KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS. Pápa 2006.

Átírás

1 Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 8500 Pápa, Jókai u. 5-9 (89) , Fax: (89) , KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Pápa 2006.

2 Tartalom: I. fejezet Általános rendelkezések... 4 I. 1. A Kollektív Szerződés hatálya...4 I. 2. A KSZ megkötésére, módosítására, illetve felmondására irányadó szabályok...5 I. 3. Az érdekképviseleti szervezet(ek) és a munkáltató kapcsolatrendszere...5 I. 4. Sztrájkra vonatkozó szabályok:...6 II. fejezet A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje... 7 III. fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése... 8 III. 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása...8 III. 2. Vezetői beosztás ellátására szóló megbízás...9 III. 3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése...9 III. 4. Végkielégítés...11 IV. fejezet A munkavégzés szabályai IV. 1. Az alkalmazás egészségügyi feltételei...12 IV. 2. Munkavégzésre alkalmas állapot...12 IV. 3. Munkahelyi jelenlét igazolása...12 IV. 4. Változó munkahelyen történő alkalmazás...13 IV. 5. Átirányítás...13 IV. 6. További munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony...13 IV. 7. Összeférhetetlenség...13 IV. 8. Orvosi, szervezeti titoktartás szabályai...14 IV. 9. A munkáltató érdekében álló képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés...14 IV. 10. A kiküldetés szabályai és az azt teljesítő közalkalmazott költségtérítése...15 V. fejezet: A munkaidő és a pihenőidő V. 1. A munkaidő mértéke...16 V. 2. A munkaidő beosztása...17 V. 3. Rendkívüli munkavégzés...17 V. 4. Az ügyelet...18 V. 5. Készenlét...19 V. 6. Pihenőidő...19 V. 7. A rendes szabadság...20 V. 8. A betegszabadság...20 V. 9. Fizetés nélküli szabadság...20 V. 10. Egyéb munkaidő kedvezmények...21 VI. fejezet A közalkalmazott előmeneteli és illetmény rendszere. A munka díjazása; VI. 1. Előmeneteli rendszer...21 VI. 2. Illetményrendszer...22 VI. 3. Bérpótlékok...22 VI. 4. A túlmunka díjazása...24 VI. 5. Az ügyelet és a készenlét díjazása...24 VI. 6. Jutalmazás - kitüntetés...25 VII. fejezet Béren kívüli juttatások VII. 1. Munkahelyi étkeztetés...25 VII. 2. Orvos-Nővérszállás...26 VII. 3. Fizetési előleg...26 VII. 4. Munkaruha juttatás...27 VII. 5. Lakásépítés és vásárlás támogatása...27 VII. 6. Az Intézet gépjárművének igénybevétele közalkalmazottak részére...30 VIII. fejezet A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége VIII. 1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége...30 VIII. 2. Leltárhiányért való felelősség...31 VIII. 3. A kár összegének meghatározásánál...31 VIII. 4. A kár megtérítése...31

3 VIII. 5. A munkáltató kártérítési felelőssége...31 IX. Fejezet A munkaügyi jogvita X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 32

4 Jelen Kollektív Szerződést kötötték egyrészről a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő (8500 Pápa, Jókai u. 5-9., képv.: Dr. Vörös Ibolya), mint munkáltató, másrészről Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szövetsége Pápai Alapszervezete (855 Pápa, ), mint érdekképviseleti szervezet (a továbbiakban: EDDSZ) a mai napon az alábbi feltételek mellett. I. fejezet Általános rendelkezések Ez a Kollektív Szerződés (a továbbiakban: KSZ) a munkáltatói és a munkavállalói jogok rendezett biztosítására és a kötelezettségek teljesítésének elősegítésére jött létre. I. 1. A Kollektív Szerződés hatálya I.1.1. I.1.2. Személyi hatálya: a Kollektív Szerződés (továbbiakban KSZ) hatálya kiterjed a Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelővel közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi fő és részfoglalkozású közalkalmazottra, függetlenül attól, hogy a KSZ-t megkötő érdekképviseleti szervezetnek tagja-e. Hatálya kiterjed továbbá a KSZ-t kötő érdekképviseleti szervekre, illetve tagságukra. Időbeli hatálya: A KSZ-t a felek határozatlan időre kötik meg, melyet bármelyik szerződő fél 3 hónap felmondási idővel írásban felmondhat. A felmondási jogot azonban a KSZ megkötését követő 6 hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja. Ha az intézményben több érdekképviseleti szerv lenne, és valamelyik fel kívánja mondani a KSZ-t, akkor erről 15 nappal előbb a többi érdekképviseleti szervet tájékoztatni köteles.

