Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete

Átírás

1 Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA Szeged, október 09. 1

2 Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete ALAPSZABÁLY Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 12. (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták a Tisza-parti Cukorbetegek Közhasznú Egyesülete létrehozását. A Tisza-parti Cukorbetegek Közhasznú Egyesülete Közgyűlése október 14. napján elfogadta az alapszabályát, majd a október 09. napján megtartott közgyűlésen az alábbiak szerint módosított alapszabályt fogadta el. I. AZ EGYESÜLET ADATAI 1. Az Egyesület neve: Tisza-parti Cukorbetegek Egyesülete Az Egyesület székhelye: 6727 Szeged, Acél u. 1. Az Egyesület levelezési címe: 6727 Szeged, Acél u. 1. Az egyesület működési területe Szeged város és vonzáskörzete. 2. Az Egyesület jogállása 1.) Az egyesület a évi CLXXV. törvény az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.), a évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről alapján létrehozott, önállóan működő civil szervezet, melynek nyilvántartására a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. Tv. irányadó. 2.) Az egyesület a rá vonatkozó jogszabályok, az egyesület alapszabálya és szervei határozatai alapján végzi tevékenységét. Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni. 3.) Jelen egyesület a tagok közös, tartós, jelen alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület a Ptk. és az Ectv. alapján létrejött önálló jogi személy, képviseletére az elnök önállóan jogosult. 4.) Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Az Egyesület célja: Cukorbetegség megelőzése, egészségmegőrzés különösen nyugdíjasok körében. 2

3 Cukorbeteg-szövődmények csökkentése, cukorbetegek életkilátásának, életvitelének javítása. Időskorúak testi, lelki aktivitásának megőrzése. Rehabilitációs foglalkoztatás megszervezése. Szociális tevékenység tagjai részére. Együttműködés más nyugdíjas, illetve civil szervezetekkel, egyesületekkel. Tapasztalatcsere hasonló feladatokat ellátó egészségügyi szervezetekkel. Nemzetközi kulturális és cserekapcsolatok fenntartása. Nyugdíjasok, időskorúak életkörülményei javítását szolgáló helyi, megyei és országos meghirdetett pályázatokon való részvétel. Támogatás, adománygyűjtés. Személyi jövedelemadó 1 %-a. A fenti célok megvalósítása érdekében az Egyesület tevékenységét az alábbiak szerint végzi: A cukorbetegség megelőzésével, egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadások és bemutatók szervezése, az egészséges életmód népszerűsítése. Szűrővizsgálatok szervezése orvos, vagy orvos megbízottjának közreműködésével, - Szociális segítségnyújtás az egyesület rászoruló tagjai részére (tanácsadás, tájékoztatás). - Diétás étkeztetés szervezése, elősegítése, információk átadása, oktatása. Kapcsolattartás más cukorbeteg egyesületekkel. Együttműködés kialakítása nyugdíjas, civil szervezetekkel. Tapasztalatcserék megszervezése hasonló feladatot ellátó egészségügyi szervezetekkel. Rehabilitációs foglalkoztatás megszervezése gyógytornász vezetésével. Nyugdíjasok, időskorúak életkörülményei javítását szolgáló helyi, megyei és országos meghirdetett pályázatokon való részvétel, támogatások megszerzése. Az Egyesület feladatának tekinti, hogy szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Eg yesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, a vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az Egyesület a célja megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen azonban gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az egyesület jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytat és a cél megvalósítása, gazdasági feltételei biztosítása érdekében gazdaságivállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagja vagyoni hozzájárulás megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását külön szabályzatban, későbbiekben meghatározottak szerint - pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az Egyesület külön szabályzat szerint- egyszeri támogatást nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat, illetve önkénteseket fogad. 3

