ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Átírás

1 í Á Á É Á Í Í Í Á Í É á í í á é é í í í Í é í á é Í

2 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az egyesület megnevezése: Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete. 2. Székhelye: Kaposvár, Béke u Működési területe: Somogy megye, az általa fenntartott intézmények tekintetében: Magyarország területe 4. Bélyegzője: körbélyegző, "Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Kaposvár" felirattal. 5. Megjelenés - arculat: Levelezésében, megjelölésében a "két -galambos" emblémát használja a tolókocsis embléma mellett, vagy önállóan anélkül is. Az Egyesület által külön Alapító okirattal létrehozott intézmények megjelenésükben az Egyesület fenntartói minőségére való utalás mellett önálló emblémát és nevet használhatnak a Vezetőség jóváhagyásával. 6. A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete területi egyesület, működésében az anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, az öntevékenység, az egyéni aktivitás és a felelősség érvényesül. Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező közhasznú civil szervezet. 7. Az Egyesület telephelyei: a) 7400 Kaposvár, Iszák utca 42. b) 7400 Kaposvár, Rezeda utca 60. c) 7400 Kaposvár, Egyenesi út 74. d) 7400 Kaposvár, Kanizsai utca 25. e) 7500 Nagyatád, Dózsa György utca 6. f) 7275 Igal, Hegyi utca 7. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA, KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGALAPOZOTTSÁGA, CÉLJAI ÉS FELADATAI 2. A) Az Egyesület jogállása 1. Az Egyesület jogi személyiséggel rendelkező, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. Törvény pontja, a 4. (1) bekezdésében, továbbá a 32. (1) (3) (4) (5) bekezdéseiben, valamint a évi V. törvény (Ptk) vonatkozó rendelkezéseiben foglalt feltételeknek megfelelő közhasznú civil szervezet. 2. Az Egyesület a közhasznú jogállás követelményeit a a évi CLXXV. Törvény (civil törvény) alábbi általános rendelkezéseinek figyelembevételével teljesíti. 2/1. A 34. (1) szerint: A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

3 d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2/2. A 37. szerint: (1) A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. (2) A több tagból álló döntéshozó szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a) az ülésezés gyakoriságára - amely évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára, b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint d) a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. (3) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható, b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. (4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. (5) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlásának módjáról, b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják - a határozatképesség kivételével - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról. 2/3. A 38. szerint: (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), 3

4 b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 2/4. A 39. szerint: (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 2/5. A 42. szerint: (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. (2) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 2/6. A 46. szerint: (1) A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. (2) A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. B) Az Egyesület, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagszervezeteként, a hatályos jogszabály szerint előírt közhasznú jogállás egyéb feltételeit az alábbi részletes szabályok szerint teljesíti. 1. Az Egyesület, közhasznú tevékenységeit, szolgáltatásait nem csak tagjai, önkéntesei, munkavállalói, hanem bármely rászoruló személy számára korlátozás nélkül biztosítja, az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, a kizárólagosság igénye nélkül. 2. Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján ( székhelyének, intézményeinek hirdetőtábláján, valamint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza. 4

5 3. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, amelynek tartalma a következő: a) párt érdekében végzett politikai tevékenység, b) az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, c) a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, d) az Európai Parlament tagjának történő jelölés, e) a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; Nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. 4. Az Egyesületnek, feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell. 5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Vállalkozásból származó bevételei nem érik el az összes bevétel jogszabályban meghatározott arányát. 6. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban írt alap- és közfeladatokban meghatározott tevékenységére fordítja. 7. Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. tv, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseinek. 8. Az Egyesület, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, Mérlegében, Tevékenységi beszámolójában és annak közhasznúsági mellékletében, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon és formában nyilvánosságra hozza, közhasznúságra vonatkozó dokumentumait és annak mellékleteit letétbe helyezi, továbbá ( honlapján, illetve igény esetén, székhelyén, bárki számára elérhetővé, illetve megismerhetővé teszi. 9. Az Egyesület, tevékenységének folytatását alapvetően önkéntes tisztségviselők, aktivisták közreműködésével végzi. Az önkéntes személyekről a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint nyilvántartást vezet. C) Az Egyesület, közhasznú, közérdekű tevékenységét a következőkben felsorolt területeken, az e fejezetben felsorolt jogszabályhelyeknek megfelelő módon és formában végzi. 1. Az Egyesület által folytatott, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének megvalósulását elősegítő, illetve az emberi és állampolgári jogok érvényesülését segítő közfeladatok végzését megalapozó jogszabályok a következők: a) Magyarország Alaptörvénye a/1. Hitvallás: Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Az Állam egyik alapfeladataként jelenik meg. a/2. XII.cikk 5

6 (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: a/1. Az egyesület a súlyosan fogyatékos, hátrányos helyzetű, fogyatékossága miatt elesettnek és szegénynek minősülő emberek érdekében fejti ki, az Alapszabályában részletesen felsorolt tevékenységeinek döntő többségét, így közvetett módon részt vesz az állam közfeladatainak megoldásában. a/2. Az egyesület, az állam által, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, valamint a Magyar Államkincstárral kötött Finanszírozási szerződésen keresztül biztosított állami költségvetési forrásokból támogatott akkreditált foglalkoztató szervezetként, Somogy Megyében mintegy 200 fő súlyosan fogyatékos és megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását végzi. Erre tekintettel az Egyesület közvetlen módon vesz részt állami közfeladat végzésében. b) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény, amely többségében állami feladatokat határoz meg a különböző állami szervek részére. Az állam feladatainak megvalósításában a törvény felhatalmazása alapján részt vesznek a fogyatékossággal élő emberek civil szervezetei. b/1. 1. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: A b/1 pontban általános jelleggel meghatározott állami közfeladat végrehajtásában az Egyesület: - közvetett módon, az érdekérvényesítést, érdekvédelmet segítő, a jogalkotást támogató, javaslattevő szervezetként, - az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel feltételeinek megteremtésében pedig közvetlen módon, Támogató Szolgálat otthoni szociális ellátást biztosító szociális intézményfenntartóként vesz részt. b/ (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. (4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. 6

7 (5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: A fenti b/2 pontban meghatározott állami közfeladat ellátásában az egyesület: - közvetlen módon, otthoni egészségügyi szakápolási szolgáltatás nyújtásával vesz részt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján biztosít fogyatékos és egészségkárosodott személyek számára, az állami közfeladat megvalósítását biztosító egészségügyi szolgáltatásokat. - olyan közvetlen szolgáltatásokat nyújt szociális szolgáltató intézményeinek működtetésével, amelyek az állami közfeladatok megvalósulását segítik elő, - érdekérvényesítő, információs, a fogyatékos emberek jogainak érvényesítését segítő szervezetet működtet Somogy Megye egész területére kiterjedő módon, 14 városban, körzeti feladatokat ellátó csoportjainak működtetésével, amelyek működésével közvetlenül vesz részt állami közfeladat ellátásában A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület a pozitív előnyben részesítés érdekében szervezetten növeli tagjai tudatosulását rendezvények, ismeretbővítő előadások rendezésével, továbbá szakértői és lobby tevékenységet folytat a települési önkormányzatok, állami szervezetek irányában, ezzel közvetett állami közfeladatot lát el. b/ E törvény alkalmazásában a) fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület működésének, szolgáltatásainak elsődleges célcsoportja a fogyatékossággal élő emberek és családjaik, így szolgáltatásokat nyújt köznevelési intézményeiben, szociális szolgáltató intézményeiben, egészségügyi intézményeiben, foglalkoztató intézményeiben, valamint közösségi szolgáltatásokat nyújtó szervezetein keresztül: - mozgáskorlátozott, - autista, - értelmi sérült, - vak és gyengénlátó, - siket és nagyothalló személyek számára b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességé- 7

8 nek fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület széleskörű közvetlen szociális, köznevelési, egészségügyi és foglalkoztatási rehabilitációs állami és önkormányzati közfeladatokat végez intézmények fenntartójaként. Jelenleg az egyesület 17 közfeladatot ellátó intézményt működtet hatósági működési engedély birtokában, állami költségvetési forrásból származó részfinanszírozással. c) segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület fenntartásában működik gyógyászati segédeszközök javítását, kölcsönzését, forgalmazását végző, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral finanszírozási szerződéses viszonyban álló, az állami költségvetés alrendszeréből történő finanszírozásban részesülő szolgáltató egység, így, a gyógyászati segédeszköz ellátás területén, közvetlen állami közfeladatokat lát el. d) támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló - szolgáltatás; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület Somogy Megye településeinek 72 %-át ellátó két területi Támogató Szolgálatot működtet az állami közfeladat ellátását szervező Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, valamint a Magyar Államkincstárral kötött feladat-ellátási szerződés alapján. e) lakóotthon: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási forma; Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület közvetlen állami közfeladat ellátójaként, 3 db. fogyatékos emberek Lakóotthonát működtet Somogy Megye területén hatósági engedéllyel és az Magyar Államkincstár finanszírozásával. b/ (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. (2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. (3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: 8

9 Az egyesület, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött feladat ellátási szerződés alapján Otthoni Szakápolási Szolgálatot működtet, amely gyógytorna, és szakápolási feladatokat végez fogyatékos emberek számára Somogy megye 107 településére kiterjedő hatállyal. b/ A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. 20. A 21. -ban megjelölt állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az Egyesület a fogyatékos emberek rehabilitációja, mint állami közfeladat ellátását, az esélyegyenlőség megvalósításáért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma által, a közfeladat ellátását szervező Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött többcélú feladat-ellátási szerződés alapján szociális, egészségügyi és foglalkoztatási rehabilitációs tevékenységet végez intézmények fenntartásával, az állami központi költségvetés által biztosított fenntartói kiegészítő források jogosultjaként. b/ (1) Az Országgyűlés által a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében elfogadott Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Program) foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási, szociálpolitikai, oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala során érvényre kell juttatni. (2) A Program előkészítéséről és annak Országgyűlési határozat tervezet formájában az Országgyűlés elé történő terjesztéséről - a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter útján - a Kormány gondoskodik. (2a) Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács részt vesz a Program előkészítésében, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását. (3) A Program az alábbiakat tartalmazza: a) a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását; b) a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását; c) a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat; d) a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását; e) a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő terveket; f) a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek (tömegközlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények), a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását; g) a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez szükséges, az állam által biztosítandó eszközöket és intézkedéseket; h) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközök és intézmények meghatározását. (4) A Kormány a Programban megfogalmazott célok ütemezett végrehajtása érdekében Intézkedési Tervet készít. Az Intézkedési Terv tartalmazza a célok végrehajtásához az adott időszakban 9

10 szükséges intézkedéseket, az intézkedésekért felelős személy megjelölését, az egyes intézkedések megvalósításához szükséges forrást, továbbá a megvalósítás határidejét. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az Egyesület a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagszervezeteként közvetett és közvetlen módon részt vesz az Országos Fogyatékosügyi Program megvalósításában, a Központi Költségvetés, Emberi Erőforrások Minisztériuma Civil szervezetek Támogatása költségvetési fejezetében nevesített források támogatásával. c) Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. OGY. Határozat. (Jelenleg az Országos Fogyatékosügyi Program átdolgozására, megújítására vonatkozó társadalmi és kormányzati előkészítő munka folyamatban van.) - 6. a) és c) pontja, - Melléklet I. Fejezet személyhez fűződő jogok elve 3. bekezdés, rehabilitáció elve, semmit rólunk, nélkülünk elve - III. Fejezet 1. Rehabilitáció elve, 2. Társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásának elve 2.1. utolsó bekezdés: az érdekvédelmi szervek tevékenységének támogatása 4. A társadalmi életben való aktív részvétel segítésének elve Érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet támogatása. d) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény: d/ Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. d/ Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt g) fogyatékossága, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. d/ (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban - így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per során - a civil és érdek-képviseleti szervezet, valamint a hatóság a jogsérelmet szenvedett fél meghatalmazása alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - képviselőként járhat el. A civil és érdek-képviseleti szervezet a képviseleti jogosultságát az alapszabálya vagy alapító okirata és az ügyféltől kapott írásbeli meghatalmazás csatolásával igazolja. (2) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult hatósági eljárásban az (1) bekezdés szerinti szervezetet megilletik az ügyfél jogai. (3) Ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy 10

11 annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti, az (1) bekezdés szerinti szervezet a hatóság előtt eljárást indíthat. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület érdekérvényesítő szervezetként a Pp. ás a fentebb hivatkozott törvény felhatalmazása alapján, egyes fogyatékossággal élő ember, illetve a fogyatékos emberek csoportja érdekében, a fogyatékosság miatt keletkező hátrányos megkülönböztetés esetén, az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, vagy Bíróság előtt eljárást, vagy pert kezdeményezhet. Ilyen eljárás kezdeményezésére az elmúlt években több alkalommal került sor. Az e jogszabályhelyben foglalt állami közfeladat ellátója az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelylyel az egyesület együttműködő kapcsolatban áll. e) A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi XCII. Törvény: 1.cikk, 3. cikk, 4. cikk 1/a,b,c,e,h és i pontjai, 4. cikk 3. pontja, 6. cikk, 7 cikk, 8. cikk, 9.cikk, 10. cikk, 19. cikk, 20. cikk, 21. cikk a,c és d pontja, 24. cikk 1/a és 1/b pontja, 26.. cikk 1/b pontja, 27. cikk 1/d pontja, 28. cikk 1/c. pontja, 29. cikk b. pontja, 30. cikk 1,2 és 3 pontja, 5/c, d, e pontja, 32.cikk 1/b és 1/c pontja, 33. cikk 3 pontja. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az ENSZ Egyezmény rögzíti az államnak a fogyatékos emberekkel kapcsolatos kötelezettségeit, amelyek állami közfeladatok ellátására is kötelezettségeket keletkeztetnek. Az Egyezmény általános felhatalmazást ad az Egyezmény megvalósulásának monitorozására a fogyatékossággal élő emberek civil szervezetei számára, amelyben egyesületünk, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagegyesületeként közvetett módon részt vesz. f) A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV.Törvény: f/ E törvény alkalmazásában: e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület: az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület, ha az alapszabályában meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá az ilyen egyesületek szövetsége, f/ (1) A fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét a fogyasztóvédelmi hatóság jogerősen megállapította, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. f/ (1) Ha a vállalkozás jogszabálysértő tevékenysége a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, és az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik, az ügyészt vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületet keresetindítási jog illeti meg. 11

12 f/4-45. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek arra irányuló tevékenységét. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Az egyesület a fogyatékossággal élő fogyasztók érdekében, különösen a gyógyászati segédeszköz ellátással kapcsolatos fogyasztói érdeksérelmek esetén, érdekvédő szervezetként lép fel a szolgáltatók ellen, közvetlen közfeladatot végző szervezetként. g) Az Egyesület a MEOSZ által a tagegyesületek számára átadott jogkörben részt vesz a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet pontjában, az éves támogatási sorrend meghatározására jogosult bizottságban, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott döntési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában, a MEOSZ elnöke által meghatalmazott MEOSZ képviselő biztosításával. g/ (1) A keretszámról a miniszter minden év május 15-éig tájékoztatja a hivatalokat. (2) A hivatal a) a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév június 15-éig, b) a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév december 15-éig a 6. (1) bekezdés b) pontja és a 6. (1a) bekezdés b) pontja szerinti kérdésben az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével dönt a jogosultságokról. A hivatal a tárgyév március 31- éig benyújtott kérelmekről történő döntése során legfeljebb a keretszám 50%-ának megfelelő támogatás felhasználásáról határozhat. A támogatást nem eredményező azon kérelmekről, amelyek esetében az elutasítás indoka a keretszám kimerülése, a hivatal tárgyéven belül - a szeptember 30- áig benyújtott kérelmekkel egyidejűleg - ismételt benyújtás nélkül határoz. (2a) Amennyiben a költségvetési keretek lehetővé teszik, év közben pótkeretszám hirdethető a 2. e) pontja szerint. Ha pótkeretszám meghirdetésére kerül sor, annak erejéig a (2b) bekezdés szerinti sorrend szerint kell a jogosultakat kijelölni. Ha a meghirdetett pótkeretszámot a 4. (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti közlekedési kedvezmény iránti kérelmek nem merítették ki, a hivatal a másik típusú szerzési támogatást kérelmező - a keretszám kimerülése miatt elutasított - igénylőket nyilatkoztatja arról, hogy a pótkeretszám ismeretében a meghirdetett támogatást igénybe kívánják-e venni, és a jogosultakat az eredetileg általuk igényelt támogatás szerint megállapított sorrendnek megfelelően jelöli ki. (2b) A közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között a hivatal sorrendet állít fel, és abban az esetben, ha a támogatás felhasználására előírt határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki. (3) A (2) bekezdés szerinti bizottság tagja a) a MEOSZ elnöke által meghatalmazott képviselő, Állami közfeladat ellátásában való részvétel: A közfeladat ellátására kijelölt állami szerv: Megyei Kormányhivatal ( Hivatal )- melynek tevékenységében, jogszabály által rögzített hatáskörrel részt vesz az Egyesület tisztségviselője, a MEOSZ Elnökének kijelölése alapján, mint állami közfeladat ellátásában közvetetten részt vevő közreműködő. h) Az Egyesület, a MEOSZ által a tagegyesületek számára átadott jogkörben részt vesz a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12

