I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, JOGÁLLÁSA

Átírás

1 T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S (változásokkal egységes szerkezetbe foglalva) Szerződő felek, mint a SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság tagjai társaságunk működésének szabályait jelen okiratban kívánjuk szabályozni, egységes szerkezetbe foglalva az alapítás óta bekövetkezett változásokkal és figyelemmel a évi IV. törvény rendelkezéseire. I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE, JOGÁLLÁSA 1. A társaság cégneve: SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 2. A társaság rövidített elnevezése: SOPRONTISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. 3. A társaság székhelye: 9400 Sopron, Ferenczy János u A társaság jogállása: a társaság kiemelten közhasznú fokozatú közhasznú szervezet 5. A társaság elektronikus levélcíme: tiszk@sopron.hu 6. A társaság honlapja: II. A TÁRSASÁG TAGJAI 1. Név: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhely: 9400 Sopron, Fő tér 1. Honlap: Nyilvántartási száma: Képviseli: Dr. Fodor Tamás polgármester Anyja neve: Roszkopf Mária Lakcím: 9400 Sopron, Kitaibel Pál u. 32/d. Az általa fenntartott intézmények: neve: Fáy András Közgazdasági, Üzleti és Postai Szakközépiskola címe: 9400 Sopron, Teleki Pál u. 26. OM azonosítója: neve: Handler Nándor Szakképző Iskola címe: 9400 Sopron, Halász u OM azonosítója: neve: Soproni Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola címe: 9400 Sopron, FerenczyJ. u OM azonosítója: neve: Vas és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium címe: 9400 Sopron, Ferenczy J. u. 7.

2 2 OM azonosítója: neve: Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola címe: 9400 Sopron, Petőfi tér 3. OM azonosítója: Név: Nyugat Magyarországi Egyetem Székhely: 9400 Sopron, Bajcsy Zsilinszky u. 4. Honlap: KSH törzsszám: OKM azonosító nyilvántartási szám: FI21120 Képviseletre jogosult neve: Dr. Faragó Sándor rektor Anyja neve: Guzmits Rozália Lakcím: 9400 Sopron, Fényi Gyula u. 26. Az általa fenntartott intézmény: neve: Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium címe: 9400 Sopron, Szt György u. 9. OM azonosítója: Név: DANUBIUS Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány Székhely: 9400 Sopron, Füredi sétány 8. Nyilvántartási szám: Pk /2002 Képviseletre jogosult neve: Süle Miklós elnök Anyja neve: Varga Ilona Lakcím: 9600 Sárvár, Dózsa Gy. u. 25. Az általa fenntartott intézmény: neve: Danubius Hotels Szakképző Iskola és Kollégium címe: 9400 Sopron, Füredi Sétány 8. OM azonosítója: III. A TÁRSASÁG FELADATA A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 2. (6) bekezdése alapján a tagok a Társaságot kiemelkedően közhasznú szakképzés-szervezési nonprofit gazdasági társaságként alapítják. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét a tagok nem vonhatják el, azt kizárólag a létesítő okiratában meghatározott tevékenységeikre fordíthatják [Kszt. 4. (1) bekezdés c) pont, Kszt. 14. (1) bekezdés]). A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei képviselő-választáson [Kszt. 4. (1) bekezdés d) pont].

