A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP / /36

Átírás

1 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP / /36

2 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV. fejezet Popovics László V. fejezet Az V. fejezet Dr. László Gyula Munkaügyi Kapcsolatok érdekegyeztetés Oktatási segédanyag Pécs, felhasználásával készült

3 A munka világa 3/97 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. Jövedelem, vállalkozás, adózás... 3 I.1. Számla, nyugta, számlázással összefüggő előírások... 3 I.1.1. Számla formái és tartalmi elemei... 3 I.1.2. Alanyi, tárgyi adómentesség... 3 I.2. Munkaviszony létesítése, munkaszerződés megkötése... 3 I.2.1. Munkaviszony létesítése... 3 I.2.2. Kötelező tartalmi elemei... 3 I.2.3. Munkaszerződés módosítása... 3 I.2.4. Munkaviszony megszűnése, megszűntetésének fajtái... 3 I.3. Munkabér és a fizetendő járulékok... 3 I.3.1. A társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulék... 3 I.3.2. Munkaadói, munkavállalói járulék... 3 I.3.3. Vállalkozói járulék, egészségügyi hozzájárulás... 3 I.3.4. START kártya... 3 I.3.5. Példák, számítások... 3 I.4. Egyéni vállalkozás... 3 I.4.1. Mit jelent az egyéni vállalkozás... 3 I.4.2. Gyakorlati tudnivalók az egyéni vállalkozás indításához... 3 I.4.3. Az egyéni vállalkozóvá válás menete, költségei... 3 I.5. Társas vállalkozás... 3 I.5.1. Társas vállalkozás alapítása... 3 I.5.2. Fajtái, jellegzetessége... 3 I.5.3. Betéti társaság... 3 I.5.4. Korlátolt felelősségű társaság... 3 I.6. Egyszerűsített vállalkozói adózás... 3 II. A munkaerőpiacon... 3 II.1. Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete... 3 II.2. Énkép, önismeret... 3 II.3. A munkavállalás pszichológiai alkalmassági vizsgálatai... 3 II.4. Pályázat álláshirdetésre... 3

4 A munka világa 4/97 II.5. Önéletrajzhoz kapcsolódó kérdések... 3 II.6. Hogyan készüljünk fel a felvételi elbeszélgetésre... 3 II.7. Hogyan viselkedjünk a felvételi beszélgetésen?... 3 II.8. Megtartani és motiválni -Inplacement... 3 II.9. A munkahelyváltás etikája Próbáljuk meg korrekten... 3 II.10. Outplacement... 3 Ellenőrző kérdések... 3 III. Munkahelyi egészségfejlesztés... 3 III.1. Alapkérdések... 3 III.2. Az egészség hiánya, mint költség... 3 III.3. A munkavédelem... 3 III.4. A munkavédelem jövője... 3 III.5. Munkahelyi egészségfejlesztés... 3 IV. A köztisztviselőkre, a közalkalmazottakra és a munkavállalókra vonatkozó alapvető szabályok... 3 IV.1. Közszolgálati jogviszony... 3 IV.2. Közalkalmazotti jogviszony... 3 IV.3. Munkaviszony... 3 V. Munkaügyi kapcsolatok... 3 V.1. A Munkaügyi kapcsolatok lényege... 3 V.2. A munkaügyi kapcsolatok célja... 3 V.3. A munkaügyi kapcsolatok intézményei... 3 V.4. Az érdekképviseletek szervezetei... 3 V.5. A kollektív tárgyalások szükségszerűsége... 3 V.6. Kollektív tárgyalás... 3 V.7. A szakszervezetek tárgyalási és szerződéskötési jogosultsága... 3 V.8. A kollektív tárgyalás gyakorlata... 3 V.9. Az emberi tényező... 3 Ellenőrző kérdések... 3

5 A munka világa 5/97 I. Jövedelem, vállalkozás, adózás I.1. Számla, nyugta, számlázással összefüggő előírások I.1.1. Számla formái és tartalmi elemei A számla az általános forgalmi adó rendszerében megkülönböztetett jelentőséggel bír. A törvény általános számlaadási kötelezettséget ír elő, illetve készpénzzel történő fizetés esetén kérésre kell számlát, egyszerűsített számlát kibocsátani. Amennyiben ezt a vevő nem kéri, kötelező nyugtát adni. Egyszerűsített számlát csak akkor lehet kibocsátani, ha a készpénzzel (készpénzt helyettesítő eszközzel) történő fizetés a teljesítéssel egyidejűleg megtörténik. Számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: - a számla sorszáma - a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási adóazonosító száma - a vevő neve és címe - a teljesítés időpontja - a számla kibocsátásának kelte - a fizetés módja és határideje - a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához - a termék, szolgáltatás amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető mennyiségi egysége és mennyisége - a termék, szolgáltatás amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető adó nélkül számított egységára - a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen - a felszámított adó százalékos mértéke - az áthárított adó összege tételenként és összesen - a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen - a számla végösszege

6 A munka világa 6/97 Egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: - a számla sorszáma - a számla kibocsátójának neve, címe és adóigazgatási adóazonosító száma - a vevő neve és címe - a számla kibocsátásának kelte - a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához - a termék, szolgáltatás amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető mennyiségi egysége és mennyisége - a termék, szolgáltatás amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető adóval együtt számított egységára - a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen - a meghatározott százalékérték Számlát helyettesítő okmány: bármilyen adóigazgatási adóazonosításra alkalmas bizonylat (irat), amely legalább a következő adatokat tartalmazza: - a terméket átadó (szolgáltatást nyújtó) adóalany neve, címe és adóigazgatási adóazonosító száma - a terméket átvevő (szolgáltatást saját nevében megrendelő) neve, címe és adóigazgatási adóazonosító száma - a teljesítés időpontja - a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább a szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához - az adó alapja - a felszámított adó százalékos mértéke - az áthárított adó összege Nyugta: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: - a nyugta sorszáma - a nyugta kibocsátójának neve, címe, adóigazgatási adóazonosító száma vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosító

7 A munka világa 7/97 - a nyugta kibocsátásának kelte - a fizetendő összeg I.1.2. Alanyi, tárgyi adómentesség Az alanyi adómentességről röviden annyit, hogy választható státus, olyan adóalany választhatja, akinek sem, a bejelentést megelőző évben sem a bejelentés évében a várható bevétele nem haladja meg a törvényben rögzített összeghatárokat. - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében 6 M Ft, - termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, valamint az SZJA-ról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelő esetében 6 M Ft, - egyéb esetekben 4 M Ft. Tárgyi adómentesség általában nem választható státus, a törvény erejénél fogva az ÁFA törvény 2. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek esetében kötelező (ingatlan-bérbeadásnál választható). A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtásokból például: - földterület értékesítés, bérbeadás - lakóingatlan értékesítés - oktatást szolgáló taneszközök bérbeadása - diákotthoni, kollégiumi ellátás - postai szolgáltatás - pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai - árutőzsde tagja által végzett tőzsdei tevékenység - lakóingatlan bérbeadása, egyéb módon történő hasznosítása (kivéve magánszállásadás) ideértve a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóingatlan közös használatának biztosítását is. - stb. A tárgyi adómentesség nem igazán kedvezmény, az adókötelezettség hiánya maga után vonja azt is, hogy a tevékenység folytatásához beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások árában foglalt adó nem vonható le.

8 A munka világa 8/97 I.2. Munkaviszony létesítése, munkaszerződés megkötése A munkaviszony létrejöttének alapvető feltétele a munkaszerződés írásban való megkötése. A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) ennek megfelelően részletesen szabályozza a munkaszerződés alaki és tartalmi kellékeit. Ezzel kapcsolatban elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy az Mt. rendelkezéseitől a munkáltató és a munkavállaló kizárólag akkor térhet el, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi vagy ha az a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. Az ezzel ellentétes megállapodások érvénytelenek. I.2.1. Munkaviszony létesítése Mikor munkaszerződést kötünk a legfontosabb előírás, amit figyelembe kell vennünk az az, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ebből következően a szóbeli megállapodáson alapuló munkaszerződés érvénytelen, ami azonban nem jelenti azt, hogy a munkaviszonyt úgy kell tekinteni mintha nem is létezett volna. Az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. Ezért a munkáltató az elvégzett munka után akkor is köteles bért fizetni, ha a szerződést csak szóban kötötték meg. A törvény értelmében a munkáltató hibájából eredő érvénytelenség esetén a munkáltatói rendes felmondás szabályait kell alkalmazni, azaz a felmentési időre is bért kell fizetni a munkavállaló részére. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni, a szóbeli megállapodás gyakorlatilag minden esetben a munkáltató terhére esik. Ugyanakkor az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépést követő harminc napon belül A munkaszerződés megkötésének időpontját illetően speciális körülmény, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély pl. külföldi munkavállaló részére munkavállalási engedély szükséges. Ebben az esetben a munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg. Ennek megtörténtéig a munkaszerződés bár érvényesen megköthető de nem lép hatályba.

9 A munka világa 9/97 I.2.2. Kötelező tartalmi elemei A munkaszerződés érvényességének további nagyon fontos feltétele, hogy a felek megállapodjanak a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. A munkavállaló munkabérhez való jogáról előre nem mondhat le érvényesen, és érvényesen nem köthet olyan megállapodást, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja. Munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. A munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. (Ez utóbbi például akkor valósul meg, amikor a havidíjas munkavállalónak prémiumfeladatokat tűznek ki.) A személyi alapbér a munkabér azon részét képezi, amely a munkaviszony keretében végzett munkáért mindenképpen jár. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni, ebből következően ez a bér a munkavállalót a munkában töltött idejének megfelelően illeti meg. Így ha például a havidíjas munkavállaló csupán a hónap egyes munkanapjain végzett munkát, a teljesített munkanapok arányában jogosult személyi alapbérre. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ha a munkavállaló részére valamilyen bérpótlékot kell fizetni, annak számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. A munkakör azon feladatok összessége, amelyeket a munkavállaló köteles elvégezni, illetve amelyekben a munkáltató őt foglalkoztatni köteles. A munkakör meghatározása történhet a feladatok jellegének meghatározásával; a fontosabb feladatok felsorolásával; vagy a feladatok jellegére utaló foglalkozás megjelölésével. A munkáltató eltérő megállapodás hiányában jogosult meghatározni a

10 A munka világa 10/97 munkavállaló munkakörén belül ellátandó tényleges feladatokat és munkákat. Az erről szóló munkaköri leírást a munkáltató a munkakör módosítása nélkül jogosult egyoldalúan módosítani vagy kiegészíteni. Ebből következően, bár a munkakör meghatározása a munkaszerződés érvényességi kelléke, a munkaköri feladatok felsorolását a munkaszerződésnek nem kell tartalmaznia, ugyanis azokat a munkáltató egyoldalúan jogosult megállapítani. A munkavégzés helye lehet állandó vagy változó munkahely. Az állandó munkavégzési helyként meghatározható például a munkáltató székhelye a cím megjelölésével. Állandó munkavégzési helynek minősül az is, ha a munkavállaló a munkáját a munka természetéből eredően szokásosan a telephelyen kívül egy nagyobb földrajzi területen (pl. megyében) végzi (pl. ügynök). Ebben az esetben a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. Változó munkavégzési hely esetén a munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató őt munkavégzés céljából beosztotta. Változó munkavégzési helyben történő megállapodás esetén a munkavállalót első munkavégzési helyéről tájékoztatni kell. A változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót az alkalmazó munkáltató - ellenkező megállapodás hiányában - egész működési területén foglalkoztathatja. Ha tehát a munkáltató a változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót másik munkahelyre, illetőleg telephelyre irányítja át, a munkavállaló ennek szükségességét és indokoltságát nem vitathatja. A munkaszerződés fent részletezett kötelező tartalmi elemein kívül fontos még, hogy a munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. Ezen túlmenően, az az elv érvényesül, hogy a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, azonban a szerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A felek megállapodásával rendezhető kérdések közül az alábbiak kiemelése indokolt gyakoriságukra tekintettel: Próbaidőt köthetnek ki. Amennyiben ennek időtartamát nem határozzák meg, az 30 napra szól. Megállapodhatnak a munkaidőben és annak beosztásában. Ennek hiányában a munkaviszony teljes munkaidőre, főszabály szerint napi nyolc, illetve heti negyven órára szól.

