Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Átírás

1 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

2 Családi kedvezmény (1) A családi kedvezmény január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont adóalap terhére nem érvényesíthető kedvezmény 16 százalékával a biztosított az őt terhelő járulékait (egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékát) is csökkentheti. A családi járulékkedvezményt csak az a magánszemély veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó rendelkezései szerint is csökkentheti az összevont adóalapját ezen a címen.

3 Családi kedvezmény (2) A családi kedvezmény az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén: Ft, három és minden további eltartott esetén: Ft. [Szja tv. 29/A. (2) bekezdés]

4 Családi kedvezmény (3) A családi járulékkedvezmény összege személyre vonatkoztatva: a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a biztosított által, vagy az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a jogosultat, jogosultakat terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összege. [Tbj. 24/A. ]

5 Családi kedvezmény (4) Megosztott felügyelet: A családi pótlékra százalékban jogosult szülők az őket megillető családi kedvezmény 50 százalékát érvényesíthetik. A családi pótlékra jogosító gyermek mindkét szülőnél és házastársaiknál kedvezményezett eltartottnak minősül. A családi pótlékra jogosult szülők azőket megillető kedvezményt közösen nem érvényesíthetik. Érvényesíthető családi kedvezmény: Ha a családi kedvezményre jogosultak év közben családi járulékkedvezményt érvényesítettek, akkor a bevallásban, munkáltatói elszámolásban a jogosultak vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezményt csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény 625 százaléka.

6 Családi kedvezmény (5) Családi kedvezmény érvényesítése esetén a bevallásban jelölni kell, hogy az eltartott mely hónapokban minősül kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény több jogosulttal történő közös érvényesítése, vagy megosztása esetén a bevallásban, munkáltatói elszámolásban jelölni kell a közös érvényesítéssel és a megosztással érintett hónapok számát. Azokra a hónapokra, amelyekre vonatkozóan közös érvényesítés történt, a kedvezmény nem osztható meg a jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal. Közös érvényesítés: a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak között. Megosztás: a jogosult biztosított és házastársa, élettársa között. [Tbj:24/A. (1) bekezdés]

7 Példa Családi járulékkedvezmény 1 kereső és 3 gyermek esetén A családfő havi munkabére Ft, a feleség otthon neveli 3 gyermeküket, mind a 3 gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül. A családfő nyilatkozik, hogy a teljes adó- és járulékkedvezményt igénybe kívánja venni. Hogyan alakul a havi nettó bére?

8 Példa Havi munkabér Érvényesített családi kedvezmény Családi kedv.-nyel csökkentett szja-alap (1.-2.) Fizetendő szja [3.x16%] - - Családi járulékkedvezmény 5. Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény Szja-ban érvényesített családi kedvezmény (2.) Családi járulékkedvezmény [(5.-6.)x16%] Természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (1.x7%) Érvényesített családi járulékkedvezmény Levont természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbizt. járulék Munkaerő-piaci járulék (1.x1,5%) Nyugdíjjárulék (1. x 10%) Nyugdíjjárulékból igénybe vehető családi járulékkedv.[a 12. és (7.-9.) sorok minimuma] Levont nyugdíjjárulék ( ) Összes adó és járulék ( ) Nettó jövedelem (1.-15.) A havi nettó jövedelem növekedése

9 Családi járulékkedvezmény 1. A családi járulékkedvezmény összege a közös igénybevételre jogosult biztosítottak és a biztosítottal megosztással érvényesítők által ténylegesen érvényesített kedvezménnyel csökkentett, az őket megillető családi kedvezmény 16 százaléka, de legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, valamint nyugdíjjárulék. A családi járulékkedvezmény közös érvényesítése vagy megosztása esetén az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban erről nyilatkozni kell. - adóazonosító jel - hány hónap közös/megosztás

10 Családi járulékkedvezmény 2. Nem vehető igénybe járulékkedvezmény az adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalapot képező jövedelem után. Nem vonatkozik ez a szabály a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjra. Egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékkedvezmény csak a tényleges kivét és személyes közreműködői díjra jutó járulékokkal szemben érvényesíthető. A minimum nyugdíjalapra nem!

