E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések

Átírás

1 E-Munkajog Szakmai folyóirat április XIV. évfolyam 4. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A hónap témája A munkába járás költségtérítése A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 25. (2) bekezdése értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a nem személygépkocsival történő munkába járás utazási költségtérítése, ha az nem haladja meg a bérlet vagy jegy árát, a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmének számít, a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóvagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint összeget. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) május 1-jétől újra szabályozza a munkáltatók költségtérítés-fizetési kötelezettségét. Csak akkor illeti meg költségtérítés a munkavállalót, ha állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye és munkahelye nem azonos településen van. A költségtérítésre való jo- Munkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tartalom Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: március A hónap témája A munkába járás költségtérítése 4 Olvasói kérdések Rendelésállomány csökkenése miatti munkaidő-csökkentés Gyógypedagógus pótszabadsága Munkavégzés behívás alapján Havidíjas munkavállaló munkabérének kifizetése, elszámolása több havi munkaidőkeretben A beolvadás mikortól számít jogutódlásnak? Betegszabadság elszámolása Tisztelt Előfizetőnk! Megújult honlapunkon ( letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel: Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: db775 Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1 E-Munkajog március, XIV. évfolyam 3. szám

2 gosultság a jövőben nemcsak a magyar, hanem az Európai Gazdasági Közösség állampolgáraira mint munkavállalókra is kiterjed. Az EGT-állam területéről történő munkába járás és hétvégi hazautazás költségeit is téríteni köteles a munkáltató (például Dunaszerdahely és Budapest vagy Arad Makó között). A költségtérítés azonos mértékű valamennyi közlekedési eszköz igénybevétele esetén. A munkáltató a teljes árú, valamint a kedvezménynyel megváltott bérlet vagy menetjegy árának 86%-át köteles megtéríteni, ha a munkavállaló: belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmi vasút 2. kocsiosztályán, helyközi távolsági autóbuszjáraton, elővárosi buszon, HÉV-en, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére. Költségtérítést kell fizetni az ún. átutazás céljából igénybevett helyi közlekedési eszköz igénybevétele után is, például ha a dolgozó Szentendréről Budaörsre jár dolgozni, akkor mind a Szentendre és Budapest közötti szakaszra váltott buszbérlet vagy HÉV-bérlet, Budapesten belül BKV-bérlet, Budapest és Budaörs között vasút vagy távolsági bérlet árának legalább 86%-át tartozik megfizetni a munkáltató. A hétvégi hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi összegét maximálja a rendelet. Tartózkodási hely: a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül munkavégzés céljából ideiglenesen tartózkodik. Hazautazás céljából a fentiekben felsorolt közlekedési eszközökön túl légi közlekedési jármű is igénybe vehető. A hazautazás költségeinek legalább 86%-át köteles a munkáltató költségtérítésként fizetni, bérlet vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében. A felső korlátot 2011-től kezdődően a tárgyévre vonatkozóan a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzé teszi. Mértéke az előző év összegének a KSH által a megelőző évre megállapított és közzétett fogyasztói árnövekedés mértékével emelt összege évben Ft a felső határ. A rendelet értelmében mind a napi munkába járás, mind a hétvégi hazautazás költségeinek megtérítése is megilleti a dolgozót, ha állandó lakóhelye és munkahelye más-más településen van, és munkavégzés céljából az állandó lakóhelyének elhagyása nélkül, a munkahelyéhez közelebb lévő, de a munkahelyével nem azonos helyiségbe költözik. Például az aradi állandó lakos és Szegeden dolgozó EGT-állampolgár munkavállaló ideiglenesen Makóra költözik. (Napi munkába járás: Makóról Szegedre, hazautazás legfeljebb hetente egyszer: Makóról Aradra.) Nyilatkozattételi kötelezettség bevezetése. A munkavállaló a költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozni köteles a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, továbbá arról, hogy lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről jár-e naponta munkába. Hazautazás: a tartózkodási helyről a munkavégzés rendjétől függően legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás április, XIV. évfolyam 4. szám E-Munkajog

