Könyvvizsgálói vélemény. Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi zárszámadási rendelettervezetéről

Átírás

1 Könyvvizsgálói vélemény Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi zárszámadási rendelettervezetéről Készült: az Önkormányzat megbízása alapján a Képviselő-testület részére szerződéses kötelezettségem alapján. A könyvvizsgálat célja: az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 92/A- 92/C. szakaszaiban foglaltak szerint a zárszámadási rendelettervezet felülvizsgálata abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a pénzügyi helyzet elemzése, továbbá az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatainak az ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata. A zárszámadásról szóló rendelettervezet véleményezése A zárszámadási rendeletben kötelezően bemutatandó mérlegekre, azok adattartalmára az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet és a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmaz előírásokat. Ezek szerint a zárszámadás során be kell mutatni az önkormányzat: összes bevételét, kiadását, finanszírozását, pénzeszközének változását, az önkormányzat összevont mérlegeit, hitel- és kölcsönállományát lejárat és hitelezők szerinti bontásban, vagyon-kimutatását legalább a 249/2000. Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól - 44/A. - ban meghatározott tartalommal, többéves kihatással járó döntéseinek számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve (szöveges indokolással együtt), közvetett támogatásait (szöveges indokolással együtt), az önkormányzat és a részben önálló intézmények bevételeit forrásonként, működési, fenntartási előirányzatokat és teljesítésüket költségvetési szervenként, ezen belül kiemelt előirányzatonként, felújításokat célonként, felhalmozási kiadásokat feladatonként, az önkormányzati hivatal költségvetését, annak teljesülést feladatonként, külön tételben az általános és céltartalék összegét, működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, a foglalkoztatott létszámot költségvetési szervenként,

2 2 elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait, önálló költségvetési szervei felülvizsgált pénzmaradványát, elkülönítetten is a kisebbségi önkormányzat költségvetésének teljesülését zárszámadási határozatuk alapján. A mérlegek bemutatásakor biztosítani kell a költségvetéssel való összevetés lehetőségét, a terv- és tényadatok összehasonlíthatóságát, a beszámoló szerkezetének, tartalmának, formájának a költségvetéssel való egyezőségét - "következetesség" számviteli alapelve -. A zárszámadást az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni. A zárszámadási rendelettervezet az önkormányzat és intézményei elmúlt időszaki gazdálkodásának általános megítéléséhez, a valós helyzet megismeréséhez megfelelő információt nyújt, a jogszabályi előírások figyelembevételével került összeállításra. A költségvetéssel való összehasonlíthatóság biztosított az eredeti és a módosított előirányzatok valamint a teljesítési adatok költségvetési rendelet szerinti szerkezetben való bemutatásával. Az előirányzatok teljesítései a számvitelben rögzített adatok alapján szerepelnek a rendelettervezetben. Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI. 6.) Korm. rendelet előírásának megfelelően a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatok egyezősége biztosított az ingatlanvagyon-kataszterben, valamint az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatai között. Vagyoni-, pénzügyi helyzet értékelése A költségvetési bevételek teljesülése önkormányzati szinten 1.228,6 millió forint volt, amely összességében 4,6 %-kal maradt el a módosított előirányzattól. A módosított előirányzatnál kisebb a teljesítés: működésre átvett támogatásértékű bevételek, államháztartási rendszeren kívüli szervezetektől átvett felhalmozási célú pénzeszközök felhalmozási célú hitelek felvétele esetében. A költségvetési kiadások teljesülése 95,9 % a módosított előirányzathoz viszonyítva. A módosítás aránya azt fejezi ki, hogy a módosított előirányzatok milyen mértékben haladták meg az eredeti előirányzatot a központi előirányzatmódosítások, illetve az Önkormányzat saját hatáskörű döntéseivel összefüggésben. (Az előirányzatok változását a zárszámadási rendelettervezet 14. számú melléklete mutatja be.) Az előirányzat-módosítás összességében 114 %-os volt, tehát az előirányzatok 14 %-kal kerültek emelésre a költségvetési év során, illetve a költségvetési évet érintően. A növekedés összesen 157,8 millió forint volt.

