JELENTÉS. Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

Átírás

1 JELENTÉS Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

2 Állami Számvevőszék Iktatószám: V /2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Puchy Márta számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Bus András Péter számvevő Renner Andrea számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők A működési és a felhalmozási egyensúly változása Az Önkormányzat bevételeinek változása Az Önkormányzat folyó és felhalmozási célú kiadásainak változása Az Önkormányzat kötelezettségei Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása Szállítói kötelezettségek változása Egyéb kötelezettségek változása A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 53 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet a közötti időszakban az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata között (1 oldal) 3/a. számú 3/b. számú 3/c. számú 3/d. számú Az Önkormányzat években megvalósított, december 31-ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-ig teljesített kifizetések és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat által beadott, elbírálás alatti pályázati forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseihez kapcsolódó kötelezettségvállalásai és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Adósságrendezési tv. Áht. Gt. Ötv. Ptk. Stabilitási törvény Számv. tv. Rendeletek Áhsz évi költségvetési rendelet a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Magyarország Gazdasági Stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Kunszentmiklós Város Önkormányzatának 6/2008. (II. 20.) számú rendelete Kunszentmiklós Város Önkormányzatának évi költségvetéséről SzMSz Kunszentmiklós Város Önkormányzata 12/2011. (III. 31.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a többször módosított 7/2007. (III. 21.) számú rendeletet május 1-jétől hatályon kívül helyezte) Szórövidítések áfa általános forgalmi adó ÁMK Varga Domokos Általános Művelődési Központ ÁSZ Állami Számvevőszék Bakér Kft. BAKÉR Kunszentmiklósi Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Bácsvíz Zrt. Bácsvíz Víz- és Csatornaszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság EU Európai Unió Ipari Park Kft. Kunszentmiklósi Ipari Park Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság jegyző Kunszentmiklós Város Önkormányzatának Jegyzője Képviselő-testület Kunszentmiklós Város Képviselő-testülete Kistérségi társulás Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kormány Magyarország Kormánya ÖNHIKI Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár Önkormányzat Kunszentmiklós Város Önkormányzata polgármester Kunszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármestere 3

6 Polgármesteri hivatal szja Kunszentmiklós Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala személyi jövedelemadó 4

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR BUBOR CLF módszer EURIBOR GDP Bruttó hazai termék Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. Az EURIBOR értékét a legfontosabb európai bankok hitelkínálatának kamatlábai alapján a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé naponta. A magyar pénzintézetek is ezt használják viszonyítási alapnak EUR hitelek esetén. A gazdaság által az adott időszakban előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron meghatározott értéke. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A %-ban kifejezett mutató csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy a devizahitelek futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendel- 5

8 pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat SNA kezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bekezdés). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3)-(4) bekezdései szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozás-elengedés, értékpapír kibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht. 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010.) A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi, és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. System of National Account, azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 6

9 szállítói kitettség törlesztési kockázat Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt szállítói kitettsége keletkezik. Pl. a lejárt szállítói tartozások rendezése függhet attól, hogy a szállító milyen intézkedéseket foganatosít az önkormányzattal szemben. Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). 7

10

11 JELENTÉS Kunszentmiklós Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 9

12 BEVEZETÉS A városi önkormányzatok között teljesített bevételeit és összetételét az alábbi ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeljük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. Emellett a as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 10

13 BEVEZETÉS alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a január június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak december június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező- és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 11

