KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006.

Átírás

1 Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 8500 Pápa, Jókai u. 5-9 (89) , Fax: (89) , KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Pápa 2006.

2 Tartalom: I. fejezet Általános rendelkezések... 4 I. 1. A Kollektív Szerződés hatálya...4 I. 2. A KSZ megkötésére, módosítására, illetve felmondására irányadó szabályok...5 I. 3. Az érdekképviseleti szervezet(ek) és a munkáltató kapcsolatrendszere...5 I. 4. Sztrájkra vonatkozó szabályok:...6 II. fejezet A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje... 7 III. fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése... 8 III. 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása...8 III. 2. Vezetői beosztás ellátására szóló megbízás...9 III. 3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése...9 III. 4. Végkielégítés...11 IV. fejezet A munkavégzés szabályai IV. 1. Az alkalmazás egészségügyi feltételei...12 IV. 2. Munkavégzésre alkalmas állapot...12 IV. 3. Munkahelyi jelenlét igazolása...12 IV. 4. Változó munkahelyen történő alkalmazás...13 IV. 5. Átirányítás...13 IV. 6. További munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony...13 IV. 7. Összeférhetetlenség...13 IV. 8. Orvosi, szervezeti titoktartás szabályai...14 IV. 9. A munkáltató érdekében álló képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés...14 IV. 10. A kiküldetés szabályai és az azt teljesítő közalkalmazott költségtérítése...15 V. fejezet: A munkaidő és a pihenőidő V. 1. A munkaidő mértéke...16 V. 2. A munkaidő beosztása...17 V. 3. Rendkívüli munkavégzés...17 V. 4. Az ügyelet...18 V. 5. Készenlét...19 V. 6. Pihenőidő...19 V. 7. A rendes szabadság...20 V. 8. A betegszabadság...20 V. 9. Fizetés nélküli szabadság...20 V. 10. Egyéb munkaidő kedvezmények...21 VI. fejezet A közalkalmazott előmeneteli és illetmény rendszere. A munka díjazása; VI. 1. Előmeneteli rendszer...21 VI. 2. Illetményrendszer...22 VI. 3. Bérpótlékok...22 VI. 4. A túlmunka díjazása...24 VI. 5. Az ügyelet és a készenlét díjazása...24 VI. 6. Jutalmazás - kitüntetés...25 VII. fejezet Béren kívüli juttatások VII. 1. Munkahelyi étkeztetés...25 VII. 2. Orvos-Nővérszállás...26 VII. 3. Fizetési előleg...26 VII. 4. Munkaruha juttatás...27 VII. 5. Lakásépítés és vásárlás támogatása...27 VII. 6. Az Intézet gépjárművének igénybevétele közalkalmazottak részére...30 VIII. fejezet A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége VIII. 1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége...30 VIII. 2. Leltárhiányért való felelősség...31 VIII. 3. A kár összegének meghatározásánál...31 VIII. 4. A kár megtérítése...31

3 VIII. 5. A munkáltató kártérítési felelőssége...31 IX. Fejezet A munkaügyi jogvita X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 32

4 Jelen Kollektív Szerződést kötötték egyrészről a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő (8500 Pápa, Jókai u. 5-9., képv.: Dr. Vörös Ibolya), mint munkáltató, másrészről Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szövetsége Pápai Alapszervezete (855 Pápa, ), mint érdekképviseleti szervezet (a továbbiakban: EDDSZ) a mai napon az alábbi feltételek mellett. I. fejezet Általános rendelkezések Ez a Kollektív Szerződés (a továbbiakban: KSZ) a munkáltatói és a munkavállalói jogok rendezett biztosítására és a kötelezettségek teljesítésének elősegítésére jött létre. I. 1. A Kollektív Szerződés hatálya I.1.1. I.1.2. Személyi hatálya: a Kollektív Szerződés (továbbiakban KSZ) hatálya kiterjed a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelővel közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi fő és részfoglalkozású közalkalmazottra, függetlenül attól, hogy a KSZ-t megkötő érdekképviseleti szervezetnek tagja-e. Hatálya kiterjed továbbá a KSZ-t kötő érdekképviseleti szervekre, illetve tagságukra. Időbeli hatálya: A KSZ-t a felek határozatlan időre kötik meg, melyet bármelyik szerződő fél 3 hónap felmondási idővel írásban felmondhat. A felmondási jogot azonban a KSZ megkötését követő 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. Ha az intézményben több érdekképviseleti szerv lenne, és valamelyik fel kívánja mondani a KSZ-t, akkor erről 15 nappal előbb a többi érdekképviseleti szervet tájékoztatni köteles.

5 I. 2. A KSZ megkötésére, módosítására, illetve felmondására irányadó szabályok I.2.1. I.2.2. I.2.3. I.2.4. I.2.5. I.2.6. I.2.7. I.2.8. I.2.9. I A KSZ-t a munkáltató részéről a főigazgató, mint az Intézet egyszemélyi vezetője és a Szakszervezet részéről az EDDSZ Pápai Alapszervezetének helyi elnöke írja alá. A KSZ módosítását a szerződő felek bármelyike kezdeményezheti A Kollektív szerződést módosítani kell, ha jogszabály megváltozása miatt szabályai jogellenessé váltak. A KSZ-t módosítani lehet - a kötelező módosítás kivételével - a szerződő felek egyező akaratának megléte esetén. A módosításra a szerződés előkészítésére előírt eljárási szabályokat kell alkalmazni, ennek értelmében KSZ-t megkötő felek a módosítások tervezetét közösen készítik elő. Az eredeti aláírásokkal ellátott, sorszámozott módosítást a szerződés eredeti példányához csatoltan kell megőrizni. A KSZ, illetve a módosítás tervezetét az érdekképviseleti szervezet bizalmi testületeinek közvetítésével kell a közalkalmazottakkal ismertetni, megvitatni. A nem tag közalkalmazottak vitában való részvételét úgy kell biztosítani, hogy a tervezetet 1-1 példányban az osztályokon és részlegeken rendelkezésre kell bocsátani, ezáltal lehetőséget adni arra, hogy az abban foglaltakat mindenki megismerhesse. Ha a módosításra a szerződés jogszabályba ütköző rendelkezése miatt kerül sor, a módosítás tervezetét elegendő a Szakszervezeti Bizottsággal megtárgyalni. A KSZ csak a felek - a szerződésből adódó lényeges kötelezettség-szegése, illetve a módosításra vonatkozó tárgyalások eredménytelensége esetén mondható fel. A megjelölt esetekben a KSZ-t bármelyik szerződést kötő fél három hónapos határidővel mondhatja fel. A KSZ módosítására vonatkozó tárgyalásokra, valamint a KSZ felmondására írásban kell indoklással ellátott jognyilatkozatot tenni. A KSZ végrehajtását, a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését a szerződő felek évente egy alkalommal ellenőrzik. Ekkor kerülhet sor - az időközben a körülményekben beállott változásokra is tekintettel - a KSZ felülvizsgálatára. A jogszabályi változásokat a mellékleteken is át kell vezetni. A érdekképviseleti szervezet köteles a munkajogi védettségben részesülő tisztségviselők neveit a munkáltatóval írásban közölni, változás esetén erről 5 napon belül a munkáltatót értesíteni. I. 3. Az érdekképviseleti szervezet(ek) és a munkáltató kapcsolatrendszere I.3.1. Az érdekképviseleti szervezet és a munkáltató köteles együttműködni egymással. a) Az érdekképviseleti szervezet tájékoztatási joga: az érdekképviseleti szervezet jogosult tagjai anyagi, szociális, kulturális, valamint élet és munkakörülményeit érintő jogokról és kötelezettségekről a tagjait tájékoztatni, ehhez igénybe veheti az intézményi információs rendszert és igénybe veheti térítés nélkül tájékoztatók, körlevelek sokszorosítása és azok tagjaihoz történő eljuttatása érdekében. b) Az érdekképviseleti szervezet tájékozódási joga: az érdekképviseleti szervezet jogosult információt kérni az a.) pontban meghatározott tájékoztatáshoz. A tájékoztatásra, illetve információra vonatkozó igény írásbeli közlését követően a főigazgató a lehetőségek függvényében - de legkésőbb 10 munkanap alatt gondoskodik a kért adatszolgáltatásról. c) Az érdekképviseleti szervezet ellenőrzési joga: az érdekképviselet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. d) Ha a munkáltatói intézkedés a közalkalmazottak közül több, mint 30 főt közvetlenül érint, akkor az intézkedés tervezetéről 10 munkanappal előbb az érdekképviseleti szervezet