11 A családi járulékkedvezmény évközi érvényesítése Amennyiben a foglalkoztató adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. [Tbj. 51. ] Adóelőleget megállapító munkáltató minden olyan kifizető, aki a magánszeméllyel olyan jogviszonyban áll, amely alapján rendszeresen ismétlődő bevételt juttat. Pl. a társas vállalkozás a tevékenységében személyesen közreműködő tagjával összefüggésben. [Szja tv. 46. ] Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a megállapított személyi jövedelemadóalapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi (adóalap) kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 16 %-val lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat. [Tbj. 51. ]

12 A családi járulékkedvezmény évközi érvényesítése A járulékkedvezményt úgy kell érvényesíteni, hogy azt először az egészségbiztosítási járulékként (ezen belül természetbeni egészségbiztosítási járulékként, majd pénzbeli egészségbiztosítási járulékként) nem kell levonni, majd ha az nem elégséges, akkor a fennmaradó összeg a nyugdíjjárulékot csökkenti. [Tbj. 51. ] A biztosított a munkáltató, kifizető részére tett adóelőlegnyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. Járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg- nyilatkozatot csak olyan magánszemély tehet, aki egyébként a családi adóalapkedvezményre is jogosult (vagyis a családi adóalap-kedvezmény érvényesítésére saját jogán nem, csak megosztással jogosult magányszemély ilyen nyilatkozatot sem tehet). Az érvényesített kedvezményt a '08-as bevallásban szerepeltetni kell.

13 Családi járulékkedvezmény 1. Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és a bevallásban az összevont adóalapja után adókötelezettséget állapít meg, akkor az év közben igénybe vett járulékkedvezményt nem kell visszafizetnie. Ezt kompenzálja az a szabály, hogy a családi kedvezmény összegét az igénybe vett járulékkedvezmény 625 százalékával növelni kell. Az igénybevett járulékkedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó jogosultságát és az ellátások összegét.

14 Családi járulékkedvezmény 2. A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az év végi bevallásában, vagy a munkáltatói adómegállapításban elszámolni. Fel kell tüntetni a járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet év közben érvényesített. Ha a biztosított magánszemélyt megillető kedvezmény több, mint amit év közben érvényesített, a különbözet az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban visszaigényelhető. Amennyiben év közben a magánszemély családi járulékkedvezményt úgy vett igénybe, hogy arra nem volt jogosult, akkor azt vissza kell fizetnie a 12 százalékos különbözeti bírsággal együtt a bevallás benyújtására előírt határidőre.

15 Családi járulékkedvezmény 3. Az egyéni vállalkozó a havi járulékkedvezményt figyelemmel a rá vonatkozó korlátra a havi 58-as bevallásában vallja be. Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt érvényesít, akkor a személyi jövedelemadó előlegét is havonta vallja be, de negyedévente fizet adóelőleget. A mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezményt a negyedéves bevallásában vallja be, ha meghaladja az összevont adóalap terhére érvényesíthető kedvezményt.

16 Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság 1. A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv. 3. -ának 93. pontja tartalmazza) szerződőjét rendelkezési jogosultság illeti meg az összevont adóalapja utáni, adókedvezményekkel csökkentett adója terhére. A rendelkezés alapja a szerződő és/vagy más magánszemély által befizetett adómentes, valamint az összevont adóalap részeként adóköteles díj. Az átutalni rendelt összeg az előzőek szerinti díj együttes összegének 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint. Nem jogosít rendelkezésre a nyugdíjbiztosítási szerződést kiegészítő biztosításokra fizetett díj.