11 A munka világa 11/97 Rendelkezhetnek a felek arról, hogy a munkaviszony határozott vagy határozatlan időtartamra szóljon. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre szól. Meghatározhatják a felek a munkába lépés napját is, amely egyben a munkaviszony kezdetét is jelenti. Megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő napon kell a munkavállalót munkába állítani. A munkaszerződés megkötésén túl a munkáltató további kötelezettsége, hogy azzal egyidejűleg tájékoztassa a munkavállalót az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. A munkáltató a tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a fenti kérdéseket a felek a munkaszerződésben szabályozzák, azonban miután az Mt. a tájékoztatás szót használja ez nem kötelező, ugyanis a jogszabály nem írja elő a felek kétoldalú megállapodását. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a feleknek nagyon körültekintően kell eljárniuk a munkaszerződés megkötése során, mert ha bármely kötelező tartalmi elem kimarad, az a szerződés érvénytelenségét eredményezheti legalább részben. Azonban a szabályozásból az is kitűnik, hogy a munkaszerződés megkötésekor nem arra kell törekedni, hogy az minél részletesebb, hosszabb legyen, hanem arra, hogy rendelkezzen valamennyi, a jogszabályban előírt kellékkel. Az egyéb kérdésekben egyébként is az Mt. rendelkezései irányadóak. I.2.3. Munkaszerződés módosítása A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. (Munka Törvénykönyv 82..)

12 A munka világa 12/97 Nem minősül módosításnak, ha a munkavállaló (a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen) a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más, munkakörbe tartozó feladatokat lát el. Az átirányítás a munkavállalóra nézve különösen beosztására, korára, képzettségére aránytalan sérelemmel nem járhat. Az átirányítás ideje max. 44 munkanap/év lehet. I.2.4. Munkaviszony megszűnése, megszűntetésének fajtái A munkaviszony megszűnik: a munkavállaló halálával a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a határozott idő lejártával A munkaviszony megszüntethető: a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével rendes felmondással rendkívüli felmondással azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, ill. próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával ill. a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A felmondási idő legalább 30 nap. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, ennek mértéke a felmondási idő fele.

13 A munka világa 13/97 I.3. Munkabér és a fizetendő járulékok A társadalombiztosítási ellátások munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, és csak azok vehetik igénybe azokat, akik az erre vonatkozó járulék és hozzájárulás fizetési kötelezettségüket teljesítették. I.3.1. A társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulék A társadalombiztosítási kiadások fedezetére a foglalkoztatók kötelesek társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizetni, valamint kötelesek hozzájárulni a táppénzkiadásokhoz (a táppénz egyharmadának megfizetésével) is. A társadalombiztosítási járulék mértéke 29%. Ez kétféle járulékból tevődik össze: 21%-os nyugdíjbiztosítási járulékból (Nyugdíjbiztosítási Alapot gazdagítja) 8%-os egészségbiztosítási járulékból (Egészségbiztosítási Alapba folyik be). A munkáltató a 29%-os járulékot a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyuk alapján adott jövedelem után köteles fizetni. Az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék A társadalombiztosítási kiadások fedezetéhez nemcsak a foglalkoztatók járulnak hozzá a 29 %-os társadalombiztosítási járulékkal, hanem a "munkát végzők", "jövedelmet szerzők" is, ki-ki attól függően, hogy milyen jogcímen jogosult társadalombiztosítási ellátásra. Járulékot csak biztosítással járó jogviszony esetén kell fizetni. Ha valakinek nincs ilyen jogviszonya, akkor nincs járulékfizetési kötelezettsége sem. A magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj (a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék) fizetésére kötelezett. A biztosítottak 7% egészségbiztosítási és (ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartoznak) 8,5% nyugdíjjárulékot fizetnek jövedelmük után havi lebontásban [de a magánnyugdíjpénztár tagja csak 0,5% nyugdíjjárulékot fizet a társadalombiztosításnak, a többit (8%-ot) a magánnyugdíjpénztárba]. A járulékot a "munkáltató" vonja le. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségnek van egy maximális összege, melynek befizetését, ill. elérést követően már nem kell tovább levonni a járulékokat (de a

14 A munka világa 14/97 munkáltatónak ezen összeg felett is be kell fizetnie a 21 % nyugdíjbiztosítási járulékot). Az egyéni vállalkozó - mivel önmaga munkáltatója - fizeti a 29%-os társadalombiztosítási járulékot, valamint a 7% egészségbiztosítási és a 8,5% nyugdíjjárulékot a jövedelme, de legalább a minimálbér után, havonta. [Ha az egyéni vállalkozó magánnyugdíjpénztár tagja, a 8,5%-os járulék helyett csak 0,5%-ot kell a társadalombiztosítás irányába teljesíteni, a többit (8%-ot) a magánnyugdíjpénztárba fizeti be.] A társas vállalkozó (pl. egy betéti vagy korlátolt felelősségű társaság tagja) szintén 7% egészségbiztosítási és 8,5% nyugdíjjárulékot fizet, amelyet a társas vállalkozás, a cég köteles levonni az ő jövedelméből. Legalább a minimálbér után számított járulékot kell fizetni itt is havonta. (Ha a társas vállalkozó magánnyugdíjpénztár tagja, a társadalombiztosítás felé csak 0,5% nyugdíjjárulékot fizet.) I.3.2. Munkaadói, munkavállalói járulék A munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény, valamint végkielégítés, betegszabadság idejére adott díjazás, SZJA köteles természetbeni juttatás (kivéve az SZJA Tv. 69 (10) bekezdés szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka. Munkavállalói járulék alapja A munkavállaló járulékként a munkaviszonya lapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény 1,5 százalékát köteles fizetni. I.3.3. Vállalkozói járulék, egészségügyi hozzájárulás Vállalkozói járulék mértéke A Tbj. 27., 29. és 29/A -aiban meghatározott egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de éves szinten legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll. És munkaideje eléri a heti 36 órát, illetőleg annak, aki közép-