5 I. 2. A KSZ megkötésére, módosítására, illetve felmondására irányadó szabályok I.2.1. I.2.2. I.2.3. I.2.4. I.2.5. I.2.6. I.2.7. I.2.8. I.2.9. I A KSZ-t a munkáltató részéről a főigazgató, mint az Intézet egyszemélyi vezetője és a Szakszervezet részéről az EDDSZ Pápai Alapszervezetének helyi elnöke írja alá. A KSZ módosítását a szerződő felek bármelyike kezdeményezheti A Kollektív szerződést módosítani kell, ha jogszabály megváltozása miatt szabályai jogellenessé váltak. A KSZ-t módosítani lehet - a kötelező módosítás kivételével - a szerződő felek egyező akaratának megléte esetén. A módosításra a szerződés előkészítésére előírt eljárási szabályokat kell alkalmazni, ennek értelmében KSZ-t megkötő felek a módosítások tervezetét közösen készítik elő. Az eredeti aláírásokkal ellátott, sorszámozott módosítást a szerződés eredeti példányához csatoltan kell megőrizni. A KSZ, illetve a módosítás tervezetét az érdekképviseleti szervezet bizalmi testületeinek közvetítésével kell a közalkalmazottakkal ismertetni, megvitatni. A nem tag közalkalmazottak vitában való részvételét úgy kell biztosítani, hogy a tervezetet 1-1 példányban az osztályokon és részlegeken rendelkezésre kell bocsátani, ezáltal lehetőséget adni arra, hogy az abban foglaltakat mindenki megismerhesse. Ha a módosításra a szerződés jogszabályba ütköző rendelkezése miatt kerül sor, a módosítás tervezetét elegendő a Szakszervezeti Bizottsággal megtárgyalni. A KSZ csak a felek - a szerződésből adódó lényeges kötelezettség-szegése, illetve a módosításra vonatkozó tárgyalások eredménytelensége esetén mondható fel. A megjelölt esetekben a KSZ-t bármelyik szerződést kötő fél három hónapos határidővel mondhatja fel. A KSZ módosítására vonatkozó tárgyalásokra, valamint a KSZ felmondására írásban kell indoklással ellátott jognyilatkozatot tenni. A KSZ végrehajtását, a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését a szerződő felek évente egy alkalommal ellenőrzik. Ekkor kerülhet sor - az időközben a körülményekben beállott változásokra is tekintettel - a KSZ felülvizsgálatára. A jogszabályi változásokat a mellékleteken is át kell vezetni. A érdekképviseleti szervezet köteles a munkajogi védettségben részesülő tisztségviselők neveit a munkáltatóval írásban közölni, változás esetén erről 5 napon belül a munkáltatót értesíteni. I. 3. Az érdekképviseleti szervezet(ek) és a munkáltató kapcsolatrendszere I.3.1. Az érdekképviseleti szervezet és a munkáltató köteles együttműködni egymással. a) Az érdekképviseleti szervezet tájékoztatási joga: az érdekképviseleti szervezet jogosult tagjai anyagi, szociális, kulturális, valamint élet és munkakörülményeit érintő jogokról és kötelezettségekről a tagjait tájékoztatni, ehhez igénybe veheti az intézményi információs rendszert és igénybe veheti térítés nélkül tájékoztatók, körlevelek sokszorosítása és azok tagjaihoz történő eljuttatása érdekében. b) Az érdekképviseleti szervezet tájékozódási joga: az érdekképviseleti szervezet jogosult információt kérni az a.) pontban meghatározott tájékoztatáshoz. A tájékoztatásra, illetve információra vonatkozó igény írásbeli közlését követően a főigazgató a lehetőségek függvényében - de legkésőbb 10 munkanap alatt gondoskodik a kért adatszolgáltatásról. c) Az érdekképviseleti szervezet ellenőrzési joga: az érdekképviselet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. d) Ha a munkáltatói intézkedés a közalkalmazottak közül több, mint 30 főt közvetlenül érint, akkor az intézkedés tervezetéről 10 munkanappal előbb az érdekképviseleti szervezet

6 képviselőjét tájékoztatni kell. Rendkívüli - halaszthatatlan - intézkedések esetén az intézmény vezetője az érdekképviseleti szervezet képviselőjének azonnali tájékoztatása mellett elrendelheti az intézkedés végrehajtását. e) Az érdekképviseleti szervezet - amennyiben a munkáltatói állásponttal, vagy annak indoklásával nem ért egyet - érdekegyeztető tárgyalást kezdeményezhet. A tárgyalást a kezdeményezéstől számított 5 munkanapon, halaszthatatlan intézkedés esetén 3 munkanapon belül kell lefolytatni. f) A jogellenes munkáltatói intézkedés esetén követendő eljárásra az MT a rendelkezései az irányadóak. g) Az érdekképviseleti szervezet jogosult az intézmény ebédlőjét - 48 órával előzetesen bejelentve h után érdekképviseleti tevékenység, rendezvény céljaira igény bevenni. h) A szakszervezeti tisztségviselő számára munkaidő-kedvezmény mértékére és igénybevételére az MT 25. -ának rendelkezései az irányadóak. i) I. 4. Sztrájkra vonatkozó szabályok: I.4.1. I.4.2. I.4.3. I.4.4. A sztrájkjogot - a munkajog általános szabályaival megegyezően - csak rendeltetésszerűen szabad gyakorolni. A sztrájk alkalmazása fekvő és járó betegellátás egyetlen szervezeti egységében sem veszélyeztetheti az életet, egészséget, vagy a testi épséget közvetlenül és súlyosan. A munkáltató és a dolgozók közötti együttműködési kötelezettség a sztrájkjog gyakorlása során is fennáll, így az érdekképviseleti szervezet köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, ha munkáltatói intézkedés vagy mulasztás miatt sztrájkveszélyt, vagy munkalassítás lehetőségét észleli, illetve, ha demonstrációt szervez. Ad-hoc sztrájk bizottság hozható létre, amennyiben a munkáltató és az érdekképviseleti szervek között az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az adhoc sztrájkbizottság megalakítása a főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett történik. Az intézményi ad-hoc sztrájkbizottságot az érdekképviseleti szervek vezető testületei működtetik ideiglenes jelleggel. A sztrájkban való részvétel önkéntes arra, illetve a részvételtől való tartózkodásra senki sem kényszeríthető. I.4.5. A sztrájk alatt is biztosítani kell a még elégséges szintű ellátást, erről legkésőbb 48 órával a sztrájk megkezdése előtt az érdekképviselet meghatalmazott bizottsága és a munkáltató egyeztető eljárás keretében állapodnak meg. Megállapodás hiányában az Intézetben minden fekvő betegellátó és diagnosztikai osztályon, valamint a központi műtőben, intézeti gyógyszertárban és a központi sterilizálóban megerősített ügyeleti szolgálatot, járóbeteg-ellátásban, valamint a sürgősségi osztályon megerősített ügyeleti szolgálatot, a gazdasági - műszaki ellátást, élelmezési, mosodai feladatok ellátását, műszaki ügyeletet, gépkocsi vezetői ügyeletet kell biztosítani. I.4.6. I.4.7. I.4.8. Az Intézetben a sztrájkkal egyenértékű és azonos súlyú figyelmeztetésnek kell tekinteni az intézeti dolgozók, illetve egy-egy részleghez tartozók többségének egy adott intézkedés ellen írásban történt tiltakozását. A szolidaritási sztrájk kizárólag írásbeli tiltakozás formájában kezdeményezhető. Az egyeztető eljárás alatt 2 óra időtartamot meg nem haladó egyszeri figyelmeztető sztrájk tartható. A munkalassítás következtében jelentkező működési elégtelenség nem jelentheti az ellátás drasztikus csökkentését és jelentős anyagi kár előidézését sem okozhatja. I.4.9. A sztrájkról, egyszeri sztrájkról, illetve munkalassításról - a résztvevő területekről és a tiltakozás időtartama alatt nyújtott szolgáltatásokról - az érintetteket (lakosságot és intézeti közvéleményt) megfelelő időben és részletességgel tájékoztatni kell. A

