A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése. Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd

Átírás

1 A kötelmek közös szabályai: a szerződések belső ellenőrzése Dr. Klima Zoltán alkalmazott ügyvéd március 15-én hatályba lépett az új Ptk., a évi V. törvény, amely a korábbi évi IV. törvényt váltotta fel. (de nem felejtjük el a hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvényt sem!) A kötelem (A Hatodik Könyv) Ptk. 6:1. (1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. (2) A kötelmek közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha törvény az eltérést nem tiltja. A kötelem tágabb jogi kategória, mint a szerződés: a kötelem az olyan relatív szerkezetű polgári jogi viszonyok gyűjtő elnevezése, amelyekből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Kötelemnek csak az olyan jogviszonyok tekinthetők, ahol az egyik szereplő egy szolgáltatással tartozik a másiknak, a másik pedig jogosult e szolgáltatás teljesítésének követelésére. Azok a jogviszonyok, amelyekben ezek a feltételek együtt nem teljesülnek, nem tekinthetők kötelmi jogviszonyoknak. A kötelem keletkezhet: (Ptk. 6:2. ) pl.: károkozásból (ami lehet jogellenes és jogszerű is) (kártérítés: Ptk. 339., 6:519., kisajátítás: 177., 5:43. ) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni! A károkozó magatartás kártérítési kötelmet keletkeztet. jogalap nélküli gazdagodásból (Ptk. 361., 6:579. ) Ha a felek között sem szerződés, sem károkozó magatartás, sem egyéb kötelem keletkeztető tény alapján nincs kötelmi viszony, az egyik fél mégis vagyoni előnyhöz jut a másik rovására, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. egyoldalú jogügyletből (Ptk. 199., 6:2. ) Kötelemhez általában legalább két fél szükséges, és ez alól csak a jogszabályban megállapított esetek jelentenek kivételt, amikor egyoldalú nyilatkozattal is jogosultság keletkezik egy szolgáltatás követelésére. Ilyenek: pl. díjkitűzés (Ptk. 592., 6:588. ), vagy kötelezettségvállalás közérdekű célra (Ptk , 6:589. ) közhatalmi aktusból (Pl. biztosító törvényi engedménye Ptk. 558., 6:468. ) A Ptk. kivételesen megengedi, hogy szolgáltatásra irányuló jogosultság és kötelezettség állami aktusokból, jogszabályból, bírósági vagy hatósági rendelkezésekből szerződéskötés nélkül is keletkezzen. (Pl. kisajátítás Ptk. 177., bíróság ítélettel pótolt Ptk. 206., 6:71. ) egyéb, jogszabályban meghatározott módokon (szerződéskötési kötelezettség, megbízás nélküli ügyvitel, utaló magatartás Ptk. 6., 6:587. : a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.)

