(nyugellátás elbírálásához)

Átírás

1 ÚTMUTATÓ a Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás kitöltéséhez (nyugellátás elbírálásához) ( b, E, M és P lapokhoz) A évi adatok közlésére szolgáló Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás -t az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97. (1) bekezdésében foglaltak szerinti, a nyugellátások és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátások megállapításához történő adatszolgáltatáshoz rendszeresítette. Az ONYF a évi adatok közlésére a számítógépes jövedelemközlő programot honlapján ( a évi adatszolgáltatáshoz hasonló módon elérhetővé tette (Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelemközlő Program). A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 97. (2) bekezdése értelmében a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges adatokat a nyilvántartásra kötelezetteknek utolsó alkalommal 2009-re vonatkozóan április 30-ig, illetve augusztus 31-ig kellett teljesíteniük a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok felé. Az Országgyűlés által december 20-án elfogadott, egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CLXX. törvény az ún. NYENYI adatszolgáltatás meghosszabbításáról nem rendelkezett. Tekintettel arra, hogy a Tny ának (2)-(4) bekezdését az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXVI. törvény ának (3) bekezdése január 1- jétől hatályon kívül helyezte, így a foglalkoztatóknak, egyéni vállalkozóknak évre vonatkozóan NYENYI adatszolgáltatást nem kell teljesíteniük. Az említett törvény ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a január 1-jét megelőző időszak tekintetében a Tny. 97. (3) bekezdésének december 31-én hatályos b) pontjában foglaltak december 31-ét követően is alkalmazhatók. A Tny. 97. (1) bekezdésében foglaltak alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok például a nyugdíjigények elbírálásához vagy a Tny. 22/A -a szerinti 0,5 %-os nyugdíjnöveléshez szeptemberéig a teljes évi, és szeptemberéig a évi ún. töredékidőszakra vonatkozó adatokat közvetlenül a foglalkoztatótól, egyéni vagy társas vállalkozótól stb. szerzik be. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság kérésére az általa foglalkoztatott személyekről a foglalkoztató, továbbá a Tbj. 56/A -ban meghatározott, a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (külföldi vállalkozás) az Art. 8. és 9. -ában meghatározott képviselő útján, illetve ennek hiányában közvetlenül a foglalkoztatott személy

2 teljesíti. Az adatszolgáltatást a b típusú igazoláson, az egyéni vállalkozó a saját biztosításával összefüggő adatokat E típusú, a mezőgazdasági őstermelő pedig M típusú igazoláson közölheti. Az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyokra vonatkozó adatokat a P típusú igazoláson lehet közölni. Az igazolás kitöltésére és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő megküldésére Ügyfélkapun keresztül is lehetőség van. A évi adatok elektronikus úton történő közléséhez való jogosultsághoz az adatszolgáltatást teljesítő személy adatait a Bejelentő lapon kell közölni, amelyet az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell eljuttatni. Amely személyek a 2009., illetve a évben adatszolgáltatásra jogosultak voltak, e jogosultságuk a rögzítőprogram megjelenésével egyidejűleg a 2011-es évre is kiterjesztésre kerülnek. Az elektronikus ügyintézés keretében Ügyfélkapun keresztül történő adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók A nyilvántartásra kötelezett a évre rendszeresített programot az ONYF internetes honlapjáról töltheti le. Az adatközlés teljesítése a program által előállított állománynak a kormányzati portálon ( történő feltöltésével valósul meg. A program alkalmas a b, az E, az M és a P típusú igazolás adatainak közvetlen felrögzítésére, valamint más számítógépes rendszerben (pl.: bérszámfejtési rendszer) tárolt adatok megadott formátum szerinti ellenőrzött átvételére. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban részletesebb információt az ONYF honlapján, a internetes elérhetőségi címen találhat. Adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása Az a kötelezett, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, forinttól forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni. Az adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség így különösen az adatszolgáltatás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, a valóságtól eltérő adatok szolgáltatása abban az esetben is az adatszolgáltatásra kötelezettet terheli, ha az adatszolgáltatást a megbízása alapján az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával meghatalmazottja, illetve képviselője teljesíti. A b típusú Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás kitöltése A rovatok kitöltése Az Ügyszám rovatot az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tölti ki. A Lapszám rovatba kell beírni, ha ugyanarról a biztosítottról több lapot illetve pótlapot állítottak ki. A rovat első felébe a biztosított 1-től induló lapsorszáma kerül, a / után pedig a biztosított összes lapjainak száma írandó (pl. ha 3 lapja van, akkor 1/3, 2/3, 3/3). Ha a biztosítottról csak egy lapot töltenek ki, akkor a lapszám rovatba 1/1-et kell beírni. 2