3 NYILATKOZAT MUNKÁBA JÁRÁS CÍMÉN JÁRÓ UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ Alulírott név: lakcím: munkakör: a 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet 7. -ában foglalt kötelezettségemnek eleget téve bejelentem, hogy: 1. Lakóhelyem a..számú fénymásolatban mellékelt lakcím nyilvántartási kártya tanúsága szerint:. szám alatti lakás, amelyben élek, illetve amelyben életvitelszerűen lakom. 2. Tartózkodási helyem:.. szám alatti lakás amelyben lakóhelyem végleges elhagyásának szándéka nélkül munkavégzési célból ideiglenesen lakom. Alulírott büntetőjogi, munkajogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy munkavégzésem helyére - a napi, valamint* - a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti* oda-vissza utazás - a tartózkodási helyemről* - lakóhelyemről* történik. Dátum:.. *A megfelelő rész aláhúzandó!. munkavállaló FONTOS! Napi munkába járáshoz utazási költségtérítés csak akkor fizethető, ha a munkavégzés helye és a munkavállaló lakóhelye; az a lakás ahol a munkavállaló él, illetve életvitelszerűen lakik, tartózkodási helye; az a lakás, amelyben a munkavállaló lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül munkavégzés céljából ideiglenesen tartózkodik. különböző helységben van. A törvényi előírás értelmében csak arról a tartózkodási helyről történő munkába járás után kell fizetni költségtérítést, amely helyiségbe a munkavállaló kifejezetten munkavégzés céljából költözött. 3 E-Munkajog április, XIV. évfolyam 4. szám

4 Nem kell hozzájárulást fizetni például akkor, ha a munkavállaló a munkavégzés helyével azonos helységben lévő lakóhelyéről, más helységben élő barátnőjéhez/barátjához lakóhelyének végleges elhagyásának szándéka nélkül költözik. Személygépkocsival történő munkába járás Az Szja a (2) bekezdésének b) 1 pontja szerinti jövedelemnek nem minősülő költségtérítésre csak akkor jogosult a munkavállaló ha: lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkahelye között nincs közösségi közlekedés, munkarendje szerint a közösségi közlekedést csak hosszú várakozással tudja igénybe venni, R. 2. g) hosszú várakozás: az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. mozgáskorlátozottság vagy súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha munkába járását közeli hozzátartozója (Mt [2] bekezdés) biztosítja. A fenti körülményeket igazolni kell például menetrenddel, lakcímkártyával, nyilatkozattal. Ha a rendeletben foglalt feltételek megléte nem igazolható, akkor a munkavállaló a kilométerenkénti kilenc forint költségtérítésre nem, csak bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 86%-os összegű megtérítésére válik jogosulttá. 1 Szja. tv. 25. (2) b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés ha a törvény másként nem rendelkezik a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme. (4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el. Olvasói kérdések 1) Rendelésállomány csökkenése miatti munkaidő-csökkentés Kérdés Cégünk több műszakos munkarendben dolgozik heti 40 órás teljes munkaidőben 5/2 munkarendben. Rendelésállományunk csökkenése miatt kénytelenek vagyunk bevezetni a heti 32 órás munkahetet napi 8 órás munkaidő-beosztással, tehát a pénteki napon nem dolgoznánk. Továbbá be fogjuk vezetni a 4 havi munkaidőkeretet is március 1-jétől. Ez a két intézkedés bevezethető-e egyszerre? A 32 óra részmunkaidős beosztásnak számít-e, vagy 32 órás teljes heti munkaidőnek? (Munkaszerződés-módosítást közös megegyezéssel fogunk kötni dolgozóinkkal!) Válasz A munkaszerződésnek ugyan nem kötelező tartalmi eleme a munkaidő mértékében történő megállapodás, de megállapodás hiányában a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, amely napi nyolc órával azonos (Mt. 45. [4] bekezdés és 92. [1] bekezdés). A felek a teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőben is megállapodhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a rövidebb teljes napi munkaidő nem azonos a részmunkaidővel. Rövidebb teljes munkaidőt jogszabály (például az egészségügyben), kollektív szerződés, üzemi megállapodás vagy a felek megállapodása írhat elő (Mt. 92. [4] bekezdés). Ha a felek megállapodásukkal a teljes munkaidőt csökkentik, akkor az így csökkentett munkaidő is teljes munkaidőnek, és nem részmunkaidőnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalót e rövidebb teljes munkaidő után is a teljes munkabére pél április, XIV. évfolyam 4. szám E-Munkajog

