IPARTESTÜLETEK REGIONÁLIS SZÖVETSÉGE. ALAPSZABÁLY módosításokkal

Átírás

1 IPARTESTÜLETEK REGIONÁLIS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY módosításokkal 1

2 I. Általános rendelkezések 1.1. A Szövetség neve: Ipartestületek Regionális Szövetsége A Szövetség rövidített neve: IRSZ Az Alapszabályban: Szövetség 1.2. A Szövetség székhelye: 1077 Budapest, Wesselényi u A Szövetség működési területe: Magyarországon területi működésű, Budapest, Pest megye, Heves megye és további csatlakozó 3 megye, összesen 6 megyére kiterjedő A Szövetség határozatlan időre alakul A Szövetség jogi személy, amely a évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 4..-ban meghatározott egyesület, azon belül a 4.. (3) bekezdésében meghatározott szövetség. A Szövetség feladatait az Alapszabálya, a évi CLXXV. törvény, és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. Törvény (továbbiakban PTK.) figyelembevételével látja el A Szövetség regionális, területi működésű munkáltatói érdekvédelmi, érdekképviseleti, érdekérvényesítő szervezet A Szövetséget az elnök, az alelnökök, a főtitkár képviselhetik, az Alapszabályban, az SZMSZ-ben meghatározott feltételek szerint A Szövetség tevékenységét ideológiai befolyásoktól mentesen végzi, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a Szövetség pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. II. A Szövetség alapcélja, célja, célszerinti tevékenysége, feladatai 2.1. A Szövetség alapcélja, célja: A Szövetség területi határain belül működő és Szövetséget alkotó tagszervezetek, így a szövetségi tagok, a tisztes magyar ipar hírnevét ápolva, az egyes szolgáltató kézműves egyéni és társas vállalkozások, mikro-, kis- és közepes vállalkozások érdekeinek védelme, érdekképviselete az egyeztetett érdekérvényesítés, a törvényhozásnál, az érdekegyeztető fórumokon, az államigazgatásnál, az önkormányzatoknál, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleteknél, szükség esetén a nemzetközi szervezeteknél. A Szövetség alapcélja az érdekképviseleti rendszerrel szembeni bizalomvesztés megszüntetése, főként a kisipar, a szolgáltatóipar munkájának magas szinten történő elismerése, megbecsülése, valamint az, hogy a Szövetség a munkaadókat képviselők más szervezetekkel párbeszédet folytasson a közös egységes fellépés érdekében. 2

3 A Szövetség célja, hogy a területi határain belül összetartsa a Szövetséget alkotó ipartestületeket, valamint a kapcsolatrendszerén keresztül segítse a szakmai munkájukat, az ipartestületekhez tartozó mikro-, kis- és közepes vállalkozások működési feltételeit javítsa A Szövetség célja, hogy a közös érdekeiket elsődlegesen a szakmai, gazdasági, jogi szempontok figyelembevételével egyeztessen, majd az együttes elvek alapján képviselje a tagjait A Szövetség célja, hogy elősegítse a szabad vállalkozást, a szolgáltatást, és a mikro-, kis- és közepes vállalkozást, és a gazdasági környezet fejlődését A Szövetség célszerinti tevékenysége: A Szövetség célszerinti tevékenységének tekinti, hogy a 2009 óta működő Középmagyarországi Ipartestületek Szövetsége Közhasznú Nonprofit Kft. akkreditált szakképző rendszerét, oktató, képző kapacitását nagymértékben bővítse, főként a hiány szakmáknál, a Szövetség működési területén belül segítse elő a szakképzett utánpótlás biztosítását Gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokat, piaci információkat nyújt, szakmai konzultációkat, szakmai oktatást, továbbképzést, tanácsadást, piac- és közvélemény kutatást, adatbanki szolgáltatást, partner közvetítést, és más gazdaságélénkítő hatású háttértámogatást biztosítson A Szövetség területi határain belül az ipartestületek, szervezetek fokozott együttműködését segítse elő, egyben a különböző szakterületeken ellátja tagjai érdekképviseletét, érdekegyeztető és a kapcsolattartó feladatokat az érdekvédelmi szempontok figyelembevételével A gazdasági kamarák felkérésére azok igénye szerint szakmai és egyéb érdekképviseletet lát el Pályázatokon a részvételnél segítséget, tanácsot ad. Szakmai kiállítást, szakmai tanulmányutakat szervez tagjainak és kívülállóknak (díjtalanul, vagy önköltség térítéssel, vagy térítés ellenében). A Szövetség jogosult saját nevében pályázatot benyújtani Jogszabályfigyelés, széleskörű információs rendszer működtetése, igény esetén jogi és közgazdasági tanácsadás szervezése, nyújtása az érdekképviseleti keretek között a Szövetségbe tömörült ipartestületi tagoknak önköltségi térítés ellenében, vagy kívülállóknak térítés ellenében Véleményt nyilvánít minden, a gazdaságot érintő ipari, vagy főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozások helyzetét befolyásoló ügyben A Szövetség céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 3

