VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 VAGYONGAZDÁLKODÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

2 Preambulum A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal, valamint a saját bevételekből szerzett saját vagyonával való gazdálkodásához az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény (továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.), a Nemzeti Földalapról szóló évi LXXXVII. törvény, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi LXXVI. törvény, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Kormányrendelet (Vhr.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (Ávr.), valamint a hatályos főiskolai szabályozások alapján a következő szabályzatot alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya (1) Jelen szabályzat tárgyi hatálya a Főiskola Alapító Okiratában szereplő feladatainak ellátásához használatába adott állami vagyonra (továbbiakban Főiskolai vagyon) valamint a Főiskola tulajdonában álló gazdasági társaságokra, gazdasági társaságokban való részesedésre terjed ki. (2) A szabályzat személyi hatálya a Főiskolával közalkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, valamint hallgatói jogviszonyban álló természetes személyekre terjed ki. (3) A Főiskola kezelésében lévő, feleslegessé vált vagyontárgyak folyamatos feltárásával, hasznosításával és selejtezésével kapcsolatos eljárásokra a Vagyonselejtezési és hasznosítási szabályzat vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, jelen szabályzat ezeket az eljárásokat nem szabályozza. (4) Jelen szabályzatot a vonatkozó jogszabályokra és a Főiskola Intézményfejlesztési Tervére figyelemmel, a Főiskola hatályos intézményi szabályzataival összhangban kell értelmezni és alkalmazni, különös tekintettel az alábbi szabályzatokra és utasításokra (betűrendben): a. Eszközök és források értékelési szabályzata b. Gazdálkodási szabályzat c. Gépjármű üzemeltetési szabályzat d. Informatikai szabályzat e. Intézményfejlesztési Terv f. KTK Folyóirat kezelési szabályzat g. KTK gyűjtőköri szabályzat h. KTK Információs szolgáltatások rendje i. KTK Könyvtárhasználati szabályzat j. KTK Könyvtárközi kölcsönzés szabályzata k. KTK Nem-hagyományos dokumentumok kezelési szabályzata l. KTK Számítógép-használati szabályzat 2

3 m. Leltározási és Leltárkészítési szabályzat n. Merkating NKft. javadalmazási szabályzata o. Szellemi tulajdon-kezelési szabályzat p. Tiszaliget Kft. javadalmazási szabályzata q. Tűzvédelmi szabályzat r. Utasítás a PPP program keretében épült kollégiumi és oktatási épületek üzemeltetésének szabályairól s. Utasítás terem-, szállás-és egyéb díjakról t. Vagyonselejtezési és hasznosítási szabályzat 2. Értelmező rendelkezések (1) Jelen szabályzat alkalmazásában: 1. Állami vagyon: a. az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b. az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, c. az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés, d. az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e. az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök; 2. Állami vagyon használója: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely törvény vagy szerződés alapján, bármely jogcímen (bérlet, haszonbérlet, használat stb.) állami vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, hasznosít, ide nem értve a haszonélvezőt, a vagyonkezelőt és a tulajdonosi jogok gyakorlóját; 3. Beruházás: minden, egy éven túl elhasználódó eszköz, valamint kis értékű tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, az a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzá kapcsolható (tervezés, az előkészítés, a lebonyolítás, a biztosítás is), a beruházás, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, a hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; 4. Ellenérték: az állami vagyon értékesítésére, hasznosítására, haszonélvezeti jog létesítésére, vagyonkezelésére irányuló szerződésben megállapított, az állami vagyon tulajdonjoga, birtoklása, használata, hasznainak szedése, hasznosítása, haszonélvezete, vagyonkezelése fejében fizetendő pénzösszeg vagy pénzben kifejezett értékű tevékenység, vagy más ellenszolgáltatás; 5. Értékesítés: a vagyontárgy tulajdonjogának bármely jogcímen történő visszterhes átruházása; 6. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amelynek eredményeként az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika 3