17 Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság 2. A rendelkezés megilleti a magánszemélyt akkor is, ha a nyugdíjbiztosítási szerződést más EGT-tagállamban letelepedett biztosítóval kötötte. Ilyen biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosítónak teljesítenie kell a törvényi feltételeket, a rendelkezési jogosultság pedig csak az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásban gyakorolható. A rendelkezési jogot csak a december 31-e után megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után fizetett díj tekintetében lehet alkalmazni. A január 1-je előtt kötött szerződések módosításával létrejövő nyugdíjbiztosítási szerződések a rendelkezési jog gyakorlására nem jogosítanak. [Szja tv. 84/Y. (6) bekezdés]

18 Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság 3. A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a biztosító igazolása. Több biztosító esetén is csak egy jelölhető meg. 20 százalékkal növelten kell visszafizetni az átutalt összeget akkor, ha a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül szűnik meg vagy úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. A 20 százalék visszafizetési kötelezettség összegét a biztosító állapítja meg, vonja le, vallja be a 08-as bevallásban és fizeti meg. Amennyiben a biztosító a levonást teljes egészében vagy részben nem tudja teljesíteni, akkor azt a magánszemélynek kell a bevallásában szerepeltetnie és a bevallás benyújtására előírt határidőre megfizetnie.

19 Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság 4. A nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megléte nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást. De: ha visszafizetési kötelezettsége van, vagy külföldi biztosítóval kötött szerződés alapján rendelkezett önadózás. (az adóhatóság közreműködése nélkül) Ha a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tesz: adónyilatkozattal nem teljesítheti adókötelezettségét.

20 Önkéntes kölcsönös pénztári befizetések utáni rendelkezési jogosultság A magánszemély pénztártag az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a saját maga által befizetett, valamint az egyéb összevonás alá eső jövedelemként az egyéni számláján jóváírt összeg után annak 20 százalékáról rendelkezhet. További 10 százalékos jogosultság illeti meg a pénztártag magánszemélyt: a lekötés adóévében az egyéni számlán legalább 24 hónapra lekötött és az adóév végén még lekötött számlakövetelés, valamint a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként a pénztár által az adóévben kifizetett összeg után. A rendelkezett összeg nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.

21 A rendelkezési jogosultság gyakorlására vonatkozó szabályok Ha a magánszemély önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási rendelkezést is tesz, akkor az együttesen rendelt összeg nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. [Szja tv. 44/D (1) bekezdés] 1+1%: a kedvezmények és e három nyilatkozat után maradó részre! Amennyiben önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés következtében az összevont adóalap adókedvezmények levonása utáni adója olyan mértékben lecsökken, hogy az nem nyújt fedezetet az átutalt összegre, akkor a különbözetet az adóhatóság személyi jövedelemadóként írja elő. Nem kell előírni az 5 ezer forintot meg nem haladó különbözetet. Egyéb esetekben az összevont adóalap utáni adókedvezményekkel csökkentett adó változása az átutalt összeget nem befolyásolja.

22 Külföldi előadóművész adózása 1. A külföldi illetőségű előadóművész (zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi és más hasonló előadóművész, segédszínész, statiszta) választhatja, hogy az e tevékenységéből kifizetőnek nem minősülő személytől származó, belföldön adóköteles bevételének 70 százalékát tekinti jövedelemnek. A 16 százalékos adót Magyarország elhagyását megelőzően vallja be a NAV által rendszeresített magyar és angol nyelvű nyomtatványon és fizeti azt meg. A bevétel része a költségtérítés és a biztosított szállás szokásos piaci értéke. Az így számított jövedelem nem része az összevont adóalapnak. KSH FEOR szerinti besorolás szerint!

23 Külföldi előadóművész adózása 2. Nem minden művészre terjed ki az egyszerűsített adózás, csak azokra, akiknek a foglalkozása a KSH által alkalmazott FEOR besorolás szerint: Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész énekes Színész, bábművész Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész Cirkuszi és hasonló előadóművész, vagy Segédszínész, statiszta.

24 Külföldi előadóművész adózása 3. A választás feltétele, hogy bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a Tbj. szerint nem minősül belföldinek. Nem önálló tevékenység esetén, ha a bevétel összege másként nem állapítható meg, a tevékenység szokásos díjazásának a belföldi napokkal arányos része tekinthető bevételnek. Ha a bevétel bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számítani. Ha meghaladja, az értékhatár túllépését követően az adót a 200 ezer forint bevétel figyelembe vételével megállapított jövedelem után kell megfizetni.