13 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 10. (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját. fenti bekezdésben a lakás - akadálymentesítési támogatás igénybevételére vonatkozó kérelem indokoltságának szakmai elbírására, a MEOSZ számára jogként, illetve kötelezettségként meghatározott, személyre szabott szakmai álláspont kialakításában, továbbá, szükség esetén, a szakmai állásfoglalás kialakításának elősegítése érdekében, a működési területén végzett helyszíni környezettanulmányok elvégzésében. Állami közfeladat ellátásában való részvétel: A közfeladat ellátója: a Magyar Állam nevében eljáró pénzintézet, melynek tevékenységében kötelező jelleggel, jogszabályi felhatalmazás, illetve kötelezés alapján részt vesz, a MEOSZ tagszervezeteként az Egyesület. Fenti jogszabályhelyek alapján, az Egyesület érdekérvényesítő, érdekvédelmi, tájékoztató, információs tanácsadó tevékenységeket, továbbá a fogyatékosságból eredő speciális fogyasztóvédelmi szolgáltatásokat nyújt a működési területén élő fogyatékos, egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű emberek számára, központi irodája, intézményei és helyi csoportjai közreműködésével. 2. Az Egyesület által, a szociálisan rászorult személyek ellátása érdekében, önkormányzati, vagy állami feladatkörben jogszabály által előírt feladatok átvállalásával végzett közvetlen, illetve közvetett szociális tevékenységek, illetve az azokra vonatkozó jogszabályok a következők: a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény: a/ (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:. 10. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; a/ (1) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják (1) A járás-székhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. (2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. 13

14 Állami közfeladatok ellátásában való részvétel: Az egyesület Kaposvár Megyei Jogú Város, valamint Somogy Megye egész területén lát el önkormányzati feladatkörbe tartozó szociális közfeladatokat az általa fenntartott szociális intézmények működtetésével. b) Az Egyesület intézményfenntartóként közvetlenül részt vesz a fogyatékossággal élő emberek ellátását végző, a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. Törvény: b/ (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. b/ A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. b/ (1) E törvény alkalmazásában m fenntartó: ma) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (a továbbiakban együtt: állami fenntartó), mb) az egyházi jogi személy (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó), mc) az egyéni vállalkozó, md) az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy és egyéni cég, Állami közfeladat ellátásában való részvétel: Egyesületünk a (1) md) pontja szerint minősülő fenntartóként, a vonatkozó jogszabályokban előírt Működési engedéllyel rendelkező, alábbi jogszabályhelyeken rögzített közfeladatok ellátásában. b/ /C. (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, 14

15 e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. (4) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. (6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. (7 Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvétel: A fenti b/4. pont alapján egyesületünk Somogy Megye területének mintegy 72 %-át ellátó két területi Támogató Szolgálatot működtet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal mint az állami közfeladat ellátását szervező állami szervvel, valamint a Magyar Államkincstárral kötött feladat ellátási szerződés alapján. b/ /F. (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b az Szt. 93. (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. (4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvételt a b/5. pontban foglalt jogszabályhely alapján: Az Egyesület - felnőtt-korú fogyatékos embereket ellátó 3 nappali intézmény, - fiatalkorú fogyatékos embereket ellátó 1 nappali intézmény fenntartóként történő működtetését végzi, a Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott határozatlan időtartamú Működési engedély, valamint a Magyar Államkincstárral kötött finanszírozási szerződés alapján. 15

16 b/ (1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja a) a lakhatási szolgáltatást, b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén da) az étkezést, db) az ápolás-gondozást, dc) a fejlesztést, dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat. (2) A lakhatási szolgáltatás a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a fenntartó a) szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján, b) más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat), c más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező vagy a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szervezettel kötött megállapodás útján, d) az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosíthatja. (4) A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a) az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan időtartamú, b) az 58/A. (2) és (2a) bekezdését, valamint a 99. -t és 99/A. -t nem kell alkalmazni (1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. (2) Az átmeneti elhelyezés különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembevételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható. (3 Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai: a) időskorúak gondozóháza; b) fogyatékos személyek gondozóháza; 82. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvételt a b/6. pontban foglalt jogszabályhely alapján: 16

17 Egyesületünk: - 1 db. 6 fő ellátását végző Támogatott lakhatást biztosító, - 1 db. 6 fő ellátását biztosító Fogyatékosok átmeneti intézményét és - 1 db. 4 fő ellátását végző időskorúak átmeneti ellátását biztosító szociális intézményt működtet, a Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott Működési engedélyek, a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött feladat- ellátási szerződés, valamint a Magyar Államkincstárral kötött finanszírozási szerződések alapján. b/ /A. (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. (2) A lakóotthonok típusai a következők: a) fogyatékos személyek lakóotthona; b) pszichiátriai betegek lakóotthona; c) szenvedélybetegek lakóotthona. (3) A lakóotthoni ellátás formái: a) fogyatékos személyek lakóotthona esetében, aa) rehabilitációs célú lakóotthon, ab) ápoló-gondozó célú lakóotthon; b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvételt a b/7. pontban foglalt jogszabályhely alapján: Az Egyesület, az állami közfeladatként meghatározott Lakóotthoni ellátás biztosítása érdekében, közvetlen közfeladat ellátó szervezetként, Somogy megye területén kettő fogyatékos emberek Lakóotthona szociális intézményt működtet Kaposváron, illetve Nagyatádon, fő összesen 24 férőhely biztosításával, a Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott, határozatlan tartamú Működési engedély, illetve a Magyar Államkincstárral kötött Finanszírozási szerződés alapján. b/ /B. (1) Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható (a továbbiakban együtt: szociális foglalkoztatás). (2 A szociális foglalkoztatásban foglalkoztatóként az a személy, illetve szervezet vehet részt, aki erre a szociális hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik (a továbbiakban: szociális foglalkoztatási engedély). A szociális foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit, engedélyezésének és szakmai ellenőrzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza. (3 A szociális foglalkoztatás feltétele az ellátott rehabilitációs alkalmassági vizsgálatának elvégzése. (4) Az ellátott foglalkoztatásáról - a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredménye alapján - a szociális intézmény vezetője dönt. Az intézményvezető a döntésről írásban értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét, valamint - amennyiben az ellátott munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll - az ellátottat foglalkoztató személyt, illetve szervezetet. Ha az ellátott, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől 17

18 számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, amely 15 napon belül dönt az ellátott foglalkoztatásáról. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvételt a b/8. pontban foglalt jogszabályhely alapján: A szociális intézményi foglalkoztatás állami közfeladat ellátása érdekében, az Egyesület közvetlen közfeladat ellátóként, Somogy megye területén, kistérségi ellátási területeken (Nagyatád, Barcs, Csurgó, valamint Kaposvár és városkörnyéke) három szociális intézményi foglalkoztatót működtet, összesen mintegy 150 fő fogyatékos személyt foglalkoztatva, részben fejlesztő felkészítés, részben rehabilitációs foglalkoztatás formájában, az állami közfeladat ellátásának szervezésére feljogosított Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött feladat-ellátási szerződés, valamint a Magyar Államkincstárral kötött Finanszírozási szerződés alapján. 3. Az Egyesület által, a rehabilitációs foglalkoztatás területén végzett tevékenységek és az azokat megalapozó jogszabályok: a) Az Egyesület, végleges akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező, akkreditált rehabilitációs foglalkoztatóként részt vesz a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs célú foglalkoztatásában: - a foglalkoztatás elősegítéséről szóló évi IV. törvény: a/ A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek. a/ /A. (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint a megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartást munkaerő-piaci szolgáltatásokkal is elősegíti. (2) A munkaerő-piaci szolgáltatást az álláskereső és a szolgáltatást kérő részére az állami foglalkoztatási szerv közvetlenül, illetve a nyilvántartásba vett munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szervezeteken keresztül nyújtja. a/ /B. (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet. (3) Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. 18

19 (4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit. a/ (1) Ez a törvény március hó 1. napján lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani. (5) E törvény alkalmazásában m megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek, o közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység, a/5. a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló 327/2012 (XI. 16.) Korm. rendelet: - 1. E rendelet alkalmazásában 1. akkreditált munkáltató: az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező szervezet vagy személy; 2. akkreditált telephely: az akkreditált munkáltatónak az e rendelet szabályai szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező azon székhelye, telephelye, illetve fióktelepe, ahol a rehabilitációs foglalkoztatás történik; 5. munkaviszony: a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő foglalkoztatás; 6. megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkavállaló, aki 6.1. rehabilitálható vagy 6.2 az Mmtv. 3. (2) bekezdés b) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy 6.3 az Mmtv a szerint az Mmtv a alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek minősül, és nem tartozik a 6.1. és 6.2. alpontban meghatározott személyi körbe, vagy 6.4 fogyatékossági támogatásban részesül; 7. rehabilitálható: akiről az Mmtv. szerinti komplex minősítés során megállapításra kerül, hogy rehabilitálható; 8. rehabilitációs foglalkoztatás: a megváltozott munkaképességű munkavállaló tranzit vagy tartós foglalkoztatása; 9. tartós foglalkoztatás: a 6. pont alpontja, valamint az Mmtv. 5. (2) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló munkakészségének, egészségi állapotának, testi és szellemi képességeinek termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett, védett körülmények között, munkaviszony keretében történő megőrzése, fejlesztése; 10. tranzit foglalkoztatás: az Mmtv. 5. (2) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű munkavállaló kivételével a rehabilitálható munkavállaló védett körülmények között, termelő, szolgáltató tevékenység biztosítása mellett történő felkészítése a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra; 11. vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 2. (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adóalany, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozás; 12. védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a az Mmtv a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül; 13. munkahelyteremtés: megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása céljából új munkahely létrehozása vagy meglévő munkahely átalakítása; 19

20 14. újonnan alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a munkáltatóval vagy annak jogelődjével az alkalmazás kezdetét megelőző 1 éven belül nem állt munkaviszonyban, illetve egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban (1) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban meg kell jelölni a munkáltatót, valamint azon telephelyét, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása megfelel az e rendeletben meghatározott szabályoknak. (2) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt határozatlan időre kell kiállítani. (3) A rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelemnek teljes egészében helyt adó döntésként a tanúsítványt kell kiállítani. A kérelemnek nem teljes egészében helyt adó döntés esetén a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt a határozat jogerőre emelkedésének napján, külön okiratban kell kiállítani. f) kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével (a továbbiakban: rehabilitációs szakigazgatási szerv). (3) Rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a munkáltató rehabilitációs tanácsadót legalább napi 4 órában - legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén legalább napi 2 órában - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztat. (4) Rehabilitációs tanácsadóként az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható (1) A munkáltató lehetővé teszi a személyes rehabilitációs tervben meghatározott segítő szolgáltatások igénybevételét. (2) Foglalkoztatást akadályozó körülmény feltárása esetén segítő szolgáltatás különösen a) a munkaerő-piaci információ nyújtása, b) a munkatanácsadás, c) a pályatanácsadás, d) a rehabilitációs tanácsadás és e) a pszichológiai tanácsadás. (3) A megváltozott munkaképességű munkavállaló és a rehabilitációs mentor által közösen meghatározott célok elérése érdekében egyéb, a munkához jutást és a munkahely megtartását, az egészséges életmódot, az önálló rendelkezést és önálló életvitelt segítő szolgáltatás különösen a) az életvezetési tanácsadás, b) a jogsegélyszolgálat, c) a családgondozás és d) a szociális ügyintézés. f) kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével (a továbbiakban: rehabilitációs szakigazgatási szerv). (3) Rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a munkáltató rehabilitációs tanácsadót legalább napi 4 órában - legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén legalább napi 2 órában - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztat. (4) Rehabilitációs tanácsadóként az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvétel a 3/a/1, a/2, a/3, a/4, a/5. pontban foglalt jogszabályhelyek alapján: A fenti jogszabályhelyek alapján végzendő állami közfeladatok végzésében az egyesület közvetlen közfeladat ellátóként vesz részt: 20

21 21 - átlagosan, mintegy 60 fő fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat folyamatosan Somogy Megye területén, - végleges akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztató, - a jogszabályban meghatározott valamennyi szolgáltatást biztosítja a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók számára, - alkalmaz rehabilitációs tanácsadót és rehabilitációs mentort, - együttműködik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal területi Rehabilitációs Szakigazgatási szervével, a megváltozott munkaképességű, fogyatékos munkavállalók munkába helyezése érdekében. - a foglalkoztatási rehabilitáció állami közfeladat megvalósításának szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megbízott Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött feladat ellátási és a Magyar Államkincstárral kötött Finanszírozási szerződés alapján az állami központi költségvetés alrendszereiből foglalkoztatást elősegítő, rehabilitációs célú támogatásban részesül. 4. Az Egyesület, a nevelés, oktatás, képességfejlesztés területén végzett közfeladatai és azok jogszabályi megalapozottsága: a) Az Egyesület, a sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok számára köznevelési feladatokat ellátó intézményfenntartói tevékenységet végez. b) E tevékenységet megalapozó jogszabályhelyek a következők: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény: b/ (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. (2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes. (3) Köznevelési intézményt a) az állam, valamint b) e törvény keretei között ba) a nemzetiségi önkormányzat, bb) az egyházi jogi személy, bc) a vallási tevékenységet végző szervezet vagy bd) más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte. b/ E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, q) pedagógiai szakszolgálati feladat,

22 s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvétel a 4/b/1, b/2 pontban foglalt jogszabályhelyek alapján: Az Egyesület: - a Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott Működési engedély, - az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött Köznevelési szerződés, - a Magyar Államkincstárral kötött Finanszírozási szerződés alapján: - fogyatékos gyermekek számára korai fejlesztést, - fejlesztő felkészítő iskolai nevelést, - pedagógiai szakszolgálati tevékenységet, - gyógypedagógiai módszertani központ tevékenységet végző, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ jellegű, átlagosan mintegy 90 fő fogyatékossággal élő gyermek számára, köznevelési szolgáltatásokat nyújtó intézményt működtet, az állami központi költségvetésből nyújtott intézményfenntartói támogatás felhasználásával. 5. Az Egyesület közérdekű, közhasznú egészségügyi szolgáltatói tevékenységét megalapozó jogszabályhelyek: a) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. Törvény: 1. (1) E törvény hatálya a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, illetve baleseti ellátásra jogosult személyekre, valamint szerződés vagy törvény rendelkezése alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre, b) az e törvény szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe vevő uniós betegre, c) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre, d) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra, e) az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra terjed ki. b) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet: - 1. E rendelet hatálya az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP) mint finanszírozóra, valamint a finanszírozóval az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott egészségügyi szolgáltatás nyújtására szerződött egészségügyi szolgáltatókra terjed ki E rendelet alkalmazásában a) egészségügyi szolgáltatás: az Eb. tv aiban meghatározott ellátások; b) szolgáltató: az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy ami a finanszírozóval kötött szerződés alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújt; 22

23 - 4. (1) A szolgáltató az általa ellátott betegekről, illetve a nyújtott ellátásokról az elszámoláshoz előírt nyilvántartásokat vezeti. A szolgáltató a finanszírozással kapcsolatos - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartásokat legalább 5 évig megőrzi. (2) A szolgáltató az általa nyújtott, a finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról rejtjelezéssel védett adatátviteli vonalon a megadott formátumban (rekordkép), e rendelet szerint adatot szolgáltat (a továbbiakban: jelentés) a finanszírozó részére. A finanszírozó a befogadott jelentésről az adott ellátási forma szerinti kísérőjegyzéknek megfelelő adattartamú visszaigazolást küld adatátviteli vonalon a szolgáltató részére (1) Az otthoni szakápolást végző szolgáltató és az otthoni hospice ellátást végző szolgáltató (a továbbiakban együtt: szakápolási szolgáltató) finanszírozása a külön jogszabály szerint kötött szerződés alapján, az 5. számú melléklet otthoni szakápolás kiadási előirányzata terhére történik. (2) A szakápolási szolgáltató vállalja a szerződésben meghatározott ellátási területre az otthoni szakápolás vagy otthoni hospice ellátás igénybevételére jogosult személy (a továbbiakban: biztosított) otthonában végzendő szakápolást vagy hospice ellátást, és ezt a szerződési ajánlat benyújtásakor a működési területe szerint illetékes települési önkormányzatnak bejelenti. A szolgáltató a külön jogszabályban foglaltak alapján és a szakmai szabályok szerint végzi az ellátást. (3) Otthoni szakápolást a 9. számú melléklet szerinti nyomtatványon elrendelheti a) a háziorvos saját kezdeményezésre, kezelőorvosi javaslat vagy intézeti zárójelentés alapján, c) A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet d) A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet. Állami közfeladat ellátásában való közvetlen részvétel az 5 a),b), c), d) pontokban foglalt jogszabályhelyek alapján: Az Egyesület az egészségügyi ellátások, mint állami közfeladatok végzésében való részvételt a Somogy Megyei Kormányhivatal által kiadott Működési engedély alapján, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött, határozatlan tartamú Befogadási és Finanszírozási Szerződéssel, a következő egészségügyi szolgáltatások biztosításával végzi, a fogyatékossággal élő, egészségkárosodott emberek számára: - Otthoni Szakápolási Szolgálat működtetése egészségügyi intézmény fenntartóként, Somogy Megye 107 településén. - Gyógyászati segédeszköz forgalmazást, javítást, kölcsönzést végző üzlet és szolgáltató egység fenntartása Kaposvár Megyei Jogú városban, az egész Somogy Megye területére kiterjedő ellátással. D) Az Egyesület céljai 1. Az egyesület alapvető célja: a Somogy Megyében élő mozgásukban korlátozott, fogyatékos, emiatt megváltozott munkaképességű emberek érdekeinek érvényesítése, védelme, számukra széleskörű, szociális, egészségügyi, köznevelési, munkaerő piaci, sport, szabadidős és egyéb közösségi szolgáltatások nyújtása. Az alapcél szerinti besorolása: 23