4 alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; 7. Hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását; 8. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi; 9. Saját vagyon: A Főiskola Nftv. hatályba lépése előtt saját tulajdonként szerzett vagyon, intézményi társaság; 10. Tulajdonosi joggyakorló: A Magyar Állam, mint tulajdonos képviseletében eljáró szervezet. 11. Vagyonkezelési szerződés: a Magyar Állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló és az Főiskola között fennálló kétoldalú szerződés az állam tulajdonában a Főiskola vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyonról. A szerződés tartalmazza a Főiskola által használt vagyonelemek listáját, és a kezelésükre vonatkozó jogokat, kötelezettségeket; 12. Vagyonkezelő: az Nvtv.-ben vagyonkezelőként meghatározott azon személy, amellyel az állami vagyon vagyonkezelésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint annak jogelődje, vagy az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlója vagyonkezelési szerződést kötött, továbbá akit törvény vagyonkezelőnek kijelöl. 3. Általános vagyongazdálkodási szabályok (1) A vagyongazdálkodás feladata az állami vagyon rendeltetésének megfelelő - az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő - hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is). (2) A Főiskola gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az alapfeladatainak végrehajtását, a közpénzek és a közvagyon hatékony felhasználását, így különösen: szerződést köthet, társulhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja és a vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja. 1 (3) A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként - ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik az MNV Zrt. gyakorolja. 1 A Szolnoki Főiskola vagyonkezelésben lévő ingatlanokat az 1. számú melléklet tartalmazza 4

5 (4) A Főiskola kötelezettsége a rendelkezésére álló források rendeltetésszerű, gazdaságos felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme. (5) A Főiskola vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételrendszerét meghatározó jogszabályok az irányadók. (6) Ha a Főiskola bármilyen jogcímen vagyont szerez, annak tulajdonjoga - az intézményi társaságot ide nem értve - az államot illeti meg, azonban arra a felsőoktatási intézménnyel határozatlan időre szóló vagyonkezelői szerződést kell kötni. (7) A Főiskola a vagyonkezelője lehet a feladatai ellátásához a fenntartó által rendelkezésére bocsátott vagyonnak. (8) A Főiskola vagyonát, valamint a rendelkezésére bocsátott ingó - ideértve szellemi terméket és más vagyoni értékű jogot is - és ingatlan vagyont az alapító okiratban meghatározott feladatainak ellátásához használhatja. (9) A Főiskola a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az Nftv. 86. (3) bekezdésben, valamint az Áht. -ban, és az e törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet. (10) A Főiskola által alapított gazdasági társaság alapítására, részesedésszerzésre, működésére, illetve a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (11) Ha a Főiskola szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt kell alkalmazni. (12) Az oktató, illetve kutató foglalkoztatási jogviszonya keretében létrehozott szellemi alkotásra a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (13) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. (14) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése. (15) A Főiskola a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva - az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb. (16) A Főiskola, mint vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. 5