15 A munka világa 15/97 vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. A vállalkozói járulék mértéke 4 százalék. Egészségügyi hozzájárulás Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások pénzügyi forrásainak kiegészítésére hozták létre. Ez az adó jellegű fizetési kötelezettség mind a kifizetőket, mind, a jövedelmet szerző magánszemélyeket terheli. Tételes egészségügyi hozzájárulás munkavállalónként havi Ft, napi 65.-Ft. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a kifizető a társadalombiztosítási, a baleseti, ill. egészségügyi szolgáltatási járulékterheket nem viselő jövedelmek után. I.3.4. START kártya A munkáltatók a START Program keretében foglalkoztatott pályakezdők után meghatározott keresethatárig havonta, - a foglalkoztatás első évében a bruttó kereset 15%-át, míg a második évben a 25%-át - fizetik meg közteherként. A program "kulcsa" a START-kártya, amely két éven át követi a fiatal útját, mutatja a 2 évből még felhasználható időt, továbbá az ellenőrzés alapjául is szolgál. A STARTkártya kiváltására jogosult minden 25 éven aluli, - diplomások esetében, 30 éven aluli - fiatal, aki első alkalommal helyezkedik el. A START Program legfontosabb elemei Pályakezdő fiatalok első ízben történő elhelyezkedésének elősegítése, munkatapasztalat szerzés biztosítása, az erre rendelkezésre álló két évben a munkáltatók elvárásainak megfelelő felkészültségű, "kész" munkavállalóvá válás elérése, A munkáltatók ösztönzése a pályakezdőkhöz kötődő, START-kártyán keresztül érvényesíthető járulékkedvezmény révén - melyet akár több munkáltatónál, egymást követő jogviszonyokban is felhasználhatnak a pályakezdők. A munkáltató kedvezménye Minden eddiginél magasabb mértékű, rugalmas, a pályakezdő fiatalhoz kötődő, de a munkáltató által "beváltható", alanyi jogon járó járulékkedvezmény. A kedvezményt a

16 A munka világa 16/97 munkáltató havonta érvényesítheti oly módon, hogy a munkabért terhelő - egyébként mintegy 34%-os - járulékfizetési kötelezettsége helyett, a program első évében mindösszesen csak a fiatal bruttó keresetének 15%-át, míg a második évben a 25%-át kell közteherként lerónia. A fiatalok munkabérének nincs felső határa (lehet pl. havi Ft is), azonban a kedvezményt 25 éves korig, csak a minimálbér (2007-ben Ft) másfélszeresének ( Ft), felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál 30 éves korig, pedig a minimálbér kétszeresének ( Ft) megfelelő összeghatárig lehet érvényesíteni. I.3.5. Példák, számítások Példák munkabérre (2007. évre vonatkozóan) Havi Ft-os munkabér kifizetés estén: Munkáltató havi költsége: Szakképzési hozzájárulás (1.5%): Munkaadói járulék (3%): Társadalombiztosítási járulék (29%): Egészségügyi hozzájárulás: Havi bruttó munkabér: Nyugdíjjárulék (8.5%) Egészségbiztosítási járulék (7%): Munkavállalói járulék (1.5%): Személyi jövedelemadó: Adójóváírás: Kiegészítő adójóváírás: Érvényesíthető gyerekkedvezmény: Fizetendő adó: Havi nettó munkabér: Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Ft Ft

17 A munka világa 17/97 Minimálbér kifizetés esetén ( Ft): Munkáltató havi költsége: Szakképzési hozzájárulás (1.5%): Munkaadói járulék (3%): Társadalombiztosítási járulék (29%): Egészségügyi hozzájárulás: Havi bruttó munkabér: Nyugdíjjárulék (8.5%) Egészségbiztosítási járulék (7%): Munkavállalói járulék (1.5%): Személyi jövedelemadó: Adójóváírás: Kiegészítő adójóváírás: Érvényesíthető gyerekkedvezmény: Fizetendő adó: Havi nettó munkabér: Ft 983 Ft Ft Ft Ft Ft Ft 4585 Ft 983 Ft Ft Ft Ft 0 Ft 450 Ft Ft I.4. Egyéni vállalkozás I.4.1. Mit jelent az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás, más szóval egyszemélyes vállalkozás a vállalkozások legegyszerűbb formája. Egyéni vállalkozást - vállalkozói igazolvánnyal - nagykorú, cselekvőképes, állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár alapíthat. Az induláshoz szükséges tőkét saját vagyonból kell biztosítani, és elsősorban saját munkára alapozó tevékenységet folytathat. Az egyéni vállalkozás előnyei: olcsón, egyszerűen és gyorsan alapítható, működtethető. Rugalmas, hiszen a vállalkozás bővülésével, alkalmazottak

18 A munka világa 18/97 foglalkoztatásával is megtartható, nem kell áttérni más formára. Egyszerű a könyvelése (bevételi és költségnyilvántartás) is. Hátrányai: szükséges a személyes közreműködés, de mint láttuk, alkalmazott is foglalkoztatható. Korlátlan a felelősség, a vállalkozás tartozásaiért, az általa okozott károkért teljes magánvagyonnal felel. Egyéni vállalkozóként nem jogosult munkanélküli segélyre és az alkalmazottakat megillető kedvezményekre, juttatásokra (pl. minimálbér adómentessége, étkezési hozzájárulás stb.).0 I.4.2. Gyakorlati tudnivalók az egyéni vállalkozás indításához A lakóhely szerint illetékes önkormányzat okmányirodájában kell a vállalkozói igazolványt kiváltani, amihez a következőkre van szükség: 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány illetékbélyeg személyi igazolvány, lakcímigazolvány, adókártya, a vállalkozás székhelyének, esetleg telephelyeinek tulajdonjogát igazoló okirat (tulajdoni lap, vagy adásvételi szerződés), képesítéshez kötött tevékenység esetén annak meglétét is igazolni kell (oklevél), nyilatkozni kell arról, hogy nem állnak fenn a törvényben felsorolt kizáró okok (eltiltás, korlátlanul felelős tagság egy társaságban, korábbi vállalkozói igazolványt visszavonták, köztartozás - adó, társadalombiztosítási, nyugdíjjárulék, illeték - van stb.), milyen ÁFA-fizetési módot (havi, negyedéves vagy éves), esetleg átalányadózást (EVA) választ.. Az adó és TB-számot nem kell külön kérni, de a vállalkozói igazolvány kézhezvételét követő 15 napon belül az APEH helyi hivatalához be kell jelenteni. Az egyéni vállalkozás nem kerül be automatikusan a cégnyilvántartásba, így a partnerek nem informálódhatnak róla könnyen és hivatalosan, ami időnként hátrányt jelenthet. Ezen segít a vállalkozás egyéni cégként történő nyilvántartásba vétele a Cégbíróságnál. Fontos tudni, hogy a vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül be kell jelenteni.