25 Új adómentességi lehetőségek 1. A termőföld személyi jövedelemadózásban használt fogalma: december 15-ei hatállyal úgy módosul az Szja tv. termőföld fogalma, hogy termőföldnek minősül a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) Termőföld-értékesítés adómentessége A módosítás eltörli az adómentesség (a jövedelem összegéből 200 ezer Ft) alkalmazásához kapcsolódó jövedelemkorlátot ( Ft). Mentességi szabályok! [1. számú melléklet a) és b) pont] Az átruházásból származó jövedelem teljes összege adómentes: a szövetkezeti részaránytulajdon megszüntetése a mentességi feltételek esetén. Közös tulajdonban lévő termőföldek tulajdoni hányadának értékesítésére nem vonatkozik.

26 Új adómentességi lehetőségek 2. Jelentős változást jelent a birtok-összevonási cél fogalmának meghatározása. A birtok-összevonási cél akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként, már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld a település közigazgatási határától függetlenül egymással szomszédossá válik. Ha egy éven belül több ügylet történik, akkor elegendő az év végére, december 31-re egy tagban lennie a birtoknak. [1. sz. melléklet d) pont]

27 Új adómentességi lehetőségek 3. Elengedett követelések adómentességének változása Adómentes: hitelintézet, befektetési szolgáltatások, pénzügyi vállalkozások, biztosítók elengedett követelése (független felek között). Adómentes a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója által részben vagy egészben elengedett követelés. Az adómentesség feltétele, hogy a szolgáltató betartsa az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elvet és a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét Ft-ot meg nem haladó követelés, ha az végérvényesen megszűnik.

28 Új adómentességi lehetőségek 4. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).

29 Új adómentességi lehetőségek 5. A hiteladósok helyzetét javító intézkedések: augusztus 1-jétől a pénzügyi intézmény által elengedett követelés abban az esetben adómentes, ha a hitel, kölcsön elengedését a pénzügyi intézmény a belső szabályzata szerint, az adós jövedelmi helyzetétől függetlenül, diszkriminációtól mentesen teszi augusztus 1-je és december 31-e között azonban további feltétel, hogy csak az a kölcsön engedhető el adómentesen, amely kölcsönt a lakóingatlanon fennálló jelzálog biztosít től ez az utolsó feltétel hatályát veszi től adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, a pénzkölcsön nyújtásából származó követelés, feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával került sor.

30 Új adómentességi lehetőségek 6. A sporteseményre szóló belépőjegyek, bérletek adómentességének változása A sporteseményre szóló belépőjegyeket, bérleteket nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is összeghatártól függetlenül adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek, de csak akkor, ha a belépőjegy, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. [1. számú melléklet a) pont] Az 50 ezer forintos korlát csak a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jegy bérlet juttatására vonatkozik majd. [1. számú melléklet b) pont]

31 Új adómentességi lehetőségek 7. Egyes élőállat-beszállítók által igénybe vehető támogatás adómentessége A vidékfejlesztési miniszter két rendeletben - 44/2013. (V.30.) VM rendelet és a 89/2013. (X.4.) VM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatást kapnak azok a mezőgazdasági termelők akik a Hajdú-Bét Rt., a NOVOFARM Rt. vagy a Pápai Hús Kft. élőállat beszállítói voltak. Tekintettel arra, hogy a támogatás nagy valószínűséggel nem fedezi az érintett termelők tényleges kárát, elmaradt bevételét, ezért az nem tekinthető jövedelmet pótló juttatásnak. Az új adómentes jogcím a módosító törvény hatálybalépését követő naptól hatályos, és a 2013-ban már kifizetett támogatásokra is alkalmazható. A meg nem fizetett adó az egyéni vállalkozók, őstermelők esetében agrár csekély összegű támogatásnak minősül. [Szja tv. 1. számú melléklet, 84/Y. ]

32 Új adómentességi lehetőségek 8. Üzletpolitikai (reklám) célból adott juttatások adómentességének változása január 1-jétől kiegészül az üzletpolitikai célú juttatást adómentesen biztosító juttatók köre. Nemcsak a kifizető, hanem a kifizetőnek nem minősülő külföldi személy is nyújthat adómentesen a magánszemélynek üzletpolitikai célú juttatást, ha a juttatás formája és körülményei megfelelnek a feltételeknek. A rendelkezés visszamenőlegesen, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül alkalmazható. Üzletpolitikai céllal adható: árengedmény, más kedvezmény, áruminta.

