, amelyet a szövetkezet egyéb kötelezettségeire figyelemmel kell meghatározni, de a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 8 évnél nem lehet hosszabb; o.) mindaz, amit törvény vagy Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer,- az alapszabályban meghatározottak szerint - meghirdetett helyen össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlést - ha a Szövetkezeti törvény másként nem rendelkezik - az Igazgatóság hívja össze. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (rendkívüli közgyűlés), ha a.) olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a Szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a Szövetkezet jogszabályban vagy az Alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna; b.) a Tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelő Bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. A közgyűlést (rendkívüli közgyűlést) - a napirend közlésével - a megjelölt időpont előtt legalább 15 [tizenöt] nappal, írásban kell összehívni. A közgyűlést hirdetményi úton is össze lehet hívni. A hirdetmény közzétételi helye a Kisalföld című napilap. A közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatos iratokat a Tagoknak meg kell küldeni. A közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell: a.) a Szövetkezet cégnevét és székhelyét; b.) a közgyűlés időpontját és helyét; c.) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; d.) a közgyűlés napirendjét; e.) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; f.) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját. A Tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 [nyolc] nappal megelőzően kell benyújtani az Igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a Tagoknak a közgyűlés időpontját legalább 3 [három] nappal megelőzően meg kell küldeni. A közzétett (kiegészített) napirenden nem szereplő ügyben a közgyűlés nem hozhat döntést. Ha a közgyűlésen valamennyi szövetkezeti Tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre. A közgyűlés napirendjére javasolt ügyekre vonatkozóan az Igazgatóság minden Tagnak köteles felvilágosítást adni. A közgyűlésre minden Tagot meg kell hívni. A Tag a Szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet. A Tag joga, hogy a közgyűlésen napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. A közgyűlésen minden Tagnak egy szavazata van.

12 Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a Tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A Szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó testületek, illetőleg érdekképviseleti szervezetek képviselői a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt Jegyzőkönyv. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. A jegyzőkönyvet az Alapszabályban meghatározott módon megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti Tag írja alá. Bármely Tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az igazgatóságtól a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a.) a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; b.) a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat; c.) a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre; d.) a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; e.) a közgyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét; f.) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték A jegyzőkönyv hitelesítése. Akit jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztanak, mindvégig köteles jelen lenni a közgyűlésen (ülésen), ha valamelyik hitelesítő mégis eltávozik, akkor helyette másik jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani. Ebben az esetben a jegyzőkönyvet mind a három (a távozónak is) hitelesítőnek alá kell írnia. A hitelesítő a jegyzőkönyv aláírását okszerűen akkor tagadhatja meg, ha abban az elhangzottakhoz képest lényegesen eltérő és érdemi jelentőséggel bíró történéseket rögzítettek, vagy ilyen tények, történések hiányoznak A közgyűlés határozatképessége. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti Tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő Tagok egyszeri szótöbbségével hozza, kivéve mindazokat a kérdéseket, amelyek vonatkozásában a Szövetkezeti törvény kétharmados többséget ír elő. A.) B.) C.) A szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az alábbi döntések meghozatalához: a.) döntés a Szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; b.) döntés pótbefizetés elrendeléséről. A Szövetkezet összes tagja felének, de legalább a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges: a.) az alapszabály módosításához. A Szövetkezet összes tagja kétharmadának szavazata szükséges: a.) döntés a Szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről; b.) a részjegyek névértékének megváltoztatásához. A Tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az Igazgatóság és a