7 tájékoztatásra jogosult mind a szakszervezet, mind a munkáltató. A tájékoztatás formáját a célszerűségnek megfelelően szabadon megválaszthatják. I A sztrájkkal töltött időre a besorolás szerinti bér időarányos része csak abban az esetben illeti meg a dolgozót, ha : - a sztrájkra az (1-9) bek. leírtak maradéktalan betartása mellett került sor; - a sztrájk időtartama alatt a dolgozók az előírt helyen tartózkodnak és jelenlétüket a munkahelyi vezető igazolta. II. fejezet A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje 1.) csoport: A.) A munkáltatói jogkör tartalmi elemei: 1.1. Munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) létesítése, módosítása, megszüntetése; 1.2. Munkabér megállapítása munkába álláskor 1.3. Fegyelmi eljárás megindítása 1.4. Tanulmányi szerződés kötése 1.5. Kártérítésre kötelezés 2.) csoport: 2.1 Kirendelés más intézetbe, másik osztályra, átirányítás 2.2.Fegyelmi eljárás lefolytatása 2.3 Fizetés nélküli szabadság engedélyezése 2.4 Szervezett továbbképzésre (külföldi tanulmányútra, kongresszusra)küldés 3.) csoport: 3.1. Egyetértési jog az osztályvezető főnővérek, vezető asszisztensek kinevezésénél 3.2. Javaslattétel az 1. csoporthoz tartozó munkáltatói elemekhez B.) A munkáltatói jogkör fenntartott és leadott elemeinek gyakorlása: Munkakörök, munkaköri csoportok Munkáltatói jogkör gyakorlója Munkáltatói jogkör elemei - orvos-igazgató - ápolási igazgató - gazdasági igazgató - osztályvezető főorvosok, beosztott orvosok, egyéb felsőfokú végzettségű beosztottak, (osztályvezető főorvosnak tekintendők az alábbi munkakörök: - osztályvezető főgyógyszerész, - központi diagnosztikai osztályvezetők, - gondozóintézetek vezető főorvosai, - önálló szakrendelések vezetői, - részlegvezető főorvosok, - gazdasági elemző- és informatikai osztályvezető, - humánpolitikai osztályvezető, főigazgató csoport

8 - minőségfejlesztési osztályvezető -beosztott orvosok, egyéb felsőfokú végzettségű beosztottak - gazdasági-, pénzgazdálkodási-, és műszaki szervezet valamennyi dolgozója, - munka-, tűzvédelmi előadó - az intézmény területén osztályvezető szakdolgozók, vezető szakdolgozók, felsőfokú végzettségű beosztottak, szakdolgozók, kisegítők fekvő- és járóbetegellátási, valamint diagnosztikai egységek, központosított szolgálatok további munkaköri csoportjai gazdasági-műszaki és pénzgazdálkodási szervezeti egységek további munkaköri csoportjai Főigazgató orvosigazgató főigazgató gazdasági igazgató főigazgató ápolási igazgató - osztályvezető főorvosok, - központosított szolgálatok vezetői - gazdasági - műszaki és pénzgazdálkodási osztályvezetők, 1. csoport 2. csoport 1. csoport 2. csoport 3. csoport 3. csoport III. fejezet A közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése III. 1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása III.1.1. A közalkalmazotti jogviszony a munkáltató által határozatlan időre történő kinevezéssel és annak a közalkalmazott által történő elfogadásával jön létre. III.1.2. Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető, amelynek az időtartama azonban az 5 évet nem haladhatja meg, a hosszabbítás esetét is ideértve. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. III.1.3. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell: - a munkáltató megnevezését, székhelyét; - a közalkalmazotti jogviszonyba lépő munkavállaló személyi adatait, - a kinevezéssel létesített határozatlan (határozott) időre szóló közalkalmazotti jogviszony kezdetét (végét); - az esetleges próbaidőre történő utalást; - az esetleges gyakornoki időre történő utalást; - a közalkalmazott besorolását (besorolási és fizetési fokozat), a besorolás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony idejét; - a közalkalmazott illetményét (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék); - a következő magasabb besorolási és fizetési fokozatba lépés időpontját; - képesítési előírásokat (esetleges mentesítést, képesítés megszerzésére történő kötelezést); - a közalkalmazott munkakörét; - a közalkalmazott munkavégzésének helyét; - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését (csak abban az esetben, ha erről a munkáltató nem rendelkezett külön írásos formában);