3 3 A Társaság a Társasági Szerződése szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente nyilvánosságra hozza saját honlapján, a Kisalföld elnevezésű megyei napilapban és a tagok helyi időszaki kiadványai útján. [Kszt. 5. b) pont]. A tagok, mint a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervezetek kijelentik, hogy a Társaság az alapítók évi LXXVI. törvényben meghatározott szakképzési nevelési és oktatási, képességfejlesztési és ismeretterjesztési közfeladatainak szervezését látja el a továbbiakban. [Kszt. 5. a) pont]. A tagok a tagsági jogviszonyuk létesítésével egyidejűleg elfogadják a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/B. -ának (2) bekezdés szerint a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés összehangolásával kapcsolatban hozott döntéseket A Társaság tevékenységi területén igyekszik elősegíteni a munkaerő-piac igényeihez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés kialakítását. A Társaság szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot létesíthet és tarthat fenn (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/B. -ának (4) bekezdés a) pontja szerint). Részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint felnőttképzés szervezésében (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/B. -ának (4) bekezdés b) pontja szerint). Célja a minőségi szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosításának és a helyi munkaerőpiaci igények kielégítésének elősegítése, összehangolt az érdekelt és érintett felek egyetértésén alapuló szakképzés-fejlesztési irányok meghatározásának, a koordináció javításának, a fejlesztési források hatékony felhasználásának biztosítása, továbbá a szakmai képzés színvonalának és a szakmai tudás presztízsének növelése. Az iskolai rendszerű szakképzésben egyre növekvő számú hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók képzési problémáinak megoldásában történő segítségnyújtás a lemorzsolódás, a képzési rendszerből szakképesítés nélkül kilépők számának csökkentése érdekében. Elősegíti az összehangolt, ugyanakkor a helyi igényeket is figyelembe vevő moduláris rendszerű intézményi képzési programok létrehozását. A szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a társaság által, illetve a társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/B. -ának (5) bekezdés a) pontja szerint) A szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/B. -ának (5) bekezdés szerint). IV. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE 1. A Társaság a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 26. c) pont 4. alpontja szerinti nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, a 11. alpontja szerinti hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, valamint a 18. alpontja szerinti munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások tevékenységeket, mint közhasznú tevékenységet végzi. 2. A Társaság cél szerinti kiemelkedően közhasznú, közszolgáltató tevékenységei a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről (TEÁOR 2008) a továbbiakban: TEÁOR szerinti besorolásban:

4 Szakmai középfokú oktatás (főtevékenység) Általános középfokú oktatás Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Felsőfokú oktatás Máshová nem sorolt egyéb oktatás A Társaság általános közhasznú, közszolgáltató tevékenységei a TEÁOR szerinti besorolásban: Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés Oktatást kiegészítő tevékenység A Társaság vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez [Kszt. 4. (1) bekezdés b) pont]. A Társaság nem zárja ki, hogy a tagokon kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból [Kszt. 4. (1) bekezdés a) pont]. A társaság közhasznú a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet végez. A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen szerződésben meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. V. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA A társaság határozatlan időre jön létre. Az első üzleti év a társaság társasági szerződésének ellenjegyzésétől az év végéig tart. A további üzleti évek a mindenkori naptári évvel azonosak. A társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától a társaság cégbejegyzéséig előtársaságként működik. A hatósági engedélyhez kötött tevékenységek csak a társaság cégbejegyzését követően, az engedély birtokában végezhetőek. VI. A TÁRSADALMI KÖZÖS SZÜKSÉGLET KIELÉGÍTÉSÉÉRT FELELŐS SZERV A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szerv: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata. Cím: 9400 Sopron, Fő tér 1. Az önkormányzattal, azaz a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás nyilvános, azokba bármely érintett személy a jelen szerződésben meghatározott feltételekkel betekinthet. VII. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, AZ ALAPÍTÓK TÖRZSBETÉTJÉNEK MÉRTÉKE ÉS RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁNAK MÓDJA A társaság törzstőkéje Ft, azaz Hárommillió-háromszáznegyvenezer forint, mely teljes egészében készpénzből áll. A pénzbetétek összege alapításkor Ft. A tagok törzsbetétei: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata: Ft