3 3 Az előirányzat-módosítások indokoltsága azt fejezi ki, hogy az évközi előirányzat-módosítások szükségességét mennyiben támasztották alá a tényleges teljesítések. Mind a bevételek mind a kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított teljesítése elmaradt az előirányzat-módosítás összegétől. A bevételek esetében az előirányzat-módosítás összege 58,6 millió forinttal haladta meg a teljesült bevételeket. A tényleges kiadások összege pedig 57,6 millió forinttal volt kevesebb az előirányzat-módosításnál. Az önkormányzat önfinanszírozó képessége évben 29 %-os volt, amely azt jelenti, hogy a saját bevételei ilyen arányban járultak hozzá az önkormányzati feladatok megvalósításához.

4 4 Az Önkormányzat saját bevételei: működési bevételek, helyi adókból származó bevételek, gépjárműadó bevétele tekintettel arra, hogy az átengedés mértéke 100 % -, egyéb sajátos bevételek, felhalmozási célú saját bevételek, államháztartáson kívüli szervektől átvett pénzeszközök. A bevételek többi része a központi költségvetésből állami hozzájárulás, támogatás, SZJA, átengedett bevétel egyéb, az államháztartás alrendszereiből átvett pénzeszköz illetve hitelbevétel volt. Az önkormányzat eszközeinek és forrásainak értéke évhez viszonyítva összességében 47,8 %-kal nőtt az év folyamán. A könyvviteli mérlegben az Önkormányzat eszközeinek és forrásainak értéke december 31-én 4,67 milliárd forint volt, amely az év során 1,5 milliárd forinttal nőtt. Az önkormányzat saját vagyona - kötelezettségekkel csökkentett eszközérték, más megközelítésben a saját tőke és a tartalékok összege 4,4 milliárd forint volt december 31-én. A saját vagyon a beszámolási időszakban 1,6 milliárd forinttal nőtt az eszközök üzemeltetésre átadott ISPA-beruházás összességében 1,5 milliárd forinttal történt növekedése és a kötelezettségek 110,3 millió forinttal történt csökkenése eredményeként. (A kötelezettségek csökkenése növeli a saját vagyont.) Mérsékelte a saját vagyon növekedését a befektetett eszközökkel kapcsolatosan a vonatkozó jogszabály alapján elszámolt értékcsökkenés és a helyi adók kinnlevősége miatt elszámolt értékvesztés. Adatok: ezer forintban SAJÁT VAGYON = ÖSSZES ESZKÖZ - KÖTELEZETTSÉG év év Változás SAJÁT VAGYON = SAJÁT TŐKE + TARTALÉKOK év év Változás Megjegyzés: A kötelezettségek csökkenése növeli a saját vagyon értékét. (A következő mutatókat az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló adatai alapján a mellékletben bemutatott módszer szerint számítottam.) Az önkormányzat befektetett eszközeinek aránya nem változott az év során, s így aránya az év végén is 99,1 % volt. A befektetett eszközök illetve a forgóeszközök arányának változatlansága azt mutatja, hogy ugyanolyan mértékben nőttek a befektetett illetve a forgóeszközök az