6 képviselőjét tájékoztatni kell. Rendkívüli - halaszthatatlan - intézkedések esetén az intézmény vezetője az érdekképviseleti szervezet képviselőjének azonnali tájékoztatása mellett elrendelheti az intézkedés végrehajtását. e) Az érdekképviseleti szervezet - amennyiben a munkáltatói állásponttal, vagy annak indoklásával nem ért egyet - érdekegyeztető tárgyalást kezdeményezhet. A tárgyalást a kezdeményezéstől számított 5 munkanapon, halaszthatatlan intézkedés esetén 3 munkanapon belül kell lefolytatni. f) A jogellenes munkáltatói intézkedés esetén követendő eljárásra az MT a rendelkezései az irányadóak. g) Az érdekképviseleti szervezet jogosult az intézmény ebédlőjét - 48 órával előzetesen bejelentve h után érdekképviseleti tevékenység, rendezvény céljaira igény bevenni. h) A szakszervezeti tisztségviselő számára munkaidő-kedvezmény mértékére és igénybevételére az MT 25. -ának rendelkezései az irányadóak. i) I. 4. Sztrájkra vonatkozó szabályok: I.4.1. I.4.2. I.4.3. I.4.4. A sztrájkjogot - a munkajog általános szabályaival megegyezően - csak rendeltetésszerűen szabad gyakorolni. A sztrájk alkalmazása fekvő és járó betegellátás egyetlen szervezeti egységében sem veszélyeztetheti az életet, egészséget, vagy a testi épséget közvetlenül és súlyosan. A munkáltató és a dolgozók közötti együttműködési kötelezettség a sztrájkjog gyakorlása során is fennáll, így az érdekképviseleti szervezet köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, ha munkáltatói intézkedés vagy mulasztás miatt sztrájkveszélyt, vagy munkalassítás lehetőségét észleli, illetve, ha demonstrációt szervez. Ad-hoc sztrájk bizottság hozható létre, amennyiben a munkáltató és az érdekképviseleti szervek között az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az adhoc sztrájkbizottság megalakítása a főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett történik. Az intézményi ad-hoc sztrájkbizottságot az érdekképviseleti szervek vezető testületei működtetik ideiglenes jelleggel. A sztrájkban való részvétel önkéntes arra, illetve a részvételtől való tartózkodásra senki sem kényszeríthető. I.4.5. A sztrájk alatt is biztosítani kell a még elégséges szintű ellátást, erről legkésőbb 48 órával a sztrájk megkezdése előtt az érdekképviselet meghatalmazott bizottsága és a munkáltató egyeztető eljárás keretében állapodnak meg. Megállapodás hiányában az Intézetben minden fekvő betegellátó és diagnosztikai osztályon, valamint a központi műtőben, intézeti gyógyszertárban és a központi sterilizálóban megerősített ügyeleti szolgálatot, járóbeteg-ellátásban, valamint a sürgősségi osztályon megerősített ügyeleti szolgálatot, a gazdasági - műszaki ellátást, élelmezési, mosodai feladatok ellátását, műszaki ügyeletet, gépkocsi vezetői ügyeletet kell biztosítani. I.4.6. I.4.7. I.4.8. Az Intézetben a sztrájkkal egyenértékű és azonos súlyú figyelmeztetésnek kell tekinteni az intézeti dolgozók, illetve egy-egy részleghez tartozók többségének egy adott intézkedés ellen írásban történt tiltakozását. A szolidaritási sztrájk kizárólag írásbeli tiltakozás formájában kezdeményezhető. Az egyeztető eljárás alatt 2 óra időtartamot meg nem haladó egyszeri figyelmeztető sztrájk tartható. A munkalassítás következtében jelentkező működési elégtelenség nem jelentheti az ellátás drasztikus csökkentését és jelentős anyagi kár előidézését sem okozhatja. I.4.9. A sztrájkról, egyszeri sztrájkról, illetve munkalassításról - a résztvevő területekről és a tiltakozás időtartama alatt nyújtott szolgáltatásokról - az érintetteket (lakosságot és intézeti közvéleményt) megfelelő időben és részletességgel tájékoztatni kell. A

7 tájékoztatásra jogosult mind a szakszervezet, mind a munkáltató. A tájékoztatás formáját a célszerűségnek megfelelően szabadon megválaszthatják. I A sztrájkkal töltött időre a besorolás szerinti bér időarányos része csak abban az esetben illeti meg a dolgozót, ha : - a sztrájkra az (1-9) bek. leírtak maradéktalan betartása mellett került sor; - a sztrájk időtartama alatt a dolgozók az előírt helyen tartózkodnak és jelenlétüket a munkahelyi vezető igazolta. II. fejezet A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje 1.) csoport: A.) A munkáltatói jogkör tartalmi elemei: 1.1. Munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) létesítése, módosítása, megszüntetése; 1.2. Munkabér megállapítása munkába álláskor 1.3. Fegyelmi eljárás megindítása 1.4. Tanulmányi szerződés kötése 1.5. Kártérítésre kötelezés 2.) csoport: 2.1 Kirendelés más intézetbe, másik osztályra, átirányítás 2.2.Fegyelmi eljárás lefolytatása 2.3 Fizetés nélküli szabadság engedélyezése 2.4 Szervezett továbbképzésre (külföldi tanulmányútra, kongresszusra)küldés 3.) csoport: 3.1. Egyetértési jog az osztályvezető főnővérek, vezető asszisztensek kinevezésénél 3.2. Javaslattétel az 1. csoporthoz tartozó munkáltatói elemekhez B.) A munkáltatói jogkör fenntartott és leadott elemeinek gyakorlása: Munkakörök, munkaköri csoportok Munkáltatói jogkör gyakorlója Munkáltatói jogkör elemei - orvos-igazgató - ápolási igazgató - gazdasági igazgató - osztályvezető főorvosok, beosztott orvosok, egyéb felsőfokú végzettségű beosztottak, (osztályvezető főorvosnak tekintendők az alábbi munkakörök: - osztályvezető főgyógyszerész, - központi diagnosztikai osztályvezetők, - gondozóintézetek vezető főorvosai, - önálló szakrendelések vezetői, - részlegvezető főorvosok, - gazdasági elemző- és informatikai osztályvezető, - humánpolitikai osztályvezető, főigazgató csoport

8 - minőségfejlesztési osztályvezető -beosztott orvosok, egyéb felsőfokú végzettségű beosztottak - gazdasági-, pénzgazdálkodási-, és műszaki szervezet valamennyi dolgozója, - munka-, tűzvédelmi előadó - az intézmény területén osztályvezető szakdolgozók, vezető szakdolgozók, felsőfokú végzettségű beosztottak, szakdolgozók, kisegítők fekvő- és járóbetegellátási, valamint diagnosztikai egységek, központosított szolgálatok további munkaköri csoportjai gazdasági-műszaki és pénzgazdálkodási szervezeti egységek további munkaköri csoportjai Főigazgató orvosigazgató főigazgató gazdasági igazgató főigazgató ápolási igazgató - osztályvezető főorvosok, - központosított szolgálatok vezetői - gazdasági - műszaki és pénzgazdálkodási osztályvezetők, 1. csoport 2. csoport 1. csoport 2. csoport 3. csoport 3. csoport III. fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése III. 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása III.1.1. A közalkalmazotti jogviszony a munkáltató által határozatlan időre történő kinevezéssel és annak a közalkalmazott által történő elfogadásával jön létre. III.1.2. Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető, amelynek az időtartama azonban az 5 évet nem haladhatja meg, a hosszabbítás esetét is ideértve. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. III.1.3. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell: - a munkáltató megnevezését, székhelyét; - a közalkalmazotti jogviszonyba lépő munkavállaló személyi adatait, - a kinevezéssel létesített határozatlan (határozott) időre szóló közalkalmazotti jogviszony kezdetét (végét); - az esetleges próbaidőre történő utalást; - az esetleges gyakornoki időre történő utalást; - a közalkalmazott besorolását (besorolási és fizetési fokozat), a besorolás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony idejét; - a közalkalmazott illetményét (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék); - a következő magasabb besorolási és fizetési fokozatba lépés időpontját; - képesítési előírásokat (esetleges mentesítést, képesítés megszerzésére történő kötelezést); - a közalkalmazott munkakörét; - a közalkalmazott munkavégzésének helyét; - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését (csak abban az esetben, ha erről a munkáltató nem rendelkezett külön írásos formában);

9 - a közalkalmazott munkaidejét; - a munkavégzésre vonatkozó előírásokat, irányadó munkarendet; - utalást arra, hogy a kinevezésben nem szabályozott kérdésekre az Mt., a Kjt., a kapcsolódó jogszabályok és a kollektív szerződés rendelkezései az irányadóak; - a kinevezés keltezését és hitelesítését (a munkáltató aláírása és pecsétje); - a közalkalmazott nyilatkozatát arról, hogy a kinevezést elfogadja keltezéssel és aláírással; - értesítési záradékot arról, hogy a kinevezési okiratból kik kapnak hiteles másolatot. III.1.4. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - próbaidő köthető ki. A próbaidő mértéke maximum 3 hónap. A próbaidő tartama alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. III.1.5. Nem köthető ki próbaidő a.) a pályázat által betöltött munkaköröknél b.) a munkáltatóhoz áthelyezéssel kerülő munkavállalóknál III.1.6. A közalkalmazotti jogviszonyt csak írásba foglalt közös megegyezéssel lehet módosítani. III. 2. Vezetői beosztás ellátására szóló megbízás III.2.1. III.2.2. III.2.3. A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztással bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A megbízás határozatlan időre szól, melyet indoklási kötelezettség nélkül, - de a közalkalmazott kérelmére indoklási kötelezettség mellett - a munkáltató bármikor visszavonhat a jogok rendeltetésszerű gyakorlása elvével összhangban. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott: - főigazgató Vezető beosztású közalkalmazott: - orvosigazgató - ápolási igazgató - gazdasági igazgató - orvos-igazgató helyettes, gazdasági igazgató helyettes, ápolási igazgató helyettes (kapcsolt munkakör) - osztályvezető főorvosok, és egyéb osztályvezetők. III. 3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése III.3.1. A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a Kjt. 25/A. (1) bekezdésében meghatározott esetben, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint. III.3.2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a.) közös megegyezéssel b.) áthelyezéssel, amennyiben a Kjt. szabályozása ezt megengedi c.) lemondással d.) rendkívüli lemondással e.) felmentéssel f.) a próbaidő alatt azonnali hatállyal g.) elbocsátással. Közös megegyezés, áthelyezés

10 III.3.3. III.3.4. A közös megegyezéssel és az áthelyezéssel történő megszüntetés lehetséges a kinevezést követően bármely időpontban. Ilyen esetekben - lehetőség szerint - meg kell állapodni minden vitás kérdésben és követelésben, így különösen a szabadság megváltása, kiadása, illetve az 13. havi illetmény kifizetése kérdésében, és meg lehet állapodnia munkavégzés alóli felmentés időpontjában. Felmentés A felmentés a munkáltató rendelkezésére álló olyan egyoldalú munkajogi aktus, amellyel a Kjt-ben meghatározott feltételek mellett megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt a alapján - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el; d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [37/B. ]. (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és okszerű. (3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)- c) pontja alapján akkor menthető fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez nem járul hozzá, illetve a 23/A. szerinti részmunkaidőben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség. (4) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá. Ha a munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát a Kjt (1 bekezdés d.) pontja alapján azért szünteti meg, mert a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját előzetes írásbeli figyelmeztetés ellenére sem végzi megfelelően, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. A munkáltató a felmentés előtt legalább 30 nappal köteles a közalkalmazottal írásban közölni kifogásait. A közalkalmazott a munkáltató kifogására 15 napon belül védekezést terjeszthet elő. A munkáltató csak ezt követően jogosult a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetésére. A felmentési eljárásban a Szakszervezet képviselheti tagjait. III.3.5. Felmentés esetén a felmentési idő legalább 60 nap. A hatvan napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függően 5 év után 1 hónappal 10 év után 2 hónappal 15 év után 3 hónappal 20 év után 4 hónappal 25 év után 5 hónappal 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik. A magasabb vezető és a vezető beosztásúak felmentési ideje a fentiek 1,5-szerese, de a 8 hónapot nem haladhatja meg.