5 5 Nyugat magyarországi Egyetem: Ft Danubius Hotels Szakiskola és Kollégium Alapítvány: Ft A tagok az alapításkor a társaság számlavezető bankjába a pénzbeli hozzájárulás 100 százalékát befizetik. VIII. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE ÉS A CÉGJEGYZÉS MÓDJA A társaságot az ügyvezető képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A cégjegyzés módja önálló. A társaság cégjegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégszöveg alá a társaság ügyvezetője a saját nevét önállóan, korlátozás nélkül írja alá, az aláírási címpéldány / aláírás minta / szerint. IX. A TÁRSASÁG ÉS A TAGOK KÖZÖTTI JOGVISZONY A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A társaság tagja üzletrészét a társaság másik tagjára szabadon átruházhatja. A tag üzletrészének adásvételi szerződéssel kívülállóra történő átruházása esetén a társaság többi tagját, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt ebben a sorrendben az átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag törzsbetétjét teljes mértékben befizette. A törzsbetét szolgáltatásának megfelelően az egyes üzletrészek a társasági törzstőke hányadában meghatározva a következők: Az üzletrészek mértéke a törzstőkéhez viszonyítva Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében 80 %, a Nyugat magyarországi Egyetem esetében 17 % és a Danubius Hotels Szakiskola és Kollégium Alapítvány esetében 3 %. A tagok mellékszolgáltatás teljesítést nem vállalnak. Pótbefizetésre a tag nem kötelezhető. 1. A taggyűlés X. A TÁRSASÁG SZERVEZETE A Társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amely a Társaság valamennyi ügyében jogosult dönteni. A taggyűlés teljes jogú részvevői a tagok, akik közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott tag útján is képviseltethetik magukat. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a cégvezető kijelölése esetén a cégvezető, a felügyelő bizottság tagja, valamint a könyvvizsgáló. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi kérdésekben történő döntési jogosultságok a határozathozatal módjának ( a jelenlévő tagok törzsbetéteinek nagysága szerint számított % os mértékben meghatározva ) megjelölése mellett:

6 a számviteli törvény szerinti éves beszámoló és közhasznúsági jelentés jóváhagyása azzal, hogy a beszámolóról a taggyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének és a könyvvizsgáló záradékot is magába foglaló jelentésének birtokában határozhat ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ) a Társaság üzleti tervének elfogadása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); a Társasági Szerződés módosítása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); a Társaság törzstőkéjének felemelése és leszállítása (a törzstőke emelése csak újabb törzsbetét befizetésével lehetséges) ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); az üzletrész felosztásának jóváhagyása; és az üzletrész bevonásának elrendelése ( a határozathozatalhoz a szavazatok 100 % os többsége szükséges ), az ügyvezető megbízása, visszahívása, díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a Társasággal munkaviszonyban is áll, felette a munkáltatói jogok gyakorlása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 75 % os többsége szükséges ); a könyvvizsgáló kijelölése, visszahívása, díjazásának megállapítása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 75 % os többsége szükséges ); felügyelő bizottság tagjainak kijelölése, visszahívása, díjázásának megállapítása, a felügyelő bizottság ügyrendjének elfogadása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); a tagok, az ügyvezető, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése (kártérítési igény érvényesítése), továbbá intézkedés az ügyvezető ellen indított perekben a Társaság képviseletéről ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); a Társaság átalakulásának, egyesülésének, beolvadásának, szétválásának, kiválásának, jogutód nélküli megszűnésének elhatározása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); azon szerződés megkötésének jóváhagyása, amely 6 a) egyedi értéke a nettó 60 millió forintot meghaladja ( a határozathozatalhoz a szavazatok 75 % os többsége szükséges ), b) egyedi értéke a nettó 120 millió forintot meghaladja ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ), c) amelyet a Társaság a saját tagjával, az ügyvezetőjével, annak közeli hozzátartozójával (Ptk b) pont), illetve élettársával köt ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ). A szerződés nettó értékének meghatározása során egy éven belül azonos szerződő féllel, azonos tárgyban kötött megállapodás értékét össze kell számítani. Az egy évet a szerződés aláírásától kell számítani; döntés a Társaság által történő hitelfelvételről ( a határozathozatalhoz a szavazatok 100 % os többsége szükséges ) a közhasznú szerződés megkötésével, illetve módosításával kapcsolatos döntések, azaz az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a Társaság a tagokon kívül a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység feltételeiről. (Ptk (1) bekezdés). Ezen szerződések a Ptk. 59. (3) bekezdése értelmében nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet [Ptk. 59 (1) bekezdés, 59. (3) bekezdés] ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges );

7 7 a Társaság munkaszervezetének kialakítása körében a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); a befektetési szabályzat elfogadása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok és más, a taggyűlés által meghatározott vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, rendszeréről szóló szabályzat megalkotása ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ) a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntéseivel összhangban a szakképzés fejlesztési irányára és a beiskolázási arányára tekintettel a társaság és a társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számának meghatározása, befolyásolva ezzel a pedagógusok létszámát (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/B. ának (5) bekezdés a) pontja szerint) ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); egyetértési jog gyakorlása a szakmai program tekintetében az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/B. ának (5) bekezdés b) pontja szerint) ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ) a társaság taggyűlése dönthet nem önkormányzati fenntartókkal (közoktatási) kötendő megállapodásokról ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ) a szakképzés szervezési társaság az általa ellátott feladatokra a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 88. ának (1) bekezdése szerint önálló fejlesztési tervet készít, amelyet a taggyűlés fogad el ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); a társaság célja a szakképzés egyéb szereplőinek bevonása a szakképzésbe, erre irányuló megállapodások megkötésére vonatkozó döntés meghozatala (a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 89/B. ának (3) bekezdés) ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); döntés a pályázatokon való részvételről, amennyiben az önrész több, mint 20%, vagy az 1 M Ft ot meghaladja ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ) dönt a Társaságban résztvevő fenntartók szakképzési intézményei felnőttképzési tevékenységének irányairól (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/B. ának (4) bekezdés b) pontja szerint) ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); dönt a szakképzés fejlesztés forrásbevonási rendszerének kialakításáról, dönt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalatoktól gyűjtött fejlesztési források felhasználásáról ( a határozathozatalhoz a szavazatok 100 % os többsége szükséges ); az érintett intézményekkel kapcsolatban munkaerő gazdálkodási rendszer tervet fogad el ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); a közös fejlesztési helyszínként megjelölt, és a tulajdonos fenntartótól használatba átvett tanműhelyekre (gyakorlati képzéssel kapcsolatos hatáskör) vonatkozó működési szabályzatokat fogad el ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ); véleményezési jogot gyakorol abban az esetben, ha valamelyik fenntartó saját hatáskörében átszervezi szakképzési intézményeit ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges )

8 elfogadja a társaságban érintett szakképzési intézmények működési területére érvényes modultérképet ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ) véleményezési joggal bír a 9 es beiskolázási csoportindítással kapcsolatban ( a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges ) mindazon ügyek, amelyeket jogszabály ( így a évi IV. tv (2) bek. b),c),d),e),f),g),i),o),p),t),u),v),w) pontokba foglalt hatáskörök ) a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, mely ügyekben a határozathozatalhoz a szavazatok 83 % os többsége szükséges. A taggyűlés egyhangú határozatára van szükség továbbá: a tagok Társasági Szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez; új kötelezettségek megállapításához; az egyes tagok külön jogainak csorbításához. 8 Az előbbiekben tételesen fel nem sorolt egyéb kérdésekben a taggyűlés határozatait a jelenlévő tagok törzsbetéteinek nagysága szerint számított háromnegyedes szótöbbséggel hozza. Az ügyvezető a taggyűlés határozatát annak meghozatalától számított 15 napon belül köteles írásban közölni a Társaság valamennyi tagjával, és azt köteles a határozatok könyvébe bevezetni. Az ügyvezető a taggyűlés döntéseinek érintettekkel való közlését a nyilvánosság útján is biztosítja. A taggyűlés határozatképes, ha azon a törzstőke legalább 83 % a képviselve van. A határozatképtelenség miatt első alkalommal megismételt taggyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt törzstőke, illetve a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes. A taggyűlést amennyiben a Társasági Szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik az ügyvezető hívja össze évente legalább egy alkalommal. Az éves rendes taggyűlést a gazdasági évet követő év május 10. napjáig össze kell hívni. Rendkívüli taggyűlés: szükség esetén bármikor összehívható. A szavazatok legalább 3 % ával rendelkező tagok a taggyűlés összehívását az ok és cél megjelölésével bármikor kérhetik. A taggyűlést a társaság székhelyére vagy telephelyére kell összehívni, ettől eltérni csak a tagok egyszerű szótöbbséggel hozott előzetes hozzájárulásával lehet. A taggyűlést a napirendi pontok közlésével, írásos meghívóval kell összehívni, a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 8 napnak kell lennie. A taggyűlés összehívására vonatkozó meghívót, mely tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés napját és a napirendi pontokat a taggyűlés napját legalább 8 nappal megelőzően az ügyvezető köteles a társaság honlapján megjelentetni azzal a külön tájékoztatással, miszerint a taggyűlés ülései nyilvánosak.

