BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA CÉGNÉV ÉS SZÉKHELY BRAU UNION HUNGÁRIA BREWERIES AKTIENGESELLSCHAFT

Átírás

1 BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA I. CÉGNÉV ÉS SZÉKHELY A részvénytársaság ("Társaság") cégneve a következő: BRAU UNION HUNGÁRIA SÖRGYÁRAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Röviden: Németül: Rövid neve németül: Angolul: Rövid neve angolul: BRAU UNION HUNGÁRIA RT. BRAU UNION HUNGÁRIA BRAUEREIEN AKTIENGESELLSCHAFT BRAU UNION HUNGÁRIA AG BRAU UNION HUNGÁRIA BREWERIES COMPANY LIMITED BY SHARES BRAU UNION HUNGÁRIA PLC. Társaság székhelye: H-9400 Sopron, Vándor Sándor út l. A társaság nyilvánosan működik. A Társaság jogosult arra, hogy az Igazgatóság döntése alapján Magyarországon és külföldön leányvállalatai és képviseletei legyenek, telephelyeket, fióktelepeket állítson fel vagy szüntessen meg. II. A TÁRSASÁG IDŐTARTAMA A Társaság határozatlan időre alakult. A társaság tevékenységét január l-jén kezdte meg.

2 III. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE Sörgyártás Üdítőital gyártása Tároló fatermék gyártása Gőz-, melegvízellátás Gabona-, vetőmag-, takarmány- nagykereskedelem Ital nagykereskedelme Egyéb élelmiszer-nagykereskedelem Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme Egyéb nagykereskedelem Ital-kiskereskedelem Egyéb, máshová nem sorolt iparcikk kiskereskedelem Egyéb fogyasztási cikk javítása Étkezőhelyi vendéglátás Bárok, hasonló vendéglátás Munkahelyi étkeztetés Rakománykezelés Tárolás, raktározás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Gépkocsi kölcsönzés Egyéb szárazföldi jármű kölcsönzése Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése Hardver-szaktanácsadás Egyéb szoftver-szaktanácsadás,-ellátás Adatfeldolgozás Adatbázis tevékenység, on-line kiadás Számviteli, adószakértői tevékenység Megj.: kivéve könyvvizsgálat Piac-és közvélemény-kutatás Üzletviteli tanácsadás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Műszaki vizsgálat, elemzés Hirdetés Munkaerő-közvetítés Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás 1 A április 24-i közgyűlés 6. számú határozatával módosított szöveg 2

3 IV. ALAPTŐKE, RÉSZVÉNYEK 1. A társaság alaptőkéje HUF (azaz Hatmilliárd hatszázhuszonhétmillió négyszázhatvanhétezer forint) 2 2. Részvényfajták: Törzsrészvény: A törzsrészvény Ft (Háromezer forint) névértékű, névre szóló részvény. Elsőbbségi részvény: Az elsőbbségi részvény Ft (Háromezer forint) névértékű névre szóló részvény, amely osztalékelsőbbséget és csökkentett 1/3 szavazati jogot biztosító részvény, s amely után a társaság a mindenkori törzsrészvényekre fizetendő osztalékot l (egy) %-kal meghaladó mértékű osztalékot fizet. Amennyiben az éves nyereség felosztásakor a közgyűlés úgy dönt, hogy osztalék fizetésre nem kerül sor, nincs osztalékfizetés az elsőbbségi részvényekre sem. Dolgozói részvény: A dolgozói részvény Ft névértékű, névre szóló részvény. * 3 A dolgozói részvény megszerzésének és átruházásának részletes feltételei: Megszerzésének szabályai: A Társaság dolgozói részvényt bocsát ki zártkörben a társaság teljes, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott azon munkavállalói részére, akik a kibocsátást elhatározó közgyűlés napján, határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkeznek és nem állnak felmondási idő alatt. A részvényigénylésre azon munkavállalók nem jogosultak, akik 1999-ben első alkalommal kötöttek munkaszerződést. A részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételére nyitva álló időszak: 2 Az május 5-I közgyűlés 6. számú feltételes alaptőkeemelésről döntő határozata és az Igazgatóság az alaptőkeemelés sikere megvalósulását megállapító augusztus 11-I határozata szerinti alaptőkét a április 28-I közgyűlés 6. sz. Alaptőke leszállításáról szóló határozata állapította meg. 3 A bekezdés törölve a április 28-i közgyülés 6. sz. alaptőke leszállításáról szóló határozata alapján. 3