6 (17) A Főiskola rendelkezésére bocsátott nemzeti vagyont az állami vagyonról vezetett vagyonnyilvántartásban az 5. -ban részletezetten - nyilván kell tartani, ennek érdekében a Főiskolát külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (18) A Főiskola a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni. (19) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. (20) A vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat rendelkezéseinek megsértésével kötött szerződés semmis. II. FEJEZET VAGYONGOZDÁLKODÁSI INTÉZMÉNYI HATÁSKÖREI ÉS FELADATAI 4. Állami vagyonnal való gazdálkodás intézményen belüli hatáskörei (1) A Szenátus vagyongazdálkodás körébe eső önálló hatásköre: a. jóváhagyja a Főiskola Intézményfejlesztési Tervét, b. jóváhagyja a kapcsolódó belső szabályzatokat. (2) A szenátus a fenntartó egyetértésével dönt a. fejlesztés indításáról, b. a Főiskola vagyongazdálkodási tervéről, c. gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről; (3) A kancellár a vagyongazdálkodás körében a. felel a Főiskola vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést, b. előkészíti a rektorral együttműködve az Intézményfejlesztési Tervet, c. biztosítja a Főiskola rendelkezésére bocsátott és tulajdonában álló vagyontárgyak védelmét. (4) A rektor a vagyongazdálkodás körében: a. együttműködik a Főiskola működtetését végző kancellárral a hatékony szervezeti és működési rend kialakításában és az intézmény gazdaságos működtetésében, b. együttműködik a kancellárral az Intézményfejlesztési Terv, egyéb szabályzatok, dokumentumok előkészítésében. (5) A vagyongazdálkodással és hasznosítással kapcsolatos intézményi feladatokat igazgatás, szervezés, koordinálás, végrehajtás, felügyelet - a kancellárnak alárendelten a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság látja el a Főiskola Szervezeti és Működési Rendjében és szervezeti egység működési rendjében foglaltaknak megfelelően nyilvántartás, hasznosítási és üzemeltetés. 6

7 5. Állami vagyon nyilvántartása (1) A Főiskola a rendelkezésére bocsátott vagyont és a saját vagyonát elkülönítetten, szintetikus és analitikus rendszerben tartja nyilván. A rendelkezésre bocsátott vagyon nyilvántartásának részletes szabályait az Ávr., valamint a Főiskola Gazdálkodási Szabályzata tartalmazza. (2) A Főiskola a vagyonkezelői jog megszerzését követően 30 napon belül köteles ingatlant, társasági részesedést és a védelem alá eső ingóságot a vagyonkataszterbe bejelenteni. (3) A vagyonkataszter nyilvántartási rendszer kétszintű: a. egyrészt tartalmazza a vagyonkörbe tartozó összes vagyonelem főbb azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, valamint számviteli adatokat, b. másrészt a nyilvántartott vagyonelemek teljes körű és részletes adatait a főkönyvi könyvelés és analitikus nyilvántartás tartalmazza. (4) A vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében a kancellárnak alárendelten a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság végzi a Főiskola feladatait. Az adatok nyilvántartása és a rendszeres adatszolgáltatás ennek keretében történik. (5) A Főiskola a vagyonnak a tárgyév december 31-ei állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31. napjáig köteles adatot szolgáltatni az MNV Zrt. részére. (6) A Főiskola minden, egyedileg nyilvántartandó vagyonelem vagyonkezelői jogában történő változást (beszerzés, átvétel, értékesítés, átadás, esetleges fellelés, káresemény miatti megszűnés stb.) 30 naptári napon belül tételesen; az értékhatár alatti és az értékhatártól függetlenül összevontan nyilvántartandó vagyonelemekben történő változásokat az előző pontban leírt határidőig összesítve köteles az MNV Zrt. tudomására hozni. (7) A Főiskola az eszközökről és forrásokról, valamint azok állományában bekövetkezett változásokról integrált ügyviteli rendszerben, folyamatosan, részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben a Főiskola Számviteli Politikájában és mellékleteiben foglalt előírások alapján. 6. Vagyongazdálkodási terv (1) A Főiskolának évente vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, amelyben köteles megtervezni: a. az adott költségvetési évben ellátandó feladatokhoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási tennivalókat és ezek várható kiadásait; b. az adott időszakban várható, nélkülözhető vagyontárgyak szerződéses formában történő átadását, kezelésre, üzemeltetésre, egyéb hasznosításra történő átadását; c. az előző évben szerződés alapján átadott befektetett állami vagyon hasznosításának fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását; d. az adott év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, ezek felhasználásának előkészítését; e. az adott év beruházási teendőit, a beruházások várható kiadásait; f. adott évre vonatkozó pályázati források bevonásának megtervezése. 7