5 dául ha az a minimálbérrel vagy bérminimummal azonos, akkor a minimálbér, illetőleg a bérminimum illeti meg a munkavállalót. A csökkentett teljes munkaidővel szemben a részmunkaidő nem más, mint a feleknek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben történő megállapodása, mely a munkaidővel arányosan csökkentett munkabérre való jogosultságot von maga után (Mt. 92. [5] bekezdés). Részmunkaidőt órákban vagy heti tartamokban lehet meghatározni. Itt is ugyanaz a megkülönböztetés alkalmazandó, mint a teljes munkaidőnél. Kérdésére válaszolva: a munkaszerződésben foglalt munkaidő mértékénél rövidebb munkaidőben való foglalkoztatásra csak akkor kerülhet sor, ha a munkaszerződést a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel módosítja (Mt. 58. ). A munkaszerződés munkaidőre vonatkozó rendelkezésének módosítására két módon kerülhet sor: rövidebb teljes munkaidőre történő módosítással, azaz az eddigi heti 40 óra helyett, heti 32 órára, a munkabér változatlanul hagyása mellett, azaz a rövidebb munkaidőre is a teljes munkabér fogja megilletni a dolgozó, vagy részmunkaidőre heti 40 óra helyett heti 32 órára, amikor is a munkaszerződésnek a munkabérre vonatkozó rendelkezését is közös megegyezéssel módosítják, azt a rövidebb munkaidővel arányos mértékben csökkentik. Felhívom arra a figyelmét, hogy a munkaszerződés módosítására a munkavállaló nem kötelezhető. Ha a munkaidő-, a munkabércsökkentésbe nem egyezik bele, akkor a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkaidőben és munkabérrel köteles tovább foglalkoztatni. Ha pedig foglalkoztatási kötelezettségének a rendelésállomány csökkenése miatt nem tud eleget tenni, akkor lehetősége van a munkavállaló munkaviszonyát indokolt írásbeli felmondással megszüntetni, a felmondási idő és a végkielégítés szabályainak betartása mellett. A heti munkaidő változást be kell jelenteni a NAV-hoz. (Lásd: A munkaidőkeret Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra munkaidőkeret alkalmazásával kerülhet sor. A munkaidőkeret bevezetésére a munkáltató egyoldalúan jogosult. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni. Az Mt a értelmében a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is megállapítható. A törvényi előírások a munkaidőkeret tartamát csak a felső határ tekintetében korlátozzák. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató egy-két stb. heti munkaidőkeretben foglalkoztassa dolgozóit. Legfeljebb hathavi, illetőleg huszonhat heti munkaidőkeret állapítható meg: megszakítás nélküli, illetve a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló, készenléti jellegű, közlekedési területen. A kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat, ha azt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A munkaidőkereten belül a munkaidő tartamát, a napi munkaidőt és az általános munkarendet alapul véve kell meghatározni azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidő meghatározásakor a távollétek időtartamát vagy figyelmen kívül kell hagyni, vagy új rendelkezésként az adott munkanapra a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő mérté- 5 E-Munkajog április, XIV. évfolyam 4. szám

6 kével kell figyelembe venni. Ha a távollét napjára munkavégzésre nem volt beosztva a dolgozó, akkor a távollét tartamát a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén napi nyolc órával) kell számításba venni vagy figyelmen kívül hagyni. Munkaidőkeret elszámolása a lejárta előtti munkaviszony megszűnése esetén Az Mt. 95. értelmében az elszámolás szabályai attól függnek, hogy a munkaviszony melyik fél érdekkörében felmerült okból szűnik meg, illetve kerül megszüntetésre. Ha a munkáltató érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a munkaidőkereten felüli munkavégzés után a munkavállalót rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, míg a kevesebb munkavégzés esetén, az