4 II. A TAGSÁGI VISZONY 1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az egyesületi tagság formái: a) rendes tagság, b) tiszteletbeli tagság, c) pártoló tagság. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik. Jelen alapszabály elfogadásával a közgyűlés felhatalmazza az elnökséget, hogy ülésein döntsön a tagfelvételi kérelmekről. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy és magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz amennyiben jogi személy kéri felvételét mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként. A belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökéhez kell benyújtani. A tag felvételéről az Elnökség egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik, illetve egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve az alapszabályban meghatározott különleges jogállású tagot. Jogaikat a tagok személyesen gyakorolják, a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Jogi személy tag tagsági jogait törvényes képviselője útján gyakorolja. 2) Az Egyesületnek pártoló, rendes és tiszteletbeli tagjai lehetnek. a./ A rendes tagság keletkezése: Az egyesületbe rendes tagként történő belépés önkéntes. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az Elnökség általi elfogadásával keletkezik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A belépéshez a belépési nyilatkozat aláírása szükséges. A felvétel kérdésében az Elnökség egyszerű szavazattöbbséggel dönt. b./ A pártoló tagság keletkezése: Pártoló tag lehet minden természetes, illetve jogi személy, aki készséget fejez ki az egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására, és az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulásával vesz részt, vezető tisztségviselővé nem választható és az egyesületi szervek ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. A pártoló tag felvételéről az elnökség egyszerű szavazattöbbséggel határoz. 4

5 c./ A tiszteletbeli tagság keletkezése: Tiszteletbeli tag lehet minden természetes, illetve jogi személy, az egyesület elnöksége felkérése alapján, akit a közgyűlés erre méltónak talál és, akit az egyesület tagjai választanak meg e tisztségre az egyesület tevékenységével összefüggő területen kifejtett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit támogatja és segíti. A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselővé nem választható és az egyesületi szervek ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt. Tiszteletbeli tag az Egyesület rendezvényeire meghívható. A tiszteletbeli tag felvételéről az elnökség egyszerű szavazattöbbséggel határoz. 3) Az egyesület alapító tagja az, aki az alapító nyilatkozatot az alakulás évében aláírja. 4/ A tagok jogai: a./ A rendes tag jogai: A tagok jogai és kötelezettségei Az egyesület rendes tagjait egyenlő jogok és egyenlő kötelezettségek illetik meg. Minden rendes tag jogosult az egyesület tevékenységében, a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megtartása mellett azon felszólalni, kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tenni, részt vehet az egyesület rendezvényein, választhat és választható az egyesület szerveibe. Észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat az egyesületet érintő bármely kérdésben. Jogosultak továbbá igénybe venni az egyesület által nyújtott kedvezményeket, szolgáltatásokat, és a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek az egyesületet érintő ügyekben. b./ A pártoló tag és a tiszteletbeli tag jogai: Vezető tisztségviselővé nem választható és az egyesületi szervek ülésén csak tanácskozási joggal vehet részt. 5./ A tagok kötelezettségei: a./ A rendes tag kötelezettségei: Az Alapszabály rendelkezéseinek, egyéb egyesületi szabályzatok és az egyesület szerveinek határozatában foglaltak betartása, az ebben meghatározott tagi kötelezettségek teljesítése. A közgyűlés által megállapított tagdíj késedelem nélküli befizetése. Az egyesület céljaihoz kapcsolódó etikai követelmények betartása. Az egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként vállalt feladatok teljesítése, és tőle elvárható módon az egyesület célkitűzései megvalósításának elősegítése. A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b./ A pártoló tag és a tiszteletbeli tag kötelezettségei: Az Alapszabály rendelkezéseinek betartása, az egyesület céljai megvalósításának elősegítése, az egyesület erkölcsi támogatása, illetve a vállalt anyagi és egyéb támogatás teljesítése. 5

6 6. A tagsági viszony megszűnik: a) a tag kilépésével, b.) tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával b) kizárással, d) a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével, 1 a./ A tag kilépése A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszűntetheti, amely az elnökhöz való megérkezése napján válik hatályossá. b./ a tagsági jogviszony eg yesület általi felmondásával c./ A tag kizárásával kizárás okai: Amennyiben a tag a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tagsági feltételeknek nem felel meg, úgy az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. a) a tag tevékenysége az Alapszabályba vagy más egyesületi szabályzatba ütközik; b) a tagdíjbefizetés egy éves elmulasztása esetén a felszólítás után kitűzött 90 napos fizetési határidő eltelte után; c.)a tag tevékenysége ellentétes az Egyesület céljaival, vagy egyébként veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósulását, illetve sérti az Egyesület jó hírét. A tagnak a jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A közgyűlés a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozott határozattal kizárhatja azokat a tagokat, akik jogszabályt, vagy alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértenek magatartásukkal. Kizárás nem érinti az Egyesületnek a hátralékos tagdíj kiegyenlítésére való követelését. A kizárásról szóló döntés előtt a közgyűlés köteles meghallgatást tartani. A közgyűlés a meghallgatás után a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli és alakszerű indoklást is tartalmazó írásbeli kizárási határozatot hoz. Az indokolásban fel kell tüntetni a kizárás alapjául szolgáló bizonyított tényeket és tájékoztatni kell a tagot a jogorvoslati lehetőségről. A taggal az írásbeli határozatot közölni kell, amely a kézbesítéssel válik hatályossá. Az érintett a kizárásról szóló határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásbeli fellebbezést nyújthat be az Egyesület közgyűléséhez. A fellebbezést a közgyűlés soron következő ülésen elbírálja. A tag bíróságtól kérheti a tagok vagy a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított 1 éves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, az egyesület 6