9 9 A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlést írásban, az eredeti napirendi pontok közlésével és a megismételt taggyűlés tényére történő utalással, az eredeti taggyűlést legalább 3 nappal követő időpontra lehet összehívni, a meghívót legkésőbb az eredeti taggyűlést követő napon el kell küldeni, továbbá az ügyvezető köteles a megismételt taggyűlésre vonatkozó meghívót az eredeti napirendi pontok közlésével és a megismételt taggyűlés tényére történő utalással az eredeti taggyűlést követő napon a társaság honlapján megjelentetni azzal a tájékoztatással, miszerint a megismételt taggyűlés ülése nyilvános. A megismételt taggyűlés napját az eredeti taggyűlési meghívóban közölni kell a tagokkal. A taggyűlést az éves rendes taggyűlésen az ügyvezető, mint a taggyűlés elnöke vezeti. A Társaság taggyűlésein a tagokat a már szolgáltatott, minden , Ft névértékű törzsbetét után 1 db szavazat illeti meg. A tagok határozataikat taggyűlésen hozzák, de a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak. Ez utóbbi esetben a határozat tervezetét 8 napos határidő kitűzésével írásban közölni kell a tagokkal, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon meghozottnak kell tekinteni. A szavazás eredményéről a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül az ügyvezető írásban tájékoztatja. Taggyűlésen kívüli határozathozatal esetén az ügyvezető köteles az utolsó szavazat beérkezését követő 8 napon belül a társaság honlapján megjelentetni azon tájékoztatást, miszerint a társaság tagjai taggyűlésen kívüli határozathozatal útján hoztak határozatot ( határozat számának megjelölése mellett ) azzal a külön tájékoztatással, miszerint a társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendje szabályainak megfelelően az így meghozott határozat nyilvános, bárki jogosult azt megismerni. Bármelyik tag kérésére össze kell hívni a taggyűlést a határozat tervezet megtárgyalására. A taggyűlésről az ügyvezető köteles jegyzőkönyvet készíteni, amely tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy a taggyűlésen jelenlevő, hitelesítőnek megválasztott tag írja alá. A határozatokat az ügyvezetőnek meghozataluk után haladéktalanul be kell vezetnie a Határozatok Könyvébe, amely tartalmazza a vezető szerv döntésének a tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét. Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a taggyűlés előtt legalább 3 nappal ismerteti a tagokkal. A jegyzőkönyvekbe és a Határozatok Könyvébe bármelyik tag betekinthet, és az azokban foglaltakról az ügyvezető által hitelesített másolatot kérhet. A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