14 BEVEZETÉS a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 1.. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht. 120/A. (1) bekezdése előírásai képezik. Kunszentmiklós város lakosainak száma január 1-jén 8680 fő volt. A évi választásokat követően az Önkormányzat kilenc tagú képviselőtestületének munkáját három állandó bizottság segítette. A helyi Önkormányzat mellett egy kisebbségi önkormányzat működött. A évi választásokat követően a polgármester személye nem változott. A jegyző január 16-ától tölti be a tisztségét. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal, valamint a pénzmaradvánnyal együtt 2104,4 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 2096,8 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. Az Önkormányzat vagyona a évi 4316,3 millió Ft-ról a évre 5000,8 millió Ft-ra, 15,9%-kal növekedett. Az Önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. és az ágazati törvények szerint meghatározottnak tekintette. A kötelező feladatai mellett az Önkormányzat SzMSz-ének besorolása alapján önként vállalt feladatai az általános középfokú és szakmai középfokú oktatáshoz, a korai fejlesztéshez, a pályaválasztási tanácsadáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, a gyógytestneveléshez és az alapfokú művészeti oktatáshoz kapcsolódtak. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a kötelező feladatok ellátására a években átlagosan az összes működési kiadás 75,7%-át (1049,7 millió Ft-ot 6 ), a évben 71,8%-át (947,5 millió Ft-ot) fordította. Az önként vállalt feladatok kiadása a években átlagosan az összes működési kiadás 24,3%-át (337,5 millió Ft-ot), a évben 28,2%-át (371,5 millió Ft-ot) jelentette. A kötelező feladatok ellátása mellett az Önkormányzat SzMSz-ének besorolása 7 alapján önként vállalt feladatai az általános középfokú és szakmai középfokú oktatáshoz, a korai fejlesztéshez, a pályaválasztási tanácsadáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, a gyógytestneveléshez, az alapfokú művészeti oktatáshoz, valamint társadalmi szervezeteinek támogatásához kapcsolódtak. Az önként vállalt feladatok terjedelmét az éves költségvetési rendeletekben az adott évi költségvetés forrásainak ismeretében határozták meg. Az Önkormányzat feladatellátásának június 30-i szervezeti struktúráját az alábbi ábra mutatja be: Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúrája ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG INTÉZMÉNY közoktatás 1 városüzemeltetés 1 középfokú oktatás 1 egészségügy 1 víz- és csatorna szolgáltatás 1 sport 1 igazgatás 1 Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait június 30- án öt költségvetési szervvel, valamint egy kizárólagos és egy 50% alatti önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal biztosította. 6 Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerinti működési kiadások (1319,0 millió Ft) eltérést mutattak a jelentés 2. számú mellékletének működési kiadások kamatkiadások nélkül (1168,2 millió Ft) összegétől, mivel a működési kiadások tartalmazták a feladatellátáshoz kapcsolódó transzferkiadásokat (pénzbeli szociális juttatások, nonprofit szervezetek támogatása), és nem tartalmazták a kötvénykibocsátás működési kiadásait. 7 A kötelező, illetve önként vállalt feladatok besorolásáról a jogszabályi előírások betartása mellett az Önkormányzat döntött. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat feladatellátásában részt vett a Kistérségi társulás által fenntartott intézmény is. A gazdasági társaságok a víz- és szennyvízkezelés, valamint a városüzemeltetés területén kaptak szerepet a feladatellátásában. Az Önkormányzat többségi (90%-os) tulajdonában lévő Ipari Park Kft. a feladatellátásban nem vett részt, saját tőke/jegyzett tőke aránya 0,2, ami rossz vagyoni helyzetet mutat. Az Önkormányzatnak tulajdonosi kötelezettsége a Gt (3) bekezdésében foglaltak alapján a gazdasági társaság vagyoni helyzetének rendezése. Az Önkormányzat a évben a zeneiskola részben önállóan működő költségvetési intézményt az ÁMK-ba integrálta. A szociális és gyermekjóléti feladatokat a két intézmény működtetésével együtt január 1- jétől a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás intézményének átadta. A települési hulladékgyűjtési és hulladékkezelési feladatok ellátását január 1-jétől, az orvosi ügyeleti feladatok ellátását június 2- ától nem önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnak adta át. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága a években összesen 271,2 millió Ft működési célú és 5,4 millió Ft felhalmozási célú átadott pénzeszközben részesült. Az egyes közfeladatok ellátása működési kiadásainak finanszírozási öszszetételét az alábbi ábra szemlélteti: millió Ft 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 100,0 0,0 A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként 100,8 68,9 379,2 155,4 80,2 301,5 9,5 92,5 128,3 52,0 429,4 242,0 54,7 456,6 277, év év év év év év Közoktatás Szociális és gyermekjóléti Közművelődés, Sport, Polgármesteri hivatal igazgatási és egyéb feladatai 0,7 18,4 Társulástól átvett támogatás Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel Állami támogatás Az Önkormányzat összes működési bevétele a évben 1344,5 millió Ft volt. A kiadások finanszírozásának a évben 43,1%-a (579,2 millió Ft) állami támogatás, 39,9%-a (536,8 millió Ft) intézményi saját bevétel, 15,6%-a (210,1 millió Ft) önkormányzati támogatás és 1,4%-a (18,4 millió Ft) társulástól átvett támogatás volt. A közoktatásban az állami támogatások részarányának mérséklődését az ellátotti létszám és a közoktatási normatívák rendszerének változásából eredő csökkenés okozta. Az állami támogatások mérséklődését az önkormányzati támogatás emelésével hozták egyensúlyba. Az Önkormányzat szociális és gyermekjóléti feladatait január 1-jétől a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény látja el. Az Önkormányzat közművelődési, sport, pedagógiai szakszolgálati, a Polgármesteri hivatal igazga- 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tási és egyéb feladatai kiadásainak emelkedését a közhasznú foglalkoztatottak számának és juttatásának, valamint a szociális juttatások és az átadott pénzeszközök kiadásainak emelkedése eredményezte. A kiadások forrásösszetételében az állami támogatás és az intézményi saját bevételek részaránya egyenletesen alakult, a Kistérségi társulástól átvett támogatás emelkedett. Az Önkormányzatnál a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások összességében 684,3 millió Ft kiadási megtakarítást és 630,2 millió Ft bevételkiesést okoztak, amely