3 A foglalkoztató és a biztosított adatait a folytató lapokon is ki kell tölteni. I. A foglalkoztató adatai Az Adószáma, Neve, Székhelye rovatokba a foglalkoztató megfelelő adatait kell értelemszerűen beírni. Az Adóazonosító jel rovatot annak a foglalkoztatónak minősülő természetes személynek kell kitölteni, aki a Tbj. 5. alapján biztosítottnak minősülő személyt foglalkoztat. A foglalkoztató névváltozása, illetőleg jogutódlása esetén a jogelőd adószámát, nevét, címét, tevékenységének kezdetét, végét és a jogutódlás időpontját a IX. Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni. II. A biztosított adatai A Neme rovatok közül a megfelelőt X jellel kell jelölni. A biztosított Állampolgársága, TAJ száma, Neve, Születési neve, Előző neve, Anyja neve, Születési helye, Születési ideje rovatokat a foglalkoztató a biztosított személyi igazolványa vagy egyéb hivatalos okmánya alapján köteles az igazolásra felvezetni. Az Állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A Neve mezőnél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (dr., ifj., özv. stb.). Egynél több előző név esetén a második és további előző neveket a IX. Megjegyzés rovatban kell feltüntetni. Kérjük, hogy az igazoláson a biztosított TAJ számát, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint állampolgárságát szíveskedjék feltüntetni. Az Alkalmazás minősége rovatban a foglalkoztatás (szolgálati idő szerzése) kódját és rövidített megnevezését az alábbi táblázat szerint kell beírni. Megnevezés Kód Munkaviszony (országgyűlési képviselő, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági (ügyészségi) szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony) hivatásos nevelőszülői jogviszony 80 fegyveres szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, önkéntes tartalékos katona (fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, fegyveres szervek szerződéses állományú tagja, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona) prémiumévek programban résztvevő személy 68 különleges foglalkoztatási állományban lévő személy 69 szövetkezeti tag, munkaviszony 15 szövetkezeti tag, vállalk. jellegű jogviszony 16 tan. szerz. al. szakképző. isk. tan. f. tanuló 46 ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony 44 kieg. tev. folyt. nem minősülő egyéni vállalkozó

4 Megnevezés Kód egyéni vállalkozó (munkaviszony mellett) 26 egyéni vállalkozó (közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató) 36 egyéni vállalkozó (társas vállalkozási tagság mellett) 38 kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 43 kieg. tev. folyt. nem minősülő társas vállalk. 30 társas vállalkozó (munkaviszony mellett) 35 társas vállalkozó (közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató) 37 társas vállalkozó (egyéni vállalkozás mellett) 39 társas vállalkozó (társas vállalkozás mellett) 34 kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 53 munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (bedolgozó, megbízási jogviszony, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony, felhasználási szerződésen alapuló megbízási jogviszony, segítő családtag, választott tisztségviselő, társadalmi megbízatású polgármester) 41 egyházi személy, szerzetesrend tagja 91 mezőgazdasági őstermelő 78 mezőgazdasági őstermelő jogviszony mellett 79 adóköteles munkanélküli ellátásban részesülő személy 25 adómentes munkanélküli ellátásban részesülő személy 42 munka-rehabilitációs díjban részesülő 81 gyermeknevelési támogatás 92 ápolási díj 94 biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás 97 mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása 50 gyermekgondozási díj 83 gyermekgondozási segély 93 prémium évek programban résztvevő személy utáni járulék-kiegészítés 48 rehabilitációs járadékban részesülő személy 58 A kitöltés során a kódszámokat használni kell. III. Biztosításban töltött idő A járulékkedvezmény igénybevétele esetén a biztosított biztosításban töltött idejére vonatkozó adatokat nem a b típusú igazolás III. rovatában, hanem a P típusú Pótlap P/II. rovatában és a kedvezménynek megfelelő (P/III.,P/V-VI-VII.) rovatában kell közölni. Ez alól kivétel az ekho-t választott biztosítottra vonatkozó adatok, esetükben a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség is fennáll, így az általános járulékfizetésre vonatkozó adatokat a b típusú lap III. rovatában az ekho-ra vonatkozó adatokat pedig a P típusú lap P/II. és P/IV. rovataiban kell közölni. Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben 4

5 részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet. Ezen személy nyugellátásra nem szerez jogosultságot, ezért róla igazolást kiállítani nem kell. A Biztosításban töltött idő tól-ig" rovatba a évre vonatkozó biztosítás időtartamát kell beírni. A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lépett. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az igazolás összesített adatok közlésére szolgál, ezért a biztosításban töltött idő, jövedelem, járulék és egyéb adatok havi bontásban nem lehet feltüntetni! Abban az esetben, ha a nyugellátás megállapítására évben úgy került sor, hogy az érintett személy biztosítási jogviszonya folyamatosan fennállt (tehát nem szűnt meg a jogviszony az ellátás folyósításának kezdő időpontját megelőző nappal), akkor a Biztosításban töltött idő tólig rovatban a nyugdíjazást megelőző biztosítási jogviszonyát, továbbá a nyugdíjasként fennállt biztosítási jogviszonyát külön sorban kell közölni. Amennyiben a nyugdíjazást megelőző nappal a biztosítottnak megszűnt a biztosítási jogviszonya, de nyugdíjasként ugyanannál a foglalkoztatónál például rövid megszakítást követően ismételten jogviszonyt létesít, akkor a jogviszonyokra vonatkozó adatszolgáltatást külön lapon kell közölni. Az Arányos szolgálati idő naptári napjainak száma rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a biztosítottnak a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében ide nem értve a Mt. értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. Az arányos szolgálati időt a TnyR ában leírtak szerint kell kiszámítani. A Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatba kell beírni a biztosításban töltött idő rovat tól-ig" időszakában elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és jutalom együttes összegét. A nyugdíjjárulék alapja a Tbj-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem. A nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a nyugdíjjárulék-köteles jutalom együttes összege nem lehet több a járulékfizetési felső határnál. A járulékfizetési felső határ összege évben napi Ft, évi Ft. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn a teljes naptári évben, akkor a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási 5