33 Egyéb változások 1. Utalvány fogalmába január 1-jétől nem tartoznak bele a visszaváltható utalványok. A kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelyet uniós vagy költségvetési forrás terhére elnyert támogatásból finanszíroznak, adómentes akkor, ha az nem minősül a tevékenység ellenértékének (a től megszerzett jövedelemre is alkalmazható). Az adóévet követően kifizetett, előző évre vonatkozó munkaviszonyból származó bevétel, akkor minősül az előző naptári év utolsó napján megszerzettnek, ha azt a munkáltató január 10-éig kifizeti (2014. március 15-étől hatályos) Szja tv. 26. (1). Pontosításra kerülnek a biztosító szolgáltatására, a biztosítási díjra vonatkozó szabályok.

34 Egyéb változások 2. Önálló tevékenységre vonatkozó szabályok: Nem minősül költségnek a megfizetett 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás A módosítás a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások között nevesíti a jövedelem után a magánszemély által fizetendő 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást. [3. számú melléklet] Ingatlan bérbeadás esetén nem lehet költségként elszámolni. A káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítést és a kártalanítást is mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe venni. Mentes a kártérítés: ha a károsult költségeinek fedezetére fizetik ki.

35 Egyéb változások 3. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek: Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok Az országgyűlési képviselői tevékenység nem önálló tevékenységnek fog minősülni, a tevékenységből származó jövedelem adókötelezettségére értelemszerűen ezeket a szabályokat kell majd alkalmazni. [Szja tv. 24. ] A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység ( től). A nevelőszülői díj bérnek minősül. (Kikerült az 1. számú melléklet 1.7 pontjából.) Külön adózó jövedelem: Ingatlan és vagyonértékű jog értékesítése esetén a jövedelemfelhasználás körülményeire tekintettel kérelmezhető az adó mérséklés/elengedés. A nem lakóingatlanhoz kötött vagyoni értékű jogra is vonatkozik a 15 éves szabály. [Szja tv. 62. (5) bekezdés] Időmúlási szabály!

36 Az egyéni vállalkozókra irányadó változások 1. Az egyéni vállalkozók nincsenek kizárva a munkáltatói adómegállapítás, az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat lehetőségéből, ha tevékenységüket az adóév egészében szüneteltették. A től megszerzett jövedelmekre is alkalmazható. [Szja tv. 11/A., 12. ] Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta állapítja meg és vallja be. [Szja tv. 49. ] A kisvállalkozói kedvezmény összege megállapításakor figyelembe vehető beruházási költségek körének bővülése: 2014-től a figyelembe vehető nem anyagi javak köre kiegészül a szoftvertermékekkel. [Szja tv. 49/B. ] Csekély összegű (de minimis) támogatás.

37 Az egyéni vállalkozókra irányadó változások 2. A kisvállalkozói adókedvezmény mértékének változása: a december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamatának 60 %-áig - a de minimis szabályokra is figyelemmel kisvállalkozói kedvezmény vehető igénybe. [Szja tv. 13. sz. melléklet 10. pont]

38 A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény

39 Főállású kisadózó fogalma 1. Főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

40 Főállású kisadózó fogalma 2. olyan magánszemély, aki december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;

41 KATA adóalanyiság az előtársasági időszakban A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy ha az korábbi időpont, a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával de legkorábban január 1-jén jön létre. Vagyis: Ha a Bt, Kkt már a bejegyzés során jelzi, hogy kisadózó vállalkozásként kíván adózni, az előtársasági időszakban is kisadózóként teljesíti kötelezettségeit. nem alanya a számviteli törvénynek nem köteles beszámolót és társasági adóbevallást készíteni. A módosítás a cégbíróság előtt folyamatban lévő ügyek esetén is alkalmazható. Hatályos tól!

