(gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit!

Átírás

1 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! - Teljesítés időpontja (több alkalmi szállításnál utolsó nap) - Számla kelte - Fizetési határidő (átutalásnál) - Termék (szolgáltatás...) neve, vámtarifaszáma - ÁFA kulcs - Mennyiségi egység - Mennyiség - Egységár (ÁFA nélkül) - Érték (ÁFA nélkül) - Számlaérték (ÁFA nélkül) - ÁFA kulcs - Számla végösszege (ÁFA-val) Az őstermelő általában alanyi mentes, adószámában van egy 1-es (-1-). Számlát akkor nem kell kiállítani, ha vevő nem kér, ekkor nyugtát adunk. Nyugta tartalmi elemei: - Kiállító neve, címe, adóiggatási onosító száma - Bruttó összeg - Aláírás - Dátum A nyugta is (a számlához hasonlóan) szigorú számadású nyomtatvány, melyről nyilvántartó lapot kell vezetni. Számlát és nyugtát ki lehet állítani géppel is. 2. Ismertesse a mezőgdasági tevékenység lényegét! Számlakibocsátó adatai: számlakibocsátásra köteles, ( törvény értelmében) aki rendszeresen saját nevében termékértékesítést végez. Ez a személy: - Adószámkiváltására kötelezett, ha évente 2-nél többször értékesít. - Aki adószámmal rendelkezik, számlakibocsátásra kötelezett (számla, nyugta), kivéve, ha felvásárlónak értékesít. Megkülönböztetünk: - Készpénzfizetési számla (ha onnal fizetnek), onnal ki kell állítani - Klasszikus számla (átutalásos), mikor a termékértékesítés és a fizetés elválik, ezt a számlát 15 napon belül kell kiállítani A számla kötelező tartalmi elemei: - Kibocsátó (eladó) neve, címe, bankszámlaszáma (átutalásosnál), adószáma - Vevő neve, címe, bankszámlaszáma (átutalásosnál) - Fizetés módja Ki minősül őstermelőnek? - aki 16. évét betöltötte, saját gdaságban mezőgdasági tevékenységet folytat (bérelheti is a földet, tanyát...). - Őstermelői tevékenység: állati termék előállítása, növénytermesztés, erdőgdálkodás, saját termékfeldolgozás, virág és dísznövénytermesztés ( Ft-ig), szőlőtermelőknél bor-előállítás és értékesítés ( Ft-ig). - Kivétel: kutya, macska, díszmadár, versenyló...tenyészté s - Őstermelői igolványt kiválthat, aki a fentiekkel foglalkozik ( tevékenységet folytat), a falugdász állítja ki, ahol nyilatkozatot kell tenni a végzett és várható tevékenységről és adózási formát kell választani. - Az igolvány

2 kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészíthető a közös háztartásban élő családtagokkal tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a mezőgdasági tevékenységet közös igolvány kiállításával kívánjuk folytatni. Családtagnak minősül a házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, valamint örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülő. - A közös igolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyes családtagnak jövedelmére ugyanon adózási módot kell választania (pl. általános forgalmi adó, átalányadózás, a tételes költségelszámolás tekintetében). - Családi gdaság: legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld tulajdonával, haszonélvezetével, használatával rendelkező gdálkodó család, termőföldje hasznosításával legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán alapuló gdálkodási forma. - Családi gdálkodó: a családi gdaságot a mezőgdasági iggatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki: - A családi gdaság vezetőjeként jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat - Élethivatásszerű en mezőgdasági tevékenységet folytat - Mezőgdasági vagy erdészeti végzettséggel rendelkezik, vagy legalább 3 éve mezőgdasági tevékenységet folytat és ebből árbevétele szármik - Legalább 3 év óta a bejelentett lakóhelye a családi gdaság településén van. - A családi gdaságba a 16 éven aluli gyermeket is be lehet vonni, mely adózásnál lesz fontos. - Közös igolvány: saját családtagjainkat is ráírathatjuk, kiskorút is 16 év felett - Az igolványhoz kapunk 1 betétlapot, melyre felvezetjük a bizonylat számát, összegét..., erre a betétlapra a felvásárló is bejegyezhet, valamint a támogatásokat is felvezethetjük 3. Határozza meg adózás lényegét tételes költségelszámolás esetén 4 millió Ft bevétel alatt! Az őstermelő kétféle módszer közül választhat összevonás alá eső jövedelme megállapításakor. - Lehetősége van 10 százalék költséghányad alkalmására, ha nem kíván költségeivel elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. (A bevétel 90 százaléka a jövedelem.) - Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor költségként a bevételszerző

3 tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igolt kiadás vehető figyelembe. Ilyen kiadásként számolhatja el pl. a bértermelés esetén a termék vagy állat kihelyező által igolt kihelyezési értékét. (Bevétel költség = jövedelem.) Abban esetben, ha a bevétele nem haladja meg a támogatások összege nélkül a 4 millió forintot, akkor a jövedelemszámítás helyett élhet nyilatkozattételi jogával is, amennyiben a bevételének 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült költségeiről számlával (számlákkal) rendelkezik. Tételes költségelszámolás: bevétel + költség számlák Bevételek meghatározása: értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, vagy annak előlege (kompenzációs felár, kapott kártérítés, kapott kamat, kapott támogatás, gázolajtámogatás...) Elszámolható költségek: a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, a naptári évben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igolt (névre szóló számlával, adásvételi szerződéssel) kiadások. Pl.: üzemanyag, amortizáció (14,5 %), irodaszer, táp, vetőmag, műtrágya..., akkor SZJA befizetési kötelezettség 0. Csak EHO-t kell fizetni (Egészségügyi hozzájárulás). Az EHO a bevételek 5 %- ának a 15 %-a. Példa: a betétlapra rávezetek: Bevétel támogatás (nem számít bele a bevételbe) nek a 20 %-a -> , ekkor SZJA =0 EHO kiszámítása: x 0,05 = x 0,15 = /év 4. Ismertesse adózás lényegét tételes költségelszámolás esetén 4 millió Ft bevétel fölött! Tételes költségelszámolás: bevétel + költség számlák Bevételek meghatározása: értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, vagy annak előlege (kompenzációs felár, kapott kártérítés, kapott kamat, kapott támogatás, gázolajtámogatás...) Elszámolható költségek: a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, a naptári évben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igolt (névre szóló számlával, adásvételi szerződéssel) kiadások. Pl.: üzemanyag, amortizáció (14,5 %), irodaszer, táp, vetőmag, műtrágya... Kistermelői költségátalány: A kistermelői költségátalány elszámolásának feltétele, hogy tételes költségelszámolást kell alkalmni és a jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett éves bevétele nem több 8 millió Ft-nál. Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő tételek figyelembe vételével megállapított bevételének a 40 %-a számolható el igolás nélkül költségként. Őstermelői adókedvezmény: A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgdasági őstermelőt amennyiben a bevallott jövedelme a 6 millió forintot nem haladja meg tevékenységből szármó összevont jövedelem utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg. Ha