állásidő esetén járó alapbér illeti meg. Ha pedig a munkaviszony megszüntetésére, megszűnésre a munkavállaló érdekkörében felmerült okból kerül sor, és magasabb összegű munkabérben részesült, a többletként kifizetett munkabért, a munkáltató az előlegnyújtásra vonatkozó szabályok szerint vonhatja le, illetve követelheti vissza. Ha a munkaviszony megszűnésének jogcíme: a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, határozott idő lejárta, a munkáltató azonnali hatályú megszüntetése indoklás nélkül, a munkáltató működésével indokolt felmentés, a munkavállaló azonnali hatályú felmondása (kivéve a próbaidő alatti felmondást) és az általános munkarendet és munkaidőt figyelembe véve ha a munkaviszony megszűnéséig: a munkavállaló többet dolgozott, akkor az Mt szerint illeti meg a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, a megszűnésig kevesebbet dolgozott, akkor az Mt (1) bekezdése alapján állásidőre vonatkozó szabályok alkalmazásával az alapbérére jogosult. Az Mt (2) bekezdés b) pontjának az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ha a munkaviszony megszűnésének jogcíme: a munkavállaló felmondása, a munkavállaló azonnali hatályú felmondása a próbaidő alatt, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, a munkavállaló magatartásával vagy nem egészségügyi képességeivel indokolt munkáltatói felmondás. 2) Gyógypedagógus pótszabadsága Kérdés Pótszabadság megállapítása ügyében szíveskedjen segítséget nyújtani! Két munkavállalónk az évi. III. tv (1) c) pontja szerinti fogyatékos személyek nappali ellátásában, gyógypedagógus, illetve terápiás segítő munkakörben dolgozik. Megilleti-e őket a Kjt és a 257/2000. Korm. rendelet 8. -a szerinti pótszabadság? Válasz A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 94/L. (4) bekezdése értelmében a Kjt a szerint kell megállapítani nemcsak a közalkalmazottaknak, hanem azoknak a munkavállalóknak a munkaidejét, pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét, akik olyan egyházi vagy nem állami fenntartású szolgáltatónál, intézménynél dolgoznak, amely után a fenntartó központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesül. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. c) pontja és a Kjt. 57. (3) bekezdése alapján évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg: a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző pedagógusi, foglalkoztatás-szervezői munkakörben foglalkoztatottat április, XIV. évfolyam 4. szám E-Munkajog

7 Kérdésére válaszolva, ha a gyógypedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó az ellátottak órarend szerinti vagy egyéni oktatását végzi, akkor jogosult a 25 munkanap pótszabadságra. Ez a jogosultság a terápiás segítő munkakörben foglalkoztatottat nem illeti meg. 3) Munkavégzés behívás alapján Kérdés Munkavégzés behívás alapján: az így alkalmazott dolgozó jogállása mennyiben tér el az ún. rendes foglalkoztatástól? Mi az, ami nem vonatkozik rá a Mt.-ből? Jár-e például szabadság, fizetett ünnep, betegszabadság, táppénzre jogosultság, vagy csak a ledolgozott idő arányában munkabér-fizetési kötelezettsége lesz a munkáltatónak? Bejelentés, munkaidő-nyilvántartás szabályai fennállnak-e? Válasz A munka törvénykönyve igen szűkszavúan rendelkezik a behívás alapján történő munkavégzésről. Ugyanakkor a behívás alapján történő munkavégzés is munkaviszony, amelyre az Mt. rendelkezései, a 193. speciális előírásaiban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A részmunkaidős munkaviszony e típusáról a felek a munkaszerződésben állapodhatnak meg. A megállapodás megkötésére legfeljebb napi hatórás részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén van lehetőség. A munkaszerződésben a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségét a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti. A teljesítendő munkaidő munkaidőkeretben is meghatározható, melynek tartama azonban nem haladhatja meg a négy hónapot. Kérdésére válaszolva, mivel ez a foglalkoztatási forma is munkaviszony, a munkavállalót ugyanúgy megilleti a szabadság, betegszabadság, táppénz, mint az általános szabályok szerint foglalkoztatott dolgozót. A munkaidő-beosztás szabályait pedig a 193. (2) bekezdésében foglalt eltéréssel kell alkalmazni, azaz a munkavégzés időpontját legalább három nappal korábban kell közölni a munkavállalóval. Ha pedig a teljesítendő munkaidőt a munkáltató munkaidőkeretben határozza meg, akkor az nem haladhatja meg a négy hónapot. 