a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását jelentősen nem befolyásolta. Az Önkormányzat folyó költségvetési egyenlege (működési jövedelem) a és a években működési forrástöbbletet, a és a években működési forráshiányt mutatott, amelyet az alábbi grafikon szemléltet: millió Ft Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás 97,3 97, ,6 25,3 0,3 1,4 1,0-12,2-3,7-23,4-24,8-13, év év év év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem A működési jövedelem a évről a évre 75,7 millió Ft-tal emelkedett, a évről a évre 120,7 millió Ft-tal csökkent, a évről a évre 11,2 millió Ft-tal növekedett. A évi emelkedést a folyó évi 993,3 millió Ft értékű kötvénykibocsátásból eredő kamatbevétel (66,6 millió Ft) és kamatkiadás (28,8 millió Ft), valamint a költségvetési támogatás és az átengedett bevételek együttes értékének 50,7 millió Ft-os emelkedése határozták meg. A működési jövedelem évi változását a szociális és gyermekjóléti intézmények Kistérségi társulásnak történő átadása befolyásolta. A folyó bevételeken belül a évről a évre a költségvetési támogatás és az átengedett bevételek együttes értéke csökkent legnagyobb mértékben, 204,2 millió Fttal (17,9%-kal). A folyó kiadások mérséklődése nem követte a bevételekét, mert a dologi kiadások (áfával együtt) a feladatátadás ellenére 38,5 millió Ft-tal (10,9%-kal) növekedtek az EU-s pályázatok és a hozzájuk kapcsoló közbeszerzési eljárások költségei miatt. Az Önkormányzat nettó működési jövedelme a évet kivéve minden évben negatív értéket mutatott. A évi pozitív értéket a évi 993,3 millió Ft értékű kötvénykibocsátás kamatbevételei és kamatkiadásai, valamint az szja és a költségvetési támogatás emelkedése okozta. A nettó műkö- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dési jövedelem a évben rövid lejáratú hitel tőketörlesztése miatt vett fel negatív értéket a pozitív működési jövedelem ellenére. A évek között a nettó működési jövedelem alakulását a működési költségvetés egyenlege határozta meg, mert a hiteltörlesztések egyik évben sem érték el az 1,5 millió Ft-ot. Az Önkormányzat a évben 993,3 millió Ft értékben kibocsátott kötvény törlesztését a évben kezdi meg. Az Önkormányzat a évek negatív működési jövedelmének fedezetét folyószámlahitel felvételével biztosította. A években a finanszírozásba bevonható eszközök értékét (3122,3 millió Ft) a kötelezettségek értéke (4250,1 millió Ft) meghaladta. Az Önkormányzatnál a években összesen 220,5 millió Ft felhalmozási forráshiány keletkezett. A forráshiány fedezetét a években a pozitív működési jövedelem, a években hitelfelvétel biztosította. Az Önkormányzatnál a években finanszírozási többlet keletkezett, amely azt jelzi, hogy az éves költségvetések végrehajtása során szükség volt az előző években keletkezett pénzmaradvány igénybevételén túl külső finanszírozás igénybevételére is. Az Önkormányzat a évben hosszú lejáratú fejlesztési hitelt vett fel a mentőállomás építésére. Az Önkormányzat a évben 993,3 millió Ft értékben kötvényt bocsátott ki, amelynek bevételét december 31-ig nem használta fel. Az Önkormányzat a kötvénykibocsátásból származó bevételét befektette, a évben 879,9 millió Ft értékben vásárolt és 503,6 millió Ft értékben értékesített, a évben 418,7 millió Ft értékben értékesített értékpapírokat. Az Önkormányzat a időszak minden évében folyószámla- és munkabér-megelőlegezési hitelt vett igénybe. Az Önkormányzat folyó bevétele a években átlagosan 1595,4 millió Ft volt, a évre 1457,8 millió Ft-ra csökkent. A év I. félévében 785,4 millió Ft-ra teljesült. A mérséklődés oka egyrészt a szociális és gyermekjóléti intézmények Kistérségi társulásnak történő évi átadása, a központi forráskivonás és az ellátottak létszámának csökkenése, másrészt a kötvénykibocsátás hozamainak a évre történő mérséklődése, valamint a helyi adóbevételek visszaesése volt. Az államháztartáson belülről kapott támogatások a évről a évre 33,4 millió Ft-tal (38,3%-kal) emelkedtek az előző évi költségvetési visszatérülések és az EU-s pályázatok bevételeinek növekedése miatt. Az Önkormányzat a év III. negyedévében 61,1 millió Ft ÖNHIKI támogatásban részesült, melyből 1,1 millió Ft-ot 60 napon túli közüzemi díjtartozás rendezésére, 15,0 millió Ft-ot alapfokú oktatási intézmények fenntartására, 45,0 millió Ft-ot egyéb kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó működési forráshiány rendezésére használt fel. Az Önkormányzat felhalmozási bevételei az áttekintett időszakban 45,6 millió Ft és 83,0 millió Ft között voltak. A felhalmozási bevételekből a év I. féléve között 68,8 millió Ft az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok értékesítéséből származott. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök a év I. féléve között öszszesen 246,6 millió Ft volt az EU-s és hazai, valamint a szakközépiskolai oktatás felhalmozási támogatásait tartalmazták. Az Önkormányzat folyó kiadása a években átlagosan 1563,6 millió Ft, a évben 1470,0 millió Ft volt, 6,0%-kal csökkent. A működési célú pénzeszközátadások folyó kiadáson belüli részaránya a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett, amelyet a szociális rászorultak szá- 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mának növekedése és új ellátási formák bevezetése okozott. A évről a évre a személyi juttatások és munkaadói járulék kiadások együttesen 221,4 millió Ft-tal (22,7%-kal) csökkentek, mert az Önkormányzat a szociális és gyermekjóléti ellátás feladatait a Kistérségi társulásnak átadta, valamint megszűnt a 13. havi illetmény. A évi szinthez képest a munkaadói járulékok a személyi juttatások emelkedése mellett a évre 15,3 millió Ft-tal (8,7%- kal) estek vissza, amelyet a járulékok mértékének csökkenése okozott. A dologi kiadások a évről a évre 352,1 millió Ft-ról 390,6 millió Ft-ra annak ellenére emelkedtek, hogy a szociális és gyermekjóléti intézményeket az Önkormányzat a Kistérségi társulásnak átadta (a szociális és gyermekjóléti intézmények dologi kiadása a évben 76,6 millió Ft-ot jelentett). Az Önkormányzatnál között megvalósult felújítási és beruházási munkálatok együttes bekerülési értéke 388,8 millió Ft volt, amelynek 57,0%-a (221,6 millió Ft) 10,0 millió Ft alatti fejlesztésekhez kapcsolódott. A fejlesztések közül hat haladta meg a 10,0 millió Ft-os értéket. Az Önkormányzatnak között megvalósult, a 100,0 millió Ft-os értéket meghaladó beruházása nem volt. A fejlesztések teljes bekerülési költségének a 6,3%-át hitelfelvételből, 6,7%-át EU-s támogatásból, 14,0%-át hazai támogatásból és 73,0%- át saját bevételből finanszírozták. Az Önkormányzatnál december 