7 perbeli képviseletére a bíróság ügygondnokot rendel ki. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kizárandó tag a kizárással kapcsolatos iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet. Kizárás esetében a közg yűlés 30 napon belül köteles a kizárt taggal elszámolni. Kizárás esetén a tagsági jogviszony a kizárásról szóló határozat keltének napján szűnik meg. d.) Tag halála vagy a jogi személy kilépése esetén a tagsági jogviszony a halál, illetve a kilépés,,illetve a jogutód nélküli megszűnés napján szűnik meg Az egyesület tagjairól az elnökség nyilvántartást vezet. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1. Az Egyesület szervei Az Egyesület testületi szervei: a) Közgyűlés, b) Elnökség, c) Ellenőrző Bizottság 2. Az Egyesület tisztségviselői a) elnök, b) alelnök c) titkár d) gazdasági vezető e) ellenőrző bizottság elnöke f)ellenőrző bizottság tagjai Az egyesületnél továbbá a magas szintű szakmai tevékenység kialakítása, segítése és ellenőrzése céljából szakmai vezető is tevékenykedik, aki elvi iránymutatással, előadásokkal, véleményezéssel, tanácskozási joggal segíti az egyesület szakmai munkáját. A szakmai vezető nem minősül tisztségviselőnek. Feladata: a) az egyesület szakmai munkájának felügyelete és irányítása, b) az egyesület éves szakmai programjának meghatározása az Elnökség jóváhagyásával, c) szakmai előadások, programok összeállítása, szervezése, d) az Egyesület által szervezett előadások megtartása, e) előadások megtartására előadók felkérése, f) pályázatok szakmai véleményezése, közreműködés azok elkészítésében. 1/ Közgyűlés A tagok a Ptk. vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből álló testületben, a közgyűlésen gyakorolják. A közgyűlés döntéseit ülés tartásával hozza. A közgyűlés a tagok összességéből áll, melyben a rendes tagok szavazati joggal, a pártoló és a tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vesznek részt. A tagok jogosultak a közgyűlésen részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlés ülései nyilvánosak. 7

8 A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok törvényes képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. Rendkívüli Közgyűlés összehívására az elnök is jogosult. A Közgyűlést össze kell hívni továbbá, ha azt a Szegedi Törvényszék elrendeli. A közgyűlés idejét, helyét és napirendi pontjait az elnök határozza meg. A közgyűlést az elnök hívja össze. Akadályoztatása esetén az alelnök vagy titkár. Az összehívás meghívó levéllel történik, mely meghívóban meg kell jelölni az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés idejét és helyét, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. - A meghívókat, a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal írásban kell megküldeni, annak időpontját, napirendjét széles körben nyilvánosságra kell hozni, hirdetőtábla, internet, helyi média segítségével az ülés előtt 15 nappal. - A közgyűlési határozatokat szintén nyilvánosságra kell hozni székhelyi hirdetőtábla, internet, helyi média segítségével. A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó elnök jogosult dönteni. Ha az elnök a kérelmet elfogadja, a kérelem tárgya bekerül a napirendbe. Ha a kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlésen csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha a közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul a közgyűlés megtartásához. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak több, mint a fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell összehívni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes azzal, hogy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbségéhez kötött határozatok meghozatala ügyében nem dönthet a közgyűlés. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott más személy elnököl. A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület alelnökéhez beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 8