13 Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, valamint más, az Alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő a közgyűlésen több Tag képviseletére is jogosult. Az egy képviselő által képviselhető Tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti Tagok 10%-át [tíz százalékát]. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a 8 [nyolc] napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés a megjelent Tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot, de nem dönthet a Szövetkezeti törvény 20.. (2) bekezdésének a), i), k) és l) pontjaiban foglalt kérdésekről. Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre. A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai megválasztására és visszahívására vonatkozó határozatok kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt. 31.) A Szövetkezet vezető tisztségviselői. A Szövetkezet vezető tisztségviselői: az Igazgatóság elnöke és tagjai. A vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a Szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni feladataikat. A jogszabályok, az Alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, illetőleg kötelességeik vétkes megszegésével a Szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint egyetemlegesen felelnek a Szövetkezettel szemben, akkor is, ha a Szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a Felügyelő Bizottságnak bejelentette. Vezető tisztségviselőnek csak nagykorú természetes személy választható, ideértve a jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társasági tagokat a Szövetkezetnél képviselő természetes személyeket is. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselő a Szövetkezet belső működése körében a Szövetkezettel, illetve annak szerveivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása a közgyűlés általi visszahívással. A közgyűlés a vezető tisztviselő visszahívásáról a szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbséggel dönt Nem lehet vezető tisztségviselő: a.) aki nem tagja a Szövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) Tag képviselője. b.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c.) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült; d.) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél; e.) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig; f.) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet felszámolási eljárás folytan megszüntették, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig. g.) aki vezető tisztségviselő a Szövetkezettel azonos főtevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben. A közgyűlés egyszeri szótöbbséggel hozott határozattal ettől eltérhet.

14 Nem lehetnek egyidejűleg a Szövetkezet Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának tagjai azok, akik egymásnak Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozói, azaz a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. A közgyűlés az Igazgatóság működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a Felügyelő Bizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az Igazgatóság ügyvezetési feladatait. Az Igazgatóság hatáskörében eljáró felügyelő bizottsági tag ezen időszakban a Felügyelő Bizottság munkájában nem vehet reszt Vezetői tisztségviselői megbízás megszűnése. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása: a.) a megbízatás időtartamának lejártával; b.) a vezető tisztségviselő halálával; c.) lemondással; d.) a közgyűlés általi visszahívással; e.) tagsági jogviszony megszűnésével, kivéve, ha a tisztség ellátásához tagsági jogviszony nem szükséges. f.) összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg Lemondás a vezetői tisztségről. 32.) Az Igazgatóság. A vezető tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat. Ha a Szövetkezet működőképessége szükségessé teszi, a lemondás legkésőbb a bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új vezető tisztségviselő megválasztásáról mar e határidő elteltét megelőzően döntött. A lemondás hatályának időpontját az előbbi időkereten belül a Felügyelő Bizottság állapítja meg. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő köteles a halaszthatatlan döntéseket meghozni, illetve döntések meghozatalában részt venni A Szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az Igazgatóság végzi, jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatóság elnökét (aki egyben a Szövetkezet elnöke) és tagjait a közgyűlés három évre választja. Az Igazgatóság elnöke és tagjai (az ügyvezető elnök) tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. Az Igazgatóságnak 3 [három] tagja van Határozatképesség. Az Igazgatóság határozatképes, ha legalább három fő jelen van. Határozatait 3 fő egyhangú szavazatával hozza meg. Az Igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az Igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg Hatáskör. Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket Szövetkezeti törvény vagy az Alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a Felügyelő Bizottság hatáskörébe. Az Igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról. Az Igazgatóság köteles a tevékenységéről, a Szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek és

15 három havonként a Felügyelő Bizottságnak beszámolni. Az Igazgatóság köteles szabályzatot elfogadni a munkáltatói jogok gyakorlásáról. Az Igazgatóság évente egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a tevékenységéről, valamint a Szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A Szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése az Igazgatóság feladata. Az Igazgatóság a Felügyelő Bizottságnak három havonta jelentést tesz a Szövetkezet gazdálkodásának adatairól. Az Igazgatóságnak legalább három havonként ülést kell tartania. Az Igazgatóságnak ülést kell tartania ezen időszakon belül is, ha azt a közgyűlés határozata előírja; vagy a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság elnöke, vagy a Tagok 1/10-e írásban kéri. Az Igazgatóság ülésére a Felügyelő Bizottság elnökét meg kell hívni. Az Alapszabály módosítását az Igazgatóság köteles az illetékes Cégbíróságnak bejelenteni. Az Igazgatóság minden olyan adatot, nyilatkozatot köteles a Cégbíróságnak bejelenteni, ill. tudomására hozni, amelyet jogszabály előír. Az Igazgatóság feladata, hogy gondoskodjon a Szövetkezet működésére vonatkozó jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és a Szövetkezet vagyonának kellő védelméről Jogviszony megszűnése. a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) a megbízatás időtartamának lejártával; a halálával; lemondással; a közgyűlés általi visszahívással; a tagsági viszony megszűnésével szövetkezeti törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg A Szövetkezet Igazgatósága. A közgyűlés az Igazgatóságot 3 [három] évre nevezi ki. Az Igazgatóság tagjainak megbízatása 3 [három] évre, május 12. napjától május 12. napjáig szól. Az Igazgatóság tagja és elnöke: Németh Éva Lakcíme: 9400 Sopron, Baross út 20. Anyja neve: Fliegenschnee Judit Születési helye, dátuma: Sopron, augusztus 5. Adóazonosító jele: Az Igazgatóság tagjai: Kovács Ibolya Lakcíme: 9400 Sopron, Ady Endre u. 42. Anyja neve: Sárkány Viola Születési helye, dátuma: Sopron, július 30. Adóazonosító jele: Csiszár Péter Lakcíme: 9451 Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 41. Anyja neve: Mészáros Anna Születési helye, dátuma: Röjtökmuzsaj, április 13.