19 A munka világa 19/97 I.4.3. Az egyéni vállalkozóvá válás menete, költségei Vállalkozói igazolvány kiváltásához a lakóhely szerinti okmányirodát kell felkeresni. Érdemes előzőleg információt kérni arról, milyen hivatalos dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez, és hogy az igazolványban szerepeltetni kívánt vállalkozói tevékenységek űzése engedélyhez, képzettséghez kötött-e, vagy nem. Az indulási költségek: - illeték a vállalkozói igazolvány kiadásáért: ,- Ft - erkölcsi bizonyítvány: 2.000,- Ft Fizetendő járulékok: A fizetendő járulékok körét az határozza meg, hogy az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll-e máshol, nappali tagozatos diák-e vagy más státuszából adódóan fizetnek utána járulékokat. Ugyanis ebben az esetben bizonyos járulékok fizetése alól mentesül a vállalkozó. Ha a vállalkozó nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (és az előbb ismertetett lehetőségek sem érintik), akkor az alábbi járulékokat kell fizetni havonta, függetlenül attól, hogy volt-e bevétele a vállalkozásnak, vagy nem. - egészségügyi hozzájárulás: 1.950,- Ft / hó - nyugdíjbiztosítási alap: 21%+0,5% - egészségbiztosítási alap: 8%+7% - magánnyugdíjpénztár: 8% - vállalkozói adó: 4% A fentieket akkor is fizetni kell, a minimálbért véve alapul, ha semmi bevétele nem volt a vállalkozásnak az adott időszakban. A minimálbér idén ,- forint. Ezen kívül SZJA-t kell fizetni, ami bevételfüggő, ÁFÁ-t, ha a vállalkozó nem kért ÁFA mentességet, illetve ,- forint éves bevétel felett iparűzési adót. A tevékenységtől függően egyéb adónemek is felmerülhetnek (pl. kulturális adó).

20 A munka világa 20/97 Működési költségek: - könyvelési díj: általában egyéni vállaklozásnál Ft/hó, - igény szerint: tárhely + domain, internet, telefon, posta költség, stb. I.5. Társas vállalkozás I.5.1. Társas vállalkozás alapítása A társas vállalkozásoknak legalább két alapítója, tulajdonosa van. Alapításánál legfontosabb szem előtt tartani azt, hogy azonos gazdasági cél elérése érdekében jön létre a társulás, nem csupán azért, mert pl. szoros barátság fűz össze a leendő társsal. Itt különösen igaz a mondás: "A jó barátság alapja a pontos elszámolás. A társaságot ügyvéd segítségével és ellenjegyzése mellett megkötött társasági szerződéssel hozhatjuk létre. Nagyon fontos, hogy megfelelő ügyvédet válasszunk. Joggal elvárhatjuk, hogy mindenben segítsen bennünket és értesse meg velünk, hogy mit írunk alá. Csak azt szabad elfogadni, amit a társaság minden tagja teljes egészében ért, tudatában van annak, amit vállal és amiért felelős. Sok későbbi vitától kímélhetjük meg magunkat, ha az elején minden fontos kérdést tisztázunk. A társaság saját cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, pert indíthat és perelhető is. A társaságok a cégbejegyzési kérelem benyújtásától a cégbejegyzésig terjedő időszakban ún. előtársaságként működhetnek. A cég nevének kiválasztása rendkívül fontos, mert a jó hírnév (goodwill) egyik megalapozója és megjelenítője. Célszerű, ha kifejezi a cég tevékenységét, könnyen kiejthető. I.5.2. Fajtái, jellegzetessége A tulajdonlás szerkezete alapján hét társasági formát különböztetünk meg. Ezek: betéti társaság (bt.); közkereseti társaság (Kkt); korlátolt felelősségű társaság (Kft); közös vállalat; közhasznú társaság (Kht), részvénytársaság (Rt), egyesülés. Nézzük meg most kiemelten azt a kettőt, amelyek közül választva reális esély van társaság alapítására, és amelyek egyben a legnépszerűbbek is Magyarországon.

21 A munka világa 21/97 I.5.3. Betéti társaság A betéti társaság alacsony pénztőkével létrehozható profitorientált társas vállalkozási forma. Lényege az, hogy egy beltag, aki szakértelemmel, piacképes tudással (knowhow) rendelkezik, a projekt megvalósításához szükséges anyagiakkal viszont nem, a kültag tőkéjét kockáztatva próbálja megvalósítani a közös célokat. A beltag kockázata az, hogy a bt tevékenységéért teljes anyagi felelősséggel tartozik (az egyéni vállalkozásnál már bemutattuk, hogy ez mit jelent). Vagyis egy esetleges csőd vagy felszámolás esetén a hitelezőket teljes személyes vagyona erejéig köteles kielégíteni. Ha azonban a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, akkor a beltag(ok)hoz hasonlóan, felel a társaság esetleges veszteségeiért, az általa okozott kárért. Előnyei: A vállalkozás létesítése szempontjából itt sincs szükség igazán nagy indulótőkére, nem egy esetben már néhány tízezer forinttal alapítható. A működéshez szükséges eszközöket a társaság tagjai biztosítják a vállalkozás számára. A betéti társaság esetében a tulajdonosok száma nem nagy (így gyors és rugalmas döntéseket lehet hozni), hiszen itt a személyes ismeretség, barátság, illetve a megbízhatóság fontos szerepet játszik. Hátrányai: Az alapítás és a hivatalos közzététel, valamint a megszűntetés költségei az egyéni vállalkozáséhoz képest magasabbak. A működéshez, pedig olyan költségek tapadnak, melyeket a bevételtől függetlenül viselni kell. A beltag(ok) korlátlan felelősséget viselnek; ez magas kockázati tényező. I.5.4. Korlátolt felelősségű társaság Szintén társas vállalkozás, de néhány jellemzőjében alapvetően eltér a betéti társaságtól. A kft-ben a vállalkozás működtetését csak egy személy vagy egy szűkebb csoport végzi, míg a többi társ a pénzét adja a vállalkozáshoz (törzsbetét), aminek fejében a vállalkozás eredményéből részesedik. Szokás az ilyen tulajdonosokat csendestársnak nevezni. Korlátolt felelősségű társaságot jelenleg hárommillió forintos induló tőkével lehet alapítani. A társaság felelősségének korlátja tehát hárommillió forint, illetve a társaság aktuálisan bejegyzett törzstőkéje, ami természetesen hárommillió forint

