MAGYAR MMA (Mixed Martial Arts) Prémium Liga Szervezet Alapszabálya

Átírás

1 MAGYAR MMA (Mixed Martial Arts) Prémium Liga Szervezet Alapszabálya 1

2 2013. november 20. Magyar MMA (Mixed Martial Arts) Prémium Liga Szervezet Alapszabálya a mai napon megtartott közgyűlésen elfogadott tartalommal I. Általános rendelkezések 1. * A szervezet neve: Magyar MMA (Mixed Martial Arts) Prémium Liga Szervezet A szervezet rövidített elnevezése: Magyar MMA Prémium Liga Szervezet * 2. A szervezet székhelye: 1215 Budapest, Árpád utca 6/B. V/47. Levelezési címe:1212 Budapest, Tiborc utca A szervezet honlapja: 4. A szervezet elérhetősége: info@mmapremiumliga.hu 5. A Szervezet célja, tevékenysége: A Szervezet célja: A Szervezet elsődleges céljának tekinti Kevert Harcművészet (MMA) sportág keretein belül a tagjainak egymás közötti érdekegyeztetését, érdekképviseletét és érdekvédelmét. Az érdekvédelem magában foglalja különösen a Kevert Harcművészeti sporttevékenységet érintő egyéb szabályzatok véleményezését, javaslattételt, valamint a Magyar és Nemzetközi Szövetségekkel illetve tagjaival való egyeztető tárgyalások kezdeményezését és folytatását az MMA sportág tevékenységében. A Szervezet tevékenységével segíteni kívánja a tagok munkáját, valamint szakmailag és erkölcsileg hozzájárul a magyar MMA sport fejlődésének elősegítéséhez, a sportág népszerűsítéséhez. Ennek keretében a Szervezet magas szintű versenyeket és tornákat is szervez. A Szervezet által megrendezett sporteseményeken a Szervezet tagjain illetve azok versenyzőin kívül más személyek is részt vehetnek, illetve részesülhetnek a Szervezet szolgáltatásaiból. A Szervezet kiemelkedő gondot fordít a kül- és belföldi partnerkapcsolatok kiépítésére, ápolására is. A Szervezet fenti céljának megvalósítása érdekében: A Szervezet hatékonyan képviseli és érvényesíti tagjainak érdekeit az MMA sportot érintő valamennyi kérdésben. A Szervezet - lehetőségei szerint - köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az MMA sport minél kedvezőbb jogi és gazdasági környezetben működhessen. A Szervezet, mint a magyar MMA sport meghatározó és véleményformáló szereplője, együttműködik az MMA sportban érdekelt szervezetekkel és magánszemélyekkel, különös tekintettel az amatőr és profi sportolókra. A Szervezet kötelezettsége továbbá, hogy megtervezze, megszervezze és végrehajtsa a jelen Alapszabály által kijelölt feladatokat, ennek érdekében megteremtse a kulturált és célszerű működéshez szükséges feltételeket. 2

3 A Szervezet tevékenységéhez támogatókat, szponzorokat szervez, pályázatokat nyújt be, ápolja és bővíti nemzetközi kapcsolatait. A Szervezet versenyrendszert állít fel és azon belül regionális és országos valamint nemzetközi, mint egyéni, mint csapat, prémiumversenyeket szervez. A versenyek lehetnek nyílt illetve meghívásos rendszerűek. 6. A Szervezet jogi formai működése; Demokratikus Társadalmi Sportszervezetként működik. 7. A Szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el. 8. A Szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból. II. A Szervezet Demokratikus működése! 1. A Szervezeti tagsági viszony formái: A. Rendes tagság B. Tiszteletbeli tagság A. Rendes tagság 1. A Szervezet tagja lehet bármely természetes és jogi személy, aki egyetért a Szervezet céljaival, elfogadja annak alapszabályát és vállalja a tagdíj megfizetését. 2. A tagsági viszony a) a megalakuláskor az Alapszabály elfogadásával, b) a későbbiek során a belépési nyilatkozat aláírásával jön létre. A belépési nyilatkozat elfogadása az elnökség hatáskörébe tartozik. 3. A tagsági viszony megszűnik: a) a Szervezet megszűnésével, b) a természetes személy tag halálával, c) jogi személy tag esetén a szervezet megszűnésével, d) a tag kilépésével, e) törléssel, f) kizárással. A tagsági viszony az a) és c) pont esetében a (cég)bírósági nyilvántartásból való törlés napján, a b.) pont esetén az esemény bekövetkezésének napján, a d) pont esetén a kilépésnek a Szervezet Elnökének történő írásos bejelentésének napján, az e) és f) pont esetében a törlésről, illetve kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. 4. Azt a tagot, akinek tagdíj hátraléka van és azt - ismételt írásos felszólítás ellenére - 15 napon belül nem rendezi, törölni kell a Szervezet tagjai közül. A felszólítás minden esetben tartalmazza a 3