4 2.3. Érdekképviseleti tevékenysége körében kiemelt feladatai: Kezdeményezi, koordinálja, szervezi, tagjaival, a küldöttekkel együttműködve, főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, az ipari vállalkozások (vállalkozók) összehangolt fellépését mindazon kérdésekben, melyek a szakterület jó hírneve és a vállalkozások érdekeinek érvényre juttatása körében bármely téren felmerülnek A Szövetség tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglal főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, az ipari vállalkozásokat érintő szakmai gazdasági és szakmapolitikai kérdésekben, biztosítva a kisebbségi különvélemény megjelenítését is Figyelemmel kíséri a szakmai vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését és az illetékes gazdaságirányítási szerveknél, kezdeményezi a vállalkozások érdekeit sértő szabályozók, intézkedések felülvizsgálatát és módosítását Elősegíti a kézműipari mikro-, kis és középvállalkozások támogatási rendszerének fejlesztését, fejlődését A Szövetség együttműködés keretében, megállapodás alapján, részt vesz a gazdasági kamarák állásfoglalásainak szakmai megalapozásában A Szövetség kiemelt feladatának tekinti, hogy az érdekképviseleti szervezetekkel, akkreditált intézményekkel, közös együttműködéssel gazdasági tevékenységek, oktatás végzése eseti megállapodásokkal, jogszabályok alapján, megállapodásokat, szerződéseket köt, a szervezet céljainak megvalósítása, gazdaságos működés feltételeinek biztosítása érdekében A Szövetség az érdekképviseleti tevékenységet ellátó tagszervezeteinek, társadalmi vezetőinek és ügyvezetőinek koordinált felkészítéseket, továbbképzéseket tart, feladataik jobb ellátása és szélesebb körű tájékoztatásuk érdekében A Szövetség tagszervezetei, tagjai a mikro-, kis- és közepes vállalkozások részére, tevékenységüket segítő szaktanácsadást folytat és különféle szolgáltatásokat biztosít, illetve szolgáltató rendszereket működtet A Szövetség kiemelt feladatának tekinti a szakmai képzés, továbbképzés, munka-, tűzés környezetvédelmi, valamint igény szerint egyéb oktatások szervezése, munkaadóigazdasági szerepe társadalmi elismertsége, valamint szaktudása növelése célját szolgáló oktatási anyagokat fejleszt, akkreditáltat együttműködve az oktatási intézményekkel, oktatási cégekkel, társaságokkal A Szövetség részéről szakemberekkel a pályázatok készítésénél a tagszervezeteket, tagokat szervezetten segíti a pályázatok értelmezésében informálja a különböző témakörökben A Szövetség megbecsülésben és elismerésben részesíti mindazokat az iparosokat, vállalkozókat, továbbá azon személyeket, akik a Szövetség tagjaként kimagasló, példamutató 4

5 tevékenységükkel, az iparos közösségért vállalt munkájukkal kitüntetésre, elismerésre érdemessé váltak A Szövetség fellép az általánosan elfogadott normáktól eltérő vállalkozói magatartással szemben. Ezzel összefüggésben tagjai számára vállalkozói, szakmai, etikai bizottságot működtet, együttműködve a kamarai etikai bizottságokkal a Szervezeti Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) szerint A Szövetség szorgalmazza a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést A Szövetség támogatja az ipari-, mikro-, kis- és közepes vállalkozások folytatásához szükséges szakképesítési normák előírását és alkalmazását elősegítve az egységes, magas szintű szakképzést és utánpótlást A Szövetség külföldi ipari vállalkozói és kereskedelmi kapcsolatok létrehozását elősegíti tagjai részére A Szövetség ellát minden olyan feladatot, amelyet a Küldöttgyűlés, az Alapszabály és a jogszabály részére lehetővé tesz, amivel a tagszervezetek, tagok megbízzák Külön küldöttgyűlési határozat vagy elnökségi határozat alapján a Szövetség SZMSZében rögzített formában alapítványt, oktatási kft-t, nonprofit szervezetet, valamint gazdálkodó szervezetet, szakmai tagozatokat, munkabizottságokat hozhat létre és működtethet a mindenkori jogszabályoknak megfelelően A Szövetség feladata és kötelessége az Elnökségen keresztül, hogy tevékenységi körét meghatározza, listáját jelenleg TEAOR kódok az Alapszabályhoz mellékletként csatolja. III. A Szövetség tagsága 3.1. Az alapítók szándéka szerint az Ipartestületek Regionális Szövetsége a területi működésére vonatkozóan Magyarországon 6 megyére terjedhet ki, az alapításkor Budapestre, Pest megyére és Heves megyére, majd további 3 a Szövetségbe belépési szándékú megyére. Az Ipartestületek Regionális Szövetségnél a tagsági viszony önkéntes tagság. A Szövetségnek rendes, pártoló, regisztrált és tiszteletbeli tagjai lehetnek Rendes tagjai lehetnek a Szövetségnek olyan egyéni és társas vállalkozásokat tömörítő ipartestületek, továbbá más, a mindenkori vállalkozásokról szóló törvények hatálya alá tartozókat tömörítő jogi és nem jogi személyiségű szervezet, szövetség, amelyeket a Törvényszék nyilvántartásba vett, a Szövetségbe Belépési Szándéknyilatkozatban kéri felvételét, mellékeli az Alapszabályát, és nyilatkozik a szervezetét képviselő személy nevéről. Elfogadja a Szövetség Alapszabályát, vállalja, hogy a szervezetében bekövetkező adatváltozásokat, személyi változásokat 30 napon belül a Szövetséggel közli. 5