24 szociális tevékenység, kód Az egyesületi tevékenység a mozgássérültek lehető legteljesebb társadalmi beilleszkedését szolgálja az egyén, a társadalom érdekében, a sajátos egyéni érdekek figyelembevételével, azok érvényre juttatása mellett. 3. Az alapvető cél megvalósulása érdekében meghatározott további célok --- A fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára lelki támasz, továbbá a társadalomban való részvételük elősegítése érdekében mentális, pszichés, sorstársi tanácsadás, jogi, információs és rehabilitációs segítség nyújtása. --- Érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi hálózat létrejöttének elősegítése és működtetése, beleértve a fogyasztóvédelmi feladatok szervezését és ellátását is. --- Az érintett emberek és hozzátartozóik részére hiányt pótló szociális, képzési, egészségügyi és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése. --- A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvitel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, az egyéb szabadidős tevékenységek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés, a képzés, átképzés, felnőttképzés, a rehabilitációs célú foglalkoztatás területén. E) az Egyesület feladatai és tevékenységei 1. Alapfeladata: A fogyatékossággal élő, ezen belül elsősorban: - a súlyosan mozgássérült, kerekesszéket használó, - bentlakásos intézményekben élő, - egyéb okok miatt, magasabb támogatási igényű emberek társadalmi életben való egyenrangú részvételét segítő, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek képviseletét, szükség esetén védelmét is ellátó, civil szervezeti keretek közt működő segítség, támogatás nyújtása. 2. Az Egyesület egyéb feladatainak és közfeladatainak összefoglalása a) Érdekérvényesítés, érdekvédelem. A MEOSZ tagszervezeteként, részvétel a MEOSZ által meghatározott irányoknak megfelelően, országos szinten, megyei szinten, illetve települési önkormányzati szinten a megyei vezetőség, illetve a helyi csoportok vezetőségének közreműködésével az érdekérvényesítő tevékenységben. b) Közösség teremtés a fogyatékos, megváltozott munkaképességű, különösen a mozgáskorlátozott emberek és családtagjaik számára, integrációs, a teljes jogú, egyenrangú, egyenlő esélyű társadalmi beilleszkedést segítő céllal. c) Szakértői tevékenység végzése az átélésen alapuló, valamint a szerzett szakértelem felhasználásával, az egyenlő esélyű hozzáférés, a rehabilitáció, a szociális, köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, felnőttképzési, átképzési szolgáltatások, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint az alapvető emberi jogok érvényesülésének területein. d) Közreműködés, együttműködés az állami, önkormányzati, egyházi és civil ellátó, segítő, támogató szolgáltatások minél magasabb színvonalú rendelkezésre állásának elősegítése érdekében. e) Hiányt pótló, innovatív, új, rendszerbe állításra alkalmas szolgáltatások kidolgozása, kipróbálása, működtetése, valamint az ellátó rendszerben már szabályozott keretek közt rendelkezésre 24

25 álló szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, illetve ilyen szolgáltatások közvetlen, vagy közvetett módon történő biztosítása a fogyatékossággal élő emberek számára. 3. A fenti feladatok megvalósítása érdekében végzett tevékenységek összefoglalása a) Együttműködés a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek esetében a mozgásszervi gyógyító és rehabilitációs intézmények vezetőivel és a szakmai személyzetével, a legfrissebb tudományos és kezelési eredmények megismertetése, az ezekhez való hozzáférésre vonatkozó információk terjesztésével. b) Érdekérvényesítő eszközök és az átélésen alapuló szakértelem, továbbá a szakmai tapasztalatok felhasználásával elismertetni és elfogadtatni a sorstársak rehabilitációjához elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek, segédeszközök és életvitelt segítő eszközök, különös tekintettel, a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek megfelelő gyógyászati segédeszközzel való ellátásának, társadalombiztosítási rendszer által történő támogatását. c) Olyan közérdekű és közhasznú szociális, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséget helyreállító, ismeretterjesztő, tanácsadó közfeladatok és szolgáltatások ellátása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, amelyek az állami, önkormányzati és társadalombiztosítási rendszerek esetleges hiányait pótolják, vagy azokat kiegészítik. d) Az Egyesület, a közérdekű, közhasznú feladatainak ellátása érdekében intézményeket, nonprofit közhasznú gazdasági társaságokat, illetve alapítványokat hozhat létre. Az ilyen szervezetek létrehozására vonatkozó javaslatot a Vezetőség előterjesztése alapján a Küldöttközgyűlés hagyhatja jóvá. e) Hatékony közreműködés a betegség, baleset, vagy egyéb ok következtében tartósan fogyatékossá váló emberek egészségügyi, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának elősegítésében, a sorstársi tanácsadás, az információ-szolgáltatás, a közösségi rendezvények, kulturális, művészeti, szabadidősport, szabadidős programok, tanácskozások szervezése, kiadványok készítése, továbbá a személyes meggyőzés, az interperszonális kapcsolatok kiadványok és a közösség példaadó, meggyőző ereje eszközeinek alkalmazásával. f) Érdekérvényesítő, érdekvédelmi közfeladatok ellátása a tartósan, súlyosan fogyatékossá váló emberek és családjaik számára megyei és települési önkormányzati szinteken egyaránt. Az Egyesület által végzett alaptevékenységek részletezése. 3/1. Ismereteket gyűjt, kutatásokat végez, a mozgáskorlátozott emberek egészségügyi, szociális, közlekedési, építészeti, műszaki, oktatási, foglalkoztatási, szemléletbeli, kulturális, sport, anyagipénzügyi, intézményi, jogi életfeltételeiről, a jogszabályok szerint őket megillető jogok érvényesüléséről. Figyelemmel kíséri mind e területeken folyó állami, területi önkormányzati, társadalmi tevékenységet. 3/2. Javaslatokkal, észrevételekkel segíti a jogalkotói és jogalkalmazói tevékenységet. 3/3. Ellátja a megváltozott munkaképességű személyek érdekvédelmét a megváltozott munkaképesség következtében fellépő hátrányok vonatkozásában, 3/4. Támogatja a mozgáskorlátozott emberek önszerveződő közösségeit, helyi csoportjainak munkáját információk, pénzeszközök átadásával képzések, szolgáltatások szervezésével és nyújtásával is segíti. 3/5. Hazai, nemzetközi tanácskozásokat, rendezvényeket, kiállításokat, akciókat rendez, önállóan, illetve a MEOSZ, vagy más partnerek közreműködésével. 3/6. Tevőlegesen részt vesz a mozgáskorlátozott emberek és szervezeteik problémáival foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai és érdekegyeztető szervezetek, testületek, fórumok munkájában, ilyenek szervezésében. 3/7. Fogyatékossággal, egészségkárosodással, megváltozott munkaképességgel élő személyek és családtagjaik részére hiányt pótló köznevelési, oktatási, képzési, felnőttképzési, szociális, egés- 25

26 zségügyi, egészségmegőrző, szolgáltatásokat szervez, nyújt, ennek érdekében, szolgáltató egységeket, intézményeket, alapítványokat, civil társaságokat hozhat létre, támogathat, illetve tarthat fenn. 3/8. Nonprofit, önálló jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli vállalkozásokat, gazdasági társaságokat, hozhat létre, illetve saját szervezetében, alapfeladatainak megvalósítása érdekében vállalkozási, illetve vállalkozást - segítő tevékenységet folytathat, a hatályos jogszabályban megengedett mértékben, alapfeladatainak megvalósulását nem veszélyeztető módon. 3/9. Jogszabályi felhatalmazás alapján részt vesz állami, önkormányzati, egészségbiztosító által finanszírozott feladatok megoldásában. 3/10. Sajtóterméket, kiadványokat, papír alapú, mágneses adathordozón, illetve elektronikus terjesztés formájában kép és hangfelvételeket jelentethet meg és terjeszthet, melynek érdekében, a hatályos jogszabályok betartásával, kiadói tevékenységet folytathat. 3/11. Szervezi, támogatja, ösztönzi a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű emberek szabadidősport és versenysportra előkészítő sport tevékenységét biztosító rendezvényeket, eseti és rendszeres mozgási testedzési lehetőségeket. 3/12. A MEOSZ közreműködésével, illetve önállóan, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, illetve a fogyatékos emberek sportszervezeteivel szorosan együttműködve sport szakmai eszközökkel is szervezi és támogatja a szabadidősport, a versenysport utánpótlás szervezeti kereteinek kialakulását, civil társaságként működő sportcsoportok, klubok létrejöttét és azok beépülését a sportéletbe. 3/13. Együttműködik mozgáskorlátozott, fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott emberek hazai és külföldi szervezeteivel, továbbá mindazon állami, önkormányzati, gazdálkodó és civil szervezetekkel, szövetségekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, amelyek tevékenysége a hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének biztosítását, jogaik érvényesülését, illetve szükségleteik kielégítését szolgálja. 3/14. Tagságot vállalhat nemzetközi szervezetekben, ilyen szervezetek létrejöttét kezdeményezheti, szervezheti, támogathatja. 3/15. A tömegkommunikáció, a kultúra és a művészetek képviselőivel együttműködve és eszközeiket, módszereiket felhasználva részt vesz a fogyatékos embereket befogadó, számukra kedvező társadalmi tudat-formálásában. 3/16. Kulturális, művészeti, szabadidős rendezvényeket szervez, illetve ilyen rendezvények szervezését támogatja, elősegíti az általa képviselt réteg egyenlő esélyekkel történő részvételét a kulturális, a művészeti, sport és a szabadidő hasznos eltöltését biztosító rendezvényeken. 3/17. Rétegszervezeteket, réteg csoportokat, civil társaságokat hozhat létre, illetve támogathat, a különböző okok miatt fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberré váló, életkor, vagy egyéb sajátosságaik miatt eltérő igényű és szükségletű személyek érdekeinek megjelenítése és érvényesülése érdekében. 3/18. Ösztöndíj rendszert működtethet, fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek, fiatalok, illetve felnőttek oktatásának, képzésének, átképzésének, fejlesztésének segítése érdekében. 3/19. Pályázati úton, szociálisan rászorult, súlyosan fogyatékos, egészségkárosodott emberek számára gyógyászati segédeszközöket, életvitelt, ápolást - segítő eszközöket, továbbtanulást, képzést, rehabilitációt segítő eszközöket kölcsönöz, illetve, ilyen céllal segédeszközöket szerez be, valamint, kivételes esetekben, pályázati úton ilyen eszközök beszerzéséhez anyagi segélyt folyósít. 3/20. Szociális célú üdülési, turisztikai lehetőségeket, programokat biztosít, szervez, közvetít fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű, szociálisan hátrányos helyzetű és nyugdíjas korú olyan személyek és családtagjaik részére, akik egészségkárosodásuk, életkoruk, vagy egyéb körülményeik miatt, e szolgáltatások általános igénybevehetősége terén hátrányos helyzetben vannak. 26

27 3/21. Egészségbiztosítási pénztár, magánbiztosító, illetve az érintett emberek által részben, vagy egészében finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat nyújt, otthoni szakápolási szolgáltató tevékenységet végez, egészségügyi célú szolgáltató szervezeteket tart fenn és működtet. 3/22. Szakértői tevékenységet végez, szakértői anyagokat készít, illetve szakértői anyagok készítését támogatja, ilyen anyagokat véleményez, a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok megszüntetése, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében, az épített környezet, a közösségi és egyéni közlekedés, továbbá a társadalmi élet egyéb területeinek akadálymentesítésére vonatkozó módszerek, technikák, eljárások, jogi szabályozások kialakítása tárgyában. 3/23. Szükség esetén, érdekérvényesítő céllal pereket indít, érdekvédelmi eljárásokat kezdeményez, érdekérvényesítő akciókat, demonstrációkat szervez. 3/24. A fogyatékosságuk miatt többszörös hátránnyal élő nők érdekeinek érvényesítésére önálló lobby, szakértői, közösségteremtő és egyéb tevékenységet végez. 3/25. A fogyatékossággal élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekében, számukra önálló érdekérvényesítő lobby, szakértői, szolgáltató és közösségteremtő lehetőségeket szervez, biztosít és működtet. 3/26. Védi az általa képviselt célcsoport fogyasztói jogait, számukra fogyasztóvédelmi tevékenységet, végez, szervez, biztosít, a fogyasztóvédelem civil és állami hálózatával együttműködve. 3/27. Fellép az emberi, állampolgári jogok védelme érdekében önállóan, illetve más emberi jogi szervezetekkel együttműködve. 4. Az Egyesület, alap, közhasznú, közérdekű és egyéb tevékenységek megvalósulása érdekében feladatának tekinti: - a működési területén élő mozgássérültek helyzetének felmérését, - a Somogy megyében folyó, társadalmi beilleszkedést szolgáló állami és társadalmi tevékenység (egészségügyi, munkaügyi és társadalmi rehabilitáció) figyelemmel kísérését, segítését, - tagjai aktivitásának felkeltését, nevelésük, munkaképességük fejlesztésének, munkába állításuknak, művelődésüknek ösztönzését, elősegítését, - tagjai pihenésének, üdülésének, szabadidejük kulturált, társas emberi kapcsolatok kialakítását eredményező eltöltésének elősegítését, - a segítség nyújtását tagjai egyéni helyzetének javításához, jogos érdekeinek érvényre juttatásához, - intézmények, ellátó rendszerek létrehozását és működtetését, az egyesület keretein belül, - szükség szerint önálló szervezet - vállalkozás - létrehozását saját, illetve bevont források felhasználásával, - a fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok társadalmi esélyegyenlősége megvalósulásának elősegítését ifjúsági csoportok létrehozásával, a képzés, a kultúra, a művészet, a szabadidő, a sport és egyéb tevékenységek szervezésével, illetve támogatásával. 5. E feladatok megvalósítása érdekében: - közreműködik és segíti a mozgássérültek helyzetének javítására vonatkozó jogszabályok végrehajtását és érvényesülését, - szükség és lehetőség szerint vállalatot, vállalkozást alapíthat önállóan vagy más társadalmi, állami gazdálkodó szervezetekkel közösen, - fogyatékos felnőtt és fiatalkorú személyek rehabilitációját, habilitációját szolgáló nappali és bentlakásos szociális, szociális intézményi foglalkoztatást végző, közoktatási, köznevelési és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményeket hoz létre, amelyek állami és önkormányzati feladatok ellátásában is közreműködnek, különös tekintettel a következőkben részletezettekre, - fogyatékos felnőttek, fiatalok és gyermekek átmeneti, és tartós nappali és bentlakásos szociális ellátását, szociális intézményi foglalkoztatását, gondozását, fejlesztését, korai fejlesz- 27