9 - a közalkalmazott munkaidejét; - a munkavégzésre vonatkozó előírásokat, irányadó munkarendet; - utalást arra, hogy a kinevezésben nem szabályozott kérdésekre az Mt., a Kjt., a kapcsolódó jogszabályok és a kollektív szerződés rendelkezései az irányadóak; - a kinevezés keltezését és hitelesítését (a munkáltató aláírása és pecsétje); - a közalkalmazott nyilatkozatát arról, hogy a kinevezést elfogadja keltezéssel és aláírással; - értesítési záradékot arról, hogy a kinevezési okiratból kik kapnak hiteles másolatot. III.1.4. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor - próbaidő köthető ki. A próbaidő mértéke maximum 3 hónap. A próbaidő tartama alatt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. III.1.5. Nem köthető ki próbaidő a.) a pályázat által betöltött munkaköröknél b.) a munkáltatóhoz áthelyezéssel kerülő munkavállalóknál III.1.6. A közalkalmazotti jogviszonyt csak írásba foglalt közös megegyezéssel lehet módosítani. III. 2. Vezetői beosztás ellátására szóló megbízás III.2.1. III.2.2. III.2.3. A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztással bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A megbízás határozatlan időre szól, melyet indoklási kötelezettség nélkül, - de a közalkalmazott kérelmére indoklási kötelezettség mellett - a munkáltató bármikor visszavonhat a jogok rendeltetésszerű gyakorlása elvével összhangban. Magasabb vezető beosztású közalkalmazott: - főigazgató Vezető beosztású közalkalmazott: - orvosigazgató - ápolási igazgató - gazdasági igazgató - orvos-igazgató helyettes, gazdasági igazgató helyettes, ápolási igazgató helyettes (kapcsolt munkakör) - osztályvezető főorvosok, és egyéb osztályvezetők. III. 3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése III.3.1. A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a Kjt. 25/A. (1) bekezdésében meghatározott esetben, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint. III.3.2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a.) közös megegyezéssel b.) áthelyezéssel, amennyiben a Kjt. szabályozása ezt megengedi c.) lemondással d.) rendkívüli lemondással e.) felmentéssel f.) a próbaidő alatt azonnali hatállyal g.) elbocsátással. Közös megegyezés, áthelyezés

10 III.3.3. III.3.4. A közös megegyezéssel és az áthelyezéssel történő megszüntetés lehetséges a kinevezést követően bármely időpontban. Ilyen esetekben - lehetőség szerint - meg kell állapodni minden vitás kérdésben és követelésben, így különösen a szabadság megváltása, kiadása, illetve az 13. havi illetmény kifizetése kérdésében, és meg lehet állapodnia munkavégzés alóli felmentés időpontjában. Felmentés A felmentés a munkáltató rendelkezésére álló olyan egyoldalú munkajogi aktus, amellyel a Kjt-ben meghatározott feltételek mellett megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt a alapján - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták; b) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el; d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [37/B. ]. (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és okszerű. (3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)- c) pontja alapján akkor menthető fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéshez nem járul hozzá, illetve a 23/A. szerinti részmunkaidőben történő foglalkoztatásra nincs lehetőség. (4) Ha az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelő munkakör vagy, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá. Ha a munkáltató a közalkalmazott jogviszonyát a Kjt (1 bekezdés d.) pontja alapján azért szünteti meg, mert a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját előzetes írásbeli figyelmeztetés ellenére sem végzi megfelelően, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. A munkáltató a felmentés előtt legalább 30 nappal köteles a közalkalmazottal írásban közölni kifogásait. A közalkalmazott a munkáltató kifogására 15 napon belül védekezést terjeszthet elő. A munkáltató csak ezt követően jogosult a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetésére. A felmentési eljárásban a Szakszervezet képviselheti tagjait. III.3.5. Felmentés esetén a felmentési idő legalább 60 nap. A hatvan napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függően 5 év után 1 hónappal 10 év után 2 hónappal 15 év után 3 hónappal 20 év után 4 hónappal 25 év után 5 hónappal 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik. A magasabb vezető és a vezető beosztásúak felmentési ideje a fentiek 1,5-szerese, de a 8 hónapot nem haladhatja meg.

11 III.3.6. A 65 éves kor fölött vezető beosztás nem tölthető be közalkalmazotti jogviszony keretében. Lemondás, rendkívüli lemondás III.3.7. Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b)olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. III.3.8. A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni. III. 4. Végkielégítés III.4.1. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. III.4.2. Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjra jogosult (37/B. ). III.4.3. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a pontban meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A végkielégítés mértékének számítására a Kjt. mindenkori szabályozása az irányadó. III.4.4. A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. III.4.5. A végkielégítés így meghatározott mértéke négy havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság (37/B. a) pont), vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. III.4.6. A végkielégítés mértéke a pontban foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

12 IV. fejezet A munkavégzés szabályai IV. 1. Az alkalmazás egészségügyi feltételei IV.1.1. IV.1.2. A kinevezés elfogadása előtt a közalkalmazott köteles a munkáltató által megjelölt orvosi vizsgálatokon átesni, mely a munkáltató foglalkozás egészségügyi szakorvosánál térítésmentesen vehető igénybe. A szervezeti egység vezetője, illetve az Intézet Munkavédelmi Szabályzata kötelező időszakos orvosi vizsgálatot írhat elő. IV. 2. Munkavégzésre alkalmas állapot IV A közalkalmazott köteles : a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni. IV.2.2. Munkára alkalmas állapotnak kell tekinteni, ha a közalkalmazott a.) szellemi és fizikai teljesítőképessége birtokában van, nem áll alkohol vagy egyéb bódultságot okozó szer hatása alatt, illetve nem beteg vagy sérült, b.) a részére előírt orvosi vizsgálaton részt vett, és megfelel a munkavégzés követelményeinek, c.) munkakörére előírt szakmai és biztonságtechnikai ismereteknek bizonyítottan birtokában van, d.) rendelkezik a munkavégzéshez előírt, a munkáltató által biztosított védőeszközökkel. IV.2.3. Minden munkahelyen, de különösen a fokozott balesetveszéllyel járó munkahelyeken, illetve munkakörökben (pl. műhelyek, laboratóriumok, gépkocsivezetők stb.), a munkára képes állapotot a szervezeti egység vezetője, a munkavédelmi megbízott, illetve kérésükre az üzemorvos ellenőrizheti. IV.2.4. Amennyiben a közalkalmazott munkakörének ellátására képtelen, vagy munkára képes állapotát illetően kétség merül fel, munkahelyi vezetője nem állíthatja munkába. IV.2.5. A közalkalmazottnak a munkából való ideiglenes kizárásáról a szervezeti egység vezetője vagy a munkavédelmi megbízott dönt. Az indokolt munkából való ideiglenes kizárás időtartamára munkabér nem jár, igazolatlan mulasztásnak minősül. IV.2.6. Amennyiben a kötelezően előírt védőfelszerelést a munkáltató nem biztosítja, a munkát a közalkalmazott megtagadhatja, erre az időre illetmény jár. IV.2.7. Valamennyi közalkalmazott részére kötelező a munkaköri leírás, melyet a szervezeti egység vezetője készít el. A munkaköri leírás tudomásul vételét, illetve átvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja. IV. 3. Munkahelyi jelenlét igazolása IV.3.1. Az Intézet valamennyi közalkalmazottja munkában töltött idejét személyesen köteles jelenléti íven adminisztrálni. A jelenléti íven naponta dokumentálni kell a munka megkezdésének és befejezésének időpontját, az esetleges távollét okát és idejét, az ügyeleti és a készenléti szolgálatot és ezen bejegyzéseket el kell látni kézjegyével.