6 Tagsági, képviseleti jog: Az alapítók szándéka szerint a szövetségi tagsági viszony az alapítók tagságán túl, összesen 6 megyére kiterjedő területi határán belül a Szövetséghez a csatlakozni szándékozó szervezetek képviselői belépési szándéknyilatkozatával, majd a Szövetség elnöksége által történő elfogadásával jön létre. A belépni szándékozó az elnökség határozatáról, az időarányos tagdíj mértékéről írásban tájékoztatást kap, a tagdíj Szövetséghez való beérkezésével párhuzamosan történik meg a tagregisztráció, amiről a tagszervezeti tag írásban ismételten értesítést kap. A szövetségi tagság felvétel elutasítása esetén a Küldöttgyűléshez lehet fellebbezni A Szövetségben a rendes tagok tagsági jogaikat, a tagsági jogviszony létesítése és megszüntetése, tekintetében, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett képviselő útján gyakorolják. A Szövetség küldöttgyűlésén gyakorolható szavazati jogukat az előzetesen írásban bejelentett, a választási ciklus időtartamára meghatalmazott küldött útján gyakorolhatják. A küldött képviseleti joga a képviseleti jog megszűntetésével, a küldött meghatalmazás időtartamának megszűnésével, vagy a delegáló ipartestület Szövetségből való kilépésével, a küldött visszahívásával, vagy a képviselő küldött vagy a meghatalmazott küldött lemondásával szűnik meg A Küldöttgyűlésen a szavazati jog gyakorlása esetén a rendes tag, képviselő, vagy a szervezete által meghatalmazott küldött 1 szavazattal rendelkezik A Szövetség rendes tagjává olyan jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező ipartestület, a Civil törvény alapján alakult szervezet válhat, amely: Nyilatkozik a belépési szándékról, Elfogadja a Szövetség célját (céljait), A létesítő okirat alapján a Szövetség tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja, Tevékenységét főként a mikro-, kis- és közepes vállalkozásban végzi, Magyarországon a Szövetség területi határain belül van a székhelye (Alapszabály III.3.1.), Nem áll felszámolás, vagy végelszámolás alatt, törlése nincs folyamatban, A Szövetség taggá választja, A taggá választásról az elnökség határoz A Szövetség pártoló tagja olyan lehet, aki/amely: Bármely belföldi vagy külföldi jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli szervezet. 6

7 A Szövetség pártoló tagja kíván lenni A Szövetség tevékenységét időszakosan vagy rendszeresen vagyoni hozzájárulással támogatni kívánja, aminek mértékét az Elnökség határozza meg és fogadja el Nem jogosult a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételére (Alapszabály II és a II ) A Szövetség pártoló taggá választ A pártoló tag a Szövetség szerveinek ülésén, küldöttgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt a döntéshozatalban és vezető tisztségviselővé nem választható, és szavazati joga nincs A pártoló taggá választásról az Elnökség határoz A pártoló tag által vállalt vagyoni hozzájárulást a Szövetség rendelkezésére kell bocsátania A pártoló tagság megszűnik, ha a tag a Szövetségből kilép A pártoló tagnak a kilépést írásban, igazolható módon kell előterjeszteni A pártoló tagnak a kilépésről szóló nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni A pártoló tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozatnak a tag, a képviselő általi átvételének napján szűnik meg A kilépés a pártoló tagot terhelő vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesít A pártoló tagság megszűnik a Szövetség általi felmondásával: Ha a pártoló tag a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget Ha a pártoló tag az Alapszabályban írt feltételeket nem teljesíti, a Szövetség a pártoló tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja A felmondásról az Elnökség dönt A Szövetség regisztrált tagja lehet bármely belföldi vagy külföldi jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet A regisztrált tag felvételéről és tagsági viszonyának megszüntetéséről az Elnökség dönt A regisztrált tag regisztrációs díj fizetésére köteles. A díj fizetése ellenében jogosult a Szövetség Alapszabályában a Szövetség feladatai körénél felsorolt szolgáltatásainak igénybevételére. (Alapszabály II és a II A regisztrációs díj, a külön díj és az igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározására az Elnökség jogosult A regisztrációs díj évente 8.000Ft, amit minden év március 15-ik napjáig banki átutalással, vagy készpénzben való fizetéssel lehet teljesíteni. 7

8 A regisztrált tag a Szövetség munkájában, küldöttgyűléseken tanácskozási joggal szavazati jog nélkül részt vehet, a Szövetségnél tisztséget nem viselhet, szavazati joga nincs A regisztrált tagság megszűnésének feltételei azonosak a pártoló tagság megszűnésének feltételeivel A Szövetség tiszteletbeli tagjává olyan személy válhat, aki/amely: A Szövetség célja szerinti területen vagy ahhoz kapcsolódó területen folytatott tevékenységet A Szövetség a szövetségi célok előmozdítása elérése érdekében végzett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ A Szövetség szerveinek ülésén, küldöttgyűlésein tanácskozási joggal vehet részt a döntéshozatalban és vezető tisztségviselővé nem választható, szavazati joga nincs A tiszteletbeli tagságot elfogadja a tag A tiszteletbeli taggá választásról az Elnökség határoz, elfogadásáról a Küldöttgyűlés dönt 50 % + 1 fő szavazattal. A tiszteletbeli tagságot a Küldöttgyűlés vonja vissza A tiszteletbeli örökös elnök címet az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés adhat 50 % + 1 szavazattal A szövetségi rendes tagság megszűnése: A tagsági viszony megszűnik a rendes tag kilépésével, a Szövetség általi felmondásával, a tag kizárásával, a tag halálával, vagy a Szövetség jogutód nélküli megszűnésével. A tagszervezetnek, rendes tagnak a kilépési szándékát az Elnökségnek írásban nyilatkozat formában kell bejelentenie. A tagsági jogviszony a lemondó nyilatkozat közlésével indoklás nélkül szűnik meg. Amennyiben a Szövetség tagszervezete, tagja a kötelezettségeiknek ismételten felszólítás ellenére nem tesz eleget, úgy a Szövetség Elnöksége 2/3-os szavazattal a szövetségi tagságából felfüggesztheti, a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Szövetség Küldöttgyűlése dönt. A Küldöttgyűlés döntéséről a tagszervezetet, rendes tagot írásban értesíteni kell. A tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével, a megszűnés napjával A rendes tagot az éves tagdíjfizetés elmulasztása esetén 15 napos határidő engedélyezésével írásban kell felszólítani kötelezettsége teljesítésére, azzal, hogy a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén milyen jogkövetkezményeket kell alkalmazni. A fizetési határidő eredménytelensége esetén a Szövetség tagnyilvántartásából az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján határozathozatal napjával törölni kell. A nyilvántartásból törölt rendes tag a törlést követő 30 napon belül, a hátralékos tagdíj egy összegben és a Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal történő megfizetése mellett írásban az 8