10 Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás [Ksztv. 8. (1) bekezdés) A taggyűlés ülései nyilvánosak. 2. A társaság ügyvezetője A társaság első ügyvezetője Hartmann István (a. n.: Tulok Terézia, lakcím: 9400 Sopron, Lővér krt. 6. ), akinek a megbízatása határozatlan időtartamú. Az ügyvezető feladat és hatásköre: 10 képviseli a Társaságot a bíróságok, a hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben, feladata a Társaság ügyeinek vitele, irányítása; kialakítja a Társaság munkaszervezetét; gondoskodik a Társaság üzleti könyveinek és egyéb nyilvántartásainak szabályszerű vezetéséről, e körben köteles a taggyűlés határozatait a határozatok könyvében nyilvántartani. a taggyűlés döntéseit a döntés kézhezvételétől számított legkésőbb 15 napon belül kell bevezetni a határozatok könyvébe, mely tartalmazza a taggyűlés döntésének a tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság alkalmazottai felett, melyet az ügyek bizonyos csoportjára nézve a Társasággal munkaviszonyban álló vezető állású munkavállalóra átruházhat; a Társaság részéről per indítása vagy a Társaság perlése esetén az ügyvezető jogi képviseleti megbízás adásával a tagokkal egyeztetve köteles gondoskodni a társaság szakszerű jogi képviseletének ellátásáról, e kötelezettség alól csak a taggyűlés adhat felmentést; minden üzleti év lezárását követően a taggyűlés által elfogadott könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 15 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezi ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta; a hatályos közhasznú szerződésben meghatározott időpontig általános és szakmai, valamint gazdasági programot magába foglaló üzleti és szakmai tervet készít a következő üzleti évre, amelyet a Taggyűlés elé terjeszt a következő évi közhasznú szerződés tartalmának és pénzügyi irányszámainak kialakítása végett; a Társaság alapításának, a Társasági Szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak, ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak cégbírósági vagy más hatóságnak történő bejelentése; a taggyűlést a Társaság működéséről igény szerint folyamatosan tájékoztatja, lehetővé teszi a Társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést; a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben határozat hozatalát kezdeményezi és a meghozott határozatokat végrehajtja; jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe; a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 19. ának megfelelően az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elkészíti, és jóváhagyás végett megküldi a taggyűlésnek a társaság közhasznúsági jelentését;

11 11 a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdésének megfelelően elkészíti a társaság közhasznú eredmény kimutatását; a taggyűlés általi kijelölést követően, a polgári jog általános szabályai szerint szerződést köt a kijelölt könyvvizsgálóval; minden üzleti évet követően a közhasznú szerződés előírásainak megfelelő szakmai és előzetes pénzügyi beszámolót készít a taggyűlés részére a Társaság vagyoni helyzetéről, a kapott működési támogatás felhasználásáról, üzleti és szakmai eredményeinek alakulásáról; a Társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezet, a tagjegyzékben beállt változásokat benyújtja a Cégbíróságnak; az ügyek meghatározott csoportjára nézve határozott, vagy határozatlan időre szólóan képviseleti joggal ruházhatja fel a Társaság munkavállalóit; a vonatkozó jogszabályok és a Társasági Szerződés előírásai szerint gondoskodik a Társaság működése nyilvánosságának biztosításáról; - a taggyűlés döntéseinek érintettekkel való közlését a nyilvánosság útján biztosítja [Áht. 95/A. (9) bekezdés c) pont]; elkészíti a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát figyelemmel a közhasznú szervezetekről szóló törvényben foglaltakra is és azt a taggyűlés elé terjeszti jóváhagyásra; ellátja mindazon feladatokat, amelyek ellátására a vonatkozó jogszabályok alapján, vagy a Társaság működése során, annak nevében kötött szerződések alapján köteles. Az ügyvezetőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet a Társaság ügyvezetője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. Más gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a Társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ezt a Társasági Szerződés lehetővé teszi vagy a Taggyűlés ehhez hozzájárul. A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a Társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a Társasági Szerződés megengedi. A Társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa a Felügyelő Bizottság tagjává nem választható meg [Gt ].