4 A Közgyűlés napjától folyamatosan az i Közgyűlésen hozott 5. sz. közgyűlési határozatban foglalt alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzését követő 30. napig mely alatt a dolgozók a kibocsátási ár 10 %-át, azaz részvényenként 100,- Ft-ot kötelesek megfizetni a kibocsátó számára a részvényigénylő ív aláírásával egyidejűleg. A részvények elosztása akként történik, hogy: évre összesen db-ra ( Ft névérték) jogosultak a dolgozók, azaz minden részvény átvételére jogosult dolgozó 60 db (hatvanezer forint névérték) átvételre jogosult alanyi jogon. A fennmaradó db ( ,-Ft névérték) részvény átvételére azok a munkavállalók jogosultak, akiknek munkaviszonya első alkalommal december 31- én vagy azt megelőzően kezdődött. Ezen részvények 75 %-a db ( ,-Ft névérték) a munkaviszonyban eltöltött évek arányában jár akként, hogy minden munkaviszonyban töltött év 34,640 db ( Ft névérték) részvény átvételére jogosít. A részvényre való jogosultság szempontjából a tört év egész évnek tekintendő és az év a számítás végső időpontja. A társaság a munkáltatói szempontból jogelőd cégeknél eltöltött munkaviszony idejét is figyelembe veszi. A részvények 25 %-a db ( Ft névérték) az 1998-as évig elért legmagasabb havi alapbér alapulvételével jár akként, hogy minden Ft alapbér 1,242 db ( Ft névérték) részvény átvételére jogosít. A végleges részvényátvételhez való jogosultság számítása minden esetben a lefelé egész db részvényre ( Ft névértékre) való kerekítés szabályai szerint kerül megállapításra. A Közgyűlés határozatát a mai napon fennálló állapot szerint hozta, amennyiben a tényleges kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételéig bármely munkavállaló jogosultsága megszűnne, az így át nem vett részvények kártyaelosztás szabályai útján egyesével kerülnek szétosztásra az összes jogosult dolgozó között, az esetlegesen át nem vett többi részvénnyel együtt. A Társaság a kötelezettségvállaló nyilatkozatok során sem több, sem kevesebb részvényigénylést nem fogad el. Amennyiben az átvenni vállalt részvénysorozat nem érné el a teljes felajánlott mennyiséget, a megmaradó részvények a kártyaelosztás szabályai szerint egyesével kerülnek szétosztásra az összes jogosult dolgozó között. A kártyaelosztás kezdetét a dolgozók névsor szerinti kötelezettségvállaló nyilatkozat ívei alapján, véletlenszerűen, sorshúzással kell megállapítani. A véletlenszerűen allokált részvények ellenértékét (részvényenként 100.-Ft-ot) 3 napon belül kell befizetni a társaság pénztárába. Elidegenítés szabályai: A Társaság munkavállalói, volt munkavállalói örökösei bármikor jogosultak részvényeiket átruházni a Társaság más munkavállalójának. Amennyiben az átruházás 60 napon belül nem vezet eredményre a részvénytulajdonosok minden év január 30-ig az Igazgatósághoz intézett nyilatkozattal kérheti, hogy a Társaság a legközelebbi 4