2 Kötelmi jogviszonyokkal nemcsak a kötelmi jogban találkozhatunk, ezek egy részét még a polgári jogban találjuk (pl.: öröklési jogi követelések), de előfordulhat azon kívül is más magánjogi, közjogi jogágazatokban is (pl.: családi jogban a házassági vagyoni kötelmek). A megbízás nélküli ügyvitel szabályait számos helyen megjelennek, pl. e törvény eltérő rendelkezésének hiányában a jogalap nélküli birtokos jogállására (Ptk. 5:9. (3) bekezdése), a teljesítés visszatartására jogosult fél jogaira és kötelezettségeire (Ptk. 6:139. (3) bekezdése) a jogosult átvételi késedelme, mint szerződésszegési alakzat esetében e szabályok szerint köteles a kötelezett a dolog őrzésére (Ptk. 6:156. (3) bekezdése). A kötelmi jog különös részében pl. a haszonbérleti szerződés (Ptk. 6:358. (6) bekezdése) és a letéti szerződés (6:364. (6) bekezdése) körében. szerződésből (Ptk. 198., 6:1. ) Két vagy több fél egybehangzó jognyilatkozata a szerződés. Ez a kötelmek leggyakoribb forrása. A szerződés: A polgári jog általános alapelvei az egész polgári jogra, így a szerződések jogára is kihatnak (Pl. a jóhiszeműség és tisztesség elve (Ptk. 4., 1:3. ), az elvárhatóság (Ptk. 4. (4) bek., 1:4. ), az együttműködés (már nem általános alapelv Ptk. 6:62. ), a rendeltetésszerű joggyakorlás (Ptk. 5. (2) bek., már nem általános alapelv, rendszerint a joggal való visszaélés tilalma, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének előírása a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének betartatására is alkalmas, így külön szabályozás szükségtelen volt), joggal való visszaélés tilalma (Ptk. 5., 1:5. ) stb.) A szerződési szabadság elve (Ptk. 200., 6:59. ) A személyek tulajdonukra nézve szabadon létesíthetnek jogviszonyokat egymással, ezen belül szabadon köthetnek szerződést is, de e szabadságot sok törvényi korlát terheli. E korlátozó szabályok kogens jellegűek. A visszterhesség vélelme: (Ptk. 201., 6:61. ) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik ellenszolgáltatás jár. A pacta sunt servanda elv: ( A szerződések betartandók, vagy a megállapodásokat teljesíteni kell.) A szerződés a megkötő feleket kötelezi, akik kötelesek az abban foglaltakat jóhiszeműen végrehajtani. A szerződő felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a szerződés céljainak meghiúsítására irányul. A szerződést aszerint kell végrehajtani, ahogy a felek a szerződésben rögzítették, és attól csak közös akarattal lehet eltérni. A clausula rebus sic stantibus elve ( ameddig a dolgok így állnak, tehát a körülmények alapvető megváltozására utal) a pacta sunt servanda elve alóli kivételt jelenti. A felek közötti tartós jogviszonyokban van jelentősége. Azt jelenti, hogy amennyiben a szerződés megkötése után a felek bármelyikének körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerződés további teljesítése el nem várható, mentesülhet a teljesítési kényszer alól: Kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását, Egyoldalú nyilatkozatával a szerződést megszüntetheti (felmondhatja), esetleg felbonthatja (elállás).

3 A szerződés megkötése: (Ptk. 216., 6:4. ) szóban írásban (költségvetési szerveknél ez a forma kötelező Áht. 37. ) Új elem az elektronikus aláírással ellátott nyilatkozat (Ptk. 6:4. - 6:7. ) és az elektronikus szerződéskötés (Ptk.6: :85. ) ráutaló magatartással (Ptk. 216., 6:4. ) Szerződés elemei: Alanyai: a felek. (Pl. vállalkozásnál: Vállalkozó és Megrendelő. Megbízásnál: Megbízó és Megbízott) és a képviselet. (Ptk. 219., 6:11. ) Tárgya: amire a szerződést kötik. (tulajdonjog átruházás, építési kivitelezés.) (Ptk. 226., 6:60., 6:107., 6:116., 6:134. ) Tartalma: (Ptk. 226., 6:60. ) a felek szabadon állapíthatják meg. Fő és mellékkötelezettségek meghatározása. A szerződéskötés folyamata Szerződés előkészítése: A szükséglet felmérésére, az anyagi lehetőségek és a piaci kínálat számbavétele. A kínálati oldalon a termelési-értékesítési viszonyok, készletek, a kereslet felmérésére. Mire figyeljünk: (Ellenőrzőlista a mellékletben!) A felek pontos azonosítható megnevezése, tisztázzuk, hogy ki a szerződés aláírója. Az aláíró neve, tisztsége, pozíciója szerepeljenek az aláírása mellett. Szövegezzünk egyszerűen, és a felek akaratának megfelelően. A fogalomrendszer legyen egységes. Jogszabályi rendelkezést feleslegesen ne ismételjünk, az úgy is kötelező (Ptk. 6:63. ). Legyen áttekinthető és tagolt a szerződés. A hatálybalépés ideje és a szerződés időtartama legyen meghatározott. Legyen egyértelmű, hogy a jogok és kötelezettségek kit terhelnek és miben állnak. A díj, a fizetési mód és a fizetési határidők pontos és teljesíthető meghatározása. Az ellenérték megjelölése, mint lényeges tartalmi elem, a konszenzust pótló szabály (Ptk. 6:63. (3) bek.) Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek meg felelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Az Általános Szerződési Feltételek: (Olvassuk az apró betűt is!) 6:78. (1) bekezdés: Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta. Vannak-e a szerződésben biztosítékok? (néhány tipikus szerződést biztosító mellékkötelem:) Kössünk ki kötbért. (Ptk. 246., 6:186. ) (Késedelmi, meghiúsulási, minőségi) A kikötött kötbér esetén könnyű az igény érvényesítése, semmit nem kell bizonyítani, de a kikötött kötbér nem lehet túlzó mértékű! A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbér írásban köthető ki. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.