4 jogkövetkezményekről törlés a Szervezet tagjai közül történő tájékoztatást, továbbá a tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A törlésről szóló határozat meghozatala az elnökség hatáskörébe tartozik. A törlésről szóló határozatot 15 napon belül írásban is, az átvételt igazolhatóan bizonyító módon (ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján), meg kell küldeni az érintett tagnak. Az Elnökség törlésről szóló határozata ellen az érintett, az írásos határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat. Az ez irányú fellebbezést az Elnökhöz kell benyújtani. A fellebbezés elbírálásáról a Szervezet közgyűlése határoz. A fellebbezés elbírálásáról (a fellebbezés elutasításáról és a tag törléséről, vagy a tag törlését kimondó Elnökségi határozat hatályon kívül helyezéséről) szóló közgyűlési határozatot 15 napon belül írásban is, az átvételt igazolhatóan bizonyító módon (ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján), meg kell küldeni az érintett tagnak. Az érintett tag a közgyűlési határozattal szemben a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéken jogorvoslattal élhet. * 5. A Szervezet alapszabályával, érdekeivel ellentétes tevékenységet kifejtő tag a Szervezetből kizárható. Kizárási okok lehetnek különösen: - a Szervezetet, annak alapszabályát súlyosan sértő tevékenység, - ha a tag nem tesz eleget kötelezettségeinek, - a Szervezet céljaival ellentétes, a Szervezeti tagsághoz méltatlan magatartás. 6. A kizárási eljárást az elnökség, vagy legalább három tag kezdeményezheti. Ennek alapján, 30 napon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A rendkívüli közgyűlésre az érintett tagot igazolhatóan bizonyító módon (személyes átvétel, ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján) meg kell hívni. A kizárásra okot adó körülmények vizsgálata a közgyűlésen történik. A közgyűlés bizonyítást vesz fel, az érintett tag számára pedig lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítékait, védekezését érdemben előterjessze. 7. A kizárásról szóló határozatot 15 napon belül írásban is, az átvételt igazolhatóan bizonyító módon (ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján), meg kell küldeni az érintett tagnak. A határozatban a tagot tájékoztatni kell a jogorvoslat lehetőségéről. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Az érintett tag a kizárást kimondó határozattal szemben a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéken jogorvoslattal élhet. * 8. A természetes személy tagok jogaikat személyesen, a jogi személy tagok pedig meghatalmazott képviselőjük útján gyakorolják. 9. A tagok jogai: a) a közgyűlésen való részvétel és ott a szavazati jog gyakorlása, b) a Szervezet szolgáltatásainak igénybevétele, c) javaslattétel a működés minden területén, d) választhat és választható a Szervezet szerveibe, e) a Szervezet működéséről bármikor tájékoztatást kérni, f) képviselet kérése, igénybevétele. 10. A tagok kötelezettségei: a) az alapszabály betartása, 4