6 segélyben, baleseti táppénzben részesült, illetve a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonya a nyugdíj megállapítását követően is fennáll, illetve társas vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak szerint. A nyugdíjjárulék mértéke: a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében a nyugdíjjárulék alap 10 százaléka, b) a magánnyugdíj-pénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék alap 2 százaléka, Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi CI. törvény rendelkezései alapján a Tbj. 19. (7) bekezdése értelmében a január 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíj-pénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is 10 százalék. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az igazoláson nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot nem tartalmaz. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatba írandó összeg azonos a Tbj-ben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával. A Tbj. 4. k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem: 1. az Szja. tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj; 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. A Tbj. 21. alapján nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapját: - a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; - az Szja.tv a szerinti béren kívüli juttatás, - a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), 6

7 - a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; - a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke évben 24 százalék. A évi CLXXX. törvény 2. -ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdésben meghatározott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb 1 évig mentesül a Tbj ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, így a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése alól is. Abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben fennállt jogviszonya egy részében a foglalkoztatótól mint kifizetőhelytől GYES-ben, vagy GYED-ben részesült, az említett ellátások időtartamát a Biztosításban töltött idő tól-ig rovatban külön soron kell feltüntetni. Az ilyen soroknál a GYES vagy GYED összegét a Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatban, a levont nyugdíjjárulékot a Nyugdíjjárulék összege rovatokban kell közölni. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és összege rovatokat ebben az esetben üresen kell hagyni. (Ha a biztosított a teljes időszakban GYES-ben vagy GYED-ben részesült, természetesen a biztosításban töltött idő rovatban is csak egy sor szerepelhet.) Abban az esetben, ha a biztosított részére nem a foglalkoztató fizette ki a GYED, illetve GYES összegét, az említett ellátások időtartamát a Biztosításban töltött idő tól-ig rovatban külön feltüntetni nem kell, illetve az összegére és a levont nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatokat sem kell közölni, mivel az ellátásokra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a díjat, illetve a segélyt folyósító szerv teljesíti! Amennyiben a foglalkoztató nem kifizetőhely, úgy a GYES vagy a GYED időtartamát a IV. rovatban kérjük feltüntetni. Amennyiben a biztosított foglalkoztatása a tárgyév során teljes munkaidősről részmunkaidősre, vagy részmunkaidősről teljes munkaidősre változik, akkor a III. rovatban a biztosításban töltött időt, a járulék alapokat és járulék összegeket külön soron kell közölni a teljes és a részmunkaidős időszakokra vonatkozóan. A Tbj. 36. (1) bekezdésének előírásai értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén nyugdíjbiztosítási járulékot nem kell fizetni, ezért ez esetben a Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege rovatokat nem kell kitölteni. Az ekho-t választott biztosított esetében a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, nyugdíjjárulék összege és a nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatoknál azt az összeget kell feltüntetni, amelyek után a járulékfizetési kötelezettség teljesítése a Tbj. szabályai szerint történt. (Az ekho alapját és összegét a P típusú Pótlap P/IV. rovatában kell közölni.) IV. A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli munkabérrel ellátatlan időszakok időtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését a következők szerint. 7