8 (2) Az éves tervezési folyamat során Főiskola vagyongazdálkodási tervének összeállításáért - valamennyi gazdálkodó egység terveinek figyelembe vételével a kancellár felel. III. FEJEZET A VAGYONKEZELÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 7. Vagyonkezelői jog keletkezése és megszűnése (1) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. (2) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről - szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt kezelő (vagyonkezelő) törlésének kezdeményezésével együtt - a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni a tulajdonosi joggyakorlónak. (3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott eszmei hányadok szerint - több vagyonkezelő személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. (4) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több állami tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének változása esetén kötelesek a szerződést hatvan napon belül a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalni. (5) A vagyonkezelési szerződés megszűnik: a. a szerződésben megállapított idő elteltével, b. a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével, c. a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével vagy az állam tulajdonából való kikerülésével az adott vagyontárgyra vonatkozóan, vagy d. a Főiskola jogutód nélküli megszűnésével, e. ha a törvényi kijelölés útján létrejött vagyonkezelői jog a vonatkozó törvényi rendelkezés hatályon kívül helyezésével megszűnik. f. A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető (6) A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban felmondással is megszüntethetik (rendes felmondás). Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással. (7) A felmondás írásban, azonnali hatállyal történhet, ha a. a Főiskola a kezelt állami vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget, 8

9 b. a kezelt vagyon értékében a vagyonkezelési szerződésben megállapított értékhez képest a Főiskolának felróható okból lényeges csökkenés következik be, c. a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte, d. a Vtv ának (2) bekezdése szerinti esetben. (8) A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés rendes felmondással a szerződésben meghatározott esetekben szüntethető meg. (9) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogot megszünteti. (10) A tulajdonosi joggyakorló köteles a vagyonkezelési szerződés megszűnésétől számított nyolc napon belül kezdeményezni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál az érintett ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését és a művelési ág szükség szerinti megállapítását. (11) A vagyonkezelési szerződés megszűnésével a Főiskola által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe a tulajdonosi joggyakorló lép. (12) Állami feladat ellátását szolgáló vagyon esetében a tulajdonosi joggyakorló a felmondási jogát oly módon gyakorolhatja, hogy az adott állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen. (13) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több állami tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. (14) A Főiskola a vagyonkezelésről szóló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az állami vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a szerződés szerint elszámolni. 8. A felek jogai és kötelezettségei (1) A Főiskola, mint vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait. (2) Amennyiben a Főiskola a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel. (3) A Főiskola köteles a. teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az állami vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni az vagyonkezelés ellenőrzését, illetve annak lefolytatásában közreműködni; b. a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza; 9

10 c. továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. (4) A Főiskola felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az állami vagyon kezelőjétől elvárható. (5) A tulajdonosi joggyakorló ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, a tulajdonosi joggyakorló a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet. (6) Főiskola köteles a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, valamint - az Nvtv. 11. (15) bekezdésére figyelemmel - a szükséges felújítási munkákat elvégezni, elvégeztetni az ide vonatkozó hatályos jogszabályi előírások szerint. (7) A beruházás, felújítás értékét a Főiskolának bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel, számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal a tulajdonosi joggyakorlónak be kell számolnia. A tulajdonosi joggyakorló jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni. (8) A Főiskola a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - a Vtv. 27. (2) bekezdésére figyelemmel - megfelelő ellenérték fejében vagy - az Nvtv. 11. (13) bekezdésére figyelemmel - ingyenesen jogosult az állami vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására. (9) Az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen a. az adott vagyon rendeltetését, b. a közfeladat ellátásához, c. a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, d. valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez való szükségességét, az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, e. a működtetés költségeit, f. továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát, g. a vagyonhoz kapcsolódó esetleges környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi, örökségvédelmi, valamint az abból következő kötelezettségeket, h. illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt, az államot vagy a központi költségvetést terhelő más kötelezettséget. 9. A felújításra, beruházásra és átruházásra vonatkozó különös szabályok (1) A Főiskola intézményfejlesztési tervének keretei között a. látja el fejlesztési feladatait, b. a rendelkezésére bocsátott nemzeti vagyonnal az MNV Zrt. előzetes hozzájárulásával beruházást indíthat és részt vehet beruházás közös megvalósításában. 10