4 A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette. A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. A foglaló. (Ptk. 243., 6:185. ) A zálogjog. (Ptk. 251., 5:68., 5:101. ) Rendelkezzünk kamatfizetésről (Ptk. 232., 301/A., 6:47., 6:48., 6:155. ), de mi legyen a 40 EURO-val? (Ptk. 6:155. ) 6:155. (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. A behajtási költségátalány 6:155. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. A jótállás (Ptk. 248., 6:171. ) A jogvesztés kikötése (Ptk. 250., 6:190. ) Az óvadék (Ptk. 270., 5:95., 5:138. )

5 Rendelkezzünk az üzleti titkaink, személyes adataink védelméről. (lásd: NAIH állásfoglalás) A Teljességi záradék (Ptk.6:87. ) Ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. A felek korábbi jognyilatkozatai a szerződés értelmezésénél figyelembe vehetők. Szerződéskötés (Ptk. 205., 6:63. ) Az alku szakasza, amelyben az eltérő érdekek egyeztetése folyik mindaddig, amíg a lényeges kérdésekben létrejön a felek megegyezése és ezzel maga a szerződés is létrejön. Felkészülés a teljesítésre Itt lehetőség van a szerződés kiegészítésére, módosításra, megszüntetésére a felek akaratából vagy rajtuk kívülálló okból, alanyváltozás történhet be a felek személyében. A szerződés megszüntetése, módosítása: (Ptk. 240., 6:191. ) Legkönnyebb, ha van egyező akarat a felek között. (Ptk. 6:27. ) Ha ez nincs bíróság is módosíthat, ha a feleknél lényeges körülmények megváltoztak. (Ptk. 241., 6: :192. ) Ha erre az esetre jól akarunk felkészülni, legyenek egyértelmű felmondási okok. A teljesítés (Ptk. 6:34. ) A kötelem tartalma szerint a szolgáltatást teljesítették, ez a szerződés rendes megszűnésének módja. A szerződésszegés (Ptk. 6: :29., 6:137. ) Rendellenesség következik be, és szankciókat vonhat maga után. Tipikus szerződéskötések a jogosulti vagy kötelezetti késedelem, a hibás teljesítés és a teljesítés lehetetlenülése. A szerződésszegés az egyik fél által tanúsított olyan magatartás, amellyel a másik fél szerződési érdekét sérti vagy veszélyezteti. Ez a magatartás a szerződésszegő félnek lehet felróható és akkor felelősséget von maga után, vagy nem felróható és akkor felelősséggel nem tartozik, de magatartásának egyéb következményeit viselnie kell. A jogosult (Ptk. 302., 6:156. ), a kötelezett késedelme (Ptk. 298., 6:153. ) Késedelem akkor áll be, amikor - a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható a teljesítési idő eredménytelenül eltelt; - ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít. Nem áll be a kötelezett késedelme, ha: - a jogosult késedelemben van; (Ptk. 303., 6:156. ) - a felek még lejárat előtt a határidőt közös megegyezéssel módosítják. Megszűnik a késedelem, ha: - a kötelezett teljesít; - a jogosult egyoldalúan a teljesítésére halasztást enged.