31-én két 10,0 millió Ft-ot meghaladó értékű, valamint több 10,0 millió Ft alatti fejlesztés volt folyamatban, amelyekre december 31-ig fizettek ki. A beruházásokra december 31-ig 0,5 millió Ft, a évek között összesen 71,8 millió Ft kifizetést teljesített az Önkormányzat. A kiadások fedezetét 51,3%-ban (37,1 millió Ft összegben) saját bevételből, 48,7%-át (35,2 millió Ftot) EU-s támogatásból biztosították. A 10,0 millió Ft alatti fejlesztések a jövőbeni beruházások terveinek kiadásait tartalmazták. Az Önkormányzatnak december 31-én hat, összesen 610,5 millió Ft értékű olyan fejlesztése volt folyamatban, amelyekre december 31-e utáni kötelezettségvállalása állt fenn. Ezen fejlesztésekre 41,3 millió Ft kifizetés történt december 31-ig. A évben a Szabadság u. felújítása, a szervezetfejlesztés, az ÁMK informatikai fejlesztése, a csatornázás tervezése és a Vásár téri szociális épület felújítása megvalósult, a bölcsőde építése várhatóan 2012-ben fejeződik be. A fejlesztések évet követő évekre vállalt kötelezettségeinek (569,2 millió Ft) forrása 497,7 millió Ft (87,5%-ban) EU-s, 5,3 millió Ft (0,9%-ban) hazai támogatás és 66,2 millió Ft (11,6%-ban) saját bevétel. Az Önkormányzat december 31-e utáni felhalmozási kötelezettségvállalásainak forrásösszetételét a következő ábra mutatja be: 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Felhalmozási kötelezettség-vállalások forrásösszetétele 5,3 MFt; 0,9% 66,2 MFt; 11,6% Saját bevétel EU-s támogatás Hazai támogatás 497,7 MFt; 87,5% Az Önkormányzatnak június 30-án hat fejlesztési célra beadott, elbírálás alatt lévő pályázata volt, amelyek tervezett teljes bekerülési költsége 4476,6 millió Ft. Az elbírálás alatt lévő pályázatok forrásösszetétele az Önkormányzat tervei szerint a következőképpen alakul: 19,4 millió Ft (0,4%) saját bevétel, 967,2 millió Ft (21,6%) kötvényből származó bevétel, 3425,0 millió Ft (76,5%) EU-s és 65,0 millió Ft (1,5%) hazai támogatás. Az Önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti pénzintézetekkel szembeni kötelezettségeinek állománya a év végi 25,3 millió Ft-ról 1592,9 millió Ft-tal a év I. félév végére 1618,2 millió Ft-ra nőtt. A június 30- án pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek állományát a 2007-ben felvett 24,4 millió Ft, valamint a 2008-ban igénybe vett 1,4 millió Ft hosszú lejáratú hitel, a június 5-én kibocsátott 6643,0 ezer CHF alapú önkormányzati kötvény, a 84,3 millió Ft folyószámla-, valamint a 33,7 millió Ft munkabér-megelőlegezési hitel tette ki. Az Önkormányzat pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségvállalásaira képviselő-testületi döntés alapján került sor. A videokamerás térfigyelő rendszer kiépítésére és a mentőállomás építésére felvett hosszú lejáratú hitelek esetében az Önkormányzat a versenyeztetést mellőzte, az ügyeleti gépjármű vásárlásakor három árajánlat bekérését követően döntött. A kötvénykibocsátás nem közbeszerzés-köteles, de az Önkormányzat hat pénzintézetnek küldte meg kötelező érvényű ajánlatkérő levelét a tervezett, 1000,0 millió Ftnak megfelelő CHF alapú kibocsátásra kerülő kötvény tárgyában. A Képviselő-testület döntéseit megalapozó előterjesztésekben meghatározták a kötelezettségvállalásból származó források felhasználási céljait, bemutatták a kötelezettségvállalás visszafizetési forrását, a teljes futamidő alatt várható tőkeés kamatfizetési kötelezettségeket, az árfolyam- és kamatkockázatokat, az adósságszolgálati korlátot. A kötvény kibocsátásával az Önkormányzat a évben nem lépte túl az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásának felső határát. Az Önkormányzat fejlesztési céljainak megfelelő pályázati lehetőségek hiányában a kötvény kibocsátásából származó tőkebevételt június 30-ig 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nem használta fel. A fel nem használt kötvényforrás elkülönített betétszámlán amelyből 500 millió Ft óvadéki betétként került elhelyezésre. A kötvénybevételéből az Önkormányzat a Főtér rehabilitációt, a geotermikus és a csatorna beruházást tervezi finanszírozni. A kötvény visszavásárlása (tőketörlesztése) április 30-án kezdődik 134 ezer CHF összeggel. Az Önkormányzat a év I. félév között 85,0 millió Ft kamatkiadást teljesített. A kötvény befektetéséből a év I. félévéig 184,2 millió Ft árfolyamveszteséget és 177,3 millió Ft árfolyamnyereséget, valamint 272,1 millió Ft kamatbevételt realizált. Az Önkormányzat a hosszú lejáratú fejlesztési hitelből származó forrást a mentőállomás építéséhez vette igénybe, amelyet március 30-án 24,4 millió Ft (100%) összegben hívta le és használta fel. A hitel törlesztése 2008 decemberében megkezdődött. A június 30-ig kifizetett tőke 3,9 millió Ft, a kamat 4,2 millió Ft volt. Az Önkormányzat február 4-én gépjárművásárlási hitelszerződést kötött egy pénzintézettel az orvosi ügyeleti feladatok ellátására személyautó vásárlására, amelynek vételára 2,9 millió Ft, a biztosított önerő 1,5 millió Ft, a kölcsön összege 1,4 millió Ft volt. A kölcsön deviza alapú, változó kamatozású, azonban a kölcsön összegét és a törlesztéssel kapcsolatos információkat a finanszírozó pénzintézet nem CHF-ben, hanem csak Ft-ban közölte az Önkormányzattal. Az Önkormányzat június 30-ig a felvett kölcsönből tőketörlesztésre 0,9 millió Ft-ot, kamatra 0,3 millió Ft-ot teljesített. Az Önkormányzat a év I. félév közötti időszakban működőképességét, pénzügyi egyensúlyát csak folyószámla- és munkabérmegelőlegezési hitel igénybevételével tudta biztosítani. A folyószámlaés a munkabér-megelőlegezési hitel jellemző adatait az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés év év év év év I. félév Folyószámlahitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 60,0 60,0 60,0 60,0 80,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 30,9 39,5 44,9 48,9 7,3 Folyószámla hitellel zárt napok száma (nap) Egyenleg (állomány december 31.) 0,0 0,0 35,0 66,0 84,3 Munkabér-megelőlegezési hitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 25,6 39,5 27,1 34,1 32,6 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 1,1 1,0 0,9 0,9 1,0 Munkabér-megelőlegezési hitellel zárt napok száma (nap) Egyenleg (állomány december 31.) 0,0 0,0 0,0 29,7 33,7 A likviditás biztosítása a folyószámlahitel- és a munkabér-megelőlegezési hitel az Önkormányzatnak 25,7 millió Ft kamatkiadást okozott a és a év I. félév között. A Polgármesteri hivatal részére szervergép és az önkormányzati képviselők részére laptopok beszerzésére február 22-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött az Önkormányzat 3,1 millió Ft összegben. A lízing CHF ala- 19