8 Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kódszám Táppénz tp. 11 baleseti táppénz bal. tp. 12 terhességi-gyermekágyi segély thgys. 21 igazolatlan távollét igazolatlan távollét 73 katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona önk. tartalékos katona 30 ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága szünetel ügyv. kam. tags. szün. 51 előzetes letartóztatás előz. letart. 41 Szabadságvesztés szab.vesztés 42 munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés (munkabér, mvégz. köt. alóli ment. illetmény, táppénz ill. távolléti díj fizetése nélkül) 46 fizetés nélküli szabadság fiz. n. szab. 71 fizetés nélküli szabadság gyermekápolás, gondozás fiz. n. szab. gyerm. áp. 69 gyermekgondozási díj GYED 22 gyermekgondozási segély GYES 23 gyermeknevelési támogatás 1 GYET 24 ápolási díj 2 ápolási díj 25 1, 2 Figyelem! A megjelölt kategóriákat csak a társas vállalkozás tagja esetében lehet kiválasztani! A kódszámot és a rövidített megnevezés együttesen kell feltüntetni. (Például: tól-ig: , kód: 11, jogcíme: tp.) A biztosítási jogviszony ideje alatt kezdődött és annak megszűnését követő időre történő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítására vonatkozó adatokat az ellátást megállapító és folyósító szervnek A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme rovatokban közölnie kell. Az előző évről áthúzódó ellátások esetében a A biztosítás szünetelése, vagy a munkabérrel ellátatlanság ideje, kódja, jogcíme rovatokat abban az esetben is ki kell tölteni, ha a biztosított jogviszonya az előző évben megszűnt. Ilyen esetben az Alkalmazás minősége rovatban a Biztosítás megszűnését követő pénzbeli ellátás -kódját (97) kell feltüntetni. V. Munkakör, foglalkozás E rovatokban a biztosított által ténylegesen betöltött munkakör pontos megjelölése és időtartama mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR-08) az adott munkakörre megadott jelzőszámot kell feltüntetni. Munkakörváltozás esetén az új munkakört, a változás időpontját és a FEOR számot a rovat következő sorába kell beírni. Korkedvezményre jogosító munkakör Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belül korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időszak időtartamát, kódját és munkaköri megnevezését. Egy adott munkakörben végzett munka akkor tekinthető korkedvezményesnek, ha a munkakör a december 31-ig hatályban volt és december 31-ig alkalmazni rendelt korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben [a 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 1. számú 8

9 melléklete] szerepel, a végzett munka megegyezik a jegyzék munkaköri leírás rovatában megfogalmazott tevékenységgel és a korkedvezmény ágazati hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetre. Az adatszolgáltatás jogszerűségét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek ellenőrizhetik. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a közölt munkakör alapján a korkedvezményre való jogosultság megállapításához szükséges azonosítási eljárást a szolgálati idő elismerési kérelem, illetőleg a nyugellátási igény elbírálásakor folytatják le. A Korkedvezményre jogosító munkakör rovat kitöltése esetén a Korkedvezménybiztosítási járulék alapjának, megállapított és befizetett összegének közlése is szükséges. A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke a társadalombiztosítási járulék alapjának 13%-a. Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez. A Korkedvezmény-biztosítási járulék megállapított összegénél a teljes összeget (a társadalombiztosítási járulék alapjának a 13%-át), a Korkedvezmény-biztosítási járulék befizetett összegénél pedig a foglalkoztató által megfizetett mértékű járulék összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a foglalkoztató a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesítést kapott, úgy az érintett időszakra vonatkozóan (a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától) korkedvezményre irányuló adatok kitöltésére nem kerülhet sor. Ebben az esetben az V/A. rovatban közölni kell a Mentesítés kezdő időpontját és a Mentesítésről szóló határozat számát. Abban az esetben azonban, ha az érintett időszakra vonatkozóan a foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alóli mentesítést jogerősen visszavonták, a mentesítés visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a korkedvezményre irányuló adatokat közölni kell. Ebben az esetben az V/A. rovatban fel kell tüntetni a Mentesítés visszavonásának időpontját, valamint a Mentesítés visszavonásáról szóló határozat számát. VI. Munkaidő A rovatokba a biztosított munkaszerződés (munka-megállapodás) szerinti heti munkaidejét (munkaórában) kell a következők szerint felvezetni. Ha a biztosított munkaideje eléri a reá irányadó rendelkezések szerinti teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, a munkaórák számát a Heti teljes rovatba, a teljes munkaidejű foglalkoztatás tartamát pedig a Dátum tól-ig rovatba kell beírni. Ha a biztosított munkaideje nem éri el a teljes illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőt, akkor a Heti rész rovatba a munkaórák számát, a Dátum tól-ig rovatba pedig a részmunkaidőben történt foglalkoztatás tartamát kell bejegyezni. Ha a biztosított csak a naptári hét egyes napján végez munkát, a ténylegesen munkában töltött napokat a IX. Megjegyzés rovatban fel kell tüntetni (pl.: hétfő, szerda). 9

10 Amennyiben a munkában töltött napok előre nincsenek meghatározva, a IX. Megjegyzés rovatba a napok számát kell beírni. (pl.: heti 2 nap). Ha a biztosított munkaideje nincs meghatározva, illetve nem mérhető, a VI. rovatot nem kell kitölteni, a IX. Megjegyzés rovatban azonban e tényt közölni kell. VII. Egészségügyi dolgozók kiegészítő szolgálati ideje A Tny. 43/A. (1) bekezdése előírja, hogy a Tny. 43. (1) bekezdése szerint számított szolgálati időn túl az egészségügyi dolgozók esetében a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek a munkáltató által munkaórában igazolt május 1-jét követő, napi 8 óra alapulvételével átszámított időtartamát kiegészítő szolgálati időként kell figyelembe venni. Az Egészségügyi dolgozók heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének ideje rovatban a munkáltató által igazolt, 48 órát meghaladó többletmunkavégzés időtartamát munkaórában kell feltüntetni. VIII. Magánnyugdíj-pénztár A magánnyugdíj-pénztár Megnevezése rovatban a magánnyugdíj-pénztár nevét, az Azonosítója rovatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a magánnyugdíjpénztár részére kiadott pénztárkódot kell feltüntetni. A Tagsági viszony megszűnése rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a biztosított magánnyugdíj-pénztári tagsága a Biztosításban töltött idő tól-ig" rovatban feltüntetett biztosítási idő alatt, vagy a biztosításban töltött idő megszűnésével egyidejűleg szűnik meg. Nem kell feltüntetni a 2011-es tárgyéven kívül eső magánnyugdíj-pénztári tagságot, tehát amikor a magánnyugdíj-pénztári tagság január 1-je előtt megszűnt, vagy december 31-e után keletkezett. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló évi CLIV. törvény rendelkezései alapján a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény 123. (6) bekezdése értelmében a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, magánnyugdíj-pénztári taggá vált személy magánnyugdíj-pénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában március 1. napjával megszűnik. Ha a foglalkoztatónak az igazolás leadását követően jut tudomására, hogy a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága az előző évben megszűnt, a leadott okmány módosítását végrehajtani. Az igazoláson az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagságot nem szabad feltüntetni! A társas vállalkozóról az igazolást az alábbiak figyelembevételével kell kiállítani. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig; 10