4) Havidíjas munkavállaló munkabérének kifizetése, elszámolása több havi munkaidőkeretben Kérdés Több havi munkaidőkeret alkalmazása esetén havi díjas besorolású dolgozók munkabérének számfejtése: például ha a dolgozó 3 havi keretét a beosztás alapján 2 hónap alatt teljesíti, a harmadikban pedig pihenőidejét tölti, hogy alakul a bére? Mindhárom hónapban a szerződés szerinti havibért kell számfejteni, a keret végén pedig az esetleges túlórákat számfejteni, vagy havonta az addig teljesített munkaidőt kell kifizetni? Válasz Az Mt a értelmében a munkavállaló részére járó munkabért eltérő megállapodás hiányában utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy a havidíjas munkavállaló részére a havi munkabért minden hónapban a tárgyhót követő hó 10. napjáig ki kell fizetni. Ha az elszámolást követően olyan ok következett be (például a keresőképtelenségről vagy keresőképességről az elszámolást végző később értesült, stb.), mely az elszámolás módosítását tette szükségessé, akkor arról a munkavállalót a tárgyhó 20. napjáig tájékoztatni kell (Mt [4] bekezdés). Ezzel egyidejűleg, ha kevesebb munkabért kapott, akkor a munkabér-különbözetet ki kell fizetni részére, ha magasabb összegű munkabért kapott, akkor a többletet az Mt (2) bekezdés b) pontja alapján az előlegnyúj- 7 E-Munkajog április, XIV. évfolyam 4. szám

8 tásra vonatkozó szabályok szerint a munkáltató levonhatja. Ha a munkaidőkereten belül az egyes hónapokban a munkavállaló a munkaidő-beosztása alapján eltérő tartamban tesz eleget munkavégzési kötelezettségének, ez az eltérés a havi munkabérre való jogosultságát nem érinti. Ennek oka az, hogy a munkaidő-beosztás a munkáltató joga és kötelessége [Mt. 96. (1) bekezdés]. Ha munkáltató a munkaidőkeret alapján teljesítendő munkaidőnél kevesebb munkaidőre osztotta be a munkavállalót, akkor nem tett eleget a foglalkoztatási kötelezettségének és az Mt (1) bekezdés értelmében az állásidőre alapbért tartozik fizetni, azaz a munkavállalót ez esetben is megilleti a havi munkabére. Ha pedig a munkaidőkeret leteltekor az állapítható meg, hogy munkavállaló a munkáltató elrendelése alapján a munkaidőkereten felül teljesített, akkor a rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót a havi alapbérén felül az Mt ában foglaltak szerinti díjazás is megilleti (Mt b) pont). 5) A beolvadás mikortól számít jogutódlásnak? Kérdés Cégünk elhatározta, hogy leányvállalatát jogutódlással beolvasztja, és az alkalmazottakat január 1-jével jogutódlással átveszi. A munkavállalókat erről értesítette, a januári bérüket már az új cég számfejtette. A cégbíróság valamilyen oknál fogva a jogutódlást nem január 1-jével, hanem január 10- vel jegyezte be, és erről az értesítés a januári bérszámfejtés után érkezett meg. Kérdésem, munkajogilag hogy rendezhető ez a helyzet, hiszen az átvett dolgozók az előző cégnél nem lettek leszámoltatva (határozatlan idejű szerződésük volt), az új munkáltatónál nincs új szerződésük, nem voltak előzetes orvosi vizsgálaton stb., s a bérüket is már január 01-jétől a jogutód cég fizette, hisz nem volt előre tudható, hogy a jogutódlás csak 10-vel megy végbe, semmilyen akadálya nem volt a bejegyzésnek. Fenntartható-e az az állapot, hogy január 1-jével már jogutódlással átvett dolgozóknak tekintjük őket, tehát korábban, mint a cég tényleges jogutódlása, vagy mindenképpen szükséges a január 10-i napig visszaállítani az eredeti állapotot? Még egy kérdés felmerül, az új Mt. szerint a beolvadás egyáltalán jogutódlásnak minősül-e? Ha nem, akkor mi lenne a jogszerű eljárás ilyen esetben a munkavállalók átvételére? Válasz A jogutódlásról az Mt. az alábbiak szerint rendelkezik Mt. 36. (1) A gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Az Mt. csak a gazdasági egység jogügyleten (megállapodáson) alapuló jogutódlására vonatkozóan tartalmaz előírásokat, ami azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató személyében jogszabály alapján bekövetkező változás ne minősülhetne jogutódlásnak. Ez esetben maga a jogszabály határozza meg a jogutódlás tartalmi és eljárási rendjét. A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény 67. (1) és (3) bekezdése értelmében jogutóddal szűnik meg a gazdasági társaság, ha két vagy több gazdasági társaságból összeolvadással vagy beolvadással történő átalakulás folytán egyesüléssel egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény alábbi rendelkezése értelmében: 57. (2) Ha az átalakuló cég az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás nem a cégbejegyzés napjával, hanem a cég által megadott napon következik be. A cég által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem cégbírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés április, XIV. évfolyam 4. szám E-Munkajog