5 Közgyűlésén a részvényeit vonja be, vagy alakítsa át törzs, vagy elsőbbségi részvénnyé. (A január 30-a után benyújtott nyilatkozatok alapján részvények bevonása, vagy átalakítása leghamarabb a nyilatkozat benyújtását követő második Közgyűlésen történhet.) Egyebekben a dolgozói részvény átruházására megszerzésére a Gt (4)-(6) bekezdésben foglaltak az irányadók. A bevont, vagy átalakított részvények ellenértéke a volt tulajdonost illeti meg, amely a felajánlott részvény névértéke. A Társaság bevonás esetén a cégbírósági bejegyzést követően, átalakítás esetén az értékesítést követően fizeti ki a részvények ellenértékét. 3. A társaság valamennyi részvénye névre szóló részvény. A részvények Ft névértékenként egy szavazatra jogosítanak, azaz egy db törzsrészvénynek 3, egy db elsőbbségi részvénynek 1, egy db dolgozói részvénynek 1 szavazata van A társaság alaptőkéje a következőkből tevődik össze: (egymillióötszázharmincnégyezernyolcszáz) db törzsrészvény (hatszázhetvennégyezer) db elsőbbségi részvény (egyezerhatvanhét) db dolgozói részvény. 5 Egy sorozaton belül nem lehet különböző névértékű részvény. 5. A részvények kinyomtatása az évi CXLIV. tv. (továbbiakban Gt) és a tőkepiacról szóló 2001.évi CXX.tv szabályai szerint történik. 6 A részvények más típusba tartozó részvénnyé való átalakítása, csak az érintett részvényesek 3/4-es előzetes hozzájárulásának megszerzése után történhet az Alapszabály módosítása útján. Az említett részvényesek hozzájárulását a VI. 15. Pontban foglaltak szerint kell megszerezni. 6. Az Igazgatóság több részvényről összevont címletű részvényt adhat ki, vagy az összevont címletű részvényt egyes részvényekre vagy más címletű összevont részvényekre bonthatja a részvényes kérésére és költségére. A részvényes írásban előterjesztett ezen kérését az Igazgatóság 60 napon belül teljesíti. 7. Az a részvényjegyző (a részvényes), aki esedékes pénzbefizetési és apportszolgáltatási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget köteles a Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerinti késedelmi kamatot, illetve az apportszolgáltatás késedelme esetén 30 % mértékű késedelmi kötbért fizetni a társaságnak. A vagyoni hozzájárulás nem teljesítésére a Gt. 13 -át kell alkalmazni. 4 Az 1999.május 5-i közgyülés 6. sz. feltételes alaptõkeemlésrõl döntõ határozata és az Igazgatóság az alaptõkeemelés sikerese megvalósulását megállapító augusztus 11-i határozata alapján. 5 Az 1999.május 5-i közgyülés 6. sz. feltételes alaptõkeemlésrõl döntõ határozata és az Igazgatóság az alaptõkeemelés sikerese megvalósulását megállapító augusztus 11-i határozata szerinti dolgozói részvény számát a április 28-i közgyülés 6. sz. alaptőke leszállításáról szóló határozata állapította meg. 6 A április 26-i közgyülés 6. számú határozatával megállapított szöveg 5