9 elnökségtől a tagsági viszony helyreállítását kérheti. Az Elnökség határozata ellen a Küldöttgyűléshez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a döntéséig a tagsági jogok nem gyakorolhatók. A fellebbezés tárgyában a legközelebbi Küldöttgyűlésen dönteni kell. A felhívást tértivevényes ajánlott levélben kell kiküldeni, vagy a felhívás átvételét egyéb módon kell igazolni. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagszervezetnek, rendes tagnak a Szövetséggel szembeni tartozását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint meg kell fizetnie. A tagsági viszony megszűnésével a rendes tag, tagszervezet a Szövetséggel szemben követelést nem támaszthat. A Küldöttgyűlés által kizárt tagszervezet, rendes tag a Szövetségbe újbóli belépési szándéka esetén, a belépést, a Szövetség küldöttgyűlése hagyja jóvá A szövetségi rendes tag kizárása: A tagnak jogszabályt, a Szövetség Alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten kirívóan sértő magatartása esetén a Küldöttgyűlés bármely szövetségi rendes tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, Az eljárást az Elnökség 2/3 szavazatával megválasztott három tagból álló kizárási bizottság folytatja le, 30 napon belül. Az eljárásban a tagot meg kell hallgatni, lehetőséget kell biztosítani védekezése előterjesztésére. Az eljárásban a rendes tag jogi képviselőt vehet igénybe A kizárási bizottság által írásban előterjesztett javaslat alapján az Elnökség teljes létszámának 2/3 szavazata felett dönt a tag kizárásról A rendes tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell A kizáró határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül, írásban fellebbezést lehet előterjeszteni a Szövetség elnökéhez A fellebbezés elbírálásra a Küldöttgyűlés jogosult A fellebbezés benyújtását követő első Küldöttgyűlésen amelyre a kizárt rendes tagot, és ha van, jogi képviselőjét meg kell hívni- az elnök és a kizárási bizottság ismerteti a kizárási bizottság előterjesztését, az elnökség határozatát, majd pedig az írásban benyújtott fellebbezést. A rendes tag, vagy jogi képviselője a fellebbezést szóban kiegészítheti A Küldöttgyűlésen az üggyel kapcsolatban bármelyik küldött kérdést tehet fel. Ezt követően az elnök által előterjesztett határozati javaslatról a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. A Küldöttgyűlés döntését, határozatát a rendes tag a Fővárosi Törvényszéknél megtámadhatja. 9

10 Negatív határozat alapján a rendes tagot a tagnyilvántartásból a Szövetség tagjai közül törölni kell A tagság megszűnése esetén a rendes tag a tagnyilvántartásból a Szövetség tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor törölhető, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a rendes tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el Az Elnökség törlést elrendelő határozatát az Elnökségnek közölnie kell a rendes taggal Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a rendes tagot a Szövetség tagjai közül törlik, tagsága megszűnik A Szövetség nyilvántartást vezet tagszervezeteiről, rendes tagjairól. A nyilvántartás tartalmazza a tagszervezet nevét, címét, taglétszámát, a tagság kezdetének dátumát, a rendes tag által fizetendő tagdíj összegét és a rendes tag által fizetett tagdíját,valamint a Küldöttgyűlésen történő tagszervezetet képviselő nevét A rendes tag jogai: A Szövetség tagszervezeteit taglétszámtól függetlenül, rendes tagjait azonos jogok illetik meg A rendes tag a Küldöttgyűlésen részt vehet, vagy a rendes tag állandó képviselő küldöttet meghatalmazhat a Küldöttgyűlésen való részvételre, amit az Elnökség fogad el A rendes tag vagy az állandó meghatalmazott küldött a Szövetség nyilvántartása alapján a Küldöttgyűlésen szavazhat A rendes tag, a rendes tagi képviselő küldött, ha az Alapszabálynak és a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz a szövetség bármely tisztségére választható A rendes tag, küldött a Küldöttgyűlésen annak napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet A rendes tag, küldött kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét A rendes tag és annak tagjai jogosultak igénybe venni a Szövetség tagjai részére biztosított szolgáltatásait A tagszervezet, mivel rendes tag, jogosult a bejelentett, regisztrált képviselője, vagy meghatalmazott Szövetséghez bejelentett küldöttje útján is részt venni a Szövetség munkájában A tagszervezet képviselője részéről a Szövetséghez bejelentett és a Szövetség Elnöksége által elfogadott képviselő vagy küldött választható a Szövetség bármely tisztségére az Alapszabály alapján, továbbá a tagszervezet minden rendes tagja jogosult a Szövetségnél bizottságokban feladatot ellátni. 10