4 tevékenységből szármó jövedelme utáni adó összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj jövedelemmel arányos részével adókedvezményt 100 ezer forintra kiegészítheti. A könyvelői díjkedvezmény alkalmásának feltétele a tételes költség-elszámolási mód választása. Az adókedvezmény érvényesítésénél figyelemmel kell lennie arra is, hogy a kedvezmény összege a más jogcímen érvényesített korlátos adókedvezményekkel együtt sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Példa: Bevétel (túllépte a 4 milliós határt) Támogatás (költségszámla 20%-nyi értékben) (40 % kistermelői költségátalány) x 0,18-os adó = , ha van adószámunk, akkor SZJA EHO (11 %) befizetés (Tehát nem szabad túllépni a 4 milliót, vagy rengeteg számlát kell gyűjteni, összbevétel min. 40 %-át). Ezt a fajta adózást maximum 8 milliós árbevételig alkalmhatjuk. 5. Vázolja fel adózás lényegét átalányadózás esetén! A mezőgdasági kistermelő a kétféle költségelszámolás helyett átalányadózást is választhat. A tevékenység megkezdésének évében átalányadózás választásáról igolvány kiváltásakor nyilatkozhat. Ha Ön a mezőgdasági kistermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, átalányadózást mindkét tevékenységre nézve különkülön választhatja. Az egyes tevékenységek bevételének nyilvántartását ilyen esetben is egymástól elkülönítve kell vezetnie. Átalányadózás esetén a kistermelésből szármó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetőleg a bevételnek abból a részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből szármik 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni. Az így kiszámított jövedelmeit összeadva kapja meg adó alapját. Az átalány adóalap nem része összevont adóalapnak, adóját a kétkulcsos adótáblával külön kell megállapítani ( forintot meg nem haladó része 18%, afölött 36% adó). Bevétel: értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, plusz ehhez tartozik a támogatás is, de nem számítjuk bele. Ez 8 millió Forintig mehet, támogatás nélkül. Átalányadózásnál a növénytermesztésből szármó bevételünknek a 15 %-a jövedelem, vagyis adóalap ( 85 %-ot elismer APEH költségnek). Állatértékesítésnél a bevétel 6 %-a jövedelem, adóalap (94 %-ot ismernek el költségként), továbbá állatok után járó támogatás 15 %-a is jövedelemnek minősül. Példa: Bevétel >ebből növénytermesztésből állatérték Támogatás x 0,15 = x 0,06 = x 0,15 = Az adó 25 %-a lesz EHO: x 0,18 (SZJA) = /év adó x 0,25 (EHO) = /év EHO befizetési kötelezettség /év

5 Ennél adózási módnál nem kell gyűjtögetni a számlákat, csak átalányt fizetünk től számlatartási kötelezettséggel tartozunk, vagyis lehetőleg rakjuk el a számlákat, ha bármit számlára vásárolunk. A bevételünk 8 millióig mehet. 6. Határozza meg adózás lényegét közös igolvány és családi gdálkodás esetén! Bevételek meghatározása: értékesített termék ellenértékeként befolyt összeg, vagy annak előlege (kompenzációs felár, kapott kártérítés, kapott kamat, kapott támogatás, gázolajtámogatás...). A bevételek megosztása létszám alapján történik. Költségek meghatározása: a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, a naptári évben ténylegesen kifizetett szabályszerűen igolt (névre szóló számlával, adásvételi szerződéssel) kiadások. Pl.: üzemanyag, amortizáció (14,5 %), irodaszer, táp, vetőmag, műtrágya... A költségek megosztása szintén létszám alapú megosztás. Közös igolvány, vagy családi gdálkodás esetén mindenképpen onos adózási módot kell választani. A betétlapra minden bevételt és támogatást rá kell vezetni, költségszámlákat is kell