9 napja. Ha a cég által meghatározott időpont a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel. A fenti törvényi előírások alapján leányvállalatuk beolvadás útján megszűnt, és jogutódja cégük lett. A jogutódlás időpontja a cégbíróság által a cégjegyzékben az átalakulás időpontjaként feltüntetett január 10. napja. A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén a munkaviszony nem szűnik meg. Az új Mt. előírásainak alkalmazásánál is iránymutatónak tekintendő a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 154. számú állásfoglalása, melynek értelmében a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás a munkaviszonyt nem érinti. A jogelőddel létesített munkaviszony a jogutódnál változatlanul fennáll, s különösen a végkielégítés és a felmondási idő tekintetében az e munkaviszonyokban töltött időket együttesen kell számításba venni. Miután a munkaviszony nem szűnik meg, új munkaszerződést sem kell kötni! A munkavállalók bejelentése Az APEH alábbi honlapján található tájékoztató 7. oldalától kezdődően a 8. rovatban részletes leírást tartalmaz jogutódlás esetén a munkavállalók bejelentésére. A»jogutód megalakulásának napja«a jogutód gazdasági társaság alakulásának a napja. A»jogutódlás napja«az a nap, amikor a cégbíróság által bejegyzett jogutódlás vagy más, jogszabályi rendelkezés szerinti jogutódlás ténye hatályba lép. A jogutód megalakulásának napja nem lehet későbbi a jogutódlás napjánál. (2) Visszamenőleges időszakra vonatkozó korrekció A jogelőd kifizető, munkáltatónál korábban fennálló biztosítási jogviszonyokra vonatkozó (U/V/H/T) bejelentéseket kizárólag a jogutód kifizető, munkáltató nyújthatja be. A jogutódlás napját megelőző időszakra vonatkozó bejelentés lehet a korábban bejelentett jogviszonyra vonatkozó korrekció: változás-bejelentés (V) vagy helyesbítés (H) vagy törlés (T) vagy a»régi«jogviszonyra vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt az új bejelentés pótlása (U). Az átvevő munkáltató tájékoztatási kötelezettsége Felhívom figyelmét arra, hogy az átvevő munkáltató a jogutódlást követő 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalókat a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint az alábbiakról, ha azok a jogutódlás következtében változtak: a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a rendes szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. A munkavállaló felmondási joga Az Mt a értelmében új jogosítványként a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással indokolási kötelezettség mellett a munkáltatói felmondás jogkövetkezményeivel megszüntetheti. A munkavállaló felmondási jogát az átvétel időpontját követő 30 napon belül gyakorolhatja. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amelyet a munkáltató személyében bekövetkezett változás idézett elő azáltal, hogy a rá irányadó munkafeltételek lényegesen és hátrányosan megváltoztak, és emiatt munkaviszonyának fenntartása: lehetetlenné válna, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. 9 E-Munkajog április, XIV. évfolyam 4. szám

10 Ilyen indok lehet például a kedvezőtlenebb munkaidő-beosztás. Felmondása esetén a munkáltató felmondás esetére törvényben előírt felmondási idő és ezen belül munkavégzés alóli felmentés, továbbá végkielégítés is megilleti. A kollektív szerződés Fő szabályként az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket beleértve a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket is az átvevő munkáltató az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani (Mt ). Nem terheli ez a kötelezettség az átvevő munkáltatót, ha: a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki, azaz ha az átvevő munkáltatónál van kollektív szerződés. Egyetemleges felelősség