11 egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart. A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. Az Arányos szolgálati idő naptári napjainak száma rovatot a biztosított társas vállalkozó esetén nem kell kitölteni. A nyugdíjbiztosítási járulék alapja a társas vállalkozó esetében a részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a Tbj. szerinti minimálbér után kell megfizetni. A nyugdíjjárulék alapja megegyezik a nyugdíjbiztosítási járulék alapjával azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Ha a biztosított társas vállalkozónak személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelme az adott időszakban nem volt és emiatt a járulék megfizetésére a minimálbér alapulvételével került sor, az igazolás Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatában ezt az összeget kell feltüntetni. A Tbj ban meghatározott járulékalap alsó és a Tbj ban meghatározott járulékfizetési felső határt azzal az időszakkal arányosan csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartalma alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként a kamarai tagsága szünetelt. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a Tbj. 27. (1) bekezdésében meghatározott járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. A társas vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. (1) bekezdésében foglaltakra, amely rendelet előírásai alapján a társas vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. (1)-(2) bekezdésében meghatározott minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem havi átlagos összege kevesebb a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. 11

12 Ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A Tbj. 31. (4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben átlagosan legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül. A Munkakör, foglalkozás rovatba a társasági szerződésben feltüntetett munkakört kell beírni. Egyéb tudnivalók Abban az esetben, ha a biztosított a foglalkoztatónál egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban állt, az igazolást jogviszonyonként külön-külön kell kiállítani. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 21. -ának b) pontjában foglaltak szerint január 1. napjától a gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek egyéves kora után folytathat. A munkavállaló fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Amennyiben ugyanannál a foglalkoztatónál a biztosított felveszi a munkát, tehát az eredeti jogviszonyában történik az alkalmazás, és e mellett igényli a GYES folyósítását, úgy azt egy biztosítási jogviszonynak kell tekintetni. Természetesen a GYES folyósításának időtartamát ebben az esetben nem kell kieső időként feltüntetni, viszont a GYES összegét amennyiben a foglalkoztató kifizetőhely a nyugdíjjárulék-köteles jövedelemmel összevontan kell közölni. A december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően március 31-éig folytathat március 31. után a szülő gyermeke egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkát, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, illetve ikergyermekek esetében a gyermek egyéves kora után a gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet időkorlátozás nélkül folytathat, azzal a megkötéssel, hogy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a GYES-re. Egyházi személy, szerzetesrend tagja esetén azt a Tbj. 26. (3) bekezdésében meghatározott összeget kell feltüntetni, amely alapján az egyház az adott személy után a nyugdíjjárulékot, illetve a nyugdíjbiztosítási járulékot megfizette. Ha a Tbj. 4. -a c) pontjának 1-6. alpontjai szerinti társas vállalkozás bejegyzését jogerősen elutasították, vagy a bejegyzési kérelmet visszavonták, az előtársaságként történt működés időtartamára vonatkozó adatszolgáltatást, illetve a TnyR. 86. (2) bekezdés szerinti értesítést legkésőbb a bejegyzést elutasító végzés, illetve a bejegyzési kérelem visszavonása miatt kiadott megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell teljesíteni, illetve megküldeni. 12