gyűjteni, de mindegy, hogy a közös igolványon vagy családi gdaságon belül kinek a nevére szól a számla. Példa: 4 tagú család, 2 felnőtt + 2 gyerek Értékesítésből szármó bevétel: /4fő = > ez 8 mill./fő alatt van Támogatás: /4fő = Mutassa be őstermelők társadalombiztosítási jogviszonyának jellemzőit! Január 1-től őstermelők is biztosítottá váltak (nyugdíj és egészségügyi szolgáltatás). Munkaviszonnyal rendelkező vagy nyugdíjas őstermelőnek nem kell járulékot fizetni. Kezdő őstermelő a minimálbér 44,5 %-a után fizet járulékot. A következő évben előző év bevételének a 20 %-át fizeti járulékként. Példa: (bevétel) (támogatás) >20 %-a = x 13,5 % = Ft Ez magában foglalja a nyugdíjalapot és egészségügyi hozzájárulást is, ami negyedévente fizetendő: /4 = Ft 8. Ismertesse őstermelők ÁFA rendszerbeli jellemzőit! től adószámot kell kiváltani, ami számla és nyugtaadási kötelezettséget von maga után. Kompenzációs felár rendszere (nem áfa-alany): őstermelő a felvásárlónak értékesít, akkor mentesül a számlaadási kötelezettség alól. A felvásárló felvásárlási jegyet állít ki. A kompenzációs felárra jogosult, aki önálló vállalkozó és egy másik társaságban nem lehet 25 %-nál több tulajdona. Kompenzációs felár: 7 %. Felvásárlási jegy tartalmi elemei: a vevő állítja ki

6 - vevő neve, címe, adószáma, aláírása - a mezőgdasági adóalanynak (eladónak) minden adata, onosítója (neve, címe, tajszáma, szül.helye, ideje, anyja neve, adóonosítója, adószáma, igolvány száma - termék megnevezése, statisztikai besorolása, mennyisége, egységára, felvásárlási ára, kompenzációs felár %-os mértéke, összege - dátum, mezőgdasági termelő aláírása abban esetben, ha a termelő vállalja, hogy ő maga ráírja betétlapra a bevételt. 9. Határozza meg a Ft bevételt el nem érő gdálkodó adó és járulékfizetési kötelezettségeit! A Ft-os árbevételnél a támogatás összegét nem kell hozzáadni Ft árbevétel alatt nem kell adóbevallást készíteni. Az árbevételt betétlapra kell rávezetni a támogatás összegével együtt. Ha biztosított őstermelő, akkor járulékot kell fizetnie a következők szerint és a támogatással növelt összeg után: Példa: (bevétel) (támogatás) >20 %-a = x 13,5 % = Ft Ez magában foglalja a nyugdíjalapot és egészségügyi hozzájárulást is, ami negyedévente fizetendő: /4 = Ft 10. Vázolja fel a mezőgdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó adó és járulékfizetési jellemzőit! Bevétel ugyan, mint őstermelőnél, de végezhet mezőgdasági szolgáltatást is. Nincsenek olyan kedvezményei, mint őstermelőnek. Adó: adóalapjának 50 %-át fizeti, alábbi felbontásban: % SZJA, megmaradó összeg % EHO Járulékot a minimálbér után fizet havonta, ha van munkaviszonya, akkor a minimálbér közel 50%-a. 11. Vázoljon fel egy munkaszerződést! Kötelező alaki elemek: írásba kell foglalni Kötelező tartalmi elemek: - személyi alapbér (időbér, órabér..) - munkakör megjelölése - munkavégzés helye - munkáltató és munkavállaló adatai (név, cím, cégjegyzékszám, székhely...) Határozott ill. határozatlan idő feltüntetésének jelen tősége: Határozott idejű munkaviszony megszüntethető: - közös megegyezéssel - rendkívüli felmondással - próbaidő alatt onnali hatállyal Munkaszerződés érvénytelen, ha nem foglalták írásba. 2 módja van: - megtámadhatósá g: 6 hónap - semmisség (bárki) Munkaszerződés érvénytelensége lehet: - teljes érvénytelenség (pl. érvénytelen rész nélkül a munkaszerződés létre sem jött volna, ha nincs végzettsége a munkavállalónak )