5 b) az alapszabálynak megfelelő magatartás tanúsítása, c) a tagdíj megfizetése. A tagdíj megfizetése a tárgyhónap 15. napjáig esedékes. B. Tiszteletbeli tagság 1. A Szervezet tiszteletbeli tagja lehet az belföldi, vagy külföldi természetes személy, aki egyetért az Egyesület céljaival, elfogadja annak alapszabályát, ezen tisztségre felkérést kap és ezen felkérést elfogadja. 2. A tiszteletbeli tag felkérésére a Szervezet bármely tagja tehet javaslatot az Elnökségnek. Az Elnökség a felkérésre javaslatot készít, amit a közgyűlés elé terjeszt. A tiszteletbeli tagságra való felkérésről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A tiszteletbeli tagsági viszony a felkért személy erre vonatkozó elfogadó nyilatkozatával jön létre. 3. A tiszteletbeli tagsági viszony megszűnik: a) a Szervezet megszűnésével, b) a tiszteletbeli tag halálával, c) a tiszteletbeli tagságról való lemondással, d) a tiszteletbeli tagság megvonásával. A tiszteletbeli tagsági viszony az a) pont esetében a bírósági nyilvántartásból való törlés napján, a b) pont esetén az esemény bekövetkezésének napján, a c) pont esetén a lemondásnak a Szervezet Elnökének történő írásos bejelentésének napján, a d) pont esetében a felkérés visszavonásáról szóló közgyűlési határozat meghozatalának napján szűnik meg. 4. A Szervezet alapszabályával, érdekeivel ellentétes tevékenységet kifejtő tiszteletbeli tagtól a tiszteletbeli tagság megvonható. Ilyen ok lehet különösen: - a Szervezetet, annak alapszabályát súlyosan sértő tevékenység, - a Szervezet céljaival ellentétes, a Szervezet szelleméhez méltatlan magatartás. 5. A tiszteletbeli tagság megvonását az elnökség, vagy bármely tag kezdeményezheti. ennek alapján, 30 napon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A tiszteletbeli tagság megvonásáról a közgyűlés titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A tiszteletbeli tagság megvonásáról az érintettet igazolhatóan bizonyító módon (személyes átvétel, ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján) kel értesíteni. A tiszteletbeli tagságot megvonó közgyűlési határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. 6. A tiszteletbeli tag jogai: a) a közgyűlésen tanácskozási joggal való részvétel, b) a Szervezet szolgáltatásainak igénybevétele, c) javaslattétel a működés minden területén, d) erre vonatkozó felkérés esetén részvétel a Szervezet szerveinek működésében. 5

6 7. A tiszteletbeli tag kötelezettségei: a) az alapszabály tiszteletben tartása, b) a Szervezet erkölcsi támogatása, c) A Szervezettel kapcsolatos megnyilvánulásaiban a célkitűzések támogatása. III. A Szervezet Demokratikus felépítése! 1. A közgyűlés 1.1. A közgyűlés a Szervezet legfőbb szerve. A közgyűlést a tagok összessége alkotja A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi, illetve azt a bíróság elrendeli. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagsági viszonnyal kapcsolatos elnökségi határozat ellen benyújtott jogorvoslat elbírálása ezt szükségessé teszi. A közgyűlést az elnök hívja össze. A meghívóban szerepeltetni kell a közgyűlés, a megismételt közgyűlés helyét, idejét és a megtárgyalandó napirendet. A meghívót olyan időben kell megküldeni a tagoknak, hogy a kézhezvétel és a közgyűlés időpontja között legalább 5 napi időköz legyen. A közgyűlési meghívót az átvételt igazolhatóan bizonyító módon (személyes átvétel, ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján) kell a tagoknak megküldeni/kézbesíteni. A közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 5 nappal a Szervezet honlapján is közzé kell tenni A közgyűlés nyilvános. Zárt ülés tartására kizárólag a személyiségi jogok védelme, illetve adatvédelmi okból kerülhet sor. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagoknak több mint a fele (50 % + 1 tag) jelen van. Határozatképtelenség esetén a Szervezet - az eredetileg meghirdetett közgyűlés időpontját követő 1 órával, azonos helyen és napirenddel - megismételt közgyűlést tart, mely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az elnök a tagokat a közgyűlési meghívóban a megismételt közgyűlésre is meghívja. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napirendi pontjai tekintetében akkor határozatképes, ha az eredeti közgyűlési meghívó tartalmazta a távolmaradás jogkövetkezményére (a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes) való egyértelmű figyelmeztetést, továbbá a megismételt közgyűlés helyét és időpontját. A Szervezet közgyűléséről jegyzőkönyv készül A közgyűlés a határozatait - főszabályként - nyílt szavazással hozza. A tisztségviselők megválasztása, visszahívása, valamint a tag kizárása, illetve tiszteletbeli tagság megvonása tárgyában titkos szavazást kell tartani A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - határozathozatal egyszerű szótöbbséggel: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) a tisztségviselők (elnök, alelnök, elnökség tagjai) megválasztása és visszahívása, c) tag kizárása, d) törlésről szóló Elnökségi határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása, e) tiszteletbeli tag felkérése, tiszteletbeli tagság megvonása, f) megtárgyalja a Szervezet éves pénzügyi tervét és az előző évi pénzügyi terv alapján az éves beszámoló jóváhagyása a közgyűlés általános határozathozatala szerint, 6