9 A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít, b. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni. c. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, d. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja, e. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vag y f. akivel egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Vezető tisztségviselők megválasztása kérdésében a szavazás minden esetben titkos szavazással történik. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozata szükséges. Az egyéb kérdésekben a közgyűlés határozatait a jelen lévők szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. A közgyűlésen minden tagnak 1 szavazati joga van. Szavazategyenlőség esetén újból szavazásra bocsátják az adott kérdést, amennyiben ez esetben is szavazategyenlőség alakul ki, úgy a kérdést elvetettnek tekintik. A vezető tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik, ki kell jelölni a közgyűlésen 3 tagú szavazatszámláló bizottságot, kiosztani a szavazólapokat, majd az urnába történt behelyezést követően a szavazatokat a szavazatszámláló bizottság összesíti, és a szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke közli a jelenlevőkkel. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A közgyűlés megkezdésekor a jelen lévők egyszerű szavazattöbbségével a közgyűlés megválasztja a közgyűlés tisztségviselőit, azaz a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt, és két jegyzőkönyv hitelesítőt. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a napirendi pontokat, a meghozott határozatok tartalmát, a támogató és az ellenző szavazatok számát minden határozathozatalnál. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a közg yűlés által választott két hitelesítő tag írja alá. A Közgyűlés üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és a meghozott határozatokról nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a döntés időpontja, száma, tárgya, tartalma, és hatálya, illetve a végrehajtás felelőse és határideje. A jegyzőkönyveket, valamint a határozatok nyilvántartását az Egyesület iratai között megőrizni. Ezen iratok folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el. A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti, interneten, helyi médiában megjelenteti. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. Az Egyesület a székhelyén kifüggesztve nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki 9

10 által megismerhetők. 1/a A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: az alapszabály elfogadása, módosítása, egyesület egyéb szabályzatainak elfogadása, módosítása az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; az éves költségvetés elfogadása; az éves beszámoló - ezen belül az elnök és a titkár az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének -, elfogadása, közhasznúsági melléklet elfogadása; a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; a végelszámoló kijelölése ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása taggal szembeni kizárási eljárás lefolytatása tagdíj mértékének megállapítása, döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni; döntés az , Ft feletti kötelezettségvállalásokról döntés más társadalmi szervezettel történő egyesülésről, feloszlás elhatározása Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági melléklet elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év június 15-ig, a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik; melyet a tárgyévet követő év június 30. napjáig nyilvánosságra kell hozni, letétbe helyezni és közzétenni. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni, a szükséges intézkedések megtétele céljából,, ha a.) az eg yesület vag yona az esedékes tartozásokat nem fedezi, b.) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozások esedékességekor teljesíteni, vagy c.) az egyesület céljának elérése veszélybe kerül. A fenti ok miatt összehívott közg yűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedéseket tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. A közgyűlés feladata a működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. 2. Az Elnökség 10

11 Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlés ülésein részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 4 tagú elnök, alelnök, titkár, gazdasági vezető - Elnökség látja el. Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, a titkár, gazdasági vezető. Az elnökségi ülésre annak tárgykörére figyelemmel esetenként további tagok hívhatók meg. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente négyszer tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 15 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Az Elnökség üléséről jegyzőkönyv készül. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. Ennek érdekében az elnökségi ülés időpontját és napirendjét az elnök 15 nappal korábban a hirdetőtáblára kifüggeszti. Az Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül, írásban igazolható módon közli az érintettekkel, valamint az egyesület székhelyén kifüggeszti 15 napig. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség által hozott határozatokat a titkár tartja nyilván. 2. Az Elnökség feladatai: Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik: az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; a tagság nyilvántartása; az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és jelen alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása; az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést megfogalmazása a Közgyűlés számára; a tag írásbeli bejelentésének befogadása annak kilépési szándéka esetén; javaslat a tiszteletbeli és pártoló tagságra jelölt személy megválasztására, éves program tervezetet elkészítése, az egyesület pénz- és értékkezelési szabályzatának elkészítése, Ft-ot meghaladó mértékű kötelezettségvállalásáról döntés az egyesület házipénztár készletének megállapítása. 11