7 - részleges érvénytelenség: pl. ha a munkáltató a minimál bérnél alacsonyabb bért határozott meg 12. Vázolja fel egy Kft. Alapításának menetét! Társasági szerződés: gdasági társaság alakításához társasági szerződés megkötése szükséges. - GT: Társasági szerződés - RT: Alapszabály - Egyszemélyes GT: Alapító okirat (Kft is lehet egyszemélyes GT) A Társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia (ügyvéd vagy közjegyző előtt), határozatlan időtartamra jön létre. A Társasági Szerződésben meg kell határozni: - cégnév - székhely, - telephely, fióktelephely, - tagok neve (anyja neve, lakcím!), - főtevékenység, továbbá ok a tevékenységek, melyeket a cég folytatni kíván, - jegyzett tőke, törzstőke, - a társaság képviselete, - cégjegyzés módja - ki jogosult egyszemélyben aláírni, - vezető tisztségviselő (k), úgymint ügyvezető, könyvvizsgáló, felügyelőbizottsági tagok.. - működés időtartama Törzstőke: törzsbetétekből áll, amik üzletrészeket jelentenek (apport is lehet), összege minimum Ft, ebből Ft-ot onnal rendelkezésre kell bocsátani. Aláírási címpéldány: közjegyző készíti, fel kell tüntetni rajta: - cégnév - székhely - cégjegyzésre jogosult neve (anyja neve, lakcíme) - képviselet jogcíme (vezető, munkavállaló...) - cégjegyzés módja (önálló, együttes) - aláírásminta Cégbíróság: a megyei bíróság mellett működik, től kötelező elektronikus cégeljárás. A Cégbíróság nyilvántartja a cég adatait, kérésre (illeték ellenében) cégkivonatot (fennálló adatokat tartalmza), cégmásolatot (fennálló és törölt adatokat is tartalmza), cégbizonyítványt (kérelemtől függően a fennálló vagy a törölt adatokat, vagy mindkettőt tartalmza, pl. bizonyos időre kérjük ki). 13. Mutassa be egyéni vállalkozói igolványt! Egyéni vállalkozói igolványt kaphat: a belföldi természetes személy, aki cselekvőképes, lakóhelye van és egyébként nincs kizárva egyéni vállalkozás gyakorlásából. Egyéni vállalkozó igolványt nem kaphat: - akinek köztartozása van (adó vám, TB...de csak amíg ki nem egyenlíti), - akinek már visszavonták köztartozás miatt (csak amíg ki nem egyenlíti), - Gdasági társaság korlátlanul felelős tagja (KKT vagy BT tagja), - aki foglalkoztatási tilalom alá esik (akit valamely foglalkozás gyakorlásától eltiltották), - akit végrehajtandó szabadságvesztés re ítéltek jogerősen (gdasági, vagyonelleni bűncselekmény miatt), amíg nem mentesül - szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó és végrehajtandó szabadságvesztés re ítéltek Vállalkozói igolvány tartalma: - név, születési hely, idő, anyja neve, állampolgárság - székhely, telephely, fióktelephely

8 - tevékenységi kör - adószám - nyilvántartási szám Vállalkozói igolványt a Polgármesteri Hivatalban kell igényelni, igényléshez kell: - erkölcsi bizonyítvány - igénylőlapkérelem (részletes) - illetékbélyeg 14. Mutassa be a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás közötti különbségeket! Felszámolási eljárás: olyan eljárás, amelynek a célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Kezdeményezheti: (a felszámoló) - adós - hitelező - végelszámoló - cégbíróság 60 napon túli tartozás esetén lehet kezdeményezni. Végelszámolás: legfőbb szerv határozhatja el (tagok gyűlése) Olyan eljárás, amelynek során a fizető képes gdálkodó szervezet a jogutód nélküli megszűnését elhatározva a hitelezőit kielégíti. A végelszámolást kezdeményezheti: végelszámoló, aki a cég képviselője. Alapja: a taggyűlési jegyzőkönyv, a legfőbb szerv határozata. Fizetésképtelenség: a felszámolásnál van. Fizetésképtelenséget a Bíróság állapítja meg, ha a tartozást, esedékességet követő 60 napon belül a cég nem egyenlítette ki, vagy a cég ellen folytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesített. Vállalkozás megszüntetése: mindkettő jogutód nélküli megszűnést von maga után. Felszámolásnál előfordulhat, hogy kielégítetlen marad a hitelező, végelszámolásnál ez nem történhet meg, mert akkor átalakul felszámolási eljárássá. Társaság képviselője: a Bíróság jelöli ki a felszámolásnál, hogy ki legyen a felszámoló, végelszámolásnál a legfőbb szerv dönt a végelszámoló személyéről, általában a cég vezetője. 