13 IV.3.2. IV.3.3. A jelenléti ív pontos vezetésének megtörténtéért és az abban szereplő adatok valódiságáért az osztály- és részlegvezető felelős. A szervezeti egységek kijelölt felelősei a tárgyhót követő első napon a lezárt jelenléti ívet, továbbá a változó bérek számfejtéséhez szükséges dokumentumokat kötelesek eljuttatni a bérügyi csoporthoz. IV. 4. Változó munkahelyen történő alkalmazás IV.4.1. Változó munkahelyen foglalkoztatottnak minősülő munkakörök: - A szakambulanciával rendelkező osztályok orvosi munkakörei; - Diagnosztikai osztályok orvosi munkakörei, egyéb diplomás- és szakdolgozói munkakörök, - Valamennyi műszaki munkakör; - Valamennyi (fizikai és nem fizikai) szakdolgozói munkakör; (szakképzett és szakképzetlen) IV.4.2. A változó munkahelyen történő alkalmazás tényét a kinevezésen fel kell tüntetni. IV. 5. Átirányítás IV.5.1. A közalkalmazott - különösen indokolt esetben -, a munkáltató működésével összefüggő okból ideiglenesen munkakörébe nem tartozó munkát is köteles végezni, illetve állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre is kötelezhető. Ez azonban beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. IV.5.2. A közalkalmazott az bekezdés szerinti munkavégzés esetén a ténylegesen végzett munka alapján jogosult díjazásra. Ez azonban az eredeti munkaköre szerinti átlagkereseténél nem lehet kevesebb. IV.5.3. A munkakörbe nem tartozó, illetve a más munkahelyen történő munkavégzés valószínű tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az ilyen munka - a közalkalmazottal kötött eltérő megállapodás hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a három hónapot. IV. 6. További munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony IV.6.1. Másodállást saját munkahelyén a munkáltatónál - a közalkalmazott nem vállalhat. Ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató - eltérő megállapodás hiányában - a jogviszony létesítését akkor tilthatja meg, illetve a közalkalmazottat a jogviszony megszüntetésére akkor kötelezheti, ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, és így az Mt. 3. (5) bekezdésébe ütközik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a munkavégzési tevékenység formáját, tárgyát, az elvégzendő munkát, napi, heti időigényét, várható időtartamát. Az egészségügyi dolgozó által egy héten valamennyi jogviszony, így a szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként, önkéntes segítőként végezhető egészségügyi tevékenység együttes időtartama 6 havi átlagban nem haladhatja meg a heti 60 órát. Továbbá az egészségügyi tevékenység időtartama egy naptári napon a 12 órát akkor sem haladhatja meg, ha az egészségügyi tevékenység végzésére párhuzamosan több, vagy több fajta jogviszony keretében kerül sor. IV. 7. Összeférhetetlenség IV.7.1. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ha az munkakörével összeférhetetlen. A munkakörrel összeférhetetlen tevékenység

14 IV.7.2. IV.7.3. IV.7.4. IV.7.5. engedély nélküli folytatása, mely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, megalapozza a rendkívüli felmentést. A munkavégzésre irányuló további jogviszony nem engedélyezhető, ha az a közalkalmazotti jogviszonyból eredő alapkötelezettségek teljesítését veszélyezteti, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor. Az összeférhetetlenségből származó, a munkáltató ért kárt a közalkalmazottnak meg kell térítenie. Magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott közeli hozzátartozója olyan munkakörben nem foglalkoztatható, melyre a magasabb vezető vagy a vezető irányítási, felügyeleti, elszámolási vagy ellenőrzési joga kiterjed. A IV.7.4. pontban leírtak nem vonatkoznak a tudományos, oktatói, a szerzői jogi védelemben részesülő alkotó munkára, beleértve a lektori és a szerkesztői tevékenységet. IV.7.6. Nem kerülhet sor alkalmazásra abban az esetben, ha személyi összeférhetetlenség áll fenn: - ha adott közalkalmazottat olyan munkakörben kívánják foglalkoztatni, amelyben hozzátartozójának közvetlen alá vagy fölé rendeltje lenne. (munkáltatói, fegyelmi, vagy ellenőrzési jogot gyakorolna.) Ebből a szempontból hozzátartozónak tekintendő: a közalkalmazott házastársa (élettársa), gyermeke, szülője, testvére és annak házastársa, továbbá ezek egyenes ági rokona. IV. 8. Orvosi, szervezeti titoktartás szabályai IV.8.1. IV.8.2. Az a közalkalmazott, aki egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatot, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatot felvesz, leír, sokszorosít, kezel, továbbít, ellenőriz, betekintés útján megismer, illetve feladatának ellátása során, vagy egyéb módon egészségügyi és személyazonosító adat birtokába kerül, - köteles a munkáltató Adatvédelmi Szabályzatának rendelkezései szerint eljárni. A közalkalmazott köteles a munkája során tudomására jutott szervezeti jellegű adatot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. IV.8.3. Az adatvédelmi szabályok szándékos vagy gondatlan megsértéséért, továbbá - minden olyan adat közléséért harmadik személy, illetve a média irányába, amelyhez az intézmény vezetése nem járul hozzá, mert ez az intézmény vagy bármely közalkalmazottja számára hátrányos következményt okozna, a közalkalmazottat fegyelmi felelősség terheli. IV. 9. A munkáltató érdekében álló képzés, továbbképzés, tanulmányi szerződés IV.9.1. IV.9.2. IV.9.3. A munkáltató elő kívánja segíteni a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottak képzését, de tanulmányi szerződést csak olyan szakismeretek megszerzését szolgáló iskolarendszerű, vagy azon kívüli képzésre köt, amelyek ismerete és hasznosítása a munkáltató szakember szükségletének biztosítása céljából előnyös, és amely lehetővé teszi a közalkalmazottnak meghatározott munkakörben való munkavégzését. A tanulmányi szerződésben részletezni kell, az intézmény által biztosított támogatás formáját és mértékét, valamint a tanulmányok befejezése után az intézménynél ledolgozandó időtartamot, ami maximum 5 év lehet. A képzésben résztvevők kedvezményei: Munka mellett, iskolarendszerű képzésben résztvevőknek a jogszabályban meghatározott mértékű szabadidő jár. A biztosított szabadidőre illetmény a közalkalmazottnak akkor jár, ha:

15 - általános iskolai tanulmányokat folytat; - tanulmányi szerződést köt.amennyiben a közalkalmazott tanulmányait nem fejezi be, vagy a tanulmányi szerződésben számára előírt időtartamot nem dolgozza le, vissza kell követelni a szabadidőre, a tanulmányi szabadságra kifizetett illetményt, valamint egyéb juttatások egészét. Amennyiben a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem töltötte le, a térítési kötelezettség ezzel időarányos. A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába - a tanulmányi szerződés ellenkező kikötése hiányában - nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint 10 éven aluli gyermek gondozása, ápolása miatt kapott 1 éven túli fizetés nélküli szabadság igénybevétele. IV.9.4. Ha a közalkalmazott a tanulmányi szerződés alapján olyan szakképzettséget szerez, ami után magasabb fizetési osztályba kell sorolni, besorolási alapbérétől függetlenül megilleti az új besorolásból jelentkező bérnövekmény IV.9.5. Tanulmányi - munkaidő kedvezmény: Az iskolarendszerű képzésben résztvevők esetén a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő mértékét az iskola által kibocsátott kötelező iskolai foglalkozás, szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően biztosítja. Ezen túl vizsgatárgyanként a vizsga napját is beleszámítva 4 nap szabadidőt biztosít, amely az iskola által meghatározott vizsgaidőszak időtartama alatt vehető igénybe. A diplomamunka elkészítéséhez 10 nap szabadidő biztosított. IV.9.6. Tanulmányi szabadság mértékének meghatározása a nem iskola rendszerű képzésben, de intézeti érdekből résztvevő dolgozóknál: A nem iskolai rendszerű, de intézeti érdekből vizsgával záruló továbbképzésen, tanfolyamon résztvevők időarányos (tanévenként 10 munkanap) tanulmányi szabadságra jogosultak. MT. 115 (5). bekezdése alapján. IV.9.7. A közalkalmazott a tanulmányok bármely okból történő megszakítását, vagy abbahagyását haladéktalanul köteles jelezni a munkáltatónak és a munkaügyi csoportnak. IV.9.8. Tanulmányi szabadság csak tanulmányi idő alatt vehető igénybe.. IV. 10. A kiküldetés szabályai és az azt teljesítő közalkalmazott költségtérítése IV IV IV IV IV IV A belföldi kiküldetés elrendelése és a kiküldetési költségek elszámolása a "Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás" nyomtatványon történik. A kiküldetést írásbeli kérelemre az orvos-igazgató továbbá az ápolási igazgató, valamint a gazdasági igazgató határozat formájában engedélyezheti, illetve a rendelvényt alá kell írnia. Az elszámolás módja: Utazási költségként elszámolható közlekedési eszköz a gyorsvonat II. osztálya, magasabb vezető vagy vezető esetében I. osztálya. Aki magasabb vezetővel vagy vezetővel utazik együtt, I. osztályon utazhat. Utazási költségként csak félárú vasúti jegy számolható el. A kiküldő indokolt esetben autóbusz igénybevételét is engedélyezheti. A kiküldetést elrendelő személy engedélyezheti saját gépkocsi használatát, vasúti vagy autóbuszjegy árának térítésével. Ezt az engedélyt a rendelvényre rá kell vezetni. Saját tulajdonú gépkocsi használata térítés ellenében: Indokolt esetben engedélyezhető saját tulajdonú gépkocsi használata. Külföldi és belföldi kiküldetés esetén saját gépjármű használata, illetve a használatáért térítés elszámolása csak a munkahelyi vezető javaslatára, a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével lehetséges. Saját tulajdonú gépkocsi használatáért a közalkalmazott részére a mindenkor érvényben lévő rendelkezés alapján elszámolható kilométer-térítést kell fizetni.