6 8. A Társaság a Budapesti Értéktőzsde értéktára, a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER), mint letéti hely által, illetve a KELER igazolása alapján kiállított letéti igazolást elfogadja a részvénytulajdon igazolásául. A Társaság szervei a következők: a) Közgyűlés b) Igazgatóság c) Felügyelő Bizottság d) Könyvvizsgáló V. A TÁRSASÁG SZERVEI VI. A KÖZGYŰLÉS 1. A Részvénytársaság legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyen a részvényesek az őket megillető szavazati jogaikat személyesen, vagy képviselőjük útján gyakorolják. A Közgyűlést az Igazgatóság hívja össze. A rendes Közgyűlés minden évben legalább egyszer, az év első öt hónapján belül Sopronban tartandó meg. 2. A Közgyűlést ott kell összehívni, ahol a Társaság székhelye van. Az Igazgatóság felelős a Közgyűlés megszervezéséért és felelős a részvényesek hivatalosan történő meghívásáért is. 3. Rendkívüli Közgyűlést az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, és a Cégbíróság hívhat össze a Gt. által meghatározott esetekben. 4. A Közgyűlést össze kell hívni ha a szavazatok legalább egytizedét képviselő részvényesek az Igazgatóságnál - az ok és cél megjelölésével - ezt írásban kérik. Ha ilyen esetben, az Igazgatóság a Közgyűlést 30 napon belül nem hívta össze, a Közgyűlést a részvényesek kérésére, az értesítésükben megadott indokok alapján a Cégbíróság hívja össze. A Cégbíróság a Közgyűlés összehívására csak akkor köteles, ha az indítványt tevő tagok /részvényesek/ a szükséges költségeket megelőlegezik és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a Közgyűlés összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülését összehívók viselik-e. 5. A Közgyűlésre szóló meghívást a Közgyűlés időpontját megelőző 30 nappal megelőzően kell meghirdetni. 6. A szavazatok legalább egytizedét képviselő részvényesek, az ok és a cél megjelölésével írásban kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön napirendjére. 6

7 E jogukat a részvényesek a közgyűlési hirdetmény megjelenésétől számított 8 napon belül gyakorolhatják. Az Igazgatóság ezt az indítványt köteles a Közgyűlés napirendjére felvenni és azt 8 napon belül a Közgyűlésről szóló hirdetményekkel megegyező módon közzétenni. 7. A névreszóló részvények tulajdonosai közül a Közgyűlésen szavazati jogával az a részvényes élhet, aki legkésőbb a Közgyűlést 4 munkanappal megelőzően a hivatalos munkaidő végéig tulajdonosként a részvénykönyvbe bejegyzésre került. A Társaság bejegyzettnek tekinti azon részvényeseket is, akik a KELER Rt. szabályzatában foglalt és a társaságnak megküldött tulajdonosi megfeleltetés listán szerepelnek akkor is, ha ez a lista a Közgyűlést megelőző 4. munkanapot követően érkezik meg a Társasághoz. 8. Mindaddig, amíg a részvények nincsenek kibocsátva, a Közgyűlésen való részvétel és szavazás feltételeit az Igazgatóság a meghívóban állapítja meg. 9. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha összehívása szabályszerűen történt, s azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több, mint a felét képviselő részvényes jelen van. 10. Ha a Közgyűlés nem határozatképes, azt az eredeti határnaptól számított 10 munkanappal elnapolják ugyanarra a helyre és ugyanarra a kezdő időpontra. E második Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő témákban akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlést felfüggesztik, azt 30 napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni. 11. Kizárólagosan a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a Gt ban előírt ügyekben való határozathozatal. Amennyiben a tőzsdei kivezetést eredményező határozatról a közgyűlés dönt, csak abban az esetben hozhat a részvény kivezetését eredményező döntést, ha bármely befektető(k) előzetesen kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy a kivezetéshez kapcsolódó vételi ajánlatot tesz(nek) a mindenkor érvényes Tőzsdeszabályzat szerint A Közgyűlésen a Felügyelő Bizottság elnöke, vagy az Igazgatóság tagja, vagy az általuk kijelölt személy elnököl. 13. Azon határozatok kivételével, amelyek a Gt és a jelen okirat szerint minősített szótöbbséget igényelnek, a Közgyűlés határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza. 14. A Társaság alaptőkéjének jövőbeni zártkörű felemelésekor a Társaság minden részvényesét az alaptőke-emeléskor kibocsátott új részvények tekintetében, részvényeinek arányában, elővásárlási jog illeti meg. Ennek részletes feltételeit az alaptőke-emelésről határozó Közgyűlés határozza meg. Ez az elővásárlási jog azonban nem illeti meg a részvényeseket, ha az alaptőke-emelésről döntő Közgyűlésnek 3/4-es többséggel hozott 7 A április 24-i közgyűlés 6. számú határozatával módosított szöveg 7