11 A rendes tag a Szövetség tevékenységére vonatkozóan javaslattal, bejelentéssel, észrevétellel és kérdéssel fordulhat az Elnökséghez, a Szövetség tisztségviselőihez, ügyintézőihez A rendes tag, küldött a Küldöttgyűlés által hozott határozatot vagy határozatokat megtámadhatja a Fővárosi Törvényszéknél A rendes tag igényelheti a Szövetség által rendezett kiállításokon, bemutatókon és rendezvényeken való részvételt A rendes tag írásban kezdeményezheti a célirányos tevékenységet, szövetségi szakmai tagozatok, munkabizottságok létrehozását a Szövetség elnökségénél A tagszervezetek, rendes tagok a Küldöttgyűlés által megállapított éves tagdíjon felül, pénzbeli vagy természetbeni támogatásban, adományban, érdekvédelmi hozzájárulásban esetenként vagy folyamatosan részesíthetik a Szövetséget A tagszervezetek rendes tagok a Szövetséget szponzorálhatják a Szövetség folyamatos működése, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében a hatékony érdekvédelem eléréséért A rendes tag kötelezettségei: A Szövetség tagszervezetekre, rendes tagokra azonos kötelezettségek hárulnak A rendes tagság feltétele az Alapszabály III pont teljesítése mellett a Küldöttgyűlés által meghatározott mértékű tagdíj megfizetése A tagdíj összege a 2014-es és a 2015-ös évre vonatkozóan évente Ft. A tagdíjat egy összegben, minden év március 15-ig napjáig kell megfizetni. A fizetés történhet a Szövetség számlájára való átutalással, vagy készpénzben való megfizetéssel A Küldöttgyűlés által meghatározott éves tagdíjat a tárgyév március 15.-ig egy összegben kell megfizetni Az alapításkor az alapítók a működéshez vagyoni hozzájárulást nem adnak, kizárólag az éves tagdíjat fizetik meg, a ,- Ft-ot A Szövetség rendes tagja nem veszélyeztetheti a Szövetség céljainak megvalósítását és tevékenységét A Szövetség céljainak támogatása A tagszervezetek, rendes tagok kötelesek a Szövetség Alapszabályát, az SZMSZ-t, és a Szövetség testületei által hozott határozatokat betartani, valamint a Szövetség munkáját, hírnevét, elfogadottságát elősegíteni. A tagszervezetek, a rendes tagok a Szövetség alapcéljaival, céljaival, feladataival ellentmondó és azok megvalósítását veszélyeztető magatartást nem folytathatnak, az együttműködés során a határidős feladatokat a közösen meghatározott időtartamig kötelesek teljesíteni. 11

12 A tagszervezetek, rendes tagok kötelesek a Küldöttgyűlés által elfogadott feladattervet, az éves költségvetés tervezetet, azok megvalósulását munkájukkal, együttműködésükkel elősegíteni, a Szövetséggel, és annak többi tagjával együttműködni A tagszervezetek, a rendes tagok a Szövetséggel kötött megállapodásokban, szerződésekben foglaltakat kötelesek betartani, tartalmilag, szakmailag a megállapodásnak, szerződésnek eleget tenni, elősegíteni a Szövetség alapcéljainak megvalósítását, a gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében A Szövetséghez tartozó tagszervezetek, rendes tagok kötelesek jogkövető, korrekt piaci magatartást tanúsítani, az oktatás szervezésben, az egyértelmű információs anyagok közlésében, oktatás színvonalban, a vizsgáztatás rendszerekben együttműködni, valamint a tagszervezet, rendes tagok az iparos vállalkozókkal szembeni megtévesztésre irányuló magatartást, tevékenységet nem végezhetnek A tagszervezetek a szervezetében, valamint a rendes tagok a működési struktúrájukban bekövetkezett adatváltozásokat, személyi változásokat kötelesek 30 napon belül a Szövetséggel közölni A tagokra, vezető tisztségviselőkre, az FB-re vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok: A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben A vezető tisztségviselővel, FB tagokkal szembeni követelmények és kizáró okok: a.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. b.) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. c.) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. d.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. e.) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. f.) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 12

13 A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője A Szövetség felépítése, testületei 13 a.) Küldöttgyűlés b.) Elnökség c.) Felügyelő Bizottság IV. A Szövetség felépítése Szakmai Tagozatok, Munkabizottságok Ügyintéző szervezet 4.2. A Küldöttgyűlés általános rész A Küldöttgyűlés a Szövetség legmagasabb rangú testülete, amelyen minden szavazati joggal résztvevő tagszervezetet képviselő küldött egy szavazattal rendelkezik (Alapszabály III.2.2.-III.2.3. pontja alapján vesz részt, ahol választhat és választható) A rendes tag jogosult a Küldöttgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Küldöttgyűlésen minden Szövetséget alkotó tagszervezet, képviselő, rendes tag vagy az általa delegált küldött Alapszabály III figyelembevételével A tagszervezetek, tagok a Szövetséghez írásban előzetesen bejelentett adatokkal a Szövetség Elnöksége által elfogadott, Szövetségnél nyilvántartott küldött rendezett szövetségi tagdíj ellenében kap szavazócédulát. A Küldöttgyűlésen különböző megbízólevéllel meghatalmazott személy szavazati jogot nem kaphat, A Küldöttgyűlésre szóló meghívót a Szövetségből a tagszervezeti, tagi képviselőnek, küldöttnek a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, tértivevényes levélben, vagy visszaigazolható ben.. A Küldöttgyűlésen a pártoló-, regisztrált és tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal meghívottként vehetnek részt A Küldöttgyűlés meghívónak tartalmaznia kell: - a jogi személy nevét és székhelyét; - a Küldöttgyűlés idejének és helyszínének megjelölését; - a Küldöttgyűlés napirendjét, figyelemmel a Ptk.3: pontjaira. - a Küldöttgyűlés Ügyrendjét, aminek tartalmazni kell a Küldöttgyűlés tisztségviselőire tett névjavaslatokat, figyelembe véve a Ptk 3:71. d. pontját A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha a Törvényszék elrendeli, ha azt a Szövetség rendes tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