Egyetemlegesen felel az átadó és az átvevő munkáltató az átszállást megelőzően esedékessé vált követelésekért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat alapul a munkáltató felmondásának. [Mt. 66. (3) bekezdés] 6) Betegszabadság elszámolása Kérdés Miként kell elszámolni a betegszabadságot az alábbi esetekben, ha a munkaszerződése szerint teljes munkaidős (8 órás) munkavállaló eltérő munkarendben dolgozik, a díjazása havibérben történik. A betegszabadság napjainak száma 15 nap (15 8=120 munkaóra) Mikortól kaphat táppénzt? Első eset Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: Beosztás szerinti napok: január 14., 15., 17., 18., 21., 22., 24., 25., mindennap 12 óra Ez 8 nap 96 óra betegszabadság. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: Beosztás szerinti napok: február 4., 5., 7., 8., 11., 12., 15., 16., napi 12 óra és február napi 8 óra. Ez 2 nap 24 óra betegszabadság (február 4. és 5.). Ebben az esetben 10 nap alatt 120 óra betegszabadság elszámolásra került. Kérdés: Mikortól kaphat táppénzt? Február 6-tól? Nincs meg a 15 nap. Lejár a 15 nap, és utána? De milyen napokat kell a 15 naphoz figyelembe venni, a beosztás szerinti napokat (febr. 7., 8., 11., 12., 15. és 16-tól kapja a táppénzt), elszámolás bsz 7 nap és 24 óra)? Vagy az elszámolást követő általános munkarend szerinti munkanapokat (6., 7., 8., 11., 12. és 13-tól kapja a táppénzt), elszámolás bsz 7 nap és 24 óra? Vagy nem kell azzal foglalkozni, hogy 15 nap a betegszabadság, és ha órában ki lett adva, automatikusan számfejthetjük a táppénzt? Második eset Munkaszerződés szerint teljes munkaidős (8 órás) munkavállaló, eltérő munkarendben dolgozik, havibéres. Betegszabadság napok száma 15 nap, 8 15=120 óra 12 nap alatt számfejtettük le a 120 óra betegszabadságot, de a 12. napon csak 2 óra betegszabadsággal merül ki a 120 óra. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: Beosztás szerinti napok: január 14., 15., 17., 18., 21., 22., 24., 25., mindennap 12 óra. Ez 8 nap 96 óra betegszabadság. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: április, XIV. évfolyam 4. szám E-Munkajog

11 Beosztás szerinti napok: február 4. 6 óra, február 5. 8 óra, február 7. 8 óra, 11., 12., 15., 16., napi 12 óra és február napi 8 óra Ez 4 nap 24 óra betegszabadság (február 4 5. és 7. összesen 22 óra, és még február óra, mindöszszesen 24 óra). Ebben az esetben 12 nap és 120 óra betegszabadság elszámolásra került. Mikortól kaphat táppénzt: február 11-én dolgoznia kellett volna 12 órát, ebből 2 óra betegszabadságnak el lett számolva, mi lesz a fennmaradó 10 órával, táppénz? Vagy február 12-től számfejtjük a táppénzt, de itt nincs meg a 15 nap viszont megvan a 8 15= 120 óra, lejár a 15 nap és utána, de milyen napokat kell a 15 naphoz figyelembe venni a beosztás szerinti napokat (február 12., 15., 17., és 18-tól kapja a táppénzt) vagy az elszámolást követő általános munkarend szerinti munkanapokat (12., 13., 14., és 15-től kapja a táppénzt)? Vagy nem kell azzal foglalkozni, hogy 15 nap a betegszabadság, és ha órában ki lett adva, automatikusan számfejthetjük a táppénzt? Harmadik eset Munkaszerződés szerint teljes munkaidős (8 órás) munkavállaló, eltérő munkarendben dolgozik, havibéres. Betegszabadsága 8 15=120 óra. 10 nap alatt számfejtettük le a 120 óra betegszabadságot. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: Beosztás szerinti napok: január 14., 15., 17., 18., 21., 22., 24., 25., napi 12 óra volt. 8 nap 96 óra betegszabadság. Az orvosi igazolás alapján keresőképtelen: Beosztás szerinti napok: február 4., 5., 7., 8., 11., 12., 15., 16., napi 12 óra és napi 8 óra. 2 nap 24 óra betegszabadság (február 4. és 5.). Ebben az esetben 10 nap alatt 120 óra betegszabadság elszámolásra került. Mikortól kaphat táppénzt: február 6-tól? Itt azonban nincs meg a 15 nap, viszont megvan a 8 15= 120 óra, vagy nem jár neki táppénz 6-7 napokra, mert a betegszabadság napjai még csak 10 nap volt? Ha legközelebb megint keresőképtelen lesz, akkor mit számfejtek? Rögtön táppénzt, vagy mivel még nem merítette ki a 15 nap betegszabadság napok számát (de órában igen, és el is lett számolva), ezért erre az időszakra betegszabadság összeg nélkül kerül számfejtésre? Táppénzt órára számfejthetek? Vagy nem kell azzal foglalkozni, hogy 15 nap a betegszabadság, és ha órában