11 III.3.6. A 65 éves kor fölött vezető beosztás nem tölthető be közalkalmazotti jogviszony keretében. Lemondás, rendkívüli lemondás III.3.7. Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b)olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. III.3.8. A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. III. 4. Végkielégítés III.4.1. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. III.4.2. Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjra jogosult (37/B. ). III.4.3. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a pontban meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A végkielégítés mértékének számítására a Kjt. mindenkori szabályozása az irányadó. III.4.4. A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. III.4.5. A végkielégítés így meghatározott mértéke négy havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság (37/B. a) pont), vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. III.4.6. A végkielégítés mértéke a pontban foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

12 IV. fejezet A munkavégzés szabályai IV. 1. Az alkalmazás egészségügyi feltételei IV.1.1. IV.1.2. A kinevezés elfogadása előtt a közalkalmazott köteles a munkáltató által megjelölt orvosi vizsgálatokon átesni, mely a munkáltató foglalkozás egészségügyi szakorvosánál térítésmentesen vehető igénybe. A szervezeti egység vezetője, illetve az Intézet Munkavédelmi Szabályzata kötelező időszakos orvosi vizsgálatot írhat elő. IV. 2. Munkavégzésre alkalmas állapot IV A közalkalmazott köteles : a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni. IV.2.2. Munkára alkalmas állapotnak kell tekinteni, ha a közalkalmazott a.) szellemi és fizikai teljesítőképessége birtokában van, nem áll alkohol vagy egyéb bódultságot okozó szer hatása alatt, illetve nem beteg vagy sérült, b.) a részére előírt orvosi vizsgálaton részt vett, és megfelel a munkavégzés követelményeinek, c.) munkakörére előírt szakmai és biztonságtechnikai ismereteknek bizonyítottan birtokában van, d.) rendelkezik a munkavégzéshez előírt, a munkáltató által biztosított védőeszközökkel. IV.2.3. Minden munkahelyen, de különösen a fokozott balesetveszéllyel járó munkahelyeken, illetve munkakörökben (pl. műhelyek, laboratóriumok, gépkocsivezetők stb.), a munkára képes állapotot a szervezeti egység vezetője, a munkavédelmi megbízott, illetve kérésükre az üzemorvos ellenőrizheti. IV.2.4. Amennyiben a közalkalmazott munkakörének ellátására képtelen, vagy munkára képes állapotát illetően kétség merül fel, munkahelyi vezetője nem állíthatja munkába. IV.2.5. A közalkalmazottnak a munkából való ideiglenes kizárásáról a szervezeti egység vezetője vagy a munkavédelmi megbízott dönt. Az indokolt munkából való ideiglenes kizárás időtartamára munkabér nem jár, igazolatlan mulasztásnak minősül. IV.2.6. Amennyiben a kötelezően előírt védőfelszerelést a munkáltató nem biztosítja, a munkát a közalkalmazott megtagadhatja, erre az időre illetmény jár. IV.2.7. Valamennyi közalkalmazott részére kötelező a munkaköri leírás, melyet a szervezeti egység vezetője készít el. A munkaköri leírás tudomásul vételét, illetve átvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja. IV. 3. Munkahelyi jelenlét igazolása IV.3.1. Az Intézet valamennyi közalkalmazottja munkában töltött idejét személyesen köteles jelenléti íven adminisztrálni. A jelenléti íven naponta dokumentálni kell a munka megkezdésének és befejezésének időpontját, az esetleges távollét okát és idejét, az ügyeleti és a készenléti szolgálatot és ezen bejegyzéseket el kell látni kézjegyével.

13 IV.3.2. IV.3.3. A jelenléti ív pontos vezetésének megtörténtéért és az abban szereplő adatok valódiságáért az osztály- és részlegvezető felelős. A szervezeti egységek kijelölt felelősei a tárgyhót követő első napon a lezárt jelenléti ívet, továbbá a változó bérek számfejtéséhez szükséges dokumentumokat kötelesek eljuttatni a bérügyi csoporthoz. IV. 4. Változó munkahelyen történő alkalmazás IV.4.1. Változó munkahelyen foglalkoztatottnak minősülő munkakörök: - A szakambulanciával rendelkező osztályok orvosi munkakörei; - Diagnosztikai osztályok orvosi munkakörei, egyéb diplomás- és szakdolgozói munkakörök, - Valamennyi műszaki munkakör; - Valamennyi (fizikai és nem fizikai) szakdolgozói munkakör; (szakképzett és szakképzetlen) IV.4.2. A változó munkahelyen történő alkalmazás tényét a kinevezésen fel kell tüntetni. IV. 5. Átirányítás IV.5.1. A közalkalmazott - különösen indokolt esetben -, a munkáltató működésével összefüggő okból ideiglenesen munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni, illetve állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre is kötelezhető. Ez azonban beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. IV.5.2. A közalkalmazott az bekezdés szerinti munkavégzés esetén a ténylegesen végzett munka alapján jogosult díjazásra. Ez azonban az eredeti munkaköre szerinti átlagkereseténél nem lehet kevesebb. IV.5.3. A munkakörbe nem tartozó, illetve a más munkahelyen történő munkavégzés valószínű tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az ilyen munka - a közalkalmazottal kötött eltérő megállapodás hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a három hónapot. IV. 6. További munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony IV.6.1. Másodállást saját munkahelyén a munkáltatónál - a közalkalmazott nem vállalhat. Ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a közalkalmazottat a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, és így az Mt. 3. (5) bekezdésébe ütközik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkavégzési tevékenység formáját, tárgyát, az elvégzendő munkát, napi, heti időigényét, várható időtartamát. Az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi jogviszony, így a szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként, önkéntes segítőként végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát. Továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor. IV. 7. Összeférhetetlenség IV.7.1. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ha az munkakörével összeférhetetlen. A munkakörrel összeférhetetlen tevékenység

14 IV.7.2. IV.7.3. IV.7.4. IV.7.5. engedély nélküli folytatása, mely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, megalapozza a rendkívüli felmentést. A munkavégzésre irányuló további jogviszony nem engedélyezhető, ha az a közalkalmazotti jogviszonyból eredő alapkötelezettségek teljesítését veszélyezteti, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor. Az összeférhetetlenségből származó, a munkáltató ért kárt a közalkalmazottnak meg kell térítenie. Magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott közeli hozzátartozója olyan munkakörben nem foglalkoztatható, melyre a magasabb vezető vagy a vezető irányítási, felügyeleti, elszámolási vagy ellenőrzési joga kiterjed. A IV.7.4. pontban leírtak nem vonatkoznak a tudományos, oktatói, a szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára, beleértve a lektori és a szerkesztői tevékenységet. IV.7.6. Nem kerülhet sor alkalmazásra abban az esetben, ha személyi összeférhetetlenség áll fenn: - ha adott közalkalmazottat olyan munkakörben kívánják foglalkoztatni, amelyben hozzátartozójának közvetlen alá vagy fölé rendeltje lenne. (munkáltatói, fegyelmi, vagy ellenőrzési jogot gyakorolna.) Ebből a szempontból hozzátartozónak tekintendő: a közalkalmazott házastársa (élettársa), gyermeke, szülője, testvére és annak házastársa, továbbá ezek egyenes ági rokona. IV. 8. Orvosi, szervezeti titoktartás szabályai IV.8.1. IV.8.2. Az a közalkalmazott, aki egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatot, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatot felvesz, leír, sokszorosít, kezel, továbbít, ellenőriz, betekintés útján megismer, illetve feladatának ellátása során, vagy egyéb módon egészségügyi és személyazonosító adat birtokába kerül, - köteles a munkáltató Adatvédelmi Szabályzatának rendelkezései szerint eljárni. A közalkalmazott köteles a munkája során tudomására jutott szervezeti jellegű adatot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. IV.8.3. Az adatvédelmi szabályok szándékos vagy gondatlan megsértéséért, továbbá - minden olyan adat közléséért harmadik személy, illetve a média irányába, amelyhez az intézmény vezetése nem járul hozzá, mert ez az intézmény vagy bármely közalkalmazottja számára hátrányos következményt okozna, a közalkalmazottat fegyelmi felelősség terheli. IV. 9. A munkáltató érdekében álló képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés IV.9.1. IV.9.2. IV.9.3. A munkáltató elő kívánja segíteni a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak képzését, de tanulmányi szerződést csak olyan szakismeretek megszerzését szolgáló iskolarendszerű, vagy azon kívüli képzésre köt, amelyek ismerete és hasznosítása a munkáltató szakember szükségletének biztosítása céljából előnyös, és amely lehetővé teszi a közalkalmazottnak meghatározott munkakörben való munkavégzését. A tanulmányi szerződésben részletezni kell, az intézmény által biztosított támogatás formáját és mértékét, valamint a tanulmányok befejezése után az intézménynél ledolgozandó időtartamot, ami maximum 5 év lehet. A képzésben résztvevők kedvezményei: Munka mellett, iskolarendszerű képzésben résztvevőknek a jogszabályban meghatározott mértékű szabadidő jár. A biztosított szabadidőre illetmény a közalkalmazottnak akkor jár, ha:

15 - általános iskolai tanulmányokat folytat; - tanulmányi szerződést köt.amennyiben a közalkalmazott tanulmányait nem fejezi be, vagy a tanulmányi szerződésben számára előírt időtartamot nem dolgozza le, vissza kell követelni a szabadidőre, a tanulmányi szabadságra kifizetett illetményt, valamint egyéb juttatások egészét. Amennyiben a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem töltötte le, a térítési kötelezettség ezzel időarányos. A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában - nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint 10 éven aluli gyermek gondozása, ápolása miatt kapott 1 éven túli fizetés nélküli szabadság igénybevétele. IV.9.4. Ha a közalkalmazott a tanulmányi szerződés alapján olyan szakképzettséget szerez, ami után magasabb fizetési osztályba kell sorolni, besorolási alapbérétől függetlenül megilleti az új besorolásból jelentkező bérnövekmény IV.9.5. Tanulmányi - munkaidő kedvezmény: Az iskolarendszerű képzésben résztvevők esetén a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő mértékét az iskola által kibocsátott kötelező iskolai foglalkozás, szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően biztosítja. Ezen túl vizsgatárgyanként a vizsga napját is beleszámítva 4 nap szabadidőt biztosít, amely az iskola által meghatározott vizsgaidőszak időtartama alatt vehető igénybe. A diplomamunka elkészítéséhez 10 nap szabadidő biztosított. IV.9.6. Tanulmányi szabadság mértékének meghatározása a nem iskola rendszerű képzésben, de intézeti érdekből résztvevő dolgozóknál: A nem iskolai rendszerű, de intézeti érdekből vizsgával záruló továbbképzésen, tanfolyamon résztvevők időarányos (tanévenként 10 munkanap) tanulmányi szabadságra jogosultak. MT. 115 (5). bekezdése alapján. IV.9.7. A közalkalmazott a tanulmányok bármely okból történő megszakítását, vagy abbahagyását haladéktalanul köteles jelezni a munkáltatónak és a munkaügyi csoportnak. IV.9.8. Tanulmányi szabadság csak tanulmányi idő alatt vehető igénybe.. IV. 10. A kiküldetés szabályai és az azt teljesítő közalkalmazott költségtérítése IV IV IV IV IV IV A belföldi kiküldetés elrendelése és a kiküldetési költségek elszámolása a "Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás" nyomtatványon történik. A kiküldetést írásbeli kérelemre az orvos-igazgató továbbá az ápolási igazgató, valamint a gazdasági igazgató határozat formájában engedélyezheti, illetve a rendelvényt alá kell írnia. Az elszámolás módja: Utazási költségként elszámolható közlekedési eszköz a gyorsvonat II. osztálya, magasabb vezető vagy vezető esetében I. osztálya. Aki magasabb vezetővel vagy vezetővel utazik együtt, I. osztályon utazhat. Utazási költségként csak félárú vasúti jegy számolható el. A kiküldő indokolt esetben autóbusz igénybevételét is engedélyezheti. A kiküldetést elrendelő személy engedélyezheti saját gépkocsi használatát, vasúti vagy autóbuszjegy árának térítésével. Ezt az engedélyt a rendelvényre rá kell vezetni. Saját tulajdonú gépkocsi használata térítés ellenében: Indokolt esetben engedélyezhető saját tulajdonú gépkocsi használata. Külföldi és belföldi kiküldetés esetén saját gépjármű használata, illetve a használatáért térítés elszámolása csak a munkahelyi vezető javaslatára, a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével lehetséges. Saját tulajdonú gépkocsi használatáért a közalkalmazott részére a mindenkor érvényben lévő rendelkezés alapján elszámolható kilométer-térítést kell fizetni.

16 IV IV IV Engedély csak akkor adható, ha: - a saját gépjármű használata közforgalmú, illetőleg menetrend szerint közlekedő járművön teljesített utazáshoz képest gazdaságosabb. A gazdaságosság megítélésénél az összes körülményt figyelembe kell venni, különösen az egyes közforgalmú járműfajták igénybevétele esetén felmerülő költségeket, a feladat elvégzéséhez szükséges időt és az elintézés gyorsaságához fűződő érdeket. Az engedélyhez használt nyomtatványon fel kell tüntetni: - a gépjármű forgalmi rendszámát; - a gépjármű tulajdonosának nevét; A 6 órát elérő kiküldetési időtartam esetén 500 Ft/nap napidíj fizetendő. Intézeti gépkocsival történő utazás esetén csak napidíj vehető igénybe. Téríthető szállásfajta a szálloda, a kiküldetést engedélyező hozzájárulásával. Szállásköltség hivatalos számla alapján térítendő. A szálláshely megválasztásánál a kiküldött dolgozó köteles az alacsonyabb árfekvésű szálláshelyeket igénybe venni. Magyarországi tudományos rendezvényen előadó, vagy elnökségben szereplő közalkalmazott minden számlával igazolt költségét a munkáltató téríti. IV A munkáltató céljaival összhangban álló továbbképzések, tanfolyamok teljes költségét, azaz részvételi díjat, szállás- és utiköltséget, valamint napidíjat a munkáltató átvállalhatja. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés IV Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés illeti meg azt a közalkalmazottat, aki Pápa közigazgatási területén kívül lakik (ott van állandó vagy ideiglenes lakása), és onnan jár be naponta dolgozni. Napi munkába járásnak minősül a munkarendtől függő rendszeres oda- és visszautazás. IV Az utazási költségtérítés összege a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy díjának h) országos közforgalmú vasút II. kocsiosztály esetében 86 %-a, i) helyközi díjszabással közlekedő autóbusz, vagy elővárosi vasút esetében 80 %-a. j) A közalkalmazott kérésére a személyi tulajdonban lévő gépjárművel való munkába járás esetén az állandó lakóhelye és a munkahelye (autóbusz menetrend szerinti km távolság figyelembevételével) közötti utazáshoz annyi költségtérítés folyósítható, mint amennyit autóbusszal történő utazás esetén az Intézet térítene. A térítési díj utólag jár. A térítés engedélyezéséről az főigazgató dönt. V. 1. A munkaidő mértéke V.1.1. V.1.2. V. fejezet: A munkaidő és a pihenőidő A napi munkaidő - heti 36 óra esetén: 7 óra 12 perc A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie k) a legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottnak; l) a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak; m) a tüdőbeteg-gondozóban, a bőr- és nemibeteg-gondozóban, az idegbeteggondozóban foglalkoztatott orvosnak és pszichológusnak; n) a gyógytornásznak, a gyógymasszőrnek és a konduktornak, logopédusnak; o) (Nem 36 óra a munkaideje osztott munkaidőben a szakrendeléseken, osztályos szakambulanciákon, tanácsadókban, illetve az osztályon dolgozó orvosoknak. Itt az alapmunkaidő az érvényes.)

17 V.1.3. V.1.4. V.1.5. V.1.6. V.1.7. A napi munkaidő - heti 40 óra esetén az pontban nem jelzett munkakörű közalkalmazottaknak: 8 óra. A teljes napi munkaidőből - az osztályvezető főorvos által javasolt munkarend szerint, melyet az főigazgató hagy jóvá, - ha ennek engedélyezése nem jár az elvégzendő feladatok elmulasztásával legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében: - testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi (labor, pathológia orvosai, és asszisztensei, AIDS vérvételt végző asszisztens, BNG, boncsegéd, vérellátás); - műtőasszisztens, műtőssegéd; - anaesthesiológiai asszisztens, anaesthesiológus orvos; A fentiek szerint kiesett időre sem a közalkalmazott, sem a másik alkalmazott részére nem rendelhető el túlmunka. A havi munkaidőkeret: - heti 40 órás törvényes munkaidő esetén 174 óra; - heti 36 órás törvényes munkaidő esetén 156 óra Rugalmas munkaidőben foglalkoztatottak az osztályvezető főorvosok és helyetteseik törzsidő: ig peremidő: ig vagy ig napi 1 óra pedig szükség szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkák esetére van fenntartva. az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetén 6 havi munkaidőkeret került megállapításra. V. 2. A munkaidő beosztása V.2.1. A teljesítendő munkaidő a munkanapokra egyenletesen vagy egyenlőtlenül osztható be. V.2.2. A munkaidő-beosztásnak biztosítani kell hetenként két pihenőnapot, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Folyamatos munkarendben foglalkoztatott közalkalmazottnak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie. V.2.3. A zavartalan betegellátás érdekében a pihenőidő, - az egészségre ártalmas munkakört kivéve - összevontan is kiadható. Ilyen esetben az összevont szabadnapokat 30 napon belül kell kiadni, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező. A 30 nap az első szabadnap kiadásának esedékessé válásától számítandó. V.2.4. Azoknál a dolgozóknál, akik a munkavégzés jellege, folyamatos munkarend miatt - (pl. betegellátó osztályok 3 műszakban foglalkoztatott ápolónői) - a hét bármelyik napján kötelesek munkát végezni, a munkaidő-beosztást írásban az adott időszak előtt legalább 2 héttel úgy kell elkészíteni, hogy számukra legalább 2 szabadnap szombaton kerüljön a heti pihenőnaphoz kapcsolódóan kiadásra. V.2.5. Változó munkahelyen alkalmazott dolgozók munkaideje mindenkor megegyezik a munka teljesítésének helyén, az azonos munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaidejével. V. 3. Rendkívüli munkavégzés V.3.1. Rendkívüli munkavégzésnek minősül - a túlmunkavégzés, - a pihenőnapokon vagy - munkaszüneti napon történő munkavégzés. A túlmunkára vonatkozó szabályok:

18 V.3.2. V.3.3. A túlmunka mértéke évenként maximum 400 óra lehet. Az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott túlmunkára nem vehető igénybe. A túlmunka korlátozása: Nem kötelezhető rendkívüli munkavégzésre (készenlétre): p) az egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörben foglalkoztatott aki legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozik. A gyermeket egyedül nevelő közalkalmazott a gyermek 4 éves koráig csak beleegyezéssel vehető igénybe túlmunkára (készenlétre). q) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, r) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint s) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor t) a fiatalkorú. Túlmunka elrendelésének dokumentálása: V.3.4. Túlórát a túlmunkavégzést megelőzően legalább 3 nappal írásban kell elrendelni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A túlórát az orvos-igazgató, a gazdasági igazgató, az ápolási igazgató, az osztályvezető főorvos, illetve a vezető szakdolgozó, önálló szakmai részlegvezető főorvos rendeli el. V.3.5. A fentiektől abban az esetben lehet eltérni, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésére - baleset, elemi csapás, súlyos kár, illetve - az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor, fenntartva az V.3.3-ban foglalt kivételeket. Ekkor a túlórát a munkáltató jogkör gyakorlója szóban is elrendelheti, az írásba foglalást azonban utólag el kell készíteni. A túlóra elszámolásának alapbizonylatául az erre a célra rendszeresített túlóra nyomtatvány szolgál. V. 4. Az ügyelet V.4.1. V.4.2. V.4.3. V.4.4. V.4.5. V.4.6. V.4.7. A munkáltató azon szervezeti egységekben vagy munkakörökben, ahol műszak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges, de a betegellátás szakmai követelményei ezt indokolják, - az előre nem tervezhető feladatok ellátásához ügyeletet kell szervezni. Ügyeletnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben - a feladatok folyamatos ellátása érdekében - ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén rendelkezésre áll, elvégzi az ügyeleti és munkaköri feladatait. Ügyeleti szolgálat ellátására minden közalkalmazott kötelezhető. Az ügyeleti szolgálat után hétvégi ügyelet kivételével nem jár pihenőidő. Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon a szervezeti egységnél irányadó napi munkaidő határain belül végzett munka nem ügyeletnek minősül, hanem rendes munkaidőnek, ennek ellentételezésére a közalkalmazott ugyanilyen tartalmú szabadidőre jogosult. Csak rendkívüli esetekben (háború, természeti csapás, járvány) kötelezhető ugyanaz a közalkalmazott egymást követő napokon ügyeleti szolgálat ellátására. Az ilyen rendkívüli esetről utólag a főigazgatót tájékoztatni kell. E rendelkezéstől még a közalkalmazott kifejezett kérésére sem lehet eltérni. Csak rendkívüli körülmények miatt, a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében kötelezhető a közalkalmazott havonta 6-nál több ügyelet ellátására. Az ügyelet jellege osztályozása

19 V.4.8. V.4.9. V. 5. Készenlét V.5.1. V.5.2. V.5.3. V.5.4. V.5.5. V.5.6. V.5.7. V. 6. Pihenőidő Az ügyeleti szolgálatot az ügyelet alatti munkavégzés éves átlagos mértékére tekintettel az alábbiak szerint kell osztályozni: a) minősített ügyelet, b) ügyelet, c) csendes ügyelet A munkáltatónál Minősített ügyeletnek kell tekinteni az anaesthesiológiai ügyeletet, Ügyeletnek minősül: a) az általános sebészeti osztályon; b) a szülészeti, nőgyógyászati osztályon és c) minden felvételes osztályon, továbbá d) minden olyan osztályon, ahol a fenti jellegű feladatok ellátását kapcsoltan végzik, e) a folyamatos diagnosztikai háttért biztosító osztályokon ügyelete Csendes ügyeletnek minősül minden olyan ügyelet, amely nem tartozik az előbbiek szerint szabályozott esetekhez. Az Intézetben azoknál a szervezeti egységekben vagy munkakörökben, ahol a szakmai követelmények szerint ügyeleti szolgálat nem szükséges, az esetlegesen jelentkező feladat azonban indokolttá teheti a közalkalmazott behívását, készenlétet kell szervezni. Készenlétnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben a feladatok folyamatos ellátása érdekében, külön díjazásért a munkavégzésre készen áll, és értesítés esetén 40 percen belül feladatai ellátása érdekében a munkavégzés helyén megjelenik. Ha a készenlét időtartama alatt a közalkalmazottat a munkáltató munkára igénybeveszi (riasztja), ettől az időponttól számítva a készenlét alatti munkavégzés teljes időtartamára, a túlmunka díjazásra vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték. A készenlétre - az MT ban foglalt korlátozásra figyelemmel - minden közalkalmazott kötelezhető. A készenlét időtartama alatt a közalkalmazott a munkáltató által elérhető Pápa város közigazgatási határain belül köteles tartózkodni. A készenlét korlátozása: Nem kötelezhető a közalkalmazott egymást követő napokon készenlét ellátására, kivéve anaesthesiológiai orvosi készenlétet. Ettől a korlátozástól csak rendkívüli ok miatt lehet eltérni az illetékes igazgató engedélyével. Készenlét elrendelhető úgy is, hogy a dolgozó köteles a kórház területén tartózkodni. Pihenőnapokon és munkaszüneti napokon a készenlét időtartama 24 óra, munkanapokon pedig 16 óra. A munkaközi szünet

20 V.6.1. V.6.2. Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, a közalkalmazott részére 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünet valamennyi munkakörben része a napi munkaidőnek, azaz azt nem kell ledolgozni, ezzel a munkaidő nem csökkenhet. A közalkalmazott részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 8 órás pihenőidőt biztosítani kell. V. 7. A rendes szabadság V.7.1. V.7.2. V.7.3. A közalkalmazottakat az: a) az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. A fentieken kívül minden közalkalmazott jogosult a fizetési fokozatával egyenlő számú pótszabadságra is. (kivéve az 1. fokozatot.) Az egyéb jogcímeken járó pótszabadságok az MT és a Kjt rendelkezései szerint illetik meg a közalkalmazottat. A szabadság közlése: Az intézmény minden évben tájékoztatja a közalkalmazottakat az igénybe vehető szabadság mértékéről. A szabadság kiadása: V.7.4. A szabadság kiadásának időpontját - a közalkalmazott előzetes meghallgatása után - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, - kivéve a jogviszony első 3 hónapját - az erre való igényét a közalkalmazott a szabadság előtt 15 nappal előbb köteles bejelenteni. V.7.5. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, ettől a rendelkezéstől eltérni nem lehet, kivéve az Mt ában foglalt esetekben. V.7.6. A szabadságot csak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, illetve a sorkatonai vagy polgári szolgálatban történő behíváskor lehet megváltani, feltéve, hogy a közalkalmazott az őt megillető időarányos szabadságot természetben nem kapta meg. V. 8. A betegszabadság V.8.1. A közalkalmazottat a betegsége miatt keresőképtelensége idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt keresőképtelenséget a hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján jogosult táppénz folyósítására. V. 9. Fizetés nélküli szabadság V.9.1. A munkáltató a közalkalmazott kérelmére fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a) a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében tizedik - életéve betöltéséig, továbbá b) a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, a gyermek tizenkét éves koráig a betegség tartamára, c) - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

21 V.9.2. d) - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti. A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt - legalább egy hónappal előzetesen közölt - időpontban kell kiadni. Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia. A fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet a főigazgató - a közalkalmazott kérésére, a javaslattételi jogkör gyakorlójának támogatásával - a közalkalmazott részére a fenti kötelező eseteken kívül bármely célra, feltéve, ha a közalkalmazott távolléte az ellátást (munkavégzést) nem akadályozza. V. 10. Egyéb munkaidő kedvezmények V Az MT és a Kjt rendelkezései szerint. VI. fejezet A közalkalmazott előmeneteli és illetmény rendszere. A munka díjazása; VI. 1. Előmeneteli rendszer VI.1.1. VI.1.2. VI.1.3. VI.1.4. VI.1.5. A közalkalmazotti munkakörök - az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség { 3/2001. (II. 20.) Eüm. rendelet} illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján - fizetési osztályokba tagozódnak. A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak. A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a közalkalmazotti, szolgálati, és közszolgálati jogviszonyban töltött időt. Ezen túlmenően a munkaviszonynak azt az időtartamát is figyelembe kell venni, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A várakozási időt csökkenteni kell minden második és további szakvizsga (másoddiploma) megszerzése esetén 1 évvel, szakasszisztensi és ezzel egyenértékű képesítés megszerzése esetén fél évvel. A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye miatt legfeljebb 5 évenként 1 alkalommal is csökkenthető. A várakozási idő csökkentéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója határoz az orvos, ápolási és gazdasági igazgató esetén is.