15. Vázolja fel a termékértékesítési szerződésszegés eseteit! Teljesítési határidő: amiben a felek megállapodnak, és írásba foglalják Szerződésszegést kiváltó okok: teljesítés lehetetlenné válása, hibás teljesítés, teljesítés megtagadása, kötelezett késedelme, jogosult késedelme Jogkövetkezmények a kötelezetti késedelemnél:követelheti a teljesítést vagy elállhat a szerződéstől 1. Jogosult késedelme: felelős őrzésbe veszi és követelheti ellenszolgáltatás megfizetését, tárolnia kell, de a megrendelő költségére, felelősségére, terhére 2. Hibás teljesítés: ha a termék nem felel meg a szerződésben rögzítetteknek, ekkor elállhatunk vagy kötbért kérhetünk, vagy árleszállítást kérhetünk 3. Ellehetetlenülés: mindkét fél maga viseli a kárát, ha nem felróható, ha a kötelezett a felelős a teljesülés elmaradásáért, a jogosult kártérítést követelhet 4. Teljesítés megtagadása: a jogosult késedelem esetén követelheti a teljesítést, elállhat, kártérítést követelhet Kötbér: mértékét a szerződésben határozzák meg, de nem lehet kevesebb, mint a törvény által meghatározott minimum.

9 Törvényes kötbér mértéke késedelem esetén: - első 30 nap folyamán napi 0,8 ezrelék - következő 30 nap folyamán napi 1,2 ezrelék - ezt követő késedelem: napi 1,8 ezrelék - legfeljebb összesen 12 % - szerződésszerű teljesítéshez szükséges intézkedés késedelme vagy elmaradása esetén napi 0,8 ezrelék, legfeljebb 6 % Lehetetlenülés: kötbér mértéke 12 % lehet Hibás teljesítés esetén a kötbér mértéke min. 8 % lehet 16. Vázoljon fel egy termőföld értékesítésről szóló ajánlatot! Alaki kellékek: írásba foglalás Tartalmi kellékek: ki kell tűnnie, hogy ez egy vételi ajánlat. Az ajánlatot tevő (tulajdonos) minimális adatait fel kell tüntetni, továbbá ingatlan (föld) helyrajzi számát, terület nagyságát, művelési ágát, Arany-korona értékét, ingatlant terhelő jogokat (tulajdonlapról), vételárat, fizetési feltételeket, annak megjelölését, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e (nyilatkozhat a személyes adatok nyilvánosságra kerüléséről) Megküldési kötelezettség: a Polgármesteri Hivatalnak kell megküldeni, aki illeték ellenében kifüggeszti, a Magyar Vagyonkezelési ZRT-nek (MNV), mivel a magyar állam is elővásárlásra jogosult. Kifüggesztés: 15 napig 17. Nevezze meg a termőföldvásárlás akadályait! Elővásárlásra jogosultak köre: - haszonbérlő, feles bérlő, részes művelő - helyben lakó szomszéd - helyben lakó - magyar állam Kivétel: közeli hozzátartozók között történik adás-vétel, tulajdonostársak között, ill. ha a terület zárt kertnek minősül. Külföldi személy: Külföldi magán illetve jogi személy nem szerezhet termőföldet, természetvédelmi területet. Gdasági Társaság: Belföldi jogi személy illetve jogi személyiség nélküli szervezet nem szerezhet meg termőföldet, kivéve állam, közalapítvány, polgármesteri hivatal. Maximális termőföld tulajdon: Belföldi magánszemély tulajdonában 300 ha, vagy 6000 AK termőföld lehet. 