42 Megszűnéshez kapcsolódó változás Adóalanyiság megszűnése: a kilépést követő nappal, ha a tag kilépésével nem marad bejelentett kisadózó, kivéve, ha a kilépést követő napig másik kisadózót bejelentenek. (Jelenleg a kilépés napjáig kell a bejelentésnek megvalósulnia.) Adótartozás miatti megszűnés: állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adó

43 Magasabb összegű tételes adó 1. Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban ide nem értve a munkaviszonyt végzett tevékenység keretében részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. A bejelentkezéskor nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, valamint nyilatkozni lehet arról, hogy a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja. A magasabb összegű tételes választható. adó a bejelentést követően is

44 Magasabb összegű tételes adó 2. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás e fejezet szerinti adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni. A tételes adó minden megkezdett naptári hónapra Ft Ellátásalap Ft

45 Mentesítés a tételes adó megfizetése alól Azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Nem kell megfizetni az adót a kieső idő záró tört hónapjára sem, ha a kieső idő kezdő és záró tört hónap napjainak száma legalább 30 nap, kivéve az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének esetét, itt nincs összeszámítási szabály.

46 Példa mentesítésre 1. Az adózó táppénzben részesül június 17-étől augusztus 26-áig. júniusra megfizeti a tételes adót (nem teljes hónap), júliusra nem fizet (egész hónapban táppénzen van), augusztusra sem fizet (júniusban 14, augusztusban 26 nap a táppénzes időszak és ez együttvéve eléri a 30 napot).

47 Példa mentesítésre 2. A főállású kisadózó egyéni vállalkozó február 1-je és február 16-a között táppénzben részesült, majd február 17-étől (április hónap végéig) szüneteltetni kezdte a tevékenységét. februárra nem mentesülhet a tételes adó megfizetése alól, mivel: az adófizetési kötelezettség alóli mentesüléshez szükséges állapot nem állt fenn a hónap egészében, és az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt a 30 napos szabály nem vehető figyelembe.

48 A kisadózót megillető ellátások A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és az Flt.-ben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén forint. Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése miatt nem kell megfizetni.

49 Adatszolgáltatáshoz kapcsolódó változások 1. Kisadózó adatszolgáltatása: Külföldi partner esetén is teljesíteni kell az éves nyilatkozatban/bevallásban az adatszolgáltatási kötelezettséget a partner nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összeg meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát, hanem nyugtát állított ki.

50 Adatszolgáltatáshoz kapcsolódó változások 2. Üzleti partner adatszolgáltatása: A tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Nem kell különválasztani a termékértékesítést, szolgáltatás nyújtást => nem kell a TESZOR számot feltűntetni Az adatszolgáltatás külön nyomtatványon történik (nem a 08-ason) Már a 2013-ról benyújtandó adatszolgáltatásra is alkalmazható!

51 Eva-Kata Bevétel Ha az Eva hatálya alól lépett át a Kata hatály alá, nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az Eva. tv. alapján az Eva alapjának kell tekinteni (számlázás Eva időszakban, bevétel Kata időszakban). Az ilyen bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az egyszerűsített vállalkozói adó alapját képezik évre is alkalmazható! Az előzőleg kettős könyvvezetést választó Eva-alanynál nem tartozik az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjába: Eredménytartalék, eredménytartalékból lekötött tartalék, jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék => Eva-alanyként már leadózta

52 Egyéb változások Készletérték: ha a kisadózó vállalkozás a tevékenységét megszűnteti, az szja-ból átlépéskor megállapított készletértéke növeli a bevételt. Bevételi nyilvántartás: nem kell külön vezetni, ha a bevételt a nyugták, számlák teljes körű megőrzésével teljesíti, feltéve, hogy ezekből a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

53 Köszönöm a figyelmet!