14 Az ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul a napirend kiegészítése: A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott 5 napon belül a rendes tagnak a Küldöttgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Küldöttgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában A Küldöttgyűlés helyszínét a Küldöttgyűlést összehívó elnök jelöli ki a meghívóban A meghívó a megismételt Küldöttgyűlés időpontját kell, hogy tartalmazza Ha a Küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha a Küldöttgyűlésen valamennyi részvételre jogosult küldött jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához Személyi kérdések, vagy a Szövetség vagyonát, vagy további tevékenységét jelentősen befolyásoló napirend tárgyalása esetén a levezető elnök zárt ülést rendelhet el. Zárt ülést kell elrendelni, amennyiben bármely küldött javaslatára a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel így határoz. A zárt ülésen a küldötteken kívül csak az érintett fél és a jegyzőkönyv vezetője vehet részt A Küldöttgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az összehívás az elnök feladata Elnökség döntése határozata alapján. Az éves Küldöttgyűlés legkésőbb május 30-ig meg kell tartani, ahol az éves beszámolót, a feladatterv végrehajtását, a feladattervet, a költségvetési beszámolót, a költségvetési tervezetet, az FB beszámolót és a következő évi tagdíj mértékét el kell fogadtatni. Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha a Fővárosi Törvényszék elrendeli, ha azt az Elnökség, a Felügyelő Bizottság kéri, vagy a szavazati joggal rendelkező tagszervezetek, képviselő tagok legalább egytizede ok cél meghatározásával írásban az Elnökségnél kezdeményezi A Küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező küldött több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt változatlan napirenddel megismételt Küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A megismételt és az eredeti Küldöttgyűlés között legalább fél órának kell eltelnie és az erre vonatkozó figyelmeztetést a küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához A Küldöttgyűlés levezető elnöke a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén az egyik alelnök, a levezető elnököt a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel választja meg. 14

15 A Küldöttgyűlés két főből álló szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt, és két jegyzőkönyv hitelesítőt választ egyszerű többséggel. A Küldöttgyűlésen tisztségviselő választásra kerül sor az esetben 3 főből álló szavazatszámláló bizottságot kell választani A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele részt vesz. Egy küldött 1 szavazattal rendelkezik, 1 szavazólapot kap, amit nem adhat át felhasználásra a Küldöttgyűlés alatt más személynek Döntéseit a jelenlévő küldöttek szótöbbségével, nyílt szavazással hozza Titkosan, írásbeli szavazással dönt a rendes tag kizárásáról hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásáról A választott tisztségviselőt, elnökségi tagot csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tag jelöltet megnevezik, a két kérdésről egy Küldöttgyűlésen kell határozni A Küldöttgyűlésen a küldött vagy küldöttek kérhetik, hogy a nem szavazat kerüljön a jegyzőkönyvbe nevesítve. A Küldöttgyűlés határozatait a határozatok tárában közzé kell tenni, továbbá a határozattal kapcsolatban érdekeltek részére tértivevényes levélben meg kell küldeni Az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok több mint háromnegyede A rendes tag kizárásáról hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásánál a jelenlévő küldöttek fele A Szövetség megszűnésének elhatározásához az összes küldött kétharmada Az elnökség valamely tagjának visszahívásához a jelenlévő küldöttek kétharmada Az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásához a jelenlévők több mint fele Az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához a jelenlévők több mint fele Határozathozatalok előtt a szavazati joggal rendelkezők számának változását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; 15

16 akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek tagja vagy alapítója; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben A Küldöttgyűlésről hangfelvételt és az alapján rövidített, stilizált jegyzőkönyvet kell készíteni, amely kiemelten tartalmazza a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és két hitelesítő írja alá. A Szövetséghez tartózó tagszervezetek küldöttei a jegyzőkönyvről en másolatot kapnak. A jegyzőkönyv hitelesítőknek biztosítani kell a hangfelvétel meghallgatását, majd a jegyzőkönyv hitelesítését követően a hangfelvételt további 30 napig meg kell őrizni A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: Az Alapszabály módosítása A Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása A tisztségviselők megválasztása, visszahívása A felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; Az éves költségvetés elfogadása, a következő évi tagdíj mértékének meghatározása Az éves beszámoló ezen belül az Elnökségnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása A tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt A jelenlegi és korábbi szövetségi tagok, a tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés Ha választanak könyvvizsgálót, akkor megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása és a végelszámoló kijelölése Döntés a kizárási bizottság javaslatáról Kizárási határozat elleni fellebbezésről való döntés. 16