28 tését, fejlesztő felkészítését, óvodai, fejlesztő iskolai oktatását, jogszabályi lehetőség szerint végző szociális, és önálló többcélú köznevelési komplex intézmények létrehozásával és működtetésével biztosítja, a sajátos nevelési igényű gyermekek és a közoktatásban köznevelésben - részt vevő felnőtt fogyatékos személyek társadalmi életben való egyenrangú részvételét. - új típusú, speciális, vagy komplex szolgáltatások nyújtását végző intézmények, vagy nem intézményi formában működő szolgáltató egységek létrehozásával és működtetésével biztosítja pl. a segédeszköz ellátás, a foglalkozási rehabilitáció, a házi ápolás, gondozás, otthoni szakápolás, a nappali és bentlakásos idősellátás, a szállítás, az egyéb terápiás szolgáltatások rendelkezésre állását a mozgásukban korlátozott és más fogyatékossággal élő emberek célcsoportja számára, bentlakásos és házi ellátási formában, - formálja a helyi közvéleményt tagjai társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében, - együttműködik a mozgássérültek, valamint más fogyatékossággal élő emberek helyi vagy országos szervezeteivel, szervezeti egységeivel, - együttműködik mindazon állami és társadalmi szervezetekkel, amelyek a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedésének elősegítését célozzák, munkájához kéri ezen szervezetek támogatását, - teljesíti, gyakorolja a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének tagjaként a tagsággal együtt járó jogokat és kötelezettségeket, - a fogyatékossággal élő emberek társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében a különböző rétegek eltérő helyzetére tekintettel réteg- szervezeteket hozhat létre, azok önszerveződéssel történő létrejöttét támogathatja, a fogyatékosság oka, a fogyatékos emberek kora, eltérő érdeklődési köre, vagy más szempontok alapján, - a fogyatékossággal élő emberek sport tevékenységének elősegítése és ösztönzése érdekében sport szervezeti egységet hozhat létre, illetve szerveződések létrejöttét támogathatja, - az Alapszabályban meghatározott célok teljesítése érdekében építőipari, műszaki, kézműves, kereskedelmi, szállító, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi, információs és egyéb szolgáltató jellegű tevékenységet folytathat a hatályos jogszabályok által megengedett módon és formában, - a fogyatékossággal élő emberek életének megkönnyítése érdekében számukra térítésmentesen információt nyújt, melyhez szóbeli és írásos eszközöket használ fel, az információ megjelenhet apróhirdetésként és a szolgáltatások hirdetéseként is, - egyes szervezeti egységeit, intézményeit a Vezetőség döntése alapján önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel, amennyiben ennek törvényi feltételeit teljesíti. E rendelkezés alapján, a március 8-án hozott, V. 6/2006. ( ) Vezetőségi Határozata alapján megalkotott Alapító Okirattal az alábbi önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményt hozta létre, melynek neve a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései miatt, napjától (Jogerős Törvényszéki végzés: Pk /1989/30/I ) - Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Napsugár Pedagógiai Szakszolgálat, Óvoda és Fejlesztő Nevelést Oktatást végző Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 7400 Kaposvár, Béke utca 47. Adószám: Rövidített neve: Napsugár Gyógypedagógiai Módszertani Központ 28 Az önálló jogi személyiséggel felruházott oktatási intézmény létrehozására és működésére vonatkozó szabályok a következők: - Alapító Okirat (1. sz. melléklet) - Szervezeti és Működési Szabályzat (2 sz. melléklet) - Szakmai Program (3. sz. melléklet)

29 Az önálló jogi személyiséggel felruházott oktatási intézmény működését szabályozó fenti dokumentumok ezen Alapszabály sz. mellékleteit alkotják. 29 AZ EGYESÜLET TAGJAI Az egyesület rendes tagja lehet minden magyar állampolgár, akinek mozgáskorlátozottsága a társadalmi beilleszkedést bármely vonatkozásban korlátozza vagy csak átlagon felüli erőfeszítések árán teszi lehetővé, továbbá azok, akik ezen Alapszabály rendelkezése alapján velük azonos jogállású személynek minősülnek, ha kinyilvánítják egyetértésüket az egyesület céljaival és hajlandóságukat e célok megvalósulásának támogatására és a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére. Nem lehet az egyesület tagja az a személy, aki az egyesület céljaival ellentétes magatartást folytat és ezzel veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét. (Ptk. 3:66. (2). Nem lehet az egyesület tagja az személy aki az egyesület alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartást folytat és vele szemben az egyesület legfőbb döntéshozó szerve jogerős és végrehajtható kizárási határozatot hozott.(ptk. 3:70. (1). Nem lehet az egyesület tagja az a személy, akire vonatkozóan jogszabály, vagy alapszabály összeférhetetlenségi, illetve kizárási okot fogalmaz meg. Nem lehet az egyesület tagja az, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetés hatálya alól nem mentesítették. 2. Az egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes és jogi személyek (vállalatok, szövetkeztetek, intézmények stb.), akik tevékenységükkel és/vagy anyagi hozzájárulásukkal az egyesület céljának megvalósulását rendszeresen kívánják segíteni. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. Az egyesület tiszteletbeli tagsági viszonyt nem létesít. 3. A teljes cselekvőképességgel nem rendelkező egyesületi tagok, illetve pártoló tagok egyesületi jogaikat és kötelezettségeiket törvényes képviselőjük révén vagy közreműködésével gyakorolják. 4. Az egyesületi tagság önkéntes jelentkezés alapján, a belépési nyilatkozat aláírásával, a belépési nyilatkozat Egyesület elfogadásra feljogosított szerve által történő elfogadás esetén, az aláírás napján keletkezik. 5. Az írásbeli, a MEOSZ egységes tagnyilvántartási rendszerének megfelelően, formanyomtatványon szerkesztett belépési nyilatkozatot az egyesület ügyvezetőjéhez, vagy az általa a belépési nyilatkozat átvételére feljogosított munkatárshoz illetve aktivistához, továbbá a helyi, illetve körzeti csoportvezetőkhöz lehet benyújtani, valamint postai úton is eljuttatható az Egyesület ügyvezetője számára címezve. A belépési szándék elfogadásáról, vagy elutasításáról az Elnökség (ügyvezető testület), egyszerűsített eljárásban, külön határozathozatal nélkül, a tagsági könyv kiállításával dönt.

30 6. Az Elnökség, legkésőbb a belépési nyilatkozatnak az egyesület irodájába történő beérkezésétől számított, 30 napon belül dönt a belépési kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról. A belépési szándék elfogadása esetén tagsági igazolvány kiállítására kerül sor, amely egyben a belépési szándék elfogadásának közlését is jelenti a belépni szándékozó tag számára. A tagsági igazolvány személyes átadással az egyesület irodájában, a helyi, illetve körzeti csoportvezetők útján, illetve postai úton is eljuttatható a tag számára. A belépési nyilatkozat elfogadása és a tagsági könyv kiállítása esetén a tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat aláírásának napjától kezdődik. 7. Amennyiben az Elnökség a belépési szándékot elutasítja, úgy arról rövidített határozatban dönt, a belépési nyilatkozat egyesületi irodába történő beérkezésétől számított 30. napon belül. Az elutasítás tényét és annak indokát, az elutasító határozat meghozatalától számított 15 napon belül, az átvételt igazolható módon írásban, a jogorvoslati lehetőségre és határidőre való figyelmeztetés feltüntetésével közölni kell az elutasított személlyel. 8. A tagsági jogviszony létesítését elutasító határozat ellen az elutasított személy, az elutasító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, írásban, a sérelmezett határozat indokainak vitatására vonatkozó észrevételeinek közlésével panaszt nyújthat be, az Egyesület Vezetőségéhez. A Vezetőség, a panaszról, a beérkezést követő legközelebbi Vezetőségi ülésen, de legkésőbb 90 napon belül dönt. Döntését írásban, az átvételt igazoló módon közölnie kell a jogorvoslatot kérő személlyel. Amennyiben a Vezetőség a panasz alapján a belépési nyilatkozat elfogadásáról és a tagsági viszony létrehozásáról dönt, úgy a tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat aláírásának napjára visszamenőleges hatállyal jön létre. 9. Amennyiben a belépni szándékozó személy a Vezetőség döntésével nem ért egyet, úgy a Vezetőség határozatának kézhezvételétől számított 15 napon belül a döntés ellen fellebbezést nyújthat be a Küldöttközgyűléshez. A fellebbezés elbírálásáról, a fellebbezés benyújtási időpontját követő első Küldöttközgyűlés köteles döntést hozni. Amennyiben a Küldöttközgyűlés a fellebbezésnek helyt ad és a tagsági jogviszony létrehozásáról dönt, úgy a tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat aláírásának napjától kezdődő visszamenőleges hatállyal jön létre. 10. Amennyiben a Küldöttközgyűlés sem ad helyt a fellebbezésnek, úgy a belépni szándékozó személy, jogsértésre hivatkozással a nyilvántartást végző Törvényszékhez keresetet nyújthat be az elutasító határozat ellen. A TAGOK JOGAI Az egyesület rendes tagja: a. A Küldöttközgyűlésre küldöttként megválasztható, küldött jelölésére, választására jogosult, b. Ha mozgáskorlátozottsága akadályozza, hogy a küldött választó részközgyűlésen részt vegyen, akkor a küldöttközgyűlés tárgysorozatában szereplő napirendekkel kapcsolatos véleményét, észrevételeit, javaslatait jogosult a küldöttközgyűlés megkezdéséig a küldöttközgyűlés elnökének írásban eljuttatni, aki azt köteles a küldöttközgyűlésen ismertetni, c. Kizáró ok hiányában bármely tisztségre megválasztható, d. Indítványt tehet az ügyészségnél az egyesületi jogszabályba vagy az alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítésére, e. Az egyesületből az indok megjelölése nélkül kiléphet, f. Az egyesület tagjai, az egyesületi célok megvalósítása érdekében, a Vezetőség jóváhagyásával, legalább 50 fő részvételével, helyi, vagy körzeti csoportot hozhatnak létre, 2. A pártoló tagok jogaira vonatkozóan, az Egyesület által nyújtott kedvezmények és a tagokat Alapszabály alapján megillető juttatások tekintetében a Vezetőség eltérő szabályokat állapíthat 30

31 meg. A pártoló tagok nem vehetnek részt a testületi szervek határozathozatalában, tisztségre nem választhatók. 3. Az Egyesülettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, rendszeres önkéntes társadalmi munka végzésére irányuló szerződéses viszonyban álló munkatársakat, aktivistákat, - amennyiben pártoló tagsági viszonyt létesítenek a választás és a választhatóság jogát kivéve, a rendes tagokkal azonos jogok illetik meg. 4. Az Egyesület nem pártoló tag tagjait, valamint az Egyesület érdekében, a rendszeresen önkéntes munkát végző pártoló tag dolgozókat, aktivistákat, önkénteseket, a Vezetőség határozata alapján megilletik a hatályos SZJA jogszabályok szerint a tagsági viszonyra, illetve az önkéntes társadalmi munka végzésre tekintettel adómentesen nyújtható juttatások. TAGOK KÖTELESSÉGEI A tagok kötelesek az Alapszabály, a küldöttközgyűlés, a vezető szervek és a tisztségviselők törvényes rendelkezéseit megtartani. 2. Az egyesület tagja - mozgáskorlátozottságától függően - a (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően köteles: - lehetőségeihez mérten - képességei feltárásával, fejlesztésével és kibontakoztatásával önmaga társadalmi beilleszkedését előmozdítani, - az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában - az Alapszabályban vagy a küldöttközgyűlési határozatban foglalt előírásoknak megfelelően - közreműködni, - az egyesület szervezeti életében, a közös vagyon védelmében és gyarapításában részt venni, - a küldöttközgyűlés által megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni. 3. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. 4. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. (Ptk. 3:66. ) A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE A Ptk 3:68. általános szabályai szerint: [A tagsági jogviszony megszűnése] (1) A tagsági jogviszony megszűnik a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. 2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. 3. A Ptk.3:69. általános szabályai szerint: [A tagsági jogviszony felmondása] (1) Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. (2) A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. 31

32 4. A kilépés szándékát az egyesület elnökéhez írásban kell bejelenteni. 5. Kilépési szándék esetén, a tagsági viszony a kilépés bejelentésének napján szűnik meg. 6. A vezetőség az egyesület tagjai közül a felmondásra vonatkozó szabályok szerint törölheti azt a tagot, aki a küldöttközgyűlés által előírt tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából - annak esedékessége után - ismételt felszólítás ellenére sem tesz eleget. 7. A tagdíj fizetésére felszólító első és második értesítésben közölni kell, hogy a tagdíjfizetés elmulasztása a tagi jogviszony megszűnését vonja maga után. A felszólításban jelezni kell a tagdíj pótlólagos befizetésére vonatkozó határidőt, valamint a jogorvoslati lehetőséget. 8. Az előző pontban foglalt törléssel, a tagsági viszony, az esetleg bejelentett, sikertelen jogorvoslati eljárás befejezésének éve utolsó napján, jogorvoslati eljárás igénybevétele nélkül pedig, a második, eredménytelen felszólítás kiküldési időpontja évének utolsó napján szűnik meg. 9. A tagdíjfizetés elmulasztása miatt törölt tag, a törlés ellen, a törlési értesítés átvételét követő 30 napon belül, jogorvoslatot kezdeményezhet és ennek keretében írásos észrevételt jelenthet be az Egyesület Vezetőségéhez. 10. Az észrevétel alapján a Vezetőség, a legközelebbi ülésén elbírálja az észrevételben foglaltakat, és írásban értesíti a törölt tagot az észrevétel elfogadásáról, vagy elutasításáról. 11. Amennyiben az észrevétel alapján a Vezetőség az észrevétel elutasításáról dönt, úgy a tag a Küldöttközgyűléshez kifogást jelenthet be. Amennyiben a Küldöttközgyűlés számára bejelentett kifogás elbírálásával a tag nem ért egyet, úgy a Küldöttközgyűlés határozata ellen, jogsértésre hivatkozással bírósághoz fordulhat. 12. A tagok sorából ki kell zárni azt, akit a bíróság szándékos bűntett miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt. 13. A tagok sorából ki lehet zárni azt, aki az egyesület munkájában huzamosabb ideig neki felróható okból nem vesz részt, vagy közösségellenes magatartást tanúsít. 14. A kizárás kérdésében a Vezetőség dönt. 15. A kizárásra vonatkozó Vezetőségi Határozatot, a taggal, a kizárás indokainak megjelölésével, írásban, az átvétel bizonyítására alkalmas módon közölni kell. 16. A kizárást kimondó határozat ellen az érintett személy a Küldöttközgyűléshez fordulhat panaszszal. 17. A kizárás tárgyában bejelentett panaszt, a kizáró Határozat közlését követő legközelebbi Küldöttközgyűlés elé kell döntésre terjeszteni. 18. A kizárás tárgyában hozott Küldöttközgyűlési határozat ellen az érintett személy az Egyesület nyilvántartására jogosult Törvényszéknél keresetet indíthat. 32 AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI

33 Az Egyesület testületi szervei: a. Küldöttközgyűlés mint legfőbb döntéshozó szerv b. Felügyelő Bizottság mint ellenőrző, felügyelő szerv c. Vezetőség mint operatív döntéshozó szerv d. Elnökség az Egyesület Ügyvezető szerve -mint végrehajtó, a döntések végrehajtását irányító operatív szerv e. Tisztségviselők Tanácsa mint javaslattevő, véleményező szerv f. Helyi csoportgyűlés mint küldöttválasztó, helyi programokat szervező és megvalósító szerv 2. Az Egyesület választott tisztségviselői: a) A Küldöttközgyűlés által legfeljebb 5 éves időtartamra választott tisztségviselők: - a Vezetőség, melynek tagjai: Elnök, Elnökhelyettes, Titkár és a vezetőség további hat tagja (összesen: 9 fő), - a Felügyelő Bizottság elnöke és két tagja (összesen: 3 fő) b) Helyi csoportgyűlések által legfeljebb 5 éves időtartamra választott tisztségviselők - a Helyi csoportok vezetői c) A Vezetőség által legfeljebb 5 éves időtartamra választott tisztségviselők - Ügyvezető, - Koordinációs igazgató - Gazdasági vezető - Az önálló Alapító okirattal létrehozott Intézmények és Szolgáltató szervezetek vezetői, 3. Az Egyesület vezető tisztségviselői, felelős személyek, egyben az Elnökség, az Egyesület ügyvezető szervének tagjai (3 fő) a) Az Egyesület Elnöke b) Ügyvezető d) Gazdasági vezető 4. Az egyesületi feladatokat a tisztségviselők, önkéntes társadalmi munkások (aktivisták) és szükség, - valamint lehetőség szerint rész- vagy teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak, továbbá alkalmilag feladatokat vállalók közreműködésével látják el. 5. Az egyesületi tisztségviselők egyesületi munkájukat általában ellenszolgáltatás nélkül végzik, szükséges kiadásaik megtérítését az egyesület pénzeszközeiből igényelhetik a hatályos pénzügyi szabályok szerint. A kiemelkedő munkát végző tisztségviselők és egyesületi tagok jutalomban, illetve tiszteletdíjban részesíthetők. A jutalom, illetve a tiszteletdíj mértékéről a vezetőség dönt, döntés után a küldöttközgyűlésnek való utólagos beszámolás kötelezettségével. Az egyesületi tisztségviselők a vezetőség döntése alapján munkaszerződéssel munkaviszony keretében is végezhetik tevékenységüket. Munkabérüket a vezetőség állapíthatja meg a küldöttközgyűlésnek történő beszámolási kötelezettséggel. A munkaszerződés egyéb feltételeinek meghatározása az elnök jogköre, a munkáltatói jogokat is az elnök gyakorolja. Az elnökkel történő munkaszerződés létesítését a küldöttközgyűlés hagyhatja jóvá, esetében a munkáltatói jogokat a küldöttközgyűlés ilyen irányú megbízása alapján az ellenőrző bizottság elnöke gyakorolhatja. 6. A Ptk. 3:24. szerint: [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