16 IV IV IV Engedély csak akkor adható, ha: - a saját gépjármű használata közforgalmú, illetőleg menetrend szerint közlekedő járművön teljesített utazáshoz képest gazdaságosabb. A gazdaságosság megítélésénél az összes körülményt figyelembe kell venni, különösen az egyes közforgalmú járműfajták igénybevétele esetén felmerülő költségeket, a feladat elvégzéséhez szükséges időt és az elintézés gyorsaságához fűződő érdeket. Az engedélyhez használt nyomtatványon fel kell tüntetni: - a gépjármű forgalmi rendszámát; - a gépjármű tulajdonosának nevét; A 6 órát elérő kiküldetési időtartam esetén 500 Ft/nap napidíj fizetendő. Intézeti gépkocsival történő utazás esetén csak napidíj vehető igénybe. Téríthető szállásfajta a szálloda, a kiküldetést engedélyező hozzájárulásával. Szállásköltség hivatalos számla alapján térítendő. A szálláshely megválasztásánál a kiküldött dolgozó köteles az alacsonyabb árfekvésű szálláshelyeket igénybe venni. Magyarországi tudományos rendezvényen előadó, vagy elnökségben szereplő közalkalmazott minden számlával igazolt költségét a munkáltató téríti. IV A munkáltató céljaival összhangban álló továbbképzések, tanfolyamok teljes költségét, azaz részvételi díjat, szállás- és utiköltséget, valamint napidíjat a munkáltató átvállalhatja. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés IV Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés illeti meg azt a közalkalmazottat, aki Pápa közigazgatási területén kívül lakik (ott van állandó vagy ideiglenes lakása), és onnan jár be naponta dolgozni. Napi munkába járásnak minősül a munkarendtől függő rendszeres oda- és visszautazás. IV Az utazási költségtérítés összege a munkába járást szolgáló bérlet vagy teljes árú menetjegy díjának h) országos közforgalmú vasút II. kocsiosztály esetében 86 %-a, i) helyközi díjszabással közlekedő autóbusz, vagy elővárosi vasút esetében 80 %-a. j) A közalkalmazott kérésére a személyi tulajdonban lévő gépjárművel való munkába járás esetén az állandó lakóhelye és a munkahelye (autóbusz menetrend szerinti km távolság figyelembevételével) közötti utazáshoz annyi költségtérítés folyósítható, mint amennyit autóbusszal történő utazás esetén az Intézet térítene. A térítési díj utólag jár. A térítés engedélyezéséről az főigazgató dönt. V. 1. A munkaidő mértéke V.1.1. V.1.2. V. fejezet: A munkaidő és a pihenőidő A napi munkaidő - heti 36 óra esetén: 7 óra 12 perc A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie k) a legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottnak; l) a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak; m) a tüdőbeteg-gondozóban, a bőr- és nemibeteg-gondozóban, az idegbeteggondozóban foglalkoztatott orvosnak és pszichológusnak; n) a gyógytornásznak, a gyógymasszőrnek és a konduktornak, logopédusnak; o) (Nem 36 óra a munkaideje osztott munkaidőben a szakrendeléseken, osztályos szakambulanciákon, tanácsadókban, illetve az osztályon dolgozó orvosoknak. Itt az alapmunkaidő az érvényes.)

17 V.1.3. V.1.4. V.1.5. V.1.6. V.1.7. A napi munkaidő - heti 40 óra esetén az pontban nem jelzett munkakörű közalkalmazottaknak: 8 óra. A teljes napi munkaidőből - az osztályvezető főorvos által javasolt munkarend szerint, melyet az főigazgató hagy jóvá, - ha ennek engedélyezése nem jár az elvégzendő feladatok elmulasztásával legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében: - testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi (labor, pathológia orvosai, és asszisztensei, AIDS vérvételt végző asszisztens, BNG, boncsegéd, vérellátás); - műtőasszisztens, műtőssegéd; - anaesthesiológiai asszisztens, anaesthesiológus orvos; A fentiek szerint kiesett időre sem a közalkalmazott, sem a másik alkalmazott részére nem rendelhető el túlmunka. A havi munkaidőkeret: - heti 40 órás törvényes munkaidő esetén 174 óra; - heti 36 órás törvényes munkaidő esetén 156 óra Rugalmas munkaidőben foglalkoztatottak az osztályvezető főorvosok és helyetteseik törzsidő: ig peremidő: ig vagy ig napi 1 óra pedig szükség szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkák esetére van fenntartva. az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetén 6 havi munkaidőkeret került megállapításra. V. 2. A munkaidő beosztása V.2.1. A teljesítendő munkaidő a munkanapokra egyenletesen vagy egyenlőtlenül osztható be. V.2.2. A munkaidő-beosztásnak biztosítani kell hetenként két pihenőnapot, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Folyamatos munkarendben foglalkoztatott közalkalmazottnak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik, egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie. V.2.3. A zavartalan betegellátás érdekében a pihenőidő, - az egészségre ártalmas munkakört kivéve - összevontan is kiadható. Ilyen esetben az összevont szabadnapokat 30 napon belül kell kiadni, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező. A 30 nap az első szabadnap kiadásának esedékessé válásától számítandó. V.2.4. Azoknál a dolgozóknál, akik a munkavégzés jellege, folyamatos munkarend miatt - (pl. betegellátó osztályok 3 műszakban foglalkoztatott ápolónői) - a hét bármelyik napján kötelesek munkát végezni, a munkaidő-beosztást írásban az adott időszak előtt legalább 2 héttel úgy kell elkészíteni, hogy számukra legalább 2 szabadnap szombaton kerüljön a heti pihenőnaphoz kapcsolódóan kiadásra. V.2.5. Változó munkahelyen alkalmazott dolgozók munkaideje mindenkor megegyezik a munka teljesítésének helyén, az azonos munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaidejével. V. 3. Rendkívüli munkavégzés V.3.1. Rendkívüli munkavégzésnek minősül - a túlmunkavégzés, - a pihenőnapokon vagy - munkaszüneti napon történő munkavégzés. A túlmunkára vonatkozó szabályok:

18 V.3.2. V.3.3. A túlmunka mértéke évenként maximum 400 óra lehet. Az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott túlmunkára nem vehető igénybe. A túlmunka korlátozása: Nem kötelezhető rendkívüli munkavégzésre (készenlétre): p) az egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörben foglalkoztatott aki legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett munkahelyen dolgozik. A gyermeket egyedül nevelő közalkalmazott a gyermek 4 éves koráig csak beleegyezéssel vehető igénybe túlmunkára (készenlétre). q) a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, r) a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint s) a munkavállaló, ha foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor t) a fiatalkorú. Túlmunka elrendelésének dokumentálása: V.3.4. Túlórát a túlmunkavégzést megelőzően legalább 3 nappal írásban kell elrendelni, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A túlórát az orvos-igazgató, a gazdasági igazgató, az ápolási igazgató, az osztályvezető főorvos, illetve a vezető szakdolgozó, önálló szakmai részlegvezető főorvos rendeli el. V.3.5. A fentiektől abban az esetben lehet eltérni, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésére - baleset, elemi csapás, súlyos kár, illetve - az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor, fenntartva az V.3.3-ban foglalt kivételeket. Ekkor a túlórát a munkáltató jogkör gyakorlója szóban is elrendelheti, az írásba foglalást azonban utólag el kell készíteni. A túlóra elszámolásának alapbizonylatául az erre a célra rendszeresített túlóra nyomtatvány szolgál. V. 4. Az ügyelet V.4.1. V.4.2. V.4.3. V.4.4. V.4.5. V.4.6. V.4.7. A munkáltató azon szervezeti egységekben vagy munkakörökben, ahol műszak szervezése nem szükséges vagy nem lehetséges, de a betegellátás szakmai követelményei ezt indokolják, - az előre nem tervezhető feladatok ellátásához ügyeletet kell szervezni. Ügyeletnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben - a feladatok folyamatos ellátása érdekében - ügyeleti díj ellenében, a munkavégzés helyszínén rendelkezésre áll, elvégzi az ügyeleti és munkaköri feladatait. Ügyeleti szolgálat ellátására minden közalkalmazott kötelezhető. Az ügyeleti szolgálat után hétvégi ügyelet kivételével nem jár pihenőidő. Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon a szervezeti egységnél irányadó napi munkaidő határain belül végzett munka nem ügyeletnek minősül, hanem rendes munkaidőnek, ennek ellentételezésére a közalkalmazott ugyanilyen tartalmú szabadidőre jogosult. Csak rendkívüli esetekben (háború, természeti csapás, járvány) kötelezhető ugyanaz a közalkalmazott egymást követő napokon ügyeleti szolgálat ellátására. Az ilyen rendkívüli esetről utólag a főigazgatót tájékoztatni kell. E rendelkezéstől még a közalkalmazott kifejezett kérésére sem lehet eltérni. Csak rendkívüli körülmények miatt, a folyamatos betegellátás biztosítása érdekében kötelezhető a közalkalmazott havonta 6-nál több ügyelet ellátására. Az ügyelet jellege osztályozása