11 (2) A Főiskola a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben, a magyar állam nevében eljárva átruházhatja, ami a. az állami vagyon értékesítésére vonatkozó általános rendelkezések betartásával, b. a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenértéke fejében, c. az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával, d. a miniszter előzetes értesítése mellett, e. ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési - fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi - önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával történhet. (3) Az átruházásról szóló kérelmet a Főiskola részletesen indokolja. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulásáról az átruházási szándék írásbeli bejelentésétől számított hatvan napon belül dönt. A hozzájárulás száznyolcvan napig érvényes. (4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntéséhez - amennyiben az értékesíteni kívánt vagyon ingatlan - kikéri a MNV Zrt. tájékoztatását abban a tekintetben, hogy az ingatlan szükséges-e valamely állami szerv, költségvetési szerv elhelyezésére vonatkozó, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozzájárulása iránti kérelem beérkezésekor az MNV Zrt.- hez már bejelentett igényének kielégítéséhez. A Főiskola az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntése szerint, a döntéstől számított hatvan napon belül az elhelyezési igény kielégítése érdekében az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelési szerződését megszünteti, és az ingatlant átadja az MNV Zrt. -nek. (5) Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás során keletkezett iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és tájékoztatásul a miniszter részére. A (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis. (6) A Főiskola kezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlanok átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Nftv. 89. (3) bekezdés szerinti jóváhagyással a Főiskola a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok állagmegóvási, felújítási, beruházási - beleértve a korábban kötött szerződés szerinti PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, Public Private Partnership program) keretében megvalósuló fejlesztéseket is - célra használhatja fel. (7) Ha az intézményfejlesztési tervben megjelölt cél az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyásában megjelölt időpontig nem valósul meg, akkor a fenntartó szerv az értékesítés ellenértékét a Főiskolától elvonja, vagy ha ez akadályba ütközik, megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a bevétel harminc napon belül az állam részére megfizetésre kerüljön. (8) Állami vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárásokban a Főiskola, mint kiíró valamennyi résztvevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. (9) Az állami vagyon értékesítése során az engedélyezésre, lebonyolításra, az értékesítési eljárás formáira (pályázat, árverés, versenyeztetés nélküli értékesítés) a Vhr rendelkezései az irányadó szabályok. 11

12 (10) Ingyenes átruházásra a Vhr. állami vagyon ingyenes átruházásának szabályairól szóló alkalmazandó. 10. Értékesítés formái és eljárás rendje (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet végezni. (2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető: a. nyilvános vagy zártkörű pályázat útján, b. nyilvános árverésen (a továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés), c. kivételesen versenyeztetés nélkül. (3) A vagyon közvetetten figyelemmel a versenyeztetés mellőzésének lehetőségére is az alábbi módon értékesíthető: a. nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, b. nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy c. szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással. (4) A vagyon értékesítését megelőzően a kancellár részletes, gazdaságossági számításokkal alátámasztott előterjesztést készít, amely tartalmazza az értékesítési szándék ismertetését, az ingatlanra vonatkozó értékbecslést, az értékesítés bevétele felhasználásának jogcímeit. Az előterjesztést kancellár a Szenátus elé terjeszti, mely dönt az értékesítéssel kapcsolatos előterjesztésről. (5) A kancellár intézkedik az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére történő átruházási szándék bejelentéséről és annak hozzájárulása esetén gondoskodik a pályázati felhívás megjelenéséről, valamint a pályázat lefolytatásáról, egyúttal megküldi a pályázati felhívást az MNV Zrt részére. (6) A pályáztatás további részletes szabályait, így különösen a pályázat kiírásának, a pályázati ajánlatok felbontásának és értékelésének, a pályázatok elbírálásának rendjét az Vhr. VII. fejezete határozza meg. (7) A pályázatokat a Közbeszerzési Bizottság véleményezi, majd az elbírálásra vonatkozó javaslatát továbbítja a kancellárnak, aki indokolással együtt megküldi azt az MNV Zrt. részére. (8) Az ingatlan átruházásáról szóló szerződés aláírására a Szerződéskötések rendjében meghatározottak szerint - a kancellár jogosult. 11. Az ingatlanvagyon bérbe-, használatba adása (1) Állami vagyon használatát biztosító így különösen bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti, vagyonkezelési jogot alapító szerződés nyilvános, kivételesen indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. (2) A bérbeadásra vonatkozó szerződés megkötésére a Szerződéskötés rendjéről szóló utasítás rendelkezései vonatkoznak. 12