34 7. A Ptk. 3:25. szerint: [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése] (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. (2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. (4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 8. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása továbbá a vezető tisztségviselő egyesületi tagsági jogviszonyának, vagy munkaviszonyának megszűnésével, a jogviszony megszűnésének napján, 9. A választott tisztségviselők lemondása esetén, a lemondás elfogadásának időpontjáról - a Küldöttközgyűlés által választott tisztségviselők esetén a Küldöttközgyűlés, - a Vezetőség által választott tisztségviselők esetén a Vezetőség, - a Helyi csoportgyűlések által választott tisztségviselők esetén, a Csoportgyűlés dönthet. A lemondás elfogadása esetén, a tisztségviselő megbízatása a lemondásnak, az adott testület által történő elfogadása napján, de legkésőbb a lemondás bejelentésétől számított 60. napon szűnik meg. 10. Az intézmények és szolgáltató szervezetek vezetői esetében, a vezetői megbízás, a Vezetőség által történő megbízás visszavonása napján szűnik meg. 11. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelmények, kizáró, összeférhetetlenségi szabályok, valamint a vezető tisztségviselők titoktartási és felvilágosítási kötelezettségei. a) A Ptk. 3:22. szerint [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok] (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. (3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 34

35 (6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. b) A Ptk 3:23. szerint [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség] (1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. (2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. c) Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során, a hozzátartozók, illetve a közeli hozzátartozók körét a V. törvény (Ptk.) határozza meg. Közeli hozzátartozónak minősül az élettárs is. 12. A Testületi ülések jegyzőkönyvvezetésére vonatkozó szabályok. a) Az egyesület testületeinek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülésen történtekre való utalást, az elhangzottak lényegét a nyilatkozó személy megjelölésével, valamint külön sorszámmal megjelölve a testület határozatait. Az egyes döntések mellett fel kell tüntetni a támogatók, az ellenzők és a tartózkodók számát, lehetőség szerint, személyét. b) A jegyzőkönyvet, az ülést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A Küldöttközgyűlésről készült jegyzőkönyvet két fő - a küldöttközgyűlés által erre a tisztségre megválasztott - hitelesítő személynek is alá kell írnia. c) Az egyesület testületi ülésein hozott határozatokat külön kiemelve a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, az adott testület nevének kezdőbetűivel jelölve (Közgyűlés = KGY, Helyi csoportgyűlés = HGY, Vezetőség = V, Elnökség = E, Felügyelő Bizottság = FB) évenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani. A határozatokat mindazokkal közölni kell, akikre jogokat, vagy kötelezettségeket állapítanak meg. A határozatok - a zárt ülésen hozott határozatok kivételével - nyilvánosságra hozhatók az érintett testület döntése szerint, egyébként pedig, azokba a betekintés lehetőségét bárki számára lehetővé kell tenni. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI EGYSÉGEI A szervezeti egységek megnevezése: a. Helyi, körzeti csoportok, b. Alapító okirattal létrehozott szervezeti egységek Intézmények, c. Önálló szakmai, szolgáltató tevékenységet folytató Szolgálatok, 2. Az egyes szervezeti egységek a Vezetőség döntése alapján felruházhatók önálló jogi személyiséggel. 3. Az egyes szervezeti egységek vezetését az Alapszabály, illetve a SZMSZ rendelkezései szerinti jogokkal és kötelezettségekkel felruházott vezetők látják el. Megnevezésük az adott szervezeti egységnek megfelelően: csoportvezető, igazgató, szolgálatvezető, 35

36 A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS A Ptk. 3:72. szerinti általános szabályok: [Közgyűlés, küldöttgyűlés] (1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. (2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. (3) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni. 2. A Ptk. 3:73. szerinti szabályok: [A közgyűlés ülésezése] (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. (2) A közgyűlés, nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 3. A Ptk. 3:74. szerinti szabályok: [A közgyűlés hatásköre] A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. 4. A Ptk. 3:75. szerinti szabályok: [A napirend kiegészítése] (1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. (2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 5. A Ptk. 3:76. szerinti szabályok: [Határozathozatal] (1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 36

37 (2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 6. A Ptk. általános szabályainak alapulvételével, a Küldöttközgyűlésre vonatkozó részletes szabályok. 6/1. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés. A Küldöttközgyűlést a tagok által, a Helyi csoportgyűléseken megválasztott küldöttek alkotják. A helyi csoportok betöltött 50 tagonként 1-1, de csoportonként legalább 1 fő küldöttet választhatnak a Küldöttközgyűlésbe, az Alapszabály 23. -ban részletezett szabályok szerint. A Küldöttek választása, a Vezetőség ciklusával azonos időtartamra, de legfeljebb 5 évre történhet. A Küldöttközgyűlés teljes jogú, szavazásra jogosult tagjai a megválasztott küldötteken kívül, a helyi (körzeti) csoportok választott csoportvezetői és a Vezetőség Küldöttközgyűlés által választott tagjai. A megválasztott küldöttek, a Küldöttközgyűlés munkájában személyesen vehetnek részt. 6/2. A Küldöttközgyűlést, szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. A Küldöttközgyűlést olyan időpontra kell összehívni, hogy az időpont alkalmas legyen azoknak a külön jogszabályokban meghatározott feladatoknak az elvégzésére, amelyekre vonatkozóan jogszabály határidőt ír elő. 6/3. A Küldöttközgyűlést az Alapszabályban rögzített részletes szabályok szerint, az Elnökség (ügyvezető szerv), vagy a Vezetőség, illetve ennek hiányában, a külön rögzített jogosultsági szabályok szerint, a Felügyelő Bizottság írásbeli, a Küldöttközgyűlés napirendjét is tartalmazó meghívóval, a Küldöttközgyűlés időpontját legalább 15 nappal megelőzően hívja össze. Az Elnökség és a Vezetőség nevében az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes, a Felügyelő Bizottság nevében, a Felügyelő Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság tagja jogosult eljárni. A Küldöttközgyűlés előkészítése során, csoportgyűléseken, vagy egyéb alkalmas módon, pl. a szervezet honlapján történő közzététellel meg kell ismertetni a tagsággal a küldöttközgyűlés által eldöntendő kérdéseket, beszámolókat. 6/4. A Küldöttközgyűlést, a legsúlyosabb fogyatékossággal élő tagok számára is alkalmas, akadálymentes, közösségi közlekedési eszközökkel is jól megközelíthető helyszínre, költségkímélő módon, lehetőség szerint az Egyesület saját tulajdonú épületébe, olyan időpontra kell összehívni, hogy a vidéki küldöttek odaérkezése és hazautazása is biztosítható legyen, továbbá a munkaviszonyban álló, önkéntes küldöttek és tisztségviselők részvétele is biztosítható legyen. 6/5. A kiküldött napirend módosítását, kiegészítését bármely tag, küldött, tisztségviselő, az Egyesület szervei, legkésőbb a Küldöttközgyűlés határozatképességének megállapításáig írásban, vagy szóban kezdeményezhetik, a javaslat indoklásával. A javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról a határozatképes Küldöttközgyűlés nyílt szavazással, a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően dönt. 6/6. A Küldöttközgyűlésnek a határozatképességét a Vezetőség által, a Küldöttek és szavazásra jogosultak mandátumának és személyazonosságának ellenőrzésével megbízott Mandátumvizsgáló Bizottság által ellenőrzött jelenléti ív alapján, a Küldöttközgyűlés levezető elnöke állapítja meg, amelyről tájékoztatja a Küldöttközgyűlést. Határozatképesség hiányában, a Küldöttközgyűlést az Alapszabályban foglalt korlátozó rendelkezések figyelembevételével el kell halasztani. 37

38 A határozatképesség megállapítása után, nyílt szavazással meg kell választania: - a Küldöttközgyűlés jegyzőkönyvvezetőjét 1 fő - a Küldöttközgyűlés jegyzőkönyv-hitelesítőit, a küldöttek közül legalább 2 főt, - a Szavazatszámláló Bizottság tagjait, küldöttek közül legalább 3 főt, 6/7. A határozatképesség aránya alapján meg kell állapítani, hogy a Küldöttközgyűlés a jogszabályi rendelkezések alapján, mely napirendi pontok esetében hozhat döntést és mely napirendi pontok esetében nem jogosult döntést hozni. Azoknak a napirendi pontoknak a megtárgyalását, amelyekben a Küldöttközgyűlés a jogszabályi előírások figyelembevételével nem jogosult döntést hozni, el kell halasztani, erről a Küldöttközgyűlést a levezető elnöknek tájékoztatnia kell. 6/8. A Küldöttközgyűlés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell: - a Küldöttközgyűlés helyszínét, évét, hónapját, napját, kezdési és befejezési időpontjait - a megjelentek számát, a Jelenléti ív alapján, - a megjelent szavazásra jogosultak számát, továbbá - a szavazásra jogosult megjelentek arányát a szavazásra jogosultak teljes létszámához képest, a Jelenléti ív adatai alapján, - a Küldöttközgyűlés által hozott határozatokat, az igen, a nem, a tartózkodás szavazatok számának feltüntetésével, illetve ha a Küldöttközgyűlés név szerinti szavazást rendel el, akkor az egyes szavazók nevének feltüntetésével. 6/9. A Küldöttközgyűlésre szóló meghívó kiküldhető postán, könyvelt küldeményként, vagy az adott küldöttet megválasztó csoport valamely tagja által igazolható módon történő kézbesítéssel. 6/10. A Küldöttközgyűlésre meg kell hívni a Küldötteket, a Vezetőség, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság tagjait, valamint a Tisztségviselőket, továbbá a MEOSZ képviselőjét. 6/11. A Küldöttközgyűlésről felvett jegyzőkönyvet, a Küldöttközgyűlés időpontját követő 8 napon belül a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és két hitelesítőnek alá kell írnia. 6/12. A közgyűlés által hozott olyan határozatokat, amelyek nem kizárólag valamely szerv, vagy személy számára tartalmaznak rendelkezéseket, az Egyesület honlapján kell nyilvánosságra hozni, illetve a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok szerint, az azokba történő betekintés lehetőségét biztosítani kell. Azokat a határozatokat, amelyek csak valamely személy, vagy szerv számára tartalmaznak rendelkezéseket, az érintett személyek, szervek számára, a határozat meghozatalától számított 15 napon belül az érintett személy, vagy szervezet számára, a kézbesítést igazolható módon, kézbesíteni kell. A Határozatokat a Határozatok Tárában külön is nyilván kell tartani. 6/13. Rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni, az alapszabály, vagy jogszabály szerinti indítvány beérkezésétől számított 30 napon belüli határnapra: a) a vezetőség kétharmados szótöbbséggel hozott határozata alapján, b) a Felügyelő Bizottság erre vonatkozó írásos, indoklást is tartalmazó indítványára, c) a Helyi csoportok kétharmadának erre vonatkozó, csoportgyűlésen egyszerű többséggel hozott, az összehívás indokát is tartalmazó írásos határozata alapján, d) az ügyészség felhívására. e) az Elnökség határozata alapján, f) amennyiben az egyesület működését, gazdálkodását, fizetőképességét, vagy az egyesületi célok megvalósulását sértő, vagy veszélyeztető, megalapozott körülmények merülnek fel. 38

39 A rendkívüli közgyűlést az Elnökség hívja össze. Amennyiben az Elnökség az e szabályban meghatározott időtartamon belül nem hívja össze a Küldöttközgyűlést, akkor azt a Vezetőség, illetve a Felügyelő Bizottság indítványa alapján, a Felügyelő Bizottság Elnöke is jogosult összehívni. A rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívására, határozatképességére, lebonyolítására vonatkozóan a Küldöttközgyűlésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni A Ptk. 3:18. általános szabályai szerint: [Határozatképesség] (1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. (2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 2. A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a szavazásra jogosultak fele és még egy fő szavazásra jogosult jelen van. 3. Ha a szabályszerűen összehívott küldöttközgyűlés határozatképtelen, akkor azt, az eredeti kezdési időpontot követő 2 órát követő időben akkor lehet érvényesen megtartani, ha a Küldöttközgyűlés meghívója erre, illetve ennek korlátaira és jogkövetkezményeire vonatkozó, kifejezett tájékoztatást tartalmaz. 4. Az így megismételt küldöttközgyűlés, kizárólag az eredeti meghívóban közölt napirendi pontokra vonatkozóan, kizárólag az egyszerű többséggel elfogadható kérdésekben hozhat határozatot. 5. Az előző pont szerinti megismételt Küldöttközgyűlés, a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül, határozatképes, kivéve az egyesület céljának módosítása, valamint az egyesület megszüntetése kérdésében, továbbá az előző 3. pontban foglalt korlátozás figyelembevételével. 6. A Küldöttközgyűlés nyilvános, amennyiben az Alapszabály, a Küldöttközgyűlés, illetve jogszabály másképpen nem rendelkezik. 7. A Ptk. 3:19. általános rendelkezései szerint: [Határozathozatal] (1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 39

40 (3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. 8. A Küldöttközgyűlés, határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén, a szavazást mindaddig kell folytatni, ameddig a jogszabály, vagy az alapszabály által előírt szavat-többség nem jön létre. Ennek hiányában, a határozathozatalt el kell napolni. 9. A Küldöttközgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van, szavazni csak személyesen lehet. 10. A Küldöttközgyűlés a személyi kérdések előkészítésére, a tisztségviselő választást megelőző év Küldöttközgyűlésén Jelölő Bizottságot választhat, amely legalább három tagból áll. Jelölő Bizottság hiányában a Helyi csoportok gyűlései jogosultak jelöltek állítására. 11. Amennyiben a Küldöttközgyűlés titkos szavazást rendel el, akkor Szavazatszámláló Bizottságot kell választania, amely legalább három tagból áll. Nyílt szavazás esetén a szavazatszámlálást a Küldöttközgyűlés elnöke végzi a jegyzőkönyv hitelesítők közreműködésével. 12. A Küldöttközgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a Vezetőség által levezető elnöki tisztségre felkért egyesületi tag, vagy Felügyelő Bizottsági elnök, vagy tag, illetve az erre felkért MEOSZ tisztségviselő vezeti, amennyiben erre a tisztségre a határozatképes Küldöttközgyűlés megválasztja. A levezető elnök megválasztását megelőzően, a határozatképesség megállapítását, illetve a levezető elnök megválasztására vonatkozó szavazást, az Elnökség valamely tagja vezeti le A Küldöttközgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. 2. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. a Vezetőség elnökének, elnökhelyettesének, titkárának, továbbá hat tagjának, legfeljebb öt évre történő megválasztása, b. a Felügyelő Bizottság elnökének és két tagjának, legfeljebb öt évre történő megválasztása c. az Alapszabály jóváhagyása és módosítása, a Küldöttközgyűlésen jelen lévő küldöttek legalább háromnegyedes szótöbbségével. d. a Vezetőség, az Elnökség (ügyvezető szerv), a Felügyelő Bizottság beszámolójának, az éves Mérlegnek, az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló beszámolónak, valamint a Közhasznúsági mellékletének a megtárgyalása és jóváhagyása, e. az éves költségvetés megtárgyalása és elfogadása f. a tagdíj éves összegének megállapítása, g. a vezető tisztségviselő feletti munkáltató jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll. h. A vezető tisztségviselő díjazásának megállapítása, i. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt. j. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, k. A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, 40

41 41 l. az Egyesület alapcéljának módosítása, a szavazati joggal rendelkező küldöttek legalább háromnegyedes szótöbbségével, m. az Egyesület megszűnéséről szóló döntés meghozatala, a szavazati joggal rendelkező küldöttek legalább háromnegyedes szótöbbségével, n. az Egyesület végelszámolásának elrendelése, a szavazati joggal rendelkező küldöttek legalább háromnegyedes szótöbbségével, o. a végelszámoló kijelölése, p. az Egyesület más civil szervezettel történő egyesülésének, vagy szétválásának kimondása, q. a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségéhez csatlakozás, illetve abból való kiválás kimondása, r. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. 12. A Jelölő Bizottság elnökének és tagjainak (összesen: 3 fő) a megválasztására az általános tisztségviselő választást megelőző Küldöttközgyűlés elnöke tesz javaslatot, a helyi csoportgyűlések által javasolt személyek köréből. A javaslattételre a tagok, illetve a küldöttek bármelyike is jogosult. A Jelölő Bizottságot az általános tisztségviselő választást megelőző Küldöttközgyűlés nyílt szavazással választja meg, legfeljebb 5 évre. EGYESÜLET VEZETŐSÉGE A Vezetőség az egyesület operatív döntéshozó és ügyintéző szerve, amely gondoskodik a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az Alapszabályban meghatározott célkitűzések szellemében. A Vezetőség a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel. 2. A Vezetőség tagjai az elnök, az elnökhelyettes, a titkár és a Küldöttközgyűlés által választott további hat tag. (összesen 9 fő) 3. A Vezetőség tagjainak feladatkörét, tevékenységét, a Vezetőség működésére vonatkozó részlet szabályokat az Egyesület Szervezeti és Működési szabályzata is tartalmazhatja. 4. Az egyesületi tagsági viszony megszűnésével a vezetőségi tagság is megszűnik. 5. Az egyesület Vezetőségének feladatai: a. két Küldöttközgyűlés közötti időben irányítja az egyesület általános tevékenységét, b. gondoskodik az Egyesülettel összefüggő jogszabályok, az Alapszabály és szabályzatok, valamint a Küldöttközgyűlési határozatok végrehajtásáról, c. összehívja a Küldöttközgyűlést, amennyiben annak összehívásáról az ügyvezetés (Elnökség) nem gondoskodik megfelelő időben. d. Véleményezi az egyesület munka- és pénzügyi tervét, költségvetési tervét e. a tagdíj fizetése alól, indokolt írásos kérelem alapján, mentességet állapíthat meg, f. elfogadja az egyesület működésével kapcsolatos szabályzatokat, a szövetségi irányelvek szem előtt tartásával, g. meghatározza a Vezetőség éves munkatervét, h. értelmezi a szövetség valamely szerve vagy tisztségviselője alapszabályszerű határozatát, utasítását, felkérését, megszervezi azok végrehajtását, i. megtárgyalja a Küldöttközgyűlés, illetve szövetség szervei elé terjesztendő Közhasznúsági beszámolót közhasznú mellékletet, Könyvvizsgálói jelentést, egyéb beszámolókat, elszámolásokat, javaslatokat, kérelmeket, majd azokat elfogadja, illetve javasolja elfogadásra a Küldöttközgyűlés számára. j. megtárgyalja az egyesület éves költségvetését, az előző évi Mérleget és zárszámadást és az egyesület vagyoni helyzetére vonatkozó beszámolót és egyetértése esetén, javasolja azok elfogadását a Küldöttközgyűlés számára.