12 Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait. Az elnökség, a Ellenőrző Bizottság választott tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik, bizonyos feladatok ellátásáért, indokolt esetben, azonban költségtérítésben részesülhetnek. 3/Az elnök: Az elnök képviseli az egyesületet, illetve irányítja az operatív munkát. Képviseleti joga önálló. Az elnökség két ülése közötti időszakban intézkedik a halaszthatatlan üg yekben, előkészíti az elnökségi ülések napirendjére tűzött kérdéseket. Tevékenységéről évente beszámol a közgyűlésnek. Feladatai: a) az Egyesület és az Elnökség képviselete, b) a Közgyűlés és az elnökségi ülések összehívása, előkészítése, levezetése, c) konferenciák és más rendezvények szervezése, d) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés, e) az Egyesület működésének irányítása, az Alapszabály törvényes végrehajtásának ellenőrzése, f) eljár az Elnökség által ráruházott jogkörben, g) harmadik személyekkel szerződést köt, h) ellenőrzi az Egyesület dokumentumait, a pénzfelhasználást. i) elkészíti az éves munkatervet. 3/b Az alelnök feladatai: a) az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt, b) az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges. c) ellátja az elnök által rábízott feladatokat. 3/c A titkár feladatai: a) az Egyesület nyilvántartásainak naprakész vezetése, őrzése, b) az egyesület ügyvitelének szabályszerű vezetése, a levelezés és adatszolgáltatás, a közgyűlés, elnökségi ülések összehívásával, előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatok végzése, a határozatok nyilvántartása, az érintettek részére történő továbbítása. A tagnyilvántartás pontos, naprakész vezetése, a tagfelvételi ügyek előkészítése. c) Az elnök folyamatos konzultánsaként működik. d) Közreműködik a programok, rendezvények szervezésében, koordinálásában, lebonyolításában. 3/d A gazdasági vezető feladatai: a) felel az Egyesület pénzügyi gazdálkodásáért, a pénzügyi szabályok betartásáért, intézi az egyesület gazdasági ügyeit és kezeli a pénztárt, b) felel az elnök utalványozásáért, illetőleg az elnökkel, vagy alelnökkel együtt kifizetéseket teljesít. c) szabálytalanság esetén megtagadja a kifizetést és a Közgyűlésnek, eredménytelenség esetén a felügyelő szervnek jelentést tesz. e) beszedi a havi tagdíjakat, és az egyéb pénzbeni hozzájárulásokat, a tagdíjfizetésről naprakész nyilvántartást vezet, ezek elmaradása esetén pedig megteszi az Alapszabályban előírt intézkedéseket. f) a vagyonkezelésről a Közgyűlésnek készítendő elnökségi jelentést esetenként, de évente legalább egyszer elkészíti. g) az Egyesület gazdálkodására vonatkozó okiratok és egyéb bizonylatok, valamint a pénztárkönyv rendelkezésre bocsátásával a kért adatok közlésével elősegíti az ellenőrzés eredményességét. 12

13 IV. Ellenőrző Bizottság 1.) Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. Az Ellenőrző Bizottság három főből áll, melyet a közgyűlés tagjaiból választ 5 évre titkos szavazással, azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A Ellenőrző Bizottság feladata továbbá az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A felügyelő szerv ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja az egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő szerv köteles hatáskörének megfelelően a közgyűlést vagy az ügyvezető szervet értesíteni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a.) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára- annak megtételétől számított 30 napon belül intézkedés céljából össze kell hívni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. 2) Az Ellenőrző Bizottság tagja az a magyar állampolgár, nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 3) Az Ellenőrző Bizottság tagjai a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. Az Ellenőrző Bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 4) A közgyűlés választja az Ellenőrző Bizottsági tagokat. Az Ellenőrző Bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. 5) Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az Ellenőrző Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az elnökhöz intézi. 6.) Az Ellenőrző Bizottság működése Az Ellenőrző Bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. Az Ellenőrző Bizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a 13

14 jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottság feladata és hatásköre: Az Ellenőrző Bizottság tagjai az Ellenőrző Bizottság elnökének irányításával ellenőrzik az egyesület működését és gazdálkodását. Jogosultak erre vonatkozóan tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Elnökségtől, illetve a munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálhatják. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról tudomást szereznek, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel; az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Az Ellenőrző Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. Az Ellenőrző bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza meg. 7.) Az ellenőrző bizottság tagjainak felelőssége Az ellenőrző bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. V. A vezető tisztségviselőkre, a ellenőrző bizottsági tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, kizáró okok és követelmények 1.) A vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények és kizáró okok: a. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. b. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. c. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. d. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen 14