13 (3) Mellőzhető a versenyeztetés, ha: a. a szerződő partner államháztartási körbe tartozó szervezet, legalább többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó más gazdálkodó szervezet, b. nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja, c. jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, d. a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg. 8 e. társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről. (4) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos hasznosítása. (5) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon a pályázati felhívás megküldésével legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre. (6) Állami vagyon hasznosítására, használatára irányuló szerződés nem köthető azzal, aki a. csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll; b. tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették, c. az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, d. a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvényben meghatározott közélet tisztasága elleni vagy gazdasági bűncselekmény elkövetése miatt büntetett előéletű, aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló évi CIV. törvény 5. (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta; e. állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi három évnél nem régebben lezárult eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták. (7) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel a (6) bekezdés szerinti kizáró körülmény, a Főiskola jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. 14. Az intézményi társaságokra 2 vonatkozó különös szabályok (1) A Főiskola - mint állami fenntartású felsőoktatási intézmény a kincstárnál vezetett külön fizetési számlájának egyenlege, valamint az Nftv (9) bekezdés b) pontjában meghatározott maradvány, illetve a törvényben meghatározott gazdasági társaságtól kapott osztalék terhére 2 A Szolnoki Főiskola intézményi társaságait és főbb adatait az 1.sz. melléklet tartalmazza 13

14 tulajdonosi joggyakorló szervezet engedélyéhez, jóváhagyásához nem kötött döntésével korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban: intézményi társaság) alapíthat, illetve ebben szerezhet részesedést. (2) A Főiskola csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, vagy olyan intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit. Nem hozható létre intézményi társaság a Főiskola alapfeladatainak ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet. (3) A Főiskola által alapított gazdasági társaság alapítására, részesedésszerzésre, működésére, illetve a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Ha a Főiskola szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. (5) A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló évi LXXV. törvényt kell alkalmazni. (6) A Főiskola által alapított, illetve részvételével működő intézményi társasággal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a kancellár gyakorolja. A tulajdonosi jogok gyakorlását a kancellár az Nftv. 13. (3) bekezdés szerint átruházhatja. Az átruházott tulajdonosi jog tovább nem ruházható át. (7) Az intézményi társaságnál működő felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve az intézményi társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az intézményi társaság, illetve a tagok (részvényesek) érdekeit, és összehívja az intézményi társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését, erről a kancellár köteles haladéktalanul tájékoztatni a szenátust. (8) Az intézményi társaság felügyelőbizottságába egy tagot az MNV Zrt. jogosult delegálni. (9) A Főiskola magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és e személyek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat, nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságnak, nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot, amelyet a Főiskola hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik. (10) A kancellár minden évben jelentést készít a szenátusnak az intézményi társaságok működéséről, az intézményi társaságok részére érdekeltségi rendszerükbe beépített mutatószám rendszer alapján. 3 A Szenátus ezt figyelembe véve értékeli az intézményi társaság hatékonyságát, gazdasági eredményességét, valamint a vezető tisztségviselő tevékenységét és dönt az intézményi társaságok következő évi stratégiai céljairól. 4 (11) A Magyar Állam a törvényes képviseletét ellátó szerv útján csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 3 Az intézményi társaságok működésének értékelési mutatószámrendszerét a 2. számú melléklet tartalmazza 4 Szolnoki Főiskola intézményi társaságainak stratégiai célrendszere (minta) a 3. számú melléklet 14