7 g) saját ügyrendjének, munkamódszerének meghatározása, h.) döntés minden kérdésben, amelyet az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - határozathozatal minősített, kétharmados többséggel: a) a Szervezet feloszlásának kimondása, b) más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása, c) a tagdíj összegének megállapítása A közgyűlés által meghozott határozatokat - az ülésről készült jegyzőkönyvvel egyezően - be kell vezetni az Határozatok Könyvébe. A Határozatok Könyve tartalmazza: a) a határozat számát, sorszám/év megjelöléssel, b) a határozat szó szerinti szövegét, c) a határozathozatal időpontját, d) a határozat hatályba lépésének időpontját, e) a határozathozatalban részt vettek nevét, a leadott szavazat megjelölésével (igen, nem, tartózkodott) A Szervezet biztosítja, hogy a Szervezet működéssel kapcsolatos irataiba bárki betekinthessen. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekinteni kívánt iratkör megjelölésével. A Szervezet a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően, a lehető legrövidebb időn, legfeljebb 8 napon belül a Szervezet székhelyén biztosítja. Az iratokba való betekintés jogánál az adatvédelmet és a személyiségi jogokat figyelembe kell venni A Szervezetet a közgyűlés és az elnökség határozatait, a szolgáltatások igénybevételi módjának adatait, a működés adatait, a beszámolókat a Szervezet internetes honlapján teszi közzé. 2. Az elnökség 2.1. A Szervezet tevékenységét 7 (hét) fős elnökség irányítja. Az Elnökség a Szervezet ügyintéző és képviseleti szerve. Az elnökség elnökét, alelnökét és tagjait a közgyűlés határozott időre, öt éves időtartamra választja meg. Az elnökség elnöke, alelnöke és tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatók. Az elnökség tevékenységéről a közgyűlésnek köteles beszámolni Az elnökség szűkség szerint, de legalább félévente egyszer ülésezik. Az elnökségi ülés nyilvános. Zárt ülés tartására kizárólag a személyiségi jogok védelme, illetve adatvédelmi okból kerülhet sor. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. A meghívóban szerepeltetni kell az ülés helyét, idejét és a megtárgyalandó napirendet A meghívót olyan időben kell kiküldeni, hogy az ülés ideje és a kézhezvétel között legalább 5 napi időköz legyen. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül. Az elnökségi ülésre szóló meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal az Szervezet honlapján is közzé kell tenni Az elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább 4 tag jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 7

8 2.4. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a) a tagsági viszony körében: - döntés a tagsági viszony keletkezéséről, - döntés a tag törléséről, b) döntés minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, c) az éves beszámoló elkészítése 2.5. Az elnökség feladata különösen: a) az éves munkaprogram elfogadása, b) az éves költségvetés elfogadása 2.6. Az Elnökség által meghozott határozatokat - az ülésről készült jegyzőkönyvvel egyezően - be kell vezetni az Elnökségi Határozatok Könyvébe, mely tartalmazza: a) a határozat számát, sorszám/év megjelöléssel, b) a határozat szó szerinti szövegét, c) a határozathozatal időpontját, d) a határozat hatályba lépésének időpontját, e) a határozathozatalban részt vettek nevét, a leadott szavazat megjelölésével (igen, nem, tartózkodott). 3. Az elnök 3.1. Az elnök látja el az Egyesület elnökségének vezetését Az elnök feladatai különösen: a) gondoskodik az elnökség üléseinek összehívásáról, b) vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit, c) felelős a Szervezet törvényes és alapszabály szerint működéséért, d) az elnökség nevében gyakorolja a munkáltatói jogokat a Szervezet munkavállalói felett, e) dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés, illetve más szerv hatáskörébe. 4. Az alelnök 4.1. Az alelnök az elnök általános helyettese Az alelnök - az elnök akadályoztatása esetén - az elnökkel azonos jogkörrel és hatáskörrel képviseli a Szervezetet. Az alelnöknek meg kell győződnie az elnök akadályoztatásáról és erről érdemben nyilatkoznia kell az elnökség felé, oly módon, hogy indítványozza a rendkívüli elnökségi ülést, melyen az elnökség tagjainak beleegyező határozata alapján képviselheti a Szervezetet. 8