15 szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. e. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. f. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 2.)Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. 3.)A vezető tisztségviselő felelőssége A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 4.) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 5.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki a.) döntéshozó szerv illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 6.) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, 15

16 d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 7./ A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani és a vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. 8./ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: - határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, - megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével, - közgyűlés általi visszahívással - lemondással, - vezető tisztségviselő halálával, - vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, - a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 9./ Az egyesület tagjai a közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozattal a vezető tisztségviselőt bármikor, indoklás nélkül visszahívhatják. 10./ A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett és a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá. VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 1.) Az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre, ilyen tevékenységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységet nem veszélyezteti, azzal, hogy a gazdasági-vállalkozási tevékenységből befolyt jövedelmet nem osztja fel, azt kifejezetten az egyesület céljának megvalósítására fordítja. 2.) Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt, és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. 3.) Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az Egyesület vagyoni eszközei Az Egyesület bevételei: a) tagdíjak, b) az Egyesület rendezvényeinek bevételei. c) a pártoló tagok anyagi hozzájárulásai, d) vállalkozási tevékenységből származó bevételek, e) egyéb (pl.: támogatások, adományok, jövedelemadó 1 %-a, kamatbevétel). Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg. 16

17 4. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. A kifizetések az elnök, az alelnök és a gazdasági vezető közül két személy együttes aláírása alapján teljesíthetők. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. Az egyesület bevételeit a VI. 6./ pont szerinti részletezésben, költségeit, ráfordításait (kiadásait) a VI. 7./ pont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az egyesületnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület nyilvántartásaira egyebekben a rá irányadó könyvvezetési szabályait kell alkalmazni. 5.) Az egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a évi CLXXV. Törvényben foglaltak, valamint a rá irányadó eg yéb hatályos jogszabályok szerint végzi. 6.) Az egyesület az államháztartás alrendszereiből igénybe vett támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek. B. Beszámolási szabályok 1.) Az egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. 2.) Az egyesület beszámolója tartalmazza a mérleget (egyszerűsített mérleget), az eredménykimutatást (eredménylevezetést), kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. 3.) Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját és közhasznúsági mellékletet az üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon letétbe helyezni és közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. 4.) Ha az egyesület saját honlappal rendelkezik a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is akként, hogy a saját honlapon közzé tett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő 2. üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja. 17

18 5.) A civil szervezet beszámolója tartalmazza: a) a mérleget (egyszerűsített mérleget), b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. (3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg, amennyiben közhasznú, közhasznúsági mellékletet is készíteni. A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. C. Adományg yűjtés szabályai: 1./ Az eg yesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. 2./ Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető és nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. VII. Az egyesület megszűnése 1./ Az egyesület megszűnése: - jogutódlással történő megszűnés: az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. - jogutód nélküli megszűnés: o határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; o megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéshez kötött és e feltétel bekövetkezett; o a tagok vag y alapítók kimondják megszűnését, vag y o az arra jogosult szerv megszünteti és a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli, o az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy o az eg yesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 2.) Rendelkezés a fennmaradó vagyonról - Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. - A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 3.) A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén - Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. 18

19 - Az egyesület jogutód nélküli megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett. 4./ A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény szabályait a civil törvény 10. -ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A civil szervezet végelszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (Ctv.) rendelkezéseit a Civil törvény II. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A Szegedi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel nemperes, illetve peres eljárásokra. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a évi V. törvényben, a évi CLXXV. tv-ben foglaltak, valamint a hatályos pénzügyi, vagyonkezelési és számviteli szabályok az irányadók. Az Alapszabályban, illetve az egyesület más szabályzatában összefoglalt rendelkezések értelmezésére az elnökség jogosult, állásfoglalása valamennyi tagra nézve kötelező. Jelen alapszabályt az Egyesület Közgyűlése a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 2014.október 09-én fogadta el. Az elnök a közgyűlés felhatalmazása alapján jelen Alapszabályt, mint a tagok akaratával mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írja alá. Szeged, október 09. Elnök Záradék: Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának 19

20 20