ki lett adva, automatikusan számfejthetjük a táppénzt? Válasz A kérdései megválaszolása előtt át kell tekinteni a betegszabadságra vonatkozó törvényi előírásokat. Az Mt a értelmében a munkavállalót keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 nap betegszabadság illeti meg. Nem jár betegszabadság az alábbi okokból bekövetkezett keresőképtelenség esetén: a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Az Mt. a betegszabadság mértékének a munkaviszonyban töltött időhöz való arányosítását csak abban az esetben írja elő, ha a munkaviszony év közben keletkezett. Az évközi munkaviszony-megszűnés vagy -megszüntetés esetén törvényi felhatalmazás nélkül nincs helye a betegszabadság arányosításának. Ennek indoka nyilvánvalóan az, hogy a munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló bármikor jogosult megszüntetni, de hogy erre mikor kerül sor, általában előre nem tudható. Gondoljunk csak arra, hogy a teljes naptári évre járó betegszabadságot keresőképtelensége esetén akár már januárban is igénybe vehette volna a munkavállaló. Például ha a dolgozó a tárgyévben január hónapban 15 napot volt betegszabadságon, majd a január 1. napjától fennálló munkaviszonya január 31. napjával megszűnik, a betegszabadsága nem arányosítható a munka- 11 E-Munkajog április, XIV. évfolyam 4. szám

12 viszonyban töltött idejével, tőle az sem részben, sem egészben nem követelhető vissza. Ha pedig február 1-től egy új munkáltatónál létesít munkaviszonyt, akkor a betegszabadság időarányos része illeti meg, amely 14 nap (15:12x11=13,75) betegszabadságot jelent. A fél napot elérő töredék nap egész napnak számít (Mt [5] bekezdés). A betegszabadság kiadására és elszámolására a szabadságra vonatkozó előírások az irányadók, azzal, hogy ha a munkavállaló munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzés alól, ezt a napot munkanapként kell elszámolni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidőbeosztás esetén a munkavállaló betegszabadság kiadása során a beosztásával azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól, és a betegszabadságot ezzel egyező óraszámmal kell elszámolni és nyilvántartani. A táppénz A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 46. (2) bekezdés és 47. -a értelmében táppénz a betegszabadságra való jogosultság lejártát követően minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot, kivéve a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn, és a munkaszüneti napot is Kérdésére válaszolva: A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót 15 munkanap betegszabadság illeti meg, ami 15 8=120 munkaidő-beosztás szerinti munkaórának felel meg. Az első esetben a munkavállaló részére munkaidő-beosztása alapján február 5. napjáig kiadásra került a tárgyévre járó 120 munkaóra betegszabadság. Figyelemmel arra, hogy a betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, ezért február 6. napjától kezdődően táppénzt kell számfejteni a részére. A második esetben a munkavállalónak február hónapra 24 munkaóra betegszabadsága maradt. Keresőképtelen február 4 22-ig. Munkaidő-beosztása szerint február 4-én 6 óra, február 5-én 8 óra, február 7-én 8 óra. Ez összesen 22 óra, és maradt 2 munkaóra betegszabadsága. A betegszabadságot is a munkaidő-beosztás szerint kell kiadni. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidő nem lehet kevesebb 4 óránál, továbbá arra, hogy a megmaradt 2 munkaóra betegszabadság nem éri el az általános munkarend szerinti fél munkanapot, ezért álláspontom szerint nevezett munkavállaló a betegszabadságra való jogosultságát február 7-vel már kimerítette, a betegszabadsága kiadottnak tekintendő [Mt. 99. (1) és 126. (5) bekezdés]. Folyamatos keresőképtelenségére tekintettel február 8-tól táppénzt kell számfejteni a részére. A harmadik esetben a munkavállalónak február hónapra 24 munkaóra betegszabadsága maradt. Keresőképtelen február 4 7-ig. Munkaidő-beosztása szerint február 4-én 12 óra, február 5-én 12 óra, február 7-én 12 óra. A betegszabadságra való jogosultságát február 5-én kimerítette, ezért február 6-ra és 7-re táppénzt kell számfejteni a részére. E-Munkajog, XIV. évfolyam Negyedik szám, Április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes Hu ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft április, XIV. évfolyam 4. szám E-Munkajog