9 4.3. Az alelnököt az Elnökség külön feladatok ellátásával is megbízhatja. A megbízatás tárgyáról és az ellátandó feladat terjedelméről az Elnökség határozatot hoz. 5. A tisztségviselők visszahívása 5.1. Amennyiben az Elnökség elnöke, alelnöke, vagy tagja a Szervezet alapszabályával, érdekeivel ellentétes tevékenységet fejt ki, tisztségéből visszahívható. Visszahívási okok lehetnek különösen: - a Szervezetet, annak alapszabályát súlyosan sértő tevékenység, - ha az elnökség elnöke, alelnöke, vagy tagja nem tesz eleget kötelezettségeinek, - ha az elnökség elnöke, alelnöke, vagy tagja a Szervezet céljaival ellentétes, vezető tisztségviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít A visszahívási eljárást legalább három tag kezdeményezheti. Ennek alapján, 30 napon belüli időpontra rendkívüli közgyűlést kell összehívni. A rendkívüli közgyűlésre az érintett elnökségi tagot (elnököt, alelnököt) igazolhatóan bizonyító módon (személyes átvétel, ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján) meg kell hívni. A visszahívásra okot adó körülmények vizsgálata a közgyűlésen történik. A közgyűlés bizonyítást vesz fel, az érintett elnökségi tag (elnök, alelnök) számára pedig lehetőséget kell biztosítani, hogy bizonyítékait, védekezését érdemben előterjessze A visszahívásról szóló határozatot 15 napon belül írásban is, az átvételt igazolhatóan bizonyító módon (ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján) meg kell küldeni az érintett elnökségi tagnak (elnöknek, alelnöknek). A határozatban az érintettet tájékoztatni kell a jogorvoslat lehetőségéről. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Az érintett a visszahívást kimondó határozattal szemben a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéken jogorvoslattal élhet. * 6. Jogorvoslat 6.1. A Szervezet közgyűlésének, illetve elnökségének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéken megtámadhatja (jogorvoslattal élhet). * 7. A határozatok közlése az érintettekkel 7.1. A Szervezet közgyűlésének, illetve elnökségének határozatát az érintettel, illetve érintettekkel a határozat meghozatalát követő 15 napon belül írásban is közölni kell, az esetleges jogorvoslatra utaló tájékoztatással együtt [Alapszabály 6.1. pont]. Az írásos közlést az érintettnek az átvételt igazolhatóan bizonyító módon (ajánlott-tértivevényes postai küldemény útján) kell megküldeni. IV. Összeférhetetlenségi szabályok! 1. A Szervezet elnöke, alelnöke, az elnökség tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.. 9

10 2. Az elnökség elnöke, alelnöke és tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685 b) pontjában meghatározott hozzátartozói, vagy élettársai. 3. A közgyűlés, illetve az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezeti cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. V. Képviselet, aláírási jog! 1. A Szervezet képviseletét a Szervezet elnöke látja el, aki önálló aláírási joggal rendelkezik. Az elnök az Elnökség tagjainak egyes konkrét ügyek ellátására meghatalmazást adhat. 2. A Szervezet bankszámlája feletti rendelkezési jogot a Szervezet elnöke önállóan gyakorolja. VI. A Szervezet gazdálkodása! 1. A Szervezet önálló jogi személy, mely vagyonával önállóan gazdálkodik. 2. A Szervezet bevételei különösen: a) tagdíj, b) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól a szervezeti célra, vagy működési költségek fedezésére kapott támogatások, adományok, c) a Szervezet cél szerint tevékenységéből származó bevételek, d) pályázat útján elnyert támogatások, e) vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 3. A Szervezet költségei, különösen: a) a tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), b) egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. 4. * A Szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredménye nem osztható fel, az csak az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítható. A Szervezet sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak 10

11 kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése e rendelkezés alkalmazásában a sportegyesület alaptevékenységének minősül. * 5. A Szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 6. A Szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez cél szerinti tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésére nem használhatja fel. VII. A Szervezet megszűnése! 1. A Szervezet megszűnik: a) feloszlással, b) más társadalmi szervezettel történő egyesüléssel, c) feloszlatással, d) megszűnésének megállapításával. 2. A Szervezet bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. A Szervezetnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. VIII. Vegyes és záró rendelkezések! 1. A Szervezet Demokratikus működésére az alapszabályban foglalt rendelkezéseken kívül az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak. * 2. A Szervezet éves bevétele várhatóan - nem haladja meg az ötmillió forintot, ezért elkülönült ellenőrző szerv létrehozása nem kötelező. 3. A Szervezet befektetési tevékenységet nem kíván folytatni, ezért Befektetési Szabályzat készítése nem szükséges. 4. A Szervezet Demokratikus Társadalmi sportszervezetként működik, ezért rá a sporttörvény szabályai vonatkoznak. 11

12 5. A jelen Alapszabályt a Szervezet november hó 20. napján megtartott közgyűlése elfogadta. Alulírott Marián György elnök igazolom, hogy a létesítő okirat jelen szövege megfelel a létesítő okirat elfogadott és hatályos tartalmának. Budapest, év november hó 20. napján 12