13 Ha a foglalkoztató az adatszolgáltatással érintett időszakban, vagy azt követően jogutódlással megszűnik, a TnyR. 86. (8) bekezdése alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a jogutódot terheli. A foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségét a felszámolás és a végelszámolás kezdő időpontjától a felszámoló, illetőleg a végelszámoló teljesíti. Az E típusú Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás kitöltése Általános tudnivalók A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság kérésére az egyéni vállalkozónak az általa foglalkoztatott biztosítottról a b típusú Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolást, a saját biztosításával összefüggő adatokról pedig az E típusú lapot kell kiállítania. Ha a mezőgazdasági őstermelő tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja, akkor a saját biztosításával összefüggő adatokat szintén az E típusú Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazoláson köteles közölni. Amennyiben a közterhek megfizetését az egyéni vállalkozó ekho választásával teljesítette, akkor az E típusú lapon kívül a P típusú pótlapot is ki kell töltenie. A rovatok kitöltése Ügyszám, Lapszám Ld. a b lapnál leírtakat. Az Egyéni vállalkozó adatai és az Egyéni vállalkozó személyi adatai részeket a folytató lapokon is ki kell tölteni. I. Egyéni vállalkozó adatai Az Adószáma, Adóazonosító jele, Neve, Székhelye (ennek hiányában telephelye) rovatokba az egyéni vállalkozói adatokat kell értelemszerűen bejegyezni. Az adatlapon a Tevékenység kezdete (nyilvántartásba való bejegyzés napja) rovatot minden esetben ki kell tölteni. A rovatban az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napját kell feltüntetni január 1. előtt kezdődő vállalkozási tevékenység esetén a tevékenység tényleges kezdő napját kell feltüntetni, a vállalkozói igazolvány cseréje napjának feltüntetése tilos! A Tevékenység megszűnése (nyilvántartásból való törlés napja) elnevezésű rovatba amennyiben az egyéni vállalkozói jogviszony megszűnt a nyilvántartásból való törlés napját kell beírni. II. Egyéni vállalkozó személyi adatai A Neme rovatok közül a megfelelőt X jellel kell jelölni. A TAJ száma, Neve, Állampolgársága, Születési neve, Előző neve, Anyja neve, Születési helye, Születési ideje rovatokba az egyéni vállalkozó a személyi igazolványa vagy 13

14 egyéb hivatalos okmánya alapján köteles az adatokat felvezetni. Az Állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A Neve mezőnél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (pl.: dr., ifj., özv. stb.). Egynél több előző név esetén a második és további előző neveket a VII. Megjegyzés rovatban kell feltüntetni. Az adatlapon az egyéni vállalkozó TAJ számának, nevének, anyja nevének, születési helyének és idejének, valamint állampolgárságának feltüntetése kötelező! Az Alkalmazás minősége rovatba az egyéni vállalkozói jogviszony kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint. Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kódszám kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó 21 egyéni vállalkozó (munkaviszony mellett) egyéni vállalkozó mv. mellett 26 egyéni vállalkozó (közép- vagy felsőfokú intézményben nappali rendszerű oktatás keretében egyéni váll.nappali tag.tan.folyt. 36 tanulmányokat folytató) egyéni vállalkozó (társas vállalkozási tagság mellett) egyéni váll.társas váll.tag. mellett 38 kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kieges. egyéni váll. 43 A kitöltés során a rövidítések és a kódszámok együttes használata kötelező. III. Biztosításban töltött idő Figyelem! Tekintettel arra, hogy ekho-t választott magánszemélyek esetében a Tbj. szerinti járulékfizetési kötelezettség is fennáll, ezért az ekho-t választott egyéni vállalkozó biztosításban töltött idejére vonatkozó adatokat az E típusú igazolás III. rovatában, valamint a P jelű Pótlap P/II. és P/IV. rovataiban is az általános járulékfizetésre vonatkozó adatokat az E típusú igazoláson, az ekho-ra vonatkozó adatokat pedig a P típusú pótlapon kell közölni. A Biztosításban töltött idő tól-ig" rovatba a évre vonatkozó biztosítás időtartamát kell beírni. A Tbj. 10. (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége: a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyén vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, b) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, c) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a saját biztosítási adataival összefüggésben akkor is köteles az adatszolgáltatás teljesítésére, ha a Tbj. 31. (4) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, és járulékot vállalkozói kivét hiányában nem fizetett. A biztosítási kötelezettség fennállását tehát nem befolyásolja, ha az adott naptári évre vonatkozóan járulékfizetés nem történt. (Ezen esetekben a 14

15 nyugdíjbiztosítási- és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem.) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatlap összesített adatok közlésére készült! A Nyugdíjjárulék-köteles jövedelem összege rovatban azt a Tbj ában meghatározott összeget kell feltüntetni, amely után az egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulék megfizetésére a tárgyévben kötelezett volt. A biztosított egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a Tbj. szerinti minimálbér alapulvételével köteles a Tbj. 19. (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot megfizetni. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a Tbj. 19. (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot a minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a Tbj. 31. (4) bekezdésében meghatározott, egyidejűleg munkaviszonyban álló átalányadózónak nem minősülő egyéni vállalkozóra, akinek a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg arra az egyéni vállalkozóra, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló minden munkaviszonyban előírt munkaidőt össze kell számítani. Ha a tárgyhónapban a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét, illetőleg az átalányban megállapított jövedelem alapulvételével fizeti meg. A Tbj. 31. (4) bekezdésében meghatározott egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, eva adózók esetében az Eva. tv-ben meghatározott adóalap 4 %-a, átalányadózó esetében az átalányban megállapított jövedelem. Az egyéni vállalkozó a Tbj. 29. (1) bekezdésében említett járulékalap alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, - katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, - fogvatartott, - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, - a Tbj. 31. (4) bekezdésben említett egyéni vállalkozó keresőképtelen. Amennyiben a fentiekben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felső határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott időtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. Az egyéni vállalkozó járulékfizetésénél figyelemmel kell lenni a Tbj. R. 6. (1) bekezdésében foglaltakra, amely rendelet hatályos előírásai alapján az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már elszámolt 15