22 A munka világa 22/97 felett bármekkora összeg lehet. E társasági forma meglehetősen rugalmas: kft-t akár egyetlen személy is alapíthat, ám ebben az esetben könyvvizsgálót kell foglalkoztatnia. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb, mint 1,5 millió forint. A tagok felelőssége (az ügyvezető kivételével) a társasággal szemben azonban csak a törzsbetétek erejéig terjed, és a társaság a gazdasági tevékenysége során okozott károkért a törzstőke erejéig felelős (ez a "korlátolt felelősség jelentése). A kft. alapítását, formailag a társasági szerződés megkötése és a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtása jelenti. Működése, irányítása azonban már magasabb szervezettséget igényel, a tagok itt is részesei (lehetnek) a tényleges munkavégzésnek, azonban az irányítás általában már egy ember (ügyvezető) feladata. A vállalkozás lényeges döntéseit a taggyűlés hozza meg. Előnyei: Egyéni felelősségünk korlátozott (ügyvezetőé kissé nagyobb), tagok tulajdoni és döntési részvétele átlátható, ma már a 3 millió forint alaptőke sem tűnik teljesíthetetlennek. Az egyéni vállalkozáshoz és a betéti társasághoz képest a társaság magasabb presztízsű és hitelképesebb. Hátrányai: Egyéni vállalkozásnál, betéti társaságnál viszonylag drágább alapítás és működtetés. I.6. Egyszerűsített vállalkozói adózás I.6.1. EVA mint speciális adónem Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) az adózók meghatározott köre számára választható adónem. Az EVA választása révén az egyéni vállalkozó mentesül az ÁFA, cégautó adó, a vállalkozói személyi jövedelemadó (vagy átalányadó) és a vállalkozói osztalékalap utáni adó fizetése alól. Társas vállalkozások esetében az EVA az ÁFÁ-t, a cégautó adót, a társasági adót, és az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót váltja ki. I.6.2. Választási feltételek Társas vállalkozások közül az EVÁ-t választhatja: - Közkereseti társaság - Betéti társaság

23 A munka világa 23/97 - Korlátolt felelősségű társaság - Szövetkezet és lakásszövetkezet - Ügyvédi iroda és közjegyzői iroda - Szabadalmi ügyvivői iroda - Végrehajtó iroda - Erdőbirtokossági társulat. A felsorolt társas vállalkozások csak akkor jogosultak az EVA választására, ha valamennyi tagjuk magánszemély. Az EVA választásának szintén feltétele, hogy a társas vállalkozásnak más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nincs részesedése. A magánszemélyek közül a következő egyéni vállalkozók választhatják az EVA-t az egyéb törvényi feltételeknek való megfelelés esetén: - Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély - Egyéni közjegyző - Egyéni szabadalmi ügyvivő - Egyéni ügyvéd és az önállóan tevékenykedő európai közösségi jogász - Magánállatorvos - Magángyógyszerész. További választási feltételek Az első EVA-s adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben az EVÁ-t választó adózónak folyamatosan kellett működnie. Az EVA 2007-re való választása esetén ez azt jelenti, hogy az adózó 2006-ban egész évben működött, és ezt megelőzően legalább 2005-ben megkezdett, adóbevallással lezárt adóévet tudhatott maga mögött. Társas vállalkozások esetében a választása feltétele, hogy az EVÁ-s adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem alakult át, valamint benne egy vagy több új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az EVÁ-t választó adózónak már a bejelentés napján belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Az első EVA-ás adóévet megelőző két adóévben az adózó bruttó bevétele nem haladhatja meg a 25 millió forintot. A bevételhez kapcsolódó másik feltétel, hogy az

24 A munka világa 24/97 EVA csak akkor választható, ha az evaalanyiság adóévére ésszerűen várható bruttó éves bevétel sem haladja meg a 25 millió forintot. I.6.3. EVA választás bejelentése Tekintettel arra, hogy az EVA választható adónem, az az adózó aki először választja az EVÁ-t e választását bejelentéssel hozza az adóhatóság tudomására. A bejelentés megtétele egyben az adóalannyá válás alapvető feltétele is. A bejelentést az első EVÁ-s adóévet megelőző év december 1-je és 20.-a között kell megtenni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentést az adózó csak akkor teheti meg, ha annak időpontjában valamennyi választási feltételnek megfelel, továbbá nincs adóhatóságnál, vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása. I.6.4. Adózási szabályok Az EVA alapja az adóévben megszerzett összes bevétel. A kettős könyvvitelt vezető EVA alanyoknál a bevételt a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint kell meghatározni. A bevételbe az ahhoz kapcsolódó levonható általános forgalmi adó is beleértendő. Egyéni vállalkozók és bevételi nyilvántartást vezető társas vállalkozások esetében bevételnek tekintendő bármely jogcímen és bármely formában mástól visszafizetési kötelezettség nélkül megszerzett vagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. A bevételt forintban kell meghatározni. Az EVA a pozitív adóalap 25 százaléka. Az EVA rendszerében az adóév a naptári évnek felel meg. Év közben történő megszűnés esetén, az adóév január 1-től, az adóalanyiság megszűnéséig tart. A EVA alany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget köteles fizetni. Az adóelőleg alapja a negyedévben megszerzett összes bevétel. Az EVÁ-ról szóló bevallás benyújtásának határideje egyéni vállalkozók és bevételi nyilvántartást vezető társaságok esetében az adóévet követő év február 15.-e. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor 30 napon belül kell bevallást tenni.