42 k. megválasztja az önálló Alapító okirattal létrehozott intézmények és szolgálatok vezetőit, valamint az ügyvezetőt, a gazdasági vezetőt és a koordinációs igazgatót. l. Gyakorolja a munkáltató jogkört az Egyesület elnöke felett, amennyiben az Elnök munkaviszonyban áll az Egyesülettel. A Vezetőség nevében a munkáltatói jogkörrel kapcsolatos aláírásai jog az Egyesület titkárát illeti meg. m. Dönt mindazon kérdésekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály nem utal az Elnökség (ügyvezetés), illetve a Küldöttközgyűlés hatáskörébe. 6. A Vezetőség üléseit a szükséghez képest, de legalább negyedévenként tartja. 7. A Vezetőség köteles végzett munkájáról évente a Küldöttközgyűlésnek beszámolni. 8. A Vezetőség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, írásban, az ülés napirendjének közlésével, az ülés időpontját legalább 8 nappal megelőzően hívja össze. 9. A meghívót könyvelt postai küldeményként, vagy személyes átvétellel, vagy az átvételt igazoló, költségkímélő és célszerű kézbesítési módszerrel (pl. megbízott személy által történő kézbesítés) kell a Vezetőség tagjai számára eljuttatni. 10. A vezetőségi ülések időpontját és napirendjét, az Egyesület székhelyének hirdetőtábláján ki kell függeszteni, továbbá az Egyesület honlapján közzé kell tenni. 11. A vezetőségi ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. 12. A Vezetőségi ülés határozatképes, ha azon a Vezetőségi tagok fele és még legalább egy vezetőségi tag részt vesz. 13. A Vezetőség Határozatait általában nyilvános ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 14. A Vezetőség egyes kérdések megtárgyalása során, a jogszabályok által meghatározott esetekben, külön határozatban dönthet zárt ülés elrendeléséről, ha azt a személyiségi jogok védelméről szóló jogi szabályozás, vagy egyéb fontos ok miatt feltétlen szükségesnek tartja. A határozatban meg kell jelölni a zárt ülés elrendelésének indokát. 15. A Vezetőség Határozatait írásba kell foglalni és a Határozatok Tárában V/..évente újra kezdődő sorszám/ az ülés időpontja év,hó,nap megjelöléssel nyilván kell tartani. 16. A Vezetőség Határozatait írásban, a határozat meghozatalától számított 15 napon belül az átvételt igazolható módon közölni kell mindazokkal, akikre a Határozat rendelkezést tartalmaz. 42 AZ ELNÖKSÉG (ÜGYVEZETÉS) FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE Az Elnökség (ügyvezetés), az Egyesület ügyvezető, végrehajtó és végrehajtást irányító operatív testülete. 2. A három tagból álló Elnökség, a vezető tisztségviselőkből, mint felelős személyekből álló testület, melynek tagjai: a) Az Egyesület Elnöke c) Az Ügyvezető d) A Gazdasági Vezető Az Elnökség, saját tagjai közül elnököt választ. 3. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon az Elnökség legalább két tagja részt vesz. Határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. 4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az Elnökség ülése, a Vezetőség, illetve a Tisztségviselők Tanácsa ülésével közösen is megtartható. 5. Az Elnökség feladatai: a) Az Elnökség tagjai kötelesek a Vezetőség, a Tisztségviselők Tanácsa ülésén, valamint Küldöttközgyűlésen részt venni. b) Kötelesek a testületi üléseken feltett kérdésekre válaszolni, a testületi szervek számára tájékoztatást adni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

43 c) Az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben az operatív döntések meghozatala, d) A beszámolók előkészítése és azoknak véleményezésre a Vezetőség, majd a Vezetőség véleményének figyelembevételével, döntésre, a Küldöttközgyűlés elé terjesztése, e) Az éves költségvetés előkészítése, majd annak véleményezésre a Vezetőség, majd a Vezetőség véleményének figyelembe vételével, döntésre, a Küldöttközgyűlés elé terjesztése. f) Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttközgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, g) Az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése, h) A Küldöttközgyűlés, a Vezetőség, a Tisztségviselők Tanácsa üléseinek összehívása, a tagság, a küldöttek és az egyesület szerveinek értesítése, tájékoztatása. i) Az Elnökség által összehívott Küldöttközgyűlés napirendi pontjainak meghatározása, j) A tagság nyilvántartása k) Az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek a vezetése, l) Az egyesület egyéb iratainak megőrzése, az irattár kezelése, m) Az egyesületet érintő megszűnési okok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezése esetén, a törvényben előírt intézkedések megtétele. n) A tagfelvételről való döntés o) A biztonságos és fenntartható gazdálkodási tevékenység szervezése és irányítása, a jóváhagyott költségvetési keretek közt. p) Források átcsoportosítása a gazdálkodás optimalizálása érdekében, az éves költségvetés sarokszámain belül, a Vezetőségnek történő beszámolás kötelezettségével. r) A jogszabályok által előírt költségvetési kapcsolatok, kötelezettségek teljesítésének szervezése, az operatív gazdálkodási feladatokkal kapcsolatos döntések meghozatala és végrehajtása, illetve végrehajtatása. s) Az Egyesület pénzeszközei, számlapénzei felett történő rendelkezési, utalványozási jogkör gyakorlása, a költségvetési keretek betartásával. t) Az operatív, munkafolyamatban épített ellenőrzési tevékenység végzése a külön szabályokban kialakított munkamegosztásnak megfelelően. u) Pályázatokkal, forrásteremtéssel kapcsolatos tervező, szervező, lebonyolító tevékenység végzése a külön szabályokban kialakított munkamegosztásnak megfelelően. v) Egyéb, az Egyesület operatív irányításával összefüggő, illetve a Küldöttközgyűlés, a Vezetőség, valamint az Elnök által meghatározott tartós, vagy eseti feladatok elvégzése. 6. Az Elnökség (ügyvezető szerv) feladatait, az Egyesület irodájának (Egyesületi Közösségi Szolgálat) közreműködésével látja el. 7. Az Elnökség (ügyvezető szerv) köteles a Küldöttközgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy c) az egyesület céljainak elérése bármely ok miatt veszélybe kerül. 8. Az előző pontban felsorolt okok miatt összehívott Küldöttközgyűlés köteles az összehívásra okot adó körülmények megszüntetése érdekében intézkedéseket tenni, vagy az egyesület megszűntetéséről dönteni. AZ ELNÖK FELADATA ÉS HATÁSKÖRE Az elnök az egyesület törvényes képviselője, akit akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesít. 2. Az egyesület elnöke: a. ellátja az egyesület általános vezetését, képviseletét, 43

44 b. felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért, az egyesület fenntartható gazdálkodásáért és fizetőképességéért. c. kapcsolatot tart a Vezetőség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a Küldöttközgyűlés és a Vezetőség határozataival összhangban legyenek, d. képviseli az egyesületet a hatóságok, más szervek és személyek előtt, e. vezeti a Küldöttközgyűlést és a Vezetőség üléseit, f. felhatalmazásának keretei között szerződéseket és megállapodásokat köthet az egyesület nevében, g. az Elnökség közreműködésével gondoskodik a határozatok és a jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásáról, h. gyakorolja az utalványozási jogkört, i. Gyakorolja az Egyesület bankszámlái feletti rendelkezési jogkört, j. az egyesület költségvetését jóváhagyásra a vezetőség elé terjeszti. k. Felelős az Egyesület jogszerű, takarékos, fenntartható gazdálkodásáért. l. Tagja az egyesület ügyvezető testületének, az Elnökségnek. A TITKÁR FELADATA ÉS HATÁSKÖRE Az egyesület titkárának feladata: a. az egyesület nyilvántartásainak vezetése, iratainak kezelése, az Egyesület szervezeti egységeinek közreműködésével b. a Küldöttközgyűlés, a vezetőség határozatainak, az egyesületi tisztségviselők intézkedéseinek végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, ügyviteli és ügykezelési feltételek biztosítása, az Elnökséggel, illetve az ügyvezetővel együttműködve c. a Küldöttközgyűlések és vezetőségi ülések írásos anyagainak előkészítése, a jegyzőkönyv elkészítése, illetve elkészítetése az Elnökség, az Ügyvezető, illetve Egyesület szervezeti egységeinek és munkatársainak közreműködésével, d. a tagnyilvántartás megszervezése, a tagfelvételi ügyek előkészítése, e. az egyesület és a Szövetség titkársága közti folyamatos kapcsolattartás, információcsere szervezése és megvalósítása, f. folyamatos és eseti adatszolgáltatás a szövetség szervei és tisztségviselői számára, g. az Egyesület helyi és körzeti csoportjaival való kapcsolattartás, a mozgalmi tevékenység operatív irányítása, h. az Elnök írásos megbízása alapján, egyes ügyekben képviseli az Egyesületet i. az Alapszabály, a Vezetőség, illetve az Elnök által hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása. AZ ELNÖKHELYETTES FELADATA ÉS HATÁSKÖRE Ellátja az Elnök helyettesítését, annak távollétében, illetve akadályoztatása esetén, továbbá, az Elnök által esetenként, írásban átruházott ügyek tekintetében. 2. A Vezetőség megbízása alapján egyes ügycsoportok tekintetében önálló feladatokat is elláthat. 3. Elvégzi a helyi, körzeti csoportok tekintetében a csoportok koordinációját, segíti szakmai, mozgalmi fejlődésüket. 4. A Titkárral történő együttműködésben, a tagság jelzései, igényei alapján, kezdeményezheti új helyi, körzeti csoportok létrehozását. 5. Felügyeli az Egyesület honlapjának működését. 44

45 45 AZ ÜGYVEZETŐ FELADAT ÉS HATÁSKÖRE Az Egyesület Vezetősége, az Egyesület egyes tevékenységeinek operatív irányítására ügyvezetőt választ legfeljebb 5 éves időtartamra, a Vezetőség választási ciklusával azonos lejárattal. 2. Az ügyvezető főbb feladatai: a) Vezeti az Egyesület adminisztratív tevékenységét ellátó Irodát (Közösségi Szolgálat) b) Felügyeli az Egyesület gazdasági tevékenységét, c) Kezdeményező, koordináló szerepet tölt be az Egyesület pályázati, illetve projekt tevékenységében, d) Felügyeletet gyakorol az Egyesület által megpályázott és elnyert projektek megvalósítása felett, koordinálja a projektek elszámolási tevékenységét, e) Elvégzi a Vezetőség, az Elnökség, illetve az Elnök által, számára írásban meghatározott egyéb eseti, vagy tartós feladatokat. 3) Tevékenységét az Elnök közvetlen irányításával végzi. 4) Vezető tisztségviselőként, felelős személy, az Elnökség tagja, tevékenységét fizetett alkalmazottként, munkaviszony keretében is elláthatja. Ez esetben, felette a munkáltatói jogkört a Vezetőség nevében az Egyesület elnöke gyakorolja. 5) Képviseli az Egyesületet: a) pályázati elszámolások, ellenőrzések, b) kincstári és egyéb finanszírozói ellenőrzések, szerződéskötések, c) akkreditációs, foglalkoztatási, szakmai ellenőrzések, d) külső szervek számára adandó adatszolgáltatások során, e) közüzemi szolgáltatási szerződések megkötése során, f) egyéb szerződések, megállapodások megkötése során, önállóan legfeljebb 10 millió forintos értékhatárig, e felett, más vezető tisztségviselővel együttesen, g) hatósági, közigazgatási eljárásokban, beleértve a munkaügyi, munkavédelmi, adó és vámügyi, közbeszerzési és egyéb közigazgatási eljárásokat, h) munkáltató jogkör gyakorlójaként, a koordinációs igazgató hatáskörébe tartozó intézményi dolgozók kivételével, 6) Utalványozási jogot gyakorol az Egyesület által működtetett pénztárak, valamint ügyletenként Tízmillió forintos értékhatáron belül, a bankszámlákról történő kifizetésekre vonatkozóan. A KOORDINÁCIÓS IGAZGATÓ FELADAT ÉS HATÁSKORE 19. 1) Az Egyesület Vezetősége, az Egyesület fenntartásában folytatott sokrétű szolgáltatási tevékenység koordinálására legfeljebb 5 éves időtartamra koordinációs igazgatót választhat, a Vezetőség ciklusával azonos lejárati idővel. 2) A koordinációs igazgató önálló tevékenységként, illetve valamely intézmény vezetőjeként, kapcsolt munkafeladatként is megbízható a tevékenység ellátásával. 3) A koordinációs igazgató, összehangoló feladatkörében jogosult az egyes intézményvezetők számára, az együttműködés kialakítása érdekében operatív utasításokat adni, amelyek azonban nem terjedhetnek ki az intézményvezetők önálló jogkörének és felelősségének elvonására. 4) Szervezi és felügyeli az Egyesület által fenntartott intézmények, szolgálatok költségvetési kapcsolatait, támogatási rendszerét, előírt adatszolgáltatásait, 5) Felügyeli az Intézmények szakmai tevékenységét, 6) Irányítja és felügyeli az intézmények pályázati és egyéb forrásteremtő tevékenységét, 7) Figyelemmel kíséri, ellenőrzi az intézmények működési engedélyeit, szakmai programjait, szükség esetén kezdeményezi a szakmai dokumentumok, illetve a működési engedélyek módosítását,

46 8) Átruházott hatáskörrel gyakorolja az intézményekben alkalmazott munkavállalók esetében a munkáltatói jogkört, 9) Képviseli az Egyesületet, a hozzá tartozó intézményhálózat szakmai, illetve finanszírozói ellenőrzése során, az intézményekre vonatkozóan szerződéseket, megállapodásokat köthet, hagyhat jóvá, kötelezettségeket vállalhat, jogokat alapíthat. 10) Tevékenységének ellátása során köteles együttműködni az Elnökséggel. 11) E munkakörére vonatkozóan, felette a munkáltatói jogkört az Elnökség nevében az Ügyvezető gyakorolja. A GAZDASÁGI VEZETŐ FELADATA ÉS HATÁSKÖRE Az egyesület gazdasági vezetője, megszervezi, vezeti, ellenőrzi az egyesület gazdasági, pénzügyi és vagyonkezelői tevékenységét. 2. Felelős az egyesület vagyonának gondos, takarékos, hatékony felhasználásáért, megóvásáért és gyarapításáért. 3. A gazdasági vezető ellátja, illetve elvégezteti a következő feladatokat: a. intézi az egyesület gazdasági ügyeit, az egyesület vagyonáról leltárt készít, b. a tagdíjfizetésekről nyilvántartást vezet, a tagdíjfizetés elmaradása esetén megteszi az Alapszabályban előírt intézkedéseket, ha az intézkedés nem vezet eredményre, javaslatot tesz a vezetőségnek a tagsági viszony megszüntetése iránt, c. elkészíti, illetve elkészíteti, a gazdálkodásról, a vagyon, illetve pénzkezelésről, a vezetési döntésekhez szükséges időszaki jelentéseket, kimutatásokat, d. elkészíti és az előírt határidőkben szolgáltatja, az Egyesület állammal szembeni kötelezettségeivel kapcsolatos bevallásokat, kimutatásokat, adatszolgáltatásokat, azok helyességért felelősséget vállal, e. az egyesület gazdálkodására vonatkozó okiratok és egyéb bizonylatok, továbbá a kért adatok közlésével elősegíti a belső és külső ellenőrzés, illetve a könyvvizsgálat eredményességét, f. ellátja a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, g. elkészíti az éves Mérleget, zárszámadást, a közhasznúsági beszámoló számszaki részét és azokat, elfogadásra a Vezetőség elé terjeszti. 4. Az egyesület gazdasági vezetője, a szövetség által nyújtott anyagi támogatás, célnak megfelelő felhasználásáért, a szövetségi tagdíj befizetéséért felelős, erről köteles a szövetség főtitkárának beszámolni. 5. A gazdasági vezető az elnök közvetlen irányítása alapján végzi tevékenységét. 6. Vezető tisztségviselőként, az Egyesület Vezetősége legfeljebb 5 éves időtartamra választja meg, a Vezetőség ciklusával azonos lejárati idővel. Felelős személy, az Elnökség tagja, tevékenységét fizetett alkalmazottként, munkaviszony keretében is elláthatja. Ez esetben, felette a munkáltatói jogkört a Vezetőség nevében az Egyesület elnöke gyakorolja. 46 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG (FB) Az egyesület Felügyelő Bizottsága a Küldöttközgyűlés által választott elnökből és két tagból áll. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 2. A Felügyelő Bizottság elnökéül és tagjául csak az egyesület tagjai választhatók meg. Megbízásuk időtartama alatt az egyesületnél más tisztséget nem viselhetnek és közvetlenül a Küldöttközgyűlésnek vannak alárendelve. 3. Feladata az egyesület, annak szervei és tisztségviselői törvényeknek, az Alapszabálynak és szövetségi irányelveknek megfelelő működésének, vagyonkezelésének ellenőrzése, betartása. Tevékenysége során a tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól felvilágosítást és tájékoztatást