16 vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 29. (1)-(3) bekezdésében meghatározott minimálbér összegét. Ha a vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni. Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. 29. (1) bekezdése, illetőleg a Tbj. 29/A. (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az Eva. tv. szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetésére a Tbj. 29/A. -ában és a Tbj.R. 6/A -ában foglaltak az irányadók. Tájékoztatjuk, hogy a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege évben napi Ft, évi Ft. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani a Tbj ának (3) bekezdésében foglaltak szerint. (Az egyéni vállalkozó nyugdíjba vonulását követő biztosításáról a 43-as alkalmazás minősége kódszámmal kell adatot szolgáltatni.) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetén a nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységéből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban meghatározott jövedelem. A Megállapított nyugdíjjárulék összege" rovatban a Nyugdíjjárulék köteles jövedelem összege rovat szerinti jövedelem után megállapított nyugdíjjárulék összegét kell beírni, melynek mértéke kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék, magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 2 százalék. Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a Magánnyugdíj-pénztár rovat kitöltése kötelező. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi CI. törvény rendelkezései alapján a Tbj. 19. (7) bekezdése értelmében a január 1-je és december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíj-pénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is 10 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A Befizetett nyugdíjjárulék összege rovatban az illetékes állami adóhatósághoz ténylegesen befizetett nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Figyelem! Magánnyugdíj-pénztári tagdíjat az adatlapon nem kell közölni, annak feltüntetésére szolgáló rovatot az adatlap nem tartalmaz. A Nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatban kell közölni azt az összeget, amelynek alapulvételével az egyéni vállalkozó a nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésére a tárgyévben kötelezett volt. 16

17 A Nyugdíjbiztosítási járulék befizetett összege rovatban az illetékes állami adóhatósághoz ténylegesen befizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke évben 24 százalék. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tárgyév során GYED-ben vagy GYES-ben részesült, az említett ellátások időtartamát a IV. rovatban kell feltüntetni, de az összegére vonatkozó adatot a adatlapon feltüntetni nem kell, mivel az ellátásokra vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatást a díjat, illetve a segélyt folyósító szerv teljesíti! A Tbj. 37. (1) bekezdésének előírásai értelmében a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésére nem kötelezett, ezért ez esetben a Nyugdíjbiztosítási járulék alapja és befizetett összege rovatokat kitölteni nem kell. Figyelem! Az ekho-t választott egyéni vállalkozó esetében a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem, nyugdíjjárulék összege és a nyugdíjbiztosítási járulék alapja rovatoknál azokat az összegeket kell feltüntetni, amelyek után a járulékfizetési kötelezettség teljesítése a Tbj. szabályai szerint történt. (Az ekho alapját és összegét a P típusú Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás Pótlap P/IV. rovatában kell közölni.) IV. Nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetés nélküli ideje, kódja, jogcíme Ebben a rovatban kell megadni a tárgyéven belüli nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetése nélküli időszak(ok) időtartamát, kódját és jogcímének rövidített megnevezését az alábbiak szerint: Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kód-szám Táppénz tp. 11 baleseti táppénz bal. tp. 12 terhességi-gyermekágyi segély thgys. 21 ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel ügyv. kam. tags., váll. tev. szün. előzetes letartóztatás előzetes letart. 41 Szabadságvesztés szab.vesztés 42 GYED GYED 22 GYES GYES 23 GYET GYET 24 ápolási díj ápolási díj 25 pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség 1 katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona pénzbeli ell. nélküli keresőképt önk. tartalékos katona 30 1 Figyelem! A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség csak az alkalmazás minősége táblázatban feltüntetett, 26, 36 kódszámú alkalmazások esetében fordulhat elő! A kódszám és a rövidített megnevezés együttes használata kötelező. (Például: tól-ig: , kód: 11, jogcíme: tp.) 17

18 V. Főtevékenység Ezekben a rovatokban az egyéni vállalkozó főtevékenységi körének TEÁOR kódját, időtartamát és a tevékenység megnevezését kell feltüntetni. A főtevékenységi kör változása esetén az új tevékenységet új sorban kell felvezetni. Korkedvezményre jogosító tevékenység Ld. a b lapnál leírtakat. VI. Magán-nyugdíjpénztár Ld. a b lapnál leírtakat. Az M típusú Biztosítási Idő és Kereset/Jövedelem Igazolás kitöltése Általános tudnivalók A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény értelmében mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelő igazolvánnyal rendelkezik (ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt, és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységeinek bevétele, jövedelme tekintetében). A mezőgazdasági őstermelő mezőgazdasági tevékenységét mezőgazdasági őstermelői igazolvány birtokában folytathatja. A Tbj. 5. (1) bekezdésének i) pontja alapján biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve: az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen (ide nem értve a Tbj. 5. (1) bekezdés g) pontja és a (2) bekezdése szerint) biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A Tbj. 5. (1) bekezdésének i) pontja szerinti biztosítotti jogviszonyhoz szükséges 20 év szolgálati idő megállapítása érdekében a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 68. -ában foglaltak szerint kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének megállapítását. (Tájékoztatjuk, hogy a Szolgálati idő elismerési kérelem benyújtásához szükséges nyomtatvány letölthető a weboldalról, benyújtható személyes eljárás keretében, postai úton, továbbá az Ügyfélkapus hozzáféréssel rendelkező személyek elektronikus ügyintézés keretében is előterjeszthetik kérelmüket.) 18