6 Jogkövetkezmény: A jogosult továbbra is követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Érdekmúlás bizonyítása nélkül is elállhat a szerződéstől, ha ezt a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban és nem máskor kellett volna teljesíteni A hibás teljesítés (Ptk. 305., 6: :178. ) A kellékszavatosság (Ptk. 6: ). Visszterhes szerződésben a kötelezett helytállni tartozik (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok A törvényes kellékek mellett maguk a felek is meghatározhatnak, kiköthetnek lényeges tulajdonságokat, feltételeket, amelyeknek a szolgáltatás meg kell, hogy feleljen (szerződéses kellékek). Kellékhiba, ha a kötelezett a kikötött dolog helyett mást szolgáltat, ha a szolgáltatás mennyiségileg hiányos, ha minőségileg hibás vagy a kötelezett a dolog rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlen mellékszolgáltatást nem teljesít. Szavatossági igények, amelyek közül a szavatosság jogosultja hibás teljesítés esetén választhat, törvényi sorrendben és feltételekkel, a következők: - kijavítás, kicserélés, kivéve, ha a szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy, ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, - megfelelő árleszállítás, vagy a szerződéstől való elállás, feltéve, hogy sem kijavításra, sem kicserélésre nem volt lehetőség, vagy, ha azt a kötelezett nem vállalta, vagy vállalta ugyan, de megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül azt nem lehet elvégezni. Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a szavatossági idő a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Termékszavatossági igény új intézmény a Ptk. 6:168. -ban. Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója. A jótállás: (Ptk. 6:171. ) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. 6:173. (1) A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kötelező jótállás időtartama általában 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja.

7 A kártérítési igény: (Ptk. 6:174. ) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült. A jogszavatosság: (Ptk. 6:175. ) a jogszerzés akadálya miatt: Ha tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog vagy követelés megszerzését harmadik személy joga akadályozza, a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. a jogszerzés korlátozott volta miatt (Ptk. 6:176. ) Ha tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására irányuló kötelezettség esetén a tulajdonjog, más jog gyakorlását vagy a követelés megszerzését harmadik személy joga korlátozza vagy értékét csökkenti, a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet. Nem illetik meg ezek a jogok a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, kivéve, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt. A teljesítés lehetetlenülése A szerződést követően beállhat olyan körülménye, amely miatt a teljesítés lehetetlenné válik (lehetetlenülés vagy meghiúsulás). Ha ezért a körülményért egyik fél sem felelős (objektív ok), a szerződés megszűnik. Amelyik fél előbb szerez tudomást a lehetetlenülés okáról, köteles erről haladéktalanul értesíteni a másik felet, ha ezt elmulasztja, az ebből eredő kárért akkor is felelős, ha a lehetetlenülésért nem felel. Ha a lehetetlenülés a kötelezettnek felróható, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a lehetetlenülés a jogosultnak felróható, a kötelezett szabadul tartozása alól, és ő követelhet kártérítést. A lehetetlenülés sajátos esete az, ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja. Ilyenkor a jogosult választhat a késedelem és a kötelezettnek felróható lehetetlenülés követelményeinek az alkalmazása között. Jogérvényesítés. Érvényesítjük-e a szerződésből fakadó igényeinket és hogyan? Fizetési meghagyás: A fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény és a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény. Per: A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény. Végrehajtás: A bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény. Felszámolás. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény.