47 kérhet, amelyet azok nem tagadhatnak meg, illetve az egyesület irataiba és könyveibe korlátozás nélkül betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 4. Ennek során ellenőrzi: a. a költségvetés végrehajtását, valamint a pénz- vagyonkezelést, illetve a bizonylati fegyelmet, b. a Küldöttközgyűlés és a Vezetőség, az Elnökség határozatainak végrehajtását, továbbá az egyesületi szervek működésének törvényességét, alapszabályszerűségét, c. a Mérleget, az éves beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, valamint az azok alapjául szolgáló okmányokat. 5. Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a Küldöttközgyűlésnek. 6. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart. 7. A Felügyelő Bizottság ülését az FB Elnöke, vagy tartós akadályoztatása esetén, a FB két bármely tagja írásban, az ülés időpontját megelőzően, legalább 10 nappal korábban hívja össze. 8. A FB ülését össze kell hívni, ha azt az Egyesület elnöke, vagy Vezetőségi tagjainak legalább 2/3-a írásban, az összehívás céljának megjelölésével, írásban kezdeményezi. 9. A FB ülése akkor határozatképes, ha azon, a 3 tagú FB tagjai közül, legalább 2 fő részt vesz. 10. A FB határozatait nyílt szavazással, a határozatképes ülésen megjelentek egyszerű szótöbbségével hozza. 11. A FB Határozatait írásba kell foglalni és a Határozatok Tárában FB/ évente újrakezdett, sorszám/ülés napja év. hó. nap megjelöléssel nyilván kell tartani. 12. A Határozatokat, azok meghozatalától számított 15 napon belül írásban közölni kell mindazon személyekkel, illetve szervekkel, akikre, vagy amelyekre vonatkozóan a Határozat rendelkezéseket tartalmaz. 13. A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Vezetőség ülésein, betekinthetnek az egyesület irataiba, tájékoztatást kérhetnek az Elnökségtől, illetve a vezetőségi tagoktól. Egyes szakkérdések megvizsgálására szakértőt vehetnek igénybe az egyesület költségére. 14. A Felügyelő Bizottság hiányosság észlelése esetén annak súlyához mérten: - felhívja a tisztségviselőt a helyes eljárásra, - felhívja a Vezetőséget, illetve az Elnökséget állásfoglalásra és a hiba kijavítására, - rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívását indítványozza, - hatósági intézkedés megfontolása érdekében megkeresi az egyesület felett állami felügyeletet, ellenőrzést gyakorló Ügyészséget. 15. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása az intézkedésre jogosult testületi szerv döntését teszi szükségessé. b. a vezető tisztségviselő(k) felelősségét megalapozó tény merül fel. c. Az Egyesület gazdálkodásának biztonságát sértő, vagy veszélyeztető tevékenységet észlel. 16. Az intézkedésre jogosult testületet a FB indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eltelte esetén a testület összehívására a FB is jogosult. 17. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, akkor a FB köteles a törvényességi felügyeleti szervet (ügyészség) értesíteni. 18. Az egyesület Felügyelő Bizottsága a Szövetség Elnökségének határozata, Elnökének vagy Főtitkárának írásos, a vizsgálat indokait is tartalmazó indítványa alapján köteles az egyesület valamely szerve, vagy tisztségviselője tevékenységét megvizsgálni és az a vizsgálat eredményét 30 napon belül a vizsgálat kezdeményezőjével közölni. 47 TISZTSÉGVISELŐK TANÁCSA

48 A testület tagjai: a) A Vezetőség tagjai b) Az Elnökség tagjai c) Az önálló Alapító okirattal rendelkező Intézmények és Szolgálatok választott, vagy kinevezett vezetői d) A Helyi csoportok választott vezetői e) A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai 2. A testület feladatai: a) Az Egyesület fejlesztésére vonatkozó stratégiai terv elkészítéséhez javaslatok készítése a Vezetőség számára, b) Az Egyesület által tervezett jelentősebb fejlesztésekhez, pályázatokhoz javaslatok készítése, azok véleményezése a Vezetőség számára, c) Az Egyesület éves Költségvetési tervének és Munkatervének véleményezése a Küldöttközgyűlés elé terjesztést megelőzően. d) Az Egyesület éves Gazdasági és Tevékenységi beszámolójának, valamint közhasznúsági mellékletének véleményezése a Küldöttközgyűlés elé terjesztést megelőzően e) Az Egyesület humánpolitikai intézkedéseihez javaslatok készítése és a tervezett intézkedések véleményezése. f) Az Egyesület szabályzatainak véleményezése, a döntést megelőzően. g) A Vezetőség által megválasztásra kerülő tisztségviselők jelölésének véleményezése, a döntést megelőzően. h) Új intézmények létrehozásának, intézmények szerkezeti átalakításának véleményezése, a döntés előkészítés szakaszában. i) Az Egyesület gazdálkodását, anyagi helyzetét jelentős mértékben érintő döntések előkészítése során, a javaslatok véleményezése. j) Az Egyesületnél a hatályos munkaügyi jogszabályok alapján, a munkavállalók érdekképviseletét ellátó Üzemi Tanács választására vonatkozó eljárás lefolytatása, melyre vonatkozóan, a Tisztségviselők Tanácsának képviseletét az Egyesület Titkára látja el. k) Eljárás az Intézmények működésére vonatkozó panaszok másodfokú fenntartói elbírálásában. 3. A testület fő feladata, a Küldöttközgyűlés, a Vezetőség és az Elnökség (Ügyvezető szerv) tervezett döntéseinek széleskörű előzetes megvitatásával, a döntést hozó testületek megalapozott, az Egyesület érdekét és biztonságos működését szolgáló döntéseinek segítése. 4. A Tisztségviselők Tanácsa, szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Üléseit a Vezetőség, illetve az Elnökség üléseivel közösen is megtarthatja. 48 AZ EGYESÜLET HELYI és KÖRZETI CSOPORTJAI Az egyesületi tagok önkéntes közös elhatározással, a Vezetőség egyetértésével körzeti, vagy helyi csoportot olyan nagyobb településre és vonzáskörzetére kiterjedő hatáskörrel hozhatnak létre, ahol az egyesületnek legalább 50 tagja él, és a körzeti, vagy helyi csoport működésének személyi és tárgyi feltételei egyébként is adottak, vagy megteremthetők. 2. Az alakuló csoportgyűlés összehívását a tagok, valamint a Vezetőség is kezdeményezheti. Amennyiben legalább 10 tag, írásban kezdeményezi alakuló csoportgyűlés összehívását, akkor azt a Vezetőség köteles összehívni. 3. Az alakuló csoportgyűlést, valamint a már megalakult csoportok, Vezetőt, Vezetőségi tagokat, illetve Küldöttközgyűlési küldötteket választó csoportgyűlését, a körzeti csoport területén lakó-

49 hellyel rendelkező tagok számára postai úton, vagy személyes kézbesítéssel eljuttatott írásos meghívóval, az ülés időpontját legalább 10 nappal megelőző időpontban kell összehívni. 4. Nem alakuló, illetve nem választó csoportgyűlést, a tagok bármikor, bármilyen témában szabadon tarthatnak. A csoportgyűlések, csoportrendezvények rendszeresen, illetve eseti összehívás alapján is működhetnek, erről a csoport vezetősége, külön formális határozat nélkül dönthet. 5. Évente legalább két alkalommal a csoportgyűlést össze kell hívni. A csoportgyűlést a csoport vezetője írásos napirend közlésével, a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő tájékoztatással elektronikus úton, helyi televíziók, helyi ingyenes hirdetési újságok, egyéb médiumok, vagy személyes kapcsolattartás útján, települési összekötők segítségével hívja össze. 6. Az alakuló csoportgyűlés, illetve a már megalakult csoportok csoportgyűlése akkor határozatképes, ha azon legalább 10 tag részt vesz. 7. A körzeti és helyi csoportok, csoportgyűlésen választják meg a csoport vezetőjét, pénztárosát és még legalább egy fő vezetőségi tagot. 8. A csoportgyűlésen választják meg a csoportok tagjai az Egyesület Küldöttközgyűlésén őket képviselő küldötteket. A csoportok betöltött 50 tagonként 1-1, de csoportonként legalább 1 küldöttet választhatnak a Küldöttközgyűlésbe. A Küldöttek választása, a Vezetőség ciklusával azonos időtartamra, de legfeljebb 5 évre történhet. 9. A választás, a 6. pontban leírt, határozatképességi feltételnek megfelelő csoportgyűlésen, a résztvevők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással történik. 10.A megválasztott körzeti, vagy helyi csoportvezető, automatikusan tagja lesz az egyesület tisztségviselőinek, megválasztása, legfeljebb a Vezetőség ciklusával azonos időre szól. 11. A csoportgyűlést össze kell hívni, ha: - a csoporthoz tartozó tagok legalább 1/3-a írásban, az indok megjelölésével indítványozza, - a csoport vezetője (vezetősége) tartósan, felszólítás ellenére nem fejt ki érdemi tevékenységet, - a csoport vezetője (vezetőségi tagjai) lemondás miatt nem fejtik ki tevékenységüket. Ezekben az esetekben a csoportgyűlést az egyesület elnöke köteles összehívni és levezetni. 12. A csoportgyűlések nyilvánosak, azon bárki megjelenhet. 13. A helyi, körzeti csoport előtt álló legfontosabb feladatokat és elért eredményeket csoportgyűléseken kell megtárgyalni. A csoport vezetősége, tevékenységét éves terv alapján köteles végezni. 14. A körzeti, vagy helyi csoport éves munkatervét, költségvetési tervét, az Egyesület Vezetőségének be kell mutatni. A munkaterv alapján dönt a Vezetőség a csoport működési támogatásáról. Az elvégzett munkáról, a csoportvezető évente egyszer a csoportgyűlésnek és az egyesület vezetőségének köteles beszámolni. 15. Az egyesület helyi, körzeti csoportja nem válik önálló jogi személlyé, de a Vezetőség indokolt esetben, amennyiben ennek törvényi feltételei fennállnak, önálló jogi személlyé nyilváníthatja. 16. A helyi csoport, a működésével kapcsolatos költségeinek fedezetére vonatkozóan, költségvetést készít. A helyi csoportok költségvetését a Vezetőség hagyja jóvá. A helyi csoportok tagjai a kizárólag helyben felhasználhatóként juttatott adományok kezelésére alapítványt hozhatnak létre. A kizárólag helyben felhasználható céllal juttatott adományokat- az adományozó kifejezett rendelkezése alapján - az egyesület elkülönítetten kezeli és azt a helyi csoport költségvetésében foglaltak szerint, a helyi csoport számára teszi csak felhasználhatóvá. Az ilyen eszközök felhasználásáról, az Egyesület, a juttató felé elszámol. 17. A körzeti, vagy helyi csoportok a helyi önkormányzatoktól, gazdálkodó szervezetektől, vállalkozásoktól, magánszemélyektől támogatásokat, közcélú adományokat kérhetnek, illetve fogadhatnak el, helyi pályázatokat nyújthatnak be, pályázatokban vehetnek részt közreműködőként, az Egyesület Elnökének írásos jóváhagyásával. 18. A helyi önkormányzatok által, a csoport működési céljára nyújtott pályázati, vagy egyedi támogatásokat, a helyi, körzeti csoportok, saját működésükkel kapcsolatos célokra 49

50 50 használhatják fel, a Vezetőség által elfogadott munkatervük és költségvetésük keretei közt. A források felhasználásáról kötelesek elszámolást készíteni, amelyet az Egyesület Titkára számára kell elsődlegesen benyújtani, aki gondoskodik a támogató felé történő elszámolás megteremtésének feltételeiről. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA Az Egyesület, gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, illetve Alapszabályában meghatározott alap céljainak elérése, alapfeladatainak teljesítése érdekében, e célok megvalósulását nem veszélyeztetve folytathat. Eredményét nem oszthatja fel, azt csak közhasznú tevékenységeinek fejlesztésére, megvalósítására fordíthatja. 2. Az Egyesület, vezető tisztségviselőit, támogatóit, önkéntes segítőit, valamint e személyek közeli hozzátartozóit a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, illetve a létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 3. Az Egyesület vagyonának forrásai lehetnek különösen: - a rendes, illetve a pártoló tagok által befizetett tagdíjak, - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege, - az állami költségvetésből nyújtott, nevesített költségvetési támogatás, - a MEOSZ számára az állami költségvetésből nyújtott támogatásból, a tagszervezet számára, támogatási szerződéssel átadott támogatás. - pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési, vagy egyéb támogatás, - az Európai Unió strukturális alapjából, a Kohéziós Alapból, illetve egyéb közösségi támogatási alapokból származó, támogatás, - az Európai Unió költségvetéséből, vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás, - az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási, vagy egyéb szerződés alapján szerzett bevétel, - más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott közcélú adományok, - szabad pénzeszközök eseti, vagy tartós számla lekötéseiből származó kamat bevételek, - gazdasági - vállalkozási tevékenységéből, szolgáltatás nyújtásából származó bevételek, - egyéb, az előzőkhöz nem sorolható rendszeres, vagy eseti bevételek. 4. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai) A) Az alapcél szerinti közhasznú, alapfeladatok ellátásához közvetlenül kapcsolódó költségek: a) helyi csoportok fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségek, b) intézmények, szolgáltatások működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos költségek, c) programok, akciók, rendezvények költségei, d) információs és egyéb tagsági szolgáltatások ellátásával kapcsolatos költségek, e) érdekérvényesítő tevékenységhez kapcsolódó költségek, f) közösség teremtéshez, közösségi élet fenntartásához kapcsolódó költségek g) egyéb, közhasznú, közérdekű alapfeladatok megvalósításához kapcsolódó költségek. B) Gazdasági-vállalkozási tevékenységhez, szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó költségek. C) Működési költségek: a) a testületi szervek működésének kiadásai; b) a funkcionális, gazdasági, munkaügyi, adminisztrációs, jogi feladatokat ellátó

51 infrastruktúra és személyzet költségei. c) egyéb működési személyi és dologi költségek, kiadások, D) Beruházások, fejlesztések, tárgyi eszközök költségei és ráfordításai 5. Nem képezik az Egyesület vagyonát, de gazdálkodásában megjelenhetnek azok, a számláján kezelt összegek, eszközök, amelyek más szervezetektől átvállalt feladatok megoldása során külön meghatározott szabályok és feltételek szerint kerülhetnek felhasználásra. 6. Az Egyesület gazdálkodására vonatkozó egyéb szabályok a) Az Egyesület működéséről, gazdálkodásáról folyamatosan, de legalább évente egyszer az Országos Bírósági Hivatal közhiteles nyilvántartásán keresztül, jogszabály által előírt módon benyújtásra kerülő Mérlegében, Gazdasági beszámolójában, Közhasznúsági mellékletében, illetve a jogszabályban előírt egyéb dokumentumaiban tájékoztatja a nyilvánosságot. b) Ezen túlmenően, az Egyesület, ( honlapján közhasznú, közérdekű tevékenységéről, szolgáltatásairól, az SZJA 1 %-os felajánlásából származó bevételéről, és annak felhasználásáról, főbb gazdálkodási adatairól tájékoztatja a nyilvánosságot. c) Az Egyesület, éves költségvetését a hatályos számviteli törvény szerint, az egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. d) Az Egyesület szolgáltatásainak fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű és célszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján, költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek. e.) Az Egyesület, gazdálkodási és pénzügyi tevékenységről a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, a kettős könyvvitel szabályai szerint kialakított könyveket, és analitikus nyilvántartásokat vezet, továbbá naptári évente, pénzügyi mérleget, eredmény-kimutatást és közhasznú mellékletet készít f) Az Egyesület, jogszerű gazdálkodási működésének biztosítása érdekében alkalmazottakat foglalkoztathat, szakértőt, vállalkozót bízhat meg. g) Az Egyesület, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, gazdálkodásának jogszerűsége igazolhatóságának érdekében, könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult Könyvvizsgálót választ, illetve bíz meg. h) Az Egyesület a hatályos számviteli törvény, a civil szervezetek gazdasági tevékenységéről szóló jogszabály, a közhasznú szervezetekről szóló törvény, a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk) illetve egyéb, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint folytatja gazdálkodó tevékenységét. i) Az Egyesület, pénzügyi bevételeinek nyilvántartása és átláthatósága érdekében bankszámlát nyit, illetve tart fenn. Egyes, elkülönülten kezelendő programok pénzeszközeinek kezelésére alszámlákat nyithat. j) Az Egyesület bankszámlája, illetve pénztára felett a rendelkezési jogot, a törvényes képviseletet ellátó elnök, az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbá egyéb belső szabályzataiban foglalt szabályozás szerint gyakorolja. 7. Az Egyesület, annak helyi csoportjai, az általa fenntartott intézmények és szolgálatok javára adománygyűjtő tevékenységet folytathat, amely nem járhat az adományozók és más személyek zaklatásával, személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Adománygyűjtés, csak az Egyesület Elnökének, vagy Ügyvezetőjének írásbeli meghatalmazásával végezhető. Egyebekben az adománygyűjtésre a 350/2011. (XII.30.) sz. Kormányrendelet szabályai irányadók. 8. Az Egyesület vagyonának takarékos, gazdaságos kezelése és felhasználása, gyarapítása és megóvása minden egyesületi testület, tisztségviselő, munkatárs alapvető kötelessége. 51