22 VI. 2. Illetményrendszer VI.2.1. VI.2.2. VI.2.3. VI.2.4. VI. 3. Bérpótlékok VI.3.1. A közalkalmazott részére a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény alapján jár az illetmény. 13. havi illetmény A közalkalmazott tizenharmadik havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap közalkalmazotti ( a továbbiakban: aktív) jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább háromhavi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Az előzőekben meghatározott idő számításánál - az alábbiakban foglaltak kivételével - nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony szünetelésének időtartama. Az aktív időtartam számításánál a rendes szabadság és a szülési szabadság időtartamát, valamint - ha ezek együttes időtartama a hat hónapot nem haladja meg - a) a keresőképtelenséget okozó betegség, b) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság, c) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint d) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült figyelembe kell venni. A tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg. A tizenharmadik havi illetmény kifizetése iránt a tárgyévet követő január hónap 16- án, illetve ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kell intézkedni. Ha a közalkalmazotti jogviszony év közben szűnik meg, a tizenharmadik havi illetményt az utolsó munkában töltött napon a közalkalmazott részére ki kell fizetni. Ebben az esetben tizenharmadik havi illetmény mértékét a kifizetés időpontjában megállapított illetmény összege alapján kell meghatározni. A személyi alapbér megállapítása: Az illetményt első alkalommal kinevezéskor kell megállapítani. Mértékére a javaslattételi jogkör gyakorlója tesz javaslatot, és azt a főigazgató állapítja meg. Illetmény kiegészítés: A közalkalmazott illetmény kiegészítésben részesülhet. A közalkalmazottat a 233/2000.(XII. 23.) Korm. rendelet 16. -ban meghatározottak szerint munkahelyi pótlék (a továbbiakban: pótlék) illeti meg. VI.3.2. VI.3.3. Munkakörök: a pótlékalap 150%-a: - aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos, szakasszisztens, ápoló, - traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló, - műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens; - sebészeti, urológiai, szülészet-nőgyógyászati, belgyógyászati osztályokon a posztoperatív és kardiológiai őrzőben szolgálatot teljesítő ápoló a pótlékalap 120%-a: - röntgenben dolgozó orvos, asszisztens, - diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens, - traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvos, - boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd,

23 VI.3.4. VI.3.5. VI.3.6. VI.3.7. VI vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező munkatárs, továbbá asszisztens, - fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott orvos és egészségügyi szakdolgozó, - műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző, - szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő, - műtőssegéd, - mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző; a pótlékalap legalább 36%-a: - valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi gyógytornász, masszőr munkakörben dolgozó esetén. Saját hatáskörű bérpótlékok: A 233/2000. (XII. 23.) Kormány rendelet lehetőséget ad, hogy az KSZ-ben rendezze az un. saját hatáskörben megállapított munkahelyi pótlékot működési költségeinek terhére: a). Takarítónő, pótlékalap 25%-a labor, segédasszisztens tüdőgondozó b.) Adminisztrátor pótlékalap 25%-a pathológia beteghordók: pótlékalap 25%-a d.) Endoscopos labor: pótlékalap 120%-a orvosok (3 fő orvos részére időarányosan felosztva) pótlékalap 120%-a asszisztens e.) Veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó segédmunkás: pótlékalap 120%-a (2 fő részére felosztva) f.) Gazdasági és műszaki osztályok szakdolgozói alkalomszerűen csatornatisztítás, lefolyórendszerek átépítése, tisztítása: pótlékalap 100%-a (a munkát végzők között időarányosan felosztva g.) Központi sterilizáló szolgálat dolgozói pótlékalap 60%-a h.) Bőrgyógyászat, és pszichiátria orvosai pótlékalap 25%-a i.) Mosodában teljes munkaidőben szennyes ruhák átvételével foglalkozó helyettesítőként dolgozó 1 fő mosómester helyettes, 1 fő segédmunkás pótlékalap 60%-a j.) Anesteziológiai és Intenzív Terápiás szolgálatban résztvevő alkalmazásban álló szakorvos Pótlékalap 200%-a k.) Gondozóintézeti vezetők Pótlékalap 50%-a l.) Osztályvezető Főnővérek, főműtősnő, labor, rtg, patológia, véradó, kp.sterilizáló, aneszteziológia vezető asszisztense, gazdasági, pénzügyi, műszaki osztályok csoportvezetői Pótlékalap 25%-a Vezetői pótlékok Magasabb vezetői pótlék: (Önkormányzati hatáskör) főigazgató pótlékalap 250% Vezetői pótlék: ápolási igazgató pótlékalap 150%-a gazdasági igazgató pótlékalap 150%-a orvos-igazgató helyettes pótlékalap 150%-a osztályvezetők pótlékalap 100%-a A halottöltöztetés díja: 500,--Ft/eset Műszakpótlék

24 VI.3.9. Műszakpótlék illeti meg a váltott műszakban munkát végző alábbi közalkalmazottakat: - kettő, három műszakos munkahelyeken délutáni (14-22 óra) és éjszakai (22-06 óráig) műszakot teljesítő, ápolási feladatokat ellátó közalkalmazottakat. - 1-nél több műszakos beosztásban beosztott és délutáni illetve éjszakai műszakot teljesítő közalkalmazottakat (kisegítők, stb.). VI A műszakpótlék mértéke: - a délutáni műszak teljesítése esetén az illetmény 20%-a; - az éjszakai műszak teljesítése esetén az illetmény 40%-a, kivételt képeznek e szabály alól azok a munkahelyek, ahol a korábbi szabályozás szerint 50%-os pótlék járt, mert ez továbbra is megilleti az itt műszakot teljesítő közalkalmazottakat. - 50%-os éjszakai pótlék jár: - általános sebészeten, - urológián, - belgyógyászaton, - szülészeti-nőgyógyászati osztályon. VI Ha a közalkalmazott a több műszakos munkahelyen részműszakot teljesít, a teljesítés ideje és tartama alapján az esetben jogosult műszakpótlékra, ha munkaidejének 50%- át a pótlékra jogosult műszakban eltöltötte. VI. 4. A túlmunka díjazása A hathavi munkaidőkeret alkalmazása esetén készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Ezen felhatalmazás alapján a készenlét óraszáma módosításra került a betegellátás érdekében, amely szerint a készenlét időtartama legfeljebb havi ötszáznegyvennégy óra lehet. VI.4.1. Ha a pontban felsorolt közalkalmazott a túlmunka időtartamának megfelelő szabadidőt kíván igénybevenni, akkor csak a túlmunka idejére jutó személyi alapbérre jogosult (50 %-os pótlék nélkül.) VI.4.2. A túlmunkáért személyi alapbérük időarányos részére és a teljesített túlmunka mértékének megfelelő szabadidőre jogosultak az orvosok és egyéb diplomás munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak. VI. 5. Az ügyelet és a készenlét díjazása VI.5.1. VI.5.2. VI.5.3. VI.5.4. Az ügyeleti szolgálatért járó óránkénti ügyeleti díj - mint átalánydíj - mértéke az V.4.9. pontban foglalt minősítés szerint: a) ügyeletben aa) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 70%-a, ab) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 80%-a, ac) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 90%-a; b) minősített ügyeletben ba) hétköznap: az illetmény 1 órára eső összegének 110%-a, bb) heti pihenőnapon: az illetmény 1 órára eső összegének 120%-a, bc) munkaszüneti napon: az illetmény 1 órára eső összegének 130%-a. A készenlét díjazása: A készenlét óradíja az 1 órára számított illetmény 25 %-a. Készenlét ideje alatt a munkavégzés időtartamára a túlmunka díjazására vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték. Nem jár a túlmunkáért (rendkívüli munkaidőben végzett munkáért) díjazás a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottnak, ha vezetői feladataikat

25 látják el, vagy rugalmas munkaidőben foglalkoztatott vezetői teendőkkel megbízott közalkalmazottról van szó. VI. 6. Jutalmazás - kitüntetés VI.6.1. A tartósan kiemelkedő munkát végzők jutalomban részesíthetők. Az Igazgató Tanács döntése alapján a közalkalmazott Igazgatói Dícséretben részesülhet, illetve a Kjtben meghatározott cím viselésére válhat jogosulttá. Valamint a szakorvosoknak adjunktusi és főorvosi cím adományozható 10 év szakorvosi gyakorlat után. VI.6.2. Intézetünk vezetősége a Gróf Esterházy Kórház-Szakambulancia Jövőjéért Alapítvány kuratóriumával együtt megalapította a Gróf Esterházy Díjat. Ez a díj minden évben Semmelweis napkor kerül kiosztásra az arra érdemes dolgozóknak. A díj alapítói meghatározták azt a feltételrendszer, amiben a díjban részesülőknek meg kell felelniük. A jutalmazottak száma maximum 5 fő. A jutalmazottak kiválasztása az intézet dolgozóinak jelölése alapján történik. A Gróf Esterházy Díj nettó százezer forint pénzjutalommal jár. A Gróf Esterházy díj elbírálásának feltételrendszere. - Tíz aktív munkával töltött év intézményünkben. - Öt éven belül munkaköri kötelezettségének megszegése miatt nem folyt ellene fegyelmi vizsgálat, és írásbeli figyelmeztetésben nem részesült. - Saját munkaterületén kiemelkedő munkateljesítményt nyújtott, illetve példaértékű magatartást tanúsított munkája során. - Lehetőségeihez mérten a szakmai, tudományos munkában aktívan részt vett. - Életműért azoknak, akik munkásságuk során a kórház életében meghatározó szerepet töltöttek be. - Intézményünk társadalmi életében aktívan részt vett. - Szakterületén az intézmény hatáskörén is túlmutató és elismert tudományos, vagy egyéb fejlesztő tevékenységet folytat. - Munkájával tevékenyen részt vesz Pápa és környéke polgárainak egészségnevelésében. - A kórház működéséhez nélkülözhetetlen hátteret biztosító területeken végzett lelkiismeretes példamutató munkavégzés. VII. 1. Munkahelyi étkeztetés VII.1.1. VII.1.2. VII.1.3. VII.1.4. VII.1.5. VII. fejezet Béren kívüli juttatások Az intézménnyel munkaviszonyban álló közalkalmazottakat - kérésükre - a konyhával rendelkező telephelyeken étkeztetésben kell részesíteni. Az intézményi étkeztetést kötelesek igénybe venni: - az étkeztetés felügyeletét ellátó gazdasági igazgató, - az élelmezési üzem valamennyi alkalmazottja, - diétás szolgálat orvosa és a diétás szolgálat szakdolgozói, A kötelező igénybevétel esetén a közalkalmazott az élelmezési norma 63 %-át kötelesek téríteni. Az intézménynél munkaviszonyban álló valamennyi közalkalmazott a munkaidejére eső étkezést az élelmezési norma 100 %-os térítése mellett veheti igénybe. Az élelmezési norma 100 %-os térítése mellett napi egyszeri étkezést vehetnek igénybe: - az intézmény közalkalmazotti munkaszüneti, illetve heti pihenőnapokon; - fizetett és fizetés nélküli szabadságon lévők, - táppénzes állományban lévők, - szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők,