8 Díjak és költségek: az illetékekről szóló évi XCIII. törvény. a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet. a fizetési meghagyásos eljárásért és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtási eljárás elrendeléséért fizetett eljárási díjból és végrehajtási díjból, valamint a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetett díjakból származó bevétel felosztásáról, továbbá az egyes közjegyzőket megillető összeg kiszámításának módjáról szóló 25/2010. (V. 7.) IRM rendelet. a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyásos eljárást követő végrehajtás elrendelése iránti eljárásban az eljárási díj, a végrehajtási díj, a biztosítási intézkedés elrendeléséért fizetendő díj megfizetésének módjáról és visszatérítéséről, valamint a másolati díj mértékéről, megfizetésének módjáról és visszatérítéséről szóló 26/2010. (V. 11.) IRM rendelet. a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet. Az elévülés bekövetkezése vagy jogvesztő határidő letelte a szerződés létezésének utolsó mozzanata. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igény általános elévülési ideje 5 év. (Ptk. 6:174. ) A Ptk. 6:25. taxatív felsorolás az elévülést megszakításáról: a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Figyelem. A felszólító levél küldése már nem szakítja meg az elévülést! Az egyes tipikus szerződési formákról: A vállalkozási szerződés (Ptk. 389., 6:238. ) Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vál-

9 lalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti, de vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte. Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan vállalkozási szerződésre, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő köteles a vállalkozó költségeit megtéríteni. A megbízási szerződés (Ptk. 474., 6:272. ) Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni. A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

10 A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A szerződést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható. E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni. A bérleti szerződés: (Ptk. 423., 6:331. ) Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett a szerződést felmondhatja. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot. A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni. A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel. A bérbeadó jogosult arra, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze, és a dolgot fenyegető károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha azokat a bérbeadó nem végzi el. A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes. Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a

11 bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a) napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra; b) heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján; c) havi bérleti díj kikötése esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig; d) hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig. A határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény második része szabályozza a helyiségbérlet szabályait. E törvény 37. -a szerint a helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó. A 38. (1) bekezdése alapján a felek a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg. A Ptk 6:342. -a szabályozza a lakásbérleti szerződést. A 6:343. alapján nyílik mód a bérleti díj biztosítékainak kikötésére. E szabály szerint, ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni, és ez az összeg meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti. A Tanulmányi szerződés (Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 229. ) A munkáltatók tanulmányi szerződés keretében nyújt támogatást a továbbtanuláshoz. A tanulmányi szerződésben a munkáltató azt vállalja, hogy a munkavállaló által választott képzés alatt nyújt támogatást a munkavállaló számára. Cserébe a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy a tanulmányok befejezése után a támogatás mértékével arányos időn de legfeljebb öt éven keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. A tanulmányi szerződés keretében a munkáltató a képzés teljes költségét is átvállalhatja tandíjat, vizsgadíjat, tankönyvek díját de valamilyen rész finanszírozásáról is lehetséges megállapodni. A támogatásért cserébe a munkáltató nem csak azt várhatja el, hogy a munkavállaló elvégezze az adott képzést, de arról is rendelkezhet, hogy milyen eredményeket köteles elérni a vizsgákon. Ha a megadott szint alatt teljesíti a képzést a dolgozó, az szerződésszegésnek minősül. Ha a munkavállaló nem, vagy nem megfelelő eredménnyel fejezi be a tanulmányait, a munkáltató ennek szerződésben való kikötése esetén kötbérre lehet jogosult. Nem kötelező biztosítani az iskolai rendszerű képzésben résztvevők számára a tanulmányok folytatásához kötelezően kiadandó szabadidőt. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak fizetett, illetve nem fizetett szabadidő biztosításáról.

12 Lehetőség van azonnali hatályú felmondásra is, ha a körülményeikben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Ebbe a körbe tartozik a munkavállaló betegsége vagy az, ha a munkáltató felhagy azzal a tevékenységgel, amelyhez az adott képzés kapcsolódna.