25 A munka világa 25/97 Kettős könyvvitelt vezető EVA alanyok esetében a bevallás határideje minden esetben a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő. I.6.5. Járulékfizetés Főállású EVÁ-s egyéni vállalkozóra az általános járulékfizetési szabályok vonatkoznak. A többes jogviszonyban (ha rendelkezik heti 36 órás jogviszonnyal) álló EVÁ-s egyéni vállalkozó a számított járulékalap után fizeti a járulékokat. A járulék alapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap, mértéke 4 százalék. I.6.6. Nyilvántartási kötelezettség Az egyéni vállalkozók az EVA törvény mellékletében részletesen szabályozott nyilvántartások vezetésére kötelezettek. A melléklet háromféle nyilvántartás vezetését írja elő: bevételi nyilvántartás, közterhek nyilvántartása és szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. A közkereseti társaságok és a betéti társaságok választásuk alapján vagy bevételi nyilvántartást vezetnek, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében tesznek eleget nyilvántartási kötelezettségüknek. Az EVÁ-t választó kft, szövetkezet, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, végrehajtó iroda és erdőbirtokossági társulat kötelező érvénnyel a számviteli törvény kettős könyvvezetésre vonatkozó szabályait alkalmazza. A nyilvántartási formákról csak egyszer, az EVA választásával egyidejűleg lehet nyilatkozni. Az EVA alanyiság megszűnése többek között a bruttó 25 millió forintos bevételi határ meghaladásával, más, az adóalanyiság választására előírt feltételnek való meg nem felelés esetén. Megszűnést követően négy adóévig az EVA nem választható.

26 A munka világa 26/97 "Az életet azok hibázzák el leggyakrabban, akik indulóban félreismerték a természetüket és félresiklottak egy nem nekik való ösvényre, és azok, akik jó irányba indultak, de nem tudtak, vagy nem mertek kitartani mellette, amíg csak lehet." Roger Martin Du Gard II. A munkaerőpiacon II.1. Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete A mai pályakezdő fiataloknak fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találtnak végzettségüknek megfelelő állást. Aggodalomra adhat okot, hogy az összes munkanélküli több, mint ötöde 24 évesnél fiatalabb. A pályakezdő diplomások közül évente átlagosan 4-5 ezren regisztráltatják magukat a munkaügyi központokban. A fiatalok ezen belül a diplomások elhelyezkedését a gazdasági folyamatokon túl alapvetően két tényező nehezíti. A nyugdíjkorhatár megnövelésével kevesebb álláshely üresedik meg, illetve folyamatosan nő a diplomát szerzők száma Nehéz tehát a friss diplomások dolga a munka világában. Nagyjából mindenki ugyanazzal a háttérrel érkezik egy diploma, nyelvtudás, kevés szakmai tapasztalat. Nem egyszerű kitűnni a többi közül és megcsípni egy állást. A pályakezdők többségének muszáj hozzászokni, hogy hónapokig is eltarthat az álláskeresés. Még legnagyobb eséllyel induló diplomával rendelkezők is gyakran fél évig vadásznak aktívan az állásajánlatokra, a kevésbé keresett diplomával rendelkezők esetében akár egy évig is eltarthat, elhúzódhat a keresés. Ma már a legtöbb felsőoktatási intézményben működik karrier iroda, ahol kiadványokkal, állásbörzék szervezésével, munkaerő-közvetítéssel támogatják a végzős diákok elhelyezkedését. Személyes, vagy akár csoportos tanácsadás során az érdeklődők megismerhetik az álláskeresés fortélyait, illetve a munkavállaláshoz szükséges tudnivalókat: pályaorientáció, az ideális ajánlat kiválasztása, állásajánlatok felkutatása, a jelentkezési csomag összeállítása (önéletrajz, kísérőlevél, szerződés minták), kiválasztási folyamat lépcsőfokát, interjú típusok, lehetőségek a különböző szakterületeken illetve az Európai unióban, tanulmányi

27 A munka világa 27/97 szerződés, munkaszerződés, munkajog, továbbtanulás, vállalkozás). Ezek az információk jelentős mértékben segítik az álláskereső fiatal diplomások indulását és eligazodásukat a munkaerő piac útvesztőiben. A pályakezdőknek komolyan kell venni az álláskeresést, a munkavállalásra való felkészülést. Érdemes látogatni az állásbörzéket, felkeresni a karrier irodákat, munkaügyi központokat, kirendeltségeket. Kiemelten fontos a pályakezdők esetén a tudatosság az álláskeresés megtervezésén a saját preferenciák tisztázása, a felkészülés a kiválasztási folyamatra. Ez a tudatos hozzáállás sokkal döntőbb az ő esetükben, mint más álláskeresőknél, ezzel tudják valamelyest csökkenteni a lépéshátrányukat. Nagyon ritka Mo-on, hogy egy pályakezdő érdemi munkát tudjon végezni a diplomája megszerzése előtt. Éppen ezért a munkáltatók szemében még az sem hátrány, ha valaki akár szórólap terjesztést is felsorolja a munkatapasztalatai között önéletrajzában. Pályakezdők esetén a munkáltatók sem becsülnek le semmilyen meglévő munkatapasztalatot. Ezzel ugyanis az egyén éppen azt tudja jelezni, hogy terhelhető, nem fél a munkától, már a tanulás mellett is fontosnak tartotta, hogy dolgozzon, hogy kiegészítse zsebpénzét, esetleg eltartsa magát. Az egyetemi, főiskolai tanulmányokat is érdemes projektszerűen bemutatni, a nagyobb házi dolgozatokat és csoportmunkát is megemlíteni a motivációs levélben. Szintén hasznos megemlíteni a diákszervezetben vállalt munkát. Ezekből a munkáltató rögtön tudhatja, hogy a pályázó jó csapatjátékos, hozzászokott a közös feladat végzéshez, bírja a sok munkát, kezdeményező, és érdeklődik a környezet iránt. II.2. Énkép, önismeret A valóságnak megfelelő énkép drága kincs. Előfeltétele annak, hogy az ember teljes szívvel, hasznos és termékeny életet tudjon élni. A valóságtól elrugaszkodott énkép óriási hátrány. Az önismeret és én gyakran van úgy, hogy hirtelen hozott döntéseink, váratlan viselkedéseink az adott pillanatban helyesnek tűnnek, utólag azonban elgondolkodunk, hogy miért is éppen így viselkedtünk, jól tettük-e amit tettünk, tényleg azt akartuk kifejezni? Életünk napi tevékenységünk során állandó kölcsönhatásba kerülünk más emberekkel és mindig újabb helyzetekben kell azonnal reagálnunk a velünk kapcsolatba lépő személyekkel. Kapcsolataink célirányos