26 VII.1.6. VII.1.7. VII az intézetben továbbképzésen vagy szakmai gyakorlaton résztvevő más eü. intézmény alkalmazottjai, - az intézetben kirendelés alapján munkát végző eü. alkalmazottak, - az intézethez kiküldött és munkát végző idegen szervek dolgozói (felügyeleti szervek dolgozói, ellenőrzést végzők, tapasztalatcserén, értekezleten résztvevők) - az intézettel munkaviszonyban már nem álló nyugdíjasok, - az orvos-igazgató engedélye alapján, akinek a kezelőorvosa igazolása alapján diétás étkeztetés szükséges, és ezt számára az intézmény biztosítani tudja. A mindenkori rezsivel +ÁFÁval növelt teljes önköltségnek megfelelő összeget térítik mindazon szervek és személyek, akik az előző pontokban nem kerültek felsorolásra. (pl. intézetben munkát végző idegen vállalat dolgozói, azon intézmények dolgozói, akik részére közétkeztetés biztosítása történik.) Az élelmezési norma 100 %-os térítése (diétás norma) ellenében diétás élelemmel látható el az az alkalmazott, akinek az intézet illetékes szakorvosa diétás étkeztetést javasol. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók étkezési térítési díja utólag az illetményéből levonásra kerül, egyéb igénybevevők pedig bejelentéskor előre kötelesek a térítési díjat befizetni. VII. 2. Orvos-Nővérszállás VII.2.1. VII.2.2. A munkáltató orvos - nővér szállóján elhelyezett saját közalkalmazottak havonta a nővérszálláson férőhelyenként 4000 Ft/hó/fő, az orvosszálláson elhelyezettek Ft/hó/szoba, illetve velük együttlakó családtagja(ik) után Ft díjat fizetnek. A térítési díj az alkalmazottak béréből havonta központilag levonásra kerül. A saját intézeti lakók térítési díját fizetik a másik eü. intézetből kirendelt intézményünknél munkát végző, továbbképzésen résztvevő dolgozók. VII.2.3. VII.2.4. Az elhelyezés feltételei A szállást az intézmény azon alkalmazottai vehetik igénybe, akik az intézet székhelyétől távol laknak, szociális helyzetük, szakmai munkájuk alapján a bentlakás nyújtotta kedvezmény igénybevételére jogosultak és érdemesek. Az elhelyezés kérése: Az elhelyezést, a közalkalmazottnak, illetve a szállást igénybevevőnek kell kérnie. A kérelmeket az ápolási igazgatóhoz kell benyújtani, és annak engedélyezéséről a főigazgató dönt. VII.2.5. VII. 3. Fizetési előleg VII.3.1. A férőhely biztosításának megszűnése: Megszűnik a férőhely biztosítása a szállón - ha a lakó közalkalmazotti jogviszonya megszűnik az intézménynél, - ha a lakó a szálló házirendjét súlyosan megsérti, és emiatt az orvos-igazgató az elhelyezést megszűnteti, - ha a lakó az elhelyezést 1 hónapot meghaladó időtartamban nem veszi igénybe, kivéve hivatalos kiküldetés, vagy betegség miatti távollét, - a bérleti szerződésben foglaltak megvalósulása esetén. Fizetési előleg: ,--Ft 6 havi törlesztésre

27 VII.3.2. VII.3.3. VII.3.4. VII ,--Ft 6 havi törlesztésre Ft 6 havi törlesztésre A felvett illetményelőleget összegtől függően maximum 6 hónap alatt (havi egyenlő részletekben) kell visszafizetni. Fizetési haladék nem engedélyezhető. A közalkalmazotti jogviszony törlesztés ideje alatti megszűnése esetén a hátralékot egy összegben és azonnal kell visszafizetni! Csak az a közalkalmazott kaphat ,--Ft fizetési előleget, akinek a munkáltatónál legalább 6 hónapos, ,--Ft-ot, akinek legalább 1 éves egybefüggő közalkalmazotti jogviszonya van, határozatlan időre szóló kinevezése, vagy aki külső helyettes, de közalkalmazotti jogviszonya a visszatérítés időtartama alatt fennáll. A felvehető illetményelőleg: A kérelmet a javaslattételi jogkör gyakorlójának véleményével ellátva, a gazdasági igazgatóhoz kell benyújtani, aki az e célra rendelkezésre álló keret figyelembevételével engedélyezi a fizetési előleget. VII. 4. Munkaruha juttatás VII.4.1. A munkaruha költségtérítésre jogosító munkakörök, a figyelembevett munkaruha féleségek és a fizetendő költségtérítés összege.(évente az összegek felülvizsgálatra kerülnek.) (A pénzügyi fedezet költségeit a mindenkori átlagáraknak megfelelően kell betervezni.) Munkakör Munkaruha ITJ szám db kihordási idő költségtérítés megnevezése Szakmunkások bakancs hó 4.800,-- Segédmunkás bakancs hó Kézbesítő cipő hó hivatalsegéd esőkabát hó sapka hó kesztyű hó Véradó asszisztens orkán dzseki hó Gépkocsivezető bőrkabát hó sapka hó kesztyű hó Tipusruha hó (öltöny) esőköpeny hó VII.4.2. Amennyiben a közalkalmazott munkaviszonya a kihordási idő letelte előtt megszűnik, úgy köteles a fentiekben meghatározott munkaruhát megváltani időarányosan. VII. 5. Lakásépítés és vásárlás támogatása VII.5.1. VII.5.2. A Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő közalkalmazottai a lakásépítési, és vásárlási támogatást (továbbiakban támogatást e Szabályok keretei között vehetik igénybe: Támogatás igénybevételére jogosultak: A munkáltatónál határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban állók, akiknek közalkalmazotti jogviszonya legalább 5 éve fennáll, amelyből 4 évet aktív

28 munkával töltött, azaz a jogviszonya nem szünetelt. Kivételes esetben az Igazgatótanács döntése mérvadó. VII.5.3. A támogatás odaítélésénél előnyt élvez: - ha a kérelmező az első lakás megszerzéséhez kér támogatást, - ha a kérelmező fiatal, pályakezdő szakember, illetve szakember-házaspár, - ha a munkáltató érdekében áll, - ha több eltartásra szoruló, elsődlegesen kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. VII.5.4. A közalkalmazott támogatás iránti kérelmét formanyomtatványon kell benyújtani, amelyet az intézmény TITKÁRSÁGÁRA kell leadni. A TITKÁRSÁG a szükséges nyomtatványokkal együtt a kérelmet továbbítja ügyintézés céljából a bizottság elnökének. A formanyomtatványhoz mellékelni kell: - a családban élő, jövedelemmel rendelkező személyek kérelmét megelőző 12 hónap nettó jövedelméről szóló igazolást, - az adásvételi, csere szerződés 1 példányát, (előszerződést), - építkezés esetén a jogerős építési engedélyt, - felújítás, bővítés, korszerűsítés esetén az elvégzendő munka költségvetési anyagát és a szükséges engedélyek fénymásolatát. A kérelmeket minden negyedévben, a negyedév utolsó hónapjának 15 napjáig kell benyújtani. A benyújtási határidőtől számított 30 napon belül a bizottság dönt a támogatás odaítéléséről. VII.5.5. A támogatás biztosításáról a felek (közalkalmazott, munkáltató) szerződést kötnek, amely tartalmazza a támogatás összegét, a visszafizetés, illetve az ezzel kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályait. A lakásépítési alap VII.5.6. A munkáltatói támogatás biztosítása érdekében az Intézmény lakásépítési és vásárlási kérelmet támogatása érdekében alapot képez (továbbiakban lakásépítési alap), amelyet minden évben a költségvetésében elfogad. A lakásépítési alap pénzeszközeit az OTP pápai Fiókjánál e célra elkülönített OTP sz. számlán kell kezelni. A támogatások biztosítására az évenként elfogadott lakásépítési alap terhére és annak mértékéig van lehetőség. Az alapképzése oly módon történik, hogy a tárgyév kezdetekor határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak létszámát meg kell szorozni 1.250,- Ft-tal, és az így kapott összeg fordítható a támogatásra. Képzés: alapképzés: Ft/fő maximálisan adható összeg Ft. Kezelési költség címén 3% kamat fizetendő. Részét képezi továbbá a közalkalmazottak által visszafizetett havi törlesztés, továbbá a támogatásba részesült közalkalmazott, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésekor visszafizetendő támogatási összeg. A támogatás formája VII.5.7. Visszatérítendő kamatmentes kölcsön: melynek mértéke ,-Ft-ig terjedhet, a bizottság döntése alapján. VII.5.8. A törlesztési idő főszabályként 5 év. A bizottság azonban méltánylást érdemlő októl 10 évig terjedő időtartamot is engedélyezhet. VII.5.9. A közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt 1 közalkalmazottnak csak 1 alkalommal biztosítható támogatás. Ha a házaspár mindegyike közalkalmazott az intézménynél, külön-külön is jogosultak a támogatásra. A támogatás igénybevétele VII A támogatás igénybe vehető: - a közalkalmazott tulajdonába kerülő lakás építésére, - a felújításra, - korszerűsítésre, bővítésre,