8 határozata értelmében a Társaság fontos érdekét az szolgálja, hogy elővásárlási jog ne illessen meg minden részvényest az adott alaptőke-emeléskor, feltéve, hogy ebben az esetben a tőkeemelés részvényenként a Társaság Igazgatósága által felkért független szakértő által megállapított méltányos árral egyező, vagy e feletti kibocsátási értéken történik. A társaság alaptőkéjének új részvények nyilvános forgalombahozatalával történő felemelése során a részvénytársaság részvényeseit a Gt (2) bekezdése szerinti jegyzési elsőbbség illeti meg. 15. Amennyiben a Gt. érvényes közgyűlési határozat meghozatalát valamely részvényesi csoport külön,vagy előzetes jóváhagyásához köti, a hozzájárulás megszerzésének módja a következő 8 : Az Igazgatóság a közgyűlési meghívóval együtt ismerteti a tervezett döntést és felszólítja a részvényeseket, hogy amennyiben azzal nem értenek egyet, a hirdetmény megjelenésétől számított 15 napon belül juttassák el írásos tiltakozásukat a Társaság részére. Aki a felhívás ellenére nem tiltakozik, azt a Társaság úgy tekinti, hogy a javaslathoz előzetesen hozzájárult, amely jogkövetkezményt a hirdetménynek egyértelműen tartalmaznia kell. VII. IGAZGATÓSÁG 1. Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. Ez három, négy, vagy öt tagból áll. 2. Az Igazgatóság tagjait a Felügyelő Bizottság választja meg határozott időre legfeljebb 5 éves időtartamra, dönt visszahívásukról és díjazásukról. Az Igazgatóság saját tagjai közül választja meg az Igazgatóság elnökét. Az Igazgatóság tagjainak részleges cseréje, vagy az Igazgatóság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízása az Igazgatóság eredeti megbízásának az időpontjáig szól. 3. Az Igazgatóság vezeti, irányítja, működteti a Társaságot. Az Igazgatóság dönthet minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság a Társaság nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. A Társaság üzleti tevékenységeit is hasonló módon az Igazgatóság határozza meg. Az Igazgatóság feladata tovább még a fenti feladatkörön belül az éves mérleg elkészítése, illetve a vagyonkimutatás elkészítése, gondoskodás az üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről., 4. Az Igazgatóságnak be kell számolni a Közgyűlésen a Társaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról. Az Igazgatóság az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról háromhavonta a Felügyelő Bizottság részére jelentést készít. 5. Az Igazgatóság ügyrendet készít. A Társaságnál a vezető állású munkavállalói tekintetében az igazgatósági tagok, más munkavállalók esetében, az igazgatósági tagok által felhatalmazott vezető állású munkavállalók gyakorolják a munkáltatói jogokat. 8 A i közgyűlés 8. számú határozatával módosított szöveg 8

9 6. Az Igazgatóság vagy az értékpapírokra vonatkozó törvényi szabályok szerinti megbízottja a részvényesekről részvénykönyvet vezet, melyben a Gt.-ben és az Értékpapír Törvényben foglaltakon túl nyilvántartja a részvények sorszámát is. VIII. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 1. A Felügyelő Bizottság 6-10 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja, de a tagok 1/3-át a Gt. szabályai alapján az üzemi tanács jelöli. 2. A Felügyelő Bizottság megbízatása a Közgyűlés határozatában szereplő határozott időre, de legfeljebb 5 éves időtartamra szól. A Felügyelő Bizottság tagjainak részleges cseréje, vagy a Felügyelő Bizottság új tagokkal való kiegészítése esetén az új tagok megbízatása a Felügyelő Bizottság eredeti megbízatásának az időpontjáig szól. 3. A Felügyelő Bizottság ellátja a gazdasági társaságokról szóló törvényben rábízott feladatokat, így különösen - ellenőrzi a Társaság ügyvezetését, - a Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról, a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat, - összehívja a Közgyűlést a törvény által előírt esetekben. 4. A gazdasági társaságról szóló törvényben biztosított felhatalmazás alapján a jelen Alapszabály a Felügyelő Bizottságra ruházza át a döntést az alábbi kérdésekben: Az Igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása. A Felügyelő Bizottság ezen átruházott hatáskörében tett intézkedéseiről a legközelebbi Közgyűlésen beszámol. 5. A Felügyelő Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. A Felügyelő Bizottság tagjai a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. IX. A KÖNYVVIZSGÁLÓ 1. A Társaságnak egy könyvvizsgálója van. A könyvvizsgálót a Közgyűlés szavazással választja meg. 2. A Könyvvizsgáló a Gt.-ben szabályozott rendelkezések szerint ellenőrzi a Társaság könyvvitelét, a könyvelését, a nyereség és veszteség kimutatásokat, az évi mérleget. 9