12 12 Más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Taggyűlést előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt [Ksztv. 9. (1) bekezdés] Az ügyvezető köteles a társaság üzleti titkait megőrizni. Az ügyvezető felelőssége Az ügyvezető a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a taggyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségek felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel a társasággal szemben. A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatát a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. A felügyelő bizottság A társaságnál 3 tagból álló felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság tagjait a társaság határozatlan időtartamra választotta. A felügyelő bizottság tagjait a taggyűlés bármikor visszahívhatja. A felügyelő bizottsági tagok: Tag neve:králik Tibor Születési hely, idő: Vác, Anyja neve: Mizser Julianna Lakcím: 9400 Sopron, Margitbányai u. 16/B. Tag neve: Dr. Héjj Botond Születési hely, idő: Budapest, Anyja neve: Lengyel Olga Lakcím: 9400 Sopron, Villa sor 43. Tag neve: Horváth Péter Születési hely, idő: Bük, Anyja neve: Szagmeiszter Angéla Lakcím: 9400 Sopron, Madách u. 9.

13 A felügyelő bizottság tagjai közül elnököt választ. A felügyelő bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és a cél megjelölésével a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 13 A felügyelő bizottság ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, társasági szerződésbe, illetve a taggyűlés határozatába ütközik, vagy egyébként sérti a társaság érdekeit ( a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel ), továbbá, ha a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, valamint ha a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a taggyűlés döntését teszi szükségessé rendkívüli taggyűlést hív össze, és javaslatot tesz annak napirendjére. Amennyiben a taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a cégbíróságot; illetve a közhasznú működést érintő kérdésben az ügyészséget. A felügyelő bizottság megalkotja saját ügyrendjét a Társaság cégbírósági bejegyzésétől számított 30 napon belül. Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján: Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a társaság. Nem lehet felügyelő bizottsági tag a gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben e gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. A felügyelő bizottsági tag a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével nem szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő és felügyelő bizottsági tag a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez a taggyűlés hozzájárul. A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket.

14 14 A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ügyvezetővé nem választható meg. Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján: Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a társaság tagja; b) a közhasznú társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a társaság felügyelő bizottságának a tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A felügyelő bizottság feladatai: - a taggyűlés részére ellenőrzi a társaság ügyvezetését; - köteles megvizsgálni a számviteli törvény szerinti beszámolót és arról jelentést készíteni, a beszámoló elfogadásáról a taggyűlés csak az írásbeli jelentés birtokában határozhat; - köteles megvizsgálni a taggyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, illetve minden olyan előterjesztést, amely a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik; tagjai a taggyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. A felügyelő bizottsági tagok kötelesek a társaság üzleti titkait megőrizni. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. A könyvvizsgáló A társaság első könyvvizsgálója 5 évi időtartamra: AUDIT Könyvvizsgáló és Tanácsadó KFT (nyilvántartási szám: ) Székhely: 9400 Sopron, Kórház u. 8. Cégjegyzékszám: könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős bejegyzett könyvvizsgáló: Takács Miklósné szül.: Bakk Katalin Anyja neve: Grichisch Katalin Lakcím: 9400 Sopron, Kórház u. 8. Kamarai tagsági szám: A könyvvizsgáló feladatköre A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak,

15 15 továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. A társaság könyvvizsgálóját a taggyűlésnek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló az ülésen köteles részt venni. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak a Gt.-ben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a taggyűlés összehívását kezdeményezni. Ha a taggyűlés összehívására nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti. A könyvvizsgáló a társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A könyvvizsgáló a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok szerint felel. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezető a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a taggyűlésnek [Áht. 95/A. (2) bekezdés]. A könyvvizsgáló személyre, illetve szervezetre irányadó szabályok: A Társaság könyvvizsgálójává az választható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Egyebekben a könyvvizsgálóra vonatkozó szakmai képesítési és etikai követelményeket, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat külön törvény állapítja meg. Ha a Taggyűlés jogi személyt választ a társaság könyvvizsgálójává, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére - tartós távolléte esetére - helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető. A könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet könyvvizsgáló a Társaság alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá a Társaság Ügyvezetője, a Felügyelő Bizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa, továbbá a Társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig. XI. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