19 Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az a mezőgazdasági őstermelő, aki: egyéb jogcímen már biztosított (pl. munkavállaló, társas vállalkozó), saját jogú nyugdíjas, illetve özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kiskorú személy, aki őstermelői tevékenységét közös igazolvány alapján folytatja, a gazdálkodó család kiskorú tagja mezőgazdasági őstermelőként nem minősül biztosítottnak, ezért mezőgazdasági őstermelői jogviszonyáról nem kell nyilvántartólapot kiállítani. Ha azonban mezőgazdasági őstermelői tevékenysége mellett a Tbj. 5. (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (pl. bedolgozói, megbízási, vállalkozási, segítő családtagi, választott tisztségviselői jogviszony) is rendelkezik, ezen biztosítása nem zárja ki azt, hogy őstermelőként is biztosított legyen, tehát esetükben a nyilvántartólap kiállítása kötelező. A rovatok kitöltése Ügyszám, Lapszám Ld. a b lapnál leírtakat. Több lap kitöltése esetén a I. Mezőgazdasági őstermelő adatai rovatot a folytató lapokon is ki kell tölteni. I. Mezőgazdasági őstermelő adatai Az Adószáma, Adóazonosító jele, TAJ száma, Neme, Neve, Lakcíme stb. rovatokba a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó adatokat kell értelemszerűen bejegyezni. A Neve mezőnél fel kell tüntetni a névnél használt jelölést (dr., ifj., özv. stb.). Egynél több előző név esetén a második és további előző neveket a Megjegyzés rovatban kérjük feltüntetni. Az Állampolgársága rovatot az 1. számú mellékletben szereplő kódok alapján kell kitölteni, a kód mellé az ország elnevezését is fel kell vezetni. A nyilvántartólapon a Tevékenység kezdete rovatot minden esetben ki kell tölteni. Tevékenység kezdeteként az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot, illetve gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vételének napját kell közölni. A Tevékenység megszűnése elnevezésű rovatba az őstermelői igazolvány visszaadásának napját kell beírni, továbbá gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásból való törlésének napját, illetve azt a napot, amikor a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. A Biztosítási jogviszony kódja rovatba a mezőgazdasági őstermelői jogviszony kódját és rövidített megnevezését kell beírni az alábbi táblázat szerint. 19

20 Teljes megnevezés Rövidített megnevezés Kódszám mezőgazdasági őstermelő mg. őstermelő 78 mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. g) pontja és (2) bekezdése szerinti jogviszony mellett mg. őstermelő jogv. mellett 79 A kitöltés során a rövidítések és a kódszámok együttes használata kötelező. II. Biztosításban töltött idő Az nyilvántartólap összesített adatok közlésére készült, ezért a Biztosításban töltött idő -tólig" rovatba a évre vonatkozó biztosítás időtartamát kell beírni. A Tbj ának (3) bekezdése értelmében a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége: az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj. 5. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezése napjáig áll fenn. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági őstermelői igazolvány az adóévre kiadott, érvényesített értékesítési betétlappal együtt érvényes. Amennyiben a kiállító az értékesítési betétlapot március 20. napja előtt adja ki, akkor a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége az év első napjától áll fenn. Ha azonban az érvényesítésre március 20. napját követően kerül sor, akkor az őstermelőre a biztosítás az adóévben csak a kiállítás (érvényesítés) napjától terjed ki. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. A Tbj. 30/A. -ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során alkalmazni kell az arányos szolgálati időre vonatkozó előírásokat. Az arányos szolgálati időt a nyilvántartólap kiállítására kötelezett számítja ki a TnyR ában leírtak szerint. III. Járulékfizetésre vonatkozó adatok A III. rovatban kell közölni a járulékalapot képező jövedelemre és a járulék összegére vonatkozó adatokat. A mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbérnek megfelelő összeg után kell megfizetnie a nyugdíjbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot. Amennyiben az őstermelői tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (nyolcmillió forintot), akkor a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 %-a után kell a 10 %-os (magánnyugdíj-pénztári tagság esetén 7,7 %-os), a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló nyugdíjjárulékot megfizetnie. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a évi CXXIII. törvény rendelkezései alapján a Tbj. 30/A. (5) bekezdése értelmében a január 1-je és január 12-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíj-pénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 %, 20