52 9. Az Egyesület, szabad pénzeszközeit az alapcélokkal összefüggő vállalkozások, szolgáltatások, intézmények létrehozása érdekében, átmeneti jelleggel, kizárólag állami garanciával rendelkező befektetési formák igénybevételével befektetheti. Ezen túlmenően, átmenetileg esetleges szabad pénzeszközeit befektetési céllal csak az állam által garantált befektetési formákban helyezheti el. Az egyesület rendszeres befektetői tevékenységet nem folytat, így Befektetési Szabályzatot nem alkot. 10. Az egyesület gazdálkodása, nyilvántartásainak vezetése és beszámolási kötelezettségeinek teljesítése során megtartja a hatályos jogszabályokban reá vonatkozó kötelezettségeket. 11. Az egyesületnek ingó és ingatlan vagyona lehet, amellyel a pénzügyi jogszabályok, valamint az egyesület szabályzatainak rendelkezései szerint, éves költségvetés alapján gazdálkodik, és gazdálkodásáról pénzügyi, gazdasági beszámolót, Mérleget, eredmény-kimutatást, valamint éves vagyonleltárt és Közhasznúsági mellékletet készít. 12. Az Egyesület tartozásaiért, saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal az egyesületi tartozásokért nem felelnek. 13. A meghatározott célra nyújtott szövetségi, állami, önkormányzati és egyéb juttatásokat, támogatásokat, közcélú adományokat, a céltól eltérően csak az adományozók előzetes hozzájárulásával szabad felhasználni. 14. A Szövetség (MEOSZ) elnöke, főtitkára, Ellenőrző Bizottsága személyesen vagy szakképzettséggel rendelkező szövetségi tisztségviselő, vagy alkalmazott közreműködésével, az egyesületnek, a Szövetség közreműködésével, az állami költségvetési támogatásból származó, vagy egyéb, a Szövetség közreműködésével kapott pénzügyi eszközök felhasználásával kapcsolatos gazdasági tevékenységének szabályszerűségét ellenőrizheti. Ha hiányosságot észlel, intézkedésre hívja fel az Egyesület Felügyelő Bizottságát, Elnökségét, a megfelelő intézkedések meghozatalára, illetve ennek eredménytelensége esetén illetve az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordulhat. AZ EGYESÜLET TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE ÉS ELLENŐRZÉSE Az Egyesület tekintetében az adó és járulék ellenőrzést a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, az államháztartásból származó támogatás felhasználásának ellenőrzését, törvény eltérő rendelkezése hiányában, az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzésre jogosult szervezet, a közhasznú működés feletti, illetve az általános törvényességi ellenőrzést pedig, a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 2. Az Egyesületet a székhelye szerint illetékes Kaposvári Törvényszék kérelemre veszi nyilvántartásba, illetve külön kérelemre közhasznú szervezetté nyilváníthatja. 3. Ha az Egyesület jogszabályban előírt nyilvántartási adatai, neve, székhelye, törvényes képviselője, alapcélja, cél szerinti besorolása, illetve közhasznú jogállása megváltozik, vagy alapszabálya módosul, ezt a tényt az illetékes törvényszék számára a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint be kell jelenteni. 52

53 53 AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE, ILLETVE MEGSZÜNTETÉSE A Ptk. 3:48. általános szabályai szerint [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése] (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. (2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. 2. A Ptk. 3:84. általános szabályai szerint [A jogutód nélküli megszűnés okai] A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 3. A Ptk. 3:85. általános szabályai szerint [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról] (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. (2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 4. A Ptk. 3:86. általános szabályai szerint [A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén] (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 5. Az Egyesület megszűnését, a szavazásra jogosultak háromnegyedes szótöbbségével, a Küldöttközgyűlés határozhatja el. a) A megszűnés történhet jogutódlással:

54 - amelynek során az Egyesület más, jogutód egyesülettel egyesül, - szétválással, amelynek során, a kiváló egyesület a megszűnő egyesület jogutójává válik. A civil szervezetek egyesülésére, szétválására vonatkozóan, a évi CCXIII. Törvénnyel módosított, évi CLXXV. Törvény II/A fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. b) A megszűnés történhet jogutódlás nélkül: - végelszámolással és kényszer végelszámolással, melyre vonatkozóan a évi CCXIII. Törvénnyel módosított, évi CLXXV. Törvény II fejezet 2/A pontjában foglaltakat kell alkalmazni. - ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. - ha a bíróság az ügyész keresete alapján az Egyesületet megszűnteti a Ptk. 3: 48. (1) d) pont alapján, - ha a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja, hogy az egyesület megszűnt a Ptk. 3:48. (1) a), b) pontja, továbbá a 3:84. a) és b) pontja alapján, - ha az egyesületet a bíróság feloszlatja, - ha az egyesület fizetésképtelensége miatt indult eljárásban az egyesületet a bíróság megszünteti, Az előző pontokban szabályozott megszűnési, illetve megszűntetési esetekben, a megszűntetés egyszerűsített törlési eljárással történik, melyre vonatkozóan, a évi CCXIII. Törvénnyel módosított, évi CLXXV. Törvény II fejezet 2/B pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 6. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt az egyesület céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni, a Ptk 3:85 (1) bekezdése szerint. 7. A jogutód nélkül megszűnt egyesületnek a tartozások rendezése után fennmaradó pénzbeli vagyonára vonatkozóan, amennyiben az Alapszabály a vagyonra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, évi CCXIII. Törvénnyel módosított, évi CLXXV. Törvény II fejezet 2/D pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 8. Egyebekben, a civil szervezetek csődeljárására és felszámolási eljárására a évi CCXIII. Törvénnyel módosított, évi CLXXV. Törvény II fejezet 2/C pontjában foglaltakat kell alkalmazni. 9. Amennyiben az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, úgy a hitelezői igények kiegyenlítése után megmaradó vagyonát, a megszűnést kimondó Küldöttközgyűlés határozatában megjelölt civil szervezetnek, ennek hiányában, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének, annak nemlétében jogutódjának, annak hiányában, azonos, vagy hasonló célú tevékenységet folytató civil szervezetnek kell átadni. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az Egyesület szervezetének és működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 2. Ezen túlmenően, az Egyesült fenntartásában működő jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező intézmények, a saját tevékenységükre vonatkozóan, önálló Szervezeti és Működési Szabályzatokat alkothatnak, melyet az Egyesület Vezetősége hagy jóvá. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzaton kívül, az Egyesület Vezetősége, az Egyesület Elnöksége, illetve az Egyesület Elnöke jogosult és köteles megalkotni mindazon szabályzatokat, útmutatókat, utasításokat, (együttesen. Szabályzatok) amelyek elkészítését jogszabály írja elő, vagy bevezetésükre az Egyesület működéséhez szükség van. A Szabályzatokat, az Egyesület egyes Intézményeiben, illetve az Egyesület Központjában bárki érintett számára megismerhető és elérhető módon nyilvánosságra kell hozni. 54

55 4. Az Egyesület Intézményeinek, szervezeti egységeinek felsorolását az Egyesület Szervezeti sémája tartalmazza, amely jelen Alapszabály mellékletét képezi. A Szervezeti séma aktualizálására, megváltoztatására az Elnökség jogosult és egyben köteles. 5. Az Egyesület működésére, az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos évi V. törvény (Ptk), a évi CLXXV. Törvény, a évi CLXXXI. törvény, a évi C. törvény, a 350/2011. (XII.30.) Kormányrendelet és egyéb, a működését, gazdálkodását meghatározó és a tevékenységére vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók. 55 VEGYES, ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Egyesület szerveinek és tisztségviselőinek, vezető munkatársainak működését, határozatát vagy intézkedését sérelmesnek tartó személy, a sérelmezett intézkedést hozó szerv, vagy személy felettes testületéhez vagy tisztségviselőjéhez fordulhat panasszal. Amennyiben a döntésre jogosult felettes személy, szerv, testület döntésével az érintett nem ért egyet, vagy nincs ilyen döntésre jogosult személy, vagy testület, úgy az érintett az Egyesület nyilvántartását végző illetékes Törvényszékhez nyújthat be jogorvoslati kérelmet, a kifogásolt határozat, vagy intézkedés ellen. 2. Az 1. pontban írt panaszeljárással egyidejűleg vagy attól függetlenül, a sérelmes döntés ellen, a civil szervezetekről szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, illetve munkaviszonyra vonatkozó panasz esetén a Munka Törvénykönyve szabályai szerint, az ügyben illetékes bírósághoz is lehet fordulni. A bírósághoz fordulás joga fennáll a panaszeljárás mellőzésével is. A jogorvoslati lehetőségre az érintettet, a döntést tartalmazó iratban, határozatban figyelmeztetni kell. 3. Ezen Alapszabály alkalmazása során, mozgásában egészségkárosodás miatt korlátozottnak a továbbiakban: mozgáskorlátozott személynek azt a természetes személyt kell tekinteni, akinek bármely ok miatt bekövetkező egészségkárosodásból eredően, átlagos, általános körülmények közt, mozgásképessége, közlekedőképessége, a társadalmi életben való részvételét tartósan, jelentős mértékben akadályozza. Erre vonatkozó külön nyilatkozat nélkül mozgáskorlátozott személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban részesülő személyt, továbbá a közlekedőképességében súlyos mértékben akadályozott személyt. Minden más esetben, a mozgáskorlátozottság ténye, az érintett személy, erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával ismerhető el. 4. Ezen Alapszabály alkalmazása során - összhangban a MEOSZ Alapszabályával - rendes tagsági jogviszony létesítése, valamint, tisztségre történő választhatóság tekintetében, a mozgáskorlátozott személyekkel azonos jogállású személynek kell tekintetni, a mozgáskorlátozott személlyel közös háztartásban együtt élő, illetve a mozgáskorlátozott személy számára a szükséges segítséget, esetleg gondoskodást tartósan nyújtó, a hatályos Ptk. szerinti közvetlen hozzátartozókat, valamint azokat a személyeket, akik súlyosan mozgáskorlátozott emberek számára, az Egyesület, vagy a Szövetség keretei között, élethivatásszerűen, tartósan, segítséget, fejlesztést, szolgáltatásokat nyújtanak. 5. Jelen Alapszabály értelmezése szempontjából munkatársnak kell tekintetni a megbízás alapján díjazás nélküli önkéntes tevékenységet végző, a kizárólag költségtérítésben részesülő, a megbízásos jogviszonyban, tiszteletdíjas jogviszonyban, vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban, az Egyesület érdekében, jogszerű tevékenységet végző személyeket. Ez az értelmezés nem tekinthető egyéb erre vonatkozó szerződés, vagy megállapodás hiányában, az Egyesület számára munkajogi, vagy polgári jogi jogkövetkezményekkel járó jogviszonynak. ZÁRADÉK Az Alapszabály, a korábbi módosításokkal, a május 14. napján tartott Küldöttközgyűlés, valamint a április 11. napján megtartott, továbbá a Kaposvári Törvényszék

56 Pk /1989/38/I. szám alatt hozott végzése alapján elrendelt, június 20. napján megtartott rendkívüli Küldöttközgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveget, tartalmazza. A június 20.-án elfogadott Alapszabály módosítás alapján, a korábbi, április 11. napján módosított Alapszabály egyes rendelkezései a következők szerint kerültek hatályon kívül helyezésre, illetve módosításra: 1) Az előző Alapszabály 1. új 7. bekezdéssel egészül ki. 2) Az előző Alapszabály 2. A) új 2. ponttal, továbbá új 2/1, 2/2,2/3,2/4, 2/5, 2/6 pontokkal egészül ki. 3) Az előző Alapszabály 2. C) pont helyébe új C) 1. pont a), b), c), d), d), e), f), g), h) alpontok, új 2. pont a), b) alpontok, új 3. pont a) alpont, új 4. pont a), b) alpontok, új 5. pont a), b), c), d) alpontok lépnek. 4) Az előző Alapszabály pontja kiegészül, 2. pontja kiegészül,új 5., 6., 7., 8., 9. pontok lépnek be. 5) Az előző Alapszabály bekezdése kiegészül, 2. bekezdése új mondattal egészül ki, 3. bekezdése módosul, illetve kiegészül. 6) Az előző Alapszabály 5. új 3., 4. ponttal egészül ki. 7) Az előző Alapszabály 6. új 1., 2. pontok lépnek be, ennek következtében, új számozást kap:, a 6. pont kiegészül, 8) Az előző Alapszabály pontjainak teljes szövege törlendő, helyébe új pontok lépnek, a 6, 7., 8., 9.,10. pontok törlendők, helyükbe új 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. pontok lépnek. 9) Az előző Alapszabály 9. 1., 2., 3., 4., 5., 6., pontjai törlendők, helyükbe új 1.,2.,3.,4.,5.,6.,pontok lépnek. 10) Az előző Alapszabály ,2.,3.,4.,5.,6.,7.,8.,9., pontjai törlendők, helyükbe új 1.,2.,3.,4.,5.,7.,8.,9.,10.,11.,12. pontok lépnek.. 11) Az előző Alapszabály 11. teljes szövege törlendő, helyébe új szövegű 11. lép 12) Az előző Alapszabály 12. törlendő, helyébe új szövegű 12. lép. 13) Az előző Alapszabály pontjai kiegészülnek. 14) Az előző Alapszabály pontja helyébe új 5. pont lép. 15) Az előző Alapszabály 13. új pontokkal egészül ki. 16) Az előző Alapszabály 14. teljes szövege törlendő, helyébe új 14. lép. 17) Az előző Alapszabály bekezdés b. pontja kiegészül, g. h. i. j. pontjai törlendők, helyükbe új g. h. i. j. k. l. pontok lépnek. 18) Az előző Alapszabály b. c. pontjai kiegészülnek, az i. pont helyébe új i. pont lép 19) Az előző Alapszabály bekezdés helyébe új szövegű 1. bekezdés lép, 2. bekezdés a) pontja helyébe új szövegű a) pont lép. 20) a 18. új bekezdéssel egészül ki. 21) Az előző Alapszabály 19. törlendő, helyébe új 19. lép. 22) Az előző Alapszabály 20. új 6. bekezdéssel egészül ki. 23.) Az előző Alapszabály 21. korábbi címe törlendő, helyébe új cím lép. 24) Az előző Alapszabály bekezdés módosul, a 4. bekezdés b. pontja kiegészül, c. pontja helyébe új c. pont lép, a bekezdések módosulnak, a 15. bekezdés új c. ponttal egészül ki, a bekezdések módosulnak. 25) Az előző Alapszabály 22. törlendő, helyébe új szövegű 22. pont lép. 26) Az előző Alapszabály bekezdése kiegészül. 27) Az előző Alapszabály 24. teljes szövege törlendő, helyébe új szövegű 24. lép. 28) Az előző Alapszabály 25. teljes szövege törlendő, helyébe új szövegű 25. lép. 29) Az Alapszabály új ,2.,3.,4., pontjai új számozást kapnak, helyükbe új 1.,2.,3.,4.,pontok lépnek be, a korábbi 6. pont törlendő. 30) Az Alapszabály új 27. egészül ki. 56

57 Á á é é á é é é é á é é á é é Ö é á é é é é é é é é é é é é á é é á é é á á í Ó é í é á é é é é é é é é é é Ö Í é á é é é é é á á é á Í é é á é é é á í é á í Íé é í í í é é é í í é é í Í í á é í Í áí á áí á

58 Ű á é é á á é é á á í á é á á é á í é á á é é í á á á á á á á á á á á á é é á í á á á é é á á é é á á á á é é á é é é é é á í é é á á é í á é é ÍÍ é é é í é é á é íá é é Í é é é é á á á á á á é é é é é í

59 í é ő é é ő é á í ö é é á á ő í í ü é é é í é é ő í í ö ü í á é í é Í á ö é é é ó é é á é ö ő ű é ő ö é é á é á á é é é ó á á á ó í á ő á üí ö é ő á é é ö ú é ö é ő ú é á á é í é é é é á á ő á ü á é í í ú é ű ő í ó á á ő ő ö Í é ő ö é í ó í á é á ö é é ó á í ó ó é ö ő é ő é á ö é é í é é ő é á ö é ö é á é ö é é é ö é á í É á é é á á é á é Í é é í Á á í Á