19 V.4.8. V.4.9. V. 5. Készenlét V.5.1. V.5.2. V.5.3. V.5.4. V.5.5. V.5.6. V.5.7. V. 6. Pihenőidő Az ügyeleti szolgálatot az ügyelet alatti munkavégzés éves átlagos mértékére tekintettel az alábbiak szerint kell osztályozni: a) minősített ügyelet, b) ügyelet, c) csendes ügyelet A munkáltatónál Minősített ügyeletnek kell tekinteni az anaesthesiológiai ügyeletet, Ügyeletnek minősül: a) az általános sebészeti osztályon; b) a szülészeti, nőgyógyászati osztályon és c) minden felvételes osztályon, továbbá d) minden olyan osztályon, ahol a fenti jellegű feladatok ellátását kapcsoltan végzik, e) a folyamatos diagnosztikai háttért biztosító osztályokon ügyelete Csendes ügyeletnek minősül minden olyan ügyelet, amely nem tartozik az előbbiek szerint szabályozott esetekhez. Az Intézetben azoknál a szervezeti egységekben vagy munkakörökben, ahol a szakmai követelmények szerint ügyeleti szolgálat nem szükséges, az esetlegesen jelentkező feladat azonban indokolttá teheti a közalkalmazott behívását, készenlétet kell szervezni. Készenlétnek minősül, ha a közalkalmazott rendkívüli munkaidőben a feladatok folyamatos ellátása érdekében, külön díjazásért a munkavégzésre készen áll, és értesítés esetén 40 percen belül feladatai ellátása érdekében a munkavégzés helyén megjelenik. Ha a készenlét időtartama alatt a közalkalmazottat a munkáltató munkára igénybeveszi (riasztja), ettől az időponttól számítva a készenlét alatti munkavégzés teljes időtartamára, a túlmunka díjazásra vonatkozó rendelkezések szerint jár ellenérték. A készenlétre - az MT ban foglalt korlátozásra figyelemmel - minden közalkalmazott kötelezhető. A készenlét időtartama alatt a közalkalmazott a munkáltató által elérhető Pápa város közigazgatási határain belül köteles tartózkodni. A készenlét korlátozása: Nem kötelezhető a közalkalmazott egymást követő napokon készenlét ellátására, kivéve anaesthesiológiai orvosi készenlétet. Ettől a korlátozástól csak rendkívüli ok miatt lehet eltérni az illetékes igazgató engedélyével. Készenlét elrendelhető úgy is, hogy a dolgozó köteles a kórház területén tartózkodni. Pihenőnapokon és munkaszüneti napokon a készenlét időtartama 24 óra, munkanapokon pedig 16 óra. A munkaközi szünet

20 V.6.1. V.6.2. Ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja, a közalkalmazott részére 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünet valamennyi munkakörben része a napi munkaidőnek, azaz azt nem kell ledolgozni, ezzel a munkaidő nem csökkenhet. A közalkalmazott részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 8 órás pihenőidőt biztosítani kell. V. 7. A rendes szabadság V.7.1. V.7.2. V.7.3. A közalkalmazottakat az: a) az "A", "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. A fentieken kívül minden közalkalmazott jogosult a fizetési fokozatával egyenlő számú pótszabadságra is. (kivéve az 1. fokozatot.) Az egyéb jogcímeken járó pótszabadságok az MT és a Kjt rendelkezései szerint illetik meg a közalkalmazottat. A szabadság közlése: Az intézmény minden évben tájékoztatja a közalkalmazottakat az igénybe vehető szabadság mértékéről. A szabadság kiadása: V.7.4. A szabadság kiadásának időpontját - a közalkalmazott előzetes meghallgatása után - a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, - kivéve a jogviszony első 3 hónapját - az erre való igényét a közalkalmazott a szabadság előtt 15 nappal előbb köteles bejelenteni. V.7.5. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, ettől a rendelkezéstől eltérni nem lehet, kivéve az Mt ában foglalt esetekben. V.7.6. A szabadságot csak a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, illetve a sorkatonai vagy polgári szolgálatban történő behíváskor lehet megváltani, feltéve, hogy a közalkalmazott az őt megillető időarányos szabadságot természetben nem kapta meg. V. 8. A betegszabadság V.8.1. A közalkalmazottat a betegsége miatt keresőképtelensége idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt keresőképtelenséget a hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján jogosult táppénz folyósítására. V. 9. Fizetés nélküli szabadság V.9.1. A munkáltató a közalkalmazott kérelmére fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a) a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében tizedik - életéve betöltéséig, továbbá b) a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, a gyermek tizenkét éves koráig a betegség tartamára, c) - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.