17 A Küldöttgyűlés összehívása, rendje: A Küldöttgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni A Küldöttgyűlést az Elnökség határozata alapján az elnök hívja össze A meghívónak a Küldöttgyűlés kezdő napját 15 nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie, melynek a napirendi pontokat, az ügyrendet, valamint az azokhoz tartozó mellékleteket is tartalmaznia kell. Kivételt képez az alakuló ülés, ahol az előzetesen kiküldött napirend ¾ szavazati arány felett módosítható. Az alapítással együtt az alapítást követően helyszíni jelöléssel megtörténhet az Elnökség és az FB megválasztása, amire a meghívóban fel kell hívni a figyelmet. (Alapszabály IV pontjának figyelembe vételével.) Az alakuló, alapító ülésen kívül a Szövetség Küldöttgyűlése előtt biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően a Szövetség tagjai a Küldöttgyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek a Küldöttgyűlést megelőző 5 munkanapig A Küldöttgyűlést írásban kell összehívni postai úton, tértivevénnyel, vagy a tag által erre a célra megadott címre kiküldött Meghívóval a napirend, ügyrend és a mellékletek közlésével A Küldöttgyűlést össze kell hívni, ha a Fővárosi Törvényszék, a Felügyelő Bizottság elrendeli, vagy azt a Szövetség tagszervezeteinek, képviselőinek legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri A Küldöttgyűlés helyszínét a Küldöttgyűlést összehívó elnök jelöli ki a meghívóban A meghívó a megismételt Küldöttgyűlés időpontját, és a IV pontnál felsoroltakat együtt kell, hogy tartalmazza A Küldöttgyűlés levezető elnöke a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén az egyik alelnök. A levezető elnököt a Küldöttgyűlés egyszerű többséggel választja meg A Küldöttgyűlés nem nyilvános, a részvételi jogot a Küldöttgyűlést összehívó írásban a meghívóban biztosítja A Küldöttgyűlés két főből álló szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt, és két jegyzőkönyv hitelesítőt választ egyszerű többséggel. A küldöttgyűlési jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a 2 hitelesítő írja alá A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Szövetséget alkotó tagszervezeti küldöttek több mint fele részt vesz Szavazati joga annak a tagszervezeti képviselőnek, rendes tagnak, küldöttnek van, aki nem áll kizárási, vagy tagsági viszony felmondási, vagy kilépési, vagy törlési eljárás hatály alatt A Küldöttgyűlés döntéseit a jelenlévő küldöttek szótöbbségével, nyílt vagy titkos írásbeli szavazással hozzák. 17

18 A Küldöttgyűlés dönt a tisztségviselők, az Elnökség tagjainak, és az FB megválasztásáról 50 % + 1 fő szavazati aránnyal A Küldöttgyűlés dönt a tag kizárásáról hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásáról Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tag jelöltet megnevezik, a két kérdésről azonos napon megtartott Küldöttgyűlésen kell határozni A Küldöttgyűlés határozatait a határozatok tárában kell megjelenttetni A Küldöttgyűlésen a szavazatok aránya: Az Alapszabály módosításához a jelenlévő tagok több mint háromnegyed szavazata szükséges, amennyiben az eredeti és írásban kiküldött napirendben erre a javaslat szerepel A Szövetség feloszlásának elhatározásához az összes tag több mint háromnegyed szavazata szükséges Az Elnökség valamely tagjának visszahívásához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges A tag kizárásáról hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásánál a jelenlévő tagok több mint felének határozata alapján lehet dönteni Az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló elfogadásához a jelenlévők több mint felének szavazata kell Az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadásához a jelenlévők több mint felének szavazata kell Az Alapszabály kötelező rendelkezései a megismételt Küldöttgyűlés tekintetében: Akkor lehet tartani, ha a Küldöttgyűlés nem határozatképes Kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg, és hozható határozat, kivéve a tól ig témakörökben nem hozható határozat A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követően, azt követő legkorábbi fél óra elteltével későbbi időpontra hívható össze A megismételt ülés legfőbb szerve a Küldöttgyűlés esetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, azon az eredeti meghívóban kiírt napirendi pontok tárgyalhatóak A megismételt Küldöttgyűlés a tag kizárásáról hozott határozat elleni fellebbezés elbírálásáról, a Szövetség más szervezettel való egyesüléséről, szétválásáról vagy feloszlásáról, az Alapszabály módosításáról, a tisztségviselők visszahívásáról, csak akkor határozhat, ha a Küldöttgyűlés a meghívóban meghatározott kezdés időpontjában, azon a 18

19 küldöttek több mint fele részt vesz, és a küldöttek folyamatosan 50 % felett a helyszínen tartózkodnak A Szövetség képviseleti szerve, ügyintézés: A képviseleti szerv megnevezése Elnökség Az elnökség 7 ( hét) tagú. Tagjai az elnök, az általános alelnök, két alelnök, és három elnökségi tag az elnök: Csapó György (Budapest Főváros XVII. kerületi Általános Ipartestület) lakcím: 1181 Budapest, Havanna utca em általános alelnök: Németi Lajos (Ipartestületek Budapesti Szövetsége) lakcím: 1025 Budapest, Csalán u. 49/B alelnök: Cseh István (Eger és Vidéke Ipartestület) lakcím: 3300 Eger, Farkasvölgy u. 27. alelnök: Skribek Pál (Ipartestületek Pest Megyei Területi Szövetsége) lakcím: 2220 Vecsés, Toldy F. u. 65.akcím: elnökségi tag: Drimál István (Budapest Főváros XX-XXIII. kerületi Ipartestület, Egyéni és Társas Vállalkozások Érdekszövetsége) lakcím: 1114 Budapest, Villányi út 8. II. em. 3. elnökségi tag: Karikás Pál (Gyáli Ipartestület) lakcím: 2220 Gyál, Károlyi Mihály utca 20. elnökségi tag: Szúdy Péter (Vecsési Ipartestület) lakcím: 8200 Veszprém, Zrínyi u. 23. Fsz A képviseleti szerv tagjait az alapítók döntése szerint 4 éves időszakra választja Az Elnökség tagjai a Szövetség két Küldöttgyűlése között a Szövetség legfőbb irányító testülete A tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni, megbízással, meghatalmazással senki nem helyettesítheti Az elnökségi ülésen a határozathozatalnál az a tisztségviselő szavazhat, aki az Alapszabály III pontnak megfelel Az elnökségi ülésen határozatot hozni 1-1 témakörben 4 elnökségi tag jelenlétében lehet Amennyiben az elnökségi ülés a létszáma miatt határozatlanná válik, úgy a kiírt napirendi pontokban csak a következő elnökségi ülésen lehet határozatot hozni.