15 (12) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására ha törvény, illetőleg az Nftv. szerint illetékes miniszter a Vtv. 3. (2) bekezdése szerint eltérően nem rendelkezik a Magyar Állam nevében az MNV Zrt. jogosult. (13) Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat. Ebben az esetben az alapításra, a részesedés szerzésre, a tulajdonosi jogok gyakorlására (Vtv.) az állami tulajdonú gazdasági társaságokra meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. (1) A Főiskola Intézményfejlesztési Tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat. (2) A jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon a Főiskola fenntartóját illeti meg. (3) A szabályzatban nem rendezett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. (4) A jelen szabályzatot a Főiskola Szenátusa 36/2015. (V. 28.) számú határozatával fogadta el, a szabályzat az elfogadás napján lép hatályba. Szolnok, május 28. Dr. Túróczi Imre rektor Varga Csaba kancellár 15

16 1. számú melléklet A SZOLNOKI FŐISKOLA VAGYONKEZELÉSÉBEN LÉVŐ ÁLLAMI INGATLANOK SZOLNOKI INGATLANOK B épület Szolnok, Tiszaligeti sétány (hrsz: 9709/4) Vendégház Szolnok, Tiszaligeti sétány (hrsz: 9709/3) Liget Hotel Szolnok, Tiszaligeti sétány 1. (hrsz: 9687/2) Kollégium Mártírok út Erdő (hrsz.: 9745/1) PPP konstrukcióban: Campus Tiszaligeti sétány 14. (hrsz.: 9719) BEREKFÜRDŐI ÉS BALATONSZÁRSZÓI INGATLANOK Berekfürdői ingatlan Balatonszárszói ingatlan 16

17 2. számú melléklet: A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYI TÁRSASÁGAI ÉS FŐBB ADATAI 1. TISZALIGET Turisztikai és Vendéglátó Korlátolt Felelősségű Társaság (TISZALIGET Kft.) Cégjegyzékszám: Tulajdoni hányad: 100 % 2. MERKATING Innovációs és Tanácsadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (MERKATING Nonprofit Kft.) Cégjegyzékszám: Tulajdoni hányad: 100 % 3. Szilícium Mező Korlátolt Felelősségű Társaság (Szilícium Mező Kft.) Cégjegyzékszám: Tulajdoni hányad: 10 % 4. INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Korátolt Felelősségű Társaság (INNOVA Nkft.) Cégjegyzékszám: Tulajdoni hányad: 8 % 17