22 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK pú, futamideje 36 hónap, lejárata március 5-e volt. Az Önkormányzat március 13-án lízingszerződést kötött egy pénzügyi vállalkozással gépjármű vásárlására, melynek lízingdíja 7,4 millió Ft volt, amelyből az Önkormányzat által biztosított önerő 1,4 millió Ft volt. A lízing CHF alapú, futamideje 60 hónap, lejárata március 5. Az Önkormányzat június 30-ig tőketörlesztésre 3,6 millió Ft-ot, kamatra 1,0 millió Ft-ot, egyéb költségre 1,9 millió Ft-ot teljesített. Az Egészségügyi Központ részére 4D ultrahang beszerzésre április 18-án kötött nyíltvégű pénzügyi lízingszerződést az Önkormányzat 10,6 millió Ft összegben. A lízing EUR alapú, futamideje 60 hónap, lejárata május 2. Az Önkormányzat június 30-ig tőketörlesztésre 1,0 millió Ft-ot, kamatra 0,1 millió Ft-ot teljesített. Az Önkormányzat január 1-je és június 30-a között követelést nem engedett el intézménynek, más önkormányzatnak, civil szervezetnek, egyéb államháztartáson belüli és kívüli szervezetnek, valamint gazdasági társaságoknak tagi és egyéb kölcsönt nem nyújtott. Az Önkormányzat kötelezettségeinek december 31-i és június 30-i állományát és várható összegeit a kötelezettségek lejáratáig felmerülő kamatokat és díjakat is figyelembe véve az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány december 31-én HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, Devizanem ezer CHFben) Állomány június 30-án HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, Devizanem ezer CHFben) Várható kötelezettség a években HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Várható kötelezettség a évtől HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Pénzintézeti kötelezettségek Folyószámlahitel 66, , , Munkabér-megelőlegezési hitel 29, , , Sikeres Magyarországért ÖKIF hitel 21, , ,2-21,1 - Gépjármű vásárlási kölcsönszerződés 0, , , Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 117, , ,8-21,1 - Kunszentmiklós fejlesztéséért kötvény ,0 CHF ,0 CHF - 795,8-7190,4 Pénzintézeti kötelezettségek összesen CHF-ben: ,0 CHF ,0 CHF - 795,8-7190,4 Lízing kötelezettségek 1, , ,5-6,0 - Szállítói tartozás 60, , , Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a év I. félév végén 139,0 millió Ft, valamint 6643,0 ezer CHF volt. Ezek várható kötelezettsége (tőke-, kamat- és egyéb költsége) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a években 123,8 millió Ft, valamint 795,8 ezer CHF. Az Önkormányzatnak a év I. félévében lízing kötelezettség és szállítói tartozás címén 47,5 millió Ft fizetési kötelezettsége keletkezett. A évek kötelezettségeinek teljesítésére figyelembe vehető a kötvényforrás fel nem használt része, a jelzáloggal nem terhelt forgalomképes ingatlanvagyon. A június 30-án ismert, a évet követően esedékes pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségei (tőke-, kamat- és egyéb költség): 7190,4 ezer CHF és 21,1 millió Ft. Az Önkormányzat lejárt szállítói tartozásállománya évenként változott. A és a év végén, valamint június 30-án kiugróan magas volt, a évhez viszonyítva június 30-ra 111,4%-kal (19,5 millió Ft-tal) növekedett. A december 31-i 17,5 millió Ft lejárt szállítói tartozás- 20