20 Nem lehet vezető tisztségviselő: Az Alapszabály III pont figyelembevételével Az elnökségi tagság megszűnése: A tisztségről való lemondással A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, egyben a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni, és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, amit a Küldöttgyűlés fogad el Visszahívással. A vezető tisztségviselőt bármikor visszahívhatják ok és cél meghatározással, ha figyelmeztetés ellenére folyamatosan megsérti az Alapszabályt, nem tesz eleget a tisztséggel járó kötelezettségének vagy súlyosan sérti a Szövetség céljainak elérését, feladatainak teljesítését Határozott időre választott Elnökség esetén a határozott idő lejártával Határozott időre választott Elnökség esetén - ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól Az elnökség feladata, általános rész: A Küldöttgyűlés által megválasztott hét fős Elnökség a két Küldöttgyűlés között a Szövetség irányító testülete. Feladata a Szövetség működésének irányítása a küldöttgyűlések közötti időszakban, a Küldöttgyűlés határozatainak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. Az elnökség szükség szerint, lehetőleg kéthavonta ülésezik. Állandó tanácskozási joggal rendelkező meghívott a Felügyelő Bizottság elnöke, akit akadályoztatása esetén a bizottság bármely tagja helyettesíthet. Az elnökségi tagság másra át nem ruházható. Az elnökségi ülés határozatképes, ha az elnökségi tagok közül 7 tagú elnökségből négy fő jelen van. Az elnökségi ülések a tagszervezeti képviselők részére nyilvánosak, azokon szavazati jog nélkül tagszervezeti, tagi képviselő részt vehet. A Szövetség elnöke meghatározott témakörben és időtartamra zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen csak az Elnökség tagjai, és az elnök által meghívottak vehetnek részt A Szövetség Elnöksége a tagszervezetek belső életére vonatkozó kötelező határozatot nem hozhat, a felek között megállapodásokat, szerződéseket azonban az Elnökség és az FB köteles figyelembe venni Az Elnökség feladatai, döntési rendje Az éves költségvetés elkészítése és annak a Küldöttgyűlés elé terjesztése A szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása. 20

21 A Szövetség jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése. Az SZMSZ-ben részletezve, az Alapszabály II pontjánál meghatározottak végrehajtása A Küldöttgyűlés összehívása, a tagszervezetek küldötteinek értesítése, valamint választás esetén a Jelölőbizottság 3 tagjának felkérése; A tagszervezetek, a tagság, a küldöttek nyilvántartása. A tagdíj nyilvántartása A Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése A Szövetség működésével kapcsolatos iratok kezelése, megőrzése A Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele Az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés Az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés vagy az elnök hatáskörébe Az Elnökség összehívás módja, rendje: Elnökséget írásban, igazolható módon pl. elektronikus levélben. (Az elnökségi ülés állandó meghívottja az FB elnök.) Az Elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz Az Elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza Az Elnökség döntéseiről határozatot hoz Az Elnökség határozatait közzé kell tenni a határozatok tárában Az Elnökség üléséről jegyzőkönyvet vezet A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az elnök vagy az általános alelnök írja alá Az Elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít az elnök Az elnök a Szövetséget önállóan képviseli, adott ügyekben vagy ügy csoportokban a képviseleti jogot átruházhatja alelnökre Az Elnökséget bármikor, de legalább kéthavonta össze kell hívnia Össze kell hívnia az Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik Az Elnökség soron kívüli intézkedései: Az Elnökség köteles az elnököt felkérni a Küldöttgyűlés összehívására a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha 21

22 a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy a Szövetség céljainak elérése veszélybe került Az összehívott Küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása Részvétel a Küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre Az elnök feladatai Az elnök egyszemélyben képviseli és megjeleníti a Szövetséget, annak nevében tárgyalásokat folytat. A Küldöttgyűlésnek és az Elnökségnek a határozatait végrehajtja Intézkedéseit a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig a Szövetség érdekeivel összhangban Az Alapszabály szerint gondoskodik a Szövetség számviteli nyilvántartásainak vezetéséről a jogszabályok figyelembevételével A kiadások számláit ellenőrzi Kezeli a Szövetség pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol Megbízólevelet, főtanácsos, tanácsos címet ad ki elnökségi határozat alapján, ellátja a munkáltatói feladatkört az ügyvezető szervezet tagjainál A Küldöttgyűlést az Elnökség döntése alapján összehívja, a célok megvalósításának veszélye esetén az Elnökség döntése nélkül is összehívhatja Alelnökön vagy főtitkáron keresztül vezeti a Szövetség tagnyilvántartását Alelnökön vagy főtitkáron, titkáron keresztül vezeti a határozatok tárát Az elnököt akadályozatása esetén az általános alelnök, vagy eseti meghatalmazás alapján az alelnökök egyike helyettesíti A határozathozatal rendje A Szövetség valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni Az elnökségi ülés jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az elnök vagy az általános alelnök írja alá Az Elnökség és a Küldöttgyűlés döntéseit határozatba foglalja A határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani. 22