18. Vázoljon fel egy rendes felmondást munkaadói oldalról! Kötelező alaki elemek: mindig írásban kell közölni Kötelező tartalmi elemek: - felmondási idő megjelölése - a felmondási idő felére a M.T. alapján mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól, átlagkereset onban erre időre is megilleti - a felmentési időt jogosult a kívánságának megfelelően kivenni - a végkielégítésről szóló tájékoztatás - tájékoztatni kell a munkavállalót arról is, hogy a felmondási időre járó munkabérét, a végkielégítést, a szabadságra igénybe nem vett megváltást távolléti díjjal fizetik meg - munkaviszony megszűnéséről szóló igolást és egyéb dokumentumot utolsó munkában töltött napon kell átadni - a munkavállalónak átadott eszközöket átadásiátvételi nyilatkozattal szintén utolsó munkában töltött napon kell átadnia és t is bele kell foglalni, hogy kinek köteles átadni - fontos a jogorvoslatról szóló tájékoztatás (a felmondástól számított 30 napon belül hova fordulhat pl. Munkaügyi Bírósághoz)

10 - indokolási kötelezettség: amely csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal összefüggő ok lehet ( indoklás fontossága: ért kell, mert ha nem előbb felsoroltakkal megegyező dolgok egyike, akkor jogellenes a felmondás Jogellenes felmondás következményei: - 30 napon belül - Itt kérhetjük onnal, hogy eredeti munkakörbe helyezzen vissza a Bíróság - Ha a munkáltató kérésére a Bíróság ezt mellőzi, akkor a Bíróság a munkáltatót legalább 2 heti, legfeljebb 12 havi átlagkereset megfizetésére kötelezheti. - Felmerült kárunkat a munkaadó köteles megfizetni, kivéve, ha ez időközben megtérült Jogorvoslat: 30 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel bíró Munkaügyi Bírósághoz kell fordulni ( a vállalkozó székhelye szerintihez) 19. Vázolja fel egy Kft. Taggyűlési jegyzőkönyvét! 1. Helyszín, időpont, jelenlévők (tagok) 2. A Kft székhelyén kell megtartani, ettől eltérni akkor lehet, ha a tagok mást szavnak meg 3. Nap, óra-ra meg kell határozni 4. Jelenlevők szavatszám szerint (ki milyen szavati aránnyal bír a tulajdonrészének megfelelően) 5. Tárgy: pl. névmódosítás, tőkeleszállítás Valaki előterjeszti a javaslatokat (ált. ügyvezető) 7. Rögzíteni kell a szavati arányokat 8. Határozatok könyvében rögzíteni kell ügyvezetőnek mindent, ennek a Társaság székhelyén kell mindig lennie, és a tagoknak biztosítani kell a betekintés lehetőségét 9. Bejelentési kötelezettség a Cégbíróság felé, amit ügyvezetőnek kell megtenni 10. A jegyzőkönyvet ügyvezető és egy hitelesítő tag írja alá, általában a másik tulajdonos Cégjegyzék kötelező tartalma: - cégjegyzék szám, cégnév, székhely - fő tevékenység, egyéb tevékenységi körök - jegyzett tőke összege - képviselet módja, a cég képviseletére jogosultak neve (anyja neve, lakhelye) - cég adószáma - valamennyi pénzforgalmi számlája (bankszámlaszáma) - a végzés meghozatalának időpontja - cégközlönyben történő közzététel időpontja 20. Mutassa be egyszerűsített végelszámolás közzétételét! Egyszerűsített végelszámolás: KKT, BT szüntethető meg vele Hol történik a közzététel: a Cégközlönyben Kinek a feladata a közzététel: a végelszámolóé, aki lehet a korábbi üzletvwezető (ekkor nem kell külön aláírási címpéldány) Közzétételi díj: Ft Elemei: (mit szeretnénk közzétenni) - cég neve, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma - t a tényt, hogy a társaság egyszerűsített végelszámolásról határozott - a végelszámolást megindító határozat keltét (taggyűlés idejét)

11 - végelszámolás kezdő időpontját (120 napon belül be kell fejezni a végelszámolást) - a végelszámoló nevét (anyja neve, lakhelye) - a korábbi vezető tisztségviselő jogviszonyának megszűnésének tényét - a hitelezőknek szóló felhívást