18 3. számú melléklet: AZ INTÉZMÉNYI TÁRSASÁGOK MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSI MUTATÓSZÁMRENDSZERE A) Általános mutatószámok Tőke ellátottsági mutatók: a. Saját tőke aránya = saját tőke x 100 / idegen tőke b. Eladósodottság = kötelezettség x 100 / saját tőke c. Tőkeerősség = saját tőke x 100 / mérleg főösszeg d. Idegen tőke saját tőke aránya = összes idegen forrás / saját tőke Pénzügyi helyzet mutatói: a. Likviditási mutató (%) = forgóeszköz / rövid lejáratú kötelezettségek b. Likviditási gyorsráta (%) = (forgóeszköz - készlet / rövid lej. kötelezettség c. Adósságszolgálati fedezet = Mérleg sz. eredmény + Écs / hosszú lej. köt. esedékes törlesztő részlete Jövedelmezőségi mutatók: a. Tőkearányos jövedelmezőség (%) = adózás előtti eredmény / saját tőke b. Árbevétel arányos jövedelmezőség (%) = adózás e. eredmény / nettó árbev. c. Eszközarányos jövedelmezőség (%) = adózás előtti eredmény / összes eszköz d. Tőkearányos osztalék (%) = fizetendő osztalék / jegyzett tőke Egyéb javasolt mutatószámok: e. Munkaerő költség hányad = munkaerő költség / árbevétel f. Bérigényesség mutató = munkaerő költség / összes költség g. Egy főre vetített szállásdíj bevétel = szállásdíj bevétel / szállásoltatásban érintett létszám h. Bér hatékonysági mutató = üzemi eredmény / bérköltség 100 Ft-ban i. Egy főre jutó fedezeti összeg = fedezeti összeg (bruttó eredmény) / összlétszám j. Vendégéjszakák számának alakulása B) Mutatószámok az érdekeltségi rendszerhez: Szolnoki Főiskola for profit intézményi társaságának vezető tisztségviselőinek érdekeltségi rendszerébe javasolt beépíteni a következő mutatószámokat: a. Vendégéjszakák számának alakulása b. Munkaerő költség hányad = munkaerő költség / árbevétel c. Eladósodottság (%) = kötelezettség / saját tőke d. Likviditási mutató (%) = forgóeszköz / rövid lejáratú kötelezettségek Nonprofit gazdasági társaság ügyvezetőinek érdekeltségi rendszerébe javasolt beépíteni a következő mutatószámokat: a. Eladósodottság (%) = kötelezettség / saját tőke b. Likviditási mutató (%) = forgóeszköz / rövid lejáratú kötelezettségek 18

19 4. számú melléklet: SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYI TÁRSASÁGAINAK STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE (MINTA ÉVRE VONATKOZÓAN) 100% tulajdonban lévő intézményi társaságok: TÁRSASÁG Nézőpont Stratégiai célok Mutató Tiszaliget Kft. Merkating Nkft. Vevői Pénzügyi Pénzügyi Hatékonyság Hatékonyság Gazdasági eredményesség Gazdasági eredményesség Szállodai kihasználtság Vendégház hasznosítása kihasználtság Munkaerő költséghányad Eladósodottság Likviditási mutató Eladósodottság Likviditási mutató Célértékek évre 75% min. 30% <= 0,6 min. 100% (2014. évhez képest ne romoljon) min. 80% min. 100% (2014. évhez képest ne romoljon) min. 80% Tevékenységek PR tevékenység erősítése, hirdetések. Árbevétel növekedés elérése a személyi költség szerényebb növekedési üteme mellett. A szállítói állomány kezelhető szinten tartása, a vevő állomány behajtásának kezelése. Rövid lejáratú hitelek kedvező megválasztása, a forgóeszköz állomány megfelelő szinten tartásával. A szállítói állomány kezelhető szinten tartása, a vevő állomány behajtásának kezelése. Rövid lejáratú hitelek kedvező megválasztása, a forgóeszköz állomány megfelelő szinten tartásával. 19

20 50% alatti tulajdonban lévő gazdasági társaságok: TÁRSASÁG Nézőpont Stratégiai célok Mutató Szilícium Mező Kft. Innova Nkft. Pénzügyi Pénzügyi Gazdasági eredményesség Gazdasági eredményesség Eladósodottság Likviditási mutató Eladósodottság Célértékek évre min. 100% (2014. évhez képest ne romoljon) min. 80% min. 100% (2014. évhez képest ne romoljon) Likviditási mutató min. 80% Tevékenységek A szállítói állomány kezelhető szinten tartása, a vevő állomány behajtásának kezelése. Rövid lejáratú hitelek kedvező megválasztása, a forgóeszköz állomány megfelelő szinten tartásával. A szállítói állomány kezelhető szinten tartása, a vevő állomány behajtásának kezelése. Rövid lejáratú hitelek kedvező megválasztása, a forgóeszköz állomány megfelelő szinten tartásával. 20