16 16 a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az éves közhasznúsági jelentésbe a társaság székhelyén, munkaidőben, az ügyvezetővel történt előzetes egyeztetés után bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. XII. A MŰKÖDÉS NYILVÁNOSSÁGA, A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATBAN KELETKEZETT IRATOKBA VALÓ BETEKINTÉS RENDJE A Társaság működésével kapcsolatosan keletkezett azon iratokba, amelyek nyilvánosak, a Társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történt betekintés iránti kérelem történhet rövid úton, telefonon, írásban, telexen, telefaxon, e mailen. Az ügyvezető a betekintést kérő kérelmét, a kérelem tudomására jutásától számított három munkanapon belül köteles teljesíteni. Az ügyvezető akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni. Az ügyvezető az iratbetekintésekről, illetve a kérelmekről nyilvántartást vezet [Kszt. 7. (3) bekezdés c) pont].

17 17 A Társaság működésére, szolgáltatási igénybevételének módjára, valamint beszámolói közlésére vonatkozóan biztosítja a nyilvánosságot a jogszabályokban meghatározott időben és módokon (pl. közzététele számviteli törvény szerinti beszámolónak, cégjegyzék adatainak, közhasznúsági jelentésnek); illetőleg a jelen Társasági Szerződés szerinti tevékenységéről, szolgáltatásairól az azokat igénybevevőket szakmai kiadványokban történő tájékoztatással; valamint - az iratbetekintési jog (cégbíróságon, közhasznú társaság székhelyén) alkalmazásával [Kszt. 7. (3) bekezdés d) pont]. A közhasznúsági jelentésből saját költségére bárki másolatot készíthet [Kszt. 19. (4) bekezdés]. A Társaság és a tagok között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ez a rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a Társaság és a tagok a Társaság tevékenységi körébe tartozó, a Társasági Szerződés által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt. A szokásos nagyságrendű alatt 2 millió forint értékhatár alatti szerződést kell érteni. A Társaság, az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok és más, a taggyűlés által meghatározott vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzatot elfogadásától számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A taggyűlés a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéseivel kapcsolatos, előzetesen kikért könyvvizsgálói és felügyelőbizottsági véleményeket a taggyűlés határozatával együtt a döntés meghozatalától számított 30 napon belül a cégbíróságon a cégiratok között letétbe kell helyezni. Jogutód nélküli megszűnés XIII. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig.

18 18 Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevékenysége szerinti hasonló közhasznú tevékenységre kell fordítani, amelynek kedvezményezetti köre megegyezik a jelen társaság kedvezményezetti körével ( tagok által fenntartott iskolák ). A megmaradó vagyon felhasználásának módját a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervekkel is egyezteti. Jogutódlással történő megszűnés A társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, kizárólag nonprofit gazdasági társaságokkal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Vegyes és záró rendelkezések A Társaság befektetési tevékenységet alaptevékenységként nem végez, kizárólag a szabad pénzeszközeit fekteti be. Amennyiben a Társaság szabad pénzeszközeit kívánja befektetni, úgy köteles befektetési szabályzatot alkotni, és ennek megfelelően eljárni, azzal, hogy a befektetésből származó eredményt sem oszthatja fel a Társaság, köteles azt a cél szerinti tevékenységre, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani. A befektetési szabályzat elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik [Kszt. 17. ]. A Társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők [Kszt. 14. (3) bekezdés]. A Társaság a tagok honlapjai, és helyi időszaki kiadványai útján nyilvánosságra hozza az igénybe vehető támogatási lehetőségeket. [Kszt. 14. (3) bekezdés] A Társaság a Kszt. 26. e) pontja szerinti felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. [Kszt. 14. (4) bekezdés] Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviseli: Dr. Fodor Tamás polgármester Nyugat-magyarországi Egyetem Képviseli: Dr. Faragó Sándor rektor DANUBIUS Hotels Szakképző Iskola és Kollégium Alapítvány Képviseli: Süle Miklós elnök Alulírott jogi képviselő igazolom, hogy a jelen, változásokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel a taggyűlés június... napján meghozott határozata szerinti létesítőokirat módosítások alapján hatályos tartalmának azzal, hogy a létesítő okirat X. sz. pontja került módosításra. Sopron, június..

19 19