13 MELLÉKLET Mit ellenőrizzünk egy szerződésnél: A szerződésnek van-e nyilvántartási száma, iktatták-e? A szerződés alanyainak adatai pontosak-e. (Név, cím, cégnév, cégjegyzékszám, stat. számjel és más azonosító adataik, képviselő neve, beosztása és elérhetőségük rendelkezésre áll-e?) Cégkivonat lekérése és ellenőrzése. A partner egyértelmű azonosítása. Vizsgáljuk meg, hogy átlátható szervezetnek minősül-e a partner. (Áht átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom, és Áht. 41. (6) bek.) Ki lesz az aláíró? Az aláírók jogosultak-e a kötelezettség vállalására, cég képviseletére? (Ptk. 221., 6:14. ) Ha nem, van-e meghatalmazásuk. (Pl. 2/2010. (VI.28.) PK vélemény az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről.) pl.: Ptk (1) bekezdés, Inytv Van-e kapcsolattartó, az elérhető-e? Mi a szerződés tárgya? Az pontosan körülírt, érthető és számon kérhető-e? A szerződés tartalma megfelel-e a jogszabály által kötelezően előírt szabályoknak, érthető és végrehajtható-e? Mi a szerződés hatálya és időtartama, mely alapján a szerződés teljesíthető-e. Az ellenérték összege a forgalmi adó felszámításának megjelenítése, a pénznem, és a fizetési határidők, a kifizetés módja, a számlaszám megfelelően meghatározott-e. Érinti e a szerződés a közbeszerzési törvény szabályait? A biztosítékok rendszere megfelelően kidolgozott-e, a konkrét szerződésre vonatkozóan ad-e megfelelő garanciákat a teljesítésre? A szerződés megszüntetésének rendje megfelelően szabályozott-e? Az aláírásoknál a név és a beosztás azonosítható módon szerepel-e? Legyen dátum is a szerződésen, melyből a megkötés időpontja megállapítható. Ha vannak mellékletek, azok a szerződésben is feltüntetésre kerültek-e? A kötelezettségvállalás tartalmazzon pénzügyi ellenjegyzést, ahol az aláíráson, a pénzügyi ellenjegyzés tényén kívül az ellenjegyzés időpontja is legyen feltüntetve. A szerződések teljesülésének nyomon követése megoldott-e. A szerződés-módisításokról sem szabad megfeledkeznünk.

14 A már teljesített szerződésnél a szolgáltatás teljesítése hogyan történt, az megfelel-e a szerződésben foglaltaknak? Az ellenszolgáltatás hogyan történt és az megfelel-e a szerződésben foglaltaknak? Volt-e szerződésszegés, késedelem, vagy más hiba a teljesítés során? Érvényesítettek-e igényt? Ha nem mi volt az indoka?

15 A kötelezettségvállalás szabályai: Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 37. (1) bekezdése alapján kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A 38. (2) bekezdése szerint a teljesítés igazolására, utalványozásra, érvényesítésre jogosultakat, feladataikat, összeférhetetlenségük eseteit, és az érvényesítő képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. (1) bekezdése szerint a pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az 53. (1) bekezdése alapján törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely a) értéke a százezer forintot nem éri el, b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy c) az Áht. 36. (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. A (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti. Az 57. -a szerint a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36. (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. (4) A teljesítés igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan - a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. Az Áht. 36. (2) bekezdése szerint más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül. Az Áht. 97. (1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

16 (2) A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. (3) Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény 68. -a alapján az Áht. 97. (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára forint.

17 A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. A behajtási költségátalány jellemzője, hogy annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.); késedelmenként, és nem számlánként bár optimális esetben e kettő egybeesik követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett; abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett; attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem; a szerződésben a késedelmes fizetést megelőzően elengedni, kizárni nem lehet; 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható; a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető. a) a behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon A kötelezett a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 81. (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el. Számviteli szempontból tehát a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. Erre nem csak abban az esetben van szükség, ha a jogosult azt önként történő teljesítés hiányában ténylegesen követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll. b) a behajtási költségátalány a jogosulti oldalon A jogosult (hitelező) oldalán a behajtási költségátalány számviteli elszámolása a következő. A jogosult a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az Szt. 77. (2) bekezdés b) pontja alapján az egyéb bevételek között számolja el. Ebből következően az óvatosság elvét szem előtt tartva a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a