5 5 elmúlt év végi értékükhöz viszonyítva mint az Önkormányzat eszközeinek összértéke. A befektetett eszközök értéke 1,5 milliárd forinttal nőtt 2008-ban üzemeltetésre átadott üzembe helyezett közműberuházás - míg a forgóeszközök értékének növekménye 14 millió forint volt. Az eszközök 47,8 %-os növekedése millió forint - mellett nőtt a saját forrás aránya is az év eleji 88,7 %-ról 94,7 %-ra. A saját forrás arányának növekedése az összes forráshoz viszonyítva azt jelzi, hogy az eszközök finanszírozásában nőtt a saját források saját tőke és tartalékok szerepe és csökkent a kölcsönvett forrásoké - kötelezettségek -. Az eladósodás mutatója 2,5 % volt december 31-én. (2007. év végén 3,8 % volt.) Az Önkormányzatnak december 31-én 115,3 millió forint hosszú lejáratú kötelezettsége volt. Az Önkormányzat tőketörlesztési kötelezettsége a következő évben 33,5 millió forint, ebből a folyószámla-hitel december 31-én fennállt összege 12,6 millió forint volt. (A számviteli előírások szerint a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet követő évben teljesítendő törlesztéseket a könyvviteli és a közzéteendő egyszerűsített mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni.) Kerekegyháza hitelállományának alakulása 2008-ban Adatok: ezer forintban Megnevezés NYITÓ VÁLTOZÁS ZÁRÓ Növekedés Csökkenés 1/a. Hosszú lejáratú /b ben visszafizetendő Együtt: Munkabérhitel Folyószámla-hitel Támogatást megelőlegező h Összesen: A tőkeváltozások saját tőkéhez viszonyított aránya lényegében nem változott, év végén 99 %-át tette ki a saját tőkének. Általánosságban a tőkeváltozások arányának változása mutatja, hogy az Önkormányzat induló tőkéjéhez viszonyítva milyen mértékben nőtt vagy csökkent a saját tőke változó része, az év végi 99 %-os arány pedig azt, hogy az Önkormányzat saját tőkéjéből ekkora arányban részesedik az évenkénti gazdálkodás összesített teljesítménye és az ingatlanok kötelező értékelésének hatása január 1-hez viszonyítva.

6 6 Az Önkormányzat saját tőkéje az év során összesen 1,6 milliárd forinttal nőtt a következő tényezők együttes hatása alapján : Tőkeváltozás 2008-ban Adatok: ezer forintban VÁLTOZÁS JOGCÍME NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS Immateriális javak értékének csökkenése Ingatlanok értékének növekedése Gépek, berendezések értékének növekedése Járművek értékének csökkenése Beruházások, felújítások állomány-változása Befektetett pénzügyi eszközök értékének növek. 30 Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékének növekedése Készletek értékének változása 246 Követelések állományának növekedése Hosszúlejáratú kötelezettségek csökkenése Rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése Összes változás Saját tőke változása összesen: évben elszámolt értékcsökkenés évben elszámolt értékvesztés (Adósok*) Megjegyzések: * Adósok: Helyi adókkal, gépjárműadóval, ezen adók pótlékaival és bírságaival kapcsolatos követelések. Értékvesztés: a fizetési hajlandóságot tükrözi, a kinnlevőség időtartamának figyelembevételével az előírt helyi adó értékének csökkentése az előző év tapasztalati adatai alapján. (Elszámolása kötelező.) A kötelezettségek csökkenése növeli a saját tőkét a tőkeváltozáson keresztül. A tőkeváltozást befolyásoló tételek nettó értékek, azaz a befektetett eszközök értékének változását az értékcsökkenéssel nettósított, a követelések értékét pedig az elszámolt értékvesztéssel csökkentett összegben tartalmazza a Könyvviteli mérleggel való összevethetőség érdekében. A forgótőke aránya év végére 1,3 %-ra nőtt az év eleji 6,4 %-ról. A forgótőke arányának negatív értéke azt jelenti, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek összege meghaladja a forgóeszközök értékét, a mérték pedig a forgótőke saját forráshoz viszonyított arányát mutatja. Az Önkormányzat rövidlejáratú kötelezettségei 107,4 millió forinttal csökkentek 2008-ban, míg a forgóeszközök értéke 14,2 millió forinttal nőtt. A rövid lejáratú kötelezettségeknek a forgóeszközökhöz viszonyított nagyobb összege kedvezőtlen az Önkormányzat likviditási helyzete szempontjából, emellett igen kedvezőtlen a forgóeszközök - pénzeszközök alacsony összege a rövid lejáratú kötelezettségek fordulónapi értékéhez viszonyítva. (A pénzeszközök összege 1,6 millió forint volt december 31-én.) A befektetett eszközök fedezettsége 95,6 %-ra nőtt az év során.