16 Adóazonosító jele: ) A Felügyelő Bizottság. A közgyűlés a Felügyelő Bizottságot 3 [három] évre nevezi ki. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása 3 [három] évre, május 12. napjától május 12. napjáig szól A Felügyelő Bizottság jogai és kötelezettségei. a.) A Szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a Szövetkezet irataiba betekinthet; b.) felhívhatja az Igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az Alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el; c.) indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; d.) összehívhatja a közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; e.) az Igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a Szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést; f.) a Számviteli törvény szerinti beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a Szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül a számviteli törvény szerinti beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; g.) javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására; h.) bűntető feljelentést tesz a Szövetkezet vezető tisztségviselője ellen. i.) A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől, a Tagoktól, a munkavállalóktól a Szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel, j.) a Felügyelő Bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a Szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, k.) a Szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a Felügyelő Bizottság indítványairól 30 napon belül határozni, illetve állást foglalni, l.) a Felügyelő Bizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek, m.) a Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze A Felügyelő bizottsági tag megbízása megszűnése. a.) b.) c.) d.) e.) f.) a tag halálával; megbízatás időtartamának lejártával; lemondással; a közgyűlés általi visszahívással; a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével. ha a tag az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg A Szövetkezet 3 [három] tagú Felügyelő Bizottságának feladatait ellátó tagok. A Felügyelő Bizottság tagja és elnöke: Balogh László Lakcíme: 9028 Győr, Soproni út 11. III. 2. Anyja neve: Ács Terézia Születési helye, dátuma: Csorna, november 17. Adóazonosító jele: A Felügyelő Bizottság tagjai:

17 Miletits Antal Lakcíme: 9464 Und, Új utca 12. Anyja neve: Koczér Ágnes Születési helye, dátuma: Und, június 6. Adóazonosító jele: Demsa Ferenc Lakcíme: 9485 Nagycenk, Dózsa körút 50. Anyja neve: Kiss Gabriella Születési helye, dátuma: Mosonmagyaróvár, december 16. Adóazonosító jele: ) A Szövetkezet kártérítési felelőssége. XI. Fejezet Kártérítési felelősség A Szövetkezet a Tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. A Szövetkezet - vétkességére tekintet nélkül - köteles a Tagjának megtéríteni azt a kárt, amely a Tagot a tagsági jogviszony keretében történő munkavégzés során érte, vagy a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett. Mentesül a Szövetkezet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a Tag elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a Szövetkezet a kár azon részének megterítése alól, amelyet a Tag vétkes magatartása idézett elő. A Szövetkezet nevében eljáró Tag károkozása esetén a károsulttal szemben a Szövetkezet tartozik felelősséggel. A Szövetkezet a károkozóval szembeni igényét érvényesítheti. 35.) A Tag kártérítési felelőssége. A Tag a Szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel, kivéve, ha a Tag a Szövetkezettel fennálló munkajogviszony keretében okoz kárt. A Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni a munkajogviszony jellegű munkavégzéssel összefüggésben a Tag által a Szövetkezetnek okozott károk esetében. XII. A Szövetkezet megszűnése A Szövetkezet a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg. A szövetkezet megszűnik, ha a közgyűlés elhatározza jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést, Tagjainak száma a törvényben meghatározott létszám alá csökken és 6 [hat] hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot, a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. Ha a Szövetkezet jogutód nélkül szűnik meg, a felszámolás miatti megszűnés kivételével - törvény eltérő rendelkezése hiányában - végelszámolásnak van helye. A Szövetkezet végelszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról is a végelszámolásról szóló évi V. törvény irányadó, azzal, hogy a cégbíróság által kirendelt végelszámoló, illetőleg a végelszámoló szervezet nevében eljáró személy (a továbbiakban együtt: végelszámoló) csak az lehet, aki megfelel a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére és a szakmai követelményekre vonatkozó szabályoknak. A felszámolási eljárás, illetőleg a végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket, a Tagok között - vagyoni hozzájárulásuk arányában - fel kell osztani, és részükre ki kell fizetni a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvényben, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvényben foglalt határidők betartásával.