23 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK állományból 8,8 millió Ft (50,4%) a 30 nap alatti, 8,7 millió Ft (49,6%) a nap közötti lejárt tartozásállomány. A június 30-i 37,0 millió Ft-os szállítói kötelezettségből 18,4 millió Ft (49,8%) a 30 nap alatti, 5,5 millió Ft (14,7%) a nap közötti, 9,7 millió Ft (26,2%) a nap közötti, és 3,4 millió Ft (9,3%) a nap közötti lejárt tartozásállomány. Az önkormányzati kötelezettségek növekedése mellett a kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kötelezettségei is befolyásolhatják az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát. A gazdasági társaságok szállítói tartozásainak állománya június 30-án 8,2 millió Ft volt. A Bakér Kft. a évek között veszteségesen gazdálkodott, de a saját tőke értéke az ellenőrzött időszakban nem csökkent a jegyzett tőke értéke alá. Esetleges csőd vagy felszámolási eljárás esetén a bíróság korlátlan és teljes felelősséget állapíthat meg az Önkormányzat terhére. A években az eszközök használhatósága is hatást gyakorolt az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére. Az Önkormányzat a tárgyi eszközök után 527,3 millió Ft összegű értékcsökkenést számolt el. Az elhasználódott eszközök pótlására az Önkormányzat tartalékot nem képzett, külön alapot nem hozott létre, azt saját bevételből, pénzintézeti kötelezettségvállalásból származó forrásból, EU-s és hazai támogatásból végezte. A években megvalósított fejlesztésekből (felújítás és beruházás) 440,4 millió Ft az eszközök korszerűsítését eredményezte. Az Önkormányzat eszközállományának átlagos használhatósági foka között 9,0 százalékponttal (82,9%-ról 73,9%- ra) csökkent. Az Önkormányzat kimutatása szerint a év I. féléve között hozott kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedések hatására 83,2 millió Ft bevételi többletet, továbbá 456,0 millió Ft kiadási megtakarítást mutatott ki, amelyek pénzügyi egyensúlyát javították. A kiadási megtakarítás teljes egészében a feladatok Kistérségi társulásnak, illetve gazdasági társaság részére történő átadás miatti létszámcsökkentések eredménye volt. Az Önkormányzatnál kimutatása szerint a közötti időszakban 122 álláshely szűnt meg és 26 álláshely létesült. Az álláshelyek csökkenését a feladatátadások, növekedését a közhasznú foglalkoztatás bővülése okozta. Az engedélyezett álláshelyek száma január 1-jén 362 fő, december 31-én 266 fő volt. A bevételnövelő intézkedések az Önkormányzat kimutatása szerint a helyi adókhoz kapcsolódó kedvezmények megszűnéséhez és az eszközök értékesítéséhez kapcsolódtak. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javításával kapcsolatban egy szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot tett. Az Önkormányzatnál a szabályszerűségi javaslat részben teljesült, mert a többéves kihatással járó feladatok között az Önkormányzat csak a hitelekkel kapcsolatos kötelezettségeit mutatta be évenkénti bontásban, a több évre vonatkozó fejlesztési döntéseinek előirányzatait azonban nem. A célszerűségi javaslat is részben hasznosult, mert a költségvetés tervezése során az előző évi feladattal terhelt és szabad pénzmaradványok előirányzatainak számbavétele a és a években csak részben valósult meg, mivel a következő évre áthúzódó szállítói tartozásokat betervezték, de azok pénzmaradványból származó fedezetét nem. 21