7 7 A befektetett eszközök fedezettségének 100 %-nál kisebb aránya jelzi, hogy a befektetett eszközöknek nincs teljes egészében saját forrás - saját tőke és tartalékok - fedezete. A befektetett eszközök fedezettsége ugyan nőtt az év eleji értékhez képest - 6,8 %-kal -, de az év végén sem volt a befektetett eszközöknek teljes egészében saját forrás fedezete. Az Önkormányzat fizetőképességét érzékelteti a likviditási gyorsráta, amely december 31-én 1,67 %-os volt, tehát alig volt kedvezőbb mint az elmúlt év végén. A likviditási gyorsráta azt fejezi ki, hogy a rövid lejáratú kötelezettségekre milyen mértékben nyújtanak fedezetet a pénzeszközök. A likviditási mutató 100 %-nál kisebb aránya kedvezőtlen, érzékelteti a likviditási problémákat. A likviditási mutató növekedése azt jelenti, hogy év végén a rövid lejáratú kötelezettségekre valamelyest nagyobb arányban biztosítottak fedezetet Önkormányzat pénzeszközei mint év elején. (2008. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek összege 100,6 millió forint, a költségvetési pénzeszközök összege pedig mindössze 1,6 millió forint volt, így a likviditási gyorsráta csak 1,6 %-os volt.) A likviditási mutató is a fordulónapi fizetőképességet tükrözi, csak a rövid lejáratú kötelezettségeket a forgóeszközökhöz - a pénzeszközökön kívül a készletek, követelések, értékpapírok, aktív pénzügyi elszámolások összege - viszonyítva. Év végén 100,6 millió forint rövid lejáratú kötelezettségre 42,8 millió forint forgóeszköz jutott. Ez alapján a likviditási mutató 42,3 % volt lényegesen kedvezőbb mint az év elején amikor a forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségekre csak 13,8 %-ban nyújtottak fedezetet. A likviditási mutató növekedése ellenére a 100 %-nál kisebb arány kedvezőtlen, azt jelzi, hogy a fordulónapon fennálló rövid lejáratú kötelezettségeket nem fedezik a fordulónapon rendelkezésre álló forgóeszközök. Kerekegyháza Város Önkormányzatának összességében 0,9 millió forint tárgyévi helyesbített pénzmaradványa keletkezett évi gazdálkodásával összefüggésben alapfeladatainak ellátása során, a központi költségvetésbe visszafizetendő támogatás 279 ezer forint forint, így az összesített önkormányzati pénzmaradvány 1,2 millió forint. A negatív pénzmaradvány terhére nem teljesíthető a tárgyévet terhelő szállítói kötelezettség és az állami költségvetésből származó támogatások visszafizetése, így a szükséges fedezetet a évi költségvetésben kell kellett megteremteni. A negatív pénzmaradvány oka a bevételek alulteljesülése, forrása pedig a évi állami támogatás év végén rendelkezésre bocsátott első részlete volt.

8 8 Összegzés A zárszámadási rendelettervezet és az egyszerűsített beszámoló alapján látható, hogy a bevételek módosított előirányzatnál kisebb összegű teljesülése következtében negatív pénzmaradvány keletkezett összefüggésben azzal, hogy nem került sor teljes egészében a tervezett összegű hitelfelvételre. Az Önkormányzat saját vagyona 2008-ban 57,8 %-kal, összességében 1,6 millió forinttal nőtt az ISPA-támogatással megvalósult közmű-beruházás üzembe helyezésével együtt járó, az Önkormányzat vagyonába történt átvétele eredményeként. A saját vagyon növekedésére csökkentőleg hatott a befektetett eszközök értékcsökkenése és a helyi adókkal kapcsolatos követelések elszámolt értékvesztése. Az Önkormányzat önfinanszírozó képessége nem változott lényegesen, a saját bevételek 2008-ban is mindössze 29 %-át tették ki az önkormányzati kiadások fedezetének figyelembe véve az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközöket is. Mellékletek: ~ Kerekegyháza Város Önkormányzatának évi gazdálkodását jellemző adatok és mutatók valamint azok alakulása Kecskemét, április 22. Szalontai Mária költségvetési minősítésű bejegyzett könyvvizsgáló Kamarai tagság sz.: 2223