29 - közalkalmazotti tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, - cseréjéhez - lakótelek vásárlásához, VII A támogatás odaítéléséről az intézményben e célra létrehozott bizottság dönt. A bizottság tagjai: 1 fő orvos 1 fő szakdolgozó 1 fő műszaki-gazdasági területet képviselő dolgozó, valamint az intézményben működő érdekvédelmi szervezet tagjai közül 1-1 fő. Az 1 fő orvost, 1 fő szakdolgozót, 1 fő műszaki, gazdasági területen dolgozó szakembert a vezetői testület kéri fel a bizottsági tagságra. Az érdekvédelmi szervezet tagjait pedig az adott érdekvédelmi szervezet delegálja. A tagok megbízása 3 évre szól. Ha időközben valamely bizottsági tag megbízatása megszűnik e helyre a delegálásra jogosult bízhat meg új tagot, akinek megbízatása az eredeti határideig tart. A bizottság alakuló ülésén tagjai sorából elnököt választ, aki gondoskodik a bizottság működtetéséről, annak technikai feltételeiről. A bizottság szükség szerint, de legalább 1/4 évente ülésezik. A bizottság határozat képes, ha az ülésen a bizottsági tagok több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel (a jelenlevők több mint felének egybehangzó szavazatával) hozza. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a bizottság döntéseit.a jegyzőkönyvet az elnök és egy jelen volt tag írja alá.a bizottsági döntésnek megfelelően a kérelmezőket tájékoztatni kell. VII A támogatás odaítélése esetén a MEGÁLLAPODÁS elkészítése a Pénzügyi Osztály vezetőjének feladata, és ezt a munkáltató nevében az orvos-igazgató látja el kézjegyével. A támogatás visszafizetésének szabályai: VII A kölcsön nyújtása, folyósítása, a törlesztés megállapítása, az OTP pápai Fiókja útján történik. A közalkalmazott köteles a kölcsön összegét, havi részletek figyelembevételével törleszteni. A támogatás fejében a dolgozó a törlesztési időtartam alatt köteles a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyát fenntartani. A keresőképességre kiható tartós betegség, sorkatonai szolgálat teljesítése, gyermekgondozási segély igénybevétele esetén a kölcsöntörlesztési kötelezettség szüneteltethető. Ebben az esetben az eredetileg megállapított visszafizetési határidő a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik. A szüneteltetést a bizottság engedélyezi. A házassági vagyonközösség megszüntetése esetén a kölcsöntartozás megtérítését - a munkáltató hozzájárulásával - a bizottság döntése alapján - a lakásban maradó másik házastárs átvállalhatja. Ebben az esetben, ha a visszamaradt házastárs 3 egymást követő hónapig az esedékes törlesztést nem fizeti, úgy az egész - még vissza nem fizetett - összeget egy összegben vissza kell fizetni. VII Ha a közalkalmazott a szerződésben vállalt visszafizetési kötelezettségének 3 egymást követő hónapig nem tesz eleget, a szerződést a munkáltató felmondja és a kölcsön vissza nem fizetett részét egy összegben kell visszafizetni. VII Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a visszafizetés időtartama előtt megszűnik, a megszűnéstől számított 1 hónapon belül a kölcsönösszeg még fennálló részét vissza kell fizetni egy összegben. VII A munkáltatói támogatásban részesült közalkalmazott a kölcsönt változatlan feltételek mellett törlesztheti tovább, ha a.) - a közalkalmazott öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot b.) - a közalkalmazott rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot.

30 VII Az itt nem szabályozott kérdésekben a PTK rendelkezései irányadóak. VII A jelen szabályozás hatályba lépése előtt biztosított támogatásokkal kapcsolatban a biztosításkor hatályban volt szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. VII. 6. Az Intézet gépjárművének igénybevétele közalkalmazottak részére VII.6.1. VII.6.2. VII.6.3. Az intézet közalkalmazottai a kórház tehergépjárműveit elsősorban lakásépítés, felújítás és költözködés céljára vehetik igénybe, az 1 km-re jutó önköltség megtérítése mellett. A tehergépkocsi igénybevételét a gazdasági igazgató engedélyezheti. Az intézet személygépkocsiját az intézet közalkalmazottja a főigazgató engedélyével - betegség, haláleset, vagy különös méltánylást érdemlő magánügy miatt - önköltség megtérítése mellett, magáncélból igénybe veheti. VIII. fejezet A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége VIII. 1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége VIII.1.1. Gondatlan károkozás esetén a kárfelelősség mértéke a közalkalmazott 1 havi átlagkeresetének 50 %-a lehet. VIII.1.2. Magasabb a felelősség mértéke: 3 havi illetményének mértékéig felelnek az alábbi közalkalmazottak, ha: - gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, - ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, hiányos teljesítésével okozták a kárt, vagy - a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított az utasítást adó figyelmét előzőleg felhívta. A magasabb kárfelelősség az alábbi beosztásúak esetén alkalmazandó: - igazgatók (orvos-, gazdasági-, ápolási-, ) - osztályvezetők (orvos-, gazdasági-, műszaki-, pénzügy-, egyéb) - élelmezésvezetők, - belső ellenőr - készletgazdálkodók, VIII.1.3. Vétkességre tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a közalkalmazott a jegyzék vagy elismervény alapján visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban keletkezett hiány miatt, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. Az alábbi munkakörökben dolgozók esetén: - valamennyi közalkalmazott a védőruha tekintetében; - valamennyi szakmunkás a szerszámok tekintetében VIII.1.4. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A munkavállalót a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény

31 alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. VIII Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. VIII. 2. Leltárhiányért való felelősség Leltárhiány VIII.2.1. A kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban, eszközben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. VIII.2.2. A raktári dolgozók leltárfelelősségének mértéke: - raktárvezető, gyógyszertárvezető: 4 havi illetménye; - gyógyszerészek, gyógyszertári asszisztensek, raktárosok, egyéb raktári dolgozók: 2 havi illetménye. VIII.2.3. Osztályos leltárt kezelők felelőssége: 2 havi illetményük mértékéig terjed. VIII.2.4. Ha a raktárakban keletkezett hiányt többen együttesen okozták, akkor a felelősség a fentieken túl illetményük arányában terheli a felelősöket. VIII Ha a leltár kezelője rendszeres ellenőrzés (összleltár) során észleli a hiányt és erről írásos jelentést tesz, akkor a kártérítés mérséklésének, illetve mellőzésének lehet helye az összes körülmény figyelembevételével. VIII. 3. A kár összegének meghatározásánál VIII.3.1. A megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemvitel költségeit is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; VIII.3.2. Ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel - figyelembe venni. VIII. 4. A kár megtérítése VIII.4.1. A kár megtérítése történhet: - megegyezéssel (megállapodással) - fegyelmi eljárás szabályai szerint közvetlen kártérítésre kötelező határozattal, bíróság mellőzésével ( Ft-os értékhatár alatt). VIII. 5. A munkáltató kártérítési felelőssége A munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett károkért fennálló felelősség korlátozása: VIII.5.1. A közalkalmazottak az Intézet területére behozott - a munkábajáráshoz szükséges és szokásos - személyi tulajdonukat képező dolgokat az öltözőkben, illetve a munkahelyen zárt szekrényben, illetve értékmegőrző fiókban kötelesek elhelyezni. VIII.5.2. Az intézet csak akkor vállal felelősséget az itt elhelyezett tárgyak elvesztése esetén, ha - a dolgozó a megőrzésre szolgáló szekrényt, fiókot bezárta; - a kár a bezárt szekrény, fiók erőszakos feltörésével illetve bizonyíthatóan illetéktelen felnyitással függ össze; - a dolgozó bizonyítani tudja, hogy az eltűnt tárgyat a szekrényben, fiókban helyezte el.

32 VIII.5.3. A munkába járáshoz nem szükséges tárgyakat (pl.: ékszert) és pénzt az öltözőszekrényben, fiókban elhelyezni tilos, ezekért az intézet felelősséget nem vállal. VIII.5.4. Ha a közalkalmazott valamilyen okból kénytelen nagyobb értéket magával hozni, azt köteles a közvetlen felettesének bejelenteni és azt pénztári letétbe helyezni. VIII.5.5. A nem munkáltatói tulajdonban lévő gépkocsival, motorkerékpárral az intézet területére behajtani és a járműveket az intézet területén tárolni, csak az erre a célra kijelölt területen szabad. VIII.5.6. A parkolás során keletkezett károkért az intézet felelősséget nem vállal. VIII.5.7. A parkolóhely igénybevétele az éves ezer forint behajtási díj megfizetésével lehetséges. IX. Fejezet A munkaügyi jogvita IX.1.1. IX.1.2. IX.1.3. közalkalmazott a munkáltató közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó szabályt sértő intézkedés (mulasztás) ellen, valamint a közalkalmazotti jogviszonyból származó igénye érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában a Bíróság jár el. (Munkaügyi Bíróság) A felek a bírósági eljárást megelőzően egyeztetni kötelesek, amit a sérelmet szenvedett az intézkedés megtételét követő; vagy kézbesítést követő 15 napon belül írásban kezdeményezhet. Ha az egyeztetés nem vezetett eredményre, akkor a közalkalmazott a Bírósághoz fordulhat az egyeztetést követő 15 napon belül. X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.) Ez a Kollektív Szerződés az Érdekképviseleti Szervezettel történő egyeztetés és aláírás után 8 napon belül kerül kihirdetésre, és a kihirdetés napján lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg a korábbi Kollektív Szerződés, amely szeptember 16. napjától volt hatályos, - hatályát veszti. 2.) A munkáltató és az intézményben működő valamennyi Érdekképviseleti Szervezet képviselői kijelentik, hogy a KSZ-ben megfogalmazott normákat elfogadják és egyetértésük jeléül, a munkáltató vezetőjével együtt a mai napon azt aláírják. 3.) A Kollektív Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a MT ill. a Kjt szabályai érvényesek. Pápa, december 14. érdekképviseletek vezetői orvos-igazgató