28 A munka világa 28/97 alakításában, feladataink elvégzésében társas szerepeink során és a munkahelyen meghatározó szerepe van személyiségünknek. A legtöbb ember a környezete vagy a társadalmi elvárásoknak megfelelő célok szerint él. Abban a ritka esetben, ha ezek a célok találkoznak a sajátjaival, vagy ambíció hiányában közömbös saját pozíciója iránt, akkor esetleg konfliktus mentesen élhet. Ellenkező esetben azonban az élet tele van konfliktusokkal, és eldöntendő kérdésekkel. Elsősorban azt kell tisztázni magunkban, hogy milyen a személyiségünk, és mi az ami ösztönöz bennünket. Önmagunk feltérképezésénél figyelemmel kell lennünk magánéleti, társasági, szellemi elvárásainkra is, hiszen csak elégedett ember a teljes ember. Ha sikeresen meghatározzuk életcéljainkat, számba kell vennünk azokat az eszközöket amelyekkel rendelkezünk és amelyeket fejlesztenünk kell. Önmagunk megismerése személyiségfejlesztés. II.3. A munkavállalás pszichológiai alkalmassági vizsgálatai Az emberek személyiségjellemzői, mentális adottságai és egyéb képességei egymástól nagymértékben különböznek. A munka világában e különbségek eltérő munkaeredményekben nyilvánulhatnak meg. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat célja éppen az, hogy az adott munkakörre pályázó jelöltek szakmai, nyelvi alkalmasságán túl az emberi adottságairól, képességeiről, illetve ezek kiaknázási lehetőségeiről is egyfajta képet, személyiségprofilt nyerjen, amellyel későbbi munkahelyi magatartást, beválást lehet előre jelezni. Ezekkel az alkalmassági vizsgálati módszerekkel, illetve vizsgálati eszközökkel igyekeznek a kívánt pozícióhoz szükséges személyiség jellemzőkre fókuszálni, illetve a személyes elbeszélgetés során szerzett információkat a kiválasztás során figyelembe venni. Fajtái: 1. Személyes elbeszélgetés Strukturált kérdések mentén kívánunk a jelölt törekvéseinek feltérképezésével motivációjára választ kapni. 2. Személyiség átfogó vizsgálata

29 A munka világa 29/97 Személyiség tesztek kitöltése, amely az általános emberi tulajdonságok mentén nyújtanak személyiségprofilt, vagy metszetet (temperamentum, alkalmazkodás, szorgalom, önkontroll, szocializáltság, kifelé vagy befelé forduló személyiség). Konkrét személyiségjellemzők (képességtesztek) vizsgálatával feltérképezhető az egyén szervezőképessége, munkaattitűdje, stresszhelyzetekkel való megküzdési képessége, problémamegoldó képessége, konfliktuskezelési stílusa, csapatban betöltött szerepe, érzelmi intelligenciája, vezetői képessége. 3. Képesség és adottságvizsgálatok Ezen vizsgálatok segítségével feltérképezhető az adott személy problémamegoldó képességeiben a rendszerező, analitikus képességek dominálnak, vagy az ötletesség, leleményesség, találékonyság. II.4. Pályázat álláshirdetésre Teendők listája Előkészületek: Meg kell fogalmazni a megpályázott állással, munkahellyel kapcsolatos elvárásaimat. A személyes elvárásaimat és céljaimat tisztázni szükséges. Saját erősségeimet és gyengeségeimet fel kell tárni és elemezni. Megoldást kell keresni a gyengéim kezelésére és erősségeim adta lehetőségeket ki kell használni. Pályázati dokumentumok: Önéletrajz Javaslatok a tartalomhoz: Célja: a tények közlése. A munkáltató az önéletrajz alapján ítéli meg, hogy a munkahely betöltéséhez elengedhetetlen szaktudással, ismerettel, képességekkel rendelkezik-e a pályázó. Javaslatok a formai megjelenítéshez: Maximálisan 2 oldal terjedelmű legyen

30 A munka világa 30/97 Maximálisan 30 írott sor legyen egy-egy oldalon Géppel írt (kivéve, ha kifejezetten kézzel írt önéletrajzot kér az álláshirdetés) Legfeljebb kétféle szín, 10, vagy 12-es betűméret, egyszerű betűtípus legyen (csak egyféle) Átlátható szerkezet Az oldal tetején jól látható módon feltüntetni: Önéletrajz Jobb felső sarokban előnyös igazolvány nagyságú fénykép (lehetőleg műtermi és nem magánéleti) Minden egyes alkalommal az önéletrajzot a megpályázott álláshoz igazodva kell elkészíteni. Az önéletrajzon az aznapi dátum szerepeljen. Kizárólag a valójában megszerzett képességeket szabad szerepeltetni! Ez nagyon fontos, mert a felvételi elbeszélgetésen rákérdezhetnek. Kerülni kell a kifejezetten magánéleti adatokat. Csak olyan nyelvismeretet kell megjelölni, amit birtokol is a pályázó. Ha az önéletrajzban az szerepel, hogy idegen nyelvismeret társalgási szint, akkor előfordul, hogy a felvételi elbeszélgetés idegen nyelven is történhet. Önéletrajz minta: Önéletrajz Név: Születési év: Születési hely: Családi állapot: Cím: Telefon: cím: <név> <születési év> <születési hely> <nőtlen/hajadon,nős/férjezett, özvegy, elvált> <irányítószám> <helység> <utca, házszám, emelet, ajtó> <ország> <telefon, fax> < cím> Iskolai végzettség