18 könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán. A fentiekben ismertetett számviteli elszámolásra tekintettel az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett behajtási költségátalány összege a jogosult (hitelező) társasági adóalapját nem befolyásolja. c) lemondás a behajtási költségátalány összegéről A Ptk. 6:155. (2) bekezdése alapján a felek közti megállapodásban a behajtási költségátalány kizárása, vagy negyven eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult a költségátalány iránti igényéről a későbbiekben nem mondhat le, azt nem engedheti el, illetve a Ptk. 6:46. -ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi). Ha a jogosult a szerződéskötést és a teljesítési határidő beálltát követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik az Szt. 86. (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki. Tekintettel arra, hogy a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást). Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. tv. 8. (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt. Ha a jogosult a behajtási költségátalány iránti követelését nem érvényesíti (arról lemond, azt elengedi), annak nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata. d) elszámolási sorrend A Ptk. 6:46. szerint ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A Ptk. alkalmazásában a behajtási költségátalány ugyan sui generis jogcím, de természete szerint a költség fogalma alá sorolható, annak jogi sorsát osztja. A Ptk.-ban rögzített elszámolási sorrend megengedő szabály, attól a jogosult eltérhet, illetve az ő kifejezett eltérése hiányában is az ő felismerhető szándéka az, amely a sorrendiség szempontjából kiindulópontot jelent. Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. -ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, a behajtási költségátalány összegét nem, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett az Szt. 86. (3) bekezdés h) pontja alapján a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki.

19 Az elszámolási sorrend azonban attól önmagában nem függ, hogy a behajtási költségátalányt, illetve a kamatot a jogosult követelte-e a kötelezettől. A jogosultnak, ha kifejezett nyilatkozattal ugyan nem mond le a behajtási költségátalány öszszegéről, a Ptk. 6:46. -ban rögzített diszpozitivitással élve azonban úgy rendelkezik (illetve erre irányuló szándéka egyértelműen felismerhető), hogy a kötelezettől befolyó összeget a főkövetelésre számolja el, annak hiánytalan teljesítése esetén pedig jelzi, hogy további követelése az ügylettel összefüggésben nem áll fenn, a behajtási költségátalány érvényesítéséről való lemondást nem kell könyvelnie, mivel csupán a pénzügyileg rendezett költségátalányt tartja nyilván. Ennek alapján a Tao. tv. 8. (1) bekezdés h) pontjában rögzített adóalap-korrekciós tétel alkalmazása nem merül fel ebben az esetben sem. A Ptk március 15-én lépett hatályba. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (régi Ptk.) március 14-ig hatályos 301/A. (3) bekezdése a évi V. törvénnyel azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a március 15-ét megelőző ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ]

20 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről 2. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 1. kereskedelmi ügyletek : vállalkozások, illetve vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása; 2. hatóság : a 2004/17/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdésében meghatározott bármely ajánlatkérő szerv, függetlenül a szerződés tárgyától vagy értékétől; 3. vállalkozás : hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi; 4. késedelmes fizetés : a szerződéses vagy törvényes fizetési határidőn belül nem teljesített fizetés, és ha a 3. cikk (1) bekezdésében vagy a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek; 6. cikk A behajtási költségek megtérítése (1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben a 3. vagy a 4. cikkel összhangban késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult az adóstól legalább 40 EUR összegű átalány megfizetését követelni. (2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett átalányösszeg külön fizetési felszólítás nélkül, a hitelező számára felmerült behajtási költségekért kártérítésként váljon esedékessé. (3) A hitelező az (1) bekezdésben említett átalányösszegen felül jogosult megfelelő kártérítésre az adós késedelmes fizetése következtében felmerült és az átalányösszeget meghaladó összes fennmaradó behajtási költsége miatt. E költségek közé tartozhatnak többek között az ügyvéd vagy behajtással foglalkozó cég megbízása miatt felmerülő költségek.