18 XIII. Fejezet A bírósági út és a törvényességi felügyelet 36.) A Szövetkezet törvényességi felügyeletét a Szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény rendelkezései szerint. 37.) Bármelyik tag kérheti a bíróságtól a Szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a Szövetkezet alapszabályába ütközik. 38.) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló kerestet a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 [harminc] napos jogvesztő határidő alatt a Szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak a tag kizárására vonatkozó határozat kivételével nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. 39.) A jogsértő határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt. XIV. Fejezet Szövetkezeti jogvitának minősül: Szövetkezeti jogviták a Szövetkezet és Tagjai - ideértve a kizárt vagy a Szövetkezettől egyébként megvált korábbi Tagot is - közötti, e minőségükből adódó valamennyi jogvita, valamint a Tagok egymás közötti jogviszonyában az alapszabállyal kapcsolatban vagy a Szövetkezet működésével összefüggésben keletkezett jogvita. A szövetkezeti jogvitának rendezését a Felügyelő Bizottságnak be kell jelenteni. A Felügyelő Bizottság munkájában a jogvita rendezését permegelőző közvetítői (békéltetői) bizottság segíti. Amennyiben a permegelőző közvetítői (békéltető) bizottság tevékenységnek 7 [hét] napon belül nincs eredménye, akkor 5 [öt] napon belül bírósághoz fordulhat a felperes. A közvetítői (békéltetői) bizottság az egységét (egyet nem értést) köteles írásba foglalni. XV. Fejezet A Szövetkezet képviselete, a cégjegyzés A Szövetkezetet az Igazgatóság elnöke, valamint az Igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. Az Igazgatóság elnökének (ügyvezető elnökének) és az Igazgatóság tagjának cégjegyzési joga önálló. Az Igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállalók cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges. Az Alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés határozata korlátozhatja az Igazgatóság képviseleti jogát, a korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A korlátozás megsértéséből eredő károkért az Igazgatóság tagjai a Szövetkezettel szemben egyetemlegesen felelnek. A cégjegyzés akként történik, hogy a Szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott teljes elnevezése vagy rövidített neve alá az igazgatóság tagjai és az igazgatóság elnöke önállóan, minden korlátozás nélkül, egyszemélyben ír alá, a cégjegyzésre feljogosított munkavállalók közül pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges. XVI.

19 Záró rendelkezések A jelen szövetkezeti alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos szövetkezetekről szóló évi X. törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak. Sopron, május Németh Éva Kovács Ibolya Farkas Zoltán Csiszár Péter szövetkezeti tag, szövetkezeti tag, szövetkezeti tag, szövetkezeti tag, Igazgatóság elnöke jegyzőkönyv vezető jegyzőkönyv hitelesítő jegyzőkönyv hitelesítő Ellenjegyzem : Sopron, május 12. dr. Ocsák József ügyvéd 9400 Sopron, Bezerédj utca 22. Záradék: A jelen egységes szerkezetű Alapszabály rendelkezéseit a Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő és Fogyasztó Szövetkezet a május 12-i közgyűlésén az 5/2014. [05.12.] számú közgyűlési határozatával elfogadta, illetve megállapította. Sopron, május 12. Németh Éva igazgatóság elnöke Ellenjegyzem : Sopron, május 12. dr. Ocsák József ügyvéd 9400 Sopron, Bezerédj utca 22.