24 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzete középtávon veszélyeztetett. A pénzügyi egyensúly középtávú biztosítására és hosszú távú fenntarthatóságára az Önkormányzatnak fel kell készülnie. A folyó bevételek a év kivételével nem nyújtottak fedezetet a folyó kiadásokra és az adósságszolgálatra. Működését az állandósult és növekvő összegű folyószámla-, valamint munkabér-megelőlegezési hitel igénybevételével biztosította. Az önként vállalt feladatokra fordított kiadások aránya és mértéke magas, amely kismértékben emelkedik. Fejlesztési feladatai megvalósítására hosszú lejáratú hitelt és kötvényforrást vett igénybe. A jövőbeni kötelezettségek kifizethetőségének kockázatát csökkenti, hogy a kötvény kibocsátásából származó tőkebevételt június 30-ig nem használta fel. A szállítói kötelezettségek emelkedtek. Az Önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságának vagyoni helyzete folyamatosan romlik, amely az Önkormányzat számára a jövőben helytállási kötelezettséget jelenthet. Az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az továbbra sem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. A június 30-i pénzügyi egyensúlyi helyzet alapján az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a következők: a Polgármesternek 1. Az Önkormányzat nettó működési jövedelme a év kivételével negatív volt. Az Önkormányzat által vállalt jövőbeni fejlesztési kiadások forrásának fedezete rövid és középtávon biztosított. Az Önkormányzat a év I. félév közötti időszakban működőképességét, pénzügyi egyensúlyát csak folyószámla- és munkabérmegelőlegezési hitel igénybevételével tudta biztosítani. A vállalt pénzintézetekkel szembeni és egyéb kötelezettségek fedezete a kötvénybevétel évi felhalmozási célra történő felhasználása esetén nem biztosított. Javaslat: Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának középtávú biztosítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében kezdeményezze felelősök és határidők megjelölésével az alábbi intézkedések megtételét: a) Tárja fel a bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket. Ütemezze a bevételek beszedését a jövőben jelentkező fizetési kötelezettségeihez; 22