10 Vizsgálatának eredményeiről a könyvvizsgáló tájékoztatja az Igazgatóságot és a Felügyelő Bizottságot. A könyvvizsgáló a könyvvizsgálói jelentését a Közgyűlésnek tartozik beterjeszteni. X. ÜZLETI ÉV A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel. A Társaság első üzleti éve január 1- jén vette kezdetét. XI. AZ EREDMÉNY FELOSZTÁSA Az üzleti év eredményét a vonatkozó üzleti év végét követő öt hónapon belül kell megállapítani a következők szerint. Az Igazgatóságnak át kell adnia a mérleget és a nyereség veszteség kimutatást egy üzleti beszámolóval együtt a könyvvizsgáló részére. A könyvvizsgálónak elő kell terjesztenie egy jelentést a Felügyelő Bizottság részére egy olyan javaslattal együtt, amely a Társaság eredményének felosztására vonatkozik. A Közgyűlés hoz határozatot a Felügyelő Bizottság zárójelentése alapján a mérleg megállapítására vonatkozóan, hivatalosan jóváhagyja az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak az intézkedéseit és tevékenységét, a vizsgálat tárgyát képező üzleti év időszakára vonatkozólag, továbbá határozatot hoz az eredmény felosztására. Az osztalékfizetés kezdési időpontjáról rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés kezdési időpontja között legalább 20 munkanapnak kell eltelnie. XII. CÉGJEGYZÉS 1. A Társaság nevében cégjegyzésre az Igazgatóság tagjai és egyes társasági alkalmazottak jogosultak. 2. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel, vagy kézzel előírt, előnyomott, illetve előnyomtatott cégnév alá az Igazgatóság bármely két tagja együttesen, vagy az Igazgatóság bármelyik tagja egy cégjegyzési joggal felruházott alkalmazottal együttesen, vagy cégjegyzési joggal felruházott alkalmazottak közül ketten, együttesen nevüket aláírják a hiteles cégaláírási nyilatkozatuk szerint. XIII. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE Amennyiben a Társaságnak nem a törvény által megállapított okok miatt, vagy pedig bírósági határozat következtében kell megszűnnie, a megszűnéshez a részvényesek által hozott 10

11 határozat szükséges. Az ilyen határozathozatal esetén a határozatképességhez az szükséges, hogy a szavazásra jogosító részvények négyötöde képviselve legyen a vonatkozó Közgyűlésen. XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Társaság hirdetményeit a Magyar Tőkepiac napilapban, jogszabály által előírt esetben a "Cégközlönyben", továbbá jogszabály, illetve a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombatartási Szabályzata által előírt módon hozza nyilvánosságra. 9 A jelen Alapszabályban nem szabályozott összes kérdésre vonatkozólag a Gt. Rendelkezései az irányadók. Az Alapszabályt a 2004 április 22-i közgyűlésen elfogadott módosításokkal (az ellenjegyzéssel hitelesített módosításokat a vastag betűs rész tartalmazza) egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte: 9 A április 24-i közgyűlés 6. számú határozatával módosított szöveg 11