25 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK b) Terjesszen a Képviselő-testület elé kibontakozási programot a pénzügyi egyensúlyi helyzet javítása és hosszú távú megőrzése érdekében; c) Képezzen egyensúlyi (elkülönített) tartalékot az adósságszolgálat teljesítése érdekében; d) Mutassa be a Képviselő-testületnek félévente legalább három évre kitekintően a kötelezettségek teljes körére szóló finanszírozási tervet, a források számszerűsített megjelölésével; e) Vizsgálja meg az állandósult folyószámlahitel hosszú távú kötelezettséggé történő átalakításának jogi lehetőségét, és a Stabilitási törvény 10. -ában előírt jogszabályi feltételek fennállása esetén kezdeményezze a Kormánynál ennek engedélyezését. 2. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint az önként vállalt feladatok kiadása a években átlagosan az összes működési kiadás 24,3%-át (337,5 millió Ftot), a évben 28,2%-át (371,5 millió Ft-ot) jelentette. Javaslat: Tekintse át az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságát a kötelező feladatellátás elsődlegességének biztosítása érdekében, mutassa be a Képviselő-testületnek a megoldás lehetőségeit, és szükség esetén a gazdasági program módosításának igényét. 3. Az Önkormányzat június 30-ai 37,0 millió Ft-os szállítói kötelezettségből 5,5 millió Ft (14,7%) a nap közötti, 9,7 millió Ft (26,2%) a nap közötti, és 3,4 millió Ft (9,3%) a nap közötti lejárt tartozásállomány. Javaslat: Intézkedjen az Önkormányzat lejárt szállítói állományának pénzügyi rendezéséről, a szállítói kitettség és a jogszabályi következmények elkerülése érdekében. 4. A többségi önkormányzati tulajdonú Ipari Park Kft. saját tőke és jegyzett tőke aránya 0,2, ami rossz vagyoni helyzetet mutat. Az Önkormányzatnak tulajdonosi kötelezettsége a Gt (3) bekezdésében foglaltak alapján a gazdasági társaság vagyoni helyzetének rendezése. Javaslat: Mutassa be félévente a Képviselő-testületnek a minősített többségi tulajdonú gazdasági társasága aktuális pénzügyi egyensúlyi helyzetét. Tegye meg a szükséges és lehetséges intézkedéseket a tulajdonosi érdekek védelme érdekében. 23